E-munkavédelem. Szakmai folyóirat. Tartalom február XIII. évfolyam 2. szám

2015. február | XIII. évfolyam 2. szám

E-munkavédelem Szakmai folyóirat

Tartalom Munkabiztonság

• Az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról • Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról • A Nemzeti Munkaügyi Hivatal megszüntetésével és a szakképzési és felnőttképzési intézményrendszer átalakításával összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról • A Műszaki Mentési Műveleti Szabályzat kiadásáról • A Nemzeti Munkaügyi Hivatal megszűnésével kapcsolatos egyes miniszteri rendeletek módosításáról • A Nemzetgazdasági Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Foglalkozás-egészségügy

• Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról • Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról

Kitekintő

• Görbe tükör – Lesz itt rend!

Jogszabályok Szabványok Egy munkabaleset tanulságai • Átment rajta a pótkocsi

Tisztelt Előfizetőnk!

Ajánló

Örömmel tájékoztatjuk, hogy az E-Munkavédelem szakmai folyóirathoz tartozó segédletekhez, illetve az Optimum előfizetők számára elérhető extra tartalmakhoz mostantól egyedi jelszóval férhet hozzá. A www.munkavedelemszaklap.hu weboldalon az eddig megszokott tartalom mellett további hasznos cikkeket olvashat. Az egyedi jelszavakat e-mailben küldtük ki önnek január végén. Amennyiben nem kapta meg, kérem, keresse Ügyfélszolgálatunkat a 273-2090-es számon vagy a [email protected] e-mail címen!

Szerző: Kálmán László A kézirat lezárásának dátuma: 2015. január 26.

Munkabiztonság Az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet Januári számunkban röviden ismertettük, hogy a megszűnt Nemzeti Munkaügyi Hivatal tevékenységét, feladatköreit 2015. január 1-jétől részben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), részben az Országos Tisztifőorvosi Hivatal vette át. Az átszervezéssel kapcsolatos kormányrendeletek a 175. számú Magyar Közlönyben kerültek kihirdetésre: • 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról, • 321/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet módosításáról. Az átszervezéssel kapcsolatban több helyen változtak az Mvt. és egyéb munkavédelmi jogszabályok egyes előírásai is.

Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról [2014. évi XCIX. törvény] Benne: 28. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény mó dosítása „198. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg

Február havi optimum tartalom • Dr. Kocsis Barbara: A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata és a véleményezés legfontosabb szabályai • Lestyán Mária: A tűzvédelmi teljesítményjellemzők igazolásának útvesztői • Kálmán László: A munkáltatók tűzvédelmi kötelezettségei A cikkeket optimum előfizetőink elolvashatják a www.munkavedelemszaklap.hu web oldalon.

a) a foglalkozás-egészségügyi szolgálat működésének és feladatainak, b) a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatának és véleményezésének, c) a munkahelyi elsősegélynyújtás célját, tárgyi és szervezési feltételeinek, a személyek kijelölésének, kiképzésének és továbbképzésének, valamint az elsősegélynyújtás szakmai irányításának es ellenőrzésének részletes szabályait.” 199. § (1) Hatályát veszti a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 58. § (4) bekezdésében az „a munkavédelmi hatóság –” és a „közreműködésével –” szövegrész. (2) Hatályát veszti a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdés d) pont do), dq) es dv) alpontja.”

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal megszüntetésével és a szakképzési és felnőttképzési intézményrendszer átalakításával összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról [55/2014. (XII. 31.) NGM rendelet] Benne: A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosítása „1. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 7. § (1) bekezdésében az „a Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkavédelmi és munkaügyi igazgatóságának” szövegrész helyébe az „a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak” szöveg lép.” Módosultak továbbá: • a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet, • a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet,

2 2 0 1 5 . f e b r u á r , X I I I . é v f o l y a m 2 . s z á m | E - M u n k a v é d e l e m

• a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről szóló 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet, • a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet, • az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet módosítása • munkabiztonsági szakértői tevékenység gyakorlására irányuló engedélyezési eljárás során fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 14/2010. (IV. 28.) SZMM rendelet, • a munkaügyi központok, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala munkaügyi kirendeltségének illetékességéről szóló 44/2012. (XII. 22.) NGM rendelet, • az egyéni védőeszközök megfelelőségét értékelő szervezetek kijelölésének, tevékenységének, valamint ellenőrzésének különös szabályairól szóló 17/2013. (VI. 4.) NGM rendelet. Hatályát vesztette: • a munkavédelmi jellegű bírságok pályázati, valamint információs célú felhasználásának részletes szabályairól szóló 32/2009. (XII. 23.) SZMM rendelet.

A Műszaki Mentési Műveleti Szabályzat kiadásáról [14/2014. (XII. 31.) BM OKF utasítás] A 2014. évi 66. számú „Hivatalos Értesítő”-ben közzétett BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Műszaki Mentési Műveleti Szabályzat hatálya kiterjed a hivatásos katasztrófa védelmi szervekre, az önkormányzati, a létesítményi tűzoltóságokra, a beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületekre, továbbá azon közreműködő önkéntes tűzoltó egyesületekre, amelyek alapszabályukban vállalták a tűzoltási és a műszaki mentési tevékenységet, és a működési terület szerinti hivatásos tűzoltósággal együttműködési megállapodást kötöttek. A szabályzat részletes előírásokat, szabályokat tartalmaz az egyes beavatkozásokra (jelzés, felderítés, beavatkozás előkészítése, beavatkozás, a beavatkozás biztonsági előírásai, stb.): • az építményekben bekövetkezett károk elhárításánál, • a közművekben, csatornarendszerekben (közműalagutakban) bekövetkezett baleseteknél, • a közlekedési baleseteknél történő beavatkozásoknál, • a kötöttpályás járművek baleseteinél, • a vízijármű-balesetnél, • a légijármű-balesetnél, • a természeti csapások beavatkozásának szabályaira, • a veszélyes anyagok, sugárveszélyes anyagok jelenlétében történő beavatkozásra • gázvezeték sérülése esetére, • vízből, jégről történő életmentés szabályaira, • állatok, tárgyak mentésére. Az utasítás 2014. január 1-jén lépett hatályba, egyidejűleg hatályát vesztette a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigaz gatóság Műszaki Mentési Műveleti Szakutasításáról szóló 124/2011. számú BM OKF főigazgatói intézkedés.

