E-munkavédelem. Szakmai folyóirat. Tartalom szeptember XIV. évfolyam 9. szám

2016. szeptember  |  XIV. évfolyam  9. szám

E-munkavédelem Szakmai folyóirat

Tartalom Munkabiztonság

• Szeptember 1-jétől a közlekedésért felelős tárca önálló szervezeti egysége végzi a közlekedési balesetek vizsgálatát • Újabb közigazgatási bürokráciacsökkentő intézkedések várhatók • Foglalkozás-egészségügyi szolgáltató bevonása a munkabalesetek vizsgálatába

A hónap témája

• A számok önmagukért beszélnek − munkabalesetek alakulása 2016 első félévben

Rövid hírek, tájékoztatók

• MSZ EN 12464-1:2012 és az MSZ EN 1838:2014 szabványok új kiadásának főbb műszaki változásai • Két új tűzvédelmi műszaki irányelv (TvMI) jelent meg

Jogszabályok Szabványhírek Egy munkabaleset tanulságai • A darázs veszélyes rovar (lehet)

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk

• Milyen munkavédelmi előírások, nyilvántartási kötelezettségek vonatkoznak induló festő vállalkozásra?

Tisztelt Előfizetőnk! Az online szolgáltatás egyedi jelszóval érhető el a www.munkavedelemszaklap.hu weboldalon! A jelszavakat e-mailben küldtük el, illetve azok kérhetők az Ügyfélszolgálattól is. Ügyfélszolgálat Tel.: 06 (1) 273-2090 E-mail: [email protected]

Ajánló az optimum tartalomból • Segédanyag a legionellával kapcsolatos kockázatértékeléshez • A gépek biztonsága – a cikksorozat 5. része A cikkeket optimum előfizetőink el­olvashat­ják a www.munkavedelemszaklap.hu web­oldalon.

Szerző: Kálmán László A kézirat lezárásának dátuma: 2016. augusztus 22.

Munkabiztonság

Újabb közigazgatási bürokráciacsökkentő intézkedések várhatók

Szeptember 1-jétől a közlekedésért felelős tárca önálló szervezeti egysége végzi a közlekedési balesetek vizsgálatát

A megjelent 1404/2016. (VII. 29.) kormányhatározat a bürokratikus terhek további egyszerűsítésének, intézkedési tervének intézkedéseit tartalmazza.

A közlekedésbiztonsági szerv kijelöléséről, valamint a Közlekedésbiztonsági Szervezet jogutódlással való megszűnéséről szóló 230/2016. (VII. 29.) kormányrendeletben a Kormány közlekedésbiztonsági szervként – a légi, a vasúti és a vízi közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 3. §-ára és 4. § (1) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – a közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium ön­álló szervezeti egységét jelölte ki. A Közlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ) beolvad a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba (NFM), így a légi, vasúti és vízi közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatának feladatát a közlekedésért felelős tárca önálló szervezeti egységeként végzi a továbbiakban.

A Közlekedésbiztonsági Szervezetet 2006. január elsejével hozta létre az Országgyűlés által alkotott törvény alapján a gazdasági és közlekedési miniszter. Feladata a légi, a vasúti és a vízi balesetek, súlyos események független szakmai vizsgálata, azzal a céllal, hogy az elemzésekből levonható tanulságok alapján javaslatokat tegyen a jövőbeni hasonló események elkerülése érdekében. Feladata nemcsak a balesetek kivizsgálása, a megelőző munkabiztonsági ajánlások, hanem a technológiai kutatás, a jogi háttér, valamint a közlekedésbiztonsági előírások módosítását is kezdeményezi a közlekedés biztonságának (emberi életek védelme) fejlesztése érdekében. Törvényi lehetőségeit figyelembe véve oktatással, felvilágosítással is elősegíti céljainak teljesítését. Éves jelentést köteles készíteni a Kormány részére munkájáról, biztonsági ajánlásairól, a közlekedés biztonságát segítő törvényjavaslatairól. A rendelet 2016. szeptember 1-jén lépett hatályba.

A kormányhatározat szerint a Kormány egyetért azzal a törekvéssel, hogy az állampolgárok és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése érdekében tovább kell folytatni a közigazgatási bürokráciacsökkentést. A végrehajtáshoz készített intézkedési terv szerint az érintett minisztereknek 2016. október 3-ig kell a közigazgatási bürokrácia csökkentéséhez szükséges rendeleteket elkészíteni.

A rendeletek előkészítésének időrendi lépcsői a következők. „A kormányhatározat felhívja a minisztereket, hogy vizsgálják meg a Miniszterelnökséget vezető miniszter által összesített, a járási (fővárosi kerületi) hivataloktól, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivataloktól érkezett javaslatokat, és azok figyelembevételével dolgozzanak ki a közigazgatási bürokráciacsökkentés továbbfolytatása érdekében jogszabály-módosítási javaslatokat, amelyeket küldjenek meg a Miniszterelnökséget vezető miniszter részére; Felelős: valamennyi miniszter Határidő: 2016. augusztus 15. Felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a miniszterektől érkezett közigazgatási bürokráciacsökkentésre vonat­ kozó jogszabály-módosítási javaslatok hatásait vizsgálja meg, és indokolt esetben további javaslatokat kérjen a miniszterektől; Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszterérintett miniszterek Határidő: 2016. augusztus 31. Felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a járási (fővárosi kerületi) hivataloktól és a fővárosi és megyei kormányhivataloktól érkezett, illetve a miniszterektől kapott közigazga-

2 2 0 1 6 . s z e p t e m b e r , X I V. é v f o l y a m 9 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

Felhívja a minisztereket, hogy a közigazgatási bürokráciacsökkentésről előkészített előterjesztés végrehajtásához szükséges miniszteri rendeleteket készítsék el. Felelős: érintett miniszterek Határidő: 2016. október 3.”

