E-MUNKAVÉDELEM. Szakmai folyóirat. Tartalom január XV. évfolyam 1. szám

2017. január | XV. évfolyam 1. szám

E-MUNKAVÉDELEM

Szakmai folyóirat

Tartalom Munkabiztonság

• A fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásának kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 33/2016. (XI. 29.) EMMI rendeletről • 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról • Új rendelet a a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőségtanúsításáról

A hónap témája

• Munkabaleseti statisztika – 2016. I–III. negyedév

Aktuális

• Megjelent az MSZ 1585 szabvány korszerűsített, módosított kiadása

Jogszabályok Szabványhírek Egy munkabaleset tanulságai • Lemezvágás

Tisztelt Előfizetőnk!

Ajánló az optimum tartalomból

Az online szolgáltatás egyedi jelszóval érhető el a www.munkavedelemszaklap.hu weboldalon!

Iratminták az egyéni védőeszköz-ellátáshoz:

A jelszavakat e-mailben küldtük el, illetve azok kérhetők az Ügyfélszolgálattól is. Ügyfélszolgálat Tel.: 06 (1) 273-2090 E-mail: [email protected]

Szerző: Kálmán László A kézirat lezárásának dátuma: 2016. december 11.

Munkabiztonság A fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásának kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 33/2016. (XI. 29.) EMMI rendeletről A Magyar Közlöny 2016. évi 184. számában megjelent a fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásának kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 33/2016. (XI. 29.) EMMI rendelet, amely 2016. november 30-án lépett hatályba. A rendelet hatálya a munkájuk során az elektromágneses tereknek való tényleges vagy vélhető expozícióból keletkező, a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokkal szembeni védelemre vonatkozó minimumkövetelményekre terjed ki. A rendelet alkalmazásában „elektromágneses terek”-nek minősülnek az állandó elektromos, az állandó mágneses és időben változó elektromos, mágneses és elektromágneses terek 300 GHz frekvenciáig. A rendeletet olyan munkavégzésre kell alkalmazni, amikor a munkavégzés során a munkavállaló az elektromágneses terek által előidézett közvetlen biofizikai hatásnak és közvetett hatásnak lehet kitéve. A rendeletet nem kell alkalmazni:  a feltételezett hosszú távú hatásokra, és  a feszültség alatt levő vezetékek megérintéséből eredő kockázatokra.

- építőipari kisgépkezelő - építőipari segédmunkás - kőműves - ács, állványozó Az iratmintákat optimum előfizetőink letölthetik a www.munkavedelemszaklap.hu weboldalról.

A munkáltató köteles biztosítani, hogy a munkavállalók elektromágneses tereknek való expozíciója a nem termikus hatások esetében a 2. mellékletben, termikus hatások esetében a 3. mellékletben foglalt egészségügyi határértékeken és érzékelési határértékeken belül maradjon. A rendelet alapján a munkáltató köteles a kockázatértékelés során az összes, elektromágneses terek jelentette kockázatot értékelni és a szükséges megelőző intézkedéseket megtenni. Az elektromágneses terek jelentette kockázatokra vonatkozó értékelés elkészítése munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül, azaz a kockázatértékelést kizárólag munkaegészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy végezheti el. A kockázatértékelésnél célszerű figyelembe venni az Országos Közegészségügyi Központ Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Igazgatóság (OKK-OSSKI) honlapján (http://www.osski.hu) közzétett, az Európai Bizottság által kiadott „Elektromágneses terek 1. kötet: Gyakorlati útmutató” c. módszertani útmutatót. Az útmutató segítséget nyújt az elektromágneses terekből fakadó kockázatok kezdeti értékeléséhez az adott munkahelyen. Az értékelés eredményétől függően segít eldönteni, hogy az elektromágneses terekről szóló irányelv értelmében van-e szükség további lépésekre. Ha igen, gyakorlati tanácsokkal szolgál a lehetséges intézkedésekkel kapcsolatban. Ha az expozíciós határértékeknek való megfelelés az elérhető, rendelkezésre álló adatok alapján vagy az üzemeltetési dokumentációból nem állapítható meg megbízhatóan, az expozíciót független akkreditált laboratórium által végzett méréssel vagy számítással kell meghatározni. A munkáltató köteles meghozni azokat az intézkedéseket, amelyekkel biztosítható az elektromágneses terekből eredő munkahelyi kockázatok kiküszöbölése vagy az elérhető legalacsonyabb szintre csökkentése. A kockázatértékelés

