E-számvitel 2014.október
e l e k t r o n i k u s
Szakmai folyóirat
VI. évfolyam 10. szám
Tartalom Vegyen részt rövid felmérésünkben! Tisztelt Ügyfelünk! Válaszaival komoly segítséget ad nekünk ahhoz, hogy a kiadványban csak olyan témák szerepeljenek, amelyek az Ön munkáját segítik. A kérdőív kitöltése körülbelül 5 percet vesz igénybe: https://www.surveymonkey.com/s/e-szamvitel
A hónap témája −− Az új Ptk. számviteli összefüggései V. rész
Olvasói kérdések −− KIVA alanyiság megszűnése esetén lévő önellenőrzés −− Egyszerűsítetten foglalkoztatottak bérének könyvelése −− Kapcsolt vállalkozás tagi kölcsöne −− Bt. terhére elszámolható költségek −− Nullára leírt tárgyi eszköz felújítása −− Partneri viszony megszűnése esetén hatályos archiválási szabályok −− Kereskedelmi egységben valuta elfogadása és nyilvántartása
Szerző:
Botka Erika
a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára
Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának. Kérem, hogy az e-mail tágyába írják bele, hogy „E-számvitel”. Honlapunkról – http://forum-szaklapok.hu/ – a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket. Az Ön felhasználóneve: eszamvitel Az Ön jelszava: eszv415 A kézirat lezárásának dátuma: 2014. szeptember 25.
−− Osztalékkifeztéssel kapcsolatos kérdések −− Ingatlan felújításának támogatása
1 E-számvitel |
2 0 1 4 . o k t ó b e r, V I . é v f o l y a m 1 0 . s z á m
A hónap témája Az új Ptk. számviteli összefüggései V. rész Gazdasági társaságok átalakulása, egyesülése, szétválása (előző lapszám folytatása) Az átalakulási tervet a tagokkal írásban közölni kell. A tag az átalakulási terv közlésétől számított harminc napon belül írásban nyilatkozhat arról, ha nem kíván a jogutód gazdasági társaság tagjává válni. Ilyen nyilatkozat hiányában úgy kell tekinteni, hogy a tag a jogutód gazdasági társaság tagjává kíván válni. A tag azonban a gazdasági társaság által pótlólagosan biztosított határidőig, ennek hiányában az átalakulásról véglegesen döntő szavazás megkezdéséig nyilatkozhat úgy, hogy nem kíván a jogutód gazdasági társaság tagjává válni, illetve korábbi nyilatkozatát visszavonhatja. A vagyonmérleg-tervezet adatai és a vezető tisztségviselők előterjesztése alapján meg kell határozni a jogutód gazdasági társaság tagjait a tervezett jegyzett tőkéből megillető hányadot, és ugyancsak meg kell állapítani a jogutód gazdasági társaságban tagként részt venni nem kívánó személyeket megillető vagyonhányadot, továbbá ennek kiadási módját. Az elszámolás során a megváló tag járandóságát a tagnak a jogelőd jogutód nélküli megszűnése esetén járó vagyon mértékében kell meghatározni. Ha a tag járandóságát a létesítő okirat rendelkezése alapján piaci értéken állapítják meg, akkor – a számviteli törvény előírásainak figyelembevételével – kötelező vagyonátértékelést végrehajtani. Nincs helye a tag részére vagyonkiadásnak, ha a jogelőd saját tőkéje nulla vagy negatív. Már az előző lapszámban kitértem arra, hogy az átalakulás elhatározását – a gazdasági társaságnak a jogutód gazdasági társaság léte-
sítő okiratának aláírását követő nyolc napon a Cégközlöny két egymást követő számában – közzé kell tenni. A közleménynek tartalmaznia kell: a) az átalakuló gazdasági társaság nevét, székhelyét és nyilvántartási számát; b) a jogutód gazdasági társaság típusát – gazdasági társaság esetében formáját –, nevét és székhelyét; c) a jogutód gazdasági társaság létesítő okirata aláírásának napját; d) az átalakuló és a jogutód gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének adatait a számviteli törvény szerinti bontásban; e) a jogutód gazdasági társaság főtevékenységét vagy célját; f) a jogutód gazdasági társaság vezető tisztségviselője nevét és lakóhelyét; g) a hitelezőknek szóló felhívást. Az előbb leírtakból következően a közlemény többek között tartalmazza a hitelezőknek szóló felhívást is. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az átalakulás az átalakuló gazdasági társasággal szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá. Az a hitelező, akinek az átalakuló gazdasági társasággal szemben követelése az átalakulásról hozott döntés első közzétételét megelőzően keletkezett, követelése erejéig – a döntés második közzétételét követő 30 napon belül (mely jogvesztő határidő) – biztosítékot követelhet, ha az átalakulás követelésének kielégítését veszélyezteti. Az átalakulási tv. azonban kimondja, hogyha a tag helytállási kötelezettsége az átalakuló társaságban korlátozott volt, akkor a biztosítékra vonatkozó szabályokat akkor kell alkalmazni, ha az átalakuláskor szóló döntés meghozatalakor −− a jogelőd gazdasági társaságnak a saját tőke felénél magasabb összegű köztartozása van, melyre fizetési halasztást, fizetési könnyítést nem kapott, vagy −− a hitelező egyébként nem rendelkezik az átalakuláshoz kapcsolódó kockázattal arányos biztosítékkal, −− a gazdasági társaság átalakulás utáni 2
E-számvitel
|
2 0 1 4 . o k t ó b e r, V I . é v f o l y a m 1 0 . s z á m
