E-számvitel 2013.június
e l e k t r o n i k u s
Szakmai folyóirat
V. é v f o l y a m 6 . s z á m
Tartalom In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az
[email protected] e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására!
A hónap témája −− KATA adóalanyiság megszűnésének számviteli feladatai
Olvasói kérdések −− Eszközök mérlegfordulónapi értékének meghatározása −− Devizahitel mérlegfordulónapi átértékelése −− Hitelezési veszteség elszámolása −− Készpénzes számlák összesített könyvelése −− Közzétételi kötelezettség −− A fejlesztési tartalék képzése és felhasználása −− Árfolyamveszteségből származó veszteség időbeli elhatárolása −− Bekerülési értéket növelő tételek
Szerző:
Botka Erika
a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára
Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának. Kérem, hogy az e-mail tágyába írják bele, hogy „E-számvitel”. Honlapunkról – http://forum-szaklapok.hu/ – a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket. Az Ön felhasználóneve: eszamvitel Az Ön jelszava: eszv164 A kézirat lezárásának dátuma: 2013. május 29.
−− Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog elszámolása −− Felújításhoz, beruházáshoz beszerzett anyagok anyagköltség közötti elszámolása −− Az autópálya matrica értékesítésének elszámolása −− Beruházási hitel átértékelése −− Egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettsége −− Mikrogazdálkodói beszámolót készíthet-e egy Zrt? −− Szoftver- és számítógép-beszerzés elszámolása
1 E-számvitel |
2 0 1 3 . j ú n i u s , V. é v f o l y a m 6 . s z á m
A hónap témája KATA adóalanyiság megszűnésének számviteli feladatai A KATA adóalanyiság megszűnésekor csak a betéti társaságot, közkereseti társaságot és az egyéni céget (a továbbiakban együtt: vállalkozás) kell vizsgálni, az egyéni vállalkozó nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá. Amennyiben a vállalkozás adóalanyisága 2013-ban bármilyen oknál fogva megszűnik (saját döntés alapján kilép, vagy a törvény egyéb előírása alapján szűnik meg az adóalanyiság), akkor a számviteli törvény 2/A. §-ának (2) bekezdésének előírása szerint 2013ban visszakerül a számviteli törvény hatálya alá, kettős könyvvitel vezetése mellett beszámolót kell készíteni.
Fontos hangsúlyozni, hogy a KATA törvény 5. §-a j) pontja szerint 100eFt-ot meghaladó adótartozásnál is megszűnik az adóalanyiság, így azoknak az adóalanyoknak, akik tartozásaikat az első negyedévben nem rendezték, a naptári negyedév utolsó napjával megszűnik az adóalanyiságuk, így ők is visszatérnek a számviteli törvény hatálya alá.
Mivel ezek a vállalkozások visszakerülnek a számviteli törvény hatálya alá, ezért a számviteli törvény 2/A. §-a (4) bekezdése szerinti nyitómérleget kell készíteni, az áttérés miatt könyvvizsgálóval kell a nyitómérleget ellenőriztetni. Ha végelszámolás, felszámolás miatt szűnik meg az adóalanyiság, akkor is kell nyitómérleget készíteni, de azt könyvvizsgálóval nem kell felülvizsgáltatni [KATA-tv. 29. §-a]. A nyitómérleg-készítési kötelezettség független attól, hogy a vállalkozás mennyi ideig (egy hónap, félév, stb.) volt KATA adóalany. Ezek az adóalanyok a nyitómérleg alapján fognak a kettős könyvvitelben megnyitni. A nyitómérleg összeállításánál az alábbiakra kell tekintettel lenni.
A számviteli törvény 2/A. §-a (3) bekezdésének előírása szerint a KATA törvény hatálya alól a számviteli törvény hatálya alá visszakerült vállalkozásokra a jogelőd nélkül alapított vállalkozókra vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni. A számviteli törvény 2/A. §-ának (4) bekezdésének előírása szerint a számviteli törvény hatálya alá visszakerült vállalkozásnak – tételes leltározással alátámasztott – leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie. A nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni. Ezt a nyitó mérleget nem kell letétbe helyezni, közzétenni, ezért a nyitómérleg elkészítésének a számviteli törvény előírása alapján nincs határideje. Az első üzleti évben a számviteli törvény hatálya alá visszakerülő jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni cég beszámolójának kiegészítő mellékletében utalni kell arra, hogy a számviteli törvény hatálya alá – a KATA törvény hatálya alól – visszatérve először készít beszámolót. Az első üzleti év beszámolója mérlegében előző év oszlopaként a nyitó mérleg adatait kell szerepeltetni, az eredménykimutatásnak az előző év oszlopa üresen marad. A nyitó mérlegbe a tárgyi eszközöket, immateriális javakat piaci értéken kell felvenni. Számvitelben a nyitó mérlegben kimutatott tárgyi eszköz piaci értéke (bruttó értéke) alapján indul az üzembe helyezés napjától a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása. Ha a KATAba történő belépéskor az osztalékadót kiváltó adó alapját csökkentették tárgyi eszközök értékével, akkor a KATA törvény 26. §-a (4) bekezdésének előírásaiból következően, ha ez a tárgyi eszköz nem szerepel a nyitómérlegben, akkor feltételezi a KATA törvény, hogy a tárgyi eszközt a magánszemély juttatásként megkapta, és annak személyi jövedelemadóját meg kell fizetni. (Természetesen a nyitómérlegben a tárgyi eszköz piaci értéke más lehet, mint ami értékkel az osztalékadót kiváltó adó adóalapját csökkentették). Amennyiben a KATA adóalanyiság alatt a tárgyi eszköz megsemmisült (káresemény, selejtezés stb.), az szja fizetési kötelezettségének elkerülése érdekében ezt dokumentálni kell.
