Munkavédelem 2012. október Szakmai folyóirat
X. évfolyam 10. szám
Munkabiztonság rovatunkban szó lesz a közlekedési szabálysértések csökkentett büntetési tételeiről, a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló kormányrendelet módosításáról, valamint az épített környezet akadálymentesítéséről. Ezt a Kitekintő, az új szabványok és jogszabályok követik, végül ismét egy munkabaleset tanulságait ismerhetik meg.
Tartalom Szerzők: Felföldi Krisztina, Kálmán László A kézirat lezárásának dátuma: 2012. szeptember 24.
Munkabiztonság
Munkabiztonság 1) Csökkentek a közlekedési szabálysértések büntetési tételei A 110. sz. Magyar Közlönyben megjelent 228/2012. (VIII. 23.) Korm. rendelet több közúti közlekedéssel kapcsolatos kormányrendeletet módosított. Módosításra került: • a közúti közlekedésbiztonság egyes állami feladatainak teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrásokról és azok felhasználásának módjáról szóló 188/1996. (XII. 17.) Korm. rendelet, • az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló 256/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet, • a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet, • a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet, • a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet módosítása, • a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet, • a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 236/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet, • az egyes közlekedési szabálysértések miatt alkalmazandó szabálysértési pénzbírság, illetve helyszíni bírság kötelező mértékéről, valamint a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a sza-
•
Csökkentek a közlekedési szabálysértések büntetési tételei
•
231/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet módosításáról
•
A nemzetgazdasági miniszter 28/2012. (IX. 4.) NGM rendelete a 2013. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről
A hónap témája •
Az épített környezet akadálymentesítése
Kitekintő •
Hírek
•
Szabványok
•
Jogszabályok
Egy munkabaleset tanulságai •
Behúzás veszély
Tisztelt Előfizetőnk! Honlapunkon letölthető, szerkeszthető Word formátumú iratmintákat talál! Honlapunk címe, melyen a szolgáltatás elérhető: www.forum-szaklapok.hu Felhasználói név: MVszaklap Jelszó: munka88 Munkavédelemmel kapcsolatos kérdéseit az alábbi e-mail címre várjuk:
[email protected]
1 Munkavédelem
|
2 0 1 2 . o k t ó b e r, X . é v f o l y a m 1 0 . s z á m
bálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvénnyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 63/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet. A kormányrendeletek módosítása gyakorlatilag összefügg azzal a kormányzati törekvéssel, amely a közúti közlekedési szabálysértések bírságtételeinek részbeni csökkentésére, illetve differenciálására irányultak. Az eddigi, idén áprilisban életbe lépett bírságokon azért változtatott a kormány, mert több jogos kritika érte az indokolatlanul magas büntetési tételek alkalmazását. Ennek megfelelően szétválasztották a közlekedő társadalomra veszélyes, illetve arra veszélytelen szabálysértéseket, és ez utóbbiak esetében alacsonyabb bírságokat állapítottak meg. A korábbi százezer forint helyett ötvenezres bírságot kaphat az az autós, aki áthajt a piros lámpán - ezt is tartalmazza a kormány által elfogadott új rendelet, amely több szabálysértésnél is jelentősen csökkentheti a kiszabható büntetések összegét. Az autósoknak az új szabályok szerint kevesebbet kell fizetniük, ha rossz helyen állnak meg, rossz irányba hajtanak be, vagy például átmennek a lezárt vasúti átjárón. Példaként, a várakozási és megállási tilalom megszegéséért eddig kiszabott fi x összegű, 30 000 forintos bírság egy senkit nem veszélytető tiltott parkolás esetén 10 000 forintra mérséklődött, viszont ha valaki zebrán áll meg, annak már 25 000 forintot kell fizetnie, míg az egyik legsúlyosabb büntetést, 50 000 forintos bírságot kap az, aki mozgássérülteknek fenntartott helyen parkol. A vasúti átjárón való tiltott áthajtás esetében az eddigi 300 000 forintos bírságot 60 000 forintra mérsékelték, és azt is meghatározták, hogy ez a szabálysértés csak ott büntethető, ahol valóban jár vasút. Nem büntethető az egészségügyi doboz hiánya, csak akkor, ha szükség lenne rá, de nincs. Így a rendőr csak azért nem állíthatja meg az autóst, hogy kifejezetten az egészségügyi dobozt vagy a láthatósági mellényt ellenőrizze. A kerékpárosok tekintetében a véralkoholszinttől függően differenciálják a bírságolást, és a jövőben a 0,5 és 0,8 ezrelék közötti véralkoholszint csak akkor lesz büntethető, ha a kerékpáros veszélyhelyzetet teremt, vagy ha főúton közlekedik. A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (KRESZ) főbb módosításai a következők. A kormány módosította a KRESZ egyes rendelkezéseit azzal a céllal, hogy az előírások elsősorban ne a szankcionálásra adjanak alapot, hanem a közlekedés biztonságát javítsák az érthető és betartható követelmények meghatározásával.
Egyes változások már augusztustól, a nagyobb része szeptembertől érvényes. A várakozási tilalom már augusztusban enyhül, vagyis szabadon parkolhatnak az autósok az út menti ingatlan kapubejárójában, ha a parkolásra az ingatlan tulajdonosa hozzájárult. Szeptembertől tilos a közúti közlekedés hatósági ellenőrzését megakadályozni, megzavarni és az ellenőrzés eredményét befolyásolni. Ez a módosítás a sebességellenőrzés kivédésére alkalmas lézerblokkolók további terjedését igyekszik megakadályozni, de a KRESZ módosítása az ellenőrzést előrejelző eszközök (radardetektor) alkalmazását nem tiltja. Szintén szeptembertől érvényes az a szabály, hogy kétvagy többsávos autópályán és autóúton torlódás esetén: • a legbelső sávban balra, • a többi sávban pedig szorosan jobbra kell húzódni. • ha az így kialakuló „folyosóban” történő biztonságos elhaladás azt szükségessé teszi – a forgalmi sávokat kijelölő terelővonalak átlépésével kell haladni és megállni. A közterület-felügyelő a járművet megállíthatja. A megállítására vagy karjának feltartásával, vagy fehér szegélyű piros tárcsának függőleges feltartásával, piros vagy fehér fény körbeforgatásával, illetőleg síppal ad jelzést. Az ilyen jelzés észlelése esetén a járművel meg kell állni. Kibővült a jármű figyelmeztető jelzést adó berendezés működtetésének kötelezettsége, a továbbiakban a következő esetekben is kell figyelmeztető jelzést adó berendezést működtetni: • személy- és vagyonvédelmi tevékenység keretében vagy a pénzügyi szolgáltatást végző szervezet által üzemeltetett pénz- és értékszállítást rendszeresen végző járművön a feladat végzése közben, • közterületi polgárőri szolgálat ellátása során e tevékenységet végző járművön a feladat végzése közben. Baleset vagy egy gépkocsi kigyulladása esetén a nem érintett járművek vezetői is kötelesek a tőlük elvárható módon segítséget nyújtani. A jármű vezetője a segítségnyújtáshoz a járművön készenlétben tartott elsősegélynyújtó felszerelést, valamint a tűzoltó készülékkel ellátott jármű vezetője a tűzoltó készüléket a kigyulladt jármű oltásához köteles használni, illetve a segítségnyújtó rendelkezésére bocsátani. A KRESZ módosítása a kerékpárosokat is érinti a következők szerint: • már nincs zéró tolerancia az alkoholfogyasztás tekintetében, kivéve a főútvonalakon. A rendelet nyomán a kerékpárosok alkoholos, de nem ittas állapotban vezethetik járművüket pl. mellékutakon – egy pohár sör vagy bor beleférhet. • a világítás ezentúl lehet a kerékpároson, sisakon, táska csatján is (előre fehér-, hátrafelé piros színű, folyamatos
2 2 0 1 2 . o k t ó b e r, X . é v f o l y a m 1 0 . s z á m
|
Munkavédelem
•
vagy villogó fényt adó lámpa és fényvisszaverő). a láthatósági mellény, fényvisszaverős ruházat továbbra is csak éjszaka, rossz látási viszonyok közt, csak lakott területen kívül kötelező.
