E-munkavédelem. Szakmai folyóirat. Tartalom szeptember XII. évfolyam 9. szám

2014. szeptember | XII. évfolyam 9. szám

E-munkavédelem Szak mai folyóirat

Tartalom Munkabiztonság

• 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről • 187/2014. (VII. 25.) Korm. rendelet a mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettségekről szóló 504/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról • 24/2014. (VII. 11.) ORFK utasítás a rendkívüli halál esetén követendő rendőri eljárásról

A hónap témája

• Az EU 2014–2020-ra szóló munkavédelmi stratégiája

Kitekintő

• Az NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkavédelmi Főosztályának tájékoztatása a mezőgazdasági munkák során kialakuló fototoxikus bőrreakcióról (fito-fotodermatitisz)

Jogszabályok Szabványok Egy munkabaleset tanulságai • Kiiktatott biztonsági berendezés

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk

• Milyen speciális munkavédelmi szabályai vannak a megváltozott munkaképességű vagy a fogyatékossággal élők foglalkoztatásnak?

Szerző: Kálmán László

Tisztelt Előfizetőnk!

A kézirat lezárásának dátuma: 2014. augusztus 27.

Honlapunkon letölthető, szerkeszthető Word formátumú iratmintákat talál! Honlapunk címe, melyen a szolgáltatás elérhető: www.forum-szaklapok.hu Felhasználói név: MVszaklap; jelszó: munkaved1408 Munkavédelemmel kapcsolatos kérdéseit az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

Munkabiztonság 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről A hulladékká vált elektromos és elektronikai készülékekről szóló 2002/96/EK irányelv megszabja a tagállamok számára az elérendő célokat (bizonyos veszélyes anyagok felhasználásának tilalmát ilyen készülékek gyártása során, a begyűjtendő hulladékok mennyiségét, hasznosítási arányukat stb.), és ezekhez határidőt is rendelnek. Az e témakört szabályozó EU irányelvek és rendeletek módosításainak való megfelelést szolgálja a most hatályba lépett 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet. A rendelet hatálya kiterjed a 1. melléklet 1. pontjában meghatározott elektromos-, elektronikus berendezés-kategóriákba sorolható elektromos, elektronikus berendezések tekintetében: • a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezésre, • az elektromos, elektronikus berendezések visszavételére, valamint • a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezések átvételére, gyűjtésére, szállítására, hasznosítására és ártalmatlanítására terjed ki. A meglehetősen bonyolult rendelet szabályozza: • a gyártó visszavételi, átvételi, gyűjtési és kezelési kötelezettségét, • a gyártó tájékoztatási kötelezettségét, • a gyártó és közvetítő szervezetek nyilvántartásba vételét, adatszolgáltatási kötelezettségét, • a forgalmazó kötelezettségeit, a gyűjtésre, a szállításra és a kezelésre vonatkozó szabályokat, • a hatósági ellenőrzés előírásait. A rendelet alapján a gyártónak a fogyasztótól – amennyiben felajánlja – vissza kell venni: • az általa forgalomba hozott, használt elektromos, elektronikus berendezést, • valamint a más gyártó által forgalomba hozott, használt elektromos, elektronikus berendezést, amely a gyártó által forgalomba hozott elektromos, elektronikus berendezéssel jellegében és funkciójában azonos.

A gyártó a használt elektromos, elektronikus berendezés visszavételét a fogyasztót terhelő fizetési kötelezettség teljesítéséhez nem kötheti. Ha a forgalmazótól új elektromos, elektronikus berendezést vásárol a fogyasztó, és azt a forgalmazó a fogyasztónak házhoz szállítja, a vásárolt berendezéssel azonos mennyiségű és azonos használati célú elektromos, elektronikus berendezés háztartásban képződő hulladékát át kell vennie és el kell szállítania, amennyiben a vásárló kéri. A hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést elkülönítetten kell gyűjteni, és az a települési hulladékkal együtt nem helyezhető el azonos gyűjtőedényben, továbbá települési hulladékként nem ártalmatlanítható. A gyártónak a visszavételi, átvételi, gyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségéről a fogyasztót, a forgal mazót és a hulladékbirtokost tájékoztatni kell a termék csomagolásán, a használati útmutatóban vagy a garanciajegyen. A rendelet alapján a gyártó a gyűjtési, kezelési kötelezettségének teljesítését részben vagy együttesen átvállalóra vagy közvetítő szervezetre átruházhatja. A rendelet tartalmazza az EU előírásoktól való ideiglenes eltérés szabályait, Magyarország tekintetében pedig a 2004/312/EK tanácsi határozat ad lehetőséget. A rendelet augusztus 08-n lépett hatályba, azonban egyes rendelkezéseinek végrehajtására több határidőt állapít meg, különös tekintettel az összegyűjtött elektronikai hulladékok mennyisége, a gyűjtési arány tekintetében. Hatályát vesztette az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 443/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet.

187/2014. (VII. 25.) Korm. rendelet a mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettségekről szóló 504/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról A mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettségekről szóló 504/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet új 1. melléklete felsorolja a mezőgazdasági és erdészeti szakirányú képzettségeket. A melléklet előírásait a hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A rendelet a kihirdetését követő napon lépett hatályba.

2 2 0 1 4 . s z e p t e m b e r , X I I . é v f o l y a m 9 . s z á m | E - M u n k a v é d e l e m

24/2014. (VII. 11.) ORFK utasítás a rendkívüli halál esetén követendő rendőri eljárásról A 35. sz. Hivatalos Értesítőben megjelent utasítás – többek között – az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 218. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendkívüli halál esetén követendő rendőri eljárás szabályait tartalmazza. A törvény szerint rendkívüli halálnak minősül, ha: • a halált baleset okozta, vagy a körülmények arra utalnak, • a halált öngyilkosság okozta, vagy a körülmények arra utalnak, • a halál bekövetkezésének előzményei, körülményei ismeretlenek, és nem állnak rendelkezésre olyan adatok, amelyekből megalapozottan következtetni lehet a halál természetes okból történő bekövetkeztére, • fogvatartott elhalálozása esetén. Egyidejűleg hatályát vesztette az 1/2006. (I. 11.) ORFK utasítás.