pénzügyi, vagyoni helyzetére figyelemmel A vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltárindokolt a biztosítékadás. tervezeteket könyvvizsgálóval, továbbá – ha a gazdasági társaságnál ilyen működik – a felüAz előbb leírtakból következően – többek kö- gyelőbizottsággal is ellenőriztetni kell. Nem zött – megszűnt az a korábbi előírás, hogy a jogosult erre a gazdasági társaság könyvvizshitelezők biztosítékot követelhetnek abban az gálója és az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási esetben, hogyha a jogutód gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezet fordulónapját megelőző saját tőkéje kevesebb, mint a jogelőd gazdasági két üzleti évben a gazdasági társaság számára társaság saját tőkéje volt (korábban ezt az elő- könyvvizsgálatot vagy a nem pénzbeli vagyoni írást a vagyonmérleg tervezet összeállításánál hozzájárulás értékének ellenőrzését végezte. A célszerű volt figyelembe venni, mérlegelni kü- jogutód gazdasági társaság könyvvizsgálójává lönösen egyesülés esetén, ha az átalakuló gaz- a gazdasági társaság cégbejegyzésétől számított dasági társaságok egymásban voltak tulajdo- három üzleti éven belül nem jelölhető ki az a nosok, mert a kölcsönös részesedések kiszűrése könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérmiatt a jogutód gazdasági társaság saját tőkéje leg-tervezeteket ellenőrizte. kevesebb lett). Fontos előírás, hogy a gazdasági társaság vaA gazdasági társaság átalakulását – a Cégköz- gyonának értékét, a saját tőke összegét a könyvlönyben való meghirdetést, valamint az esetle- vizsgáló által elfogadottnál magasabb értékben gesen adandó biztosítékot követően – a létesítő nem lehet meghatározni. okirat aláírásától, elfogadását követő 60 napon Vagyonmérleg, vagyonleltár összeállítása tekinbelül kell bejelenteni a jogelőd gazdasági társa- tetében, mint ahogyan korábban említettem, a ság székhelye szerinti illetékes cégbírósághoz. számviteli törvény előírásai nem változtak. A vagyonmérleg-tervezet, vagyonleltár-tervezet Vagyonmérleg-tervezetek, végleges mérlegfordulónapját - az átalakulási tv. korábvagyonmérlegek ban említett korlátai között - a tulajdonosok határozzák meg. Az átalakulás napjára, az átAz átalakulási törvény és a számviteli törvény alakulás napját követő 90 napon belül végleges vagyonmérleg és vagyonleltár (tervezet és vég- vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt kell leges is) elkészítésére, összeállítására vonat- készíteni és a cégbíróságnál – azaz nem a cégkozó előírásai alapvetően nem változtak. szolgálatnál – letétbe helyezni mind az átalaÍgy például fő szabály szerint a gazdasági tár- kuló gazdasági társaságra, mind az átalakulássaság tulajdonosai eldönthetik, hogy könyv sal létrejövő gazdasági társaságra vonatkozóan. szerinti értéken alakulnak át, vagy a vagyont felértékelik. Megmaradt az a korábbi Az átalakulás során megszűnő gazdasági társaszabály is, mely szerint ott lehet a vagyont ság a végleges vagyonmérleg elkészítését megátértékelni, ahol a jogelőd gazdasági társaság előzően köteles az átalakulás napjával – mint jogilag megszűnik (így nem lehet pl. átértékel- mérlegfordulónappal – a számviteli törvény ni beolvadás esetén a beolvasztó cégnek, illetve szerinti beszámolóját elkészíteni, letétbe helyezkiválás esetén akiből kiválnak). Egy esetben ni és közzétenni a cégszolgálatnál, analitikus és ír elő kötelezően vagyonértékelést az átala- főkönyvi nyilvántartásait lezárni. Az az átalakulási tv., melyre az előzőekben már kitértem kuló gazdasági társaság, amely az átalakulás (nevezetesen, ha a jogelőd gazdasági társaság során nem szűnik meg (beolvadásnál az átvetagja nem kíván a jogutód gazdasági társa- vő, kiválásnál a változatlan társasági formában ságban részt venni, és a tagok úgy döntenek, továbbműködő gazdasági társaság), a végleges hogy a kilépő taggal piaci értéken kívánnak el- vagyonmérlegét a folyamatos könyvelés adatai számolni). alapján készíti el, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan köteles vezetni, az átvett-átadott eszközöketkötelezettségeket (ideértve a céltartalékokat és 3 E-számvitel
|
2 0 1 4 . o k t ó b e r, V I . é v f o l y a m 1 0 . s z á m
az időbeli elhatárolásokat is), ezek különbözeteként a saját tőkét a folyamatos könyvelés keretében - az átalakulás időpontjával - rendezi. A vagyonmérlegek összeállítása során felmerülő leggyakrabb hibák: −− a számviteli törvény 140. §-a (1) bekezdésének az előírása alapján a jogutód gazdasági társaság vagyonmérleg tervezetében a saját tőke elemei csak pozitívak lehetnek (a jogelődnek azonban lehet valamelyik tőkeeleme negatív). Így ha van negatív tőkeelem, jellemzően az az eredménytartalék, akkor azt a jogutód gazdaság társaság vagyonmérlegében rendezni kell (pl. jegyzett tőke leszállításával, vagy a tőketartalékból történő átvezetéssel, vagy ha a lekötött tartalékban van pótbefizetés, akkor a pótbefizetés elengedésével, vagy az átalakuláshoz kapcsolódóan a tulajdonosoknak ázsióval vagyoni hozzájárulást kell teljesíteni). Ha a jogelőd gazdasági társaság saját tőkéje negatív, akkor tud csak átalakulni bármilyen más gazdasági társasággá, hogyha a tulajdonosok vagyoni hozzájárulást teljesítenek az átalakuláshoz kapcsolódóan (akkor is, ha betéti társasággá szeretnének átalakulni, aminek az új Ptk. szerint sincs jegyzett tőke követelménye). −− amennyiben a jogelőd gazdasági társaságnak saját termelésű készlete van és a jogelőd gazdasági társaság az átalakulás során jogilag megszűnik, akkor a jogutód gazdasági társaságnál saját termelésű készlet nem mutatható ki, azt a jogutód gazdasági társaság vagyonmérlegében vásárolt készletként kell kimutatni. A befejezetlen és félkész terméket az anyagok közé, a készterméket az áruk közé kell átsorolni, mert csak ebben az esetben fog a jogutód gazdasági társaságnál a saját termelésű készletek állományváltozása a mérlegadatokkal megegyezni. −− a számviteli törvény 141. §-a (5) bekezdésének az előírása alapján, ha az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges va-
