E-munkavédelem. Szakmai folyóirat. Tartalom január XIII. évfolyam 1. szám

2015. január  |  XIII. évfolyam  1. szám

E-munkavédelem Szakmai folyóirat

Tartalom Munkabiztonság

• Megszűnt a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, külön-külön szervezetben a munkavédelem és a foglalkozás-egészségügy • 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról • A munkavédelmi hatóság 2014. I-III. negyedévi ellenőrzési tapasztalatairól

Kitekintő

• Harmincéves az állami munkafelügyelet

Jogszabályok Szabványok

• Munkabiztonságot és tűzvédelmet érintő nemzeti szabványok közzététele a Szabványügyi Közlöny 2014. decemberi száma alapján

Egy munkabaleset tanulságai • Szabálytalan tárolás

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk • Munkavédelmi előírások távmunkavégzésnél

Szerző: Kálmán László

Tisztelt Előfizetőnk!

A kézirat lezárásának dátuma: 2014. december 17.

Honlapunkon letölthető, szerkeszthető Word formátumú iratmintákat talál! Honlapunk címe, melyen a szolgáltatás e­ l­érhető: www.forum-media.hu Felhasználói név: MVszaklap; jelszó: munkaved1501 Munkavédelemmel kapcsolatos kérdé­seit az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

Munkabiztonság Megszűnt a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, külön-külön szervezetben a munka­védelem és a foglalkozás-egészségügy Döntött a kormány a munkaerő-piaci intézményrendszer átalakításáról, melynek részeként a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) feladatköreit 2015. január 1-jétől részben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), részben az Országos Tisztifőorvosi Hivatal veszi át. A Munkaügyi Hivatal funkcióit az államapparátus más szerveihez helyezték át: • a foglalkozás-egészségügy, munkahigiénés szakterületet az Országos Tisztifőorvosi Hivatal vette át, • a munkavédelmi és foglalkoztatási szakterület a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) apparátusában kapott helyet, • a képzési terület a szaktárca új háttérintézményéhez, a  Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalhoz került, • a munkaerő-közvetítéssel összefüggő jogköröket továbbra is a megyei munkaügyi központok és járási kirendeltségek gyakorolják, • a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó feladatokat már korábban a Belügyminisztérium vette át. Az NGM közleménye szerint a lépést elsősorban az indokolta, hogy a Munkaügyi Hivatal a korábbi struktúrában nem képezett hidat a munkáltatók és az álláskeresők között. A minisztérium közleményében kifejtette, hogy a következő négy év során a foglalkoztatáspolitika célja – a közfoglalkoztatás célzottabbá tétele mellett – a gazdaság munkaerőigényének növelése, a munkaerő-kínálat minőségének fejlesztése és a hatékony munkaerő-közvetítés lesz. Ehhez egy új, a szolgáltatói szerepre fókuszáló, a vállalkozásokat és a versenyszférában alkalmazható munkaerőt is hatékonyabban elérni képes intézményi struktúra szükséges. Az átszervezéssel kapcsolatos kormányrendeleteket a 175. számú Magyar Közlönyben hirdették ki: • 319/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalról • 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról

• 321/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet módosításáról

A 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet szerint a munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatokat munkavédelmi és munkaügyi hatóságként a miniszter, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei látják el. Ez azt jelenti, hogy a munkavédelmi és foglalkoztatási szakterület a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) apparátusába került, a szervezeti és működési szabályzat várhatóan kijelöli ennek struktúráját, hierarchikus elhelyezkedését. A rendelet meghatározza – többek között – a miniszter munkavédelmi és munkaügyi feladat- és hatáskörét, a munka­ ügyi hatósági feladatokat és eljárást, a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségekre vonatkozó szabályokat. Az átszervezést – a munkavédelem szempontjából – összefoglalva: • Az egységes munkavédelmi szakmai irányítás megszűnt, a munkavédelmet a nemzetgazdasági miniszter, a foglalkozás-egészségügyet az országos tisztifőorvos irányítja. • A Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság szervezetének egy része a Nemzetgazdasági Minisztérium apparátusába kerül, másik része az OTH szervezetébe. • A fővárosi és megyei kormányhivatalokban a munkaegészségügyi feladatokat a népességügyi szakigazgatási szerv, a munkavédelmi feladatokat a munkavédelmi felügyelőségek látják el. Az államapparátus munkavédelmet érintő átszervezésével a következő számunkban részletesen foglalkozunk.

54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 2015. december 5-ei kiadásával mérföldkőhöz érkezett a hazai tűzvédelmi szabályozás. Ilyen jelentős változást eddig csak a 2008-as jogszabályi változások hoztak. Minden szakember és tűzvédelemhez kapcsolódó területnek jelentős szemléletváltásra lesz szüksége, hogy megfelelően alkalmazkodni tudjon az elvárásokhoz.

2 2 0 1 5 . j a n u á r , X I I I . é v f o l y a m 1 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

A tűzvédelem körét jelenleg a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) szabályozza. A jelenleg még hatályos OTSZ-t több alkalommal módosították, azonban: • így sem tudta megfelelően követni a műszaki fejlődést és az európai uniós szabványok hazai átvételét, • a tervezői szabadságot erősen korlátozta, ez a műszaki fejlődés eredményeinek gyakorlati alkalmazását erősen gátolta, • rendszeresen értelmezési problémák jelentkeztek, • speciális esetek szabályozását nem tartalmazta (pl. alul­ járó, közúti alagút, metró), • szerkezeti felépítése és a követelmények egy része mára már elavult, • valamint a jogszabályban történő eligazodást a terjedelme rendkívül megnehezítette. Indokolttá vált tehát egy teljesen új megközelítésen alapuló szabályozás kidolgozása, amelyet a Belügyminisztérium – hosszas előkészítés és szakmai egyeztetés után – most léptetett hatályba. Az új szemlélet szerint egy alapvető gerincet kell adni a tűzvédelemnek a BM rendelet által, ami nem fogalmaz meg műszaki és egyéb elvárásokat, csak biztonsági szinteket. Az új szabályozás alapvető célja, hogy lépést tartson a folyamatos műszaki fejlődéssel, ugyanakkor megfeleljen a szakmai elvárásoknak, továbbá a jogalkalmazók számára közérthető és egyértelmű legyen. Ennek megfelelően a jelenleg hatályos szabályzattól eltérően jogszabályi szinten az új OTSZ csak a konkrét tűzvédelmi követelményeket (általános követelmények, kockázattól függő követelmények, rendeltetéstől függő követelmények), illetve az elvárt biztonsági szintet tartalmazza. Az OTSZ mindenkire nézve kötelező rendelkezéseket tartalmaz, melyek által meghatározott biztonsági szint több módon is biztosítható: • a vonatkozó nemzeti szabvány betartásával, • a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvekben rögzített megoldások alkalmazásával, • vagy ezektől eltérő, de azonos biztonsági szintet nyújtó, a tervező által igazolt megoldással (kérelemre tűzvédelmi hatóság jóváhagyásával). Eltérés a rendeletben foglalt előírásoktól abban az esetben engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja az e rendeletben meghatározott védelmi célok teljesülését és a legalább azonos biztonsági szintet. A rendelet – törekedve arra, hogy a jogalkalmazók azonosan tudják értelmezni az előírásokat – 200 fogalmat határoz meg, definiál. Az OTSZ fejezetei: I. fejezet II. fejezet III. fejezet IV. fejezet

