E-számvitel 2015.január
e l e k t r o n i k u s
Szakmai folyóirat
VII. évfolyam 1. szám
Tartalom Vegyen részt rövid felmérésünkben! Tisztelt Ügyfelünk! Válaszaival komoly segítséget ad nekünk ahhoz, hogy a kiadványban csak olyan témák szerepeljenek, amelyek az Ön munkáját segítik. A kérdőív kitöltése körülbelül 5 percet vesz igénybe: https://www.surveymonkey.com/s/e-szamvitel
A hónap témája −− Végelszámolás megindításáról −− Felkészülés a 2014-es év üzleti zárására I. rész
Olvasói kérdések −− Elengedett követelés adóvonzata −− Közüzemi szolgáltatások továbbszámlázása −− Készpénzmozgás rögzítése a számviteli törvény szerint −− Pénzváltás árfolyamnyeresége −− Lízingszerződés árfolyamkülönbözete −− Munkavállalói jogviszony megszűnése
Szerző:
Botka Erika
a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára
Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának. Kérem, hogy az e-mail tágyába írják bele, hogy „E-számvitel”. A szerkeszthető segédletekhez és online tartalmakhoz ezentúl megújult honlapunkon, a www.szamvitelszaklap.hu-n keresztül férhet hozzá. A kézirat lezárásának dátuma: 2014. december 15.
−− Bizományosi szerződés számviteli elszámolása −− Elszámolási előleg −− Konszolidált beszámoló készítése alóli mentesülés −− Ingyenes gépjármű bérbeadás −− Üzemeltetési költségek elszámolása −− Részesedés értékesítése −− Év végi számlák elszámolása −− Osztalékkifizetés szabályai −− Jegyzett tőke emelése visszamenőleges hatállyal
1 E-számvitel |
2 0 1 5 . j a n u á r, V I I . é v f o l y a m 1 . s z á m
A hónap témája Végelszámolás megindításáról A végelszámolás megindítása előtt mérlegelendő kérdések A kft.-k egy része nem kívánja a jövőben az új Ptk. 3 millió Ft-os jegyzett tőkéjét biztosítani, hanem azt mérlegeli, hogy jogutód nélkül, végelszámolással megszűnik. Fontos hangsúlyozni a döntéshez, hogy végelszámolással csak akkor tud a cég megszűnni, hogyha a tartozásoknak van eszközfedezete. Ehhez a döntéshez a tulajdonosoknak a könyvelővel együtt komoly számításokat kell előzetesen elvégezniük. A végelszámolás megindítása történhet a cég legfőbb szervének (közgyűlés, taggyűlés stb.) elhatározása alapján. Amennyiben a tulajdonosok végelszámolással kívánják a céget megszüntetni, a végelszámolás megindítása előtt célszerű a tulajdonosoknak mérlegelni, hogy a cég a kötelezettségeit tudja-e egyáltalán teljesíteni. A kötelezettségek között nemcsak azzal kell számolni, ami a végelszámolás megindításakor a könyvekben szerepel, hanem fel kell előzetesen azt is mérni, hogy a végelszámolás alatt, a jövőben milyen kötelezettségek fognak felmerülni (ideértve a végelszámolás befejezésekor fizetendő adókat is), ugyanis előfordulhat, hogy a végelszámolás megindításkor meglévő kötelezettségekre megvan az eszközfedezet, azonban a jövőben felmerülő kötelezettségekre már nem lesz meg a fedezet, akkor szintén nem tud végelszámolással megszűnni. A végelszámolás megindításakor azt is kell mérlegelni, hogy bizonyos kötelezettségeket csak pénzben lehet teljesíteni (pl. a végelszámolás befejezésekor felmerülő adók). Ha erre a jövőbeni kötelezettségekre a végelszámolás indításakor nincs meg a pénz, akkor azt is fel kell mérni, hogy a pénzt a jövőben hogyan, milyen jogcímen tudják biztosítani. A gyakorlatban rendszeresen visszatérő probléma, hogy a tulajdonosok
végelszámolással szeretnék a céget megszüntetni, miközben a cégnek a tulajdonossal szemben van kötelezettsége (jóváhagyott és ki nem fizetett osztalék, tulajdonosi kölcsön, szállítói tartozások stb.). Ezek a kötelezettségek a cég könyveiben szerepelnek, így a tulajdonos is hitelezőnek minősül. Ha a cég végelszámolás során nem tudja a hitelezőkkel szembeni kötelezettségeit teljesíteni – és ebbe a tulajdonossal szembeni kötelezettségek is beletartoznak –, akkor nem tud végelszámolással megszűnni. Ebben az esetben a cég felszámolási eljárás keretében szüntethető meg, nem is érdemes a végelszámolást elindítani. Amennyiben a cégnek olyan kötelezettségei vannak a tulajdonossal szemben, amire nincs vagyoni fedezet – és a tulajdonosok nem kívánják felszámolási eljárással megszüntetni a céget –, akkor a végelszámolás megindítása előtt indokolt végig gondolni, hogy a tulajdonossal szembeni kötelezettségek hogyan kerülnek lerendezésre. Ezzel a problémával a végelszámolás megindítása előtt kell foglalkozni és nem a végelszámolás időszaka alatt, mert az késő lehet. A probléma