gyonmérlege szerinti saját tőke – lekötött tartalékkal csökkentett, illetve a jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kimutatott összeggel növelt – összege nem éri el a vagyonmérleg-tervezet szerinti (a cégbíróságon bejegyzett) jegyzett tőke értékét, a jegyzett tőkét le kell szállítani. Ezen előírásból következően a vagyonmérleg tervezet mérlegfordulónapja és a végleges vagyonmérleg mérlegfordulónapja közötti várhatóan veszteséges gazdálkodásra tekintettel kell lenni, erre a várható veszteségre a vagyonmérleg tervezet összeállítása során lekötött tartalékot kell képezni. A várható veszteség mindig kalkulált adat, ezért nem szabad a teljes szabad, jegyzett tőkén felüli saját tőkét (tőketartalékot és/ vagy eredménytartalékot) a jegyzett tőkébe tenni, mert ha a tényleges veszteség több lesz, mint a kalkulált összeg, akkor a bejegyzett jogutód gazdasági társaság jegyzett tőkéjét tőkeleszállítással csökkentetni kell. −− a számviteli törvény 49. §-a (1) bekezdésének az előírása szerint – ha a jogelőd gazdasági társaság jogilag megszűnik – a gazdasági társaságnál átalakulás esetén az eszköz bekerülési értékének az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő értéket kell tekinteni. Így ha a gazdasági társaság könyv szerinti értéken alakul át, akkor pl. a tárgyi eszközök jogelődnél szereplő nettó értéke lesz a jogutódnál a tárgyi eszköz nyitó bruttó értéke (azaz nem a jogelőd bruttó értékével és elszámolt értékcsökkenésével nyit meg a jogutód társaság). A társasági adótörvény előírása szerint viszont lehet, hogy a társasági adóalapnál érvényesíthető értékcsökkenési leírást a jogelőd bruttó értéke és elszámolt értékcsökkenése alapján kell megállapítani (pl. kedvezményezett átalakulás esetén). Így a jogutódnál nyitást követően lehet, hogy kettős nyilvántartást kell vezetni a tárgyi eszközök vonatkozásában, melyre a számítástechnikai programokat fel kell készíteni. −− szétválás (kiválás, különválás) esetén a jog4
E-számvitel
|
2 0 1 4 . o k t ó b e r, V I . é v f o l y a m 1 0 . s z á m
utód társaság vagyonának megállapítása során a jogutód tevékenységéhez szükséges eszközöket és kötelezettségeket kell először meghatározni, majd ezt követően lehet a jogutód saját tőkéjét megállapítani.
Olvasói kérdések Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az olvasoikerdesek@ forum-media.hu e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának.
KIVA alanyiság megszűnése esetén lévő önellenőrzés Kérdés Ügyfelem („A” társaság) a 2013. gazdasági évre vonatkozóan KIVA adóalanyiságot választott. 2013. december hónap folyamán, a tulajdonosok értékesítették üzletrészüket egy jogi személy („B” társaság) részére. 2014. év július hónapban derült ki, hogy a vásárló jogi személy tulajdonosa is egy jogi személy („C” társaság), akinek van gazdasági kapcsolata ügyfelemmel, „A” társasággal. A tulajdonosi hányadok alapján kapcsolt felekről van szó, így az összevont adatok alapján mind árbevétel mind pedig létszám adatok alapján is, túllépték a KIVA alanyiság feltételeként szabott határértéket, vagyis 2013. november 30-ai hatállyal ügyfelem „A” társaság KIVA alanyisága megszűnt. Mivel ez csak most derült ki, ezért a 2013. év zárása megtörtént, és a 2013. év egészére a KIVA alapján történt az adózás, december 31-ei fordulónappal készült a beszámoló. A KIVA törvény 19. §-a (7) bekezdése kimondja, hogy a KIVA adóalanyiság megszűnésének napjával, mint mérlegfordulónappal önálló üz-
leti év végződik. Most szeretnénk kijavítani a hibát, de az alábbi problémáink merültek fel: - A 2013. év egészére vonatkozóan készült éves beszámoló, amit közzé is tettünk. Ezáltal a könyveket 2013. évre vonatkozóan le is zártuk, és a záró adatok alapján a 2014. év megnyitásra került. Most ha kiszámoljuk a 2013. 01-11. hónapra vonatkozóan a helyes kisvállalati adót, valamint kiszámoljuk a 2013. 12. hónapra vonatkozóan a társasági adót, ezt hogyan kell a könyvelésben megjeleníteni? 2013. évben vagy 2014. évben? - Mivel a 2013. évre vonatkozóan tulajdonképp kettő beszámolót kellett volna készíteni, akkor most ezt hogyan kell javítani? A már közzétett beszámoló helyett el kell készíteni az újakat, amit hogyan tudunk elvégezni, ha már le van zárva a 2013. évi könyvelés? Hiába tudjuk, hogy hogyan kellett volna, de most amikor már eltelt a közzétételt követően is közel kettő hónap, technikailag nem tudjuk, hogyan kell végrehajtani a javítást. - Az adóvonzatokra vonatkozóan természetesen el tudjuk készíteni az önrevíziókat, mint az 1308-as, mind pedig 13KIVA nyomtatványokra vonatkozóan, valamint az 1329-es nyomtatványt utólag el tudjuk készíteni, de a könyvelésben történő helyes kimutatására vonatkozóan kérjük szíves tájékoztatásukat.