A hónap témája Az EU 2014–2020-ra szóló munkavédelmi stratégiája „Évente több mint 3 millió munkavállaló szenved sérülést valamilyen munkahelyi balesetben, és mintegy négyezren meg halnak az EU tagországaiban munkahelyi betegség, vagy baleset következtében.” Az Európai Bizottság megjelentette az EU számára kiemelt fontosságúnak ítélt munkavédelmi fejlesztési területeket tartalmazó közleményét az Európai Unió munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos, 2014–2020as stratégiájáról, amely váltja a 2012-ben lejárt, korábbi európai munkavédelmi stratégiát. A 2007 és 2012 közötti évekre szóló munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó stratégia előzetes értékelése megerősítette, hogy az uniós stratégia végrehajtása összességében véve hatékony volt és fő célkitűzései megvalósultak. Az uniós stratégia hozzájárult a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó jogszabályok végrehajtásának javításához és az uniós szabályok tisztázásához. A végrehajtás azonban továbbra is kihívást jelent, különösen a kis- és középvállalkozások számára. Bár a kormányzati szervek aktívan részt vettek a stratégia megvalósításában, nehezebbnek bizonyult az egyéb uniós partnerek, például a nemzeti szociális partnerek felelős részvételét elérni. A 2007–2012 közötti stratégia értékelése kiemeli annak szükségességét, hogy hatékonyabban kell kezelni az egyes, megelőzést célzó intézkedések egyéni vállalatokra – különösen a kis- és középvállalkozásokra – kifejtett hatását, a

munkahelyi biztonságnak és egészségvédelemnek a környezetvédelemmel és a vegyi anyagok használatával összefüggő kapcsolatát, valamint a foglalkozási és a munkavégzéssel összefüggő betegségek hatékony megelőzését. A korábbi stratégia számos eredményt hozott, amelyekből néhányat kiemelve: • 27%-kal csökkent a három nap munkaidő kiesést eredményező munkabalesetek száma, • fontos uniós jogszabályok kerültek elfogadásra, • javult a munkahelyi egészség védelmének javítására irányuló erőfeszítések koordinációja, • számos munkavédelmet érintő projektet finanszírozott az Európai Szociális Alap, illetve valósult meg. A dokumentum megállapítja, hogy a balesetek számának jelentős csökkenése és a jobb megelőzés ellenére is szükséges a munkahelyi biztonság és egészségvédelem javítása az Unió ban, mert: • évente több mint 4000 munkavállaló hal meg munkahelyi balesetek következtében, és több mint hárommillió munkavállaló szenved három munkanapnál hosszabb hiányzást indokoló súlyos munkahelyi balesetet, • a munkavállalók 24,2%-a gondolja, hogy egészsége és testi épsége a munkahelyén veszélyben van, és 25%-a nyilatkozott arról, hogy a munka leginkább negatívan befolyásolja az egészségét, • az emberi szenvedésen túl a munkahelyi betegszabadság költségei, a betegségekből és balesetekből adódó társadalombiztosítási kiadások is elfogadhatatlanul magasak. A Bizottság a három fő kihívást azonosított, amelyek figyelembe vételével kiemelt hangsúlyt helyez: • a munkahelyi egészségvédelemre vonatkozó uniós jog végrehajtásának javítására, jobb alkalmazására, különös tekintettel a kis- és középvállalkozások szintjén, • a munkahelyi betegségek megelőzésének javítására, a meglévő és új kockázatok azonosítása és kiküszöbölése révén, • a demográfiai változásra (öregedő társadalom) és a munkavállalók szükségleteire. Ehhez kapcsolódva a következő stratégiai célokat jelölték ki: 1. A nemzeti munkavédelmi stratégiák megerősítése, konszolidációja A munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatosan 27 országban készítettek és vezettek be 2007–2012 évekre az EU stratégiával összhangban álló nemzeti munkavédelmi stratégiát. A legtöbb tagállamban kiemelték a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos uniós stratégia vezető szerepét a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos stratégiára vonatkozó nemzeti döntéshozatali folyamatok befolyásolásában. A stratégiák általában elősegítették, hogy a munkavédelem a nemzeti politika napirendjén szerepeljen. 3

E - M u n k a v é d e l e m | 2 0 1 4 . s z e p t e m b e r , X I I . é v f o l y a m 9 . s z á m

E témakörben a 2014-től végrehajtandó cselekvési irányt a következőkben határozza meg: • Az új európai stratégia figyelembe vételével a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos nemzeti stratégiákat felül kell vizsgálni, aktualizálni kell. Ennek feltétele, hogy a tagállamok a megfelelő érintettekkel – beleértve a szociális partnereket – konzultáljanak. • A tagállamok a nemzeti munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos stratégia kereteit tartalmazó adatbázist hoznak létre, a Bizottság és az EUOSHA-val együttműködésben. • A nemzeti stratégiáért felelős kapcsolattartó pontokat neveznek ki (tagállamok), amelyek rendszeresen találkoznak a bevált gyakorlatok feltérképezése és cseréje céljából. 2. A munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó szabályzásnak való megfelelés megkönnyítése. Valamennyi tagországban – különösen a kis- és középvállalkozások számára – nehézséget jelent az munkavédelem területen érvényes szabályzási követelményeknek való megfelelés, ezért: • kiemelt fontosságú az útmutatások minőségének javítása, • valamint a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés könnyítését célzó gyakorlati eszközök minél szélesebb körű megismertetése. Végrehajtandó feladatok: • pénzügyi és technikai segítségnyújtás az informatikai eszközök alkalmazásához, különösen a kiemelt ágazatokra összpontosítva, • útmutatók összeállítása és a bevált gyakorlatok azonosítása, figyelembe véve a kis- és középvállalkozások specifi kus adottságait és feltételeit, különös tekintettel a mikro vállalkozásokra, • a bevált gyakorlatok cseréjének ösztönzése, a vállalkozó– beszállító–vásárló lánc révén a nagyvállalatok bevonása a kis- és középvállalkozások támogatásába a munkahelyi biztonság és egészségvédelem javítása érdekében, • valamint további figyelemfelkeltő kampányok folytatása. 3. A munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó jogszabályok jobb tagállami érvényesítése A jogszabályok érvényesítése körében a stratégia a munkavédelmi felügyelők kulcsszerepét hangsúlyozza, különösen az újonnan fellépő kockázatokra és az új technológiákra vonatkozóan. Ezért szükségesnek tartják a felügyelők képzését a munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén. Végrehajtandó feladatok: • a munkaügyi felügyelőségek erőforrásainak feltérképezése és a fő feladatuk elvégzésére – vagyis a munkahelyi

biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó szabályozás érvényesítésére – irányuló kapacitásuk felmérése, a • munkaügyi felügyelők csere és képzési programjának értékelése, és annak vizsgálata, hogy miként lehet a SLIC keretén belül létező együttműködési eszközöket továbbfejleszteni, figyelembe véve a munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén jelentkező új kihívásokat, • valamint a tagállamok által kiszabott szankciók és közigazgatási bírságok hatékonyságának felmérése, illetve az egyéb „puha érvényesítési” intézkedések és a megfelelés nyomon követésében alkalmazott nem hagyományos módszerek azonosítása. 4. Az adminisztratív terhek csökkentése, a meglévő jogszabályok egyszerűsítése A meglévő jogszabályok egyszerűsítését és a szükségtelen adminisztratív terhek megszüntetését célzó vizsgálatokat a Bizottság már a korábbi években megkezdte. Megállapítja azonban, hogy ehhez más uniós intézmények és a tagálla mok folyamatos és összefogott erőfeszítése szükséges. Az elkövetkező években a megoldandó kulcsfontosságú probléma annak felmérése, hogy: • a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó jelenlegi jogszabályok betöltik-e a céljukat, • annak vizsgálata, hogyan javítható végrehajtásuk annak érdekében, hogy jobb, hatékonyabb és egyenértékű megfelelést eredményezzenek a tagállamokban és a vállalatoknál. Végrehajtandó feladatok: • a lehetséges egyszerűsítések azonosítása és/vagy az adminisztratív terhek csökkentése a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó jogszabályok értékelésének részeként, valamint az érdekeltekkel folytatott nyilvános vita ösztönzésével a problémát csökkenteni, megoldani, • azonosítani a nemzeti szabályzáson és a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó jogszabályok átültetésén keresztül létrehozott specifikus szabályozási terhek forrásait, és elemezni a nemzeti végrehajtási jelentéseket, • valamint a mikrovállalkozások helyzetének felmérése az alacsony kockázatú ágazatokban, továbbá annak megfontolása, hogy miként egyszerűsíthető a kockázatértékelés végrehajtása, beleértve a dokumentációt. 5. Az EU munkavállalóinak öregedése, az újonnan felmerülő kockázatok, valamint a munkavégzéssel kapcsolatos és foglalkozásból eredő megbetegedések kezelése Az EU 28 tagállamában a következő évtizedekben a magasabb várható élettartamnak köszönhetően 2010 és 2030 között majdnem 10 millió fővel várhatóan növekedik az idősebb, 55–64 éves korcsoport aránya az aktív korú né-


pességen belül, miközben az összes többi korcsoport csökkenő tendenciát mutat. A tagállamok átlagéletkorának emelkedése miatt hatékony reformokra van szükség ahhoz, hogy az idősebb munkavállalók hosszabb ideig egészségesek és aktívak maradjanak. A változó technológiák, az új termékek és az új vegyi anyagok forgalomba hozatala megbízható tudományos bizonyítékok gyűjtését és értékelését teszi szükségessé ahhoz, hogy a felmerülő új kockázatokra hatékonyabb válaszokat adhassunk. Az egyes korosztályokat, a fogyatékos munkavállalókat, továbbá a nőket érintő kockázatok külön figyelmet és célzott fellépést érdemelnek. Az idősebb munkavállalókat célzó, a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonat kozó kísérleti fellépés célja azonosítani, hogy miként lehet az idősebb dolgozók fizikai és lelki egészségét előmozdítani. Végrehajtandó feladatok: • a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel foglalkozó szakemberek és tudományos szakértők hálózatának létrehozása, valamint egy független tudományos konzultációs bizottság felállítása, mely ajánlásokat megfogalmazva venne részt a Bizottság munkájában, • az Európai Kockázatfigyelő Központ megállapításainak az érintett szereplők körében való terjesztése, • a bevált gyakorlatok azonosításának és cseréjének ösztönzése, a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó feltételek javítása egyes sajátos munkavállalói csoportokat tekintve, • rehabilitációs és reintegrációs intézkedések ösztönzése az Európai Parlament idősebb munkavállalókkal foglalkozó kísérleti projektje és a 2016–2017. évi „Egészséges munka helyért” kampány eredményeinek végrehajtásával, • valamint a munkahelyi mentális egészségügyi problémák megelőzésével kapcsolatos bevált gyakorlatok azonosítása és terjesztése. 6. Statisztikai adatgyűjtés javítása és információs bázis kialakítása A tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal érdekében fontos a foglalkozásból eredő balesetekre és megbetegedésekre, valamint a munkahelyi veszélyeknek való kitettségre és foglalkozási egészségkárosodásra vonatkozó megbízható, időszerű és összehasonlítható statisztikai adatok gyűjtése és a munkahelyi biztonsághoz és egészségvédelemhez kapcsolódó költségek és előnyök elemzése. A munkahelyi balesetek tekintetében a 349/2011/EK bizottsági rendelet 2013-tól adatgyűjtést ír elő. Ugyanakkor továbbra is kihívást jelent a foglalkoztatási kitettségekre és a munka következtében bekövetkező egészségkárosodásra vonatkozó adatok beszerzése. Végrehajtandó feladatok: • a munkabalesetek európai statisztikája (ESAW) adatgyűjtés keretében a tagállamok által a munkahelyi balesetekről közvetített adatok minőségének értékelése a

•

•

•

•

lefedettség, megbízhatóság, összehasonlíthatóság és időszerűség javítása céljából, 2016 végéig különböző lehetőségek megvizsgálása arra vonatkozóan, hogy hogyan javítható a foglalkozásból eredő megbetegedésekre vonatkozó uniós szintű adatok elérhetősége és összehasonlíthatósága, valamint az egyszerűsített adatátvitel megoldhatóságának felmérése, eszmecsere megindítása, nemzeti szakértők támogatásával annak érdekében, hogy ajánlásokat tegyenek a munkahelyi veszélyeknek való kitettségekre vonatkozó közös adatbázis létrehozására, a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén a felmerülő költségekre és a keletkező haszonra vonatkozó információk javítását célzó lehetőségek vizsgálata 2016 előtt, valamint a 2014–2020 közötti stratéga keretének végrehajtását nyomon követő eszköz kifejlesztése, ideértve a szakpolitikai- és teljesítménymutatókat, a 2009-es stratégiai eredménytáblát alapul véve.