megoldására több lehetőség is adódik, a lehetőségek a cég szempontjából más-más költséggel, kiadással jár(hat)nak. Első feladatként a végelszámolás megindítása előtt számításokat kell végezni, hogy a cég rendelkezik-e a végelszámolás során felmerülő költségek (ügyvédi díj, eljárási illetékek stb.) kifizetésére pénzügyi fedezettel. Rendszeresen felmerülő gyakorlati probléma, hogy a végelszámolás során nincs a cégnek pénze a felmerülő költségek kifizetésére, ezért ezen kifizetések fedezetére a tulajdonos kölcsönt nyújt a cégének. Így a végelszámolás során tulajdonosi kötelezettség keletkezik, amelynek szintén nincs vagyoni fedezete, ezért végelszámolással nem lehet a céget megszüntetni, illetve önmagát újragerjesztő folyamat indul el. Pl. ügyvédi díj kifizetésére nincs fedezet, ezért a tulajdonos kölcsönt nyújt a cégnek. Mivel a tulajdonosi tartozásnak nincs fedezete, ezért a tulajdonos elengedi a céggel szembeni követelését. A cégnél viszont – ha magánszemély tulajdonosról van szó – az ajándékozási illetéket meg kell fi2
E-számvitel
|
2 0 1 5 . j a n u á r, V I I . é v f o l y a m 1 . s z á m
zetni, amire a cégnek szintén nincs fedezete. A tulajdonos újabb kölcsönt nyújt az illeték kifizetéséhez, így újabb tulajdonossal szemben kötelezettség keletkezik és a kör kezdődik elölről. Ezért a végelszámolás megindítása előtt fel kell mérni, hogy milyen kiadások várhatóak a végelszámolás alatt, és a végelszámolás megindításakor ezen költségek fedezete pénzben – akár tulajdonosi kölcsön nyújtásával is – a cég rendelkezésére álljon.
gedi el, akkor már az így elengedett kötelezettség után nincs ajándékozási illeték (mert nem magánszemély engedi el a követelését), csak a társasági adóhatásokkal kell számolni. (Megjegyzés: még ha a magánszemély 100%os értéken is engedményezi a követelést, akkor sem keletkezik jövedelem a magánszemélynél, de a vételár tekintetében a követelést megvásárló jogi személynek lesz tartozása a magánszeméllyel szemben.)
Ezek után kell/lehet végig gondolni, hogy azok a tulajdonossal szembeni kötelezettségek, amelyekre a végelszámolás során várhatóan nem lesz fedezet, hogyan kerülnek megszűntetésre.
A pénzügyi fedezet kalkulálásakor számolni kell a végelszámolás befejezéséhez kapcsolóan felmerülő adófizetési kötelezettségekkel is, melyek jellemzően a következők lehetnek:
A cég könyveiből a tulajdonossal szembeni kötelezettség kikerüljön, az egyik megoldás, hogy a tulajdonos a céggel szembeni követelését elengedi. Az elengedett kötelezettséget a cégnél rendkívüli bevételként elszámolva a kötelezettség megszűnik a könyvekben. Ezt a lehetőséget azoknál a cégeknél érdemes elsősorban mérlegelni, ahol a cég tulajdonosa jogi személy. Ezen lehetőség mérlegelésénél azt is célszerű figyelembe venni, hogy a cégnél az elengedett kötelezettség bevételként elszámolt összege nem csökkenti a társasági adó alapját, így a cégnél társasági adófizetési kötelezettsége is keletkezik (keletkezhet). Csak az elengedett osztalékkötelezettséggel lehet társasági adóalapot csökkenteni. Erre a társasági adófizetési kötelezettségre is kell pénzügyi fedezet. Ha a cég tulajdonosa magánszemély, és ő engedi el a követelését, akkor a cégnél az elengedett kötelezettség bevételként elszámolt összege után még ajándékozási illetéket is meg kell fizetni (az ajándékozást az adóhivatalnak be kell jelenteni). Az osztalékkövetelést érdemes csak elengedni, mert ezután 2014-től nem kell ajándékozási illetéket fizetni. A magánszemély tulajdonosokkal szemben fennálló tartozásokra, ha nincs fedezet, akkor még a következőket célszerű mérlegelni. Ha a magánszemély tulajdonos a cégével szembeni követelését tudja más jogi személyre engedményezni (azaz eladni), és ezt a megvásárolt követelést a jogi személy en-