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal megszűnésével kapcsolatos egyes miniszteri rendeletek módosításáról [2/2015. (I. 20.) NFM rendelet] A Nemzeti Munkaügyi Hivatal megszűnésével az NFM irányítási jogkörében a munkavédelem átszervezésével összhangban módosult több miniszteri rendelet a következők szerint: „a Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkavédelmi és munkaügyi igazgatósága” szövegrész helyébe „a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szöveg lépett. Az érintett rendeletek: • Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzatának kiadásáról szóló 72/2003. (X. 29.) GKM rendelet • A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek mű ködésének,a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet • Az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet módosítása A fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasz • nálásának szabályairól szóló 27/2013. (VI. 12.) NFM rendelet.

A Nemzetgazdasági Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról [1/2015. (I. 21.) NGM utasítás] A 2015. évi 3. számú Hivatalos Értesítőben megjelent a Nem zetgazdasági Minisztérium (NGM) Szervezeti és Működési Szabályzata, amely végre eloszlatta azokat a kételyeket, találgatásokat, amelyeket a munkavédelem irányításának év végi átszervezése okozott. A minisztériumban a munkavédelem irányítása a mun kaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár irányítása alá tar tozik. A munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár több más feladatán túlmenően: „17. § (1) A munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár „g) a miniszter utasításainak megfelelően közreműködik a minisztérium érdekegyeztetési tevékenységében,” „j) irányítja a foglalkoztatáspolitika, a munkaviszony és a közalkalmazotti jogviszony, a munkaügyi ellenőrzési és a munkavédelem fejlesztésével kapcsolatos koncepciók, straté giák, programok kidolgozásának munkálatait, valamint a területet szabályozó jogszabályok szakmai előkészítését,” „t) irányítja a munkabiztonsági és munkaügyi ellenőrzés ellátását.” A munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár irányítja a munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár és a szakképzé sért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár tevékeny ségét.

3 E - M u n k a v é d e l e m | 2 0 1 5 . f e b r u á r , X I I I . é v f o l y a m 2 . s z á m

A minisztériumban: • jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár, • gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár, • munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár, • szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes állam titkár, • költségvetésért felelős helyettes államtitkár, • kincstárért felelős helyettes államtitkár, • adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár, • pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár, • belgazdaságért felelős helyettes államtitkár, • nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős helyettes állam titkár, • turizmusért felelős helyettes államtitkár, • kiemelt vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, • gazdaságtervezésért és versenyképességért felelős helyettes államtitkár, • gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár, • regionális fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár működik. A munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár – több más lényeges feladat mellett – munkavédelemmel összefüggő feladata: • „kijelöli a foglalkoztatási jogi és a munkajogi – munka viszonnyal, illetve közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos –, továbbá a munkaügyi ellenőrzéssel, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályaival kapcsolatos jogalkotás koncepcionális irányait,” A munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár irányítja: • a Munkaerőpiaci Főosztályt, • a Munkaerőpiaci Programok Főosztályt, • a Munkaerőpiaci Szabályozási Főosztályt, • a Munkafelügyeleti Főosztályt, • a Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályt. „3.3.1.5. Munkafelügyeleti Főosztály a) Kodifikációs feladatai körében 1. javaslatot tesz és részt vesz a munkavédelmet érintő jog szabályok előkészítésében, véleményezésében, módosításában, valamint jogharmonizációs feladatok ellátásában, 2. folyamatosan figyelemmel kíséri a szakterületeit érintő jogszabályi környezet változásait, szükség szerint kezdeményezi jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz kidolgozását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését. b) Koordinációs feladatai körében 1. a munkavédelemmel összefüggő egyedi ügyekben szakmai segítséget nyújt a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervnek, 2. tájékoztatást nyújt a munkavédelmet érintő kérdésekben. c) Funkcionális feladatai körében 1. ellátja a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv szakmai irányításával és ellenőrzésével kapcsolatban a jogszabályban hatáskörébe utalt feladatokat,

2. a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzése keretében vizsgálja különösen 2.1. a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv munkájának szakmai irányítását, 2.2. a közigazgatási hatósági eljárások szabályszerűségét, a döntések szakmai és törvényességi megfelelőségét, 2.3. a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv balesetvizsgálati, foglalkozási megbetegedéssel és fokozott expozíciós esetek vizsgálatával kapcsolatos munkáját, 2.4. a munkavédelmi felügyelők helyszíni ellenőrzési mód szereit, 2.5. a panaszok és közérdekű bejelentések vizsgálatát, a nyilvántartások vezetését, 2.6. a jogerősítésre és nyilvánosságra hozatalra vonatkozó szabályok betartását, 3. a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv szakmai munkáját segítő módszertani és tájékoztató anyagokat készít, 4. országos célvizsgálati programokat és akciókat rendel el, elkészíti az országos célvizsgálatok és akció-ellenőrzések vizsgálati szempontjait, segédleteit; értékeli és elemzi a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv által küldött jelentéseket, összefoglaló jelentést készít, 5. meghatározza a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzésének előzetes tartalmát, részt vesz az ellenőrzésekben, 6. értékeli a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv szakmai munkáját, 7. szervezi az új belépő munkavédelmi felügyelők szakmai felkészítését, az előírt időpontokban konzultációt és tesztvizsgát szervez, lebonyolítja a záróvizsgát, az új belépő felügyelők vizsgájához, valamint a záróvizsgához összeállítja a kérdéseket, 8. a munkavédelmi felügyelők továbbképzésének tematikáját összeállítja, a képzéshez oktatókat biztosít, 9. részt vesz az informatikai rendszer fejlesztésében, meghatározza a jogszabályváltozásokkal összefüggő, valamint a szakmai követelményekből fakadó módosítási igényeket, 10. egyetértési jogot gyakorol, ha a földművelésügyért felelős miniszter az erdészeti tevékenységgel kapcsolatban egyes védőruhák alkalmazásának felfüggesztését rendeli el, 11. ellátja a rendkívüli állapot idején szükséges munkaerő meghagyásával kapcsolatosan jogszabály által a munka- és foglalkoztatásfelügyelet hatáskörébe utalt feladatokat, 12. ellátja az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatosan jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat, 13. ellátja az egyéni védőeszközök megfelelőségét tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésével és bejelentésével kapcsolatosan hatáskörébe utalt feladatokat és működteti a Kijelölést Előkészítő Bizottságot, 14. évente előkészíti a munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési szervezet tevékenységét meghatározó – a minisztérium hivatalos lapjában közzéteendő – ellenőrzési irányelveket, éves hatósági ellenőrzési tervet, 15. előkészíti a szakterületét érintő teljesítménykövetelmények alapját képező kiemelt célokat,


