E-számvitel 2014.szeptember
e l e k t r o n i k u s
Szakmai folyóirat
VI. évfolyam 9. szám
Tartalom Vegyen részt rövid felmérésünkben! Tisztelt Ügyfelünk! Válaszaival komoly segítséget ad nekünk ahhoz, hogy a kiadványban csak olyan témák szerepeljenek, amelyek az Ön munkáját segítik. A kérdőív kitöltése körülbelül 5 percet vesz igénybe: https://www.surveymonkey.com/s/e-szamvitel
A hónap témája −− Az új Ptk. számviteli összefüggései IV. rész
Olvasói kérdések −− Kis értékű tárgyi eszköz könyvelése −− Felvásárlás során történő számla kiállítása −− Lízingelt autó bérbeadása −− Bt. végelszámolása −− Karbantartás vagy beruházás? −− Kiküldetésnek elszámolható költségek és adózási vonzatai −− Tagnak nyújtott kamatmentes kölcsön −− Negatív eredménytartalék esetén nyújtott egyéb juttatás
Szerző:
Botka Erika
a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára
Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának. Kérem, hogy az e-mail tágyába írják bele, hogy „E-számvitel”. Honlapunkról – http://forum-szaklapok.hu/ – a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket. Az Ön felhasználóneve: eszamvitel Az Ön jelszava: eszv763 A kézirat lezárásának dátuma: 2014. augusztus 25.
−− Ingatlan bérbeadásának számlázása több tulajdonos esetén −− Webáruházi értékesítés során felmerülő teendők −− Negatív saját tőke miatti társasági forma váltása −− Látványcsapatsport-támogatás a támogatott szempontjából −− Deviza forintban számított nyilvántartási értéke
1 E-számvitel |
2 0 1 4 . s z e p t e m b e r, V I . é v f o l y a m 9 . s z á m
A hónap témája Az új Ptk. számviteli összefüggései IV. rész Gazdasági társaságok átalakulása, egyesülése, szétválása Az átalakulásra, egyesülésre, szétválásra vonatkozó jogi szabályokat egyrészt az új Ptk., másrészt az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény (a továbbiakban: Átalakulási törvény) tartalmazza. Az új Ptk. és az Átalakulási törvény is a jogi személyekre vonatkozik, de most csak a gazdasági társaságokra vonatkozó legfontosabb szabályokra térek ki. Az átalakulás közös szabályai Gazdasági társaság más társasági formába tartozó gazdasági társasággá, egyesüléssé és szövetkezetté alakulhat át. Szövetkezet csak kft.vé vagy zrt.-vé alakulhat át. Ha törvény másképpen nem rendelkezik, akkor gazdasági társaság más gazdasági társasággá történő átalakulása esetén a gazdasági társaság alapítására vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell. Fő szabály, hogy nem alakulhat át gazdasági társasággá az a társaság: −− amely felszámolás, vagy végelszámolás, vagy kényszertörlési eljárás, vagy csődeljárás alatt van, −− ha a gazdasági társasággal szemben büntetőjogi intézkedés iránti eljárás van folyamatban, vagy a gazdasági társasággal szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedés hatálya alatt van, vagy −− ha a tagok, az alapítók a létesítő okirat (társasági szerződés) szerinti vagyoni (pénzbeni és nem pénzbeni) hozzájárulásukat nem teljesítették.
Meg kell jegyezni azonban, hogyha a társaság tulajdonosai a végelszámolás megszüntetése mellett döntenek, akkor a megszüntetést követően a gazdasági társaság visszatér a „normál üzletmenetre”, és a végelszámolás megszüntetését követően már dönthet átalakulásról. Ugyanúgy hogyha a gazdasági társaságnál a felszámolás vagy a csődeljárás pl. hitelezői egyezségkötés miatt megszűnik, akkor ezt követően a gazdasági társaság dönthet átalakulásról. A kényszertörlési eljárást viszont nem lehet megszüntetni. Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogyha két egymást követő üzleti évben a gazdasági társaság saját tőkéje nem éri el az adott társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkét, és a tagok a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a határidő lejártát követő hatvan napon belül a gazdaság társaság köteles elhatározni az átalakulást. Átalakulás során olyan társasági formát kell választani, amelynek a jegyzett tőke követelményét tudja a társaság teljesíteni. Az átalakuláshoz kapcsolódó számviteli szabályokból következik, hogy például negatív saját tőkével nem lehet átalakulási döntést hozni csak úgy, hogy a tagoknak vagyoni hozzájárulást kell teljesíteniük (erre a későbbiekben még kitérek). A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Cégtörvény) továbbra is lehetőséget ad arra, hogy az átalakuló gazdasági társaság az átalakulás időpontját meghatározza. Átalakulási döntés esetén mindig azt célszerű választani, hogy a társaság döntse el az átalakulás időpontját, mert az átalakuláshoz kapcsolódó számviteli teendőkre így a számviteli apparátust, továbbá az üzleti partnereket fel lehet készíteni (számlázó rendszerek átállítása, leltározási és egyéb zárlati teendők, vagyonmérlegek és vagyonleltárak elkészítése stb.). Ha a gazdasági társaság nem választ időpontot, akkor az átalakulás bejegyzésének napjával történik meg az átalakulás (azaz az átalakulás napját így a társaság a cégbíróra bízza). Mind a vagyonmérleg tervezeteket, mind 2
