E-munkavédelem. Szakmai folyóirat. Tartalom január XIV. évfolyam 1. szám

2016. január | XIV. évfolyam 1. szám

E-munkavédelem Szakmai folyóirat

Tartalom Munkabiztonság

• A közigazgatási bürokrácia csökkentését célzó törvénymódosítások • 2015. évi CXCIV. törvény egyes hatósági eljárások illetékének és igazgatási szolgáltatási díjának megszüntetéséről

A hónap témája

• Munkabalesetek alakulása – 2015. I–III. negyedév

Kitekintő – rövid hírek, tájékoztatók

• Költözés • 2015 a fény és fényalapú technológiák nemzetközi éve volt • 2015. november 1-től módosultak az MSZ 9721-1 szabvány előírásai • Új szabvány a hegesztés kockázatainak felmérésére

Jogszabályok Szabványok Egy munkabaleset tanulságai • Rádőlt az állvány

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk

• Képesítési és vizsgakövetelmények univerzális földmunkagéppel emeléshez

Tisztelt Előfizetőnk!

Ajánló

Örömmel tájékoztatjuk, hogy a Munkavédelem szakmai folyóirat korábbi számainak online archívumához, illetve az Optimum előfizetők számára elérhető extra tartalmakhoz egyedi jelszóval férhet hozzá. A www.munkavedelemszaklap.hu weboldalon az eddig megszokott tartalom mellett további hasznos cikkeket olvashat. Az egyedi jelszavakat e-mailben küldtük ki önnek. Amennyiben nem kapta meg, kérem, keresse Ügyfélszolgálatunkat a 273-2090-es számon vagy a [email protected] e-mail címen!

Január havi optimum tartalom • A gépek biztonsága – a cikksorozat harmadik, befejező része A cikket optimum előfizetőink elolvashatják a www.munkavedelemszaklap.hu weboldalon.

Szerző: Kálmán László A kézirat lezárásának dátuma: 2015. december 14.

Munkabiztonság

c) a munkáltató és a munkahelyen munkát végző személy közötti munkavégzésre irányuló jogviszony szervezett munkavégzésnek történő minősítésével kapcsolatos eljárásokban.”

A közigazgatási bürokrácia csökkentését célzó törvénymódosítások

„84. § (1) A munkavédelmi hatóság jogosult a) a munkahelyek tekintetében a munkáltatót határozatban kötelezni, hogy írásban nyújtson tájékoztatást a megjelölt munkavédelmi követelmények teljesítéséről; b) valamennyi munkahelyen – külön engedély nélkül – ellenőrzést tartani.”

Novemberi számunkban ismertettük a közigazgatási bürokrácia csökkentését célzó törvényjavaslatot. Azóta megjelent a 2015. évi CLXXXVI. törvény, melynek célja a közigazgatási hatóságok által lefolytatott eljárások egyszerűsítése és gyorsítása. A kormányzati cél a közigazgatási bürokrácia csökkentése, amelynek módszerei: • az általános eljárási szabályok egyszerűsítése, • az engedélyhez kötött tevékenységek körének csökken tése, • ügyintézési határidők csökkentése, • és egyes hatósági ügyeket érintő jogszabály-módosítási javaslatok.

2015. évi CXCIV. törvény egyes hatósági eljárások illetékének és igazgatási szolgáltatási díjának megszüntetéséről Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása alapján kiegészült az illetékmentes eljárások listája a következőkkel:

Ennek megfelelően az Mvt. 83/D. § a következőképpen módosul:

„49. a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárás évente négy alkalommal; 50. a vállalkozói igazolvánnyal és az üzlet működési engedélyével kapcsolatos eljárás; 51. az állandó személyazonosító igazolvány és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárás; 52. a családi állapot változásból eredő névváltozás miatt indult eljárás; 53. az eltulajdonított okmányok pótlására irányuló eljárás; 54. a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványával kapcsolatos eljárás; 55. az oktatási igazolvány kiállítása; 56. a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány kiállítása; 57. a népi iparművészeti igazolvánnyal kapcsolatos eljárás; 58. jelnyelvi tolmács névjegyzékbe vételével kapcsolatos eljárások.”

„A munkavédelmi hatósági eljárás határideje az eljárás megindításától számított 45 nap: a) a munkabalesetekkel, foglalkozási megbetegedésekkel és fokozott expozíciós esetekkel, b) a balesetet munkabalesetnek minősítésével,

Változnak, illetve megszűnnek az illetékek: • A kérelem benyújtásának időpontjában – három vagy több kiskorú gyermeket háztartásában nevelő törvényes képviselő esetén a kiskorú gyermek magánútlevele kiadásának illetéke 500 forint,

A 183. sz. Magyar Közlönyben kihirdetett törvénymódosítás 108 törvény, köztük a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény módosítását tartalmazza. A változások 2015. december 31-én, illetve 2016. január 1-jétől léptek hatályba.

Az Mvt.-t érintően csökkent a munkabalesetekhez, a foglalkozási megbetegedésekhez és a fokozott expozíciós esetekhez kapcsolódó adminisztratív teher. Ezekben az esetekben a közigazgatási hatósági eljárások ügyintézési határideje 2 hónapról 45 napra mérséklődött.

2 2 0 1 6 . j a n u á r , X I V. é v f o l y a m 1 . s z á m | E - M u n k a v é d e l e m

• •

•

– két kiskorú gyermeket háztartásában nevelő törvényes képviselő esetén a kiskorú gyermek magánútlevele kiadásának illetéke 1250 forint. A gépjárművezetői engedély kiadása első alkalommal illetékmentes. Illetékmentes és az igazgatási szolgáltatási díj alól is mentes – a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő bontási, építési, módosított építési és használatbavételi engedélyezési eljárás, valamint az eljárásban közreműködő szakhatóságok eljárása, – a 160 m2-nél kisebb hasznos alapterületű, más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó, egylakásos lakóépület bontási, építési (továbbépítési), módosított építési és használatbavételi engedélyezési, a használatbavétel tudomásulvételi és a bontási tevékenység meg kezdésének tudomásulvételi eljárása, valamint az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóság eljárása. Illetékmentesek továbbá az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adóhatósági igazolások is.

