Tartalom. Munkabiztonság. Tisztelt Előfizetőnk! december X. évfolyam 12. szám. Szakmai folyóirat. Munkabiztonság

Munkavédelem 2012. december Szakmai folyóirat

X. évfolyam 12. szám

Munkabiztonság rovatunkban szó lesz az OTSZ módosításáról, a közúti közlekedés biztonságát és környezetvédelmét szolgáló kutatási, fejlesztési és koordinációs feladatok végrehajtására kijelölt szervezetről, a településfejlesztésről, és a 2013 januárjában hatályba lépő építésüggyel kapcsolatos jogszabályokról. Ezt a Kitekintő, az új szabványok és jogszabályok követik, végül ismét egy munkabaleset tanulságait ismerhetik meg.

Munkabiztonság 1) 55/2012. (X. 29.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet módosításáról A 143. sz. Magyar Közlönyben megjelent rendeletmódosítás több fontos változást tartalmaz. A tűzvédelmi normák gyakorlati alkalmazásánál jelentkező nehézségek tették indokolttá a tűzvédelmi követelményeket tartalmazó szabályozás felülvizsgálatát és szükség szerinti módosítását. A tűzvédelmi szabályok felülvizsgálata az építésügyi jogszabályok módosításával összhangban történt, így: • hatálytalanításra került több, indokolatlan költségeket jelentő előírás, • illetve csökkentek az adminisztrációs terhek is. A módosítás során alapvető cél volt, hogy a tűzvédelmi biztonsági követelmények megtartása mellett a szabályzat megfeleljen a szakmai követelményeknek és elvárásoknak, a jogalkalmazók számára pedig közérthető és egyértelmű legyen. A jogszabály-módosítás számos fogalmat pontosít, illetve törlésre kerültek azok, amelyeket egyéb jogszabály már tartalmaz (pl. OTÉK ). Az idén áprilistól életbe lépett új katasztrófavédelmi szervezeti struktúra miatt módosult az eljáró tűzvédelmi hatóságok megnevezése. A módosított jogszabály a korábbi gyakorlattól eltérő módon nem nevesíti a tűzoltóságokat, hanem tűzvédelmi hatóságról vagy tűzvédelmi szakhatóságról szól, így a jogkörök esetleges változása miatt a továbbiakban nem kell a szabályzatot módosítani.

Tartalom Szerzők: Felföldi Krisztina, Kálmán László A kézirat lezárásának dátuma: 2012. november 26.

Munkabiztonság •

55/2012. (X. 29.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet módosításáról

•

58/2012. (X. 31.) NFM rendelet a közúti közlekedés biztonságát és környezetvédelmét szolgáló kutatási, fejlesztési és koordinációs feladatok végrehajtására kijelölt szervezetről

•

2012. évi CLVII. törvény a településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról

•

2013. januártól lépnek hatályba az építésüggyel kapcsolatos új jogszabályok

•

322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet az építésüggyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról

Kitekintő •

Aktuális

•

Szabványok

•

Jogszabályok

Egy munkabaleset tanulságai •

Nem lehetett megmenteni a targoncavezető karját

Tisztelt Előfizetőnk! Honlapunkon letölthető, szerkeszthető Word formátumú iratmintákat talál! Honlapunk címe, melyen a szolgáltatás elérhető: www.forum-szaklapok.hu Felhasználói név: MVszaklap Jelszó: munka88 Munkavédelemmel kapcsolatos kérdéseit az alábbi e-mail címre várjuk:

[email protected]

1 Munkavédelem

|

2 0 1 2 . d e c e m b e r, X . é v f o l y a m 1 2 . s z á m

Egyértelművé vált például a szabadtéri rendezvények fogalma. A rendezvényekre vonatkozó létszámkorlát alapjául ezentúl a terület nagysága szolgál, így tűzvédelmi szempontból könnyebben ellenőrizhető, hogy a szabadtéri rendezvényekre vonatkozó használati előírásokat betartják vagy sem.

épületek között) belül a szomszédos épületek között nem kell tűztávolságot tartani, ha az épületek a tűzállósági fokozatuk és tűzveszélyességi osztályba sorolásuk alapján a vonatkozó követelményeknek megfelelően egy tűzszakaszban is elhelyezhetők.

Az egyszerűsítést szolgálja például az, hogy a beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések részleges vagy teljes üzemszünetét (pl. karbantartás miatt) vagy meghibásodását a jövőben nem kell írásban bejelenteni a tűzoltósági diszpécsernek, erről elég lesz telefonon tájékoztatást adni.

Nem lép hatályba az az előírás, amely alapján tűzvédelmi hatóság beépített tűzvédelmi berendezés tervdokumentációját elbíráló ügyintézőjének – berendezésnek megfelelő (jelző vagy oltó) – tervezői tűzvédelmi szakvizsgára felkészítő tanfolyamot kell elvégeznie.

A bejelentésköteles tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységek megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól szóló 50/2011. (XII. 20.) BM rendelettel összhangban szükséges volt a tűzoltó készüléket felülvizsgáló szolgáltatók jogállásának megteremtése. Tűzoltó készülék karbantartását kizárólag: • a jogszabályi feltételeknek megfelelő, a hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet, • vagy az ilyen karbantartó szervezettel szerződéses jogviszonyban álló felülvizsgáló végezhet.

Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 2012. november 13-án hatályba lépett.

A módosítás több új előírást, módosítást tartalmaz a tűzoltó készülékeket karbantartó szervezet, személy általi karbantartás műszaki, nyilvántartási előírásaival kapcsolatban. Az épületek, építmények használatba vételi eljárása során a tűzvédelmi hatóság elfogadja a tűzcsapok vízhozam méréséről 6 hónappal korábban felvett jegyzőkönyvet. A módosított rendelet pontosítja a lakóépületek menekülésre szolgáló közlekedőin történő tárolásra vonatkozó előírásokat. Annak értelmében továbbra is lehetőség van növények közlekedőkön történő elhelyezésére, azonban az épület kiürítésére szolgáló folyosókat ezután sem lehet – nyílászárók kivételével – 1,1 méternél kevesebbre szűkíteni. A középmagas társasházakat érinti a meglévő száraz felszálló tűzivízvezetékre vonatkozó követelmények módosítása. A változás az, hogy az épület 6. szintje alatt ezután nem kell vízkivételi helyet biztosítani, és a 6. emelet feletti szinteken is csupán minden második emeleten. Elvégzett kísérletek bizonyították, hogy a 6. emelet alatt lévő száraz tűzivízvezeték nem gyorsítja meg a tűzoltói beavatkozást. A villámvédelem létesítése szempontjából történt főbb módosítások a következők: • kiterjeszti a rendelet hatályát a katonai létesítményekre, • pontosítja a tervezői, felülvizsgálói jogosultságok előírásait, • épületvillamossági szakértőknek bármely típusú norma szerinti felülvizsgálat elvégzését lehetővé teszi, • továbbá a norma szerinti villámvédelmi felülvizsgálatok érvényességét is naptári napban határozza meg. Egy építési telken („C”-”E” tűzveszélyességi osztályba sorolt

