E-munkavédelem. Szakmai folyóirat. Tartalom december XII. évfolyam 12. szám

2014. december  |  XII. évfolyam  12. szám

E-munkavédelem Szakmai folyóirat

Tartalom Munkabiztonság

• 279/2014. (XI. 14.) Korm. rendelete a környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet, valamint a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról • 35/2014. (XI. 19.) NGM rendelet egyes szállítható nyomástartó berendezések üzemeltetésével kapcsolatos műszaki biztonsági követelményekről és a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról • Kihirdetés előtt áll az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat

A hónap témája

• Az NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának tájékoztatása a 2015. évi Országos Hatósági Ellenőrzési Tervről és az Ellenőrzési Irányelvekről

Rövid hírek, tájékoztatók

• Amit a CE jelölésről érdemes tudni • Új előszabványok a hegesztés biztonságával kapcsolatban

Jogszabályok Szabványok Egy munkabaleset tanulságai • Lezuhant a fennakadt faág

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk

• Mit lehet tudni a szervizemelőket kezelő dolgozók orvosi vizsgálatáról?

Szerző: Kálmán László

Tisztelt Előfizetőnk!

A kézirat lezárásának dátuma: 2014. november 23.

Honlapunkon letölthető, szerkeszthető Word formátumú iratmintákat talál! Honlapunk címe, melyen a szolgáltatás e­ l­érhető: www.forum-media.hu Felhasználói név: MVszaklap; jelszó: munkaved1412 Munkavédelemmel kapcsolatos kérdé­seit az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

Munkabiztonság

• a megfelelő minőségű szerelésért a szerelést végző gazdálkodó szervezet a felelős.

279/2014. (XI. 14.) Korm. rendelete a környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet, valamint a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról

A töltött gázpalack, gázhordó és palackköteg: • megfelelő minőségéért, valamint megfelelő állapotú és biztonságú szeleppel és szerelvényekkel történő ellátásáért a töltő gazdálkodó szervezet a felelős.

A környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet 13. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Egyedi környezetvédelmi azonosító adat létrehozására (módosítására, törlésére) irányuló kérelem papír alapon 2014. november 20-ig terjeszthető elő.” A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a következő 18/A. §-sal egészül ki: „18/A. § Az e rendelet szerint rendszeres adatszolgáltatásra kötelezettek az adatszolgáltatási kötelezettségüket az e rendeletben meghatározottak szerint 2014. november 20-ig teljesíthetik.”

35/2014. (XI. 19.) NGM rendelet egyes szállítható nyomástartó berendezések üzemeltetésével kapcsolatos műszaki biztonsági követelményekről és a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról A rendelet hatálya kiterjed a 2004. május 1-jét megelőzően Magyarországon gyártott és forgalomba hozott, acél, alumínium és alumíniumötvözetű, hegesztett kivitelű ötvözetlen acél, alumínium és alumíniumötvözetű, fémből vagy kom­ pozit szerkezettel (a külső felületen bevonattal erősített, fém vagy nemfém béléstesttel) készült gázpalackok üzemeltetésére, javítására, átalakítására, töltésére, töltetváltoztatására, szállítására, azonosítására, megjelölésére, időszakos ellenőrzésére, selejtezésére és a gázpalackok szerelvényeinek alkalmazására. A rendelet 2. §-a felsorolja azokat a gáz­palackokat, amelyek nem tartoznak hatálya alá. A rendelet meghatározza a felelősséget: • gázpalack, a gázhordó és a palackköteg megfelelő minőségéért a gyártó, • a gázpalack, a gázhordó és a palackköteg szelepének, szerelvényeinek megfelelő minőségéért a szelep és a szerelvény gyártója,

A használónál lévő gázpalack, gázhordó és palackköteg biztonságos üzemeltetéséért − beleértve az időszakos bizton­ság­ technikai ellenőrzések ciklusidő szerinti elvégeztetését is − a gázpalack, gázhordó és palackköteg használója a felelős. A rendelet tartalmazza továbbá: • a hatósági felügyeleti engedélyezési eljárásokat, • a gázpalack töltésére, kezelésére, tárolására és szállítására, • a gázpalack azonosítására, megjelölésére és a színjelzésekre vonatkozó, • az ipari gázok palackjaival kapcsolatos egyéb kötelezettségeket, • az időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés, • a javítás utáni biztonságtechnikai ellenőrzés, • a szelepvédő tartozékok biztonságtechnikai ellenőrzés, • valamint gázpalack selejtezés előírásait, követelményeit. A 35/2014. (XI. 19.) NGM rendelet 1. sz. melléklete a Gázpalack Biztonsági Szabályzat, amely a rendelet hatálya alá tartozó szállítható nyomástartó berendezések (gázpalack) időszakos és rendkívüli biztonságtechnikai ellenőrzései elvégzésének műszaki biztonsági előfeltételeit, illetve ellenőrzési követelményeit tartalmazza. A mellékletben megtalálható az időszakos biztonságtechnikai ellenőrzések ciklusidői a leggyakrabban előforduló: • sűrített gáz töltetű gázpalackok esetében, • cseppfolyósított gáz töltetű gázpalackok esetében, • a nyomás alatt oldott gáz töltetű gázpalackok esetében. A gázpalackok azonosítására, megjelölésére és a színjelzésekre vonatkozó előírásokat célszerű a felhasználóknak is ismerni. • A beütött megjelölések és színjelzések megfelelő állapotáról forgalomba hozatal során a gyártó, használat során a töltő gazdálkodó szervezet köteles gondoskodni. • A beütött megjelölés és a színjelzés – a gázpalack karbantartásának, felújításának és ellenőrzésének kivételével – csak a Hatóság jóváhagyásával módosítható. • A gázpalackot jól olvasható és tartós megjelöléssel kell ellátni. A gázpalackon a megjelöléseket a vállrészen kell elhelyezni. Ha a rendelkezésre álló hely vagy a vállrész falvastag­

2 2 0 1 4 . d e c e m b e r , X I I . é v f o l y a m 1 2 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

• • •

•

sága ezt nem teszi lehetővé, akkor a fenék zömített részébe vagy a gázpalackhoz forrasztott, illetve szegecselt táblára vagy a gázpalackhoz hegesztéssel rögzített védőkosáron kell a megjelöléseket elhelyezni. Teljes felületen bevont kom­ pozit palackon a hengeres részen vagy a vállrészen, jól olvashatóan, címkén kell elhelyezni a megjelöléseket. A megjelölésnél alkalmazandó betű- és számjeleknek 3–16 mm magasságúaknak kell lenniük. Az üres gázpalack tömegét, táratömegét és űrtartalmát három számjegyes pontossággal kell megadni. A gázpalackot a beütött megjelöléseken kívül el kell látni a veszélyes áruk szállítására vonatkozó hatályos előírásokban foglalt követelményeknek megfelelő azonosító számmal (UN szám) és veszélyességi bárcával. Ipari, egészségügyi és élelmiszeripari gázok palackjainál a gázpalack váll egyik szegmensében a gyártásra, vele szemben a töltésre és a tulajdonosra vonatkozó megjelöléseket kell elhelyezni. A két szegmens között, időrendi sorrendben kell az időszakos biztonságtechnikai ellenőrzések adatait beütni.