Általános rendelkezések Értelmező rendelkezések Védelmi célok és tervezési alapelvek Tűzveszélyességi és kockázati osztályba sorolás

V. fejezet VI. fejezet VII. fejezet VIII. fejezet IX. fejezet

Általános szerkezeti követelmények Tűzterjedés elleni védelem Rendeltetéstől függő létesítési követelmények Kiürítés Tűzoltó egységek beavatkozását biztosító követelmények X. fejezet Hő és füst elleni védelem XI. fejezet Hasadó és hasadó – nyíló felületek XII. fejezet Speciális építmények tűzvédelme XIII. fejezet Villamos és villámvédelmi berendezések XIV. fejezet Beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések közös szabályai XV. fejezet Beépített tűzjelző berendezésekre vonatkozó szabályok XVI. fejezet Beépített tűzoltó berendezésekre vonatkozó szabályok XVII. fejezet Éghető folyadékok és gázok tárolására, kimérésére vonatkozó létesítési követelmények XVIII. fejezet Használati szabályok XIX. fejezet Éghető folyadékok és gázok használati szabályai XX. fejezet Ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat XXI. fejezet Tűzvédelmi Megfelelőségi Kézikönyv XXII. fejezet Záró rendelkezések I – XX. Mellékletek A fejezeteken belül további alfejezetek tartalmazzák a speciá­ lisabb követelményeket, melyek használhatóságát elősegítené – különösen a jogszabályt rendszeresen használók esetén –, ha tartalomjegyzéket készítenének hozzá. A fejezetek felsorolásából látható – bár lényeges mennyiségű joganyag átkerül a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvekbe –, hogy a jogszabály nagy terjedelmű, átláthatóságát, áttekinthetőségét nem lesz könnyű elsajátítani, annak ellenére, hogy terjedelme lényegesen lecsökkent. (A jelenleg hatályos OTSZ 633 §-ával szemben az új OTSZ mindössze 289 §-t tartalmaz.) Az üzemeltetők szempontjából különösen az új OTSZ XVIII–XX. fejezeteiben foglaltak a lényegesek, amelyek az építmények tűzvédelmi használati előírásait tartalmazzák. A XXI. fejezet új követelményként egyes építmények esetén Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv készítését teszi kötelezővé. Az építmény használatbavételét követő 60 napon belül az építmény tulajdonosának, társasház esetén a társasháznak az építményre vonatkozó Tűzvédelmi Műszaki Meg­ felelőségi Kézikönyvvel (TMMK) kell rendelkeznie: • az 5 szintesnél magasabb lakóépületek, • az 1000 m2-nél nagyobb közösségi épületek, • az 1000 m2-nél nagyobb ipari épületek, • a 3000 m2-nél nagyobb mezőgazdasági épületek, • a 2000 m2-nél nagyobb tárolási épületek, • a speciális építménynek minősülő közúti alagút, valamint felszín alatti vasút esetében.

3 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 5 . j a n u á r , X I I I . é v f o l y a m 1 . s z á m

Az építmény használatbavételét követő 5. évben, majd azt követően 5 éves ciklusidővel a tulajdonos köteles felülvizsgáltatni az építmény TMMK-ban foglaltaknak megfelelő kialakítását, állapotát: • az építésügyi engedélyezési tervdokumentáció tartalmának megfelel-e az építmény, • a változtatások, átalakítások a vonatkozó jogszabályoknak, előírásoknak megfelelnek-e, és • a változtatásokat, átalakításokat rögzítették-e a TMMKban. A TMMK-nak tartalmaznia kell: • az építmény tűzvédelmi, létesítési követelményeit: − az építészeti kialakítást a tűzvédelmi követelményekkel, − a villamos rendszer és villámvédelem kialakítását, és − a felvonók és mozgólépcsők, speciális épületgépészeti rendszerek kialakítását, • a tűzjelző berendezés, tűzoltó berendezés, vészhangosí­tási rendszer és hő- és füst elleni védelem kialakítását, • a rajzi mellékletet, • a TMMK készítőjének nevét, címét és jogosultságát, és • az 5 évenkénti felülvizsgálat elvégzését igazoló dokumentumot. Az elvárt biztonsági szint teljesítéséhez választható különböző műszaki megoldásokat és számítási módszereket a Tűzvé­ delmi Műszaki Irányelvek (TvMI) tartalmazzák, amelyek jelenleg kidolgozás alatt vannak. A TvMI-k kidolgozásának előkészületei megtörténtek, azok kihirdetésére az elkövet­ kező hónapokban kerül sor. Ez egy olyan szakmai tervezési segédlet, megoldásgyűjtemény, amelynek az alkalmazása javasolt, de nem kötelező. A Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek ajánlásokat tartalmaznak a tervezők számára, például a jogszabályi előírásokat kielégítő műszaki megoldásokra. Első ütemben az alábbi témakörök kidolgozása kezdődik meg a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek megalkotási folyamatában: • tűzterjedés elleni védelem, • kiürítés, • hő és füst elleni védelem, • beépített tűzjelző berendezésekre vonatkozó szabályok, • tűzoltó egységek beavatkozását biztosító követelmények, • beépített tűzoltó berendezésekre vonatkozó szabályok, • számítógépes tűzszimuláció, • villamos és villámvédelmi berendezések, • Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv. A XVIII. számú melléklet táblázatos formában összefoglalja egyes tűzvédelmi berendezések, eszközök: • üzemeltetői ellenőrzésének, • időszakos felülvizsgálatának, • karbantartásának ciklusidőit, dokumentálásának szükségességét és módját. Az új OTSZ a kihirdetést követő 90 nappal – tehát 2015. március 5-én – lép hatályba.

