E-munkavédelem. Szakmai folyóirat. Tartalom november XII. évfolyam 11. szám

2014. november  |  XII. évfolyam  11. szám

E-munkavédelem Szak mai folyóirat

Tartalom Munkabiztonság

• 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól • 258/2014. (X. 10.) Korm. rendelet az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról

A hónap témája

• Az NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának tájékoztatója az építőgépkezelői jogosítványok érvényességéről

Rövid hírek, tájékoztatók Jogszabályok Szabványok Egy munkabaleset tanulságai • Kiszakadt az omegaékes fali kampó

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk

• Utánvilágító kialakítású kell legyen az elsősegélynyújtó hely jelölésére szolgáló tábla? • Mit értünk önálló foglalkoztatáson?

Szerző: Kálmán László

Tisztelt Előfizetőnk!

A kézirat lezárásának dátuma: 2014. október 26.

Honlapunkon letölthető, szerkeszthető Word formátumú iratmintákat talál! Honlapunk címe, melyen a szolgáltatás ­el­érhető: www.forum-szaklapok.hu Felhasználói név: MVszaklap; jelszó: MunkaVed1411 Munkavédelemmel kapcsolatos kérdé­seit az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

Munkabiztonság 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól

• •

A rendelet a kihirdetés napján lépett hatályba. Egyidejűleg hatályát vesztette a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól szóló 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet. A rendelet hatálya kiterjed a hulladékgazdálkodási létesítmények kialakítására és üzemeltetésére. (átvételi hely, hulladékgyűjtő pont, hulladékgyűjtő udvar, munkahelyi gyűjtő­ hely, üzemi gyűjtőhely, hulladéktároló hely, komposztáló telep, átrakóállomás, válogatómű). A továbbiakban a munkahelyi gyűjtőhely, üzemi gyűjtőhely előírásait ismertetjük, mivel a rendelet előírásai a termelő üzemek döntő többségét érintik – hulladék szinte mindenütt keletkezik, az előírások szerinti működtetés, kialakítás biztosítása alapvető üzemi érdeket jelent, nem is beszélve a „zöldhatóság” ezirányú, egyre határozottabb ellenőrzéseiről.

•

Munkahelyi gyűjtőhely: „a természetes személynek nem minősülő hulladéktermelő által a telephelyén végzett munka során képződő hulladék elkülönített gyűjtésére szolgáló, a telephelyen kialakított hely, ahol a hulladéktermelő a hulladékot gyűjtőedényben, konténerben, továbbá a hulladék biztonságos gyűjtését lehetővé tevő helyiségben vagy szilárd burkolattal ellátott, elkerített területen gyűjti;” Üzemi gyűjtőhely: „a gazdálkodó szervezet hulladéktermelő telephelyén létesített olyan, e rendeletben meghatározott műszaki kialakítással rendelkező építmény, amely a hulladéktermelő tevékenységével összefüggésben képződött és munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtött hulladék munkahelyi gyűjtést követő, elszállításig történő elkülönített gyűjtésére szolgál;”

•

Munkahelyi gyűjtőhely követelményei • Ha környezetvédelmi szempontból indokolt és műszakilag megvalósítható, a munkahelyi gyűjtőhelyet a hulladék képződésének helyén kell kialakítani. • Ha a munkahelyi gyűjtőhelyet nem önálló helyiségként alakítják ki, akkor vonal felfestésével vagy kerítéssel a mun­ kahelyi gyűjtőhelyet a telephelyen lévő egyéb létesítmények­ től el kell határolni. • Olyan telephelyen, ahol több munkahelyi gyűjtőhely is üzemel, a munkahelyi gyűjtőhelyet táblával kell jelezni.

•

•

•

A táblán a munkahelyi gyűjtőhelyre utaló feliratot úgy kell feltüntetni, hogy az mindenki számára jól látható és olvasható legyen. Munkahelyi gyűjtőhely hulladékgazdálkodási engedély, illetve nyilvántartásba vétel nélkül üzemeltethető. A munkahelyi gyűjtőhelyen csak olyan hulladék gyűjthető, amely a munkahelyi gyűjtőhellyel azonos telephelyen képződik. A munkahelyi gyűjtőhelyen a hulladékot hulladéktípusonként, hulladékfajtánként vagy a hulladék jellegének megfelelően elkülönítetten kell gyűjteni. Ha a hulladékot gyűjtőedényben vagy konténerben gyűjtik, akkor a gyűjtőedényt, illetve a konténert a benne elhelyezhető hulladék fajtájára vagy típusára utaló megkü­ lönböztethető jelzéssel, illetve felirattal kell ellátni. Veszélyes hulladék gyűjtése esetén gyűjtőedényként, konténerként csak olyan műszaki védelemmel ellátott gyűjtőedény, konténer használható, amely a hulladék környezetbe történő kijutását megakadályozza. Ha a veszélyes hulladékot nem gyűjtőedényben vagy konténerben gyűjtik, a hulladék gyűjtését lehetővé tevő helyiséget vagy területet a hulladék fizikai és kémiai tulajdonságainak ellenálló, teherbíró, folyadékzáró és – szükség szerint – kármentő aljzattal kell kialakítani. Munkahelyi gyűjtőhelyen hulladék a hulladék képződésétől számított legfeljebb 6 hónapig gyűjthető, kivéve az egész­ ségügyi hulladékot.

Üzemi gyűjtőhely követelményei • Üzemi gyűjtőhelyet akkor kell kialakítani, ha: − a munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtött hulladékot a munkahelyi gyűjtőhelyről nem szállítják el közvetlenül a telephelyen kívüli kezelése céljából, − a munkahelyi gyűjtőhely üzemeltetője a hulladékgazdálkodási kötelezettségeit másképp nem tudja ellátni. − a felügyelőség szakhatóságként vagy saját hatáskörében eljárva a telephelyi jellemzők, a képződött hulladék fajtája, jellege, típusa, továbbá a hulladék elhelyezésének módja alapján azt indokoltnak tartja, − valamint azt kormányrendelet vagy miniszteri rendelet előírja. • Az üzemi gyűjtőhelyet térben körülhatárolt gyűjtőtérrel rendelkező hulladékgazdálkodási létesítményként kell kialakítani. • Az üzemi gyűjtőhelyhez vezető és az üzemi gyűjtőhely területén belül kialakított közlekedési útvonal és gyűjtőtér burkolatát nem veszélyes hulladék gyűjtése esetén egységes és egybefüggő, veszélyes hulladék esetén egységes, egybe­ függő, vízzáró és szilárd burkolattal kell ellátni.