Foglalkozás-egészségügyi szolgáltató bevonása a munkabalesetek vizsgálatába Júliusi számunkban ismertettük a 2016. évi LXXIX. törvény Mvt.-t érintő változásait, amelyekből a munkabalesetek vizsgálatával kapcsolatos változásokra most visszatérünk. Az Mvt. eddig is kimondta, hogy: „A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni.” A törvény kibővített 64. § (4) bekezdése alapján: • a munkáltatónak a kivizsgálás megkezdéséről a jövőben tájékoztatnia kell a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát is, • a kivizsgálásban történő orvosi közreműködésről a szolgálat orvosa dönt, • súlyos munkabaleset esetén a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának részt kell venni a kivizsgálásban, • a súlyos munkabalesetet a munkáltató továbbra is köteles azonnal bejelenteni a munkavédelmi hatóságnak. A módosítást megelőzően a súlyos munkabaleset, valamint azon – munkaeszköz, illetve technológia által okozott – munkabaleset kivizsgálása minősült munkabiztonsági szaktevékenységnek, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azonos helyen történő sérülését vagy más egészségkárosodását okozta. A módosítást követően valamennyi munkabaleset kivizsgálása munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül [65. § (2) bek.], melyet az Mvt. 8. § előírásai alapján a munkáltató csak külön jogszabályban meghatározott munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel ­végeztetheti.

A jogszabály-módosítás nagyobb odafigyelést igényel, javasolt a balesetek esetére készített értesítési rend felülvizsgálata, kiegészítése. A módosítás nem határozza meg a vizsgálatban történő közreműködés formáját, mélységét stb., az orvos dönti el, hogy konkrétan részt akar-e venni benne és milyen mértékben, a dokumentációt kívánja látni, stb. Célszerű az orvossal ennek formáját előzetesen megbeszélni, egyeztetni.

A hónap témája A számok önmagukért beszélnek − munkabalesetek alakulása 2016 első félévben Az NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság a honlapján közzétette a 2016 első félévi munkabaleseti statisztikát, amely a 2016. július 8-ig beérkezett és nyilvántartásba vett munkabaleseti jegyzőkönyvek összesített feldolgozott ada­tait tartalmazza. A statisztika gyakorlatilag – mintegy 95%-os feldolgozottság után – majdnem teljes képet ad a munka­ balesetek mutatóinak első félévi alakulásáról. Munkabalesetek Összes munkabaleset Ebből:

tási bürokráciacsökkentésre vonatkozó jogszabály-módosítási javaslatokat, valamint a közigazgatási bürokráciacsökkentés keretében folytatott lakossági konzultáció eredményeit figyelembe véve készítsen egységes előterjesztést; Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter Határidő: 2016. szeptember 30.

2012 2013 2014 2015

2016

I. félév 7503 7664 8264 8057 10 276

halálos

31

23

37

23

36

súlyos csonkulás

17

21

–*

8

11

egyéb súlyos

19

28

–*

23

34

* nincs statisztikai adat

Az előző időszakhoz képest: • a munkabalesetek száma 27,5%-kal növekedett, • a halálos munkabalesetek száma 56,5%-kal növekedett, • a súlyos csonkulásos balesetek száma 37,5%-kal növekedett, • az egyéb súlyos balesetek száma 47,8%-kal növekedett, • de mondhatjuk úgy is, hogy a munkabaleseti statisztikai fő, összehasonlítható mutatói között nincs olyan, amely kedvező képet mutatna. A legtöbb munkabaleset az alábbi területeken következett be. Összes munkabaleset

Terület

2015. I. félév 2016. I. félév

%

Budapest

893

1616

+80,9

Pest

743

982

+32,1

Borsod-AbaújZemplén

620

688

+10,9

Fejér

642

619

–3,8

Győr-MosonSopron

422

614

+45,4

KomáromEsztergom

309

522

+68,9

3 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 6 . s z e p t e m b e r , X I V. é v f o l y a m 9 . s z á m

Különösen kiugróan magas Budapesten (megítélésem szerint némi magyarázatra szorulna), Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron megyékben a balesetek számának növekedése az első félév viszonylatában, de szinte minden megyében meghaladta az elmúlt év hasonló időszakát. 11,9%kal növekedett a külföldön bekövetkezett munkabalesetek száma is. Zala és Nógrád megyében történt a legkevesebb baleset, 237 és 224 alkalommal szenvedtek három napon túl gyógyuló sérülést a munkavállalók. A statisztika tartalmazza a munkabalesetek megoszlását az NGM Munkafelügyeleti Főosztályának szakmai vezetése által meghatározott egyedi csoportosítás szerinti nemzetgazda­sági áganként és nemenként. Kiemelve a legtöbb munkabalesetet „produkáló” ágazatokat.

Ágazat

2015. I. félév

2016. I. félév

Összes baleset

Halálos baleset

Összes baleset

Halálos baleset

Gépipar

1676

3

2127

1

Feldolgozóipar

1430

1

1760

4

Szállítás, raktározás, posta, távközlés

953

4

1219

3

Kereskedelem

888

3

1143

1

Igazgatás, oktatás

848

2

1133

3

Mezőgazdaság

313

–

364

13

Építőipar

309

7

357

6

Az adatok szerint 36 halálos kimenetelű munkabaleset történt az idén az első félévben, ami 56,5 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A legtöbb halálos baleset Hajdú-Bihar (4), Heves (3), Pest (3), Tolna (3) megyékben és külföldi munkavégzés (3) során történt. A halálos munkabalesetek 52,7%-a a mezőgazdaságban és az építőiparban történt. Jellemző, hogy ezekben az ágazatokban következik be a legkevesebb munkabaleset, illetve a legtöbb halálos munkabaleset.

Mindenesetre szembetűnő – ha a statisztikában nincs tévedés  –, hogy a mezőgazdaságban az elmúlt félévben 13 halálos munkabaleset következett be. (2015 első félévben nem volt halálos baleset.) A statisztika adatokat tartalmaz a munkabalesetek korcsoportonkénti megoszlásáról. Az összes és a halálos munka­ balesetek korcsoportonkénti megoszlása a következő.