2 2 0 1 7 . j a n u á r, X V. é v f o l y a m 1 . s z á m

|

E-Munkavédelem

alapján a munkáltatónak külön műszaki és szervezési intézkedéseket tartalmazó cselekvési tervet kell készíteni és végrehajtani, hogy megelőzze a különösen veszélyeztetett munkavállalókat érintő közvetett hatásokból eredő kockázatokat. Azokat a munkahelyeket, ahol a munkavállalók a beavatkozási szinteket meghaladó mértékű elektromágneses tereknek lehetnek kitéve, a munkahelyet el kell látni a megfelelő biztonsági és egészségvédelmi jelzéssel, és a belépést korlátozni kell. A kockázatértékelést a rendelet hatálybalépésétől számított három éven belül kell elkészíteni. A rendelet hatálybalépésekor üzemelő elektromágneses teret létrehozó berendezések esetében a kockázatértékelést, valamint a kockázatértékelés alapján elvégzendő intézkedéseket az Mvt. szerinti következő felülvizsgálatkor kell első alkalommal alkalmazni. A rendelet 4. mellékletben felsorolt tevékenységek (ipari elektrolízis, ívolvasztó kemence, MRI berendezés üzemeltetése, villamos vasúti és városi közlekedés, stb.) vonatkozásában – ha a munkavállalót a 2. vagy a 3. mellékletben meghatározott beavatkozási szint 20%-át elérő vagy azt meghaladó expozíció érheti ˗ a munkáltató a telephely szerint illetékes kormányhivatalnak (OTH által működtetett elektronikus rendszeren keresztül) köteles bejelenteni, valamint az expozíciós szinttel érintett munkakörökre készített kockázatértékelést be kell nyújtani jóváhagyásra a telephely szerint illetékes kormányhivatalhoz. A rendeletben foglalt előírások betartását a sugár-egészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok (Népegészségügyi Főosztályok Sugáregészségügyi Osztálya/Decentruma) ellenőrzik.

379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról A kormányrendelet további 328 kormányrendeletet módosít, többek között az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendeletet is. A főbb módosítások – a munkavédelmet érintőket kiemelve – a következők.

A 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „2. § (1) A Kormány a munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására munkavédelmi hatóságként, valamint munkaügyi hatóságként a minisztert, továbbá a járási hivatalt jelöli ki. (2) A járási hivatal munkavédelmi, valamint munkaügyi hatósági hatáskörét a kormányhivatal illetékességi területére kiterjedő illetékességgel a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatala, Budapest Főváros területén a Budapest Főváros Kormányhivatalának III. Kerületi Hivatala, Pest megye területén a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala gyakorolja.” A 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A miniszter mint munkavédelmi hatóság és a munkavédelmi feladatkörében eljáró járási hivatal mint munkavédelmi hatóság ellátják az általános munkavédelmi hatósági feladatokat. A munkavédelmi feladatkörében eljáró járási hivatal annak a kormányhivatalnak az illetékességi területén, ahol a székhelye található, valamennyi munkahelyen ellenőrzést tarthat, függetlenül a foglalkoztató székhelyétől és telephelyétől.” A 14. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A munkavédelmi feladatkörében eljáró járási hivatal által lefolytatott hatósági ügyben felügyeleti szervként a miniszter jár el.” A 23/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „23/A. § Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal – a munkavédelmi hatósági hatáskörben gyakorolt munkaegészségügyi feladat és hatáskörök kivételével – munkaegészségügyi feladat- és hatásköreit 2017. április 1-jétől az országos tisztifőorvos gyakorolja. Az országos tisztifőorvos közreműködik a miniszter munkaegészségüggyel összefüggő irányítási feladatainak végrehajtásában.” A módosítás előírásai egyrészt 2017. január 1-től hatályba léptek, illetve egyes előírások 2017. április 1-jével lépnek majd érvénybe.

Új rendelet a a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőségtanúsításáról A nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló 44/2016. (XI. 28.) NGM rendelet a 183. sz. Magyar Közlönyben került kihirdetésre. A rendelet 2016. december 13-án lépett hatályba. Egyidejűleg hatályát vesztette a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet.

3 E-Munkavédelem

|

2 0 1 7 . j a n u á r, X V. é v f o l y a m 1 . s z á m

A hónap témája

alakulásáról, mert a 2016. november 8-ig beérkezett és nyilvántartásba vett munkabaleseti jegyzőkönyvek összesített és feldolgozott adatai alapján a három munkanapot meghaladó munkaképtelenséget, ill. a halált okozó munkabalesetek gyakorisága jelentős mértékben tovább növekedett. A statisztika gyakorlatilag – mintegy 95 % - os feldolgozottság után – majdnem teljes képet ad a munkabalesetek mutatóinak háromnegyedéves alakulásáról.

Munkabaleseti statisztika – 2016. I–III. negyedév A Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján olvasható tájékoztató lehangoló képet mutat a munkabalesetek

Összes baleset Időszak

Ebből három munkanapot meghaladó

Növekedés %-a az előző évhez viszonyítva

Ebből halálos következményű

Növekedés %-a az előző évhez viszonyítva

2014. I–III. n. év

13 022

+12,5

50

-9,4

2015. I–III. n. év

14 247

+9,4

50

0

2016. I–III. n. év

16 554

+16,2

60

20,0

A számokból látszik, hogy:  a bekövetkezett balesetek – három év viszonylatában 9%-ot meghaladóan – 2016-ban kiugróan növekedtek,  a halálos következményű balesetek növekedése kiugróan magas.

A bekövetkezett munkabalesetek területi eloszlása – a legtöbb munkabaleset figyelembevételével, amely minden területen növekvő tendenciát mutat – a következő.

2015. I–III. n. év

2016. I–III. n. év

Terület

Három munkanapot meghaladó

Halálos következményű



Budapest

1 805

3

2 590

5

Pest

1 414

5

1 655

5

Borsod-Abaúj-Zemplén

1 022

1

1 099

3

Győs-Moson-Sopron

1 023

-

1 151

3

A halálos következményű balesetek tekintetében meg kell említeni Heves (6) és Somogy (5) megyét, ahol a legtöbb halálos baleset következett be.

