YÖRCYI KÁLM VFOLYAM TÁR5VLAT-- 1: : I

YÖRCYI KÁLM 1: : I

S S S S R Í A

VFOLYAM

A-A-M A G Y A R -

- I P A R M W E S Z E T

• T Á R 5 V L A T - -

MAGYAR i l . évf.

IPAfíMfrv-Fc^prp

1910.

,

. -J

• , X

1-10. c l

az.

- » t j . , 5

h :b o r . , 9

t . , 1

mell.

mell. ma

Vk.

•

\

:

kJ- . t-V

.... . . '•

•

j

'v

•

'

V

;

• '

...>. -

:

-X "' •-•.• •

.t r

ti

-

•

M„

AL

w t

;

<*

•

:

.•

a •

•

'

-

-,

. •

• \

• - :

. V

•

-

•

MAGYAR IPARMŰVÉSZET AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM ÉS ISKOLA ÉS AZ ORSZ. MAGYAR IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT KÖZLÖNYE A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MAGY. KIR. MINISZTER MEGBÍZÁSÁBÓL SZERKESZTI

GYÖRGYI KÁLMÁN

XIIL ÉVFOLYAM 1910 S BUDAPEST S KIADJA AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT

Budapest, az Athenaeum irodalmi és nyomdai r.-t. nyomása.

TARTALOMJEGYZÉK. ÖNÁLLÓ

KÜLÖNFÉLÉK.

CIKKEK.

Györgyi Kálmán : A svéd kiállítás tanulságai ... Kölber Dezső s Mozaíkművesség Levetus A. S. s Az angol családi ház és berendezése Szász Zsombor : C. R. Ashbee és a Guild of Handicraft Biró Mihály : Campdeni levél R. : Ujabb iparművészeti törekvések Németországban Lengyel Géza : Az iparművészet határai Radísícs Jenő : gróf Pálffy János műkincsei Kós Károly : Nemzeti Művészet „ „ és Zrumeczky Dezső: Budapest állatkertjének új épületei M. Gys A Berger-féle délszláv és magyar népművészeti kiállítás Tonellí Sándor! A bosnyák iparművészet Míhalik József és Csányí Károly : A Gerhárdtféle gyűjtemény f Fíttler Kamill 1853-1910 Alpár Ignác! Fíttler Kamill N. E. s Alkalmi plaketták Sz. G. : Iparművészetünk a wieni vadászati kiállításon Egyházművészeti konferencia Radísícs Jenő : Külföldi kiállítások P. Velícs László s Vándorelőadásaím az egyházi művészetről Dr. Lázár Béla: A kereskedő ízlésének nevelése Nagy József : A történelmi és művészeti érzék fejlesztéséről Nagy Sándor : A Regnum Maríanum kápolnájának a kifestéséről Thoroczkaí Vigand Ede: A ház Margítay Ernő: A magyar nép művészete Ács Lipót : A nép szépérzékének fejlesztéséről... Gíneverné Győry Ilona : Angol himzésí tanfolyamok Rerrích Béla: A kert művészete Sárkány István : Emlékművek h. b. : A párisi Salon d'automne

t Í7 37 42 67 78 84 Í01 Í4I 158 160 161 181 217 218 220 222 224 253 269 271 293 313 315 325 333 340 351 352 353

PÁLYÁZATOK. A kézímunkatervek pályázatának eredménye... Pályázat serlegere A „Művészet" pályázata Pályázat éremre, vagy plakettre Képzőművészeti pályázat Az új levélbélyegek Eldőlt pályázatok 177, A M. Orsz. Képzőművészeti Tanács pályázata... Berger és Wírth pályázata Egy érempályázatról Pályázat plakátra . Pályázat lendamaszt abrosz, asztalkendő és törülköző mintáira Pályázat községházak bútorzatának terveire Az éremkedvelők egyesületének felhívása

33 33 34 34 96 132 355 249 249 281 330 355 356 356

Az iparművészeti alkotások művészei. Irta : Tonellí Sándor A „batik" művészet Új fém Művásár Olgyaí Viktor kínevezése A modern Iparművészetről A debreceni kereskedelmi csarnok kaszinója II. Katalin cárnő Wedgwood-evőkészlete Új tagok Izabella főhercegnő az Iparművészeti Múzeumban Egyházművészeti tanfolyam Iparművészeti tárgyak árverése Magyar művész síkere Angliában Mozgalom az anyaghamísítás ellen München Iparművészeti oktatás Berlinben Bajor ipariskolák kiállítása Művészeti hivatal Új háziiparegyesület Porosz-Szíléziában Művészet az egyházban Hortí Pál síremléke Iparművészet Marosvásárhelyen A Magyar Sokszorosító Műipar R.-T „Die Werkkunst" című brassói lap egy közleménye Az iparművészeti iskolát támogató egyesület ... Újítás a művészettörténet tanításában Gerhardt Gusztáv f Székely Bertalan f Hortí Pál síremléke Kinevezés 200.000 koronás kristály csésze Osztrák csipkeíparosok akciója Amerikai műpártolás Ráth György plakett Vigand Ede Fíttler-plakett - Görög műtárgyak a tenger iszapjában Ujabb angol bőrmunkák K. Líppich Elek jubileuma Kézimunkaiparunk és oktatásunk reformja A földmívelésügyi minister művásárlásaí A francia „Prix de Rome" jövője Új tagok

22 23 23 23 24 24 24 24 33 94 94 94 94 94 95 95 95 95 95 170 171 171 172 212 212 212 241 241 241 241 241 241 241 242 327 327 327 327 371 371 371 372 372

KIÁLLÍTÁSOK. Osztrák iparművészeti kiállítás Róma Brüsszel Milánó München Délszláv népművészeti és háziipari kiállítás Vadászati kiállítás Wien-ben A magyar képzőművészet Rómában Magyarország a turíní nemzetközi kiállításon ... Buenos Aíres-í nemzetközi műkiállítás Nemzetközi kiállítás Allahabadban Az O. M. Iparművészeti Társulat kiállításai ... Odesszai ipari és gazdasági kiállítás l*

96 96 96 96 97 97 97 97

Az 1911. évi torínoí nemzetközi ipari és mezőgazdasági kiállítás Az idei veneziai nemzetközi művészeti kiállítás A székesfőv. Iparrajzískola szőnyegkiállítása ... Nemzetközi fényképkíállítás Egyházművészet Bécsben Kézímunkakíállítás Német iparművészet Párísban Keleti könyvművészet Kiállítás a bécsi iparművészeti iskolában Fríz népművészet A kopenhágai könyvkötészeti kiállítás emléke ... Iparművészetünk a veneziai és a wíení vadászati kiállításon Iparművészet a párisi salonban A düsseldorfi porosz iparművészeti iskolák kiállítása London Művészet a kereskedelemben Kisplasztika! kiállítás az Iparművészeti Múzeumban Keleti művészeti kiállítás Japán kiállítás Budapesten Külföldi kiállítások Iparművészeti kiállítás Münchenben 1911 Bécs Művésziesen festett lakosztályok kiállítása Müncheni iparművészet Párísban Egyházművészeti kiállítások A brüsszeli pusztulás Párisi kiállítások Lakásberendezés* kiállítás Budapesti japán kiállítás Kisplasztikái kiállítás Gyermekrajzok az Iparművészeti Múzeumban... Iparművészeti kiállítás Bécsben Felhívás Művészet és a kereskedő Népművészeti kiállítás Japán kiállítás az Iparművészeti Múzeumban ... Negatív kiállítás Müncheniek Párisban Modern iparművészeti kiállítás Párisban ... „. ... Hamburgi csípkekiállítás Karácsonyi vásár A bécsi iparművészeti kiállítás Régi és új gyöngymunkák kiállítása Stuttgartban

J29 129 Í29 í 29 172 172 172 172 172 172 172 172 177 212 212 213 242 242 242 242 242 242 242 243 243 243 278 279 279 279 279 280 327 328 328 328 328 329 329 329 365 365 365

SZAKIRODALOM. Mítíus Ottó : Fränkische Lederschnittbände des XV. Jahrhunderts A Lílle-ben megjelenő „L'Architecture et la Construction dans le Nord" Das Arbeiterwohnungshaus dr. T . J Villa, Franz von Stuck Ashbee C. R. : Modern Silverwork St. Beissel. Gefälschte Kunstwerke. Fieber Henrik Heinrich Waentíg, Wirtschaft und Kunst Rudolf Neugebauer und Jul. Orendí : Handbuch der Orientalischen Teppichkunde L. Velics ! Das Kabinet für kirchliche Kunst im Kollegium S. J. zu Kalksburg Vogel F. Rud, ! Das amerikanische Haus Szalay Imre s Az Erzsébet királyné emlékmúzeum leíró lajstroma

36 36 100 100 100 131 132 132 178 179 179

History of the Fan, dr. Tantossy József Magyarország Csányí Károly : Lakásaink berendezése Lemberger Ernst: Die Bíldníssmíníatur ín Deutschland von 1550 bis 1850. Sz. L Magyar Nyomdászok Évkönyve az 19J0-ík esztendőre XXV. évfolyam., dr. Tantossy József Illustrierte Geschichte des Kunstgewerbes, Fieber Henrik Julius Hoffmann : Deutschlands Raumkunst und Kunstgewerbe auf der Brüsseler Ausstellung Dr. J. V. Pflugk-Harttung : Deutsche Buchramen Gyárfás Tihamér : Régi brassai ötvösművek. K. W. Hiersemann, Das Breviárium Grimaní ín der Bibliothek von San Marco in Venedig Várdai Szilárd : Magyar díszítmények. Louise Schínnerer : Antike Handarbeiten Fieber Henrik Denkmaeler der Kunst in Dalmatien, Sz. L. Louis XV. Möbel des Musée des Arts Décoratifs ín Paris — Louis XV. Möbel des Louwre Sz. L Gellérí műveinek jubiláris kiadása Réz László : Vallás és művészet Jochannes Richter : A művészi nevelés története