Munkabalesetek alakulása – 2015. I–III. negyedév Az NGM Munkafelügyeleti Főosztály honlapján megjelent tájékoztató adatai azt mutatják, hogy a nemzetgazdaság munkabaleseti helyzete 2015. I–III. negyedév viszonylatában romló tendenciájú. A tájékoztató kihangsúlyozza, hogy a 3 napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről készült munkabaleseti jegyzőkönyvet a tárgyhót követő hónap 8. napjáig a munkáltatónak meg kell küldenie a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóság részére. Ezt a hatóság a tárgyhót követő hónap végéig dolgozza fel, egyes egyedi ügyeket leszámítva (pl. munkáltatói kivizsgálás elhúzódása, jogkövetés hiánya, jogvita esetén). Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a munkabalesetek bekövetkezését követő hónap végéig a feldolgozottsági arány hozzávetőleg a 95%-ot éri el. (Véleményem szerint ez számottevő változást nem jelent a tendenciák megítélését illetően.)

Összes munkabaleset Ebből halálos következményű

2011

2012

2013

2014

2015

I–III. negyedév 12 122 11 264 11 567 13 022 14 247 59 46

A munkabalesetek gyakoriságát a – a területek tekintetében – a következő táblázat mutatja. Megye

2015. I–III. negyedév Összes munkabaleset

Ebből halálos köv.

Budapest

1805

3

Pest

1415

5

Fejér

1023

4

Győr-SopronMoson

1023

—

Borsod-AbaújZemplén

1022

1

A legtöbb halálos munkabaleset Hajdú-Bihar megyében (6) következett be.

A hónap témája

Munka balesetek száma

A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy: • a munkabalesetek száma – az összehasonlított időszak vonatkozásában – 2012 óta növekedett, különösen az utóbbi három év vonatkozásában, • a növekedés az utóbbi három év I–III. negyedévek tekintetében11,25%-os és 9,4%-os volt, • a halálos következményű munkabalesetek száma 2012 óta gyakorlatilag stagnált.

53

50

50

A gazdálkodó szervezetek munkavállalói létszámát tekintve a legtöbb munkabaleset az 50–249 munkavállalót foglalkoztató munkáltatóknál történt. A mikrovállalkozásoknál bekövetkezett halálos balesetek indokolatlan nagy száma vélhetően a szakmai, műszaki felkészültség, biztonsági ismeretek hiányosságait mutatja. Munkáltatói létszámkategória

2015. I–III. negyedév Összes munkabaleset

Ebből halálos köv.

1–9 fő munkavállaló

1610

22

10–49 munkavállaló

3863

18


4785

6


1695

—

500 fő vagy több munkavállaló

2265

4

A munkavállalók száma ismeretlen

29

—

Sajátos képet mutat a bekövetkezett munkabalesetek korcsoportonkénti megoszlása: • a fiatalabb korosztályokban – vélhetően létszámarányuk is kevesebb – kevesebb munkabaleset fordul elő, a halálos következményű munkabalesetek esetében ez még jellemzőbb, • a legtöbb baleset a 35–45 éves korosztályban következett be, • az 55–64 éves korosztályban minden 112-dik baleset halálos következményű volt.

3 E - M u n k a v é d e l e m | 2 0 1 6 . j a n u á r , X I V. é v f o l y a m 1 . s z á m

Korcsoport 0–17 év 18–24 év 25–34 év 35–44 év 45–54 év 55–64 év 65 évnél idősebb

2015. I–III. negyedév Összes munkabaleset Ebből halálos köv. 95 — 2139 3 3045 6 3684 8 3227 13 2012 18 45 2

Az NGM Munkafelügyeleti Főosztály szakmai vezetése által meghatározott csoportosítás szerint a munkabalesetek megoszlása nemzetgazdasági áganként a következő volt. Nemzetgazdasági ágazat Gépipar Feldolgozóipar (kivéve gépipar) Szállítás, raktározás, posta, távközlés Kereskedelem Igazgatás, oktatás Egészségügy, szociális ellátás Építőipar

2015. I–III. negyedév Összes munkabaleset Ebből halálos köv. 2986 3 2493

3

1866

9

1567 1389

5 4

953

—

542

15

A munkavédelmi hatóság tevékenységét jellemző főbb mutatók Esetek száma/összege

Felügyelői intézkedések száma

1740

Hiányosságot megszüntető határozatok száma Használatot felfüggesztő határozatok száma Munkavégzéstől eltiltó határozatok száma Tevékenységet felfüggesztő határozatok száma Munkavédelmi bírsághatározatok száma Kiszabott bírság összege (Ft)

Költözés A Zala Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenőrzési Osztálya 2015. december 11-12-én elköltözött a kormányhivatal Zalaegerszeg, Mártírok útja 42-44. szám alatti épületébe.

2015 a fény és fényalapú technológiák nemzetközi éve volt A közvélemény keveset hallott a fény nemzetközi évéről, hazai programjairól, azonban – ha utólag is – néhány gondolattal szeretnénk ráirányítani a figyelmet a fényre és a fényalapú technológiákra, amelyek nélkülözhetetlen részét képzik mindennapjainknak. A fény és a fényalapú technológiák nemzetközi évének a tervét Ghána, Mexikó, Oroszország és Új-Zéland terjesztette fel az UNESCO Végrehajtó Tanácsának 2012-ben, melyet a 190. ülésszak során a Tanács állandó tagjai elfogadtak. Ezt követően 2013. október 19-én az UNESCO Közgyűlésének 37. ülésszaka is jóváhagyta a kezdeményezést.

Továbbra is az a jellemző, hogy: • a legtöbb munkabaleset a gépiparban és a feldolgozóiparban következett be, • az építőipar – a hatósági erőfeszítések ellenére – továbbra is a legveszélyesebb tevékenységek közé tartozik, • a szállítás, raktározás és kereskedelemben bekövetkezett munkabalesetek gyakorisága mellett a súlyosságuk is számottevő.

Intézkedések

Kitekintő

291 62 12 92 100 33 205 075

Megjegyzés Sajnos a honlapon a munkabalesetekről 2014. I–III. negyedév időszakáról nem áll rendelkezésre adat, így nem lehetett összehasonlító táblázatokat készíteni. Remélhető, hogy az éves értékelés választ adhat a kialakuló kedvezőtlen tendenciák okairól, szakmai területeiről.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2013. december 20-án nyilvánította a 2015-ös évet a fény és a fényalapú technológiák nemzetközi évévé.