Mivel a cég megszűnik, a végelszámolást lezáró beszámoló időbeli elhatárolásokat nem tartalmazhat, ezeket fel kell oldani, melyek a társasági adóalapra is hatással lehetnek. Ezen túlmenően a végelszámolás zárlati teendői keretében az eszközöket piaci értékre át kell értékelni. Ha ez az átértékelés eredménye nyereség, és ezáltal a társasági adóalap is pozitív lesz, akkor befejezéshez kapcsolódóan társasági adófizetési kötelezettség fog keletkezni, melyre szintén pénzügyi fedezetet kell biztosítani. Amennyiben a végelszámolás befejezésekor a végelszámolás alatt álló gazdálkodó eszközei között olyan eszközök is vannak, amelyek után az áfa törvény szerint a tulajdonosoknak történő eszközkiadáskor általános forgalmi adó fizetési kötelezettség keletkezik – azaz beszerzéskor az eszközök áfáját levonásba helyezték –, akkor a fizetendő általános forgalmi adót a kötelezettségek közé be kell állítani a rendkívüli ráfordításokkal szemben (elengedett követelésnek minősül), illetve, ha az a tulajdonosokra áthárítható, a tulajdonosokkal szembeni követelésként. A tulajdonosoknak kiadásra kerülő eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékére (ami nem más, mint beszámolóban szereplő piaci értéke) kell az áfát felszámítani. Az áfafizetési kötelezettséget a záró adóbevallásban szerepeltetni kell, és ezt az áfát a megszűnő cégnek kell befizetnie. A fizetendő áfa tulajdonos felé történő továbbhárítása megtörténik-e, vagy sem, célszerű azt végiggondolni, 3
E-számvitel
|
2 0 1 5 . j a n u á r, V I I . é v f o l y a m 1 . s z á m
hogy a fizetendő áfára a megszűnő cégnek van-e pénzügyi fedezete. Ha nincs pénzügyi fedezete, akkor a fizetendő áfát a tulajdonosok felé tovább kell hárítani, és a tulajdonosoknak azt a megszűnő cég felé pénzügyileg teljesíteni kell. A végelszámolás befejezésekor még a következő adózási szabályokra is tekintettel kell lenni. A természetben és pénzben kiadott vagyonnal kapcsolatosan a magánszemélyt a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a vállalkozásból kivont jövedelem után személyi jövedelemadó terheli, amelyet a cégnek kell megállapítania, bevallania és befizetnie, melyre szintén pénzügyi fedezetet kell biztosítani. A vállalkozásból kivont jövedelmet százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás is terheli. Ezeket az adófizetési kötelezettségeket is a könyvviteli zárlat keretében el kell számolni, be kell vallani, megfizetni. Ha a tulajdonosok részére az eszközök nem a vagyonfelosztási javaslat alapján, hanem még a végelszámolás befejezése előtt – végelszámolás időszaka alatt – kerülnek „kiadásra”, erre az értékesítésre vonatkozó szabályokat indokolt alkalmazni. Ha a tulajdonos ezt a tartozását kifizeti, akkor a végelszámolás befejezésekor a cég alapvetően pénzeszközökkel rendelkezik, így a vagyonfelosztási javaslatba pénzeszköz kerül. Összefoglalva: A tulajdonos csak akkor döntsön a cég végelszámolással történő megszüntetéséről, ha a végelszámolás indításakor ismert kötelezettségekre és a végelszámolás során felmerülő jövőbeni kötelezettségekre a vagyoni fedezet (adókra pénzben, egyéb tartozásokra pénzben vagy egyéb eszközben) biztosított. Amennyiben a vagyoni fedezet nem biztosítja az előbb említett kötelezettségek teljesítését, akkor felszámolási eljárással kell a céget megszüntetni. Ezért a végelszámolás megindítását megelőzően már ki kell számolni a várható adófizetési kötelezettségeket is, mert csak így lehet zökkenőmentesen végigvinni a végelszámolást.
Felkészülés a 2014-es üzleti év zárására I. rész Leltározási kötelezettség A számviteli törvény 2012. január 1-jétől hatályos előírása szerint azon eszközöket, amelyeket mennyiségi felvétellel leltározni lehet, azokat a vállalkozásoknak 3 évente kötelező mennyiségi felvétellel leltározni. Ha a vállalkozásnak az eszközeiről folyamatosan van mennyiségi nyilvántartása, akkor a törvény nem kéri kötelezően a mérlegfordulónapi leltározást, azt év közben bármikor végre lehet hajtani. A 2014-es üzleti év vonatkozásában fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a mérlegben csak olyan eszközök szerepelhetnek, amelyek az elmúlt három évben, de legkésőbb 2014. december 31-éig leltározásra kerültek. Nem változott a számviteli törvény azon előírása, hogy aki nem vezet folyamatosan mennyiségi nyilvántartást annak kötelező mérlegfordulónapon leltároznia. A leltározásnak két típusa van: - egyeztetés, - megszámlálással történő mennyiségi felvétel. Az eszközök közül jellemzően egyeztetéses eljárással leltározhatóak az alábbi eszközök: - immateriális javak, - beruházások, - befektetett pénzügyi eszközök, - követelések, - bankszámla, - kötelezettségek, - saját tőke. Mennyiségi felvétellel (megszámlálással) leltározandók az alábbiak: - tárgyi eszközök, - készletek, - pénztár, - értékpapírok, ha azok kinyomtatott (papír) formában vannak, részvények, ha azok kinyomatott (papír) formában vannak. 4
E-számvitel
|
2 0 1 5 . j a n u á r, V I I . é v f o l y a m 1 . s z á m
Olvasói kérdések Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának.
