E-Adótanácsadó
E-Adótanácsadó Szakmai folyóirat
X. évfolyam 11. szám | 2014. november
Az Art, az Áfa, az Szja, a Tao, a Tb, az Eho és a Szocho törvények változásai
ÁFA Fordított adózás az építőiparban (II. rész) Írta: Bonácz Zsolt adószakértő Az építőipari tevékenységet folytató vállalkozásoknak kiemelt figyelmet kell fordítani a fordított adózás szabályainak ismeretére, mivel az általuk teljesített ügyletek többnyire az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés a), vagy b) pontja szerinti ügyletkör alá sorolhatóak, s ezeknél az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén a fordított adózást kell alkalmazni. A cikk keretében a fordított adózás azon szabályait érintem, amelyek a legszorosabb kapcsolatba hozhatóak az építőipari szektorral. Tekintettel a terjedelmi korlátokra a legfontosabb vonatkozó szabályok ismertetését az előző havi számban kezdtük meg, s az alábbi témák tárgyalásával zárjuk le.
Tartalom Tartalom 1 ÁFA – Fordított adózás az építőiparban II. rész
3 ART – A próbavásárlás és a hozzá kapcsolódó szankciók 6 ELLENŐRZÉS – Az online pénztárgépek bevezetését követően végzett adóhatósági ellenőrzések tapasztalatai 8 SZJA – Reprezentáció és üzleti ajándék 11 OLVASÓI KÉRDÉSEK: •
Elektronikus számla befogadása során felmerült problémák
Szerzők:
Építési szerződés alapján történt teljesítés Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés a) pontja szerint a 10. § d) pontja szerinti termékértékesítés esetében a fordított adózást kell alkalmazni, feltéve, hogy annak alapfeltétele is fennáll, azaz a megrendelő és a teljesítésre kötelezett egyaránt belföldön nyilvántartásba vett és áfafizetésre kötelezett adóalany [adóalanynak tekintendő az Eva tv. hatálya alá tartozó személy, szervezet is]. Az Áfa tv. 10. § d) pontja szerint termékértékesítésnek minősül az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre. Az Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti termékértékesítés teljesüléséről tehát akkor van szó, ha a teljesítésre kötelezett építési-szerelési
Bonácz Zsolt – adószakértő Dr. Kovács Ferenc – adószakértő Botházy Béla – NAV, Ellenőrzési Főosztály Dr. Székely Zsuzsanna – NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály
Tisztelt Olvasónk! AdóTanácsadó szakmai folyóiratunk a jövőben nagyobb hangsúlyt helyez a vezetőket érintő legfontosabb változásokra, amelyhez a megújult tartalom is igazodik. Reméljük, hogy az átalakítás az Önök legnagyobb megelégedésére szolgál a jövőben is. Honlapunkról - www.forum-szaklapok.hu - a JOGSZABÁLYFIGYELÉSEN és az ADÓNAPTÁRATON túl további szerkeszthető segédleteket tölthet le. Az Ön felhasználóneve: adoell2014 Az Ön jelszava: segedletek567 A kézirat lezárásának dátuma: 2014. október 24. Üdvözlettel:
Varga Szabolcs Termékmenedzser
1
munkát végez és annak eredményeképpen a megrendelő részére ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása történik meg. Az ingatlan fogalmát a cikk első (múlt havi számban megjelent) részében részletesen tárgyaltuk. Az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre pedig a vonatkozó jogszabályi rendelkezések irányadóak. Amennyiben a teljesítésre kötelezett ugyan építési-szerelési jellegű munkát végzett, de annak következtében a megrendelő részére ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása nem valósul meg, akkor nem az Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti termékértékesítés teljesül, így ezen az alapon a fordított adózás alkalmazása sem jöhet szóba.
Példa A „Rendező” Kft. rendezvényszervezéssel foglalkozik. A „Rendező” Kft. megbízást kap a „Gyártó” Kft.-től, hogy az évente megrendezendő céges sportnapot bonyolítsa le. A „Rendező” Kft. megbízta a „Szerelő” Kft.-t, hogy a sportnapon használandó, nagy alapterületű sátort felépítse (összeállítsa) és azt a sportnap befejezése után lebontsa. A példában vázolt esetben a „Szerelő” Kft. nem az Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti ügyletet teljesít a „Rendező” Kft. részére, mivel az általa elvégzett tevékenység következtében nem jött létre az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan, tehát a fordított adózás alkalmazása nem jöhet szóba. A tevékenység tartalma alapján a „Szerelő” Kft. szolgáltatást nyújtott a „Rendező” Kft. felé, amelynek ellenértékét 27% áfa terheli.
Gyakran előfordul az az eset is, hogy megrendelő az építési-szerelési tevékenységnél felhasznált anyagokat és más jellegű termékeket „csak” részben biztosította. Mindkét esetben a megrendelő az építési-szerelési munka elvégzéséhez szükséges anyagok és egyéb jellegű termékek (ingyenes) átadásával nem valósít meg az Áfa tv. hatálya alá eső ügyletet, mivel azokat nem a tulajdonjog átruházásának szándékával adja át, hanem saját javára történő felhasználás céljából. Ennek következtében az átadás folytán a vállalkozási tevékenységből történő kivonás tényállása nem következik be, ezért az átadott termékhez kapcsolódó áfa levonási jog fennállása nem eredményezi az Áfa tv. 11. § (1) bekezdése szerinti, termékértékesítésnek minősülő ügylet megvalósulását. Ez nem azt jelenti, hogy az átadásról nem kell számviteli bizonylatot kiállítani, hiszen az átadás folyamán a megrendelő készletében mennyiségi és értékbeli változás következik be. Az Áfa tv. nem tiltja, hogy a megrendelő az átadásról számviteli bizonylatként számlát állítson ki, de abban áfa felszámítására nem kerülhet sor, hiszen nincs szó az Áfa tv. hatálya alá tartozó gazdasági eseményről. Erre a tényre a számlán is javasolt utalni, amellyel a számlában az áfa felszámítása mellőzésének indoka is rögzítésre kerül.