Korcsoport

2015. I. félév Összes

0–17 év

Halálos

2016. I. félév Összes

Halálos

39

0

49

0

18–24 év

1191

2

1481

1

25–34 év

1704

2

2150

6

35–44 év

2140

4

2623

9

45–54 év

1844

6

2366

10

55–64 év

1118

8

1580

9

21

1

27

1

65 év felett

A foglalkoztatott munkavállalók számának figyelembevételével a balesetek megoszlása a következő: Foglalkoztatott munkavállalók létszáma

Összes baleset

Ebből halálos

1–9 fő munkavállaló

1 073

15

10–49 fő munkavállaló

2 847

14

50–249 fő munkavállaló

3 683

7

250–499 fő munkavállaló

1 176

0

500 fő vagy több munkavállaló

1 471

0

31

0

10 276

36

Munkavállalók száma ismeretlen Összesen

Az előbbiek azt mutatják, hogy: • az összes munkabaleset csaknem 74 százaléka (elmúlt félévben 72,9%) a 250 munkavállalónál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató munkáltatóknál, • a halálos balesetek 80 százaléka (elmúlt félévben 73,9%) az 50 munkavállalónál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató munkáltatóknál fordult elő, • összességében megállapítható, hogy kis- és közepes vállalkozásoknál arányaiban nagyobb mértékben romlott a munkabaleseti helyzet, több halálos munkabaleset következett be. A munkavédelmi hatóság az ellenőrzései során 1124 (múlt félévben 1046) felügyelői intézkedést adott ki. Az intézkedésekből összehasonlításként az alábbiakat kiemeltük. 2015. I. félév

2016. I. félév

194

248

használatot felfüggesztő határozatok

40

36

munkavégzéstől eltiltó határozatok

7

10

65

62

2

0

71

89

319

195

Hatósági intézkedések hiányosságot megszüntető határozatok

tevékenységet felfüggesztő határozatok bűnvádi feljelentés munkavédelmi bírsághatározat figyelemfelhívások száma

4 2 0 1 6 . s z e p t e m b e r , X I V. é v f o l y a m 9 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

A hatósági ellenőrzések mennyisége, intézkedése összességében azonosnak tekinthetők. A statisztika azt mutatja, hogy a 2012. évhez viszonyítva a munkabalesetek száma 36,9%-kal növekedett. A kedvezőtlen trendre – megítélésem szerint – nem ad magyarázatot a gazdasági teljesítményünk növekedése, a foglalkoztatottak számának növekedése. Szinte borítékolható a munkavédelmi hatóság fokozottabb ellenőrzései a munkahelyeken.

Rövid hírek, tájékoztatók MSZ EN 12464-1:2012 és az MSZ EN 1838:2014 szabványok új kiadásának főbb műszaki változásai Az MSZT honlapján lévő tájékoztató alapján az MSZ EN 12464-1:2012 Munkahelyi világítás. 1. rész: Belső téri munkahelyek, valamint az MSZ EN 1838:2014  Alkalmazott világítástechnika. Tartalékvilágítás című szabványok új kiadásában a főbb műszaki változások a következők. MSZ EN 12464-1:2012 szabvány • a természetes fény jelentőségének figyelembevétele: a világítási követelményeket általában attól függetlenül kell alkalmazni, hogy a világítást mesterséges fény, természetes fény vagy a kettő kombinációja hozza létre, • a legkisebb megvilágítás meghatározása a falakon és a mennyezeten, • a cilindrikus megvilágítás meghatározása, és részletes tájékoztatás a térbeliség érzékeltetéséről (modellezésről), • a megvilágítás egyenletességének feladatokhoz és tevékenységekhez rendelése, • a „háttérterület” meghatározása és a világítási követelmények előírása erre a területre, a • megvilágítási rácspontok meghatározásának összhangba hozása az EN 12464-2-vel, • új fénysűrűségi határértékek megállapítása a képernyős környezetben használt lámpatestekre, a képernyős megjelenítő meghatározásának összhangba hozása az ISO 9214-307-tel. A belső területek, feladatok és tevékenységek világítási követelményei című 5.3. szakaszt is átszerkesztették. Az előző kiadásban nyolc nagyméretű táblázat tartalmazta a különféle helyiségek és tevékenységek világítási követelményeit. (Épületek közlekedési zónái, ipari tevékenységek és szakmák, irodák, kiskereskedelmi létesítmények stb.) A táblázatok  tovább voltak osztva a részletes tevékenységek szerint. A jelenlegi kiadásban ezeket a táblázatokat 53 jobban kezelhető táblázatra bontották a korábbi tevékenységi felosztások mentén.

MSZ EN 1838:2014 szabvány  • A kiemelt helyek megvilágításának felsorolását pontosították és bővítették, valamint a külső megvilágítást is pontosították a biztonságos hely kiterjedtségének meg­ felelően. A tűzriasztási jelzésadó helyek és az elsősegélynyújtó helyek megvilágítása mára már következetes, tekintet nélkül azok elhelyezésére, és a működtetett készülékekre van meghatározva. • A biztonsági jelzések színe és formája a felülvizsgált ISOformátumnak megfelelően megváltozott. Megjegyezzük: A 3/2002 (II. 8.) SzCsM rendelet szerint: „8. § (2)Azokon a munkahelyeken, ahol állandó munkavégzés folyik, a munkavégzés jellegének és körülményeinek, a helyiség rendeltetésének és az ott végzett tevékenységnek megfelelő világítást kell biztosítani. A világítás mennyiségi, minőségi jellemzőit nemzeti szabvány határozza meg. (3) A belső téri mesterséges világítás világítástechnikai jellemzőinek megfelelőségét rendszeresen ellenőrizni kell.”

Két új tűzvédelmi műszaki irányelv (TvMI) jelent meg A tűzvédelmi szakemberek igényeinek megfelelően új tűz­ védelmi műszaki irányelvek jelentek meg július 15-én: • „Felülvizsgálat és karbantartás”, valamint   • „Építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzői” címmel.  A „Felülvizsgálat és karbantartás” műszaki irányelv részletesen tartalmazza, illetve összefoglalja az üzemeltetői el­ lenőrzésekkel, felülvizsgálatokkal és karbantartásokkal kapcsolatos teendőket, feladatokat, valamint jegyzőkönyv és üzemeltetési napló mintákat is tartalmaz Word dokumentumban. Az „Építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzői” elnevezésű irányelv általánosságban, majd szerkezetfajtára lebontva ismerteti a tűzvédelmi osztály, valamint a tűzállósági teljesítmény meghatározásának módját. Felsorolja a témakörhöz kapcsolódó vizsgálati, kiterjesztési, értékelési, tartószerke­zeti, illetve termékszabványokat, európai értékelési dokumentumokat (EAD) és az európai műszaki engedélyek kidolgozására vonatkozó útmutatókat (ETAG). Emlékeztetőként: az OTSZ-ben meghatározott biztonsági szint elérhető: • tűzvédelmet érintő nemzeti szabvány betartásával, • a TvMI-kben kidolgozott műszaki megoldások, számítási módszerek alkalmazásával, vagy • a TvMI-től vagy a nemzeti szabványtól részben vagy teljesen eltérő megoldással, ha az azonos biztonsági szintet a karbantartó igazolja.