2 E-számvitel
|
2 0 1 3 . j ú n i u s , V. é v f o l y a m 6 . s z á m
Készleteket a mérlegfordulónapra vonatkozó leltározás alapján kell piaci értéken beállítani. A követelések értékét a be nem folyt kimenő számlák, szerződések alapján kell beállítani. Pénzeszközként a bankszámla és a pénztár mérlegforduló-napi nyitó egyenlegét kell szerepeltetni. A kötelezettségek értékét a beérkezett, ki nem fizetett számlák, szerződések alapján kell szerepeltetni. Céltartalékként a mérlegfordulónapra vonatkozóan a számviteli törvény 41. §-a (1) bekezdésének előírása alapján fennálló számított céltartalék összegét kell beállítani. A nyitó mérlegbe a saját tőke különbözeti alapon kerül meghatározásra. A nyitó mérlegben szereplő eszközök összértékéből levonva a nyitó mérlegben szereplő kötelezettségek és céltartalék összegét megkapjuk a saját tőke összegét. A saját tőkét a nyitómérlegben elemekre kell bontani. A megbontáshoz figyelembe kell venni a számviteli törvény és a KATA-tv. ide vonatkozó szabályait. A jegyzett tőkét a társasági szerződésben (cégjegyzékben) szereplő jegyzett tőke összegében kell beállítani. Tőketartalék akkor kerülhet kimutatásra, ha a társasági szerződés szerint ázsiós alapítás, vagy korábbi években ázsiós jegyzett tőkeemelés valósult meg (az ázsió ös�szegét a társasági szerződés tartalmazza). Lekötött tartalék is lehet a nyitó mérlegben. A saját tőke ezek után fennmaradó összege az eredménytartalékba kerül. Az eredménytartalékot a KATA-tv. előírásai miatt a nyitómérlegben meg kell bontani. Az ide vonatkozó szabályt a KATA-tv. 26. §-ának (6)-(7) bekezdése tartalmazza.
utolsó adóévét követő üzleti év nyitó mérlegében kimutatott saját tőkét (levonva belőle a nyitó mérlegben kimutatott értékelési tartalékot és az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentő tételként elszámolt értékének egyes, a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatásként ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére átadott immateriális jószág és tárgyi eszköz (4) bekezdés szerinti adóalapot képező könyv szerinti értékét meghaladó részét). A KATA-tv. ezen előírása alapján a nyitó mérlegben szereplő eredménytartalékot meg kell bontani KATA időszak és nem KATA időszak eredménytartalékára. Ha voltak olyan tárgyi eszközök, amelyek értékével – a KATA-ba történő belépéskor – az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentették, akkor ez az összeg a magánszemély szempontjából nem adózott befektetésnek minősül, így azt nem KATA-s időszak eredménytartalékaként kell kimutatni (ha ebből az eredménytartalékból később osztalékkifizetés történik, akkor az után a magánszemélynek adófizetési kötelezettsége keletkezik). Az ezek után – különbözeti alapon – fennmaradó összeg lesz a KATA-s időszak eredménytartaléka, amely a magánszemély adózott befektetésének minősül (ha ebből az eredménytartalékból később osztalékkifizetés történik, akkor az után a magánszemélynek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége). A KATA-s időszak eredménytartaléka negatív is lehet.
A KATA-tv. 26. §-a (6) bekezdésének előírása szerint, ha a vállalkozás KATA adóalanyisága az adóévet követő üzleti évtől nem áll fenn, az adóév utolsó napján vele tagi jogviszonyban álló magánszemélynél az osztalékból származó jövedelem, a vállalkozásból kivont jövedelem, valamint az árfolyamnyereségből származó jövedelem meghatározásakor a (7) bekezdés szerint meghatározott összegből a magánszemélyre részesedése alapján arányosan jutó részt a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni. A KATA-tv. 26. §-a (7) bekezdésének előírása szerint a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni az adóalanyiság 3 E-számvitel
|
2 0 1 3 . j ú n i u s , V. é v f o l y a m 6 . s z á m
Olvasói kérdések Eszközök mérlegfordulónapi értékének meghatározása Kérdés:
A halastóba telepített halak elszámolásához kérném a segítségét. Egy társaság halastavat alakít ki horgászati célokra. A horgászok a horgászáshoz napijegyet, különböző időszakokra bérletet válthatnak. A halastóba a megfelelő halállomány biztosításához halakat telepítenek. A megvásárolt halivadékok értékét a beszerzéskor anyagköltségként számolja el a társaság. A halastóhoz kapcsolódó közvetlen költségek önálló költséggyűjtése biztosított. Abban kérném tanácsát, milyen formában, milyen módszerrel, becsléssel kellene meghatározni a halállomány készletcsökkentését, súlygyarapodási értékét, az év végi állomány készletértékét? Előfordulhat-e ilyen esetben, hogy a halakat tenyészállattá kellene átminősíteni?