2 2 0 1 4 . n o v e m b e r , X I I . é v f o l y a m 1 1 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

• Veszélyes hulladék gyűjtése esetén a gyűjtőtér burkolatát

•

• • •

• • • •

• •

• •

•

•

•

•

olyan anyagból kell kialakítani, amely a veszélyes hulladékkal történő esetleges kölcsönhatás esetén bekövetkező kémiai reakcióknak ellenáll. Ha a veszélyes hulladék csapadékvízzel érintkezik, az útburkolat mellett biztosítani kell a csurgalék- és csapadékvíz elvezetését, valamint – szükség esetén – az ezek tárolására szolgáló rendszert. A külső és belső közlekedési útvonalakat, illetve gyűjtőtereket a gépi mozgató- és szállítóeszközök számára jól megközelíthetően kell kialakítani. Az üzemi gyűjtőhelyet körül kell keríteni. Az üzemi gyűjtőhelyet táblával kell jelezni. Ha az üzemi gyűjtőhelyen veszélyes hulladékot gyűjtenek, az üzemi gyűjtőhelyen a hulladék veszélyességére figyelmeztető táblát is el kell helyezni. Üzemi gyűjtőhely hulladékgazdálkodási engedély vagy nyilvántartásba vétel nélkül üzemeltethető. A  hulladékot hulladéktípusonként, hulladék-fajtánként vagy a hulladék jellegének megfelelően elkülönítetten kell gyűjteni. A gyűjtőedényt, konténert a benne gyűjtött hulladéktípusra, hulladékjellegre vagy hulladékfajtára utaló megkülön­ böztető jelzéssel, illetve felirattal kell ellátni. Az üzemi gyűjtőhelyet, a gyűjtés során használt gyűjtőedények, konténerek és gyűjtőterek állapotát az üzemeltetési szabályzat előírásai szerint rendszeresen ellenőrizni, tisztí­ tani és szükség szerint javítani kell. Üzemi gyűjtőhelyen a hulladék az üzemeltetési szabályzatban meghatározott ideig, de legfeljebb 1 évig gyűjthető. Üzemi gyűjtőhelyen a telephely vagy a telephelyek területén belül képződő hulladékon, az üzemeltetéséhez szükséges eszközökön, berendezéseken kívül mást gyűjteni, elhelyezni vagy tárolni nem lehet. Az üzemeltetőnek gondoskodni kell az üzemi gyűjtőhely őrzéséről és az illetéktelen személyek behatolása elleni vé­ delemről. Ha az üzemi gyűjtőhelyen veszélyes hulladékot gyűjtenek, műszaki megoldásokkal biztosítani kell, hogy a  gyűjtés időtartama alatt veszélyes hulladék ne szennyezze a környezetet. Veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyen csak olyan műszaki védelemmel ellátott gyűjtőedényben, konténerben gyűjthető, amely a hulladék környezetbe történő kijutását meg­ akadályozza. Nyílt téri gyűjtés esetén a veszélyes hulladékot tartalmazó gyűjtőedényt vagy konténert a hulladék fizikai és kémiai tulajdonságainak ellenálló, teherbíró, folyadékzáró és – szükség szerint – kármentővel ellátott aljzaton kell gyűjteni. Az üzemi gyűjtőhelyen a veszélyes hulladékkal érintkező és a veszélyes hulladék szállítására, gyűjtésére szolgáló felületekről származó csurgalék- és csapadékvizet össze kell gyűjteni, és gondoskodni kell a kezeléséről. Az  üzemi gyűjtőhelyen gyűjtött hulladékról naprakész módon üzemnaplót kell vezetni. Az üzemnaplót a következő tartalommal kell vezetni: − az üzemi gyűjtőhelyen gyűjtött hulladék mennyisége, összetétele (hulladéktípus, -fajta, és -jelleg szerint),

− a hulladék üzemi gyűjtőhelyen történő elhelyezésének és onnan történő elszállításának időpontja,

− annak adatai, akinek részére az üzemi gyűjtőhely üzemeltetője a hulladékot átadja,

− az üzemvitellel kapcsolatos rendkívüli események (így

különösen az üzemzavar, a szokásostól eltérő, rendkí­vüli üzemállapotok oka, ideje és időtartama, az azok megszüntetésére tett intézkedések, továbbá betörés, lopás, baleset), − valamint a hatósági ellenőrzések megállapításai és az ezek hatására tett intézkedések. • Az üzemi gyűjtőhely csak az üzemeltetési szabályzatban foglaltak szerint, a felügyelőség általi jóváhagyását köve­ tően üzemeltethető. A hatálybelépésekor működő munkahelyi gyűjtőhely, hulladékgyűjtő udvar, hulladéktároló hely, valamint üzemi gyűj­ tőhely a rendeletben meghatározott módon történő műszaki kialakításáról, a rendelet hatálybalépését követő 2 éven belül gondoskodni kell, ha kialakítása nem felel meg a 2. melléklet szerinti követelményeknek. A 2. sz. melléklet műszaki előírásokat tartalmaz a hulladékgyűjtő udvar, az üzemi gyűjtőhely és a hulladéktároló hely kialakítására: • az alapterület, • a szilárd burkolat, a szigetelés, a szivárgó rendszer tekintetében, • valamint a műszaki felszereltséget illetően (kármentesítő anyag, tűzoltó készülék, kéziszerszámok, egyéni védő­ felszerelések). Megjegyzés A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete (Szabályzat a veszélyes hulladékok gyűjtéséről és tárolásáról) is tartalmaz műszaki előírásokat „A veszélyes hulladékok gyűjtésénél és tárolásánál alkalmazandó műszaki védelem szerkezeti elemei.” címszó alatt.

258/2014. (X. 10.) Korm. rendelet az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról A módosítás gyakorlatilag az EU jogszabályi módosításoknak való megfelelést szolgálja: • a listákra új berendezések kerültek fel, • néhány esetben a mentességi határidők módosultak, • illetve pontosítások kerültek átvezetésre. Néhány gondolattal bemutatjuk az alaprendeletet, mivel kevésbé ismert a munkavédelmi szakmai körökben. A rendelet hatálya az elektromos és elektronikus berendezésekre és az azokban alkalmazható veszélyes anyagokra terjed ki.

3 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 4 . n o v e m b e r , X I I . é v f o l y a m 1 1 . s z á m

Az elektromos és elektronikus berendezés – beleértve a javításához, újra használatához, működésének megújításához vagy teljesítménye javításához felhasznált kábeleket és cserealkatrészeket is –, ha homogén anyagában az alábbi táblázatba foglalt anyagot a megengedettnél nagyobb koncentrációban tartalmazza – a rendelet 2. és 3. mellékletében felsorolt kivétellel –, nem hozható forgalomba. Az elektromos és elektronikus berendezésekben alkalmazható veszélyes anyagok és azok megengedett legnagyobb mennyisége

Veszélyes anyag

Legnagyobb megengedett tömegszázalék

1.

Ólom

0,1

2.

Higany

0,1

3.

Kadmium

0,01

4.

Hat vegyértékű króm

0,1

5.

Polibrómozott bifenilek (PBB)

0,1

6.