180 214 215 215 216 250 251 251 251 251 282 282 283 284 332 368 370

MÚZEÁLIS ÜGYEK. A mű- és régiséggyűjtők Az Orsz. M. Iparművészeti Múzeum ismeretterjesztő előadásaínak sorozata 35 97 Híres gyógyszertárberendezés az Iparművészeti múzeumban Az Orsz. M. Iparművészeti Múzeum 1909. évi működéséről szóló jelentés A Nürnbergi Germanisches Múzeum kibővítése A brüsszeli pénzverőíntézet modelljeinek és formáinak múzeuma A Messína-í új múzeum Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményei A világ leghíresebb óragyüjteménye Megszűnt magyar fajánszgyárak Keletíndíaí iparművészeti gyűjtemény Párisban Aukciók 177 British Museum Könyvtárnyitás Az Iparművészeti Múzeumban tartott felolvasások kiadványai Ajándék az Iparművészeti Múzeumnak 282 Iparművészeti mozgalom Kölnben Kalapmúzeum Világóra az Iparművészeti Múzeumban Az Iparművészeti Múzeum gyarapodása

34

281 330 331 331 366 366

IPARMŰVÉSZETI OKTATÁS. Pap Henrik f Az Iparművészeti Iskola új tanéve A betűvetés művészete Egyházművészeti tanfolyam Olmützben Az O. M. K. Iparművészeti Iskolából Tanulmányút Az egyházi hímzések Tanult munkaerők a grafikánál Kíállítás-látogatás A francia iparművészeti oktatás reformja

243 244 244 249 280 280 367 367 367 367

129 35 98 99 99 99 130 130 130 177 213 213 249

TEXTILIPAR. A német iparművészeti egyesületek szövetsége... 128 Bezalel 128 Keleti szőnyegek 128 Egy új iparág 128 Német csipkepártoló egyesület 128 A Studio a magyar csipkéről 331 A kendermadzag az iparművészeiben 331 A máramarosszigetí szövő- és hímzőtanműhely 331 Les amis de la dentelle 331 AGYAGMŰVESSÉG. Kerámiái termékek és a közönség

213

AZ ORSZ. MAGYAR IPARMŰVÉSZETI T Á R S U L A T KÖRÉBŐL. Az Orsz. M. Iparművészeti Társulat választmányi ülései s 2/n. IX., 5. IX., 6. IX., 8. IX., Új tagok : 33, »/»• XI., 4. IX., 5. XI., 8. XI. 371 Kérelem "/a. XI. A „Virágos Budapest" bízottság 4. IX. Az Orsz. M. Iparművészeti Társulat közgyűlése 5. X.

KÉPEK JEGYZÉKE, BÚTOROK,

LAKÁSBERENDEZÉS.

Társalgóterem a debreceni kereskedelmi csarnok kaszinójából. Tervezte : Györgyi Dénes... 30 Olvasófülke, ugyanott. Tervezte : Györgyi Dénes 31 Társalgóterem sarokrészlete, ugyanott. Tervezte : Györgyi Dénes 32 Hálószoba. Tervezte : Baíllíe Scott 37 Tálaló. „ „ „ 39 Párnás karosszék és pad. Tervezte : Baillíe Scott 45 Sumingdale Berks-i lakóház ebédlőjének részlete. Tervezte : Baíllíe Scott 47 Sumingdale Berks-i lakóház hálószobája. Tervezte: Baíllíe Scott 49, 50, 51 Irószekrény. Tervezte : Baíllie Scott „. ... 52 Szekrény berakásos díszítményekkel. Tervezte : Baíllie Scott 53 Blddenham—Berks-i lakóház nappali szobája. Tervezte : Baíllíe Scott 55 Női szalon és ágy. Tervezte : Baíllie Scott 56 Tükrös öltözőasztal. „ „ ,, ... ... 57 Peaselake-í lakóház dolgozószobája. Tervezte : Ashbee C. R. 59 Uplands-Í lakóház dolgozószobája. Tervezte : Ashbee C. R 70, 71 Byways-Í lakóház könyvesszobája. Tervezte : Ashbee C. R 72 Makíes Hilí-i lakóház nappali szobája. Tervezte : Ashbee C. R 73 A „Norman Chapel" ebédlőterme. Tervezte : Ashbee C. R 74 A „Norman Chapel" könyvesterme. Tervezte: Ashbee C. R 75 Szekrény. Tervezte : Ashbee C. R. 76 Chelseaí lakóház ebédlője. Tervezte : Ashbee C. R. 87 Pozsonyi palota kisebbik fogadószobája 114 Kírályfaí kastély tükrös fogadószobája 115

Berakott íróasztal. Francia, XIV. Lajos kora ... Üveges szekrény. Angol, XVIII. század Pozsonyi palota ebédlője Bajmóci várkastély Hunyadi terme íróasztal, bronz veretekkel. Francia, XVIII. század Fiókos szekrény, mahagóni, aranyozott bronz veretekkel. Francia, XVIII. század vége Kírályfaí kastély úgynevezett pompeji terme ... „ „ hálószobája „ „ folyosórészlete Berakott szekrény. Németalföld XVII—XVIII. század íróasztal szekrényberakásokkal. Németalföld, XVIII. század Fiókos szekrény Boulle módjára díszítve. XIV. Lajos kora íróasztal Boulle módjára díszítve. XIV. Lajos kora Karos gyertyatartó. Francia, XVIII. század vége Lábas óra, bronz díszítésekkel. Francia, XV. Lajos kora Bajmóci várkastély arcképes terme Hálószoba. Tervezte : Vigand Ede Ruhaszekrény, „ ,, „ ,, „ „ Ebédlő. Tálaló, ,, „ », Ebédlő, „ ,, ., „ asztal, „ „ ,, íróasztal és könyvszekrény. Tervezte : Vigand Ede Bécsi vadászati kiállítás. A magyar vadászkatély vadászszobája. Tervezte : Nádler Róbert Brüsszeli kiállítás. Városi kis tanácsteremnek sarka. Tervezte : Hofacker K Brüsszeli kiállítás. Elemi népiskolák rajzterme. Tervezte : Paul B. Brüsszeli kiállítás. Hímzéssel díszített pamlag. Tervezte : Trost P. L. Brüsszeli kiállítás. Ebédlő részlete. Tervezte : Bertsch K Brüsszeli kiállítás. Szobaberendezés, XVIII. század vége Brüsszeli kiállítás. Esketőterem. Tervezte : Högg E Hálószoba. Tervezte : Corbín Eugén 360, AGYAG-, ÜVEG-, MOZAIKCELLÁN MŰVEK.

116 117 118 119 120 121 122 123 124 134 134 135 135 139 139 140 165 165 166 166 167 167 168 229 262 263 266 267 273 274 361

ÉS P O R -

Kölber Dezső rajzai a Kossuth-mauzoleum belső mozaik díszítéseihez 12. 13. 14. 15. 16. 25. 26. 27. 28. Kandalló. Tervezte : Ashbee C. R Emeletes kályha, Magyar, XVII. század Kávéskannák 1720—35 Falusi leány 1750 tájáról, meisseni porcellán ... Tányérka zománcfestéssel. 1650 tájáról Domborműves korsó. Síegburgí kőcserép... 1662 Kupa az evangélisták alakjával. Kreussení kőcserép 1641 „. ... Meisseni porcellán szelencék Sörös kupák. Herold korszak 1720—35 Kanna, majomcsalád 1740 tájáról. Meisseni porcellán Gyermekfej, Böttger-porcellán 1715

29 62 138 195 197 197 198 198 199 199 200 200

Kakas, meisseni porcelíán 1730 tájáról Tyúk, „ „ „ „ Junó pávával. Kaendler műve, 1750 körül. Meisseni porcellán Halászó nimfák. Asztaldísz, Kaendler kora, meisseni porcellán Sulkovsky herceg 1740 tájáról. Meisseni porcellán Bolond és Harlekin. Meisseni porcellán... Krínolínos csoportok, 1740 tájáról. Meisseni porcellán Udvari bolond, 1737. Meisseni porcellán Alakok az olasz színjátékból. Kaendler kora 1735—1756. Meisseni porcellán. 203. 204. ... Szerelmesek, 1740 tájáról. Meisseni porcellán ... Alakok vírágkosárral 1740 tájáról. Meisseni porcellán Brühl grófnő 1750 tájáról, és III. Ágost (1733—1763) szabadkőműves jelvényekkel. Meisseni porcellán Brühl grófnő, 1740 tájáról. Meisseni porcellán Lófékezők. 1740 tájáról. Meisseni porcellán Szerelmesek, 1730 ,, ,, ,, A kíváncsi Harlekin, 1740 tájáról. Meisseni porcellán A szabó, 1790 tájáról. Meisseni porcellán A szabóné, 1740 tájáról. Meisseni porcellán Eljegyzési csoport. Bécsi porcellán. Grassí műve Krinolínos csoport, 1740 tájáról. Meisseni porcellán Brüsszeli kiállítás. Porcellán állatszobrocskák. Mintázták: Koerner T . és Wittmann K Szíriai üvegpalack. XIII. század Albarello, kék mázzal. Szíria, XIII. század Füles edény. Sultanabad, XIV. század Tányér, faience. Turkesztán XVII. század ,, Persa ,, ,, » Rhages-tányérok. XII—XIII. század Köcsögszemes banyakályha Bécsben Kőedényrázák. Tervezték : Felix Massons és neje 360,

200 200 20 J 20í 202 202 202 203 205 203 204 205 206 206 207 207 207 207 208 211 268 288 288 288 290 290 291 341 361

É K S Z E R , Ö T V Ö S - ÉS ZOMÁNCMŰVEK. Ezüst serlegek. Tervezte : Ashbee C. R. 65 Sótartó. ,, „ ,, ,, 77, 80, 81, 82, 83 Mustártartó. Tervezte : Ashbee C. R. 78, 79 Zománcos ékszerek. Tervezte ; Ashbee C. R. ... 88 Ezüstből domborított serlegek és levesestál. Tervezte Ashbee C. R 89 Athletíkai sportverseny emlékserlege. Tervezte : Bíró Mihály 90, 91 Zománcos serleg. Német, XVII. század 136 ,, „ Magyar ,, „ 136 Levesestál tálcával, ezüst. London 1768 137 Csattok, gyöngyberakással 173 Hólyagos serleg, aranyozott ezüstből, a XVI. század modorában 189 Fedeles serleg, aranyozott ezüstből, Nürnberg XVII. század modorában 189 Gerezdes serleg, aranyozott ezüstből, a XVII. század modorában 189 Ezüst tallérokkal kirakott fedeles kupa a XVII. századból 190 Fedeles kupa aranyozott ezüstből 190, 191, 193