Építőipari gépek kölcsönzése
Amennyiben a felek között megvalósult szolgáltatás tartalma alapján kizárólag építőipari gép(ek) kölcsönzése, akkor arra, mint szolgáltatásra nem a fordított adózás szabályait kell alkalmazni. Ha az ügylet valós tartalma megfelel az Áfa tv. értelmező rendelkezései szerinti bérbeadási tevékenységnek (Áfa tv. 259. § 4. pont ), akkor a fordított adózás Az Áfa tv. 10. § d) pontja alapján az ügylet adójogi szabályainak alkalmazása nem merülhet fel. Az Áfa minősítését nem befolyásolja az a körülmény, hogy az tv. értelmező rendelkezése szerint bérbeadásnak miépítési-szerelési munkánál felhasznált anyagokat és/ nősül a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett vagy egyéb termékeket a megrendelő biztosította. minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartalma E rendelkezés következtében az építési-szerelési tevé- alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó kenység végző vállalkozás az Áfa tv. rendszerében ak- részét a termék időleges használatáért téríti (vagy téríkor is termékértékesítésnek minősülő ügyletet teljesít a teni köteles) a kötelezettnek. megrendelő részére, ha az építési-szerelési tevékenységnél felhasznált anyagokat és más jellegű termékeket tel- Azonban nagyon sok esetben az építőipari gép kezejes egészében a megrendelő biztosította, feltéve, hogy az lőszemélyzettel együtt kerül kölcsönzésre. Ekkor is építési-szerelési munka elvégzése következtében az in- az ügyletnek jellegadó tartalma szerint ítélendő meg, gatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan jön létre. hogy alkalmazandók-e a fordított adózás szabályai.
2
Amennyiben az építőipari gép kezelőszemélyzettel történő bérbeadására olyan szerződés alapján került sor, melynek célja az adott építőipari gép meghatározott időszakra történő bérbeadása, s nem pedig egy adott munka elvégzése, akkor az Áfa tv. 259. § 4. pontja szerinti bérbeadás valósul meg. Ilyen esetekben is kezelőszemélyzet biztosítása akként értékelendő, hogy ennek alapvető célja az építőipari gép megfelelő szakértelemmel történő üzemeltetése. A kezelőszemélyzet számára utasítási joggal az építőipari gép(ek) bérbevevője rendelkezik, a bérbevevő dönt abban a kérdésben is, hogy a szerződésben rögzített időszakon belül pontosan mikor kívánja a kezelőszemélyzetet igénybe venni. A kezelőszemélyzet biztosításának járulékos jellegét az is mutatja, hogy annak bérlőre átterhelt költség az építőipari gép(ek) bérbeadási költségéhez képest elenyésző értéket képvisel. A fentiek alapján leszögezhető, hogy abban az esetben, ha az építőipari gép(ek) kezelőszemélyzettel történő bérbeadása olyan szerződés alapján történik, melyben a bérbeadás meghatározott időtartamra, s nem pedig egy építőipari munka elvégzésére irányul, akkor az ügylet az Áfa tv. értelmező rendelkezése szerint bérbeadásnak (Áfa tv. 259. § 4. pont) minősül, így az egyenes adózás alá esik.
ART A próbavásárlás és a hozzá kapcsolódó szankciók Írta: Dr. Kovács Ferenc adószakértő
Az elmúlt időben ismét kiemelt vizsgálati módszer lett a próbavásárlás, melynek során az adózók meghatározott kötelezettségei (különösen nyugta-, számlaadási kötelezettség) teljesítésének ellenőrzésére kerül sor. Cikkemben e bizonyítási eszközről, valamint a hozzá kapcsolódó szankciókról lesz szó. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 97. § (5) bekezdése alapján az adóhatósági ellenőrzésnél bizonyítási eszközök és bizonyítékok különösen: az irat, a szakértői vélemény, az adózó, képviselője, alkalmazottja, illetőleg más adózó nyilatkozata, a tanúvallomás, a helyszíni szemle, a próbavásárlás, a fel nem fedett próbavásárlás, a próbagyártás, a helyszíni leltározás, más adózók adatai, az elrendelt kapcsolódó vizsgálatok megállapításai, az adatszolgáltatás tartalma, más hatóság nyilvántartásából származó vagy nyilvánosan elérhető elektronikus adat, információ. A fentiek alapján látható, hogy a próbavásárlás a bizonyítási eszközök egyike.
Tehát építőipari gép kezelőszemélyzettel vagy kezelőszemélyzet nélküli bérbeadásánál nem kell alkalmazni a fordított adózás Az adóhatóság próbavásárlás útján ellenőrzi elsődleszabályait. gesen a nyugta, számlaadási kötelezettség teljesítését. Ez a jogértelmezés kizárólag akkor tekinthető irányadónak, ha a teljesített ügylet tényleges tartalma szerint is valóban bérbeadás. Amennyiben egy belföldön adóalanyként nyilvántartásba vett és áfa fizetésére kötelezett vállalkozás ugyanilyen státusban levő személy részére a birtokában lévő építőipari géppel konkrét, olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munkát teljesít, amely ingatlan létrehozatalát, bővítését, átalakítását vagy egyéb megváltoztatását – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – eredményezi, [feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles, vagy tudomásul vételi eljáráshoz kötött], akkor nincs szó bérbeadásról, így a fordított adózás szabályai az irányadóak.