A munkabalesetek megoszlása a betűjeles TEÁOR 08’ szakáganként – legtöbb balesetet produkáló ágazatok figyelembevételével – a következő.

2015. I-III. n. év

2016. I-III. n. év

Nemzetgazdasági ágazat





Feldolgozóipar

5 479

6

6 247

8

Szállítás, raktározás

1 866

9

2 066

7

Kereskedelem

1 567

5

1 851

3

Humán eü., szoc. ellátás

953

-

1 132

2

Meg kell jegyezni azonban, hogy a mezőgazdaságban és erdőgazdaságban ugrásszerűen növekedett a halálos balesetek száma (2015. évben 2 eset, 2016. évben 16 eset). Ilyen nagyságú növekedést az ágazat kiugró gazdásági eredményei és a foglalkoztatottak számának növekedése sem indokol. A tájékoztató további részletes adatokat tartalmaz az I–III. negyedévben bekövetkezett balesetek:

 munkaképtelenség időtartama szerinti megoszlásáról (a balesetek súlyosságára lehet következtetni),  a munkáltatói létszám alapján történő megoszlásáról,  a munkavállalói korcsoportok szerinti megoszlásáról,  valamint a munkabalesetek után történt hatósági intézkedésekről.


|

E-Munkavédelem

Aktuális Megjelent az MSZ 1585 szabvány korszerűsített, módosított kiadása Az MSZT 2016. december 1-jén közzétette az MSZ 1585:2016 Villamos berendezések üzemeltetése (EN 50110-1:2013 és nemzeti kiegészítései) című szabványt, mely a korábbi 2012-es kiadás újabb, korszerűsített változata. A CENELEC 2013-ban a nemzeti szabvány alapját képező EN 50110-1 Villamos berendezések üzemeltetése szabványt – módosítva – újra kiadta, ezért volt szükség a korszerűsítésre. A korábbi MSZ EN 50110-1:2005, valamint annak nemzeti kiegészítéseit tartalmazó MSZ 1585:2012 visszavonásra került. A szabvány a villamos energetikai (erősáramú) villamos berendezések üzemeltetésére, illetve a villamos berendezésekkel, a villamos berendezéseken vagy azok közelében végrehajtott munkavégzésre vonatkozó követelményeket határozza meg. Az MSZ 1585:2016 a korábbi gyakorlathoz hasonlóan tartalmazza az MSZ EN 50110-1 legújabb (2013-as) kiadását,

valamint az azzal együtt alkalmazandó nemzeti kiegészítéseket. A szabvány fejezet- és szakaszszámozása követi az MSZ EN 50110-1 fejezet- és szakaszszámozását, a nemzeti kiegészítések 100-zal kezdődő sorszámot kaptak, és dőlt betűvel vannak szedve. A korszerűsített kiadás fontosabb változásai:  a felelős személyek és a felelősségi szintek meghatározásának pontosítása,  kiegészítés a szükséghelyzeti intézkedésekkel foglalkozó fejezettel,  a IV. csoportba tartozó személyek meghatározásának pontosítása,  idegen anyanyelvű munkavállalókra vonatkozó követelmények kiegészítése,  a földelés és rövidre zárás követelményeinek kiegészítése,  a B melléklet kiegészítése a felelősségi szintekre vonatkozó példával, továbbá a szükséghelyzeti intézkedésekkel és az ívveszéllyel foglalkozó fejezettel,  a C100. melléklet „Elsősegélynyújtási útmutató áramütéses balesetekhez” átdolgozása.

Jogszabályok Megjelent jogszabályok 339/2016. (XI. 17.) Korm. rendelet a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 251/2016. (VIII. 24.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: 2016. 11. 18. 340/2016. (XI. 17.) Korm. rendelet a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: 2016. 11. 18., 2017. 01. 01. 344/2016. (XI. 17.) Korm. rendelet a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: 2016. 11. 18. 46/2016. (XI. 17.) NFM rendelet a Közlekedésbiztonsági Szervezet jogutódlással való megszűnésével és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba történő beolvadásával összefüggésben egyes miniszteri rendeletek módosításáról Hatályos: 2016. 11. 18., 2017. 01. 01. Módosítás: 40/2006. (VI. 26.) GKM rendelet a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelet a vasúti járművek üzembehelyezése engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról Hatályos: 2016. 11. 18. 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vvizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól Hatályos: 2016. 11. 18., 2017. 01. 01. 1623/2016. (XI. 17.) Korm. határozat az egységes új szakértői intézet létrehozásával kapcsolatos intézkedésekről 350/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet a Nemzeti Szakértői és Kutató Központról Hatályos: 2016. 11. 19., 2017. 01. 01. Módosítás: 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet a szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról Hatályos: 2017. 01. 01. 352/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet a bizalmi szolgáltatásokról szóló uniós szabályozásra tekintettel szükséges egyes kormányrendelet-módosításokról Hatályos: 2016. 11. 26. Módosítás: 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról 353/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet egyes kormányrendeleteknek a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetésével összefüggő módosításáról Hatályos: 2017. 01. 01. Módosítás: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről

5

E-Munkavédelem

|


1660/2016. (XI. 18.) Korm. határozat a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv módosított 59. cikkének végrehajtása keretében teljesítendő, a szabályozott szakmákra vonatkozó nemzeti szabályozások felülvizsgálata eredményeképpen összeállított Nemzeti Cselekvési Tervről 2016. évi CXXI. törvény az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról Hatályos: 2016. 11. 26., 2017. 01. 01., 2017. 01. 16., 2017. 05. 01., 2018. 01. 01. Módosítás: 1996. évi LVIII. törvény a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről Hatályos: 2017. 01. 01. 2009. évi CXXXIII. törvény a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről Hatályos: 2016. 11. 26 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról 2016. évi XXIX. törvény az igazságügyi szakértőkről Hatályos: 2017. 01. 01. 46/2016. (XI. 23.) BM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló 9/2015. (III. 25.) BM rendelet módosításáról Hatályos: 2016. 12. 01., 2019. 01. 01. 43/2016. (XI. 23.) NGM rendelet a mérőeszközökre vonatkozó egyedi előírásokról Hatályos: 2016. 12. 08. Hatályon kívül helyezés: 8/2006. (II. 27.) GKM rendelet a mérőeszközökre vonatkozó egyedi előírásokról 2016. évi CXXV. törvény az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról Hatályos: 2016. 11. 26., 2017. 01. 01., 2017. 04. 01., 2017. 06. 30., 2017. 07. 01., 2018. 01. 01. Módosítás: 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról Hatályos: 2017. 01. 01. 2016. évi CXXVI. törvény az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról Hatályos: 2016. 11. 30., 2017. 01. 01., 2017. 01. 02., 2017. 02. 01., 2017. 09. 01. Módosítás: 2001. évi C. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről Hatályos: 2016. 11. 30. 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről Hatályos: 2016. 11. 30., 2017. 01. 01. 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról Hatályos: 2016. 11. 30., 2017. 01. 02., 2017. 02. 01., 2017. 09. 01. 44/2016. (XI. 28.) NGM rendelet a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról Hatályos: 2016. 12. 13 Módosítás: 5/2010. (I. 14.) NFGM rendelet az iparügyekért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelölésének, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének különös szabályairól 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról 2/2016. (I. 5.) NGM rendelet a nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről Hatályon kívül helyezés: 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról 364/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi, valamint külkereskedelmi hatósági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala által kiszabható bírság megállapításának, mértékének részletes szabályairól Hatályos: 2017. 01. 01. Hatályon kívül helyezés 262/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által kiszabható bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról Hatályos: 2017. 01. 01 Hatályon kívül helyezés: 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól 372/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet a veszélyes áruk szállításának ellenőrzésével és szankcionálásával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról Hatályos: 2017. 01. 13. Módosítás: 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk vasúti és belvízi szállításának ellenőrzésére és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályairól, továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályairól 277/2014. (XI. 14.) Korm. rendelet a vasúti közlekedési hatóság által kiszabható bírság mértékéről és megfizetésének részletes szabályairól 373/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet a hulladéklerakási járulék megfizetéséről és felhasználásának céljairól szóló 318/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: 2017. 01. 01.


|

E-Munkavédelem

374/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet és a hulladékká vált gépjárművekről szóló 369/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: 2016. 12. 07., 2017. 01. 01. 33/2016. (XI. 29.) EMMI rendelet a fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásának kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről Hatályos: 2016. 11. 30. 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról Hatályos: 2016. 12. 03. A módosítás 328 kormányrendeletet érint, közülük néhányat kiemelve: 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról Hatályos: 2017. 01. 01 225/2003. (XII. 13.) Korm. rendelet a magyar vízi utakon külföldi államok lobogója alatt közlekedő tengeri hajók biztonsági ellenőrzéséről Hatályos: 2017. 04. 01. 66/2007. (IV. 4.) Korm. rendelet a közúti szállítást végző egyes járművek személyzete vezetési és pihenőidejének ellenőrzéséről Hatályos: 2017. 01. 01. Hatályos: 2017. 01. 01., 2017. 04. 01. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 208/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételi eljárás során szükséges szakhatósági állásfoglalás kiadásának eljárási szabályairól Hatályos: 2017. 01. 01., 2017. 04. 01. 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről 14/2010. (II. 5.) Korm. rendelet a közlekedési területeken végzett szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokról 1700/2016. (XII. 2.) Korm. határozat a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes kormányhatározatok módosításáról Hatályos: 2016. 12. 03. 2016. évi CXXVII. törvény a közigazgatási bürokráciacsökkentést érintő egyes törvények módosításáról Hatályos: 2016. 12. 31., 2017. 01. 01., 2017. 01. 02., 2017. 07. 01., 2018. 01. 01. Módosítás: 2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról Hatályos: 2017. 01. 01. Hatályos: 2017. 01. 01. 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről Hatályos: 2016. 12. 03., 2017. 01. 01. 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet a munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól Hatályos: 2017. 01. 01., 2017. 04. 01. 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról 487/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet az építésügyi, az építésfelügyeleti és az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselők és kormánytisztviselők építésügyi vizsgájára és szakmai továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokról 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról 319/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalról Hatályos: 2017. 01. 01. 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról Hatályos: 2017. 01. 01., 2017. 04. 01. 487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről Hatályos: 2017. 04. 01. 389/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet a felsőoktatási intézmények alaptevékenységének finanszírozásáról Hatályos: 2016. 12. 02. 20 órától. 391/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet az állami közlekedésbiztonsági szerv kijelöléséről Hatályos: 2017. 01. 01. 394/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenységet végző szervezetek akkreditálásáról és nyilvántartásáról szóló 295/2012. (X. 16.) Korm. rendelet, valamint az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés- megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: 2016. 12. 21. 398/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet a Nemzeti Akkreditáló Hatóságról és az akkreditálási eljárásról szóló 424/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: 2016. 12. 06.

