E-munkavédelem. Szakmai folyóirat. Tartalom szeptember XIII. évfolyam 9. szám

2015. szeptember  |  XIII. évfolyam  9. szám

E-munkavédelem Szakmai folyóirat

Tartalom Munkabiztonság

• A veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek új szabályai • Az iparbiztonsági ellenőrzés és a telephely-biztonsági tanúsítvány kiadásának új szabályai • Megjelent a közszolgálati ellenőrzésekről szóló kormányhatározat • Módosult a területi számjelrendszerről szóló rendelet

A hónap témája

• A munkavédelmi hatóság 2015. első félévi ellenőrzési tapasztalatairól • Országos munkavédelmi akcióellenőrzések a hőségriadó időszakában

Kitekintő – rövid hírek, tájékoztatók • Személyszállító vonatok ütközéses balesete

Jogszabályok Szabványok Egy munkabaleset tanulságai • Szétnyílt a létra

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk • Előírások a motoros védőruházatra • Az ózongenerátor alkalmazásának szabályai

Tisztelt Előfizetőnk!

Ajánló

Örömmel tájékoztatjuk, hogy a Munkavédelem szakmai folyóirathoz tartozó segédletekhez, illetve az Optimum előfizetők ­számára elérhető extra tartalmakhoz egyedi jelszóval férhet hozzá. A www.munkavedelemszaklap.hu web­oldalon az eddig megszokott tartalom mellett további hasznos cikkeket olvashat. Az egyedi jelszavakat e-mailben küldtük ki önnek. Amennyiben nem kapta meg, kérem, keresse Ügyfélszolgálatunkat a 273-2090-es számon vagy a [email protected] e-mail címen!

Szeptember havi optimum tartalom

Munkabiztonság A veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek új szabályai Augusztus 15-én hatályba lépett a 225/2015. (VIII. 7.) Kormányrendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól. A rendelet az EU e témakörben hatályos jogi előírásainak való megfelelést szolgálja, és a 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendeletet váltja fel. Az új rendelet alapján a veszélyes hulladék szállításához tartalomban és formában az eddigiektől eltérő szállítási lap került bevezetésre.

A szállítási lap 39 adatmezőjébe gyakorlatilag az eddigi adatokat kell szolgáltatni az hulladék átadójának, szállítójának, átvevőjének az eddigiektől eltérő struktúrában. Nem kell ezután feltüntetni – mivel már nincsenek használatban – az „R” és „S” mondatokat. A legfontosabb veszélyességi jellemzőn túl – a több veszélyességi jellemzővel rendelkező hulladék esetében – a HP1; HP2; HP3; HP6; HP8; HP12 veszélyességi jellemzőket is fel kell tüntetni. A veszélyes hulladékok átadásával, szállításával kapcsolatos szabályok lényegében nem változtak. A veszélyes hulladék szállítása esetén a szállítási lapból 4 példányt kell készíteni. A  szállítási lap 1. példányát a hulladék átadója, a további 3 példányt a hulladék szállítója őrzi meg. Ha a hulladék átadója és a szállító személye megegyezik, a szállítási lapból 3 példányt kell készíteni. A veszélyes hulladék szállítója a szállítmány hulladékkezelőnek, kereskedőnek történő átadását követően az átadás tényét a szállítónál lévő valamennyi szállítási lap példányán igazoltatja. A hulladékkezelő vagy a kereskedő: • a szállítási lap egy példányát a szállítónak visszaadja, amelyet a szállító igazolásként megőriz, • a szállítási lap rá vonatkozó egy példányát bizonylatként megőrzi, • a másik példányt a veszélyes hulladék átvételét követő 30 napon belül a hulladék átadójának visszajuttatja.

• Robbanásvédelmi dokumentáció A cikket optimum előfizetőink el­olvashat­ják a www.munkavedelemszaklap.hu web­oldalon.

Szerző: Kálmán László A kézirat lezárásának dátuma: 2015. augusztus 24.

Ha a szállítási lap hulladék átadója részére visszajuttatandó példányát a hulladékkezelő a veszélyes hulladék átvételét követő 30 napon belül a hulladék átadója részére nem juttatja vissza, a hulladék átadójának: • a hulladékkezelőt e kötelezettségének teljesítésére haladéktalanul fel kell szólítani, • ha a felszólítást követő 8 napon belül a szállítási lap e példányát a hulladékkezelő a hulladék átadója részére nem juttatja vissza, erről a hulladék képződésének helye szerint illetékes környezetvédelmi hatóság részére haladéktalanul bejelentést kell tenni. A kitöltött szállítási lapot a hulladék átadójának, a szállítónak, a kereskedőnek, a hulladékkezelőnek 10 évig meg kell őriznie.

A veszélyes hulladék szállításához szükséges, a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletben meghatározott szállítási lapok (’SZ’ és ’K’ kísérőjegyek) e rendelet hatálybalépését követő 9 hónapig még felhasználhatók.

Az iparbiztonsági ellenőrzés és a telephely-biztonsági tanúsítvány kiadásának új szabályai Megjelent a 224/2015. (VIII. 7.) Kormányrendelet az iparbiztonsági ellenőrzés és a telephely-biztonsági tanúsítvány kiadásának részletes szabályairól szóló 92/2010. (III. 31.) Kormányrendelet módosításáról. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény egységesen határozza meg a nemzeti és a NATO, illetve az EU minősített adatok kezelésének rendjét. Ennek meg­ felelően, amennyiben a gazdálkodó szervezet rendelkezik nemzeti minősített adatok kezelésére jogosító telephely-biztonsági tanúsítvánnyal – tehát a cégellenőrzése és az érintett személyek nemzetbiztonsági ellenőrzése megtörtént, valamint adatkezelési engedéllyel, illetve rendszerengedéllyel rendelkezik – és megteremtette a NATO, illetve az EU minősített adatok kezelésének személyi, adminisztratív és elektronikus biztonsági feltételeit is, akkor részére kiadható a NATO, illetve az EU biztonsági tanúsítvány is. A 92/2010. (III. 31.) Kormányrendelet az iparbiztonsági ellenőrzés és a telephely-biztonsági tanúsítvány kiadá-

2 2 0 1 5 . s z e p t e m b e r , X I I I . é v f o l y a m 9 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

sának részletes szabályait határozza meg. A telephely-biztonsági tanúsítvány tartalmazza, hogy a gazdálkodó szervezet legfeljebb milyen minősítési szintű minősített szerződés végrehajtásába vonható be, továbbá, hogy milyen szintű minősített adat kezeléséhez rendelkezik a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott Engedél�lyel, és az elektronikus biztonság részletes szabályairól szóló kormányrendeletben előírt Rendszerengedéllyel. A telephely-biztonsági tanúsítvány az alábbi minősítési szintekre adható ki: • Szigorúan titkos, Titkos, Bizalmas • NATO Titkos, NATO Bizalmas • EU Titkos, EU Bizalmas

A 224/2015. (VIII. 7.) Kormányrendelet módosítása a ­Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény 3. § (1) bekezdésében meghatározott telephely-biztonsági tanúsítvány kiadására irányuló iparbiztonsági ellenőrzés szabályait a „2/A. Az iparbiztonsági ellenőrzés speciális szabályai” alcímmel és 10/A–10/D. §-sal egészítette ki. A kiadott telephely-biztonsági tanúsítvány alapján: • a gazdálkodó szervezet saját telephelyén minősített adatot nem kezelhet; • a telephely-biztonsági tanúsítvány a gazdálkodó szervezetet a 2015. évi VII. törvény 3. § (1) bekezdésében meghatározott szerződés, illetve alvállalkozói szerződés megkötésére feljogosítja; • az NBF az iparbiztonsági ellenőrzést a kérelem benyújtásától számított legfeljebb 120 nap alatt folytatja le. Az eljárás lefolytatását követően az NBF kiadja a telephelybiztonsági tanúsítványt, ha: • cégellenőrzése kockázati tényezőt nem tárt fel, • a személyi kör érvényes személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik és • saját alkalmazásában álló – az NBF elnöke egyetértésével kinevezett – biztonsági vezetőt foglalkoztat.

