E-számvitel 2014.március
e l e k t r o n i k u s
Szakmai folyóirat
VI. évfolyam 3. szám
Tartalom Vegyen részt rövid felmérésünkben! Tisztelt Ügyfelünk! Válaszaival komoly segítséget ad nekünk ahhoz, hogy a kiadványban csak olyan témák szerepeljenek, amelyek az Ön munkáját segítik. A kérdőív kitöltése körülbelül 5 percet vesz igénybe: https://www.surveymonkey.com/s/e-szamvitel
A hónap témája −− Felkészülés a 2013-as üzleti év zárására I. rész
Olvasói kérdések −− Számviteli törvény szerinti kapcsolt vállalkozások −− Tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozások −− Kapcsolat a Kkv. tv. értelmében −− Innovációsjárulék-fizetési kötelezettség −− Transzferár nyilvántartás
Szerző:
Botka Erika
a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára
Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának. Kérem, hogy az e-mail tágyába írják bele, hogy „E-számvitel”. Honlapunkról – http://forum-szaklapok.hu/ – a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket. Az Ön felhasználóneve: eszamvitel Az Ön jelszava: eszv611 A kézirat lezárásának dátuma: 2014. február 24.
1 E-számvitel |
2014. március, VI. évfolyam 3. szám
A hónap témája Felkészülés a 2013-as üzleti év zárására I. rész A 2013-es üzleti év zárását befolyásolják új jogszabályi előírások, másrészt a gazdálkodási körülményekben bekövetkezett változások. Ezek közül a legfontosabbakra szeretném a figyelmet felhívni. Devizás tételek mérleg-fordulónapi átértékelése A 2013-as mérleg-fordulónapi devizaárfolyamok magasabbak a 2012-es mérleg-fordulónapi devizaárfolyamoktól. Így azon vállalkozásoknál, akik elsősorban forrásoldali devizakitettek, várhatóan a devizás tételek mérleg-fordulónapi átértékelése egyenlegében árfolyamveszteséget fog okozni.
előtt – devizahitelt kiváltott forinthitellel, akkor a számviteli törvény új előírása alapján a devizahitelhez kapcsolódóan megelőző években elhatárolt árfolyamveszteséget nem kötelező feloldani a visszafizetés miatt, hanem saját döntés alapján az elhatárolt veszteséget a 2013-ban és azt követő két üzleti évben, három egyenlő részletben lehet feloldani. A visszafizetéshez kapcsolódóan a vállalkozásnak a devizahitelt ki kell vezetni a könyvekből könyv szerinti értéken – melyek jellemzően a 2012-es mérleg-fordulónapi átértékelt árfolyamon szerepelnek a könyvekben –, a felvett Ft hitelt pedig állományba kell venni. A hitelek ki-/bevezetéséből árfolyam-különbözet csapódik le, mely a 2013-as eredményt illeti, terheli. Az elhatárolt vesztéséghez céltartalék is kapcsolódik, melyhez külön, egyedi szabályt nem tartalmaz a törvénymódosítás, ezért a céltartalékot a visszafizetés évében teljes összegében fel kell oldani (a céltartalék képzéshez kapcsolódó arányszám nevezője nulla lesz, mert a hitel futamideje a visszafizetés miatt nulla). Eredménytartalékból lekötött tartalékot pedig még a fel nem oldott – következő két évre átvitt – veszteségre kell megképezni. Példa:
Az év végi átértékelési árfolyamveszteség elhatárolása beruházási hitelnél, pénzügyi lízingtartozásnál, forgóeszközhitelnél lehetséges saját döntés alapján, ha az −− árfolyamnyereséggel nem ellentételezett és −− devizakészlettel nem fedezett. Az árfolyamveszteség elhatárolását akkor is be lehet vezetni, ha megelőző években az év végi átértékelési árfolyamveszteségét nem határolták el. Elhatárolás esetén kötelező a céltartalék képzése. Céltartalék arányszáma beruházási hitelnél, pénzügyi lízingnél: beruházás aktivásától eltelt időtartam / hitel teljes futamidő (vagy a tárgyi eszköz élettartama, ha az rövidebb a hitel futamidejénél). Forgóeszközhitelnél a céltartalék arányszáma: hitelfelvételtől eltelt időtartam / hitel teljes futamidő. Lekötött tartalék képzése eredménytartalékból kötelező az elhatárolt veszteség és képzett céltartalék különbsége összegében.
Devizahitelek kiváltása Amennyiben a vállalkozás 2013. évközben – lejárat
2012. december 31-én 100 000 euró hitele volt a vállalkozásnak. Könyv szerinti Ft értéke 29 100eFt. Elhatárolt veszteség 2 100eFt, erre képzett céltartalék 900eFt. Lekötött tartalék 1 200eFt. 2013. szeptemberben 30 000eFt kedvezményes kamatozású (MNB forrásból) Ft hitelt vett fel, melyből a devizahitelt visszafizette. A gazdasági események 2013. évi elszámolása az alábbiak szerint alakul:
A devizahitel kivezetése T 45. Rövid lejáratú hitelek 29 100eFt K 479. Elszámolástechnikai számla 29 100eFt A Ft hitel állományba vétele T 479. Elszámolástechnikai számla 30 000eFt K 45. Rövid lejáratú hitelek 30 000eFt Árfolyam-különbözet elszámolása T 87. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása 900eFt K 479. Elszámolástechnikai számla 900eFt Az elhatárolt árfolyamveszteség 1/3-ának feloldása (2100eFt : 3 = 700eFt) 2
E-számvitel
|
2014. március, VI. évfolyam 3. szám
T 87. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása 700eFt K 39. Halasztott ráfordítások 700eFt A kapcsolódó céltartalék teljes összegének feloldása (hitel futamideje a visszafizetés miatt nulla, ezért az arányszám is nulla) T 42. Céltartalék 900eFt K 96. Egyéb bevételek 900eFt Lekötött tartalék számítása (elhatárolt veszteség és a céltartalék különbözetében): 1400eFt – 0 = 1400eFt. Nyitó lekötött tartalék 1200eFt, ezért zárlat keretében 200eFt lekötött tartalékot kell képezni. T 413. Eredménytartalék 200eFt K 414. Lekötött tartalék 200eFt A számszaki példa mutatja, hogy 2013-ban több céltartalék oldódik fel, mint a feloldott árfolyamveszteség összege, így 2013-ban a feloldásokból nyereség fog keletkezni. A 2014-2015. évekre továbbvitt elhatárolt veszteségre viszont nincs céltartalék, csak lekötött tartalék. A társasági adóalap része minden ráfordítás és bevétel is (a céltartalék feloldása is).