Polibrómozott difenil-éterek (PBDE)

0,1

A műszaki–technikai fejlettség jelenlegi szintjén azonban számos elektromos és elektronikus berendezés (pl. fényforrások, kondenzátorok, elektromos forrasztóanyagok stb.) tartalmaz az előbb felsorolt veszélyes anyagok esetében nagyobb men�nyiséget, amelyek csökkentése indokolt, az EU jogszabályok kikényszerítik. A jogszabályi szigorítások arra ösztönzik a gyártókat, hogy a műszaki fejlesztéseik azt is biztosítsák, hogy a termékeik gyártásánál felhasznált veszélyes anyagok men�nyisége csökkenjen. A rendelet 2. és 3. melléklete – a felsorolt elektromos és elektronikus berendezések tekintetében – a teljesítmény figyelembe vételével szabályozza a felhasznált veszélyes anyag maximálisan megengedett koncentrációját, valamint az alkalmazás korlátozása alóli mentesség határidejét, gyakorlatilag azt, hogy milyen határidőig lehet a veszélyes anyagot a berendezések gyártásánál ilyen maximálisan megengedett koncentrációban felhasználni. Ha a 2. és 3. mellékletben a veszélyes anyag tekintetében mentességi határidő került előírásra, egyedi mentesség ad­ ható. Mentesség abban az esetben szerezhető, ha az nem gyengíti vegyi anyagokra vonatkozó EU jogszabályokban előírt, a környezet és az egészség tekintetében biztosított védelmet, és ha: • a veszélyes anyag kivonása vagy helyettesítése műszakilag vagy tudományosan nem kivitelezhető, • a helyettesítő anyagok megbízhatósága nem biztosított, vagy • a helyettesítés által okozott összes káros környezeti, egészségügyi és fogyasztók biztonságát érintő hatás várhatóan meghaladja az így elért összes környezeti, egészségügyi és fogyasztók biztonságát érintő előnyt. A mentesség megújítására vonatkozó kérelmet a mentességi határidő lejárta előtt legalább 18 hónappal kell benyújtani.

A rendelet előírásokat tartalmaz:

• a gyártó kötelezettségére (műszaki dokumentáció készítése,

belső gyártásellenőrzési eljárás biztosítása megfelelőség esetén EU megfelelőségi nyilatkozat kiállítása és CE jelölés elhelyezése a készterméken), • az importőr, forgalmazó kötelezettségére, valamint kijelöli termékcsoportonként az ellenőrzésre kötelezetteket (fogyasztóvédelmi hatóság, Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal, Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal kereskedelmi és piacfelügyeleti hatósága).

A hónap témája Az NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának tájékoztatója az építőgépkezelői jogosítványok érvényességéről Az Országos Emelőgépes Egyesület az építőgépkezelői jogosítványok érvényességére vonatkozó szabályozással kapcsolatban állásfoglalás kéréssel fordult az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához. A levélben foglaltak szerint: 1. A közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelete a következőket tartalmazza: „8. § (4) Az építőgépkezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgépkezelők képzéséről szóló 6/1980. (1. 25.) ÉVMKPM együttes rendelet alapján kiadott építőgépkezelői jogosítvány a bejegyzett géptípus kezelésére jogosít. Az e rendelet 2.  mellékletében meghatározott gépcsoportokba tartozó gép kezelésére jogosító építőgépkezelői jogosítvány az emelő- és rakodógép kezelésére 2015. december 31-ig jogosít.” Kérdés: „Elveszítheti-e valaki a szakma gyakorlásához szük­ séges képességét, tudását azzal, ha annak igazolását utólag, időben korlátozzák?” „2.) A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztálya a Gazdasági Közlöny 2005. évi 12. számában közzétette, hogy az emelőgépek vonatkozásában a 6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendeletnek megfelelően az 1994. december 26-át megelőzően megkezdett szakképzés eredményes befejezését követően kiadott jogosítványok érvényesek, azok államilag elismert szakképzést igazolnak (2. melléklet). Ugyanakkor a 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdés 2. mondata előírja: „Az emelőgépek kezelése esetében a gépkezelői jogosítvány megszerzése nem mentesít az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, államilag el­ ismert szakképesítés megszerzésének kötelezettsége alól.” Kérdés: „Amennyiben a jogosítvány érvényessége alatt más területre is jogosultságot származtatott, a visszavonásakor ezt a jogosultságot nem kellett volna továbbra is fenntartani, fenn­tartatni?”

4 2 0 1 4 . n o v e m b e r , X I I . é v f o l y a m 1 1 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala megkereste a Nem­zeti Fejlesztési Minisztériumot, melyre a tárca válaszlevelében a következő tájékoztatást adta: „A közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet (R.) egyes rendelkezéseivel kapcsolatosan küldött megkeresésében foglaltakra az alábbiakban tájékoztatom: Az R.1. § (1) bekezdés rendelkezése szerint a rendelet hatálya a közúti áruszállítást végző jármű megrakásához vagy ennek előkészítéséhez alkalmazott minden olyan önjáró emelő- és rakodógépre (járműre), továbbá járműre szerelt gépi beren­ dezésre terjed ki, amelyet anyagmozgatásra, rakodásra, eme­ lésre  – a bányaművelés föld alatti létesítményei, a külfejtés, a villamoshálózat-építés, a vasúti felépítmények létesítése kivételével - használnak. Az R. 8. § (4) bekezdésének rendelkezése szerint, a rendelet hatálya alá tartozó rakodási tevékenységekhez – az építő­ gépkezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgépkezelők képzéséről szóló 6/1980. (1. 25.) ÉVM-KPM együttes rendelet alapján emelő-rakodógépek kezelésére – kiadott képesítés gép­ kezelésre csak 2015. december 31-ig jogosít. E korlátozó intézkedés bevezetését az R. alapján kiadott képesítések gépcsoportba történt átrendezése tette szükségessé, a megelőző időszak egyedi géptípus szerinti képesítés kiadási gyakorlatával szemben. A rendelet hatálya alá nem tartozó emelési rakodási műveletek esetében a 6/1980. (1. 25.) ÉVM-KPM együttes rendelet alapján emelő-rakodógépek kezelésére kiadott képesítések továbbra is érvényesek az építőgépkezelői jogosítványokban található bejegyzések szerint. A bemutatott szabályozásból tehát nem következik az adott szakma gyakorlásától történt eltiltás és a kiadott építőgépkezelői jogosítvány érvényességének teljes körű megszüntetése. A gaz­ dasági élet számos területén van lehetőség 2015. december 31. napját követően a szakmai képesítés további használatára.” Az Országos Emelőgépes Egyesület az alábbiakra hívja fel a figyelmet: 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet (a továbbiakban KHEM) 8. § (4) Az építőgépkezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgépkezelők képzéséről szóló 6/1980. (I. 25.) ÉVM–KPM együttes rendelet alapján kiadott építőgépkezelői jogosítvány a bejegyzett géptípus kezelésére jogosít. Az e rendelet 2. mellékletében meghatározott gépcsoportokba tartozó gép kezelésére jogosító építőgépkezelői jogosítvány az emelő- és rakodógép kezelésére 2015. december 31-éig jogosít. A KHEM 2. melléklete: A gépek gépcsoportba sorolása I.            

11 12 13 14 15 16

Földmunkagépek Univerzális földmunkagépek Kotrók Árokásók Földtolók Földgyaluk Földnyesők

                    II.      