7. Az uniós és nemzetközi erőfeszítések jobb koordinációja a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos kérdések kezelésében, a nemzetközi munkavédelmi szervezetekkel történő együttműködés megerősítése. Az Uniónak érdeke, hogy a globalizált gazdaságban szigorítsa a munkavédelmi normákat és javítsa azok tényleges alkalmazását azáltal, hogy az illetékes nemzetközi testületekkel együttműködve többoldalú, az Unión kívüli harmadik orszá gokkal pedig kétoldalú fellépést kezdeményez, így különösen az ILO-val, de ugyanúgy a WHO-val és az OECD-vel is. 2014-től végrehajtandó cselekvések: • a tagjelölt államoknak a csatlakozási tárgyalások 19. fejezetére vonatkozó, valamint a stabilizációs és társulási megállapodásban részt vevő, potenciális tagjelölt országok támogatásának folytatása a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos jogszabályaik uniós joggal történő harmonizációját célzó erőfeszítések terén, az ILO-val kötött egyetértési megállapodás felülvizsgála• tának elindítása a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos szakpolitikának való jobb megfelelés érdekében. • az uniós szabadkereskedelmi és befektetési megállapodások fenntartható fejlődéssel foglalkozó fejezetének a munkahelyi biztonság és egészségvédelem, valamint a munkakörülmények tekintetében történő végrehajtásának elősegítése, • a globális ellátási láncban a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó hiányosságok kezelése az ILO-val közösen, valamint a G20-ak biztonságosabb munkahelyekre irányuló kezdeményezéseinek támogatása, • valamint a stratégiai partnerekkel a munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén folytatott együttműködés és párbeszéd erősítése. 5


Megjegyzés Az EU közlemény megállapítja, hogy 27 országban készítettek és vezettek be 2007–2012 között az EU stratégiával összhangban álló nemzeti munkavédelmi stratégiát, azt azonban szemérmesen elhallgatja, hogy egyedül hazánkban nem készült átfogó stratégia. Az interneten még mindig fellelhető a Kormány részére 2009–ben készült előterjesztés, amely a nemzeti munkavédelmi politikáról és a végrehajtását elősegítő kormányzati programról szól. Kár, hogy az uniós tagállamok közül egyedül Magyarországon nem került országgyűlés elé a – megítélésem szerint egyébként kiváló – szakmai dokumentum, és így csak nálunk nem volt munkavédelmi stratégia. Az előterjesztés vezetői összefoglalója megállapítja, hogy: „A Magyar Köztársaságot a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) vonatkozó egyezménye, a munkavédelmi törvény (Mvt.), illetve az Európai Bizottság Közleménye kötelezi arra, hogy határozza meg a munkavédelem hosszabb távú feladatait és – a munkavállalók és munkaadók érdekképviseletével egyeztetve – kialakítsa a munkavégző képesség megóvására, a munkabiztonságra és a munkakörnyezetre vonatkozó országos programját.” Úgy gondolom, hogy nem szükséges bármit is az előbbiekhez hozzáfűzni!

Kitekintő Az NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkavédelmi Főosztályának tájékoztatása a mezőgazdasági munkák során kialakuló fototoxikus bőrreak cióról (fito-fotodermatitisz) „A delmagyar.hu portál szerdai híre szerint ötven ember került égési sérülésekkel kórházba, miután a hétvégén egy JászNagykun-Szolnok megyei kertészetben dolgoztak, és hétfőre valamennyiükön fájdalmas, feszülő hólyagok keletkeztek. Az első információkkal ellentétben a munkások nem zellert, ha nem petrezselymet gyomláltak.” Júliusban az esemény a híradásokban nagy teret kapott. Az NMH honlapján megjelent tájékoztatás felhívja a figyelmet, hogy a nyári mezőgazdasági munkáknál a fizikai munkavégzésből származó kockázatokon és a szabadtéri klímakörnyezet kedvezőtlen hatásain kívül számolni kell az ún. fito-fotodermatitisz kialakulásának veszélyével is. „A fito-fotodermatitisz olyan gyulladásos bőrreakció, ami ak kor fordul elő, ha egyes növények (pl. zeller, petrezselyem stb.) leveleivel, szárával való érintkezés után napfény éri a bőrfelü letet. Kezdetben égő érzés, majd piros kiütés, néha hólyag je lenik meg. Ez körülbelül 24 órával az expozíció után történik. A bőrtünetek 1–3 napig rosszabbodnak, majd javulni kezde nek. Általában nincs viszketés. Az elváltozás nem fertőző.

Leggyakrabban a növényekben található furokumarinok (pszoralének) okozzák.” A hazánkban termesztett, gyógy- és fűszernövényként használt ernyősvirágzatúak a legaktívabb fototoxikus növények. (pl. sárgarépa, zeller, kapor, citrom, füge) A Nemzeti Munkaügyi Hivatal jogelődje, az Országos Mun kavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség háttérintézménye, az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet 2010-ben a foglalkozási bőrbetegségekkel (kontakt derma titiszek) kapcsolatban „lakossági” és „szakmai” tájékoztató anyagokat (útmutatót) jelentetett meg a honlapján:

„A bőrgyulladás megelőzésének legfontosabb lépései: − El kell kerülni a közvetlen bőrérintkezést a fototoxikus/ fotoallergén anyagokkal, növényekkel, amelyek bőrgyulla dást okoznak! − Védeni kell a bőrt! − Figyelni kell a bőrgyulladás korai tüneteire! A bőrt védeni kell a következők betartásával: − Megfelelő munka-/védőruhát és kesztyűt kell viselni, amely megakadályozza a közvetlen érintkezést a fototoxikus/ fotoallergén anyagokkal, növényekkel! − A bőrt védeni kell az UV-sugárzás hatásaitól! − Azonnal le kell mosni a bőrt, ha rákerül valamilyen anyag, amely irritációt, allergiás reakciót okozhat! − Fontos az alapos, de kíméletes szárítás a kézmosás, tisztál kodás után, amelyhez lehetőség szerint puha pamut vagy papír törlőt kell használni! − Rendszeresen ellenőrizni kell a bőrt és figyelni a bőrgyulla dás korai jeleire! A korai felfedezés megelőzheti a súlyosabb bőrgyulladás kialakulását. Panaszok esetén haladéktalanul orvoshoz kell fordulni, szükség esetén idejében meg kell kez deni a gyógykezelést.”