Az új OTSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet. A munkáltatóknak – akik Tűzvédelmi Szabályzat készítésére kötelezettek – át kell dolgoz­ niuk a tűzvédelmi szabályzataikat, és ehhez nincs túl sok idő. Az előbbiekből is látszik, hogy az új OTSZ egyrészt rugalmasabb szabályozást jelent, másrészt nagyobb felelősséget ró az épített környezet létesítőire, használóira. A jogalkotó az új OTSZ hatálybalépésétől azt várja, hogy: • a tervezési, beruházási „szabadság” elősegítse a korszerűbb, hatékonyabb tűzvédelmi megoldások alkalmazását, • új tervezői, beruházói szemléletmód valósuljon meg, • új hatósági szemléletmód alakuljon ki. Természetesen mindezek nagyobb felelősséget jelentenek a tűzvédelem biztosításának szereplői számára. Az új OTSZ-szel egy időben több kormányrendelet is módosításra került, illetve hatályba lépett: • 300/2014. (XII. 5.) Korm. rendelet egyes kormányrendeleteknek az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat hatálybalépésével összefüggő módosításáról • 53/2014. (XII. 5.) BM rendelet a Tűzvédelmi Műszaki Bizottság létrehozásának, összetételének, feladatkörének és működésének részletes szabályairól Az 53/2014. (XII. 5.) BM rendelet alapján létrehozott Tűz­ védelmi Műszaki Bizottság feladatai a következők: • elkészíti a TvMI-ket, • figyelemmel kíséri a műszaki haladás vívmányait, • elemzi a tűzvédelemmel kapcsolatos hazai és nemzetközi tapasztalatokat, • szükség szerint, de legalább évente felülvizsgálja a TvMIket és tartalmukat indokolt esetben módosítja. Megjegyzés Nem sok olyan szakmai tartalmú törvény van, amely az elmúlt 5 év során ilyen sokszor került újra kiadásra (módosításra). Ezt természetesen lehet pozitívnak és negatívnak is értékelni, azonban a jogalkalmazónak azt is jelenti, hogy új szemléletet, előírásokat kell értelmezni, alkalmazni ilyen rövid időintervallumon belül. A szabályzatok idősorrendben a következők: • az önkormányzati és területfejlesztési miniszter 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabály­ zat kiadásáról, • 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról, • és a jelenlegi, a belügyminiszter 54/2014. (XII. 5.) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról.

A munkavédelmi hatóság 2014. I-III. negyedévi ellenőrzési tapasztalatairól A Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság honlapján közzétette I–III. negyedévi ellenőrzésének tapasztalatait. A 2014. január 1-jétől szeptember 30-ig terjedő időszakban a munkavédelmi hatósági ellenőrző munka 13586 munkáltatóra terjedt ki, amelynek során a felügyelők ellenőrizték

4 2 0 1 5 . j a n u á r , X I I I . é v f o l y a m 1 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok betartását. Az ellenőrzött munkáltatók 83,9%-ánál tapasztaltak munkavédelmi szabálytalanságot, ez az arány kicsit magasabb a 2013-as év azonos időszakában tapasztalt 82,4%-ához képest. A munkavédelmi felügyelők az ellenőrzések során 270711 munkavállaló munkavégzési körülményeit vizsgálták. Szabálytalanságokat az ellenőrzött munkavállalók 62,9%-ánál tapasztaltak. Ez az arány 2%-kal magasabb, mint az előző év azonos időszakában (60,9%). A szabálytalan körülmények között foglalkoztatott munkavállalók 33,9%-a volt súlyos szabálytalansággal érintett, ez 57766 főt jelent, mely 2,1%-kal kevesebb, mint a 2013. I-III. negyedévi 35%-os súlyosan veszélyeztetett 68773 főt érintő létszám. Az ellenőrzések eredményeként összesen 19486 db munkavédelmi határozat került kiadásra. A 19486 db közigazgatási határozatban összesen 67667 intézkedést hoztak. A határozatokban foglalt intézkedések közül 19684 munkabiztonsági jellegű, 9679 intézkedés munkaegészségügyi és 38304 intézkedés munkavédelmi tárgyú volt. Leggyakrabban előforduló mulasztások megnevezése

Intézkedések száma

2014. I–III. negyedévben a szankcionálás során 494 esetben munkavédelmi, 131 esetben eljárási bírság került kiszabásra 133 356 565 Ft és 8 110 000 Ft összegben. Az MMI tájékoztatója szerint: „A súlyos jogsértések között továbbra is jellemző a magasban végzett munkáknál a megfelelő leesés elleni kollektív műszaki védelem kialakításának hiánya, a leesés elleni védelemül szol­ gáló egyéni védőeszköz munkáltató általi biztosításának, vagy a munkavállaló részéről történő használatának elmulasztása. Közműépítési földmunkáknál sok esetben elmarad a dúcolás, miközben a közúti járműforgalom közvetlenül a munkagödör mellett halad, megnövelve ezzel a föld beomlásának veszélyét. A gépkezelői jogosultság hiányában (nem megfelelő képesítés miatt) történő munkavégzés legtöbbször az anyagmozgatással, raktározással kapcsolatban merült fel, (emelőgépek, targoncák jogosulatlan használata). Villamos berendezések esetében a közvetlen, illetve közvetett érintés elleni védelemmel kapcsolatos hiányosság a leggyakoribb veszélyeztetés. A villamos berendezések védőburkolatainak nem megfelelő rögzítése, a villamos vezetékek mechanikai hatás el­ leni védelmének elmulasztása rendszeresen ismétlődő probléma. A feldolgozó ipar, gépipar, illetve a mezőgazdaság területén használt gépek, berendezések esetében továbbra is gyakran for­ dulnak elő súlyos balesetek a veszélyes tér lehatárolására szol­gáló védőburkolatok, biztonsági berendezések hiánya, illetve azok használatának kiiktatása, elmulasztása miatt. A munkaegészségügyi súlyos veszélyeztetések között vezető helyet foglal el az előzetes, illetve az időszakos munkaköri or­vosi alkalmassági vizsgálatokra vonatkozó követelmények betartásá­ nak elmulasztása; egyéni védőeszköz biztosításának hiányában veszélyes anyagokkal/keverékkel történő munkavégzés; a munka­ egészségügyi mérések elmulasztása, és felső beavatkozási határ­ értéket meghaladó zajexpozícióban egyéni hallásvédő eszköz biztosítása, használata nélkül történő munkavégzés.”