7 E-Munkavédelem

|


400/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet egyes kormányrendeleteknek a településkép védelmével és a településrendezéssel összefüggő módosításáról Hatályos: 2016. 12. 30. Módosítás: 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet a főépítészi tevékenységről 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról Hatályon kívül helyezés: 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól 1707/2016. (XII. 5.) Korm. határozat az Akkreditálási Tanácsról szóló 1956/2015. (XII. 23.) Korm. határozat módosításáról Hatályos: 2016. 12. 06. 8/2016. (XII. 6.) NMHH rendelet az elektromágneses összeférhetőségről Hatályos: 2016. 12. 11. Hatályon kívül helyezés: 62/2006. (VIII. 30.) GKM rendelet az elektromágneses összeférhetőségről

Szabványhírek Munkabiztonságot/tűzvédelmet érintő nemzeti szabványok közzététele a Szabványügyi Közlöny 2016. decemberi száma alapján. FIGYELEM!

A szürke mezőben lévő szabványok angol nyelven kerültek kiadásra

Az idegen nyelvű szabvány magyar nyelvű változata nem egyszerűen a forrásszabvány fordítása, hanem a fordítás alapján a szabvány magyar nyelvi értelmezésével a forrásszabvány tartalmát pontosan visszaadó, azzal azonos, a magyar szabványrendszerbe és a jogszabályi környezetbe illesztett magyar nemzeti szabvány.

1. 2.

MSZ EN MSZ EN

1459:1998+A3:2012 1585:2016

3.

MSZ EN

16307-1:2013+A1:2015

4.

MSZ EN

50110-1:2013

5. 6.

MSZ EN MSZ ISO

50110-2:2011 5053-1:2016

7.

MSZ EN ISO

13857:2008

8.

MSZ EN

16681:2016

9.

MSZ EN

16753:2016

10.

MSZ EN ISO

11111-1:2016

11.

MSZ EN ISO

11111-2:2005/A2:2016

12.

MSZ EN ISO

11111-3:2005/A2:2016

13.

MSZ EN ISO

11111-4:2005/A2:2016

14.

MSZ EN ISO

11111-5:2005/A2:2016

A szabványok és a szabványkiadványok szerzői jogi védelem alatt állnak. A szabványok és a szabványkiadványok szövegének felhatalmazás nélküli másolása, sokszorosítása, illetve a szerzői jogok bármilyen módon való megsértése jogszabálysértő magatartás, amelynek összes következményét a jogsértést elkövetőnek kell viselnie.

Targoncák biztonsága. Változtatható kinyúlású gépi hajtású targoncák Villamos berendezések üzemeltetése (EN 50110-1:2013 és nemzeti kiegészítései) – Az MSZ 1585:2012 helyett – Targoncák. Biztonsági követelmények és igazolás. 1. rész: Önjáró targoncák kiegészítő követelményei, kivéve a vezető nélküli, a változtatható gémkinyúlású és a teherszállító targoncákat Villamos berendezések üzemeltetése. 1. rész: Általános követelmények Villamos berendezések üzemeltetése. 2. rész: Nemzeti mellékletek Targoncák. Terminológia és osztályozás. 1. rész: A targoncák típusai – Az MSZ ISO 5053:2002 helyett – Gépek biztonsága. Biztonsági távolságok a veszélyes terek felső és alsó végtagokkal való elérésének megakadályozására/megelőzésére Helyhez kötött acél tárolórendszerek. Állítható rakodólapos állványrendszer. Alapelvek a szeizmikus tervezéshez Gázpalackok. A 150 l – 3000 l űrtartalmú, újratölthető, sűrített gázokhoz használt varrat nélküli acélpalackok helyszíni (szétszerelés nélküli) időszakos ellenőrzése és vizsgálata Textilipari gépek. Biztonsági követelmények. 1. rész: Általános követelmények – Az MSZ EN ISO 11111-1:2009 helyett – Textilipari gépek. Biztonsági követelmények. 2. rész: Fonás-előkészítő és fonógépek. 2. módosítás – Az MSZ EN ISO 11111-2:2005 módosítása – Textilipari gépek. Biztonsági követelmények. 3. rész: Nemszőtt kelmét gyártó gépek. 2. módosítás – Az MSZ EN ISO 11111-3:2005 módosítása – Textilipari gépek. Biztonsági követelmények. 4. rész: Fonalfeldolgozó, kordés kötélgyártó gépek. 2. módosítás – Az MSZ EN ISO 11111-4:2005 módosítása Textilipari gépek. Biztonsági követelmények. 5. rész: Szövő- és kötőipari előkészítő gépek. 2. módosítás –Az MSZ EN ISO 11111-5:2005 módosítása –


|

E-Munkavédelem

15.

MSZ EN ISO

11111-6:2005/A2:2016

16.

MSZ EN ISO

11111-7:2005/A2:2016

17.

MSZ EN ISO

14895:2016

18.