Válasz Ha lezárt üzleti évek vonatkozásában önellenőrzésre kerül sor, a számviteli törvény előírása alapján a javított beszámolók ismételt közzététele megszűnt. Így az önellenőrzés keretében a KIVA és a társasági adóbevallásokat kell önrevíziózni. Az adókapcsolatokat érintő összegeket az önrevízió időszakában, azaz a 2014. évi könyvelés keretében kell elszámolni, a 2013-as üzleti évet nem lehet újra megnyitni. A KIVA és társasági adó önrevízióval érintett összegeit a 2014. évi könyvelés keretében a 89. számlacsoportban kell elszámolni, de 2013-as tételként (azaz a 2014. évi társasági adófizetési kö5
E-számvitel
|
2 0 1 4 . o k t ó b e r, V I . é v f o l y a m 1 0 . s z á m
telezettségtől elkülönített főkönyvi számon). Amennyiben a hiba 2013. év vonatkozásában nem jelentősnek minősül, akkor a könyvelésben további teendő nincs. Ha jelentős a hiba, akkor a 2014. évi zárlat keretében a 89-esben elszámolt ezen összegeket – a számviteli törvény 37. §-a (5) bekezdésének az előírása alapján – az eredménytartalékba át kell vezetni, és a hibát a 2014. évi beszámolóban középső oszlopon be kell mutatni.
Egyszerűsítetten foglalkoztatottak bérének könyvelése Kérdés Az egyszerűsítetten foglalkoztatottnak fizetett bérnél felső korlátot nem határoz meg a jogszabály. A munkáltató az idénymunkáért, az alkalmi munkáért így a minimumot meghaladóan tetszőleges összeget fizethet. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvénynek (Tao. tv.) a költségek és ráfordítások elszámolhatóságának egyes szabályait tartalmazó 3. számú melléklet A) rész 14. pontja alapján pedig nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az Efo tv. szabályai szerint létesített munkaviszonyban foglalkoztatott részére az adózó által az egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés. Az egyszerűsített foglalkoztatás esetén közterheket csak a munkáltatónak kell fizetnie, a munkavállalót adófizetési kötelezettség nem terheli. Kérdésem, hogyan kell könyvelni az egyszerűsített foglalkoztatottnak kifizetett bért, annak a vállalkozás érdekében felmerült részét, illetve a Tao. tv. szerint a nem vállalkozás érdekében felmerült összegét, továbbá a közterhet?
Válasz Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: törvény) nem tartalmaz a számviteli elszámolásra vonatkozóan rendelkezést. Ezért a számviteli
elszámolás elbírálásánál a számviteli törvény általános előírásait kell figyelembe venni. A számviteli törvény 79. §-a (2) bekezdésének előírása szerint bérköltség minden olyan – az üzleti évhez kapcsolódó – kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság, az alkalmazásban állók és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeg, amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek. A statisztikai elszámolások – amikor a kereset elemeit meghatározzák – jellemzően az állományba tartozókra vonatkoznak. Az egységes munkaügyi statisztikai elszámolási rend szerint az alkalmi munkavállalóknak fizetett jövedelem, mint „állományba nem tartozók” keresete kerül figyelembe vételre. A számviteli törvény 79. §-a (2) bekezdésének előírásából következően az alkalmi munkavállalóknak fizetett jövedelem tartalmában megfelel a kereset fogalmának, ezért azt bérköltségként kell elszámolni. A számviteli törvény 79. §-a (4) bekezdése határozza meg a bérjárulék fogalmát, mely szerint bérjárulékok a társadalombiztosítási járulék (nyugdíjbiztosítási, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék), az egészségügyi hozzájárulás, a szakképzési hozzájárulás, továbbá minden olyan adók módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenül azok elnevezésétől. A számviteli törvény ezen előírásából következően az ilyen foglalkoztatás után a munkáltató által fizetendő közterhet a bérjárulékok között kell elszámolni. A Tao. törvény 3. számú melléklete 14. pontjának előírása szerint valóban nem a vállalkozás érdekében felmerült költség az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szabályai szerint létesített munkaviszonyban foglalkoztatott részére az adózó által az egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés. A hivatkozott számviteli törvényi előírásokból következik, hogy 6
E-számvitel
|
2 0 1 4 . o k t ó b e r, V I . é v f o l y a m 1 0 . s z á m
a számviteli költségelszámolás nem a Tao. tv. előírásait követi, mert pl. a kifizetett jövedelem minősítése a KSH szerinti keresetre épül, ezért a számviteli elszámolást nem befolyásolja, hogy a költségként elszámolt tételek között van-e vagy sem társasági adóalap növelő tétel.