Megjelent a közszolgálati ellenőrzésekről szóló kormányhatározat Az 1522/2015. (VII. 31.) számú, a közszolgálati ellenőrzések 2015. évi vizsgálati tárgyköreiről és a vizsgálat alá vont szervekről szóló kormányhatározat alapján 2015. október 31-ig a fővárosi és megyei kormányhivatalok kormánymegbízottai­ nak bevonásával az következők kerülnek közszolgálati ellenőrzés keretében vizsgálatra: • vezetői munkakört betöltő közszolgálati tisztviselői jogviszony létesítésének, megszűnésének, megszüntetésének gyakorlata, • a polgármester, az alpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, a főpolgármester, a főpolgármester-helyettes, valamint a főjegyző, a jegyző és az aljegyző illetményének megállapítása,

• vezetői munkakört betöltő közszolgálati tisztviselő esetében az illetmény-megállapítás gyakorlata, ideértve az alapilletmény-eltérítés, a személyi illetmény, a céljuttatás és a helyettesítési díj megállapítását.

Módosult a területi számjelrendszerről szóló rendelet Megjelent a 37/2015. (VIII. 12.) MvM-rendelet a területi számjelrendszerről szóló 31/2011. (X. 24.) KIM-rendelet módosításáról. A területi számjelrendszerről szóló 31/2011. (X. 24.) KIM-rendelet 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépett: „(3) A települések területi számjele két részből áll: a) a településazonosító törzsszámból és b) csoportképző ismérvek kódjaiból, amelyek a következők: ba) a megyét, bb) a főváros kerületeit, bc) a település jogállását, bd) a megyeszékhelyet, be) a jogállás 2005-öt, bf) a járást, bg) a statisztikai nagyrégiót, bh) a régiót, bi) a közös önkormányzati hivatalt, bj) az agglomerációt, bk) a mezőgazdasági tájkörzetet, bl) a szőlő termőtájat, bm) a borvidéket, bn) a turisztikai régiót, bo) a világörökségi helyszínt, bp) a nemzeti parkot, bq) a falusi szállásadás lehetséges helyszíneit, br) a NUTS szintet jelölő kód.”

A 31/2011. (X. 24.) KIM-rendelet 1. és 2. mellékletei helyett új mellékletek léptek hatályba. A területi számjelrendszer az államigazgatási területi egységek nevét és számjelét tartalmazza a 2015. január 1-jei állapotnak megfelelő államigazgatási területi beosztás szerint. A módosítást először a 2015. tárgyévre vonatkozó statisztikai adatgyűjtés, adatfeldolgozás, adatszolgáltatás során kell alkalmazni. A munkabaleseti jegyzőkönyvek kitöltésénél célszerű a kódokat ellenőrizni.

A hónap témája A munkavédelmi hatóság 2015. I. félévi ellenőrzési tapasztalatairól A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztálya közétette a munkavédelmi hatóság 2015. I. félévi ellenőrzéseiről készített tájékoztatóját, amelynek főbb adatait a következő táblázat foglalja össze.

3 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 5 . s z e p t e m b e r , X I I I . é v f o l y a m 9 . s z á m

Ellenőrzések

2014. I. félév

2015. I. félév

Ellenőrzött munkáltatók

9 410

6 926

Szabálytalansággal érintett munkáltatók

7 950

5 783

Ellenőrzött munkavállalók

192 543 140 775

Szabálytalansággal érintett munkavállalók

118 430

azonban, hogy – főként feketefoglalkoztatás esetén – a bejelentés a rendőrség részéről érkezett. A 2015. év I. félévében a munkavédelmi hatósághoz 141 foglalkozási megbetegedési gyanút és 81 fokozott expozíciós esetet jelentettek be. A 2014. év azonos időszakában bejelentett foglalkozási betegséggyanús esetek száma közel azonos (143 eset) az idei első félévi esetszámmal.

90 178

A tájékoztató szerint 2015. év I. félévében a munkavédelmi hatósági ellenőrző munka 6 926 munkáltatóra terjedt ki. Az ellenőrzött munkáltatók 83,5%-ánál tapasztaltak munkavédelmi szabálytalanságot, ez az arány 1%-kal kevesebb a 2014es év azonos időszakában tapasztalt 84,5%-hoz képest. A munkavédelmi felügyelők az ellenőrzések során 140 775 fő munkavállaló munkavégzési körülményeit vizsgálták. Szabálytalanságokat az ellenőrzött munkavállalók 64,1%-ánál tapasztaltak. Ez az arány 2,6%-kal magasabb, mint az előző év azonos időszakában (61,5%). A szabálytalan körülmények között foglalkoztatott munkavállalók 34,4%-a volt súlyos szabálytalansággal érintett, ez 31 061 főt jelent, mely 2,3%-kal kevesebb, mint a 2014. év I. félévi 34,1%-os súlyosan veszélyeztetett 40 421 főt érintő létszám. Az adatokból azonban kiderül az is, hogy az ellenőrzések száma – az elmúlt évhez képest – jelentősen csökkent, 27%kal kevesebb munkáltató, valamint munkavállaló ellenőrzésére került sor. A munkavédelmi ellenőrzések számában nagyobb arányt képviseltek az olyan ágazatok alá tartozó munkáltatók – mezőgazdaság, feldolgozóipar, gépipar, építőipar – ahol a munkavállalók egészségének, biztonságának veszélyeztetése gyakoribb, és a veszélyeztetések mértéke is súlyosabb.

Az ellenőrzések eredményeként összesen 10 045 db munkavédelmi határozat került kiadásra. A 10 045 db közigazgatási határozatban összesen 36 803 intézkedést hoztak a felügyelők. E határozatokban foglalt intézkedések közül 10 085 munkabiztonsági jellegű, 4801 intézkedés munkaegészségügyi és 21 917 intézkedés munkavédelmi tárgyú (olyan intézkedések köre, amelyek mind a két szakterületet − munkabiztonság és munkaegészségügy − egyaránt érintik, pl. kockázatértékelés, egyéni védőeszközökkel kapcsolatos intézkedések stb.) volt. Az összes intézkedésen belül a munkaegészségügyi intézkedések aránya 13%-ot, a munkabiztonsági intézkedések aránya 27,4%-ot tett ki, míg a legmagasabb arányt a munkavédelmi intézkedések képviselték 59,6%-kal. A 2015. év I. félévében 228 esetben munkavédelmi, 87 esetben eljárási bírságot alkalmaztak a felügyelők a munkavédelmi hiányosságok miatt 50,2 Ft és 5,1 Ft összegben. A munkáltató a súlyos munkabalesetet köteles azonnal bejelenteni a baleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak. A 62 bejelentett súlyos munkabaleset közül 32 halálos, 18 életveszélyes, 7 súlyos csonkolásos, valamint 5 egyéb súlyos baleseti esemény volt. A megyei munkavédelmi hatóságra történő bejelentés a munkáltatók kötelezettsége, melynek az esetek többségében eleget is tettek, előfordult

Leggyakrabban előforduló mulasztások

Intézkedések száma

Munkavédelmi ismeretek hiánya

2284

Veszélyes anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésével, értékelésével kapcsolatos szabályok megszegése

2159

Létesítmények érintésvédelme

1507

Egyéni védőeszköz-juttatási rend szabályozásának hiánya

1465

Üzemeltetéssel kapcsolatos biztonságtechnikai hiányosságok (védőburkolat, biztonsági berendezés stb.)

