E-számvitel. Tartalom. Tisztelt Előfizetőnk! 2015.június VII. évfolyam 6. szám. A hónap témája. Olvasóink kérdezték. elektronikus Szakmai folyóirat

E-számvitel 2015.június

e l e k t r o n i k u s

Szakmai folyóirat

VII. évfolyam 6. szám

Tartalom Vegyen részt rövid felmérésünkben! Tisztelt Ügyfelünk! Válaszaival komoly segítséget ad nekünk ahhoz, hogy a kiadványban csak olyan témák szerepeljenek, amelyek az Ön munkáját segítik. A kérdőív kitöltése körülbelül 5 percet vesz igénybe: https://www.surveymonkey.com/s/e-szamvitel

A hónap témája −− Céltartalékok számvitele

Olvasóink kérdezték −− EMVA támogatás számviteli elszámolása −− Jelentős tulajdonosi kölcsönnel rendelkező, negatív saját tőkéjű cég ellenőrzése −− Eszközök értékcsökkenése felszámoláskor −− Nem realizált árfolyamveszteség hatásának időbeli halasztása −− Külföldi áfa könyvelése −− Jegyzett tőke emelésének kontírozása −− Fejlesztési tartalék felhasználása

Szerző:

Botka Erika

a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára

Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az [email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának. Kérem, hogy az e-mail tágyába írják bele, hogy „E-számvitel”. Megújult honlapunkról – www.szamvitelszaklap.hu – a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket és hozzáférhet az extratartalmakhoz. A kézirat lezárásának dátuma: 2015. május 25.

−− Fejlesztési támogatás elszámolása −− Kölcsön kamatának elhatárolása, értékvesztése −− Karbantartási tevékenység könyvelése −− MVH-s támogatás könyvelése −− Kölcsönnyújtás feltételei

1 E-számvitel |

2015. június, VII. évfolyam 6. szám

A hónap témája Céltartalékok számvitele A számviteli törvényben megfogalmazott óvatossági elvből következik, hogy a tárgyévi eredmény meghatározása során a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatokat és a feltételezhetően bekövetkező veszteséget akkor is, ha ezek az információk az üzleti év mérlegfordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között válnak ismertté. A céltartalék képzési kötelezettség független az adott év eredményétől, így – ha annak képzése a számviteli törvény előírása alapján kötelező – akkor is meg kell képezni, ha az adott üzleti év eredménye emiatt veszteséges lesz. A céltartalék képzése egyéb ráfordításként kerül elszámolásra. A céltartalékot a képzés jogcíme szerinti esemény bekövetkezésekor (a veszteség elszámolásakor, felmerülésekor), illetve a képzési jogcím megszűnésekor kell feloldani. Így nyitás után jellemzően a céltartalék nem kerül automatikusan feloldásra. A céltartalék feloldása, megszüntetése az egyéb bevételek között kerül elszámolásra. A céltartalék képzésének és felhasználásának szabályait a számviteli törvény 41. §-a tartalmazza. 1) Várható kötelezettségekre képzett céltartalékok A számviteli törvény 41. §-a (1) bekezdésének előírása szerint az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni – a szükséges mértékben – azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre [ideértve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, a függő kötelezettséget, a biztos (jövőbeni) kötelezettséget, a korengedményes nyugdíj, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettséget, a környezetvédelmi kötelezettséget], amelyek a

mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította. A számviteli hivatkozott előírása szerint a várható kötelezettségekre kötelező céltartalékot képezni, nem a vállalkozás döntése, hogy képez-e vagy sem. A számviteli törvény hivatkozott előírásából következik, hogy céltartalékot a harmadik felekkel szembeni jövőbeni fizetési kötelezettségekre kell képezni. Garanciális kötelezettségre történő céltartalék képzés A céltartalék képzés azt szolgálja, hogy az adott üzleti évben elszámolt árbevételnek kell fedezetet adnia a következő években – az ehhez az ügylethez kapcsolódó – várhatóan felmerülő javítási költségekre. A céltartalék képzés módszerét a számviteli politikában kell rögzíteni. Ilyen módszer lehet, hogy a megelőző évek tapasztalati számai alapján képzik a céltartalékot. Így például a megelőző 3-5 év javítási átlagszámai alapján határozzák meg a szükséges céltartalékot (ez mutathatja, hogy a vállalkozás milyen minőségben végzi a munkáját). Ennek a céltartaléknak a képzése azonban semmilyen összefüggésben nincs a gyakorlatban alkalmazott garanciális visszatartás mértékével. A garanciális visszatartás csak pénzügyi visszatartást jelent, de nem a céltartalék képzés alapja. Így például, ha egy építőipari cég 2014. szeptemberben 100 millió Ft értékű munkát elvégzett, akkor a szerződés szerinti teljesítéssel egyidejűleg a 100 millió Ft-ot ki kell számláznia (az áfa felszámításával) és ha 3%-os garanciális visszatartásban állapodtak meg a vevővel két évre, ez csak azt jelenti, hogy a kiszámlázott összeg 3%-a 2 évig nem kerül pénzügyi rendezésre (vevő-szállító folyószámlán fog ez a követelés-tartozás szerepelni). Erre az értékesítési ügyletre azonban nem 3%-os céltartalékot kell képezni. Ha például az építőipari vállalkozás – számviteli politikában meghatározott – meg2