2) 58/2012. (X. 31.) NFM rendelet a közúti közlekedés biztonságát és környezetvédelmét szolgáló kutatási, fejlesztési és koordinációs feladatok végrehajtására kijelölt szervezetről A nemzeti fejlesztési miniszter a rendeletben a közúti közlekedés biztonságát és környezetvédelmét szolgáló kutatási, fejlesztési és koordinációs feladatok végrehajtására a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.-t (KTI) jelölte ki. A rendelet alapján a KTI főbb feladatai: • az éves közlekedésbiztonsági intézkedési terv szakmai előkészítése, a végrehajtás koordinálása, a közúti közlekedésbiztonság javításával összefüggő intézkedések és projektek támogatásának szervezése; • a közlekedésbiztonság és a közlekedés környezeti hatásai szakterületen rendeletekben előírt adatgyűjtések, a szabályozást megalapozó mérések és vizsgálatok, kutatások végzése; • a közúti járművek közlekedésbiztonságának növelése, valamint a környezet védelme érdekében a forgalomba helyezésre és a forgalomban tartásra vonatkozó szabályozások és vizsgálati eljárások szakmai előkészítése; a vizsgálati technológia fejlesztése, a technológiai fejlesztő minta vizsgabázis működtetése; • a közlekedés okozta levegő-, zaj- és talajszennyezés csökkentésére irányuló programok kidolgozása; a közlekedés klímavédelmi feladatainak, a közlekedés energiahatékonyságának növelése érdekében szükséges feladatok ellátása; • a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló kormányrendelet szerinti stratégiai zajtérképek és zajvédelmi intézkedési tervek elkészítése, valamint azok rendszeres felülvizsgálata az állami kezelésben lévő nagy forgalmú közutakra és vasútvonalakra vonatkozóan; • a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő légszeny-

2 2 0 1 2 . d e c e m b e r, X . é v f o l y a m 1 2 . s z á m

|

Munkavédelem

•

•

•

•

•

•

•

nyezésről szóló jelentéstételi kötelezettségek teljesítése érdekében a légszennyező anyagokra vonatkozó emissziós leltár közlekedési alágazatonkénti légszennyezőanyag-kibocsátás meghatározása; a közlekedésre neveléssel és a gépjárművezető képzéssel összefüggő, a döntéseket megalapozó kutatási és szakértői munkák végzése; a közúti közlekedés biztonságát szolgáló köznevelési intézményi nevelési tevékenység szakmai támogatása, a köznevelési intézmények közlekedésre nevelési tevékenységéhez korszerű oktatási eszközök biztosítása; a közúthálózat tervezésével, kiépítésével, fenntartásával kapcsolatos tudományos kutatási előkészítő tevékenység ellátása, a fejlesztéseket megalapozó szakmai javaslatok, döntés-előkészítő hatáselemzések készítése a közúti biztonság javításával összefüggésben; a forgalomtechnikai jellegű intézkedések megvalósításához helyszíni tanulmányok készítése; a forgalmi rendet kialakító közúti jelzések elhelyezésére vonatkozó javaslat készítése; a kapcsolódó területen intézkedési programok előkészítése; a közúti közlekedés biztonságával és környezetvédelmével foglalkozó nemzetközi szervezetekben Magyarország képviselete, az ehhez kapcsolódó tevékenységek ellátása, adatszolgáltatási és statisztikai kötelezettségek teljesítése; a közlekedésbiztonsági rendezvényekhez kapcsolódóan a közlekedésre nevelésben alkalmazott közlekedési szimulátorok működtetése, valamint azoknak a kutatási- és módszertani fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó alkalmazása; a köznevelési intézményekben a nevelési-oktatási intézmények tanulói és pedagógusai számára a közlekedésre nevelési tevékenységek korszerű oktatástechnikai eszközökkel és közlekedési szimulátorokkal történő gyakorlati megvalósításának támogatása; a közlekedésre neveléstől a járművezető képzésig átfogó program keretében a közlekedés biztonságának növelése, a közlekedési kultúra fejlesztése, a közlekedési szabályok és a helyes közlekedési magatartásformák megismertetése a gazdaságos gépjárművezetés érdekében, új módszerek és új tananyagok alkalmazásával a képzés fejlesztése.

3) 2012. évi CLVII. törvény a településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról A törvény módosította: • a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvényt, • az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt, • a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényt,

• • •

•

az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvényt, a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvényt, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvényt, a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvényt.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítása több ponton is teljes szemléletváltást vezet be új vagy átalakított jogintézményeivel a településrendezés és a hatósági eljárások tekintetében, mert: • a hangsúlyt a döntések előkészítésére és előkészítettségére, • az eljárások rugalmasságára és kiszámíthatóságára, • a döntések jogszerűségére helyezi. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt a módosítás számos, a törvényben szereplő fogalom meghatározásával egészíti ki, illetve több helyen módosítja. A teljességi igénye nélkül a módosításokból néhány fontosabbat kiemelünk. A módosítás meghatározza az építtető, a nyomvonal jellegű építmény, az önkormányzati főmérnök, az építési napló és az energetikai tanúsítvány fogalmát. A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények köre kiegészül az összevont telepítési eljárással, a települési önkormányzat polgármesteréhez telepített településképi véleményezési eljárással és településképi bejelentési eljárással, valamint a közterület-alakítással. A településképi véleményezési eljárás bevezetésének előnye, hogy egy még kisebb kidolgozottságú tervdokumentáció alapján előre tisztázhatók az építmény megtervezéséhez szükséges telepítési, településrendezési, településképi követelmények. Az eljárás kiváltja a településrendezési és településképi követelményeket tisztázó – megszüntetésre kerülő – elvi építési engedélyt. A törvény rögzíti az építésügyi hatóság által lefolytatható eljárás-típusokat. Ezek a következők: építési engedélyezési, összevont engedélyezési, fennmaradási engedélyezési, használatbavételi engedélyezési, bontási engedélyezési, engedély hatályának meghosszabbítása iránti engedélyezési, jogutódlás tudomásulvételi, használatbavétel tudomásulvételi, az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési, hatósági bizonyítvány kiállítása iránti, kötelezési, végrehajtási, szakhatósági, valamint veszélyhelyzet esetén szükségessé váló építési tevékenység tudomásulvételi eljárás. A törvény felsorolja a hatóságok által alkalmazható szankció alaptípusokat, és a kamarák szakmagyakorlókkal szembeni szankcionálásának lehetőségeit is.