1457

Munkaeszköz nem megfelelő állapota, karbantartás hiánya

1423

Alkalmassági vizsgálatok rendjét érintő előírások megszegése

1353

Elsősegélynyújtás megszervezése, elsősegély­ helyek kialakítása, felszerelése, jelölése szabályainak megszegése

1260

Porokkal (totális, respirábilis) kapcsolatos szabályok megszegése

1207

Villamos hosszabbítók, tápkábelek hiányosságai (szerelvények, szigetelés, elhelyezés)

1155

Botlás-elesés és elcsúszásveszély

1052

Elhelyezés, telepítés, rögzítés

997

Munkabaleseti jegyzőkönyv hiányos, nem megfelelő kitöltése

980

Emelőgép üzemeltetési szabályainak megszegése

973

Országos munkavédelmi akcióellenőrzések a hőségriadó időszakában Nyilvánosak a munkavédelmi hatóság ellenőrzési tapasztalatai a klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzését szol­gáló intézkedések végrehajtásáról. Az eddigi leghosszabb hőségriadó elrendelésére került sor 2015. augusztus hónapban.

Az Országos Tisztifőorvos a hőségriasztást eredetileg 2015. augusztus 5-én 00:00 órától adta ki, amelyet meghosszabbított, egyben azt harmadfokú, „hőségriadó” szintre emelte és augusztus 16-ig tartotta érvényben. A magyarországi hőségriasztások rendszerében jelenleg ez a valaha kiadott leghos�szabb figyelmeztetés. A tartós hőségre tekintettel a munkavédelmi hatóság – figyelemmel a 2015. évi ellenőrzési irányelvekben és hatósági ellenőrzési tervben foglaltakra is – a munkahelyi klíma-

4 2 0 1 5 . s z e p t e m b e r , X I I I . é v f o l y a m 9 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

környezet munkavállalókra gyakorolt kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából idén két alkalommal indított országos munkavédelmi akcióellenőrzést. Az ellenőrzés kiterjedt a szabadtéri és zárttéri munkahelyekre egyaránt.

•

Az akcióellenőrzések adatai július és augusztus hónapban Adatok Ellenőrzött munkáltatók száma

Július

Augusztus

304

319

81 77 Szabálytalansággal érintett (26,64%) (24,14%) munkáltatók száma és aránya (%) 4080 Ellenőrzött munkavállalók száma (fő) 4205 1075 1090 Szabálytalansággal érintett munka(25,56%) (26,72%) vállalók száma és aránya (%)

•

A hőséggel kapcsolatos, kivizsgált panaszok és közérdekű bejelentések száma:

43

29

•

ebből megalapozott: nem megalapozott:

19 24

10 19

Az NGM Munkafelügyeleti Főosztály honlapján megjelent tájékoztatás alapján összességében megállapítható, hogy az ellenőrzött munkáltatók felkészültek a klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzését szolgáló intézkedésekre, és egyre ritkábban fordul elő olyan eset, hogy figyelmen kívül hagyják a hőségriasztás idején előírt munkavédelmi kötelezettségeiket. Ez a kedvező változás feltételezhetően: • a korábbi munkavédelmi ellenőrzéseknek, • az egyre szélesebb körű tájékoztató munkának, • az aktív médiakommunikációnak is köszönhető, valamint • egyre több munkáltató ismeri fel, hogy hőhullámok idején a munkabalesetek és a hőség okozta egészségkárosodások kockázata is megemelkedik. Az ellenőrzött munkáltatók többsége eleget tett a klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzésére szolgáló munkavédelmi előírásoknak, ugyanakkor még mindig előfordultak hiányosságok, illetve szabálytalanságok. Az ellenőrzési tapasztalatok szerint: • Csak ritkán fordult elő, hogy nem biztosítottak védőitalt a munkavállalók számára, ugyanakkor a folyadékveszteség pótlására biztosított ivóvíz hőmérséklete több esetben nem volt megfelelő, mivel a tartós hőség miatt a hűtéséről nem tudtak megfelelően gondoskodni. • Az egyik leggyakoribb mulasztás továbbra is a védőital elfogyasztásához szükséges ivópohár hiánya volt. Egyre több helyen jellemző, hogy – főként építési munkahelyeken – egyéni fogyasztásra, palackozott ivóvíz került kiadásra a munkavállalók számára. • A mezőgazdaságban és szennyvízcsatornák karbantartási területén azonban előfordult az a szabálytalan gyakorlat, hogy a palackozott ivóvizet a földön, porban, nem megfelelő higiénés körülmények között tárolták. • A telepített (zárttéri) munkahelyeken egyre gyakoribb, hogy a hálózati ivóvízhasználat mellett hűtött, ingyenesen

hozzáférhető ital-automaták, szódavíz ballonok is elhelyezésre kerülnek. Az ellenőrzött munkáltatók a tartós hőség miatt a munka átszervezésével is csökkentették a munkavállalók megterhelését (pl. a munkát 06 órakor kezdték és 11 órakor befejezték a nagy hőség miatt; a fűnyírást, a mezőgazda­sági munkákat a hőhatás szempontjából kritikus időszakban – 11-15 óra között – árnyékos munkaterületen, a fák alatt végezték a dolgozók). Egyre több munkahelyen biztosítanak olyan pihenő konténert, amely légkondicionáló berendezéssel is rendelkezik, de még mindig előfordul (főként az útépítés, térburkolás területén), hogy a munkavállalók nem tudják a pihenőidőt árnyékos, illetve a környezethez képest hűvösebb körülmények között eltölteni. Továbbra is jellemző hiányosság volt, hogy az ellenőrzött kockázatértékelési dokumentumok nem tértek ki a hőség munkavállalókra gyakorolt kedvezőtlen hatásaira, egészségkárosító kockázataira, illetve a balesetveszélyes helyzetek kialakulásának veszélyeire. Ezekben az esetekben általában hiányoztak a munkavédelmi oktatási temati­ kából a hőártalmak megelőzését szolgáló ismeretek is.