16. szakmai irányítást gyakorol a munkavédelmi felügyelőségek munkahigiénés tevékenysége felett. d) Egyéb feladatai körében 1. elbírálja a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv által hozott elsőfokú közigazgatási döntések elleni jogorvoslati kérelmeket, 2. felügyeleti eljárás keretében hivatalból megvizsgálja az ügyben eljáró elsőfokú hatóság eljárását, illetve döntését, ennek alapján megteszi a szükséges intézkedést a jogsértő mulasztás felszámolására, illetve gyakorolja a felügyeleti jogkört, 3. ügyészi intézkedés esetén az ügyészségről szóló törvényben meghatározottak szerint jár el, 4. a közigazgatási és munkaügyi bíróságok hatáskörébe tartozó munkavédelmi és munkaügyi közigazgatási perekben és nemperes eljárásokban jogi képviseletet lát el, 5. feldolgozza a tanulságos jogeseteket, bírói ítéleteket, 6. egyedi ügyekben – országos érvényességű megbízólevél alapján – szakterületeit érintően ellenőrzést végez, 7. elbírálja a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítési eljárás során hozott elsőfokú döntések ellen benyújtott fellebbezéseket, kiadmányozásra előkészíti a másodfokú döntéseket, 8. a jogszabályban meghatározottak szerint, a munkavédelemmel összefüggésben – különösen a szabványosítás, az akkreditálás, a nukleáris baleset-elhárítás, a kémiai biztonság területén – részt vesz egyéb bizottságok és testületek működésében, 9. közvetlenül irányítja és felügyeli a Munkavédelmi Bizottság ügyrendje szerinti titkársági feladatok ellátását, ezen belül a Munkavédelmi Bizottság kormányzati oldalát érintő szervezési, egyeztetési és ügyintézői feladatait, 10. ellátja a munkabiztonsági szakértők engedélyének kiadásával, visszavonásával kapcsolatos feladatokat, vezeti a szakértők nyilvántartását és gondoskodik hivatalos lapban való közzétételéről, együttműködik az illetékes igazságügyi és mérnöki kamarai szervekkel a szakértői tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben, 11. ellátja az igazságügyi munkabiztonsági szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakhatósági feladatokkal kapcsolatos ügyeket, 12. ellátja a munkavédelmi jellegű bírságok felhasználása körében 2012. január 1-jét megelőzően kiírt pályázatokkal kapcsolatosan a hatáskörébe utalt jogi feladatokat, 13. részt vesz a foglalkozási megbetegedések kivizsgálásában, továbbá az elsőfokú munkavédelmi hatóság kérésére részt vehet a fokozott expozíciós esetek és munkabalesetek kivizsgálásában, 14. elemzi és értékeli a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv munkavédelmi felügyelői által készített halálos munkabalesetek összefoglaló jelentéseit, 15. kijelölés alapján munkavédelmi szakértői véleményt ad, 16. elkészíti a munkavédelem nemzetgazdasági helyzetéről szóló jelentés szövegtervezetét, 17. részt vesz a Nemzeti Munkavédelmi Politika és a munkavédelemre vonatkozó fejlesztési koncepciók kialakításával és végrehajtásával összefüggő feladatok ellátásában, a munkavédelmi közép- és rövid távú stratégiai tervek előkészítésében és folyamatos aktualizálásában,

18. elkészíti a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervtől beérkező adatok alapján az időközi munkavédelmi tájékoztatókat, 19. statisztikai elemző feladatokat lát el, 20. kezeli a munkavédelmi szabványtárat, elkészíti, frissíti a szabvány címlistát, 21. ellátja az Európai Munkavédelmi Ügynökség Nemzeti Fókuszpontjának működtetésével kapcsolatos, valamint a munkavédelemmel összefüggő egyéb nemzetközi feladatokat, 22. működteti a munkavédelmi információs rendszert, 23. kiadja a „Munkavédelem és Biztonságtechnika” című folyóiratot,” A Munkafelügyeleti Főosztály szervezetei: • Munkafelügyeleti Osztály • Munkabiztonsági Osztály • Munkakörnyezeti Osztály

Foglalkozás-egészségügy 2014. évi CXI. törvény egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról A törvény több törvény módosítása mellett tartalmazza az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítását. A 4. § (1) bekezdés a következő f )–i) ponttal egészül ki: (Az egészségügyi államigazgatási szerv környezet- és településegészségügyi feladata különösen) „f ) klíma-egészségügyi intézkedések megtétele, a hőségriasztás országos rendszerének működtetése, g) az építmények tervezése, létesítése és üzemeltetése közegészségügyi és egészségvédelmi követelményeinek kimunkálása, érvényesülésének ellenőrzése, h) az egészségügyi kockázattal járó, nem egészségügyi te vékenységek egészségügyi kockázatainak csökkentésére irá nyuló szakmai szabályok kimunkálása, érvényesülésének ellenőrzése, i) a környezeti eredetű kórokozók által okozott fertőzési kockázat csökkentésére, illetve megelőzésére irányuló előírások kimunkálása, érvényesülésének ellenőrzése.” A 4. § a következő bekezdéssel egészül ki: „(4) Az egészségügyi államigazgatási szerv munkaegészségügyi tevékenysége körében a) kimunkálja az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés (munkakörülmények) személyi és tárgyi feltételeit, a munkavégzésből származó megterhelések, munkakörnyezeti kóroki tényezők megengedhető mértékeit (a továbbiakban: munka higiénés határértékek), továbbá a foglalkozással összefüggő megbetegedések, mérgezések, fokozott expozíciók megelőzésére vonatkozó előírásokat (a továbbiakban: munkaegészségügyi előírások);


b) szakhatóságként, illetve szakértőként közreműködik a mun kaegészségügyi előírások ellenőrzésében és érvényesítésében, a munkahigiénés határértékek vizsgálatának elrendelésében, továbbá vizsgálja a munkahigiénés határértékek betartását; c) kivizsgálja a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket, mérgezéseket, fokozott expozíciós eseteket; d) együttműködik a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal az egészséges munkakörnyezet kialakításával, egészségkárosodások megelőzésével kapcsolatos feladatokban.”

