E-munkavédelem. Szakmai folyóirat. Tartalom november XIV. évfolyam 11. szám

2016. november | XIV. évfolyam 11. szám

E-munkavédelem Szakmai folyóirat

Tartalom Munkabiztonság

• Új előírások a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések és védelmi rendszerek vizsgálatához és tanúsításához • Négy új veszélyes anyag került fel a korlátozott anyagok listájára • Kormányhatározat az építésügyi műszaki előírások terén tapasztalható hiányosságok orvoslására

A hónap témája

• Egyéni hallásvédő eszközök alkalmazása

Rövid hírek, tájékoztatók • Ülésezett a Munkavédelmi Bizottság • Munkavédelmi ismeretek gyermekeknek

Jogszabályok Szabványhírek Egy munkabaleset tanulságai • Mellkason rúgta a ló

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk

• Szükséges-e egészségügyi kiskönyv csomagolt élelmiszerekkel kereskedéskor?

Tisztelt Előfizetőnk!

Ajánló az optimum tartalomból

Az online szolgáltatás egyedi jelszóval érhető el a www.munkavedelemszaklap.hu weboldalon!

Iratminták a munkavédelmi képviselő-választás lebonyolításához:

A jelszavakat e-mailben küldtük el, illetve azok kérhetők az Ügyfélszolgálattól is.

– Jegyzőkönyv a választási bizottság létrehozásáról – Jegyzőkönyv a választási bizottság első üléséről – Választásra jogosultak jegyzéke, közzététele – Választható munkavállalók jegyzéke − Jelölt elfogadó nyilatkozata

Ügyfélszolgálat Tel.: 06 (1) 273-2090 E-mail: [email protected]

Szerző: Kálmán László A kézirat lezárásának dátuma: 2016. október 24.

Munkabiztonság Új előírások a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések és védelmi rendszerek vizsgálatához és tanúsításához 2016. október 12-én lépett hatályba a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések és védelmi rendszerek vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 35/2016. (IX. 27.) NGM rendelet. A rendelet a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszere lésekre és védelmi rendszerekre vonatkozó tagállami jog szabályok harmonizációjáról szóló 2014. február 26-i 2014/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. A rendelet tárgykörébe tartozó berendezéseket rövid megnevezéssel robbanásbiztos (rövidítve: rb.-s) berendezéseknek nevezzük. A potenciálisan robbanásveszélyes környezet olyan környezet, amelyben gyúlékony gázok, gőzök, ködök vagy porok levegővel való elegye kialakulhat. A 2014/34/EU- irányelvet szokás ATEX-irányelvként is hívni. Az ATEX a robbanásveszélyes környezet francia megnevezéséből (atmosphères explosibles) származó mozaikszó.

2014/34/EU-irányelv szerint: „A felszerelések és védelmi rendszerek biztonsági szintjének a biztosítása érdekében lényeges az egészségvédelmi és biztonsági követelmények betartása. Az ilyen követelményeket olyan általános és kiegészítő követelményekre kell felosztani, amely követelményeknek a felszereléseknek és védelmi rendszereknek meg kell felelniük.”

Az iratmintákat optimum előfizetőink letölthetik a www.munkavedelemszaklap.hu weboldalról.

„Az ellátási és értékesítési láncba bekapcsolódó valamennyi gazdasági szereplőnek meg kell hoznia a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy csak olyan termékeket forgalmazzon, amelyek megfelelnek ennek az irányelvnek. Az egyes gazdasági szereplőkhöz rendelt szerepkörhöz tartozó kötelezettségeket egyértelműen és arányosan kell elosztani az ellátási és az értékesítési láncban.” A 2014/34/EU irányelvből kiemelt alábbi idézetek gyakorlatilag a 35/2016. (IX. 27.) NGM rendelet tartalmát is meghatározzák. A rendelet szabályozza: – a gazdasági szereplők kötelezettségeit (gyártó, meghatalmazott képviselő, importőr, forgalmazó), – a termék megfelelőségének előírásait (megfelelőség értékelési eljárások az egyes termékkategóriák tekintetében, EU-megfelelőségi nyilatkozat, CE-jelölés), – a megfelelőségértékelő szervezetek bejelentésének szabályait, a bejelentett szervezetekre vonatkozó kötelezettségeket, – az alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeket.

Az NGM rendelet szerint a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések és védelmi rendszerek piacfelügyeletét: • a 3. § 25. pontjában meghatározott ún. I. alkalmazási csoportba tartozó berendezések, védelmi rendszerek – amelyeket bányák földalatti részében, valamint az ilyen bányák külszíni létesítményeinek sújtólég vagy éghető por robbanása által veszélyeztet részeiben történő használatra szántak (M 1, M 2 csoport) – tekintetében a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, • a 3. § 25. pontjában meghatározott ún. II. alkalmazási csoportba tartozó berendezések, védelmi rendszerek – olyan berendezések, amelyeket egyéb, robbanásveszé-

2 2 0 1 6 . n o v e m b e r , X I V. é v f o l y a m 1 1 . s z á m | E - M u n k a v é d e l e m

lyes környezetben történő használatra szántak (1, 2, 3 csoport) – tekintetében a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal Piacfelügyeleti és Műszaki Felügyeleti Hatóság látja el. A robbanásbiztos berendezéseken – a CEjelölésen túl – fontos kötelező jelölés a hatszögbe zárt Ex-jelölés.

