E-munkavédelem. Szakmai folyóirat. Tartalom december XIII. évfolyam 12. szám

2015. december  |  XIII. évfolyam  12. szám

E-munkavédelem Szakmai folyóirat

Tartalom Munkabiztonság

• A munkavédelmi hatóság 2015. I−III. negyedévi ellenőrzési tapasztalatai • Az ivóvízben található radioaktív anyagok ellenőrzése • A legionella-fertőzési kockázat egységes módszertan szerinti felmérése

A hónap témája • A lézerbiztonságról

Kitekintő – rövid hírek, tájékoztatók

• A 2016. évre szóló munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési irányelvek és az országos hatósági ellenőrzési terv • „Tévhit, hogy az elektronikus cigaretta veszélytelen az egészségre”

Jogszabályok Szabványok Egy munkabaleset tanulságai • Zuhanás

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk • Munkavédelmi kötelezettségek kis létszámú munkahelyen

Tisztelt Előfizetőnk!

Ajánló

Örömmel tájékoztatjuk, hogy a Munkavédelem szakmai folyóirat korábbi számainak online archívumához, illetve az Optimum előfizetők ­számára elérhető extra tartalmakhoz egyedi jelszóval férhet hozzá. A www.munkavedelemszaklap.hu web­oldalon az eddig megszokott tartalom mellett további hasznos cikkeket olvashat. Az egyedi jelszavakat e-mailben küldtük ki ­önnek. Amennyiben nem kapta meg, kérem, keresse Ügyfél­szolgálatunkat a 273-2090-es számon vagy a [email protected] e-mail címen!

December havi optimum tartalom • A gépek biztonsága – a novemberben megjelent cikk második része A cikket optimum előfizetőink el­olvashat­ják a www.munkavedelemszaklap.hu web­oldalon.

Szerző: Kálmán László A kézirat lezárásának dátuma: 2015. november 22.

Munkabiztonság

ahol a munkavállalók egészségének, biztonságának ve­ szélyeztetése gyakoribb és a veszélyeztetések mértéke is súlyosabb.

A munkavédelmi hatóság 2015. I−III. negyedévi ellenőrzési tapasztalatai

Az ellenőrzések során a munkavédelmi hatóság 14 966 db közigazgatási határozatot – amelyek 53 062 db intézkedést tartalmaztak – adott ki, amelyből: 7372 • hiányosság megszüntetését előíró: 3043 • tevékenységet felfüggesztő: 2789 • használatot felfüggesztő: 1272 • munkavégzéstől eltiltó: 363 • munkavédelmi bírságot kiszabó:

Az NGM Munkafelügyeleti Főosztály tájékoztatása alapján 2015. I–III. negyedévben – az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva − a munkavédelmi ellenőrzések, a megállapított szabálytalanságok számát a következő táblázat mutatja. Munkáltatóknál, munkavállalóknál tartott hatósági ellenőrzések Munkáltatóknál tartott ellenőrzések – Ellenőrzött munkáltatók száma – Szabálytalansággal érintett munkáltatók száma – Ellenőrzött és szabálytalansággal érintettek aránya

2014. I−III.

2015. I−III.

13 586

10 779 79,3

11 396

8 771 76,9

83,8

%

81,3

Munkavállalók ellenőrzései – Ellenőrzött munkavállalók száma 270 210 170 365 63,0 – Szabálytalansággal érintett 210 988 140 078 66,3 munka­vállalók száma 82,2 78,0 – Ellenőrzött és szabálytalansággal érintettek aránya

A táblázat adataiból levonható, hogy: • a hatósági ellenőrzések száma jelentősen visszaesett, • az ellenőrzött munkáltatóknál arányaiban 2,5%-kal kevesebben vannak a hiányossággal érintettek az előző év azonos időszakában tapasztaltakhoz képest, • az ellenőrzött munkavállalóknál megállapított hiányosságok száma arányaiban 3,5%-kal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A munkavédelmi ellenőrzések számában nagyobb arányt (67,71%) képviseltek az olyan ágazatok alá tartozó munkáltatók – mezőgazdaság, feldolgozóipar, gépipar, építőipar –,

A közigazgatási határozatokban foglalt intézkedéseket leggyakrabban a következő munkáltatói mulasztások miatt kellett meghozni. Leggyakrabban előforduló mulasztások megnevezése

Intézkedések száma

Munkavédelmi ismeretek hiánya

3327

Veszélyes anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésével, értékelésével kapcsolatos szabályok megszegése

2897

Egyéni védőeszköz-juttatási rend szabályozásának hiánya

2145

Létesítmények érintésvédelme

2095

Munkaeszköz nem megfelelő állapota, karbantartás hiánya

1987

Üzemeltetéssel kapcsolatos biztonságtechnikai hiányosságok (védőburkolat stb.)

1949

Alkalmassági vizsgálatok rendjét érintő előírások megszegése

1917

Elsősegélynyújtás megszervezésének, elsősegélyhelyek kialakítási, felszerelési, jelölési szabályainak megszegése

1855

Villamos hosszabbítók, tápkábelek hiányosságai (szerelvények, szigetelés stb.)

1604

2 2 0 1 5 . d e c e m b e r , X I I I . é v f o l y a m 1 2 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

A felsorolásból levonható következtetés, hogy: • a villamos biztonságtechnikai hiányosságok – különösen magas kockázatai figyelembevételével – számottevőek, • a veszélyes anyagok alkalmazásából eredő szabályszegések magas száma – megítélésem szerint – elsősorban a hiányos ismeretekre vezethető vissza, • magas az alkalmassági vizsgálatokkal és elsősegélynyújtással kapcsolatos hiányosságok száma (elsősegélynyújtással kapcsolatban nincs átfogó jogi szabályozás). A súlyos jogsértések között továbbra is jellemző: • A magasban végzett munkáknál a leesés elleni megfelelő kollektív műszaki védelem kialakításának hiánya, a leesés elleni védelemül szolgáló egyéni védőeszköz munkáltató általi biztosításának, vagy a munkavállaló részéről történő használatának elmulasztása. • Közműépítési földmunkáknál sok esetben elmarad a dúcolás, miközben a közúti járműforgalom közvetlenül a munkagödör mellett halad, megnövelve ezzel a föld beomlásának veszélyét. • A gépkezelői jogosultság hiányában (nem megfelelő képesítés miatt) történő munkavégzés legtöbbször az anyagmozgatással, raktározással kapcsolatban merült fel (emelőgépek, targoncák jogosulatlan használata). • A feldolgozóipar, gépipar, illetve a mezőgazdaság területén használt gépek, berendezések esetében továbbra is gyakran fordulnak elő súlyos balesetek a veszélyes tér lehatárolására szolgáló védőburkolatok, biztonsági berendezések hiánya, illetve azok használatának kiiktatása, elmulasztása miatt. • Villamos berendezések esetében a közvetlen, illetve közvetett érintés elleni védelemmel kapcsolatos hiányosság a leggyakoribb veszélyeztetés. A villamos berendezések védőburkolatainak nem megfelelő rögzítése, a villamos vezetékek mechanikai hatás elleni védelmének elmulasztása rendszeresen ismétlődő probléma. • A munkaegészségügyi súlyos veszélyeztetések között továbbra is vezető helyet foglal el az előzetes, illetve az időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatokra vonatkozó követelmények betartásának elmulasztása, a veszélyes anyagokkal/keverékkel történő munkavégzés egyéni védőeszköz biztosításának hiányában, továbbá a felső beavatkozási határértéket meghaladó zajexpozícióban végzett tevékenység hallásvédő eszköz biztosítása, illetve használata nélkül.