Elengedett követelés adóvonzata Kérdés 2008. január 15-én alakult egy kft. három taggal. A három tag egy házaspár és a fiuk, ezek közül a házaspár/tulajdonosok rendszeresen fizettek be tagi kölcsönt, hogy a kft. működni tudjon. 2009. december 9-én a tagi kölcsönt nyújtó házaspár/ tulajdonosok kiléptek a kft.-ből és a fiuk maradt meg tulajdonosként, plusz még egy személy, azaz ezek után már kettő tulajdonossal működött a kft. Az üzletrész értékesítésekor készült egy adásvételi szerződés, melyben az eladási árat névértéken határozták meg. Ekkor a tagi kölcsön összege 38 millió Ft volt, ami ott maradt a társaságnál, mint kötelezettség a volt tulajdonosokkal szemben. Az üzletrész átruházási szerződéssel egy időben készült egy megállapodás is, melyben rögzítve van, hogy a kft. tulajdonában vagy egy kamion és egy személyautó is – mindkettő lízingelt –, és ha ezek értékesítésre kerülnek, akkor a lízingdíj kifizetése után maradó összegből a többit a tagi kölcsön törlesztéseként fizetik ki a volt tulajdonosok részére. Ez az összeg viszont töredéke a tagi kölcsön összegének, viszont erről a különbözetről nem esik szó a megállapodásban. Az utolsó kifizetés a régi tulajdonosoknak 2010. január 20-án történt. Mit lehet tenni és mikor az így a könyvekben megmaradó tagi kölcsön összegével. Ha leírom elengedett követelésként, akkor az adó-és illetékmentes? Kérem segítségét, hogy a kft. mikor vezetheti ki a könyveiből ezt a tartozást, annak milyen adóvonzata van, ha van, és milyen könyvelési tételeket kell könyvelni.
Válasz A kft. kölcsöntartozása a házaspár felé valóban nem szűnik meg az üzletrész adásvételi szerződés megkötésével. A tagi kölcsön elengedéséről külön megállapodás kell, mert a kérdésben hivatkozott megállapodás nem szól az elengedésről. A kölcsön elengedését akkor lehet/kell elszámolni, amikor az erre vonatkozó szerződést aláírták. Az elengedett kötelezettséget rendkívüli bevételként kell elszámolni, mely bevétel a társasági adóalap része, valamint az ajándékozási illetéket is meg kell fizetni. A tartozás társasági adó és ajándékozási illetékmentes megszüntetésére az egyik lehetőség az lenne, hogy a házaspár a követelésével jegyzett tőkét emel, de ebben az esetben a házaspár újra tulajdonos lenne, ezt viszont valószínűleg nem szeretnék, ha már egyszer az üzletrészüket eladták. A másik lehetőség, hogy a fiukra engedményezik a követelést és az engedményezés után a kft.-nek már a fiúval szemben lesz tartozása. Ezek után a fiuk emel jegyzett tőkét a követeléssel (nem biztos, hogy a tulajdoni arányok változása miatt a teljes összeget jegyzett tőkébe célszerű tenni, nagy részét tőketartalékba is helyezhetik). Ebben az esetben nem merül fel társasági adó és ajándékozási illeték. A fiú a követelése fejében üzletrész kap, ezért a jegyzett tőkébe a tulajdoni arány változásán túlmenően azt is mérlegelni kell, hogy nem célszerű több ös�szeget helyezni, mint a követelés vételára, mert akkor a fiúnál jövedelem keletkezik. Akár a házaspár, akár a fiuk emel jegyzett tőkét a követeléssel, a jegyzett tőke cégbírósági bejegyzésével egyidejűleg lehet a kft.-be beapportált követelést és a kft. magánszemélyek felé fennálló tartozását összevezetni (kompenzálni).
Közüzemi szolgáltatások továbbszámlázása Kérdés Egy társaság a bérelt helyiségek bérleti díjával együtt kiszámlázza a közüzemi szolgáltatás (áram, víz, gáz) díjait. A társaság bérleti szerződéssel rendelkezik, melyben rögzítésre került a közüzemi díjak átterhelése is. A szerződés nem tartalmazza, hogy közüzemi szolgáltatások közvetítése történik. A számlában a továbbterhelt 5
E-számvitel
|
2 0 1 5 . j a n u á r, V I I . é v f o l y a m 1 . s z á m
közüzemi szolgáltatások esetén nem soronként került feltüntetésre, hogy az közvetített szolgáltatás, hanem a számla tájékoztató részében: „a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz”. A tovább terhelt közüzemi szolgáltatások egyes esetekben a bérlő által fogyasztott, mérőórával mért díjak továbbterhelése. Más esetekben a bérlőre tovább terhelt díjak egyedi mérése nem megoldható, mivel mérőórával kizárólag egy épület rész rendelkezik, és az épületrészt többen bérelik. Ebben az esetben az épületrész közüzemi költségeit a bérelt terület arányában osztják fel és az így megállapított összeget számlázzák a bérlők részére. A társaság a továbbszámlázott közüzemi szolgáltatás értékét közvetített szolgáltatásként számolja el könyveiben. A társaság a telefonköltségeket továbbterheli a munkavállalóira, illetve a partnerekre. A továbbterhelés nem a híváslista alapján, hanem a telefonszámla végösszegének meghatározott hányada szerint történik. Írásban nem kötött szerződést a társaság a költségátterhelésről. A költség átterhelést szintén közvetített szolgáltatásként számlázza tovább. Könyveiben olyan arányban számolja a közvetített szolgáltatás értékét, amilyen arányban szolgáltató végszámlából a térítés történik. A fentiekkel kapcsolatban az iparűzési adó helyes megállapításához az alábbi kérdésekre várom szíves véleményét: - a nem tényleges mennyiségi fogyasztás alapján továbbterhelt közüzemi díjak közvetített szolgáltatásként elszámolhatók-e, - a számlán a közvetített szolgáltatás esetében elégséges-e a fenti közlés, vagy a közvetített szolgáltatásoknál soronként is fel kellene tüntetni, hogy melyek azok, - a szerződésnek kellene-e tartalmaznia a közvetítés tényét, - csak az írásban megkötött szerződések alapján lehet egy szolgáltatás közvetített szolgáltatás, - a közüzemi szolgáltatások közvetített szolgáltatásnak minősülnek-e az áram, víz, gáz esetében, vagy azok az ELÁBÉ részei,
- ELÁBÉ-nak minősülő közüzemi szolgáltatásokra vonatkozik-e, hogy írásbeli szerződés kell, - ELÁBÉ elszámolható-e akkor, ha nem tényleges méréseken alapul a közüzemi díjak átterhelése, - a telefonköltség elszámolása közvetített szolgáltatás-e?
