E-számvitel 2013.december
e l e k t r o n i k u s
Szakmai folyóirat
V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m
Tartalom Vegyen részt rövid felmérésünkben! Tisztelt Ügyfelünk! Válaszaival komoly segítséget ad nekünk ahhoz, hogy a kiadványban csak olyan témák szerepeljenek, amelyek az Ön munkáját segítik. A kérdőív kitöltése körülbelül 5 percet vesz igénybe: https://www.surveymonkey.com/s/e-szamvitel
A hónap témája −− Számviteli törvény módosításáról
Olvasói kérdések −− Pótbefizetés teljesítése −− Készpénzmozgások számviteli elszámolása −− Súlyozott átlagárral vezetett készletmozgások “sztornózása” −− Ha az alapítvány elveszíti közhasznú minősítését −− Áfa megosztása −− Vásárolt készlet bekerülési illetve könyv szerinti értéke −− Kiskereskedelmi boltban elfogadott EUR könyvelése −− Rendezvényszervezéssel kapcsolatosan felmerülő költség mint reprezentációs költség
Szerző:
Botka Erika
a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára
Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának. Kérem, hogy az e-mail tágyába írják bele, hogy „E-számvitel”. Honlapunkról – http://forum-szaklapok.hu/ – a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket. Az Ön felhasználóneve: eszamvitel Az Ön jelszava: eszv258 A kézirat lezárásának dátuma: 2013. november 27.
−− Mi számít anyagnak és mi szolgáltatásnak saját termelés esetén −− A kedvezményezett átalakulás illetékmentessége
1 E-számvitel |
2 0 1 3 . d e c e m b e r, V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m
Adótörvényi változások 2014. Konferencia gazdasági vezetők, főkönyvelők, könyvelők részére
Az Szja-törvény, az Áfatörvény, az Art. és a Tao törvény módosításai, a változások alkalmazása a gyakorlatban
2013. december 16. Gólyavár rendezvényház
Az Szja-törvény, az Áfatörvény az Art. és a Tao törvény módosításai, a jogszabályok alkalmazása a gyakorlatban Egész napos konferenciánkon, a téma legelismertebb szakértőitől kap választ a 2014. január 1-jétől változó adórendszerrel kapcsolatos gyakorlati teendőiről! Szakértő előadóink: • Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs, ügyvéd, adószakértő, egyetemi docens – SZJA. • Sike Olga, NAV főosztályvezetőhelyettes – ÁFA. • Dr. Kovács Ferenc, adószakértő – ART. • Ácsné Molnár Judit, NAV adószakreferens- TAO, KIVA
A konferencia legfontosabb témái: A Parlament által elfogadásra kerülő végleges jogszabályi anyag függvényében módosul az előadások meghirdetett tematikája Ismerje meg a várható adótörvényi változásokat!
Időpont: 2013. december 16. (hétfő) 9:00 és 17:00 óra között Helyszín: Gólyavár rendezvényház, 1088 Budapest, Múzeum körút 6. Akciós ajánlat: A részvételi díj: 29 900 Ft + áfa helyett 10% kedvezménnyel csak 26 910 + áfa / fő A további részletekről tájékozódjon honlapunkról:
forumakademia.hu
A hónap témája Számviteli törvény módosításáról A Magyar Közlöny 2013. évi 199. számában 2013. november 29-én jelent meg a 2013. évi CC. törvény, amely az egyes adótörvényeket módosította, a következőkben a számviteli törvényt érintő változásokat mutatjuk be. A módosítások 2014. január 1-jén lépnek hatályba, azonban a módosítások többsége 2013-as üzleti évre is alkalmazható. Egy-két rendelkezés a kihirdetést követő napon lép hatályba. A változások az alábbiakban foglalhatók össze. Végelszámoláskor az üzleti év alakulása A végelszámolás szabályainak változása a cégtörvény, illetve a végelszámolásról szóló Korm. rendelet közötti összhangot teremti meg, azonban az eddigi gyakorlathoz viszonyítva nem jelent tartalmi változást. Üzleti év végelszámolás indítása esetén a végelszámolás kezdő időpontját megelőző napig mint mérlegfordulónapig terjedő időszak. Amennyiben a végelszámolás úgy fejeződik be, hogy a vállalkozás nem szűnik meg, azaz tovább folytatja a tevékenységet, akkor a végelszámolási eljárás befejezésének napját követő naptól a vállalkozó által az üzleti év végeként megjelölt napig terjedő időszak. A szabály a kihirdetést követő napon lépett hatályba. Könyvvezetés és beszámolókészítés USA dollárban A törvénymódosítás feltételek nélkül lehetővé teszi, hogy az eurós könyvvezetés mellett USA dollárban is lehet könyvet vezetni, beszámolót készíteni, ha a vállalkozás ezt a számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzítette, illetve a létesítő okirata szerinti devizaként az USA dollárt jelölte meg. A vállalkozás ezt a döntését a döntést követő ötödik üzleti évre vonatkozóan változtathatja meg. A szabályt 2014-től lehet csak alkalmazni. Amennyiben a vállalkozás 2014-től USA dollárban szeretné a könyveit vezetni, akkor még ebben az évben a társasági szerződését módosítania kell, a jegyzett tőke Ft 2
E-számvitel
|
2 0 1 3 . d e c e m b e r, V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m
összegét USA dollárra kell átszámítania, és a cégbíróságon kezdeményezni kell, hogy a jegyzett tőkét január 1-jei hatállyal USA dollárban jegyezze a cégbíróság. Saját tőke értéke Sok jogszabály hivatkozik a vállalkozás saját tőkéjére úgy, hogy ezekhez jogkövetkezményeket fűz. A törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról vagy figyelembe vételéről rendelkezik, akkor eltérő rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra mint mérlegfordulónapra elkészített számviteli törvény szabályai szerint összeállított közbenső mérlegben szereplő saját tőkét kell érteni. A szabály a kihirdetést követő napon lép hatályba.