E-számvitel

|


előző 4 évi felmerült, utólagos garanciális javítási költségei az árbevétel 5%-át kiteszik, akkor erre az ügyletre a 2014. évi zárás keretében 5%os céltartalékot kell képezni. A céltartalékot a javítási költségek felmerülésekor, de legkésőbb a garanciális időszak lejártakor – azaz két év múlva – kell feloldani. Ebből a szabályból az is következik, hogy a céltartalékot az egyes ügyletekre külön-külön kell megképezni, nyilvántartani, illetve feloldani. Végkielégítés miatti fizetési kötelezettségre képzett céltartalék A végkielégítésre akkor kell céltartalékot képezni, amikor következő év(ek)re a dolgozói elbocsátásokra, leépítésekre vonatkozó konkrét döntés megszületett (figyelembe véve a mérlegkészítés időpontját). Ez a céltartalék a jövőbeni várható kötelezettségekre vonatkozik. Céltartalék képzése – a számviteli elszámolásból adódóan – azonban a tárgyévben már elbocsátott dolgozók végkielégítésére is történhet. A végkielégítés számviteli elszámolásánál figyelembe kell venni, hogy a végkielégítés költségként a munkaviszony megszűnésekor számolható el. Így, ha a dolgozónak 2014. december 1-jével felmondanak 3 hónap felmondási idővel, akkor ennek a dolgozónak a munkaviszonya 2015. február 28-án szűnik meg. A Munka Törvénykönyve előírása szerint a dolgozónak az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni bérét és egyéb járandóságait. Így, ha 2014. december számfejtették a 2 havi munkabért és a végkielégítést, akkor ezek költségként 2014 decemberében megjelennek. Mivel a munkaviszony 2015. február hóban is fennáll, ezért a 2015. januári-februári bér 2015-es üzleti évet terheli, és 2015. február hónapban számolható el a végkielégítés is költségként. Ezért ezeket a költségeket 2015-re időbelileg el kell határolni. A dolgozó elbocsátása 2014-ben történt, ezért 2014-re a végkielégítés összegében kötelező céltartalékot képezni. A 2015. januári-februári munkabér folyamatos működési költségnek minősül, ezért arra a számviteli törvény előírása szerint céltartalékot nem szabad képezni. A céltartalék 2015-ben történő feloldása fogja a

2014-ben elszámolt végkielégítést ellentételezni, így ez 2015-ben eredményhatást nem fog jelenteni. Függő kötelezettségre képzett céltartalék A számviteli törvény 3. §-a (8) bekezdés 14. pontja szerint függő kötelezettség az olyan – általában – harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de mérlegtételkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. A függő kötelezettségek lehetnek pénzeszközre, illetve egyéb eszközre vonatkozó függő kötelezettségek. A pénzeszközre vonatkozó függő kötelezettségek közé tartoznak különösen: a kezességvállalási, a garanciavállalási, a váltókezesi kötelezettség, az opciós ügyletekkel, a nem valódi penziós ügyletekkel, a le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek. Az egyéb eszközre vonatkozó kötelezettségek közé tartoznak különösen a fedezetként, biztosítékként, óvadékként felajánlott (szolgáló) vagyontárgyak és az opciós ügylet miatti egyéb eszköz átadására vonatkozó kötelezettségek. A gyakorlatban legtöbb esetben a függő kötelezettségekre képzett céltartalék a peres eljárásokra van. A peres eljárásokra képzett céltartaléknál fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a céltartalék folyamatos karbantartása válhat szükségessé, mert a céltartaléknak az értékváltozásokat is követnie kell. Így például, ha egy elbocsátott dolgozó perli a vállalkozást az elmaradt bérek és annak késedelmi kamatai tekintetében, akkor ezt az értékváltozást évről évre a céltartalék képzésénél figyelembe kell venni. Biztos (jövőbeni) kötelezettségre képzett céltartalék A számviteli törvény 3. §-a (8) bekezdésének 15. pontja szerint biztos (jövőbeni) kötelezettség az olyan visszavonhatatlan kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján már fennáll, de a szerződés teljesítése még nem történt meg, ezért mérlegtételként nem szerepeltethető. A biztos (jövőbeni) kötelezettségek lehetnek pénzesz3