A rendelet a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó követelmények meghatározásáról ­szóló 2013. október 22-i 2013/51/Euratom tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. A módosítás szerint az üzemeltető, illetve az élelmiszeripari vállalkozás köteles gondoskodni az ivóvízben található radioaktív anyagok ellenőrzéséről − a jóváhagyott vizsgálati program szerint − annak vizsgálata érdekében, hogy a radioaktív anyagok értéke megfelel-e a rendelet mellékletében megállapított parametrikus értékeknek.

A radioaktív anyagok vizsgálata esetében a szolgáltatott, illetve élelmiszer-ipari vállalkozás által használt ivóvíz minimális mintavételezését a rendelet meghatározza. (A radio­ aktivitás vizsgálatát a rendelet eddig is tartalmazta, azonban az eltérések miatt jogharmonizációs célú módosítására volt szükség.) A követelményhez a rendelet új fogalmakat határoz meg: „m) radioaktív anyag: az az anyag, amelyik egy vagy több olyan radioaktív nuklidot tartalmaz, amelynek aktivitása vagy koncentrációja sugárvédelmi szempontból nem elha­ nyagolható, n) indikatív dózis: az ivóvíz ellátó rendszerében kimutatott természetes és mesterséges eredetű radionuklidoknak az egy év alatt beépült lekötött effektív dózisa a trícium, a ká­ lium-40, a radon és a radon rövid felezési idejű bomlás­ termékei kivételével, o) parametrikus érték: az ivóvízben jelen lévő kémiai, bioló­ giai és radioaktív anyagok, valamint fizikai jellemzők értéke, amely felett vizsgálni szükséges, hogy a kémiai, bio­ lógiai és radioaktív anyagoknak, valamint fizikai jellem­ zőknek az ivóvízben való jelenléte beavatkozást igénylő kockázatot jelent-e az emberi egészségre nézve, és szükség esetén korrekciós intézkedéseket kell tenni annak érdeké­ ben, hogy a víz minősége olyan mértékben javuljon, hogy megfeleljen az emberi egészség védelmére vonatkozó köve­ telményeknek, p) határérték: az a parametrikus érték, amely felett mérlegelés nélkül korrekciós intézkedést követel.” A módosítás 2015. november 28-án lépett hatályba.

A 2015. év I−III. negyedévben a szankcionálás során 363 esetben munkavédelmi, 127 esetben eljárási bírságot alkalmaztak a felügyelők 85 669 245 Ft és 7 616 000 Ft összegben.

A legionella-fertőzési kockázat egységes módszertan szerinti felmérése

Az ivóvízben található radioaktív anyagok ellenőrzése

Közzétették a 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendeletet a legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokról.

Megjelent a 313/2015. (X. 28.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet jogharmonizációs célú módosításáról.

„A legionárius betegség (legionellosis) egy fertőző betegség, tipikus civilizációs kór, mely a Legionella baktériumtörzshöz tartozó kórokozók által terjed. Az esetek jelentős részében a

3 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 5 . d e c e m b e r , X I I I . é v f o l y a m 1 2 . s z á m

megbetegedést a Legionella pneumophila baktérium okozza. Ez egy mindenütt jelen lévő vízi organizmus, mely 25 °C és 45 °C közötti hőmérsékleten tud növekedni. Ez egy nagyon széles kör­ ben előforduló baktérium, veszélyt azonban csak abban az esetben tud jelenteni, ha a legionellát tartalmazó vizet apró cseppek formájában belélegezzük. Ha a baktériumok a tüdőbe jutnak, akkor az influenzaszerű tüneteket követően az ember ellenálló-képességétől függően súlyos tüdőgyulladást, emésztő­ rendszeri és idegrendszeri megbetegedést, legvégső esetben akár halált is okozhat.” (Wikipédia) A legionella vízszerető baktérium, mindenhol előfordul, ahol pangó meleg víz van. A kórokozó megtalálható a háztartási melegvíz-rendszerek 90 százalékában, akár a zuhanyzófejben is. Lehetséges fertőző források a szökőkutak, a klímaberendezések, a hűtőtornyok, a párásító berendezések, a pezsgőfürdők, az akvárium, a kerti locsoló stb. A legionellózis 1998 óta kötelezően bejelentendő fertőző betegség hazánkban.

A rendelet hatálya kiterjed a legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre, azok üzemeltetőire, illetve tulajdonosaira. A rendelet szerint a legionella-fertőzési kockázatot, illetve a fokozott legionella-fertőzési kockázatot jelentő létesítményekben a legionella-fertőződési kockázat egységes módszertan szerinti felmérését el kell végezni. A kockázatbecslési dokumentáció kötelező tartalmi elemeit a rendelet 1. melléklete tartalmazza. A kockázatbecslést a létesítmény üzemeltetésében bekövetkezett, a legionella-expozíció szempontjából kockázatot jelentő közeg paramétereit érintő változást követően 30 napon belül ismételten el kell végezni. Amennyiben az értékelés magas kockázatot állapít meg, az Országos Közegészségügyi Központ módszertani levelében meghatározott gyakorisággal monitoringot kell végezni. A fokozott legionella-fertőzési kockázatot jelentő létesítményekben (az egészségügyi és szociális intézmények, kereskedelmi szálláshelyek, nedves hűtőtornyok) és azok a közfürdők, ahol aeroszol előállító meleg vizű medencét üzemeltetnek, különösen pezsgőmedencét, élménymedencét, hidroterápiás kezelőt − minden esetben kötelező monitoring vizsgálatot végezni. Az elvégzett valamennyi monitoring eredményt 5 évre visszamenőleg, azonnal hozzáférhető módon meg kell őrizni a létesítményben. Abban az esetben, ha a kockázatbecslés, illetve a monitoring alapján megállapítást nyer, hogy legionellafertőzési kockázat, illetve fokozott kockázat áll fenn, haladéktalanul kockázatkezelésről kell intézkedni: • a kockázatkezelési intézkedési szinteket meghaladó monitoring eredmények esetén a rendelet 2. mellékletben foglaltak szerint, • a létesítménnyel összefüggésbe hozható legionellosis megbetegedés esetén a rendelet 2. mellékletben előírt, azonnali beavatkozási szint szerint.