Botlás-, elesés- és elcsúszásveszély

4900

Munkavédelmi ismeretek hiánya

4752

Veszélyes anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésével, értékelésével kapcsolatos szabályok megszegése

3232

Elsősegélynyújtás megszervezésének, elsősegély­ helyek kialakításának, felszerelésének, jelölési szabályainak megszegése

2716

Létesítmények érintésvédelme

2715

Egyéni védőeszköz juttatási rend szabályozásának hiánya

2537

Alkalmassági vizsgálatok rendjét érintő előírások megszegése

2381

Villamos hosszabbítók, tápkábelek hiányosságai (szerelvények, szigetelés, elhelyezés

Kitekintő

2238

Harmincéves az állami munkafelügyelet

Munkaeszköz nem megfelelő állapota, karban­ tartás hiánya

2012

Üzemeltetéssel kapcsolatos biztonságtechnikai hiányosságok (védőburkolat, biztonsági berendezés, stb.)

1893

Be- és leesési veszély

1856

Emelőgép üzemeltetési szabályainak megszegése

1759

Elhelyezés, telepítésrögzítés

1650

Egyéni védőeszköz használatának elmulasztása

1365

Porokkal (totális, respirábilis) kapcsolatos szabályok megszegése

1295

Az állam nagyobb szerepvállalása érdekében 1984. július elsejével a munkavédelem irányítására, összehangolására és ellenőrzésére alakult meg az Országos Munkavédelmi Főfel­ ügyelőség (OMvF). A Főfelügyelőség a Minisztertanács közvetlen felügyelete alatt álló, önálló költségvetési fejezetet képező országos hatáskörű szervként működött. A munkavállalók védelme nem csak a munkahelyek, munkaeszközök kialakítását, az alkalmazott technológiát vagy a felhasznált anyagok hatását jelenti, hanem a munkavállalók leterheltségének időtartamával is összefüggésben van, ezért a Főfelügyelőség hatásköre 1987-ben kibővült a munkaügyi ellenőrzéssel. Ezzel egyidejűleg a hatóság neve Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségre (OMMF) módosult.

5 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 5 . j a n u á r , X I I I . é v f o l y a m 1 . s z á m

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 1994. január elsejei hatálybaléptetésével az Országgyűlés törvényi szintre emelte a munkavédelmi szabályozás legmagasabb rangú jogszabályát. Ezzel egyidejűleg annak kihangsúlyozására, hogy a munkavédelem gyűjtőfogalom, amelynek csak egyik ága az OMMF által felügyelt munkabiztonság, a hatóság megnevezése Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségre módosult. A munkavédelem másik ágának, a munkaegészségügynek irányítási, felügyeleti funkciói továbbra is az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) hatáskörében maradtak. 1997-ben szervezeti átalakítás következtében 2000-ig a munkaügyi központoknál működtek a területi felügyelőségek az OMMF szakmai irányításával. Három év után 2000. január 1-jétől ismét egy szervezetben, az OMMF-ben történt a szakmai és a funkcionális irányítás. 2006. január elsejével az OMMF megyei munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségei szakmailag szétváltak, külön regionális munkabiztonsági és külön regionális munkaügyi felügyelőségek alakultak. A 2007-ben megvalósított egységes munkavédelmi hatóság létrehozása régi szakmai igény volt. 2000 áprilisától megteremtődtek a munkabiztonság és munkaegészségügy pillérein nyugvó munkavédelmi felügyelet keretei. A munkaegészségügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátása az ÁNTSZ-től az OMMF-hez került. Ezzel létrejött Magyarországon az egységes munkavédelmi hatóság, amely ellátta a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok az Mvt.-ben és külön jogszabályban előírt munkavédelmi feladatainak – az Országos Munkahigiénés és Foglalkozásegészségügyi Intézet (OMFI) közreműködésével történő – szakmai irányítását. Az OMMF önállóan gazdálkodó központi hivatal volt, amelynek irányítását a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter látta el. Az OMMF-et a miniszter által kinevezett elnök vezette, területi szervei az igazgatók által irányított regionális munkavédelmi, valamint munkaügyi felügyelőségek voltak. 2007. novemberben létrejött az ingyenesen igénybe vehető munkavédelmi tanácsadói szolgálat minden régióban. 2011. január elsején a megyei kormányhivatalokban megalakultak a Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szer­ vek. A funkcionális feladatokat a kormányhivatalok vették át, a szakmai irányító szerv az OMMF maradt. 2011. december elsején – az OMFI feladatainak változatlanul hagyásával – Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály­ ként beolvadt az OMMF-be. 2012. január elsején megalakult a Nemzeti Munkaügyi Hivatal. Az OMMF feladatait a Munkavédelmi és Munka­ ügyi Igazgatóság vette át. Az átszervezések kapcsán a feladatok is átcsoportosításra kerültek, a regionális szinten működő tanácsadószolgálat tájékoztatási tevékenységét a megyei Munkavédelmi Szakigazgatási Szervek látják el. A 2014-es 30 éves jubileumi év a folyamatos feladatellátás biztosítása mellett a gazdaság változásai miatt új kihívásokat is jelentett a munkavédelmi hatóság részére:

• A foglalkoztatás bővülésének, az új vállalkozások, új foglalkoztatási formák megjelenésének, a munkaerőpiacra visszatérők tapasztalatlanságának és az új típusú veszélyforrások megjelenésének a következménye, hogy megnövekedtek a munkavállalókat érő kockázatok. • A gazdaság, az ipari termelés élénkülésének hatása miatt a munkáltatókra, valamint a munkavédelmi és munkaügyi hatóságra is több feladat várt, érvényt kellett sze­rezni a munkavédelmi előírásoknak, a dolgozók hatékony védelmének.