Fedeles császárkupa, részben aranyozott ezüstből. Augsburgí munka a XVII. századból ... 190 Bíborüvegből készült kanna, aranyozott foglalatban a XVIII. századból 191 Fedeles serleg ezüstből 192, 193 Kehely szerpentinből, sodronyzománccal díszítve. Lőcsei munka a XVII. századból 192 Burnótszelence achátból, arany domborművekkel berakva. Francia munka a XVIII. század zlejéről 192 Szelence kristályból, arany domborművekkel díszítve. Francia munka a XVIII. századból. 192 Burnótszelence, aranyozott, gyöngyházból faragott domborművekkel kirakva 193 Burnótszelence aranyból, festett zománcképekkel díszítve 193 Tál aranyozott ezüstből, a XVII. sz. modorában 194 Szelence vérjászpiszból, XVIII. század Szelence aranyból, fedelén smaragdból en relief vésett női portrait 194 Szelence achátból, aranykeretbe foglalva 194 Zománcos tányérkák 195 Burnótszelence, sokszínű, aranyból, zománcfestésű képekkel díszítve 196 Varróeszköztartó doboz 196 Aranyozott szelence Meytens miniatűrjével 197 Aranyszelence Boucher modorú képpel 197 Fluviale csatt, aranyozott ezüstből. A XIV. század elejéről, magyar munka 198 Emlékserlegek. Tervezte : Muhits Sándor 236 Brüsszeli kiállítás. Ezüst bíllíkomok. Tervezte: Stock E 264 Brüsszeli kíállítás. Gyümölcstartók. Tervezte : Stock E 265 Gyümölcstartó domborított ezüstből. Tervezte : Orbán Antal 325 TEXTIL. Bosnyák Bez-mínták (arany és- ezüsthímzés) ... Csomózott szőnyeg. Kertet ábrázol csatornákkal. Perzsa, XVII. század Imaszőnyeg. India, 1650 Perzsa selyemszövet, 1550—1650 Sárközi himzések Toll-öltés ... Felezett öltés Csavart kötél Hajlított zsínóröltés Nyílfej Portugál-öltés Himzett falíszőnyeg. Tervezte : M me Fernande Maillard

176 287 287 291 341 349 349 849 350 350 350 363

KÖNYVKÖTÉSZET. Gróf Andrássy Gyula díszpolgári oklevelének kötéstáblája. Készítette : Galamb József 247 Telbísz Károly díszoklevelének borító lapja. Tervezte : Muhics Sándor 322 SZOBRÁSZATI MŰVEK, KISPLASZTIKA. A lenyűgözött magyar nemzeti géniusz. Mintázta : Ashbee C. R

85

Szarvastehén és borja. Mintázta : Markup Béla Hortí Pál síremléke. Mintázta î Maróti Géza és Teles Ede Buddha-szobor, bronz. Japán, XVII. század Kvanon istenség bronz-szobra. Japán, XVII. század Aquamanile bronzból. Spanyol, X. század ,, „ Turkesztán, VII—VIII. század

231 245 285 285 290 290

FALFESTÉS. A Regnum Maríanum kápolnájának szentélye. Festettet Nagy Sándor 301 A Regnum Maríanum kápolna szentély feletti része. Festette : Nagy Sándor 302 A Regnum Marianum kápolna szentélyének frízrészletei. Festette ! Nagy Sándor 303 A Regnum Maríanum kápolna falának részletei. Festette: Nagy Sándor 304,305 A Regnum Marianum kápolna mennyezetének részletei. Festette : Nagy Sándor 306 A Regnum Maríanum kápolna boltozathevederjének részletei. Festette : Nagy Sándor 307 A Regnum Maríanum kápolna hajójának fríze és a felette levő fal részlete 308 Festett frízek. Tervezte: Bíró Mihály 357 NÉPMŰVÉSZET. Fafaragványok. Súlyok, kapatisztító és vetélő „ Kaszakőtartó, kapatísztító, orsó, mogyorótörő és vetélő A nagyúr kapuja. Vigand Ede rajza Sütőház. „ „ „ Szerelembuvó. „ ,, „ Réka asszony deszkás ablaka. Vigand Ede rajza Sárközi sulyok vésett díszítéssel 337, 338,

162 163 297 298 399 300 339

FAFARAGÁS. Óra, fából faragott, aranyozott kerettel. Francia, XVIII. század vége JJ3 Faragott guzsalyok. Bosnyák munka 174 Ivóedények fafaragással. Bosnyák munka ... 174. 175 Kapu fafaragással „ „ 175 Pásztorsípok, bosnyák díszítő motívumokkal ... 175 Brüsszeli kiállítás. Eskető szoba falburkolatának fafaragványos díszítései. Tervezte : Högg E. 274,275 Faragott szekrényke. Tervezte : Troost P. L.... 276 Ujesugí Sígefuza szobra. Japán, XIII. század ... 285 ARCHITEKTÚRA,

INSTALLÁCIÓ.

A Kossuth-mauzoleum látképe és részlete 9 A Kossuth-mauzoleum belseje. Tervezték : Gerster Kálmán és Kölber Dezső 10 A Kossuth-mausoleum szarkofágja. Tervezte : Gerster Kálmán 11 Everdene-i lakóház. Tervezte : Baíllie Scott 37 Meadway-Í lakóház és alaprajza. Tervezte : Baíllíe Scott 40 Az everdene-i ház előcsarnoka, földszintje és emeleti alaprajza. Tervezte : Baíllie Scott 41 Sumingdale Berks-Í lakóház előcsarnoka. Hall. Tervezte : Baíllie Scott 46, 47

Sumíngdalle-í lakóház előcsarnoka. Tervezte : Baillíe Scott 54 „Spríngcot" folyosórészlet. Tervezte: Baíllie Scott 57 Windermere-í lakóház előcsarnoka. Tervezte : Baillíe Scott 58 Családíházak Iverben. Tervezte : Ashbee C. R.... 60, 66 Családi ház Orpíngtonban. Tervezte : Ashbee C. R 67 Egy budapesti lakóház terve. Tervezte : Ashbee C. R 69 Chelsea-í lakóház előcsarnoka. Tervezte : Ashbee C. R. 86 Bajmóci vár. Főbejárat. XVII, század 109 Kírályfaí kastély. Az udvar látképe 110 A bajmóci várkastély a halastóval 111 ,, „ „ kőből faragott ajtókerete. XVII. század 133 Bajmóci várkastély lépcsőkészlete a toronyban 233 Budapesti állatkert. Strucház. Tervezték : Kós és Zrumeczky 142 Budapesti állatkert. Zsiráf- és zebraház. Tervezték : Kós és Zrumeczky 143 Budapesti állatkert. Rágcsálók és rovarevők háza. Tervezték: Kós és Zrumeczky 144 Budapesti állatkert : Szarvasház. Tervezték : Kós és Zrumeczky 145 Budapesti állatkert. Terrarium. Tervezték : Kós és Zrumeczky 146 Budapesti állatkert. Kenguruistálló. Tervezték : Kós és Zrumeczky 147 Budapesti állatkert. Bivaly- és bölényház. Tervezték : Kós és Zrumeczky 148 Budapesti állatkert. Majomház. Tervezték : Kós és Zrumeczky 149 Budapesti állatkert. Kutyafélék, baglyok várromja. Tervezték: Kós és Zrumeczky 151 Budapesti állatkert. Fácános. Tervezték : Kós és Zrumeczky 153 Budapesti állatkert. Tölgyfavégződések. Tervezték : Kós és Zrumeczky J55 Budapesti állatkert. Madárház. Tervezték : Kós és Zrumeczky 157 Budapesti állatkert. A madárház toronycsarnoka. Tervezték : Kós és Zrumeczky 158 Budapesti állatkert. A madárház színes üvegablak rajza. Tervezték : Kós és Zrumeczky 159 Budapesti állatkert. A tejcsarnok. Tervezték : Kós és Zrumeczky 161 Vigand Ede marosvásárhelyi kiállításának alaprajza 71 Bécsi vadászati kiállítás. A magyar vadászkastély főhomlokzata. Tervezte : Fischer József 225 Bécsi vadászati kiállítás. A magyar vadászkastély főbejárója. Tervezte : Fischer József 226 Bécsi vadászati kíállítás. A magyar vadászkastély homlokzatának részlete. Tervezte : Fischer József 227 Bécsi vadászati kíállítás. A magyar vadászkastély lépcsőházának első emeleti részlete. Tervezte : Fischer József 228 Brüsszeli kiállítás német háza. Tervezte : Seídl E. 261 Sátorpalota. Vigand Ede rajza 296 Földmívesek és kisiparosok háza Marosvásárhelyen. Tervezte: Vigand Ede 310, 311 Baczkamadarasi gazdakör és tejszövetkezet háza. Tervezte: Vigand Ede ... 312

VIII

Tordaí földmívesískola és internátus. Tervezte: Vigand Ede Harasztkerékí és gálfalvi népház. Tervezte : Vigand Ede Mezősámsondi népház. Tervezte : Vigand Ede Gálfalvi bikatelep. ,, ,, ,, Decsi ház eleje Decsi utca Kalán István parasztgazda modern „gót stílusú" házával Szakályí régi háztípus ... Kis lakóház és kertje. Tervezte : Rerrích Béla Geometrikus elrendezésű kert részletei. Tervezte : Rerrích Béla Gróf Andrássy Gyula emlék Tisza Dobon. Tervezte : Sárkány Gyula ... Síremlék a Kerepesi temetőben. Tervezte : Sárkány Gyula 345, Fayer László síremléke. Tervezte : Sárkány Gyula Kávéház belseje. Tervezte : Vas Béla Kertrészletek. Tervezte : Rerrich Béla