Válasz: A halak készletértékeként a tavakba kihelyezett, illetve a telelőkbe betárolt halmennyiség értékét kell kimutatni. Állománynövekedésként a kihelyezett és a lehalászott halállomány értéke közötti különbözetet kell kimutatni. A mérlegforduló-napi halállomány értékének meghatározása közvetlen önköltségen történik. A kérdésben leírtak szerint a közvetlen költségek gyűjtése biztosított, így a közvetlen önköltség megállapításához az adatok rendelkezésre állnak. Az előbb leírtak alapján a telelőkbe történő behelyezéskor kellene a halállomány súlyát mérlegeléssel meghatározni. Ha nem helyezik telelőkbe, akkor mérlegfordulónapra vonatkozóan leltározni kell, ami ebben az esetben a „próbahalászatot” jelenti, azaz a tavakban lévő halállomány súlyát lehalászással kell megállapítani. Az így meghatározott súly és a tárgyévben felmerült közvetlen költségek alapján kell a közvetlen önköltséget megállapítani. Mivel a halakat értékesítési céllal szerzik be és nem tenyésztésbe fogják, ezért ebben az esetben nem merül fel, hogy tenyészállatként kellene őket kimutatni.
Devizahitel mérlegfordulónapi átértékelése Kérdés: Cégünk 2008-ban hitelt vett fel gépkocsi vásárlására. A hitelszerződésben a hitel összege forintban (6,5 millió Ft) volt megadva azzal, hogy a szerződés változó kamatozású, CHF alapú (163,53 CHF/Ft bázisárfolyam), változó futamidejű. A szerződésben rögzítésre került, hogy „devizaalapú finanszírozás esetén a törlesztő részletek forintban fizetendő összege a devizanem és a kamat alakulásától függően változhat, így a forint leértékelődése nemcsak az esedékes törlesztő részletek növekedését eredményezheti, de a teljes hátralévő tőketartozást is növeli”. Előbbiek miatt a hitel eredeti lejárata már közel egy évvel meghosszabbodott az öt évvel ezelőtti szerződéskötéskor meghatározott lejárati dátumhoz képest. A bank minden év december 31-ével közli a még fennálló tőketartozást forintban, és a még hátralévő futamidőre havi bontásban a fizetendő tőkét és kamattartozást szintén forintban. Havonta átutalásra kerül a bank által megküldött fizetési értesítő alapján a szerződésben előírt tőke és kamat forintban meghatározott összege, valamint az előző hónapban megfizetett összes törlesztőrészletre (tőke + kamat) a bank által utólag kiszámolt árfolyam-különbözet. Például: 2012. 01.03-án szerződés szerinti törlesztőrészletként forintban átutalt tőke 54.124.- Ft, kamat 32 508 Ft, összesen 86 632 Ft. 2012. 02. 03-án szerződés szerinti törlesztőrészletként forintban átutalt tőke 59 656 Ft, kamat 31 964 Ft, összesen 91 620 Ft. Az előző havi (2012.01.03-ai) törlesztőrészletre jutó árfolyam különbözet: 250,54 CHF/Ft-163,53 CHF/Ft = 87,01 CHF/ Ft 86.632 Ft: 163,53 CHF/Ft= 529,76 CHF Árfolyam-különbözet 529,76 CHF x 87,01 CHF/Ft = 46 095 Ft. Így 2012. 02. 03-án a szerződés szerinti tőke és kamat törlesztőrészlete 91 620 Ft + árfolyam-különbözetként 46 095 Ft, összesen 137 715 Ft fizetési kötelezettségünk volt. A fentiek alapján tehát a havonta törlesztett összegekre (a tőkére és a kamatra is) kiszámolásra kerül egy hónap múlva az árfolyam-különbözet, és ezt a bank árfolyam-különbözetként is mutatja ki az esedékes fizetési értesítőn (a bank a havonta fizetendő összegről tőke+kamat+árfolyam különbözetéről minden hónapban fizetési értesítőt küld). 2011.12.31-ével közel 2 millió Ft árfolyamveszteséget számoltunk el, és ennyivel nagyobb összeget mutattunk 4
E-számvitel
|
2 0 1 3 . j ú n i u s , V. é v f o l y a m 6 . s z á m
ki a kölcsön tartozásaként a 444. hosszúlejáratú hitelek főkönyvi számlán. 2012-ben egy ütköző számlára (368as számla) könyveltük a havonta átutalt árfolyam-különbözeteket, és ide vezettük a 444-es főkönyvi számláról az adott havi törlesztő részletre jutó 2011. 12. 31-ével előírt árfolyamveszteséget, és havonta a 368-as főkönyvi számláról vezettük át az árfolyam-különbözet egyenlegét a 877-es számlára.