szabályait kell alkalmazni (megjegyzem, hogy az előbb leírtak szerint mindenfajta kötelezettség teljesítését eszközzel az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni). Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény előírásai alapján pénzeszköztől eltérő eszközzel csak akkor lehet az osztalékfizetési kötelezettséget teljesíteni, ha erre a társasági szerződés lehetőséget ad – mivel a társasági szerződések általában nem tartalmaznak ilyen előírást, ezért először társasági szerződést kell módosítani, és csak utána lehet osztaléktartozást nem pénzben teljesíteni.
A számviteli elszámolási szabály 2013-ra is alkalmazható. Eredménytartalék csökkenésének új jogcíme A számviteli törvény eddig a jegyzett tőkén felüli saját tőkénél (tőketartaléknál, eredménytartaléknál) tulajdonosi jogviszony megszűnéséhez (kilépő tag) kapcsolódóan csak az arányos tőketartalék, illetve az arányos eredménytartalék kivonására tartalmazott szabályt. A törvénymódosítás kiegészíti ezt azzal, hogy az eredménytartalék csökkenéseként kell elszámolni gazdasági társaság, szövetkezet tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában fennálló vagyonának a megszűnt tagsági jogviszonyra jutó része jegyzett tőke, tőketartalék és eredménytartalék arányos részét meghaladó összegét is. Az eredménytartalék csökkenését el kell számolni akkor is, ha emiatt az eredménytartalék negatívvá válna, vagy a negatív összeg tovább nő. A szabály 2013-ra is alkalmazható. Jóváhagyott osztalék kifizetése nem pénzbeli eszközzel A számviteli törvény nettó árbevételre vonatkozó előírásai eddig is tartalmazták, hogy ha kötelezettséget teljesítenek készlet- és/vagy szolgáltatásnyújtással, akkor a készletátadás, illetve a szolgáltatásnyújtás tekintetében az értékesítés szabályai szerint kell eljárni. Ezen szabályból következik, hogy ha bármilyen kötelezettség teljesítése eszköz átadásával valósul meg, akkor az értékesítés szabályait kell alkalmazni. Most a törvénymódosítás nevesíti, hogyha osztalékkötelezettséget pénzeszköztől eltérő eszköz átadásával teljesítenek, akkor az eszköz átadásánál az értékesítés
Devizás ügyletek új forintosítási szabálya A törvénymódosítás lehetőséget ad arra, hogy a devizában felmerülő gazdasági események forintosítására az Európai Központi Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam is választható, ha a vállalkozó számviteli politikájában ezt rögzítette. A szabályt 2013-ra is lehet alkalmazni. Összevont (konszolidált) beszámolókészítési kötelezettség A nagyságrendi mentesítés szabályai változtak, az ide vonatkozó mutatószámok megemelésre kerültek. Az új előírás szerint nem kell az anyavállalatnak ös�szevont (konszolidált) beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértékeket: −− a mérlegfőösszeg 5400 millió Ft-ot, −− az éves nettó árbevétel 8000 millió Ft-ot, −− az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt. A szabályt csak 2014-től lehet alkalmazni. Behatási költségátalány 2013. július 1-jétől változtak a Ptk. késedelmi kamatra vonatkozó előírásai, valamint egy új elem is megjelent, a behajtási költségátalány fizetési kötelezettsége. 3
E-számvitel
|
2 0 1 3 . d e c e m b e r, V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m
A késedelmi kamat elszámolására eddig is tartalmazott a számviteli törvény előírást [számviteli törvény 77. §-a (2) bekezdésének b) pontja és a 81. §-a (2) bekezdésének b) pontja]. E szerint a járó késedelmi kamat elszámolása pénzügyi rendezéshez kötött, így a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó késedelmi kamatot egyéb bevételként akkor lehet elszámolni, ha az a mérlegkészítés időpontjáig befolyt (vagy egyéb más módon, pl. beszámítással rendezték). Mivel a járó késedelmi kamat elszámolása a számviteli törvény előírása alapján pénzügyi rendezéshez kötött, ezért azt követelésként a 3-as számlaosztályban, és így a mérlegben nem lehet kimutatni. A kiterhelt késedelmi kamatköveteléseket természetesen nyilván kell tartani, de erre a 0. Nyilvántartási számlaosztályban van lehetőség. A főkönyvi könyvelésben így azok csak befolyáskor (beszámításkor) jelennek meg. A fizetendő késedelmi kamat elszámolása viszont nem pénzügyi rendezéshez kötött. Amennyiben a vállalkozást a mérlegkészítés időpontjáig – a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó – fizetendő késedelmi kamattal beterhelték, és azt a vállalkozás elfogadta, akkor azt egyéb ráfordításként el kell számolni. A Ptk. módosítása a késedelmes fizetéshez kapcsolódóan – a késedelmi kamatfizetési kötelezettségen túlmenően – új jogkövetkezményeket fogalmaz meg. A Ptk. 301/A. §-a (3) bekezdésének új előírása behajtási költségre vonatkozó fizetési kötelezettséget ír elő a kötelezett késedelme esetére. E szerint a késedelembe esett kötelezett – a késedelme kimentésétől és a behajtási költség tényleges felmerülésétől függetlenül – köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére 40 eurónak a Magyar Nemzeti Bank – késedelmi kamatfizetés kezdőnapján érvényes – hivatalos deviza-középárfolyama szerint megfelelő forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei – például a késedelmi kamat, a kártérítés – teljesítése alól. A 40 eurónyi minimális átalányösszeg megfizetésétől eltérő, azt kizáró szerződési kikötés semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles. [Így a Ptk. szabálya alapján szerződésben nem állapodhatnak meg az érintett felek abban, hogy a 40 eurónak megfelelő költségátalány nem kerül felszámításra.] A jogosult a 40 eurót meghaladó behajtási
költségét már csak annak tényleges bekövetkeztének és mértékének bizonyítása esetén érvényesítheti.