3 Munkavédelem

|


Az építési fegyelem szigorítása, a jogkövető magatartás és a rend kikényszerítése érdekében a módosítás: • rendszerbe foglalja a szabálytalan építési tevékenységek esetköreit és a hozzájuk kapcsolódó jogkövetkezményeket, • meghatározza a szabálytalan, a jogszerűtlen, a szakszerűtlen és a jogosulatlan tevékenység esetköreit, • meghatározza a fennmaradási engedély megadása feltételeit, meghatározza a szankciók megállapításának elveit. A büntetés megállapítása a fokozatosság elvére épül, a megállapított büntetésnek a megsértett építési jogszabályokkal arányban kell állnia, és ugyanazon vétség esetében kerülni kell a párhuzamos büntetés megállapítását. Azonban az építésügyi szabályok ismételt vagy halmozott megsértése esetén fokozottabb büntetés alkalmazandó. A módosítás differenciálja a szabálytalanság jogkövetkezményeit a következők szerint: • figyelmeztetés, • bírság megállapítása, • tevékenység megkezdésének, folytatásának megtiltása, • tevékenység folytatásához szükséges jogosultság felfüggesztése, megtiltása, • névjegyzékből való törlés, kizárás, • kamarai fegyelmi eljárás kezdeményezése, • hatósági kötelezés. Az építésfelügyeleti hatóság feladatai kibővülnek az építési folyamat lezárását követően a szabálytalan építkezések az építésügyi monitoring alkalmazásával történő feltárásán túl a jó karbantartási kötelezettség ellenőrzésére, és az építésrendészeti eljárások lefolytatására. A törvény rendelkezik arról is, hogy az építésügyért felelős miniszter az Országos Építésügyi Nyilvántartás keretében az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszert (ÉTDR), továbbá a szabálytalan építési tevékenység feltárására irányuló építésfelügyeleti tevékenységet támogató elektronikus építésügyi monitoring rendszert (ÉMO) működtet. Az építésügyi hatósági eljárás ügyintézési határidejének betartásához, ezzel az eljárás átláthatóságához és kiszámíthatóságához, tervezhetőségéhez az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban részt vevő szakhatóságok eljárására vonatkozó ügyintézési szabályok egységesítésre kerültek. Ennek megfelelően: • a szakhatóságok ügyintézési határideje legfeljebb 30 nap (vagy ettől kevesebb) lehet, • az eljáró építésügyi hatóság ügyintézési határidejébe a szakhatósági állásfoglalás megadásának ideje beleszámít. Az építőipari kisvállalkozások és az egyéni vállalkozók – megfelelő szakmai garanciák mellett – felelős műszaki vezető igénybe vétele nélkül is végezhetnek építőipari kivi-

telezési tevékenységet közvetlen hozzátartozónak, vagy alvállalkozó igénybe vétele nélkül. Ilyenkor a tevékenységet végző szakmunkást terheli a felelős műszaki vezetőre megállapított felelősség. Az építési beruházások áttekinthető dokumentálása elengedhetetlen feltételét képzi az elvégzett kivitelezési tevékenységek nyomon követhetőségének, valamint a tartozási lánc elleni fellépésnek. Az egyes beruházások megvalósításában részt vevő kivitelezők láncolatának tényleges figyelemmel kísérése csakis elektronikus úton lehetséges. Az elektronikus építési napló bevezetése jelentős előrelépést jelent a kivitelezési folyamatok dokumentálása területén. A módosítás alapján „A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara független ellenőrzési rendszert működtet az energetikai tanúsítványok tekintetében. Ennek keretében jogszabályban meghatározott tartalmú ellenőrzés céljából évente véletlenszerűen kiválasztja a Nyilvántartásban rendelkezésre álló összes energetikai tanúsítványnak kormányrendeletben meghatározott statisztikailag jelentős hányadát, és az ellenőrzések alapján a hatáskörrel rendelkező szervnél kezdeményezi a jogszabályban meghatározott hatósági intézkedéseket.” A módosítás az építtető kötelezettségeit is pontosan meghatározza. Az építtető felelősségi körébe tartozó kötelezettségek felsorolása – a hatályos előíráshoz képest – kiegészült: • az építési beruházás fedezetének biztosításával, • a beruházás-lebonyolító, az engedélyezési és kivitelezési terv tervezőjének kiválasztásával, • valamint az elektronikus építési napló aktivizálásával, • kiigazításként az engedélyezési tervdokumentáció mellett a kivitelezési tervek is megnevezésre kerültek a betartandó dokumentumok körében.

4) 2013. januártól lépnek hatályba az építésüggyel kapcsolatos új jogszabályok 2013. januártól lépnek hatályba az építésüggyel kapcsolatos új jogszabályok, melyek a 148. sz. Magyar Közlönyben jelentek meg 2012. november 8-án. •

312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról (Hatályos: 2013. 01. 01., 2013. 07. 01., 2014. 12. 31.) Hatályát veszti: az építés-felügyeleti tevékenységről szóló 291/2007. (X. 31.) Korm. rendelet, az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósá-


|

Munkavédelem

gi ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet. •

313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról (Hatályos: 2013. 01. 01., 2014. 01. 01.) Hatályát veszti: az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról szóló 255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet, az építésügy és a településfejlesztés és -rendezés körébe tartozó dokumentációk központi nyilvántartásáról szóló 277/2008. (XI. 24.) Korm. rendelet, az ingatlan adataiban bekövetkezett változások igazolásáért, egyes hatósági bizonyítványok kiállításáért, az összevont eljárásért és az integrált eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 197/2009. (IX.15. ) Korm. rendelet.

•

314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről (Hatályos: 2012. 11. 09., 2013. 01. 01.)