Követelések értékelése A számviteli törvény előírása szerint behajthatatlan követelés nem szerepelhet a mérlegben, azt hitelezési veszteségként le kell írni. Az alább felsorolt bizonylatoknak mérlegkészítés időpontjáig kell rendelkezésre állni (azaz a bizonylatok dátuma 2014. évi is lehet). Behajthatatlan követelés feltételei és bizonylatai: −− felszámolói nyilatkozat a meg nem térülő követelés mértékéről, −− végrehajtó nyilatkozata a meg nem térülő követelés mértékéről, −− egyezségi megállapodás (csőd-, felszámolási- és adósságrendezési eljárásnál elengedett követelés összege), −− felszámolási eljárás befejezésénél a vagyonfelosztási javaslat alapján meg nem −− térülő követelés, −− számviteli politika alapján (a követelést nem lehet eredményesen érvényesíteni, mert az érvényesítési költségek meghaladják a várható megtérülést), −− adós igazoltan nem lelhető fel (postai értesítés „címzett ismeretlen”+ cégjegyzék adata −− és/vagy lakcím nyilvántartó adata), −− bírósági úton nem érvényesíthető a követelés (bí-
róság elutasító dokumentuma, felszámolási eljárás megindítását követő 180 napon belül be nem jelentett követelés, kényszertörlés eljárás során nem érvényesített követelés, ha a céget törölték, a törlést követő 90 nap múlva), −− elévült (Ptk. szabályok alapján). Értékvesztés képzésénél a számviteli törvény szabályai szerint az adóst kell minősíteni, nem a kimenő számlákat, ezért egy adósnak egy minősítése lehet (korosítási lista használata esetén is), függetlenül attól, hogy milyen fizetési késedelemben vannak az adós számlái.
Behajtási költségátalány elszámolása 2013. július 1-jétől a Ptk. 301/A. §-a (3) bekezdésének új előírása behajtási költségre vonatkozó fizetési kötelezettséget ír elő a kötelezett késedelme esetére (a szabály csak gazdálkodó szervezetekre vonatkozik, így többek között magánszemély adósra nem). E szerint a késedelembe esett kötelezett - a késedelme kimentésétől és a behajtási költség tényleges felmerülésétől függetlenül köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére 40 eurónak a Magyar Nemzeti Bank - késedelmi kamatfizetés kezdőnapján érvényes – hivatalos deviza-középárfolyama szerint megfelelő forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei – például a késedelmi kamat, a kártérítés - teljesítése alól. A 40 eurónyi minimális átalányösszeg megfizetésétől eltérő, azt kizáró szerződési kikötés semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles. A jogosult a 40 eurót meghaladó behajtási költségét már csak annak tényleges bekövetkeztének és mértékének bizonyítása esetén érvényesítheti. A járó behajtási költségátalányt – a késedelmi kamathoz hasonlóan – nem kell (lehet) számlázni, arról az adós fizetési kötelezettségének teljesítésére vonatkozóan egyéb számviteli bizonylatot (fizetési felszólítás, terhelési értesítő stb.) lehet kiállítani. A számviteli törvény 2013. év végi módosítása tartalmaz előírást a 40 eurónak megfelelő Ft átalányösszeg-elszámolására, mely új szabályt javasolt 2013-ra alkalmazni. (Több esetben a vállalkozások úgy közelítik meg, hogy 3
E-számvitel
|
2014. március, VI. évfolyam 3. szám
nem alkalmazzák az új szabályt. Ha nem alkalmazzák, akkor a járó költségátalányt felmerüléskor a főkönyvben el kellene követelésként és egyéb bevételként számolni, ami a vállalkozás szempontjából nem a jobbik megoldás.) Az új előírás a késedelmi kamathoz hasonló elszámolási szabályokat ír elő (a módosított 77.§-a (2) bekezdésének b) pontja és a 81.§-a (2) bekezdésének b) pontja). Így a mérlegkészítés időpontjáig befolyt költségátalányt az egyéb bevételek között kell elszámolni [főkönyvi könyvelésben így azok csak befolyáskor (beszámításkor) jelennek meg]. A felmerült behajtási költségátalányból származó követelések nyilvántartására – a késedelmi kamattal azonosan – a 0. Nyilvántartási számlaosztályban van lehetőség. Járó költségtérítési átalány számviteli elszámolása: −− felmerüléskor T 036. Egyéb követelések K 096. Egyéb bevételek −− elengedett költségtérítési átalány elszámolása T 088. Rendkívüli ráfordítások K 036. Egyéb követelések −− elévült költségtérítési átalány kivezetése T 086. Egyéb ráfordítások K 036. Egyéb követelések −− befolyáskor vagy egyéb más módon (pl. beszámítás) történő rendezéskor T 38. Pénzeszközök K 96. Egyéb bevételek (Kapcsolódó tétel a 0. számlaosztályból a követelés kivezetése: T 096. Egyéb bevételek K 036. Egyéb követelések) −− ha mérleg-fordulónap és mérlegkészítés időpontja között folyik be, de előző üzleti évet illeti, az előző üzleti évet illető költségtérítési átalány elszámolása T 39. Aktív időbeli elhatárolás K 96. Egyéb bevételek A költségátalányt fizető vállalkozásnál a felmerült költségtérítési fizetési kötelezettséget – a fizetendő késedelmi kamathoz hasonlóan – egyéb ráfordítások között kell elszámolni, azaz itt sem feltétel a kötelezettség pénzügyi rendezése.