E-számvitel
|
2 0 1 4 . s z e p t e m b e r, V I . é v f o l y a m 9 . s z á m
a végleges vagyonmérlegeket és az ezekhez kapcsolódó vagyonleltárakat csak úgy lehet elkészíteni, mintha üzleti év zárulna, így ezek jelentős munkatöbbletet jelentenek a számviteli apparátusnak. Az időpont megválasztásánál arra is tekintettel kell lenni, hogy ezeket a feladatokat – a vállalkozás nagyságától függően – az apparátus mennyi idő alatt tudja teljesíteni. Az átalakulási időpont választásánál azt is figyelembe kell venni, hogy az átalakulás során megszűnő gazdasági társaság az átalakulás bejegyzésének napjával (az átalakulás időpontjával) szűnik meg, az átalakulással létrejövő társaság a cégbejegyzés napját (az átalakulás napját) követő nappal kezdi meg a tevékenységét. Így, ha a tulajdonosoknak is megfelel, akkor legcélszerűbb december 31ét választani az átalakulás napjának, mert a naptári évvel megegyező üzleti éveseknél erre a napra vonatkozóan úgyis üzleti év zárul, így az éves beszámoló alapja lehet a végleges vagyonmérlegnek, végleges vagyonleltárnak. Ebben az esetben a jogutód következő év január 1-jével kezdi meg a tevékenységét. Amennyiben év közbeni időpontot adnak meg átalakulás időpontjaként, akkor a számviteli apparátusnak kétszer kell a zárlati feladatokat elvégezni, mert egyrészt zárni kell a végleges vagyonmérlegek, vagyonleltárak elkészítéséhez, másrészt a jogutódnak zárni kell az üzleti év mérlegfordulónapjához is (nem beszélve a vagyonmérleg-tervezethez kapcsolódó „zárlati” feladatokról). Ha év közbeni időpontot választana a tulajdonos, akkor a választott időpont mindenféleképpen hó végére essen, mert így lesz legkevesebb zárlati teendője a számviteli apparátusnak (pl. az időbeli elhatárolások elszámolása egyszerűbb). Az átalakulási időpont választásánál a Cégtörvény előírásaira is tekintettel kell lenni. A Cégtörvény előírása szerint az átalakuló gazdasági társaság az átalakulás időpontját az átalakulás cégbejegyzésének napja – ez a legkorábbi időpont – és a bejegyzés iránti kérelem cégbírósághoz történő beérkezésétől számított kilencvenedik nap – mint legkésőbbi időpont – között határozhatja meg. Amennyiben a gazdasági társaság ezt a tól-ig időpontot nem tartja
be, akkor az átalakulás időpontja a cégbejegyzés napja (azaz a cégbíró fogja eldönteni, hogy milyen nappal történik az átalakulás). Az időpont kiválasztásánál a Cégtörvény egyéb előírásait is figyelembe kell venni. A Cégtörvény előírása szerint az átalakuláshoz kapcsolódó döntések meghozatalát, az átalakulás közzétételét a jogutód létesítő okiratának aláírását követő 8 napon belül köteles az átalakuló gazdasági társaság vezető tisztségviselője kezdeményezni a Cégközlöny két egymást követő számában. A Cégközlönyben történő kétszeri közzététel után lehet az átalakulási dokumentumokat a cégbírósághoz benyújtani. Az átalakuláshoz kapcsolódó cégbírósági eljárási határidőket is figyelembe kell venni. Egyrészt a gazdasági társaság átalakulását a létesítő okirat aláírásától (az elfogadástól) számított hatvan napon belül kell bejelenteni a jogelőd gazdasági társaság székhelye szerinti illetékes cégbíróságnak. Másrészt átalakulás esetén a gazdasági társaság átalakulása bejegyzése iránti kérelem elbírálásának határideje harminc munkanap, amely akkor kezdődik, amikor az átalakulásban résztvevő valamennyi gazdasági társaság átalakulási dokumentuma az eljárásra illetékes cégbíróság rendelkezésére áll. Így, ha ezeket a szabályokat a hétköznapra lefordítjuk, akkor például egy tervezett december 31-ei átalakulási időpontot a cégbíróság biztonsággal bejegyezzen, az átalakulásról szóló második döntésnek (végleges döntésnek) legkésőbb szeptember 30-áig meg kellene történnie, ezek után haladéktalanul a Cégközlönyben az átalakulási közzétételt kétszer meg kell tenni, majd ezt követően lehet a cégbíróságra az átalakulási dokumentumokat beadni azzal, hogy december 31-ére kérik az átalakulás bejegyzését. Ehhez a szeptember 30-ai döntéshez az Átalakulási törvény előírása szerint három hónapnál nem régebbi mérlegfordulónapú vagyonmérleg-tervezetet lehet felhasználni (de erre is majd később kitérek), azaz a vagyonmérleg-tervezet legkorábbi mérlegfordulónapja június 30-a lehet. Fő szabály szerint a gazdasági társaság legfőbb szerve (taggyűlés, közgyűlés) az átalakulásról két alkalommal határoz. Kft., rt. átalakulásánál a legfőbb szerv háromnegyedes 3
E-számvitel
|
2 0 1 4 . s z e p t e m b e r, V I . é v f o l y a m 9 . s z á m
szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Ha két döntés van, akkor az első döntésen a vezető tisztségviselők előterjesztése alapján – ha van felügyelő bizottság, akkor a felügyelőbizottság is véleményezi az előterjesztést – a legfőbb szerv határoz, hogy a társaság tagjai egyetértenek-e az átalakulás szándékával. Ha igen, akkor döntenek, hogy az átalakulás milyen formában történjen, a jogutód milyen formájú gazdasági társaság legyen, és előzetesen felmérik, hogy a tulajdonosok közül ki és mekkora vagyoni hozzájárulással kíván a jogutód társaság tulajdonosává válni. A legfőbb szerv meghatározza a vagyonmérleg-tervezetek, vagyonleltárak fordulónapját, azok könyvvizsgálóját, valamint döntenek, hogy a vagyonmérlegek elkészítése során élnek-e az átértékelés lehetőségével, vagy könyv szerinti értéken történik az átalakulás. A vagyonmérleg-tervezet mérlegfordulónapja az első ülés időpontját megelőző nap is lehet, de arra is tekintettel kell lenni, hogy a vagyonmérleg-tervezet mérlegfordulónapja és a második döntés időpontja között három hónapnál hosszabb idő nem lehet. A legfőbb szerv ezen túlmenően megbízza a vezető tisztségviselőt az átalakulási dokumentumok elkészítésével (átalakulási terv stb.). Amennyiben az átalakuló gazdasági társaság tulajdonosai közül valamelyik nem kíván a jogutód társaság tulajdonosa lenni, akkor a kilépő tulajdonosokkal kapcsolatosan elszámolási javaslatot is kell készíteni (ez az elkészítendő vagyonmérleg tervezet adatait is befolyásolni fogja). A második ülésen fogják az elkészített átalakulási dokumentumokat elfogadni. A tulajdonosok úgy is dönthetnek, hogy az átalakulásról egy ülésen döntenek, ha a vezető tisztségviselő az átalakuláshoz szükséges minden dokumentumot előkészíti. Ebben az esetben erre az ülésre már el kell készíteni többek között az átalakulási tervet, a könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg-tervezeteket, vagyonleltárakat is. Egy ülésen történő döntés esetén a vagyonmérleg-tervezet mérlegfordulónapja legfeljebb az ülés napját hat hónappal előzheti meg. Ez azt jelenti, hogy pl. naptári évvel megegyező üzleti év esetén június 30-áig dönteni kell az átalakulásról egy döntéssel, és ehhez a döntéshez a
vagyonmérleg-tervezet összeállításánál az előző üzleti év december 31-ei mérlegfordulónapú beszámolója felhasználható.
Olvasói kérdések Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az olvasoikerdesek@ forum-media.hu e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának.
Kis értékű tárgyi eszköz könyvelése Kérdés Kis értékű tárgyi eszközök könyvelését az alábbiak szerint végezzük: T16. Beruházások – K3811. Pénztár T572. Terv szerinti értékcsökkenés – K16. Beruházás (vegyes könyvelésben). Helyesen könyveljük?
Válasz Röviden válaszolva az elszámolás helyes. A számviteli törvény 80. §-a (2) bekezdésének előírásából következik, hogy a 100 eFt alatti – kis értékű – tárgyi eszközöket is használatbavételkor lehet egyösszegű értékcsökkenési leírásként elszámolni. Így a kis értékű tárgyi eszközök beszerzését is a beruházás főkönyvi számlán kell elszámolni, majd a használatbavételt követően lehet költségként elszámolni. A költségkénti elszámolást azonban befolyásolja, hogy a vállalkozás a kis értékű tárgyi eszközökről pl. akar-e vagy sem folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezetni. Ha a vállalkozás úgy dönt, hogy nem vezet folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást, akkor azt is megteheti, hogy a kérdésben leírtak szerint a használatbavételkor egy összegben terv szerinti értékcsökkenési leírásként elszámolja. 4
E-számvitel
|
2 0 1 4 . s z e p t e m b e r, V I . é v f o l y a m 9 . s z á m
Felvásárlás során történő számla kiállítása Kérdés Egyik új ügyfelünk korábban megvásárolt egy vállalkozást. A megvásárlása kapcsán a vállalkozás nevét is meg szerette volna változtatni ügyfelünk (a tevékenységek mellett). Ennek megfelelően elkészítették a társasági szerződést, melyet beadtak az illetékes cégbíróságnak. Ügyfelünk – az ügyvédjére és a korábbi könyvelőjére hallgatva – ezt követően több számlát is kiállított gazdasági tevékenysége során, mely számlákon már a vállalkozás új neve szerepelt. Azonban a cégbíróság három hónap múlva értesítette ügyfelünket arról, hogy nem fogadják el a társasági szerződést, mert a név nagyon megtévesztő. Így ügyfelünknek egy másik nevet kellett választania, melyet végül bejegyzett a cégbíróság. A kérdésünk ez lenne, hogy ebben az esetben mit kell tenni annak érdekében, hogy ne legyen problémája ügyfelünknek abból, hogy egy olyan cégnévvel állított ki számlát, amelynek társasági szerződése ugyan be lett adva a cégbírósághoz, de az elutasításra került (ráadásul 3 hónap után)? Az adószám nem változott a vállalkozás megvásárlása kapcsán (a tevékenységek igen).
Válasz Véleményem szerint a vállalkozásnak az új – és a cégbíróság által be nem jegyzett – cégnévre kiállított számláit helyesbítenie kell, és a vállalkozás régi nevére kell a számlákat kiállítania.
Lízingelt autó bérbeadása Kérdés Cégautóval kapcsolatos kérdésem lenne. Két kft. (azonos tulajdonossal, de nem kapcsolt vállalkozás) közötti cégautó bérbeadással kapcsolatban lenne a kérdésem. „A” vállalat tulajdonában lévő autót bérbeadja „B” vállalatnak.
Az üzemanyagköltséget „B” vállalat állja. Kérdésem az lenne elsősorban, hogy ilyen esetben a cégautóadó, illetve az egyéb járulékos költségek (súlyadó, karbantartási költségek) melyik vállalatot terhelik? Lízingelt autót bérbe lehet adni?