Földmunkagép gépcsoportok Kódszám Megnevezés

Traktoralapú univerzális földmunkagép (MSZ EN 474-4) 1212 Gumikerekes kotrók (MSZ EN 474-5) 1222 Lánctalpas kotrók 1223 Teleszkópos kotrók 1311 Vedersoros árokásók 1412 Földtolók 1522 Földgyaluk 1612 Földnyesők Anyagmozgató- és speciális szállítógépek 33 Targoncák Speciális anyagszállító és anyagtovábbító 36 járművek Anyagmozgató- és speciális építőipari szállító gépcsoportok 1111

           

3312 3313 3324 3624 3626

 

5599

Alagútépítő gépek

 

5631

Útfenntartó-, és karbantartó gépek

 

5632

Földműfenntartó gépek

Kódszám Megnevezés

Gyalogkíséretű targoncák Vezetőállásos targoncák Vezetőüléses targoncák Betonszállító mixer Betonszállító mixer betonszivattyúval Kényszertömörítésű szilárd hulladék gyűjtő és   3627 szállító gépek   3628 Szennyvízszállító és szippantó járművek III. Emelő- és rakodógépek   42 Emelő- és szerelőállványok   43 Konténer emelők   44 Járműves daruk   45 Rakodógépek   Emelő- és rakodógép gépcsoportok Kódszám Megnevezés     4213 Gépjármű emelő-hátfalak (MSZ EN 1756-1)   4221 Mobil szerelő állvány (MSZ EN 1495)   4223 Mobil szerelő kosár (MSZ EN 280)   4224 Hidraulikus szerelőkosaras gépjármű   4374 Konténer emelők   4411 Autódaruk (MSZ EN 13000)   4431 Lánctalpas daruk   4451 Járműre szerelt daruk (MSZ EN 12999) Hidraulikus rakodók (homlokrakodók, forgó­   4511 rakodók, teleszkópos rakodók, MSZ EN 474-3)   4572 Kompaktorok   4593 Vagonkirakók Közműépítés és üzemeltetés, mélyépítés, út-, alagút-, IV. hídépítés gépei, fenntartó és kárelhárító gépek   53 Útépítés gépei   55 Alagútépítés gépei   56 Fenntartás- és karbantartás gépei és berendezései Közműépítés és üzemeltetés, mélyépítés, út-, alagút-,   hídépítési gép, fenntartó és kárelhárító gépcsoportok Kódszám Megnevezés     5316 Talajstabilizátorok   5323 Betonbedolgozó finischer   5341 Aszfaltbedolgozó finischer   5344 Aszfaltburkolat maró

5 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 4 . n o v e m b e r , X I I . é v f o l y a m 1 1 . s z á m

A rendelet hatálya alá nem tartozó emelési rakodási művele­ tek esetében a 6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendelet alapján emelő-rakodógépek kezelésére kiadott képesítések to­ vábbra is érvényesek az építőgép-kezelői jogosítványokba ta­ lálható bejegyzések szerint. A KHEM rendelet hatálya csak a következőre terjed ki: „a közúti áruszállítást végző jármű megrakásához vagy ennek előkészítéséhez alkalmazott minden olyan önjáró emelő- és rakodógépre (járműre), továbbá járműre szerelt gépi berendezésre, amelyet anyagmozgatásra, rakodásra, emelésre (…) használnak (a továbbiakban együtt: emelő- és rakodógép)” Így ha az emelőgéppel nem közúti áruszállítást végző jár­ művet rakodnak meg, hanem pl. állványt, akkor arra már nem terjed ki a KHEM hatálya. Ezt úgy kell érteni/értelmezni, hogy KHEM rendelet hatá­ lya alá nem tartozó emeléseknél, rakodásoknál továbbra is érvényesek a 6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendelet alapján kiadott „mustársárga” építőgép-kezelői jogosítványok, az azokba bejegyzett gépekre. Az Országos Emelőgépes Egyesület hozzájárult ahhoz, hogy az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához írt levelét, valamint a levélre kapott választ az NMH MMI tájékoztatás céljára felhasználja. Forrás: ommf.gov.hu

Rövid hírek, tájékoztatók Tájékoztatás a Munkavédelmi Bizottság 2014. szeptember 30-ai plenáris üléséről – a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság honlapjáról A Munkavédelmi Bizottság, amely az Mvt. 78. § rendelkezése alapján az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos országos érdekegyeztetés legmagasabb fóruma – a munkavállalók, a munkáltatók érdekképviseleti szervezetei és a Kormány képviselőinek részvételével ­– megtartott plenáris ülésén az alábbiak kerültek napirendre: • a 2014. évi építőipari kivitelezési célvizsgálat tapasztalatai, • a TÁMOP 2.4.8. projekt eddigi tevékenysége (A projekt közvetlen céljai: a hatósági ellenőrzés fejlesztése, a munkaegészségügyi rendszer fejlesztése, a társadalom megszólítása az állampolgárok munkavédelmi tudatossága szintjének növelése érdekében), • 2011. évi bírságpályázatok felhasználása (2012 óta nem került kiírásra új pályázat, mivel az ehhez szükséges felhatalmazás kikerült a jogszabályból), • a foglalkozási betegségek bejelentésének hiányosságai, az azbeszt példájával szemléltetve. (Az azbeszt okozta foglalkoztatási megbetegedések kialakulásának egyik legveszélyeztetettebb területét jelentik napjainkban az épületbontások. Az MMI rendelkezésére álló adatok alapján az azbeszt okozta foglalkozási megbetegedések bejelentési száma

alacsony és biztosan mondható, hogy a megtörtént esetekhez képest a bejelentések számszakilag nem a valós helyzetet tükrözik.)

TÁMOP 2.4.8.-12/1-2012-000 jelű projekt – a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztésére, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztésére A projekt költségvetése:

3­718­996 600 Ft

Kedvezményezett:

Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Megvalósítási időszak:

2012. október 1. – 2015. június 30.

Közreműködő szervezet:

ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

A kiemelt projekt átfogó célja a munkahelyi egészség és biztonság, valamint a munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzés fejlesztése. A projekt közvetlen céljai közé tartozik: • a hatósági ellenőrzés rendszerének, folyamatainak fejlesztése, hatékonyságának növelése, • az ellenőrzések minőségének, irányultságának és mélységének javítása a munkavédelem és a munkaügy területén, • valamint a munkavállalók, a munkáltatók tájékozottságának, tudatosságának növelése. A projekt megvalósításának hangsúlyos eleme a társadalom minél szélesebb körének megszólítása, a figyelemfelkeltés, a cselekvésre ösztönzés, az állampolgárok biztonságos és egészséges munkavégzéssel és jogszerű munkavállalással kapcsolatos magatartásának változtatása, amelyet egy országos kommunikációs és PR kampány keretében valósul meg. A kampány célcsoportjai között szerepelnek a munkavállalók, a munkaadók, a munkavállalók hozzátartozói, valamint az országos média szereplői is, de a kampány a döntéshozókat, az érdekképviseleteket, szakmai szervezeteket és az önfoglalkoztatókat is szeretné megszólítani. A munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzések hatékonyságának növelése, a foglalkozási eredetű megbetegedések eredményesebb feltárása, megelőzése érdekében a technikai és információs háttér, valamint a munkaszervezés javítása egyaránt szerepel a projekt céljai között. A projekt kiemelt elemei között szerepel a munkavédelmi és munkaügyi adatok hatékonyabb felhasználása érdekében a döntés-előkészítés és elemző kapacitás megerősítése. A módszertani fejlesztés témakörébe tartozik a munkaképes­ ségi index felmérés lebonyolítása, amely a foglalkozás-egészségügy mindennapos használatában a munkaképesség megtartását célzó tevékenység segédeszköze lehet. Segítségével a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok időben kiszűrhetik azokat a munkavállalókat és csoportokat, amelyeknek támogató intézkedésekre van szükségük, és előrejelzik a közeljövőben bekövetkező munkaképtelenséget.