5 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 6 . s z e p t e m b e r , X I V. é v f o l y a m 9 . s z á m

Jogszabályok Megjelent jogszabályok 26/2016. (VII. 22.) NFM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról Hatályos: 2016. 08. 06. 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról Hatályos: 2016. 08. 06. 22/2016. (VII. 28.) MvM rendelet az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 36/2011. (XII. 23.) KIM rendelet módosításáról Hatályos: 2016. 08. 01. 237/2016. (VIII. 2.) Korm. rendelet az egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról Hatályos: 2016. 08. 10. Módosítás: 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymodul­ jairól 297/2015. (X. 13.) Korm. rendelet a 2016/2017. ­tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2016/2017. tanévben induló képzések tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítéseiről 17/2016. (VIII. 2.) IM rendelet az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LVII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról Hatályos: 2016. 08. 03. 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelet az egyes vasúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Hatályos: 2016. 08. 05., 2016. 10. 21., 2016. 10. 31., 2017. 01. Módosítás: 40/2006. (VI. 26.) GKM rendelet a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról Hatályos: 2016. 08. 05. 22/2010. (XII. 20.) NFM rendelet a vasúti járművezetői engedélyről és a vasúti járművezetői tanúsítványról Hatályos: 2016. 08. 05. 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelet a vasúti járművek üzembe helyezése engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról Hatályos: 2016. 08. 05. 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munka-

vállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól Hatályos: 2016. 08. 05., 2017. 01. 01. 24/2012. (V. 8.) NFM rendelet a súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események szakmai vizsgálatának, valamint az üzembentartói vizsgálat részletes szabályairól Hatályos: 2016. 10. 31. 46/2015. (VIII. 26.) NFM rendelet a transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásokról Hatályos: 2016. 08. 05. 55/2015. (IX. 30.) NFM rendelet a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól Hatályos: 2016. 08. 05. 14/2016. (VIII. 8.) HM rendelet a kártérítési felelősségről, valamint egyes meg nem térülő károk leírásának és törlésének szabályairól szóló 10/2013. (VIII. 12.) HM rendelet és a baleseti járadékra való jogosultság vizsgálatának, valamint a kiegészítő támogatások megállapításának és folyósításának szabályairól szóló 11/2013. (VIII. 12.) HM rendelet módosításáról Hatályos: 2016. 08. 09. 239/2016. (VIII. 16.) Korm. rendelet a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló 39/2013. (II. 14.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: 2016. 08. 20., 2020. 05. 20. 246/2016. (VIII. 17.) Korm. rendelet az egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról Hatályos: 2016. 08. 20., 2016. 09. 17. Módosítás: 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény végrehajtásáról Hatályos: 2016. 08. 20. 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról Hatályos: 2016. 08. 20. 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Nemzeti Közlekedési Hatóságról Hatályos: 2016. 08. 20. 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet a közúti áru­ fuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról Hatályos: 2016. 09. 17. 247/2016. (VIII. 17.) Korm. rendelet a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről ­szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: 2016. 08. 20.

6 2 0 1 6 . s z e p t e m b e r , X I V. é v f o l y a m 9 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

Szabványhírek Munkabiztonságot/tűzvédelmet érintő nemzeti szabványok közzététele a Szabványügyi Közlöny 2016. augusztusi száma alapján. A szabványok és a szabványkiadványok szerzői jogi védelem alatt állnak. A szabványok és a szabványkiadványok szövegének felhatalmazás nélküli másolása, sokszorosítása, illetve a szerzői jogok bármilyen módon való megsértése jogszabálysértő magatartás, amelynek összes következményét a jogsértést elkövetőnek kell viselnie. 894-1:1997+ A1:2009 894-2:1997+ 2. MSZ EN A1:2009 894-3:2000+ 3. MSZ EN A1:2009 88-1:2011+ 4. MSZ EN A1:2016

1. MSZ EN

5. MSZ EN 1073-1:2016 6. MSZ EN 1440:2016 7. MSZ EN 16778:2016 8. MSZ EN 1755:2016 9. MSZ EN

1809:2014+ A1:2016

10. MSZ EN 13107:2016 11. MSZ EN 14531-1:2016 12. MSZ EN 14531-2:2016 13. MSZ EN

15694:2009+ A1:2016

14. MSZ EN 16404:2016 15. MSZ EN 16683:2016 16. MSZ EN 16743:2016 17. MSZ EN 16774:2016 MSZ EN ISO MSZ EN 19. ISO MSZ EN 20. ISO

18.

669:2016 3691-2:2016 11850:2011/ A1:2016

FIGYELEM!

A szürke mezőben lévő szabványok angol nyelven kerültek kiadásra

Az idegen nyelvű szabvány magyar nyelvű változata nem egyszerűen a forrásszabvány fordítása, hanem a fordítás alapján a szabvány magyar nyelvi értelmezésével a forrásszabvány tartalmát pontosan visszaadó, azzal azonos, a magyar szabványrendszerbe és a jogszabályi környezetbe illesztett magyar nemzeti szabvány.