Jogszabályok Megjelent jogszabályok 2014. évi LXXII. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról Hatályos: 2014. 12. 31., 2015. 01. 01., 2015. 04. 01., 2015. 07. 01., 2016. 01. 01. Módosítás: 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről Hatályos: 2015. 01. 01. 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről Hatályos: 2015. 01. 01. 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről Hatályos: 2015. 01. 01. 2014. évi LXXIV. törvény az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról Hatályos: 2014. 11. 27., 2014. 12. 01., 2015. 01. 01., 2015. 07. 01., 2016. 01. 01., 2018. 01. 01., az adópolitikáért felelős miniszternek, az Európai Bizottság elutasító határozata meghozatalának napját magában foglaló egyedi határozata Magyar Közlönyben való közzé­tételét követő 15. naptól. Módosítás: 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról Hatályos: 2015. 01. 01. 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról Hatályos: 2015. 01. 01. 2011. évi CIII. törvény a népegészségügyi termék­adóról Hatályos: 2015. 01. 01. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről Hatályos: 2015. 01. 01. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájáru­ lásról Hatályos: 2015. 01. 01. 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek

6 2 0 1 5 . j a n u á r , X I I I . é v f o l y a m 1 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról Hatályos: 2015. 01. 01. 2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vám­ hivatalról Hatályos: 2015. 01. 01. 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről Hatályos: 2015. 01. 01. 2011. évi LXXXV. törvény a környezetvédelmi termékdíjról Hatályos: 2015. 01. 01. 291/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról Hatályos: 2014. 11. 27., 2014. 12. 11. Módosítás: 203/2009. (IX. 18.) Korm. rendelet a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről Hatályos: 2014. 11. 27. 296/2014. (XI. 28.) Korm. rendelet a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet és a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: 2014. 12. 01. 29/2014. (XI. 28.) FM rendelet a hulladékégetés műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről Hatályos: 2014. 12. 01. Hatálytalanítás: 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről 297/2014. (XII. 3.) Korm. rendelet a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelet, valamint az országos működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló 271/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: 2014. 12. 03. 19 órától, 2014. 12. 15. 300/2014. (XII. 5.) Korm. rendelet egyes kormányrendeleteknek az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat hatálybalépésével összefüggő módosításáról Hatályos: 2014. 12. 06., 2015. 03. 05. Módosítás:72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról Hatályos: 2015. 03. 05. 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladék­ kal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltéte­leiről Hatályos: 2015. 03. 05. 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatósá-

gok kijelöléséről, valamint egyes szakhatósági közreműködések megszüntetéséről és módosításáról Hatályos: 2015. 03. 05. 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről Hatályos: 2015. 03. 05. 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről Hatályos: 2015. 03. 05. 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról Hatályos: 2014. 12. 06., 2015. 03. 05. 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól Hatályos: 2015. 03. 05. 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elis­ mert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól Hatályos: 2015. 03. 05. 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról Hatályos: 2015. 03. 05. 303/2014. (XII. 5.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról Hatályos: 2014. 12. 06., 2015. 01. 01. Módosítás: 302/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet az Euró­ pai Unió jogának való megfelelés érdekében szükséges jogszabály-előkészítési feladatok teljesítéséről Hatályos: 2014. 12. 06. 53/2014. (XII. 5.) BM rendelet a Tűzvédelmi Műszaki Bizottság létrehozásának, összetételének, feladatkörének és működésének részletes szabályairól Hatályos: 2014. 12. 13. 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról Hatályos: 2015. 03. 05., 2015. 07. 01. Módosítás: 50/2011. (XII. 20.) BM rendelet a bejelentés­ köteles tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységek megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól Hatályos: 2015. 03. 05. Hatályon kívül helyezés: 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról Hatályos: 2015. 03. 05. 306/2014. (XII. 5.) Korm. rendelet a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak tekintetében a munka­ védelmi hatóság, valamint a munkaügyi hatósági jogkör gyakorlójának a kijelöléséről Hatályos: 2015. 01. 01. 2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról Hatályos: 2014. 12. 06., 2015. 01. 01. Módosítás: 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról Hatályos: 2015. 01. 01.

7 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 5 . j a n u á r , X I I I . é v f o l y a m 1 . s z á m

2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról Hatályos: 2015. 01. 01. 59/2014. (XII. 8.) BM rendelet a javítóintézetben alkal­ mazott rendészek kiegészítő képzéséről és vizsgáztatásáról Hatályos: 2015. 01. 01. 308/2014. (XII. 9.) Korm. rendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet és az ezzel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról Hatályos: 2014. 12. 10., 2015. 01. 01., 2015. 01. 02. Módosítás: 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről Hatályos: 2015. 01. 01. 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról Hatályos: 2014. 12. 10. 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről Hatályos: 2015. 01. 01. 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről Hatályos: 2015. 01. 01.

218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról Hatályos: 2014. 12. 10., 2015. 01. 01. 2014. évi LXXXV. törvény az egyes jogállási törvények módosításáról Hatályos: 2014. 12. 12., 2015. 01. 01. Módosítás: 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról Hatályos: 2014. 12. 12. 2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról Hatályos: 2015. 01. 01. 2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vám­ hivatalról Hatályos: 2015. 01. 01. 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről Hatályos: 2014. 12. 12., 2015. 01. 01. 2012. évi V. törvény a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról Hatályos: 2014. 12. 12. 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsola­ tos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről Hatályos: 2015. 01. 01. Hatálytalanítás: a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet.

Szabványok Munkabiztonságot/tűzvédelmet érintő nemzeti szabványok közzététele a Szabványügyi Közlöny 2014. decemberi száma alapján FIGYELEM!

A szürke mezőben lévő szabványok angol nyelven kerültek kiadásra

Az idegen nyelvű szabvány magyar nyelvű változata nem egyszerűen a forrásszabvány fordítása, hanem a fordítás alapján a szabvány magyar nyelvi értelmezésével a forrásszabvány tartalmát pontosan visszaadó, azzal azonos, a magyar szabványrendszerbe és a jogszabályi környezetbe illesztett magyar nemzeti szabvány.

1.

MSZ EN

179:2008

Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy nyomólappal működtetett vészkijárati zárai. Követelmények és vizsgálati módszerek – Az MSZ EN 179:1999 és az MSZ EN 179:1997/A1:2003 helyett –

2.

MSZ EN

1125:2008

Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtó zárai vízszintes működtető rúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek – Az MSZ EN 1125:1999 és az MSZ EN 1125:1997/A1:2003 helyett –

3.

MSZ EN

13634:2011

Védőlábbeli motorkerékpárosok részére. Követelmények és vizsgálati módszerek – Az MSZ EN 13634:2002 helyett –

4.

MSZ EN

13832-1:2006

Vegyszerek ellen védő lábbeli. 1. rész: Terminológia és vizsgálati módszerek

5.

MSZ EN

13832-2:2006

Vegyszerek ellen védő lábbeli. 2. rész: Vegyszerekkel szemben laboratóriumi feltételek mellett ellenálló lábbeli követelményei

6.