MSZ EN ISO

15012-4:2016

Visszavont szabványok  MSZ EN 165:2006 Személyi szemvédő eszközök. Szakszótár Megjegyzés: Helyette alkalmazható az MSZ EN ISO 4007:2012.  MSZ ISO 3767-1:2003 Traktorok, mezőgazdasági és erdészeti gépek, motoros pázsit- és kertművelő készülékek. A kezelőelemek és más kijelzők jelképei. 1. rész: Általános jelképek  MSZ ISO 3767-4:2003 Traktorok, mezőgazdasági és erdészeti gépek, motoros pázsit- és kertművelő készülékek. A kezelőelemek és más kijelzők jelképei. 4. rész: Erdészeti gépek jelképei.  MSZ ISO 3767-4:1993/A1:2003 Traktorok, mezőgazdasági és erdészeti gépek, motoros pázsit- és kertművelő készülékek. A kezelőelemek és más kijelzők jelképei. 4. rész: Erdészeti gépek jelképei. 1. módosítás: Kiegészítő jelképek

Egy munkabaleset tanulságai Lemezvágás 1. A munkabaleset előzményei, tényállás A több min huszonöt éves múlttal rendelkező fémszerkezeteket gyártó kft. közel százötven munkavállalót foglalkoztat. A kft. központi telephelyén történik az egyedi tervek alapján megrendelt acélszerkezetek legyártása, részbeni ös�szeszerelése, szállításra történő előkészítése. A feladatukat képezi a termékek helyszíni összeszerelése, alvállalkozókkal történő összeszereltetése is. Az acélszerkezeti üzemben történik a különböző termékek elemeinek méretre vágása (ös�szeállítás előtti előkészítése), majd az elemek összeállítása. A baleset napján G. L. és I. L. (mindketten lakatos szakmunkások) egy rácsos tartószerkezet csomóponti elemeinek összeállítását kapták feladatul. Az összeállítást a lakatos műhely melletti anyag-előkészítő műhelyben található megjelölt és méretre vágott csomóponti elem alkatrészeinek (acélgerendák és lemezek) összegyűjtésével és azok munkaállásra szállításával kezdték. A munkaidő reggel 6-kor

Textilipari gépek. Biztonsági követelmények. 6. rész: Kelmegyártó gépek. 2. módosítás – Az MSZ EN ISO 11111-6:2005 módosítása – Textilipari gépek. Biztonsági követelmények. 7. rész: Festő- és kikészítőgépek. 2. módosítás – Az MSZ EN ISO 11111-7:2005 módosítása – Kishajók. Folyékony tüzelőanyaggal üzemelő hajókonyhai tűzhelyek és fűtőkészülékek – Az MSZ EN ISO 14895:2003 helyett – Egészségvédelem és biztonság a hegesztés és rokon eljárások területén. Hegesztési füstöt elszívó és leválasztó berendezések. 4. rész: Általános követelmények

kezdődött. Mintegy öt óra múlva befejezéséhez közeledett az acélszerkezeti elemek összegyűjtése, amikor G. L. egy szükséges csomópontilemez-elemet sehol sem talált. Hogy munkájukat folytatni tudják, az anyag-előkészítő műhelybe telepített 4100 mm hosszúságú, 20 mm vastag anyag vágására alkalmas 20/300 bar üzemi nyomással működtethető hidraulikus lemezvágógéppel kívánta a hiányzó 1500 x 200 x 15 mm-es lemezt levágni. A művelet elvégzésének nem volt akadálya, a gépen nem dolgozott senki, és az indítókulcs is a gépben volt. A működtetés lábpedálos üzemmódban történhetett. A sérült – G. L. – tanúvallomása szerint a benyúlást megakadályozó védőrács a gépen fel volt hajtva, és a védőrács reteszelése egy kis fém alkatrésszel ki volt támasztva. G. L. a lemez egyik oldalát levágta, utána meg akarta fordítani, hogy a másik oldalát is méretre vágja, miközben mindkét keze az olló alatt volt. E művelet közben a lábát az indító pedálon tartotta. A méretre állításkor véletlenül megnyomta a pedált, melynek hatására a lemezrögzítő cilinderek és az olló vágókései azonnal beindultak és a vágókés mindkét kéz több ujján csonkulással járó sérülést okozott. Segélykérésére több munkatársa is a helyszínre futott. A sérültet elsősegélyben részesítették. A telefonon értesített mentők a helyszíni stabilizálást követően kórházba szállították, ahol a bal kezének négy ujját teljes mértékben, hüvelykujját részben csonkolni kellett.

2. A munkabaleset észlelése, a belső információ A balesetnek közvetlen szemtanúja nem volt. A segélykiáltásra az előkészítő műhelyben dolgozó két munkatárs – F. T. és H. L. – futott oda. H. L. – aki elsősegélynyújtó képesítéssel is rendelkezett – ellátta a sérültet, F. T. pedig értesítette a mentőket és – a kft. balesetvizsgálatokkal kapcsolatos belső szabályzásában előírtak szerint – a kft. műszaki vezetőjét és felsőfokú képesítésű munkavédelmi menedzserét. A munkavédelmi szakember értesítette az üzem munkavédelmi képviselőjét. A mentőorvos elsődleges diagnózisa alapján – miszerint kicsi a valószínűsége az ujjak megmentésének – a munkavédelmi szakmérnök tájékoztatta – az Mvt. 87. 3. pontja szerinti súlyos csonkolással járó munkabalesetről – a munkavédelmi hatóságot.