A számviteli törvény módosítása a 40 eurónak megfelelő Ft átalányösszeg elszámolására vonatkozóan a késedelmi kamattal azonos elszámolási szabályokat ír elő. Így a mérlegkészítés időpontjáig befolyt költségátalányt az egyéb bevételek között kell elszámolni [főkönyvi könyvelésben így azok csak befolyáskor (beszámításkor) jelennek meg]. A kiterhelt behajtási költségátalányból származó követelések nyilvántartására – a késedelmi kamattal azonosan – a 0. Nyilvántartási számlaosztályban van lehetőség. A költségátalányt fizető vállalkozásnál a mérlegkészítés időpontjáig beterhelt és elfogatott költségtérítési fizetési kötelezettséget egyéb ráfordítások között kell kimutatni. A szabály 2013-ra is alkalmazható. Könyvvizsgálati kötelezettség változása A törvénymódosítás új szabálya szerint nem élhet nagyságrendi mentesítéssel – azaz könyvvizsgálatra lesz kötelezett a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évben – az a vállalkozó, akinek a tárgyév mérlegfordulónapján 10 millió Ft-ot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt – az Art. szerinti – köztartozása van. Az új könyvvizsgálati kötelezettség előírása azt is jelenteni fogja, hogy ezen vállalkozók nem készíthetnek mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót. A szabály a kihirdetést követő napon lép hatályba. Így azon vállalkozásoknál, ahol a 2013. évi mérlegfordulónapon az előbb említett köztartozás fennáll, 2014-től könyvvizsgálatra lesznek kötelezettek. Devizahitelek kiváltása A 2013. év folyamán sok vállalkozás MNB forrásból biztosított kedvezményes kamatozású Ft hitelt vett fel, melyet a korábbi években felvett devizahitelek visszafizetésére fordítottak. Ez a program tovább folytatódik. Amennyiben év közben – lejárat előtt – ilyen devizahitel visszafizetése történt, akkor a devizahitelt ki kell vezetni a könyvekből könyv szerinti értéken – melyek jellemzően a 2012-es mérlegfordulónapi átértékelt árfolyamon szerepelnek a könyvekben –, a felvett Ft hitelt pedig állományba kell venni. A ki- és bevezetésből 4
E-számvitel
|
2 0 1 3 . d e c e m b e r, V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m
árfolyamkülönbözet csapódik le, mely a 2013-as eredményt illeti, terheli.
Olvasói kérdések
A számviteli törvény fő szabálya szerint, ha a devizahitelt visszafizetik, akkor a hozzá kapcsolódó elhatárolt árfolyamveszteséget fel kell oldani. Azért, hogy az előző években elhatárolt árfolyamveszteség ne jelenjen meg lökésszerű veszteségként, a törvénymódosítás megengedi azt, hogy saját döntés alapján az elhatárolt veszteséget a visszafizetés évében és azt követő két üzleti évben, három egyenlő részletben oldja fel a vállalkozás. A szabályt a 2014. december 31-éig visszafizetett devizahitelekre lehet alkalmazni (a szabály általánosan került megfogalmazásra, így nem csak az MNB forrásból kiváltott devizahitelekre vonatkozik).
Tisztelt Előfizetőnk!
Az elhatárolt vesztéséghez céltartalék is kapcsolódik, melyhez külön, egyedi szabályt nem tartalmaz a törvénymódosítás, ezért a céltartalékot a visszafizetés évében teljes összegében fel kell oldani (a céltartalék képzéshez kapcsolódó arányszám nevezője nulla lesz, mert a hitel futamideje a visszafizetés miatt nulla). Eredménytartalékból lekötött tartalékot pedig még a fel nem oldott – következő két évre átvitt – veszteségre kell megképezni. A szabályt 2013-ra is lehet alkalmazni.
Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának.
Pótbefizetés teljesítése Kérdés: Tőkevesztés esetén a tulajdonosok pótbefizetést teljesíthetnek-e követeléssel, aminek a fedezete tagi kölcsön? Esetleg úgy is, hogy több tag esetén csak néhányan teljesítenék a kötelezettségüket követeléssel, a többiek készpénzzel? Ha igen, a bejegyzést követően összevezethető-e a követelés a kötelezettséggel (tagi kölcsönnel)?