Tájékoztatásként jelezzük, hogy a rendelethez kapcsolódik a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről szóló 3/2003. (III. 11.) FMM-ESzCsM együttes rendelet. A rendelet alapján a munkáltatónak az irányítása alatt álló olyan munkaterületeket, ahol robbanóképes légtér kialakulhat: • az 1. számú mellékletben meghatározott zónákba kell besorolni, • a besorolás figyelembevételével robbanásvédelmi dokumentációt kell készíteni. A robbanásvédelmi dokumentációnak különösen a következőket kell tartalmaznia: • a kockázatok felmérését és értékelését, • azoknak a megtett intézkedéseknek a felsorolását, amelyek az e rendeletben foglalt kötelezettségek teljesítését szolgálják, • a munkaterületek 1. számú melléklet szerinti zónákba történő besorolását és azon területek felsorolását, amelyekre a jogszabály szerinti követelmények vonatkoznak, • a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjére vonatkozó intézkedéseket. A robbanásvédelmi dokumentációt a munkavégzés megkezdése előtt kell elkészíteni, változások esetén pedig módosítani kell, így különösen, ha: • a munkahelyet kibővítették vagy átalakították, • az alkalmazott munkafolyamatban vagy technológiában változás történt. A robbanásvédelmi dokumentációt a munkáltató folyamatosan köteles felülvizsgálni és szükség szerint módosítani. A robbanásvédelmi dokumentáció elkészítése és felülvizsgálata munkabiztonsági szaktevékenység azzal, hogy a vizsgálatban legalább középfokú tűzvédelmi szakképesítésű személy részvétele szükséges. Optimum előfizetőink a robbanásvédelmi dokumentáció elkészítéséhez útmutatót tekinthetnek meg a www.munkavedelemszaklap.hu oldalon.

Négy új veszélyes anyag került fel a korlátozott anyagok listájára 2011. június 8-án elfogadásra került az Európai Parlament és a Tanács új, módosított 2011/65/EU irányelve (2011. június 8.) az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlá tozásáról. A 2011/65/EU-irányelv hatályának kiterjesztése növelte a szabályozás környezeti előnyeit, ugyanakkor a gazdasági szereplőknek elegendő időt biztosít az alkal mazkodáshoz. A jogszabály – összhangban az Európa 2020 stratégiával – elősegíti az EU-erőforrás hatékonyságának javítását. Az új irányelvet a hazai jogba a 374/2012. (XII. 18.) kormányrendelet (az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról) ültette át. A kormányrendelet alapján nem hozható forgalomba az az elektromos és elektronikus berendezés1 – néhány kivételtől eltekintve –, amely homogén anyagában az 1. mellékletben foglalt anyagot (veszélyes anyagot) a megengedettnél nagyobb koncentrációban tartalmazza. A 307/2016. (X. 13.) Korm. rendelet kiegészítette 1. mellékletében felsorolt veszélyes anyagok és a megengedett legnagyobb koncentrációjuk listáját az utolsó négy veszélyes anyaggal.

Veszélyes anyag

Legnagyobb megengedett tömegszázalék

Ólom

0,1

Higany

0,1

Kadmium

0,01

Hat értékű króm

0,1

Polibrómozott bifenilek (PBB)

0,1

Polibrómozott difenil éterek (PBDE)

0,1

Bisz(2-etilhexil)-ftalát (DEHP)

0,1

Benzin-butil-ftalát (BBP)

0,1

Dibutil-ftalát (DBP)

0,1

Diizobutil-ftalát (DIBP)

0,1

A rendelet 2. melléklete az előbb felsorolt veszélyes anyagok tekintetében egyes termékek esetén a korlátozás alól mentességet ad meghatározott ideig, illetve lehetővé teszi, hogy a gyártók a maximálisan megengedett koncentrációt lépcsőzetesen csökkentsék. (Pl. fénycsövek – higany, forrasztó anyagok – ólom, audio berendezések – kadmium, stb.)

Beleértve a javításához, újrahasználatához, működésének megújításához vagy teljesítménye javításához felhasznált kábeleket és cserealkatrészeket is.

1

3 E - M u n k a v é d e l e m | 2 0 1 6 . n o v e m b e r , X I V. é v f o l y a m 1 1 . s z á m

A 307/2016. (X. 13.) Korm. rendelet alapján az elektromos és elektronikus berendezések bisz(2-etilhexil)-ftalát (DEHP), benzil-butil-ftalát (BBP), dibutil-ftalát (DBP) és DIBP (diizobutil-ftalát) tartalmára vonatkozó forgalmazási korlátozást 2019. július 22-től kell alkalmazni, azonban • az orvostechnikai eszközök – ideértve az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközöket is –, • az ellenőrző és vezérlő eszközök esetében – ideértve az ipari ellenőrző és vezérlő eszközöket is – a korlátozás 2021. július 22-től érvényes. A forgalmazási korlátozás nem alkalmazható: • a 2019. július 22. előtt forgalomba hozott elektromos vagy elektronikus berendezések, • a 2021. július 22. előtt forgalomba hozott orvostechnikai eszközök – ideértve az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközöket is –, valamint • a 2021. július 22. előtt forgalomba hozott ellenőrző és vezérlő eszközök – ideértve az ipari ellenőrző és vezérlő eszközöket is – javításához, újrahasználatához, funkcionális frissítéséhez vagy kapacitásuk javításához felhasznált kábelekre vagy cserealkatrészekre.

Kormányhatározat az építésügyi műszaki előírások terén tapasztalható hiányosságok orvoslására A 155. számú Magyar Közlönyben megjelent 1540/2016. (X. 13.) kormányhatározat az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot jelölte ki az építésügyi műszaki irányelvek kidolgozására. A kormányhatározat alapján 2017. március 31-ig a kormány ismételten áttekinti az építésügyi műszaki irány elvek területén elért előrehaladást, továbbá dönt a célok elérése érdekében elvégzendő további feladatokról.

A műszaki irányelvek – elsősorban a tervezőknek, kivitelezőknek – gyakorlatilag olyan megoldásokat, ajánlásokat tartalmaznak, amelyek alkalmazása biztosítja, hogy létesítmények, berendezések az elvárt műszaki színvonalon valósuljanak meg. A műszaki irányelvek célja, hogy irányelvként szolgáljanak a magyar szervezetek, vállalkozók egymás közötti szerződésének megkötéséhez, ezért felhasználhatók a tervezés, kivitelezés, költségvetés-kiírás, szerződéskötés során. A jelenlegi hazai építési gyakorlat – többek között – egyik problémája, hogy az ajánlatkérésekben és kiírásokban újra és újra feltűnő fogalmak, mint pl. „burkolásra kész”, „burkolásra előkészített”, „felületkész” vagy más hasonló szubjektív meghatározások teljességgel alkalmatlanok az elvégzendő munka minőségének leírására.