A nemzetközi év célja volt, hogy ráirányítsa a figyelmet a fényre és a fényalapú technológiákra, amelyek nélkülözhetetlen részét képzik mindennapjainknak. A fényre épülő tudományok és technológiák a nemzetközileg is elismert fejlesztési célok, a fenntartható fejlődés és az energiabiztonság elérésében, valamint és az emberek életminőségének általános javítása terén játszanak meghatározó szerepet. A nemzetközi év konkrét célja volt, hogy: • felhívja a figyelmet a fény és a fényalapú technológiák hatásaira a mindennapi életünk folyamán, • elősegítse a nemzetközi együttműködéseket, • megemlékezzen a 19-20. századi főbb fénnyel kapcsolatos felfedezésekre, • ösztönözze a fénytudományok terén való elhelyezkedést, karrierépítést, • népszerűsítse a fényalapú technológiákat a fenntartható fejlődés szolgálatában, • tudatosítsa a fény kultúrateremtő és megőrző szerepét, • fenntartsa az érdeklődést a felvázolt célok és az eddigi eredmények iránt a nemzetközi év lejárta utáni is. A nemzetközi év programjai 4 téma köré csoportosultak: a fény tudománya (science of light); fényalapú technológiák (light technology); fény a természetben (light in nature); fény és a kultúra (light and culture).


A 2015-ös év több a fénnyel kapcsolatos kutatás vagy technológiai fejlesztés évfordulóját is képezte: • 1815-höz köthető Augustin-Jean Fresnel fény hullám elmélete, • James Clerk Maxwell 1865-ben dolgozta ki a fény elektromágneses hullámelméletét, • Albert Einstein 1905-ben fogalmazta meg a fényelektromos jelenséget és 1915-ben az általános relativitáselméletet, • valamint 1965-ben Arno Penzias és Robert Woodrow Wil son fedezte fel a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást, illetve Charles K. Kao lefektette a száloptikai kommunikáció alapjait.

2015. november 1-től módosultak az MSZ 9721-1 szabvány előírásai Az emelőgépek időszakos vizsgálatainak módosított MSZ 9721-1:2015 jelű szabványa lehetőséget ad arra – pl. a ritkán használt emelőgépeknél –, hogy a munkáltató egyes emelőgépek szerkezeti és fővizsgálatainál a táblázatban feltüntetett időközöktől eltérő időközöket alkalmazzon bizonyos feltételek teljesülésekor. Időszakos Vizsgálati csoportszám az MSZ 9750 szerint 1 2 3 4 5

Szerkezeti vizsgálat időköze óra* hónap 1600 7 1400 8 1200 6 800 4 600 3

Fővizsgálat időköze óra hónap 4800 24 4200 21 3600 18 2400 12 1200 9

* Működési idő: ha pontos vezetésére nincs mód, a táblázat szerinti naptári időközök a mértékadók. A vizsgálati időközök (üzemóra, hónap) közül az a mérvadó, amelyiket előbb éri el üzemeltetése során az emelőgép

A táblázatban feltüntetettől eltérő időköz is előírható kockázatelemzés alapján, ha a következők teljesülnek: • az üzemeltető az emelőgépre vonatkozó hosszú távú (minimum 5 év) vizsgálati és karbantartási ütemtervvel rendelkezik, • az emelőgéphez rendszeresített emelőgépnapló rendelkezésre áll, amiből a használati idő dokumentáltan nyomon követhető, • az üzemeltető az illetéktelen hozzáférést megakadályozza, az emelőgép kiadásáról és visszavételéről dokumentált módon nyilvántartást vezet, • az emelőgép karbantartását legalább a megváltozott vizsgálati időköznek megfelelően dokumentáltan elvégzi.

Új szabvány a hegesztés kockázatainak felmérésére A hegesztés biztonságára vonatkozó előszabványok, valamint a hegesztőüzemek munkahelyi egészségvédelmének és bizton-

ságának irányítási rendszere keretében végzendő kockázatfelmérés támogatása céljából 2015. december 1-jén magyar nyelven jelent meg az MSZ ISO/TR 18786 Egészségvédelem és biztonság a hegesztés területén. Útmutató a hegesztés gyártási tevékenységeinek kockázatfelméréséhez – olvasható az MSZT honlapján. A műszaki jelentés a Nemzetközi Hegesztési Intézet (IIW) VIII. Egészségvédelem, biztonság és környezet bizottságának az ívhegesztés során figyelembe veendő lehetséges veszélyekre és kockázatokra vonatkozó megállapításait tartalmazza.

Ennek célja, hogy segítséget nyújtson a hegesztő szervezetek számára a fémszerkezetek gyártása során alkalmazott hegesztések – beleértve a helyszíni és a javító hegesztést is – egészségvédelmi és biztonsági szempontjainak felméréséhez és útmutatást adjon a kockázatok csökkentését célzó ellenintézkedések meghatározásához. Táblázatokba rendezve tartalmazza a hegesztés és a rokon tevékenységek esetleges kockázatainak lehetséges következményeit, a lehetséges károsodásokat és károkat. A felsorolásokban szerepelnek a hegesztéshez kapcsolódó legáltalánosabb, széles, de teljes körűnek nem tekinthető egészségvédelmi és biztonsági szempontok. A szabvány tájékoztat a kockázat csökkentése céljából alkalmazható, lehetséges intézkedésekről, valamint a gyártási hegesztés munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszerének (MEBIR) részét képező kockázatfelmérési eljárások alkalmazásáról az MSZ EN 31010 Kockázatkezelés. Kockázatfelmérési eljárások (IEC/ISO 31010:2009) alapján.

Jogszabályok Megjelent jogszabályok 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet az oktatást szabályozó egyes kormányrendeletek módosításáról Hatályos: 2015. 11. 27., 2015. 12. 01., 2016. 01. 01., 2016. 01. 02., 2016. 07. 01., 2016. 09. 01., 2016. 10. 01., 2017. 09. 01., 2018. 09. 01., 2019. 09. 01., 2020. 09. 01. Módosítás: 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról Hatályos: 2016. 01. 01. 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről Hatályos: 2015. 11. 27.


