E-munkavédelem. Szakmai folyóirat. Tartalom február XIV. évfolyam 2. szám

2016. február | XIV. évfolyam 2. szám

E-munkavédelem Szakmai folyóirat

Tartalom Munkabiztonság

• Módosult a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet • Új szervezetben a nemzeti akkreditálás • Új előírások a veszélyes folyadékok vagy olvadékok tárolására szolgáló tárolótartályokról • Változtak a munkabalesetek kivizsgálásának szabályai

Kitekintő – rövid hírek, tájékoztatók

• Tájékoztatás a Munkavédelmi Bizottság 2015. december 16-i plenáris üléséről • Áttérés az új ISO 9001:2015 és ISO 14001:2015 szabványokra

Jogszabályok Szabványok Egy munkabaleset tanulságai

• A munkabalesetek nemzetgazdasági ágak szerinti alakulása • Fogadószint nélkül

Tisztelt Előfizetőnk!

Ajánló

Az online szolgáltatás egyedi jelszóval érhető el a www.munkavedelemszaklap.hu weboldalon!

Február havi optimum tartalom

A jelszavakat e-mailben küldtük el, illetve kérhető az Ügyfélszolgálattól is.

A cikket optimum előfizetőink elolvashatják a www.munkavedelemszaklap.hu weboldalon.

Ügyfélszolgálat Tel.: 06 (1) 273-2090 E-mail: [email protected]

Szerző: Kálmán László

• Hogyan készüljünk a munkavédelmi ellenőrzésre

A kézirat lezárásának dátuma: 2016. január 25.

Munkabiztonság Módosult a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet A 2016. január 1-től hatályos 74/2015. (XII. 21.) BM ren delet több helyen módosította a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendeletet. A rendelet részletesen felsorolja a szabályzat tartalmi kö vetelményeit, amelynek a továbbiakban tartalmaznia kell a szabályzat készítőjének nevét és elérhetőségét, valamint a készítő aláírását. Új előírás, hogy a háromszintesnél magasabb és tíznél több lakó- és üdülőegységet magában foglaló épületben, épületrészben a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke – ezek hiányában az épület, épületrész tulajdonosa – köteles 2016. március 31-ig írásban kidolgozni az épületre, épületrészre vonatkozóan a tűzvédelmi szabályokat.

A szabályzatnak az alábbiakat kell tartalmaznia: • a tűzjelzés tartalmi követelményeit, • az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység szabályait, • a tárolásra vonatkozó előírásokat, • a nyílt láng használatára és a dohányzásra vonatkozó korlátozásokat, • a tüzelő- és fűtőberendezések, továbbá az elektromos berendezések használatának előírásait, • a tűzoltási felvonulási területre vonatkozó szabályokat, • a lakók, illetve az ott-tartózkodók riasztásának és menekülésének lehetséges módozatait, • a tűzvédelmet biztosító eszközök, berendezések használatára vonatkozó előírásokat, • valamint gondoskodni ezek megismertetéséről, megtartásáról és megtartatásáról.

Tűzvédelmi Szabályzatot kell készíteni – az 1996. évi XXXI. törvény 19. § (1) figyelembevételével – a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, ha: • a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, • vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, • illetve a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben és kereskedelmi szálláshelyeken. Tűzvédelmi Szabályzat mellékleteként Tűzriadó Tervet kell készíteni: • a művelődési, oktatási, kulturális, sport, egészségügyi és szociális építményrészre, építményre, létesítményekre, • azokra a létesítményekre, amelyekben egy tűzszakaszon belül több mint 300 fő tartózkodhat, • kereskedelmi szálláshelyre, • az olyan időszakos vagy állandó jelleggel üzemelő zenés szórakozóhelyekre, ahol egy időben 50 főnél több személy tartózkodhat, • a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, tárolására szolgáló építményre és szabadtérre, ahol az anyag robbanásveszélyes állapotban fordulhat elő, • tűzveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, tárolására szolgáló 3000 m2-nél nagyobb alapterületű építményre és szabadtérre. A tűzvédelmi szabályzattal kapcsolatban emlékeztetőül a következőkre hívjuk fel a figyelmet: • az állandó, illetőleg az ideiglenes jelleggel működő létesítményekre a rendeltetésszerű tevékenység megkezdése előtt kell elkészíteni, • tartós próbaüzem esetén – legfeljebb hat hónapos időtartamra – ideiglenes szabályzat készíthető, • a próbaüzem befejezése után 30 napon belül végleges formában kell kiadni, • a tűzvédelmi helyzetre kiható változás esetén úgy kell átdolgozni, hogy az naprakész legyen,

2 2 0 1 6 . f e b r u á r , X I V. é v f o l y a m 2 . s z á m | E - M u n k a v é d e l e m

• a szabályzatban foglaltakat a munkáltató a munkavállalókkal köteles ismertetni, az oktatás megtörténtét oktatási naplóban kell rögzíteni, és azt az érintettek aláírásával igazolni, • gondoskodnia kell arról, hogy a gazdálkodó szervezettel kapcsolatba kerülők (külső munkavállalók, szállóvendégek stb.) – a rájuk vonatkozó mértékben – a szabályzat tartalmát megismerjék. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 19. § (1) alapján gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben, valamint a közösségi rendeltetésű, a közepes vagy magas kockázatú ipari, mezőgazdasági és tárolási épületekben megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetve szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk a tűzvédelem biztosításáról. Emlékeztetőül megjegyezzük, hogy a 9/2015. (III. 25.) BM rendelet figyelembevételével: „7. § (7) Tűzvédelmi szabályzatot legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készíthet, módosíthat. Azokban az esetekben, ahol jogszabály felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő, tűzvédelmi szabályzat készítésére, módosítására felső szintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy jogosult.”