Kitekintő – rövid hírek, tájékoztatók Személyszállító vonatok ütközéses balesete Nagy feltűnést keltett augusztusban a MÁV vasúti hálózatán bekövetkezett vonatbaleset, amelyben két személyszállító vonat ütközött össze. Acsa-Erdőkürt állomás és Galgaguta megállóhely között – az Aszód-Balassagyarmat vonalon – összeütközött két Bz motorvonat, amelyeken harminc-negyven utas tartózkodott. A Bz sorozatú motorvonat a MÁV Csehszlovákiában gyártott könnyű mellékvonali motorvonata, a vasúti mellékvo­nali közlekedés fő járműtípusa ma is Magyarországon. A motorvonatból a MÁV 1976 és 1986 között 205-öt szerzett be. A könnyű acélszerkezetű járműveken egytengelyes forgóváz van, egy motorkocsi legfeljebb két mellékkocsi vontatására alkalmas, ugyanakkor a vezérlés lehetőséget ad két motorkocsi egy vezetőállásról történő vezérlésére is. A balesetben érintett mindkét motorvonat 3 egységből állt, a vezetett motorkocsik jelentősen megrongálódtak, és az egyik közbülső személykocsi kisiklott. A balesetben 21-en sérültek meg. Tizenkilenc ember könnyű sérüléseket, jellemzően zúzódásokat szenvedett, egy középkorú férfinak eltört a lába, egy ugyancsak középkorú nőnek pedig a bordája törött el. A sérültek között volt az egyik motorvonat vezetője is. A baleset – a körülményekhez viszonyítva – szerencsésnek mondható, mert a nagyszámú sérültek mellett nem volt halálos következménye.

5 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 5 . s z e p t e m b e r , X I I I . é v f o l y a m 9 . s z á m

A baleset körülményeinek vizsgálatát, a balesethez vezető okok feltárását a Közlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ), és az üzemeltető MÁV Zrt. biztonsági szervezete folytatja le. A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság közlekedésren­ dészeti osztálya vasúti közlekedés tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyeztetése vétség miatt elrendelt nyomozás keretében vizsgálja a baleset körülményeit. Aszód és Balassagyarmat között egy vágányon történik a közlekedés. A vasúti pálya egyszerűsített forgalomra berendezett vonal, ahol nincs kiépítve a jelfeladás a vonatbefolyásoló berendezés működéséhez. A vonat személyzetét az állomási jelző sem figyelmeztethette a pálya foglalt állapotára, mert az csak a következő váltó és sorompó állására utal. A szembejövő vonatok számára a menetrendben jelölik meg a találkozási pontot, ahol egymást kerülhetik. Ez – döntő többségében – olyan állomás, ahol az állomáson belüli két vágányon egymás mellett elhaladhatnak. A balesetben érintett vonatpár Aszódról induló tagja késve indult, mert bevárta a Budapest–Hatvan vonal csatlakozó utasait, emiatt a vonatok találkozási pontja, az úgynevezett vonatkereszt is áthelyezésre került. A vonatok adatrögzítőinek kiértékelése szerint a vonatok a megengedett 60 km/h sebesség alatt, 56 km/h, illetve 58 km/h sebességgel közlekedtek a nyílt pályán. Miután az íves pályaszakaszon észlelték egymást és gyorsfékezést alkalmaztak, kb. 250-300 m lehetett közöttük a távolság, ami már nem volt elegendő a megálláshoz, és 23 km/h, illetve 28 km/h sebességgel ütköztek egymásnak. A KBSZ szakmai vizsgálatának első megállapítása szerint mindkét motorvonat vezetőjét és vezető jegyvizsgálóját írásbeli rendelkezésben tájékoztatták arról, hogy a késés miatt nem a menetrendben megjelölt Nógrádkövesden, hanem Acsa-Erdőkürt állomáson találkozik a két vonat. Az írásbeli rendelkezés egy hárompéldányos dokumentum, amelynek tőpéldánya az állomáson marad, egy-egy példányt pedig megkap a vezető jegyvizsgáló és a mozdonyvezető. Mindketten aláírásukkal hitelesítik az iratot. A késve induló – Aszódról Balassagyarmatra tartó – vonatnak Acsa-Erdőkürt állomáson kellett volna bevárnia a szembejövő vonatot, azonban eddig tisztázatlan okból ez nem így történt, hanem az utasok le- és felszállását követően továbbindult. Acsa-Erdőkürt állomáson nincs forgalmi szolgálat, így nem volt olyan forgalmi személyzet sem, aki a szabálytalanságot észlelje és értesítse a vonatokat. Műszaki hibára utaló jelet a KBSZ szakmai vizsgáló­ bizottsága nem talált, a balesetet − vélhetően − emberi mu­lasztás okozta.

A szakmai vizsgálat arra keres választ, hogy: • a vonatpár másik tagjának bevárása helyett miért indult tovább a percekkel korábban érkező vonat, • milyen volt az érintett forgalmi és vonatszemélyzet tagjainak együttműködése, az ilyen egyszerűsített forgalomra berendezett vonalon is vannak ugyanis a továbbindulásnak feltételei, amelyek szükségessé teszik a forgalmi és a vonatszemélyzet tagjainak együttműködését. A Közlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ) független szakmai kivizsgáló hatóság, amelyet az EU vonatkozó irányelvei-

nek megfelelően a 2005. évi CLXXXIV törvény alapján a Gazdasági és Közlekedési Miniszter hozott létre, hogy a közlekedési ágak minden résztvevőjétől függetlenül vizsgálja ki a súlyos és a súlyos sérülésekkel ugyan nem járó, de feltétele­ zése szerint a közlekedésbiztonságot jelentősen veszélyeztető baleseteket a légi, a vasúti és a vízi közlekedés területén. A KBSZ független minden engedélyező és eljáró hatóságtól, nem része egyetlen hatósági szervezetnek sem. A KBSZ felett a felügyeleti jogokat a közlekedésért felelős miniszter gyakorolja, de szakmai vizsgálataiban még maga a miniszter sem utasíthatja. A KBSZ vizsgálóbizottsága a vizsgálat befejezését követően zárójelentést készít a balesettel kapcsolatos megállapításairól, amelynek tervezetét megküldi az érintett szervezeteknek, személyeknek, akiknek 60 nap áll rendelkezésükre, hogy véleményezzék azt. A vizsgálóbizottság vezetőjének jogában áll elbírálni, hogy ezt a véleményt beépíti-e a zárójelentésbe vagy különvéleményként kezeli. A törvény előírása szerint a KBSZ vizsgálatainak zárójelentését köteles a honlapján közzétenni. A KBSZ szükség esetén úgynevezett biztonsági ajánlásokat is megfogalmazhat a közlekedési ág bármely résztvevője felé. Ezek az ajánlások a megelőzést szolgálják. Az ajánlások betartása, alkalmazása nem kötelező, de az ajánlások címzettjeinek évente egyszer be kell számolniuk arról, hogy miért nem tartották szükségesnek azok megvalósítását.

Jogszabályok Megjelent jogszabályok 13/2015. (VII. 27.) IM-rendelet az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM-rendelet módosításáról Hatályos: 2015. 07. 28. 45/2015. (VIII. 6.) NFM-rendelet a személygépkocsival végzett személyszállítási szolgáltatások engedélyezése eljárásaihoz kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 9/2000. (X. 30.) KöViM-rendelet módosításáról Hatályos: 2015. 08. 07., 2015. 09. 06. 218/2015. (VIII. 6.) Korm. rendelet a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvény végrehajtásával ös�szefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról Hatályos: 2015. 09. 01. Módosítás: 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról 222/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási ­támogatásról szóló 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: 2015. 08. 10. 224/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet az iparbiztonsági ellenőrzés és a telephely biztonsági tanúsítvány kiadásának részletes szabályairól szóló 92/2010. (III. 31.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: 2015. 08. 08. 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól Hatályos: 2015. 08. 15.