Válasz A kérdés megválaszolásához a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt. tv.) előírásai kell figyelembe venni. A cégautó adót a Gjt. tv. 17/B. §-a (1) bekezdésének az előírása alapján a gépjármű tulajdonosának, pénzügyi lízing esetén a lízingbe vevőnek, tartós bérlet esetén a bérbevevőnek kell fizetnie. Tartós bérletnek a Gjt. tv. 18. §-a 30. pontjának az előírása szerint az olyan bérlet minősül, ami éven túli időszakra vagy határozatlan időre szól, feltéve, hogy a bérbevevő üzembentartói jogát a hatósági nyilvántartásba bejegyezték. Ezen előírásokból következően a „B” vállalatnak mint bérbevevőnek akkor kell a cégautó adót megfizetnie, hogyha a „B” vállalat a gépjármű nyilvántartásban üzembetartóként szerepel. Ha a „B” vállalat üzembentartóként nincs nyilvántartva, akkor az „A” vállalatot mint tulajdonost terheli a cégautóadó-fizetési kötelezettség. Ebben az esetben az „A” vállalat ezt a költséget a bérleti díj megállapításánál veheti figyelembe (erre tekintettel magasabb bérleti díjat állapíthat meg). A gépjárműadó tekintetében is hasonló a helyzet. A Gjt. tv. 2. §-a (1) bekezdésének az előírása alapján a gépjárműadó az év első napján nyilvántartott üzembentartót, ennek hiányában a tulajdonost terheli. Ha a „B” vállalat üzembentartóként nincs nyilvántartva, akkor az „A” vállalatot, mint tulajdonost terheli a gépjármű adó fizetési kötelezettség. Ebben az esetben is az „A” vállalat ezt a költséget a bérleti díj megállapításánál veheti figyelembe (azaz erre tekintettel magasabb bérleti díjat állapíthat meg). Azt, hogy a karbantartási költségek vonatkozásában melyik céget mi terheli, a bérleti szerződésben kell rögzíteni. Arra vonatkozóan, hogy lízingelt autót bérbe 5
E-számvitel
|
2 0 1 4 . s z e p t e m b e r, V I . é v f o l y a m 9 . s z á m
lehet-e adni, a lízingszerződésnek kell szabályt tartalmaznia (azaz a lízingbe adó ezt megengedi-e vagy sem, és ha megengedi, akkor milyen feltételekkel).
Bt. végelszámolása Kérdés Betéti társaság július 31-ével tervezi a végelszámolás lezárását. Pénzeszközökön kívül a NAV-val szembeni követelése van. A jegyzett tőkén felül eredménytartalék szerepel a könyvviteli nyilvántartásokban a forrás oldalon. A vagyonfelosztási javaslatban a tulajdonosok a jegyzett tőke arányában kapják meg a megmaradt vagyont. Úgy tudom, a vagyon kiosztása a cégbírósági törlést követően történhet meg. Kérdésem az, hogy a vagyon kiadásához kapcsolódóan személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezik. Kinek, mikor és hogyan kell ezt bevallani? A betéti társaság a vagyon kiadásakor már nem adóalany. A magánszemélyeknek esetleg önadózás keretében kell eljárni, és a betéti társaság a vagyon kiosztásakor igazolást ad ki?
Válasz A betéti társaság az Szja tv. előírása alapján kifizetőnek minősül, így kifizetőként az adóterheket be kell vallania. A vagyon kiadásához kapcsolódó adóterheket a végelszámolás befejezésekor – és nem a végelszámolás indításakor – kell bevallani (hogy a végelszámolás befejezése mikor van, azt a végelszámoló dönti el). Így pl. ha úgy dönt a végelszámoló, hogy július 31-ével fejezi be a végelszámolást, akkor július 31-ére végelszámolási zárómérleget, vagyonfelosztási javaslatot, záró adóbevallásokat kell készíteni. A zárómérlegben szereplő saját tőke adatok alapján kell az szja- és az eho-fizetési kötelezettséget a záró adóbevallásban bevallani. Ezt az adófizetési kötelezettséget a záró mérleg
(és a vagyonfelosztási javaslat is) tartalmazza, ezt az adót a bt.-nek kell majd megfizetni mint kifizetőként levont adót. Így pénzben a tulajdonosok kevesebb összeget fognak kapni, vagy lehet, hogy átvezetéssel rendezik az adókötelezettséget, mert a kérdésben leírtak szerint van a NAV-val szembeni követelés. Ettől függetlenül a vagyont valóban a betéti társaság cégbírósági törlését követően lehet kiadni.
Karbantartás vagy beruházás? Kérdés Egy társaság több számítógépében, laptopjában az elhasználódott winchestereket kicserélte, és azt költségként számolta el. Kérdésem, hogy a számítógépeken, laptopokban a winchester cseréje karbantartásnak minősül-e?
Válasz Fő szabály szerint a winchesterek cseréje karbantartásként, mint költség elszámolható, ha az új winchesterek a korábbi winchesterekkel megegyezőek. De, ha az új winchestereknek több funkciót tudnak, vagy nagyobb a kapacitásuk, akkor már bővítés történt, amit a számviteli törvény 3. §-a (4) bekezdésének 7. pontja alapján – mint teljesítőképességet növelő tevékenység, illetve tárgyi eszköz bővítése – beruházásként aktiválni kell.