MSZ EN

15512:2009

Helyhez kötött acél tárolórendszerek. Állítható rakodólapos állványrendszer. A tartószerkezet tervezésének alapelvei – Az MSZ 13263-1:1983 helyett

7.

MSZ EN

15629:2009

Helyhez kötött acél tárolórendszerek. A tárolóeszközök műszaki előírásai

8 2 0 1 5 . j a n u á r , X I I I . é v f o l y a m 1 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

8.

MSZ EN ISO 17249:2014

Biztonsági lábbeli láncfűrész vágással szembeni ellenállással – Az MSZ EN ISO 17249:2005 és az MSZ EN ISO 17249:2004/A1:2007 helyett –

9.

MSZ EN ISO 20344:2012

Személyi védőeszköz. Lábbeli vizsgálati módszerek – Az MSZ EN ISO 20344:2008 –

10. MSZ EN

13445-1:2014

Nem fűtött nyomástartó edények. 1. rész: Általános követelmények – Az MSZ EN 13445-1:2009 és az MSZ EN 13445-1:2009/A1:2014 helyett –

11. MSZ EN

13445-2:2014

Nem fűtött nyomástartó edények. 2. rész: Nyersanyagok – Az MSZ EN 13445-2:2009, az MSZ EN 13445-2:2009/A1:2013 és az MSZ EN 13445-2:2009/A2:2013 helyett –

12. MSZ EN

13445-3:2014

Nem fűtött nyomástartó edények. 3. rész: Tervezés – Az MSZ EN 13445-3:2009, az MSZ EN 13445-3:2009/A1:2013 és az MSZ EN 13445-3:2009/A2:2014 helyett –

13. MSZ EN

13445-4:2014

Nem fűtött nyomástartó edények. 4. rész: Gyártás –Az MSZ EN 13445-4:2009, az MSZ EN 13445-4:2009/A1:2012 és az MSZ EN 13445-4:2009/A2:2014 helyett –

14. MSZ EN

13445-5:2014

Nem fűtött nyomástartó edények. 5. rész: Ellenőrzés és vizsgálatok – Az MSZ EN 13445-5:2009, az MSZ EN 13445-5:2009/A1:2011, az MSZ EN 13445-5:2009/A2:2011, az MSZ EN 13445-5:2009/A3:2011 és az MSZ EN 13445-5:2009/A4:2013 helyett –

15. MSZ EN

13445-6:2014

Nem fűtött nyomástartó edények. 6. rész: Gömbgrafitos öntöttvasból kialakított nyomástartó edények és a nyomással terhelt részek tervezési és gyártási követelményei – Az MSZ EN 13445-6:2009 helyett –

16. MSZ EN

13445-8:2014

Nem fűtött nyomástartó edények. 8. rész: Alumíniumból és alumíniumötvözetből készült nyomástartó edények kiegészítő követelményei – Az MSZ EN 13445-8:2009 helyett –

17. MSZ EN

15628:2014

Karbantartás. A karbantartó személyzet képesítése

18. MSZ EN

60974-10:2014

Ívhegesztő berendezések. 10. rész: Elektromágneses összeférhetőségi – Az MSZ EN 60974-10:2008 helyett –

19. MSZ EN ISO

15883-1:2009/ A1:2014

Mosó- és fertőtlenítőgépek. 1. rész: Általános követelmények, szakkifejezések és meghatározások, valamint vizsgálatok – Az MSZ EN ISO 15883-1:2009 módosítása –

Visszavont szabványok

Munkavédelmet/tűzvédelmet érintő szabvány visszavonása 2014. december hónapban nem történt.

Egy munkabaleset tanulságai Szabálytalan tárolás 1. A munkabaleset előzményei, tényállás A fő tevékenyégét tekintve állat (szarvasmarha) tenyésztésre szakosodott munkáltató közel 120 munkavállalót foglalkoztatott. A közvetlen állattenyésztésben foglalkoztatottak (állatorvos, inszeminátor, fejőmester, tejházas, gondozó, udvaros, felhajtó, takarmányos, elletős) állatgondozók száma meghaladta a 20 főt. Az állatgondozók feladata elsősorban a takarmányozás, itatás, kitrágyázás-almozás volt. Ilyen állatgondozói feladatot látott el többek között az öt éve foglalkoztatott T. F. is. Az állatok számára elsősorban a nyári legeltetés és télen olcsó tömeg takarmányok etetése indokolt. A takarmányforrás elsődlegesen a munkáltató tulajdonában lévő, illetve bérelt legelőin termő gyep, amely nyáron legeltetés formájában, télen pedig széna, szenázs* formájában kerül felhasználásra. (Az egy tehénre jutó téli takarmány mennyisége – ha csak széna etetése történik – mintegy 70 mázsa lehet.)

* Két menetben történő betakarítással készített, tartósított tömegtakarmány

A takarmány-előállítás technológiai folyamatához (rendvágás, rendkezelés, bálázás, szállítás, kazalozás) mezőgazdasági erőgéppel – traktorral – összekapcsolható gépekkel rendelkeztek. A berendezéseket rendszerint a kijelölt „gépudvarban” tárolták. Az állatgondozó T. F. a baleset napján hajnali öt órakor jelentkezett a telepvezetőnél a fejőmesterrel, az udvarosokkal, a takarmányossal és további három állatgondozó beosztású munkatársával a telephelyen munkavégzésre. Feladata az etetésen, az itatáson, az állatok gondozásán (bőrápolás, a tehén farkának megmosása) túl, a kialmozás, valamint a karám és környezetének rendberakása, takarítása volt. Munkáját önállóan végezte. Reggelizést követően a karám környékének rendezését végezte, ahol ideiglenesen egy traktorra szerelt KHR-1550 típusú – meghosszabbított villarészű – hidraulikus bálaemelőt tároltak. A villarészt 2 db kb. 2 m hosszúságú akáckaróval alátámasztották. Takarítás közben T. F. az egyik karót akaratlanul elmozdíthatta – a nyomokból ítélve az útfelületen lába megcsúszott, és a karót meglökte –, mire a támasz egyensúlyi helyzete megbomlott, melynek következtében a bálarakodó szerkezet villarésze rázuhant. A helyszínre érkező mentők T. F. testhelyzetét stabilizálták. Kórházba szállítása közben a mentőautóban azonban életét vesztette.