6 2 0 1 5 . s z e p t e m b e r , X I I I . é v f o l y a m 9 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

Szabványok Munkabiztonságot/tűzvédelmet érintő nemzeti szabványok közzététele a Szabványügyi Közlöny 2015. augusztusi száma alapján. A szabványok és a szabványkiadványok szerzői jogi védelem alatt állnak. A szabványok és a szabványkiadványok szövegének felhatalmazás nélküli másolása, sokszorosítása, illetve a szerzői jogok bármilyen módon való megsértése jogszabálysértő magatartás, amelynek összes következményét a jogsértést elkövetőnek kell viselnie.

FIGYELEM!

A szürke mezőben lévő szabványok angol nyelven kerültek kiadásra

Az idegen nyelvű szabvány magyar nyelvű változata nem egyszerűen a forrásszabvány fordítása, hanem a fordítás alapján a szabvány magyar nyelvi értelmezésével a forrásszabvány tartalmát pontosan visszaadó, azzal azonos, a magyar szabványrendszerbe és a jogszabályi környezetbe illesztett magyar nemzeti szabvány.

1.

MSZ EN

13059:2002+A1:2009

Targoncák biztonsága. A rezgésmérés vizsgálati módszerei – Az MSZ EN 13059:2003 helyett –

2.

MSZ EN

15011:2011+A1:2014

Daruk. Híd- és bakdaruk – Az MSZ EN 15011:2011 helyett –

3.

MSZ EN

54-12:2015

Tűzjelző berendezések. 12. rész: Füstérzékelők. Optikai elven, fénysugárral működő vonali érzékelők – Az MSZ EN 54-12:2003 helyett –

4.

MSZ EN

54-26:2015

Tűzjelző berendezések. 26. rész: Szénmonoxid- érzékelők. Pontszerű érzékelők

5.

MSZ EN

54-29:2015

Tűzjelző berendezések. 29. rész: Multiszenzoros tűzérzékelők. Füst- és hőérzékelők kombinációját alkalmazó pontszerű érzékelők

6.

MSZ EN

54-30:2015

Tűzjelző berendezések. 30. rész: Multiszenzoros tűzérzékelők. Szén-monoxidés hőérzékelők kombinációját alkalmazó pontszerű érzékelők

7.

MSZ EN

Alkoholreteszek. Vizsgálati módszerek és működtetési követelmények. 2. rész: Általános 50436-2:2014/A1:2015 megelőzésre használt, kilélegzett alkohol mérésére alkalmas fúvókás műszerek – Az MSZ EN 50436-2:2014 módosítása –

8.

MSZ EN

50436-6:2015

Alkoholreteszek. Vizsgálati módszerek és működtetési követelmények. 6. rész: Adatvédelem

9.

MSZ EN ISO

11120:2015

Gázpalackok. A 150 l – 3000 l űrtartalmú, újratölthető, varrat nélküli acélpalackok. Kialakítás, kivitelezés és vizsgálat – Az MSZ EN ISO 11120:1999 és az MSZ EN ISO 11120:1999/A1:2013 helyett –

10.

MSZ EN ISO

25760:2015

Gázpalackok. Kezelési eljárások a gázpalackok szelepeinek biztonságos eltávolításához

Visszavont szabványok

Munkavédelmet/tűzvédelmet érintő szabvány visszavonása 2015. augusztus hónapban nem történt

Egy munkabaleset tanulságai Szétnyílt a létra 1. A munkabaleset előzményei, tényállás Az XXL Irodaház gondnoksága a terv szerinti festési-mázo­lási munkákat elvégeztette és az azt követő takarítási munkák elvégzésére a vele szerződéses viszonyban lévő T. Kft.-vel külön megállapodást kötött. A T. Kft. mint munkáltató két munkavállalóval (K. S. és S. N.) vonult fel a munkaterületre. A munkáltató a munkavégzést 16 órától rendelte el. K. S. kb. 15 órakor megérkezett a munkaterületre, ahol átvette a recepción a takarítóeszközök tárolására szolgáló helyiség kulcsát. Az irodaház üzemeltetési felelőse – az irodaház

gondnoka – felkísérte K. S-t, és megmutatta neki, hogy melyik szinten, melyik ablakokat kell megtisztítani, majd együtt mentek a takarítóeszköz-tároló helyiségbe. Ezt követően a gondnok elköszönt, és eltávozott az épületből. K. S. a tárolóhelyiség előterében elhelyezett − az XXL Irodaház tulajdonában lévő − Eurostyl 7610 típusú univerzális kitolható alumínium létrát magával vitte a munkaterületre és elkezdte az ablakok belső oldalának tisztítását. (Az univerzális létrák abban térnek el a kitolhatótól, hogy tagjait nem csak kitolva, hanem kinyitva is lehet használni, valamint szét lehet szedni és külön-külön munkát végezni velük.) Munkatársa – S.  N. – mintegy fél óra múlva érkezett a munkaterületre, ekkor a létrát a fal mellé támasztva találta. Ezt követően K. S.

7 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 5 . s z e p t e m b e r , X I I I . é v f o l y a m 9 . s z á m

és S. N. közösen végezték az ablakok belső felületeinek tisztítását. Az ablakok a talajszinttől a mennyezetig érő osztott, befelé nyíló ablakból és erkélyajtóból álltak. A középen lévő erkélyajtóval kombinált ablakok kb. 670 cm magasak, a lépcsők melletti ablakok a mennyezetig érők voltak. A belső felületek tisztítása után K. S. a korábban általa odakészített alumínium létrát kivitte az erkélyre és kívülről kezdték az ablakok tisztítását. K. S. az XXL Irodaház tulajdonában lévő Eurostyl 7610 univerzális kitolható alumínium létrát a 104 cm szélességű erkélyen keresztben kinyitotta, a kitolható részt felülről az 5. fokig kitolta. A szűk helyen a nem kellően szétnyitott létra nem rögzült megfelelően, a létra szétnyitott szárait rögzítő csap nem került megfelelő helyzetbe. K. S. felment a létrára − egyik lába a (felülről számított) negyedik fokon, a másik lába eggyel lejjebb, a létraszárak összekapcsolódási részén volt − és arról kezdte tisztítani az ablakot. S. N. oldalról tartotta a létrát. Az ablak tisztása közben az intenzív oldalirányú mozgás hatására a létra hirtelen a két létraszárat rögzítő csapnál szétesett, melynek következtében K. S. az erkély 120 cm magasságú párkányán keresztül 12 métert zuhanva a virágágyásba csapódott. S. N. azonnal lerohant a lépcsőn az udvarra munkatársához. K. S. az eszméleténél volt, a derekát fájlalta. A mentő kórházba szállította, gerinctörést, medencecsonttörést és belső vérzést diagnosztizáltak. Megoperálták, de az életét nem tudták megmenteni, a baleset után 24 óra múlva K. S. elhalálozott.

2. A munkabaleset észlelése, a belső információ S. N. miközben lerohant munkatársához az udvarra, mobiltelefonon értesítette a mentőket, majd a munkáltatóját. Az ügyvezető jelentette a balesetet a rendőrségnek, értesítette a munkavédelmi tevékenységet ellátó vállalkozóját és a baleset helyszíne szerint területileg illetékes munkavédelmi hatóságot is.