6 2 0 1 4 . n o v e m b e r , X I I . é v f o l y a m 1 1 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

A projekt keretében: • a projekt céljai, tartalmi mondanivalója számos lakossági fórumon, szakkiállításokon, rendezvényeken kerül bemutatásra a résztvevők korának, érdeklődésének megfelelő részletességgel, közérthetően, érdekesen, képek, védőeszközök bemutatásával, ahol a  résztvevőknek lehetősége van az elhangzottak megbeszélésére, • kiadványok, beszámolók, előadások, tananyagok készülnek, illetve hangzanak el társadalom minél szélesebb körét érintően. A jelentős költségvetésű projekt részletei, az eddigi eredmények, a megjelent kiadványok a www.tamop248.hu honlapon érhetők el. Megjegyzés: csak üdvözölni lehet a projekt célkitűzéseit, mert a társadalom munkavédelmi tudatosságának, biztonsági szemléletének fejlesztése – megítélésem szerint – alapvető az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörnyezet, munkavégzés feltételei között.

Jogszabályok Megjelent jogszabályok 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól Hatályos: 2014. 09. 30. Módosítás: 292/2013. (VII. 26.) Korm. rendelet a nem rendszeres hulladékszállítás szabályairól és az ennek során eljáró állami szervek kijelöléséről

Hatályon kívül helyezés: 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól 257/2014. (X. 10.) Korm. rendelet a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: 2014. 10. 13. 258/2014. (X. 10.) Korm. rendelet az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: 2014. 10. 18. 260/2014. (X. 15.) Korm. rendelet egyes költségvetési és gazdasági tárgyú kormányrendeletek módosításáról Hatályos: 2014. 10. 16., 2014. 10. 23. Módosítás: 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről 261/2014. (X. 15.) Korm. rendelet az egyes egyházi és szociá­ lis tárgyú kormányrendeletek módosításáról Hatályos: 2014. 10. 16. Módosítás: 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról 7/2014. (X. 21.) NMHH rendelet az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet módosításáról Hatályos: 2014. 10. 29., 2015. 03. 01.

Szabványok Munkabiztonságot/tűzvédelmet érintő nemzeti szabványok közzététele a Szabványügyi Közlöny 2014. októberi száma alapján FIGYELEM!

A zöld mezőben lévő szabványok angol nyelven kerültek kiadásra

1.

MSZ EN

16281:2013

2.

MSZ EN

289:2014

3.

MSZ EN

415-1:2014

4.

MSZ EN

469:2014

Az idegen nyelvű szabvány magyar nyelvű változata nem egyszerűen a forrásszabvány fordítása, hanem a fordítás alapján a szabvány magyar nyelvi értelmezésével a forrásszabvány tartalmát pontosan visszaadó, azzal azonos, a magyar szabványrendszerbe és a jogszabályi környezetbe illesztett magyar nemzeti szabvány.

Gyermekvédő termékek. Fogyasztó által felszerelhető, gyermekbiztos ablak- és erkélyajtózáróeszközök. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek Műanyag- és gumiipari gépek. Sajtoló és fröccssajtoló gépek. Biztonsági követelmények – Az MSZ EN 289:2004+A1:2009 helyett Csomagológépek biztonsága. 1. rész:Csomagológépek és a kapcsolódó berendezések fogalommeghatározása és osztályozása – Az MSZ EN 415-1:2000+A1:2009 helyett Védőruházat tűzoltók részére. Tűzoltók védőruházatának teljesítménykövetelményei – Az MSZ EN 469:2007 helyett

7 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 4 . n o v e m b e r , X I I . é v f o l y a m 1 1 . s z á m

5.

MSZ EN

1947:2014

6.

MSZ EN

13205-1:2014

7.

MSZ EN

13205-2:2014

8.

MSZ EN

13205-4:2014

9.

MSZ EN

13205-5:2014

10. MSZ EN

13205-6:2014

11. MSZ EN

15011:2011+A1:2014

12. MSZ EN

16340:2014

13. MSZ EN

60721-2-1:2014

14. MSZ EN

60721-2-3:2014

15.

MSZ EN ISO

4210-1:2014

16.

MSZ EN ISO

4210-2:2014

MSZ EN ISO MSZ EN 18. ISO

17.

4210-3:2014 4210-4:2014

19.

MSZ EN ISO

4210-5:2014

20.

MSZ EN ISO

4210-6:2014

21.

MSZ EN ISO

4210-7:2014

22.

MSZ EN ISO

4210-8:2014

23.

MSZ EN ISO

4210-9:2014

24. 25. 26. 27. 28. 29

MSZ EN ISO MSZ EN ISO MSZ EN ISO MSZ EN ISO MSZ EN ISO MSZ EN ISO

8098:2014 9902-1:2001/A2:2014 9902-2:2001/A2:2014 9902-3:2001/A2:2014 9902-4:2001/A2:2014 9902-5:2001/A2:2014

Tűzoltó tömlők. Szivattyúk és járművek alaktartó nyomótömlői és tömlőszerelvényei – Az MSZ EN 1947:2002+A1:2007 helyett Munkahelyi expozíció. A levegőben lévő részecskék koncentrációjának meghatározására használt mintavevő teljesítőképességének értékelése. 1. rész: Általános követelmények – Az MSZ EN 13205:2002 helyett Munkahelyi expozíció. A levegőben lévő részecskék koncentrációjának meghatározására használt mintavevő teljesítőképességének értékelése. 2. rész: A mintavétel hatékony­ ságának meghatározása laboratóriumi teljesítményvizsgálat alapján – Az MSZ EN 13205:2002 helyett Munkahelyi expozíció. A levegőben lévő részecskék koncentrációjának meghatározására használt mintavevő teljesítőképességének értékelése. 4. rész: A koncentrációk össze­hason­ lítása laboratóriumi teljesítményvizsgálat alapján – Az MSZ EN 13205:2002 helyett Munkahelyi expozíció. A levegőben lévő részecskék koncentrációjának meghatározására használt mintavevő teljesítőképességének értékelése. 5. rész: Aeroszol-mintavevő teljesítményvizsgálata és mintavevő-összehasonlítás a munkahelyeken – Az MSZ EN 13205:2002 helyett Munkahelyi expozíció. A levegőben lévő részecskék koncentrációjának meghatározására használt mintavevő teljesítőképességének értékelése. 6. rész: Szállítási és kezelési vizsgálatok – Az MSZ EN 13205:2002 helyett Daruk. Híd- és bakdaruk – Az MSZ EN 15011:2011 helyett Gáznemű vagy folyékony tüzelőanyaggal üzemelő égők és készülékek biztonsági és vezérlőberendezései. Égéstermék- érzékelő berendezések A környezeti feltételek osztályozása. 2-1. rész: Természeti környezeti feltételek. Hőmérséklet és páratartalom A környezeti feltételek osztályozása. 2-3. rész: Természeti környezeti feltételek. Légnyomás Kerékpárok. A kerékpárok biztonsági követelményei. 1. rész: Szakkifejezések és meghatározásuk – Az MSZ EN 14764:2006, az MSZ EN 14766:2006 és az MSZ EN 14781:2006 helyett Kerékpárok. A kerékpárok biztonsági követelményei. 2. rész: Városi, túra-, „young adult”, hegyi és versenykerékpárok követelményei – Az MSZ EN 14764:2006, az MSZ EN 14766:2006 és az MSZ EN 14781:2006 helyett – Kerékpárok. A kerékpárok biztonsági követelményei. 3. rész: Általános vizsgálati módszer – Az MSZ EN 14764:2006, az MSZ EN 14766:2006 és az MSZ EN 14781:2006 helyett Kerékpárok. A kerékpárok biztonsági követelményei. 4. rész: Fékezésvizsgálati módszerek – Az MSZ EN 14764:2006, az MSZ EN 14766:2006 és az MSZ EN 14781:2006 helyett Kerékpárok. A kerékpárok biztonsági követelményei. 5. rész: Kormányvizsgálati módszerek – Az MSZ EN 14764:2006, az MSZ EN 14766:2006 és az MSZ EN 14781:2006 helyett Kerékpárok. A kerékpárok biztonsági követelményei. 6. rész: Váz- és villavizsgálati módszerek – Az MSZ EN 14764:2006, az MSZ EN 14766:2006 és az MSZ EN 14781:2006 helyett Kerékpárok. A kerékpárok biztonsági követelményei. 7. rész: Kerék- és felülvizsgálati módszerek – Az MSZ EN 14764:2006, az MSZ EN 14766:2006 és az MSZ EN 14781:2006 helyett Kerékpárok. A kerékpárok biztonsági követelményei. 8. rész: Pedál- és hajtókar-vizsgálati módszerek – Az MSZ EN 14764:2006, az MSZ EN 14766:2006 és az MSZ EN 14781:2006 helyett Kerékpárok. A kerékpárok biztonsági követelményei. 9. rész: Nyereg- és nyeregcsővizsgálati módszerek – Az MSZ EN 14764:2006, az MSZ EN 14766:2006 és az MSZ EN 14781:2006 helyett Kerékpárok. Gyermekkerékpárok biztonsági követelményei – Az MSZ EN 14765:2005+A1:2008 helyett Textilipari gépek. Zajvizsgálati előírás. 1. rész: Általános követelmények. 2. módosítás – Az MSZ EN ISO 9902-1:2001 módosítása Textilipari gépek. Zajvizsgálati előírás. 2. rész: Fonás-előkészítő és fonógépek. 2. módosítás – Az MSZ EN ISO 9902-2:2001 módosítása – Textilipari gépek. Zajvizsgálati előírás. 3. rész: Nemszőtt kelmét gyártó gépek. 2. módosítás – Az MSZ EN ISO 9902-3:2001 módosítása Textilipari gépek. Zajvizsgálati előírás. 4. rész: Fonalfeldolgozó, zsinór- és kötélgyártó gépek. 2. módosítás – Az MSZ EN ISO 9902-4:2001 módosítása Textilipari gépek. Zajvizsgálati előírás. 5. rész: Szövő- és kötőipari előkészítő gépek. 2. módosítás – Az MSZ EN ISO 9902-5:2001 módosítása