Új szervezetben a nemzeti akkreditálás Megjelent a Nemzeti Akkreditáló Hatóságról és az akkreditálási eljárásról szóló 424/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet. Előző számainkban beszámoltunk róla, hogy a Nemzeti Akk reditáló Testület az év végével várhatóan megszűnik, a tevékenységet más szervezeti formában végzik tovább. Az év közepén elfogadott, majd az év végén módosított jogszabály alapján 2015. december 31-én megszűnt a Nemzeti Akkreditáló Testület, helyét a Nemzeti Akkreditáló Hatóság1 vette át, és változtak az akkreditációs eljárás szabályai is.

A Nemzeti Akkreditáló Hatóságról és az akkreditálási eljárásról szóló 424/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján a hatóságot főigazgató vezeti, akinek a munkáját főigazgatóhelyettes segíti. A főigazgató-helyettest a főigazgató javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel, felette az egyéb munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja. A főigazgató nevezi

Az iparügyekért felelős miniszter irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv.

1

ki az akkreditáló bizottság tagjait és elnökét határozatlan időre. A testületnek legfeljebb 22 tagja lehet, és minden – a törvényben meghatározott – akkreditálási területnek legalább két szakértője kell, hogy szerepeljen benne. A bizottság legalább hetente ülésezik, döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A hatóság a honlapján közzéteszi az akkreditált szervezeteknek a nyilvántartásban foglalt nyilvános adatait, tevékenységük rövid leírását és az akkreditált műszaki terület megjelölését, miként a nemzeti akkreditálásról szóló törvényben meghatározott, az akkreditálással összefüggő jogszabályokat és dokumentumokat, tájékoztatókat.

Új előírások a veszélyes folyadékok vagy olvadékok tárolására szolgáló tárolótartályokról Megjelent a 1/2016. (I. 5.) NGM rendelet a veszélyes folyadékok vagy olvadékok tárolótartályainak, tároló-létesítményeinek műszaki biztonsági követelményeiről, hatósági felügyeletéről. A rendelet hatálya – így előírásai – kiterjed a veszélyes folyadékok vagy olvadékok tárolására szolgáló, nyomástartó edénynek nem minősülő, helyhez kötött: • az üzemanyagtöltés céljára létesített 1 m3 vagy annál nagyobb névleges térfogatú tárolótartályra, valamint 1 m3 névleges össztérfogatot meghaladó tartálycsoportból álló üzemanyagtöltő állomás létesítésére, helyszíni összeállítására és szerelésére, üzembe helyezésére és üzembevételére, javítására, átalakítására, ellenőrzésére, időszakos ellenőrző vizsgálatára, megszüntetésére, használati idejének meghosszabbítására, üzemeltetésének szüneteltetésére, és • az 5 m3 vagy annál nagyobb, névleges térfogatú tárolótartályra, valamint 5 m3 névleges össztérfogatot meghaladó tartálycsoportból álló tároló-létesítmény létesítésére, helyszíni összeállítására és szerelésére, üzembe helyezésére és üzembevételére, javítására, átalakítására, ellenőrzésére, időszakos ellenőrző vizsgálatára, megszüntetésére, használati idejének meghosszabbítására, üzemeltetésének szüneteltetésére. A rendelet 2016. február 5-én lépett hatályba, egyidejűleg hatályát vesztette az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályairól szóló 11/1994. (III. 25.) IKM rendelet. A rendelet 1. sz. mellékleteként kiadott Műszaki Bizton sági Szabályzat tartalmazza a tervezésre, létesítésre, telepítésre, üzembe helyezésre és karbantartásra vonatkozó követelményeket. Az egyenértékű műszaki biztonsági megoldás esetében, a mértékadó műszaki biztonsági szint eléréséről, fenntartásáról, a tervezőnek, a kivitelezőnek, a tárolótartály üzemeltetőjének, tároló létesítménnyel rendelkezőknek a hatósági eljárás során írásban nyilatkoznia kell.

3 E - M u n k a v é d e l e m | 2 0 1 6 . f e b r u á r , X I V. é v f o l y a m 2 . s z á m

Változtak a munkabalesetek kivizsgálásának szabályai Megjelent a 35/2015. (XII. 23.) NGM rendelet a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggésben a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról. A rendelet – többek között – módosítja a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendeletet. „5. § (1) A munkáltató minden munkaképtelenséggel járó munkabalesetet, ideértve a bányászati munkabalesetet is (a to vábbiakban együttesen: munkabaleset), a bekövetkezését köve tően köteles haladéktalanul kivizsgálni. A három munkanapot meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabalesetet ki kell vizsgálni, nyilvántartásba kell venni és be kell jelenteni.” „6. § (1) A munkabaleset kivizsgálásnak megállapításait olyan részletesen kell rögzíteni – többek között – tanúk meghallgatá sáról készült jegyzőkönyvvel, helyszínrajzzal, fényképpel, hogy az alkalmas legyen a munkabaleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására. A munkabaleset kivizsgálásának szempontjait a 3. számú melléklet tartalmazza. (2) A három munkanapot meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabaleset vizsgálati dokumentációját a munkabaleseti nyilvántartásban szereplő sorszámmal kell ellátni. Ezt a sorszá mot a munkabaleseti jegyzőkönyvön is fel kell tüntetni.” A módosítás alapján: • a három munkanapot meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabalesetet ki kell vizsgálni, nyilvántartásba kell venni és be kell jelenteni, • és ezeknél a baleseteknél a vizsgálati dokumentációt a munkabaleseti nyilvántartásban szereplő sorszámmal kell ellátni.

Kitekintő – rövid hírek, tájékoztatók Tájékoztatás a Munkavédelmi Bizottság 2015. december 16-i plenáris üléséről A Munkavédelmi Bizottság – amely az Mvt. 78. § rendelkezése alapján az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos országos érdekegyeztetés leg magasabb fóruma – idei első plenáris ülésén az alábbi napirendi pontok hangzottak el, illetve kerültek megtárgyalásra (a honlapon megjelent tájékoztató alapján): • Tájékoztatás a közigazgatási bürokrácia csökkentésével összefüggő törvények módosításáról.