Fizetendő költségtérítési átalány számviteli elszámolása: −− felmerüléskor T 86. Egyéb ráfordítások K 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek −− elengedett költségtérítési átalány elszámolása T 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K 98. Rendkívüli bevételek −− elévült költségtérítési átalány kivezetése T 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K 98. Rendkívüli bevételek −− költségtérítési átalány fizetésének elszámolása T 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K 38. Pénzeszközök.
Olvasói kérdések Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának.
Kérdés: Az alábbi táblázat egy cégcsoport adatait tartalmazza. Ezen belül a tulajdonosok megnevezését, üzletrészük, részvényeik részarányát, a megszerzés időpontját, és az egyes társaságok minősítéshez szükséges adatait. Jelmagyarázat: X és Y testvérek XGY1 és XGY2: X gyerekei YGY1, YGY2, YGY3: Y gyerekei Szomszédos piac: - AK Zrt. és AF Kft. - AK Zrt. és AD Kft. - AK Zrt. és AC Kft. között létezik. Kérdéseim: 1. Mely társaságok kapcsoltak a számviteli törvény szerint? 2. Mely társaságok kapcsoltak a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint? 3. Mely társaságok kapcsoltak a Kkv. törvény értelmében, és milyen minőségben? 4
E-számvitel
|
2014. március, VI. évfolyam 3. szám
4. A felsorolt években mely társaságoknak van innovációs járulékfizetési kötelezettsége? 5. A felsorolt években (amennyiben az egyéb feltételeket kimerítik) mely társaságoknak kell transzferár-nyilvántartást vezetnie a felsorolt években? Én leírom a mi következtetéseinket. 1. A számviteli törvény szerinti kapcsolódás: - Az AK Zrt. és az AG Kft. kapcsoltak, mert az AG Kft. tulajdonosa az AK Zrt. Ez minden évre igaz. A mérlegadatok alapján a társaságok konszolidált beszámoló készítésére nem kötelezettek. - A többi társaság a számviteli törvény értelmében nem kapcsolt vállalkozás. 2. Társasági adó szerinti kapcsolt vállalatok: - AK Zrt. és az AG Kft. a Tao. törvény értelmében is kapcsoltak a felsorolt évek mindegyikében (többségi befolyás). - A 2009. gazdasági évben a Tao. törvény értelmében a többi társaság nem kapcsolt, mert nincs többségi befolyás. - A 2010. gazdasági évtől nem csak az egyenes ágbeli leszármazottak, hanem a közeli hozzátartozók (testvérek) is összeadódnak. Ennek következményeként a Tao. törvény meghatározásai alapján kapcsolt vállalkozásnak minősül az AK Zrt., az AF Kft., az AD Kft. és az AT Kft. A többségi tulajdonos az AK Zrt.-ben, az AF Kft.-ben és az AT Kft.-ben ugyanaz a belföldi magánszemély testvérpár. Az AD Kft.-ben a tulajdonosok a testvérpár gyerekei. A törvény értelmében, mivel a tulajdonrészek összeadódnak, a kapcsoltságra előírt feltételek teljesülnek. - A 2011. gazdasági évben fentiekhez kapcsolódik az AC Kft., mert a tulajdonosok itt is 50- 50%-ban X és Y testvérek. - A 2012. évben 2011. évhez hasonlóan valamennyi felsorolt társaság kapcsolt a Tao. törvény értelmében. - A 2013. gazdasági évben május 28-ig a Tao. törvény értelmében valamennyi cég kapcsolt. Május 28–án tulajdonos váltás történt az AK Zrt.-ben, és az AF Kft.ben. A tulajdonos mindkét esetben nagybácsi és unokaöccse (X és YGY1, illetve Y és XGY1). A nagybácsi és az unokaöccse nem egyenes ágbeli leszármazottak és nem is közeli hozzátartozók. Ennek ellenére, mi úgy értelmeztük, hogy a Tao. törvény szerint valamennyi társaság kapcsolt marad. Helyes-e a következtetésünk? 3. Kapcsolat a Kkv. törvény értelmében: - 2009. év: kapcsolt az AK Zrt., az AT Kft. és az AG Kft. Mérlegadataik szerint középvállalkozásnak minősülnek