Kapcsolt vállalkozás tagi kölcsöne Kérdés Azonos természetes személy (kapcsolt vállalkozás) tagi kölcsönének felhasználása azonos természetes személy által tulajdonolt másik társaság mínusz saját tőke rendezésének számviteli elszámolási lehetőségét kérem, szíveskedjen számomra megválaszolni. A szakanyagok átnézése során csak a társaság nyilvántartásában szereplő tagi kölcsön felhasználását találtam meg, egy másik társaság saját tőkerendezésének felhasználására nem találtam olyan megoldást, hogy a tag részesedéseként a tagi kölcsön jelenjen meg. Pénzmozgás forrás hiányában nem lehetséges. Jelenlegi ismeretem alapján: a tagi kölcsönt nyilvántartó társaság saját tőkéjét rendezze a tagi kölcsön összegével, ezzel megszűnik a tag felé a kötelezettsége, ezt követően beolvadás keretén belül rendezze a saját tőkehiányos társaság helyzetét, és ugyan megszűnik a beolvadt társaság, ezt a módszert a tulajdonos nem akarja. Felvetődött lehetőségként, hogy a tagi kölcsönnel rendelkező társaság követelésként apportálja a másik társaság saját tőke rendezéséhez, de ehhez nem találtam meg a számviteli elszámolás módszerét. A tagi kölcsön elengedését a tag nem akarja, alapkövetelménye, hogy a tagi kölcsöne üzleti részként jelenjen meg a társaságban.
Válasz Amennyiben a magánszemélynek egy adott társasággal szemben tagi kölcsön követelése van, de ezt egy másik társaság negatív saját tőkéjének a rendezésére kívánja felhasználni úgy, hogy az a tagnál (magánszemélynél) üzletrészként is megjelenjen, akkor csak az a
megoldás van, hogy a tag (magánszemély) az egyik társasággal szemben fennálló követelését beapportálja a másik társaságába (azaz nem az egyik társaság apportál a másik társaságba). Ha a másik társaság negatív saját tőkéjű, akkor ázsiós tőkeemelést indokolt végrehajtani, azaz a követelés egy részét (nagyobb részét) tőketartalékba célszerű helyezni. A követelés apportálásának számvitel elszámolása a másik társaságnál az alábbiak szerint történik. Az apport (követelés) rendelkezésre bocsátásának elszámolása: T 36. Egyéb követelések (egyik társasággal szembeni tagi kölcsönkövetelés)
K 33. Jegyzett, de be nem fizetett tőke (a jegyzett tőkébe kerülő rész) K 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek (a tőketartalékba kerülő rész)
A jegyzett tőkeemelés elszámolása a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg: T 33. Jegyzett, de be nem fizetett tőke
K 411. Jegyzett tőke
A tőketartalékba kerülő rész elszámolása (ha a követelést már a cégbírósági bejegyzést megelőzően rendelkezésre bocsátották): T 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
K 412. Tőketartalék
Ha a követelést a cégbírósági bejegyzést követően bocsátják rendelkezésre, akkor az elszámolás rendelkezésre bocsátáskor a következő: T 36. Egyéb követelések (egyik társasággal szembeni tagi kölcsön követelés) K 412. Tőketartalék Az apport rendelkezésre bocsátásával egyidejűleg az egyik társaságnál a magánszeméllyel 7
E-számvitel
|
2 0 1 4 . o k t ó b e r, V I . é v f o l y a m 1 0 . s z á m
szemben fennálló tagi kölcsöntartozást a másik társasággal szembeni tartozásként kell kimutatni.
Bt. terhére elszámolható költségek Kérdés A következő kérdésben kérném szíves segítségüket. A testvérem és az én tulajdonomban van egy betéti társaság, mely jelenleg tevékenységet nem folytat. A fiam ez év őszétől OKJ-s felnőttképzés keretében fodrászképzésben vesz részt. Tervünk szerint jövő ősszel ha végez, átvenné a bt. beltagságát a testvéremtől, és ebben a cégben kezdene KATA alá bejelentkezve fodrászként dolgozni. Jelenleg a fodrászat nem szerepel a tevékenységi körünkben, és a fiam semmilyen jogviszonyban nincs a bt.-vel. Mi a képzésről kértünk számlát a bt. nevére. Most az első részletet fizettük be, és innentől havi részletekben kell a fennmaradó összeget, illetve kétszer a képzés során külön vizsgadíjat fizetni. Kérdésem az, hogy jól gondolom-e, hogy így el lehet a bt. költségei között a képzési költséget és vizsgadíjat számolni? Mivel az idén csak költség keletkezik, bevétel még nem, szükség van-e valamilyen elhatárolásra? Hogyan történik (mely főkönyvi számlákra) a könyvelés? Mi van akkor, ha a fiam helyzete másképp alakul (pl. kimegy külföldre) és mégsem kezd a bt.-ben dolgozni? Ebben az esetben hogyan lehetne megoldani, hogy a költséget mégis a bt. viselje? Ha bármilyen más dolog felmerül ezzel kapcsolatban, és nem kérdeztem rá, megköszönöm, ha felhívják rá a figyelmem.
Válasz A bt.-ben csak akkor lehetne az oktatási költségeket, mint vállalkozás érdekében felmerülő költségeket elszámolni, hogyha a fiának valamilyen jogviszonya volna a bt.-vel (pl. tagként személyes közreműködésre lenne kötelezett mint fodrász, vagy munkaviszonyban állna és a munkavégzéshez előírt feltétel lenne ez a képzettség), és a bt. tevékenységében is szerepelne a fodrász tevékenység. Ha ezek a feltételek nem
állnak fenn, akkor a bt.-nek az így elszámolt összegeket mint természetben adott juttatást le kell adóznia, valamint társasági adóalap-növelő tételként is figyelembe kell venni. A kérdésben szereplő összegeket egyébként személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni felmerüléskor, függetlenül attól, hogy a bt.-nek fodrászatból lesz-e vagy sem árbevétele, azokat nem lehet időbeli elhatárolás alá vonni.