A rendelet a kihirdetését követő 15. napon lépett hatályba. Hatályát vesztette egyidejűleg a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról szóló 14/1998. (XI. 27.) GM rendelet. A Hatóság által e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott hatósági engedélyekkel megszerzett jogosultság az e rendelet szerinti engedélyezési eljárás lefolytatása nélkül legkésőbb 2015. december 31-ig gyakorolható. Az e rendelet szerinti gázpalackok biztonságtechnikai ellenőrzését végző szervezetnek e tevékenységre vonatkozó akkreditált státuszát legkésőbb 2015. december 31-ig kell megújítani.

Kihirdetés előtt áll az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat A tűzvédelem körét jelenleg a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) szabályozza. A tűzvédelmi normák gyakorlati alkalmazása azonban indokolttá teszi a tűzvédelmi követelményeket tartalmazó szabályozás folyamatos felülvizsgálatát és szükség szerinti módosítását. A jelenleg hatályos OTSZ-t több alkalommal módosították, azonban: • így sem tudta megfelelően követni a műszaki fejlődést és az európai uniós szabványok hazai átvételét, • szerkezeti felépítése és a követelmények egy része mára már elavult, • valamint a jogszabályban történő eligazodást a terjedelme rendkívül megnehezítette. Indokolttá vált tehát egy teljesen új megközelítésen alapuló szabályozás kidolgozása, amelyet – a hírek szerint – Belügyminisztérium hamarosan hatályba léptet. Hosszas előkészítés és szakmai egyeztetés után kihirdetés előtt áll az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat, alapjaiban átalakítva az építmények tűzvédelmét érintő szabályozást Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) felépítése és témaköreinek kidolgozása a tűzvédelmi szakmai szerveze-

tek, a szabályozás által leginkább érintett civil szervezetek bevonásával történt, annak érdekében, hogy mind a szakmai, mind a használói, alkalmazói oldal érdekei megfelelően képviselve legyenek. Az új szabályozás alapvető célja, hogy lépést tartson a folyamatos műszaki fejlődéssel, ugyanakkor megfeleljen a szakmai elvárásoknak, továbbá a jogalkalmazók számára közérthető és egyértelmű legyen. Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzatot (OTSZ) bejelentés és elbírálás céljából meg kellett küldeni az Európai Bizottsághoz, amely megvizsgálta, hogy az összhangban áll-e az európai uniós jogszabályokkal. A katasztrófavédelem által kidolgozott szabályzathoz Brüsszel módosító javaslatot nem tett, vagyis annak notifikációs eljárása zökkenőmentesen lezárult. A szabályzat a kihirdetést követően kilencven nappal léphet hatályba. A jelenleg hatályos szabályzattól eltérően jogszabályi szinten az új OTSZ csak a konkrét tűzvédelmi követelményeket (általános követelmények, kockázattól függő követelmények, rendeltetéstől függő követelmények), illetve az elvárt biztonsági szintet tartalmazza. Az elvárt biztonsági szint teljesítéséhez választható különböző műszaki megoldásokat és számítási módszereket a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI) tartalmazzák. Ez egy olyan szakmai tervezési segédlet, megoldásgyűjtemény, amelynek az alkalmazása javasolt, de nem kötelező. A Tűzvédelmi ­Műszaki Irányelvek ajánlásokat tartalmaznak a tervezők számára, például a jogszabályi előírásokat kielégítő műszaki megoldásokra. A szabályozás előnye, hogy a műszaki irányelveket és módosításaikat nem kell ezentúl minden alkalommal időigényes notifikációs eljárásnak alávetni, tekintettel arra, hogy azok csak ajánlottak és nem kötelező érvényűek. Az OTSZ esetleges módosítását – amely köztudott, hogy milyen időigényes – továbbra is notifikációs eljárásnak kell alávetni. Az újítással időt lehet megtakarítani, az irányelvek új megoldásokkal történő kiegészítése gyorsabban és zökkenőmentesen valósítható meg. A műszaki irányelvek alternatív megvalósítási módszereket kínálnak, mindennek eredményeképpen megoldódik a még hatályos OTSZ alkalmazása során előforduló problémák jelentős része. A Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek: • alkalmazása önkéntes, • alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy azzal az OTSZ előírásai teljesülnek, • ha a tervező más megoldást választ, akkor igazolnia kell az OTSZ által előírt biztonsági szint teljesülését. Az új OTSZ alapjaiban átalakítja az építmények tűzvédelmét érintő szabályozást. Nemcsak a tervezők felelőssége lesz nagyobb, de az üzemeltetőknek is fontos újdonságokat hoz. Meglévő építmények esetén is sok dokumentumot, kötelező számítást újra el kell készíteni, de a módosítások érintik az üzemeltetéshez kapcsolódó folyamatos tűzvédelmi feladatokat is.

3 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 4 . d e c e m b e r , X I I . é v f o l y a m 1 2 . s z á m

Az új OTSZ számos területen gyökeres változásokat hoz, pl.: • megszűnnek a tűzállósági fokozatok, • bevezeti a kockázati osztály fogalmát, • előírja tűzvédelmi használati utasítás készítését, amely a megvalósult állapotot fogja rögzíteni és az üzemeltetéshez nyújt segítséget, • változnak az anyagok tűzveszélyességi osztályba sorolásának szabályai, a kézi tűzoltó készülékekkel való ellátás normatív követelményei. A Fórum Akadémia akkreditált szakmai konferenciát rendez az építészeti-műszaki tervezőknek, ingatlanüzemeltetőknek és tűzvédelmi szakembereknek „Felkészülés az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat rendelkezéseinek alkalmazására” címmel 2014. december 11-én 9 órai kezdettel a CEU Konferencia Központban (1106 Budapest, Kerepesi út 87.) A tervezett előadások olyan kérdésekre adnak választ, amelyet az OTSZ előírásainak helyes alkalmazásához célszerű megismerni, pl.: • Hogyan történik az épületek kockázati osztályba sorolása? • Milyen kötelezettségeket, határidőket jelent ez meglévő épületek esetén? • Melyek lesznek az új építmények létesítési előírásai? • Mi változik a tűzoltó készülékek kötelező nyilvántartási dokumentációjához kapcsolódóan? • Hogyan kell alkalmazni a rendelethez szorosan kapcsolódó Tűzvédelmi Műszaki Irányelveket? • Hogyan változnak az anyagok tűzveszélyesség szerinti besorolásának szabályai? • Milyen új szabályok vonatkoznak a szabványos tűzoltó készülékek típusára, elhelyezésére vonatkozóan? • Hogyan módosulnak a rendszeres tűzvédelmi feladatokhoz tartozó dokumentációs kötelezettségek?

A hónap témája Az NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának tájékoztatása a 2015. évi Országos Hatósági Ellenőrzési Tervről és az Ellenőrzési Irányelvekről A Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság a honlapján közzétette 2015. évi ellenőrzési irányelveit, illetve ellenőrzési programját. A 2013. évi CLXXIX. törvénnyel módosított Mvt. szerint a jövőben a munkavédelmi hatóság az ellenőrzési tevékenységét tartalmazó ellenőrzési irányelvet évenként az ellenőrzési időszakot megelőző 45 napig teszi közzé. A hatósági ellenőrzési terv egyaránt érinti a munkavédelem és munkaügy területét. Az ellenőrzési terv fő célja, hogy munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervek 2015. évi tervezett ellenőrzé­seinél: • kiszámítható, tárgyszerű és egységes követelményrendszer érvényesüljön,

• csökkenjen a jogkövető vállalkozások versenyhátránya, továbbá az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények valósuljanak meg, • a vizsgálatokat, ellenőrzéseket gyorsan, az eljárási határidők betartásával folytassák le.

A Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság 2015. évi célellenőrzési tervében foglaltakat a jogszabályi követelmények teljesítése, kockázatok nagysága, gyakorisága, a súlyos balesetek bekövetkezésének gyakorisága figyelembevételével határozta meg. A továbbiakban csak a munkavédelem területét érintő tervezett ellenőrzéseket ismertetjük. 2015. II. negyedév: faipari tevékenységek célvizsgálata. • Tervezett ellenőrzések száma: a célvizsgálat időtartama alatt felügyelőnként 5 munkáltató. • Az ellenőrzések döntően a munkavállalókat érintő veszélyforrások vizsgálatára terjed ki. 2015. III. negyedév: biológiai kóroki tényezők okozta fertőzések és megbetegedések megelőzése célvizsgálat. • Tervezett ellenőrzések száma: a célvizsgálat időtartama alatt felügyelőnként 5 munkáltató. • Az ellenőrzések döntően a biológiai kóroki tényezők okozta fertőzések megelőzését szolgáló munkáltatói intézkedések vizsgálatára terjed ki. 2015. IV. negyedév: bányászat munkaegészségügyi célvizsgálata a társhatósággal egyeztetve. • Tervezett ellenőrzések száma: az MBHF-fel történő egyeztetés során kerül meghatározásra. • Az ellenőrzések döntően az egyes munkahelyi kóroki tényezőkkel összefüggő vizsgálatára terjed ki, a jogszabályokban előírt dokumentációk vizsgálatára konkrét hiányosságok feltárása esetén kerül sor. A Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság a munkavédelmet érintő változások, rendkívüli események vagy körülmények miatt (pl. súlyos munkabalesetek növekedése, a munka­ baleseti és foglalkozási megbetegedési statisztikai trend kedvezőtlen változása, egyes ágazatokban bekövetkező kedvezőtlen változások, jogszabályváltozások, stb.) az ellenőrzési terven felül akcióellenőrzést rendelhet el. A fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi felügyelőségei – mint ellenőrző hatóság − a szakmai irányító szerv által kiadott országos hatósági ellenőrzési terv alapján készítik el a hatósági ellenőrzési tervüket, amely természetesen a felsoroltakon kívül más, indokolt területeket is érinthet. A Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság az országos célvizsgálatok lebonyolításához vizsgálati szempontokat határoz meg, amelyek támpontot adhatnak a munkáltatók vizsgálatokra történő felkészüléséhez is. A vizsgálati szempontok remélhetően a honlapon – az elmúlt évi gyakorlatnak megfelelően – nyilvánosak lesznek. Ki kell hangsúlyozni azonban, hogy a munkavédelmi felügyelőségek az ismertetett ellenőrzési tervben felsoroltakon kívül további ellenőrzéseket végezhetnek az Mvt. 84. § (1)

4 2 0 1 4 . d e c e m b e r , X I I . é v f o l y a m 1 2 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

bekezdésében foglaltak alapján. (Pl. saját ellenőrzési tervükben foglalt további ellenőrzések, munkabalesetek, fokozott expozíciós esetek kivizsgálása, munkavállaló bejelentésének kivizsgálása, feltárt hiányosságok megszüntetésének utóellenőrzése stb.). Ezért alapvető munkáltatói érdek az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés jogszabályi feltételeinek teljesítése.

Rövid hírek, tájékoztatók Amit a CE jelölésről érdemes tudni Az Európai Unió (korábban Európai Gazdasági Közösség) létrehozásának egyik elsődleges célja az áruk szabad mozgásának biztosítása volt. A fogyasztóvédelem fejlődése eredményeként, alapvető elvárássá vált, hogy csak biztonságos termék kerülhessen forgalomba. Fontos tudni, hogy az Európai Unió belső piacán csak azok a termékek hozhatók forgalomba, melyek megfelelnek a rendeletekben és irányelvekben foglalt követelményeknek. Egységes szabályozás biztosítja, hogy az EU tagállamaiban azonos követelmények alapján állítsák elő az ipari termékeket. Az EU-termékbiztonság pillérei: • a horizontális jogszabályok, • a régi megközelítésű irányelvek. • az új megközelítésű irányelvek. A régi megközelítésű irányelvek teljes részletességgel szabályoznak elsősorban a gyógyszeripar, élelmiszeripar, vegyipar stb. területén. Az új megközelítésű irányelvek az alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelményeket írják elő jogszabályi szinten, a részletes követelményeket pedig az ún. harmonizált európai szabványok és normatív dokumentumok tartal­ mazzák. A CE jelölés feltüntetésére kötelezett termékek körét az új megközelítésű EU-irányelvek határozzák meg. Az új megközelítésű irányelvek érvényesek pl. a gépekre (2006/42/EK), a villamos termékekre (2006/96/EK), a gázfogyasztó készülékekre (90/396/EGK), az egyéni védőeszközökre (90/396/ EGK). Az új megközelítésű irányelvek alá tartozó termékeken CE jelölést kell alkalmazni: • ha a termék megfelel az alapvető követelményeknek, illetve az azzal összhangban lévő harmonizált szabványoknak, • a megfelelőség-értékelési eljárást az irányelvben meghatározott eljárások és módozatok alkalmazásával végezték el, • és az eljárás megfelelő eredménnyel járt. A megfelelőség-értékelési eljárásokban alkalmazható modulok (A-H) általános leírását az alábbi dokumentumok tartalmazzák:

• MSZ 25051 • 93/465/EGK tanácsi határozat a megfelelőség-értékelési eljárások különböző szakaszainak moduljairól

A megfelelőség-értékelési alapmodulok a következők: • A-modul: gyártói megfelelőségi nyilatkozat. A gyártó írásbeli nyilatkozata arról, hogy a termék kielégíti az irányelv követelményeit vagy az irányelv alapján kiadott harmonizált szabvány követelményeit. Ennek feltétele, hogy a gyártó elkészítette a termék műszaki dokumentációját, a gyártás és a megfelelőségvizsgálat dokumentációját, és annak megfelelően végzi a gyártást és a vizsgálatot. • B-modul: típusvizsgálat. Ez a modul a tervezés szakaszára vonatkozik, és ki kell egészülnie egy gyártási modullal. A bejegyzett szervezet azokat a vizsgálatokat végzi el, amelyek az irányelvnek való megfelelés szempontjából szükségesek. Erről típusvizsgálati bizonyítványt ad ki. • C-modul: típusazonossági vizsgálat. A gyártási folyamat szakaszában végezhető el, és csak a típusvizsgálati bizonyítvány kiadását követően. Ennek során a gyártó meggyőződik arról, hogy a termék megegyezik a típusvizsgálati bizonyítványban leírt termékkel. D-modul: a gyártás minőségirányítási rendszer, a végel• lenőrzés és a vizsgálat minőségbiztosítási rendszerének tanúsítása és rendszeres felügyelete. A modul az EN ISO 9001 szabványon alapul, a tervezésfejlesztés nélkül. • E-modul: a végellenőrzés és a vizsgálat minőségbiztosí­tási rendszerének tanúsítása és rendszeres felügyelete. Ez a modul az EN ISO 9001 szabványt a tervezés és gyártásszabályozás nélkül a végellenőrzésre alkalmazza. • F-modul: mintavételes vagy mintadarabos termékellenőrzés az irányelvnek való megfelelés megállapítására. • G-modul: egyedi termékellenőrzés: a tervezéskor és gyártáskor az irányelv követelményei szerint. • H-modul: a teljes körű minőségirányítási rendszer tanúsítása és felügyelete, beleértve a tervezés-fejlesztés szakaszát is. Ez a modul az EN ISO 9001 szabványon alapul. A modulok az egyes eljárásokban kombinálhatók, együtt alkalmazhatók. Ha egy gyártó CE jelöléssel látja el valamely termékét, ezzel saját kizárólagos felelőssége mellett azt garantálja, hogy a termék eleget tesz a CE jelöléssel járó valamennyi jogi kötelezettségnek. Ez azt jelenti, hogy az adott terméket az Euró­ pai Gazdasági Térségben bárhol értékesítheti. A jelölés egyszerűen azt tanúsítja, hogy a termék a piaci értékesítés előtt ellenőrzésen ment keresztül, amely során egyértelművé vált, hogy megfelel a jogi követelményeknek (pl. az összehangolt biztonsági szintnek). Az adott termék tehát árusítható ezekben az országokban. A CE jelölés nem azt jelenti, hogy az adott terméket az EGT-országok valamelyikében gyártották volna. A CE jelölés a más országokban gyártott és az EGT-országokban értékesí-