3. A munkabaleset kivizsgálása A mentő-gépkocsi mintegy 20 perc múlva a helyszínre ér­ kezett. A mentőorvos stabilizálta K. S. állapotát, és az Irodaházhoz legközelebb lévő ügyeletes kórházba szállították a sérültet. A Rendőrség helyszínelői a mentők helyszínre érkezését követően rövidesen megérkeztek és még a sérült elszállítása előtt fényképfelvételekkel rögzítették a helyszínt. A munkavédelmi hatóság kormányhivatal tisztviselője, már csak a mentők eltávozását követően érkezett a baleset helyszínére. Az ügyvezető és a munkavédelmi szakképesítésű vállalkozó együtt érkeztek és mintegy jó óra múlva kapcsolódtak be a vizsgálatba. Helyszínrajzot készítettek, bejelölték az erkélyt, meghatározták az udvarrészen K. S. földre érésének koordinátáit, a zuhanás mozgásirányát, S. N. helyét az erkélyen a baleset időpillanatában. Megvizsgálták a létra állapotát, a szárak rögzítésének módját. Megvizsgálták a munkáltató által biztosított tisztítóeszközöket is. A helyszíni adatfelvételt és az eszközök vizsgálatát követően azonnal megkezdődött S. N. és az ügyvezető tanú­ kénti meghallgatása.

Az XXL. Irodaház gondnokának meghallgatására másnap került sor, melynek során a létra dokumentációinak (használati útmutató, karbantartási nyilvántartás, stb.) vizsgálata is megtörtént. Az alkalmazás személyi feltételeihez tartozó dokumentációk – egészségügyi alkalmasság, szakmai képesítés, munkaszerződés, munkavédelmi oktatás stb. – a munkáltató egyéb szabályozási kötelmébe tartozó dokumentumok vizsgálatára is sor került a balesetet követő két napon belül.

4. A kivizsgálás megállapításai 4.1. Személyi tényezők A halálos munkabalesetet szenvedett – mindössze harmincöt éves – K. S.-t határozatlan idejű munkaszerződéssel hatodik éve foglalkoztatta a munkáltató, vezető takarító (FEOR 5241) munkakörben. Sem K. S., sem pedig S. N. szakmai képesítéssel nem rendelkezett. A munkabalesetet szenvedett munkavállaló az időszakos munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálaton részt vett. A munkakör betöltésére „alkalmas” bejegyzést kapott. A munkáltató a munkavédelmi oktatást a baleset előtt kilenc hónappal korábban dokumentáltan megtartatta. 4.2. Egyéni védőeszköz A munkáltató kockázatértékeléssel igen, de egyéni védő­ eszköz-juttatási renddel nem rendelkezett. A munkáltató névlegesen és részben gondoskodott az egyéni védőeszközökről. A  biztosított szemüvegről és védőkesztyűről nem lehetett megállapítani, hogy azok a vonatkozó szabványban foglaltaknak megfelelnek-e. Minimális egyéni védőeszköz-ellátás • Fejvédelem (magasban történő munkavégzéshez) − Ipari védősisak MSZ EN 397:2012+A1:2013 • Arc-, szemvédelem − Zárt szemüveg MSZ EN 166:2003; Személyi szemvédő eszközök • Kéz-, karvédelem − Védőkesztyűk vegyszerek és mikroorganizmusok ellen MSZ EN 374-1:2003 sav, lúg és más háztartási vegyszerek és mikroorganizmusok ellen, 30 cm hosszú, 0,45 mm vastag, csúszás ellen érdesített tenyér • Testvédelem − Védőruházat folyékony vegyszerek ellen MSZ EN 13034:2005 V és MSZ EN 13034:2005 +A1:2009 • Védőlábbeli elcsúszás ellen, fröccsenő folyadékok, takarító vegyszerek ellen védő cipő MSZ EN ISO 20346:2014 • Leesés elleni védelem − MSZ EN 361:2003 Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére. Teljes testhevederzet vagy MSZ EN 358:2003 Személyi védőeszközök munkahelyzetekhez és magasból való lezuhanás megelőzésére. Övek a munkahelyzet beállítására, fékezésre és rögzítésre

4.3. Munkaeszköz A balesettel összefüggésben − mint tárgyi tényező − az Eurostyl 7610 univerzális létra (3×10 fokos 150 kg) és a baleset során használt teleszkópos tisztítóeszköz került megvizsgálásra.

8 2 0 1 5 . s z e p t e m b e r , X I I I . é v f o l y a m 9 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

A létra paraméterei Típus: Terhelhetőség: Fokok száma: Létra szállítható hossza: Létra két alsó tagját kitolva a hossza: Létra teljesen kitolt állapotában hossza: Súly:

Eurostyl 7610 150 kg 3×10 286 cm 454 cm 625 cm 15,2 kg

A munkáltató által biztosított tisztítóeszköz − V71845 típusú elforgatható fejű ablakvizező − T84518 típusú elfordítható ablaklehúzó − RSP 21 (3×1,5 m) teleszkópos nyél (A teleszkópos nyél 4,5 m magasságig létra használat nélkül biztonságos ablakvizezést és -lehúzást biztosít.) − RSP 39 típusú pengéző A létra kialakítása, állapota megfelelt az MSZ EN 1312:2010+A1:2012 Létrák. 2. rész: Követelmények, vizsgálatok és jelölések szabvány előírásainak. A vizsgálat során megállapításra került, hogy a baleset a létra nem rendeltetésszerű használatára vezethető vissza. Egyértelműen megállapítható volt, hogy az alumínium létra a 104 cm szélességű erkélyen keresztbe került kinyitásra, és a kitolható részt felülről az 5. fokig tolta ki a munkabalesetet szenvedett munkavállaló. A szűk helyen a nem kellően szétnyitott létra nem rögzült megfelelően, a létra szétnyitott szárait rögzítő csap nem került stabilizáló helyzetbe, ezért az szétnyílt. A létra biztonságos kinyílásához a használati utasítás szerint minimálisan 158 cm-re lett volna szükség. A létra használata során figyelmen kívül hagyták az MSZ EN 131-3:2007 Létrák. 3. rész: Használati útmutató előírá­sait. A nem megfelelő létraszár nyitás miatt a biztonsági rög­zítő elem nem volt beakasztható! 4.4. Munkakörnyezet A munkavégzés időpontjában a levegő hőmérséklete + 21 – 23 °C fok volt. Az épület ezen oldalán a napsugárzás, szél nem befolyásolta a munkavégzést. Az erkély járófelülete egyenletes, a mozgástér szűk, 104 cm széles, 195 cm hosszú volt, amely jelentősen befolyásolta a létra használatát. 4.5. Egyéb dokumentációk A T. Kft. mint munkáltató kockázatértékeléssel rendelkezett, azonban a létra használatával, illetve teleszkópos nyél használatával kapcsolatos kockázati tényezők kifejtésre nem kerültek. Az „épülettakarítás” elnevezésű dokumentumra vonat­ kozó, „ablaktisztítás” pontja az ablak és az ablakkeretek kézi tisztítását írja elő. A fej feletti magasságban kézzel el nem érhető ablakok tisztítási technológiájára sem létra, sem teleszkópos nyél használatának szabályaira a technológiai utasítás nem tér ki. A munkavédelmi oktatás tényét a rendszeresített oktatási napló tartalmazta.