3J8 319 320 321 334 336 336 342 343 344 347 346 348 351

GRAFIKUS M U N K Á K . A levélbélyeg-pályázat kitüntetett pályaművel 132 Díszítmény 221 Könyvcímkék 222, 223 Gróf Andrássy Gyula díszpolgári oklevele. Készítette : Helbing Ferenc ... 248 Szemelvények az Orsz. M. Iparművészeti Iskola grafikai szakosztályának munkáiból 252 Hajdanában, régesrégen. Vigand Ede rajza ... 295 Telbisz Károly díszoklevelének első oldala. Rajzolta : Muhles Sándor 323 FÉMMUNKÁK. Rézlemezből domborított ékszerszekrény. Tervezte : Bíró Mihály Karos bronz gyergyatartó a kírályfaí kastélyban Óra és gyertyatartók, aranyozott bronz veretekkel. Francia, XVIII. század Tornyosóra, zománccal díszítve. Német, XVII. század Kard. Bosnyák fegyverkovács munka a XVII. századból Vésett tál, aranyozással Brüsszeli kiállítás. Domborított fémből készült tányérok. Tervezte : Ehrenböck E Brüsszeli kíállítás. Domborított fémből készült szelencék. Tervezte : Ehrenböck E. 265. Öntött bronz kancsó, vésetekkel. Turkesztán, VU—VIII. század Bronz gyertyatartó vésetekkel és berakott arany és ezüst díszítésekkel. Mezopotámia, XIII. század Szaszanlda öntött bronz csésze, domború díszítésekkel. Perzsa, V—VI. század Asztali lámpák és virágtartók. Tervezte : Vigand Ede Domborított réztál. Domborította : Bründl Ödön Bronzcsillár. Készítette Kíszling Rudolf és fia 358,

93 112 120 136 173 173

ÉRMÉSZET. Plaketták. Mintázta : Biró Mihály Az Orsz. Magy. Iparművészeti Társulat Ráth György plakettje. Mintázta : Beck Ö. Fülöp Lenbach plakett. Mintázta : Kautsch Henrik ... Mese. Plakett. Mintázta : Bosselt R, Közoktatás. Plakett. Mintázta : Kaufmann Hugó Érmészet. Plakett. ,, „ „ Aachen városának érme. Mintázta : Burger C. Essen ,, ,, ,, Bosselt R.... Bérmálásí emlékérem. Mintázta : Waderl Henrik Esküvői emlékérem. Mintázta : Dasío Miksa ... Rembrandt-érem. Mintázta : Greíner Dániel ... Lenbach Margó. Plakett. Mintázta : Kautsch Henrik Hesszeni nagyhercegnő plakettje. Mintázta : Goetze Vilmos -, Dührkoop érem. Mintázta : Dasío Miksa Az Orsz. Magy. Kertészeti Egyesület érme. Mintázta: Bethlen Gyula báró Fejérváry Géza Gellérí Mór Ferrer F. Mintázta: Murányi Gyula Pintér József Vámbéry Ármin Mikszáth Kálmán

92 231 232 232 232 232 233 233 233 134 234 235 235 235 246

364

FESTÉSZET. Miniatűr. Noaílles grófnő arcképe. Festette : Jean Bapt, Isabey 1821 Miniatűr. Lola Montez arcképe. Festette : Theer Adolf 1845 ... Női arckép. H. P. Bone angol zománcképfestő műve 1836-ból Henriette angol királyné arcképe. Festette : Hollár Vencel de Prachna 1607—1677 Női miniatűr arckép XVII. századból Miniatűr. Festette : Hall Péter Adolf 1739—1793 Bécsi vadászati kiállítás. Körösfőí Kríesch Aladár festményei a magyar vadászkastély lépcsőcsarnokában Tanító és tanítvány, ecsetrajz. Riza Abbasí munkája. Perzsa, XVII. század _. ... Dervis alakja. Perzsa miniatűr XVII. század ... Misztikus jelenetet ábrázoló perzsa míníatürfestmény. XV. század vége

181 196 196 196 196 197 230 286 286 292

264

VEGYESEK.

276

Rajzok Kölber Dezső vázlatkönyvéből 17, 18, 19, 20, 21 Faragott szárnyas oltár. Tervezte : Ashbee C. R. 85 Gróf Pálffy János arcképe 101 Fíttler Kamill 217 Pap Henrik 243 Gróf Andrássy Gyula díszpolgári oklevelének szekrénye 246 Legyező szaru- és gyöngyházból. Tervezte : G. Bastard 362 Szelencék fából és gyöngyházból. Tervezte : G. Bastard 362

289 289 289 317 324 359

MAGYAR IPARMŰVÉSZET Í9Í0. XIII. ÉVF.

IV. MELLÉKLET.

A SVÉD KIÁLLÍTÁS TANULSÁGAI. A HÁZIIPARRAL ÉS A NŐI KÉZIMUNKÁKKAL FOGLALKOZÓKNAK FIGYELMÉBE AJÁNLJA GYÖRGYI KÁLMÁN. Szeretem a népművészetet, sokra becsülöm a házíípart, s lelki gyönyörűségem telik a nők szép kézimunkáiban. Ezért igaz élvezettel néztem a mult nyáron a stockholmi iparművészeti és háziipari kiállítást s őszintén örültem, amidőn Országos Iparművészeti M ú z e u m u n k igazgatósága több hétre megszerezte a kíállítás érdekesebb munkáit, h o g y azokat a magyar közönségnek okulás végett bemutassa. Mert kétségtelen, h o g y a svédek munkáiból elég megszívlelni való tanulságokat meríthetünk. E soroknak célja, h o g y azokra rámutasson. A tanulságokat két csoportra osztom : az egyik a háziíparra, a másik pedig a női kézimunkák fogalma alá tartozó készítményekre vonatkozik. H a összehasonlítjuk hazánk házíiparát a svédekével, — amellett, h o g y a kettőben sok rokon vonást tapasztalhatunk — megállapíthatjuk, h o g y a régi magyar népművészet (mely csak újabban vedlett át helyenkínt íparszerű foglalkozássá) semmíképen sem áll a svédeké mögött. Sőt határozottan állíthatjuk, h o g y a magyar nép házi foglalkozásából eredő régibb m u n k á k , a formák és technikák gazdagságánál, változatos voltánál, az elrendezés eredetiségénél fogva sokkalta érdekesebbek, az a n y a g és a m u n k a jóságánál fogva pedig legalább ís egyenrangúak a svédek hasonló munkáival. O l y magas művészi színvonalon álló s pazar formakincset felmutató csipkét, mint amilyen például a magyar felvidéki csipke, a svédek sohasem csináltak. Kalotaszeg és Erdély más vidékein készült írásos és szálán varrottasaínak, vagdalásosaínak kifogyhatatlan, majdnem szertelenül gazdag motívumjaínak, a m a t y ó hímzések színpompájának, az alföldi és somogyi bekecsek és szűrök logikusan megalkotott ornamenseínek, a sárközi hímes fejkötőknek, a székely kapuk üdén naiv ornamentikájának, az erdélyi, gömörí, pozsonym e g y eí, stb. göröncsérek nemes formájú, ötletes, ügyes rajzzal díszített kancsóínak, butykosaínak, cifra tálaínak, a remekbe készült somogyi faragott pásztorbotoknak, vésett szarumunkáknak és sok egyéb régi magyar népi munkának a zárkózottabb, egyhangúbb svéd házííparban párja nincs, nem ís szólva a X V I I . és XVIII. századi gyönyörű magyar úri hímzésekről, a m e l y e k dédanyáink finom ízlését, művészi érzékét s mindig bámulatos hímzésí készségét dicsérik. A kíállítás alkalmából nemrégiben itt járt svéd hölgyek ís elismerték, h o g y eltekintve a szövéstől, a magyar nép művészi készségének r é g i b b alkotásaival a svédek nem versenyezhetnek. H a ellenben a párhuzamot n e m a régi népművészet, hanem a j e l e n k o r i háziipari munkák között vonjuk meg, akkor az összehasonlítás feltétlenül a svédeknek kedvez. Mert sajnos, népművészetünk sokfelé teljesen elpusztult, helyenként pedig, ahol megvan, v a g y iparszerű foglalkozássá vált, kivetkőztették azt eredeti mivoltából, degenerálódott. Silányabb lett a matéria mint volt hajdanta, átformálódtak az egészséges, erőteljes, becsületes magyaros díszítések; valami kétségbeejtő zagyvaság került helyökbe, aminek semmi köze sincs sem a magyarsághoz, sem a művészethez. Kevés, nagyon kevés hely van Magyarországon, a m e l y n e k mai házíípara a letűnt idők népművészetének színvonalán áll. És ha kutatjuk az okokat, a m e l y e k e szomorú pusztulást és visszaesést előidézték, n e m csupán a gyáripar romboló, nivelláló, a művészi kultúrával ellentétes hatásáról szólhatunk, hanem sok egyéb körülményre bukkanunk, amelyek a háziipar hanyatlását részben előidézték, részben pedig elősegítették. És ezek az okok nem csupán Magyarországon voltak meg, hanem mindenütt, ahol a gyáripar, a szociális bajok, a megélhetés nehézsége, az amerikai kivándorlás, egyes lelketlen kufárok önzése káros hatásukat éreztették. Magyar Iparművészet.