Válasz A nem tényleges mennyiségi fogyasztás alapján továbbterhelt közüzemi díjak nem teljesítik a közvetített szolgáltatás fogalmát. A beérkező közüzemi díj számlákat (áram, víz, gáz) ebben az esetben anyagköltségként kell elszámolni, azokat anyagköltségként lehet az iparűzési adó alapjánál figyelembe venni (ebből következően elábéként sem számolhatók el). A közüzemi díjakat akkor lehetne közvetített szolgáltatásként elszámolni, hogyha azok tényleges fogyasztás (mérőállás) alapján kerülnének számlázásra. Közvetített szolgáltatás esetén a kimenő számlán tételesen kell megjelölni, hogy melyik szolgáltatások a közvetítettek, nem elégséges, hogy a számla tájékoztató részében ”a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz” szöveg szerepel. Ahhoz, hogy egy szolgáltatás közvetített szolgáltatásként elszámolásra kerüljön, nem kötelező írásban szerződést kötni, a szerződéskötés szóban is történhet. A kérdésben leírtak szerint a telefonköltségeket továbbterhelése nem híváslista alapján, hanem a telefonszámla végösszegének meghatározott hányada szerint történik, így az sem teljesíti a közvetített szolgáltatás fogalmát, a bejövő telefonszámlát ebben az esetben igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni. A telefonköltség továbbszámlázása akkor lehetne közvetített szolgáltatás, hogy az tényleges híváslista alapján történne.
6 E-számvitel
|
2 0 1 5 . j a n u á r, V I I . é v f o l y a m 1 . s z á m
Készpénzmozgás rögzítése a számviteli törvény szerint Kérdés Adóvizsgálatoknál előfordult, hogy a számviteli törvény megsértése miatt kaptunk bírságot, (nem adóhiány), ezért kérném válaszukat: A számviteli törvény 165. §-a (3) bekezdése előírja: „készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg kell rögzíteni”. A gyakorlatban havi összesítéssel (napi megbontásban, nettó, áfa, bruttó) egy tételben a hónap utolsó napján könyveljük a pénztárgéppel rendelkező vállalkozásokat, a pénztárszalag havi összesítőjével egyezően. A pénzkezelési szabályzat szerint az ügyvezető (a pénzkezelést végző személy) havonta adja le a bizonylatokat és havonta egyezteti a készpénzt a külső könyvelővel. PL: dohánybolt, étterem, kiskereskedelmi üzlet, szálloda. Kérdésem: megsértjük-e a számviteli törvényt a fenti gyakorlattal?
Válasz A számviteli törvény kérdésben hivatkozott előírása csak azt mondja, hogy a készpénzmozgást azonnal rögzíteni kell. Ez nem automatikusan a készpénzforgalom azonnali könyvelését jelenti, azt jellemzően nem is lehetne teljesíteni. Mivel a készpénzmozgás könyvelése utólagos, ezért az ügyvezetőnek a készpénzforgalomhoz kapcsolódóan analitikus nyilvántartást (pl. pénztárkönyv) kell vezetnie, ahol a készpénzmozgást azonnal rögzítenie kell. Ha az ügyvezető nem vezet ilyen tartalmú analitikus nyilvántartást, akkor valóban megsértik a számviteli törvény hivatkozott szabályát. Megjegyzem az ügyvezetőnek – a pénzkezelési szabályzatban rögzített időszakonként – magának kell a készpénzt a pénztár egyenleggel egyeztetnie, és az egyeztetés nem a külső könyvelővel történik.
Pénzváltás árfolyamnyeresége Kérdés Egyéni vállalkozónak euróban fizetnek készpénzben a szolgáltatásért. Az eurót pár nap múlva beváltja pénzváltóban, viszont mivel nem a bevétel keletkezésének napján váltja be, így árfolyamkülönbözet keletkezik. Az így keletkezett különbözet az egyéni vállalkozónak eredménybe beszámító tétel vagy sem?
Válasz:
A pénzváltásból adódó árfolyamnyereség az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenységének a része, ezért azt bevételként figyelembe kell venni.
Lízingszerződés árfolyamkülönbözete Kérdés Egy társaság 2009. évben eszközberuházásra havi fix kamatozású hitelt vett fel 3 éves futamidőre. A Lombard Lízing Zrt. által küldött havi törlesztő részletek alapján mind a tőke, mind a kamat könyvelésre került. A futamidő vége után a lízing cég által kiküldött kizárólag árfolyam különbözet havi törlesztése árfolyamveszteségként került könyvelésre, ily módon jelentős árfolyamveszteség realizálódott a könyvelésben mind 2012-ben, mind 2013. évben. Maga a lízingszerződés is tartalmazza, hogy a halmozott árfolyamkülönbözet elszámolására futamidő végén kerül sor. Helyes-e ez?