E-számvitel

|


közre, illetve egyéb eszközre vonatkozó biztos (jövőbeni) kötelezettségek. Ide tartoznak különösen: a határidős adásvételi ügyletek, a swap ügyletek határidős része miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átadására vonatkozó kötelezettségek. Nem tartoznak ide az üzleti tevékenységgel kapcsolatos, folyamatosan felmerülő költségek. Környezetvédelmi kötelezettségre képzett céltartalék Harmadik személyekkel szemben fennálló kötelezettségre kell a céltartalékot megképezni, nem tévesztendő össze a környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre, mely jellemzően a vállalkozás által elvégzendő munkákat jelenti. Ilyen harmadik személlyel szembeni kötelezettség lehet a környezetvédelmi károkozás miatt fizetendő kártérítés. 2) Várható költségekre képzett céltartalék A számviteli törvény 41. §-a (2) bekezdésének előírása szerint céltartalék képezhető az olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre (különösen a fenntartási, az átszervezési költségekre, a környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre), amelyekről a mérlegfordulónapon feltételezhető vagy bizonyos, hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. Ez a céltartalék a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire nem képezhető. A várható költségekre való céltartalék képzés viszont lehetőség, a vállalkozás dönti el, hogy ilyen jogcímen képez-e vagy sem céltartalékot. A vállalkozás ezirányú döntését a számviteli politikában kell rögzíteni. Ilyenek lehetnek pl. a bánya bezáráshoz kapcsolódó jövőbeni rekultivációs költségek. Ezekre a tevékenység befejezéséhez felmerülő költségekre a folyamatosan végzett tevékenység árbevételének kell fedezetet adni. Ezért ezt a céltartalékot a végzett tevékenység időszaka alatt kell folyamatosan megképezni (ami akár

20-40 év is lehet). Ennél a céltartaléknál is szükségessé válhat az értékváltozások követése (pl. infláció hatása). Ha a vállalkozásnál ciklikusan jelennek meg nagyjavítási költségek, akkor ezekre is célszerű lehet céltartalékot képezni, mert a vállalkozás üzleti éveinek eredményét a céltartalék képzése egyenletesen terheli, így a nagyjavítási költség felmerülésekor nem fogja adott üzleti év eredményét lökésszerűen csökkenteni. Ha pl. egy nagy értékű gyártósoron nyolcévente nagyjavítást kell végrehajtani, akkor erre a fenntartási költségre nyolc év alatt célszerű arányosan – évente a kalkulált költség egy nyolcadát – céltartalékként megképezni. Ennél a céltartaléknál is szükségessé válhat az értékváltozások (pl. infláció) követése. Átszervezési költségek fedezetére előzetesen is képezhető céltartalék. Az átszervezési költségek aktiválására azonban a számviteli törvény lehetőséget ad, így ha a vállalkozás az aktiválás mellett dönt, akkor felmerüléskor nem fogja egy összegben terhelni az eredményt. Egyéb céltartalék Ha a vállalkozás a beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó – beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó tartozások nem realizált árfolyamveszteségét, valamint a forgóeszközhitelek nem realizált árfolyamveszteségét saját döntés alapján elhatárolta, akkor a számviteli törvény előírása alapján kötelező céltartalékot képeznie. Céltartalék arányszáma beruházási hitelnél (pénzügyi lízingnél): beruházás aktivásától eltelt időtartam/hitel teljes futamidő (vagy a tárgyi eszköz élettartama, ha az rövidebb a hitel futamidejénél). Forgóeszközhitelnél a céltartalék arányszáma: hitelfelvételtől eltelt időtartam/hitel teljes futamidő. Az elhatárolt veszteséget megszorozva az előbb említett arányszámokkal megkapjuk, hogy mennyi céltartalékkal kell mérlegfordulónapon rendelkezni. (Amennyiben az előző üzleti év végén ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, 4

E-számvitel

|


a különbözettel a tárgyévben kell a céltartalékot növelni az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni az egyéb bevételekkel szemben.) Ha az elhatárolt veszteség megszüntetésre kerül, akkor az erre képzett céltartalék is megszüntetendő.

§-a (2) bekezdésének c) pontja]. Az üzemeltetési feltételek teljesítésével a lekötött tartalék feloldódik és visszavezetésre kerül tőketartalékba.

Jelentős tulajdonosi kölcsönnel rendelkező, negatív saját tőkéjű cég ellenőrzése

Olvasóink kérdezték Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az [email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának.

EMVA támogatás számviteli elszámolása Kérdés EMVA által támogatott állattartó telepek technológiai korszerűsítési támogatásának számviteli elszámolása halasztott bevételként vagy közvetlen tőketartalékba helyezéssel történik helyesen?

Válasz Az EMVA forrásból kapott fejlesztési támogatásokat a 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 20. §-ának (1) bekezdésének az előírása alapján tőketartalék javára kell elszámolni. Az így kapott fejlesztési támogatásokat a számviteli törvény 36. §-a (1) bekezdés f) pontjának az előírása alapján akkor lehet a tőketartalék javára elszámolni, amikor azok befolynak. A hivatkozott FVM rendelet szerint a támogatásból megvalósított eszközöket 5 évig üzemeltetni kell, így a tőketartalékba elszámolt támogatást lekötött tartalékba át kell vezetni és 5 évig lekötött tartalékban kell tartani [számviteli törvény 38.