121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról Hatályos: 2015. 11. 27. 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről Hatályos: 2015. 11. 27. 349/2015. (XI. 24.) Korm. rendelet a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: 2015. 11. 25. 54/2015. (XI. 24.) EMMI rendelet egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Hatályos: 2015. 11. 25., 2015. 12. 25. Módosítás: 11/1997. (V. 28.) NM rendelet a természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseiről 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről 19/1998. (VI. 3.) NM rendelet a betegszállításról 78/1999. (XII. 29.) EüM-BM együttes rendelet a közterület-felügyelők egészségi, fizikai és pszichikai alkalmassági követelményeiről 38/2003. (VII. 7.) ESzCsM-FVM-KvVM együttes rendelet a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről 5/2006. (II. 7.) EüM rendelet a mentésről 20/2009. (VI. 18.) EüM rendelet az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről, e tevékenységek szakmai minimumfeltételeiről és felügyeletéről 1/2014. (I. 16.) EMMI rendelet a fertőző betegségek jelentésének rendjéről Hatályos: 2015. 11. 25. 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról Hatályos: 2015. 12. 25. 1837/2015. (XI. 24.) Korm. határozat a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium budai Várnegyedben történő elhelyezésével kapcsolatos intézkedésekről 2015. évi CLXXXVI. törvény a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról Hatályos: 2016. 01. 01. Módosítás: A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény A megfelelőség-értékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 70/2015. (XII. 1.) NFM rendelet a légiközlekedési balesetek és a repülőesemények szakmai vizsgálatának, valamint az üzembentartói vizsgálat részletes szabályairól Hatályos: 2015. 12. 02. 358/2015. (XII. 2.) Korm. rendelet a honvédelmi foglalkoztatók vonatkozásában a munkaügyi hatósági feladatokat ellátó egyes szervek kijelöléséről Hatályos: 2015. 12. 10. 360/2015. (XII. 2.) Korm. rendelet a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: 2015. 12. 10., 2016. 01. 01. 365/2015. (XII. 2.) Korm. rendelet az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: 2015. 12. 10. 32/2015. (XII. 4.) NGM rendelet a gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezetek saját munkavállalói részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról szóló 21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet módosításáról Hatályos: 2015. 12. 09., 2016. 01. 01. 54/2015. (XII. 8.) MvM rendelet az Európai Közösségi jog hatálya alá tartozó, feltétel nélkül elismerésre kerülő okleveles építészmérnöki oklevelek megnevezéséről és az ezen okiratok birtokosaival azonos jogállású személyek köréről szóló 1/2008. (I. 11.) ÖTM rendelet módosításáról Hatályos: 2016. 01. 01. 1902/2015. (XII. 8.) Korm. határozat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezeti átalakításához és az adóigazgatási rendszer megújításához kapcsolódó egyes intézkedésekről


Szabványok Munkabiztonságot/tűzvédelmet érintő nemzeti szabványok közzététele a Szabványügyi Közlöny 2015. decemberi száma alapján. A szabványok és a szabványkiadványok szerzői jogi védelem alatt állnak. A szabványok és a szabványkiadványok szövegének felhatalmazás nélküli másolása, sokszorosítása, illetve a szerzői jogok bármilyen módon való megsértése jogszabálysértő magatartás, amelynek összes következményét a jogsértést elkövetőnek kell viselnie. 1. MSZ EN 1991-3:2007

FIGYELEM!

A szürke mezőben lévő szabványok angol nyelven kerültek kiadásra

Az idegen nyelvű szabvány magyar nyelvű változata nem egyszerűen a forrásszabvány fordítása, hanem a fordítás alapján a szabvány magyar nyelvi értelmezésével a forrásszabvány tartalmát pontosan visszaadó, azzal azonos, a magyar szabványrendszerbe és a jogszabályi környezetbe illesztett magyar nemzeti szabvány.

Eurocode 1: A tartószerkezeteket érő hatások. 3. rész: Daruk és más gépek hatásai – Az MSZ ENV 1991-5:1999 helyett –

2.

MSZ EN 3691-1:2015 ISO

Ipari targoncák. Biztonsági követelmények és igazolásuk. 1. rész: Önjáró ipari targoncák, a vezető nélküli, a változtatható kinyúlású és teherszállító targoncák kivételével (ISO 3691-1:2011, tartalmazza a 2013. évi 1. helyesbítést) – Az MSZ EN ISO 3691-1:2013 helyett –

3.

MSZ EN 9000:2015 ISO

Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár (ISO 9000:2015) – Az MSZ EN ISO 9000:2005 helyett –

4. MSZ EN

280:2013 +A1:2015

Mozgó munkaállványok. Számítások. Állékonysági feltételek. Kialakítás. Biztonság. Ellenőrzések és vizsgálatok – Az MSZ EN 280:2013 helyett, amely azonban 2017. 02. 28-ig még érvényes –

5. MSZ EN 15572:2015

Gépek és berendezések terméskő fejtéséhez és feldolgozásához. Biztonság. Leélezőgépek követelményei

6. MSZ EN 50156-1:2015

Kemencék villamos berendezése és kiegészítő berendezések. 1. rész: Alkalmazástervezési és létesítési követelmények – Az MSZ EN 50156-1:2005 helyett –

7. MSZ EN 50156-2:2015

Kemencék villamos berendezése és kiegészítő berendezések. 2. rész: Biztonsági eszközök és alrendszerek tervezési, fejlesztési és típus-jóváhagyási követelményei

8. MSZ EN 50502:2015

Vasúti alkalmazások. Gördülőállomány. Villamos berendezések trolibuszokon. Biztonsági követelmények és áramszedő rendszerek

9. MSZ EN 50632-1:2015

Villamos motoros kéziszerszámok. Pormérési eljárás. 1. rész: Általános követelmények

10. MSZ EN 50632-2-1:2015

Villamos motoros kéziszerszámok. Pormérési eljárás. 2-1. rész: Gyémánt magfúrók követelményei

11. MSZ EN 50632-2-22:2015

Villamos motoros kéziszerszámok. Pormérési eljárás. 2-22. rész: Daraboló köszörűgépek és falhoronymarók követelményei

12. MSZ EN

60335-2-95:2015/ Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-95. rész: Lakossági felhasználású, A1:2015 függőleges mozgású garázsajtók hajtásainak követelményei – Az MSZ EN 60335-

13. MSZ EN 60695-11-20:2015

A tűzveszélyesség vizsgálata. 11-20. rész: Vizsgálólángok. Vizsgálati módszerek 500 W-os lánggal – Az MSZ EN 60695-11-20:2000 és az MSZ EN 60695-11-20:1999/A1:2003 helyett –

14. MSZ EN

61008-1:2012/ A11:2015

Áram-védőkapcsolók, beépített túláramvédelem nélkül, háztartási és hasonló használatra (RCCB védőkapcsolók). 1. rész: Általános előírások – Az MSZ EN 61008-1:2013 módosítása

15. MSZ EN

61009-1:2012/ A11:2015

Áram-védőkapcsolók, beépített túláramvédelemmel, háztartási és hasonló használatra (RCBO-védőkapcsolók). 1. rész: Általános előírások – Az MSZ EN 61009-1:2013 módosítása

16. MSZ EN 62493:2015

Világítóberendezések értékelése az elektromágneses tér emberi szervezetre gyakorolt hatása szempontjából – Az MSZ EN 62493:2010 helyett –

17. MSZ EN 62841-1:2015

Villamos motoros kéziszerszámok, hordozható szerszámok, valamint pázsit- és kertművelő gépek. Biztonság. 1. rész: Általános követelmények

18.