kapcsolt szinten. - A 2010. gazdasági évben kapcsoltként belép az AF Kft. A 2010. évi mérlegadatok a középvállalkozásokra előírt mutatókat (létszám) meghaladják, ez az első év. Az adatok 2011. május 31-én állnak rendelkezésre. Minősítés 2010. évre: középvállalkozás. - A 2011. év első napján a minősítés: középvállalkozás. Kapcsoltként belép az AC Kft. A 2011. évi mérlegadatok a középvállalkozás feltételeit meghaladják. Ez a második év. A mérlegadatok 2012. május 31-én állnak rendelkezésre. - A 2012. gazdasági év első napján a kapcsolt csoport minősítése középvállalkozás. Előző két évben az adatok magasabbak, mint a középvállalkozásra előírt feltételek, de január első napján ez még nem ismert. - A 2013. gazdasági év első napján a csoportminősítése nagyvállalat. Milyen változást okoz a május 28-ai tulajdonos változás? A Kkv. törvény szerint az AK Zrt. és az AF Kft. kapcsoltsága biztos, hogy megszűnik. Mikortól szűnik meg, azonnal, vagy itt is számít a két év? Szerintünk azonnal megszűnik a kapcsolt viszony. Tehát 2013. évben a tulajdonosváltást követően, AF Kft. és AD Kft. partnervállalkozások, az AC Kft. és az AT Kft. kapcsoltak. A Kkv törvény alapján a többi Kft. nem kapcsolt. 4. Innovációsjárulék-fizetési kötelezettség: - Az AK Zrt. a megjelölt évek mindegyikében innovációsjárulék-fizetésre kötelezett. - A többi cégnek 2009-től 2011-ig a többi cégnek innovációs járulékot fizetnie nem kell. A 2012. gazdasági évtől az innovációs járulék fizetési kötelezettség esetében is vizsgálni kell a Kkv törvény szerinti kapcsoltság feltételeit. Ebben az évben az AD Kft. kivételével a többi cég kapcsoltnak minősül, nekik ez évben már kell fizetni innovációs járulékot? Szerintünk igen. - A 2013. gazdasági évben ugyanazoknak kell innovációs járulékot fizetni, akiknek 2012. évben, mert a változás január elsejét követően, május 28–án következett be. - A 2014. gazdasági évtől a helyzet megváltozott. Innovációs járulékot a partneri kapcsolat alapján is kell fizetni (egyébként az AD Kft. nem lenne kötelezett), vagy csak a kapcsolt vállalkozásoknak? - A minősítés során egy vállalat egyik évről a másikra csak egy fokozatot léphet előre, vagy akár többet is. Pl. AF Kft. 2009. évben alakult. Adatai alapján mikrovállalkozás. A 2009. és 2010. gazdasági évben a mikrovállalkozás feltételeit képező létszám- és mérlegadatokat meghaladta. A 2013. 5
E-számvitel
|
2014. március, VI. évfolyam 3. szám
évtől a minősítése más lesz. Csak kis vállalkozássá léphet előrébb, illetve, ha a 2009–2010. évi adatai indokolják, mikrovállalkozásból 2013. évben előléphet középvállalkozássá is?
Válasz:
5. Transzferár nyilvántartás: - Tudjuk azt, hogy transzferár nyilvántartást a Tao. törvény értelmében kapcsolt vállalkozásoknak kell készíteni. - Hogyan kell értelmezni a Tao. törvény 18. § (3) bekezdését? Mi a biztonság okáért készítettünk nyilvántartást, de nem vagyunk biztosak abban, hogy nem dolgoztunk–e feleslegesen.
A számviteli törvény 3. §-a (2) bekezdés 7. pontjának az előírása alapján kapcsolt vállalkozás minősítésénél csak azokat a vállalkozásokat kell – fő szabályként – minősíteni, ahol egyik vállalkozás a másik vállalkozásban szavazati aránnyal rendelkezik. Így a számviteli minősítésnél nem számít, hogy a vállalkozásokban a magánszemélyek milyen szavazati aránnyal rendelkeznek (azaz magánszemély tulajdonos által vállalkozások számviteli szempontból nem lehetnek kapcsolt vállal-
1. Számviteli törvény szerinti kapcsolt vállalkozások:
A cégcsoport adatai az alábbiak: Megnevezés
Név
Dátum
AK Zrt.
1991.11.28
AF Kft.
50%
Tulajdonosok
X
2013.05.28
2011.04.29
2005.12.06
Y
1991.11.28-2013.05.28
2010.04.30
2013.05.28
2005.12.06
2011.04.29
XGY1
2013.05.28
2006.06.20
YGY1
2013.05.28
2006.06.20
XGY2
2006.06.20
YGY2
2006.06.20
YGY3
2006.06.20
AK Zrt.
2010.04.30-2013.05.28
AC Kft. AT Kft.
AG Kft.
50%
-50%
50%
-50%
50%
50%
50%
40%
40% 50%
25%
18%
25%
16%
16%
50%
AD Kft.
100%
Mérlegadatok Év
Megnevezés
AK Zrt.
AF Kft.
AD Kft.
AC Kft.
AT Kft.
AG Kft.
2009.
Nettó árbevétel eFt
5 000 000
17 000
722 000
50 000
250 000
0
Mérlegfőösszeg eFt
4 100 000
41 700
520 000
200 000
200 000
500
Átlagos állományi létszám fő
2010.
Nettó árbevétel eFt
7 450 000
6 600 000
450 000
6 790
250 000
0
5 700 000
2 450 000
480 000
195 766
200 000
500
Mérlegfőösszeg eFt
Átlagos állományi létszám fő
2011.
Nettó árbevétel eFt
Mérlegfőösszeg eFt
Átlagos állományi létszám fő
2012.