Kérdés Szakmai körlevelekből értesültünk, hogy az adóhatóság kifogásolja a jelentős tulajdonosi kölcsönökkel rendelkező, de negatív saját tőkéjű gazdasági társaságok esetében a saját tőke olyan rendezését, amely a tag saját kölcsön követelését apportálja be a társaságba jegyzett tőkeként, vagy minimális tőkeemelés mellett tőketartalékként. Az adóhatóság – állítólag – színlelt ügyleteknek tekinti az ilyen fajta tranzakciókat, és tényleges tartalmukat tulajdonosi kölcsön elengedésnek minősítik. Az így könyvelt tranzakciók azonban általában társasági adó kötelezettséggel járnak, hiszen az előző évi Tao. tv. szerinti veszteségek csak korlátozottan számolhatók el. Több peres eljárásról is szóltak a hírek, de ítéletekről nem hallottunk. Kérdésünk: Valóban fennáll-e az adóhatóság tilalma? Ha igen, milyen módon lehet az olyan gazdasági társaságoknál a negatív saját tőkét rendezni a tagi kölcsön terhére, ahol további tőke bevonására közgazdaságilag nincs szükség, vagy a tulajdonosnak nincs is ilyen lehetősége?

Válasz Az adóhatóság jellemzően akkor tekinti színlelt ügyletnek a tagi kölcsönből történő jegyzett tőkeemelést, hogyha a társaság megszűnik (pl. végelszámolással), mert ebben az esetben valóban felmerülhet az, hogy nincs a gazdasági eseménynek valós tartalma. Ha a társaság folyamatosan működik, akkor ilyen irányú gazdasági tartalom vizsgálat nem merülhet fel, mert ellenértékes ügyletről van szó, a tulajdonos követelése fejében részesedést kap, így az nem tekinthető követelés elengedésnek. Így a követelés – saját tőke/jegyzett tőke arány rende5

E-számvitel

|


zés tekintetében – ázsiós jegyzett tőkeemelésre is felhasználható. A negatív saját tőke azonban pótbefizetéssel is rendezhető, ha a gazdasági társaság társasági szerződése tartalmazza, hogy a tulajdonos pótbefizetésre kötelezhető. Az új Ptk. előírása szerint pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető. Így pótbefizetésként a tulajdonos apportképes vagyontárgyat is átadhat. Az új Ptk. előírása szerint a követelés is apportképes eszköz, ha ez elismert követelés, vagy jogerős bírósági végzésen alapuló követelés. A tulajdonos követelése feltételezem, hogy teljesíti az apportképességi feltételeket, azaz elismert követelés, így pótbefizetésként a követelés is átadható, így a pótbefizetéssel a negatív saját tőke is rendezhető.

Eszközök értékcsökkenése felszámoláskor Kérdés Egy kft. felszámolása egyezséggel zárult, a társaság 2014. 05. 22-étől ismét működik. A felszámolótól megkaptuk a zárómérleget, amely alapján megnyitottuk a könyveket. A tárgyi eszközök nettó értéke nem változott a felszámolási eljárás során, a nettó érték megegyezik a tevékenységet záró beszámolóban kimutatott nettó értékkel. Kérdésem az értékcsökkenés elszámolására irányul: hogyan kell elszámolni ezen eszközök értékcsökkenését (2 évig tartott a felszámolási eljárás), mi lesz a beszerzés éve, bekerülési érték, már elszámolt halmozott értékcsökkenés, elhasználódási idő stb. Mit lehet és kell figyelembe venni a társasági adó alap korrekciónál (adó törvény szerint érvényesíthető értékcsökkenés)?

Válasz A felszámoló eljárása nem érthető. A kérdésben leírtak szerint a tárgyi eszközök nettó értéke nem változott a felszámolási eljárás során, a nettó érték megegyezik a tevékenységet záró beszámolóban kimutatott nettó értékkel, eb-

ből az következik, hogy a felszámolás időszaka alatt a felszámoló nem számolt el terv szerinti értékcsökkenést a tárgyi eszközök után, pedig az általános szabályok szerint kellett volna. A felszámolás időszaka alatt a kft. nem volt társasági adóalany, így a felszámolás alatt társasági adó szempontjából nem értelmezhető a terv szerinti értékcsökkenés. Felszámolásból való visszatéréskor a felszámolási zárómérlegben szereplő adatokkal kell megnyitni (beszerzés éve nem változik, eredeti bruttó értékkel, a visszatérésig elszámolt terv szerinti értékcsökkenéssel és az ebből adódó nettó értékkel kell megnyitni). Mivel a kft. visszatért a normál üzletmenetre ezért a tárgyi eszközök szempontjából ez használati körülményváltozást jelent(het), így új használati idő, új maradványérték, ezekből következően új terv szerinti értékcsökkenés állapítható meg. Társasági adóalapnál azonban a felszámolást megelőző, tevékenységet záró beszámolóban szereplő és most a visszatéréskor is szereplő tárgyi eszközökre terv szerinti értékcsökkenést nem lehet figyelembe venni, mert a tevékenységet záró beszámolóhoz kapcsolódó társasági adóbevallásban ezen tárgyi eszközök társasági adó szerinti nettó értéke már figyelembevételre került (ezt a társasági adóbevallást a megszűnő társaságok szabályai szerint kellett elkészíteni).