2) 31/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet módosításáról
tartanak azok az ellenőrző hatóságok, amelyek feladat- és hatásköre az együttes eljárást lehetővé teszi. •
•
• A módosítással a rendelet új fejezettel bővült, a 6. § után kiegészítésre került: „3/A. A hatósági ellenőrzési terv és az összevont ellenőrzés” című fejezettel. A kiegészítés meghatározza az ellenőrzések rendszerét, végrehajtásának módjait, az ellenőrzés megállapításainak értékelését, valamint a megállapítások, következtetések esetleges hasznosításának lehetőségét a szakmai irányító, ellenőrző szervezeteknél egyaránt. Ez alapján a szakmai irányító szerv a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok által lefolytatandó hatósági ellenőrzések vonatkozásában legkésőbb az ellenőrzési időszakot megelőző 45. napig országos hatósági ellenőrzési tervet készít és gondoskodik annak a szakmai irányító szerv honlapján történő közzétételéről. Az ellenőrző hatóság a szakmai irányító szerv által kiadott országos hatósági ellenőrzési terv alapján készíti el a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti hatósági ellenőrzési tervét az ellenőrzési időszakot megelőző 15. napig. • Az ellenőrző hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti ellenőrzési jelentését elkészíti és megküldi az ellenőrzési időszakot követő 30. napig a szakmai irányító szervnek. • A szakmai irányító szerv az ellenőrzési időszakot követő 60. napig a beérkezett ellenőrzési jelentések beépítésével elkészíti a hatósági ellenőrzésekkel kapcsolatos országos beszámolóját területi és ellenőrző hatóságok szerinti bontásban, és gondoskodik annak a szakmai irányító szerv honlapján történő közzétételéről. • Az ellenőrző hatóság hivatali helyiségében a beszámoló azon részét kell kifüggeszteni, amely az illetékes ellenőrző hatóságra vonatkozóan tartalmaz adatokat. • Az ellenőrző hatóság által ellátott államigazgatási feladat tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező ágazati szakmai irányító miniszter a szakmai irányító szerv által készített beszámolót a közzétételét követő 30 napon belül véleménynyilvánítás céljából megküldi a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak. Éves összevont ellenőrzési terv alapján összevont ellenőrzést
Az éves összevont ellenőrzési tervet a főigazgató a szakigazgatási szervek vezetőinek közreműködésével készíti elő és terjeszti fel jóváhagyásra a kormánymegbízott részére. Az éves összevont ellenőrzési tervet minden év december 15. napjáig hagyja jóvá a kormánymegbízott, és ezzel egyidejűleg megküldi a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter és az összevont ellenőrzésben részt vevő ellenőrző hatóságok szakmai irányítói részére. A fővárosi és megyei kormányhivatalok törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági és pénzügyi ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat a rendelet 1. melléklet határozza meg, amely az ott meghatározottak szerint átfogó, téma-, cél- és utóellenőrzés lehet.”
A munkavédelmi hatósági ellenőrzéseket illetően – a határidőktől eltekintve – a jogszabály kiegészítése várhatóan a következőt jelenti: •
• •
•
•
• •
Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság országos hatósági ellenőrzési tervet készít a kormányhivatalok munkavédelmi felügyelőségei részére, amelyet honlapján közzétesz, a munkavédelmi felügyelőségek az országos hatósági ellenőrzési terv alapján elkészítik saját ellenőrzési terveiket, az ellenőrzési időszakot követően a munkavédelmi felügyelőségek elkészítik ellenőrzési jelentésüket, amelyet megküldenek a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság részére, a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság elkészíti a hatósági ellenőrzésekkel kapcsolatos országos beszámolóját területi és ellenőrző hatóságok szerinti bontásban, és a honlapján közzéteszi, a munkavédelmi felügyelőségek hivatali helységűkben közzéteszik a beszámoló rájuk vonatkozó részét, az ellenőrzési feladat tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező ágazati szakmai irányító miniszter a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság által készített beszámolót véleménynyilvánítás céljából megküldi a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak.
3) A nemzetgazdasági miniszter 28/2012. (IX. 4.) NGM rendelete a 2013. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről A 116. sz. Magyar Közlönyben megjelent rendelet szabályozza az év végi, illetve a 2013. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarendet a következők szerint:
3 Munkavédelem
|
2 0 1 2 . o k t ó b e r, X . é v f o l y a m 1 0 . s z á m
• 2012. december 1. szombat munkanap • 2012. december 31., hétfő pihenőnap • 2013. augusztus 24., szombat munkanap • 2013. augusztus 19., hétfő pihenőnap • 2013. december 7., szombat munkanap • 2013. december 24., kedd pihenőnap • 2013. december 21., szombat munkanap • 2013. december 27., péntek pihenőnap A rendelet hatálya – az alábbi kivétellel – kiterjed minden munkáltatóra és az általuk foglalkoztatottakra. Nem terjed ki a megszakítás nélkül üzemelő és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő munkáltatóra, illetve az ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkarendjére.