Gépek biztonsága. A kijelzők és a kezelőelemek tervezésének ergonómiai követelményei. 1. rész: A kijelzőkkel és a kezelőelemekkel való emberi kölcsönhatások általános elvei Gépek biztonsága. A kijelzők és a kezelőelemek tervezésének ergonómiai követelményei. 2. rész: Kijelzők Gépek biztonsága. A kijelzők és a kezelőelemek tervezésének ergonómiai követelményei. 3. rész: Kezelőelemek Gázkészülékek nyomásszabályozói és kapcsolódó biztonsági berendezései. 1. rész: Nyomásszabályozók legfeljebb 50 kPa bemenő nyomásig – Az MSZ EN 88-1:2011 helyett – Védőruházat radioaktív szennyező anyagot tartalmazó szilárd szálló részecskék ellen. 1. rész: A testet és a légzőszerveket védő, sűrített levegővel szellőztetett védőruházat követelményei és vizsgálati módszerei – Az MSZ EN 1073-1:2000 helyett – LPG-berendezések és -tartozékok. Szállítható, újratölthető, hagyományosan hegesztett és forrasztott acélpalackok cseppfolyósított szénhidrogéngázhoz (LPG-hez). Időszakos ellenőrzés – Az MSZ EN 1440:2008+A1:2012 helyett – Védőkesztyűk. Kesztyűk dimetil-formamid tartalmának meghatározása Ipari targoncák. Biztonsági követelmények és igazolásuk. A robbanásveszélyes környezetben való üzemelés kiegészítő követelményei – Az MSZ EN 1755:2000+A2:2013 helyett, amely azonban 2017. 11. 30-ig még érvényes – Búvárfelszerelések. Felfújható kiegyenlítő mellények. Funkcionális és biztonsági követelmények, vizsgálati módszerek – Az MSZ EN 1809:2014 helyett – Személyszállításra tervezett kötélpálya- berendezések biztonsági követelményei. Építési munkák – Az MSZ EN 13107:2005 helyett – Vasúti alkalmazások. A megállási távolság, a lassulási távolság és a rögzítő fékezés számítási módszerei. 1. rész: Vasúti szerelvények vagy szóló járművek általános algoritmusai átlagainak számítása – Az MSZ EN 14531-1:2005 helyett – Vasúti alkalmazások. A megállási távolság, a lassulási távolság és a rögzítő fékezés számítási módszerei. 2. rész: Vasúti szerelvények vagy szóló járművek szakaszonkénti számítása – Az MSZ EN 14531-6:2009 helyett – Mező- és erdőgazdasági traktorok. Pótülés. Követelmények és vizsgálati eljárások – Az MSZ EN 15694:2009 helyett – Vasúti alkalmazások. Vasúti járművek sínre visszahelyezésének és helyreállításának követelményei – Az MSZ EN 16404:2014 helyett – Vasúti alkalmazások. Segélyhívó és kommunikációs eszközök. Követelmények Élelmiszeripari gépek. Automata ipari szeletelőgépek. Biztonsági és higiéniai követelmények Gépek biztonsága. Az acélkonverter és a kapcsolódó berendezések biztonsági követelményei – Az MSZ-05-33.0707:1984 helyett – Ellenállás-hegesztés. Ellenállás-hegesztő berendezés. Mechanikai és villamos követelmények Ipari targoncák. Biztonsági követelmények és igazolásuk. 2. rész: Önjáró, változtatható kinyúlású ipari targoncák Erdőgazdasági gépek. Általános biztonsági követelmények – Az MSZ EN ISO 11850:2012 módosítása –

7 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 6 . s z e p t e m b e r , X I V. é v f o l y a m 9 . s z á m

MSZ EN 13849-1:2016 ISO MSZ EN 22. 14120:2016 ISO

21.

23.

MSZ EN 14123-2:2016 ISO

24.

MSZ EN 15883-7:2016 ISO

25.

MSZ EN 16230-1:2016 ISO

26.

MSZ EN 17491-4:2008/ ISO A1:2016

MSZ EN 17662:2016 ISO MSZ EN 28. 17916:2016 ISO MSZ EN 29. 17989-1:2016 ISO

27.

Gépek biztonsága. Vezérlőrendszerek biztonsággal összefüggő részei. 1. rész: A tervezés általános alapelvei – Az MSZ EN ISO 13849-1:2008 helyett – Gépek biztonsága. Védőburkolatok. A rögzített és a nyitható védőburkolatok tervezésének és kialakításának általános követelményei – Az MSZ EN 953:1997+A1:2009 helyett – Gépek biztonsága. A gépek által kibocsátott veszélyes anyagokból származó egészségkárosodási kockázatok csökkentése. 2. rész: A verifikálási eljárások kidolgozásának módszerei – Az MSZ EN 626-2:1996+A1:2008 helyett – Mosó- és fertőtlenítőgépek. 7. rész: Nem invazív és nem kritikus, hőérzékeny orvos­ technikai eszközök és egészségügyi berendezések kémiai fertőtlenítéséhez használatos mosó- és fertőtlenítőgépek követelményei és vizsgálatai Mezőgazdasági gépek és traktorok. Nagyfeszültségű elektromos és elektronikus alkatrészek és rendszerek biztonsága. 1. rész: Általános követelmények Védőruházat. Vegyszerek ellen védelmet nyújtó ruházat vizsgálati módszerei. 4. rész: Folyadékpermet behatolásával szembeni ellenállás meghatározása (permetteszt) – Az MSZ EN ISO 17491-4:2009 módosítása – Hegesztés. A hegesztésre és a hozzátartozó tevékenységekre használt berendezések kalibrálása, igazoló és érvényesítő ellenőrzése – Az MSZ EN ISO 17662:2005 helyett – Termikus vágógépek biztonsága Mező- és erdőgazdasági traktorok és gépek. Fenntarthatóság. 1. rész: Alapelvek

Visszavont szabványok • MSZ ISO 1996-1:2009 Akusztika. A környezeti zaj leírása, mérése és értékelése. 1. rész: Alapmennyiségek és értékelési eljárások • MSZ 21456-1:1988 A levegő gázszennyezőinek vizsgálata. Általános előírások • MSZ 21456-12:1990 A levegő gázszennyezőinek vizsgálata. Az ózon- és oxidálóanyag-tartalom meghatározása spektrofotometriás módszerrel • MSZ 21854:1990 A környezeti levegő tisztasági követelményei • MSZ 21881:1985 A légkörbe diszpergált részecskék vizsgálata • MSZ 21853-1:1976 Légszennyező források vizsgálata. Általános előírások • MSZ 21853-2:1998 Légszennyező források vizsgálata. A térfogatáram meghatározása • MSZ 21853-3:1989 Légszennyező források vizsgálata. A szilárdanyag-emisszió meg-határozása • MSZ 21853-9:1990 Légszennyező források vizsgálata. A nitrogén-oxidok emissziójá-nak mérése kemilumineszcenciás és infravörös abszorpciós módszerrel • MSZ-05-50.5510:1987 Gépkocsivezető munkatere. Méretek. Kezelőelemek elhelyezése • MSZ-05-50.5511:1982 Autóbuszok, trolibuszok és tehergépkocsik vezetőülése • MSZ-07-4017:1992 Fényvisszavető tábla állati erővel vont járművekhez, kézikocsikhoz és kerti traktorokhoz