Hitelezési veszteség elszámolása Kérdés: Cégünknek magánszemélyekkel és cégekkel (nem kapcsolt vállalkozás) szemben van 100-200eFt közötti összegű jogerős követelése. Megpróbáltuk végrehajtó útján érvényesíteni a követelésünket, de a végrehajtás már 2-3 éve eredménytelen volt, és azóta sem sikerült a követelésünket érvényesíteni.
Kérdéseink előbbiekkel kapcsolatban: Kérdéseink: - 2011. 12. 31-ével helyesen jártunk-e el, hogy közel 2 millió Ft árfolyamveszteséget elszámoltunk a 877-es számlára az eredmény terhére? - Helyesen történt-e, hogy 2012-ben a könyvelésben a 368-as ütköző számláról valósult meg az árfolyam-különbözetek elszámolása? - 2012.12.31-ével ismét el kell-e számolni az árfolyamkülönbözetet árfolyamveszteségként (árfolyamnyereségként)?
Válasz: A kérdésben szereplő hitelt 2011-es üzleti év mérlegfordulónapján értékelni kellett, az átértékelésből adódó 2 millió Ft árfolyamveszteséget az eredmény terhére el kellett számolni. A vállalkozás azonban dönthetett volna úgy, hogy ezt az árfolyamveszteséget időbelileg elhatárolja (a kérdésben leírt tényállásból az következik, hogy időbeli elhatárolás lehetőségével nem éltek). A 2012-ben történt törlesztés elszámolására technikailag lehet alkalmazni a 368-as ütközőszámlát, ezt semmi sem tiltja. A törlesztés elszámolásánál az a lényeg, hogy 2012-ben a könyvelésben árfolyam-különbözetként a 2011. december 31-ei könyv szerinti árfolyam és a törlesztéskori árfolyam közötti különbözet jelenhet meg. 2012. december 31-én ismételten értékelni kell a kötelezettséget, az árfolyam-különbözetet előjelétől függetlenül el kell számolni (mivel a 2012. év végi árfolyamok alacsonyabbak a 2011. év végi árfolyamoknál, ezért feltételezhetően árfolyamnyereséget kell a kötelezettség átértékelésekor elszámolni).
- Ha úgy döntünk, hogy hitelezési veszteségként leírjuk a magánszemélyek és a cégek tartozásait, akkor az elengedésről kell-e hivatalosan vagy levélben a vevőket értesíteni? - A hitelezési veszteségként elszámolt összeggel kell-e a társasági adóalapot növelni?
Válasz: A kérdésben leírt tényállás szerint a követelést már végrehajtással megpróbálták érvényesíteni. Ha a végrehajtás során nem volt fedezet, akkor ezeket a követeléseket a számviteli törvény 3. §-a (4) bekezdés a) pontjának előírása alapján behajthatatlan követelésként, az egyéb ráfordításokkal szemben hitelezési veszteségként le kell írni (a végrehajtó nyilatkozza le, hogy nem volt fedezet). Ezzel a veszteséggel nem kell a társasági adóalapot megnövelni. A behajthatatlan követelésként leírt követelésről az adóst nem kell értesíteni, mert a behajthatatlan követelés nem azonos az elengedett követeléssel. Attól, hogy a követelést számvitelben hitelezési veszteségként leírjuk, azt még a vállalkozás továbbra is követelheti az adóstól, a követelés fennáll (pl. újabb végrehajtási eljárásokat kezdeményezhet, felszámolási eljárást indíthat stb.) Az elengedett követelésnél a hitelező egyoldalúan lemond a követeléséről, erről értesíteni kell az adóst. Elengedés esetén viszont a követelés megszűnik, azt később nem lehet az adóssal szemben érvényesíteni.
5 E-számvitel
|
2 0 1 3 . j ú n i u s , V. é v f o l y a m 6 . s z á m
Készpénzes számlák összesített könyvelése Kérdés:
Közzétételi kötelezettség Kérdés:
1. Cégünk kézzel kiállított készpénzes számláit (ami szigorú számadású számlatömbben van írva) könyvelő irodánk összesítve, egy összegben könyveli le. Kérdezném, hogy a számlákat nem egyesével (számlaszámmal, vevővel, összeggel) könyveljük le? A NAV szempontjából rendben van ez így? Sok számláról van szó, ezért van az, hogy egy összegben könyvelődik a készpénzforgalom naponta. Tehát nincs alábontva a számla. 2. Ha stornó számla készül, akkor annak a pluszos, mínuszos részét is le kell könyvelni. Jól tudom? Kérem a megerősítést, mivel könyvelőnk szerint ezt nem kell könyvelni, hiszen 0 a végösszeg. 3. Egy régi PCM programban számlázunk, ahol azért, hogy a vevői folyószámlát követni tudjuk, másolati példányként rögzítettük a kézzel írt készpénzes számláinkat. Így ugye készült egy kézzel írott készpénzes számla, és egy gépi úton készült másolati számla a készpénzes számla sorszámával. Ez a NAV szempontjából helyes? Mint bevétel természetesen nem szerepel kétszer az összeg.