Nettó árbevétel eFt
Mérlegfőösszeg eFt
Átlagos állományi létszám fő
154
178
0
109
10 500 000 11 500000 6 500 000 173
192
11
20
18
25
25
0
0
1 050 000
49 946
270 000
0
680 000
321 619
200 000
500
3 400 000 97
12 400 000 13 600000 7 500 000
9
13
18
25
0
1 150 000
239 912
270 000
0
700 000
348 216
215 000
500
6 250 000 117
23
16
25
0
6 E-számvitel
|
2014. március, VI. évfolyam 3. szám
kozások). Így az ábra alapján az AK Zrt. – mint anyavállalat – és az AG Kft. – mint leányvállalata – kapcsolt vállalkozások (számviteli törvény 3. §-a (2) bekezdésének 1-2. és 7. pontja), a többi vállalkozás nem. Az összevont (konszolidált) beszámoló készítési kötelezettség elbírálásánál az anyavállalat és a leányvállalatai éves beszámoló adatait kell összesíteni [számvitel törvény 117. §-a (2) bekezdése]. Így az AK Zrt. és az AG Kft. éves adatait kell összesíteni. A két cég összesített adata – a létszám kivételével – minden évben meghaladja a számviteli törvény 117. §-a (1) bekezdésében szereplő határértékeket, így fő szabály szerint az AK Zrt.-nek, mint anyavállalatnak minden évben konszolidált beszámolót kellett volna készítenie. A számviteli törvény 117. §-a (6) bekezdésének az előírása szerint az AK Zrt. a konszolidált beszámoló készítési kötelezettség alól csak akkor tud mentesülni, hogyha a leányvállalatot a számviteli törvény 119. §-a alapján felmentette a konszolidációba történő bevonás alól (pl. az AG Kft.-t a számviteli törvény 119. §-a (2) bekezdése alapján elhanyagolható nagyságrendűnek minősíti). Ha azonban ezzel a mentesítési lehetőséggel élnek, akkor a számviteli törvény 119.§-a (4) bekezdésének az előírása alapján az AK Zrt. éves beszámolói kiegészítő mellékleteiben ezt be kellett volna mutatni (indokolni kellett volna).
2. Tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozások: 2.1. AK és AG egymással kapcsolt vállalkozások minden évben, mert az AK a 100%-os tulajdonosa az AG-nek. 2.2. A 2009. évben az AK tagja X magánszemély 50%ban (1991.11.28-ától 2013.05.27-éig) és Y magánszemély 50%-ban (X és Y testvérek, közeli hozzátartozók), ezért AK és X, valamint AK és Y közvetlenül kapcsoltak a Tao. tv. 4. § 23. pont b) alpont szerint. Továbbá AT tagja X magánszemély (40% – 2005.12.06ától) és Y magánszemély (40% – 2005.12.06-ától), ezért AT és X, valamint AT és Y közvetlenül kapcsoltak a Tao. tv. 4. § 23. pont b) alpont szerint. Tekintve, hogy 2009-ben is a közeli hozzátartozók szavazati jogát össze kell(ett) adni, ezért az AK és AT egymással kapcsolt vállalkozások a Tao. tv. 4. § 23. pont c) alpont szerint. Megjegyzés: 2010. előtt és után az a különbség a szabály alkalmazásában, hogy 2010-től akkor is harmadik
személy a közeli hozzátartozó, ha az egyik az egyik, a másik a másik cégben rendelkezik többségi befolyással. Itt azonban X és Y is mindkét cégben benne van, és együtt rendelkeznek többségi befolyással, így harmadik személynek is minősültek 2010. előtt is. 2.3. A 2010. évben – az előző pontnál leírtakra figyelemmel – AK és X, valamint AK és Y közvetlenül kapcsoltak a Tao. tv. 4. § 23. pont b) alpont szerint. Továbbá – szintén az előzőek miatt – AT és X, valamint AT és Y közvetlenül kapcsoltak a Tao. tv. 4. § 23. pont b) alpont szerint. Az AF tagja X magánszemély (50% 2010.04.30-ától 2013.05-ig) és Y magánszemély (50% 2010.04.30-ától 2013.05.28-áig), ezért AF és X, valamint AF és Y közvetlenül kapcsoltak a Tao. tv. 4. § 23. pont b) alpont szerint. Tekintve, hogy mindhárom társaságban ugyanazon magánszemélyek: a testvérpár a többségi befolyással rendelkező, ezért a három cég is: AK és AT, AK és AF, AT és AF társaságok is egymás kapcsolt vállalkozásának minősülnek a Tao. tv. 4. § 23. pont c) alpont szerint. Továbbá az AD tagja (2006.06.20-ától) XGY1 magánszemély (25%), XGY2 magánszemély (25%), és YGY1 magánszemély (18%), YGY2 magánszemély (16%), YGY3 magánszemély (16%), ezért AD-vel sem az X gyermekei (akiknek 50%-a van), sem az Y gyermekei (utóbbi 3 testvér szavazatának összesítésével is éppen 50%-uk van) nem állnak (közvetlen) kapcsolt vállalkozási viszonyban. A testvérpár gyermekei egymásnak nem közeli hozzátartozói. Miután AD-ben nincs senkinek többségi befolyása, ezért AD-vel nem kapcsolt vállalkozás egyik társaság sem a Tao. tv. 4. § 23. pont c) alpont szerint. 2.4. A 2011. évben az AC tagja 50–50%-ban az X és Y magánszemély, ezért – az előző pontban említettekhez hasonlóan – immár 4 cég: AK, AT, AF és AC egymással (mindegyik, mindegyikkel) kapcsolt vállalkozási viszonyban áll a Tao. tv. 4. § 23. pont c) alpont szerint. 2.5. A 2012. évben ugyanaz a helyzet, mint a 2011. évben. 2.6. A 2013. évben az AK és az AF cégekben – 2013.05.28-án – tulajdonosváltozás történt, melynek kapcsán AK-ban Y ÉS YGY1 van 50–50%-kal, valamint az AF-ben X ÉS XGY1 van 50–50%-kal. Mivel 7
E-számvitel
|
2014. március, VI. évfolyam 3. szám
külön-külön közeli hozzátartozók, ezért a szavazati jogot össze kell adni és többségi befolyással rendelkezőnek kell tekinteni AK-ban Y, AF-ben X magánszemélyt; így marad AK és AF is kapcsolt vállalkozás. Gyakorlatilag a 4 cég: AK, AT, AF és AC egymással (mindegyik, mindegyikkel) kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. Megjegyzés: ha év közben változik a kapcsolt jogállás, mert két társaság például 2013. első felében kapcsolt, s 2013. második felében megszűnik a kapcsolt vállalkozási viszony, akkor a szerződéskötés időpontja a meghatározó. Ha kapcsoltakként kötnek szerződést – pl. bérleti szerződést 2013. első felében –, akkor a szerződés lejártáig, vagy módosításáig a szerződéskötés időpontjában fennálló állapot az irányadó, függetlenül attól, hogy időközben (2013. második felétől) megszűnt a kapcsolt vállalkozási viszony. A szerződő feleket tehát úgy kell tekinteni – a bérleti szerződés pl. 5 éve alatt – mint kapcsolt vállalkozásokat (kivéve, ha – már nem kapcsoltakként – például módosítják a szerződést).