I

A svéd Kiállítás

2 A svéd Kiállítás tanulsagai.

Lelkes, önfeláldozó apostolok kellettek, mint voltak Ruskín, Morris, a svéd Hazeltus, mint a minők a német Líchtwark, Brínckmann és mások, h o g y felrázzák a közönség a kormányok közönyét, rámutassanak a végzetes veszedelemre, az etikai és közgazdasági károkra, amelyek a nép házi foglalkozásának elpusztulásával a nemzetek életbevágó érdekeit veszélyeztetik. Es e kiváló férfiak szavának előbb-utóbb volt is foganatja. A nagy átalakulás, mely az emberi kézimunka értékelésében, az ipar és művészet kölcsönhatásának megismerése kérdésében Ruskínnek és híveinek állhatatos és nagyarányú munkálkodását követte, általánosan ismeretes. Tudjuk azt ís, hogy az új tannak hatása Britannia határain túl ís messze érezhető volt. A z egyszerű stockholmi polgár, Hazelíus doktor, úgyszólván egymaga teremtette meg a világ egyik legcsodálatraméltóbb népművészeti múzeumát, a Nordíska Museet-et, amely kiindulópontja és tengelye lett a svéd háziipar megmentésére irányuló nagyszabású akciónak, amelyről alább még bővebben szólunk; a német és osztrák államkormányzat óriási összegeket áldoz a háziipar tervszerű felkarolására s fejlesztésére. Bécsben beleolvasztották az osztrák tartományokban előbb egymástól függetlenül s komoly felelősség nélkül működő társadalmi® jellegű egyesüléseket, bízottságokat a K. K. Anstalt für Frauenindustrie nevű intézménybe, amely nagy körültekintéssel, a különböző helyi viszonyok alapos ismeretével s a legjobb művészi és kereskedelmi tényezők bevonásával, megállapított Programm alapján működik az osztrák háziipar érdekében s évenkínt számottevő értékekk d gazdagítja Ausztriát. Azt hiszem, olvasóink szívesen veszik, ha néhány sorban vázolom ennek a mintaszerű intézménynek belső szervezetét. A z osztrák házííparnak ez a nagyarányú központja, mely Ausztria legszegényebb vidékein ís virágzó és áldásos házíípart teremtett s jelenlegi szervezetében a kartellek erejét egyesíti a nagyipar termelőképességével, a legutóbbi három év alatt nagyszabású munkásságot fejt ki. V a n 48 csipke- és hímző-tanfolyama, 50 tanműhelye, amelyekben divattechnikákat tanítanak, Í80 tanítója és tervezője és mintegy 25.000 munkása. Évi termelése már most meghaladja a két millió koronát. A központi igazgatásnak hét szakosztálya van. A z I. az adminisztratív ügyeket intézi ; a 2. a didaktikai, melynek hatáskörébe a 15 tanítónő részére alapított internátus ís tartozik ; a 3. a kereskedelmi, mely az egyesült eladóhelyíségek útján a belföldi detaílüzletet intézi és a közvetítő nagykereskedelem mellőzésével a külföldi kivitelről ís gondoskodik. Ezeken kívül van négy technikai szakosztály; kettő a csipke fejlesztésével, a harmadik a hímzéssel, a negyedik pedig a dívatmunkák fejlesztésével foglalkozik. Emellett gondoskodnak az anyagok beszerzéséről, új mintákról, azok sokszorosításáról s a munkatelepek és tanfolyamoknak munkával való ellátásáról. Kíegészítí a szervezetet egy technikai és egy művészi műterem, amelyben hívatott művészek a szükséges terveket készítik. Legmeglepőbb hatása annak a nagystílű szervezésnek, mely nagy körültekintéssel osztja ki a szerepeket s a különböző tényezők eredményes együttműködését biztosítja, abban nyilvánul, h o g y munkásaínak átlag Í0 s z á z a l é k k a l t ö b b jövedelmet biztosít, mint amilyen keresetet érhetnek el a szervezeten kívül álló munkások. Emellett negyedévenként a munkások még a tiszta jövedelem arányában jutalékokat is kapnak, külön nagy segélyalapból pedig az ínségesek, betegek a szükséghez mért rendkívülí támogatásban ís részesülhetnek. Csak idő kérdése, h o g y a munkások részére felállítják a népkonyhákat és általános betegbiztosításról is gondoskodnak. Megjegyzendő, hogy ennek az állami intézetnek az osztrák kormány 2,000.000 K. forgó tőkét bocsátott rendelkezésére, ezenkívül 300.000 koronás állandó évi segéllyel támogatja és központi telepei számára Wienben céljaikra teljesen berendezett s gépekkel, szerszámokkal, bútorral, stb.-vel felszerelt két házat adott használatra. Hasonló egészséges szervezkedést és ennek révén elért szép eredményeket látunk a svédeknél. Ott a Föreníngen för Svensk Hemslöjd maga köré gyűjti, irányítja és támogatja a vidéki kisebb egyesüléseket. Célja, hogy a népnek veleszületett művészi érzékét és az ipari

1

munkában való évszázados készségét fenntartsa és fejlessze. Ott pedig, ahol a gépipar A svéd versenye már egészen kipusztította a háziipari foglalkozást, életre akarja kelteni azt. Kiállítás tanulságai. Jól jövedelmező mellékkeresetté akarja tenni a népnek e foglalkozását, h o g y a kevésbé termékeny vidékeken lakó, v a g y rossz termés, elemi csapások által sújtott népnek a hazai rögön való biztos megélhetésre módot adjon. Mert mindenfelé belátták igazságát annak, h o g y a házíiparnak visszaesése és pusztulása volt — különösen Svédország északi részében — oka a míndgyakrabban ismétlődő éhínségeknek s az amerikai kivándorlásnak. Ideális céljait a svéd háziipari egyesülés csakis megfelelő anyagi tőke segítségével és az egész országra kiterjedő célszerű oly szervezettel érhette el, m e l y a népet foglalkoztatta és termelésének gyors értékesítéséről ís gondoskodott. Magánosok és a k o r m á n y készségesen megadták a szükséges összegeket; az ország sok vidékéről felhangzó vészkiáltás a Svensk Hemslöjd Egyesület vezetőit gyors és erélyes munkára serkentette. R u s k í n eszméi itt ís behatoltak már a társadalom minden rétegébe s fölkeltették az esztétikai - erkölcsi nevelés iránt való érdeklődést. Ez lényegesen megkönnyítette a termelt m u n k á k értékesítését. Mert a közönség megtanulta becsülni a hazai háziipari munk á k n a k jóságát, tartósságát, a szinek valódiságát s ezért meg tudta ítélni azok értékét, szemben az olcsóbb, gyári tömegtermeléssel. N e h e z e b b feladat volt ismét rábírni a távoleső falvak lakosságát a háziipari foglalkozás folytatására, illetőleg megkezdésére. Hiányzottak a nyersanyagok, sőt gyakran a mellőzhetetlen szerszámok sem voltak meg. N e m e s e b b ipari m u n k á k k a l való foglalatoskodás, mint például a csipkekészítés, éppen nem ígérkezett hálásnak. Hiszen a városi emberek sokkal olcsóbban kapják a gépcsípkét s a falusi n a g y szorgalommal készült csipkét kínálgató házalók n e m tudtak túladni portékájukon s csüggedten, éhesen tértek haza. Különösen az északi vidékek lakosságát kétségbeesett csüggedés fogta el. Ekkor a Slöjd Föreníngen megbízottai fáradhatatlanul beutazták Svédország minden zugát, h o g y alaposan megismerjék a háziipar állapotát és a lakosság helyzetét. Egy borzasztó éhínség évében Zíckermann Lili kisasszony, a Hemslöjd Egyesület lelkes igazgatónője, Norbotteníg, a Lappvídék legészakibb helységéig hatolt föl, h o g y alaposan megismerje a lappok munkakészségét és készítményeinek értékesítésével n y o m o r u k a t enyhítse. K i akarta ragadni a népet tompa fásultságából, amibe elmerítette őt a hosszú téli éj ; mert ha a legszükségesebb élelemre sem tellett, még kevésbé volt módja világításról gondoskodni. Ezért kénytelen volt egyes állatok módjára téli álmot aludni. N a g y o n meghatóak Zíckermann k. a. útijegyzetei. Elsősorban kellő mennyiségű élelmet szállíttatott az ínséges vidékekre. A z u t á n behatolt a k u n y h ó k b a , h o g y megtudja, miféle eladható holmikat tud a nép készíteni. A férfiak berakott m u n k á k k a l díszített nyelű szép késeket mutattak, íramszarvas bőréből készült eredeti formájú cipőket, díszes szánokat, fényes fémdíszítésű lószerszámot, stb.-t. A z asszonyok megmutatták m é l y t ü z ű színekkel festett, gyapjufonálból készült szőtteseiket ; itt-ott akadt jó, erős házi vászon ís. A lappok örömmel megígérték, h o g y dolgoznak, ha megveszik készítményeiket. Arról persze fogalmuk sem volt, h o g y mily ősi művészi erő és egészséges színérzék felett rendelkeztek. í g y a távoleső, igen mostoha viszonyokkal küzdő Lappvídék is érezte áldásos hatását a Hemslöjd Egyesületnek, m e l y immár kitűnő szervezetével behálózta az egész svéd királyságot. A háziipar fejlesztésére irányuló működésében rendszerint a következőképpen jár el : A z o k a t a vidékeket, a m e l y e k b e n a háziipar még n e m pusztult el, ellátja megfelelő anyaggal és megrendelésekkel. Évente kétszer n a g y vásárt rendez, a m e l y e k e n megbízható személyek — többnyíre tanító v a g y tanítónő — útján kiosztja a nyersanyagot és méltányos áron átveszi a kész munkát. O l y vidéken pedig, ahol a háziipar kipusztult, iskolákat alapít az egyesület. Elsősorban pedig azon van, h o g y a r é g i technikákhoz értő legjobb munkást v a g y munkásnőt alkalmazza tanítómesterül. A m e n n y i b e n a helyzet olyan, h o g y