Az Art. 93. § (1) bekezdése alapján általánosságban egy ellenőrzés az erről szóló megbízólevél kézbesítésével, egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik. A megbízólevél tartalmazza az ellenőrzést végző adóellenőr nevét, illetőleg, hogy mely adózónál, mely adókötelezettségek, milyen időszakok tekintetében, milyen ellenőrzési típus keretében vizsgálhatók. Az adóhatóság általános megbízólevelet is kiállíthat, amellyel az adóellenőr ilyen megbízólevéllel nem rendelkező másik adóhatósági alkalmazottal együtt az egyes adókötelezettségek teljesítésére, illetőleg adatgyűjtésre irányuló ellenőrzésre (így próbavásárlásra is) jogosult. Az általános megbízólevél tartalmazza az adóellenőr nevét és a megbízólevél érvényességi idejét.
3
Próbavásárlás, fel nem fedett próbavásárlás esetén az ellenőrzés akkor kezdhető meg, ha az adózó vagy annak képviselője, meghatalmazottja, ezek hiányában két hatósági tanú jelen van. Ezen túlmenően az ellenőrzés akkor is megkezdhető, ha az adózó alkalmazottja, az értékesítésben közreműködő személy, elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vagy egyéb, megrendelésen alapuló termékértékesítést folytató adózónál végzett próbavásárlás esetén a megrendelt termék kiszállításában közreműködő személy van jelen. Próbavásárlás szempontjából alkalmazott alatt nem csak azt a személyt kell érteni, akit a vállalkozó ilyen minőségében bejelentett, hanem azt is, aki az áru értékesítésében a vállalkozó javára személyesen közreműködik (legyen az bárki, akár a kiskorú hozzátartozó, akár a szomszéd, a vállalkozónak kötelessége kioktatni a nyugta-, illetve számlaadásról, ha pedig az árusításra megkért személy ezt nem teljesíti, akkor a vállalkozónak viselnie kell ennek – pl. mulasztási bírság – következményét).
csomagoláson belül elhelyezte-e. A megrendelt termék kiszállításában közreműködő személy az ellenőrzés során hatósági tanúként közreműködik. Az adóhatóság a termék visszaszolgáltatására csak abban az esetben köteles, ha annak vételárát az eladó – az erre vonatkozó felszólítást követően – visszatérítette. Amennyiben az eladó a termék visszavételét és a vételár visszafizetését megtagadja, a vételár eljárási költségnek minősül, amelyet az eladó visel, illetve a terméket adóhatóság az adóvégrehajtás szabályai szerint értékesíti, ennek meghiúsulása esetén megsemmisíti. Szintén 2012. évtől bevezetésre került a fel nem fedett próbavásárlás intézménye, mely az ellenőrzések hatékonyságának javítását szolgálja. Ez esetben a számla- illetve nyugtakibocsátási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése során az adóellenőrök adóellenőri minősége az adózók előtt csak akkor válik ismertté, ha jogsértés megállapítására kerül sor. Az ellenőrzési jogosultság igazolására ez esetben a jegyzőkönyv közlésével kerül sor.
Próbavásárlás akár üzletben, akár azon kívül, például közterületen folytatott áru értékesítés esetén is meg- A próbavásárlás során az ellenőrzés nemcsak azt vizsvalósítható. gálja, hogy az adózó adott-e számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát (bizonylatot) vagy sem, hanem azt Ha az adózó vagy képviselője, meghatalmazottja, al- is, hogy az abban feltüntetett érték a tényleges vásárkalmazottja a megbízólevél átvételét megtagadja, az lásnak megfelelt-e. Ha a kibocsátott bizonylaton felellenőrzés két hatósági tanú jelenlétében az erről szóló tüntetett érték eltér a fizetendő összegtől, úgy a mujegyzőkönyv felvételével és aláírásával is lefolytatható. lasztás szintén megvalósul. Próbavásárlás esetén az ellenőrzési jogosultságot a próbavásárlás befejezésekor kell igazolni, és ezzel egyidejűleg az eladó az áru visszavétele mellett a vételárat köteles visszatéríteni. A vásárlási szokások változásai miatt 2012. évtől az Art. próbavásárlásra vonatkozó rendelkezései már tartalmazzák az e-kereskedelemmel foglalkozó adózóknál elvégzendő próbavásárlás speciális szabályait is. E szerint amennyiben a próbavásárlásra elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vagy egyéb, megrendelésen alapuló termékértékesítést folytató adózónál kerül sor, és a kiszállított termékhez az értékesítéshez kapcsolódó bizonylatot nem mellékelték, az adóellenőr jogosult annak csomagolását megbontani és meggyőződni arról, hogy a bizonylatot az eladó a
4
A vizsgálat által tapasztalt hiányosságot jegyzőkönyvbe kell foglalni és azt az eladóval alá kell íratni. Ha az eladó az aláírást megtagadja, e tényt a jegyzőkönyvre a jelenlévő revizorok aláírásával rá kell vezetni. Szükség esetén a jegyzőkönyvet hatósági tanúval is igazoltatni lehet. Amennyiben az adóhatóság a próbavásárlás alapján hiányosságokat állapít meg, szankciókat alkalmazhat. A szankció mulasztási bírság kiszabása, illetve üzletlezárás intézkedés lehet. Az Art. 172. § (2) bekezdése alapján a mulasztási bírság mértéke 1 millió forintig terjedhet, amennyiben az adózó a számla-, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy azt nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki. Fontos továbbá kiemel-
ni, hogy az Art. 172. § (3) bekezdése alapján számla, egyszerűsített számla, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztásáért nem csak az adózó, hanem az adózó alkalmazottja, képviselője, vagy az a magánszemély is, aki az értékesítésben közreműködik, is szankcionálható. Ez utóbbi esetben a bírság mértéke 10 ezer forinttól 50 ezer forintig terjedhet.
Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az üzlethelyiség nélkül végzett tevékenység esetén üzletlezárást helyettesítő bírságot állapíthat meg, ha az adózó a pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegte. A jogsértés ismételt elkövetése esetén az üzletlezárást helyettesítő bírságot minden alkalommal meg kell állapítani. A kiszabható bírság felső határa magánszeGyakran előfordul, hogy az adóhatóság a próbavásárlás mély adózó esetében 200 ezer forint, más adózó esealkalmával az alkalmazottakkal kapcsolatos bejelentési tén 500 ezer forint. kötelezettséget is ellenőrzi. Az adózót 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem Az üzletlezárásról az Art. 174. §-a rendelkezik részletejelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott. sen. E szerint az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása Ha az adózó a munkaviszony létesítésének bejelentésére mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyivonatkozó bejelentési kötelezettségét az adóellenőrzés séget 12 nyitvatartási napra lezárhatja, ha az adózó megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes időtar- a) be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy tamára vonatkozóan teljesítette (vagyis „csak” késett a foglalkoztatott, bejelentéssel), az adóhatóság diszkrecionális jogkörben b) igazolatlan eredetű árut forgalmaz, járhat el, vagyis ez esetben csökkenthető a bírságmérték, c) az adóköteles tevékenység célját szolgáló ugyanilletve az adózó hivatkozhat a késedelmes bejelentés miazon helyiségében (műhely, üzlet, telep stb.) az első att az ún. kimentési szabályra (úgy járt el, ahogy az az ellenőrzéstől számított egy éven belül második aladott helyzetben általában elvárható). kalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtaadási kötelezettségét, A próbavásárlás során árueredet-vizsgálatra is sor d) a pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos, jogszakerülhet. Ha az adózó igazolatlan eredetű árut forgalbályban meghatározott kötelezettségét megszegte. maz, terhére az adóhatóság az áru forgalmi értékének 40%-áig terjedő, de legalább magánszemély adózó A mulasztás ismételt előfordulása esetén a lezárás vagy esetében 200 ezer forintig, más adózó esetében 500 a felfüggesztés időtartama 30, majd minden további ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. esetben 60 nyitvatartási nap. Az ismétlődésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak, ha két egymást Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az üz- követő ugyanolyan mulasztás között 3 év eltelt. lethelyiség nélkül végzett tevékenység esetén üzletlezárást helyettesítő bírságot állapít meg, ha az adózó A helyiséget az adóhatóság pecséttel zárja le, jól láta) be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy hatóan feltünteti a lezárás időtartamát és azt, hogy az üzletet az adóhatóság zárta le. A lezárás akadályozáfoglalkoztatott, sa esetén az adóhatóság a rendőrség közreműködését b) igazolatlan eredetű árut forgalmaz, c) az adóköteles tevékenysége során (piaci árusítóhely, veheti igénybe. A lezárás nem alkalmazható, ha a hemozgóbolt stb.) az első ellenőrzéstől számított egy lyiség az adózó lakásában, vagy lakástól műszakilag éven belül második alkalommal mulasztotta el el nem különített helyiségcsoporton belül található, továbbá akkor sem, ha a lezárás a településen a lezászámla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettségét. randó üzlet üzletkörébe eső helyi alapszükségletek, A fenti jogsértések ismételt elkövetése esetén az üz- így különösen az élelmiszeripari termékek vásárlását letlezárást helyettesítő bírságot ismételten (alkalman- vagy olyan szolgáltatás iránti igény kielégítését akaként) meg kell állapítani. A kiszabható bírság felső dályozza, mely a településen egyébként más módon határa magánszemély adózó esetében 200 ezer forint, nem érhető el. más adózó esetén 500 ezer forint.
5
A mulasztás elkövetésénél általában az adózó személye a meghatározó, tehát az Art. 172. §-ában foglalt jogkövetkezmények alkalmazásánál nincs jelentősége annak, hogy a konkrét mulasztást személy szerint maga az adózó, vagy megbízottja, alkalmazottja követte el. A kiszabott bírságról és a lezárásról az adóhatóság fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatot hoz. A határozatban rendelkezni kell a lezárás időtartamáról, egyidejűleg az adóhatóság értesíti az adózót a határozatban foglaltak végrehajtásának kezdő időpontjáról. A zárvatartás kezdő időpontjának meghatározásánál tekintettel kell lenni a postai kézbesítés időtartamára, de amennyiben az adóhatóság maga gondoskodik a kézbesítésről, a lezárás kezdő időpontja a határozat átadásához is kapcsolódhat. A lezárás időpontjának meghatározásánál az adózó részére kellő időt kell biztosítani a romlandó áruk, élő állatok elszállítására, illetve az egyéb árukészlet tárolásának, megőrzésének biztosítására. Az intézkedésből harmadik személyeket ért kárért az adózó köteles helytállni. Ha az adózó tevékenységét más adózóval közös helyiségben folytatja, az üzletlezárást a helyiségnek a kötelezettségét elmulasztó adózó által használt részére (részeire) vagy a tevékenység gyakorlásához használt tárgyaira kell alkalmazni. Ha ezek a feltételek nem biztosíthatók, akkor az üzletlezárás alkalmazására e körben nem kerülhet sor.
Az online pénztárgépek kötelező használatának bevezetése az operatív ellenőrzések lehetőségeit is bővítette, új módszereket tett lehetővé az ellenőrzésre történő kiválasztása és az adózó forgalmi adatainak elemzése során. Erre érdemes az adózóknak is felkészülniük és önkéntesen jogkövető magatartást tanúsítaniuk. A hagyományos pénztárgépek használata esetén a nyugtaadási kötelezettség ellenőrzése a papíralapú bizonylat /nyugta/ kibocsátásának adóellenőrök által végzett személyes ellenőrzésével, jellemzően az adóellenőrök által végzett próbavásárlással volt lehetőség. Az online pénztárgépek használata lehetőséget ad arra, hogy az adóellenőr akár egy laptop vagy tablet segítségével valós időben, akár az üzlethelyiségen kívülről kövesse a nyugtaadási, és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését. Az adóellenőr közvetlenül az adóhatóság szerverén keresztül ellenőrizheti, hogy a vásárolt tétel adata az adóügyi elektronikus egységbe /AEE/ bekerült-e és onnan az adat az adóhatóság részére hozzáférhetővé vált-e. Ennek keretében kaphatnak lehetőséget a fel nem fedett ellenőrzések is.