9 E-Munkavédelem

|


3. A munkabaleset kivizsgálása A munkavédelmi szakmérnök irányítása alapján a munkavédelmi képviselő segítségével gondoskodtak a helyszín biztosításáról. A munkavédelmi hatóság megérkezéséig csak a mentők jutottak be a munkavédelmi képviselő által lehatárolt területre. A munkavédelmi szakember a mentők megérkezése előtt fényképfelvételeket készített a daraboló gépről és környezetéről. A munkavédelmi hatóság kormánytisztviselője a megérkezése után szintén fényképfelvételeket, helyszínrajzot készített. Megvizsgálta a daraboló gépet és ténymegállapító jegyzőkönyvet vett fel. Rögzítette a közvetlen munkatárs – I. L. –, a segítséget nyújtók, valamint a munkairányító adatait. Tanúként meghallgatták a munkairányítót és a három munkatársat. A sérült meghallgatására a baleset másnapján a kezelőorvos engedélyével került sor. A kivizsgálás másnapján folytatódott a munkavédelmi menedzser irodájában a különböző személyi okmányok (benne a munkavállaló egészségi alkalmasságával, szakmai képesítésével), a munkavédelmi oktatással, a kockázatértékeléssel, kapcsolatos dokumentációk átvizsgálása.

4. A kivizsgálás megállapításai 4.1. Személyi tényezők A súlyos csonkolással járó munkabalesetet szenvedett munkavállalót szakmunkástanulóként is foglalkoztatta a kft. Nyolcéves szakmai gyakorlattal rendelkezett. Határozatlan időre szóló munkaszerződés keretében alkalmazták lakatosként. A vizsgálat során megállapításra került, hogy a súlyos csonkolással járó munkabalesetet szenvedett munkavállaló az időszakos munkaköri és szakmai alkalmassági vizsgálaton részt vett, a munkakör ellátására „alkalmas” minősítést kapott. A bemutatott dokumentáció szerint a kft. munkavédelmi oktatási tematikáját a munkavédelmi menedzser állította össze. Az éves rendszerességgel végzett oktatás a munkabaleset bekövetkezése előtt három hónappal történt a foglalkozás-egészségügyi orvos bevonásával. 4.2. Egyéni védőeszköz A munkavédelmi szakember a munkáltató tevékenységéhez a munkahelyi kockázatértékelést és egyéni védőeszköz-juttatási rendet elkészítette, a dokumentumot a foglalkozás-egészségügyi orvos kézjegyével ellátta. A kockázatértékelésben részletesen meghatározták az egyéni védőeszközök körét. Gondoskodtak: • védősisakról [MSZ EN 812:2012] magasban végzett munka esetén • védőszemüvegről [MSZ EN 166:2003] • részecskeszűrő maszkról (respirátor) [MSZ EN 149:2001+A1:2009]

• védőkesztyűről [MSZ EN 388, A2] • védőlábbeliről [MSZ EN ISO 20345:2012 Biztonsági lábbeli] • fültokról [MSZ EN 352-1] • védőruházatról [MSZ EN ISO 13688:2013, MSZ EN ISO 11611:2016 és MSZ EN 14058:2004 Védőruházat. Hideg környezet ellen védő ruhadarabok, MSZ EN 343:2003+A1:2008] • biztonsági övről [MSZ EN 358:2003] A súlyos csonkolással járó munkabalesetet szenvedett lakatos a baleset pillanatában a munkáltató által biztosított eszközök közül a védőlábbelit és a védőruházatot viselte. 4.3. Munkaeszköz Az előkészítő üzemben több nagyteljesítményű daraboló gép is üzemelt. Azt a gépet, melyen G. L. a hiányzó szerkezeti elemet kívánta méretre vágni, 1999-ben gyártották. A használtan vásárolt 4100 mm hosszúságú, 20 mm vastag anyag vágására alkalmas 20/300 bar üzemi nyomással működtethető hidraulikus lemezvágógépet a baleset előtt öt éve helyezték üzembe. Biztonsági felülvizsgálatáról a jogszabály szerinti időintervallum szerint gondoskodtak. A vizsgálati dokumentáció szerint a minősítése MEGFELELT volt. A gép műszaki állapota jó, üzemeltetési dokumentációja hiánytalan, naprakész volt. Megállapításra került továbbá, hogy a munkaeszköz indítókulcsa – annak ellenére, hogy a gépen senki sem dolgozott – a gépben volt lábindításos üzemmódban. A benyúlást akadályozó védőrács fel volt hajtva, reteszelése ki volt iktatva. A vizsgálat során nem volt megállapítható, hogy a gép lezárását ki mulasztotta el, illetve, hogy ki iktatta ki a reteszelést. 4.4. A munkakörnyezet A munkabaleset időpontjában az előkészítő csarnokban + 24-26 Co fok volt. A gép megmunkálási síkjánál ellenőrizték a megvilágítási értéket. A tájékoztató mérés szerint a megvilágítási érték 280 lx volt (Az MSZ EN 12464-1 Belsőtéri munkahelyek szabvány szerint az előírt megvilágítási érték 200 lx). Zavaró káprázás, tükröződés nem volt tapasztalható. 4.5. Egyéb dokumentációk A munkavégzés személyi feltételeihez kapcsolódó dokumentációk mellett a munkavédelmi menedzser bemutatta a munkabaleseti nyilvántartást, a munkavédelmi képviselők fórumának jegyzőkönyvét, az ez alapján hozott intézkedési tervet, illetve az utóellenőrzés tapasztalatait. Bemutatta a kockázatértékelését, az általános munkavédelmi oktatás megtartását dokumentáló naplót.