Válasz: A pótbefizetést csak és kizárólag pénzben lehet teljesíteni, követeléssel nem. Így megoldás lehet, hogy a tagi kölcsönt visszafizetik, majd a pénzt a tulajdonosok pótbefizetésként befizetik. A másik lehetőség, hogy a pótbefizetést befizetik a tulajdonosok, majd ha az így befizetett pénzre a társaságnak nincs szüksége, akkor a pénzből a tagi hitelt, kölcsönt fizetik vissza. Másképpen fogalmazva, csak pénzmozgással lehet a pótbefizetést teljesíteni, amit befizetéskor a lekötött tartalékba kell elszámolni. A kérdésben szereplő bejegyzésre való hivatkozás ebben az esetben nem értelmezhető, mert a pótbefizetéshez nem kapcsolódik cégbírósági eljárás (ez nem jegyzett tőkeemelés). Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy pótbefizetésre akkor lehet a tulajdonost kötelezni, hogyha a társasági szerződés erre lehetőséget ad (ha nincs a társasági szerződésben, hogy a tulajdonos pótbefizetésre kötelezhető, akkor először társasági szerződést kell módosítani, és ezután lehet pótbefizetésről társasági határozatot hozni).
5 E-számvitel
|
2 0 1 3 . d e c e m b e r, V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m
Készpénzmozgások számviteli elszámolása Kérdés: Valutapénztár vezetése történik átlagárfolyam módszerével. Előkerül egy korábbi bizonylat, ami valutanövekedést eredményez. Ha az eredeti dátummal könyvelnénk, akkor az adott időpontban új átlagárfolyamot eredményezne. Mikor járunk el szabályosan? Ha az eredeti dátummal bekönyveljük (természetesen üzleti éven belül vagyunk), és újraszámoljuk a módosult átlagárfolyammal a következő tételeket, vagy a bizonylat fellelése napján könyveljük le aznapi bekerülési árfolyammal? Tudom, hogy a kérdés még felvet sok más kérdést is: napi pénztárzárásnál hiányoznia kellett ennek a bizonylatnak, hogy számolt el a pénztáros stb. Igazából a kérdést szeretnénk bankkivonatra is kivetíteni. Ez esetben a devizaforgalmat érintően visszakönyvelhetek és újraszámolhatom a későbbi bizonylatokat az új átlagárfolyammal? Azt gondoljuk, hogy míg a banknál az újraszámítás üzleti éven belül megengedhető, addig a pénztár teljesen másképp kezelendő. Ott nem szabad újraszámolni, hiszen az aznapi pénztár rovancsnál hiány vagy többlet formájában meg kellett volna jelennie annak az utólag megkerült bizonylat értékének. Ebben kérnénk megerősítést, hogy jól gondoljuk-e?
Válasz: A számviteli törvény 165. §-a (3) bekezdése a) pontjának az előírása szerint a készpénzmozgásokat a pénzmozgással egyidejűleg kell elszámolni. Ha előkerül egy korábbi készpénzes bizonylat, és az nem került korábban a valutapénztárból kifizetésre, akkor azt nem lehet utólag korábbi időszakra készpénzmozgásként elszámolni, mert az fiktív lenne (a kérdésben leírt anomália is erre vezet, hiszen napi zárásnál a könyvelésben a valutapénztár egyenlege nem egyezne meg a valutapénztárban lévő valutával). A később fellelt bizonylatot el kell számolni a teljesítés időszakára, csak nem készpénzes beszerzésként, hanem a kifizetővel szembeni tartozásként, mert a cég helyett más fizetett (47-es számlacsoportban). Ezek után az így kimutatott tartozás tényleges kifizetésekor kell a valutapénztárba a kifizetést elszámolni. Ebből következően a kérdésben szereplő probléma nem jelenhet meg, mert a korábbi átlagárfolyamok nem változhatnak.
A számviteli törvény hivatkozott előírása azt is tartalmazza, hogy a bankszámlaforgalmat a hitelintézeti értesítés megérkezésekor el kell számolni. A számviteli törvény 165. §-a (1) és (4) bekezdésének az előírásából következik, hogy a főkönyvi könyvelés és a bizonylatok egyezősége követelmény, azaz bizonylat tartalmának megfelelően kell könyvelni. Így ha korábban nem a bankszámlakivonattal egyezően könyveltek, akkor azt visszamenőlegesen helyesbíteni kell. Így a javítással érintett időszakra új átlagárfolyam fog keletkezni.
Súlyozott átlagárral vezetett készletmozgások “sztornózása” Kérdés: Súlyozott átlagárral vezetett készletmozgások esetében beszélhetünk készletmozgás „sztornóról”? Az év közbeni folyamatos bekerülések tényleges beszerzési áron kerülnek könyvelésre, míg a készletcsökkenések az aktuális átlagáron kerülnek kivezetésre. Készítünk egy készletmozgás-kikerülést, amit kvázi lesztornózunk, vagyis a két mozgás könyvelésekor eltérő árral kell kalkulálnunk, hiszen az egyik kikerül az érvényes átlagáron, a másik pedig bekerülési/beszerzési áron a számla értékéből kiindulva. Szabályosan járunk-e el, ha sztornó esetén ugyanazon az áron (az eredeti kikerülési átlagáron) könyvelünk, tehát tulajdonképpen kivételt képezünk az év közbeni készletvezetési metodikában, vagy ha az árumozgás ténylegesen megtörtént (árut elvitték majd visszáruzták), akkor helyes, hogy két különböző áron kerül könyvelésre a két készletmozgás?