Az új jogszabályok illeszkednek a közigazgatás 2013. január 1-jei átalakulásához, a települési önkormányzatok jegyzői és az építésügyi hivatalok közötti új munkamegosztáshoz. A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság építési és építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos eljárásaira és ellenőrzéseire, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokra kell alkalmazni. A rendelet szabályozza: • az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtásához az engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (a továbbiakban: ÉTDR) működését, • az engedélyezési eljárás menetét és folyamatát, a hatósági munka folyamatát és a szakhatóságok közreműködését, • az építészeti-műszaki dokumentáció tartalmát; • meghatározza az engedélyezési eljárások között új eljárásként megjelenő összevont telepítési eljárásra vonatkozó szabályokat, az építésügyi és az építésfelügyeleti eljárások közös szabályait, • kitér az OTÉK-tól való eltérések szabályozására, valamint az építési folyamat felügyeletére is. Az építészeti műszaki dokumentációt mindig elektronikusan kell benyújtani még a kérelem beadása előtt. A kérelme-

ket ugyan nem kötelező elektronikusan benyújtani, de az ügyintézés mindig elektronikus úton történik. Több engedélyt, például a bontási és építési, vagy a fennmaradási és továbbépítési, illetve a fennmaradási és használatbavételi engedélyt egyszerre is lehet majd kérni. Az új eljárási rend az eddigi kettő helyett négy szakaszból áll majd. Az engedélyezési és jogorvoslati szakaszt megelőzi az új előszakasz és a szolgáltatási szakasz. Hatályát veszti • az építés-felügyeleti tevékenységről szóló 291/2007. (X. 31.) Korm. rendelet, • az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, • az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet. A 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az „Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról”: • szabályozza a gyűjtendő dokumentumok körét, • az építésügy, a településfejlesztés és -rendezés dokumentumainak kezelését, • valamint a Dokumentációs Központ feladatait és működtetését, • meghatározza az Országos Építésügyi Nyilvántartást elősegítő elektronikus alkalmazásokat, illetve az adatkezelés szabályait. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szabályozza a településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia tartalmi követelményeit, valamint a jóváhagyás rendszerét, amellyel a települések problémáinak megoldásához kínál hatékonyabb eszközöket. A rendelet átalakítja a településrendezési tervek rendszerét, megjelennek benne a szerkezeti terv és a helyi építési szabályzat egyeztetésének, jóváhagyásának előírásai. Lehetőséget ad a településrendezési tervek gyorsított módosítására is. Kis mértékben a teljes körű jóváhagyási folyamatot is rövidíti, ugyanakkor jelentős mértékben felgyorsul az eljárás folyamata tervmódosítás esetén. A rendelet tartalmazza: • az OTÉK módosításait, • az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet olyan rendelkezéseinek listáját, amelyek nem lépnek hatályba.

5 Munkavédelem

|


5) 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet az építésüggyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról A 152. sz. Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet az építésügyi törvény, jogszabályok módosításainak megfelelően további 16 kormányrendeletet módosított, néhányat – részletekről eltekintve – kiemelve: • az építés-felügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet, • az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet, • az építésügyi és az építés-felügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, • a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, • az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, • az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közreműködő hatóságok kijelöléséről szóló 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet.

Kitekintő Aktuális A fiatalkorú munkaviszony keretében történő foglalkoztatását tiltó vagy feltételekkel megengedő megterhelések a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 8. számú mellékletében felsorolt munkakörök, tevékenységek és munkakörülmények – Lányok részére a közepesen nehéz fizikai munkánál nagyobb terhelést jelentő munka (MSZ 21975); – 14-16 éves fiuk vagy 16-18 éves lányok 0%-os emelkedésű úton 15 kg, 1% emelkedésű úton 10 kg, 2% emelkedésű úton 5 kg-nál nagyobb tömegű anyag szállítása, vagy a normák alatti tömegű anyagok rendszeres szállítása; – a 16-18 éves fiuk 20 kg feletti tömegű anyag mozgatása, vagy 20 kg alatti tömegű anyag 60 m-nél nagyobb távolságra történő mozgatása; – egy műszak alatt váltakozva hideg-meleg munkahelyen végzett munka; – állandó, teljes műszakos foglalkoztatás nedves munkakörnyezetben, amelyben a munkavállaló munkaruhájának és/vagy lábbelijének átnedvesedése csak vízhatlan védőöltözék viselésével kerülhető el;

– vegyi anyagok és egyéb fokozott terhelést jelentő expozíció esetén a következő mellékletben felsorolt esetekben; – személy-, és anyagszállításra alkalmas gépi hajtású járművek vezetése; – éjszakai munkavégzés; – egyéb, kockázatbecslés alapján az MVSZ-ben meghatározott munkakörök. Azon munkakörülmények, amelyek fennállása esetén a fiatalkorú foglalkoztatásához szükséges az alkalmassági vizsgálat keretében elvégzett kockázatbecslés A) Hatóanyagok (amelyek nem szerepelnek a 8. számú mellékletben), továbbá eljárások 1. Kémiai kóroki tényezők a) Azok a veszélyes anyagok, amelyek a 44/2000. (XII. 17.) EüM rendelet előírásainak megfelelően mérgező (T), nagyon mérgező (T+), maró hatású (C) vagy robbanásveszélyes (E) osztályba sorolt anyagok és készítmények. b) A károsító (X n) osztályba sorolt anyagok és készítmények, amelyekre az alábbi veszélyességi kifejezések közül egy vagy több alkalmazható: ba) nagyon súlyos, irreverzíbilis hatások veszélye (R39), bb) irreverzíbilis hatások esetleges veszélye (R40), bc) belégzéssel érzékenyítést okozhatnak (R42), bd) bőrrel való érintkezésük érzékenyítést okozhat (R43), be) hosszan tartó érintkezés velük súlyos egészségkárosodás veszélyével jár (R48), bf) károsíthatják a termékenységet (R60), bg) károsodást okozhatnak a magzatnak (61). c) Az (X i) osztályba sorolt anyagok és készítmények, amelyekre az alábbi veszélyességi kifejezések közül egy vagy több alkalmazható: ca) nagyon gyúlékonyak (R12), cb) belégzéssel érzékenyítést okozhatnak (R42), cc) bőrrel való érintkezésük érzékenyítést okozhat (R43). d) Eljárások: da) auramin gyártása, db) policiklikus, aromás szénhidrogének hatásának való kitétellel járó munkák szénből származó korom, szurok és kátrány jelenlétében, dc) réz-nikkel ércek kiolvasztásakor és elektromos finomításakor keletkező por, füst és permet hatásának való kitétellel járó munkák, dd) isopropyl-alkohol gyártásakor alkalmazott savas eljárás. 2. Biológiai kóroki tényezők Olyan biológiai tényezők, amelyek a 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése szerinti 3. és 4. csoportba tartoznak. B) Folyamatok és munkaműveletek (amelyek nem szerepelnek a 8. számú mellékletben) 1. Mérget termelő (kiválasztó) állatokkal végzett munka.


|

Munkavédelem

2. Állatok ipari méretben végzett levágása. 3. Sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gázok előállítására vagy alkalmazására szolgáló berendezésekkel kapcsolatos munka. 4. Az A) 1. pontban hivatkozott kémiai anyagokat tartalmazó kádakkal, tartályokkal, tározókkal vagy szállítóedényekkel végzett munka. 5. A szerkezet összeomlásával végzett munka.