5 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 4 . d e c e m b e r , X I I . é v f o l y a m 1 2 . s z á m

tett termékeken is megjeleníthető, ha a termék megfelel a CE jelöléssel járó valamennyi jogi kötelezettségnek. Erre példa lehet pl. Japánban gyártott terméken elhelyezett CE jelölés. A CE jelölés: • jelzi, hogy a termék szabadon forgalmazható az EU piacán, • a gyártó vagy meghatalmazottja jogosult feltüntetni a terméken és/vagy a csomagoláson, • tanúsítja, hogy a termék megfelel a vonatkozó irányelv(ek) előírásainak, • nem utal az alkalmazott megfelelőség-értékelési modulra, • tartalmazza a bejelentett szervezet azonosító kódját, • nem zárja ki más, a nemzeti vagy európai szabványoknak való megfelelőséget tanúsító jel feltüntetését. A CE jelölés nem a fogyasztók tájékoztatását szolgálja − és nem garantál semmilyen minőségi tulajdonságot −, hanem a hatósági ellenőrzés egyszerűbb lehetőségét biztosítja. A     jelölés nem minőségjel, nem márkajel, nem eredetjel, nem marketingeszköz, feltüntetése a terméken azt jelenti, hogy az maradéktalanul megfelel a vonatkozó direktíva/direktívák követelményeinek, tehát biztonságos és erről az előírt módon meg is győződtek. A tagállamok hatóságainak feladatkörébe tartozik annak ellenőrzése, hogy egy CE jelöléssel ellátott termék ténylegesen megfelel-e a mintadarabnak és az irányelvek által előírt lényeges biztonsági követelményeknek, mely ellenőrzést a gyártás helyén is elvégezhetik. A jelölés jogosságát vizsgálat alapján a notifikált (kijelölt) szervezet ellenőrzi, ha a direktíva ezt előírja. A gyártó feladata, hogy elvégeztesse a megfelelőség-értékelést, elkészítse a műszaki dokumentációt, kiadja a CE megfelelőségi nyilatkozatot, és ellássa a terméket a CE jelöléssel. A forgalmazónak azt kell ellenőriznie, hogy a terméken szerepel-e a CE jelölés, és hogy az igazoló dokumentumok rendben vannak-e. Ha a terméket az EGT-országokon kívülről hozzák be, az importőrnek meg kell győződnie arról, hogy a gyártó megtette a szükséges lépéseket és kérésre beszerezhető a dokumentáció.

Új előszabványok a hegesztés biztonságával kapcsolatban A hegesztés kulcsfontosságú technológia az ipari fémfeldolgozás területén. A hegesztőmunkahelyeket általában jelentős műszakigáz vagy energiaigény, valamint kivételesen intenzív optikai sugárzás, hőhatás, károsanyag-kibocsátás és (egyes alkalmazásai esetén) elektromágneses tér jellemzi. E veszélyforrások miatt az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkahelyekre vonatkozó minimális követelmények mellett többletkövetelmények (a hegesztők biztonságát és egészségét védő, a hegesztésre jellemző kockázatok

felmérésére és csökkentésére elfogadott műszaki követelmények és megoldások, valamint a veszélyhelyzetek kialakulásának lehetőségét csökkentő ellenőrzésekre és vizsgálatokra vonatkozó előírások) teljesítésére is szükség van. A Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) ezeknek a többletkövetelményeknek a meghatározása érdekében dolgozta ki a hegesztés biztonságára vonatkozó magyar nemzeti előszabványokat. Ezek az előszabványok azzal a céllal készültek, hogy olyan részletes műszaki követelményeket és elfogadott megoldásokat tartalmazzanak, amelyek alkalmasak lehetnek a Hegesztési Biztonsági Szabályzat (HBSZ) várható átdolgozása utáni új HBSZ általános követelményeinek teljesítésére. Az MSZT szándéka, hogy az új HBSZ alkalmazását segítve, ezeket az előszabványokat (szükség esetén korszerűsítve, megváltozott tartalommal) magyar nemzeti szabványként (MSZ- ként) tegye közzé. Az előszabványok alkalmazása azért előnyös, mert általuk a munkáltatók a hegesztők számára széles körben elfogadott biztonsági és egészségvédelmi feltételeket teremthetnek, ugyanakkor értékes tapasztalatokat szerezhetnek a HBSZ és az előszabványok korszerűsítéséhez. Természetesen ezek az előszabványok a hatályos HBSZ-szel nem ellentétesek. Az MSZT 2014. június 1-jén az OMMF-11-0043 pályázat keretében kidolgozott következő előszabványokat tette ­közzé: • MSZE 12802:2014. Hegesztés biztonsága. Hegesztő munkahelyek kialakításának munkabiztonsági és egészségvédelmi követelményei • MSZE 12803:2014. Hegesztés biztonsága. Légzésvédelem • MSZE 12804:2014. Hegesztés biztonsága. Gázhegesztő felszerelések és berendezések biztonságos kezelése • MSZE 12805:2014. Hegesztés biztonsága. Hegesztési gázellátó gázellátó rendszerek időszakos ellenőrzése és vizsgálata • MSZE 12806:2014. Hegesztés biztonsága. Villamos hegesztés • MSZE 12807:2014. Hegesztés biztonsága. Hegesztési gázellátó rendszerek létesítésének biztonsági szempontjai • MSZE 12808:2014. Hegesztés biztonsága. Biztonsági eszközök alkalmazása gázhegesztéshez és rokoneljárásaihoz • MSZE 12809:2014. Hegesztés biztonsága. Gázhegesztés eszközeinek időszakos biztonsági ellenőrzése és vizsgálata • MSZE 12810:2014. Hegesztés biztonsága. Villamos hegesztő munkaeszközök ellenőrzése és vizsgálata • MSZE 12813:2014. Hegesztés biztonsága. Termithegesztés Érdemes megtekinteni a szabványok előírásait − különös tekintettel az időszakos ellenőrzésekre és vizsgálatokra − azoknál a munkáltatóknál, ahol hegesztési technológiák alkalmazása, a berendezések használata számottevő. Megjegyezzük, hogy a 143/2004. (XII. 22.) GKM ren­ delettel hatályba léptetett Hegesztési Biztonsági Szabályzat 8. Ellenőrzés, vizsgálat fejezete is tartalmaz előírásokat az időszakonkénti ellenőrzést illetően.