Egy munkabaleset tanulságai A darázs veszélyes rovar (lehet) „Az minden esetben normális, ha darázs- vagy méhcsípések következtében enyhe, viszkető duzzanat keletkezik, és ez a duzzanat néhány nap alatt elmúlik. Az sem szokatlan, hogy a gyermekeknél a piros, gyulladásszerű csípésnyom tovább megmarad, lassabban szívódik fel. Az allergiás reakciók viszont orvosi figyelmet igényelnek. Méh- vagy darázsméreg allergia bármilyen életkorban kialakulhat. Ennek jele, ha rövid időn belül nagyméretű, 12-20 cm-es duzzanat jelenik meg. Ha a csípéstől távol jelenik meg a reakció, például a beteg karját csípi meg és a szeme kezd el dagadni, vagy test szerte kiütései keletkeznek. Szintén azonnali orvosi segítséget igényel, ha azt tapasztaljuk,

hogy a csípést követő rövid időn – fél órán – belül az egész testen bőrkiütések, bőrvörösség alakul ki, az ajak, a szem vizenyősen beduzzad, fulladás lép fel. Ezek a tünetek ugyanis életveszélyes allergiás reakcióra, anafilaxiára utalnak. A sokak által allergia elleni csodaszernek tartott kalcium használata sem mindig javallott. A csípésekkel kapcsolatos allergiás reakciók esetében azonban sem a pezsgőtabletta, sem az injekció formájában bevitt kalcium nem elegendő. Sőt, ha súlyos esetben anafilaxiás sokk alakul ki, és ez a csökkenő vérnyomás hatására ájulást vált ki, a kalcium még veszélyes is, ugyanis kifejezetten vérnyomáscsökkentő hatású.” (Forrás: http://csalad.hu/2016/08/04/mire-figyeljunk-meh-esdarazscsipes-eseten/)

8 2 0 1 6 . s z e p t e m b e r , X I V. é v f o l y a m 9 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

1. A munkabaleset előzményei, tényállás A munkáltató M.H.É. Kft. három ágazatban közel száz munkavállalót foglalkoztat. Az egyik ágazat (összlétszáma 21 fő) a Kft. székhelyétől több mint nyolcvan km távolságban lévő telephelyén haltenyésztéssel foglalkozik. A tenyésztés mellett nem hanyagolható el a halastavak és azok környékének karbantartása sem. Az ágazat három munkatársának feladata a halastavak megközelítésére szolgáló magánutak, illetve a szervizutak kátyúzása, az utat szegélyező növényzetalakító metszések elvégzése volt. A közel négy méter széles út tó felőli oldalát fűzfasor szegélyezte, míg a másik oldalt bodzabokrok övezték. Az alépítmény nélküli, murvával borított út több helyen megsüllyedt, kátyúsodott. A telephely felelős vezetője A. S.-t bízta meg, hogy R. T. és O. L. segédmunkásokkal kátyúzzák az utakat és a belógó ágakat metsszék le. A nyesedéket a murvát szállító kistraktorral az üzemi épület közelében lévő aprítóhoz (GANDINI – CHIPPER 150-200 késes nyesedékaprító gép) szállítsák be és darabolják fel. A háromfős brigád reggelizést követően 7 óra 15 perckor kezdte a mezőgazdasági kistraktor utánfutóját murvával megrakni, majd elindultak a területre. A. S. munkairányító vezette a murvát szállító kistraktort, R. T. lapáttal terítette el az utánfutóról ledobált murvát, O. L. pedig a fűzfaágakat vagdosta le metszőollóval. Ebéd után a kora délutáni órában R. T. fejét egy darázs csípte meg. A. S. azt mondta R. T.-nek, hogy menjen a pihenőházba, és borogassa be a fejét, vegyen be kalcium pezsgőtablettát. A balesetet – darázscsípés tényét – ekkor a munkáltatónak a telephely vezetőjének nem jelentették a munkavállalók. Ezt követően kb. 40-50 perc múlva A. S. talált rá R. T.-re, aki a földön feküdt. A munkairányító kérésére az egyik irodai tevékenységet végző elsősegélynyújtásra képzett munkatársa értesítette a mentőt, majd a mentősök iránymutatása mellett megkezdték az elsősegélynyújtást. A mentőszolgálat munkatársai miután a helyszínre érkeztek, folytatták az újraélesztést, mely nem volt sikeres, így R. T. a helyszínen elhunyt. A hatósági boncolási jegyzőkönyv szerint R. T. halála ­balesetszerű okkal magyarázható. A orvosszakértői előzetes vélemény a darázscsípéshez társult egyéni érzékenység, a kialakuló gégevizenyő és sokk, valamint a gégevizenyőhöz társult fulladást jelölte meg a halál okaként.

Nem találtak semmi olyan anatómiai vagy egyéb erőszakos okot, avagy mérgezésre utaló eltérést, amely az elhalálozással összefüggésben lenne.

2. A munkabaleset észlelése, a belső információ A munkairányító − miután elsősegélynyújtáshoz segítséget kért − értesítette a telephely vezetőjét, aki a kft. ügyvezetőjét tájékoztatta az eseményről. A kft. ügyvezetője intézkedett,

hogy a céggel szerződéses jogviszonyban lévő munkabiztonsági szakember a munkabaleset helyszínére menjen. A munkabaleset helyszínére érkező ügyvezető értesítette a redőséget, a középfokú munkavédelmi képesítésű szakember pedig tájékoztatta – az Mvt. 87. 3. pontja szerinti súlyos munkabalesetről – a munkavédelmi hatóságot. FIGYELEM! Megváltozott az Mvt. 64. § (4) bekezdése, mely szerint „A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie. A kivizsgálás megkezdéséről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát tájékoztatni kell. A kivizsgálásban történő orvosi közreműködésről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosa dönt. Súlyos munkabaleset esetén a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának részt kell venni a kivizsgálásban. A munka­ képtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell.” Megállapította: 2016. évi LXXIX. törvény 10. §; hatályos: 2016. július 8-tól.