7

MSZ

1699:2012

8

MSZ

9721-4:2012

9

MSZ

9721-7:2012

10

MSZ

9721-8:2012

11

MSZ EN

13001-1:2004+ A1:2009

12

MSZ EN

13135-1:2003+ A1:2010

13

MSZ EN

13135-2:2004+ A1:2010

A szürke mezőben lévő szabványok angol nyelven kerültek kiadásra

14

MSZ EN

13414-1:2003+ A2:2009

Az idegen nyelvű szabványok címfordítása nem hivatalos fordítás, csak tájékoztatásul szolgál. A nemzetközi szabványok a bevezetéskor kapják meg a hivatalos magyar nyelvű címüket.

15

MSZ EN

14439:2006+ A2:2009

16

MSZ

16226:2012

A tanulónak a szakma elsajátításához szükséges – egészségkárosodás kockázatával járó munkakörülmények közötti – foglalkoztatása nem haladhatja meg azt az időtartamot, amely a szakma elsajátításához szükséges.

Szabványok Munkabiztonságot érintő nemzeti szabványok közzététele: /A Szabványügyi Közlöny 2012. novemberi száma alapján./

FIGYELEM!

1

2

MSZ EN

693:2001+ A2:2011

MSZ EN

1175-1:1998+ A1:2011

3

MSZ EN

1175-2:1998+ A1:2011

4

MSZ EN

1175-3:1998+ A1:2011

5

MSZ EN

1218-1:1999+ A1:2009

6

MSZ EN

1677-6:2001+ A1:2009

Szerszámgépek. Biztonság. Hidraulikus sajtók – Az MSZ EN 693:2001+A1:2009 helyett – Targoncák biztonsága. Villamos követelmények. 1. rész: Akkumulátorhajtású targoncák általános követelményei – Az MSZ EN 1175-1:2001 helyett – Targoncák biztonsága. Villamos követelmények. 2. rész: Belső égésű motoros targoncák általános követelményei – Az MSZ EN 1175-2:1999 helyett – Targoncák biztonsága. Villamos követelmények. 3. rész: Belső égésű motoros targoncák villamos erőátviteli rendszerének különleges követelményei – Az MSZ EN 1175-3:2001 helyett – Famegmunkáló gépek biztonsága. Csapozógépek. 1. rész: Tolóasztalos csapmaró gépek egyoldali megmunkáláshoz – Az MSZ EN 1218-1:2000 helyett – Függesztékek alkatrészei. Biztonság. 6. rész: Kapcsolóelem. 4. minőségi osztály – Az MSZ EN 1677-6:2001 helyett –

17 18

MSZ EN MSZ EN ISO

14175-7:2012 4007:2012

Magyar nemzeti szabványjel – Az MSZ 1699:1985 helyett – Emelőgépek időszakos vizsgálata. 4. rész: Gépi hajtású targoncák – Az MSZ 16225:1985 helyett – Emelőgépek időszakos vizsgálata. 7. rész: Toronydaruk Emelőgépek időszakos vizsgálata. 8. rész: Mozgó munkaállványok Daruk. Általános kialakítás. 1. rész: Általános elvek és követelmények – Az MSZ EN 13001-1:2005 helyett – Daruk. Berendezések. 1. rész: Villamos berendezések – Az MSZ EN 13135-1:2004 helyett – Daruk. Berendezések. 2. rész: Nem villamos berendezések – Az MSZ EN 13135-2:2007 helyett – Acélsodronykötél-függesztékek. Biztonság. 1. rész: Függesztékek általános emelési célokra – Az MSZ EN 13414-1:2005 helyett – Daruk. Biztonság. Toronydaruk – Az MSZ EN 14439:2007 helyett – Gépi hajtású targonca üzemviteli dokumentuma – Az MSZ 16226:1985 helyett – Vegyifülkék. 7. rész: Nagy hő- és savterhelésű vegyifülkék Személyi védőeszközök. Szem- és arcvédelem. Szakszótár

Visszavont nemzeti szabványok A Szabványügyi Közlöny 2012. novemberi számában viszszavont munkabiztonságot érintő szabvány: MSZ HD 1000:2002 Munkaállványok előre gyártott elemekből. Anyagok, méretek, teherbírás és biztonsági követelmények

Új szabvány az elektromágneses tereknek kitett dolgozók expozíciójának értékelésére Az elektromágneses terek emberi szervezetre gyakorolt hatása miatti egészségügyi kockázat minimális szinten való tartása érdekében az ENSZ által létrehozott ICNIRP (Nemionizáló Sugárzás Elleni Védelem Nemzetközi Bizottsága) évekig tartó kutatómunkát végzett, majd 1996-ban ajánlást adott ki a megengedhető elektromágneses expozíciós határértékekre. Ezt az ajánlást világszerte alapdokumentumnak ismerték el.

7 Munkavédelem

|


A lakosságot érő elektromágneses sugárterhelés korlátozásáról szóló 1999/519/EK tanácsi ajánlás mellékletében az ICNIRP szerinti határértékek szerepelnek. E tanácsi ajánlásnak való megfelelést szolgálja az elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeit előíró 63/2004. (VII. 26.) ESZCSM rendelet, amely szerint az említett tereket létrehozó berendezéseknek 2008. augusztus 31-ig meg kellett felelniük ezeknek az előírásoknak. A határértékekre vonatkozó vizsgálatok, kutatások különbséget tesznek a lakossági és a dolgozói határértékek (expozíciós korlátok) között. Az utóbbira az Európai Parlament és a Tanács 2004/40/EK irányelve vonatkozik, amelyben a határértékek szintén az ICNIRP ajánlásain alapulnak. Ennek az irányelvnek a tagállami jogszabályokba való bevezetési határideje 2008. április 30. volt. Az irányelv által érintett európai ipari és egészségügyi vállalkozások egy része jelezte, hogy az irányelvben megadott határértékek betartása esetén tevékenységüket nem tudják folytatni [például a mágneses rezonanciavizsgálatok (az MRI) esetében fellépő kisfrekvenciás mágnesestér-expozíció miatt], ezért az egészségi hatásokra vonatkozó kutatások és az ICNIRP által végzett értékelések is tovább folytatódtak. Az újabb eredmények az irányelv szerinti határértékek felülvizsgálatát tették szükségessé, továbbá a 2004/40/EK irányelv tagállami bevezetési határidejét először 2012. április 30-ra, majd (a közelmúltban) 2013. október 30-ra módosították. A 2004/40/EK irányelvhez kapcsolódó mandátum alapján a CENELEC kidolgozta a dolgozói expozíció értékelésére vonatkozó EN 50499:2009-et. Ezt az európai szabványt arra szánták, hogy megvédje a dolgozókat azoktól az egészségi és biztonsági kockázatoktól, amelyek az elektromágneses tér okozta expozíciókból származnak vagy származhatnak a munkavégzés során. Ezen európai szabvány angol nyelvű változatának magyar szabványkénti jóváhagyó közleményes bevezetését az MSZT 2009. július 1-jével teljesítette.