A hónap témája Az épített környezet akadálymentesítése Az épített környezethez, valamint az általa nyújtott szolgáltatásokhoz való teljes értékű hozzáférés és használhatóság különböző akadályokba, problémákba ütközhet. Az épületekkel, valamint az azokban található szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerülő akadályok lehetnek: • építészeti akadályok, • a horizontális és vertikális közlekedés akadályai, • térbeli akadályok, • ergonómiai akadályok, • antropológiai akadályok, • illetve érzékelési és kommunikációs akadályok. Az akadálymentesség fogalma tehát – az előzőek alapján – nem csak az épített környezet (épület, udvar, közterület, stb.) akadálymentes „fizikai” használatát, hanem az információ és kommunikáció mindenki számára lehetséges elérhetőségét is tartalmazza. Az alapvető emberi képességek valamely dimenziójában (felfogóképesség, látásképesség, hallás- és beszédképesség, kar- és kézfunkciók valamint mozgásképesség) – egészségügyi okok, vagy környezeti hatások miatt – bekövetkező csökkenés korlátozza az épített környezet, valamint az abban található szolgáltatások használhatóságát. Az emberi teljesítőképesség korlátozottsága szempontjából 4 fő fogyatékossági csoportot különböztetünk meg: • • • •
a mozgásukban, a látásukban, a hallásukban és beszédképességeikben, valamint az értelmi képességeikben akadályozott személyek csoportját.
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII., törvény 2.§ - a alapján az épített környezet akkor akadálymentes, „ha annak kényelmes, biztonságos és önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy ember csoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük.” Az épített környezethez való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében az épületek, valamint az általuk nyújtott szolgáltatások tervezésénél az épületet használók eltérő képességeit figyelembe kell venni. Az eltérő képességgel rendelkező használók igényeit azonban nem külön-külön létesítményekkel kell biztosítani, hanem – az egyetemes tervezés elveit alkalmazva – a különböző igényeket egyesíteni kell a tervezés során. Az akadálymentes tervezés kiindulópontja tehát a különleges igények (fogyatékossággal élő személyek szükségletei) kielégítésének szempontja speciális eszközök, berendezések, műszaki megoldások alkalmazásával. Az ilyen szempontú tervezéssel az épületeket használók köre bővül a fogyatékossággal élő személyekkel, ugyanakkor így olyan létesítmények jönnek létre, amelyek más használók részére is kényelmesebbek, biztonságosabbak. Az épített környezet akadálymentes kialakítása tágabb értelemben a közterületekre is vonatkozik, mivel biztosítani kell a fogyatékos személyek számára a munkahely, a szolgáltatás, az egészségügyi intézmény megközelítését. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény meghatározza a fogyatékos személyt érintő jogokat: • • •
joga van a számára akadálymentes, továbbá érzékelhető és biztonságos épített környezetre, megilleti információs esélyegyenlőség az információs társadalmi szolgáltatások igénybevételekor, biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést a különböző fogyatékossági csoportok eltérő speciális szükségletei figyelembe vételével.
A törvény alapján: „12. § (1) A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során – az 1997. évi CLIV. törvénnyel összhangban – figyelemmel kell lenni a fogyatékosságából adódó szükségleteire. 15. § (1) A fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult.” A munkahelyek munkavédelmi követelményeiről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM – EüM együttes rendelet: • ismétli azt az elvárást, amely szerint a megváltozott munkaképességű, fogyatékkal élő munkavállalók adottságaira a munkahelyek kialakításánál figyelemmel kell lenni, • meghatározza, hogy azokon a munkahelyeken, ahol
4 2 0 1 2 . o k t ó b e r, X . é v f o l y a m 1 0 . s z á m
|
Munkavédelem
•
megváltozott munkaképességű, fogyatékkal élő munkavállalókat kívánnak foglalkoztatni, a munkakörnyezetet, a berendezéseket a testi adottságaiknak megfelelően, illetve a megváltozott munkaképességükre figyelemmel kell kialakítani, továbbá biztosítani kell a megváltozott munkaképességükhöz szükséges, általuk felismerhető jelzéseket.
Az eltérő fogyatékossági csoportok munkahelyi környezetének kialakításánál más-más szempontok figyelembevételével kell a munkakörnyezetet kialakítani. • Mozgássérült személyek esetén: – elsősorban a közlekedés lehetőségeinek biztosítása a fő szempont, – másodsorban arra kell figyelni, hogy pl. a kerekeszszékben ülő munkát végző személy a munkafolyamathoz szükséges eszközöket, anyagokat elérhesse, – harmadsorban a szociális blokk kialakítása legyen alkalmas a mozgássérült személyek általi használatra. • Vak, alig látó vagy gyengén látó személyek számára a meglévő észlelési csatornákat kell figyelembe venni, a megmaradt képességekre kell építeni az információ átadását. Például közlekedésüket vezetősávokkal, figyelmeztető sávokkal lehet biztonságosabbá tenni. • Néma és beszédfogyatékos személyek esetén a kommunikációnál személyi segítő válhat szükségessé. • Az értelmi fogyatékos és autista személyek igen eltérő kialakítású környezetet igényelnek. Számukra mindig egyedileg kell meghatározni a munkahely kialakítását, többnyire csak csoportban, felügyelet mellett végezhetnek munkát. Az előbbiekben idézett jogszabályi előírásokból levonható, hogy a munkáltatóknak az esélyegyenlőség biztosítása, jogszabályi követelményeinek megvalósítása érdekében figyelemmel kell lenni: • • •
a fogyatékos személyek fogyatékosságból adódó szükségleteire, az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására a szolgáltatás igénybevételének vonatkozásában, valamint, – ha megváltozott munkaképességű vagy fogyatékkal élő munkavállalót kívánnak foglalkoztatni – az akadálymentes munkahelyek kialakítására.