Válasz A kérdésből konkrétan nem derül ki, de feltételezhető, hogy devizaalapú forintos pénzügyi lízingszerződést, vagy devizaalapú forinthitelt vettek fel. Amennyiben ez történt, akkor az árfolyamveszteség részben a törlesztéshez kapcsolódóan merül fel. Ha a szerződés szerint az árfolyamkülönbözetet meghatározott időszakonként merül fel (kell fizetni), akkor azt felmerüléskor kell elszámolni. Ha devizaalapú forintos finanszírozás történt, akkor viszont arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy legelő7
E-számvitel
|
2 0 1 5 . j a n u á r, V I I . é v f o l y a m 1 . s z á m
ször a 2011-es üzleti év mérlegfordulónapján ezt a kötelezettséget mindenféleképpen át kellett volna értékelni a számviteli politikában választott, mérlegfordulónapi árfolyamra, így már 2011-ben feltételezhetően veszteség keletkezett volna. Az átértékelést 2012/2013-as üzleti év mérlegfordulónapján is végre kellett volna hajtani. Ezekhez az átértékelt árfolyamokhoz viszonyítva kellett volna törlesztéskor (felmerüléskor) az árfolyamkülönbözeteket elszámolni, mely árfolyamkülönbözet így teljesen más összeg lenne, mint a kérdésben elszámolt árfolyamveszteség.
Munkavállalói jogviszony megszűnése Kérdés Egy társaságnál két-három munkavállaló munkaviszonya olyan formában szűnik meg, hogy az év végéig munkát végez, 2015. évben a felmondási idejét tölti, mely időszakra a munkavégzés alól felmentették. Kérdésem, hogy a felmentési időre járó munkabért és közterheit 2014. év, vagy 2015. év költségeként kell elszámolni figyelembe véve azt, hogy a munkavállaló a kft bevételszerző tevékenységében 2015. évben már nem vesz részt.
Válasz A felmondási idő alatt a munkavállaló munkaviszonya fennáll, függetlenül attól, hogy a munkavégzés alól felmentették. Így a felmentési időre járó munkabért és annak közterheit a felmondási időszakra kell elszámolni, így a 2015. évre jutó felmondási munkabért és annak közterheit 2015. évre kell elszámolni.
Bizományosi szerződés számviteli elszámolása Kérdés Kérdésem bizományosi szerződéssel kapcsolatos: A hó végi leltározás kapcsán előfordul, hogy a bizományba kiadott készletben hiány keletkezik. Ezt a bizományba adó cég leszámlázza a bizományos részére, mint leltár hiány. Véleményem szerint a leltárhiányt nem leszámlázni kellene, mert szerintem itt egy jegyzőkönyv alapján kellene korrigálni, illetve elszámolni a leltárkülönbözetet, de nem tudom, melyik főkönyvi számlára. A 86-ra? Másik kérdés: A grátisz termékeket is leszámlázza a bizományos felé. A kérdés, hogy ezt hova könyvelem, és kell-e utána adót, járulékot fizetni mint reprezentáció, mivel normál kiszerelésben van a termék.
Válasz Egyetértek azzal a véleménnyel, hogy a leltárhiányt nem lehet számlázni (azaz más szóval nem létező készletet nem lehet értékesíteni). A leltár hiányt egyéb ráfordításként kell elszámolni a 86-os számlacsoportban. A bizományostól, hogyha a leltárhiány neki felróható, akkor kártérítést lehet kérni, mely kártérítést egyéb bevételként kell elszámolni, de a kártérítésről sem kell számlát kiállítani. A „grátisz” termékek számlázásából nem derül ki, hogy az milyen formában történik. Ha értékkel számlázzák a terméket úgy, hogy más termék(ek) árából ugyanakkora engedményt adnak, akkor az értékesítés, így nem beszélhetünk ingyenességről. Ha ingyenesen adják, akkor meg nem értelmezhető a számla, de az ügylet után – a piaci érték alapján – mint vállalkozási tevékenységből kivont készlet az áfát meg kell fizetni. A kérdésből nem derül ki az ügylet célja sem, így nem lehet elbírálni, hogy az reprezentáció-e egyáltalán így azt személyi jellegű egyéb kifizetésként kell-e elszámolni, az adókat utána megfizetni, vagy csak sima térítés nélküli átadás, melyet rendkívüli ráfordításként kellene elszámolni.
8 E-számvitel
|
2 0 1 5 . j a n u á r, V I I . é v f o l y a m 1 . s z á m
Elszámolási előleg Kérdés Cégünk elszámolási előleget adott ki egy kolléga részére termék beszerzése céljából. A számla beérkezett, az összeg a főpénztárunkból kifizetésre került. Később a kolléga jelezte, hogy vis�sza kell vinnie a terméket, így elvitte az eredeti pénzügyileg már rendezett és felkönyvelt számlát. Az üzletben a számlát nem adták vissza, illetve egy „visszáru bizonylat” elnevezésű papírt adtak a részünkre. A főpénztárunkban a kiadási pénztárbizonylat mögött így most nincs eredeti számla. Az eredeti számla fénymásolatát fűztük mögé, amit korábban a munkatársam lemásolt. A „visszáru bizonylat” alapján elkészült a bevételi pénztárbizonylat, és a terméket beszerző dolgozó visszafizette az áru összegét. Az lenne a kérdésem, hogy megfelelően jártunk-e el az ügyben? Pénzügyileg rendezett és könyvelt eredeti számlát visszajuttathatunk a kiállító cég részére, ha végül a terméket visszavették, és az árát is megkaptuk? Nem kellett volna a visszáruról is egy „számlát” kapnunk „visszáru bizonylat” helyett?