• A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosítása. (A tervezett módosítás érintené a munkavédelmi, munkabiztonsági szaktevékenység alapját képező veszélyességi osztályok besorolásának listáját és a ve szélyes munkaeszközök pontosítását.)

Áttérés az új ISO 9001:2015 és ISO 14001:2015 szabványokra Az ISO 9001 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények és az ISO 14001 Környezetközpontú irányítási rendszerek. Köve telmények és alkalmazási útmutató című nemzetközi szabványok új változatai MSZ EN ISO 9001:2015 és MSZ EN ISO 14001:2015 jelzettel az elmúlt év végén magyar nyelven is megjelentek. A tanúsított szervezeteknek az új szabványra való áttérésre három év áll rendelkezésükre.

Az áttérés megtörténhet megújító audit vagy az esedékes felügyeleti, vagy rendkívüli audit keretében, mely a szervezet döntése, egyeztetve a tanúsító testületével. Három évvel az ISO 9001:2015 és az ISO 14001:2015 közzétételét követően az ISO 9001:2008 és az ISO 14001:2004 szerinti tanúsítványok érvényüket vesztik – áll az MSZT tájékoztatójában.

Jogszabályok Megjelent jogszabályok 401/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet a kéményseprő-ipari szerv kijelöléséről Hatályos: 2016. 01. 01. 405/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet egyes iparszabályozási tárgyú kormányrendeletek módosításáról Módosítás: 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól Hatályos: 2016. 01. 14. 409/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: 2016. 01. 01.


56/2015. (XII. 17.) EMMI rendelet egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeleteknek az egészségügyi ágazati képzésekkel összefüggő, jogharmonizációs célú módosításáról Hatályos: 2015. 12. 31. Módosítás: 4/2008. (I. 16.) EüM rendelet az Európai Közösségi jog hatálya alá tartozó, feltétel nélkül elismerésre kerülő egyes egészségügyi oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok megnevezéséről és az ezen okiratok birtokosaival azonos jogállású személyek köréről 30/2008. (VII. 25.) EüM rendelet az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges oklevelek elismeréséről, továbbá az oklevelek külföldi elismertetéséhez szükséges hatósági bizonyítványok kiadásának egyes eljárási szabályairól 84/2015. (XII. 17.) FM rendelet a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról Hatályos: 2015. 12. 25., 2016. 01. 01. 73/2015. (XII. 21.) BM rendelet a beépített tűzjelző, illetve tűzoltó berendezések létesítésének, használatbavéte lének és megszüntetésének engedélyezésére irányuló hatósági eljárás részletes szabályairól Hatályos: 2016. 01. 01. 74/2015. (XII. 21.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet és a körözési nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlésről és a körözési eljárás lefolytatásának részletes szabályairól, valamint egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 63/2013. (XI. 28.) BM rendelet módosításáról Hatályos: 2016. 01. 01. Módosítás: 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről 17/2015. (XII. 21.) HM rendelet a katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságról, valamint a felülvizsgálati eljárásról szóló 10/2015. (VII. 30.) HM rendelet módosításáról Hatályos: 2015. 12. 22. 2015. évi CCXVIII. törvény egyes közjogi jogi személyekkel összefüggő törvények módosításáról Hatályos: 2015. 12. 23. Módosítás: 1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról 1996. évi LVIII. törvény a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról 2005. évi LXXVIII. törvény a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről 75/2015. (XII. 22.) BM rendelet a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggésben egyes belügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Hatályos: 2016. 01. 01. Módosítás: 47/2011. (XII. 15.) BM rendelet a tűzvédelmi szakértői tevékenység szabályairól

50/2011. (XII. 20.) BM rendelet a bejelentés köteles tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységek megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól 16/2012. (IV. 3.) BM rendelet az egyes tűzmegelőzési hatósági, szakhatósági eljárásokért és szolgáltatásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról 427/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet, valamint a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: 2016. 02. 01. 91/2015. (XII. 23.) FM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet, valamint a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet módosításáról Hatályos: 2016. 02. 01. 2015. évi CCXXIV. törvény az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról Hatályos: 2015. 12. 24., 2016. 01. 01., 2016. 01. 23., 2016. 04. 01., 2016. 05. 20., 2016. 12. 01., 2017. 01. 01. Módosítás: 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról Hatályos: 2016. 01. 01. 2015. évi CCXXV. törvény egyes közúti és vasúti közlekedéssel, valamint fogyasztóvédelemmel összefüggő törvények módosításáról Hatályos: 2015. 12. 24., 2015. 12. 31., 2016. 01. 01., 2016. 01. 02., 2016. 01. 07., 2016. 01. 23., 2016. 05. 01., 2016. 12. 31. Módosítás: 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről Hatályos: 2015. 12. 24., 2015. 12. 31., 2016. 01. 01., 2016. 01. 02., 2016. 01. 07., 2016. 05. 01., 2016. 12. 31. 2015. évi CCXXVI. törvény a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény, valamint az azzal összefüggő törvények módosításáról Hatályos: 2015. 12. 24. Módosítás: 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 413/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról Hatályos: 2016. 01. 01., 2016. 03. 01., 2016. 05. 20., 2016. 07. 01. Módosítás: 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről Hatályos: 2016. 01. 01.