Ez a gyakorlat ellentmond az építési termékek forgalmazására vonatkozó EU-rendeletnek (305/2011/EU) is, mely szerint „a szerződésben az építőipari szolgáltatás és a teljesítés leírásának egyértelműnek és kimerítőnek kell lennie”, illetve „meg kell határozni azokat az alapvető jellemzőket, amelyek a tervezett felhasználási mód(ok) szempontjából relevánsak.”

A hónap témája Egyéni hallásvédő eszközök alkalmazása A 2003/10/EK irányelvben foglaltak figyelembevételével a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet határozza meg a zajexpozíciós határértékeket, amelyek a következők. • Napi zajexpozíció szintjére és a legnagyobb hang nyomásszintre vonatkozó zajexpozíciós határértékek: − napi zajexpozíció szintje LEX,8h = 87 dB(A) − hangnyomás csúcsértéke Pcsúcs = 200 Pa − legnagyobb hangnyomásszint Lmax = 140 dB(C) • Felső beavatkozási határértékek: − napi zajexpozíció szintje LEX,8h = 85 dB(A) − hangnyomás csúcsértéke Pcsúcs = 140 Pa − legnagyobb hangnyomásszint Lmax = 137 dB(C) • Alsó beavatkozási határértékek: − napi zajexpozíció szintje LEX,8h = 80 dB(A) − hangnyomás csúcsértéke Pcsúcs = 112 Pa − legnagyobb hangnyomásszint Lmax = 135 dB(C) A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 5. sz. melléklete szabályozza a fokozott figyelmet igénylő munkavégzés során a munkavállalót érő zaj egyenértékű A-hangnyomásszintek határértékeit, amelyeket egyéni hallásvédő eszköz alkalmazása nélkül nem lehet túllépni.

Amennyiben a zajexpozícióból eredő kockázatokat műszaki, szervezési vagy egyéb intézkedésekkel nem lehet megelőzni vagy csökkenteni, akkor a munkáltatónak egyéni hallásvédő eszközt kell biztosítania a munkavállaló részére, • ha a zajexpozíció meghaladja az alsó beavatkozási határértéket, és • ha a zajexpozíció eléri vagy meghaladja a felső beavatkozási határértéket, akkor a munkavállaló köteles a rendelkezésére bocsátott egyéni hallásvédő eszközt a munkál tató által előírt módon viselni. A munkavállalók egyéni védőeszközökkel való ellátási rendjének meghatározása – az Mvt. 56. § alapján – munkabiz-


tonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül, így az egyéni zajvédő eszközöké is. Az egyéni hallásvédő eszköz kiválasztásának célja, a halláskárosodás kockázatának megszüntetése vagy a lehető legkisebb mértékűre csökkentése. A munkafolyamatnak, munkakörnek megfelelő egyéni hallásvédő eszközt a 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet 5.2. pontja, valamint az MSZ EN 458:2005 számú szabvány előírásai szerint kell kiválasztani. Az egyéni hallásvédő eszköz kiválasztásánál az „MSZ EN 458:2005 Hallásvédők. Ajánlások a kiválasztáshoz, a használathoz, a gondozáshoz és a karbantartáshoz” szabvány az irányadó. A zajcsillapítás mértékének elsődleges meghatározója a súlyozott zajcsillapítási érték (SNR).

Az egyéni védőeszköz-katalógusok a zajcsillapítás mértékéül az SNR-t adják meg. Az SNR az alkalmazott egyéni hallásvédő védőeszköz legalább 80%-os szinten számított csillapítása. Az SNR magasabb értéke jobb csillapítást jelent, de pl. az SNR 30 csillapítási tényező nem azt jelenti, hogy minden frekvenciára nézve 30 dB a védőeszköz zajcsillapítása. A magas, közepes és alacsony frekvenciájú zajszinteken belül a számadatokat az M, K és A jelölésekkel párosítják, ahol a betűk a védelmi szinteket jelölik. Ha egy fültok SNR 34 dB csillapítási tényezője mellett a katalógus M=40, K=32 és A=22 értékeket ad meg, akkor pl. 100 dB magas frekven ciájú zajban dolgozó viselőjének a fültok 60 dB-re, az alacsony frekvenciájú zajban dolgozónál csak 78 dB-re csökkentené a zajszintet. A zajcsillapítás mértékén túlmenően a hallásvédő kiválasztásánál a munkakörnyezet ismeretében további szempontok figyelembevétele is szükséges, mint pl.: • illeszkedjen a munkavégzés során esetleg szükséges egyéb védőeszközökhöz, együtt hordva ne romoljon a védelem hatásfoka, • az egyéni érzékenységnek megfelelő, komfortos, kényelmes legyen, • alkalmazkodjon a felhasználás időtartamához, kezelhető legyen, • ellenálljon a munkahelyen fellépő fizikai és kémiai ártalmaknak, • a mozgást ne veszélyeztesse, • az adott zajszint által meghatározott, optimális csillapítású legyen. Az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet szerint az egyéni hallásvédő eszközök védelmi szintjük alapján a 2. kategóriába tartoznak. A védőeszközöknek meg kell felelni a 3. számú melléklet szerinti alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek, amelyről a gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének nyilatkoznia kell.

Az egyéni hallásvédő eszközöket nem teljes körűen – a vonatkozó szabványok figyelembevételével – az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: Fültokok (MSZ EN 352-1 szerint) Zajvédő fültok fejpánttal Zajvédő fültok tarkópánttal Zajvédő fültok, sisakra szerelhető Zajvédő szintfüggő fültok Zajvédő rádiós fültok Zajvédő kommunikációs fültok Füldugók (MSZ EN 352-2 szerint) Egyszer használatos, eldobható füldugók Többször használatos füldugók Detektoros füldugók Pántos füldugók Ipari védősisakra szerelt fültokok (MSZ EN 352-3 szerint) Az egyéni hallásvédő eszköznek rendelkeznie kell (ezt beszerzéskor, vásárláskor minden esetben el kell kérni): • gyártói EK-megfelelőségi nyilatkozattal, • felhasználó részére készített magyar nyelvű „Felhasználói utasítás”-sal („Tájékoztató”-val), amely magába foglalja a használati, kezelési ismereteket is.