3. Kapcsolat a Kkv. tv. értelmében: 3.1. A Tao. tv. alapján lehet kapcsolt vállalkozási viszonyt értelmezni. A Kkv. tv. kapcsolódó és/vagy partnervállalkozási viszonyt definiál. A 2009. évben – mint az az előzőekben megállapítást nyert – a Tao. tv. alkalmazásában AK, AG és AT egymással kapcsolt vállalkozások, ami nem, illetve nem feltétlenül azonos a Kkv. tv. szerinti kapcsolódó vállalkozáskénti minősítéssel. Kérdés, hogy a Kkv. tv. alapján mely társaságok kapcsolódó, illetve partnervállalkozások? Ez a minősítés pedig a besoroláshoz, az adott vállalkozás méretének a meghatározásához szükséges [ettől függ – konszolidált beszámoló hiányában – az irányadó beszámoló (saját) adatainak, vagy az irányadó beszámolók arányos, avagy teljes összesített adatainak a figyelembevétele]. A Kkv. tv. 4. § (3)–(6) bekezdése tartalmazza a kapcsolódó, illetve a 4. §-ának (2) bekezdése a partnervállalkozási ismérveket. Az rögzíthető, hogy – a Kkv. tv. 4. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján – az AK és az AG cégek kapcsolódó vállalkozások (az AG-nek az AK a 100%-os – több mint 50%-os – tulajdonosa). A többi társaságnak – az AG-n kívül – kizárólag csak magánszemély tagjai vannak, ezért ezen társaságok esetén a 4. § (3) bekezdésének a) pontja szerint biztosan nem, de a b)-d) pontjai szerint fennállhat a kapcsolódó vállalkozási viszony (erről nincs információ).
A Kkv. tv. 4. § (5) bekezdése fogalmazza meg, hogy különböző vállalkozások kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek, mert kapcsolatuk a tulajdonosok (tagok) azonossága miatt egyenértékű azzal, amikor egyik vállalkozás rendelkezik a másikban közvetlenül vagy egy másik vállalkozáson (vagy vállalkozásokon) keresztül a Kkv. tv. 4. § (3) bekezdésében felsorolt jogokkal. Ezt az esetet tekinti a törvény természetes személyen (egy személy) vagy természetes személyek egy csoportján (több személy) keresztül megvalósuló kapcsolatnak, amelynek során indifferens, hogy a természetes személyek egymásnak közeli hozzátartozói-e vagy sem, de e személynek vagy a személyeknek együtt rendelkezni kell a Kkv. tv. 4. § (3) bekezdése szerinti jogokkal. Jelen esetben tehát, amelyik – kettő, vagy több – társaságban van azonos természetes személy, akkor, ha ezen magánszemély(ek) rendelkezik (rendelkeznek) a szavazatok többségével, úgy a Kkv. tv. 4. § (3) bekezdés a) pontja alapján, ha pedig nem rendelkezik a szavazatok többségével (mert csak 50%-kal rendelkezik), akkor a Kkv. tv. 4. § (3) bekezdés b)–d) pontjainak megfelelhet és akkor az ilyen társaságok között a kapcsolódó vállalkozás egyik feltétele teljesül. Ilyen 2010.04.30-ától 2013.05.28-áig AK és AF, ehhez kapcsolódik 2005.12.06-ától AT és 2010.04.29-étől AC. Ugyanis mindegyikben többségi befolyása van X és Y magánszemélynek együtt. 2013.05.28-ától ebből kikerül AK és AF, mivel ott nem lesznek azonosak a tulajdonosok (egyikben Y és gyermekei, a másikban X és gyermekei lesznek). Ilyenkor azonban a kapcsolódó vállalkozássá válásnak van még egy feltétele, mégpedig az, hogy e vállalkozások a tevékenységüket vagy annak egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacon folytassák. A szomszédos piac – a Kkv. tv. 19. § 4. pontja szerinti fogalmi meghatározás alapján – az adott terméknek vagy szolgáltatásnak az a piaca, amely a termék vagy szolgáltatás végső fogyasztóhoz való eljuttatására létrehozott termelési, értékesítési folyamatban vertikálisan az adott piacot megelőző vagy követő szinten helyezkedik el. A vertikális elhelyezkedés azt jelenti, hogy a vállalkozások a tevékenységüket „egymás alatt, fölött” végzik; például az egyik gyárt, a másik forgalmaz, vagy az egyik tervez, a másik kivitelez. Tekintve, hogy a társaságok tevékenysége nem ismert, ezért a cégek maguk vannak abban a helyzetben, hogy eldöntsék ugyanazon (érintett), vagy szomszédos piacon (részben) vé8
E-számvitel
|
2014. március, VI. évfolyam 3. szám
geznek-e a fent leírtak szerinti tevékenységet, s ha igen, akkor kapcsolódó vállalkozások.
a Kkv. tv. hatálybalépésének a napjára (2005.01.01jére) kell megállapítani.