|

E-Munkavédelem

5. A tevékenységgel összefüggésben megállapított hiányosságok 5.1. Munkáltató Megállapításra került, hogy eltűrt, megtűrt volt a munkáltató részéről, hogy a munkaeszköz üzemeltetésének szabályait a munkavállalók megsértették. Ezt támasztja alá, hogy a többi hasonló rendszerű veszélyes gép bárki által megindítható volt, kulccsal nem volt lezárva. Eltűrte a munkáltató, hogy a hidraulikus lemezollón a védőrácsot kitámasztva használják. A munkáltató nem tett eleget az Mvt. 54. § (7) bekezdés b) pontjában foglaltaknak, azaz: „Mvt. 54. § (7) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles b) rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket;” 5.2. A balesetet szenvedett munkavállaló A sérült tudatában volt annak, hogy a védőberendezés reteszelését kiiktatták! A kiiktatott, szabálytalan védőberendezés miatt keze az olló alatt volt, közben a lábát az indító pedálon tartotta. Akaratlan lábmozdulattal megindította a gépet és az olló vágókései a kéz ujjait csonkolta. A munkavállaló megszegte az Mvt. 60. § (1) bekezdésében foglaltakat: „Mvt.60. § (1) A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát.”

6. A munkabaleset okláncolata Hiányzó csomóponti elem pótlása  a hiányzó csomóponti elemet ledarabolásához szükséges gép bárki által megindítható volt, mert az indítókulcsot az előző használó nem helyezte vissza a tároló szekrénybe,  a lemezvágó ollón a benyúlást megakadályozó védőrács fel volt hajtva és a védőrács reteszelése ki volt iktatva,  G. L. a csomóponti elem méretre vágásakor a méretre állításkor a veszélyes térbe nyúlt,  a méretre állításkor lábát nem emelte le a lábkapcsolóról,  a beállításra koncentrálva lábával akaratlanul megindította a gépet,  a vágókés megindult és G. L. veszélyes térben lévő kezének ujjait levágta.

7. A munkáltató intézkedése a hasonló munkabaleset megelőzése érdekében  rendkívüli munkavédelmi oktatás,  valamennyi gép biztonságtechnikai berendezéseinek ellenőrzése,  az indítókulcsok elzárásának megkövetelése használat után,  fokozott vezetői, munkavédelmi képviselői ellenőrzés elrendelése.

8. A munkavédelmi hatóság intézkedése  a munkaeszközök felülvizsgálatának elrendelése,  munkavédelmi bírság kiszabására javaslattétel.

9. A munkabalesethez kapcsolható munkabaleseti jegyzőkönyv „E” blokkjának helyes kitöltése

Megjegyzés  6. M → szabályszegő tevékenység ( ellenőrzés elmulasztása) 11 E-Munkavédelem

|


Gyártó cégek regisztrálási kötelezettsége Azon cégeknek, amelyek évi 1–100 tonna mennyiségű vegyi anyagot gyártanak vagy importálnak, legkésőbb 2018. május 31-ig regisztrálniuk kell az Európai Vegyianyag-ügynökségnél (ECHA). A regisztrációk végrehajtására már most érdemes elkezdeni felkészülni, hiszen ha nem áll rendelkezésre információ a vegyi anyag veszélyes tulajdonságaival kapcsolatban, azokat be kell szerezni és a biztonsági adatlapokat át kell dolgozni. Még több feladat vár azokra a vállalatokra, ahol a vegyi anyag gyártott vagy importált mennyisége meghaladja az évi 10 tonnát. Nekik az összegyűjtött információk alapján fel kell mérniük a munkavállalók és fogyasztók egészségére, valamint a környezetre gyakorolt veszélyeket is, továbbá kockázatkezelési intézkedési tervet kell összeállítaniuk. Kiadónk új szakmai folyóiratában minden, a veszélyes anyagokkal és keverékekkel kapcsolatos előírást feldolgoz! A kéthavonta, 24 oldalon megjelenő elektronikus szaklapunk témái: • A veszélyes anyagok és keverékek szállítása, kezelése, raktározása és felhasználása • Az ADR, a REACH és a CLP közérthető, gyakorlati példákon keresztül végigvezetett magyarázata • Veszélyes anyagokkal kapcsolatos szabályok jelenleg hatályos előírásai, a hazai és nemzetközi jogszabályi környezet változásai • A veszélyes anyagokat, illetve keverékeket szállító, gyártó és felhasználó cégekre vonatkozó előírások, a raktározás speciális előírásai és a foglalkozás-egészségügyi szabályok. A részletekért látogasson el honlapunkra: www.veszelyesanyagokszaklap.hu

A Munkavédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkavédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-Munkavédelem XV. évfolyam, első szám, 2017. január Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Sigrid Hubl, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.munkavedelemszaklap.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.

E-MUNKAVÉDELEM. Szakmai folyóirat. Tartalom január XV. évfolyam 1. szám

Recommend Documents