MSZ EN 50499:2009 szabvány: Eljárás az elektromágneses tereknek kitett dolgozók expozíciójának értékeléséreexpozíciójának értékelésére A szabvány alkalmazási területe a munkahelyi villamos, mágneses és elektromágneses tereknek kitett dolgozók expozíciójának általános értékelési, továbbá a vonatkozó irányelvben megállapított expozíciós határértékeknek és beavatkozási értékeknek való megfelelőség bizonyítási eljárásai. A szabvány célja, hogy meghatározza, hogyan kell az elektromágneses tér (EMF) dolgozói expozíciójának előzetes értékelését elvégezni (ha szükséges), ideértve a dolgozók

méréssel és/vagy számítással való specifikus expozíciójának értékelését, továbbá az, hogy meghatározza, szükséges-e az EMF-expozíció részletesebb kockázati értékelését elvégezni. Ezt a szabványt a munkáltatók a kockázat értékelésére és – ahol előírás – a dolgozók expozíciójának mérésére és/ vagy számítására alkalmazhatják. A szabvány és az egyedi munkahelyi előírások alapján az is meghatározható, kell-e megelőző intézkedéseket tenni az irányelv előírásainak való megfelelés érdekében. A mellékletek a leggyakoribb esetekre részletes előírásokat és tájékoztatásokat tartalmaznak. A témához kapcsolódó magyar nyelvű szabvány: MSZ EN 62311 Elektronikus és villamos berendezések értékelése az elektromágneses terek (0 Hz – 300 GHz) emberi expozíciójának korlátozása szempontjából.

Jogszabályok Megjelent jogszabályok 2012. évi CLVII. Törvény a településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról (Hatályos: 2012. 11. 14., 2013. 01. 01., 2013. 07. 01.) (Módosítja a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. Törvényt, Hatályos: 2012. 11. 14.) 55/2012. (X. 29.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet módosításáról (Hatályos: 2012. 11. 13.) 310/2012. (XI. 6.) Korm. rendelet a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központról (Hatályos: 2012. 11. 06. 10 órától) (Módosította a szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről szóló 282/2007. (X. 26.) Korm. rendeletet) 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról (Hatályos: 2013. 01. 01., 2013. 07. 01., 2014. 12. 31.) (Hatályon kívül helyezi 2013. január 1-jétől az építésfelügyeleti tevékenységről szóló 291/2007. (X. 31.) Korm. rendeletet, az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletet, az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet) 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról (Hatályos: 2013. 01. 01., 2014. 01. 01.) 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési kon-


|

Munkavédelem

cepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről (Hatályos: 2012. 11. 09., 2013. 01. 01.) (Módosítja az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendeletet [A rendelet egyes rendelkezései nem lépnek hatályba a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 57. §-a alapján], az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól szóló 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendeletet, a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendeletet, az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 192/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletet) 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet az építésüggyel öszszefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról (Hatályos: 2012. 11. 17., 2013. 01. 01., 2013. 07. 01.) (Módosítja az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendeletet, az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendeletet, az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendeletet, a Nemzeti Közlekedési Hatóságrólóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendeletet, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletet, az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közreműködő hatóságok kijelöléséről szóló 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletet, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet, a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendeletet) 323/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról (Hatályos: 2012. 11. 17.) (Módosítja a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendeletet) 324/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről szóló 203/2009. (IX. 18.) Korm. rendelet

módosításáról (Hatályos: 2012. 12. 01.) 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról (Hatályos: 2012. 11. 17., 2013. 01. 01., 2013. 02. 01., 2014. 01. 01.) (Módosítja a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendeletet) (Hatályon kívül helyezi a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendeletet, a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendeletet) 329/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet a mosó- és tisztítószerek forgalomba hozatalának feltételeiről és az ellenőrzés rendjéről (Hatályos: 2013. 01. 02.) 37/2012. (XI. 16.) EMMI rendelet a kozmetikai termékek biztonságosságáról, gyártási, forgalmazási feltételeiről és közegészségügyi ellenőrzéséről szóló 40/2001. (XI. 23.) EüM rendelet módosításáról (Hatályos: 2012. 11. 17.) 39/2012. (XI. 21.) EMMI rendelet a felsőoktatási szakképzések képzési és kimeneti követelményeiről (Hatályos: 2012. 12. 06.) (Biztonságtechnikai mérnök felsőoktatási szakképzés, választható szakirányok: általános biztonságtechnikai, munkavédelmi)

Egy munkabaleset tanulságai Nem lehetett megmenteni a targoncavezető karját A tíz éve alakult, saját járműparkkal és tárolóval rendelkező Gy. Kft. munkáját alapvetően a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet határozza meg. A Kft. több, mint 40 főt foglalkoztat 2 telephelyén a gépkocsivezetőkkel együtt. A munkabaleset előzményei, tényállás A munkáltató a folyékony veszélyes hulladékok szállítására az ADR előírásainak megfelelő rácsrostélyos kb. 1000 l űrtartalmú speciális tároló-szállító konténereket rendszeresített,