Válasz: Ha készletmozgás sztornózása történik (ami azt feltételezi, hogy a készletnyilvántartásban hibát vétettek), akkor mindig az eredeti ügylet szerint kell eljárni. Így pl. ha egy készlet beszerzés helytelenül kétszer került bevételezésre, akkor a sztornótételt az eredeti beszerzési áron kell módosítani (így a stornózás után új átlag lesz). Ha egy készletfelhasználás került pl. kétszer kiadásra, akkor a sztornótétel az eredeti átlagáron kerül sztornózásra (mert ezek a helyesbítések az eredeti teljesítési időpontra vonatkoznak). A visszáru viszont nem 6
E-számvitel
|
2 0 1 3 . d e c e m b e r, V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m
sztornótétel, ez következik a számviteli törvény 73. §-a (2) bekezdése e) pontjának az előírásából. A visszárut visszavételkor – és nem az eredeti értékesítés időpontjára vonatkozóan – kell elszámolni a korábbi kivezetéskori átlagárral, így a visszavétel időpontjával fog új átlagár keletkezni.
Ha az alapítvány elveszíti közhasznú minősítését Kérdés: Közhasznú alapítvánnyal kapcsolatban lenne kérdésem. Az egyik az lenne, hogy ha elveszítem a közhasznúsági fokozatot, akkor elvesztem az adómentességet is? Milyen következménye van még? Jelenleg az alapítvány cél szerint támogat két lányt, akik adómentesen kapnak ösztöndíjat. Ha kapok támogatást, akkor adhatok ki igazolást vállalkozásoknak úgy, hogy az alapítvány továbbra is adómentesen adhassa az ösztöndíjat? A lányok ösztöndíját egyéb ráfordításnak könyvelem, az jó úgy, vagy személyi jellegűbe kell tenni? Lenne még egy olyan kérdésem, hogy a 2012-es beszámolóját közel –2 millióval zárta az alapítvány, és nem volt 1 millió bevétele, illetve a lányok ösztöndíját egyéb ráfordításra tettem, így a személyi jellegű ráfordításon nem szerepel semmi. Ha a 2013-as évet +2 millióval zárom, és összességében lesz egy kis eredmény, akkor maradhat a közhasznúsági fokozat?
Válasz: Ha az alapítvány elveszíti közhasznú minősítését, akkor a vállalkozásoknak csak akkor adhat ki igazolást, hogyha a támogatás nélkül számított eredménye nem lenne negatív (Tao. tv. 3. számú mellékletének 13. pontja). A magánszemélyeknek adott ösztöndíjat a számviteli törvény 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja alapján személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni. Az Szja tv. 1. számú melléklete 3.26. pontja alapján, ha oktatási intézményben folytatott tanulmányra ösztöndíj címén kapja a magánszemély a juttatást, az akkor is adómentes, hogyha a juttatást nem közhasznú szervezetként adják. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 32. §-ának (4)-(5) bekezdése tartalmazza
a közhasznúság feltételeit. A kérdés alapján nem lehet megválaszolni, hogy a közhasznúsági feltételből legalább egy teljesül-e, mert nem derül ki, hogy pl. a –2, +2 millió Ft mire vonatkozik. A törvény előírása szerint, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül, akkor megfelelő erőforrással rendelkezik a szervezet: a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét. E mellett a társadalmi támogatottságot is vizsgálni kell. Megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki a szervezetnél, ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül: a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.
Áfa megosztása Kérdés: Egyik ügyfelem bevételei az alábbiak szerint oszlanak meg: Adómentes bevétel (bérleti díj): 708 499 Ft. Áfás bevétel (magáncélú telefon + egyéb szolgáltatás): 51 360 + 13 867 (áfa) = 65 227 Ft. Adólevonásra jogosító költségek tételes elkülönítés nélkül (cégautó jav. 50%-a, telefon, internet): 179 750 + 48 532 (áfa) = 228 282 Ft. Ezek az adatok 9 hónap adatai. Tudom, hogy ezt 7
E-számvitel
|
2 0 1 3 . d e c e m b e r, V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m
éves szinten kell megállapítani, de most a számítás módja érdekelne, mivel ügyfelem éves bevalló. Az áfatörvény 123. §-a bekezdései alapján szeretném megosztani az előzetes felszámított áfát, ha ez lehetséges, de ez valahogy nem elég világos részemre. Hogyan tudom a fizetendő adót csökkenteni az előzetes felszámított adóval?