Rövid hírek, tájékoztatók Ülésezett a Munkavédelmi Bizottság A Munkavédelmi Bizottság − amely az Mvt. 78. § rendelkezése alapján az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos országos érdekegyeztetés legmagasabb fóruma − ez évi első plenáris ülésén a következő napirendi pontokat tárgyalta meg: • a Munkavédelmi Bizottság által 2004-ben kiadott, a munkavédelmi érdekegyeztetés, érdekképviselet egyes kérdéseiről szóló „Ajánlás” átdolgozás alatt áll. Aktualitását indokolja az Mvt. munkavédelmi érdekképviseletekkel kapcsolatos módosítása. Várhatóan az új „Ajánlás” a következő plenáris ülésen elfogadásra kerülhet. • A munkavédelmi hatóság 2016 I. félévi ellenőrzési tapasztalatairól készített tájékoztató. (Főbb megállapítása it az októberi számunkban ismertettük.) Elhangzott, hogy az átlagos felügyelői létszám az elmúlt évi 98,5-ről 104 főre emelkedett, az ellenőrzött munkáltatók száma 20. §-sal növekedett. • Az elkészült − hosszú távú és reális célokat tartalmazó − Nemzeti Munkavédelmi Politikát az újonnan alakult Gazdasági Kabinet tárgyalja. Az elképzelések szerint a végrehajtása évente kerül értékelésre. 5

E - M u n k a v é d e l e m | 2 0 1 6 . n o v e m b e r , X I V. é v f o l y a m 1 1 . s z á m

Munkavédelmi ismeretek gyermekeknek 7–9, valamint 9–11 éves gyerekek számára biztosít játékos módon elsajátítható munkavédelmi alapismereteket az Euró pai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA). Az online szabadon hozzáférhető tananyagot a Nemzetgazdasági Minisztérium juttatja el az ország általános iskoláinak. Az EU 23 tagállamában 18 nyelven, köztük magyarul is elérhető inter aktív leckék és kisfilmek segítségével a gyerekek megismerkedhetnek a különböző biztonsági jelzésekkel, valamint azzal, hogyan ismerhetik fel, azonosíthatják és tudják megelőzni a baleseti veszélyhelyzeteket. Szakértők szerint a gyerekeknek 7 éves koruktól kezd kialakulni az érvelési készségük, a megfigyelés mellett a nyelv és a logika is előtérbe kerül a tanulás során, 9 éves koruktól pedig már képesek együttműködően, csapatban és önállóan is dolgozni. Ezért ha ebben a korban megismerkednek a kockázatmegelőzés kultúrájával, akkor vészhelyzetekben vagy azok felismerésekor a megfelelő viselkedésmód alap vető szokássá válik számukra. A program hat óravázlatot tartalmaz, amelyekhez tanári segédletek és a témához kapcsolódó kisfilmek tölthetők le. A leckék bemutatják az alapvető figyelmeztető és tiltó jelzéseket, valamint a környezetünkben és a munkavégzés során jelentkező kockázatok és veszélyek megelőzésére, felismerésére tanítanak. A témákat úgy alakították ki, hogy összekapcsolhatóak legyenek a már oktatott tantervvel és illeszkedjenek a meglévő tantárgyakhoz, mint például a természettudományok, nyelvek, művészetek és társadalmi nevelés. Az anyagokban számos gyakorlati ötlet található, amivel be lehet építeni a biztonsági témaköröket a tanórába, és amelyek segítik és megerősítik az ott tanultakat is. Felnőttként azt gondoljuk, már ismerjük a biztonsági kockázatokat. A gyerekek akár otthon, az iskolában vagy más hétköznapi helyzetekben is találkozhatnak baleseti veszélyforrásokkal.

Jogszabályok Megjelent jogszabályok 282/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet az államtudományi képzési terület alap- és mesterképzési szakjainak meghatározásáról és azok képzési és kimeneti követelményeiről, valamint az azzal összefüggő kormányrendeletek módosításáról Hatályos: 2016. 09. 29., 2017. 09. 01., 2017. 11. 01

Módosítás: 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet a felső oktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről Hatályos: 2016. 09. 29. 288/2016. (IX. 22.) Korm. rendelet a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet, valamint a Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: 2017. 01. 01. 289/2016. (IX. 22.) Korm. rendelet az egyes vízgazdálkodási és vízvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról Hatályos: 2016. 10. 01. Módosítás: 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 366/2015. (XII. 2.) Korm. rendelet a vízvédelmi igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről, és egyes vízügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról 35/2016. (IX. 27.) NGM rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések és védelmi rendszerek vizsgálatáról és tanúsításáról Hatályos: 2016. 10. 12. Hatályon kívül helyezés: 8/2002. (II. 16.) GM rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatáról és tanúsításáról 28/2016. (IX. 29.) EMMI rendelet az egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeleteknek az egészségügyi ágazati képzésekkel összefüggő módosításáról Hatályos: 2016. 09. 30. Módosítás: 47/2004. (V. 11.) ESzCsM rendelet az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről 4/2008. (I. 16.) EüM rendelet az Európai Közösségi jog hatálya alá tartozó, feltétel nélkül elismerésre kerülő egyes egészségügyi oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok megnevezéséről és az ezen okiratok birtokosaival azonos jogállású személyek köréről 16/2010. (IV. 15.) EüM rendelet az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés részletes szabályairól 63/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelet az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól 22/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítés megszerzéséről 23/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet a szakorvosok, szakfogorvosok, szakgyógyszerészek és szakpszichológusok egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzéséről


51/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet az egészségügyi szolgáltatás keretében használt, éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések megelőzésére, az ilyen eszközök használatából eredő kockázatok kezelésére, valamint az egészségügyi tevékenységet végző személyek tájékoztatására és képzésére vonatkozó követelményekről 41/2016. (X. 6.) NFM rendelet az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet módosításáról Hatályos: 2016. 10. 07. 31/2016. (X. 12.) EMMI rendelet egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Hatályos: 2016. 10. 17. 302/2016. (X. 13.) Korm. rendelet a közterületek és az állami tulajdonban álló ingatlanok filmforgatási célú használatának részletes szabályairól Hatályos: 2016. 10. 14. Hatályon kívül helyezés: 205/2013. (VI. 14.) Korm. rendelet a települési önkormányzat tulajdonában álló közterület filmforgatási célú használatához kapcsolódó részletes szabályokról 306/2016. (X. 13.) Korm. rendelet a kulturális örökség védelmével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról Hatályos: 2016. 10. 14., 2017. 01. 01.