Kiküldetésnek elszámolható költségek és adózási vonzatai Kérdés Egy munkáltatónál rendszeresen előfordul külföldi és belföldi kiküldetés. A munkáltató nem fuvarozással kapcsolatos tevékenységet végez. A kérdésem ez lenne, hogy milyen költségeket lehet elszámolni ilyen esetekben és az egyes költségeknek milyen adóvonzata 6
E-számvitel
|
2 0 1 4 . s z e p t e m b e r, V I . é v f o l y a m 9 . s z á m
van (áfalevonhatóság szempontjából is érdekel a kérdés)? Milyen napidíj jár a munkavállalónak? Csak a napidíj mértékéig számolható el költség, vagy azon felül is? A napidíj adóköteles-e, vagy csak az azon felül elszámolt költség adóköteles? A költségek között utazással (repülőjegy, taxi, tömegközlekedés), étkezéssel és szállással kapcsolatos költségek is rendszeresen előfordulnak. Jól tudom-e, hogy kiküldetési rendelvényt kell kiállítani a kiküldetésről, melyen fel kell vezetni az egyes költségeket? Jól gondolom, hogy a napidíj csak az étkezésre van megállapítva? Tehát a szállást, utazást nem ebből kell kifizetni? (Nem tudom, hogy helyes-e a megnevezés, mert információim szerint meg kell különböztetni például a külföldi munkavégzést a külföldi kiküldetéstől. Persze lehet, hogy én tudom rosszul. Jelen esetben pár napos kiküldetésekről van szó, tehát nem tartós munkavégzésről.)
Válasz A külföldi tartós munkavégzést valóban meg kell különböztetni a külföldi kiküldetéstől. A kérdésben leírtak szerint külföldi kiküldetésről van szó. A munkavállaló kiküldetése esetén kiküldetési rendelvényt kell kiállítani, ez vonatkozik a belföldi és a külföldi kiküldetésre is. A kiküldetési rendelvényen fel kell tüntetni a kiküldetéshez kapcsolódóan elszámolt bizonylatokat, számlákat is. Az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdés g) pontjának az előírása alapján a jövedelem számítása során nem kell figyelembe venni – hivatali, üzleti utazás esetén az utazás, szállás költségére, külföldi kiküldetés esetén az utazás, szállás költségére – a magánszemélynek adott olyan összeget, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére köteles bizonylattal elszámolni (utazási költségbe tartozik a repülőjegy, a taxi, a tömegközlekedés is). A külföldi kiküldtetéshez kapcsolódó költségek elszámolását a 285/2011. (XII.22.) Korm. rendelet szabályozza. Az Szja tv. 3. számú melléklete II/7/b. pontjának az előírása szerint igazolás nélkül elszámolt költségnek kell tekinteni
a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel 30%-át, de legfeljebb a hivatkozott Korm. rendelet szerinti 15 eurót. Így külföldi kiküldtetés esetén a szállás, utazás költségére a munkavállalónak adott összeg nem számít bevételnek, feltéve, hogy bizonylat (pl. számla, nyugta) alapján történik a kifizetés, vagy előlegből elszámolás. A külföldi kiküldetéshez kapcsolódóan fizetett egyéb összeg (pl. napidíj) a magánszemélynél az adott összeg 30%-áig, de legfeljebb napi 15 euróig adómentes, az ezen felül adott összeg adóköteles. Belföldi kiküldetés esetén az élelmezési költségtérítést a 278/2005. (XII.20.) Korm. rendelet szabályozza (ez adómentesen napi 500 Ft, e fölött adóköteles). Ebben az esetben is a szállás, utazás költsége a cég nevére szóló számla alapján elszámolható. Ha ezen számlákat téríti meg (vagy a korábban kapott előleget számla alapján számolja el) a cég a munkavállalónak, akkor a magánszemélynek nem keletkezik bevétele. A napidíj ad fedezetet a munkavállaló étkezésére. Ha a munkavállaló ezen túlmenően étkezésről hoz számlát (bizonylatot), akkor azt az általános szabályok szerint kell minősíteni: hogy az pl. üzleti partner vendéglátása volt-e vagy sem, azaz reprezentációként, vagy természetbeni juttatásként adózik-e, vagy pl. a munkavállaló jövedelme. Hogy a cég nevére szóló számlák áfatartalma visszaigényelhető-e vagy sem, azt az Áfa tv. általános előírása szerint kell elbírálni (pl. taxi szolgáltatás, parkolás, autópályadíj, étkezés és italfogyasztás, vendéglátó-ipari szolgáltatás stb. áfája nem igényelhető vissza).
Tagnak nyújtott kamatmentes kölcsön Kérdés 1. Adhat-e kamatmentes kölcsönt egy társaság a tagjának? 2. Amennyiben kamatos kölcsönt ad a tagnak hosszú lejáratra, kötelező-e a tárgyévre esedé7
E-számvitel
|
2 0 1 4 . s z e p t e m b e r, V I . é v f o l y a m 9 . s z á m
kes kamatot év végén elszámolni, vagy lehet a kölcsön lejártakor egyösszegben?
Válasz 1. Adhat a társaság kamatmentes kölcsönt a tagjának, ebben az esetben a társaságnál kamatbevétel nem kerül elszámolásra, viszont, ha a tag magánszemély, akkor az Szja tv. 72. §-ának előírása alapján a magánszemélynek kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezik (jegybanki alapkamat + 5%). A tagot abban a tekintetben is meg kell vizsgálni, hogy a Tao. tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül-e, ha igen, akkor a kölcsönnyújtó társaságnál a piaci kamatnak megfelelő kamattal társasági adóalapot kell növelni. 2. A kettős könyvvitel nem pénzforgalmi szemléletű, így a társaságnál az adott üzleti évre járó kamatot a számviteli törvény 84.§-a (3) bekezdés a) pontja és (5) bekezdés b) pontjának az előírása alapján mérlegfordulónapon akkor is el kell kamatbevételként számolni, hogyha azt a kölcsön lejáratakor egyösszegben kell kifizetni (ebben az esetben az üzleti évet illető kamatot aktív időbeli elhatárolással szemben kell kamatbevételként elszámolni).