Nem realizált árfolyamveszteség hatásának időbeli halasztása Kérdés 2011. évi mérleg devizás tételeinek értékelésekor szakmai előadásokon és szakcikkekben felmerült annak lehetősége, hogy a számviteli törvény 4. §-a (4) bekezdésében írtak szerint mérlegelhető, hogy a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében nem a december 31-ei (311,13 Ft/euró), hanem a mérlegkészítés időpontjában (március 31-én) érvényes 295,60 Ft/euró árfolyamot használva történjen meg a devizás követelések, kötelezettségek és pénzeszközök értékelése. Ennek természetesen feltétele volt a könyvvizsgáló egyetértése és nyilatkozata. 2014. év végi értékelésnél 6

E-számvitel

|


az árfolyamok tekintetében hasonló a helyzet, mivel több mint 15 Ft-tal alacsonyabb március 31-én az árfolyam. Az alacsonyabb árfolyammal a vállalkozás eredménye egyenlegében növekedne. Kérdés, hogy a 2014. évi mérlegtételek értékelésénél alkalmazható-e az évekkel korábbi módszer, tekintettel arra, hogy azóta több jogszabályi lehetőség is van a nem realizált árfolyam veszteség eredményhatásának időbeli halasztására, társasági adó rendszerében történő kezelésére?

Válasz

Külföldi áfa könyvelése Kérdés Én abban kérem a segítséget, hogy magyar cég számláz ügyfelemnek külföldi szolgáltatást, üzemanyag vásárlást (ENI, Shell) Ft-ban és devizában. A számlákban szerepel külföldi áfa. Hogyan könyveljem le ezeket a számlákat? A külföldi áfát egy másik cég visszaigényli (amit lehet) részükre. Kontírozással kérném a segítséget.

Válasz

A devizás tételek mérlegfordulónapi átértékelése tekintetében a számviteli törvény 4. §-a (4) bekezdésének alkalmazására - könyvvizsgálói egyetértéssel – továbbra is lehetőség van. Én azonban ezt a lehetőséget nem javasolom alkalmazni, mert a társasági adóalap tekintetében követhetetlen lesz a vállalkozás eljárása. A Tao. tv. 1. §-a (5) bekezdésének az előírása szerint a számviteli törvény előírásaitól a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében történő eltérés nem eredményezheti az adókötelezettség változását. Így, ha a vállalkozás a mérlegkészítéskori árfolyamok alapján értékelné át a 2014-es mérlegfordulónapi devizás tételeket, akkor a 2015-ös könyvelés keretében ezen árfolyamhoz viszonyítva jönnének ki könyvelésben a realizált árfolyamkülönbözetek. A társasági adóalap tekintetében viszont 2014-ben úgy kellene eljárni, mintha a mérlegfordulónapi árfolyamokkal történt volna az átértékelés, illetve 2015-ben a realizált árfolyamkülönbözeteket is a 2014-es mérlegfordulónapi árfolyam alapján kellene a társasági adóalapnál figyelembe venni. A könyvelés alapján viszont egész más adatok vannak, ezért ebben a tekintetben szinte lehetetlen lenne a társasági adóalapot külön kiszámítani.

Az üzemanyag beszerzésekor dönteni kell abban, hogy a külföldi áfa visszaigényléssel él-e vagy sem a magyar cég. Amennyiben nem kíván élni, akkor a le nem vont áfa is az üzemanyag bekerülési értékének a részét képezi, a le nem vont áfával növelt értéket kell anyagköltségként elszámolni (szolgáltatás esetén pedig az igénybe vett szolgáltatás bekerülési értékének a része). Ha azonban a magyar cég a külföldi adóhatóságtól visszaigényli az áfát, akkor ezt az áfa összeget a 368. Egyéb követelések között, mint külföldi adóhatósággal szembeni követelést kell kimutatni (T 51,368 - K 45), majd amikor a külföldi adóhatóság visszautalja az áfát akkor azt követeléscsökkenésként kell elszámolni (T 38 - K 368). Ha az üzemanyagszámlát devizában kapja a magyar cég, akkor a külföldi adóhatóságtól visszaigényelhető áfa összegét, a teljesítés napi, számviteli politikában meghatározott árfolyammal kell Ft-ra átszámítani, elszámolni a 368. Egyéb követelések között. Amikor a külföldi adóhatóság devizában visszautalja devizabetét számlára az áfát, akkor a befolyt deviza összeget a befolyáskori, számviteli politikában meghatározott árfolyamon kell Ft-ra átszámolni. Ezek után a 368. Egyéb követelések főkönyvi számlán fennmaradó Ft különbözetet devizakészlet realizált árfolyamnyereségeként, árfolyamveszteségeként kell elszámolni (T 87 - K 368, vagy T 368 - K 97).