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK ) előírásai tartalmazzák az épített környezet kialakításának: • • •
általános követelményeit, konkrét előírásokat (méret, kialakítás), valamint tartalmaz további többletkövetelményeket az akadálymentes használat biztosítása érdekében. Az OTÉK 104. § bekezdései állapítják meg az akadálymen-
tesítésre vonatkozó általános követelményeket. Az OTÉK 2008. évi módosítását megelőzően az akadálymentesség követelménye lényegében csak a mozgásukban korlátozott személyek sajátos igényeire korlátozódott. A 2008. évi módosítás keretében meghatározták a „fogyatékos személy” fogalmát, miáltal az akadálymentesség követelménye a fogyatékos személyek teljes körének sajátos igényeire kiterjedt. Új építmények létesítése esetén a mindenki által használható részek akadálymentességét teljes körűen biztosítani kell. A 108. § bekezdései alapozzák meg a differenciálás lehetőségét a meglévő épületek akadálymentesítése esetében. A (9) bekezdésben foglalt „minimális feltételek” értelemszerűen a következők: • az épületbe való akadálytalan bejutás, • az épület bejárati szintjén a közszolgáltatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása, • ugyanezen az épületszinten akadálymentes mosdó, WC helyiség kialakítása. . Az OTÉK 1. sz melléklete meghatározza a részleges akadálymentesítést: „ha a meglévő építmény, építményrész utólagos akadálymentessé történő átalakítása kisebb területre, építményrészre terjed ki, mint az az építmény rendeltetése alapján elvárható, ideális volna, és/vagy az építmény egyes részletei nem felelnek meg az akadálymentesség követelményéhez előírt méreteknek, szabályoknak, azonban az építményben lévő közszolgáltatások így is hozzáférhetők mindenki számára.” Meglévő építmények utólagosan akadálymentesítendő részeit úgy kell meghatározni, hogy a közszolgáltatás hozzáférése mindenki számára biztosítható legyen. Az ennek megvalósításához szükséges minimális feltételekre vonatkozó információt – jogszabályi rendelkezés hiányában – a közszolgáltatást végző intézmény, illetve hatóság adja meg. Vitatott esetben a közszolgáltatás szerint érintett minisztérium állásfoglalása a meghatározó.
Ha az építmény utólagos akadálymentessé tétele csak részben valósítható meg, szükség esetén részleges akadálymentesítés is elfogadható, ha az ott lévő közszolgáltatás így is mindenki számára akadálymentesen hozzáférhető.
A fogyatékos személyek elsődleges használatára szolgáló épületet, épületrészt, önálló rendeltetési egységet, helyiséget minden részletében az akadálymentes használat lehetőségét biztosító módon kell megvalósítani. Az OTÉK előírásain túlmenően az ÖTM és a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány megbízásából készült tervezési segédletek adnak információkat, értelmezést, lehetséges műszaki
5 Munkavédelem
|
2 0 1 2 . o k t ó b e r, X . é v f o l y a m 1 0 . s z á m
megoldásokat az akadálymentes kialakításra, a berendezések elhelyezésére, amelyekből a legjellemzőbbeket ismertetjük. Az épületek, közterületek utólagos akadálymentesítése során műszakilag a legnagyobb problémát a mozgást közvetlenül gátló – vertikális, horizontális, térbeli – akadályok leküzdése jelenti, mert az esetek nagy részében az épületszerkezetekbe való jelentős beavatkozással jár együtt, éppen emiatt jelentős költségvonzatai is vannak. A mozgást közvetlenül gátló akadályok megszüntetése nélkül akadálymentesítésről beszélni értelmetlen. Ám – a jelenlegi közvélekedéssel ellentétben – az akadálymentesítés nem merül ki pusztán ezen akadályok elhárításában, a teljes körű akadálymentesítés további lépései csak ezután következhetnek. Hiábavaló ugyanis eljutni egy épületig és bejutni a belsejébe, ha annak szolgáltatásai továbbra is elérhetetlenek maradnak a sérült és a megváltozott képességű emberek számára. Az akadálymentes környezet megteremtésének törvényi kötelezettsége a siket és nagyothalló személyekre is vonatkozik, részükre is nélkülözhetetlen. Pontosabban értelmezve, nem a fizikai, hanem a „verbális rámpa” megteremtésére van szükség a hallássérült személyek számára. Esetükben az akusztikus információk vizuális megjelenítése (műsorfeliratozás, digitális szövegkivetítés, feliratok, tájékoztatók, piktogramok, stb.) és nagyothallóknak az indukciós hurokerősítők alkalmazása jelenti a megoldást. A látásukban korlátozott személyek csoportján belül megkülönböztethetünk gyengén látó, illetve vak embereket. Látásképességeikben időszakosan korlátozottak lehetnek: • • •
a vizuálisan túlterhelt körülmények között dolgozók, színes fénnyel vagy erősen illetve gyengén megvilágított környezetben közlekedők, továbbá a szem csökkent adaptációs és akkomodációs képességével bíró idősek.
Számukra az épített környezetben való tájékozódás és az információszerzés jelenti a legnagyobb problémát. Fontos, hogy az épített környezetben található valamennyi írott információt a gyengén látó emberek számára megfelelő méretű és kontrasztos megjelenítéssel közöljünk, a vak emberek számára pedig hallható, illetve tapintható jelekké alakítsunk át. Az értelmileg akadályozott emberek csoportján belül szintén széles a spektrum: •
az értelmi képességeik (pl. koncentrációképesség, rendszerező képesség, problémamegoldó és döntéshozó képesség, rövid és hosszú távú memória, nyelv megértése) teljes mértékű használatában korlátozottak lehetnek a
korlátozott műveltséggel rendelkező egyének, idősek, a kimerült, illetve stressz miatt tevékenységükben zavart egyének, • valamint betegségek következtében korlátozott felfogóképességgel, memóriával, koncentrációs képességgel rendelkező egyének. Értelmi fogyatékos emberek – veleszületett vagy szerzett sérülésük folytán szellemi hátrányos helyzetű személyek – számára a mindennapi életben való eligazodás, kommunikáció, tájékozódás, akaratnyilvánítás, ügyek intézése, stb. komoly nehézséget illetve megoldhatatlan problémát jelent. •
Az épített környezettel, valamint a benne található szolgáltatásokkal kapcsolatban számukra is a tájékozódás, az információszerzés és a kommunikáció okozhat nehézséget. Segíthetjük őket pl.: • jól áttekinthető alaprajzú épületek tervezésével, • egyszerű, szimbólumokkal kiegészített feliratok, információs táblák tervezésével, illetve elhelyezésével. A jelzések, szimbólumok egyszerűek, logikusak, könnyen olvashatóak és észlelhetőek legyenek, és egyértelmű információt nyújtsanak. Kerülni kell a kétértelmű szavakat és a bonyolult kifejezéseket. Szükség esetén személyi segítséget kell biztosítani.
Kitekintő Hírek A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság tájékoztatása az NMH MMI Munkavédelmi Főosztály költözéséről 2012. augusztus 24-én az NMH MMI Munkavédelmi Főosztálya az 1024 Budapest, Margit krt. 85. alól az 1086 Budapest, Szeszgyár u. 4. alá költözött. Az új elérhetőségek: Cím: 1086 Budapest, Szeszgyár u. 4. Telefon: (06 1) 299-9090 Fax: (06 1) 299-9093 Levelezési cím: 1476 Budapest Pf. 75
Szabványok Munkabiztonságot érintő nemzeti szabványok közzététele: /A Szabványügyi Közlöny 2012. szeptemberi száma alapján./
6 2 0 1 2 . o k t ó b e r, X . é v f o l y a m 1 0 . s z á m
|
Munkavédelem
FIGYELEM!