3. A munkabaleset kivizsgálása A mentők az értesítést követően 15-20 percen belül a helyszínen voltak, az újraélesztés sikertelenül zárult. A rendőrség helyszínelői, a munkavédelmi hatóság, a kft. munkavédelmi szakembere megkezdték a helyszíni vizsgálatot. Fényképfelvételeket, helyszínrajzot készítettek. A helyszínvázlatban rögzítették a darázscsípés feltételezett helyét. Megvizsgálták a környezetet, darázsfészket ötven méteres körzetben nem találtak. A helyszíni adatok rögzítését követően a telephelyen tanúként meghallgatták A. S.-et a közvetlen munkahelyi vezetőt, valamint a kft. telephelyi vezetőjét, valamint az elsősegélynyújtást végző munkatársnőt. A kivizsgálás (másnap) kiterjedt a munkavállalók egészségi alkalmasságával, képesítésével, a munkavédelmi oktatással, a kockázatértékeléssel kapcsolatos dokumentációk átvizsgálására is.

4. A kivizsgálás megállapításai 4.1. Személyi tényezők A közel harmincéves, szakképesítés nélküli, halálos munkabalesetet szenvedett R. T.-t a kft. ezen a telephelyén harmadik éve segédmunkás munkakörben foglalkoztatta határozatlan időre szóló munkaszerződés keretében. A szerződés szerint R. T.-t (FEOR 9331 Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású) a minimálbér feletti összegű bérezés mellett foglalkoztatták. A vizsgálat során megállapításra került, hogy sem a halálos kimenetelű munkabalesetet szenvedett munkavállaló, sem a többi munkavállaló nem volt előzetes, illetve időszakos munkaköri és szakmai alkalmassági vizsgálaton.

9 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 6 . s z e p t e m b e r , X I V. é v f o l y a m 9 . s z á m

A munkavédelmi szakember által összeállított tematika alapján megtartott munkavédelmi oktatáson R. T. részt vett. Az oktatáson a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 16/2001. (ül. 3.) FVM rendeletben foglaltakra, mint például a darázscsípés veszélyeire, illetve a csípés utáni teendőkre nem tértek ki. „1.5.5. Darázscsípés esetén, a sérültet azonnal orvoshoz kell szállítani. Lódarázscsípést követően az orvosi ellátásig a csípés által a szervezetbe jutott méreg felszívódásának lassítására, gátlására kell törekedni (pl. a szúrás felett nyomókötés alkalmazásával). A darázscsípésre érzékeny személy a háziorvosa által rendelt gyógyszerét tartsa magánál és adott esetben használja. A sérültnek szeszes italt adni tilos.”

Munkabiztonsági szaktevékenység ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező személyt a munkáltató biztosított, viszont munkaegészségügyi szaktevékenység ellátására, megfelelő képesítéssel rendelkező személlyel, illetve a foglalkozás egészségügyi feladatok ellátására megfelelő képesítésű személlyel szerződést nem kötött. 4.2. Egyéni védőeszköz A munkáltató tevékenységéhez a munkahelyi kockázatértékelést és egyéni védőeszköz-juttatási rendet elkészítette, de ezek elkészítésében foglalkozás-egészségügyi orvos nem vett részt. A kockázatértékelés az ilyen jellegű tevékenységre nem tért ki, az egyéni védőeszköz-juttatási rend e munkafolyamatra vonatkozóan egyéni védőeszközt nem határozott meg. A halálos munkabalesetet szenvedett munkavállalón a baleset pillanatában a munkáltató által biztosított eszközök közül védőkesztyűt [MSZ EN 388 Védőkesztyűk mechanikai kockázatok ellen A2] viselt. Lábán egyszerű „utcai cipő” volt. Fején vászon baseball sapkát viselt. 4.3. Munkaeszközök R. T. a munkavégzése során 125 cm-es nyéllel ellátott szórólapátot használt. A munkaeszköznek nem volt szerepe a baleset bekövetkezésében. A balesetvizsgálat során – bár a baleset bekövetkezésében nem játszott szerepet – megvizsgálták az Universal UTB HART 200 DT 4x4 mezőgazda­sági kistraktort és Komondor SPK-750 típusú utánfutóját. Munka- és közlekedésbiztonságot veszélyeztető hibát nem állapítottak meg. 4.4. Munkakörnyezet A munkabaleset időpontjában + 27–29 °C fok volt. A le­vegő páratartama 35% volt. A gyenge szélmozgás és időnkénti felhősödés nem befolyásolta a munkavégzést. 4.5. Egyéb dokumentációk A munkáltató bemutatta a mezőgazdasági kistraktor, az utánfutó dokumentációját, a munkavédelemhez kapcsolódóan az oktatási naplót, a kockázatértékelést. A kockázatértékelés hiányos volt. Az orvosi vizsgálatok minősítő iratait, nem tudta bemutatni a munkáltató.

A munkáltató nem tett eleget munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglaltaknak, miszerint: „15. § (1) A munkáltatónak írásban kell meghatároznia a) a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjét, valamint a vizsgálatokkal kapcsolatos feladatait, beleértve az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatok irányát és gyakoriságát is, figyelemmel a 3. számú mellékletben foglaltakra is; b) azokat a munkaköröket, amelyekben az e rendelet 8. számú melléklete szerinti megterhelések miatt a 10. § szerinti személyek nem foglalkoztathatók.”

5. A tevékenységgel összefüggésben megállapított hiányosságok 5.1. Munkáltató A munkáltató késlekedett intézkedni a munkavállaló azonnali szakszerű egészségügyi ellátása érdekében. 5.2. A balesetet szenvedett munkavállaló A halálos munkabalesetet szenvedett munkavállaló felté­ telezhetően nem volt tisztában azzal, hogy allergiás a rovarcsípésre.

6. A munkabaleset okláncolata Halászati telepen útkarbantartás • Az üzemi út kátyúzása. • Darázscsípés. • A munkavállaló allergiás a darázscsípésre. • A munkavállalót a darázscsípést követően nem vitték azonnal orvoshoz. • A munkavállaló a darázscsípés után mintegy 60-65 perccel később meghalt.

7. A munkáltatók intézkedése a hasonló munkabaleset megelőzése érdekében • Rendkívüli munkavédelmi oktatás. • Előzetes munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat elvégzéséig a további munkavégzés megtiltása. • Szolgáltatási szerződés kötése foglalkozás-egészségügyi orvossal. • Egyéni védőeszköz-szabályozás hatálybaléptetése. • Munkaköri orvosi vizsgálatok rendjének kidolgozása és hatálybaléptetése. • Munkahelyi kockázatértékelés rendkívüli felülvizsgálata.