9 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 5 . j a n u á r , X I I I . é v f o l y a m 1 . s z á m

2. A munkabaleset észlelése, a belső információ T. F. – miután a villarész a gerincére rázuhant – segítségért kiáltott. A segélyhívásra a közelben éppen almozást végző K. T. futott a sérülthez. Először egyedül próbálta elmozdítani a munkaeszközt, de csak a segélykiáltásra felfigyelő és a telepen a munkavégzést ellenőrző telepvezető segítségével sikerült azt arrébb tenni. A telepvezető ezt követően azonnal értesítette a mentőket és a munkáltató ügyvezetőjét. Az ügyvezető a telephelyre utazás közben értesítette a szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatott munkavédelmi szakmérnök vállalkozót. A munkavédelmi szakember a helyszínre utazás közben telefonon értesítette a baleset helyszíne szerint területileg illetékes Munkavédelmi Felügyelőséget és a rendőrséget.

3. A munkabaleset kivizsgálása A rendőrség helyszínelői és a Munkavédelmi Felügyelőség felügyelője a bejelentést követően rövidesen a helyszínre érkeztek. A munkabaleset objektív kivizsgálásához biztosították a helyszínt, így külön megjelölték az alátámasztásra szolgáló karók helyét a talajon, illetve a bálarakó villaszerkezetén. A helyszínelők a munkavédelmi helyszínvázlat mellett fényképfelvételeket készítettek, rögzítették a helyszínre érkező K. T. és a telepvezető adatait, a talaj és időjárás viszonyokat. A helyszíni körülmények rögzítése után azonnal megkezdték a telepvezető és K. T., valamint a bálarakó villaszerkezet elhelyezését (alátámasztását) végzők tanúnkénti meghallgatását. A balesetvizsgálatban a munkavédelmi képviselő betegállománya miatt nem vett részt.

4. A kivizsgálás megállapításai 4.1. Személyi tényezők A nyolc általános iskolai végzettség mellett a munkavállaló OKJ 31 621 01 képzés alapján szerzett szakmai képesítést. A munkáltató határozatlan idejű munkaszerződéssel (FEOR 6130 vegyes profilú gazdálkodó) foglalkoztatta T.  F.-et. A halálos munkabalesetet szenvedett munkavállaló a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szerinti időszakos munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálaton részt vett, „alkalmas” minősítést kapott. A rendőrség a halálos munkabalesetet szenvedett munkavállalónál az alkoholos befolyásoltság megállapítására igazságügyi orvosszakértői vizsgálatot kezdeményezett, melynek eredménye negatív volt. 4.2. Egyéni védőeszköz A munkáltató a szolgáltatást ellátó munkabiztonsági szakember és a foglakozás-egészségügyi orvos által elkészített – a koc­ kázatértékelésen alapuló – egyéni védőeszköz-juttatási rend szerint biztosította az egyéni védőeszközöket (védőkesztyű – MSZ EN 388, gumicsizma – MSZ EN ISO 20345 S4,

nadrág, kabát – MSZ EN 340), melyeket a munkavállaló rendeltetésszerűen viselt. 4.3. Munkaeszköz A munkavállaló a munkavégzés során cirokseprűt, 100 dkg súlyú 1,5 m nyélhosszúságú lapátot, ötágú kovácsoltvas almozó villát (nyélhossz 1,5 m) használt. Ezek állapota megfelelt a követelményeknek. A KHR-1500 típusú hidraulikus bálaemelő fémszerkezetét szabálytalanul átalakították. A meghosszabbított villarésze szabálytalanul volt alátámasztva 2 db, kb. 2 m hosszúságú, 70×70 mm keresztmetszetű akácfa karóval. A hidraulika tengelyek behúzott állapotban voltak, így a villa végei a talajtól kb. 2,35 m magasságban helyezkedtek el le- és ráesésveszélyesen. 4.4. Munkakörnyezet A levegő hőmérséklete a baleset időpontjában +20 – 24 °C fok volt. Enyhén szeles idő volt. Az égbolt borús, felhős volt, csapadék nem esett. A balesetet megelőző napokban lehullott csapadék feláztatta, csúszóssá tette a trágyával szennyezett talaj felületét. A természetes világítás megfelelt a látási követelményeknek, az nem befolyásolta a munkavégzést. A szabálytalanul alátámasztott KHR-1500 típusú hidrau­ likus bálaemelő lehatárolva – körbekerítve – megközelí­ tési veszélyre figyelmeztető jellel, felirattal nem volt ellátva. A ­bálaemelőt közvetlenül a közlekedési út közelében állították le. 4.5. Egyéb dokumentációk A munkáltató rendelkezett általános tartalmú kockázatértékeléssel, melyet munkabiztonsági szaktevékenységre jogosult végzett el. A kockázatértékelés elvégzésében a munkaegészségügyi szaktevékenységet ellátó személy részt vett. Tartalma a vonatkozó jogszabályi előírásoknak részben megfelelt.

5. A tevékenységgel összefüggésben megállapított szabálytalanságok 5.1. Munkáltató A balesetvizsgálat – tanúmeghallgatás – során megállapításra került, hogy a munkáltató figyelmen kívül hagyta az Mvt. 28. §-ában foglaltakat, miszerint: „28. § (1) Az olyan munkahelyen, ahol be- vagy leesési ve­ szély van, vagy a munkavállalót és a munkavégzés hatókö­ rében tartózkodókat leeső tárgyak veszélyeztetik, elkerítéssel, lefedéssel, vagy más alkalmas módon kell a védelemről gondoskodni.” Figyelmen kívül hagyta továbbá a 16/2001. (III. 3.) FVM rendelettel hatályba léptetett a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat (a továbbiakban: MgBSZ) 4.2.1. pontjában foglaltakat: „4.2.1. A veszélyes helyeket, kutakat, csatornákat stb. be kell fedni, illetve be kell keríteni, vagy más módon meg kell akadályozni az illetéktelenek behatolását.” 5.2. A balesetet szenvedett munkavállaló A szabálytalanul elhelyezett, és alátámasztott munkaeszközről tudomása volt, tudta, hogy túl közel van a közlekedési

10 2 0 1 5 . j a n u á r , X I I I . é v f o l y a m 1 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

úthoz, túl közel kívánt elhaladni a lehatárolatlan, veszélyes terület mellett, figyelmen kívül hagyta annak reális veszélyét, hogy az erősen szennyezett útfelületen fennáll a megcsúszás, a veszélyzónába zuhanás lehetősége.

• A munkaeszköz gépudvarba szállíttatása, megfelelő stabil alábakoltatása.