6 2 0 1 4 . d e c e m b e r , X I I . é v f o l y a m 1 2 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

„8.1. A hegesztő berendezés és a biztonsági szerelvények biztonságos működését időszakonként ellenőrizni kell, és az ellenőrzés tényét írásban rögzíteni kell. Ennek gyakorisága – ha a gyártó ettől eltérően nem rendelkezik – a következő: Gázhegesztés Gázhegesztő készülék:   • Pisztoly, égő   • Gumitömlő   • Biztonsági szerelvény   • Palack és vezetéki nyomáscsökkentő Gázellátó rendszer   • Palacktelep, palackköteg és készülékei   • Acetilénfejlesztő

Ívhegesztés Hegesztő- és vágópisztoly: 1 év ¼ év   • TIG-égő 1 év ¼ év   • Plazma égő (gépi) ½ év ¼ év   • Plazma égő (kézi)   • Palack és vezetéki nyomáscsökkentő 1 év ¼ év

1 év 1 év

Ellátó vezetékek   • Ellátó vezetékek tömörségi vizsgálata 1 év   • Ellátó vezetékek szerkezeti vizsgálata 3 év

Áramforrások   • Forgógépes átalakító 2 év   • Transzformátor 1 év   • Egyenirányító 1 év Áramelosztó rendszerek   • Kiépített (telepített) hegesztőáram-vezető (test) rendszer 1 év   • Többmunkahelyes hegesztőgép hegesztőáram elosztó rendszer 1 év

8.2. A biztonságos működés ellenőrzésének ki kell terjednie legalább a biztonsági funkciók működésének és szerkezet épségének vizsgálatára. 8.3. A 8.1. pontban foglalt vizsgálatok elvégzésére legalább középfokú szakirányú szakképesítéssel és 5 éves szakmai gyakorlattal e feladattal megbízott személy vagy akkreditált intézmény jogosult.” Szükségesnek tartjuk kihangsúlyozni, hogy célszerű először a hegesztő berendezések kezelési-karbantartási utasításait áttanulmányozni a vizsgálati ciklusidőket illetően.

Jogszabályok Megjelent jogszabályok 47/2014. (X. 29.) EMMI rendelet az emberi erőforrások minisztere hatáskörébe tartozó szakképesítések mestervizsga követelményeiről Hatályos: 2014.11.13. Hatályon kívül helyezés: 33/1997. (X. 31.) NM rendelet a népjóléti ágazatba tartozó egyes szakképesítésekre szervezhető mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról 33/2014. (X. 30.) NGM rendelet a munkaügyi központok, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala munkaügyi kirendeltségének illetékességéről szóló 44/2012. (XII. 22.) NGM rendelet módosításáról Hatályos: 2014.11.01.

44/2014. (X. 31.) NFM rendelet egyes közúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Hatályos: 2014.11.01., 2015.01.01. Módosítás: 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról. Hatályos: 2014.11.01., 2015.01.01. 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről Hatályos: 2014.11.01., 2015.01.01. 18/2008. (IV. 30.) GKM rendelet a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről felvételt készítő eszközre vonatkozó követelményekről Hatályos: 2014.11.01. 2014. évi LX. törvény a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény, valamint a légi-, a vasúti és a vízi­ közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosításáról Hatályos: 2014.11.21. 2014. évi LXI. törvény a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, valamint a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosításáról Hatályos: 2014.11.21. 280/2014. (XI. 14.) Korm. rendelet egyes építésügyi és településügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról Hatályos: 2014.11.17. Módosítás: 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti bírságról 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól 487/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet az építésügyi, az építésfelügyeleti és az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselők és kormánytisztviselők építésügyi vizsgájára és szakmai továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokról 35/2014. (XI. 19.) NGM rendelet egyes szállítható nyomástartó berendezések üzemeltetésével kapcsolatos műszaki biztonsági követelményekről és a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról Hatályos: 2014.12.04. Hatályon kívül helyezés: 14/1998. (XI. 27.) GM rendelet a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról 285/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: 2014.11.21. 1660/2014. (XI. 20.) Korm. határozat a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról szóló közös egyezmény szerinti ötödik Nemzeti Jelentésről és a részes országok nemzeti jelentéseit megvitató felülvizsgálati értekezleten való magyar részvételről

7 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 4 . d e c e m b e r , X I I . é v f o l y a m 1 2 . s z á m

Szabványok Munkabiztonságot/tűzvédelmet érintő nemzeti szabványok közzététele a Szabványügyi Közlöny 2014. novemberi száma alapján FIGYELEM!

A szürke mezőben lévő szabványok angol nyelven kerültek kiadásra

Az idegen nyelvű szabvány magyar nyelvű változata nem egyszerűen a forrásszabvány fordítása, hanem a fordítás alapján a szabvány magyar nyelvi értelmezésével a forrásszabvány tartalmát pontosan visszaadó, azzal azonos, a magyar szabványrendszerbe és a jogszabályi környezetbe illesztett magyar nemzeti szabvány.

1.

MSZE

12804:2014

Hegesztés biztonsága. Gázhegesztő felszerelések és berendezések biztonságos kezelése

2.

MSZE

12808:2014

Hegesztés biztonsága. Biztonsági eszközök alkalmazása gázhegesztéshez és rokon eljárásaihoz

3.

MSZE

12809:2014

Hegesztés biztonsága. Gázhegesztés eszközeinek időszakos biztonsági ellenőrzése és vizsgálata

4.

MSZE

12810:2014

Hegesztés biztonsága. Villamos hegesztő munkaeszközök ellenőrzése és vizsgálata

5.

MSZE

12813:2014

Hegesztés biztonsága. Termithegesztés

6.

MSZ EN

54-3:2014

Tűzjelző berendezések. 3. rész: Riasztóegységek. Hangjelzők – Az MSZ EN 54-3:2003, az MSZ EN 54-3:2001/A1:2003 és az MSZ EN 54-3:2001/A2:2006 helyett –

7.

MSZ EN

81-20:2014

Felvonók szerkezetének és beépítésének biztonsági előírásai. Személy-és teherszállításra használt felvonók. 20. rész: Személy- és személy-teher felvonók – Az MSZ EN 81-1:1998+A3:2010 és az MSZ EN 81-2:1998+A3:2010 helyett –

8.

MSZ EN

81-50:2014

Felvonók szerkezetének és beépítésének biztonsági előírásai. Felülvizsgálatok és vizsgálatok. 50. rész: Felvonórész-egységek tervezési előírásai, számításai, felülvizsgálatai és vizsgálatai – Az MSZ EN 81-1:1998+A3:2010 és az MSZ EN 81-2:1998+A3:2010 helyett –

9.