417/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet egyes szociális és családtámogatási tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról Hatályos: 2015. 12. 31., 2016. 01. 01., 2016. 07. 01. Módosítás: 208/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételi eljárás során szükséges szakhatósági állásfoglalás kiadásának eljárási szabályairól Hatályos: 2016. 01. 01. 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymodul jairól Hatályos: 2016. 01. 01. 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről 425/2015. (XII. 23.) Korm rendelet a Nemzeti Akkreditáló Testület megszűnéséhez kapcsolódó egyes kormányrendeletek módosításáról Hatályos: 2016. 01. 01. Módosítás: 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet a meg felelőségértékelő szervezetek kijelöléséről, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabá lyairól 35/2015. (XII. 23.) NGM rendelet a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggésben a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról Hatályos: 2016. 01. 01. Módosítás: 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 51/2007. (V. 17.) GKM rendelet a gázüzemű munkagép gáz-üzemanyag ellátó berendezései beszerelésének, karbantartásának, javításának, a belső égésű motorral üzemelő munkagép gázüzeműre történő utólagos átalakításának műszaki-biztonsági követelményeiről 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról 1961/2015. (XII. 23.) Korm. határozat az állami tisztviselői kar létrehozásáról Hatályos: 2016. 01. 01. Hatályon kívül helyezés: 1846/2014. (XII. 30.) Korm. határozat az új közszolgálati életpálya bevezetéséről 430/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: 2015. 12. 24. 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról Hatályos: 2015. 12. 31., 2016. 01. 01., 2016. 07. 01. Módosítás: 15 kormányrendelet került módosításra

443/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes rendészeti tárgyú törvényeknek az európai uniós kötelezettségek teljesítése érdekében szükséges és más célból történő módosításáról szóló 2015. évi CLXXIX. törvénnyel összefüggő kormányrendelet módosításokról Hatályos: 2016. 01. 01., 2016. 02. 15. Módosítás: 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűz védelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról 454/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról Hatályos: 2016. 01. 01. 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról Hatályos: 2015. 12. 30., 2016. 01. 01. Módosítás: 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről Hatályos: 2016. 01. 01. 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 457/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: 2015. 12. 29. 13 órától. 469/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: 2016. 01. 01. 73/2015. (XII. 29.) NFM rendelet az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységeket végző természetes személyek képzésének, vizsgáztatásának és képesítésének, valamint vállalkozások képesítési rendszerének általános szabályairól, valamint a képzési, képesítési és vizsgáztatási díj mértéke és megfizetésének részletes szabályairól szóló 41/2015. (VII. 3.) NFM rendelet módosításáról Hatályos: 2015. 12. 30. 74/2015. (XII. 29.) NFM rendelet a közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelői nek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet és a nemzeti fejlesztési miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri ren-


deletek hatályon kívül helyezéséről szóló 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet módosításáról Hatályos: 2016. 01. 01. 486/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet egyes kormányrendeleteknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával kapcsolatos módosításáról Hatályos: 2016. 01. 01. Módosítás: 396/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál foglalkoztatott kormánytisztviselők és pénzügyőrök képesítési előírásairól 75/2015. (XII. 29.) NFM rendelet az egyes közúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Hatályos: 2015. 12. 30., 2016. 01. 01., 2016. 03. 02. Módosítás: 3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeiről 76/2015. (XII. 29.) NFM rendelet egyes energetikai tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Hatályos: 2016. 01. 01. 487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről Hatályos: 2016. 01. 01. 488/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló kormányrendelet hatálybalépésével összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról Hatályos: 2016. 01. 01. 491/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet az Országos Atomenergia Hivatal építésügyi hatósági feladatkörével összefüggésben az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet és az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: 2016. 01. 01. 42/2015. (XII. 30.) NGM rendelet egyes felnőttképzési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Hatályos: 2016. 01. 01. Módosítás: 56/2013. (XII. 4.) NGM rendelet a felnőttképzési tevékenység folytatásának engedélyezési eljárása során fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékéről, befizetésének és felhasználásának szabályairól, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzése során kiszabott bírság befizetésének rendjéről 58/2013. (XII. 13.) NGM rendelet a felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszerről, valamint a Felnőttképzési Szakértői Bizottság tagjairól, feladatairól és működésének részletes szabályairól 59/2013. (XII. 13.) NGM rendelet a felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásba vételének követelményeiről és eljárási rendjéről, valamint a szakmai végzettség megszerzésének igazolásáról

77/2015. (XII. 30.) NFM rendelet az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló kormányrendelet hatálybalépésével összefüggésben egyes miniszteri rendeletek módosításáról Hatályos: 2016. 01. 01. Módosítás: 51/2013. (IX. 6.) NFM rendelet a radioaktív anyagok szállításáról, fuvarozásáról és csomagolásáról 61/2013. (X. 17.) NFM rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról 55/2012. (IX. 17.) NFM rendelet a nukleáris létesítményben foglalkoztatott munkavállalók speciális szakmai képzéséről, továbbképzéséről és az atomenergia alkalmazásával összefüggő tevékenységek folytatására jogosultak köréről 1/2016. (I. 5.) NGM rendelet a veszélyes folyadékok vagy olvadékok tárolótartályainak, tároló-létesítményeinek műszaki biztonsági követelményeiről, hatósági felügyeletéről Hatályos: 2016. 02. 05. Hatályon kívül helyezés: 11/1994. (III. 25.) IKM rendelet az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályai ról 2/2016. (I. 5.) NGM rendelet a nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről Hatályos: 2016. 02. 05. Hatályon kívül helyezés: 63/2004. (IV. 27.) GKM rendelet a nyomástartó és töltőlétesítmények műszakibiztonsági hatósági felügyeletéről 26/2006. (V. 5.) GKM rendelet az autógáz töltőállomás építésének és üzemeltetésének szabályairól 30/2006. (VI. 1.) GKM rendelet az autógáztartályok időszakos ellenőrzéséről 2/2016. (I. 13.) BM rendelet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 12/2007. (III. 13.) IRM rendelet módosításáról Hatályos: 2016. 01. 16. 2/2016. (I. 15.) EMMI rendelet az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló kormányrendelet hatályba lépésével összefüggésben egyes miniszteri rendeletek módosításáról Hatályos: 2016. 01. 16. Módosítása: 47/2003. (VIII. 8.) ESzCsM rendelet a radioaktív hulladékok átmeneti tárolásának és végleges elhelyezésének egyes kérdéseiről, valamint az ipari tevékenységek során bedúsuló, a természetben előforduló radioaktív anyagok sugár-egészségügyi kérdéseiről 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről


Szabványok Munkabiztonságot/tűzvédelmet érintő nemzeti szabványok közzététele a Szabványügyi Közlöny 2016. januári száma alapján. A szabványok és a szabványkiadványok szerzői jogi védelem alatt állnak. A szabványok és a szabványkiadványok szövegének felhatalmazás nélküli másolása, sokszorosítása, illetve a szerzői jogok bármilyen módon való megsértése jogszabálysértő magatartás, amelynek összes következményét a jogsértést elkövetőnek kell viselnie.

FIGYELEM!

A szürke mezőben lévő szabványok angol nyelven kerültek kiadásra

Az idegen nyelvű szabvány magyar nyelvű változata nem egyszerűen a forrásszabvány fordítása, hanem a fordítás alapján a szabvány magyar nyelvi értelmezésével a forrásszabvány tartalmát pontosan visszaadó, azzal azonos, a magyar szabványrendszerbe és a jogszabályi környezetbe illesztett magyar nemzeti szabvány.

1. MSZ

1025:2016

Műanyag tűzoltó kupakkapcsok – Az MSZE 1025:2009 helyett –

2. MSZ

1027:2016

Tűzoltómászóöv – Az MSZE 1027:2009 helyett –

3. MSZ

1059:2016

A kézi tűzoltó sugárcsövek kiegészítő követelményei – Az MSZE 1059:2009 helyett –

4. MSZ

1092:2016

Tűzoltó kapcsok – Az MSZE 1092:2009 helyett –

5. MSZ

9783:2016

Szén-dioxiddal oltó berendezés – Az MSZE 9783:2009 helyett

6. MSZ

15606:2016

A tűzoltó vízforrások és tartozékaik felülvizsgálata, illetve karbantartása – Az MSZE 15606:2009 helyett –

7. MSZ EN 54-25:2008 8. MSZ EN

Tűzjelző berendezések. 25. rész: Rádiós kapcsolatot használó részegységek

1992-1-1:2004/ A1:2016

9. MSZ EN 1364-1:2016

Eurocode 2: Betonszerkezetek tervezése. 1-1. rész: Általános és az épületekre vonatkozó szabályok – Az MSZ EN 1992-1-1:2010 módosítása – Nem teherhordó elemek tűzállósági vizsgálata. 1. rész: Falak – Az MSZ EN 1364-1:2000 helyett –

Munkavédelmet/tűzvédelmet érintő szabvány visszavonása 2016. január hónapban • MSZ ISO 6742-1:1993 Kerékpárok világító- és fényjelző berendezései. A világítóberendezés fénytechnikai és fizikai követelményei • MSZ ISO 6742-2:1993 Kerékpárok világító- és fényjelző berendezései. A fényvisszaverők fénytechnikai és fizikai követelményei • MSZ ISO 7216:1995 Akusztika. Mezőgazdasági és erdészeti kerekes traktorok és önjáró gépek. A mozgás közben kibocsátott zaj mérése • MSZ ISO 9928-1:1994 Daruk. Daruvezetői kézikönyv. 1 rész: Általános követelmények

Egy munkabaleset tanulságai A munkabalesetek nemzetgazdasági ágak szerinti alakulása Forrás: Jelentés a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetéről 2014, Összeállította: Nemzetgazdasági Minisztérium Munka felüg yeleti Főosztály, 2015. november

Előző számainkban rendszeresen ismertettük a munkabalesetek számának alakulását. A kövekező tájékoztatás kis betekintést ad arról, hogy mely nemzetgazdasági ágakban következett be 2014. évben a legtöbb három munkanapot meghaladó munkabaleset.


„2014-ben a „C” – Feldolgozóipar (7068), a „H” – Szállítás, raktározás (2641) és a „G” – Kereskedelem, gépjárműjavítás (2255) nemzetgazdasági ágazatokban történt a legtöbb munkabaleset, mivel ezen ágazatokban dolgozó munkavállalók száma a legmagasabb Magyarországon. 2014-ben a súlyos munkabalesetek a „C” – Feldolgozóipar (súlyos: 47, ebből halálos: 15), az „F” – Építőipar (súlyos: 33, ebből halálos: 18), a „H” – Szállítás, raktározás (súlyos: 21, ebből halálos: 13) és az „A” – Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (súlyos: 17, ebből halálos: 6) ágazataiban következtek be. A négy ágazatban a súlyos munkabalesetek száma a 2013. évhez képest a „C” – Feldolgozóiparban (37-ről 47-re) emelkedett, azonban az „F” – Építőiparban 844-ről 33-ra), a „H” – Szállítás, raktározásban (22-ről 21-re) és az „A”- Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazatban (27-ről 17-re) csökkent. Az elmúlt 5 évben is ezekben az ágazatokban történt a legtöbb súlyos és halálos munkabaleset. 2014. évben történt a munkabalesetek 51%-a a „C” – Feldolgozóiparban (36%), a „Q” – Humán-egészségügyi, szociális ellátásban (7%), az „F” – Építőiparban (4%), és az „A” – mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászatban (4%), ezért ezeket az ágazatokat a munkavédelmi hatóság által kiemelt ágazatként vizsgálja. 2014-ben a halálos kimenetelű munkabalesetek 50%-a kiemelt ágazatokban történt (Építőipar: 23%, „C” – Feldolgozóipar: 19%, „A” – Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat: 8%), de a nem kiemelt ágazatok közül a „H” – Szállítás, raktározás is jelentős arányt képvisel (17%).”