Az ország területén működő nedves hűtőtornyokat az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) által működtetett elektronikus rendszeren keresztül az üzemeltetőnek, ennek hiányában a tulajdonosnak be kell jelentenie az OTH részére. A legionella-fertőződési kockázat egységes módszertan szerinti felmérését: • a rendelet hatálybalépésekor működő – kockázatot jelentő – létesítményekben a rendelet hatálybalépését követő egy éven belül, • a rendelet hatálybalépését követően létesítendő – kockázatot jelentő – létesítményekben a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követő 2 hónapon belül kell elvégezni. A nedves hűtőtornyokat az OTH felé be kell jelenteni: • a rendelet hatálybalépésekor működő nedves hűtőtornyok esetén a rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül, • a rendelet hatálybalépését követően létesítendő nedves hűtőtornyot a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követő 15 napon belül. A rendelet a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba.

A hónap témája Lézerbiztonság A múlt hónapban A lézersugárzásról című cikkünkben bemutattuk a lézerfény tulajdonságait, a lézerek osztályba sorolását és az alkalmazási területeket. A témát a lézerbiztonság kialakításával folytatjuk. A lézersugárzások okozta sérülések általában megelőzhetők, ugyanis a készülék felépítése biztosítja, hogy lézerfény csak az erre kialakított kilépőnyíláson át juthat ki. Arról természetesen gondoskodni kell, hogy a lézernyaláb útjába ne kerülhessenek emberek, illetve a szem a szórt sugárzások ellen is védve legyen. A szórt sugárzások keletkezésének lehetőségét is csökkenteni kell a helyiség falainak, a helyiségben lévő tárgyak színének olyan megválasztásával, hogy azok az adott hullámhosszon ne reflektálják túlzottan a sugárzást. Ki kell küszöbölni a fényes, tükröző felületeket; ezért matt falfelületek, eszközök és tárgyak alkalmazása ajánlott a lézerek környezetében. A sugárvédelemhez tartoznak a lézerveszélyre figyelmeztető táblák, figyelmeztető lámpák, hangjelzések és a zárral ellátott ajtók. Mindezen biztonsági előírások betartása mellett is kötelező a szem védelmét biztosító megfelelő védőszemüveg viselése. A lézer védőszemüveg lencse részének összetétele elsősorban a hullámhossz függvénye, a keret kiképzése függ a forrás teljesítményétől, a szórt sugárzás mértékétől, valamint attól, hogy a lézerrel dolgozó személy hord-e látást korrigáló szemüveget vagy sem.

4 2 0 1 5 . d e c e m b e r , X I I I . é v f o l y a m 1 2 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

Különös figyelmet kell fordítani a munkahelyeken alkalomszerűen előforduló személyek biztonságára. Ezért ügyelni kell, hogy lézeres munkahelyeken illetéktelen személyek véletlenül se tartózkodhassanak, illetve ilyen helyiségbe be se nézhessenek.

Azok a nagy teljesítményű lézerforrások, melyeket zárt munkatérben vagy munkaállomásokban működtetnek, nem jelentenek veszélyt, mivel a védőfedél és a teljesen zárt burkolat miatt a berendezést 1-es, illetve 2-es osztályba sorolják. Ezek a lézerforrások csak akkor veszélyesek, ha szétszedett állapotban üzemeltetik őket. Ebben az esetben a lézersugárzás kijuthat a berendezés burkolatán kívülre, így a berendezés használata már nem biztonságos. A természetes elkerülési reakciók sem nyújtanak elegendő védelmet a szemsérüléstől, ezért az esetleges sérülések elkerülése céljából lézer védőszemüveg használata ajánlott. Egyes lézerberendezéseknél lézer irányfényeket is alkalmaznak, amelyek szintén nem veszélytelenek. Az irányfények lézeres mutatópálcák, általában piros fényt sugároznak (630–670 nm hullámhossz között). Teljesítményük elér­heti a 3B osztályba sorolt sugárzási teljesítményértéket is, így ezek működése során is védőszemüveg használata ajánlott. Léteznek már olyan védőszemüvegek is, melyeket szemüvegesek is viselhetnek. Szemvédelem A legveszélyesebbek a 3A, 3B és a 4-es osztályba sorolt berendezések, melyeknél az általuk kibocsátott lézersugárba nézés, de még a felületekről visszatükröződő, illetve szórt sugárzás is szem- és bőrsérülést is okozhatnak. Ezekbe az osztályokba sorolt berendezések üzemeltetésénél a szabvány munkavédelem szempontjából kötelezővé teszi a védőeszközök alkalmazását. Minden olyan veszélyes területen, ahol 3B vagy 4-es osztályú lézerberendezéseket használnak, olyan szemvédelmet ajánlatos használni, mely a meghatározott lézersugárzás ellen megfelelő védelmet biztosít. Az MSZ EN 207 szabvány tartalmaz követelményeket a lézerszemüvegekről és azok megfelelő használatáról. A lézersugárzás elleni védelemre szolgáló védőeszközökre a következő szabványok vonatkoznak: • MSZ EN 207 Lézersugárzás elleni szűrők • MSZ EN 208 Lézer berendezés elleni szűrők Védőszemüveg kiválasztása A lézersugárzás esetében használt védőszemüvegek: • Lézerkezelő védőszemüveg: a lézerek beállítási és kezelési műveletei közben használatosak, ahol a 400–700 nm látható spektrális tartományban keletkezik veszélyes sugárzás. (Besorolás: R1–R5 skálaszám.) Kültéri munkáknál esetleg nehézkes lehet a lézervonal vagy -pont meglátása. A speciális szemüvegek biztosítják a lézervonal vagy -pont optimális láthatóságát ragyogóan fényes körülmények között és nagy távolságokban is.

• Lézer elleni (lézerbiztonsági) védőszemüveg: 180– 1000 nm spektrum tartományú sugárzás ellen védenek. A védőszemüvegeket tíz skálaszámba sorolják be, amelyek 10–1–10–10 spektrális lézer hullámhosszon képesek szűrni. A szem akkor van védve a sugárzás káros hatása ellen, ha a hunyorítási reflex megtartott – a szemhéj 0,25 sec.-on belül lecsukódik. Abban az esetben, ha ez a reflex meg­ szűnik vagy késleltetett, a lézersugár elleni védelem nem valósul meg.