Módosítás: 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről Hatályos: 2016. 10. 14. 307/2016. (X. 13.) Korm. rendelet egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: 2016. 12. 31., 2017. 11. 06. 1534/2016. (X. 13.) Korm. határozat a „Nemzeti Népegészségügyi Stratégia 2017–2026” kidolgozásához és végrehajtásához szükséges intézkedésekről 1536/2016. (X. 13.) Korm. határozat a köznevelési, a szakképzési, a felsőoktatási és a felnőttképzési rendszer digitális átalakításáról és Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájáról 1540/2016. (X. 13.) Korm. határozat az építésügy területén mutatkozó, műszaki előírások hiányából fakadó nehézségek enyhítéséről

Szabványhírek Munkabiztonságot/tűzvédelmet érintő nemzeti szabványok közzététele a Szabványügyi Közlöny 2016. októberi száma alapján. Magyar nyelvű munkabiztonságot, tűzvédelmet érintő szabvány a Szabványügyi közlöny 2016. évi 10. számában nem került kihirdetésre. A szabványok és a szabványkiadványok szerzői jogi védelem alatt állnak. A szabványok és a szabványkiadványok szövegének felhatalmazás nélküli másolása, sokszorosítása, illetve a szerzői jogok

bármilyen módon való megsértése jogszabálysértő magatartás, amelynek összes következményét a jogsértést elkövetőnek kell viselnie. FIGYELEM! Az idegen nyelvű szabvány magyar nyelvű változata nem egyszerűen a forrásszabvány fordítása, hanem a fordítás alapján a szabvány magyar nyelvi értelmezésével a forrásszabvány tartalmát pontosan visszaadó, azzal azonos, a magyar szabványrendszerbe és a jogszabályi környezetbe illesztett magyar nemzeti szabvány.

1.

MSZ EN

458:2016

Hallásvédők. Ajánlások a kiválasztáshoz, a használathoz, a gondozáshoz és a karbantartáshoz. Útmutató dokumentum – Az MSZ EN 458:2005 helyett

2.

MSZ EN

13869:2016

Öngyújtók. Gyermekbiztonsági követelmények. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek – Az MSZ EN 13869:2002+A1:2011 helyett –

3.

MSZ EN

16710-2:2016

Ergonómiai módszerek. 2. rész: Munkaelemzési módszertan a tervezés támogatásához

4.

MSZ EN

16728:2016

LPG-berendezések és -tartozékok. A hagyományosan hegesztett és forrasztott acélpalackoktól eltérő szállítható, újratölthető LPG-palackok. Időszakos ellenőrzés – Az MSZ EN 1440:2008+A1:2012 helyett


5.

MSZ EN

45544-4:2016

Munkahelyi levegő. Toxikus gázok és gőzök közvetlen kimutatására és koncentrációjuk közvetlen mérésére használt villamos készülékek. 4. rész: Útmutató a kiválasztáshoz, üzembe helyezéshez és karbantartáshoz – Az MSZ EN 45544-4:2000 helyett, amely azonban 2019. 01. 25-ig még érvényes –

6.

MSZ EN

50244:2016

Éghető gázok érzékelésére alkalmazható villamos készülékek háztartási helyiségekben. Kiválasztási, telepítési, használati és karbantartási útmutató – Az MSZ EN 50244:2000 helyett, amely azonban 2019. 03. 14-ig még érvényes –

7.

MSZ EN

50194-2:2006/ A1:2016

Éghető gázok érzékelésére alkalmazható villamos gyártmányok lakóhelyiségekben. 2. rész: Lakójárművek és hasonló lakóhelyiségek helyhez kötött berendezéseiben lévő, folyamatos üzemű villamos gyártmányok. Kiegészítő vizsgálati módszerek és működési követelmények – Az MSZ EN 50194-2:2007 módosítása –

8.

MSZ EN

50399:2011/ A1:2016

Égetésnek kitett kábelek és vezetékek közös vizsgálati módszerei. Kábelek és vezetékek hőés füstkibocsátásának mérése a lángterjedési vizsgálat során. Vizsgálóberendezés, vizsgálati eljárások, eredmények – Az MSZ EN 50399:2011 módosítása –

9.

MSZ EN

61140:2016

Áramütés elleni védelem. A villamos berendezésekre és a villamos szerkezetekre vonatkozó közös szempontok – Az MSZ EN 61140:2003 és az MSZ EN 61140:2002/A1:2007 helyett, amelyek azonban 2019. 05. 27-ig még érvényesek –

10.

MSZ EN

61882:2016

Veszély- és működőképesség-elemzés (HAZOP-elemzés). Alkalmazási útmutató

11.

MSZ HD

60364-5551:2010/ A11:2016

Kisfeszültségű villamos berendezések.5-55. rész: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Egyéb szerkezetek. 551. fejezet: Kisfeszültségű áramfejlesztők – Az MSZ HD 60364-5-551:2010 módosítása –

12.

MSZ 4254-14:2016 EN ISO

Mezőgazdasági gépek. Biztonság.14. rész: Bálacsomagolók

13.

MSZ 8611-2:2012/ EN ISO A1:2016

Rakodólapok anyagmozgatáshoz. Sík rakodólapok. 2.rész:Teljesítménykövetelmények és a vizsgálatok kiválasztása – Az MSZ EN ISO 8611-2:2013 módosítása –

14.

MSZ 9241-161:2016 EN ISO

Az ember és a rendszer közötti kölcsönhatás ergonómiája. 161. rész: Útmutató a vizuális felhasználói felület elemeihez

15.

MSZ 9241-391:2016 EN ISO

Az ember és a rendszer közötti kölcsönhatás ergonómiája. 391. rész: Követelmények, elemzések és megfelelőség-vizsgálati módszerek fényérzékenységi rohamok csökkentésére

16.

MSZ 12863:2010/ EN ISO A1:2016

A cigaretták tűzokozó hatásának értékelése szabványos vizsgálati módszerrel – Az MSZ EN ISO 12863:2010 módosítása –

17.