MSZ 115-4:2015 CEN/TS

Mozgólépcsők és mozgójárdák biztonsága. 4. rész: Az EN 115 szabványcsalád értelmezése


Tájékoztatásul: Az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) a norvég, a dán és a holland szabványügyi szervezetek közös kezdeményezésére létrehozott egy új műszaki bizottságot CEN/TC 440 „Projektbizottság. Elektronikus közbeszerzés” (Project Committee – Electronic Public Procurement) néven. E bizottság keretein belül olyan szabványok kidolgozását tűzték ki célul, melyek támogatni fogják az elektronikus közbeszerzési eljárásokat és az azokhoz kapcsolódó információ kezelését. Visszavont szabványok 2015. december hónapban munkavédelmet/tűzvédelmet is érintő szabvány visszavonása nem történt.

Egy munkabaleset tanulságai Rádőlt az állvány 1. A munkabaleset előzményei, tényállás A beruházó egy 600 m2 alapterületű ipari csarnok tervezését, gyártását kivitelezését az AN Tervező, Gyártó Kivitelező Kft.nél – generál kivitelezőnél (a továbbiakban: AN. Kft.) – rendelte meg. Az AN Kft. – a tervek alapján – saját telephelyén legyártotta az ipari csarnok vázszerkezetét és az elemeket az építési munkaterületre saját tehergépkocsijaival szállította ki. Az építési folyamat egyes fázisait, így az alapozást és az épületszerkezet építését alvállalkozók bevonásával bonyolították le. Az acélváz építésében alvállalkozóként az FH Kft. (munkáltató) a munka menetének megfelelően 4-6 munkavállalóval vett részt. A „H” szelvényű acél vázelemeket egy Liebherr LTM 1030 2.1 mobil autódaru segítségével helyezték el a terveknek megfelelően. A magasban elvégzendő munkákhoz KRAUSE ClimTec alumínium gurulóállványt használtak. A baleset napján az épület vázszerkezetének építése során a fővállalkozó hat, az alvállalkozó négy munkavállalója dolgozott a helyszínen. A munka helyszíni irányításával az FH Kft. szakemberét – K. Á.-t – bízta meg a fővállalkozó AN. Kft. Az ebédidő letelte után az volt a feladat, hogy egy korábban provizórikusan elhelyezett 6,5 m hosszúságú 140 mm gerincmagasságú, mintegy 166 kg tömegű vázelemet a végleges helyére emeljék. Az emelést a Liebherr LTM 1030 2.1 mobil autódaruval végezték. A vázelemet az áthelyezéshez a „fej részénél” kellet a daruhorogra erősíteni. A kötözéshez a munkáltató az FH Kft. KRAUSE ClimTec alumínium guruló állványát használták. A kötözés elvégzésével – K. Á. – két dolgozót, az AN. Kft. munkavállalóját, T. S.-t és az FH Kft. munkatársát, S. S.-t bízta meg. Az áthelyezési munkában részt vett még R. L. is. A feladat meghatározása után egy másik munkafolyamat beindítása miatt eltávozott a helyszínről. A munkavállalók az oszlop darura történt rögzítését követően lejöttek a szerelőállványról, majd a daru megkezdte a fém oszlop kiemelését. A darukezelő munkahelyéről az építési állványnak csak a felső részét (ahol kötözéskor a kötözést végzők tartózkodtak) látta, magát az állványt, amin a munkavállalók álltak, nem, mert az egy ideiglenes falszerkezet takarásában volt. A darukezelő az emelést R. L. munkavállaló vélt jelzésére kezdte meg. Az emelés közben darura kötözött „H” profilú vázelem oldalirányba kilendült, megütötte a szerelőállványt,

melynek következtében az az oldalára borult és maga alá temette a szerelőállványból éppen kilépő S. S.-t. A helyszínre érkező mentő orvosa gerinc- és életveszélyes belső sérülést diagnosztizált, azonnal kórházba szállították. A többszörös műtéttel, gondos kórházi ellátással S. S. életét megmentették. Rehabilitációja több hónapot vett igénybe.

2. A munkabaleset észlelése, a belső információ A munkabalesetet valamennyi, a helyszínen tartózkodó munkatárs észlelte. Az állványt R. L. és G. S. leemelte S. S.-ről, a daruvezető „elfektette” a vázelemet. R. L. azonnal értesítette K. Á.-t, aki néhány perc múlva a helyszínre érkezett. A munkairányító a helyszínre érkezve haladéktalanul hívta telefonon a mentőket, majd a munkáltatóját, az FH Kft. ügyvezetőjét és az AN Kft. fő-építésvezetőjét. A munkáltató, az FH Kft. ügyvezetője értesítette a Kft.-vel szerződésben lévő munkavédelmi szolgáltatót, aki – tekintettel arra, hogy a mentőorvos életveszélyes sérülésnek minősítette S. S. sérülését, az Mvt. 87. § 3. pontja értelmében – felvette a kapcsolatot a munkabaleset helyszíne szerint területileg illetékes munkavédelmi hatósággal.