A megfelelő védőszemüveg meghatározásához a következőket ajánlatos tekintetbe venni: • működési hullámhossz, • sugárzott felületi teljesítmény vagy besugározottság, • legnagyobb megengedett expozíció, • szemüveg optikai sűrűsége (OD) a lézerforrás-kimenet hullámhosszán, • látható fényáteresztési előírások, • sugárzott felületi teljesítmény vagy besugározottság, amelynél a szemüveg károsodik, • dioptriás szemüveg szükségessége, • kényelem és szellőzés, • az elnyelő anyag károsodása vagy változása, még ha időleges vagy átmeneti is, • az anyagok szilárdsága (ütésállósága), • perifériás látási előírások. Jelek, feliratok alkalmazása Az egyes lézergyártmányok biztonságos üzemeltetéséhez szükséges figyelmeztetéseket, jelképeket és információkat az MSZ EN 60 825-1 szabvány írja elő.

Minden lézergyártmánynak címkét kell viselnie, amelynek strapabírónak, tartósan rögzítettnek, olvashatónak és céljuknak megfelelően a működés, karbantartás vagy javítás alatt jól láthatónak kell lennie. Ha a lézergyártmány mérete vagy tervezése a címkézést lehetetlenné teszi, a címkét a felhasználói tájékoztatóval vagy a csomagoláson kell mellékelni.

Kitekintő A 2016. évre szóló munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési irányelvek és az országos hatósági ellenőrzési terv 2015. november 12-én a www.ommf.gov.hu honlapon megjelent a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye a 2016. évi munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési irány­elvekről és az országos hatósági ellenőrzési tervről, amelynek fontosnak ítélt tartalmi részeit, munkavédelmi vonzatait ismertetjük.

5 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 5 . d e c e m b e r , X I I I . é v f o l y a m 1 2 . s z á m

1. A 2016. évi munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési irányelvekből A 2016. évi kiemelten ellátandó feladatok a munkavédelem területén A munkavédelmi tartalmú ismeretekről fokozott mértékű tanácsadással kell segítséget adni – különösen a mikro-, kisés középvállalkozások, a magánmunkáltatók és a szakképző intézmények, valamint a szakképzésben gyakorlati képzőként részt vevők részére –, hogy ismerethiány miatt ne történjen szabálytalan munkavégzés, illetőleg ne következzen be munkabaleset vagy egészségkárosodás, valamint már az oktatás során kapjon hangsúlyt a szabályos munkavégzés, a munkahelyi egészség és biztonság. A kormányhivatalok 2016. évben félévente két-két alkalommal tartanak saját vagy közös rendezésű nyílt napot. Az egyik nyílt nap „A munkában megrokkantak és elhunytak emléknapja” hetében kerül megrendezésre. Az Mvt. 81/A. § (2) bekezdésében foglaltak alapján meghatározott feladatokkal kapcsolatban a részletes teljesítménymutatókat a kormányhivatalok részére a 2016. évre vonatkozó munkavédelmi szakmai teljesítmény-célkitűzés tartalmazza. Az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök, szakmák, ágazatok − A kormányhivatalok fordítsanak fokozott figyelmet a különösen veszélyes foglalkoztatási ágazatok munkavédelmi ellenőrzésére, mint az építőipar, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a bányászat és az egészségügy. − A munkavédelmi oktatások tartalmi vizsgálatát a hely­ színi ellenőrzésen tapasztaltak alapján, elsősorban szabálytalan munkavégzés esetén kiemelten szükséges ellenőrizni. − A fémfeldolgozási tevékenységek célvizsgálatának elvégzésével kell a figyelmet ráirányítani az ágazat legsúlyosabb veszélyforrásaira. − A kormányhivatalok az illetékességi területük gazdasági szerkezete, munkabaleseti helyzete és az ellenőrzési tapasztalataik figyelembevétele alapján tartsanak saját tervezésű célvizsgálatot az indokolt tevékenység, szakma vagy ágazat munkavédelmi ellenőrzésére, és a tapasztalatokról szóló számszaki és szöveges összefoglalót küldjék meg a miniszternek. 2. 2016. évi munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzésre vonatkozó országos hatósági ellenőrzési tervből 2016. II. negyedévben a fémfeldolgozási tevékenységek célvizsgálata történik.

− A célvizsgálat indokolása: A fémipari technológiák, munkaeszközök munkavédelmi hiányosságai miatt a munkabalesetek közel 10%-a következik be, és előfordulnak halálos, valamint csonkolásos munkabalesetek is.

− Az ellenőrzéssel érintett kötelezettséget előíró jogszabályhely (vonatkozó jogszabály): Az általános munkavédelmi előírások, szabályzatok és a fémiparhoz kapcsolódó szabványok. − A lefolytatni tervezett ellenőrzések száma: A célvizsgálat időtartama alatt a munkavédelmi feladatot ellátó kor­ mánytisztviselőnként 5 munkáltató. − Az ellenőrzések döntően a munkavállalókat érintő veszélyforrások vizsgálatára terjed ki.

Az országos célvizsgálat lefolytatásához a NGM szakmai irányításért felelős szervezeti egysége „vizsgálati szemponto­ kat” bocsát a kormányhivatalok rendelkezésére. Ellenőrzések, vizsgálatok a kormányhivatalok programja szerint A kormányhivatalok az illetékességi területük gazdasági szerkezete, munkabaleseti helyzete és az ellenőrzési tapasztalataik figyelembevétele alapján tartanak saját tervezésű célvizsgálatot az indokolt tevékenység, szakma vagy ágazat munkavédelmi ellenőrzésére. Megjegyzés Az országos ellenőrzési tervből látható, hogy: − az országos célvizsgálatok száma csökken, − az eddigi gyakorlattól eltérően a kormányhivatalok várhatóan nagyobb számban tartanak „saját kijelölésük alap­ ján” ellenőrzéseket, − az ellenőrzések jobban figyelembe veszik a területen lévő munkáltatók tevékenységének veszélyességét, a bekövetkezett munkabalesetek gyakoriságát, súlyosságát. Emlékeztetőül felsoroljuk a munkavédelmi hatóság ellenőrzési eszközeit: helyszíni ellenőrzés, illetve adatbázis-lekérdezés, adatszolgáltatás, iratbekérés, a munkáltató kötelezése a megjelölt munkavédelmi követelmények teljesítéséről ­szóló tájékoztatásra.

„Tévhit, hogy az elektronikus cigaretta veszélytelen az egészségre” Ezzel a címmel közzétette a Nemzeti Egészségfejlesztési ­Intézet Dohányzás Fókuszpont az elektronikus cigaretta használatának kockázatait. Az eddig elvégzett vizsgálatok eredménye szerint az egyes veszélyes anyagokból több van a kifújt párában, mint a ­hagyományos cigaretta füstjében. A patronok, flakonok töltésére használt folyadék úgynevezett propilén-glikolt tar­ talmaz, mely szem-, légcső- és torokirritációt okoz, gyermekeknél asztma kialakulásához vezethet. Az elektronikus ­cigaretták ízesítésére erősen irritáló hatású, a légzőszerveket károsító vegyületeket használnak. A teljes tájékoztató elolvasható az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat hon­lapján.