364/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról Benne: 6. Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet módosítása 12. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

Kitekintő Görbe tükör – lesz itt rend! Az alábbi idézett szövegrész a 63/2014. (XII. 15.) BM rende letből való. A rendelet nem az 1980-as években, hanem 2014ben lépett hatályba. A rendelet az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályairól, a büntetés-végrehajtási szervezetnél működő, fogvatartottakat érintő foglalkozás-egészségügyi feladatokról, valamint a fogvatartottak büntetés-végrehajtási jogviszony keretében történő munkáltatásának munkaügyi ellenőrzéséről szól. „4. § (1) A bv. szerv vezetője a munkavédelmi felügyelő javaslata alapján határozza meg azokat a munkaköröket, amelyek betöltéséhez a fogvatartottnak munkavédelmi vizsgát kell tennie. (2) A bv. szerv vezetője a Munkavédelmi Szabályzatban (a továbbiakban: MVSZ) meghatározhatja azokat a munkaköröket, amelyeknél írásban kell számot adni az oktatás során elsajátított ismeretekről. (3) A munkavédelmi vizsgára kötelezettek körét és azon munkaköröket, amelyek esetében fennáll a munkát végző személy vagy mások testi épségének veszélye, az MVSZ-ben meg kell határozni, és ilyen munkakör esetében a munkakörhöz kapcsolódó vizsga kötelezettséget a fogvatartott munkaköri leírásában is szere peltetni kell. (4) A bv. szerv vezetője a munkavédelmi vizsgáztatásra el nökből és két tagból álló vizsgabizottságot hoz létre, amelynek legalább az egyik tagja munkavédelmi szakirányú képesítéssel, másik két tagja érvényes – a munkavédelmi főfelügyelő által kiadott – munkavédelmi vizsgabizonyítvánnyal rendelkezik.

(5) A vizsgáról a vizsgabizottság jegyzőkönyvet készít, és a sikeres vizsgázók részére bizonyítványt állít ki. A vizsgajegyzőkönyvet öt évig meg kell őrizni. A bizonyítvány egy eredeti példányát a munkavédelmi felügyelőnél, a másolati példányt a munkaterületen kell tárolni. (6) A munkavédelmi vizsgát a munkakörbe helyezést kö vető hatvan napon belül kell teljesíteni, azt követően öt éven ként meg kell újítani. A vizsgakötelezettség teljesítéséig a fogva tartott önállóan nem foglalkoztatható, szakmai felügyeletét kizárólag az adott munkakörre érvényes munkavédelmi vizsgával rendelkező személy láthatja el. (7) A munkavédelmi vizsgára kötelezett munkaköröket és az előírt munkavédelmi vizsga meglétét a munkaterület vezetője kíséri figyelemmel, és ha munkavédelmi vizsga letétele szükséges, azt haladéktalanul jelzi a munkavédelmi felügyelőnek.” És még esetenként azt mondjuk, hogy: • Magyarországon nem veszik komolyan a munkavédelmet. • Lehet, hogy a jogszabályt több évtizeden keresztül készíthették elő? • A közigazgatási egyeztetés vélhetően mindenben egyetértett a rendelet hatálybaléptetésével. Meglepő, hogy nem jutott eszükbe ennek alkalmazása azokon a szakterületeken, ahol a halálos és súlyos balesetek jelentős része bekövetkezik (pl. építőipar, mezőgazdaság). • Igaz az is, hogy mintha régebben mi, munkavédelmi szakemberek is csináltunk volna ilyet.

Jogszabályok Megjelent jogszabályok 318/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet egyes kormányrendeleteknek a Nemzeti Munkaügyi Hivatal megszüntetésével és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal létrehozásával kapcsolatos módosításáról Hatályos: 2014. 12. 15., 2015. 01. 01. 319/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalról Hatályos: 2014. 12. 15. 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról Hatályos: 2014. 12. 15., 2015. 01. 01. Hatályon kívül helyezés: 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről Hatályos: 2015. 01. 01. 321/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet módosításáról


Hatályos: 2014. 12. 15. Módosítás: 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről 63/2014. (XII. 15.) BM rendelet az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályairól, a büntetés-végrehajtási szervezetnél működő, fogvatartottakat érintő foglalkozás-egészségügyi feladatokról, valamint a fogvatartottak büntetés-végrehajtási jogviszony kere tében történő munkáltatásának munkaügyi ellenőrzé séről Hatályos: 2015. 01. 01. Hatályon kívül helyezés: 2/1999. (II. 11.) IM rendelet az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályairól, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról a büntetés-végrehajtási szervezetnél 1756/2014. (XII. 15.) Korm. határozat a munkaügyi szakigazgatási szervek egyes funkcióinak átadás-átvétele érdekében történő fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításról 65/2014. (XII. 16.) BM rendelet a belügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelmé nyeiről, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 20/2013. (V. 28.) BM rendelet és az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabá lyairól szóló 32/2014. (V. 19.) KIM rendelet módosításáról Hatályos: 2014. 12. 24. 52/2014. (XII. 19.) EMMI rendelet egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Hatályos: 2014. 12. 20. Módosítás: 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről 1803/2014. (XII. 19.) Korm. határozat bizonyos veszélyes hulladékkal összefüggésben felmerült közegészségügyi kérdések megoldására irányuló feladatokról 38/2014. (XII. 23.) NGM rendelet a munkaügyi központok, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala munkaügyi kirendeltségének illetékességéről szóló 44/2012. (XII. 22.) NGM rendelet módosításáról Hatályos: 2015. 01. 01. 2014. évi XCIX. törvény Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról Hatályos: 2014. 12. 30., 2015. 01. 01., 2015. 01. 02., 2015. 01. 11., 2015. 02. 01., 2015. 03. 01., 2015. 04. 01., 2015. 07. 01., 2015. 09. 01., 2016. 01. 01. Módosítás: 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről Hatályos: 2015. 01. 01. 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről Hatályos: 2015. 01. 01., 2015. 07. 01.