Negatív eredménytartalék esetén nyújtott egyéb juttatás Kérdés Az új Ptk. változásai alapján, ha a társaság eredménytartaléka negatív, akkor tagjainak nem fizethet egyéb juttatást sem?
Válasz A kérdés abszolút jogi kérdés, és nem számviteli, adózási kérdés. A kérdésben hivatkozott új Ptk. rendelkezéseit alkalmazni kell megfelelően abban az esetben is, ha a tag nem a tagsági jogviszonyára tekintettel részesül kifizetésben. A Ptk. hivatkozott szabályával az a probléma, hogy nem nevesíti a nem a tagsági jog-
viszonyra teljesíthető kifizetéseket, hogy ebbe mi tartozik bele és mi nem, ezért félrevezető a szabály. A tag például lehet munkaviszonyban is, és akkor felmerül jogos kérdésként, hogy erre is ezt a szabályt kell alkalmazni vagy sem. Feltételezhetően a jogszabályalkotói cél az volt, hogy a saját tőkéből történő kifizetéseket korlátozza, de ezt nem sikerült megfogalmazni egyértelműen. Én úgy gondolom, hogy ezzel kapcsolatosan az egyértelmű gyakorlati végrehajtás érdekében törvénymódosítás várható.
Ingatlan bérbeadásának számlázása több tulajdonos esetén Kérdés Ingatlan bérbeadással kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy hogyan történik a számlaadás cég részére és adózás abban az esetben, ha az ingatlannak több magánszemély tulajdonosa van?
Válasz A magánszemély(ek)nek az ingatlan bérbeadásról nem kötelező számlát kiállítani akkor sem, hogyha cég részére történik a bérbeadás. Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem az Szja tv. 16. §- a (3) bekezdés b) pontjának az előírása alapján önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Így a cégnek (kifizetőnek) a bérleti szerződés alapján önálló tevékenységből származó jövedelemként kell számfejtenie a bérleti díjat. Az Szja tv. 4. §-a (6) bekezdésének az előírása alapján – mely az ingatlan bérbeadásra is vonatkozik – közös tulajdon esetén a magánszemélyt – a tulajdonosok eltérő rendelkezése, vagy tulajdoni korlátozások hiányában – a tulajdoni hányada arányában terheli adófizetési kötelezettség.
8 E-számvitel
|
2 0 1 4 . s z e p t e m b e r, V I . é v f o l y a m 9 . s z á m
Webáruházi értékesítés során felmerülő teendők Kérdés 1. A webáruházhoz van egy mintabolt, ahol nincsen árusítás, csak áru átadás, ezért gondolom, ez nem pénztárgépköteles. De lesz egy két alkalom, amikor ha a boltba bemennek és az ottani internetes felületen megrendelik az árut. Ekkor kifizethetik készpénzben, vagy bankkártyával pénztárgéphasználat nélkül, kézi számla ellenében az árut? 2. Zöldséggel szeretnének piacozni. Két helyet kaptak az önkormányzattól az út szélén: hol itt, hol ott történik az árusítás egy kis asztalon. Ugye ez nem pénztárgépköteles? 3. Sportadományozást szeretnének végezni. Van egy sportlövész, akit személy szerint szeretnének támogatni. Milyen formában lehet őt támogatni, amely az adóalapból vagy adóból leírható?
költség – személyi jellegű egyéb kifizetés – a társasági adóalapnál – azaz nem növelő tétel – a „B” rész 2. és 3. pontjában foglalt feltételek szerinti ingyenes juttatás az itt megfogalmazottak szerint, ha magánszemélyek kapják. Abban az esetben pedig, ha a cég nem a B/3. pont szerinti magánszemélynek (nem vezető tisztségviselőnek stb.) adja juttatását, akkor az nem elismert költség, azzal meg kell növelni az adózás előtti eredményt a Tao. tv. 8. § (1) d) pont alapján (mert nincs az elismert esetek között), kivéve az 1., 2., 8., 12. pontban foglaltakat. Meg kell azonban jegyezni, hogyha a B/3. pont alá nem tartozó magánszemély a kedvezményezett, akkor általános minősítésnek is lehet helye, vagyis a cégnek kell megítélnie, hogy a konkrét esetben az ilyen juttatás a vállalkozási tevékenységével összefüggésben merül-e fel, mert tulajdonképpen nem kizárt ez a lehetőség sem (erre vonatkozóan viszont nincs információ a kérdésben).
Válasz
Negatív saját tőke miatti társasági forma váltása 1. Az internetes kereskedelem a TEÁOR 47.91be tartozik, így a 48/2013. NGM rendelet 1. számú melléklete alapján nem kötelező a pénztárgép használata, kivéve, hogyha nyílt árusítású üzlete, bemutatóterme van. 2. A kérdésből nem derül ki, hogy a zöldségpiacozást milyen minőségben végzik (pl. őstermelő, egyéni vállalkozó vagy magánszemély a kertben megtermelt termékét adja el stb.), mert ez befolyásolhatja a bizonylatadási kötelezettséget. A pénztárgép kötelező használata tekintetében azonban mérvadó, hogy a rendelet szerinti üzletben kell kereskedelmi tevékenységet folytatni. A „kis asztal” nem meríti ki a rendelet szerinti üzlet fogalmát, ezért pénztárgép használata nem kötelező. 3. A cég adhat bárkinek támogatást, így magánszemélynek is. A magánszemélynek adott támogatást személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni [Számviteli törvény 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja]. A Tao. tv. 3. számú melléklete kezeli a magánszemélyeknek adott támogatásokat is. E szerint elismert
Kérdés A társaság jelenleg kft.-ként működik, de évek óta negatív a saját tőkéje. Végül arra a döntésre jutottak, hogy átalakulnak bt.-vé. Az átalakulás menete elindult, és a közzétételnél már megakadtunk. A Cégközlöny szerkesztősége nem teszi közzé az átalakulási közleményt, mert a Szt. 140. §-a értelmében a saját tőke elemei nem lehetnek negatív előjelűek, és a saját tőke nem lehet kevesebb, mint a jegyzett tőke. Ebben az esetben hogy tehetünk eleget az átalakulási kötelezettségnek? Tényleges pótbefizetésre nincs lehetőség.