A fentiek szerinti kettős feltételnek kell tehát fennállnia a Kkv. tv. szerinti kapcsolódó vállalkozási viszony teljesüléséhez. A kérdés szerinti információ azt tartalmazza, hogy AK és AF, AK és AD, valamint AK és AC társaságok szomszédos piacon tevékenykednek (utóbbi feltétel). Feltehetően 2013.05.27-éig AK és AF, illetve AK és AC kapcsolódó vállalkozások, de AK és AD soha nem az. 2013.05.28-ától nem áll fenn kapcsolódó vállalkozási viszony egyik társasággal sem.
3.2. A 2010. évi besorolásra is – értelemszerűen – az előzőekben leírtak vonatkoznak. A 2010.01.01-jei állapot szerinti besoroláshoz a 2008. évi beszámoló(k) adataira van szükség. Tekintve azonban, hogy új alapítású társaság is van a besoroláshoz „összesítendő” társaságok között – mivel az AF cég 2010.04.30-án alakult –, ezért erre a Kkv. tv. sajátos szabálya alkalmazandó. Az új alapítású vállalkozások esetében a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni [Kkv. tv. 5. § (2) bekezdés], amikor is az adatokat évesíteni nem kell. A besorolásnál a nettó árbevételt és a létszámot kell – évesítés nélkül – figyelembe venni (az üzleti terv nem tartalmaz mérlegfőösszeget). Így kell eljárni minden olyan esetben, ha a vállalkozás a besorolására előírt napon még nem (akár a második üzleti évére vonatkozóan sem) rendelkezik elfogadott beszámolóval.
Az egyes vállalkozások besorolását a Kkv. tv. 3. §-ában szereplő mutatók alapján, a 3. §-ban megjelölt mutatókat az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti −− foglalkoztatotti létszám és −− nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni. Összevont (konszolidált) beszámoló hiányában tehát a besorolandó vállalkozás saját beszámolójának – előzőek szerinti – adataihoz hozzá kell adni a partnervállalkozás arányos, illetve a kapcsolódó vállalkozás teljes (100%-os) adatait. Beszámoló alatt pedig az utolsó – említettek szerinti – beszámolót, beszámolókat kell érteni, azaz a besorolás napján rendelkezésre álló utolsó (letétbe helyezett, közzétett) beszámoló(ka)t. Ez a besorolás napjától függően – a naptári év szerint működő adózónál – jelenti az üzleti év első napjára, január 1-jére vonatkozó besorolás esetén – pl. az innovációs járulék-kötelezettség tekintetében – a 2 évvel korábbi beszámoló(ka)t, illetve az üzleti év utolsó napjára, december 31-ére vonatkozó besorolás esetén – pl. a Tao. tv. szerinti valamely kedvezményre jogosultság megítéléséhez – az előző évi beszámoló(ka)t. A 2009. év vonatkozásában tehát pl. a 2009. január 1-jén fennálló vállalkozási méretet a 2007. évi beszámoló(k) adatai alapján lehet meghatározni. A mikro-, kis-, közép- vagy nagyvállalkozási méretet – összesítve, vagy önálló szinten – minden évben meg kell állapítani, de a besorolást, illetve annak változását a „bázis” állapothoz képest az ún. 2 éves szabályra figyelemmel kell megtenni. A 2 éves szabályt a Kkv. tv. 5. § (3) bekezdése deklarálja, amelyet a „bázis” állapottól kell alkalmazni, vagyis a kiindulási pontot az adott vállalkozás megalakulásának, de nem korábban, mint
Ha tehát az AF társaság csoport-tagot képez (kapcsolódó vállalkozásként), akkor az üzleti terve szerinti adatokhoz kell összesíteni a többi kapcsolódó vállalkozás 2008. évi adatait. 3.3. A 2011. év első napján a 2009. évi beszámoló(k) adatait kell alapul venni. Az AC-re – amely 2011-ben jött létre – az AF-re vonatkozóan az előzőekben írtak (üzleti terv) alkalmazhatóak. Amennyiben egy vállalkozás működési ideje – a besorolás alapját képező tört évi beszámolási időszak – 1 évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni [Kkv. tv. 5. § (1) bekezdés utolsó fordulata]. Az évesítés az értékesítés nettó árbevételi adatának évesítését jelenti; nincs szükség a törtidőszaki foglalkoztatotti létszám, valamint a mérlegfőösszeg adatának évesítésére (ezeket változatlanul hagyva kell éves szintű adatoknak tekinteni). 3.4. A 2012. év első napján a 2010. évi beszámoló(k) adatait kell alapul venni. A besorolás csak a 2 éves szabályra figyelemmel változik meg. 3.5. A 2013. év első napján a 2011. évi beszámoló(k) adatait kell figyelembe venni. Ennek során tehát a 2013.05.28-i tulajdonosváltozás semmilyen változást nem okoz. Megjegyzés: ha két társaság között a kapcsolódó vállalkozási státuszuk pl. 2013. év közben megszűnik, akkor majd a 2015.01.01-i besorolásuk alkalmával külön-külön kell számba venniük a 2013. évi beszámolóik adatát, hiszen e napon már nem csoport-tagok. 9
E-számvitel
|
2014. március, VI. évfolyam 3. szám