Válasz: Feltételezem, hogy az áfa tv. 123. §-a (3) bekezdése szerint szeretné az áfát megosztani. Ebben az esetben az áfa tv. 5. számú melléklete tartalmazza a számítás menetét. Ha a kérdésben szereplő számokat tekintjük éves adatnak, akkor a megosztás menete az áfa tv. hivatkozott melléklete alapján az alábbi lenne: −− levonási hányad számítása: 51 360Ft: (51 360Ft + 708 499 Ft) = 6,76%. −− levonható (visszaigényelhető) áfa összege: 48 532 Ft x 6,76% = 3 281Ft −− vissza nem igényelhető áfa összege: 48 532 Ft – 3 281 Ft = 45 251Ft
Vásárolt készlet bekerülési illetve könyv szerinti értéke Kérdés: Cégünk villamosipari termékek nagykereskedésével foglalkozik, az árukészlet értéke meghaladja az 1 milliárd forintot, az elfekvő készlet kiteszi a teljes készlet 5%-át, az értékvesztést excelben tartjuk nyilván. A több mint egy éve nem mozgó készlet nagy része olyan termékhez kapcsolódik, amit kivontak a forgalomból, amire értékvesztést számoltunk el. Következő évben az egyik nagy beszállító elvitette cégünktől az elfekvő termékeit és selejtezte, megkaptuk a kiszállítást és selejtezést végző cégtől a selejtezési jegyzőkönyvet. A beszállító vállalta azt, hogy a selejtezett készlet beszerzési értékéig csökkenti a következő időszak beszerzéseit egy magasabb forgalom mellett. Hogyan történik az értékvesztés elszámolása, mi a teendő, ha mérlegkészítésig kiderül a fenti selejtezés, mi a helyzet akkor, ha nem? Amennyiben mérlegkészítést követően történik, akkor mi a teendő? Amennyiben a fenti elfekvő készletre pl. 25 milliós készletre 99%-os értékvesztést számoltunk el, a beszállító 25 millió Ft erejéig további kedvezményekkel és magasabb forgalommal megtéríti az elfekvő készlet ér-
tékét, hogyan tudjuk ezt számvitelben lekövetni? Milyen esetekben történhet értékvesztés visszaírás?
Válasz: A számviteli törvény 56. §-a (2) bekezdésének az előírása szerint a vásárolt készlet bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értékét csökkentetten kell, a mérlegben szerepeltetni, ha a készlet a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, szakmai előírás stb.), illetve az eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, ha feleslegessé vált. A készlet értékének csökkentését – a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával – ez esetben addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak (az értékesíthetőségnek) megfelelő, mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyagáron, illetve hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben. Ezen szabályból következően, ha mérlegkészítés időpontjáig kiderül, hogy a készlet értékesítése kétségessé válik, akkor a felesleges készletet értékvesztéssel le kell értékelni mérlegfordulónapon, függetlenül attól, hogy a készlet selejtezése mérlegkészítés időpontjáig megtörtént-e vagy sem. Selejtezéskor a készlet a leértékelt – értékvesztéssel csökkentett – értékkel kerül a könyvekből kivezetésre, értékvesztést ebben az esetben nem lehet visszaírni. A számviteli törvény 57. §-a (2) bekezdésének az előírása alapján értékvesztést csak és kizárólag mérlegfordulónapon lehet visszaírni, hogyha a készlet piaci értéke tartósan és jelentősen meghaladja annak könyv szerinti értékét. Így például következő üzleti év mérlegfordulónapjával akkor lehet az értékvesztést visszaírni, hogyha a felesleges készletet a mérlegfordulónap és mérlegkészítés időpontja között magasabb áron értékesítik, mint a könyv szerinti érték, vagy ebben az időszakban értékesítési szerződést kötöttek egy jövőbeni szállításra magasabb áron stb. A jövőben vásárolandó készletnél bármi oknál fogva engedményt adnak a vételárból, akkor a készlet bekerülési értékében az engedménnyel csökkentett vételi árat kell figyelembe venni (természetesen a bejövő számlának is ezt kell tartalmaznia).
8 E-számvitel
|
2 0 1 3 . d e c e m b e r, V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m
Kiskereskedelmi boltban elfogadott EUR könyvelése Kérdés: Átvettük egy cég könyvelését, az alábbiakat láttuk az eddigiek szerint könyvelve: Egy kiskereskedelmi boltban pénztárgépet használnak. A boltban elfogadnak EUR-t is. A pénztárgépbe csak forintot lehet beütni. A cég a számviteli szabályzatába beleírta, hogy minden egyes külföldi pénznemben meghatározott követelést, kötelezettséget a mindenkori MNB középárfolyam vezeti, illetve tartja nyilván. A pénzkezelési szabályzatába beleírta, hogy az üzleteiben (ahol pénztárgép van) minden héten hétfőn kifüggeszti az adott hétre érvényes árfolyamot (ezzel az árfolyammal számolnak, ha eurót fogadnak el.) Minden termék ára forintban van meghatározva. Minden napra készül egy kimutatás, hogy az aznapi bevételből melyiket fizették euróval, illetve melyiket fizették forintban. A pénztárgépzárás teljes összege a forintos pénztárba kerül lekönyvelésre (ebből készül az áfabevallás), minden nap át van vezetve a forintos pénztárból az eurós pénztárba az aznap elfogadott euró. Példával: 2013.10.21-ei pénztárgépzárás: 150 000 Ft 43. hétre alkalmazandó árfolyam: 290,00 Ft/EUR MNB középárfolyam: 293,75. A 150 000 Ft az alábbiakból tevődik össze. - 45 000 Ft, ez forintban lett fizetve - 50 000 Ft, ez forintban lett fizetve - 55 000 Ft, ez euróval lett fizetve (189,65 EUR) A forintos pénztárból az eurós pénztárba az átvezetés a 290 Ft/eurós árfolyamon történik. Minden hónapban váltanak be eurót forintra. Az év végén számolják el az árfolyam-különbözetet, illetve ha az EUR pénztár nulla lesz. Kérdésünk: 1. A pénztárgépbe forintban beütött 55 000 Ft-ot milyen árfolyamot kell alkalmaznunk az áfabevallás elkészítésekor? 2. Ha nem az 55 000 Ft-tal számolunk [hanem a 189,65 EUR * 293,75 (MNB árfolyam)], akkor az év végi pénztárgépzárással hogyan fogunk egyezni (mivel ezt a NAV sokszor szokta ellenőrizni)? 3. Milyen árfolyamon kell nyilvántartanom a pénztárgépbe beütött ellenértéket (minden egyes termék ellenértéke ugyanaz, akkor is, ha forinttal, és akkor is, ha euróval fizetik).