ELLENŐRZÉS
Az online pénztárgépek bevezetésével a bevétel eltitkolásának lehetősége nem szűnt meg, de a lebukás veszélye jelentősen megnőtt.
Az online pénztárgépek bevezetését követően végzett adóhatósági ellenőrzések tapasztalatai Írta: Botházy Béla NAV, Ellenőrzési Főosztály 2014. augusztus 31.-e fontos határidő volt az online pénztárgépek bevezetésének, kötelező üzembeállításának folyamatában. Két kivétel mellett, ettől az időponttól a hagyományos pénztárgép már nem üzemeltethető, a hagyományos pénztárgépeket pedig el kellett távolítani az eladótérből.
6
Ebben az időszakban az adóhatóság is nagyszabású ellenőrzéseket végzett, éppen annak érdekében, hogy az új technikai lehetőség bevezetése hatékonyan segítse az adózási fegyelem javulását.
Az adóhatóság az utólagos ellenőrzések során korábban a pénztárgépszalagokon szereplő adatokat manuális feldolgozással használhatta fel elemzésre, összehasonlításra, most azonban az elektronikusan érkező adatok informatikai feldolgozásával, elemzésével sokkal egyszerűbben, lényegesen hatékonyabban tárhatja fel az olyan összefüggéseket, amelyek a bevétel eltitkolásra utalnak. Ilyenek lehetnek jellemzően a napon belül előforduló kiugró, azaz kiugróan alacsony vagy kiugróan magas beütés számok, esetleg kifejezetten a zárás előtti időszakban, amikor a napközben eltitkolt bevételek miatt utólagos beütésekkel kívánják a tervezett bevételt rögzíteni. Hasonlóak a hó végén vagy bevallási időszak utolsó részében keletkező kiugró forgalmi adatok.
Lehetnek olyan adózói praktikák, amelyek alkalmazásával az adóhatóság nem a valós, de statisztikailag megfelelő adatokat kap a vállalkozás bevételeiről, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a pénztárgépek széleskörű adatokat szolgáltatnak /pl. nyitó, záró pénzkészletek, beütések időpontja stb./, gyakorlatilag minden olyan adatot, amelyet a pénztárgép képes rögzíteni. Ezáltal minél szélesebb körben kíván a bevétel eltitkoló vállalkozás megfelelni a statisztikailag megfelelő adatoknak, annál nehezebb dolga lesz, és minél kevésbé felel meg annak, annál inkább láthatóvá válnak a pénztárgép szabálytalan működtetésére utaló adatok. Tudomásul kell venni, hogy mindenképen szűkült a bevétel eltitkolás lehetősége. Az online rendszerből nyerhető adatok segítik az adóhatóság kockázatelemzéssel történő ellenőrzési kiválasztását is. Hosszabb időintervallumot magába foglaló adatmennyiség rámutathat olyan körülményekre, amelyek rövid távú adatsor esetében nem fedezhetők fel. Ez az informatikai lehetőség korábban nem állt az adóhatóság rendelkezésére. Az online pénztárgépek kötelező alkalmazásának bevezetése óta eltel időszak még rövid ahhoz, hogy az ellenőrzésben nyíló új lehetőségek mindegyikéről tudomást szerezzen a nyilvánosság. Az eddigi ellenőrzési tapasztalatok, főként a kiemelt akciók keretében elvégzett ellenőrzések jól mutatják az online pénztárgépek azon előnyét, amely a gazdaság fehérítését, az adózási fegyelem javítását szolgálják. Az akciókban végzett ellenőrzések során, más típusú ellenőrzések mellett 12 ezret meghaladó nyugta ellenőrzést végeztek. Ezekből minden ötödikben találtak szabálytalanságot az ellenőrök. Újszerű volt az ellenőrzésekben, hogy az ellenőrzéseket hétvégéken, sok esetben este, éjszaka, ellenőrzést nem végző személyek közreműködésével végezték, így lehetőség volt arra, hogy vendéglátóhelyeken akár nagyobb társaság fogyasztása során illetve az ellenőrzést nem végző személyek alkohol fogyasztása mellett végezzenek az adóellenőrök ellenőrzést.
nagyobb társaság, az alkohol fogyasztás eleve kizárja az adóhatóság ellenőrzését, azonban az ellenőrzést végző adóellenőrök alkoholt tartalmazó italokat nem fogyasztottak, a társaságban lévő többi személy pedig ellenőrzést nem végzett. A jelentős adóhatósági létszámmal végzett ellenőrzések során volt olyan vendéglátóhely, amelyen azonos napon, különböző revizorok által végzett második ellenőrzés során ismét a nyugtaadási kötelezettség elmulasztását tapasztalták az ellenőrzök. Az online pénztárgépek alkalmazásának köszönhetően az is vizsgálható, hogy az ellenőrzéssel érintett napon a forgalom milyen mértékben tér el a korábbi hetek azonos napján a pénztárgépben rögzített forgalomtól. Volt olyan eset ahol ez az eltérés mintegy 40% bevétel többlet volt a korábbi hetek azonos napjainak adataihoz képest, amely természetesen más körülményekkel is indokolható, de mégis látványos az eltérés. Az adóhatóságnak ilyen, vagy hasonló eltérés feltárása esetén lehetősége van arra is, hogy a későbbiekben célzottan figyelje az eltéréssel érintett üzlet pénztárgépének forgalmát, anélkül, hogy erről a vállalkozó közvetlenül tudomást szerezne. Az ezzel párhuzamosan végzett ismételt operatív ellenőrzésekkel rögzíthető olyan adatsor, amely azt mutathatja, hogy minden esetben kizárólag az ellenőrzés hatására növekedett a pénztárgépben rögzített forgalom. Ez egy utólagos ellenőrzés során a becslési eljárás megalapozását eredményezheti. Az ellenőrzésre kockázat elemzéssel történő kiválasztás során az online pénztárgépek adatai összehasonlító elemzéshez is adhatnak adatokat. Ezáltal az azonos területen működő azonos tevékenységet folytató vállalkozások, üzletek forgalmi adatai összehasonlíthatók. Egy bevételt eltitkoló vállalkozás adatai indokolatlanul fognak eltérni a jogkövető vállalkozások adataitól, de még a különböző praktikákat alkalmazók adatai is szembeötlő eltéréseket mutathatnak.