3. A munkabaleset kivizsgálása A munkavédelmi hatóság, illetve a Kft. munkavédelmi szakembere helyszínvázlatot készítettek, megjelölték a munkabaleset helyét, a munkavállalók tartózkodási helyét, az autódaru, a mobil állvány helyzetét a baleset pillanatában. Az FH. Kft. ügyvezetője méretarányos helyszínrajzot biztosított a baleset kivizsgálásában részt vevők számára, ugyanakkor biztosította a megállapodási szerződést, az építési naplót és az egyéb munkabiztonsági követelményeket is tartalmazó előírásokat. A helyszíni vázlat mellett fényképfelvételeket is készítettek az esetleges rekonstruálhatóság érdekében. A tényrögzítést követően megtörtént a közvetlen munkatársak – kötözést végző G. S. a daruvezető és az emelésnél irányító R. L – valamint mindkét Kft. illetékes (kompetens) vezetőinek meghallgatása. Az életveszélyes sérüléssel járó munkabalesetet szenvedett munkavállaló S. S. meghallgatására a balesetet követő kilencedik napon adott engedélyt a kezelőorvos. Az FH Kft. munkavédelemmel összefüggő dokumentációinak vizsgálatára a munkabalesetet követő napokban került sor.


4. A kivizsgálás megállapításai 4.1. Személyi tényezők Az életveszélyes munkabalesetet szenvedett, szakmai képesítéssel nem rendelkező segédmunkás munkavállalót 6. éve foglalkoztatta az FH. Kft. Munkaszerződése szerint teljes munkaidőben, határozatlan munkaidőre szerződtették egyéb egyszerű építőipari foglalkozású (FEOR 9329) munkakörben. Az életveszélyes sérüléssel járó munkabalesetet szenvedett S. S. az időszakos munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálaton részt vett, a munkakör betöltésére „alkalmas” bejegyzést kapott. A munkáltató bemutatta az oktatási naplót és az oktatási tematikát. A bemutatott dokumentumok szerint a munkáltató eleget tett az Mvt. 55. §-ban foglaltaknak. A bemutatott építési napló szerint helyszíni munkavédelmi oktatás is történt. 4.2. Egyéni védőeszköz A munkáltató FH Kft. által megbízott munkavédelmi szolgáltató az Mvt. 42. § b) figyelembevételével, illetve az 54. § (9) bekezdése alapján meghatározta az egyéni védőeszközök juttatási rendjét. [(9)A munkáltató a kockázatértékelést követően, annak megállapításait figyelembe véve, a feltárt kockázatok kezelése során határozza meg a védekezés leghatékonyabb módját, a kollektív, műszaki egyéni védelem módozatait, illetve az alkalmazandó szervezési és egészségügyi megelőzési intézkedéseket.] A munkáltató csak részben gondoskodott munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében elkészített juttatási rendben meghatározott egyéni védőeszközökről. Gondoskodott: • védősisakról (MSZ EN 812:2012 Ütés elleni fejvédő ipari célra), • védőruházatról (MSZ EN 13034+A1:2009), • védőkesztyűről (MSZ EN 388 Védőkesztyűk mechanikai kockázatok ellen A2), • védőlábbeliről [MSZ EN ISO 20346:2008 Védőlábbeli (100 J-os orrmerevítővel)]. Nem gondoskodott: • testhevederzetről (MSZ EN 358 és MSZ EN 361:2003 Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás megelő zésére. Munkahelyzet beállító hevederezettel, teljes test hevederzet), • eső elleni védőruházatról (MSZ EN 343:2003+A1:2008 Védőruházat. Védelem eső ellen), • szemvédelemről szabadban végzett munkához (MSZ EN 172:2000 Személyi szemvédő eszközök. Napfényszűrők ipari használatra). S. S. a baleset időpontjában félmeztelen dolgozott, csak a védősisakot és a védőkesztyűt viselte. Az egyéni védőeszköz használatának elmulasztása nem játszott szerepet a baleset bekövetkezésében.

4.3. Munkaeszköz A munkabaleset kivizsgálása során alapvetően két munkaeszköz – a Liebherr LTM 1030 2.1 mobil autódaru és a KRAUSE ClimTec alumínium gurulóállvány – vizsgálatára került sor. A hatósági vizsgálat során megvizsgálták az emeléshez használt kétágú fülecselt 12 mm átmérőjű 800 mm hosszúságú acélsodrony függesztő eszközt is. Az AN Kft. tulajdonát képező Liebherr LTM 1030 2.1 mobil autódaru 2 tengelyes, 4 kerék hajtású, 2 fülkés kivi telű. A munkaeszköz kitalpalása az emelés megkezdése előtt megtörtént. Emelőmű valamennyi mozgásirányba történő vizsgálata rendellenességet nem tapasztalt. A kötelező felira tok, jelzések újszerű állapotban voltak. Szintén az AN Kft. tulajdonát képezte az emeléshez használt kétágú fülecselt 12 mm átmérőjű 800 mm hosszúságú acélsodrony függesztő eszköz is. Az egyedi jelöléssel ellátott acélsodrony kötél szerkezeti elemei (acélsodrony kötél, kiakadás gátlóval ellátott horgok, gyűjtőszem és a kötélszívek) épek, deformációmentesek voltak. Az építési munkahelyen alkalmazott, az FH Kft. tulajdonát képező „KRAUSE ClimTec” alumínium gurulóállványt nem szabályosan építették fel. A mobil szerelőállványnak csak az első munkaszintje volt ellátva felnyitó ajtóval szerelt járó pallóval. A mozgatható szerelőállvány nem volt ellátva eldőlés elleni kitámasztókkal, és csupán 2 db egymással átlósan elhelyezkedő kereke volt fékezhető, amelyek közül a daru felállítási helye felőli oldalon lévő elé egy lécet fektettek a hosszirányú elmozdulás megakadályozására. Az állvány munkaszintjeit a munkavállalók szabálytalanul közelíthették meg. 4.4. Munkakörnyezet Az építési munkaterületen az építési napló bejegyzése szerint a várható legmagasabb hőmérséklet +25–27 °C fok volt. A délutáni nap sugarai nem befolyásolták az oszlopáthelyezésnél a látási viszonyokat. Az enyhe légmozgás miatt az autó daruval történő anyagmozgatást korlátozni nem kellett. Az építési munkaterület autódaru körüli része nem volt szilárd burkolattal ellátva, egyenletes, botlásmentes volt. A „KRAUSE ClimTec” állvány alatti terület – a csarnok többi részéhez hasonlóan – egyenletes aljzatbetonozású, építési anyagok, hulladékok, bontott zsalu anyagok a biztonságos munkavégzést, helyváltoztatást – benne az oszlop áthelyezését – nem befolyásolták. 4.5. Egyéb dokumentációk • Bemutatta a munkáltató az alvállalkozói szerződést, benne a munkafolyamat helyszíni irányítására vonatkozó megbízás átruházására vonatkozó szakaszt. • Bemutatásra került a biztonsági és egészségvédelmi terv. A tervező, kivitelező rendelkezett olyan munkavállalóval, aki munkabiztonsági szaktevékenység ellátásához előírt képesítéssel rendelkezett, ezért nem volt szükség külön koordinátor megbízására. Az Mvt. 19. §-ának (2) bekezdésében meghatározott írásbeli nyilatkozatot – mely tartalmazta, hogy a koordinátori feladatokat ki látja el – bemutatták. • Bemutatták a „KRAUSE ClimTec” alumínium guruló állvány „Felépítési és alkalmazási útmutató”-ját is.