Jogszabályok Megjelent jogszabályok 187/2014. (VII. 25.) Korm. rendelet a mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettségekről szóló 504/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: 2014. 07. 26. 24/2014. (VII. 31.) NGM rendelet a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet, valamint a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek üzemeltetésének, szervizelésének egyes, az adóügyi ellenőrző egységgel ren-


delkező pénztárgépekre való átállást elősegítő szabályokról szóló 50/2013. (XI. 15.) NGM rendelet módosításáról Hatályos: 2014. 08. 01. 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről Hatályos: 2014. 08. 09., 2015. 01. 01., 2018. 01. 01. 40/2014. (VIII. 5.) BM rendelet a lőterekről, a lőfegyverek, lőszerek hatósági tárolásáról, a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményekről szóló 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet módosításáról Hatályos: 2014. 09. 04. 42/2014. (VIII. 19.) EMMI rendelet a helyes laborató riumi gyakorlat alkalmazásáról és ellenőrzéséről Hatályos: 2014. 09. 01. Hatálytalaítás: 9/2001. (III. 30.) EüM-FVM együttes rendelet a helyes laboratóriumi gyakorlat alkalmazásáról és ellenőrzéséről

43/2014. (VIII. 19.) EMMI rendelet az egészségügyi intézmények egészségügyi válsághelyzeti terveinek tartalmi követelményeiről, valamint egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Hatályos: 2014. 08. 22., 2014. 09. 01., 2014. 09. 02., 2015.01. 02., 2016. 12. 14. Módosítás: 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről Hatályos: 2014. 09. 01. 23/2014. (III. 27.) EMMI rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet módosításáról Hatályos: 2014. 08. 22., 2014. 09. 02. 29/2000. (X. 30.) EüM rendelet az egészségügyi intézmények katasztrófaterveinek tartalmi követelmé nyeiről Hatályos: 2014. 08. 22.

Szabványok Munkabiztonságot/tűzvédelmet érintő nemzeti szabványok közzététele a Szabványügyi Közlöny 2014. augusztusi száma alapján FIGYELEM!

A szürke mezőben lévő szabványok angol nyelven kerültek kiadásra

Az idegen nyelvű szabvány magyar nyelvű változata nem egyszerűen a forrásszabvány fordítása, hanem a fordítás alapján a szabvány magyar nyelvi értelmezésével a forrásszabvány tartalmát pontosan visszaadó, azzal azonos, a magyar szabványrendszerbe és a jogszabályi környezetbe illesztett magyar nemzeti szabvány.

1. MSZ EN 50291-1:2014

Villamos készülékek szén-monoxid érzékelésére lakóépületekben. 1. rész: Vizsgálati módszerek és működési követelmények – Az MSZ EN 50291-1:2011 és az MSZ EN 50291-1:2010/A1:2013 helyett

2. MSZ EN 50292:2013

Villamos készülékek a szén-monoxid érzékelésére lakóházakban, lakókocsikban és hajókon. Kiválasztási, üzembe helyezési, használati és karbantartási útmutató – Az MSZ EN 50292:2002 helyett, amely azonban 2016. 07. 15-ig még érvényes

MSZ EN 3. 3691-1:2013 ISO

Ipari targoncák. Biztonsági követelmények és igazolásuk. 1. rész: Önjáró ipari targoncák, kivéve: vezető nélküli targoncák, változtatható kinyúlású targoncák és teherszállító targoncák. – Az MSZ EN 1551:2001, az MSZ EN 1726-1:2001 és az MSZ EN 1726-1:1998/A1:2004 helyett

MSZ EN 3691-5:2014 ISO

Ipari targoncák. Biztonsági követelmények és igazolásuk. 5. rész: Gyalogkíséretű targoncák – Az MSZ EN ISO 3691-5:2010 helyett –

4.

5. MSZ EN 12464-2:2014

Fény és világítás. Munkahelyi világítás. 2. rész: Szabadtéri munkahelyek – Az MSZ EN 12464-2:2007 helyett –

6. MSZ EN 13964:2014

Álmennyezetek. Követelmények és vizsgálati módszerek – Az MSZ EN 13964:2004 és az MSZ EN 13964:2004/A1:2007 helyett –

A tűzveszélyesség vizsgálata. 11-12. rész: Vizsgálólángok. 1 kW névleges 7. MSZ EN 60695-11-2:2014 teljesítményű előkevert láng. A berendezés, az igazolóvizsgálat elrendezése és útmutató – Az MSZ EN 60695-11-2:2004 helyett –

Visszavont szabványok • MSZ ISO 251:1993 Szállítóhevederek szélessége és hosszúsága • MSZ ISO 252:1993 Szállítóhevederek tapadásszilárdsági követelményei • MSZ ISO 1217:1998 Térfogatkiszorítással működő kompresszorok. Átvételi vizsgálatok 7 E - M u n k a v é d e l e m | 2 0 1 4 . s z e p t e m b e r , X I I . é v f o l y a m 9 . s z á m

• • • • • •

MSZ ISO 10102:1993 Csavarok és csavaranyák szerelőszerszámai. Kétoldalas villás kulcsok MSZ ISO 10103:1993 Csavarok és csavaranyák szerelőszerszámai. Kétoldalas, egyenes és hajlított csillagkulcsok MSZ ISO 10104:1993 Csavarok és csavaranyák szerelőszerszámai. Kétoldalas, lépcsős és enyhén lépcsős csillagkulcsok MSZ ISO 1703:1995 Csavarok és csavaranyák szerelőszerszámai. Elnevezések MSZ ISO 2380-1:1992 Csavarhúzók egyenes hornyú csavarokhoz. Kézi és gépi csavarhúzók végződései MSZ ISO 2380-2:1994 Csavarhúzók egyenes hornyú csavarokhoz. 2. rész: Kézi csavarhúzók általános követelményei, pengehosszúságai és megjelölése

Egy munkabaleset tanulságai Kiiktatott biztonsági berendezés 1. A munkabaleset előzményei, tényállás A közel ötven fő munkavállalót foglalkoztató „R.” Kft. évtizedek óta acél és alumínium szerkezetek gyártásával foglalkozik. A minőségileg kifogástalan termékek előállítása megkívánta a technikai fejlesztést. Ezért ennek érdekében néhány esztendővel ezelőtt alapgépként üzembe helyeztek egy Salvagnini L3-30 típusú lézervágó berendezést. A baleset napján B. R. gépbeállító/gépkezelő a gyártási melléktermék (hulladék) lemezek darabolását végezte. A vágó automata zárt rendszerű, reteszelt védőburkolatokkal és optoelektronikai védőberendezéssel van felszerelve. Üzemszerű működés közben az elhúzható védőajtós szerkezet becsukott állapotban van, kinyitása esetén a gép azonnal leáll. Magyarázatként: az optoelektronika információ továbbítását, tárolását stb. elektromos és optikai úton megvalósító technika. Elektromos fény- és fényelektromos átalakítókat tartalmaz. Az optoelektronika eszközei (fotodióda, fototranzisztor, fényemissziós dióda, lézerdióda stb.) ma már túlnyomórészt félvezető alapanyagból készülnek. A munkavállaló a munkafolyamat felgyorsítása érdekében a védőajtó reteszelt biztonsági kapcsolóját egy fémdarabbal „kiékelte”, és elkezdte a lézerfej kezdőpontra állítását a kézi panelkapcsoló segítségével úgy, hogy közben az elhúzott védőajtó mögött a veszélyes térben tartózkodott. Ekkor a mobil kézi panelkapcsolóval beállítást kívánt végrehajtani. A lézerfej tartószerkezete megindult, és B. R.-t a védőajtóhoz lökte. A dinamikus erőhatásra felső teste összezúzódott. A kihívott mentők sérülését életveszélyesnek minősítették, állapotát stabilizálták, kórházba szállították. A vizsgálatok során megállapították, hogy a gépbeállító többszörös bordatörést, és belső szervek zúzódásával járó sérülést szenvedett.