Nullára leírt tárgyi eszköz felújítása Kérdés Abban az esetben, ha nullára leírt tárgyi eszköz felújítása történik, akkor igen gyakran a ráaktiválás során a felújítás összege a felújítás évében értékcsökkenésként elszámolásra kerül. Kérdésem: elfogadható-e ez a gyakorlat, vagy a felújításra tekintettel az eszköz hasznos élettartamát figyelembe véve módosítani kellene az értékcsökkenés kulcsát?
Válasz A számviteli törvény 3. §-a (4) bekezdés 8. pontjának az előírása szerint felújításkor többek között a tárgyi eszköz élettartama megnövekszik. Felújítás ráaktiválása esetén a tárgyi eszközt újra üzembe kell helyezni, új használati időt, új maradványértéket kell megállapítani és ezek figyelembevételével kell számvitelben a terv szerinti értékcsökkenést megállapítani. Az új hasznos élettartam és maradványérték alapján, ha kulcsos módszert választottak, akkor számvitelben a leírási kulcs is módosulhat. Felújítás esetén mivel a tárgyi eszköz élettartama megnő, jellemzően nem fordulhat elő, hogy a felújítás összege egy év alatt értékcsökkenési leírásként elszámolásra kerül, mert ez ellentmond a felújítás számvitel fogalmának (azaz az új használati idő figyelembevételével a leírási kulcsot meg kellene változtatni).
8 E-számvitel
|
2 0 1 4 . o k t ó b e r, V I . é v f o l y a m 1 0 . s z á m
Partneri viszony megszűnése esetén hatályos archiválási szabályok Kérdés Ha egy ügyféllel felbontom a szerződést, akkor a több éves könyvelési anyagot, pl. a kartonokat átadhatom-e elektronikus formában vagy kötelező kinyomtatni esetleg több száz oldalt?
Válasz Erre vonatkozóan nincsenek jogszabályi előírások, az ügyféllel kötött szerződésben kellett volna rendelkezni, hogy szerződés megszűntetése esetén mi a szerződő felek között az eljárás. Egy biztos, akár elektronikus, akár papíralapon történik az anyag átadása, az anyagot úgy kell átadni, hogy azt más könyvelő folytatni tudja, illetve megelőző évek bárki számára visszakereshetőek, olvashatóak, stb. legyenek. A szerződő felek közötti jogvitákat megelőzendő, a könyvelési anyag átadása akár elektronikus, akár papíralapon történik, az átadás-átvételi jegyzőkönyvben részletesen kerüljön felsorolásra, hogy az átadott anyag mit tartalmaz.
Kereskedelmi egységben valuta elfogadása és nyilvántartása Kérdés A kereskedelmi egységben elfogadhat a kereskedő valutát is. Az árak forintban vannak feltüntetve. A valutában történő fizetéskor fix árfolyamon történik a forint átszámítása: 280 Ft/ EUR. A pénztárgépben ezzel az árfolyammal kerül elszámolásra a bevétel és az áfa is. Majd a valutát átvezetjük a valutapénztárba a 280 Ft/ EUR árfolyammal. Kérdésem, hogy helyes-e ez az eljárás, a valutapénztárban milyen árfolyamon kell nyilvántartani, mikor és hogyan kell elszámolni az árfolyamkülönbözetet, az áfa összegét korrigálnunk kell-e a napi árfolyamra?
Válasz
A kérdésben leírtak szerint a kereskedelmi egységben forintért történik értékesítés. Ezért a forint eladási ár alapján történik az árbevétel és a fizetendő áfa megállapítása, így az árbevétel és a fizetendő áfa megállapításánál nem merülhet fel árfolyamkülönbözet. Az egy másik ügylet, hogy a forintos eladási árat valutával fizetik ki, ebben az esetben nincs másról szó, mint forintért történik valutavásárlás. A forintért vásárolt valutát a számviteli törvény 60. §-a (1) bekezdésének az előírása alapján a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamon felvenni. Így a kérdésben leírtak szerint, ha 280 Ft/ EUR árfolyamon történik a valuta átszámítása, akkor 280 Ft/EUR árfolyamon kell azt a valutapénztárba bevenni. A valutapénztárból történő kifizetések árfolyamkezelésére viszont számviteli politikai döntés kell hozni, azaz felhasználáskor a valutának a könyv szerinti értékét hogyan határozzák meg (FIFO eljárással, átlagárfolyamon stb.). Árfolyamkülönbözet akkor kerülhet elszámolásra, hogyha például a valutát felhasználják, és a valuta könyv szerinti árfolyama eltér a követelés-kötelezettség könyv szerinti árfolyamától (devizában fennálló kötelezettséget kifizetnek vele, vagy befizetik devizabetét számlára, forintért eladják stb.), vagy mérlegfordulónapon van a valutapénztárban valuta, akkor az év végi zárás keretében a mérlegfordulónapi választott számvitel politikai árfolyamra átértékelésre kerül.
Osztalékkifeztéssel kapcsolatos kérdések Kérdés A kft. 2008-ban jóváhagyott osztalék jelentős részét még nem fizette ki. A saját tőke már a jegyzett tőke összege alatt van, és a feltöltést a ki nem fizetett osztalékból szeretné rendezni. A fennmaradó osztalékot pedig tárgyi eszköz formájában szeretné kivenni.