9 Munkavédelem

|


melyeket a megrendelő telephelyén tárolnak annak megtöltéséig. A szállítás megrendelését követően a gyűjtőkocsira elhelyezik a megrendelő által megjelölt helyen és időpontban a konténert, és azt a Gy. Kft. telephelyére viszik. I. L. targoncavezetői jogosultsággal rendelkező munkavállaló egyik aznapi feladata volt a telepre beszállított kb. 1000 l-es folyékony veszélyes hulladéktároló konténereinek ürítése a telep szabadtéri tároló területén elhelyezett fémkonténerbe. A beszállító tehergépkocsiról emelővillás targoncával kiemelve a tárolótartályt a gyűjtő fémkonténerhez szállította. Itt az edényzet felső síkja fölé emelte az emelővillával a rácsos konténert, majd beállt az edényzet fölé. Ezek után a targonca emelőoszlopát előre döntötte. A rakterület takarítását – botlás és csúszásmentesítést – végző segédmunkás G. F. figyelemmel kísérte a manőverezést. Úgy ítélte meg, hogy a konténer nagyon előre billent, erre figyelmeztette I. L.-t. Eközben a targoncavezető a targoncát leállította, a rögzítő féket behúzta, kiszállt a vezetőülésből, hogy a felemelt tartály kiürítéséhez a homlokoldali csapot kinyissa. Az 1”/1” méretű sarokelzáró-csap nyitása közbeni erőhatásra az előre döntött fémszerkezetű konténer megindult és a villákon lecsúszva a gyűjtő edénybe esett. A lecsúszás közben I. L. a karját nem tudta hirtelen elrántani, így a súlyos konténer a bal alkarját a gyűjtőkonténer oldalához nyomta. G. F. segítséget hívott, és kiszabadították I. L. kaját, majd elsősegélyben részesítették. A kiérkező mentő orvosa szakszerűen ellátta a sokkos állapotba kerülő I. L.-t, és kórházba szállították. A kórházi vizsgálat megállapította, hogy I. L. bal kéz csuklója és alkarja olyan mértékben zúzódott, hogy azt könyök alatt 10 cm-re csonkolni kellett. A munkabaleset észlelése, a belső információ Az elsősegélynyújtás közben az egyik helyszínen lévő munkatárs a portára rohant, ahonnan értesítették a mentőket, a szállítási részleg vezetőjét és a rendőrséget. A helyszínre érkező mentő orvosának előzetes tájékoztatása alapján „nincs esély a kar megmentésére”. A Kft. munkavédelmi feladatait is ellátó szakembere a munkabaleset körülményeinek kivizsgálásához gondoskodott a helyszín biztosításáról, és az 5/1993.(XII. 26.) MüM rendeletben foglaltak értelmében értesítette a baleset helyszíne szerint területileg illetékes Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelőségét. A Munkavédelmi Felügyelőség felügyelője a baleset bekövetkezése után mintegy 45 perccel később érkezett a helyszínre. A munkabaleset kivizsgálása A helyszínelést a munkavédelmi vezető, a munkavédelmi felügyelő és a rendőrség helyszínelője együttesen végezte. A helyszínelők kézi helyszínrajz mellett fényképfelvételeket készítettek, feljegyezték a közelben tartózkodó segédmunkás,

az elsősegélynyújtásban résztvevő, valamint a Kft. vezetőinek nevét. A munkavédelmi képviselő az Mvt.-ben biztosított joga alapján részt vett a baleset kivizsgálásában. Segédkezett a különböző dokumentációk – targonca-gépkönyv, -napló, munkavédelmi oktatási napló, rakodási, ürítési technológia, kockázat értékelés, stb. – „összegyűjtésében”. Feljegyezték a gyűjtőedény peremmagasságát, a villamagasságot, az elzárócsap távolságát a gyűjtőedény perem szélétől, a járófelület állapotát, a targonca körül a megvilágítási viszonyokat, az időjárási viszonyokat, a szabad levegő hőmérsékletét. A helyszínelés során a munkavédelmi felügyelő indítványára kiemelték a konténert, és a szemtanú közreműködésével rekonstruálták a baleset előtti pillanatokat. Az irodában az előkészített dokumentációt áttanulmányozták, és a tanúkén meghallgatott személyek vallomását jegyzőkönyvben rögzítették. A kivizsgálás megállapításai A személyi tényezők A súlyos csonkulással járó munkabalesetet szenvedett munkavállalót a Kft. a megalakulás óta (10 év) foglalkoztatja. A munkavállaló munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szerinti időszakos munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálaton „Rakodómunkás” (FEOR 08 9223 szerinti) munkakörre vonatkozó „alkalmas” bejegyzés szerepelt. A munkabaleset körülményeinek vizsgálata során megállapításra került, hogy a munkavállalók részére a munkavédelmi megbízott mintegy tíz hónapja tartott munkavédelmi oktatást. Az oktatáson való részvételt, a vizsgálat során meghallgatott személyek – beleértve a balesetet szenvedett I. L.-t is – az oktatási naplóban lévő aláírásukkal is bizonyították. Ezzel a munkáltató eleget tett a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 55. § előírásában foglaltaknak. A targoncavezető munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szerinti időszakos munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálaton, „Targoncavezető” (FEOR 08 8425 szerinti) munkakörre vonatkozó „alkalmas” bejegyzés szerepelt. A bemutatott igazolvány szerint jogosult volt a villamos emelővillás targonca vezetésére. Egyéni védőeszköz A Kft. kockázatértékelésen alapuló egyéni védőeszközjuttatási renddel rendelkezett, betartva ezzel az Mvt. 56. §-ában foglaltakat. „Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.”


|

Munkavédelem

Az adott munkakörben biztosította valamennyi munkavállaló részére a veszélyes anyagok elleni védelmül szolgáló védőruhát, orrmerevítővel ellátott védőcipőt, biológiai kockázatok elleni védőkesztyűt, védőszemüveget. Biztosított a munkavállalók részére szélsőséges időjárási viszonyok elleni védelmül szolgáló védőruhát, sapkát is.

nem tartalmazó műveleti útmutató készült. (Pl. nem határozták meg az emelőoszlop döntésének maximális mértékét, nem határozták meg a teendőket beszorult kezelőcsap esetében.) A kockázatértékelés felülvizsgálata az év elején megtörtént. (A kockázatértékelés során az ürítés kockázati tényezői teljes mértékben nem kerültek feltárásra.)

A munkaeszköz(ök)

A baleset rekonstruálása

Az emelővillás targonca

A szabadtéri tároló konténerből kiemelt tartályt az okmányok szerinti szintig feltöltötték. Ezt követően a szemtanú által elmondottakat figyelembe véve az emelővillás targoncával felemelték a tartályt úgy, hogy a csappal szembeni hátoldal és a villa emelő kocsi felöli oldala közötti távolság mintegy 300 mm-re volt, azaz a tartályt a villaszár csak 700 mm hosszban támasztotta alá. Az emelőoszlop előre buktatása és a csap kezelőszervének működtetése a rekonstruálás során fokról fokra, lépésről lépésre történt. A tartály stabilitásának változása már a 4. lépésnél (kb. 4-5o) tapasztalható volt. Így a helyszíneléskor megállapított max. mértékű oszlopdöntés – feltételezhetően – a tartály tartalmának gyors leürítése érdekében történhetett a targoncavezető részéről, mely a baleset bekövetkezéséhez vezetett. A villaszár és fenéklemez közötti ismeretlen összetételű emulzió tapadáscsökkentő szerepet játszott, elősegítette a deformálódott csap nyitásakor kifejtett erő hatására a tartály elmozdulását, a stabilitás megszűnését.