2. A munkabaleset észlelése, a belső információ A balesetet R. R. gépkezelő észlelte, S. Á. munkatársa értesítette a mentőket, valamint a részlegvezetőt. A részleg

vezető az ügyvezetőt tájékoztatta a bekövetkezett balesetről. Az ügyvezető haladéktalanul felvette a kapcsolatot a munkavédelmi feladatokat ellátó „külsős” munkavédelmi szakemberrel. A helyszínre utazó munkavédelmi mérnökképesítésű vállalkozó a helyszínre utazás közben telefonon értesítette a Munkavédelmi Felügyelőséget. A baleset vizsgálatban való részvétel lehetőségét a munkavédelmi képviselő részére biztosították.

3. A munkabaleset kivizsgálása A Munkavédelmi Felügyelőség felügyelője a bejelentést követő két órán belül a helyszínre érkezett. A munkavédelmi vállalkozó iránymutatása alapján biztosították a helyszínt. Előkészítették a vizsgálathoz a dokumentációkat többek között a lézervágó gépkönyvét, az üzembe helyezést megelőző vizsgálat jegyzőkönyveit, a kezelési utasítást, a kockázatértékelés vonatkozó részét, az egyéni védőeszköz juttatási rendet, az egyéni védőeszköz átvételét igazoló nyilvántartást, az oktatási tematikát és az oktatási naplót stb. A helyszínvázlat mellett fényképfelvételeket készítettek, rögzítették a balesetet észlelő munkatárs és a közvetlen irányítást végző részlegvezető adatait. A helyszíni körülmények rögzítése után azonnal megkezdték a műszaki vezető és a segédmunkás tanúnkénti meghallgatását.

4. A kivizsgálás megállapításai 4.1. Személyi tényezők Az életveszélyes sérülést szenvedett technikus képesítésű gépkezelő harmadik éve dolgozik a kft.-nél. Határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatták. Az életveszélyes sérülést szenvedett B. R. a munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálaton részt vett, „alkalmas” minősítést kapott. B. R.-t – több munkatársával együtt – a Salvagnini L3-30 típusú lézervágó berendezés biztonságos kezelésére mind a gyártó cég szakembere, mind a gyártó cég magyarországi képviselője is dokumentáltan betanította az üzembe helyezést követően. A munkavállalók részére – a bemutatott dokumentáció szerint – a munkavédelmi oktatást a munkavédelmi szakember által összeállított program alapján megtartották.


A súlyos munkabalesetet szenvedett munkavállalónál az alkoholos befolyásoltság megállapítására igazságügyi orvos szakértői vizsgálatot nem kezdeményeztek. 4.2. Egyéni védőeszköz A munkáltató munkabiztonsági szakembere elkészítette a kockázatértékelésen alapuló egyéni védőeszköz juttatási rendet, meghatározva az egyéni védőeszközök körét. Mechanikai hatások ellen védőkesztyűt, antisztatikus, olajálló csúszásgátló talpú, orrmerevítős lábbelit, és védőszemüveget biztosítottak. 4.3. Munkaeszköz Az ellenőrzés során megállapításra került, hogy a Salvagnini L3-30 típusú 20 mm-es lágyacél, 12 mm-es rozsdamentes acél, 10 mm-es alumínium, 5 mm-es vastagságú réz anyag megmunkálására alkalmas lézervágó berendezés műszaki állapota megfelelő volt. Az üzembe helyezést megelőzően munkavédelmi szakember elvégezte a gépvizsgálatot, amelyről készült jegyzőkönyv szerint a gép minden tekintetben megfelelő volt a biztonságos munkavégzésre. A lézervágó gép megfelelő érintésvédelmi minősítéssel rendelkezett, valamint magyar nyelvű üzemeltetési dokumentációval, ill. kezelési és karbantartási utasítással is. A gépet reteszelt védőburkolattal (védőajtó), optikai fotocellás védőberendezéssel, reteszelt védőkapuval, védőkerettel (védőrács), kulcsos kapcsolóval és vészleállító gombokkal látták el. Megállapításra került ugyanakkor az is, hogy a védőajtó reteszelése – ahogy ezt a munkabaleset is bizonyította – könnyedén hatástalanítható volt. 4.4. Munkakörnyezet A baleset időpontjában, a csarnokban +22–24° C fok volt a levegő hőmérséklete. A megvilágítás megfelelt az MSZ EN 12464-1 szabvány előírásainak. A munkaeszköz biztonságos kezeléséhez a helyszükséglet biztosított volt, a „körbejárhatóságot” megmunkálásra előkészített anyagok, kész, ill. félkész termékek, vagy felgyülemlett hulladék anyag nem korlátozta. 4.5. Egyéb dokumentációk Munkahelyi kockázatértékelést a munkáltató által megbízott munkavédelmi vállalkozó elvégezte, az NMH Munka védelmi és Munkaügyi Igazgatóság – a munkabaleset időpontjában-érvényben lévő – útmutatójában foglalt elvárásoknak megfelelt.

hatott volna a munkafolyamatot irányító vezető. Nem tettek eleget teljes mértékben az Mvt. 54. § (7) bekezdés előírásaiban foglaltaknak. „54. § (7)Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos mun kavégzés érdekében a munkáltató köteles a) a szükséges utasításokat és tájékoztatást a munkavégzést megelőzően a munkavállalónak megadni; b) rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket;” 5.2. Balesetet szenvedett munkavállaló Az életveszélyes sérüléssel járó munkabalesetet szenvedett munkavállaló azzal a cselekedetével, hogy védőajtó reteszelését, biztonsági berendezését egy fém zártszelvény darabbal hatástalanította – a kezelési útmutatón túl – megsértette az Mvt. 60. §. (1) bekezdés a) pontban valamint a (2) bekezdésben foglaltakat. „60. § (1) A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfele lően végezhet munkát. A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. Így különösen köteles a) a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapo táról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni; (2) A munkavállaló önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket.”