8. A munkavédelmi hatóság intézkedései Kötelezés: • munka-egészségügyi szaktevékenység ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező személy biztosítására; • a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjének meghatározására;

10 2 0 1 6 . s z e p t e m b e r , X I V. é v f o l y a m 9 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

• a kockázatértékelés elkészítésében a foglalkozás-egészségügyi orvos bevonására; • az egyéni védőeszköz-juttatási rend elkészítésében a foglalkozás-egészségügyi orvos bevonására; • a munkavédelmi oktatási tematika kiegészítésére.

Megjegyzés 6. M 09 Szabályszegő tevékenység (nem vitték azonnal orvoshoz)

9. A munkabalesethez kapcsolható munkabaleseti jegyzőkönyv „E” blokkjának helyes kitöltése (A NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának 2013. július 2-i tájékoztatásában foglaltak figyelembevételével)

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk Milyen munkavédelmi előírások, nyilvántartási kötelezettségek vonatkoznak induló festő vállalkozásra? 1. Ha nincs munkavállalója A munkavédelmi tartalmú jogszabályok hatálya elsősorban az Mvt. szerinti szervezett munkavégzésre terjed ki, mely törvényi előírás alapján: 87. § „E törvény alkalmazásában: 9. Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban … végzett munka”. Amennyiben vállalkozásában mint egyéni vállalkozó maga végzi a munkát, akkor a szervezett munkavégzés nem valósul meg, és nem vonatkoznak rá a munkavédelmi tartalmú jogszabályok előírásai. Kivétel az Mvt. 9. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezés, melyet a munkavégzés hatókörében tartózkodók (járókelő, látogató, szolgáltatást igénybe vevő stb.) védelme érdekében kell alkalmazni. A festőmunka jellegéből fakadóan valószínűsíthető, hogy a tevékenység során veszélyes anyagok (pl. oldószerek) felhasználására is sor kerül, ez esetben egyéni vállalkozóként is vonatkozik Önre a kémiai kockázatértékelés készítésének kötelezettsége, melyet a munkahelyek kémiai biztonságról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet tartalmaz.

2. § (1) „E rendelet hatálya – … – kiterjed minden olyan tevékenységre, amelynek során az Mvt. szerinti szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott, illetve a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyt (a továbbiakban: munkavállaló) veszélyes anyag és veszélyes keverék hatása érheti.” 5. § (1) „A munkáltató köteles a veszélyes anyagok munka közbeni alkalmazásából eredő kockázatokat felku­ tatni, megbecsülni és értékelni az Mvt. 54. § (2) bekezdésével összhangban.”

2. Ha van munkavállalója Amennyiben a vállalkozásában munkavállalókat alkalmaz, úgy foglalkoztatásuk szervezett munkavégzésnek minősül, és így az Mvt. hatálya alá tartozik. Ennek megfelelően a munkáltatóra vonatkoznak a munkavédelmi tartalmú jogszabá­ lyok előírásai. Az alapvető munkavédelmi előírásokat az Mvt. tartalmazza. A teljesség igénye nélkül a munkáltató dokumentálandó kötelezettségei, például: • kockázatértékelés-készítési kötelezettség (kémiai biztonság területén is), • egyéni védőeszköz-juttatás belső írásos rendjének elkészítése, • munkaköri szakmai, illetve személyi higiénés alkalmas­sági orvosi vizsgálatok rendjének meghatározása, • foglalkozás-egészségügyi szolgálattal/szolgáltatóval szerződéskötés, • elsősegélynyújtók megbízása, képzése, • munkavédelmi oktatás, • időszakos felülvizsgálatok (munkaeszközök, kéziszerszá­ mok, érintésvédelmi szabványossági), • munkabalesetek nyilvántartása, stb.

A dokumentumok elkészítéséhez optimum előfizetőinknek segítséget nyújthat a szerkeszthető munkavédelmi szabályzat mintadokumentum, mely letölthető a www.munkavedelemszaklap.hu weboldalról.

11 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 6 . s z e p t e m b e r , X I V. é v f o l y a m 9 . s z á m

Gyártó cégek regisztrálási kötelezettsége Azon cégeknek, amelyek évi 1–100 tonna mennyiségű ­vegyi anyagot gyártanak vagy importálnak, legkésőbb 2018. május 31-ig regisztrálniuk kell az Európai Vegyianyag-ügynökségnél (ECHA). A regisztrációk végrehajtására már most érdemes elkezdeni felkészülni, hiszen ha nem áll rendelkezésre információ a vegyi anyag veszélyes tulajdonságaival kapcsolatban, azokat be kell szerezni és a biztonsági adatlapokat át kell dolgozni. Még több feladat vár azokra a vállalatokra, ahol a vegyi anyag gyártott vagy importált mennyisége meghaladja az évi 10 tonnát. Nekik az összegyűjtött információk alapján fel kell mérniük a munkavállalók és fogyasztók egészségére, valamint a környezetre gyakorolt veszélyeket is, továbbá kockázatkezelési intézkedési tervet kell összeállítaniuk. Kiadónk új szakmai folyóiratában minden, a veszélyes anyagokkal és keverékekkel kapcsolatos előírást feldolgoz! A kéthavonta, 24 oldalon megjelenő elektronikus szaklapunk témái: • A veszélyes anyagok és keverékek szállítása, kezelése, raktározása és felhasználása • Az ADR, a REACH és a CLP közérthető, gyakorlati példákon keresztül végigvezetett magyarázata • Veszélyes anyagokkal kapcsolatos szabályok jelenleg hatályos előírásai, a hazai és nemzetközi jogszabályi környezet változásai • A veszélyes anyagokat, illetve keverékeket szállító, gyártó és felhasználó cégekre vonatkozó előírások, a raktározás speciális előírásai és a foglalkozás-egészségügyi szabályok. A részletekért látogasson el honlapunkra: www.veszelyesanyagokszaklap.hu

Az E-Munkavédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkavédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alapján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében sze­ mélyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-Munkavédelem XIV. évfolyam, kilencedik szám, 2016. szeptember Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Sigrid Hubl, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.munkavedelemszaklap.hu Tördelés: M. C. Direct Kft. Nyomdai kivitelezés: Stanctechnik Kft.