A szürke mezőben lévő szabványok angol nyelven kerültek kiadásra
Az idegen nyelvű szabványok címfordítása nem hivatalos fordítás, csak tájékoztatásul szolgál. A nemzetközi szabványok a bevezetéskor kapják meg a hivatalos magyar nyelvű címüket.
1
MSZ EN
2
MSZ EN
3
MSZ EN
5
MSZ EN
Gyermekjátékszerek biztonsága. 1. rész: Mechanikai és fizikai tulajdonságok – Az MSZ 71-1:2011 EN 71-1:2005+A 14:2011 helyett Gyermekjátékszerek biztonsága. 8. rész: Tevékenységet igénylő gyerekjátékszerek 71-8:2012 otthoni használatra – Az MSZ EN 71-8:2003+A 4:2009 helyett Folyadékot szállító szivattyúk és szivattyúegységek. 809:1998+ Általános biztonsági A1:2010 követelmények – Az MSZ EN 809:2000 helyett Famegmunkáló gépek biztonsága forgószerszámos marógépek egyoldali megmunká848-3:2007+ láshoz. 3. rész: Számvezérlésű A2:2010 (NC-) fúró- és marógépek – Az MSZ EN 848-3:2007 helyett
Visszavont nemzeti szabványok A Szabványügyi Közlöny 2012. szeptemberi számában munkabiztonságot érintő nemzeti szabvány visszavonása nem történt.
A Szabványügyi Testület az alábbi munkabiztonságot is érintő nemzeti szabványok visszavonását tervezi: MSZ 54:1981 Kézi mozgatású, karos-láncos emelő MSZ 5527:1980 Lánckengyel MSZ 6701-1:1983 Anyagmozgató berendezések elnevezése. Teherfelvevő eszközök MSZ 6701-11:1983 Anyagmozgató berendezések elnevezése. Villamos emelődob MSZ 6706:1980 Kézi hajtású láncos emelő MSZ 6708:1980 Kézi hajtású láncos emelő vizsgálata MSZ 6711:1982 Négyszög keresztmetszetű darusín MSZ 6728:1985 Emelkedőházas, fogasrudas emelő MSZ 7191-1:1981 Toronydarupályák. Általános műszaki előírások
MSZ 7191-2:1981 Toronydarupályák. Fakeresztaljas toronydarupálya MSZ 7191-3:1981 Toronydarupályák. Acélkeretes fakeresztaljas toronydarupálya MSZ 7191-4:1981 Toronydarupályák. Vasbeton hosszaljas toronydarupálya MSZ 7341:1982 Acél darukerék méretei MSZ 8682:1983 Emelőkocsi főméretei MSZ 9703:1970 Kötéldob horonyprofil MSZ 9705:1979 Egyágú nyers daruhorog MSZ 9706:1975 Daruhorogszár- és horoganyamenet MSZ 9707:1980 Daruhorog műszaki követelményei és vizsgálata MSZ 9711:1979 Kétágú, nyers daruhorog MSZ 9712:1970 Sodronykötélvég-hüvely MSZ 9720:1969 Kötélkorong horonyprofil MSZ 9727:1978 Merev függeszték műszaki követelményei és vizsgálata MSZ 9746-1:1992 Sodronykötélvég ékes-hüvelyes rögzítése. Szerkezeti és szerelési követelmények MSZ 12433-1:1987 Emelőgépek fő műszaki jellemzői. Általános előírások MSZ 12433-3:1977 Emelőgépek fő műszaki jellemzői. Kézihajtású futódaruk MSZ 12433-4:1977 Emelőgépek fő műszaki jellemzői. Horogüzemű villamos futódaruk MSZ 12433-5:1981 Emelőgépek fő műszaki jellemzői. Különleges teherfelvevő szerkezetű futódaruk MSZ 12433-6:1981 Emelőgépek fő műszaki jellemzői. Különleges daruk MSZ 12433-7:1989 Emelőgépek fő műszaki jellemzői. Felrakódaru MSZ 12854:1979 Daruk veszélyes részeinek színjelölése MSZ 12855:1979 Daruellensúly és központi nehezék műszaki követelményei MSZ 12857:1979 Darusodronykötél, kötéldob és -korong, lánc és lánckerék biztonságtechnikai követelményei MSZ 12858:1979 Tartóköteles daru biztonságtechnikai követelményei MSZ 12860:1979 Daruk általános biztonságtechnikai követelményei MSZ 12862:1980 Teherfelvevő eszközök biztonságtechnikai követelményei MSZ 13275:1961 Láncdió rövidszemű teherlánchoz MSZ 19170-3:1988 Emelőgépek tervezésének és létesítésének általános biztonságtechnikai előírásai. Villamos emelődob MSZ 19170-4:1982 Emelőgépek tervezésének és létesítésének általános biztonságtechnikai előírásai. Felrakógépek MSZ 19170-5:1984 Emelőgépek tervezésének és létesítésének általános biztonságtechnikai előírásai. Körülkerített emelőterű emelőberendezés MSZ 19170-8:1987 Emelőgépek tervezésének és létesítésének általános biztonságtechnikai előírásai.