5. A tevékenységgel összefüggésben megállapított hiányosságok 5.1. Munkáltató • A helyszíni munkairányító – az FH Kft. munkatársa K. Á. – az emelési munka megkezdése előtt nem jelölte ki egyértelműen azt a személyt, aki jogosult volt az emelés irányítására, illetve ha ki is jelölt valakit, akkor azt az emelésben részt vevő darukezelővel, illetve a másik két munkavállalóval (G. S. és S. S.) nem közölte. Figyelmen kívül hagyta a 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelettel hatályba léptetett Emelőgép Biztonsági Szabályzat (a továbbiakban: EBSZ) I. fejezet 8.1.15. előírását. „8.1.15. A kezelőt az emelés megkezdése előtt egyértelműen tájékoztatni kell, hogy kinek a jelzéseit köteles figyelembe venni. Amennyiben szükséges, az irányítással megbízott személy felismerhetőségét karszalaggal, eltérő színű ruházattal vagy eltérő színű fejvédő sisakkal kell biztosítani.” Nem követelte meg, hogy a „KRAUSE ClimTec” alumí• nium guruló állványt a „Felépítési és alkalmazási út mutató”-ban előírtak szerint szereljék össze és helyezzék el az emelés helyén. • A „H” szelvényű épületszerkezeti elem áthelyezése előtt figyelmen kívül hagyta, hogy emelés során az anyag kilenghet, sem annak megvezetéséről, sem a „KRAUSE ClimTec” alumínium guruló állvány” megfelelő védelméről/elhelyezéséről nem gondoskodott. 5.2. Munkatársak A Liebherr LTM 1030 2.1 mobil autódaru vezetője figyelmen kívül hagyta az EBSZ I. fejezet alábbi előírását: „8.2.6. Köteles minden mozgás megkezdése előtt hangjelzéssel figyelmeztetni az emelőgép hatókörzetében tartózkodókat, ha van az emelőgépen hangjelző készülék. 8.2.8. A terhet úgy kell először megmozdítani – emelni vagy süllyeszteni –, hogy az éppen csak elmozduljon eredeti helyzetéből, majd a mozgatást meg kell állítania. A terhet tovább emelni, illetve a süllyesztést folytatni csak akkor szabad, ha a felerősítés, az emelőmű fékjének működése rendben van, és a teher további mozgatása az emelőgép stabilitását nem veszélyezteti. 8.2.9. Nem végezheti az emelést addig, amíg a teher veszélyes körzetét az ott tartózkodó személyek el nem hagyják.” Az emelési művelet irányítója figyelmen kívül hagyta az EBSZ I. fejezet alábbi előírásait: „8.3.3. Az irányítónak az emelőgép kezelőt minden esetben irányítania kell: – olyan mozgások végrehajtásánál, amelyeknél a biztonságos mozgási folyamatot – beleértve a közlekedési viszonyokat – nem lehet a kezelőhelyről minden fázisában áttekinteni; 8.3.16. Az irányító a teher megemelésére jelzést csak akkor adhat, ha: – megítélése szerint a terhet a teherfelvevő eszközre az előírásoknak megfelelően és biztonságosan rögzítették; – az emelőgép hatókörzetében lévő személyek úgy helyezkedtek el, hogy a teher mozgatása nem veszélyezteti őket.”

Figyelmen kívül hagyta, hogy az épületszerkezeti elem az emelés közben kilenghet, nem követelte meg, hogy a megemelt teherszállítás közbeni megvezetéséhez segédeszköz legyen biztosítva, és azt használják is. A balesetet szenvedett munkavállaló A szerelőállvány kezelősíkjának előírásellenes megközelítése és elhagyása nem hozható összefüggésbe a baleset bekövetkezésével. Nem indifferens azonban az, hogy nem tudott eleget tenni az EBSZ I. fejezet 8.1.8. előírásának („8.1.8. A teher megemelése, haladása előtt és alatt a kezelő jelzésére az emelőgép hatókörzetében tartózkodó személy köteles úgy eltávolodni, hogy az emelőgép és az emelt teher őt ne veszélyeztesse”), tekintettel arra, hogy az emelést megkezdő hangjelzés elmaradt.

6. A munkabaleset okláncolata Provizórikusan elhelyezett épületszerkezeti elem áthelyezése • A 6,5 m hosszúságú „H”profilú épületszerkezeti elem emeléshez előkészítése/daruhorogra kötözése „KRAUSE ClimTec” alumínium guruló állvány”-ról. A kötözést végző munkatársak a művelet elvégzése után • lejönnek az állványról. • A Liebherr LTM 1030 2.1 mobil autódaru vezetője részére R. L. félreértelmezhető jelzést ad. • A kötözést végző munkatársak a daru/emelés hatókörében tartózkodnak. • A téves jelzésre az emelési műveletet a daruvezető úgy indítja meg, hogy hangjelzést nem ad. • Az emelés megkezdésekor az épületszerkezeti elem – mivel megfelelő megvezetéséről nem gondoskodtak – kileng. • A kilengő oszlop a guruló állványnak ütközik, és abba az irányba dől, ahol S. S. a veszélyzónából éppen kilépni készül. • A 166 kg tömegű oszlop rádöntötte S. S.-re a 87 kg súlyú kellően nem stabilizált guruló állványt úgy, hogy gerinc- és életveszélyes belső sérülést szenvedett.

7. A munkáltató intézkedése a hasonló munkabaleset megelőzése érdekében • A munkafolyamat azonnali felfüggesztése. • A munkavállalók részére rendkívüli munkavédelmi oktatás.

8. A munkavédelmi hatóság intézkedései • Javaslat munkavédelmi bírság kiszabására.

9. A munkabalesethez kapcsolható munkabaleseti jegyzőkönyv „E” blokkjának helyes kitöltése (A NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának 2013.07.02-i tájékoztatásában foglaltak figyelembe vételével) Megjegyzés M 09 (Fegyelmezetlenség, szabályszegő, utasítás • 6. ellenes magatartás, tevékenység a daruvezető és az irányítást végző részéről.)