A vállalkozók illetve alkalmazottaik nem minden alap Kiemelkedő körülményként vált ismertté annak az nélkül gondolhattak arra, hogy a hétvégi időpont, a exkluzív étterem esete, ahol az adóellenőrök a frek-
7
ventált helyszín és a magas árak miatt meglepődve tártak fel a kirívó szabálytalanságot, azaz az online pénztárgép hiányát, és a nyugtaadási kötelezettség teljes mulasztását. Az ellenőrzési helyszínek valóban ritkábban esnek egybe az exkluzív vagy luxusszolgáltatásokat nyújtó vállalkozások üzleteivel, már csak amiatt is, mert a szolgáltatásnyújtások ellenőrzése során visszavásárlási kötelezettség és lehetőség nincs, az ellenőrzésekhez felhasználható pénzösszeg pedig véges. Ebből eredően vállalkozók is tapasztalhatják, hogy az ellenőrzés valószínűsége az ilyen üzletekben kisebb. Az online pénztárgépek használata azonban operatív ellenőrzés nélkül is lehetőséget adhat az ilyen üzletek pénztárgéphasználatának ellenőrzésére.
végének közeledtével. Nem árt még az évzáró események előtt feleleveníteni a vonatkozó rendelkezéseket.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 3. §-a határozza meg a pontos fogalmakat. Eszerint reprezentációnak minősül: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) azzal, hogy az előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, Szabálytalanság esetén az adózó 1 millió forintig ter- úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a számla-, mai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezett- aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszeségét elmulasztja, illetőleg a számlát, egyszerűsített rű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállaszámlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja pítható. ki. A pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségek egyéb módon Az üzleti hivatali, szakmai, diplomáciai eseményetörténő megszegése esetén a magánszemély 500 ezer ket nem szükséges túlzottan részletesen magyarázforintig, nem magánszemély kötelezettet 1 millió ni. Üzleti esemény keretében történik a vendéglátás, forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. pl.: ha gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és munkatársai az általuk kötött szerződés részleteiFontos, hogy a pénztárgép használata alól már nem ad- ről egyeztetnek, amelynek lezárultával az egyik fél ható felmentés és a korábban kiadott, még érvényben megvendégeli a résztvevőket. Hivatali eseménynek lévő felmentések 2014. december 31-ig érvényesek. minősül pl. több államigazgatási szerv munkatársainak részvételével lezajlott értekezlet. Egyházi ünnep A pénztárgép használata pedig nem csak az üzle- a karácsony, húsvét, vízkereszt, hanuka stb. Lényetekben kötelező, hanem minden olyan tevékenység ges azonban, hogy Magyarországon állami ünnep gyakorlása során is, amelyet a 48/2013 (XI. 15.) kizárólag augusztus 20. napja. NGM rendelet 1 sz. melléklete felsorol. Bármely más időpontban az előzőektől eltérő okból szervezett vendéglátás, pl. nőnap, névnap, már nem minősül reprezentációs alkalomnak. Egy rendezvény esetében körültekintően meg kell vizsgálni, hogy a juttatásra vonatkozó dokumentuReprezentáció és üzleti ajándék mok és körülmények valós tartalma alapján, az megfelel-e az Szja tv. 3. § 26. pontjában foglaltaknak. Írta: Dr. Székely Zsuzsanna Amennyiben a rendezvény nem felel meg a reprezentáció fogalmi meghatározásának – mert például NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály célját, helyszínét, időtartamát, a résztvevőket stb. fiA reprezentációra és üzleti ajándékra vonatkozó szja gyelembe véve inkább vendéglátásról, vagy szabadidős szabályok iránt időről időre megnő az érdeklődés az év programról szól, nem pedig a hivatali, szakmai, üzleti
SZJA
8
eseményről –, akkor az adókötelezettség megállapítása szempontjából az Szja tv. 70. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltakat kell figyelembe venni. Üzleti ajándék: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány).