6 2 0 1 5 . d e c e m b e r , X I I I . é v f o l y a m 1 2 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

Jogszabályok Megjelent jogszabályok 58/2015. (X. 27.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek által üzemben tartott szolgálati járművekre, azok forgalomba helyezésére, időszakos vizsgálatára vonatkozó különös szabályokról Hatályos: 2015. 11. 04. Módosítás: 15/2010. (V. 12.) ÖM rendelet a tűzoltási, műszaki mentési tevékenységhez kapcsolódó tűzvédelmi technika alkalmazhatóságáról Hatályon kívül helyezés: 14/2013. (V. 2.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek közúti járművei forgalomba helyezésének és időszakos vizsgálatának egyes szabályairól 48/2015. (X. 28.) EMMI rendelet egyes gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeleteknek a nevelőszülők részére szervezett központi oktatási programmal összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról Hatályos: 2015. 10. 29. Módosítás: 81/2004. (IX. 18.) ESzCsM rendelet az egyes szociális szolgáltatásokat végzők képzéséről és vizsgakövetelményeiről 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól Hatályos: 2015. 11. 01 Módosítás: 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól 323/2015. (X. 30.) Korm. rendelet az egyes közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról Hatályos: 2015. 11. 01. Módosítás: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről

49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokról Hatályos: 2016. 02. 04. 327/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól Hatályos: 2015. 11. 18. 328/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet a közfoglalkoztatottak elhelyezkedési juttatásáról Hatályos: 2016. 01. 01. 66/2015. (XI. 18.) NFM rendelet az egyes víziközlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Hatályos: 2015. 11. 26. Módosítás: 6/2000. (III. 17.) KHVM rendelet az úszólétesítmények gyógyszerszekrénnyel való felszereléséről és egyes úszólétesítményeken az orvosi szolgálat rendszeresítéséről 10/2001. (III. 2.) KöViM rendelet a hajózásbizton­sági ellenőri munkakörre vonatkozó szakmai feltételekről és az ellenőrök azonosító okmányáról 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet a hajózási képesítésekről 21/2002. (XI. 8.) GKM - ESzCsM együttes rendelet a hajózási egészségi alkalmasság feltételeiről és vizsgálati rendjéről 2/2004. (I. 5.) GKM rendelet az úszólétesítmények megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek elismeréséről, kijelöléséről és felhatalmazásáról 23/2015. (V. 8.) NFM rendelet egyes víziközlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról A rendelet 4. melléklete a 66/2015. (XI. 18.) NFM rendelet 6. melléklete szerinti szöveggel lép hatályba. 67/2015. (XI. 18.) NFM rendelet a tengeri hajók hajózásra alkalmasságának a Tengerészeti Munkaügyi Egyezményen alapuló feltételeiről Hatályos: 2015. 11. 26.

Szabványok Munkabiztonságot/tűzvédelmet érintő nemzeti szabványok közzététele a Szabványügyi Közlöny 2015. novemberi száma alapján. A szabványok és a szabványkiadványok szerzői jogi védelem alatt állnak. A szabványok és a szabványkiadványok szövegének felhatalmazás nélküli másolása, sokszorosítása, illetve a szerzői jogok bármilyen módon való megsértése jogszabálysértő magatartás, amelynek összes következményét a jogsértést elkövetőnek kell viselnie.

FIGYELEM!

A szürke mezőben lévő szabványok angol nyelven kerültek kiadásra

Az idegen nyelvű szabvány magyar nyelvű változata nem egyszerűen a forrásszabvány fordítása, hanem a fordítás alapján a szabvány magyar nyelvi értelmezésével a forrásszabvány tartalmát pontosan visszaadó, azzal azonos, a magyar szabványrendszerbe és a jogszabályi környezetbe illesztett magyar nemzeti szabvány.

1. MSZ EN

1176-11:2015

Játszótéri eszközök és talajok. 11. rész: Térhálók kiegészítő biztonsági követelményei és vizsgálati módszerei – Az MSZ EN 1176-11:2008 helyett –

2. MSZ EN

9721-1:2015

Emelőgépek időszakos vizsgálata. 1. rész: Általános előírások – Az MSZ 9721-1:2009 helyett –

7 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 5 . d e c e m b e r , X I I I . é v f o l y a m 1 2 . s z á m

3. MSZ EN ISO 9001:2015

Minőségirányítási rendszerek. Követelmények – Az MSZ EN ISO 9001:2009 helyett –

4. MSZ EN ISO 14001:2015

Környezetközpontú irányítási rendszerek. Követelmények alkalmazási útmutatóval – Az MSZ EN ISO 14001:2005 helyett –

5. MSZ EN

131-6:2015

Létrák. 6. rész: Teleszkópos létrák

6. MSZ EN

1366-2:2015

Épületgépészeti berendezések tűzállósági vizsgálata. 2. rész: Tűzgátló csappantyúk – Az MSZ EN 1366-2:2000 helyett –

7. MSZ EN

1501Hulladékgyűjtő járművek. Általános és biztonsági követelmények. 1. rész: Hátulsó töltésű 1:2011+A1:2015 hulladékgyűjtő járművek – Az MSZ EN 1501-1:2012 helyett –

8. MSZ EN

1908:2015

Személyszállításra tervezett kötélpálya-berendezések biztonsági követelményei. Feszítő berendezések – Az MSZ EN 1908:2005 helyett –

9. MSZ EN

12101-3:2015

Füst- és hőszabályozó rendszerek. 3. rész: A kényszer áramoltatású füst- és hőszabályozó ventilátorok (szellőzők) műszaki előírásai – Az MSZ EN 12101-3:2003 helyett –

10. MSZ EN

12845:2015

Beépített tűzoltó berendezések. Sprinkler berendezések. Tervezés, kivitelezés és karbantartás – Az MSZ EN 12845:2004+A2:2009 helyett –

11. MSZ EN

12882:2015

Szállítóhevederek általános célú felhasználásra. Elektromos és tűzveszélyességi biztonsági követelmények – Az MSZ EN 12882:2009 helyett –

12. MSZ EN

13223:2015

Személyszállításra tervezett kötélpálya- berendezések biztonsági követelményei. Hajtásrendszerek és egyéb mechanikus berendezések – Az MSZ EN 13223:2005 helyett –