6. A munkabaleset okláncolata • Hulladékdarabolás Salvagnini L3-30 típusú lézervágó berendezéssel. • A biztonsági berendezés kiiktathatóságának egyszerű lehetősége. • A munkafolyamat gyorsítása érdekében a védőajtó reteszelésének kiiktatása. • Veszélyes térbe való belépés. • Vágáshoz tartozó művelet „kalibrálás” a veszélyes térben. • A műveletet, a lézerfej mozgatását a munkavállaló megindította. • A lézerfej tartószerkezete a munkavállalót a védőajtóhoz szorította. • Bordatörés és lépsérülés bekövetkezése.

5. A tevékenységgel összefüggő megállapítások

7. A munkáltató intézkedése a hasonló munkabaleset megelőzése érdekében

5.1. Munkáltató A balesetvizsgálat – tanúmeghallgatás – során megállapításra került, hogy a munkavállaló(k) a munkafolyamat gyorsítása érdekében már több alkalommal kiiktatták a biztonsági berendezést, melyet hatékonyabb ellenőrzéssel feltár-

• A munkabaleset tanulságainak széleskörű ismertetése. • Intézkedés a biztonságos munkavégzés feltételeinek folyamatos, rendszeres ellenőrzésére. • Műszaki megoldás tervezése, kialakítása a biztonsági berendezés kiiktathatóságának megelőzése érdekében. 9


A munkavédelmi képviselő egyetértett a munkabaleset kivizsgálás megállapításaival és a hasonló munkabaleset megelőzését szolgáló intézkedésekkel.

8. Munkavédelmi Felügyelőség intézkedése • A tevékenység felfüggesztése. • Munkavédelmi bírság kiszabása az Mvt. 54. (7) bekezdés nem teljes körű teljesítése miatt.

9. A munkabalesethez kapcsolható munkabaleseti jegyzőkönyv „E” blokkjának kitöltése Az NHM Munkavédelmi és Munka ügyi Igazgatóságának 2013. július 2-ai tájékoztatásában foglaltak figyelembe vételével.

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk Kérdés Milyen speciális munkavédelmi szabályai vannak a megvál tozott munkaképességű vagy a fogyatékossággal élők foglalkoz tatásnak?

Mvt. 19. § (4): „Olyan munkahelyek létesítésénél, ahol moz gáskorlátozott vagy egyéb testi fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak, a fizikai környezetnek illeszkednie kell az emberi test megváltozott tulajdonságaihoz.”

Válasz A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalókra vonatkozó szabályozás nem egységes. Ezt bizonyítja, hogy a területet érintő alapvető szabályokat rögzítő jogszabályok, az Mvt. és a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet is tartalmaz azonos terminológiát, ugyanakkor a sérülékeny csoportra vonatkozóan eltérő csoport meghatározást is. A sérülékeny csoport meghatározása tehát az Mvt.-ben és az NM rendeletben sincs szinkronban.

Az Mvt. szerint a munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. Az Mvt. a 2004-ben hatályba lépett módosítása ezt kiegészítette azzal, hogy a sérülékeny csoportba tartozó munkavállalókat a külön jogszabályban foglaltak szerint óvni kell az őket különösen érintő egészségkárosító kockázatoktól (Mvt. 50/A. §). Ezek a külön jogszabályok az alábbiak: • Az NM rendelet 15. §-a kimondja, hogy a munkáltatónak írásban kell meghatározni a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjét, irányát és a sérülékeny csoportok számára tiltott munkaköröket, tevékenységeket. • A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet kiemelten kezeli a terhes nők és a szopta tós anyák egészségének védelmét. A terhes nők és a szoptatós anyák részére biztosítani kell, hogy a munkaszünetekben – ha ez egészségügyi okokból szükséges, akkor a munkaidő alatt is – megfelelően kialakított, fekvőhellyel ellátott helyiségben pihenhessenek (17. §). A munkahelyek kialakításánál a megváltozott munkaké pességű (fogyatékos) munkavállalók adottságaira figyelemmel kell lenni (21. §). „(2) Azokon a munkahelyeken, ahol megváltozott munka képességű (fogyatékos) munkavállalókat kívánnak foglal koztatni, az ajtókat, az átjárókat, a szintbeli különbsége ket áthidalókat, a lépcsőket, a zuhanyozókat, a mosdókat és a munkahellyel összefüggő berendezéseket a testi

2004. május 1-jétől hatályos Mvt. módosítás az értelmező rendelkezések közé beemelte a sérülékeny csoport fogalmát. Mvt. 87. § 8/A pont: „Sérülékeny csoport: az a munkaválla lói kategória, amelybe tartozó munkavállalókat testi, lelki adottságaik, állapotuk következtében a munkavégzéssel össze függő kockázatok fokozottan fenyegetnek, illetve akik maguk is fokozott kockázatot jelenthetnek munkavégzésük során (pl. fiatalkorúak, terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szop tató anyák, idősödők, megváltozott munkaképességűek).” Az Mvt.-ben a sérülékeny csoportra vonatkozó meghatározás az érintett munkavállalók fokozottabb védelmét szolgálja, elsősorban a munkahelyek kialakítása, és a munkakörülmények biztosítása tekintetében. A megváltozott munkaképességű munkavállalók munkavégzésénél a fogyatékosság és a munkavégző képesség figyelembe vételével kell a munkavégzés körülményeit meghatározni és kialakítani. A minden munkavállalóra kiterjedő általános jogszabályi előíráson túl az Mvt. a sérülékeny csoportba tartozó munkavállalókkal kapcsolatos külön szabályokat is tartalmaz. 10

2 0 1 4 . s z e p t e m b e r , X I I . é v f o l y a m 9 . s z á m | E - M u n k a v é d e l e m

•

•

•

adottságaiknak megfelelően, illetve megváltozott munka képességükre figyelemmel kell kialakítani, vagy szükség esetén átalakítani. (3) A megváltozott munkaképességű (fogyatékos) munka vállalók részére munkahelyükön biztosítani kell az egészsé ges és biztonságos munkavégzésükhöz szükséges, általuk felismerhető jelzéseket.” Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet 4. számú melléklet I. fejezetének 16. pontja rendelkezik arról, hogy a terhes nőknek és a szoptatós anyáknak megfelelő fekvőhelyet és pihenési lehetőséget kell biztosítani. A 17. pont foglalkozik a megváltozott munkaképességű munkavállalók építési munkahelyen történő munkavégzésekor követendő speciális szabályokkal: „A munkahelyek kialakításánál figyelemmel kell lenni a megváltozott munkaképességű munkavállalók adottságaira. E követelmény különösen a megváltozott munkaképességű (fogyatékos) munkavállalók által igénybe vett ajtókra, át járókra, lépcsőházakra, zuhanyozókra, mosdókra, illemhe lyekre és munkahelyekre vonatkozik, továbbá azokra a munkahelyekre, ahol e munkavállalók közvetlenül tevé kenykednek.” A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet kifejezetten tiltja a terhes nő munkahelyi rákkeltőkkel történő foglalkoztatását, fiatalkorú személyt csak egyéni védőeszközök alkalmazása esetén és a gyakorlati képzéshez szükséges időben és mértékben lehet rákkeltővel foglalkoztatni. A munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet értelmében a munkáltatónak a kockázatértékelés során figyelembe kell venni a sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók (terhes nők, fiatalkorúak, hallássérült munkavállalók) egészségét és biztonságát érintő bármilyen hatást. Az NM rendelet 1. § o) pontja szerinti meghatározásban „sérülékeny csoportok: fiatalkorúak, továbbá terhes, nem régen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, valamint idősödők”.