8 2 0 1 4 . n o v e m b e r , X I I . é v f o l y a m 1 1 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

MSZ EN ISO MSZ EN 31. ISO MSZ EN 32. ISO 33. MSZ IEC

30.

Textilipari gépek. Zajvizsgálati előírás. 6. rész: Kelmegyártó gépek. 2. módosítás – Az MSZ EN ISO 9902-6:2001 módosítása Textilipari gépek. Zajvizsgálati előírás. 7. rész: Festő- és kikészítőgépek. 2. módosítás 9902-7:2001/A2:2014 – Az MSZ EN ISO 9902-7:2001 módosítása Gázhegesztő berendezések. Központi acetilénellátó rendszer gázhegesztéshez, láng­vágás­hoz 14114:2014 és rokon eljárásokhoz. Általános követelmények – Az MSZ EN ISO 14114:2000 helyett 60417-SN:2014 Berendezéseken használt grafikai jelképek – Az MSZ EN 60417-1:2002 helyett

9902-6:2001/A2:2014

Visszavont szabványok • MSZ ISO 283:1993 Szállítóhevederek húzószilárdsági és nyúlási követelményei • MSZ ISO 432:1992 Textilbetétes szállítóhevederek szerkezeti követelményei • MSZ ISO 583:1992 Textilbetétes szállítóhevederek és borítórétegük vastagságtűrése • MSZ ISO 703:1992 Szállítóhevederek vályúsodási jellemzői és vizsgálati módszerük • MSZ ISO 4171:1993 Légi járművek áruszállító rakodólapjai • MSZ ISO 6103:1990 Köszörűkorongok statikus kiegyensúlyozatlansága

Egy munkabaleset tanulságai Kiszakadt az omegaékes fali kampó 1. A munkabaleset előzményei, tényállás A közel negyven munkavállalót foglalkoztató kft. távközlő hálózatok kiépítésével, karbantartásával, hibaelhárítással stb. foglalkozik. A karbantartási, hibaelhárítási feladatok biztonságos, hatékony végrehajtása érdekében szerelőpárokat hoztak létre. A programozott hálózati karbantartás mellett – a különösen kedvezőtlen viharos, szeles időjárás miatt – bejelentés alapján hibaelhárítási feladatot is kellett elvégezni a N. L. – Z. G. szerelő párosnak. A szerelő páros munkájának irányításával a munkáltató Z. G.-t bízta meg. A baleset napján a munkavégzéshez használt kisteherautót Z. G. vezette. A gépkocsi tetején szállítottak egy 2×13 fokos kitolható fém támasztólétrát. A telephelyről kiindulva először egy aknafedőlap cserét hajtottak végre, majd innen indultak tovább a következő hibabejelentés helyszínére, ahol a bejelentő arra panaszkodott, hogy nem működik a telefonja. A panaszbejelentő címén lévő házhoz a telefon vezetéket az úttest másik oldalán lévő oszlopról csatlakoztatták. A támasztólétrát a 3 m széles előkertben az épület homlokzatához támasztották a vezetéket rögzítő kampónál. Ezt követően Z. G. felment a létrára, és kiakasztotta a vezetéket a ház falán lévő omegaékes fali kampóból. A létra enyhén besüllyedt (kb. 2-3 cm-re) a talajba, de stabilan állt. Miután a kábelen a szakadásos hibát megtalálták, a vezetéket újra kötötték, majd a működőképességet kézi beszélővel ellenőrizték. Ezután Z. G. bement az előkertbe, N. L. az utcáról a járdáról beadta a vezetéket és segített azt a faágak között átdobni, feldobni. A vezetékkel Z. G. felment a létrára (~ 2,5 m magasságba) és a ház falán lévő fali kampóba akasztott porcelán csigába befűzte a kifeszített vezetéket, és megkezdte a vezeték lekötését, melyhez mindkét kezét használnia kellett. Miközben ezt a műveletet végezte, az omegaékes fali kampó váratlanul kihúzódott a falból. Erre Z. G. nem számított, kapaszkodási lehetősége megszűnt, ezért elengedte a

vezetéket, a létrát esés közben hirtelen elkapta, és azzal együtt hanyatt az előkerti virágágyásra zuhant. A fejét a kerítés beton lábazatába ütötte. N. L. néhány lépéssel arrébb állva figyelte, hogy a vezeték nem akad-e el a fa lombjába, amikor hallotta jajdulni Z. G.-t. Odanézve látta, hogy a létra eldőlt, és Z. G. a földön hanyatt fekszik. N. L. haladéktalanul felhívta a mentőket, akik elmondták, mit kell tennie, amíg kiérkeznek. A mentősök 18 percen belül a helyszínre érkeztek, kommunikáltak a sérülttel, majd a mentőbe helyezték, ahol stabilizálták az állapotát, és súlyos koponyasérüléssel kórházba szállították. A gondos ellátás ellenére két nap múlva Z. G. életét veszítette.