13. MSZ EN

13381-3:2015

Szerkezetek tűzállóságához való hozzájárulás meghatározásának vizsgálati módszerei. 3. rész: Járulékos tűzvédelem betonszerkezetekhez – Az MSZ ENV 13381-3:2003 helyett –

14. MSZ EN

13381-9:2015

Szerkezetek tűzállóságához való hozzájárulás meghatározásának vizsgálati módszerei. 9. rész: Járulékos tűzvédelmi rendszerek áttört gerincű acélgerendákhoz

15. MSZ EN

14071:2015

LPG-berendezések és -tartozékok. Cseppfolyósított szénhidrogéngázt (LPG-t) tároló nyomástartó edények nyomáshatároló biztonsági szelepei. Segédberendezések – Az MSZ EN 14071:2005 helyett –

16. MSZ EN

15436-2:2015

Út menti területet karbantartó berendezések. 2. rész: A műszaki jellemzők értékelése – Az MSZ EN 15436-2:2009 helyett –

17. MSZ EN

15436-3:2015

Út menti területet karbantartó berendezések. 3. rész: Osztályozás

18. MSZ EN

15882-2:2015

Épületgépészeti berendezések tűzállósági vizsgálati eredményeinek kiterjesztett alkalmazása. 2. rész: Tűzgátló csappantyúk

19. MSZ EN

16211:2015

Épületek szellőztetése. A helyiségek légáramlásának mérése. Módszerek

20. MSZ EN

Ipari targoncák. Biztonsági követelmények és igazolásuk. 1. rész: Önjáró ipari targoncák, 16307egyéb vezető nélküli targoncák, változtatható gémkinyúlású targoncák és teherszállító targoncák 1:2013+A1:2015 kiegészítő követelményei – Az MSZ EN 16307-1:2013 helyett –

21. MSZ EN

16631:2015

LPG-berendezések és -tartozékok. Cseppfolyósított szénhidrogéngázt (LPG-t) tároló nyomástartó edények nyomáshatároló biztonsági szelepei. Újra beállítási követelmények

22. MSZ EN

16687:2015

Építési termékek. A veszélyes anyagok kibocsátásának értékelése. Terminológia

23. MSZ EN

62135-1:2015

Ellenállás-hegesztő berendezés. 1. rész: A tervezés, gyártás és létesítés biztonsági követelményei – Az MSZ EN 62135-1:2009 helyett, amely azonban 2018. 06. 11-ig még érvényes –

24. MSZ EN ISO

5349-2:2001/ A1:2015

Mechanikai rezgés. A rezgések hatásának mérése és értékelése az ember kéz-kar rendszerére. 2. rész: Gyakorlati irányelvek a munkahelyen végzett mérésekhez – Az MSZ EN ISO 5349-2:2001 módosítása –

25. MSZ EN ISO

7010:2012/ A5:2015

Grafikus szimbólumok. Biztonsági színek és biztonsági jelzések. Regisztrált biztonsági jelzések. 5. módosítás – Az MSZ EN ISO 7010:2013 módosítása –

26. MSZ EN ISO

10240:2004/ A1:2015

Kishajók. Kezelési kézikönyv – Az MSZ EN ISO 10240:2005 módosítása –

27. MSZ EN ISO 12312-2:2015 28. MSZ EN ISO

13341:2010/ A1:2015

Szem- és arcvédelem. Napszemüvegek és hasonló szemvédők. 2. rész: Szűrők a nap közvetlen megfigyelésére Gázpalackok. A szelepek illesztése a gázpalackokhoz. 1. módosítás – Az MSZ EN ISO 13341:2011 módosítása –

8 2 0 1 5 . d e c e m b e r , X I I I . é v f o l y a m 1 2 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

Visszavont szabványok Munkavédelmet/tűzvédelmet érintő szabvány visszavonása 2015. november hónapban: • • • • • •

MSZ 16040-1:1973 Sztatikus feltöltődések. Fogalmak MSZ 16040-3:1973 Sztatikus feltöltődések. Veszélyességi szintek MSZ 16040-4:1974 Sztatikus feltöltődések. A védelem módjai MSZ 16041-2:1975 Sztatikus feltöltődési mérések. A levezetési ellenállás vizsgálata MSZ 16041-3:1976 Sztatikus feltöltődési mérések. Vezetőképes kesztyű és lábbeli vizsgálata MSZ 16041-4:1978 Sztatikus feltöltődési mérések. A feltöltődés nagyságának mérése

Egy munkabaleset tanulságai Zuhanás 1. A munkabaleset előzményei, tényállás A tizenhét főt foglalkoztató SZER Kft. (munkáltató) szerződést kötött az A.GY.C. Kft.-vel (megrendelő), hogy az egyik gyártó csarnokában a meglévő anyagmozgató állványrendszert egy harmadik fél (beszállító) által gyártott kiegészítő elemekkel összeszereli. Az állványrendszer karbantartó járósíkjának szerelésével a megrendelő a BER. Kft.-t bízta meg. A megrendelő a csarnok szerződésben meghatározott területét átadta a kivitelezőknek. (SZER Kft. és BER. Kft.) Az átadási jegyzőkönyvben rögzítésre kerültek a munkavédelemre vonatkozó utasítások is, többek között az is, hogy a munkaterület használata során az elkészült szerkezeteket védeni kell a munkaterületen és a megközelítési útvonalakon, valamint biztosítani kell a veszélyes területek lehatárolását, a leesés elleni védelmet stb. Az állványrendszer karbantartó járósíkját +8,4 m magasságban a tervek szerint nehézlemez borítással kellett ellátni. A meghatározott határidőig a borítólemez nem érkezett meg a helyszínre. A megrendelő részéről munkálatokra kijelölt felelős koordinátor azt az utasítást adta a kivitelezők munkavezetőjének, hogy a már lefedett területek egy-egy borító elemét vissza kell bontani és az így szabaddá váló áttöréseket átmenetileg könnyűrácsos borítással kell ellátni. A visszabontott elemekkel a további területet kell lefedni. A felszedési helyeket a megrendelő koordinátora határozta meg. A borítóelemek visszabontása, illetve a provizórium elhelyezése a BER. Kft. feladata volt. Munkabiztonsági szempontból a koordinátor felhívta a figyelmet, hogy – mivel a provizórikus könnyűrácsokat rögzíteni nem kell – a teljes pódiumot jelzőszalaggal kell lehatárolni hasonlóan azokhoz a területekhez, melyeknél a belépés tiltott volt. A borítóelem eltávolítása, majd a provizórium elhelyezése után a terület lehatárolása megtörtént, azonban a munkáltató − SZER Kft. − szerelési anyagai a körülszalagozott területen belül maradtak. A hiányzó nehézlemez-szállítmány megérkezése után a BER. Kft. munkavállalói „gőzerővel” helyezték el a borítóelemeket a provizóriumok helyére. Először a szerszámokat vitték a helyszínre (1 db elektromos fúrógép és 1 db akku-