Az NM rendelet 2. § (1) bekezdése szerint a rendelet hatálya kiterjed a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata és vélemé nyezése tekintetében minden munkavállalóra, akit szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatnak. A megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő munkavállalók a fogyatékosságokat illetően nem alkotnak homogén csoportot – különböző idült betegség, baleseti sérülés, veleszületett látás, hallás, mozgáskorlátozottság vagy egyéb állapot miatt – ezért egyénre szabottan lehet és kell meghatározni (további) tiltásokat, korlátozásokat.

Az NM rendelet 3. § (6) bekezdése alapján: „A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság vizsgálata nem terjed ki a munkaképesség változás mértékének, a rokkantság fokának meghatározására, valamint a szellemi képesség és az elmeállapot véleményezésére.” A megváltozott munkaképességű személy fogalomkör magába foglalja az egészségkárosodott és a fogyatékossággal élő személyeket. • Megváltozott munkaképességű személy: aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek [A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés m) pontja]. Megváltozott munkaképességűeknek tekinthető a mun kahelyi baleset, foglalkozási megbetegedés miatt baleseti járadékban, baleseti nyugdíjban részesülő munkavállaló is, aki munkáltatói intézkedés nélkül nem alkalmas korábbi munkakörének ellátására. • Fogyatékos személy az, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszicho szociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja (1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról). Munkavédelmi szempontból a magyar szabályozás nem tesz különbséget aközött, hogy a munkavállaló megváltozott mun kaképességű, vagy fogyatékossággal élő. • Az Mvt. 19. § (4) bekezdése szerint a munkahelyek létesítésekor a mozgáskorlátozott vagy egyéb testi fogyatékos munkavállalók megváltozott tulajdonságához kell illeszkednie a fizikai környezetnek. • A 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 21. §-a szintén a megváltozott munkaképességű (fogyatékos) munkavállalók adottságainak figyelembevételére kötelez a munkahelyek kialakítása során. • Hasonlóan rendelkezik a 4/2002 (II.20.) SzCsM-EüM együttes rendelet 4. számú melléklet I. fejezetének 17. pontja, mely a megváltozott munkaképességű (fogyatékos) munkavállalók által igénybevett munkahelyekre vonatkozik. A megváltozott munkaképességűek, fogyatékossággal élők foglalkoztatásának alapvető feltétele annak megállapítása, hogy a csökkent munkaképesség mennyiben befolyásolja a munkavégzést a különböző munkakörökben. Meg kell továbbá állapítani azt is, hogy milyen munkakörben és milyen feltételek mellett lehetséges a foglalkoztatás állapotrosszabbodás veszélye nélkül. Külön figyelemmel kell lenni arra, hogy a csökkent munkaképességű vagy fogyatékossággal élő munkavállaló idült betegsége vagy fogyatékossága nem idézhet elő fokozott baleseti veszélyt. 11


Kérjük, az alábbi szolgáltatást ajánlja cége munkaügyi vezetőjének figyelmébe!

A Fórum Média Kiadó új, átfogó szolgáltatása: Munkaügyi, bérgazdálkodási és társadalombiztosítási audit! Kiadónk egy egyedülálló szolgáltatást bocsát útjára, amelyet munkáltatók figyelmébe ajánlunk. A szolgáltatás kivételes jellege a problémák komplex kezelésében, a kérdések munkajogi, adó- és társadalombiztosítási szempontból való egyidejű megközelítésében és megoldásában áll. Munkajogász szakértőink – a megbízók egyedi igényei szerint – teljes munkajogi átvilágítást végeznek, amely során a munkaügyi dokumentáció átvizsgálásán és a hatályos jogszabályi előírásokhoz igazításán túl adótanácsadóink közreműködésével bérgazdálkodási tervet készítenek, amely segítségével a munkáltatók jelentős összegeket takaríthatnak meg. Szakértőink a problémás esetek megfelelő jogi keze lését és a megbízóink kérése szerint elkészített munkaügyi iratminták elkészítését követően – azok megfelelő alkalmazása érdekében – utánkövetést is végeznek, amelynek keretében megválaszolják kérdéseiket és szakmai támogatást nyújtanak az átmeneti időszakban.

Miért érdemes igénybe venni a szolgáltatásunkat? Az idén már negyedik alkalommal módosul a Munka Törvénykönyve. Az új Ptk. márciusi hatályba lépése is számos változást hoz a munka világában. Az újdonságok között elmélyült jogi tudás és speciá lis gyakorlati tapasztalat nélkül nem könnyű eligazodni. Munkajogász-ügyvédekből és adótanácsadókból álló szakértői csapatunk ebben nyújt a munkáltatók számára szakmai támogatást. Új, átfogó szolgáltatásunk a munkáltatók bérgazdálkodásának a racionalizálására, a jogszabályok által biztosított lehetőségek maximális kiaknázására fókuszál, amely komoly versenyelőnyt jelenthet a szolgáltatást igénybe vevő társaságoknak. Szolgáltatásunk színvonalára a szakértőink magas szintű jogi és közgazdasági tudása, valamint a sok éves tanácsadói és peres tapasztalata a garancia.

A szolgáltatásunkról részletesebben a www.forum-media.hu/munkaugyi-tanacsadas honlapon tájékozódhat, amennyiben kérdése van, írjon a [email protected] e-mail címre!

A Munkavédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkavédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-Munkavédelem XII. évfolyam, kilencedik szám, 2014. szeptember Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Petren Ágnes HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.forum-szaklapok.hu www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: M. C. Direct Kft.

E-munkavédelem. Szakmai folyóirat. Tartalom szeptember XII. évfolyam 9. szám

Recommend Documents