9 E-számvitel
|
2 0 1 4 . o k t ó b e r, V I . é v f o l y a m 1 0 . s z á m
Kérdéseim: 1./ A saját tőkefeltöltés összege után milyen fizetési kötelezettsége van? 2./ Ha személygépkocsit vesz ki osztalékként, a piaci árat minek alapján számíthatja? 3./ Ha garázshelyet vesz ki osztalékként, annak mi lesz a piaci ára (a garázshelyet próbálta értékesíteni, de a jelenlegi nettó ár alatt tudta volna eladni)? 4./ A garázshelyhez tartozó földterületnek mi lesz a piaci ára? A társaságnak az osztalékon kívül nincs sem tartozása, sem követelése.
Válasz 1. A kérdésből nem derül ki, hogy a kft. konkrétan milyen formában kívánja az osztalékból a saját tőke helyzetet rendezni, mert az adófizetési kötelezettség alakulását a választott módszer befolyásolhatja. Ha a jóváhagyott osztalékból adódó követeléssel szeretne pl. ázsiós jegyzett tőkeemelést végrehajtani a magánszemély, akkor a magánszemély rendelkezik az osztalék követeléséről, így az Szja. tv. szabályai szerint a jövedelmet megszerzi, az osztalék ezen része után az szja-t és az ehot meg kell fizetni, így a leadózott nettó jövedelemmel lehet csak tőkét emelni (ezen felül cégbírósági illeték és a társasági szerződés módosítása miatt ügyvédi díj is felmerül). A saját tőke feltöltése ebben a tekintetben történhet úgy is, hogy a magánszemély a kft-vel szembeni osztalék követelését elengedi, mely kötelezettség elengedését a kft.-nél rendkívüli bevételként kell elszámolni. Ez a rendkívüli bevétel a mérleg szerinti eredmény növekedésén keresztül helyre tudja állítani a saját tőke/jegyzett tőke arányát. Ha a magánszemély elengedi a követelését, akkor adó, illeték és egyéb költség nem merül fel, mert a kftnél az így elszámolt bevétellel társasági adóalapot lehet csökkenteni, másrészt az illetéktörvény előírása alapján az osztalék elengedése után nem kell ajándékozási illetéket sem fizetni.
2-4. Ha osztaléktartozást pénztől eltérő eszközben teljesítenek, akkor az odaadott eszközt a számviteli törvény 39. §-ának (2a) bekezdése és az áfa tv. előírása alapján is értékesítésként kell elszámolni. Mivel feltételezhető, hogy a tulajdonos az adózási szabályok szerint kapcsolt félnek minősül, ezért az eszköz értékesítése tekintetében a piaci áron történő értékesítés fontos szempont. A piaci ár megállapítása tekintetében többféle lehetőség adódik, de itt jellemzően nem az eszköz könyv szerinti értékéből kell kiindulni, mert a piaci ár ettől alacsonyabb vagy magasabb is lehet. Piaci ár meghatározása történhet pl. ajánlati árak figyelembevételével (hasonló évjáratú és használatú személygépkocsinak, ingatlannak mik az ajánlati árai), de lehet szakértőt is megbízni a piaci érték megállapítására. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogyha a kft. a hatályon kívül helyezett társasági törvény szerint működik még, azaz az új Ptk.-hoz még nem igazították hozzá a társasági szerződést, akkor kft.-nél pénztől eltérő eszközben csak akkor lehet osztalékot teljesíteni, ha arra a társasági szerződés lehetőséget ad [2006. évi IV. tv. 132. §-ának (1) bekezdése]. Megjegyzem az új Ptk.ban viszont a kft.-knél már nincs ilyen követelmény. Fontos azonban, hogyha a magánszemély pénztől eltérő eszközben kapja meg az osztalékot, akkor is jövedelme keletkezik, azt le kell adóznia.
Ingatlan felújításának támogatása Kérdés Egy Egyesület az általa bérelt ingatlanra eddig megkapta a bérleti díj támogatást az MVH-tól. Erre az elkövetkezendőkben már nincs lehetőség, de arra igen, hogy a bérelt ingatlan felújítását támogassa az MVH 22 millió forint összegben. Kérdés: van-e arra lehetőség, hogy a felújítás összeg határáig ne fizessenek bérleti díjat (jelen helyzetben 15 évről van szó)? Milyen számviteli bizonylatokat kell kiállítani az esetleges kom10
E-számvitel
|
2 0 1 4 . o k t ó b e r, V I . é v f o l y a m 1 0 . s z á m
penzációhoz, lehet-e egyáltalán kompenzálni? A bérelt ingatlanon végzett beruházást nem lehet elidegeníteni, tekintettel a támogatásra. A bérleti díjat ki kell számlázni? Ha igen, akkor a kérdés az, hogy milyen összegben? Mennyire kötelező a piaci árat követni?