Mint ahogy ez a jelentésrészlet negyedik bekezdéséből kitűnik, a halálos kimenetelű munkabalesetek elsősorban az építőiparban következnek be. Ez a vitathatatlan tény indokolja, hogy a tanulsággal járó munkabalesetek jellemzően ebből az ágazatból kerülnek válogatásra.

Fogadószint nélkül 1. A munkabaleset előzményei, tényállás A huszonhat munkavállalót foglalkoztató Cs.P. Kft. egy hétszintes szerkezetkész lakóépület belső építészeti (nyílászárók beépítése, vakolás), gépészeti szerelési munkáinak elvégzésére kötött szerződést a fővállalkozóval. A belső udvaron egy ÉPGÉP FO-603/8 típusú építési teheremelőt létesítettek. Az emelőgépet a felállítást megelőzően felújították. A felépítés során – az első emelet kivételével – minden szintre leesés elleni kollektív védelemmel ellátott „megállót” építettek ki. Az első szinten nem került megálló kiépítésre, mert ezen az emeleten a korábbiakban nem alakítottak ki erkélylemezt, amire kidugó állványon megállót lehetett volna építeni. Az első emeleten a felvonó melletti helyiség teljes szélességében ablakot terveztek, mely még nem került beépítésre, így csak egy kb. 60 cm magas mellvédfalat létesítettek. A belsőépítészeti munkálatokat – a tervezői technológiai utasításnak megfelelően – a hetedik szinttől visszafelé haladva végezték a Cs.P. Kft. munkavállalói. A munka helyszíni irányításával a Kft. ügyvezetője R. B.-t bízta meg. Feladata volt az ütemtervnek megfelelően az egyes részfeladatok koordinálása, a munkavállalók irányítása. Cs. J. feladata elsődlegesen a vakolóanyag kikeverése és a felhasználási helyére történő szállítása volt. A felsőbb szintekre a teheremelő segítségével juttatta fel a munkavállaló az előkészített vakoló anyagot. Az első szintre a segédmunkások a vakoló habarcsot

jellemzően a lépcsőházon keresztül gyalog jutatták a helyiségekbe. Esetenként az első szintre történő anyagfeladáshoz az emelőgépet – teherliftet – is igénybe vették. Ilyen esetekben Cs. J. az emelőgép kosarát megállította az első emeleti mellvédfal felső síkjában ~4,5 m magasságában. Az anyagok emelőről a helyiségbe juttatásához a teherlift pereme és a falsík közötti ~1 m távolság áthidalására egy 2 m hosszúságú, 50 cm szélességű, 21 mm vastagságú „DOKA” táblát helyeztek el, melyre egy a helyiségből kilépő munkavállaló fellépett és kiemelte az anyagot az emelőkosárból. Azon a napon, amikor reggel 7 órakor a munkabaleset bekövetkezett – munkakezdéskor –, R. B. munkairányító saját hibáján kívüli ok miatt nem jelent meg. A „rangidős” munkatárs javaslatára az előző munkanapon kiadott feladatot folytatták. Az épület felsőbb szintjein hatan dolgoztak, az első szinten a „rangidős” kőműves I. I. végezte a válaszfalak vakolását. A vakolóanyag elkészítése, illetve munkaterületre juttatása R. N. és Cs. J. feladata volt. I. I. a reggelizést követő munkakezdés után szólt a Cs. J.-nek, hogy keverjen neki vakolóanyagot, majd azt vigye fel az első szintre. A vakolóhabarcs kikeverése után, a bevett gyakorlattól eltérően nem a lépcsőn gyalog, illetve az emelőgépbe téve emelte fel az anyagot Cs. J., hanem behelyezte a vödröt az emelőgép kosarába, majd belépett ő is mellé. Cs. J. ekkor megkérte munkatársát R. N.-t hogy az emelőgéppel emelje fel az első emeletre. R. N. megindította a teheremelőt, és amikor elérték a kellő magasságot, Cs. J. jelzett munkatársának, hogy állítsa meg az emelőgépet. Cs. J. a kosár megállását követően fellépett a kosár felhajtott ajtajára, majd onnan egyik lábával átlépett a kosárból ~1 méterre lévő mellvédfalra. A helyiségbe ekkor lépett be I. I., aki az elkészített anyagot át akarta venni. I. I. elmondása szerint Cs. J. – amikor kilépett a kosárból – egyik lába a mellvéden megcsúszott, és az épület és a felvonó állványzata közé zuhant. A kiérkező mentők csak a halál beálltát tudták megállapítani.


2. A munkabaleset észlelése, a belső információ A munkabalesetet I. I., valamint R. N. észlelte. R. N. két lépést téve azonnal Cs. J. mellé térdelt és látta, hogy munka társa koponyája hátsó felén vér szivárog. Az emeletről lerohanó I. I. azonnal hívta a mentőket, majd a munkairányító R. B.-t. A munkairányító a hívást kövezően néhány perccel a helyszínre ért. Az értesítést követően mintegy 10-12 perc múlva megérkezett a mentőgépkocsi is. A mentőorvos tájékoztatása szerint a koponyaalap bezúzódásának következ tében a halál azonnal beállhatott. A munkairányító R. N. értesítette a Kft. ügyvezetőjét, aki telefonált a Kft.-vel szerződésben lévő munkavédelmi szolgáltatást végző egyéni vállalkozónak. A munkavédelmi szakember értesítette a rendőrséget és a munkavédelmi hatóságot.