Válasz Valóban a Számviteli törvény 140. §-a (1) bekezdésének az előírása alapján a jogutód társaságnak – jelen esetben a bt.-nek – a vagyonmérleg tervezetében nem lehet az egyik saját 9
E-számvitel
|
2 0 1 4 . s z e p t e m b e r, V I . é v f o l y a m 9 . s z á m
tőkeelem sem negatív (ezt a vagyonmérleg-tervezetet ellenőrző könyvvizsgálónak is tudnia kellene, negatív tőkeelemmel nem hitelesíttetheti a vagyonmérleget). Ezt a feltételt a meghirdetésnél már ellenőrzik, és ha ez a feltétel nem teljesül, elutasítják a meghirdetést, így az átalakulás sem valósulhat meg. A kérdésben hivatkozott pótbefizetés sem oldaná meg önmagában a problémát, mert a Számviteli törvény 140. §-a (3) bekezdésének az előírása szerint a vagyonmérleg-tervezetben a jegyzett tőke összege nem haladhatja meg a lekötött tartalékkal csökkentett saját tőke összegét (a pótbefizetést viszont lekötött tartalékban kell kimutatni, ezt csak akkor lehetne az eredménytartalékba átvezetni, hogyha a tulajdonosok véglegesen lemondanának a pótbefizetésről). Feltételezhetően veszteséges gazdálkodás miatt negatív a kft. saját tőkéje, így az eredménytartalék mínusz összegű. A vagyonmérleg-tervezetben a negatív eredménytartalék megszüntethető a jogutód jegyzett tőkéjének a csökkentésével (ebben az esetben a jogutódnak alacsonyabb jegyzett tőke kerül bejegyzésre), illetve ha van, akkor a tőketartalék átvezetésével az eredménytartalékba. Ha erre a jegyzett tőke és/vagy a tőketartalék nem ad fedezetet, akkor az átalakuláshoz kapcsolódóan a tagoknak vagyoni hozzájárulást kell teljesíteniük (pénzt, egyéb eszközt kell beapportálniuk), azaz ázsiós tőkeemelést kell végrehajtani. Az ázsiós tőkeemelésből a tőketartalékba helyezett összegből lehet az eredménytartalék negatív összegét megszüntetni.
Látványcsapatsport-támogatás a támogatott szempontjából
A civil szervezetek a kapott támogatásokat 1. alapítói támogatások, 2. költségvetési támogatások, 3. 1% szja-támogatás, 4. Egyéb támogatások jogcím szerint számolják el. Az egyéb támogatásba a vállalkozásoktól, magánszemélyektől kapott támogatás kerül. Ebbe tartozik a vállalkozások tao.-ból nyújtott támogatása is? Egyéb bevételként vagy rendkívüli bevételként kell elszámolni? Tárgyi eszköz beszerzésére fordított összegnél alkalmazni kell az időbeli elhatárolást? Próbáltam több helyen utánaolvasni, de mindenütt csak a támogatók szempontjából foglalkoztak a kérdéssel.
Válasz Egyéb támogatási jogcímbe tartozik a vállalkozásoktól kapott támogatás (ez a Civil tv. szerinti minősítés). Kettős könyvvitel vezetése esetén a kapott támogatások elszámolása viszont a Számviteli törvény általános szabályai szerint történik. A tárgyi eszköz beszerzésére kapott támogatást rendkívüli bevételként kell elszámolni, majd a Számviteli törvény 86. §-a (4) bekezdése b) pontjának az előírása alapján időbelileg el kell határolni. Az elhatárolt összeget a Számviteli törvény 45. §-a (2) bekezdésének az előírása alapján a tárgyi eszköz bekerülési értéke költségkénti, ráfordításkénti elszámolásakor kell arányosan feloldani (jellemző költség az értékcsökkenési leírás). A költségek fedezetére kapott támogatást viszont a számviteli törvény 77. §-a (2) bekezdés d) pontja alapján egyéb bevételként kell elszámolni. Ezt az egyéb bevételt is a számviteli törvény 44. §-a (2) bekezdésének az előírása alapján időbelileg el kell határolni, hogyha a költségek még nem merültek fel. Az így elhatárolt egyéb bevételt a költség felmerüléskor kell feloldani.
Kérdés Kettős könyvelést vezető sportegyesület látványcsapatsport-támogatást kap különböző vállalkozásoktól. Az MVLSZ által kiállított támogatási határozat szerint utánpótlás nevelés jogcímen, illetve tárgyi eszköz beszerzés jogcímen használhatjuk fel a támogatást. 10 E-számvitel
|
2 0 1 4 . s z e p t e m b e r, V I . é v f o l y a m 9 . s z á m
Deviza forintban számított nyilvántartási értéke Kérdés A Számviteli törvény szerint a devizaszámlára kerülő devizát a teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a nyilvántartásba felvenni. Kivételként csak a forintért vásárolt devizát említi a törvény. A lekötött betétek visszavezetésénél nem mondja a törvény, hogy az eredeti lekötéskori árfolyamon kell visszakönyvelni. Szerintem a „Számviteli levelek” 5149-es és az 5978-as kérdéseire adott válaszok nem helyesek. Nagy összegű deviza lekötésénél és annak visszavezetésénél szabadrendelkezésű számlára, például 2 millió EUR 280-as árfolyamon került lekötésre, visszavezetésre kerül akkor, amikor a szabadrendelkezésű devizaszámla árfolyama 310 Ft, teljesen torzítja az árfolyamot, ha a lekötéskorit veszik figyelembe. A számviteli törvényben megfogalmazott valódiság elvét is nagy mértékben sérti.