7 E-számvitel

|


Jegyzett tőke emelésének kontírozása Kérdés A jegyzett tőke felemelését az eredménytartalék terhére hogyan kell könyvelni? Kontírozva szeretném kérni a választ.

Válasz A jegyzett tőke felemelését a számviteli törvény 35. §-a (4) bekezdésének az előírása alapján a cégbírósági bejegyzés alapján, a bejegyzés napjával lehet elszámolni. Amennyiben eredménytartalék terhére történik a jegyzett tőke emelése annak elszámolása az alábbiak szerint történik: T 413. Eredménytartalék

K 411. Jegyzett tőke.

Fejlesztési tartalék felhasználása Kérdés A következőt szeretném kérdezni: 1. Mikor kell felhasználni a fejlesztési tartalékot egy folyamatban lévő ingatlan építése esetén? A beruházás évében vagy az aktiválás évében? 2. Milyen jogkövetkezménye van, ha nem a megfelelő évben használja fel a fejlesztési tartalékot?

Válasz A fejlesztési tartalék felhasználása tekintetében a Tao. tv. 7. § (15) bekezdése egyértelmű szabályt ad, e szerint az „adóévben megvalósított beruházásra” lehet feloldani, azaz a beruházás évében kell oldani és nem az aktiválás évében. Ha pl. egy ingatlan építkezés több évig megy, akkor minden évben a 16-os beruházás főkönyvön elszámolt összegre (növekményre) kell feloldani a fejlesztési tartalékot. Ha a vállalkozás nem a beruházás évében oldotta fel a fejlesztési tartalékot, akkor az Art. 49. §-a alapján önrevíziós jegyzőkönyvet kell felvenni, amiben leírja ezt a tényállást, hogy ehhez

a beruházáshoz szerette volna megelőző években felhasználni, az önrevíziós jegyzőkönyv alapján pedig a tárgyévi könyvelés keretében feloldja a lekötött tartalékot és visszavezeti az eredménytartalékba. A számviteli törvény előírása alapján viszont ennek a hibának a javítása nem minősül önrevíziónak, mert a javítás által a saját tőke és a mérleg szerinti eredmény ös�szege nem fog változni (csak a saját tőke elemei között van hiba), nem minősül ellenőrzés megállapításának, így jelentős/nem jelentős összegű hiba számításánál nem kell figyelembe venni.

Fejlesztési támogatás elszámolása Kérdés Társaságunk innovációs fejlesztési projektre EU-s támogatás nyert. A projekt keretében új üzemcsarnok épült, eszközöket szereztünk be és a fejlesztőmérnökök bérköltségéhez kaptunk támogatást. A projekt végrehajtása két évig tartott. A támogatás viszont csak a harmadik évben érkezett meg. Kérdésem az, hogy a kapott támogatás elhatárolását hogyan kell helyesen feloldani, milyen költségeket lehet figyelembe venni? Az eszközök időközben aktiválásra kerültek, értékcsökkenésük elszámolása már akár a projekt első évében elindult. Kell-e arányosítani a támogatási intenzitás szerint? A támogatott bérköltség a korábbi években merült fel, így a kapott támogatás más időszakban kerül bevételként elszámolásra? Helyes-e ez így?

Válasz A kérdésben szereplő társaság kétféle támogatást kapott: fejlesztési támogatást és költségek ellentételezésére támogatást. A számviteli törvénynek eltérő elszámolási szabálya van a költségek-ráfordítások ellentételezésére és a fejlesztésre kapott támogatásokra vonatkozóan. A fejlesztési támogatásokat akkor lehet elszámolni, hogyha azok mérlegfordulónapig pénzügyileg teljesültek. Ha a fejlesztési támogatás harmadik évben folyt be, akkor azt a harmadik évben lehet rendkívüli bevételként 8

E-számvitel

|


elszámolni, függetlenül attól, hogy a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása már az első évben elkezdődött. Így a fejlesztési támogatás a harmadik évtől kezdve fogja a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását ellentételezni. A lezárt üzleti évek, azaz a megelőző két év értékcsökkenési leírását ez a támogatás nem fogja ellentételezni. Mivel a támogatás a harmadik évben folyt be, így a harmadik év, meg az azt követő évek értékcsökkenési leírását (illetve, ha van, akkor a maradványértékből adódó veszteséget) fogja ellentételezni. Ez a számviteli támogatási arány el fog térni a támogatási szerződésben meghatározott támogatás intenzitástól. (Megjegyzem, a számviteli támogatási arány akkor is eltérhet a szerződésben szereplő támogatási aránytól, hogyha a számviteli törvény előírása alapján a tárgyi eszköz bruttó értékében esetleg figyelembe kell venni olyan járulékos költségeket is, amelyeket a támogatási szerződés nem fogad el kiadásként.) A kérdésből nem derül ki konkrétan, hogy az innovációs fejlesztési projekt tartalmilag mit takar. Ha a fejlesztőmérnökök bérköltségéhez kaptak támogatást, akkor azt a számviteli törvény előírása alapján akkor lehet egyéb bevételként elszámolni, hogyha az a mérlegkészítés időpontjáig befolyik. Amennyiben a megelőző években a fejlesztőmérnökök bérét bérköltséget elszámolták, de adott évek mérlegkészítésének időpontjáig nem folyt be a támogatás, akkor valóban a számviteli előírásokból az következik, hogy más években jelenik meg a költség és más évben jelenik meg az ehhez kapcsolódó támogatás. Ha azonban a fejlesztőmérnökök bérköltségét aktiválták pl. kísérleti fejlesztés költségeként, akkor hiába költségekre kapta a támogatást a társaság, akkor az ugyanúgy kell kezelni, mint a fejlesztési támogatást (azaz időbelileg el kell határolni és a kísérleti fejlesztés értékcsökkenési leírása arányában kell feloldani).