mulátoros csavarbehajtó), majd egy kétkerekű kocsival hordták az elemeket a feladás helyéről a beépítés helyszínére. A lemezek helyszínre hordása után kezdték meg a könnyűrácsos elemek felbontását, kiemelését és helyükre a nehézlemez borítóelemek behelyezését. Munkaidejük végén a területet – piros-fehér szalaggal megjelölve – elhagyták. A SZER Kft. munkavállalói – J. N. és R. N. – a BER. Kft. dolgozóinak távozása után az anyagmozgató pálya szintezését, beállítását végezték. A pálya beállításához szükséges alkatrészért a jelzőszalaggal megjelölt területre be kellett menni. A szükséges betételemért J. N. indult el. Miután a szerelőlétráról lelépett, a másfél-két méterre húzódó jelzőszalag alatt átbújt. Az egy helyen tárolt szerelőanyagaik felé menet közben egy 2 × 1 méteres fedetlenül hagyott nyíláson a beton padozatra zuhant. A helyszínre érkező mentő orvosa koponyaalapi törést diagnosztizált és azonnali halált állapított meg.

2. A munkabaleset észlelése, a belső információ A munkabalesetet a szerelőtárs észlelte. R. N. azonnal mentőt hívott, majd értesítette munkáltatóját és a megrendelő diszpécserét. A diszpécser értesítette a rendőrséget és a cég munkavédelmi szervezetének vezetőjét. A munkáltató ügyvezetője értesítette a Kft.-vel szerződésben lévő munkavédelmi szolgáltatót, aki felvette a kapcsolatot a munkabaleset helyszíne szerint területileg illetékes munkavédelmi hatósággal.

3. A munkabaleset kivizsgálása A megrendelő munkavédelmi szervezetének megbízott munkatársa a baleset kivizsgálásában részt vevő személyek számára − helyszínrajzi elrendezés mellett − átadta a megállapodási szerződés mellékletét képező munkabiztonsági követelményeket tartalmazó előírásokat. A rendőrség, a munkavédelmi hatóság, illetve a Kft. munkavédelmi szakembere a helyszínrajzon megjelölték a munkabaleset helyét. Megjelölték azokat a helyeket, ahol a karbantartó járósíkon az elemek visszabontásra kerültek, külön megjelölve azokat a területeket, ahová provizor rácselem nem került elhelyezésre. Fényképfelvételek is készültek. A tényrögzítést követően megtörtént a közvetlen munkatárs és a SZER Kft. ügyvezetőjének meghallgatása. A BER. Kft.

9 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 5 . d e c e m b e r , X I I I . é v f o l y a m 1 2 . s z á m

munkatársainak meghallgatására, a SZER. Kft. munka­ védelemmel összefüggő dokumentációinak vizsgálatára a munkabalesetet követő napokban került sor.

4. A kivizsgálás megállapításai 4.1. Személyi tényezők A halálos munkabalesetet szenvedett lakatos alapképzettségű munkavállaló 12 éve dolgozott a SZER. Kft.-nél egyéb építési szerelői foglalkozású (FEOR 7529) munkakörben. A  halálos munkabalesetet szenvedett J. N. az időszakos munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálaton részt vett, a munkakör betöltésére „alkalmas” bejegyzést kapott. A munkáltató bemutatta az oktatási naplót és az okta­tási tematikát. A bemutatott dokumentumok szerint a munkáltató eleget tett az Mvt. 55. §-ban foglaltaknak. A bemutatott, a megbízó által készített munkavédelmi oktatási dokumentum szerint J. N ezt az oktatást is meghallgatta. 4.2. Egyéni védőeszköz A munkáltató a vele szerződésben lévő munkavédelmi szolgáltatót bízta meg a kockázatértékelés elkészítésével, és az abban foglaltakat figyelembe véve elkészítette az egyéni védőeszköz-juttatási rendet. A munkáltató gondoskodott a juttatási rendben meghatározott egyéni védőeszközökről a vizsgálatba vont munkavállalók esetében, így: • védősisakról (MSZ EN 812:2012 Ütés elleni fejvédő ­ipari célra), • védőruházatról (MSZ EN 13034+A1:2009), • védőkesztyűről (MSZ EN 388 Védőkesztyűk mechanikai kockázatok ellen A2), • védőlábbeliről [MSZ EN ISO 20346:2008 Védőlábbeli (100 J-os orrmerevítővel)], • testhevederzetről (MSZ EN 358 és MSZ EN 361:2003 Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére. Munkahelyzet beállító hevederezettel, teljes test­ hevederzet). J. N. a baleset időpontjában csak a védőruházatot és a védőkesztyűt viselte. Az egyéni védőeszköz használatának elmulasztása nem játszott szerepet a baleset bekövetkezésében. A leesés elleni védelmet biztosító testhevederzet kötelező ellenőrző vizsgálata megtörtént. 4.3. Munkaeszköz A balesettel összefüggésben munkaeszköz tárgyi tényezőként nem vehető figyelembe. A szintezésnél használt szerszámok, eszközök vizsgálata megtörtént a helyszíni vizsgálat során. Munkabiztonságot veszélyeztető hiányosságot a vizsgálatot végzők nem tapasztaltak. 4.4. Munkakörnyezet A munkavégzés időpontjában, a csarnokban +21–23 °C fok hőmérséklet volt. A csarnok mesterséges megvilágítással rendelkezett. Tájékoztató mérés szerint a járósíkon 210 lx volt,

így a karbantartó járósíkra helyezett eszközök, alkatrészek tárgyak jól megfigyelhetők, a db 2×1 méteres padozathiány kontúrvonala jól észlelhető volt. Jelzőkorlát nem közvetlenül a beesési veszély helyét jelezte, hanem csak általános figyelemfelhívásként került elhelyezésre. 4.5. Egyéb dokumentációk • A munkáltató kockázatértékeléssel rendelkezett. • Bemutatták az anyagmozgató állványrendszer építési dokumentációját, kiemelve a magasban végzett munka során követendő szabályokat. • Bemutatták továbbá az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 24. § szerinti építési naplót. [„Az építési napló az építőipari ki­ vitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig veze­ tett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható dokumen­ táció, amely időrendben tartalmazza a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építésiszerelési munkák adatait, továbbá a munka menetére, meg­ felelőségére és dokumentumaira (pl. tervrajzi kiegészítések) vonatkozó vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős ténye­ ket”]

5. A tevékenységgel összefüggésben megállapított hiányosságok 5.1. Munkáltató A munkáltató SZER. Kft. az építési naplóban történt bejegyzés alapján is tudomást szerzett a tervtől eltérő munkavégzésről, azonban a megnőtt veszélyhelyzetben a munkavállalók fokozott ellenőrzését elmulasztotta. A társvállalkozó BER. Kft. munkatársai látszólag eleget tettek a megbízó koordinátori utasításnak és a le-, beesés veszélyes területet globálisan lehatárolták. Figyelmen kívül hagyták azonban, hogy a velük párhuzamosan dolgozó SZER. Kft. által használt anyagok, eszközök a veszélyes területen vannak elhelyezve. A koordinátor által kijelölt elemek eltávolítását követően 2 db mezőbe nem került pro­ vizorum behelyezésre. A födémáttörések közvetlen közelében jelzőkorlátot sem helyeztek el. 5.2. A balesetet szenvedett munkavállaló A munkabalesetet munkavállaló tudta, hogy a karbantartó járósík egyes elemeit eltávolították, és azt is tudta, hogy a jelzőszalagtól 2,5 m távolságban egy 2 × 1 m méretű provizórium nem került elhelyezésre, ennek ellenére nem kellő körültekintéssel közlekedett.