7 Munkavédelem
|
2 0 1 2 . o k t ó b e r, X . é v f o l y a m 1 0 . s z á m
Felrakódaru és felrakógép biztonsági távolságai MSZ 19183-1:1988 Villamos emelődobok biztonságtechnikai előírásai. Általános követelmények MSZ 19183-2:1988 Villamos emelődobok biztonságtechnikai előírásai. Robbanásbiztos villamos emelődob MSZ 19170-1:1988 Emelőgépek tervezésének és létesítésének általános biztonságtechnikai előírásai. Daruk MSZ 19170-9:1988 Emelőgépek tervezésének és létesítésének általános biztonságtechnikai előírásai. Daruk biztonsági távolságai MSZ 19170-6:1985 Emelőgépek tervezésének és létesítésének általános biztonságtechnikai előírásai. Sodronykötelek, kötéldobok és kötélkorongok főméretének megválasztása MSZ 19170-7:1987 Emelőgépek tervezésének és létesítésének általános biztonságtechnikai előírásai. Hajtások MSZ 19171-1:1986 Emelőgépek biztonsági berendezései. Fékek MSZ-05-45.7100:1988 Emelőgépek villamos berendezése. Daruellenállás. Követelmények. Vizsgálatok
Jogszabályok Megjelent jogszabályok 3/2012. (VIII. 14.) NMH utasítás a Fővárosi/Megyei Kormányhivatalok Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerveinek Munkavédelmi Felügyelőségei által végzett, előzetes bejelentéssel történő hatósági ellenőrzések eljárási rendjéről (Hatályos: 2012. 08. 15.) (Megjelent: Hivatalos Értesítő: 2012/35. (VIII. 14. )) 41/2012. (VIII. 22.) BM rendelet a szabálysértési elzárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló 17/2012. (IV. 5.) BM rendelet módosításáról (Hatályos: 2012. 08. 23.) 226/2012. (VIII. 23.) Korm. rendelet egyes, a fegyverekre és lőszerekre vonatkozó, valamint katasztrófavédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról (Hatályos: 2012. 08. 24.) (Módosította a a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. Törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendeletet és a katasztrófavédelmi bírság részletes szabályairól, a katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetéséről és visszatérítéséről szóló 208/2011. (X. 12.) Korm. rendeletet) 228/2012. (VIII. 23.) Korm. rendelet a közúti közlekedéssel kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról (Hatályos: 2012. 08. 24., 2012. 09. 01., 2012. 10. 22.) (Módosította az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló 256/2000. (XII. 26.) Korm. rendeletet, a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről
szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendeletet, a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendeletet, a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletet, a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendeletet, a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendeletet, a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 236/2000. (XII. 23.) Korm. rendeletet, az egyes közlekedési szabálysértések miatt alkalmazandó szabálysértési pénzbírság, illetve helyszíni bírság kötelező mértékéről, valamint a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvénnyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 63/2012. (IV. 2.) Korm. rendeletet) 43/2012. (VIII. 23.) BM rendelet a Nemzeti Nyomozó Irodának a Készenléti Rendőrségbe történő integrálásával kapcsolatos egyes miniszteri rendeletek módosításáról (Hatályos: 2012. 09. 01.) (Módosította a egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendeletet, a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendeletet, a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaira vonatkozó munkáltatói jogkörökről és azok gyakorlására feljogosított elöljárókról szóló 61/2011. (XII. 29.) BM rendeletet, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint foglalkozásegészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 70/2011. (XII. 30.) BM rendeletet) 25/2012. (VIII. 23.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter feladatkörébe tartozó egyes miniszteri rendeletek új ország-elnevezéssel összefüggő módosításáról (Hatályos: 2012. 08. 24.) (Módosította a a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet, a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet, a háztartási villamos hűtőszekrényekre, fagyasztószekrényekre és ezek kombinációira vonatkozó energiahatásfok-követelményekről és megfelelőségük tanúsításáról szóló 5/2002. (II. 15.) GM rendelet, a
8 2 0 1 2 . o k t ó b e r, X . é v f o l y a m 1 0 . s z á m
|
Munkavédelem
szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendeletet, az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendeletet, a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 23/2008. (VIII. 8.) PM rendeletet) 26/2012. (VIII. 23.) NGM rendelet egyes műszaki tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (Hatályos: 2012. 08. 24., 2013. 07. 20., 2012. 10. 01.) (Módosította a gyermekjátékok biztonságáról szóló 38/2011. (X. 5.) NGM rendeletet) (Hatályon kívül helyezte a hegesztők minősítéséről szóló 6/1996. (II. 21.) IKM rendeletet) 47/2012. (VIII. 23.) NFM rendelet egyes közúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 80/2009. (XII. 29.) KHEM rendelet módosításáról (Hatályos: 2012. 08. 24.) (Módosította a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendeletet, az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendeletet) 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről (Hatályos: 2012. 09. 01.) (Módosította a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendeletet, a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 23/2008. (VIII. 8.) PM rendelet) 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről (Hatályos: 2012. 09. 01.) 231/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet módosításáról (Hatályos: 2012. 09. 27) 19/2012. (VIII. 28.) HM rendelet a honvédelemért felelős miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról (Hatályos: 2012. 09. 01.) (Hatályon kívül helyezte a honvédelmi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 17/2008. (VII. 18.) HM rendeletet) 17/2012. (VIII. 29.) EMMI rendelet a gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, kölcsönzésének szakmai követelményeiről szóló 7/2004. (XI. 23.) EüM rendelet, valamint az Állami Népegész-
ségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet módosításáról (Hatályos: 2012. 08. 30., 2012. 09. 28.) 237/2012. (VIII. 30.) Korm. rendelet a közszolgálati tisztviselők személyi irataira, a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók személyi irataira és a munkaügyi nyilvántartásra, a közszolgálati alapnyilvántartásra és közszolgálati statisztikai adatgyűjtésre, valamint a tartalékállományra vonatkozó egyes szabályokról szóló 45/2012. (III. 20.) Korm. rendelet módosításáról (Hatályos: 2012. 08. 31., 2012. 09. 01.) 238/2012. (VIII. 30.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet módosításáról (Hatályos: 2012. 08. 31.) 245/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet egyes műszaki tárgyú kormányrendeletek módosításáról (Hatályos: 2012. 09. 08.) 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról (Hatályos: 2012. 09. 08.) 21/2012. (IX. 4.) EMMI rendelet egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs célú módosításáról (Hatályos: 2012. 09. 05., 2013. 07. 01., 2013. 10. 01., 2014. 02. 01.) (Módosította a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről szóló 38/2003. (VII. 7.) ESzCsMFVM-KvVM együttes rendeletet, az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről szóló 8/2003. (III. 13.) ESzCsM rendeletet, a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendeletet, a kozmetikai termékek biztonságosságáról, gyártási, forgalmazási feltételeiről és közegészségügyi ellenőrzéséről szóló 40/2001. (XI. 23.) EüM rendeletet) 28/2012. (IX. 4.) NGM rendelet a 2013. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről (Hatályos: 2012. 09. 12.) 52/2012. (IX. 11.) NFM rendelet egyes vasúti hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló miniszteri rendeletek módosításáról (Hatályos: 2012. 10. 11.) (Hatályon kívül helyezte a vasúti járművezetők és egyes gépkezelők vizsgadíjairól szóló 41/2005. (VI. 11.) GKM rendelet) 261/2012. (IX. 17.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet módosításáról (Hatályos: 2012. 09. 18.) 264/2012. (IX. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet feladatkörét érintő egyes kormányrendeletek módosításáról (Hatályos: 2012. 09. 18.) (Módosítja az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételi el-