4

—

—

——

-

—

_

A svéd a központból kell kiküldeni tanítót, akkor annak mindenekelőtt alaposan tanulmányoznia Kiállítás ^ kell az illető vidék népművészetét s a tanítás a meglevő munkákból indul ki. Kiváló stocktanulsagai. ^olmi művészek készítík a jelenkor követelményeihez alkalmazkodó terveket, a Nordiska Museet gyűjteményeiben őrzött régi népművészeti munkák felhasználásával. A fővároshoz közelebb fekvő vidékek természetesen szorosabb kapcsolatba léphetnek a központtal mint a távolesők, s ott a szociális feladatok mellett a művészi szempontok ís könnyebben érvényesülhetnek. A szövőipar és a csípkekészítés mellett különösen a kosárfonás, a bőr- és fémipar és a fafaragás, sőt a bútoripar az, amelyre az egyesület figyelme és hasznos fejlesztő működése kiterjed. A z iparművészeti múzeumban rendezett svéd kiállításon volt szép szőttesek, csipkék, népies hímzések, cserepek, stb., jó részben a Svensk Hemslöjd hatása alatt álló munkatelepekből kerültek kí és kézzelfogható bizonyítékai az egyesület áldásos, eredményes munkásságának. • • N á l u n k Magyarországon ís az utolsó egy-két évtizedben erősebb mozgalmak indultak meg a háziipar érdekében. T a v a l y február havában megalakult a kereskedelmi kormányzatnak hathatós támogatása mellett, Izabella főhercegnő védnökségével s igen előkelő társadalmi körök bevonásával, az Orsz. Háziipari Szövetség, szintén azzal a célzattal, h o g y a magyar háziípart fejlessze s termékeinek értékesítését előmozdítsa. Ugyancsak a háziipar, első sorban a csípkekészítés fellendítése érdekében szervezték újabban az orsz. iparművészeti iskola háziipari osztályát, amely máris az ország különböző részeiben fióktelepeket létesített. E kétségtelenül a legnemesebb intenciókból eredt intézményekről egyelőre megállapíthatjuk, hogy az Orsz. Háziipari Szövetség fennállásának tíz hónapja alatt máris számottevő forgalmat tud felmutatni, az iparművészeti iskola háziipari osztálya pedig 1909. év tavaszán rendezett első kiállításán megmutatta, h o g y jeles művészi erők és szakképzett tanítónők felett rendelkezik. Mint már említettem, a népművészetből fejlődött házííparszerű foglalkozás hazánkban sok helyütt megszűnt; ott, ahol még megvan, túlnyomó részben visszafejlődött. Háziipar alatt e cikkben a nép íparszerüen előállított munkáinak csak azt a csoportját értjük, amely megjelenésénél, a megmunkálás módjánál fogva a művészeti megítélés alá is tartozik. Ennélfogva a tisztán gazdasági céloknak szolgáló készítményekre e sorokban foglaltak nem vonatkozhatnak. Házíiparunk hanyatlásának okát nem mindig a népben, a helyi körülményekben, hanem sokszor az úgynevezett fejlesztés módjában kell keresnünk. N á l u n k ugyanis a háziíparnak védelmére, fejlesztésénél követendő eljárás irányítására paragrafus nincs. Háziipari „fejleszthet" mindenki, akinek erre kedve van. Falusi jegyzők, plébánosok, földbirtokosok, orsz. képviselők, egyesületek, tettvágyó hölgyek stb. mind-mind hívatottságot éreznek e nagyfontosságú ügy felkarolására s e túlbuzgóságnak végeredményben rendszerint maga az ü g y vallja kárát. H o g y azután az ilyen fejlesztés mire vezet, annak mélyen elszomorító képét immár hazánk sok vidékén láthatjuk. N e m vezethet bennünket félre az itt-ott kimutatott pénzbeli eredmény; ez nem kárpótol a gyönyörű, örökbecsű formakincsünk ízlésbe ütköző elfajulásáért. H o g y micsoda romboló munka folyik e téren büntetlenül, sőt magasabb pártfogás mellett ís, arról szemmelláthatóan meggyőződhetünk, ha összehasonlítjuk a régi kalotaszegi varrottasokat a boltjainkban és házalóktól kapható elfínomodott, eltorzult jelenkoriakkal, a klasszikus szépségű régi erdélyi, felvidéki kancsókat, butykosokat újabb fazekasáruínkkal, a régi mezőkövesdi hímes munkákat az anílinfestékes modern hímzésekkel, a régi erdélyi és délvidéki Thylím-szőnyegeket, a ríkító színű, barbár hatású újabb ilyen szövött munkákkal stb. stb. H o g y nálunk helyenkint miképpen akarják a házíípart fejleszteni, arra jellemző adatot szolgáltatott az az előadás, amelynek kapcsán egy székelyföldi professzor tavaly

az iparművészeti múzeumban népíparí törekvéseit illusztrálta. A közismert szólásokat hangoztató előadást hallgató igen előkelő közönség megdöbbenve szemlélte azokat a Ízléstelenségeket, amelyeket a derék professzor úr (egy előkelő orsz. képviselő hathatós támogatásával) Székelyföld népe részére állami pénzen mintákul akart megvásároltatni. Hasznavehetlen, képtelenül összerótt, de „ m a g y a r " díszítményekkel cifrázott csip-csup fatárgyak, rávarrott félméteres bundavírág-motívumokkal ékesített tüll-függönyökből és hasonló tákolmányokból állott a professzor úr mintakollekciója. És n e m a protegáíó képviselő úron és a többi jóakarón mult, h o g y a k o r m á n y az egész gyűjteményt háziipari fejlesztési célokra meg n e m vette, sőt — horrendum dictu — a professzor urat az iparművészeti iskolához ki n e m nevezte. P o z s o n y vármegye egyik helységében — n e m az áldásos működést kifejtő s az örökségképen ránk maradt formakincset píetással felhasználó Izabella-egyesületről van szó — főúri hölgy himzőískolát tart fönn, a m e l y réven több falu asszonynépe bámulatos technikai készségre tesz szert. A h e l y e t t azonban, h o g y a h a g y o m á n y k é p e n meglevő régi, v a g y művészkéztől eredő modern minták után dolgoznának, dilettáns tervezők merőben elhibázott mustráit használják, ú g y h o g y az ekképen készült hímzéseket legfölebb k u f í ó z u m k é n t veszi meg az idegen. Erdély egyik képviselője — nemes intencióiban n e m kételkedem — az ősrégi hagyom á n y o k o n alapuló, fába rovott ornamensekkel ékeskedő f a m u n k á k készítésére buzdítja választókerületének asztalossághoz értő embereit. D e n e m éri be a buzdítással. O l y a n mintákkal látja el őket, a m e l y e k bizony hasonlítanak a divatlapok mellékletein látható lombfürész v a g y rovásmunka (Kerbschnítt) részére adott sablonos rajzokhoz. És az eredm é n y ? A z ősrégi, jellegzetes, jó technikának elfajulása. M é g számos példát sorolhatnánk fel egyes nőegyesületek háziipari akcióinak félszegségeiről és egyebekről, amelyek mindannyian bizonyítják, h o g y a kellő hozzáértés és a meglevő m u n k á k iránti píetás nélkül való beavatkozás — vezesse azt bár a legjobb szándék ís — áldásthozó n e m lehet. Éppen ezért valami védőtörvényre, v a g y más hasonló hatásos intézkedésre, a megfelelő jogokkal, tekintéllyel felruházott, k o m o l y felelősséggel vezetett és a kellő anyagi és erkölcsi erő felett rendelkező központi fórumra van sürgősen szükség, a m e l y hazánk háziíparának ügyét egységesen, tervszerűen és a művészeti, kereskedelmi és szociális szempontok harmonikus összeegyeztetésével vezesse. Ü g y láttuk, h o g y az Orsz. Háziipari Szövetség jelen szervezetében a kereskedelmi tevékenységet a kellő hozzáértéssel, jól végzi. Ellenben egyéb, ennél nem kevésbé fontos tennivalóit műkedvelők irányítják. M i n t h o g y pedig ílyeténkép a szövetség akciójához fűzött jogos kívánalmak kellőképen bíztosítva nincsenek : az Orsz. Háziipari Szövetség jelen szervezetébe bele kellene vinni az idevágó ü g y e k intézésére szakbelí, hozzáértő k o m o l y erőket és biztosítani ezeknek érvényesülését az egész vonalon, v a g y , ha az Orsz. Háziipari Szövetségben a dilettáns elemek hatásköre csorbítatlanul megmaradna a jövőben ís, akkor a Háziipari Szövetség fölé, annak, mint egyéb hasonló célú egyesülések működésének ellenőrzésére s a szükséghez képest irányítására kellő jogkörrel felruházott külön háziipari állami központnak, v a g y tanácsnak felállításáról kellene gondoskodni. Mert mindaddig, míg e téren az ötletszerűség, a dilettantizmus vezet, a művészi, szociális és anyagi érdekek v a g y egyoldalúan v a g y éppen n e m érvényesülnek és bárki minden felelősség nélkül beavatkozh a t í k ; házííparunknak az a része, a m e l y h e z a művészetnek is köze van, az egészséges fejlődés útjára nem juthat. D e a házííparnak többi, a művészettel vonatkozásban alig álló ágai ís n a g y o n rászorulnának egy nagyobbarányú, egységesen s tervszerűen vezetett akcióra, mert csak ú g y tölthetik be a nemzetünk közgazdasági életében részökre kijelölt fontos hivatást. A háziipar fejlesztésére irányuló ilyen akciónak a nehéz feladatok egész komplexumát kell felölelnie. Mert áldásos és tartós hatású csak akkor lehet, ha a háziipar fejlesztésével szorosan összefüggő népnevelési, technikai-didaktikai és kereskedelmi feladatokat