ben jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,19-szerese. A személyi jövedelemadó mértéke 16 százalék. Az szja kötelezettségen túlmenően az egyes meghatározott juttatásokat 27 százalék egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség is terheli. Az üzleti ajándékot tipikusan a már meglévő valamint A szokásos piaci értéket az Szja tv. 3. § 9 pontja hatájövőbeni üzleti partnernek, az üzleti kapcsolat létre- rozza meg. Eszerint az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehozása illetve további fenntartása érdekében adják. Ilyen üzletfél lehet pl.: a szerződéses partner cég veze- hasonlítható körülmények esetén egymás között érvétője, kapcsolattartója, aki a felek közötti szerződéseket nyesítenek, vagy érvényesítenének. előkészíti, az a személy, aki a szerződési feltételeket telAz adót a kifizetőnek – eltérő rendelkezés hiányában – jesíti, vagy a teljesítés színvonalát ellenőrzi. a juttatás hónapja kötelezettségeként, a kifizetésekkel, Üzleti ajándéknak minősül, ha egy könyvkiadó cég juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallásáaz értékesítési partnereinek karácsony alkalmából ra, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvénykönyvcsomagot küld, melyet a jövő évben értékesíteni ben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetve megfizetnie. kívánt könyveiből állít össze. Egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóév- Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. ben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alap- § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelőján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem en a munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalmeghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az Szja kozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is) havonként, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig tv. előírásai szerint adómentes juttatásokat. elektronikus úton bevallást nyújt be az adó- és/vagy Nem minősül egyes meghatározott juttatásnak – üz- társadalombiztosítási kötelezettségeket eredményező, leti ajándéknak –, ha a körülmények alapján megál- magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatálapítható, hogy a juttatás – értékpapír, értékpapírra sokkal összefüggő valamennyi adóról – kivéve a kavonatkozó jog, bármire korlátozás nélkül felhasznál- matjövedelem adóról –, járulékokról. ható utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz; vagy természetes vagy tenyésztett gyöngy, drágakő, A bevallási kötelezettségnek idén a 1408. számú beféldrágakő, nemesfém, nemesfémmel plattírozott fém valláson kell eleget tenni, melyet elektronikus úton és ezekből készült áru, valamint ékszerutánzat, érme kell eljuttatni az adóhatósághoz az ügyfélkapun ke– nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás köve- resztül. A bevallás pontos megnevezése: Havi bevallás telményének. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról. A reprezentáció és üzleti ajándék után Adókötelezettség fizetendő személyi jövedelemadót a bevallás ’08A-01A reprezentációhoz és az üzleti ajándékhoz kapcsolódó 01 jelzésű lapján az 5. sorban kell feltüntetni. adókötelezettséget az Szja tv. 69. § (5) bekezdésében foglaltak szerint kell teljesíteni az egyes meghatározott juttatásokra előírt szabályok szerint. Az egyes meghatározott juttatások után az adó a kifizetőt terheli. Az egyes meghatározott juttatások eseté-
9
Példa a reprezentációra:
Speciális szabályok
Egy cég karácsony alkalmából egy étteremben különtermet bérel, ahol megvendégeli az alkalmazottait. Az este folyamán nem esik szó kötött módon a cég feladatairól, a rendezvény kifejezetten vendéglátásról szól. Tekintettel a karácsonyra a rendezvény reprezentációnak minősül. A reprezentációs költségekbe beleértendő nemcsak a felszolgált étel és az elfogyasztott ital, de a különterem bérleti díja is. Az este teljes költsége: 450 000 Ft Adóalap: 535 500 Ft Fizetendő szja összege: 85 680 Ft Egészségügyi hozzájárulás: 144 585 Ft
Ha a kifizető egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány vagy közalapítvány, akkor az adókötelezettségre a speciális szabályt kell alkalmazni. Nem alkalmazható a kedvezőbb szabály pl: egy nonprofit kft. esetében, hiszen nonprofit jellege ellenére nem civil, hanem gazdálkodó szervezet, melyet nem sorol fel a hivatkozott rendelkezés.
Mentes az adó alól az adóévben a reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közAz adókötelezettséget a decemberi reprezentációnak hasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében minősülő esemény után következő év január 12-éig kell felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimubevallani a már említett adott időszakra vonatkozó tatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát 08. számú bevallásban. nem haladja meg. Elszámolt éves összes bevétel alatt a kifizető által az Az adókötelezettség keletkezésének időadóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott (ennek pontja hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvAz adókötelezettség teljesítéséhez mindenképpen viteli zárlat alapján megállapított) összes bevétel. szükséges a reprezentáció, illetve az üzleti ajándék címén juttatott bevételek szerzési időpontjának megha- Ha a juttatás értéke meghaladja az előzőekben istározása. Az Szja tv. 9. § (2) bekezdése alapján hatá- mertetett értékhatárokat, akkor az adókötelezettség rozható meg a bevétel megszerzésének időpontja. alá eső érték után az adóévre elszámolt éves összes A rendelkezés b) pontja értelmében egy dolog, tárgy bevétel megállapítására előírt időpontot követően az megszerzésének időpontja a tulajdonjog megszerzésé- elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjánek napja. Ha a juttatásban részesülő hamarabb veszi a nak kötelezettségeként a kifizetésekkel, juttatásokkal dolgot birtokba, mint ahogy megszerezné annak tulaj- összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére donjogát, akkor a szerzés napja az a nap, amelyen azt a az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és magánszemély vagy javára más személy birtokba vette. határidőre kell bevallania, illetve megfizetnie. Tehát az adókötelezettséget az üzleti ajándék magán- Az Szja tv. 70. § (2a) bekezdése alapján társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítszemélynek történő átadása, juttatása keletkezteti. vány üzleti ajándékként 2014-ban legfeljebb 25 375 Szolgáltatás igénybevétele esetén a bevétel megszerzé- Ft egyedi értékű ajándékot adhat adómentesen, ha a sének időpontja az a nap, amelyen a szolgáltatás nyúj- bevételre, ráfordításra vonatkozó mértéket nem hatójának az általános forgalmi adóról szóló törvény ren- ladja meg. Amennyiben az üzleti ajándék értéke megdelkezései szerinti teljesítési időponttal adófizetési köte- haladja az értékhatárt, az a juttatás már kikerül az lezettsége keletkezik vagy keletkezne (függetlenül attól, adómentes körből, és azután a juttató egyesületnek, hogy a szolgáltatás nyújtója az általános forgalmi adó alapítványnak az általános szabályok szerint kell az fizetésére kötelezett vagy sem). Ha azonban a szolgál- adókötelezettséget teljesíteni. tatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával, a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzé- Az adót a kifizetőnek ebben az esetben az adókötelezettség alá eső érték után az adóévre elszámolt éves ös�sének napját kell szerzési időpontnak tekinteni.
10
szes bevétel megállapítására előírt időpontot követően az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként, a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adók és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetve megfizetnie.