MSZ EN

694:2014

Tűzoltó tömlők. Alaktartó tömlők beépített rendszerekhez – Az MSZ EN 694:2001+A1:2007 helyett –

10. MSZ EN

13001-2:2014

Daruk biztonsága. Általános kialakítás. 2. rész: Terhelési hatások – Az MSZ EN 13001-2:2011 helyett –

11. MSZ EN

13001-3-2:2014

Daruk. Általános kialakítás. 3-2. rész: Sodronykötelek határállapotai és megfelelőségének igazolása kötélhajtásokban

12. MSZ EN

14540:2014

Tűzoltó tömlők. Szivárgásmentes lapostömlők beépített rendszerekhez – Az MSZ EN 14540:2004+A1:2007 helyett –

13. MSZ EN

16486:2014

Gépek hulladékok vagy újrahasznosítható anyagok tömörítéséhez. Tömörítők. Biztonsági követelmények

14. MSZ EN

16500:2014

Gépek hulladékok vagy újrahasznosítható anyagok tömörítéséhez. Függőleges elrendezésű bálázó. Biztonsági követelmények

15. MSZ EN ISO 3166-1:2014

Országok és országrészek nevének kódjai. 1. rész: Országkódok – Az MSZ EN ISO 3166-1:2007 helyett –

16. MSZ EN ISO 12999-1:2014

Akusztika. Az épületakusztikai mérési bizonytalanságok meghatározása és alkalmazása. 1. rész: Hangszigetelés – Az MSZ EN 20140-2:1998 helyett –

17. MSZ EN ISO 16000-32:2014

Beltéri levegő. 32. rész: Az épületek vizsgálata szennyező anyagok előfordulására

Visszavont szabványok • • • • • • • • • •

MSZ ISO 3584:1990. Tehergépkocsik vonókészülékeinek felszerelési méretei MSZ ISO 7130:1992. Földmunkagép-kezelők képzési útmutatója MSZ ISO 7176-1:1992. Kerekes-székek. A statikus stabilitás meghatározása MSZ ISO 7176-2:1994. Kerekes-székek. 2. rész: A villamos hajtású kerekes-székek dinamikus stabilitásának meghatározása MSZ ISO 7176-3:1994. Kerekes-székek. 3. rész: A fékszerkezetek hatásosságának meghatározá­sa MSZ ISO 7176-4:1994. Kerekes-székek. 4. rész: A villamos hajtású kerekes-székek energiafel­használásának meghatározása MSZ ISO 7176-6:1992. Kerekes-székek. A villamos hajtású kerekes-székek legnagyobb sebessé­gének, gyorsulásának és lassulásának meghatározása MSZ ISO 7176-9:1992. Kerekes-székek. A villamos hajtású kerekes-székek klimatikus vizsgálata MSZ ISO 7176-10:1994. Kerekes-székek. 10. rész: A villamos hajtású kerekes-székek akadályle­küzdő képességének meghatározása MSZ ISO 7176-11:1994. Kerekes-székek. 11. rész: Próbabábuk

8 2 0 1 4 . d e c e m b e r , X I I . é v f o l y a m 1 2 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

Egy munkabaleset tanulságai Lezuhant a fennakadt faág 1. A munkabaleset előzményei, tényállás A fakitermelésre szakosodott egyéni vállalkozó munkáltató megállapodott az Igazgatósághoz tartozó Erdészettel, hogy a területükön lévő erdőrészben – alvállalkozókkal – részt vegyen a vágásos üzemmódban végrehajtásra kerülő erdőfelújításban. A fokozatos felújító vágásban (Az olyan véghasználati ­vágást, amely során az erdő egy meghatározott területén, a vágásterületen hosszabb idő – 5-30 év – alatt fokozatosan, több­szöri visszatéréssel termelik ki az idős állományt úgy, hogy ezzel egy időben a helyén, természetes úton fiatalost hoznak létre, fokozatos felújító vágásnak nevezik.) az egyéni vállal­ kozó munkáltató K. R. és az általa foglalkoztatott S. A. vett részt. A közelítés az egyéni vállalkozó tulajdonában lévő MTZ traktorral történt, melyet saját maga – K. R. – üzemeltetett. (A faanyagnak a termőhelyről készletező helyre történő moz­ gatása a közelítés.) Alvállalkozóként – N. L. – végezte a vá­ lasz­tékolást, darabolást, és szintén egy alvállalkozó, R. Zs. felada­ta volt a depózás. (Az 1-2 m hosszú választékokat kézzel rakják az űrméterben számba vett sarangokba.) A megállapodás szerinti erdőrészen a munka megkezdése előtt – a balesetet megelőzően kilenc nappal – az erdő­ tulajdonos által megbízott vágásvezető erdész munkavédelmi oktatást tartott, melynek keretében részletesen ismertette a vágásszervezési és technológiai utasítást. A baleset napján a reggeli megbeszélés után mindenki végezte a dolgát. Ezen a napon a vágásvezető erdész nem tartózkodott az erdőrészben. Nem sokkal ebéd után S. A. egy 80 cm talpátmérőjű és – 40 cm tőátmérőjű – kb. 20,6 m magas fát döntött ki. A terpeszgyökereket eltávolította és a döntés irányából hajkvágást végzett (hajkvágás: amikor egy a rönk 1/4-iég tartó éket vágunk ki), majd átment a fa túlsó oldalára és a döntő vágást elvégezte. A vágás síkfelületű volt, nem volt töréslépcső. A fa kidőlt. A kidöntött fának a döntés irányát tekintve jobb oldalon volt egy régebbi időszakban 3 m hosszan lehasadt, de le nem törött 90 fokban kihajló ága a döntő vágástól számítva ~15 m-re. Ez a kihajló ág a jobb oldalon a kidöntött fa törzsétől ~3 méterre levő, 30 cm átmérőjű fán, a koronaágon – a döntés irányában ~17,6 m távolságra levő mintegy 30 cm átmérőjű fán – fenn­akadt. A döntést végző S. A. ismeretlen célból a kidöntött, fennakadt fa felé indult, és amikor a döntő vágástól ~9,4 m-re volt a fennakadt fa súlya alatt, és feltehetően az erős széllökés hatására, a kihajló fennakadt faág leszakadt, a koronaág letörött és ekkor az alatta tartózkodóra zuhant. A helyszínre érkezett mentők csak a halál beálltát tudták megállapítani.

2. A munkabaleset észlelése, a belső információ A balesetet a közelítő traktorral éppen a kitermelés irányába haladó egyéni vállalkozó munkáltató észlelte. Leállította a traktort, kiugrott a vezetőfülkéből és a helyszínre rohant. Megpróbálta elmozdítani a leszakadt faágat. Egyedüli próbálkozása sikertelen volt, segítségül hívta a választékolást végző N. L-t és közben értesítette a mentőket, valamint a vágásvezető erdészt. Az erdész az erdőrészhez vezető útnál várta a mentők érkezését és a helyszínre irányította őket. Az egyéni vállalkozó értesítette a rendőrséget is, valamint az erdész javaslatára felkérte az Igazgatóság által foglalkoztatott munkavédelmi szakmérnököt a baleset kivizsgálására. A munkavédelmi szakember a helyszínre utazás közben telefonon értesítette a baleset helyszíne szerint területileg illetékes Munkavédelmi Felügyelőséget.

3. A munkabaleset kivizsgálása A Rendőrség helyszínelői és a Munkavédelmi Felügyelőség felügyelője a bejelentést követő ötven percen belül a helyszínre érkezett. A munkavédelmi szakmérnök iránymutatása alapján biztosították a helyszínt a mentők részére, illetve a balesetvizsgálathoz. Az egyéni vállalkozó munkáltató által megbízott szakmérnök a vágásvezető erdésztől megkérte a vonatkozó dokumentációkat, így erdőrész térképet, a vágásszervezési és technológiai utasítást. A helyszínelők a munkavédelmi helyszínvázlat mellett fényképfelvételeket készítettek, rögzítették az egyéni vállalkozó, a vágásvezető erdész és az alvállalkozásban foglalkoztatottak adatait. A helyszíni körülmények rögzítése után azonnal megkezdték a vállalkozó és a vágásvezető erdész tanúnkénti meghallgatását.