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről Hatályos: 2015. 01. 01. 2013. évi IV. törvény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 94. ülésszakán elfogadott 2006. évi Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény kihirdetéséről Hatályos: 2015. 01. 01. 347/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról Hatályos: 2015. 01. 01. 354/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról Hatályos: 2015. 01. 01. 2014. évi CII. törvény a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról Hatályos: 2015. 03. 15. 367/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosítá sáról szóló 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: 2015. 01. 01. 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet az új pszichoaktív anyaggá minősített anyagokról vagy vegyületcsoportokról Hatályos: 2015. 01. 01. 43/2014. (XII. 30.) NGM rendelet a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 68/2013. (XII. 29.) NGM rendelet módosításáról Hatályos: 2015. 01. 01. 1846/2014. (XII. 30.) Korm. határozat az új közszolgálati életpálya bevezetéséről Hatályos: 2014. 12. 31. 366/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: 2014. 12. 31. Módosítás: 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről Hatályos: 2015. 01. 01., 2015. 03. 01. 378/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: 2015. 01. 01. 15/2014. (XII. 31.) MvM rendelet az Ipari Termékosztályozás (ITO) bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 16/2011. (V. 10.) KIM rendelet módosításáról Hatályos: 2015. 01. 08. 55/2014. (XII. 31.) NGM rendelet a Nemzeti Munkaügyi Hivatal megszüntetésével és a szakképzési és felnőtt képzési intézményrendszer átalakításával összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról Hatályos: 2015. 01. 01., 2015. 03. 01.


Módosítás: 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról 14/2010. (IV. 28.) SZMM rendelet a munkabiztonsági szakértői tevékenység gyakorlására irányuló engedélyezési eljárás során fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról 44/2012. (XII. 22.) NGM rendelet a munkaügyi központok, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala munkaügyi kirendeltségének illetékességéről 17/2013. (VI. 4.) NGM rendelet az egyéni védőeszközök megfelelőségét értékelő szervezetek kijelölésének, tevékenységének, valamint ellenőrzésének különös szabályairól Hatályos: 2015. 01. 01. Hatályon kívül helyezés: 9/2008. (VI. 28.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről Hatályos: 2015. 01. 01. 32/2009. (XII. 23.) SZMM rendelet a munkavédelmi jellegű bírságok pályázati, valamint információs célú felhasználásának részletes szabályairól Hatályos: 2015. 01. 01.

397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet egyes kormányrendeleteknek a Magyarország 2015. évi központi költségveté sének megalapozásával összefüggő módosításáról Hatályos: 2014. 12. 31. 19 órától., 2015. 01. 01., 2015. 02. 01. Módosítás: 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről Hatályos: 2015. 01. 01. 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról (A rendelet 3. § (1), (2) és (4) bekezdése a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 97. §-a szerinti szöveggel lép hatályba.) Hatályon kívül helyezés: 1/2012. (I. 26.) NGM rendelet a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeiről és igazolásának módjáról Hatályos: 2015. 01. 01. 2/2015. (I. 20.) NFM rendelet a Nemzeti Munkaügyi Hivatal megszűnésével kapcsolatos egyes miniszteri rendeletek módosításáról Hatályos: 2015. 01. 21. Módosítás: 72/2003. (X. 29.) GKM rendelet a Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzatának kiadásáról 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól 1/2015. (I. 21.) NGM utasítás a Nemzetgazdasági Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról Megjelent: Hivatalos Értesítő 2015/3. (I. 21.) Hatályos: 2015. 01. 22.

Szabványok Munkabiztonságot/tűzvédelmet érintő Nemzeti szabványok közzététele a Szabványügyi Közlöny 2015. januári száma alapján. FIGYELEM!

A szürke mezőben lévő szabványok angol nyelven kerültek kiadásra

Az idegen nyelvű szabvány magyar nyelvű változata nem egyszerűen a forrásszabvány fordítása, hanem a fordítás alapján a szabvány magyar nyelvi értelmezésével a forrásszabvány tartalmát pontosan visszaadó, azzal azonos, a magyar szabványrendszerbe és a jogszabályi környezetbe illesztett magyar nemzeti szabvány.

1. MSZ EN

13832-3:2006

Vegyszerek ellen védő lábbeli. 3. rész: Vegyszerekkel szemben laboratóriumi feltételek mellett nagymértékben ellenálló lábbeli követelményei

2. MSZ EN

24140:2015

Épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai számításai – Az MSZE 24140:2012 helyett –


3. MSZE

12806:2015

Hegesztés biztonsága. Villamos hegesztés – Az MSZE 12806:2014 helyett –

4. MSZE

12807:2015

Hegesztés biztonsága. Hegesztési gázellátó rendszerek létesítésének biztonsági szempontjai – Az MSZE 12807:2014 helyett –

5. MSZ ISO

31000:2015

Kockázatfelmérés és -kezelés. Alap- és irányelvek

6. MSZ EN

13381-1:2015

Szerkezetek tűzállóságához való hozzájárulás meghatározásának vizsgálati módszerei. 1. rész: Vízszintes védőmembránok

7. MSZ EN

13381-2:2015

Szerkezetek tűzállóságához való hozzájárulás meghatározásának vizsgálati módszerei. 2. rész: Függőleges védőmembránok – Az MSZ ENV 13381-2:2003 helyett –

8.

MSZ EN ISO

18541-1:2015

Közúti járművek. A járműjavítási és -karbantartási információk szabványosított elérhetősége (RMI). 1. rész: Általános információk és az alkalmazási esetek meghatározása

9.