Válasz Röviden a válasz az, hogy nem jártak el helyesen. Az üzletben egyrészt nem vehették volna el az eredeti számlát, másrészt a visszáruról a számviteli törvény 73. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján helyesbítő, illetve stornó számlát kellett volna kiállítani és nem visszáru bizonylatot.
molót közzé kellene tenni, akkor azt mely évekre kell teljesíteni, pótolni?
Válasz A számviteli törvény 117. §-a (1) bekezdésének előírása alapján a vagyonkezelő társaságnak akkor nem kellett volna megelőző években konszolidált beszámolót készítenie, hogyha a számviteli törvény előbb hivatkozott előírása alapján nagyságrendi mentesítéssel élhetett – azaz a vállalatcsoport nem érte el a törvényben meghatározott mutatószámokat – és nem vonatkozik rá a számviteli törvény 117. §-a (3) bekezdése (a kérdésben erre vonatkozóan nincsenek információk). [A leányvállalat pénzintézet viszont a számviteli törvény 117. §-a (3) bekezdésének előírása alapján nem élhetett megelőző években nagyságrendi mentesítéssel, ha anyavállalatnak is minősült, ezért készített eddig is a pénzintézet konszolidált beszámolót.] Ezen túlmenően a vagyonkezelő társaságnak akkor nem kellett volna még konszolidált beszámolót készítenie, hogyha a számviteli törvény 117. §-a (6) bekezdését tudta volna alkalmazni, azaz a leányvállalatait, közös vezetésű vállalkozásait a hivatkozott előírás alapján fel tudta volna menteni a konszolidálásba történő bevonás alól (erre vonatkozóan szintén nincs a kérdésben információ). Ha az előbbi mentesítések valamelyikét a vagyonkezelő társaság nem tudta volna alkalmazni, akkor először a 2010-es üzleti évről és az azt követő üzleti évekről is kellett volna konszolidált beszámolót készíteni, közzétenni.
Konszolidált beszámoló készítése alóli mentesülés
Ingyenes gépjármű bérbeadás
Kérdés
Magánszemély több hónapra bérbe adja bérleti szerződéssel a teherautóját egy egyéni vállalkozónak. A bérleti díj ingyenes. A bérlőt a szerződés időtartama alatt a jármű fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos költségek terhelik. Bárminemű egyéb teendője a vállalkozónak van-e, illetve jogosult-e az üzemanyag és egyéb költségek elszámolására, és milyen módon?
Egy társaság 2010. óta 78%-ban tulajdonosa egy pénzintézetnek. A tulajdonos egy vagyonkezelő társaság. A pénzintézet több leányvállalatnak a tulajdonosa és konszolidált beszámolót készít, melyet közzé is tesz. A tulajdonos eddig nem készített konszolidált beszámolót. Kérdésem, hogy van-e mód a tulajdonos társaság konszolidált beszámoló készítése alóli mentesítésre? Abban az esetben, ha a tulajdonosnak is konszolidált beszá-
Kérdés
9 E-számvitel
|
2 0 1 5 . j a n u á r, V I I . é v f o l y a m 1 . s z á m
Válasz:
Részesedés értékesítése
Feltételezem, hogy pár hónapos bérleti szerződés alapján az egyéni vállalkozó üzembentartóként nem kerül hatósági nyilvántartásba vételre. Az egyéni vállalkozó elszámolhatja bérleti szerződés alapján a teherautó üzemanyagköltségét, ha az az egyéni vállalkozói tevékenységhez merül fel dokumentáltan, illetve a bérlőt terhelő egyéb, a használatból következő költségeket is, hogyha azok az egyéni vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó használattal vannak összefüggésben, de a tulajdonjoggal összefüggő költségeket már nem számolhatók el (pl. biztosítás, súlyadó).
Kérdés
Üzemeltetési költségek elszámolása Kérdés 1. Gépjárműre vettünk téli gumi garnitúrát. Ezt rá kell aktiválni a járműre vagy karbantartási költségnek elszámolható? 2. A vállalkozás tulajdonába lévő ingatlanra reluxákat és szúnyoghálókat szereltettünk fel. Ezeket az épületre kell aktiválni és az épület értékcsökkenése mértékével csökken a továbbiakban, vagy elszámolható azonnal költségnek (nettó értéke 80e Ft, áfa levonható volt)?
Válasz 1. A téli gumi a jelenlegi jogszabályi előírások alapján nem kötelező tartozéka a járműnek (téli gumival nyáron is lehet közlekedni, illetve fordítva), ezért azt karbantartásként kell elszámolni, nem kell a járműre ráaktiválni. 2. A reluxa és szúnyogháló nem képezi az épület részét, azok bármikor az épületről leszerelhetőek, áthelyezhetőek, így azok önálló tárgyi eszköznek minősülnek. Ha a kérdésben leírtak szerint az egyedi beszerzési értékük 100e Ft alatt van, akkor azokat, mint önálló tárgyi eszközök egyösszegű értékcsökkenési leírásként is elszámolhatják, ha számviteli politikájukban úgy döntöttek.