Az Önök véleménye szerint mely gazdasági eseményeket mely árfolyamon kell lekönyvelni, illetve az árfolyamnyereséget lehet-e évente egyszer lekönyvelni, vagy minden egyes átvezetéskor le kell könyvelni? Esetleg az értékesítés ellenértékének minősül-e az elfogadott euró „árfolyamkülönbözete”?
Válasz: A kérdésben leírt tényállás alapján megállapítható, hogy forintban történik az értékesítés, ezért az áfabevalláskor nem beszélhetünk árfolyam-alkalmazásról, az 55 000 Ft-ot kell az áfabevallásban szerepeltetni, ennek kell a pénztárgépben is megjelenni. Az, hogy az 55 000 Ft-ot nem forinttal, hanem euróval egyenlítették ki, az már egy második gazdasági esemény, ügylet, ahol a vállalkozás eurót vásárolt forintért. A megvásárolt eurót a számviteli törvény 60. §-a (1) bekezdésének az előírása alapján a fizetett forint összegében kell a valutapénztárban felvenni, azaz a kérdésben szereplő adatok alapján 290Ft/EUR árfolyamon. Így a forintos pénztárból az eurós pénztárba az átvezetés a 290 Ft/EUR árfolyamon helyesen történik. Amennyiben a vállalkozás az eurót beváltja forintra, akkor minden beváltáshoz – mint gazdasági eseményhez – kapcsolódóan külön-külön el kell számolni az árfolyam-különbözetet [ez következik a számviteli törvény 165. §-a (3) bekezdése a) pontjának az előírásából, mely szerint a pénzeszközöket érintő gazdasági eseményeket a pénzmozgással egyidejűleg el kell számolni]. Ebből következően helytelen, ha év végén egy összegben kerül az árfolyamkülönbözet elszámolásra. A beváltásnál az euró könyv szerinti értéke és a kapott forint ellenértéke közötti különbözet árfolyam-különbözet, annak semmi köze az értékesítés ellenértékéhez.
Rendezvényszervezéssel kapcsolatosan felmerülő költség mint reprezentációs költség Kérdés: Van egy magyarországi áfás kft., ruházati nagykereskedés, aki szervezett a partnereinek (cégek) egy partnertalálkozót, ami teljesen ingyenes volt a partnereknek. A cégnek a következő költségei keletkeztek: éttermi szolgáltatás, terembér, hangosítás, internet, rendezvényszervezés, eszköz9
E-számvitel
|
2 0 1 3 . d e c e m b e r, V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m
bérlés, fotózás, videokészítés. A következőket a partnerek kapták, amit át is vettek az aláírásukkal: kitűző, vonalzó számológéppel, papírtáska, toll (ezeket mind szitázásra kerültek, hogy a cég logója mindenen rajta legyen). A cég a jelenlevő partnerek között kisorsolt 1 Apple Ipad-et. Az előbbiekről a költségszámlákat hova kell könyvelni? Az előzőekben felsorolt költségeket nem számlázta ki a ruházati nagykereskedés. Ezután a magánszemélyeknek mint partnereknek, vagy a magyarországi kft.-nek mint szervezőnek kell valamilyen adót valami után fizetnie?
Válasz: A cégnél a rendezvényszervezéssel kapcsolatosan felmerülő költségek (éttermi szolgáltatás, terembér, hangosítás, internet, rendezvényszervezés, eszközbérlés, fotózás, videokészítés) az Szja tv. 3. §-a 25. pontjának az előírása alapján reprezentációs költségnek minősül. A partnereknek adott kitűző, vonalzó számológéppel, papírtáska, toll, Apple Ipad az Szja tv. 3. §-a 26. pontjának az előírása alapján üzleti ajándéknak minősül. Az Szja tv. 70. §-a (2) bekezdésének és (3) bekezdés b) pontjának az előírása alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül a reprezentáció, és az üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy figyelmen kívül kell hagyni az Szja tv. előírásai alapján adómentes juttatásokat [a (3) bekezdés b) pontja azonban korlátozza az ajándéktárgy egyedi értékét a minimálbér 25%-ában]. Az egyes meghatározott juttatásokat az adóalap 1,19-szorosa után a kifizetőt (a rendezvényt szervező céget) terheli az 16%-os szja és 27%-os eho fizetési kötelezettsége. A kérdésben felsorolt költségeket a számviteli törvény 3. §-a (7) bekezdése 3. pontjának az előírása alapján személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni.