Kölcsön kamatának elhatárolása, értékvesztése Kérdés Vállalkozásunk több évre kölcsönadott pénzt másik társaságnak. A kölcsönszerződésben kikötötték a kamat mértékét. A szerződés szerinti kamatot minden évben arányosan elszámoltam kamatbevételként. Az adós 2014-ben fizetésképtelenné vált, lehet, hogy felszámolásba fog menni. A 2014-es zárlat keretében a 2014. évre járó kamatot szintén elszámoltam kamatbevételként, de kétségeim vannak, hogy jól tettem-e. Kérdésem, hogy ebben az esetben mégis módosítsam a kamatelhatárolást? Sőt az is lehet, hogy a kölcsönkövetelésre is még értékvesztést kellene elszámolnom?

Válasz A 2014-es üzleti évre a kölcsönszerződés szerint járó kamatot – ha az a szerződés szerint még nem esedékes – aktív időbeli elhatárolásként és kamatbevételként el kell számolni, függetlenül attól, hogy az adós cég 2014-ben fizetésképtelenné vált. Ha azonban úgy ítélik meg, hogy a kölcsön (tőke) összegét és a járó kamatot nem tudja az adós kifizetni, akkor a kölcsönkövetelésre, valamint az aktív időbeli elhatárolások között lévő kamatkövetelésre is azonos mértékű értékvesztést kell elszámolni (egy adósnak egy fizetőképessége van, ezért amilyen mértékű értékvesztést számolnak el a kölcsönkövetelésre, ugyanolyan mértékű értékvesztést kell az időbeli elhatárolások között lévő kamatkövetelésre is elszámolni).

9 E-számvitel

|


Karbantartási tevékenység könyvelése Kérdés Egy karbantartási tevékenységet végző társaság elvállal egy több hónapos projekt munkát (pl. gépsor felújítása), amelyhez különböző cégektől szerzi be az alkatrészeket, igénybe vesz külső szolgáltatótól munkát (amihez nincs saját szakembere), valamint a saját munkavállalói is végeznek karbantartási tevékenységet a projekt ideje alatt. A szerződés tartalmazza a közvetítés lehetőségét. Hova, hogyan könyveljem a bejövő alkatrész és szolgáltatás számlákat: ha a kimenő számlán egy sorba történik a projekt munka számlázása, ha tételesen felsorolásra kerülnek az alkatrészek, a külső munka közvetített szolgáltatás szöveggel és a saját munka? Lehet-e beérkezéskor számlánként (alkatrész, munka) továbbszámlázni, vagy jobb a projekt legvégén egy számlában?

Válasz Alapvetően azt, hogy a számlázás hogyan és mikor történik, illetve milyen tartalommal vállalták a munkát, azt a szerződő feleknek a szerződésben kellett rögzíteni, azt nem a szolgáltatást nyújtó társaság dönti el, főleg nem utólag. Ha a szerződés szerint a munka elvégzésével történhet számlázás, akkor csak a munka befejezésével lehet számlát kiállítani (ebből következően külön-külön számlákat nem lehet kiállítani). Ha a szerződés szerint részteljesítés is lehetséges, akkor több számla is kiállításra kerülhet, de ez is akkor, amikor a szerződés szerinti részteljesítés megvalósult. Ezen túlmenően, hogy mit számlázhat a karbantartást vállaló társaság, szintén a szerződésből kell kiindulni. Amennyiben a szerződésben karbantartási szolgáltatást vállalt fel, akkor a kimenő számlán egy szolgáltatás (javítás) szerepelhet csak, és ha ebben a szolgáltatásban van harmadik fél által végzett szolgáltatás is, akkor

a javítási szolgáltatásnál rá kell írni a kimenő számlára azt, hogy közvetített szolgáltatás. Ebben az esetben a szolgáltatás teljesítéséhez megvásárolt anyagot anyagköltségként kell elszámolni (a társaság anyaggal együtt vállalta a szolgáltatásnyújtást), a kimenő számlán anyagértékesítés továbbszámlázása nem merülhet fel. Mindaddig, amíg a szolgáltatás a szerződés szerint nem számlázható, a megvásárolt anyagot, a harmadik felek által elvégzett és a társaságnak beszámlázott szolgáltatást, mint a nyújtandó szolgáltatás közvetlen önköltségének a részét, valamint a saját munkavállalók által elvégzett munkák közvetlen költségeit befejezetlen termelésként készletre kell venni. Ha a szerződésben a szolgáltatásnyújtást anyag nélkül vállalták, de a beszerzést szerződésben külön vállalták, akkor a beszerzett termék külön tételként kiszámlázásra kerülhet, de ekkor már nem anyagról, hanem áruról beszélünk, mert a szolgáltatást nyújtó társaság a terméket továbbértékesítési céllal szerzi be, így nála áruértékesítésként számolandó el.