Mi a helyes válasz az számviteli törvény előírása alapján? „A” Kft. „B” Zrt.-ben meglévő részesedését 2014. decemberben értékesíti. A vételár befolyik a számlájára még decemberben. A cégbíróság csak a következő év, 2015. januárban jegyzi be a részvény-értékesítést, az „A” cég mérlegkészítése után. Kérdés: az értékesítésből származó árfolyamkülönbözet melyik évet érinti, a tárgyévet vagy a bejegyzés évét?
Válasz Az értékesítést 2014 decemberében kell elszámolni, így az árfolyamkülönbözet is decemberben jelenik meg, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség. Az értékesítés eredményének az elszámolása független attól, hogy a cégbíróság mikor jegyzi be a tulajdonosváltozást, illetve hogy mikor fizetik ki a vételárat [számviteli törvény 84. §-a (2) bekezdése, (7) bekezdésének a) pontja és 85. § (1) bekezdés b) pontja és (3) bekezdés a) pontja].
Év végi számlák elszámolása Kérdés
Az év végi záráshoz közeledve kérdeznék az év végi számlák elszámolásáról: A számla kelte 2014. XII. hó, teljesítés időpontja megegyezik a fizetési határidővel, mely 2015. I. hó (áfa tv. 58. §-a szerinti szolgáltatásnyújtásról van szó). A számla egyébként decemberi időszakra vonatkozik. A számla kelte 2015. I. hó, a többi ugyanez. Kérdés, hogy ezeket a számlákat aktív időbeli elhatárolásként vagy vevőkövetelésként kell a 2014-es beszámolóban szerepeltetnünk?
Válasz A számviteli törvény a szerződés szerinti teljesítés időszakára számoltatja el a számlákat, függetlenül attól, hogy az áfa tv. szerinti teljesítés a fizetési határidővel egyezik meg. A számviteli 10
E-számvitel
|
2 0 1 5 . j a n u á r, V I I . é v f o l y a m 1 . s z á m
elszámolást az sem befolyásolja, hogy a számlát mikor állítják ki. Így a kérdésben leírt esetekben függetlenül attól, hogy a számlát decemberben, vagy januárban állítják ki és függetlenül attól, hogy az áfa tv. szerinti teljesítés január hó, a számlát 2014. mérlegfordulónapon vevőkövetelésként kell kimutatni.
Osztalékkifizetés szabályai Kérdés
Egy végelszámolás alatt lévő kft. tulajdonosai lemondhatnak-e az egész osztalékkövetelésükről, ha az csak részben fizethető ki, vagy kötelesek osztalékot felvenni a megmaradt pénzeszköz erejéig? Ha elengedhetnek, akkor az mentes-e az ajándékozási illeték alól?
Válasz Attól, hogy a kft. végelszámolás alatt van, a tulajdonosoknak nem kötelező az osztalékot felvenni. Megjegyzem, hogyha az osztaléktartozásnak nincs a kft.-nél eszköz fedezete, akkor végelszámolással nem is tud megszűnni. Ebben az esetben, ha mégis végelszámolással kívánnak megszűnni, akkor a tulajdonosoknak el kell engedniük a követelésüket. A kft. tulajdonosai lemondhatnak osztalékkövetelésükről részben vagy egészben is. A kft.-nél az elengedett osztaléktartozást rendkívüli bevételként kell elszámolni, mely bevétellel a társasági adóalapot lehet csökkenteni, és 2014-től ajándékozási illetékmentes.
Jegyzett tőke emelése visszamenőleges hatállyal Kérdés
Jegyzett tőkeemeléssel egyidejűleg tőketartalék javára is kaptunk a tulajdonostól vagyoni hozzájárulást (azaz ázsiós tőkeemelést hajtottunk végre). Az üzleti évünk mérlegfordulónapja szeptember 30-a. A jegyzett tőke emeléséről az alapítói határozat dátuma szeptember 5-e, ezen a napon a tulajdonos a vagyoni hozzájárulását rendelkezésre is bocsátotta teljes összegében. Mérlegkészítés időpontja október 31. A jegyzett tőke
E-számvitel
|
emelését a cégbíróság november 10-én jegyezte be. A tőkeemelést lehet-e a szeptember 30-ai mérlegfordulónapú beszámolóban szerepeltetni?
Válasz A kérdésben leírt időpontok alapján a jegyzett tőkeemelést nem lehet a szeptember 30ai mérlegfordulónapú beszámolóban szerepeltetni. A számviteli törvény előírása szerint a jegyzett tőke emelését a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg lehet elszámolni. Mivel a cégbíróság a jegyzett tőkeemelést a cégbíróság november 10-én jegyezte be, ezért azt csakis kizárólag november 10-én lehet a könyvekben elszámolni, még akkor is, hogyha a tulajdonos szeptember 5-én a teljes vagyoni hozzájárulását rendelkezésre bocsátotta. Ebben az esetben a számviteli elszámolást az sem befolyásolja, hogy a bejegyzés mérlegkészítés időpontja előtt vagy után történik.
In-house szeminárium! Ha szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó- és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az
[email protected] e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
E-számvitel VII. évfolyam első szám, 2015. január Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Bp. Váci út 91/a Tel.: 273-2090 Fax:468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Varga Szabolcs HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917, E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
2 0 1 5 . j a n u á r, V I I . é v f o l y a m 1 . s z á m