MSZ EN ISO

18541-2:2015

Közúti járművek. A járműjavítási és -karbantartási információk szabványosított elérhetősége (RMI). 2. rész: Műszaki követelmények

10.

MSZ EN ISO

18541-3:2015

Közúti járművek. A járműjavítási és -karbantartási információk szabványosított elérhetősége (RMI). 3. rész: Felhasználói felület működési követelményei

Visszavont szabványok

MSZ IEC 342-3:1998 Villamos szellőzők és szabályozóik biztonsági követelményei. 3. rész: Sugár-szellőzők

Egy munkabaleset tanulságai Átment rajta a pótkocsi 1. A munkabaleset előzményei, tényállás P. C.-t a közel 250 munkavállalót foglalkoztató Mg Kft. több mint 18 éve foglalkoztatta. A Kft. növénytermesztéssel, keveréktakarmány-, vetőmag-előállítással, -forgalmazással, állattartással (baromfi) és -feldolgozással, a termékek expe diálásával, igény szerinti kiszállításával, valamint vendég látással foglalkozik. A közvetlen munkairányító, a logisztikai részleg vezetője a munkabaleset napján – megrendelés alapján történő takarmány kiszállításával – a tehergépkocsi vezetői jogosultsággal rendelkező Z. R.-t a Kft. egyik MAN típusú tehergépkocsijának vezetésével, P. C.-t és S. S.-t gépkocsikísérői (rakodói) feladattal bízta meg. A Kft. a takarmányt egy pótkocsis járműszerelvénnyel szállította az állattenyésztéssel (páros ujjú patás) foglalkozó megrendelőhöz. A megrendelő telephelyén az MBP-9 típusú, kéttengelyes billenő-felépítményes pótkocsit a rakodóknak – P. C.-nek és S. S.-nek – le kellett kapcsolniuk a teherautóról, mivel a telepen belül több helyszínen kellett lerakodni. A két rakodó kiszállt a teherautóból, S. S. hátrament a pótkocsi végéhez, és a kézi rögzítő-féket betekerte fékező állásba, majd a pótkocsi bal oldala mellett elindult előre. Eközben P. C. a tehergépkocsiról leakasztotta a pótkocsit, a világítási vezetéket és a légfékrendszer vezetékének csatlakozóját szétbontotta, majd a pótkocsi vonórúdját kiakasztotta a vonószerkezetből. A levegőrendszer szétkapcsolásakor

a pótkocsi légfékje mind a 4 kereket befékezte. A pótkocsit az enyhén lejtős úton csak a légfékkel és a két hátsó kerékre ható kézi rögzítőfékkel rögzítették, a rendelkezésre álló két kerékéket nem helyezték be a kerekek elé. A Kft. gépkocsivezetője (Z. R.) anélkül, hogy bárminemű utasítást adott volna rakodói számára, azokat hátrahagyva a teherautóval elhajtott a megrendelő telephelyén egy másik lerakodási helyhez. A lekapcsolt pótkocsit a megrendelő részéről R. M. állatgondozó-traktoros egy MTZ 550 E típusú traktorral akarta bevontatni a takarmánytárolóhoz, a közvetlen lerakodási helyre. A traktorral elkezdett tolatni a pótkocsi vonórúdja felé, melyet P. C. (gépkocsi rakodó) tartott az összekapcsolási helyzetben. Még kb. 30-40 cm távolságot kellet volna tolatnia R. M.-nek, amikor P. C. kioldotta a pótkocsi légfékrendszerét. A pótkocsi a mechanikus rögzítőfékkel befékezett két hátsó kerék fékező hatása ellenére az enyhén lejtős (kb. 2%) úton elindult lefelé. Gurulás közben P. C. által korábban lefelé nyomott (a traktor vonópadja magasságának megfelelő helyzet elérésére) vonórúd felcsapódott és a nyitott ablakon keresztül behatolt a traktor fülkéjébe, ahol megütötte R. M. traktoros jobb lapockáját és a hónalja alatt előre csúszott. Eközben P. C. beszorult a traktor bal hátsó kerekének sárvédője és a pótkocsi első falának bal oldali része közé. Kb. 6 m gurulást követően P. C. a szorításból kiszabadult és leesett a talajra, ahol a pótkocsi két bal oldali kereke átgurult rajta, majd megállt. A belső sérülések következtében a gépkocsikísérő-rakodó a helyszínen életét vesztette.


2. A munkabaleset észlelése, a belső információ S. S. − észlelve az eseményt − a pótkocsi alvázáról levette a kitámasztó éket és azt a pótkocsi hátsó kereke alá helyezte, közben segítségért kiáltott. A telephely traktorosa lélekjelenlétét megtartotta, mobiltelefonján azonnal a közvetlen vezetőjét (állatgondozási csoportvezetőt) hívta, aki a kerékpárjára pattanva a helyszínre igyekezett. Közben értesítette a mentőket, valamint a telephely vezetőjét. A telephelyi vezető a helyszínre érkezést követően telefonált a rendőrségre, valamint értesítette a vele szerződésben lévő munkavédelmi szolgáltatást végzőt. A szállítást végző cég másik gépkocsikísérője a baleset helyszínére hívta a gépkocsivezetőt. A gépkocsivezető haladéktalanul telefonált munkáltatójának, a logisztikai vezetőnek. A munkavédelmi szakember a helyszínre utazás közben telefonon értesítette a baleset helyszíne szerint területileg illetékes Munkavédelmi Felügyelőséget.