2. A munkabaleset észlelése, a belső információ N. L a mentők értesítése után haladéktalanul felhívta a diszpécsert, aki értesítette – a belső szabályzatban foglaltak szerint – a kft. illetékes vezetőjét, aki a kft.-vel szerződéses viszonyban lévő munkavédelmi szakembert hívta telefonon. A kft. hálózati részlegvezetője és a munkavédelmi szakember néhány perccel a mentők érkezése után értek a baleset helyszínére. A mentőorvos diagnózisa alapján indokol volt a rendőrség, a hozzátartozók, valamint a munkabaleset helyszíne szerint területileg illetékes Munkavédelmi Felügyelőség értesítése. A rendőrség helyszínelői, valamint a Munkavédelmi Felügyelőség felügyelői 30 percen belül a helyszínre érkeztek.

3. A munkabaleset kivizsgálása A kft. illetékes vezetője és a munkavédelmi szakember a felügyelőség és a rendőrség megérkezéséig biztosította helyszínt, így egyértelműen látható volt, hogy az omegaékes fali kampón már félig kész állapotban volt a telefonvezeték rögzítése. Ez azt jelentette, hogy Z. G. a vezetéket már ráakasztotta a fali kampóra, és a vezeték megfeszítése is megtörtént, a rögzítés volt folyamatban, amelyet úgy végezhetett, hogy egyik kezével fogta a fali kampót, a másikkal a vezetéket bandázsolta rá a

9 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 4 . n o v e m b e r , X I I . é v f o l y a m 1 1 . s z á m

kötésre. Az eldőlt létrát arrébb kellett tenni a sérült szállításakor. A virágágyásban azonban láthatók voltak a besüllyedt létraszár nyomai, és a ház falán is látszottak a létra eldőlésekor keletkezett nyomok. Megvizsgálták a kitolható alumíniumlétra állapotát is. A helyszínvázlat mellett fényképfelvételeket készítettek, rögzítették a balesetet észlelő és a kft. hálózati munkák irányítását végző vezető adatait. A helyszíni körülmények rögzítése után azonnal megkezdték a két munkatárs tanúkénti meghallgatását. Tanúként meghallgatásra került a hibát bejelentő személy is. A munkáltató székhelyén átvizsgálták többek között a balesetet szenvedett munkavállaló személyi dokumentációit, a kockázatértékelés vonatkozó részét, az egyéni védőeszköz juttatási rendet, az egyéni védőeszköz átvételét igazoló nyilvántartást, az oktatási tematikát, az oktatási naplót stb.

4. A kivizsgálás megállapításai 4.1. A személyi tényezők A munkáltató hét éve határozatlan időre szóló munkaszerződést kötött Z. G.-vel (FEOR 7343) hálózatszerelő munkakörre. A munka elvégzéséhez szükséges ismeretekkel és kellő gyakorlattal rendelkezett. A munkavállaló időszakos munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálaton részt vett, „alkalmas” minősítést kapott. Munkavédelmi oktatást a munkáltató a belső utasításában – figyelembe véve az Mvt. 55.§-ban foglaltakat – szabályozta, megtartotta az időszakos munkavédelmi oktatást, és a munkavállalók által aláírt oktatási naplót bemutatta. A súlyos munkabalesetet szenvedett munkavállalónál az alkoholos befolyásoltság megállapítására igazságügyi orvos szakértői vizsgálatot nem végeztek. 4.2. Egyéni védőeszköz A munkáltató munkabiztonsági szakembere elkészítette a kockázatértékelésen alapuló egyéni védőeszköz juttatási rendet. A munkavállalók orrmerevítős szakmai lábbelit (EN ISO 20345:2004 S3), védősisakot (MSZ EN 812:2003), védőkesztyűt (MSZ EN 388:2003) és munkaruhát viseltek. Rendelkezésükre álltak még munkahelyzet beállító övek, mászóvasak. 4.3. A munkaeszköz A 2 x 13 fokos kitolható fém támasztólétra megfelelt az MSZ EN 131 szabvány kritériumainak. A munkabaleset nem a támasztólétra állapota miatt következett be. 4.4. Munkaszervezés A munkáltató valamennyi a karbantartáshoz, hibaelhárításhoz tartozó személyi és tárgyi feltételeket biztosította. 4.5. Munkakörnyezet A baleset időpontjában a levegő hőmérséklete +25-27 °C fok volt. Enyhe szél fújt, mely nem befolyásolta a munkavégzést. Az égbolt kissé felhős volt, napsugárzás nem volt hatással a tevékenységre. Az előkert talaja viszonylag laza volt, ennek tudható be, hogy a létraszárak 2-3 cm mélyen a földbe fúródtak. A tanúmeghallgatás során a hibabejelentő előadta, hogy a baleset előtti hónapban a környékben villamoshálózat-felújí-

tás történt, amikor egy bontott vezeték a telefonvezetékre zuhanva kiszakította a falból az omegaékes fali kampót, melyet a hálózatszerelők csak visszadugtak a falba. 4.6. Egyéb dokumentációk A munkáltató által bemutatott dokumentumok – technológiai utasítások, oktatási ütemterv és tematika, kockázatér­ tékelés stb. – elfogadható tartalmúak, színvonalúak voltak.

5. A tevékenységgel összefüggésben megállapított szabálytalanságok 5.1. Munkáltató A balesetvizsgálat – tanúmeghallgatás – során megállapításra került, hogy a munkáltató nem követelte meg, nem ellenőrizte rendszeresen, hogy a munkavállalók betartják-e a kiadott utasításban foglaltakat. Ez is befolyásolta, hogy Z. G. és N. L. utasításellenesen kötötte a helyreállított telefonvezetéket az omegaékes fali kampóhoz. 5.2. A balesetet szenvedett munkavállaló Z. G. hálózatszerelő – aki a helyszíni hibaelhárítási munka irányítója volt – a hibaelhárítási tevékenységet a munkavégzés szabályainak mellőzésével akarta elvégezni. A munkáltatói szerelői utasítás szerint a vezeték megfeszítését az oszlopon, munkahelyzet rögzítőőv és mászóvas segítségével kellett volna elvégeznie. Ebben az esetben a munkavállaló mindkét kezét használhatta volna a feszítésre, illetve lekötésre a leesés veszélye nélkül. A létráról csak a vezeték omegaékes fali kampóba be-, illetve kiakasztását végezhette volna.

6. A munkabaleset ok láncolata • telefonvezeték hibaelhárítás, • munkavállaló az épület falához támasztott létrán állva fe-

szíti a telefonvezetéket, • az épület homlokzaton vezeték rögzítésekor kapaszkodási lehetőség nincs, csak az omegaékes fali kampóban fogódzkodhat, • a fali kampót korábban egy másik hálózatszerelő-munkáltató dolgozói gondatlan munkavégzésük következtében kiszakították a falból, • a kampó szabályos biztonságos helyreállításáról nem gondoskodtak, • a telefonvezeték kötésekor a feszítőerő hatására a kampó a falból kiszakadt, • a munkavállaló hirtelen a létrába kapaszkodott, de a vezetéket nem engedte el, így a létrával együtt eldőlt, • hanyatt esve fejét a kerítés betonszegélyébe ütötte, koponyaalapi törést szenvedett, • kórházba szállítás után a koponyaalapi törésbe belehalt.