7 (Szükséges, de nem volt – a • 7.5. megemelt teher szállítás közbeni meg vezetéséhez segédeszköz nem volt biztosítva.) • A baleset bekövetkezése szempontjából a megfelelő egyéni védőeszköz használatának elmulasztása irreleváns volt.

Olvasóink kérdezték Képesítési és vizsgakövetelmények univerzális földmunkagéppel emeléshez Kérdés Univerzális földmunkagép kotrógém végén emelőhoroggal emeléshez kell-e további, emelőgép-kezelő (kivéve targonca-) képesítés, ha igen, akkor melyik gépcsoportra kell gyakorlati vizsgát tenni? Válasz Véleményemhez a következő jogszabályokat vettem figyelembe: • a 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról (a továbbiakban: EBSZ); • 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről (a továbbiakban: NFGM); • 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről (a továb biakban: Szakképzési tv.); • a nemzeti fejlesztési miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet (a továbbiakban: SZVK) (2013. 03. 31-étől hatályos). A kérdésére vonatkozó előírások a jogszabályokban: EBSZ „1.2. Nem tartozik a szabályzat hatálya alá a zárt technológiai láncba (géprendszerbe) beépített és csak a gépet kiszolgáló emelőszerkezet és azok teherfelvevő eszközei, a felvonó, az úszólétesítményeken lévő emelőgép, valamint a földmunkagép, kivéve, ha az emelőgép (daru) üzemmódban működik.” „5.1. Emelőgép-kezelő Emelőgépet önállóan az a személy kezelhet, aki – rendelkezik az emelőgép kezelésére államilag elismert szakképesítéssel és a helyváltoztatásra is képes emelőgép esetében – ha azt maga vezeti – az ahhoz szükséges vezetői engedéllyel.” NFGM 1. § (1) „A rendelet mellékletében meghatározott tevékenységek …. csak az ott megjelölt képesítéssel, … végezhetők.” Az NFGM mellékletében az „5. MŰSZAKI BIZTONSÁG” részben található az emelőgép kezelés Országos Képzési Jegyzékben előírt szakképesítése:

Tevékenység

Választható szakképesí Korábbi jog tések (a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet szabályban előírt szakképesítés szerinti Országos Kép zési Jegyzék alapján)

Emelőgépek Építő- és anyagmozgató Emelőgép-kezelő 8. kezelése (kivé gép kezelője (a szakma Könnyűgépkezelő, ve targoncák) irány megjelölésével) Nehézgépkezelő

A Szakképzési tv. 2. § „1. állam által elismert szakképesítés: az Országos Képzési Jegyzékben … meghatározott szakképesítés;” Ezért az állam által elismert szakképesítést az OKJ-s Bizonyítvány igazolja. SZVK 2. melléklet „II. fejezet A 6. sorszámú Építő- és anyagmozgató gép kezelője (a szakmairány megjelölésével) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 7. EGYEBEK 7.2. Egyéb vizsgáztatási feltételek: A bizonyítványba a szakmairány után bejegyzésre kerül a gépcsoport száma. A gépcsoport szám annak a gépcsoportnak a száma, amelybe tartozó gépen a vizsgázó a gyakorlati vizsgát teljesítette. A gépcsoport száma a 8. pontból [sajtóhiba, helyesen 7.3. pont] állapítható meg.” „7.3. GÉPCSOPORTOK SZAKMAIRÁNYONKÉNT 7.3.1. Építő- és anyagmozgató gép kezelője 7.3.1.2. Emelőgépek (kivéve targonca) 7.3.1.2.1. Járműves daruk” A kérdésében megfogalmazott emelésnél a földmunkagép az előzőek alapján az EBSZ hatálya alá tartozik, emelőgépnek minősül. Emelőgép kezeléséhez államilag elismert szakképesítés szükséges, mely az NFGM rendelet mellékletében meghatározottak szerint Építő- és anyagmozgató gép kezelője [Emelőgép kezelő (kivéve targonca) szakmairány] megnevezésű szakképesítés. A jelenleg hatályos SZVK gépcsoport meghatározása alapján, az emelőgép üzemmódban üzemelő földmunkagép kezeléséhez gyakorlati vizsgát a 7.3.1.2. Emelőgépek (kivéve targonca) gépcsoporton belül a 7.3.1.2.1. Járműves darukra kell tenni.


Veszélyes anyagok és keverékek a gyártási folyamatban! Október elején változott a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló rendelet. A módosítás eredménye képpen kibővült a veszélyes anyag és keverék meghatározása a Kbtv.-re, illetve a CLP rendeletre történő hivatkozással, másrészt az előbbieken kívüli, de mégis kockázatot jelentő anyagokkal. Emellett módosult a veszélyes anyag és a vegyi anyag fogalma, és pontosították a munkáltató kötelezettségét a REACH rendeletnek megfelelő biztonsági adatlap beszerzésére, illetve a kockázatértékelésre vonatkozóan. Kiadónk új szakmai folyóiratában minden, a veszélyes anyagokkal és keverékekkel kapcsolatos előírást feldolgoz! A kéthavonta, 24 oldalon megjelenő elektronikus szaklapunk témái: • A veszélyes anyagok és keverékek szállítása, kezelése, raktározása és felhasználása • Az ADR, a REACH és a CLP közérthető, gyakorlati példákon keresztül végigvezetett magyarázata • Veszélyes anyagokkal kapcsolatos szabályok jelenleg hatályos előírásai, a hazai és nemzetközi jogszabályi környezet változásai • A veszélyes anyagokat, illetve keverékeket szállító, gyártó és felhasználó cégekre vonatkozó előírások, a raktározás speciális előírásai és a foglalkozás-egészségügyi szabályok. Rendelje meg most, idei áron! A részletekért látogasson el honlapunkra: www.veszelyesanyagokszaklap.hu

Az E-Munkavédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkavédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alapján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében sze mélyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-Munkavédelem XIV. évfolyam, első szám, 2016. január Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.munkavedelemszaklap.hu Tördelés: M. C. Direct Kft. Nyomdai kivitelezés: Stanctechnik Kft.

E-munkavédelem. Szakmai folyóirat. Tartalom január XIV. évfolyam 1. szám

Recommend Documents