MSZ 16148:2016 EN ISO

Gázpalackok. Újratölthető, varrat nélküli acél gázpalackok és -csövek. Akusztikus emissziós vizsgálat (AT) és az azt követő ultrahangos vizsgálat (UT) időszakos ellenőrzéshez és vizsgálathoz – Az MSZ EN ISO 16148:2006 helyett –

Egy munkabaleset tanulságai Mellkason rúgta a ló „Annak ellenére, hogy a paták télen nem nőnek olyan gyorsan, mint nyáron, nagyon fontos, hogy ebben az időszakban is rendszeresen ápolva legyenek - ebbe beletartozik a körmölés, patkolás, zsírozás vagy olajozás és az egyéb szerekkel való ápolás is. A legtöbb lónak szüksége van patkóra, amely védi a szarut, a nyírt, a pata állagát. Valamint annak függvényében, hogy a ló milyen terhelésnek van kitéve, a patkó megvédheti a lábukban az ízületeket, inakat, csontokat, izmokat az esetleges hosszú-

vagy rövidtávú sérülésektől is. A nem megfelelő patkolás, vagy a patkó nélkül hagyás, abban az esetben, amikor szükség lenne a vasalásra, állandó sántaságot okozhat. A paták mindennapos ápolása a ló gazdájának feladata, így a patakaparás is. Ki kell piszkálni a patákból a beragadt kavicsokat, koszt, sarat, trágyát, szúrós gallyacskákat, mert ezek sérüléseket, gyulladást okozhatnak.” Forrás: A felelős lótartásról − Patkolás és pataápolás a téli időszakban (KLP Lovasfelszerelés – www.klp.hu)


1. A munkabaleset előzményei, tényállás Az egyéni vállalkozó O. T. mezőgazdasági tevékenysége mellett kedvtelési célból lovakat is tartott. Az egyéni vállalkozó az idénymunkáknak megfelelően − a három állandó munkavállalón túl – nyolc-tíz személyt foglalkoztatott. A három állandó munkavállaló feladata elsősorban telephelyen belüli tevékenység pl. a mezőgazdasági gépek karbantartása, állatok gondozása stb. volt. A feladatokat a napi aktualitásnak megfelelően az egyéni vállalkozó a reggeli munkakezdéskor határozta meg. A baleset reggelén H. K.-t azzal a feladattal bízta meg, hogy az istálló kitakarítását követően a lovakat (két gidrán és egy nó niusz) ápolja. A lóápolás keretében el kellett végezni a lovak bőrének, szőrének, testnyílásainak ápolását, valamint a pata gondozását. Az istálló takarítása (4 db egyenként 9 m2 alapterületű box) és az almozás elvégzését követően egyenként vezette az istálló előtti területre a több mint 1000 m2 területű karámból a lovakat és kezdte meg az ápolást. Először a nyak bal oldalán kezdte gyökérkefével, illetve gumikaparóval az ápolást, onnan a mellkason, a háton, a hason és a faron át folytatta a műveletet. Ezt követően az elülső és a hátulsó lábakat ápolta le felülről lefelé haladva. Átkefélte a lábtő elülső részét és a csüdhajlatokat. A pata ápolásához kefés patakaparót használt. Először a bal oldali első, majd hátsó pata tisztítását végezte. Már a harmadik ló jobb hátsó lábának patáját tisztította, amikor a nóniusz egy hirtelen mozdulattal mellkason rúgta H. K.-t. A rúgás következtében H. K. folyamatosan vért köpött (hányt). Segélykiáltására a közelben tartózkodó egyéni vállalkozó a helyszínre rohant, látva a sérült munkavállalót, a lovat a karámba vezette, közben mobiltelefonon értesítette a mentőket. A mentőorvos súlyos életveszélyes sérülést diagnosztizált, és a sérültet az elsősegélynyújtást követően kórházba szállították. Tíznapi kórházi ápolást követően a felépülés – a rendszeres orvosi ellenőrzés mellett – az otthonában megtörtént.

2. A munkabaleset észlelése, a belső információ A munkáltató egyéni vállalkozó O. T. a bekövetkező balesetről csak a mentőket értesítette. A rendőrség a mentőktől kapott információt az életveszélyes sérüléssel járó munka balesetről. Az eseményről a munkavédelmi hatóságot a Megyei Rendőrkapitányság ügyeletese tájékoztatta telefonon.

3. A munkabaleset kivizsgálása A sérült kórházba szállítását követően mintegy másfél óra múlva érkezett O. T. telephelyére a Megyei Rendőrkapitányság helyszínelő csoportja, majd közel 15 perc múlva a munkavédelmi hatóság szakembere. Az egyéni vállalkozó munkavédelmi szakembert nem foglalkoztatott. A munkabaleset helyszínelését végző munkavédelmi hatóság tisztviselője felhívta az egyéni vállalkozó

figyelmét az Mvt. 64. § (4) és (5) bekezdéseiben a Vhr. 5–10. §-aiban meghatározott kötelezettségére. Külön kiemelte az Mvt. 65. § (2) bekezdésében meghatározottakat, miszerint: Munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül a munkabaleset kivizsgálása! A munkáltató ezt követően kötött szerződést egy munka védelmi feladatokat ellátó szolgáltatóval a munkabaleset munkáltatói kivizsgálása érdekében, aki a balesetet követő nap kapcsolódott be a vizsgálatba. A vizsgálat során helyszínrajz, helyszínvázlat készült, majd a különböző személyi okmányok (benne a munkavállaló egészségi alkalmasságával, szakmai képesítésével) a munkavédelmi oktatással, a kockázatértékeléssel, kapcsolatos dokumentációk átvizsgálása történt.