6. A munkabaleset okláncolata • Anyagmozgató állványrendszer szerelése. • Karbantartó járósík anyagát a gyártó nem szállítja le határidőre. • A megrendelő utasítására több járósíkelemet a BER. Kft. visszabont, áthelyez, a veszélyes területet +8,4 m magasságban jelzőszalaggal jelezi.

10 2 0 1 5 . d e c e m b e r , X I I I . é v f o l y a m 1 2 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

• A SZER Kft. által használt anyagok és eszközök a veszélyes területen belül maradnak. • A visszabontott elemek közül kettőbe provizórium nem kerül behelyezésre. • A közvetlen beesés veszélyt jelentő nyílások körbejelölése elmaradt. • J. N. egy a munkájukhoz szükséges alkatrészért a veszélyes zónába megy. • Ismeretlen okból, figyelmetlenül a lefedetlen jelöletlen 2×1 m-es nyílásba lép. • A 0,00 m-es járószintre zuhan. • A helyszínen életét veszti.

9. A munkabalesethez kapcsolható munkabaleseti jegyzőkönyv „E” blokkjának helyes kitöltése (Az NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának 2013. július 2-i tájékoztatásában foglaltak figyelembevételével)

7. A munkáltató intézkedése a hasonló munkabaleset megelőzése érdekében • A munkafolyamat azonnali felfüggesztése a karbantartó járósík kialakításáig. • A munkavállalók részére rendkívüli munkavédelmi ok­ tatás.

8. A munkavédelmi hatóság intézkedése • Kötelezés a lefedetlen nyílások azonnali lezárására. • Javaslat munkavédelmi bírság kiszabására.

Megjegyzés 09 „Fegyelmezetlenség, szabályszegő, utasítás el­ • 6. M lenes magatartás, tevékenység” (A KÖZVETLEN beesési veszély elleni védelem érdekében nem intézkedett a BER. Kft. illetékese.) A baleset bekövetkezése szempontjából a meg• 7.3. felelő egyéni védőeszköz használatának elmulasztása irreleváns volt!

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk Munkavédelmi kötelezettségek kis létszámú munkahelyen Kérdés 6 fő munkavállalóval rendelkező kft. esetében milyen munka­ védelmi kötelezettségek merülnek fel? Válasz A szervezett munkavégzés keretében megvalósuló, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) és annak végrehajtási rendeletei szabályozzák. Az Mvt. tartalmazza az alapvető munkavédelmi kötelezettségeket, a konkrét munkavédelmi követelményeket. A  kötelezettségeket meghatározó jogszabályok jegyzékét megtalálja a www.ommf.gov.hu honlap „Általános információk/Jogszabályok menüpontjában a II. A munkavédelmet érintő nemzeti joganyagok” cím alatt. Az érdekelt jogszabályok hatályos szövegét megtekintheti a nemzeti jogszabálytár honlapján (http://njt.hu/).

A teljesség igénye nélkül néhány, a munkáltató dokumentálandó kötelezettségei közül pl.: • kockázatértékelés-készítési kötelezettség (kémiai biztonság területén is), • egyéni védőeszköz-juttatás belső írásos rendjének elkészítése, • munkaköri szakmai, illetve személyi higiénés alkalmas­ sági orvosi vizsgálatok rendjének meghatározása, • foglalkozás-egészségügyi szolgálattal kötött szerződés, • elsősegélynyújtók megbízása, képzése, • munkavédelmi oktatás, • időszakos felülvizsgálatok (munkaeszközök, kéziszerszámok, érintésvédelmi szabványossági), • munkabalesetek nyilvántartása, • munkavédelmi tevékenységet ellátó szakember vagy személy megbízása besorolás alapján, • egyes expozíciók, körülmények fennállása esetén kötelező becslés, mérés (zaj, por, azbeszt, rezgés, megvilágítás, ­biológiai tényezők, rákkeltő anyagok, veszélyes anyagok).

11 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 5 . d e c e m b e r , X I I I . é v f o l y a m 1 2 . s z á m

Veszélyes anyagok és keverékek a gyártási folyamatban! Október elején változott a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló rendelet. A módosítás eredménye­ képpen kibővült a veszélyes anyag és keverék meghatározása a Kbtv.-re, illetve a CLP rendeletre történő hivatkozással, másrészt az előbbieken kívüli, de mégis kockázatot jelentő anyagokkal. Emellett módosult a veszélyes anyag és a vegyi anyag fogalma, és pontosították a munkáltató kötelezettségét a REACH rendeletnek megfelelő biztonsági adatlap beszerzésére, illetve a kockázatértékelésre vonatkozóan. Kiadónk új szakmai folyóiratában minden, a veszélyes anyagokkal és keverékekkel kapcsolatos előírást feldolgoz! A kéthavonta, 24 oldalon megjelenő elektronikus szaklapunk témái: • A veszélyes anyagok és keverékek szállítása, kezelése, raktározása és felhasználása • Az ADR, a REACH és a CLP közérthető, gyakorlati példákon keresztül végigvezetett magyarázata • Veszélyes anyagokkal kapcsolatos szabályok jelenleg hatályos előírásai, a hazai és nemzetközi jogszabályi környezet változásai • A veszélyes anyagokat, illetve keverékeket szállító, gyártó és felhasználó cégekre vonatkozó előírások, a raktározás speciális előírásai és a foglalkozás-egészségügyi szabályok. Rendelje meg most, idei áron! A részletekért látogasson el honlapunkra: www.forum-media.hu

Az E-Munkavédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkavédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alapján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében sze­ mélyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-Munkavédelem XIII. évfolyam, tizenkettedik szám, 2015. december Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.munkavedelemszaklap.hu Tördelés: M. C. Direct Kft. Nyomdai kivitelezés: Stanctechnik Kft.