MVH-s támogatás könyvelése Kérdés Egy egyesület pályázati úton kapott MVH-s támogatást, melyet a bankkal szemben a tőketartalékba kellet könyvelni. Kérdésem lenne, hogy a szállítói számlát az 1. számlaosztályba könyveltük. Év végén melyek a könyvviteli feladatok? Hogyan számoljuk el az értékcsökkenést, a támogatásból megvalósuló beruházás elhatárolását?

Válasz Feltételezhetően, ha a szerződésben a támogatást a tőketartalék javára számoltatják el, akkor az egyesület EMVA forrásból kapott fejlesztési támogatást. Az EMVA forrásból kapott fejlesztési támogatásokat a 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 20. §-ának (1) bekezdésének az előírása alapján tőketartalék javára kell elszámolni (valószínűleg a szerződés is hivatkozik erre a rendeletre). A hivatkozott FVM rendelet sze10

E-számvitel

|


rint a támogatásból megvalósított eszközöket 5 évig üzemeltetni kell, így a tőketartalékba elszámolt támogatást lekötött tartalékba át kell vezetni és 5 évig lekötött tartalékban kell tartani. Az üzemeltetési feltételek teljesítésével a lekötött tartalék feloldódik és visszavezetésre kerül tőketartalékba. Ez a tőketartalék utána az egyesület szabad vagyona, így ezeket a támogatásokat nem rendkívüli bevételként kell elszámolni, ezért a támogatás időbeli elhatárolása, feloldása nem értelmezhető. A támogatás elszámolásától függetlenül a tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenését az általános szabályok szerint költségként kell elszámolni.

mazó jövedelme fog keletkezni, de a kft.-nél kamatbevétel nem kerül elszámolásra. A jegybanki kamat 5%-kal növelt összegét azért célszerű kamatként kikötni a kölcsönszerződésben, hogy a magánszemélynek ne keletkezzen az előbbi jogcímen jövedelme. Ha a kölcsönszerződés szerint a kölcsön után a jegybanki alapkamat, +5% felszámításra kerül, akkor a magánszemélynek nem keletkezik jövedelme, de a kft.-ben a kölcsön után járó kamatot el kell számolni kamatbevételként, és ezt a kamatot is a magánszemélynek a kölcsönnel együtt – a kölcsönszerződésben rögzítettek szerint – meg kell majd fizetnie.

Kölcsönnyújtás feltételei Kérdés A következő kérdésben kérnék segítséget. Egy magánszemély tulajdonában álló kft.-ben nagyon sok a készpénz, illetve bankból a készpénzfelvétel. Azért, hogy a kft. pénztárában ne legyen annyi készpénz, a kft. kölcsönt nyújt a magánszemélynek. Ennek milyen vonzata van a kft.-nél és a magánszemélynél? Kötelező-e egyáltalán a kölcsön után kamatot felszámolni? Hallottam olyat, hogy a jegybanki kamat 5%-kal növelt összegét fel kell számítani. Ha fel kell számítani, akkor a kft.-nek ezt kamatbevételként el kell számolnia? Ezen kívül kell még valamit csinálni a kft.-nél?

Válasz Pénzkölcsön adása esetén a szerződő felek szabad akaratán múlik, hogy a kölcsönt kamattal vagy anélkül nyújtják, így a kamat kikötése nem kötelező. Attól függően, hogy kamattal vagy kamat nélkül nyújtják a kölcsönt magánszemélynek, eltérő adózási kérdések merül(het) nek fel. Amennyiben a kft. kölcsönt nyújt magánszemélynek, ott sem kötelező a kamat kikötése a kölcsönszerződésben. Ha a magánszemély kamatmentesen kapja a kölcsönt, akkor viszont az Szja tv. 72. §-ának előírása alapján a magánszemélynek kamatkedvezményből szár-

E-számvitel

|

In-house szeminárium! Ha szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó- és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az [email protected] e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-számvitel VII. évfolyam hatodik szám, 2015. június Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Bp. Váci út 91/a Tel.: 273-2090 Fax:468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917, E-mail: [email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.


E-számvitel. Tartalom. Tisztelt Előfizetőnk! 2015.június VII. évfolyam 6. szám. A hónap témája. Olvasóink kérdezték. elektronikus Szakmai folyóirat

Recommend Documents