4. Innovációsjárulék-fizetési kötelezettség 4.1. Az AK – tekintve, hogy minden év első napján – meghaladta a kisvállalkozási méretet, ezért innovációs járulék-kötelezett. 4.2. Az AK-n kívüli többi cégnek 2009-2011. között akkor nem kell(ett) innovációs járulékot fizetnie, ha a saját egyedi 2007-2009. évi beszámolója alapján nem volt nagyobb, mint kisvállalkozás. A 2012. évtől figyelembe kell(ett) venni a Kkv. tv. valamennyi rendelkezését, többek között – felmerülése esetén – az adatok összesítési kötelezettségét, a 2012.01.01-jei besorolásnál irányadó 2010. évi beszámoló(k) alapján a kapcsolódó és/vagy partner vállalkozások tekintetében. 4.3. 2012-2013. évben az 3.5. pontnál leírtak szerint. 4.4. A 2014. évtől nincs változás a Kkv. tv. alkalmazása vonatkozásában (változás 2012.01.01-jétől következett be). 2014.01.01-jén a besorolandó vállalkozás, valamint a kapcsolódó és/vagy partner vállalkozásainak a 2012. évi beszámolójának adatait kell figyelembe venni. Partnervállalkozási kapcsolat egyébként a tárgybani cégek esetében nem áll fenn. A Kkv. tv. 4. § (2) bekezdése alapján ugyanis partnervállalkozás az, amely nem minősül a (3)-(6) bekezdésben foglaltak alapján kapcsolódó vállalkozásnak és amelyben más vállalkozásnak kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozásnak együttesen, illetve amelynek más vállalkozásban kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozással együttesen a tulajdoni részesedése – jegyzett tőkéje vagy szavazati joga alapján – legalább 25%. (A melléklet szerint pedig egyik társaságban sem rendelkezik másik társaság 25-50% közötti részesedéssel; az AK és AG pedig kapcsolódó vállalkozások.) 4.5. Adott vállalkozás a minősítés során – a 2 éves szabályra figyelemmel – nem csak egy, hanem akár több fokozatot is léphet előre, illetve vissza. Felmerülhet, hogy mikrovállalkozásból közép-, vagy nagyvállalkozási méretre változik egy vállalkozás besorolása, vagy – fordítva – közép-, vagy nagyvállalkozás mikro-, vagy kisvállalkozási méretűre változik.
E-számvitel
|
5. Transzferár nyilvántartás A Tao. tv. 18. §-ának (3) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a feltételeknek megfelelés esetén nem kell transzferár-nyilvántartást készíteni, s az adózó mentesül az adóalap-korrekció alkalmazása alól is. A mentesség azonban csak arra a vállalkozásra (adózóra) vonatkozik −− amely az adóév utolsó napján nem nagyobb, mint középvállalkozás (a Kkv. tv. alapján), s −− amelynek van olyan kapcsolt vállalkozása (a Tao. tv. szerinti kapcsolt, s nem a Kkv. tv. szerinti kapcsolódó vállalkozással) −− amelyet azzal a céllal létesített, hogy közös beszerzést és értékesítést valósítsanak meg a versenyhátrány megszüntetése céljából, s −− amely kapcsolt vállalkozásban vannak kis- és középvállalkozások, amelyeknek a szavazati joga együtt több, mint 50%, s −− feltéve, hogy az adózó ezzel a kapcsolt vállalkozásával tartós (éven túli) szerződést kötött.
In-house szeminárium! Ha szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó- és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az
[email protected] e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
E-számvitel VI évfolyam harmadik szám, 2014. március Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Bp. Váci út 91/a Tel.: 273-2090 Fax:468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Szabó Attila HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917, E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
2014. március, VI. évfolyam 3. szám
A Fórum Média Kiadó új, átfogó szolgáltatása: Munkaügyi, bérgazdálkodási és társadalombiztosítási audit! Kiadónk egy egyedülálló szolgáltatást bocsát útjára, amelyet munkáltatók figyelmébe ajánlunk. A szolgáltatás kivételes jellege a problémák komplex kezelésében, a kérdések munkajogi, adó- és társadalombiztosítási szempontból való egyidejű megközelítésében és megoldásában áll. Munkajogász szakértőink – a megbízók egyedi igényei szerint – teljes munkajogi átvilágítást végeznek, amely során a munkaügyi dokumentáció átvizsgálásán és a hatályos jogszabályi előírásokhoz igazításán túl adótanácsadóink közreműködésével bérgazdálkodási tervet készítenek, amely segítségével a munkáltatók jelentős összegeket takaríthatnak meg. Szakértőink a problémás esetek megfelelő jogi kezelését és a megbízóink kérése szerint elkészített munkaügyi iratminták elkészítését követően, – azok megfelelő alkalmazása érdekében – utánkövetést is végeznek, amelynek keretében megválaszolják kérdéseiket és szakmai támogatást nyújtanak az átmeneti időszakban. Miért érdemes igénybe venni a szolgáltatásunkat? Az idén már negyedik alkalommal módosul a Munka Törvénykönyve. Az új Ptk. márciusi hatályba lépése is számos változást hoz a munka világában. Az újdonságok között elmélyült jogi tudás és speciális gyakorlati tapasztalat nélkül nem könnyű eligazodni. Munkajogász-ügyvédekből és adótanácsadókból álló szakértői csapatunk ebben nyújt a munkáltatók számára szakmai támogatást. Új, átfogó szolgáltatásunk a munkáltatók bérgazdálkodásának a racionalizálására, a jogszabályok által biztosított lehetőségek maximális kiaknázására fókuszál, amely komoly versenyelőnyt jelenthet a szolgáltatást igénybe vevő társaságoknak. Szolgáltatásunk színvonalára a szakértőink magas szintű jogi és közgazdasági tudása, valamint a sok éves tanácsadói és peres tapasztalata a garancia. A szolgáltatásunkról részletesebben www.forum-media.hu/munkaugyi-tanacsadas honlapon tájékozódhat, amennyiben kérdése van, írjon a
[email protected] e-mail címre! 11 E-számvitel
|
2014. március, VI. évfolyam 3. szám