A svéd Kiállítás

6 A svéd Hiállítás n

s

— — — — — összhangzóan megoldani tudjuk. E feladatokkal járó nehézségek annál nagyobbak, menn é l hátramaradottabbak az illető vidék népessége és háziipari készítményei. E feladatok fontossága pedig növekedik ott, ahol a háziíparnak életbevágó közgazdasági és szociálpolitikai szerep jut. Tudjuk, hogy hazánk számos vidéke a kedvezőtlen geológiai és klimatikus viszonyok valamint népességének mostoha anyagi helyzete miatt rászorult a házííparra. Csupán ennek a fejlesztésével remélhetjük, h o g y e helyeken a nép megszerezheti a megélhetés elemi feltételeit, műveltsége magasabb fokra emelkedik, hogy csökken a kivándorlás s meglesz a nemzeti és családi élet iránt való érzéke, általában pedig, h o g y munkakedve és munkaképessége fokozódjék. A hazai háziipar fejlesztésére irányuló nagyobbszabású akció munkaprogrammjának s annak végrehajtására szolgáló eszközök megállapításához azonban mindenekelőtt alaposan ismernünk kellene házíiparunk jelen helyzetét. Ezt ma nem ismeri még senki. V a n n a k ugyan egyes felkaroltabb vidékekről bizonyos alkalmi feljegyzések, tapasztalatok, de ezeket még rendszeresen nem állították össze s nem egészítették kí a hiányzó adatokat. Ezért az egész országra kiterjedő, tervszerű, egységes eljárással meg kellene szerkeszteni hű képét, mintegy kataszterét, az egész magyar háziíparnak. E képből tisztán látnunk kellene, h o g y az ország mely vidékei azok, amelyekben a háziíparnak tradíciója van, hol folytatják még a munkát, jól végzik-e azt vagy rosszul, miben van hiány, mely vidékeken szűnt meg vagy nem is volt még a házííparszerű foglalkozás ; hol van talaja a művészi irányú munkának, hol csupán a szorosan vett ipari dolgoknak ; van-e felesleg nyersanyagokban, hol szorul a nép nyersanyag behozatalára, miképpen szerzi be azt, rendeztek-e már háziipari tanfolyamot, hol vált be, hol nem ? S ha nem volt eredményes, mi volt ennek az o k a ? Milyenek a bérviszonyok? stb. Egyszóval a csataterv elkészítése előtt meg kell ismerni a terepet s ehhez a terepfelvételí munkához a legjobb, leghivatottabb erőket kellene igénybe venni. Ú g y emlékszem, a kereskedelemügyi minisztérium mintegy tíz évvel ezelőtt megcsináltatta az egész ország ipari termelésének pontos statisztikáját. A nagy iparfejlesztési akció ez u t á n indult meg, amidőn a minisztérium már alaposan ismerte a helyzetet. Hasonló intézkedésre volna szűkség a háziipar érdekében is, mert mindaddig, mig e részben a jelen állapotokat kellőképpen nem ismerik, nagyobbarányú eredményes háziipari akcióról szó alig lehet. Ez volna az első lépés. De ezzel egyidejűleg sok egyéb hasznos intézkedést lehetne megtenni. Összeírni és nyilvántartani kellene az ország minden vidékén élő azokat az egyéneket, akik kiválóan értenek valamely háziipari foglalkozáshoz, h o g y első sorban őket lehessen felhasználni tanítómesterekül. H a pedig a nép — mint azt sok helyütt látjuk — idegenkedik a háziipari munkától, kezdetben jutalmakkal, később megfelelő megrendelések biztosításával kellene azt munkára bírni. Fontos feladat vár azokra, kik egy ilyen háziipari központnak a néppel való érintkezését közvetítík. Egy kiváló, nagyforgalmú régi üzlet tulajdonosa, aki a maga nagy szükségleteinek egy részét háziíparszerüen készíttetí, a közvetítő szerepre — épp úgy mint a svédek — igen alkalmasaknak találta a tanítókat. Ezeknek a feladata a munkások kiszemelése, a megrendelés, a nyersanyag s a mintáknak kiadása, a munkák ellenőrzése, összegyűjtése s a központba való szállítása és a munkabérek kifizetése. Amit az említett kereskedő a maga szakmájában végez, azt lehetne az egész országra kiterjesztve szervezni. Háziíparunknak nagyobb fokú fellendülését akkor érhetjük el, ha a termelt munkák és árúcíkkeknek gyors értékesítését, általában pedig részökre állandó piacot biztosítunk. Ez pedig csak a kereskedelmi köröknek hathatós támogatásával lehetséges. Tapasztalásból tudom, h o g y sok derék kereskedőnk van, aki szívesen veszi a magyar munkát, csupán megkívánja, h o g y az ár és a minőség dolgában jogos igényeinek megfeleljen és h o g y pontosan betartsák a szállítási határidőt. H o g y pedig ezeket a kívánságokat jól szervezett munka mellett kíelégítení lehet, azt az osztrákok és a svédek példája ís bízonyítja.

—

^

—

Egyesüljenek tehát nálunk ís — minden melléktekíntet nélkül — a legjobb erők, első sorban azok, a m e l y e k az ü g y h ö z értenek, azt k o m o l y a n szeretik s szívesen, igaz lelkesedéssel dolgoznak ís érte. Fejlesszék ezek a meglevő szervezeteket, v a g y ha kell, alakítsanak újat és olvasszák ebbe a meglevőket, de csinálják meg a szervezkedést s végezzék a háziipar fejlesztésének munkáját ú g y , h o g y abból tartós áldás fakadjon az egész országra. Elődeinknek ránk maradt népművészeti kincseit szemlélve, ne kelljen többé szégyenkeznünk a Jelen magyar népe munkakészségének és ízlésének visszafejlődésén. Ébresszük és fokozzuk népoktatásunk intenzív fejlesztésével a népben szunnyadó tehetségeket. Tanítsuk meg a közönséget és a munkást egyaránt, h o g y szeresse, becsülje m e g a jó m u n k á t ; különböztesse meg a szépet a cifrától, a hivalkodótól, az igazat a hamistól. A z ilyen m u n k á h o z lelkes, ügyszeretettől áthatott, alapos készültségű, önzetlen kultúremberek kellenek. N e m tiszta forrásból eredő érdeklődéssel, felületességgel csak árthatunk az ü g y n e k . Ezért ezek ellenében sürgősen védekeznünk kell. • • C i k k e m bevezető soraiban említettem, h o g y a svéd kíállítás a népművészet és a háziipar fejlesztésén kívül megszívlelni való példát adott a modern női k é z i m u n k á k készítésében ís. A z t hiszem, h o g y olvasóim kivétel nélkül egyetértenek velem, amidőn megállapítom, h o g y a Magyarországon készülő női k é z i m u n k á k átlaga igen alacsony művészi színvonalon áll. Az átlagról beszélek, a t ú l n y o m ó többségre értem s szívesen elismerem, h o g y k i v é t e l e s e n készítenek értékes, művészi szempontból nem kifogásolható munk á k a t is. D e ezek csak igen szórványos kivételek. H ö l g y e i n k a kézimunkában való készségöket átalában az iskolákban szerzik m e g ; e g y részök az ipariskolákban fokozza, tökéletesíti készségét s ez intézetek évvégí kiállításai a m u n k á k megcsínálásának szempontjából rendszerint rászolgálnak azokra a superlativusokra, a m e l y e k k e l a lapok tudósítói róluk megemlékezni szoktak. H a azonban a formák művészi elrendezését s technikák ötletességét nézzük, átalában pedig művészi gondolatot, nemesebb ízlést, eredetiséget a színek, a n y a g o k harmonikus összeválogatását keressük, akkor bizony találunk kifogásolni valót bőven. Szomorú tapasztalatra jutunk, ha a női k é z i m u n k á k eladásával s idevaló minták árusításával foglalkozó boltjaink jó részében felhalmozott k é z i m u n k á k a t nézzük. N e m tudom, mások mit éreznek, ha látnak ilyen dolgokat. Részemről mondhatom, h o g y fájó érzést kelt lelkemben, amidőn oly g y a k r a n látom, h o g y a legjobb szándék, becsületes, kitartó m u n k a , sokszor bámulatba ejtő ügyesség, drága hozzávaló végeredményben értéktelen, bántóan barbár ízlésű tárgyat alkot. H o g y ez így van, annak okát első sorban nőnevelésünk fogyatékos voltában látom. Polgári, felső l e á n y iskoláinkban, a tanítónőképzőkben, a sok zárdai nevelőintézetben minden egyébről esik szó tanulás közben, csak ízlésről n e m . N e m tudom, vájjon a kézímunkatanításra képesítő t a n f o l y a m o k o n adnak-e útbaígazitást a szakmunkabelí tárgyak esztétikai értékének megítéléséhez, mutatnak-e rá az e téren általánosan tapasztalható téves nézetekre, meggyőzík-e a tanítványokat az a n y a g , rendeltetés, m e g m u n k á l á s módja és a díszítés elrendezése között való szoros egységnek szükséges voltáról, átalában pedig tanítják-e megkülönböztetni a rosszat a jótól, a művészit a művészietlentől stb. A z eredmény, a m e l y e t az iskolai kézímunkatanítás terén látok, arra enged következtetni, h o g y mindezekben a tudnivalókban a kézimunkatanítónők meglehetősen tájékozatlanok. Abban a kevés iskolában, a m e l y e k b e n tűrhető v a g y kedvezőbb eredményt érnek el, az érdem rendszerint a rajztanítónőt illeti m e g , aki a k é z i m u n k a tanításával foglalkozó kollegáját támogatja és az orsz. képzőművészeti főiskolán szerzett alapos esztétikai ismeretei segítségével biztosan igazodik el, ha minták megválasztásáról, akkor ís, ha önálló tervezésről van szó.