Példa az üzleti ajándékra: Egy közhasznú alapítvány az őket támogató gazdasági társaságok vezetőinek és marketing munkatársainak az év végén egy kiadványt állít össze az alapítvány által támogatott eseményekről, személyekről fényképekkel kiegészítve. A támogatók a kiadvány mellett egy támogatott gyerek által készített keretezett képet kapnak ajándékba. Az ajándék értéke 19 000 Ft. Az egyesület 25 már meglévő támogatónak és 20 további cégnek – amelyektől szintén támogatást remél – is ad a kiadványból és a képből álló csomagból. Az üzleti ajándék teljes értéke: 855 000 Ft. Az egyesületnek az éves beszámolója szerint 18,5 millió Ft volt az adóévi bevétele. A 855 000 Ft nem éri el a bevétel 10 százalékát, így ezzel a juttatással kapcsolatban nem merül fel szja fizetési kötelezettség.
Egészségügyi hozzájárulás
Eszerint abban az esetben, ha egy magyar cégvezető külföldön külföldi üzletféltől kap üzleti ajándékot, akkor a magánszemélynek nem keletkezik adókötelezettsége.
Kapcsolódás a társasági adóhoz A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú mellékletének B/16. pontja szerint a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció, üzleti ajándék címen személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt juttatás. A hivatkozott rendelkezés alapján szintén a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az éttermi szolgáltatás igénybevétele esetén a bankkártyával, hitelkártyával történő fizetésre tekintettel kapott nyugta alapján elszámolt költség, ráfordítás, feltéve, hogy a szolgáltatás igénybevétele a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti reprezentáció céljából történik (B/21. pont).
OLVASÓI KÉRDÉSEK
Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TAAz egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi NÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Az adózással LXVI. törvény 3. §-ának (1) bekezdés ba) pontjának kapcsolatos kérdését olvasoikerdesek@forum-media. rendelkezése szerint a kifizető 27 százalékos mértékű hu e-mail címen várjuk. egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, Szja tv. szerinti külön adózó jövedelmek Elektronikus számla befogadása közül a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes során felmerült problémák meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §] adóalapként meghatározott összege után.
Kérdés Adómentes üzleti ajándék Az Szja tv. 7. § (1) bekezdésének s) pontjában szabályozott esetben sem merül fel adófizetési kötelezettség az üzleti ajándékkal kapcsolatban. A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni az üzleti ajándékot, ha a juttatót az adott juttatás tekintetében a belföldi jogszabály alapján nem terheli adókötelezettség.
Dr. Kovács Ferenc előadásában az hangzott el, hogy elektronikus számlának 3 alapvető feltételt kell teljesítenie: • eredet hitelessége • tartalom sértetlensége • olvashatóság
11
Ezen követelményeknek való megfelelés úgy is biztosítható, ha minősített elektronikus aláírással látják el vagy EDI rendszerben elektronikus adatként hozzák létre és továbbítják. Itt az „is” szócskán elgondolkodtam. Hogyan biztosítható még? Én akkor az előadáson úgy értettem, csak az tekinthető elektronikus számlának, ami vagy az elektronikus aláírást (PKI), vagy az EDI rendszerbeliséget tudja. Ehhez képest sorra érkeznek a beszállítóinktól simán pdf. formátumban, e-mailben a számlák. A legtöbb nem tartalmaz elektronikus aláírást. Én úgy gondolom, ezt a számlát kinyomtathatom és kezelhetem úgy, mint egy papír alapon kiadott számlát (úgy értem, csak annyi a különbség, hogy ez a számla nem postán érkezett). Megítélésem szerint ez nem elektronikus számla, csak elektronikus úton továbbított számla. Jól gondolom? Kell-e az ilyen számla befogadásához a hozzájárulásom vagy simán küldheti a partnerem ezzel a tartalommal, ezen a módon? A partner az e-mailben,a mivel a csatolt számlát küldte az alábbi mondatot tartalmazta:
írt, illetve a 175. § (5) bekezdése alapján jogszabály egyéb rendelkezéseket is megállapíthat az e-számlával összefüggésben.
Mindannyian nagyon boldogok lennénk, ha ki lehetne jelenteni, hogy egy pdf számla (csak azért mert így bocsátották ki) e-számlának minősül. A kérdés inkább az, hogy hogyan tudja a kibocsátó garantálni a 3 feltétel teljesülését? (A gond az első kettővel lesz). Bárki aki így bocsát ki számlát, képzelje el azt a helyzetet, hogy jön egy NAV ellenőr és megkérdezi, hogy hogyan biztosítja a cég, hogy a számla eredetének hitelessége garantált legyen (vagyis az bocsásson csak ki számlát, aki arra jogosult és erről egyértelműen meg lehessen győződni). Hogyan biztosítja a cég a tartalom sértetlenségét 5 éven keresztül, hogyan lehet vis�szakövetni a számlán, hogy nem történt-e változtatás rajta a kibocsátástól? Egy pdf-nél ez kritikus kérdés. Ilyet igazán (mai tudásunk szerint) az e-aláírás és az EDI tud, de a törvény nyitva hagyja a lehetőséget az új módszereknek, ezért van ott az „is” szó, de más módAz Áfa tv. 259. § 5. pontjának elektronikus számla fo- szernél a bizonyítás terhe már az adózóé. galma alapján az Áfa tv. alkalmazásában az e-mailben elküldött és befogadott pdf. állomány is elektronikus Ezért én inkább az javaslom, ha már mindenképszámlának minősül. pen pdf számlát bocsátanak ki, akkor azt ne hívják e-számlának, hanem az előadásomon általam „félelektronikus számla” címmel jelölt vegyes számláVálasz nak tekintsék. Ekkor nem kell befogadói hozzájárulás Az áfatv. az elektronikus számla fogalmánál valóban és a NAV is elfogadja ezt a metódust. egy elég általános definíciót ad, de a törvény további rendelkezései kissé árnyalják a képet... Az áfatv. 168/A. § tartalmazza azt a 3 alapelvet, melyet Ön is
AdóTanácsadó című szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésére álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
12
AdóTanácsadó Szakmai Folyóirat X. évfolyam, 11. szám, 2014. november Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Bp., Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Varga Szabolcs HU ISSN 2064-4736 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2099 Fax: 467-2917 E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