3. A munkabaleset kivizsgálása Az építési tervdokumentációt felhasználva a munkavédelmi hatóság, illetve a Kft. munkavédelmi szakembere helyszínvázlatot készítettek, megjelölték a munkabaleset helyét. A helyszínvázlaton nemcsak horizontálisan, hanem vertikálisan is megjelölték Cs. J., R. N. és I. I. tartózkodási helyét a baleset pillanatában. Részletesen megvizsgálták az építési teheremelőt is. A helyszíni vázlat mellett fényképfelvételeket is készítettek a rekonstruálhatóság érdekében. A tényrögzítést követően megtörtént a közvetlen munkatársak – az emelőberendezést kezelő R. N., a kőműves I. I., majd a baleset bekövetkezését követően a munkaterületre érkező munkairányító R. B. – tanúkénti meghallgatása. A halálos munkabaleset kivizsgálása a következő napokban kiterjedt a Kft. munkavédelemmel összefüggő dokumen tációinak – benne az építési teheremelőre vonatkozó anyagok – a munkavállalók alkalmazásával kapcsolatos iratok, munkaszerződések, képzettséget igazoló bizonyítványok, orvosi vizsgálatok elvégzéséhez kapcsolódó vizsgálati jelentések stb. – vizsgálatára.

4. A kivizsgálás megállapításai 4.1. Személyi tényezők A halálos munkabalesetet szenvedett szakmai képesítéssel nem rendelkező Cs. J. segédmunkást három hónapja foglalkoztatta a Cs.P. Kft. Munkaszerződése szerint – melyet a munkavállaló nem írt alá – teljes munkaidőben, határozatlan munkaidőre szerződtették egyéb egyszerű építőipari foglalkozású (FEOR 9329) munkakörben. A vizsgálat során megállapításra került, hogy sem a halálos munkabalesetet szenvedett Cs. J., sem pedig R. N. előzetes munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálaton nem vett részt. A munkáltató a bemutatott oktatási napló szerint formailag eleget tett az Mvt. 55. §-ban foglaltaknak. A munkáltató ügyvezetője a tapasztaltabb, több munkahelyen is „gyakorlatot szerzett”, de gépkezelői jogosultsággal nem rendelkező Cs. J.-t jelölte ki gépkezelőnek, de R. B. a

munkát a helyszínen irányító felelős vezető nem kifogásolta azt sem, hogy más jogosultsággal nem rendelkező – így többek között R. N. is – működtesse a berendezést. 4.2. Egyéni védőeszköz A munkavédelmi szolgáltatást végző egyéni vállalkozó az Mvt. 42. § b) figyelembevételével, illetve az 54. § (9) bekezdésében foglalt kötelezettségnek csak részben tett eleget. Az egyéni védőeszköz-juttatási rendben több károsító hatás elleni védelmet figyelmen kívül hagytak, így nem szabályozták a hallásvédő egyéni védőeszközzel, a légzésvédő eszközzel, megfelelő védelmi képességű védőszemüveggel, illetve leesés elleni védelmet biztosító egyéni védőeszközzel történő ellátást. A munkáltató csak részben gondoskodott a juttatási rendben meghatározott egyéni védőeszközökről. Gondoskodott: • védősisakról (MSZ EN 812:2012 Ütés elleni fejvédő ipari célra) • védőkesztyűről (MSZ EN 388 Védőkesztyűk mechanikai kockázatok ellen A2) Nem gondoskodott védőlábbeliről. A halálos munkabalesetet szenvedett munkavállaló kopott, szakadozott, sima talpú „edzőcipőt”, pólót, rövidnadrágot és védelmi képességét elveszített védőkesztyűt viselt a baleset napján. A védőlábbeli hiánya és a védősisak használatának elmulasztása jelentős szerepet játszhatott a baleset bekövetkezésében, ill. a sérülés mértékében. 4.3. Munkaeszköz Az ÉPGÉP FO-603/8 típusú építési teheremelőt a baleset előtt hozzávetőleg egy hónappal telepítették. A berendezést a beüzemelés előtt felújították, rajta hegesztési, festési munkálatokat végeztek. Ezt követően az első emelet kivételével minden szintre leesés elleni kollektív védelemmel ellátott megállót építettek ki. Az első szinten nem került megálló kiépítésre, mert ezen az emeleten nem alakítottak ki erkélylemezt, kidugó állványon megállót kellett volna építeni. A megvizsgált dokumentumok alapján megállapítható volt, hogy az emelőgép fővizsgálata elmaradt, az előzetes munkavédelmi szempontú vizsgálatot és a munkavédelmi üzembe helyezést nem végezték el. A berendezéshez emelőgépnaplót nem rendszeresítettek. A hiányos dokumentumok miatt a gép tényleges használatbavételének időpontját nem lehetett meghatározni. 4.4. Munkakörnyezet Az építési munkaterületen a munkabaleset időpontjában +23–25 °C fok volt. Az épület homlokzata – melynél a halálos kimenetelű munkabaleset bekövetkezett – a délelőtti órákban árnyékban volt. Az égbolt fátyolfelhős volt, gyenge szél fújt. A mellvédfalnál leesés elleni védelem nem volt kialakítva. Azokban az esetekben, amikor az anyagok emelőről helyiségbe juttatásához a teherlift pereme és a falsík közötti távolság áthidalására „DOKA” táblát helyeztek el, akkor sem használtak korlátot a leesés megakadályozására.


A mellvédfal tégláinak felülete érdes, csúszásmentes volt, csak a balesetet szenvedett munkavállaló cipőjének csúszásnyoma volt felfedezhető a külső peremen. A nyomokból ítélve Cs. J. „rövidet lépett”, ezért nem teljes talpfelülettel érkezett a falra, így csúszott meg, zuhant a fal lábához. Az emelő és a fal síkja között – főként maradék vakolóanyagot tartalmazó – kis mennyiségű építési törmelék volt az 1,2 m széles betonjárdán. 4.5. Egyéb dokumentációk • Bemutatta a munkáltató a kivitelezéshez biztosított tervdokumentációt, megbízási szerződést. • Nem tudta bemutatni a munkáltató az emelő berendezés üzembe helyezési dokumentációját.