9 Munkavédelem
|
2 0 1 2 . o k t ó b e r, X . é v f o l y a m 1 0 . s z á m
járás során szükséges szakhatósági állásfoglalás kiadásának eljárási szabályairól szóló 208/2009. (IX. 29.) Korm. rendeletet) 265/2012. (IX. 17.) Korm. rendelet a nukleáris energiával kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról (Hatályos: 2012. 09. 22., 2012. 11. 01.) (Módosítja a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendeletet, Hatályos: 2012. 11. 01.) 55/2012. (IX. 17.) NFM rendelet a nukleáris létesítményben foglalkoztatott munkavállalók speciális szakmai képzéséről, továbbképzéséről és az atomenergia alkalmazásával összefüggő tevékenységek folytatására jogosultak köréről (Hatályos: 2012. 11. 01.) (Módosítja az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 5/1997. (III. 5.) IKIM rendeletet) 1371/2012. (IX. 17.) Korm. határozat a közszolgálati ellenőrzések 2012. évi vizsgálati tárgyköreiről és a vizsgálat alá vont közigazgatási szervekről (Hatályos: 2012. 09. 18.) 27/2012. (IX. 18.) EMMI rendelet egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról (Hatályos: 2012. 09. 19.) (Módosítja az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendeletet, a gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, kölcsönzésének szakmai követelményeiről szóló 7/2004. (XI. 23.) EüM rendeletet, a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendeletet) 43/2012. (IX. 18.) KIM rendelet a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal létrehozásával összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról (Hatályos: 2012. 09. 19.) 56/2012. (IX. 18.) NFM rendelet a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 40/2006. (VI. 26.) GKM rendelet módosításáról (Hatályos: 2012. 10. 03.) (Módosítja a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 40/2006. (VI. 26.) GKM rendeletet)
Egy munkabaleset tanulságai Behúzás veszély A munkabalesetek döntő többsége – ahogy ezt a feldolgozott munkabalesetek statisztikai adatai bizonyítják – azért következik be, mert a munkavállalók bízva saját szakmai gyakorlatában, rutinjában a legelemibb biztonsági szabályokat áthágva végzik munkájukat. Ezek a munkavállalók rendszerint a figyelmeztetésre úgy reagálnak, hogy „ugyan már, tudom én mit csinálok, már tíz éve ismerem ezt a gépet, még soha egy karcolás sem történt.” stb. … A munkabaleset előzményei, tényállás A munkáltató – Élelmiszeripari Zrt. – 72 élelmiszeripari munkást (szak- és betanított munkást) foglalkoztat ostyasütő üzemegységében. A Zrt. illetékesei az új sorozatú gépek üzembe helyezéséről döntöttek hálózati szinten. Az üzemben a krémkeverő és a krémkenő mellett új típusú kör alakú sütőautomatán történik a különböző édesipari termékek előállítása. A gép 24 db 130x220 mm-es sütőlappal dolgozik, ezeken 4 db 55 mm-es vagy 2 db 90 mm-es ostya sül. A gép a felső és az alsó sütőlapba szerelt elektromos fűtőtestekkel süti az ostyát. A sütőlapba vésendő minta a megrendelés szerint készül. A sütőlapok vízszintes körön haladnak, a nyitásukat, zárásukat kényszerpálya végzi. A kész ostya egy csúszdán keresztül a gépből hullik ki. A munkavállaló – Z. K. – a második munkaközi szünet előtt észlelte, hogy az ostyatészta nem jutott át egyenletesen a tésztaadagoló nyíláson, ezért, hogy azt egyenletesen „elterítse”, jobb kézzel benyúlt a 160x70 mm keresztmetszetű, 160 mm mélységű adagoló garatba, ahol a forgó mozgást végző éles peremű 22 mm átmérőjű lyukakkal ellátott henger három ujját az első-harmadik perc között csonkolta. Hangosan felsikoltott, közben bal kezével a vészleállító gombafejére ütve megállította a gépet. A sütőautomata mellett elhelyezett előkészítő asztalnál dolgozó munkatárs – É. J. – egy zsámolyra ültette, kendőjével átkötötte Z. K. kézfejét. A hangzavarra, illetve a hirtelen gépleállásra felfigyelt a műveletek összehangolásáért felelős művezető R. F. is, aki haladéktalanul telefonált a mentőknek. A mentőgépkocsi 15 percen belül a helyszínre érkezett. A mentőorvos irányításával a sérültet a szakszerűen ellátták, kórházba szállították. A kórházi vizsgálat során az orvosok olyan mértékű roncsolódást állapítottak meg, hogy a három ujj – mutató, középső, gyűrűs – középső porcnál történő amputálása mellett döntöttek.
10 2 0 1 2 . o k t ó b e r, X . é v f o l y a m 1 0 . s z á m
|
Munkavédelem
A munkabaleset észlelése, a belső információ A mentőorvos diagnózisa után – hogy Z. K. három ujját feltehetően nem lehet megmenteni – R. F. értesítette a munkáltató belső utasításában meghatározottak alapján az üzemvezetőt és a cég biztonságtechnikai szakemberét. A biztonságtechnikai menedzser értesítette a baleset helyszíne szerint területileg illetékes Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelőségét. A Munkavédelmi Felügyelőség felügyelője és a biztonságtechnikai menedzser a baleset bekövetkezése után másfél órán belül érkezett a helyszínre. A helyszín biztosításáról – a biztonságtechnikai menedzser utasítását figyelembe véve – R. F. művezető gondoskodott. A rendőrség értesítése viszonylag későn, a biztonságtechnikai menedzser helyszínre érkezését követően került sor. A munkabaleset kivizsgálása A helyszínelést végzők (biztonságtechnikai menedzser, munkavédelmi felügyelő) a rendőrség megérkezéséig fényképfelvételeket készítettek. R. F. az irodában előkészítette a gépek telepítési tervét, az ostyasütő műszaki dokumentációját – kezelési utasítást, karbantartási utasítást, karbantartással kapcsolatos nyilvántartó lapokat, az üzembe helyezési engedélyt, érintésvédelmi mérések eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet, stb. – valamint a kockázatértékelést, a munkavédelmi oktatási naplót. A helyszínelés során – felhasználva a telepítési tervet – külön-külön készítettek helyszínrajzot, melyen rögzítették az ostyasütő helyét, a balesetet szenvedett és a balesetet először észlelő, az elsősegélyt nyújtó – É. J. – tartózkodási helyét a baleset pillanatában. Feljegyezték a járófelület állapotát a munkaeszköznél, a megvilágítási viszonyokat, az üzemrész belső hőmérsékletét. A kivizsgálás megállapításai A személyi tényezők A munkavállalót 12 éve foglalkoztatja a Zrt, illetve annak jogelődje. A munkavállaló munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szerinti időszakos munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálaton, valamint az 1.§ c) pont szerinti személyi higiénés alkalmassági vizsgálaton részt vett: „személyi higiénés alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy a járványügyi szempontból kiemelt munkaterületen munkát végző személy fertőző megbetegedése mások egészségét nem veszélyezteti, illetve meghatározott esetekben kórokozó hordozása mások egészségét nem veszélyezteti;” Z. K. neve mellett – az NM rendelet 15. melléklete szerinti véleménylapján – édesiparitermék-gyártó (FEOR 08 7114 szerinti) munkakörre vonatkozó „alkalmas” bejegyzés szerepelt. Az Egészségügyi Nyilatkozat és vizsgálati adatok (16.