Az emelési művelethez elektromos hajtású targoncát használtak [Emelőteljesítménye: 3000 kg; Emelési magassága: 3300 mm; Emelőoszlop döntése előre 6o; hátra 10o; Haladási sebesség max.: 15 km/h; A targonca aktív stabilizáló rendszerrel (System of Avtive Stability – SAS) rendelkezik (Ez egy szabadalmaztatott dinamikus rendszert jelent, mely 10 érzékelőből, 3 beavatkozó egységből és egy vezérlésből áll. A SAS folyamatosan felügyeli a targonca működését, és automatikusan be is avatkozik, ha olyan működési paraméterértékeket érzékel, mely a teher vagy a targonca instabilitásához vezethet)]. A targonca beszerzése és üzembe helyezése a baleset bekövetkezése előtt másfél évvel történt. A 45/100/1000 mm emelővillák épek voltak, emelő falon való rögzítésük stabil volt. A villaágak felülete szennyezett volt, rajtuk – a villa tőtől 327 mm-re a villacsúcs irányába – csúszásnyomok voltak láthatók. A villaszárak egymástól való távolsága 450 mm volt. Oldalélek sárga/fekete figyelmeztető jelzése lekopott. A hidraulika rendszer működtetésében (emelése, süllyesztése, előre-hátra döntése) a haladás, fékhatás vizsgálata során meghibásodást a balesetvizsgálók nem tapasztaltak. A rácsrostélyos kb. 1000 l űrtartalmú speciális tároló-szállító konténer Az 1000×1000×1000 mm méretű konténer fenéklemezén négy db tengelyvonalra szimmetrikusan elhelyezett 80×80×80 mm „láb” kiképzés teszi lehetővé az emelővillás targoncával történő mozgatást. A „lábak” közötti távolság 800 mm. A fenéklemez ismeretlen eredetű anyagtól szennyezett, rajta a villaágatól eredő csúszásnyomokkal. A homlok oldalon a fenéksíktól 20 mm tengelymagasságban lévő 1”/1” méretű sarok elzáró csap kezelő szerve kissé deformálódott volt. A munkakörnyezet A baleset időpontjában a rakodó téren 22-230 C volt a hőmérséklet, enyhén borús, gyenge szeles idő nem befolyásolta a munkavégzést. A járófelületen a folyamatos takarításnak tudható be, hogy csúszás-, botlásveszély nem állt fenn. Egyéb dokumentációk A tárolótartály ürítésére vonatkozóan hiányos, részleteket

A tevékenységgel összefüggésben A munkáltató Megállapításra került, hogy a munkáltató műveleti utasítása nem volt kellő részletességgel kidolgozva, nem határozták meg az emelőoszlop dönthetőségének maximális mértékét, a tartály lebillenésének kockázatára nem tértek ki. A balesetet szenvedett munkavállaló A munkavállaló azon túlmenően, hogy figyelmen kívül hagyta munkatársa G. F. figyelmeztetését – nem billentette vissza biztonságos mértékben a targonca emelőoszlopát –, úgy emelte fel a szállítótartályt, hogy annak hátfala nem simult az emelővilla kocsi felöli szárához, amely szintén hozzájárult az egyensúly megbomlásához. Bár a műveleti útmutatóban foglaltakat követve járt el a balesetet szenvedett targoncavezető, azt azonban figyelmen kívül hagyta, hogy a beszorult csap nyitása érdekében kifejtett erő hatására a konténer elmozdulhat. A munkabaleset okláncolata – szállító konténer ürítése, – a szállító konténer szabálytalan felemelése (a hátfal nem

11 Munkavédelem

|


simult a villa emelő kocsi felöli függőleges szárához), – a villa és szállítótartály közötti tapadás nem biztosított, – az emelőoszlopot túlzott mértékben előredönti a targoncavezető, – a szállítótartály csapja nehezen nyitható, – a nyitáshoz szükséges nagy erő a tartályt elmozdítja (az elmozdulást a tapadás hiánya elősegíti), – a szállítótartály egyensúlyát veszítve a villáról lezuhan, – a targoncavezető a karját nem tudja elrántani, – a bal alkar a két tartály fala közé szorul, – a súlyos zúzódás miatt amputálás. A munkáltató intézkedése a hasonló munkabaleset megelőzése érdekében – A munkabaleset tanulságainak széleskörű ismertetése, – Kiegészítette a rendszeresen végzett veszélyes hulladék konténer ürítési technológiát, – Kiegészítette a kockázatértékelést, – A rácsrostélyos konténer részére biztonságos magasított padozatot alakított ki, hogy az ürítés folyamán ne a gépi targonca végezze a teher magasban tartását. A Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelőség intézkedése – Az ürítési tevékenység felfüggesztése, – Stabil állványzat kiépítésére kötelezés. Veszélyes hulladéknak minősül minden olyan anyagot vagy összetevőt tartalmazó hulladék, amely eredete, öszszetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelent. A hulladékok azonosítása kezelésük során az Európai Hulladék Katalógusban (EWC) hozzájuk rendelt kódszámok alapján történik. A hulladékok jegyzékét és az EWC kódokat a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza. EWC szerinti veszélyes hulladék csoportok 01 Ásványok kutatásából, bányászatából, kőfejtésből, fizikai és kémiai kezeléséből származó hulladékok 02 Mezőgazdasági, kertészeti, vízkultúrás termelésből, erdőgazdaságból, vadászatból, halászatból, élelmiszer-előállításból és -feldolgozásból származó hulladékok A Munkavédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkavédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

03 Fafeldolgozásból és falemez-, bútor-, cellulózrost szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból származó hulladékok 04 Bőr-, szőrme- és textilipari hulladékok 05 Kőolaj finomításából, földgáz tisztításából és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok 06 Szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladékok 07 Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok 08 Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok), ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok 09 Fényképészeti ipar hulladékai 10 Termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok 11 Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladékok; nem-vas fémek hidrometallurgiai hulladékai 12 Fémek, műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok 13 Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat) 14 Szerves oldószer, hűtőanyag és hajtógáz hulladékok (kivéve 07 és 08) 15 Hulladékká vált csomagolóanyagok; közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat 16 A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok 17 Építési és bontási hulladékok (beleértve a szennyezett területekről kitermelt földet is) 18 Emberek, illetve állatok egészségügyi ellátásából és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladékok (kivéve azokat a konyhai és éttermi hulladékokat, amelyek nem közvetlenül az egészségügyi ellátásból származnak) 19 Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és ipari víz szolgáltatásból származó hulladékok 20 Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat is.

Munkavédelem X. évfolyam, tizenkettedik szám, 2012. december Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1145 Bp., Szugló u. 52-54. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Petren Ágnes HU ISSN 17859182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917, E-mail: [email protected] Internet: www.forum-szaklapok.hu www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.


|

Munkavédelem

Tartalom. Munkabiztonság. Tisztelt Előfizetőnk! december X. évfolyam 12. szám. Szakmai folyóirat. Munkabiztonság

Recommend Documents