5. A tevékenységgel összefüggésben megállapított hiányosságok 5.1. Munkáltató A baleset vizsgálata során megállapításra került, hogy a munkáltató a munkavédelmi előírásokkal csak nagyon felületesen foglalkozott, még a legalapvetőbb dokumentumok is hiányosak voltak: • Nem győződtek meg a munkavállalók egészségügyi alkalmasságáról. • A teheremelő kezelésével kapcsolatban nem követelték meg, hogy azt csak megfelelő jogosultsággal rendelkező kezelje. • A munkavállalókat a baleset bekövetkezésének napján senki sem utasította, hogy milyen munkát végezzenek. • Nem kifogásolták az arra illetékesek, hogy a kizárólag teheremelésre használható felvonót személyemelésre is használják. A baleset időpontjában sem az ügyvezető, sem az építési tevékenységet közvetlenül irányító személy nem tartózkodott a helyszínen, így a munkáltató az ellenőrzési kötelezettségének sem tett eleget. 5.2. A balesetet szenvedett munkavállaló A halálos munkabalesetet szenvedett munkavállaló az elő emeleti munkaszintre a vakolóhabarcsot nem a lépcsőházon keresztül gyalog jutatta a helyiségbe. Nem helyeztek el „DOKA” táblát, melyen keresztül ki lehetett volna lépni az emelőkosárhoz átvenni a vödör habarcsot. Az építési teherfelvonóval nemcsak a vödröt emelték fel, hanem CS. J. is együtt „utazott” az anyaggal.

• Cs. J. kérésére a kezelési jogosultsággal nem rendelkező R. N. az emelővel az első szintre emeli a vakolóanyagot és a munkatársát. • Cs. J. az emelőkosárból a ~1 m távolságra lévő mellvédfalra kíván kilépni, hogy a vakolóanyaggal megtöltött vödröt a helyiségben tartózkodó kőművesnek átadja. • Cs. J. „rövidet lép”, cipőorra a mellvédfalon megcsúszik, a padozatra zuhan. • Koponyaalapi törést szenved, a helyszínen életét veszíti.

7. A munkáltató intézkedése a hasonló munkabaleset megelőzése érdekében • A munkafolyamat azonnali felfüggesztése. • A munkavállalók részére rendkívüli munkavédelmi ok tatás. • Kockázatértékelés, egyéni védőeszköz-juttatási rend kiegészítése. • Egyéni védőeszközzel történő ellátás az új szabályozás alapján. • Az emelőberendezés üzembe helyezése. • A munkavállalók kiképeztetése. • Orvosi vizsgálatok elvégeztetése. • Áthidaló „DOKA” tábla használatakor a leesés elleni védelem kialakítása. • Az Mvt. 54. § (7) bekezdés b) pont szerinti rendszeres ellenőrzés megszigorítása.

8. A munkavédelmi hatóság intézkedései • Javaslat munkavédelmi bírság kiszabására. • A vizsgálat alapján határozatban kötelezi a munkáltatót a feltárt hiányosságok felszámolására.

9. A munkabalesethez kapcsolható munkabaleseti jegyzőkönyv „E” blokkjának helyes kitöltése (A NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának 2013. július 2-i tájékoztatásában foglaltak figyelembevéte lével) Megjegyzés A baleset bekövetkezése szempontjából a megfelelő 7.4. egyéni védőeszköz használatának elmulasztása (védőlábbeli, védősisak) jelentős befolyással bírt!

6. A munkabaleset okláncolata Vakolóanyag munkaszintre juttatása • Az első emeleten dolgozó kőműves vakoló anyagot kér munkatársaitól. • Az elkészített vödörbe rakott anyagot az építési teheremelő kosarába teszi Cs. J. és maga is belép a kosárba.


Újabb jogszabályváltozások a veszélyes anyagok témakörében! Megjelent a veszélyes folyadékok vagy olvadékok tárolótartályainak, tárolólétesítményeinek műszaki biztonsági köve telményeiről, hatósági felügyeletéről szóló 1/2016. (I. 5.) NGM rendelet, mely tartalmazza az engedélyezési eljárásokra, az időszakos vizsgálatokra, valamint a rendkívüli esemény alkalmával történő eljárásra vonatkozó előírásokat. Emellett 2016. február 5-étől hatályos a 2/2016. (I. 5.) NGM rendelet, mely a nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kis teljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletét és az autógáztartályok időszakos ellenőrzését szabályozza. Kiadónk új szakmai folyóiratában minden, a veszélyes anyagokkal és keverékekkel kapcsolatos előírást feldolgoz! A kéthavonta, 24 oldalon megjelenő elektronikus szaklapunk témái: • A veszélyes anyagok és keverékek szállítása, kezelése, raktározása és felhasználása • Az ADR, a REACH és a CLP közérthető, gyakorlati példákon keresztül végigvezetett magyarázata • Veszélyes anyagokkal kapcsolatos szabályok jelenleg hatályos előírásai, a hazai és nemzetközi jogszabályi környezet változásai • A veszélyes anyagokat, illetve keverékeket szállító, gyártó és felhasználó cégekre vonatkozó előírások, a raktározás speciális előírásai és a foglalkozás-egészségügyi szabályok. A részletekért látogasson el honlapunkra: www.veszelyesanyagokszaklap.hu

Az E-Munkavédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkavédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alapján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében sze mélyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-Munkavédelem XIV. évfolyam, második szám, 2016. február Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.munkavedelemszaklap.hu Tördelés: M. C. Direct Kft. Nyomdai kivitelezés: Stanctechnik Kft.

E-munkavédelem. Szakmai folyóirat. Tartalom február XIV. évfolyam 2. szám

Recommend Documents