Válasz Azt, hogy a bérelt ingatlanon végzett felújítás kit terhel, fő szabály szerint arra vonatkozóan a szerződő feleknek a bérleti szerződésben kell megállapodnia. Megállapodhatnak úgy is, hogy a bérelt ingatlanon végzett felújítás a bérbeadót terheli, ebben az esetben a bérlő által elvégzett felújítási munkákat tovább kell számlázni a bérbeadó felé. A bérbeadó a bérlő felé továbbra is számlázza a bérleti díjakat, és a felújítás továbbszámlázásából adódó követelést lehet a bérleti díj miatti kötelezettséggel szemben kompenzálni. A kompenzálásról akár a bérleti szerződésben meg lehet állapodni, vagy külön megállapodást kötnek rá. Viszont, ha a bérlő kapja a támogatást a felújításra, és a támogatási feltételek szerint a felújítást nem lehet elidegeníteni, akkor az előbb említett lehetőség nem áll fenn. Ebben az esetben a bérlőt terheli a felújítás költsége, azt a bérlőnek kell mint bérelt ingatalon végzett felújítás (beruházás) aktiválnia, azt nem tudja a bérbeadó felé továbbszámlázni. Mivel a felújítást nem lehet a bérbeadónak továbbszámlázni, ezért nem lesz olyan követelés, amelyet a kötelezettséggel szemben be lehetne kompenzálni. A bérleti díjfizetési kötelezettséget fő szabály szerint nem érinti, hogy a felújítást a bérlő aktiválja-e vagy azt továbbszámlázza a bérbeadó felé, a bérleti szerződés szerinti bérleti díjat változatlanul számlázni kell. A kérdésből nem derül ki, hogy a bérbeadó és a bérbevevő az adózási szabályok szerint kapcsolt félnek minősülnek-e (pl. társasági adóalanyok-e szerződő felek), illetve az sem derül ki, hogy a bérbeadó áfa tv. szerinti státusza milyen a bérbeadás tekintetében. Ezek pedig mind befolyásolhatják, hogy milyen döntésnek milyen következményei lehetnek. Ha a szerződő felek kapcsolt félnek minősülnek, akkor a bérleti díj vonatkozásában különösen
E-számvitel
|
fontos, hogy a piaci árat betartsák a felek. Ha nem kapcsoltak, akkor a bérleti szerződésben akár ingyenes – szívességi – használatban is megállapodhatnak, de ekkor is az ingyenesen nyújtott szolgáltatás piaci értéke után az áfát meg kell fizetnie (ha a bérbeadónak áfásan kell számláznia).
In-house szeminárium! Ha szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó- és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az
[email protected] e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
E-számvitel VI. évfolyam tizedik szám, 2014. október Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Bp. Váci út 91/a Tel.: 273-2090 Fax:468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Varga Szabolcs HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917, E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
2 0 1 4 . o k t ó b e r, V I . é v f o l y a m 1 0 . s z á m
NGM által 13 kreditpontra akkreditált képzés IFRS, számviteli terület
A résztvevőket megkérjük, hogy hozzák magukkal saját laptopjukat. A képzés során Microsoft Excel alkalmazásban fogunk dolgozni, ezért kérjük, ellenőrizzék, hogy az Excel program gond nélkül fut a gépükön.
Tanulja meg az IFRS szerinti beszámolók tartalmát és sajátítsa el elkészítésének módját 2 napos, gyakorlati képzésünkön! •
Szakértő előadónk: •
Bűdy Zoltán – okleveles könyvvizsgáló, IFRS tanácsadó
A képzés programja: IAS 1 Beszámoló elemei • • •
mérleg és eredménykimutatás a saját tőke változásainak kimutatása IAS 7 Cash flow kimutatás
IAS 17 Lízingek • • • • •
lízingek csoportosítása: pénzügyi, operatív lízingek minősítése elszámolás a lízingbe adónál, lízingbe vevőnél magyar szabályozás, pénzügyi lízing a magyar törvényekben a lízingstandard várható változásai a bekerülési érték megállapítása ráfordításként való elszámolás szabályozása értékvesztés elszámolása nettó realizálható érték és alkalmazása fogalmi tisztázások céltartalékok értékelése a jelenérték alkalmazása
IAS 38 Immateriális javak • • • •
a bekerülés és mérés esetei saját előállítású immateriális javak hasznos élettartam és maradványérték goodwill és a többlet (negatív goodwill)
IAS 12 Halasztott adók és még több téma. • • •
•
IAS 21 Átváltási árfolyamok •
alkalmazott árfolyamok hatása a mérlegre és eredménykimutatásra
IAS 11 Beruházási szerződések • •
bevételek megjelenítési feltétele készültségi fok megállapítása
IAS 10 Mérlegforduló nap utáni események •
Osztalék elszámolás IFRS szerint
A képzés időpontja: 1. oktatási nap: 2014. október 28. (kedd) 10:00 – 16:30
IAS 37 Céltartalékok • • •
•
•
IAS 2 Készletek • • • •
•
a magyar számviteli eredmény és a társasági adó szerinti adózás előtti eredmény közötti eltérések halasztott adózásra vonatkozó szabályai, a magyar számviteli törvény, valamint a nemzetközi számviteli eredmények közötti eltérés halasztott adózásra való hatásai, a halasztott adók kimutatása az egyedi és konszolidált beszámolókban, a halasztott adók megtérülésének vizsgálata, értékvesztése, a halasztott adók közzétételi követelményei.
fogalmak bemutatása, hatókör halasztott adó logikájának bemutatása, megállapítása, számításának menete halasztott adó bemutatása a beszámolóban
2. oktatási nap: 2014. október 29. (szerda) 10:00 – 16:30
Helyszín: CEU Konferencia Központ, 1106 Budapest, Kerepesi út 87.
Részvételi díj: A képzés díja 140.000 Ft + áfa, ami tartalmazza az előadás írásos szakmai anyagait, az aprósütemények, a kávé, üdítők és az ebéd költségeit, valamint a ’Számvitel, bérszámfejtés és adózás a gyakorlatban’ c. kiadványunk optimum változatát. A további részletekről tájékozódjon honlapunkról: forumakademia.hu
12 E-számvitel
|
2 0 1 4 . o k t ó b e r, V I . é v f o l y a m 1 0 . s z á m