3. A munkabaleset kivizsgálása A mentőgépkocsi 20-25 percen belül a helyszínre érkezett. A mentőorvos csak a halál beálltát tudta megállapítani. A Rendőrség helyszínelői és a Munkavédelmi Felügyelőség felügyelője a bejelentést követően – mintegy ötven perc elteltével – a helyszínre érkeztek. A telephely vezetője gondoskodott a baleset helyszínének lehatárolásáról, az összeszaladt „bámészkodók” távoltartásáról. A halálos munkabalesetet szenvedett P. C. gépkocsikísérőrakodót foglalkoztatott munkáltató logisztikai vezetője és a Kft. munka-, környezet- és tűzvédelmi vezetője az értesítést követően 120 percen belül a baleset helyszínére érkezett. A Kft. munkavédelmi képviselője a helyszíni vizsgálatban nem vett részt. A helyszínelők a baleseti helyszínvázlat mellett fényképfelvételeket készítettek, rögzítették a munkabalesetet szenvedett (P. C.) adatain kívül a gépkocsivezető (Z. R.), az MTZvezető (R. M.) és a másik gépkocsirakodó S. S.) adatait, a pótkocsi, az MTZ átvizsgálása során tapasztaltakat, a talaj- és időjárásviszonyokat. Ellenőrizték az MTZ-t vezető kezelői jogosultságát, a mezőgazdasági vontató és a pótkocsi forgalmi engedélyét. [A pótkocsi további dokumentumainak – adásvételi szerződés, (számla), eredetiségvizsgálat, kötelező felelősségbiz tosítás, műszaki adatlap, törzskönyv – ellenőrzése a helyszínelést követően másnap a munkáltató telephelyén került sor.] A helyszíni körülmények rögzítése után azonnal megkezdték a logisztikai vezető, a gépkocsivezető, a -rakodó, és R. M. MTZ-vezető, állatgondozó tanúként meghallgatását.

4. A kivizsgálás megállapításai 4.1. Személyi tényezők A halálos munkabalesetet szenvedett munkavállaló általános iskolai végzettséggel, illetve lakatos szakmunkás képesítéssel, valamint mezőgazdasági műszaki menedzserasszisztens (ter-

ményfeldolgozó és takarmánykészítő) képesítéssel (OKJszám: 55545201; ma már ilyen képzés nincs) rendelkezett. A munkáltató határozatlan idejű munkaszerződéssel (FEOR 7321 lakatos) foglalkoztatta P. C.-t. A halálos munkabalesetet szenvedett munkavállaló az időszakos munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálaton részt vett, „alkalmas” minősítést kapott. A rendőrség igazságügyi orvosszakértői vizsgálatot kezdeményezett P. C. alkoholos befolyásoltságának megállapítására, melynek eredménye 1,02‰ volt, amely enyhe fokú alkoholos befolyásoltságot jelent. R. M., az MTZ vezetője nem rendelkezett mezőgazdasági gépkezelői jogosítvánnyal, a vezetői engedélye „B” kategó riájú gépjárművek vezetésére jogosította. A „B” kategóriával együtt automatikusan megkapta a „T” kategóriát is 185-ös korlátozási kóddal. A „B” kategória alapján 3500 kg-ot meg nem haladó gépkocsiból és 750 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó (könnyű) pótkocsiból álló járműszerelvényt vezethet. A rendőrség az MTZ vezetőjénél alkoholszondás vizsgálatot is végzett melynek eredménye negatív volt. 4.2. Egyéni védőeszköz A Kft. a munkavédelmi feladatokat ellátó szakembere által elkészített – a kockázatértékelésen alapuló – egyéni védőeszköz-juttatási rend szerint biztosította a munkavállalói részére az egyéni védőeszközöket [védőruhát (MSZ EN 340), védőkesztyűt (MSZ EN 388), biztonsági lábbelit (MSZ EN ISO 20345 S1P)], melyeket a munkavállaló rendeltetésszerűen viselt. 4.3. Munkaeszköz Munkaeszközként – a munkabalesetet okozó érintkezés tárgyi tényezőjét – az MBP-9 típusú, kéttengelyes billenő- felépítményes pótkocsit, valamint az MTZ-traktort kell tekinteni. A pótkocsi vizsgálata során megállapításra került, hogy annak légfékrendszer-csatlakozója nem volt kompatibilis az MTZ 550 E típusú mezőgazdasági vontató légfékrendszerének csatlakozójával, így a pótkocsi nem volt biztonságosan vontatható a traktorral. A pótkocsi légféke nem volt használható a kézi kioldás után. A pótkocsi összekapcsolást követően is csak a vonórudas mechanikai összeköttetés után, a traktor kerekeire ható fékkel lett volna fékezhető. A gumiabroncsok bordázat mélysége „határon”, 3-3,5 mm volt. A bordázat az agyagos-földes közúton ~60%-ban „eltömődött”, a tapadása jelentős mértékben csökkent, mely közrejátszott a baleset bekövetkezésében. Az MTZ 550 E típusú mezőgazdasági vontató forgalmi engedélyében – amely érvényessége két éve lejárt – a vontatást átmenő fék alkalmazásakor legfeljebb 9000 kg tömegű pótkocsi esetében engedélyezték. A Kft. pótkocsijának – a forgalmi engedélye alapján – saját tömege 3670 kg, rakománya a 9000 kg takarmányból állt, így a pótkocsi össztömege több mint 14%-kal meghaladta a traktor vontatási terhelhetőségét, mely azt jelentette, hogy pótkocsit még az összekapcsolt légfékrendszer esetén sem lett volna szabad vontatni!


4.4. Munkakörnyezet A baleset helyszínén az útfelület enyhén lejős (~ 2%), helyenként poros/nedves volt. A baleset időpontjában +20 – 24 °C fok volt a levegő hőmérséklete. Az égbolt kissé borús, felhős volt, csapadék nem esett. A természetes világítás megfelelt a látási követelményeknek, nem befolyásolta a munkavégzést. 4.5. Egyéb dokumentációk A megrendelő telepére vonatkozóan nem készítették el a teleprendet is magába foglaló üzemelési utasítást, így a munkahelyi biztonsági követelmények, a rend és tisztaság megtartásának előírásai szabályozásra nem kerültek. A munkáltató Mg. Kft. kockázatértékelésében nem elemezték, nem mérték fel a járművek (tehergépkocsik, traktorok) és a vontatmányok (pótkocsik, munkagépek) össze- és szétkapcsolása során fellépő kockázatokat.