1) 2012-ben alakult zrt. (egy fő részvényes és egy fő vezérigazgató részvételével), most lesz az első mérlegbeadás. A kérdés az, hogy jól tudom, hogy zrt. készíthet egyszerűsített éves bevallást, és így nem kell éves bevallást és cashflow-t készíteni? 2) Abban az esetben, ha osztalék kifizetése mellett dönt a zrt. közgyűlése (egy fő tulajdonos) és ezt az osztalékot az értékpapírt vezető cég elkülönített számlájára (tartós befektetési számlára) utalja, akkor az osztalék után az zrt.-nek se a 16%os szja-t se a 14%-os EHO-t (450e limitig) nem kell levonni, továbbá a 1308-as bevalláson az osztalék fizetéséről se kell adatot szolgáltatni. Ez így helyes? Vagy van valamilyen bejelentési kötelezettsége a zrt.-nek? 3) Ügyvédi iroda mérlegközzététele. Mivel az ügyvédi irodáknak nem cégjegyzékszámuk van, hanem nyilvántartási számuk, így a céginformációs szolgáltatáskor ezt a számot az abev program nem fogadja el. Ezek alapján ez azt is jelenti, hogy a TAO hatálya alá tartozó, kettős könyvvitelű ügyvédi irodának a mérlegét nem is kell közzétenni?
Válasz:
Válasz:
1. Nem kifogásolható, ha a készpénzes számlák naponta, összesítve kerülnek könyvelésre (készpénzes fizetésnél nem is szükséges a vevő számlára könyvelni, mert a teljesítéssel egyidejűleg az ellenérték is kifizetésre kerül). 2. A stornó számla lekönyvelése akkor szükségszerű, ha az eredeti számla is lekönyvelésre került (pl. a számlázó program automatikusan felad a főkönyvi könyvelés felé). Ha az eredeti számlát nem könyvelték le, mert például a kiállított számla azonnal stornózásra kerül, akkor nem szükséges külön-külön könyvelni a számlákat (de természetesen a számlákat meg kell őrizni). 3. Készpénzes fizetésnél a fizetéskor a számlát ki kell állítani, ha kézzel készül, akkor a kézzel készített számlának lehet másolati példánya, és nem utólag kiállított gépi másolati példány. Ezért az eljárás kifogásolható. Ha készpénzes vásárlás esetén is a vevő folyószámlát követni szeretnék, akkor a kézzel kiállított számlákat egyesével a vevő folyószámlákon könyvelni kellene, majd a pénzügyi rendezést a vevőfolyószámlával szemben kellene rendezni.
1. Először is feltételezem, hogy a kérdés beszámolóra és nem bevallásra vonatkozik (egyszerűsített éves bevallás ugyanis nincs). A zrt. készíthet egyszerűsített éves beszámolót, ha a számviteli törvény 9. §-a (2) bekezdésében előírt mutatószámokat tudja teljesíteni. Az egyszerűsített éves beszámolónak kiegészítő melléklete van, cash-flow-t viszont nem kell készíteni. 2. Az szja tv. nem tartalmaz ilyen lehetőséget. Az osztalék kifizetésével a magánszemély a jövedelmet megszerzi, ezért az rt.-nek kifizetéskor a 16%os szja-t és a 14%-os ehot (450eFt-ig) le kell vonnia, be kell vallania. Az egy következő lépés, hogy a magánszemély ezt a leadózott jövedelmet milyen formában fogja befektetni (pl. tartós befektetési számlára teszi). Majd a tartós befektetési számlán megszerzett hozamra lehet az adómentes szabályokat alkalmazni, ha az szja-tv. előírt feltételei teljesülnek. 3. Ügyvédi iroda sem bíróságon, sem cégbíróságon nem bejegyzett szervezet, ezért a beszámolóját nem kell közzétenni sem a cégbíróságon, sem a bíróságon.
6 E-számvitel
|
2 0 1 3 . j ú n i u s , V. é v f o l y a m 6 . s z á m
A fejlesztési tartalék képzése és felhasználása Kérdés: Egy kft. képzett 2009. évben 5 000eFt fejlesztési tartalékot, 2008. évben 4 000eFt-ot (6 év alatt lehet felhasználni) . Kérdésünk: a fejlesztési tartalékot a képzés éve szerint sorrendben kell felhasználni (azaz elsőként a 2008. évit és utána a 2009. évit), vagy a kft. dönti el, hogy melyiket mikor használja fel?
is meglévő beruházási hitel 2012. évi átértékelésekor árfolyamnyereség fog keletkezni (a 2012. évi árfolyamok alacsonyabbak a 2011. évi árfolyamoknál), ezt a nyereséget természetesen el kell számolni, viszont az elszámolt hitel átértékelési nyereség összegében az előző évi elhatárolt veszteségből a 2012. évi zárlat keretében fel kell oldani.
Bekerülési értéket növelő tételek Kérdés:
Válasz: A fejlesztési tartalék képzéséről és felhasználásáról analitikát kell vezetni (ez az analitika számvitelben a lekötött tartalékhoz kapcsolódik, vagy az is lehetséges, hogy a lekötött tartalékot a főkönyvi könyvelésben évenkénti megbontásban tartják nyilván). A Tao.-tv. a fejlesztési tartalék felhasználása tekintetében nem határoz meg sorrendet, ezért azt a vállalkozásra bízza. Így felhasználáskor a kft. eldöntheti, hogy melyik évi fejlesztési tartalékát használja fel, amit az analitikában/ főkönyvben is rögzítenie kell.