7. A munkáltató intézkedése a hasonló munkabaleset megelőzése érdekében • Rendkívüli munkavédelmi oktatás, • a munkavállalók – hálózatszerelők – továbbképzése, vizsgáztatása, • rendszeres szúrópróba szerű ellenőrzés megszervezése.

10 2 0 1 4 . n o v e m b e r , X I I . é v f o l y a m 1 1 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

8. Munkavédelmi Felügyelőség intézkedése • kötelezés a kockázatértékelés kiegészítésére, benne az omegaékes fali kampó rögzítettségének ellenőrzése a ki- és beakasztási művelet előtt.

9. A munkabalesethez kapcsolható munkabaleseti jegyzőkönyv „E” blokkjának helyes kitöltése a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság 2013. 07. 02-ai tájékoztatásában foglaltak figyelembe vételével

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk Kérdés  Utánvilágító kialakítású kell legyen az elsősegélynyújtó hely jelölésére szolgáló tábla? Válasz  A munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet határozza meg a munkahelyeken alkalmazandó jelzések és táblák kialakítási követelményeit, valamint a munkahelyen az elhelyezés feltételeit. A rendelet 1. sz. melléklete meghatározza a biztonsági jelek geometriai formáját, színezését, az alkalmazandó képjeleket. A rendelet 13. §-a tartalmazza a világító jelek kialakítási és elhelyezési követelményeit. A rendelet 1. sz. mellékletének 4. pontja alapján az elsősegély jel, piktogram alakja téglalap vagy négyzet, zöld alapon fehér piktogram, ahol a zöld szín a jel felületének legalább 50%-át kiteszi. A rendelet 8. § (2) bekezdése leszögezi, hogy: „Az alkalmazott képjel kis mértékben eltérhet vagy részletesebb lehet az 1. számú mellékletben meghatározottnál, ha jelentése változatlan marad, és azt a módosítás nem teszi bizonytalanná. A képjel legyen könnyen érthető, a megértéshez nem szükséges részleteket el kell hagyni.” A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 20. § (2) bekezdése kimondja, hogy: „Az elsősegélynyújtó felszerelést, a mentődobozt és a tevékenységtől függően hordágyat, megfelelő mennyiségben és minőségben, jól látható, könnyen és gyorsan elérhető, szennyeződéstől védett helyen kell készenlétben tartani.” Az előzőek alapján a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet nem írja elő, hogy az elsősegélyhely jelölésére alkalmazott jelzésnek utánvilágító kivitelben kell készülnie. Az EüM rendelet alapján a jól láthatóság biztosítása érdekében, bizonyos esetekben az utánvílágító kivitelben készült jelzés – ha a jogszabálynak megfelelő alakú és színű – alkalmazható. Kérdés  Mit értünk önálló foglalkoztatáson? Válasz  A munkavédelem területén önálló foglakoztatásnak az állandó felügyelet, segítség nélküli foglalkoztatást, munkavégzést értjük.

A Mvt.-ben a munkavédelmi oktatással kapcsolatban merül fel az önálló foglalkoztathatóság. 55. § „(1) A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló a) munkába álláskor, b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, d) új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként – a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve – meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni. (2) Az (1) bekezdésben előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható.” Az Mvt. fenti rendelkezéséből következik, hogy mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatást a munka megkezdése előtt kell megtartani. Egy komplex, összetett munkafolyamat megismerése, elsajátítása nagyobb felkészültséget, kiterjedtebb elméleti és gyakorlati képzést is igényelhet. Az ilyen munkakörben alkalmazni kívánt dolgozó számára a felkészítés, és általában a gyakorlati oktatás több időt, akár napokat, heteket vehet igénybe. Ebben az esetben – amíg a dolgozó a gyakorlati fogásokat kellő biztonsággal el nem sajátítja (betanulási idő) csak egy szakmailag jól képzett, a munkavédelmi előírásokat maradéktalanul betartó megbízott személy felügyeletével végezheti az adott tevékenységet. Természetesen a munkáltatónak a gyakorlati oktatást követően is meg kell győződnie arról, hogy a dolgozó kellő biztonsággal elsajátította a szükséges ismereteket. El kell végeztetnie azokat a gyakorlati műveleteket, amelyek során a dolgozó az oktatás keretében megtanult, elsajátított ismeretek alkalma­zási készségét, a biztonságos munkavégzésben való jártasságát igazolja vissza. Ha ismeri és alkalmazni tudja a munkavédelmi előírásokat, akkor már önállóan foglalkoztatható.

11 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 4 . n o v e m b e r , X I I . é v f o l y a m 1 1 . s z á m

Kérjük, az alábbi szolgáltatást ajánlja cége munkaügyi vezetőjének figyelmébe!

A Fórum Média Kiadó új, átfogó szolgáltatása: Munkaügyi, bérgazdálkodási és társadalombiztosítási audit! Kiadónk egy egyedülálló szolgáltatást bocsát útjára, amelyet munkáltatók figyelmébe ajánlunk. A szolgáltatás kivételes jellege a problémák komplex kezelésében, a kérdések munkajogi, adó- és társadalombiztosítási szempontból való egyidejű megközelítésében és megoldásában áll. Munkajogász szakértőink – a megbízók egyedi igényei szerint – teljes munkajogi átvilágítást végeznek, amely során a munkaügyi dokumentáció átvizsgálásán és a hatályos jogszabályi előírásokhoz igazításán túl adótanácsadóink közreműködésével bérgazdálkodási tervet készítenek, amely segítségével a munkáltatók jelentős összegeket takaríthatnak meg. Szakértőink a problémás esetek megfelelő jogi keze­ lését és a megbízóink kérése szerint elkészített munkaügyi iratminták elkészítését követően – azok meg­felelő alkalmazása érdekében – utánkövetést is végeznek, amelynek keretében megválaszolják kérdéseiket és szakmai támogatást nyújtanak az átmeneti időszakban.

Miért érdemes igénybe venni a szolgáltatásunkat? Az idén már negyedik alkalommal módosul a Munka Törvénykönyve. Az új Ptk. márciusi hatályba ­lépése is számos változást hoz a munka világában. Az újdonságok között elmélyült jogi tudás és speciá­ lis gyakorlati tapasztalat nélkül nem könnyű eligazodni. Munkajogász-ügyvédekből és adótanácsadókból álló szakértői csapatunk ebben nyújt a munkáltatók számára szakmai támogatást. Új, átfogó szolgáltatásunk a munkáltatók bérgazdálkodásának a racionalizálására, a jogszabályok által biztosított lehetőségek maximális kiaknázására fókuszál, amely komoly versenyelőnyt jelenthet a szolgáltatást igénybe vevő társaságoknak. Szolgáltatásunk színvonalára a szakértőink magas szintű jogi és közgazdasági tudása, valamint a sok éves tanácsadói és peres tapasztalata a garancia.

A szolgáltatásunkról részletesebben a www.forum-media.hu/munkaugyi-tanacsadas honlapon tájékozódhat, amennyiben kérdése van, írjon a [email protected] e-mail címre!

A Munkavédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkavédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-Munkavédelem XII. évfolyam, tizenegyedik szám, 2014. november Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Petren Ágnes HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.forum-szaklapok.hu www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: M. C. Direct Kft.