4. A kivizsgálás megállapításai 4.1. Személyi tényezők A munkavállaló határozatlan idejű munkaszerződéssel volt foglalkoztatva fakitermelő, fadöntő, motorfűrész-kezelő, segédmunkás munkakörben. Fakitermelői, motorfűrész-kezelői jogosítványa volt. A gépkezelői jogosítványa szerint érvényes orvosi vizsgálattal rendelkezett. A halálos munkabalesetet szenvedett S. A. az időszakos munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálaton – bár a balesetet megelőző öt hónappal korábban az lejárt – nem vett részt. A fakitermelésben érintett egyéni vállalkozó és munkavállalója, valamint az alvállalkozók részére – a bemutatott dokumentáció szerint – a vágásvezető a technológiai terv részét tartalmazó munkavédelmi oktatást megtartotta. A halálos munkabalesetet szenvedett munkavállalónál az alkoholos befolyásoltság megállapítására igazságügyi orvos szakértői vizsgálatot nem kezdeményeztek. 4.2. Egyéni védőeszköz A munkáltató munkabiztonsági szakembere elkészítette a kockázatértékelésen alapuló egyéni védőeszköz-juttatási ren-

9 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 4 . d e c e m b e r , X I I . é v f o l y a m 1 2 . s z á m

det, meghatározva az egyéni védőeszközök körét. A munkáltató biztosított védősisakot és orrmerevítős lábbelit, melyeket a munkavállaló a munkavégzés során viselte. Megállapításra került, hogy a munkáltató nem gondoskodott a zaj elleni védelemről, az arc, szem védelméről fémhálós ráccsal (MSZ EN 1731), vágás-biztos bőrkesztyűről (MSZ EN 420), vágás-biztos ruházatról (MSZ EN 381), vágás-biztos lábbeliről (MSZ EN 345). A felsorolt egyéni védőeszközök hiánya nem befolyásolta a munkabaleset bekövetkezését. 4.3. A munkaeszköz A fadöntéskor használt 6 LE teljesítményű STIHL MS 460 típusú motorfűrész – melyet elláttak oldalsó láncfeszítéssel, ElastoStart berendezéssel, dekompressziós szeleppel, szerszám nélküli tankzárral – munkavédelmi szempontból nem volt üzembe helyezve és éves műszaki, zaj-és rezgésvizsgálatnak nem volt alávetve. A 15/1989. (X. 8.) MÉM rendelettel hatályba léptetett Erdészeti Biztonsági Szabályzat (a továbbiakban: EBSZ) alábbi 3.1.14. előírását figyelmen kívül hagyta a munkáltató: „3.1.14. A benzinmotoros fűrészt évente teljes műszaki, ezen belül zaj- és rezgésvizsgálatnak kell alávetni. Azt a benzinmotoros fűrészt, amely a vonatkozó szabványban előírtnál rosszabb paraméterű vagy műszakilag hibás, a javításig a termelésből ki kell vonni.” 4.4. Munkakörnyezet A baleset időpontjában, az erdőrészben +2 – 4° C fok volt a levegő hőmérséklete. Szeles idő volt, időnként erős széllökésekkel. Az égbolt borús, felhős volt, csapadék nem esett. A természetes világítás megfelelt a látási követelményeknek. Aljnövényzet, talajegyenetlenség nem befolyásolta a munkavégzést. A szabad mozgást döntött fa vagy növényzet nem akadályozta. 4.5. Egyéb dokumentációk A munkáltató rendelkezett általános tartalmú kockázatér­ tékeléssel, melyet munkabiztonsági szaktevékenységre jogosult végzett el, azonban a kockázatértékelés elvégzésében a munkaegészségügyi szaktevékenységet ellátó személy nem vett részt. Tartalma a vonatkozó jogszabályi előírásoknak részben megfelelt. Nem tartalmazta pl. a fiziológiai, idegrendszeri és pszichés tényezőkkel kapcsolatos tapasztalatokat.

5. A tevékenységgel összefüggésben megállapított hiányosságok 5.1. Munkáltató A balesetvizsgálat – tanúmeghallgatás – során megállapításra került, hogy a munkáltató figyelmen kívül hagyta az EBSZ 3.1.13. pont első mondatában foglaltakat, mert az erős széllökések során a fa csúcsának lengése – a helyszíneléskor is – meghaladta a 0,5 métert. „3.2.13. Fát csak akkor szabad dönteni, ha: a szél miatt a fa csúcsának (becsült) lengése az 50 cm-t nem haladja meg, a

hőmérséklet mínusz 15 °C fölött van, a látótávolság a kedvezőtlen megvilágítás, a köd, a csapadék, esetleg füst miatt nem csökken a döntésre kerülő fa magasságának a kétszerese alá, ha villámlással járó zivatar nincs.” Az erős széllökés, hozzájárult a fennakadt ág kiszabadulásához annak lezuhanásához. Nem tett intézkedést a munkáltató a fennakadt fa azonnali eltávolítása érdekében. Figyelmen kívül hagyva az EBSZ 3.3.1 pontjában foglaltakat. „3.3.1. Fakitermeléskor a fennakadt fát – a 3.3.2-3.3.6. pontokban meghatározott módszerek közül, az adott helyzethez alkalmazható legveszélytelenebbel – azonnal, de legkésőbb a munkaidő végéig le kell venni. A levételig csak a fennakadt, illetve a tartó fa magasságának a kétszeresét elérő sugárral vont körnek megfelelő veszélyes körzeten kívül végezhető bármilyen tevékenység – kivéve a levétellel kapcsolatos munkát. A levétellel foglalkozók is csak a fa fennakadt tőrészénél tartózkodhatnak. A fennakadt és a tartó fa alá nem szabad menni.” 5.2. A balesetet szenvedett munkavállaló A tőelválasztás a szakmai előírásoknak az EBSZ-ben foglaltaknak részben megfelelt. A hajkvágás és törési léc megfelelt az előírásoknak, de töréslépcső nem volt. „3.2.10. A kéziszerszámos és a motorfűrészes döntési technológiák elkészítésekor a biztonságos munkavégzés érdekében a következőket kell érvényre juttatni: Hajkvágásos és hajkos döntés esetében (2. és 3. ábra) a hajkvágás, illetve a hajk mélysége a tőátmérő 1/10-e és 1/4-e között legyen. Hajkos döntés esetében a hajk szöge legalább 40° legyen. A hajkvágás, illetve a hajk szöge fenékvonala a döntési irányra merőleges legyen. A törési lépcső magassága 40 cm átmérőig legalább az átmérő 1/10-e, efölött legalább 4 cm legyen. Húzás- és azzal ellentétes irányú döntés esetében a döntővágás fenékvonalának párhuzamosnak kell lenni a hajk fenékvonalával. A törési léc szélessége a döntővágás síkjában 40 cm tőátmérőig legalább az átmérő 1/10-e, de legfeljebb 4 cm, 40-től 80 cm átmérőig 4-6 cm, 80 cm átmérő felett 6-10 cm legyen. Ha a fa döntési iránya nem egyezik a kihajlási vagy azzal ellentétes iránnyal, akkor a törési léc szélességét a kihajlás felőli oldalon csökkenteni, az ellentétes oldalon növelni kell.” A munkavállaló is figyelmen kívül hagyta az erős széllökéseket, ráadásul a fennakadt fa eltávolítása előtt a veszélyes területen közlekedett.”