4. A kivizsgálás megállapításai 4.1. Személyi tényezők A 40 éves munkavállalót másfél éve foglalkoztatta O. T. szóbeli megállapodás alapján minimálbér mellett. A munka vállaló a lovak gondozásával kapcsolatos szakmai képesítéssel nem rendelkezett. A vizsgálat során megállapításra került, hogy az életveszélyes sérüléssel járó munkabalesetet szenvedett munkavállaló előzetes munkaköri és szakmai alkalmassági vizsgálaton nem vett részt. Alkoholos befolyásoltság megállapítására vizsgálatot nem kezdeményeztek. A munkáltató tanúként meghallgatása során elmondta, hogy gyakorlati tapasztalatai alapján tartott „munkavédelmi” oktatást a munkavállalóknak, munkavédelmi oktatási tematikával nem rendelkezett. Munkavédelemmel kapcsolatban csak a régebben kiadott, hatálytalanított óvórendszabályok voltak a birtokában. A 16/2001. (III. 3.) FVM rendelettel kiadott „Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat” nem állt rendelkezésére. 4.2. Egyéni védőeszköz A munkáltató sem a telephelyi, sem a szántóföldi tevékenységéhez kapcsolódó, a munkahelyi kockázatértékelésen alapuló egyéni védőeszköz-juttatási renddel nem rendelkezett. A munkáltatónak az állatgondozással kapcsolatban gondoskodni kellett volna: • testvédelemről, védőruháról (kabát, deréknadrág), • kézvédő eszközről, védőkesztyűről, • lábvédelemről, biztonsági lábbeliről. A biológiai kockázatok további egyéni védőeszköz-juttatás biztosítását indokolta volna. Többek között gondoskodni kellett volna a tevékenységétől függően: • védőkesztyűről, • védőszemüvegről, • porálarcról. 9

E - M u n k a v é d e l e m | 2 0 1 6 . n o v e m b e r , X I V. é v f o l y a m 1 1 . s z á m

Az életveszélyes sérüléssel járó munkabalesetet szenvedett munkavállalón a baleset pillanatában mindössze a munkáltató által biztosított mechanikai sérülés ellen védelmet biztosító védőkesztyű volt. 4.3. A munkaeszköz A munkavállaló a baleset pillanatában csúszásmentes, műanyagnyeles kefés patkókaparót használt. A munkaeszköz biztonságosan használható volt, nem annak kialakítása, állapota vezetett a munkabaleset bekövetkezéséhez. Munka tárgyaként kell értékelni az ápolt lovat. A balesetvizsgálat során megállapításra került, hogy O. H. a baleset bekövetkezése előtt négy nappal vásárolta a H.K. sérülését okozó lovat, melynek patáján korábban még nem volt patkó. A lovat a vásárlás előtt patkolták. A ló lába a friss patkolás miatt sebes (érzékeny) volt. (A balesetvizsgálat után állatorvosi kezelés alá vonták.) 4.4. Munkakörnyezet A munkabaleset időpontjában +26-28 °C volt az istálló előtti területen. A szabadtéri karámot az istállóval szembeni oldalon 10-15 m magas akácfasor szegélyezte. A karám és az istálló közötti 8-10 m széles sáv (járófelület) kötött természetes föld felület. A felület egyenletes az istálló irányából a karám irányába lejt, hogy a csapadékvíz lefolyását elősegítse. A terület egyenletes, patanyomos, csúszás- süppedésmentes volt. A lóápolás helyét az istálló beárnyékolta, napsugárzás a munkavégzést nem befolyásolta. 4.5. Egyéb dokumentációk A munkáltató a munkavédelemmel közvetlenül összefüggésbe hozható dokumentációval – a fentiekben jelölt óvórendszabályokon túlmenően – nem rendelkezett.

5. A tevékenységgel összefüggésben megállapított hiányosságok 5.1. Munkáltató A munkáltató olyan munkavállalóra bízta a lovak ápolását, gondozását, aki megfelelő szakismerettel nem rendelkezett. Nem tájékoztatta kellő részletességgel a munkavállalót az új fiatal mén tulajdonságairól. Nem biztosította a munkáltató a munkavállalók részére a megfelelő egyéni védőfelszereléseket. A munkáltató figyelmen kívül hagyta a munkáltatás során a 16/2001. (III. 3.) FVM rendelettel kiadott „Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat”-ban foglaltakat, így pl. az alábbi követelményeket is: „4.3.4. A telepre vonatkozóan el kell készíteni a teleprendet is magába foglaló üzemelési utasítást, melyben meg kell határozni a munkahelyi biztonsági követelmények, a rend és tisztaság megtartásának előírásait is. Az utasítást mindenki számára hozzáférhető helyen kell tartani; tartalmát az új dolgozókkal felvételkor ismertetni kell.

4.3.5. Fertőtlenítéshez és takarításhoz a munkavállalók részére biztosítani kell a munkáltató által meghatározott, felhasználásra kerülő vegyszerre az előírt, vagy ennek hiányában, a munkáltató által meghatározott egyéni védőfelsze relést. 4.3.6. Az állatok körmözése, agyarazása vagy szarvtalanítása, az állat gondozója jelenlétében történjen. Ezeket a munkákat csak megfelelő jártassággal rendelkező személy (pl. az állategészségügyi szaksegéd) végezheti 1 fő segítővel, orrhurokkal töké letesen rögzített állaton, illetve – szarvasmarha esetén – kalodában. 4.8.1. Lóistállóban állatgondozóként csak a 18. életévét betöltött, külön jogszabály (8.2.22.) szerint egészségileg alkalmas, a szükséges szakismerettel rendelkező és a munkavégzés veszélyeire kioktatott személyt szabad foglalkoztatni. 4.8.3. Az istállóban az állatgondozónak a lóállásba történő belépés előtt a lovat nevén kell szólítania, és csak azután szabad belépnie, ha meggyőződött a ló nyugodt viselkedéséről. 4.8.4. A ló ápolására vonatkozó főbb szabályok: a) a ló fara mögé még ápolás céljából sem szabad állni; b) a hasi részeket kellő óvatossággal kell csutakolni. Az érzékeny, csiklandós lovaknál ezt a munkát mindenkor a ló állandó gondozójának kell végeznie; c) a hátsó láb felemelése előtt a far irányába fordulva, szo rosan a far mellé kell állni, a lábat felülről lefelé végig kell simítani;” 5.2. A balesetet szenvedett munkavállaló A munkavállaló – annak ellenére, hogy megfelelő szakképesítéssel nem rendelkezett – bízva önmagában, elvállalta egy számára ismeretlen nóniusz mén gondozását, ápolását. Arról nem volt tudomása, hogy a frissen patkolt ló lába sebes, érzékeny.