5. A tevékenységgel összefüggésben 5.1. Munkáltató A Kft. megfelelő tárgyi feltételeket biztosított a munkavégzéshez (létra, takarítóeszköz, takarítószer). Egyéni védőeszköz-

ről csak részben gondoskodott. A munkáltató bizonyítottan nem adott megfelelő tájékoztatást a munkavállalók részére a fej feletti ablaktisztítási művelet elvégzésével kapcsolatban. Nem ellenőrizte, hogy a munkavállalók az adott munkaterületen biztonságosan elvégezhetik-e az ablakfelületek tisztítását. A munkáltató megsértette a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. t. (a továbbiakban: Mvt.) 2. § (2) bekezdésében foglaltakat: „A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét.” Azzal, hogy nem biztosított megfelelő egyéni védőeszközöket, megsértette az Mvt. 42. § b) pontjában és az 56. §-ban foglaltakat. 42. § b)„a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, használatukra ki kell oktatni és használatukat meg kell követelni; 56. § Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.” 5.2. A balesetet szenvedett munkavállaló A halálos munkabalesetet szenvedett munkavállaló megszegte az Mvt. 60. § (1) bekezdésben foglaltakat. „Mvt.60. § (1) A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse”

6. A munkabaleset okláncolata Homlokoldali ablaktisztítás • szűk −104 cm széles − erkélyen történik a munkavégzés, • fejmagasságnál magasabban lévő ablakfelületet is tisztítani kell, • teleszkópos nyelű tisztítóeszköz használatának mellőzése, • kitolható létra felállítása a szűk erkélyen, • a biztosító elemmel az elégtelen nyitás miatt a létraszárak nem rögzíthetők megfelelően, • az ablaktisztításkor a testmozgás következtében a biztosító elem „kiakad”, • a létra instabillá válik, • az instabil létrán a munkavállaló egyensúlyát vesztve az épület melletti járófelületre zuhan, • a munkabalesetet szenvedett kórházba szállítást követően meghal.

7. A munkáltató intézkedése a hasonló munkabaleset megelőzése érdekében • a munkáltató a munkafolyamatot leállította, • rendkívüli oktatás keretein belül tájékoztatta a munkavállalókat a baleset körülményeiről, • végrehajtotta a hatósági vizsgálat alapján hozott határozatban foglaltakat.

9 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 5 . s z e p t e m b e r , X I I I . é v f o l y a m 9 . s z á m

8. Munkavédelmi hatóság intézkedései • a szabálytalan munkafolyamat azonnali felfüggesztése, megtiltása, • kötelezés a kockázatértékelés, a technológiai utasítás kiegészítésére, az egyéni védőeszköz-juttatási rend elkészítésére és EVE biztosítására, • munkavédelmi bírság kiszabása.

9. A munkabalesethez kapcsolható munkabaleseti jegyzőkönyv „E blokkjának kitöltése (A NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának 2013. július 2-i tájékoztatásában foglaltak figyelembevételével)

Megjegyzés 7 (leesés elleni védelem) 7.4. 3 (teleszkópos nyelű tisztítóeszköz használata) 7.5.

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk Előírások a motoros védőruházatra Kérdés Milyen előírások vonatkoznak a motorosok (pl. motoros kézbe­ sítő, futár stb.) védőruházatára? Válasz A motoros védőruházattal kapcsolatban a következő előírásokat kell figyelembe venni. 1. Munkáltatóként az Mvt. 54. § (2) bekezdésének meg­ felelve helyesen járnak el, ha az érintett (motoros kézbesítő, futár stb.) munkakörre vonatkoztatva elvégzik a kockázatértékelést, és ennek alapján megállapítják a szükséges védelem minőségét. 54. § (2) ”A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén men�nyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.” 2. Az Mvt. 11. §-a értelmében a munkáltatónak a magyar nyelvű nemzeti szabványok használata ajánlott. „Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a nemzeti szabványosításról szóló jogszabály figyelembevételével a munkavédelmi tartalmú nemzeti szabvány annyiban, hogy a magyar nyelvű nemzeti szabványtól különböző megoldás alkalmazása esetén a munkáltató köteles – vitás esetben – annak bizonyítására, hogy az általa alkalmazott megoldás munkavédelmi szempontból legalább egyenértékű a vonatkozó szabványban foglalt követelménnyel, megoldással.”

A fentiek értelmében EN jelű, harmonizált, angol nyelvű szabvány használatára a munkáltató nem kötelezett. Felhívom a figyelmét, hogy a motoros védőruha a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz-használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM-rendelet 2. § (2) bekezdés d) pontja alapján nem minősül védőeszköznek. 2. § (2) „Nem minősül védőeszköznek: d) a közúti közlekedési eszközökön alkalmazott védőeszköz és védőfelszerelés” Ennek értelmében a munkáltató adhat védőruhát a motoros kézbesítő, futár stb. részére. A motoros védőruha meghatározása nem tartozik a munkavédelem hatáskörébe. A Mvt. és egyéb munkavédelmi jogszabályi előírásokat a motoros védőruhák kiválasztásánál nem szükséges alkalmazni.

Az ózongenerátor alkalmazásának szabályai Kérdés Az ózongenerátor alkalmazásával kapcsolatban szeretnék tájékoztatást kérni. Válasz Ózongenerátor mint munkaeszköz alkalmazásával kapcsolatban elsődlegesen az üzemeltetési dokumentációban foglaltak tartalmazzák a meghatározó előírásokat. Tekintettel arra, hogy ezek az előírások az ózongenerátor széles felhasználási területe, különböző kivitele, eltérő kezelése valamint az ózonkibocsátás nagyságrendi különbözősége miatt jelentősen eltérőek lehetnek, általánosságban – a teljesség igénye nélkül – a következő jogszabályi előírásokra hívom fel a figyelmét. 1. Az Mvt. előírása alapján: 54. § (2) „A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén men�nyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munka­

10 2 0 1 5 . s z e p t e m b e r , X I I I . é v f o l y a m 9 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

vállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a vár­ható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszé­lyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A koc­kázat­érté­­ kelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.” 2. Az ózongenerátor által előállított ózon veszélyes anyagnak minősül, ezért vonatkoznak rá a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet előírásai. Egyebek mellett: 5. § „(1) A munkáltató köteles a veszélyes anyagok munka közbeni alkalmazásából eredő kockázatokat felkutatni, megbecsülni és értékelni az Mvt. 54. § (2) bekezdésével összhangban. A kockázatbecslést az alábbiak figyelembevételével kell elvégezni a) veszély azonosítása, b) az expozíció-hatás (koncentráció/dózishatás) összefüggés elemzése, c) az expozíció becslése, d) a kockázat értékelése: minőségi, illetve mennyiségi jellemzése. (2) A munkáltatónak a kockázatbecsléshez szükséges kiegészítő információkat be kell szereznie a gyártótól (importálótól), a forgalmazótól, illetőleg a beszállítótól (a továbbiakban együtt: beszállító). A kockázat értékelésénél figyelembe kell venni az 1. és 2. számú mellékletekben meghatározott határértékeket, valamint a már elvégzett egészségügyi vizsgálatok adatait is. (4) Amennyiben előre látható, hogy a munkavégzés jelentős többletexpozícióval jár, minden szükséges intézkedést meg kell tenni ennek elkerülésére és ezt a kockázat becslésénél figyelembe kell venni…” 9. § (1) „Az Mvt. 42. §-ának a) pontjában, 54. §-a (3) bekezdésének a) pontjában, valamint 55. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállaló és képviselői az általuk értett nyelven a) a munkavégzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló adatokhoz hozzájussanak, beleértve az adatokban bekövetkezett lényeges változásokat is, b) a munkahelyen előforduló veszélyes anyagokra, az egészségre és a biztonságra ható kockázatokra, a határértékekre és egyéb előírásokra vonatkozó adatokat, továbbá a 11. §-ban foglalt kötelezettségeiket megismerjék, c) megfelelő oktatást és tájékoztatást kapjanak a védőintézkedésekről és egyéb teendőkről, amelyek ismeretében képesek megfelelően védekezni és munkatársaikat is megvédhetik, d) a forgalmazó által biztosított Biztonsági Adatlap tartalmát, továbbá a beszállítótól származó minden, a veszélyes anyaggal kapcsolatos és a munkavégzés szempontjából lényeges adatot megismerjék.” 11. § „A munkavállaló a) a tőle elvárható módon ügyel saját maga és a munkavégzés hatókörében tartózkodók biztonságára és egészségére, illetőleg a környezet védelmére, b) a rendelkezésére bocsátott egyéni védőeszközöket és biztonsági berendezéseket megfelelően alkalmazza, c) haladéktalanul közöl munkahelyi vezetőjével minden olyan körülményt, amely véleménye szerint egészségkárosító vagy baleseti veszéllyel járhat, és amelyet nem tud megszüntetni.”

3. Az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010. (V. 14.) NFGMrendelet a nevezett szolgáltatás keretében nyújtott tevékenység végzéséhez szakképesítést nem ír elő. 4. A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004. (IV. 19.) FMM-rendelet új munkaeszköz használatának munkavállalói képzésére vonatkozóan – figyelembe véve az Mvt. 55. §-ban foglalt előírásokat – a következőket írja elő: 10. § „A munkáltató a munkába álláskor, illetve a munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor a munkavédelmi oktatás keretében a munkavállalót a munkaeszközök használatával összefüggésben tájékoztatja legalább a) a munkaeszköz üzembe helyezéséről, használatáról; b) a többfunkciós és a cserélhető munkaeszköz vagy a kiegészítő berendezés fel- és leszereléséről, működtetéséről; c) a munkaeszköz meghibásodási lehetőségeiről, a munkavállalónak a hibák elhárításával kapcsolatos feladatairól; d) a rendkívüli körülmények bekövetkezése esetén szükséges teendőkről; e) a különböző alkalmazási célú védőburkolatokról és biztonsági berendezésekről; f ) a munkaeszközök rendeltetésellenes használatáról és annak következményeiről; g) a veszélyes terek megközelítéséről, az alkalmazott védelmi megoldásokról; h) a munkavállaló munkakörébe tartozó beállítási felada­ tokról; i) a munkaeszköz használatához szükséges egyéni védőeszközök és használatuk követelményeiről; j) a munkaeszköz üzemeltetéséből adódó helyi sajátossá­ gokról.” 5. Az ózongenerátor alkalmazásával nyújtott szolgáltatás ­végzéséhez nem szükséges a munkavédelmi hatóság engedélye. 6. Az Mvt. vonatkozó előírásai a szükséges egyéni védőeszköz meghatározásával kapcsolatban: 47. § „A munkavégzésre, a munkafolyamatokra, a munkahelyre, a technológiára, a munkaeszközre, az egyéni védőeszközre [65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet] és a védőitalra vonatkozó részletes előírásokat külön jogszabály, Szabályzat (11. §) és szabvány tartalmazza.” 48. § „A veszélyforrások elleni védekezés módját e törvény és a 47. §-ban meghatározott rendelkezések figyelembevételével a munkáltató köteles megállapítani.” 54. § (9) „A munkáltató a kockázatértékelést követően, annak megállapításait figyelembe véve, a feltárt kockázatok kezelése során határozza meg a védekezés leghatékonyabb módját, a kollektív, műszaki egyéni védelem módozatait, illetve az alkalmazandó szervezési és egészségügyi megelőzési intézkedéseket.” 56. § „Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása mun­ka­ biztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek mi­nősül.” Fenti előírások figyelembevételével az egyéni védőeszköz meghatározása, kiválasztása a munkáltató hatáskörébe tartozik.

11 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 5 . s z e p t e m b e r , X I I I . é v f o l y a m 9 . s z á m

Kérjük, az alábbi szolgáltatást ajánlja cége munkaügyi vezetőjének figyelmébe!

A Fórum Média Kiadó új, átfogó szolgáltatása: Munkaügyi, bérgazdálkodási és társadalombiztosítási audit! Kiadónk egy egyedülálló szolgáltatást bocsátott ­útjára, amelyet munkáltatók figyelmébe ajánlunk. A szolgáltatás kivételes jellege a problémák komplex kezelésében, a kérdések munkajogi, adó- és társadalombiztosítási szempontból való egyidejű megközelítésében és megoldásában áll. Munkajogász szakértőink – a megbízók egyedi igényei szerint – teljes munkajogi átvilágítást végeznek, amely során a munkaügyi dokumentáció átvizsgálásán és a hatályos jogszabályi előírásokhoz igazításán túl adótanácsadóink közreműködésével bérgazdálkodási tervet készítenek, amely segítségével a munkáltatók jelentős összegeket takaríthatnak meg. Szakértőink a problémás esetek megfelelő jogi keze­ lését és a megbízóink kérése szerint elkészített munkaügyi iratminták elkészítését követően – azok meg­felelő alkalmazása érdekében – utánkövetést is végeznek, amelynek keretében megválaszolják kérdéseiket és szakmai támogatást nyújtanak az átmeneti időszakban.

Miért érdemes igénybe venni a szolgáltatásunkat? • A Munka Törvénykönyve a leggyakrabban változó jogszabály. A folyamatosan érkező újdonságok között elmélyült jogi tudás és speciális gyakorlati tapasztalat nélkül nem könnyű eligazodni. Munka­ jogász-ügyvédekből és adótanácsadókból álló szakértői csapatunk ebben nyújt a munkáltatók számára szakmai támogatást. • Új, átfogó szolgáltatásunk a munkáltatók bérgazdálkodásának a racionalizálására, a jogszabályok által biztosított lehetőségek maximális kiaknázására fókuszál, amely komoly versenyelőnyt jelenthet a szolgáltatást igénybe vevő társaságoknak. • Szolgáltatásunk színvonalára a szakértőink magas szintű jogi és közgazdasági tudása, valamint a sok éves tanácsadói és peres tapasztalata a garancia.

Szolgáltatásunkról a www.forum-media.hu/webshop/munkaugyi-bergazdalkodasi-es-tarsadalombiztositasi-audit hon­lapon tájékozódhat részletesebben, amennyiben kérdése van, írjon a [email protected] e-mail c­ ímre!

Az E-Munkavédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkavédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alapján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében sze­ mélyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-Munkavédelem XIII. évfolyam, kilencedik szám, 2015. szeptember Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.munkavedelemszaklap.hu Tördelés: M. C. Direct Kft. Nyomdai kivitelezés: Stanctechnik Kft.