6. A munkabaleset okláncolata • A fa döntése • A döntendő fa terpeszgyökereit eltávolítása, a döntési irányból a hajkvágás elvégzése, döntő vágással a tőről leválasztás • A 20,6 m magas fának a döntés irányát tekintve jobb oldalon volt egy régebbi időszakban ~ 3 m hosszan lehasadt, de le nem törött ~ 90 fokban kihajló ága

10 2 0 1 4 . d e c e m b e r , X I I . é v f o l y a m 1 2 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

• A kihajló ág a jobb oldalon a kidöntött fa törzsétől − 3 m-re levő − 30 cm átmérőjű fán, a koronaág a döntés irányában fán fennakadt • Erős széllökések mozgatták a fennakadt fa koronaágát • A kidöntött fa kihajló fennakadt ága leszakadt, a koronaág letörött, a kidöntött fa lezuhant • A lezuhanó fa az ismeretlen célból ott tartózkodó munkavállalóra esett.

7. A munkáltató intézkedése a hasonló munkabaleset megelőzése érdekében

8. Munkavédelmi Felügyelőség intézkedése • A tevékenység felfüggesztése • Munkavédelmi bírság kiszabása az EBSZ előírásainak megsértése, az üzembe helyezés elmulasztása miatt

9. A munkabalesethez kapcsolható munkabaleseti jegyzőkönyv „E” blokkjának helyes kitöltése

(Az NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának 2013.07.02-i tájékoztatásában foglaltak figyelembevételével)

• A munkabaleset tanulságainak széles körű ismertetése • Új kockázatértékelés készítése • Új munkabiztonsági belső szabályzatok készíttetése (egyéni védőeszköz-juttatási rend, orvosi alkalmassági vizsgálatok rendje, veszélyes tevékenység) • Munkaeszközök felülvizsgálata, üzembe helyezése.

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk Kérdés Mit lehet tudni a szervizemelőket kezelő dolgozók orvosi vizsgálatáról? Válasz A munkaköri orvosi alkalmasság vizsgálatát szabályozó jogszabályok: A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet (a továbbiakban: NM) 15. § (3) bekezdés „A munkáltató köteles a) munkába lépés előtt valamennyi munkavállalót, a munkahely, a munkakör megváltoztatása előtt pedig a 4. § (1) bekezdés b) pontjába, továbbá a kéthetes időtartamot meghaladó külföldi munkavégzés esetén a 4. § (1) bekezdés c) pontjába tartozó munkavállalót előzetes, b) e rendelet 6. §-a (1) bekezdés hatálya alá tartozó munkavállalót időszakos,….. vizsgálatra küldeni.” 6. § (1) bekezdés: „A szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatottak időszakos alkalmassági vizsgálaton vesznek részt a munkaköri alkalmasság újbóli véleményezése céljából. Az időszakos vizsgálatokat a) a 18. életévét be nem töltött munkavállalónál évente, b) az idősödő munkavállalónál – amennyiben nem tartozik a c)-i) pontok hatálya alá – évente, d) a 4. számú melléklet szerinti fokozottan baleseti veszéllyel járó munkakörben foglalkozatott ilyen tevékenységet végző munkavállalónál a mellékletben szereplő gyakorisággal, …. kell elvégezni”

Az NM rendelet 4. melléklete szerint egyéb baleseti veszél�lyel járó munkakörökben [mozgó munkaeszközök, munkaeszközök mozgó elemei, haladó (mozgó) termékek, alapanyagok, félkész és késztermékek mellett vagy közelében végzett munka, stb.] dolgozók esetén az időszakos orvosi vizsgálatot − 40 éves korig háromévente, − 40-50 életév között kétévenként, − 50 év felett évenként − el kell végezni. A vizsgálatot végző orvos ennél gyakoribb vizsgálatot előírhat, ritkábbat azonban nem. Az NM 4. melléklete alapján a szervizemelőt/emelőgépet kezelők orvosi alkalmassági vizsgálatát az NM szerinti időszakonként, az életkortól függően kell elvégezni. A vizsgálat eredményét a kezelő jogosítványába be kell jegyezni. A szervizemelőket kezelő munkavállalóknak, illetve a szerviz többi dolgozójának munkába állásuk előtt, továbbá rendszeres időközönként időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálaton kell részt venni. A kezelők esetében tehát van a munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat és van egy másik, az emelőgép-kezelők orvosi alkalmassági vizsgálata. Az időszakos munkaköri orvosi alkalmasság vizsgálata és az emelőgép kezeléséhez szükséges orvosi alkalmassági vizsgálat időpontja megegyezhet, de lehet eltérő is.

11 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 4 . d e c e m b e r , X I I . é v f o l y a m 1 2 . s z á m

Kérjük, az alábbi szolgáltatást ajánlja cége munkaügyi vezetőjének figyelmébe!

A Fórum Média Kiadó új, átfogó szolgáltatása: Munkaügyi, bérgazdálkodási és társadalombiztosítási audit! Kiadónk egy egyedülálló szolgáltatást bocsát útjára, amelyet munkáltatók figyelmébe ajánlunk. A szolgáltatás kivételes jellege a problémák komplex kezelésében, a kérdések munkajogi, adó- és társadalombiztosítási szempontból való egyidejű megközelítésében és megoldásában áll. Munkajogász szakértőink – a megbízók egyedi igényei szerint – teljes munkajogi átvilágítást végeznek, amely során a munkaügyi dokumentáció átvizsgálásán és a hatályos jogszabályi előírásokhoz igazításán túl adótanácsadóink közreműködésével bérgazdálkodási tervet készítenek, amely segítségével a munkáltatók jelentős összegeket takaríthatnak meg. Szakértőink a problémás esetek megfelelő jogi keze­ lését és a megbízóink kérése szerint elkészített munkaügyi iratminták elkészítését követően – azok meg­felelő alkalmazása érdekében – utánkövetést is végeznek, amelynek keretében megválaszolják kérdéseiket és szakmai támogatást nyújtanak az átmeneti időszakban.

Miért érdemes igénybe venni a szolgáltatásunkat? Az idén már negyedik alkalommal módosul a Munka Törvénykönyve. Az új Ptk. márciusi hatályba ­lépése is számos változást hoz a munka világában. Az újdonságok között elmélyült jogi tudás és speciá­ lis gyakorlati tapasztalat nélkül nem könnyű eligazodni. Munkajogász-ügyvédekből és adótanácsadókból álló szakértői csapatunk ebben nyújt a munkáltatók számára szakmai támogatást. Új, átfogó szolgáltatásunk a munkáltatók bérgazdálkodásának a racionalizálására, a jogszabályok által biztosított lehetőségek maximális kiaknázására fókuszál, amely komoly versenyelőnyt jelenthet a szolgáltatást igénybe vevő társaságoknak. Szolgáltatásunk színvonalára a szakértőink magas szintű jogi és közgazdasági tudása, valamint a sok éves tanácsadói és peres tapasztalata a garancia.

Szolgáltatásunkról a www.forum-media.hu/webshop/munkaugyi-bergazdalkodasi-es-tarsadalombiztositasi-audit hon­lapon tájékozódhat részletesebben, amennyiben kérdése van, írjon a [email protected] e-mail c­ ímre!

A Munkavédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkavédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

Munkavédelem XII. évfolyam, tizenkettedik szám, 2014. december Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Petren Ágnes HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: M. C. Direct Kft.