Árfolyamveszteségből származó veszteség időbeli elhatárolása Kérdés: A devizás beruházási hitel 2011. év végi átértékelésekor elszámolt árfolyamveszteséget elhatároltuk, céltartalékot is képeztünk. 2012-ben meg lehet-e változtatni, hogy a jövőben lekönyveljük az átértékelési különbözetet ráfordításként vagy bevételként?
Válasz: A 2011-es üzleti év zárásánál meghozott döntést nem tudja a vállalkozás megváltoztatni, így mindaddig, míg a hitel visszafizetésre nem kerül, az elszámolásokat az eredeti döntés alapján kell végezni. Így a hitel fennállása alatt, ha árfolyamveszteség merül fel az átértékelésből, akkor azt időbelileg el kell határolni. A számviteli törvény taxatíve tartalmazza, hogy a 2011ben elhatárolt árfolyamveszteséget mikor kell feloldani. Ezek a szabályok között nem szerepel olyan, hogy a vállalkozás saját döntés alapján megszüntetheti az elhatárolást. Megjegyzem azonban, hogy a 2011-ben
A rezsiszámlákban – víz, gáz, villany – szereplő alapdíjat anyagköltségként, vagy igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelni?
Válasz: A számviteli törvény 47. §-a (4) bekezdés e) pontjának előírása szerint az energiaszolgáltatók (gáz, víz, villany) által kiállított számlákban szereplő, külön jogszabály szerint kötelezően felszámított díjak, tételek a bekerülési érték részét képezik. Így a kérdésben szereplő alapdíj is az energiabeszerzés bekerülési értékébe tartozik, ezért azt anyagköltségként kell elszámolni.
Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog elszámolása Kérdés: 1. Az ingatlanhoz kapcsolódó közműfejlesztési hozzájárulás – pl. csatlakozási díj – mint vagyoni értékű jog értékcsökkenését mikortól kezdhetjük el? Amikor az ingatlant aktiváljuk, vagy amikor a jogról a számlát megkapjuk? 2. Fejlesztési tartalék elszámolható-e ingatlanhoz kapcsolódó bérleti jogra?
Válasz: 1. A kérdésben nevesített csatlakozási díjat valóban ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként kell kimutatni. Ennek a vagyoni értékű jognak a használatbavétele – értékcsökkenési leírás kezdete – viszont nincs összefüggésben az ingatlan használatbavételével, aktiválásával. Ezt a vagyoni értékű jogot a tényleges használatbavétel időpontjával kell használatba venni. 7
E-számvitel
|
2 0 1 3 . j ú n i u s , V. é v f o l y a m 6 . s z á m
Így például lehet, hogy maga a beruházás kivitelezési időszaka alatt is kell energiát használni, akkor már a használat megkezdésével az értékcsökkenési leírás elszámolását meg kell kezdeni (de lehet, hogy a beruházásként létrejövő ingatlan több év múlva kerül csak aktiválásra). Az előbb leírtakból következik, hogy az értékcsökkenés elszámolásának kezdete nem lehet a számla kézhez kapásának időpontja sem. 2. A fejlesztési tartalék ingatlanhoz kapcsolódó bérleti jogra nem használható fel. A bérleti jog számviteli szempontból ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog. A vagyoni értékű jog beszerzését közvetlenül az immateriális javak között számoljuk el, az számvitelben beruházásként nem jelenik meg. A Tao. tv. 7. §-a (15) bekezdésének előírása szerint a fejlesztési tartalék – többek között – a beruházásként elszámolt eszközbeszerzésekre használható fel. Mivel a vagyoni érétkű jog beszerzése számvitelben beruházásként nem kerül elszámolásra – függetlenül attól, hogy ez után a jog után értékcsökkenési leírást lehet számvitelben elszámolni –, fejlesztési tartalék erre a beszerzésre nem oldható fel.
Felújításhoz, beruházáshoz beszerzett anyagok anyagköltség közötti elszámolása Kérdés: Az egyik ügyfelénél találkoztam a következő problémával, melynél könyvelőváltás történt. Tavaly vásárolt egy irodát, melyet felújított. A felújítással kapcsolatos költségeket részben a 161. főkönyvi számlára, részben egy 516. Beruházáshoz vásárolt anyag számlán könyvelte az előző könyvelő. Nem értem, hogy miért ezen az 516-os számlán van könyvelve nyílászárótól mennyezeti sínig mindenféle tétel. Mi volt ezzel a megosztással a célja? Mit csináljak ezekkel a tételekkel? Egyszerűen tegyem át a 161. számlára, és az összegüket aktiváljam mint felújítást? A felújítást, ha jól tudom 14,5%-kal kell értékcsökkenési elszámolni.