5. A tevékenységgel összefüggésben megállapított szabálytalanságok (A megállapítások csak a balesettel összefüggő irányítási és technológiai hiányosságokat tartalmazzák.) 5.1. Munkáltató A balesetvizsgálat – tanúmeghallgatás – során megállapításra került, hogy a munkavállalók közvetlen vezetője (logisztikai vezető) a munkafolyamat – szállítási feladat lebonyolításával a gépkocsi vezetőjét bízta meg. A gépkocsivezető nem irányította, nem ellenőrizte a gépkocsi-rakodók munkáját, megsértve ezzel az Mvt. 54. § (7) bekezdés b) pontjában foglaltakat. „Mvt. 54.§ (7) Az egészséget nem veszélyeztető és bizton ságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles a) a szükséges utasításokat és tájékoztatást a munkavégzést megelőzően a munkavállalónak megadni; b) rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörül mények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezé seket;” 5.2. A balesetet szenvedett munkavállaló(i) Az Mg. Kft. munkavállalói nem gondoskodtak kellőképen a pótkocsi elmozdulás elleni védelméről, elmulasztották az ívelt felületű ékeket a kerekek alá (elé) elhelyezni. A balesetet szenvedett munkavállaló – az MTZ 550 E típusú mezőgazdasági vontató vezetőjének figyelmeztetése ellenére – a traktorral történő vonó rudas, merev összekapcsolás előtt kioldotta az MBP-9 típusú kéttengelyes billenő-felépítményes pótkocsi légfékes rendszerét.

6. A munkabaleset okláncolata • Takarmányszállítás. • Az MBP-9 típusú kéttengelyes billenő-felépítményes pótkocsi lekapcsolása az MAN TGA 33 350 típusú teher autóról. • Az MTZ ~ 30 – 40 cm-re megközelíti a pótkocsi vonószerkezetét. • Az MTZ 550 E típusú mezőgazdasági traktorral történő összekapcsolás érdekében P. C. a vontatójármű és a pótkocsi közé lépve a pótkocsi vonórúdját megemeli. • A vonórúd megemelésével egy időben P. C. oldja a pótkocsi légfékes rendszerét, döntéséhez az enyhe fokú alkoholos befolyásoltsága is hozzájárulhatott. • A fék feloldása miatt a lejtős útszakaszon a pótkocsi előre gurul (csúszik). • A vonórúd kivágódik P. C. kezéből. • A pótkocsi meglöki P. C-t, elveszti egyensúlyát és a földre esik. • Mielőtt felállna, a pótkocsi kereke áthalad a testén. • Súlyos belső sérülés, P. C a helyszínen elhalálozik.

7. A munkáltató intézkedése a hasonló munkabaleset megelőzése érdekében • A munkabaleset tanulságainak széles körű ismertetése. • A szállítás technológiájának szabályozása, kitérve benne a pótkocsi leakasztására, az összekapcsolás előírásaira. • A kockázatértékelés soron kívüli felülvizsgálata. • A szállítás munkafolyamatának rendszeres ellenőrzése, a pótkocsi kiékelését is beleértve.

8. Munkavédelmi Felügyelőség intézkedése • A szabálytalan munkafolyamat azonnali felfüggesztése, megtiltása. • A kockázatértékelés felülvizsgálatára, kiegészítésére kötelezés. • Munkavédelmi bírság kiszabása.

9. A munkabalesethez kapcsolható munkabaleseti jegyzőkönyv „E” blokkjának kitöltése (A NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának 2013. július 2-i tájékoztatásában foglaltak figyelembevételével)

Kiegészítés a 7.5 ponthoz: 7 (ívelt profilú kerékék használata)


Kérjük, az alábbi szolgáltatást ajánlja cége munkaügyi vezetőjének figyelmébe!

A Fórum Média Kiadó új, átfogó szolgáltatása: Munkaügyi, bérgazdálkodási és társadalombiztosítási audit! Kiadónk egy egyedülálló szolgáltatást bocsát útjára, amelyet munkáltatók figyelmébe ajánlunk. A szolgáltatás kivételes jellege a problémák komplex kezelésében, a kérdések munkajogi, adó- és társadalombiztosítási szempontból való egyidejű megközelítésében és megoldásában áll. Munkajogász szakértőink – a megbízók egyedi igényei szerint – teljes munkajogi átvilágítást végeznek, amely során a munkaügyi dokumentáció átvizsgálásán és a hatályos jogszabályi előírásokhoz igazításán túl adótanácsadóink közreműködésével bérgazdálkodási tervet készítenek, amely segítségével a munkáltatók jelentős összegeket takaríthatnak meg. Szakértőink a problémás esetek megfelelő jogi keze lését és a megbízóink kérése szerint elkészített munkaügyi iratminták elkészítését követően – azok megfelelő alkalmazása érdekében – utánkövetést is végeznek, amelynek keretében megválaszolják kérdéseiket és szakmai támogatást nyújtanak az átmeneti időszakban.

Miért érdemes igénybe venni a szolgáltatásunkat? Az idén már negyedik alkalommal módosul a Munka Törvénykönyve. Az új Ptk. márciusi hatályba lépése is számos változást hoz a munka világában. Az újdonságok között elmélyült jogi tudás és speciá lis gyakorlati tapasztalat nélkül nem könnyű eligazodni. Munkajogász-ügyvédekből és adótanácsadókból álló szakértői csapatunk ebben nyújt a munkáltatók számára szakmai támogatást. Új, átfogó szolgáltatásunk a munkáltatók bérgazdálkodásának a racionalizálására, a jogszabályok által biztosított lehetőségek maximális kiaknázására fókuszál, amely komoly versenyelőnyt jelenthet a szolgáltatást igénybe vevő társaságoknak. Szolgáltatásunk színvonalára a szakértőink magas szintű jogi és közgazdasági tudása, valamint a sok éves tanácsadói és peres tapasztalata a garancia.

Szolgáltatásunkról a www.forum-media.hu/webshop/munkaugyi-bergazdalkodasi-es-tarsadalombiztositasi-audit honlapon tájékozódhat részletesebben, amennyiben kérdése van, írjon a [email protected] e-mail c ímre!

Az E-Munkavédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkavédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alapján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében sze mélyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-Munkavédelem XIII. évfolyam, második szám, 2015. február Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Vezető szerkesztő: Petren Ágnes Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.forum-media.hu Tördelés: M. C. Direct Kft. Nyomdai kivitelezés: Stanctechnik Kft.

E-munkavédelem. Szakmai folyóirat. Tartalom február XIII. évfolyam 2. szám

Recommend Documents