Mi számít anyagnak és mi szolgáltatásnak saját termelés esetén Kérdés: Van egy kft. melynek a tevékenysége: naptár, névjegykártya, szórólap, meghívó készítése, grafikai tervezés. A megrendelések teljesítéséhez nyomdai szolgáltatást vesz igénybe más vállalkozóktól, továbbá nyomás, hímzés, szitálás, gravírozás, emblémázás szolgáltatásokat is igénybe vesz. A nyomdától úgy kapja a számlát, hogy „100 db névjegykártya készítése”. A kérdésem az lenne, hogy a
kft. amennyiben megveszi a nyomdától a névjegykártyát, azt az 51-es, 52-esvagy a 815 számlaosztályba kellene könyvelnie? Az igénybe vett vállalkozók számláit a 815. számlaosztályba kellene könyvelni? Számvitelileg hogyan határozzuk meg, hogy a fenti tevékenységnél mi az anyag és mi a szolgáltatás?
Válasz: A kft. tevékenységének elbírálása szempontjából azt kell nézni, hogy a kft. megrendelője mit kért a kft.től, és ehhez a megrendeléséhez kapcsolódóan a kft.nek van-e saját teljesítménye vagy sincs. Amennyiben a megrendelő naptárat, névjegykártyát, szórólapot, meghívót rendelt a kft.-től, és a kft. megtervezi ezeket a termékeket, akkor saját teljesítménye is van (bér, értékcsökkenési leírás stb.), majd a megtervezett termékeket kinyomtatja a nyomdával. Ebben az esetben a kft.-nek saját termelésű készlete lesz, mely készlet közvetlen önköltségének része a nyomdaipari szolgáltatás is. Ekkor a nyomda által számlázott összeget – függetlenül attól, hogy a nyomda számláján termék szerepel – az igénybe vett szolgáltatások között (52-esben) kell elszámolni. Ha a kft. semmit sem csinál a megrendeléssel kapcsolatosan (nincs saját teljesítménye), azaz a nyomda tervezi meg a naptárat, a névjegykártyát, a szórólapot, a meghívót, így a kft. terméket rendel meg a nyomdától, akkor lehet a nyomda által számlázott összeget áruként kimutatni, a megrendelőnek történő továbbértékesítéskor pedig elábéként elszámolni.
A kedvezményezett átalakulás illetékmentessége Kérdés: Egyik vállalkozás 40%-os tulajdonosa egy vele kapcsolt vállalkozásnak (a „leányvállalat” eszközállománya döntően ingatlan eszközökben testesül meg). A tulajdonosok tervezik, hogy a leányvállalatot beolvasszák az „anyacégbe”. Szíveskedjen megerősíteni abban, hogy az átalakuláskor az átvevő anyacégnek nem kell illetéket fizetnie. Ugyancsak bizonytalan vagyok a beolvadás számviteli és társasági adó vonzatával. Az anyacég könyveiből nyilvánvalóan ki kell majd vezetni a leánycég üzletrészének értékét, ami vélhetőleg rendkívüli ráfordítás lesz majd, ugyanakkor ezen érték a véleményem szerint társasági adó alapnövelő korrekciós tételként fog viselkedni. 10
E-számvitel
|
2 0 1 3 . d e c e m b e r, V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m
Válasz:
K onferenciák Gazdasági szakembe R ek klubja Szakkönyv E k A D óvilág szakfolyóirat I nformációk Könyvviteli T ovábbképzés Kredit P ont gyûjtés Letölthetõ anyag O k Ta N ácsadás T B ügyintézok klubja K O nferencia szervezés K edvezmények A Kompkonzult Kft. 23 éve az Adótanácsadó szakma élvonalát képviseli. Tevékenységi körébe tartozik továbbképzések szervezése, könyvviteli oktatás, kreditpontos továbbképzések, könyvkiadás, tanácsadás. Bovebb információért kérjük, látogasson el honlapunkra!
www.kompkonzult.hu
[email protected]
1114. Budapest, Villányi út 11-13. Telefon: 381-3020 Fax: 381-3022
E-számvitel
|
Az illeték tv. előírása alapján csak a kedvezményezett átalakulás illetékmentes (a kedvezményezett átalakulás fogalmát a Tao. tv. 4. §-a 23/a pontja tartalmazza). Ha a Tao. tv. előírása alapján nem kedvezményezett átalakulást visznek, akkor a beolvasztott leányvállalat ingatlanjai után illetékfizetési kötelezettség keletkezik. A beolvasztott leányvállalat részesedését ki kell szűrni a vagyonmérleg-tervezetben, és a végleges vagyonmérlegben is, de a részesedés kiszűrése a vagyonmérlegben a névértékkel egyezően a jegyzett tőkével, a névérték és könyv szerinti érték különbözetében az eredménytartalékkal szemben történik. Így amikor az anyavállalat a leányvállalat végleges vagyonmérlegét bekönyveli, ez után kell az anyavállalatnak a részesedését a folyamatos könyvelés keretében kiszűrni a végleges vagyonmérlegben szereplő adatok alapján. Így a kiszűrés nem érinti az adózás előtti eredményt, mert a kiszűrés a jegyzett tőkével és eredménytartalékkal szemben történik, így az társasági adóalapot sem fog érinteni.
In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó- és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az
[email protected] e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
E-számvitel V. évfolyam tizenkettedik szám, 2013. december Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Bp. Váci út 91/a Tel.: 273-2090 Fax:468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Szabó Attila HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917, E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
2 0 1 3 . d e c e m b e r, V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m