és 17. melléklet) alapján a foglalkoztatásának egészségügyi akadálya nem volt. A Zrt. éves oktatási tematikája tartalmazta valamennyi, az üzemben található (új) gép kezelésével kapcsolatos biztonságtechnikai követelményt. Az oktatásra – a bemutatott oktatási napló szerint – a baleset előtt négy hónappal került sor. Az oktatáson Z. K. is részt vett, melyet a naplóban lévő aláírása is bizonyított, de meghallgatása során ő is ennek megfelelően nyilatkozott. Egyéni védőeszköz A Zrt. kockázatértékelésen alapuló egyéni védőeszköz-juttatási renddel rendelkezett, betartva ezzel az Mvt. 56.§ -ában foglaltakat. „Az egyéni védőeszköz-juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.” Az adott munkakörben a termékvédelem dominál, ennek megfelelően biztosít a Zrt. fityulát, köpenyt, nadrágot, illetve MSZ EN 61340 szerinti ESD védőcipőt. A munkaeszköz(ök) A sütőipari munkahelyen lévő ostyasütő gép tésztaadagoló nyílása 160x70 mm keresztmetszetű és 165 mm mélységű volt. A gép működése közben a forgó hengerhez kézzel történő hozzáférés nem volt megakadályozott, emiatt a gépen munkát végző Z. K. a nyílásba benyúlhatott. E hiányosság miatt a gép nem felelt meg a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 22. § (3) bekezdésében foglalt előírásnak: „A munkaeszköz mozgó részeit el kell látni védőberendezéssel, amely elhatárolja a veszélyes teret, vagy leállítja a veszélyes rész mozgását a veszélyes tér elérése előtt. Olyan védőberendezést kell alkalmazni, amely a. stabil kialakítású; b. nem okoz többletkockázatot; c. nem távolítható el, vagy nem hatástalanítható könnyen; d. a mozgó résztől megfelelő távolságot biztosít; e. nem akadályozza a munkaeszköz működésének figyelemmel kísérését; f. lehetővé teszi a szereléshez vagy a karbantartáshoz szükséges műveletek elvégzését anélkül, hogy a védőberendezéseket leszerelnék, illetve a hozzáférést a munkavégzés területére korlátozza.” Figyelmen kívül hagyták továbbá az üzembe helyezés időpontjában hatályos MSZ EN 294:1994 Gépek biztonsága. Biztonsági távolságok a veszélyes helyek felső testrésszel való elérése ellen szabvány 4. táblázatában rögzített biztonsági távolságot (900 mm helyett a garat mindössze 165 mm volt!). [A baleset időpontjában érvényben lévő MSZ EN ISO
11 Munkavédelem
|
2 0 1 2 . o k t ó b e r, X . é v f o l y a m 1 0 . s z á m
13857:2008 Gépek biztonsága. Biztonsági távolságok a veszélyes terek felső és alsó végtaggal való elérése ellen című szabvány hasonló biztonsági távolságot ír elő.]
egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítását. A munkabaleset okláncolata
A munkakörnyezet A baleset időpontjában az üzemben 25 0C volt a hőmérséklet, a tájékoztató mérés alapján a munkasíkon 750 lx megvilágítási mértéket mértek, mely a követelményeket kielégíti. A járófelületen csúszást eredményező anyagszétszóródás, vagy csúszást okozó folyadék, botláshoz vezető egyenetlenség nem volt tapasztalható. Egyéb dokumentációk A kockázatértékelés tartalmazta a munkaeszközök műszaki állapotával, az üzemeltetés veszélyeivel kapcsolatos megállapításokat, azonban nem állapítottak meg intézkedést az adagoló garat hosszának megnövelésére. A tevékenységgel összefüggésben
– Ostyakészítés automata gépen, – A gép adagológarat hossza nem gátolta meg a veszélyes térbe nyúlást, – Az ostyaanyag elakadt, – A munkavállaló bízva ügyességében a garatba nyúlt, – A forgó mozgást végző henger a jobb kéz három ujját elkapta, – A három ujj részben roncsolódott, csonkolódott, – A sérült ujjak első három percét amputálni kellett. A munkáltató intézkedése a hasonló munkabaleset megelőzése érdekében – – – –
A munkabaleset tanulságainak széleskörű ismertetése, A kockázatértékelés felülvizsgálata, A munkahelyi ellenőrzés szigorítása, A gépek adagoló garatjának meghosszabbítása.
A munkáltató A munkáltató nem tett eleget a Rendelet 12. §-ában leírt kötelezettségének. „A munkáltató köteles a munkavállalók munkavégzéséhez olyan munkaeszközt rendelkezésükre bocsátani, amely kialakításában, felépítésében és az alkalmazott védelmi megoldások tekintetében megfelel a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, és alkalmas az adott munkahelyi körülmények közötti – a biztonságot és egészséget nem veszélyeztető – használatra.”
A Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelőség intézkedése A munkáltatóra munkavédelmi bírság kiszabása az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításának elmulasztása miatt.
A balesetet szenvedett munkavállaló A munkavállaló a meghallgatása során elismerte, hogy figyelmen kívül hagyta a munkavédelmi oktatáson elhangzottakat, és a munka gyorsítása érdekében az anyag elterítésekor nem állította le a gépet. Z. K. bízott „rutinjában”, ügyességében, gyakorlatában, ezért a korábbi esetekhez hasonlóan saját testi épségét veszélyeztetve benyúlt a garatba. A balesetet szenvedett munkavállaló nem élt az Mvt.-ben biztosított jogával, nem követelte meg a munkáltatótól az A Munkavédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkavédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
Munkavédelem X. évfolyam, tizedik szám, 2012. október Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1145 Bp., Szugló u. 52-54. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Petren Ágnes HU ISSN 17859182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917, E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-szaklapok.hu www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
12 2 0 1 2 . o k t ó b e r, X . é v f o l y a m 1 0 . s z á m
|
Munkavédelem