Válasz A Számviteli törvény 60. §-a (1) bekezdésének előírása szerint a devizaszámlára kerülő devizát valóban a teljesítés napjára vonatkozó – a számviteli politikában választott árfolyamon – átszámított forintértéken kell nyilvántartásba venni. Ez az általános szabály azt jelenti, hogy amikor a devizaszámlán jóváírás történik (mert akkor kerül a devizaszámlára deviza), akkor kell a teljesítésnapi árfolyamon forintosítani a devizát. De abban az esetben, hogyha a devizaszámláról felhasználás történik, akkor már ezt a szabályt nem lehet alkalmazni, mert nem a devizaszámlára kerül deviza, hanem onnan történik felhasználás. A felhasználást viszont mindig könyv szerinti árfolyamon kell elszámolni, a teljesítés napi árfolyam (pl. a lekötött betét visszavezetés napi árfolyama) nem alkalmazható. A könyv szerinti árfolyam meghatározása a vállalkozás által a számviteli politikában meghatározott módszerrel történik (pl. lehet FIFO eljárással meghatározott
E-számvitel
|
árfolyam, lehet átlagárfolyam stb.). A könyv szerinti érték szerinti árfolyam biztosítja, hogy a devizaszámláról forintértékben nem kerülhet több felhasználásra (kivezetésre), mint ami a könyvekben van. Ha a kérdésben szereplő árfolyamok alapján történne a könyvelés, akkor ha 280 Ft-os árfolyamon került a lekötött betét forintosításra, de a lekötés feloldásakor az árfolyam 310 Ft, és ezzel kerülne a lekötés vis�szavezetésre, akkor a lekötött betét forintban mínuszba is átmehetne, miközben devizában nem mínusz a lekötött betét egyenlege, ami tartalmilag nem lehetséges, és mutatja azt, hogy az árfolyam használata helytelen. Megjegyzem, hogy a lekötött betét visszavezetése a devizabetét számlára sem jelenthet új árfolyamot a devizabetét számlán, mert a vállalkozásnak nem lesz új bankszámla-követelése, így a teljesítésnapi (visszavezetésnapi) árfolyam ilyen szempontból sem alkalmazható.
In-house szeminárium! Ha szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó- és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az
[email protected] e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
E-számvitel VI. évfolyam kilencedik szám, 2014. szeptember Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Bp. Váci út 91/a Tel.: 273-2090 Fax:468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Varga Szabolcs HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917, E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
2 0 1 4 . s z e p t e m b e r, V I . é v f o l y a m 9 . s z á m
A Fórum Média Kiadó új, átfogó szolgáltatása: Munkaügyi, bérgazdálkodási és társadalombiztosítási audit! Kiadónk egy egyedülálló szolgáltatást bocsát útjára, amelyet munkáltatók figyelmébe ajánlunk. A szolgáltatás kivételes jellege a problémák komplex kezelésében, a kérdések munkajogi, adó- és társadalombiztosítási szempontból való egyidejű megközelítésében és megoldásában áll. Munkajogász szakértőink – a megbízók egyedi igényei szerint – teljes munkajogi átvilágítást végeznek, amely során a munkaügyi dokumentáció átvizsgálásán és a hatályos jogszabályi előírásokhoz igazításán túl adótanácsadóink közreműködésével bérgazdálkodási tervet készítenek, amely segítségével a munkáltatók jelentős összegeket takaríthatnak meg. Szakértőink a problémás esetek megfelelő jogi kezelését és a megbízóink kérése szerint elkészített munkaügyi iratminták elkészítését követően, – azok megfelelő alkalmazása érdekében – utánkövetést is végeznek, amelynek keretében megválaszolják kérdéseiket és szakmai támogatást nyújtanak az átmeneti időszakban. Miért érdemes igénybe venni a szolgáltatásunkat? Az idén már negyedik alkalommal módosul a Munka Törvénykönyve. Az új Ptk. márciusi hatályba lépése is számos változást hoz a munka világában. Az újdonságok között elmélyült jogi tudás és speciális gyakorlati tapasztalat nélkül nem könnyű eligazodni. Munkajogász-ügyvédekből és adótanácsadókból álló szakértői csapatunk ebben nyújt a munkáltatók számára szakmai támogatást. Új, átfogó szolgáltatásunk a munkáltatók bérgazdálkodásának a racionalizálására, a jogszabályok által biztosított lehetőségek maximális kiaknázására fókuszál, amely komoly versenyelőnyt jelenthet a szolgáltatást igénybe vevő társaságoknak. Szolgáltatásunk színvonalára a szakértőink magas szintű jogi és közgazdasági tudása, valamint a sok éves tanácsadói és peres tapasztalata a garancia. A szolgáltatásunkról részletesebben www.forum-media.hu/munkaugyi-tanacsadas honlapon tájékozódhat, amennyiben kérdése van, írjon a
[email protected] e-mail címre! 12 E-számvitel
|
2 0 1 4 . s z e p t e m b e r, V I . é v f o l y a m 9 . s z á m