Válasz: Felújítás, beruházás esetén akkor kell a felújításhoz, beruházáshoz beszerzett anyagokat az 51-es számlacsoportban az Anyagköltségek között elszámolni, ha a felújítás, beruházás saját rezsis beruházás keretében valósul meg. Ebben az esetben a beszerzett anyagot és a hozzá kapcsolódó saját teljesítményt (bér, bér járulékai,
stb.) az 582. Aktivált saját teljesítmények számlával szemben kell a 161. Beruházások számlán állományba venni (így nem lehet közvetlenül a beszerzett anyagot a 161. Beruházások számlán elszámolni az anyagköltség csökkentésével egyidejűleg). A felújításhoz, beruházáshoz beszerzett anyagot akkor lehet közvetlenül a 161. Beruházások számlán elszámolni, ha a felújítás, beruházás nem saját rezsis beruházás keretében valósul meg (azaz idegen vállalkozók végzik a felújítást, beruházást). A kérdésben leírtak szerint irodafelújítás történt. A felújítás befejezése után újra üzembe kell helyezni az irodát, maradványértéket kell megállapítani, és ha az jelentős, akkor azt az értékcsökkenési leírás megállapításánál figyelembe kell venni. Az értékcsökkenési leírást számviteli szempontból a maradványérték és a várható használati idő alapján kell megállapítani. A társasági adótörvény 2. számú mellékletének előírása alapján az ingatlanok (épületek) után (ebbe az ingatlanon végzett felújítás is beletartozik) az épületszerkezettől függően 2–6%-ig terjedő leírási kulcs alkalmazható. Ha az épületet bérbeadással hasznosítják, akkor a társasági adótörvény 1. számú melléklete 7. pontjának előírása alapján 5%-os leírási kulcs alkalmazható.
Az autópálya matrica értékesítésének elszámolása Kérdés: Társaságunk egy kft., amely szerződést kötött a VT. Kft.vel az Autópálya Kezelő Zrt. által nyújtott és a VT. Kft. által forgalmazott termékek Kiskereskedelmi értékesítésére viszonteladóként a VT. Kft. elektronikus csatornáján keresztül a végfelhasználó felé. Fizikailag a matrica nem jelenik meg az értékesítéskor. A VT. Kft. a heti értékesítésről elkészíti a számlát, amit változatlan áron számláz ki a vevő részére, azaz társaságunknak. A számla alapján befizetjük az összeget az egyszámlájukra. Így az elszámolás egyenlege 0 Ft. Társaságunk az értékesítés után a szerződésben meghatározott jutalékot kap, amit egyéb bevételként könyvelünk. Kérdésem, hogy ezt a tevékenységet közvetített szolgáltatásként könyveljük-e, a számlában nincs feltüntetve a közvetített szolgáltatás, vagy termékértékesítésként (árbevételként)?
8 E-számvitel
|
2 0 1 3 . j ú n i u s , V. é v f o l y a m 6 . s z á m
Válasz: Az autópálya-matrica értékesítésének ellenértéke árbevételként számolandó el. Ha a kimenő számlákon nem szerepel, hogy közvetített szolgáltatás, akkor a VT. Kft. által számlázott összeget igénybe vett szolgáltatásként, a nyújtott szolgáltatás ellenértékét árbevételként kell elszámolni. Megjegyzem továbbá, hogy az értékesítésért kapott jutalékot is mint szolgáltatásnyújtás ellenértékét szintén árbevételként kell elszámolni, annak egyéb bevételként való elszámolása helytelen.
Beruházási hitel átértékelése Kérdés: Beruházási hitel átértékelésével, az ezzel kapcsolatos halasztott ráfordítás feloldásával kapcsolatban merült fel a problémánk. 2010. és 2011. év végén az euróban nyilvántartott devizás hitelállomány miatt a cégnek jelentős árfolyamvesztesége keletkezett. Mindkét évben élt a tárgyévben keletkezett – árfolyamnyereséggel nem ellentételezett – árfolyamveszteség halasztott ráfordításként történő elhatárolásával. Céltartalékot is képzett az elhatárolt veszteségre, a hitel folyósításától eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában, valamint lekötött tartalékot is képzett. A 2012. évi záráskor a devizás tételek átértékelésekor összevontan árfolyamnyereség keletkezett, amelyet elszámoltunk a pénzügyi műveletek egyéb bevételeire. Ebben az esetben a halasztott ráfordítás feloldása is szükséges az árfolyamnyereség arányában. Ezzel kapcsolatosan adódott problémánk, konkrétan a számviteli törvény 33. §-a (4) bekezdésének értelmezése kapcsán. Ezen előírás szerint: „A (2) bekezdés szerinti halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget – a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással – csökkenteni kell az érintett devizakötelezettség után az egyes üzleti évekre elszámolt árfolyamnyereségnek megfelelő összeggel is.” A halasztott ráfordítást tehát csak a beruházási hitel árfolyamnyereségével kell csökkenteni, vagy az összevont árfolyamnyereséggel?
ség nem más, mint a beruházási hiteltartozás. Így a 2012. évi zárlat során a beruházási hiteltartozás átértékeléséből adódó árfolyamnyereséggel azonos összegű árfolyamveszteséget kell feloldani. Ez a szabály nem nevesíti az összevont árfolyamnyereséget, így teljesen mindegy, hogy az év végi átértékelés összevont egyenlege árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség, a beruházási hitel átértékeléséből adódó árfolyamnyereségre kell az árfolyamveszteséget feloldani. Felhívom továbbá a figyelmet arra, hogy a céltartalékképzés arányszáma 2012-ben megváltozott. Az új arányszám: beruházás aktiválásától eltelt időtartam/hitel teljes futamidő, ezzel az arányszámmal kell a szükséges mértékű céltartalékot megképezni.
Egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettsége Kérdés: Közalapítványnak milyen mérlegbeszámolót kell készíteni, hol tudom letölteni?
Válasz: A közalapítvány az egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségeiről szóló 224/2000 (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) hatálya alá tartozik. Mivel a közalapítványnak a Korm. rendelet 13. §-ának előírása alapján kettős könyvvitelt kell vezetnie, ezért a Korm. rendeletben meghatározott feltételek figyelembevételével egyszerűsített éves vagy éves beszámolót készíthet. A 2012. évi beszámolót papíralapon kell letétbe helyezni, letölthető elektronikus beszámolósémáról nem tudok (egyszerűsített éves beszámoló séma PDF formátumban a civilszamado.hu honlapon elérhető). A Korm. rendelet mellékletei egyébként tartalmazzák az éves, illetve az egyszerűsített éves beszámoló sémáját.
Válasz: A számviteli törvény kérdésben hivatkozott 33. §-a (4) bekezdésének előírása az „érintett devizakötelezettség” árfolyamnyereségére kéri az elhatárolt veszteség feloldását. Ebben az esetben az érintett devizakötelezett9 E-számvitel
|
2 0 1 3 . j ú n i u s , V. é v f o l y a m 6 . s z á m
Mikrogazdálkodói beszámolót készíthet-e egy Zrt?
Szoftver- és számítógép-beszerzés elszámolása
Kérdés:
Kérdés:
Egy Zrt.-nek leányvállalata van, választhatja-e a mikrogazdálkodói beszámolót? Anyavállalatként nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót. Mikrogazdálkodói beszámolót meg készíthetne a Zrt.?
Közbeszerzést hirdetnek meg számítógép és hozzá kapcsolódó szoftver beszerzésére. A szoftver csak a meghirdetett speciális számítógépmodellen működik. A számlán egy összegben fog szerepelni a beszerzés összege, külön értékeket nem tudunk. Hová könyveljük és hogyan?
Válasz: A számviteli törvény 9. §-a (3) bekezdésének előírása alapján az anyavállalat valóban nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót. A számviteli törvény 9. §-a (6) bekezdése tartalmazza, hogy milyen vállalkozás készíthet mikrogazdálkodói beszámolót. A nagyságrendi mutatószámokon kívül a számviteli törvény előírja, hogy könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozás nem választhatja a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót. Így a kérdés megválaszolásához a számviteli törvény könyvvizsgálati kötelezettségre vonatkozó szabályait kell megvizsgálni. A számviteli törvény 155. §-ának (3) bekezdése tartalmazza a könyvvizsgálati értékhatárokat (milyen esetben nincs a vállalkozásnak könyvvizsgálati kötelezettsége). A számviteli törvény 155. §-a (5) bekezdésének c) pontja azonban kimondja, hogy a konszolidálásba bevont vállalkozás könyvvizsgálati kötelezettség tekintetében nem élhet nagyságrendi mentesítéssel. A számviteli törvény 3. §-a (2) bekezdésének 6. pontja szerint konszolidálásba bevont vállalkozás: az anyavállalat, a konszolidálásba bevont leányvállalat, a konszolidálásba bevont közös vezetésű vállalkozás. Így a számviteli törvény hivatkozott előírása szerint az anyavállalat beszámolója minden esetben könyvvizsgálatra kötelezett, függetlenül attól, hogy konszolidált beszámolót készít-e vagy sem. Mivel az anyavállalatnak könyvvizsgálati kötelezettsége van, ezért nem választhat mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót. Megjegyzem, hogy a könyvvizsgálati kötelezettség miatt a konszolidálásba bevont leányvállalat, a konszolidálásba bevont közös vezetésű vállalkozás sem választhat mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót (ha azonban a leányvállalatot, közös vezetésű vállalkozást nem vonják be konszolidálásba, akkor készíthet mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót, feltéve, hogy a mikrogazdálkodói beszámolóhoz előírt nagyságrendi mutatószámokat tudja a vállalkozás teljesíteni).
E-számvitel
|
Válasz: A számviteli elszámolásban mindenféleképpen külön kell választani a szoftverbeszerzést a számítógép-beszerzéstől, akkor is, ha azt a számlán nem elkülönítetten mutatják ki. A szoftverbeszerzést tartalmának megfelelően – ha a szoftver tulajdonjogát szerzik meg – szellemi termékként, ha a szoftver használati jogát szerzik meg, akkor vagyoni értékű jogként kell állományba venni. A számítógép beszerzése önálló tárgyi eszköz beszerzésként számolandó el. Amennyiben a számlán nem nevesítik külön a szoftver és a számítógép értékét, akkor a számlában szereplő összeget a piaci értékük arányában meg kell bontani (ezt pl. árajánlatok alapján elvégezheti a cég saját maga is, vagy szakértőt bízhat meg).
E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
E-számvitel V. évfolyam hatodik szám, 2013. június Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1145 Bp., Szugló u. 52-54. Tel.: 273-2090 Fax:468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Szabó Attila HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917, E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
2 0 1 3 . j ú n i u s , V. é v f o l y a m 6 . s z á m