6. A munkabaleset okláncolata Lóápolás • A munkáltató olyan munkavállalót bízott meg lovainak ápolásával, aki megfelelő szakképzettséggel nem rendelkezett. • A munkáltató olyan ló ápolását is H. K.-ra bízta, amelyikkel a munkavállaló a korábbi hasonló feladat ellátása során nem találkozott. • A munkavállalónak nem volt tudomása arról, hogy az új ló a patkolás során megsérült, lába (patája) érzékeny. • H. K. a műanyagnyeles kefés patkókaparóval a ló lábát olyan helyen érintette, ahol érzékeny volt. • A fájdalomérzet miatt a fiatal mén hátra rúgott, mellkason találva az oldalt mögötte álló H. K.-t. • H. K. életveszélyes mellkasi sérülést szenvedett.

7. A munkáltatók intézkedése a hasonló munkabaleset megelőzése érdekében • Rendkívüli munkavédelmi oktatás.


8. A munkavédelmi intézkedése • Kötelezés megfelelő képzettségű munkaerő alkalmazására, valamint – a kiadmányozott határozatban részletezettek szerint – az Mvt.-ben, a jogszabályokban, illetve a biztonsági szabályzatban foglaltak megtartására, megvalósítására.

9. A munkabalesethez kapcsolható munkabaleseti jegyzőkönyv „E” blokkjának helyes kitöltése (A NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának 2013. július 2-i tájékoztatásában foglaltak figyelembevételével)

Megjegyzések M 09 szabályszegő tevékenység (szakképzetlen személy alkalmazása) Az egyéni védőeszközök hiánya a balesetet nem befolyásolta.

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk Szükséges-e egészségügyi kiskönyv csomagolt élelmiszerekkel kereskedéskor? Cégünk kereskedelmi láncok leltározásával foglalkozik, és sok telefonhívás után ahhoz az információhoz jutottunk, hogy abban az esetben, amikor a munkavállalóink csak csomagolt élelmiszerrel érintkeznek, EÜ-kiskönyvre nincs szükségük. (Pl.: egy barkácsáruházban, ahol a pénztáraknál édesség és üdítő található). Erről szeretném a véleményét kérni. Válasz A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet vonatkozó előírásai: 3. § (1) bekezdés: „Az alkalmasság véleményezése: c) a személyi higiénés alkalmasság esetében a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületen folytatott tevékenységre tör ténik.”

4. § (5) bekezdés: „Az 1. számú mellékletben meghatározott munkakörökben a munkavállalónak, a munkát végző személynek előzetes munkaköri, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálat kere tében a 2. számú melléklet szerinti „Egészségügyi Nyilatko zat”-ot, valamint a 17. számú melléklet szerinti „Egészségügyi nyilatkozat és vizsgálati adatok” című könyvet [14. § (2) bekezdés] kell kitölteni.” 4. § (6) bekezdés: „A járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületen foglalkoztatni kívánt munkavállaló, illetve e tevékenységeket gyakorolni kívánó munkát végző személy, illetve tanuló, hallgató esetében az előzetes munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálat kiegészül az 1. számú mellékletben meghatározott kötelező vizsgálatokkal.” Fentiekből következik, hogy amennyiben a leltározást végző dolgozók csak csomagolt élelmiszerekkel kerülnek kapcsolatba, a jogszabály alapján nem kell „egészségügyi kiskönyvvel” rendelkezniük.

1. számú melléklet. Járványügyi érdekből kiemelt munkakörök, tevékenységek: A vizsgálatok köre Kiemelt munkakörök, tevékenységek Közfogyasztásra szánt élelmiszer (beleértve az ételt, italt) előállításával, valamint forgalmazásával (kivéve a csomagolt élelmiszerek és a nyers zöldség-gyümölcsfélék szállítását, tárolását) foglalkozó, továbbá ilyen munkahelyeken tisztítást, takarítást végző személy

bakterioló giai

bőr gyógyászati

–

+

TBC (ernyő nemi betegség képszűrés (lues serológia) érvényes lelete)

+

–


Gyártó cégek regisztrálási kötelezettsége Azon cégeknek, amelyek évi 1–100 tonna mennyiségű vegyi anyagot gyártanak vagy importálnak, legkésőbb 2018. május 31-ig regisztrálniuk kell az Európai Vegyianyag-ügynökségnél (ECHA). A regisztrációk végrehajtására már most érdemes elkezdeni felkészülni, hiszen ha nem áll rendelkezésre információ a vegyi anyag veszélyes tulajdonságaival kapcsolatban, azokat be kell szerezni és a biztonsági adatlapokat át kell dolgozni. Még több feladat vár azokra a vállalatokra, ahol a vegyi anyag gyártott vagy importált mennyisége meghaladja az évi 10 tonnát. Nekik az összegyűjtött információk alapján fel kell mérniük a munkavállalók és fogyasztók egészségére, valamint a környezetre gyakorolt veszélyeket is, továbbá kockázatkezelési intézkedési tervet kell összeállítaniuk. Kiadónk új szakmai folyóiratában minden, a veszélyes anyagokkal és keverékekkel kapcsolatos előírást feldolgoz! A kéthavonta, 24 oldalon megjelenő elektronikus szaklapunk témái: • A veszélyes anyagok és keverékek szállítása, kezelése, raktározása és felhasználása • Az ADR, a REACH és a CLP közérthető, gyakorlati példákon keresztül végigvezetett magyarázata • Veszélyes anyagokkal kapcsolatos szabályok jelenleg hatályos előírásai, a hazai és nemzetközi jogszabályi környezet változásai • A veszélyes anyagokat, illetve keverékeket szállító, gyártó és felhasználó cégekre vonatkozó előírások, a raktározás speciális előírásai és a foglalkozás-egészségügyi szabályok. A részletekért látogasson el honlapunkra: www.veszelyesanyagokszaklap.hu

Az E-Munkavédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkavédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alapján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében sze mélyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-Munkavédelem XIV. évfolyam, tizenegyedik szám, 2016. november Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Sigrid Hubl, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.munkavedelemszaklap.hu Tördelés: M. C. Direct Kft. Nyomdai kivitelezés: Stanctechnik Kft.

E-munkavédelem. Szakmai folyóirat. Tartalom november XIV. évfolyam 11. szám

Recommend Documents