6. A munkabaleset okláncolata

• A szabálytalan tárolás megtiltása. • Munkavédelmi bírság kiszabása az Mvt. és MgBSZ előírásainak megsértése miatt.

• Telephelyi takarítás • KHR-1500 típusú hidraulikus bálaemelő túl közeli elhelyezése a közlekedési úthoz. • A bálaemelő szabálytalan alátámasztása. • A közlekedési út járófelülete csúszásveszélyes. • A munkavállaló túl közel halad el a veszélyesen alátámasztott munkaeszköz mellett. • A munkavállaló a síkos útfelületen megcsúszik, a munkaeszköz alá esik. • A nem kellő stabilitású támasztékot elmozdítja. • A bálaemelő a munkavállalóra zuhan. • Gerinccsigolya-törés, elhalálozás.

8. Munkavédelmi Felügyelőség intézkedése

9. A munkabalesethez kapcsolható munkabaleseti jegyzőkönyv „E” blokkjának kitöltése (Az NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának 2013. július 2-ai tájékoztatásában foglaltak figyelembevételé­ vel.) Megjegyzés a 7.5. ponthoz: 7 (megfelelő alátámasztás, elkerítés)

7. A munkáltató intézkedése a hasonló munkabaleset megelőzése érdekében • A munkabaleset tanulságainak széles körű ismertetése.

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk Munkavédelmi előírások távmunkavégzésnél Kérdés Cégünknél néhány kolléga a munkaidejét saját otthoni környe­ zetében fogja végezni. Milyen munkavédelmi előírásoknak kell megfelelnünk, valamint mi az, ami előírható e kollégák számá­ ra munkavédelmi szempontból? Minden esetben munkabaleset­ té nyilvánítható, ha baleset történik a kollégákkal? Válasz A jogszabályok a cégüknél alkalmazni kívánt foglalkoztatási formát távmunkavégzésnek nevezik. E foglalkoztatási formánál is alkalmazni kell a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény előírásait a 86. §/A-ban foglalt eltérésekkel, amelyek – nem teljes körűen felsorolva – a következők lehetnek: • A munkáltatóval kötött megállapodás alapján a munkavállaló által biztosított munkaeszköz-használat is megengedett a munkáltató munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatát követően. • A távmunkahelyet a munkáltatónak munkavédelmi szempontból előzetesen minősíteni kell.

• A munkavállaló a munkahelyen a munkavédelmi szempontból lényeges munkakörülményeket a munkáltató hozzájárulásával változtathatja meg. • A munkáltató a munkahelyen ellenőrzést végezhet. • A munkavédelmi érdekképviselet az ingatlan területére a munkavállaló beleegyezésével léphet be, illetve tartózkodhat. • A munkavédelmi hatóság előzetes bejelentést követően kizárólag munkanapokon tarthat a távmunkahelyen ellenőrzést.

A távmunkavégzéskor − az Mvt. 86. §/A-ban foglalt eltéréseken túlmenően − a törvény előírásait is alkalmazni kell. Pl. munkavédelmi oktatást, időszakos orvosi vizsgálatot, szükség szerint a számítógépes tevékenységnél a látásvizsgálatot kell végezni, a munkabalesetet a munkáltatónak ki kell vizsgálni, biztosítani kell a veszélyes berendezések időszakos biztonsági felülvizsgálatát, esetleges karbantartását (különösen a cég által biztosított munkaeszközöknél), stb. A tervezett munkavégzés veszélyessége természetesen jelentősen befolyásolhatja azokat a munkáltatói intézkedé­ seket, munkavállalói kötelezettségeket, amelyeket − a cél­ szerűség figyelembevételével –meg kell határozni.

11 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 5 . j a n u á r , X I I I . é v f o l y a m 1 . s z á m

Kérjük, az alábbi szolgáltatást ajánlja cége munkaügyi vezetőjének figyelmébe!

A Fórum Média Kiadó új, átfogó szolgáltatása: Munkaügyi, bérgazdálkodási és társadalombiztosítási audit! Kiadónk egy egyedülálló szolgáltatást bocsát útjára, amelyet munkáltatók figyelmébe ajánlunk. A szolgáltatás kivételes jellege a problémák komplex kezelésében, a kérdések munkajogi, adó- és társadalombiztosítási szempontból való egyidejű megközelítésében és megoldásában áll. Munkajogász szakértőink – a megbízók egyedi igényei szerint – teljes munkajogi átvilágítást végeznek, amely során a munkaügyi dokumentáció átvizsgálásán és a hatályos jogszabályi előírásokhoz igazításán túl adótanácsadóink közreműködésével bérgazdálkodási tervet készítenek, amely segítségével a munkáltatók jelentős összegeket takaríthatnak meg. Szakértőink a problémás esetek megfelelő jogi keze­ lését és a megbízóink kérése szerint elkészített munkaügyi iratminták elkészítését követően – azok meg­felelő alkalmazása érdekében – utánkövetést is végeznek, amelynek keretében megválaszolják kérdéseiket és szakmai támogatást nyújtanak az átmeneti időszakban.

Miért érdemes igénybe venni a szolgáltatásunkat? Az idén már negyedik alkalommal módosul a Munka Törvénykönyve. Az új Ptk. márciusi hatályba ­lépése is számos változást hoz a munka világában. Az újdonságok között elmélyült jogi tudás és speciá­ lis gyakorlati tapasztalat nélkül nem könnyű eligazodni. Munkajogász-ügyvédekből és adótanácsadókból álló szakértői csapatunk ebben nyújt a munkáltatók számára szakmai támogatást. Új, átfogó szolgáltatásunk a munkáltatók bérgazdálkodásának a racionalizálására, a jogszabályok által biztosított lehetőségek maximális kiaknázására fókuszál, amely komoly versenyelőnyt jelenthet a szolgáltatást igénybe vevő társaságoknak. Szolgáltatásunk színvonalára a szakértőink magas szintű jogi és közgazdasági tudása, valamint a sok éves tanácsadói és peres tapasztalata a garancia.

Szolgáltatásunkról a www.forum-media.hu/webshop/munkaugyi-bergazdalkodasi-es-tarsadalombiztositasi-audit hon­lapon tájékozódhat részletesebben, amennyiben kérdése van, írjon a [email protected] e-mail c­ ímre!

A Munkavédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkavédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-Munkavédelem XIII. évfolyam, első szám, 2015. január Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Petren Ágnes HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai előkészítés: M. C. Direct Kft.