7

A svéd Kiállítás tanU

s

8 A svéd Kiállítás _ an s gai.

^ — Épp ezért nagy örömmel és megelégedéssel fogadhatjuk az újabban történt azt az intézkedést, amely lehetővé teszi, hogy rajztanítónőjelöltek a budapesti áll. nőíparískolák a n egyidejűi eg végzett tanulmányaik alapján a kézímunkatanítónőí képesítést ís megszerezhetik. Ezzel jövőben oly esztétikai képzettségű kézímunkatanítónők kerülnek majd az életbe, kik bizonyára minden tekintetben derekasan állják meg majd helyöket. Ez azonban a jövő zenéje. M a úgy áll a dolog, h o g y a kézímunkatanításnál úgyszólván kizárólagosan a divatlapok és az „ e l ő n y o m ó " boltosok többnyíre igen selejtes mintarajzaít használják. Hiszen, mióta a Mintalapok megszűntek, azóta művészi színvonalon álló hazai kiadványunk nincs, amely e részben kielégíthetné a szükségletet. A kedvtelésből, belső lelki szükségből vagy kenyérkereső célzattal otthoni kézimunkával foglalatoskodó hölgyek ezrei ma még — jobb híján —• épp úgy rászorulnak a külföldről importált silány míntarajzokra, mint az iskolák százezrekre rúgó növendékserege. N e m csoda tehát, ha munkájuk eredménye olyan elszomorító, amilyen az valóban. Mit látunk a svédeknél ? Azt, h o g y kiváló gondot fordítanak a kézímunkatanítónők művészi képzésére, ízlésök nemesítésére, hogy a jeles tervező urínőknek egész sora ellátja az iskolákat, a kézímunkatelepeket szebbnél-szebb művészi tervekkel, h o g y e telepek közt olyan magas színvonalú intézmények is vannak, mint a jeles Brantíng Ágnes vezetése alatt álló stockholmi Lícíum, a Handarbetets Vanner-Egyesület, amely intézetek mindig választékos állandó kiállításai nemesítő hatásúak az egész svéd hölgyközönségre és az iskolákra egyaránt. D e tanulhatunk még egyebet ís. Megtanulhatjuk azt, h o g y az egyházak kézímunkaszükségleteí beszerzésénél nem a derék plébánosok vagy apácazárda-főnöknők ízlése dönt, mint nálunk a legtöbb esetben, hanem hozzáértő, bevált fórumok tanácsa szerint járnak el. A z Orsz. M . Iparművészeti Társulat részéről kézímunkatervekre hirdetett általános nagy pályázat megmutatta, hogy nemzetünk nem szűkölködik képzett, ínvencíózus, friss művészi erőkben, amelyeknek csak munkateret, érvényesülésökre alkalmat kell adni. Mindazoknak, akik hisznek a női munka nagy kultúrerejében, s annak megnemesítését kívánják, módot kell keresníök művészi erőinknek e téren való mennél átalánosabb kiaknázására s megkeresni az eszközöket arra, h o g y a közönségnek, első sorban az iskolák növendékseregének ízlését neveljék, fínomítsák, és hogy mindenki részéről hozzáférhető közkinccsé tegyék a ránk maradt örökbecsű, szép, régi magyar kézimunkák kifogyhatatlan formakincsét. És ha ez mind meglesz, gondoljunk hálával a svédekre, kik nekünk ebben is oly megszívlelni való jó példát adtak.

a m mm

am

w m

9

ï.

1 - 2 . A KOSSUTH-MAUZOLEUM ÉS R É S Z L E T E .

Magyar Iparművészet.

LÁTKÉPE

V U E DU M A U S O L É E K O S S U T H AVEC DÉTAILS.

2

3. A K O S S U T H - M A U Z O L E U M B E L S E J E . T E R V E Z T É K : G E R S T E R KÁLMÁN ÉS KÖLBER DEZSŐ.

L ' I N T É R I E U R DU M A U S O L É E K O S S U T H . MM. C A L M A N G E R S T E R E T DÉSIRÉ KÖLBER.

IL

"v* v v

WÉP! Mm . I f M M I

IYSÉ

5—7. A B E J Á R A T F E L E T T L E V Ő FÉLKÖRŰ MEZŐ DÍSZÍTÉSE ÉS TANULMÁNYRAJZAI. KÖLBER DEZSŐ RAJZAI A KOSSUTHM-AUZOLEUM BELSŐ MOZAIK D Í S Z Í T É S E I H E Z .

D É C O R A T I O N AU D E S S U S DE L ' E N T R É E PRINCIPALE. É T U D E S FOUR LA MOSAÏQUE À L ' I N T É R I E U R , P A R M. D É S I R É K Ö L B E R .

13

9.

KÖLBER DEZSŐ RAJZAI A KOSSUTHMAUZOLEUM BELSŐ MOZAIK DÍSZÍTÉSEIHEZ.

É T U D E S POUR LA MOSAÏQUE À L'INTÉRIEUR. P A R M. D É S I R É KÖLBER,

3—9. A B E J Á R A T

F E L E T T LEVŐ FÉLKÖRŰ MEZŐ ÉS TANULMÁNYRAJZA.

DÍSZÍTÉSE

14

1 0 — i l . DISZITMENYI R E S Z L E T E K . KÖLBER DEZSŐ RAJZAI A KOSSUTH-MAUZOLEUM BELSŐ MOZAIK D Í S Z Í T É S E I H E Z .

DETAILS DE LA DECORATION I N T E R I E U R E . C O M P O S I T I O N S D E M. D É S I R É K Ö L B E R , É T U D E S POUR LA MOSAÏQUE À L ' I N T É R I E U R , P A R M. D É S I R É K Ö L B E R .

15

12—15. D I S Z Í T M É N Y I R É S Z L E T E K . KÖLBER DEZSŐ RAJZAI A KOSSUTH-MAUZOLEUM BELSŐ MOZAIK D Í S Z Í T É S E I H E Z .

DÉTAILS DE LA DÉCORATION I N T É R I E U R E , C O M P O S I T I O N S D E M. D É S I R É K Ö L B E R . ÉTUDES POUR LA MOSAÏQUE À L ' I N T É R I E U R , P A R M, D É S I R É K Ö L B E R .

J6

16—17. A S Z A R K O F A G F E L E T T LEVŐ MENNYEZET RÉSZLETEI. KÖLBER DEZSŐ RAJZAI A KOSSUTH-MAUZOLEUM BELSŐ MOZAIK D Í S Z Í T É S E I H E Z .

D E T A I L S DE LA V O Û T E C E N T R A L E . COMPOSITIONS DE M. D É S I R É K Ö L B E R . ÉTUDES POUR LA MOSAÏQUE À L ' I N T É R I E U R P A R M. D É S I R É K Ö L B E R .

MOZAIKMÜVESSÉG* Í R T A : KÖLBER DEZSŐ. Mozaik alatt általában értjük valamely díszítésnek — akár figurális, akár más jellegű dísznek — apró színes kövecskékbó'l, égetett agyag- vagy üvegdarabokból, akár fémekbó'l és hasonló más anyagok által való kirakását avégből, hogy ezáltal padlózatok, falífelületek stb. díszítése tartós legyen. Eredete visszavezethető' az ókor keleti népeinek művésztörténetére, bár ott mint mozaíkművesség fel nem található. Ha azonban meggondoljuk, hogy a szép zöldzománcos és színes agyagpalákat mí módon helyeztek el az egyiptomiak és asszírok épületeik, palotáik, templomaik falfelületébe, sikerül a rokonságot felfedeznünk, hogy már ezídőben nedves törttéglahabarcsrétegbe nyomkodták be az egyes színes darabokat oly célzattal, hogy azok musívíkus összeillesztése által egy-egy nagyobb falmezőt érvényre juttassanak, díszítéssel kiemeljék. A törekvések ugyanazok maradtak, csak az anyag feldolgozása és alkalmazása változott. A hellén művészet volt az, amely ezzel az eljárási móddal termek padlózatát díszítette, bár itt az anyag megváltozik, mivel más cél szolgálatába szegődött. Az égetett színes agyagdarabok nem jó szolgálatot tettek volna, hiszen a padlózat nagyobb használatra van hivatva mint a falfelület, s 'így ez oknál fogva előtérbe lép egy erősebb anyag, melyet a patak medre szolgáltatott : a szebbnél szebb kavicsok. Ezeket természetes formáikban meghagyva, részint tördelve s később márvány- és üveganyagból készült színes darabocskákkal keverve alkalmazták a kirakáshoz. (Opus musívum.) Mivel a padlómozaíknak hivatása mintegy a szőnyegekkel azonos volt, formai kifejlődése is ugyanaz. — Ott találjuk az antik szőnyeg szerves összeállítását, az egyes darabokból összeszőtt mezőket — melyekbe olykor figurális jelenetek ís kerülnek — körülfogva díszes szalagokkal, mit azután egészében külső keretül körülvesz az ismert görög meander szalagdísz. Ilyen még kerekded kavicsokból és márványdarabokból (?) kirakott mozaik a Zeustemplom padlózata Olympíában. A legrégibb történetileg feljegyzett mozaikok a görög művészet idejébe esnek. Ebből az időből számos mozaikpadlózat és faldísz van feljegyezve. Az ókorban a márvány a mozaik főanyaga, melyhez járulnak még színes kavicsok, festett 18. K Ö L B E R D E Z S Ő Magyar Iparművészet,

márványdarabok, sőt csigák és kagylódíszek, később színes üvegdarabocskák. Nem hiányzott a szép zöld szerpentin sem, a kellemes tompaszínű bazalt és gránit, a sűrű szürke lávakövek gazdag árnyalataival. Mint a Pompejiben kiásott mozaíkmaradványok igazolják, a berakások a padlózatba, valamint a falba törttégla és habarcs összetételébe került, oly módon, hogy az egyes négyszögletes kövecskék egymás mellé illesztettek. Felületüket olykor csiszolták. Ily módon állíttattak elő az összes úgynevezett márványmozaikok, melyeknek alapja a későbbi igazi üvegmozaik. (Opus tessellatum.) Leggyakoribb színeí a fehér és fekete, a sárga és vörös, mint főalapszínek. — Későbbi időkben a mozaik fejlődésével használni kezdik a cínóber-vöröst, orange - pupurt és violát, továbbá a kék, zöld és sárga, a barna színek különböző fokozatait. Ha az anyag nem szolgáltatta a kívánt színt, a márványt megfestették. A rómaiak a padlómozaík stílísztíkus határát átlépték akkor, amidőn nemcsak szőnyegszerő mintázatot ábrázoltak, — amit mint horizontálisan fekvő sík megkíván — hanem színes képeket, fény és árnyék, vetett árnyékhatások keretében naturalisztikus megjelenésre törekedtek. Magyarázatát a rómaiaknak a görögöktől eltérő felfogásában találjuk, mert míg a görögök a természet tanulmányozásán keresztül formáikat sémákká stilizálták, típusokká alakították, a rómaiak a természet közvetlenségeire törekedtek. Ezt e két nagy nép szobrászata legjobban beigazolja. E padlómozaíkok témái perspektivikus ábrázolásokkal telvék, mi valószínűleg az akkor már magas fokon álló falfestészet hatása folytán történhetett. — Ez emlékek között találhatunk nem egyet, melynek plasztikus formái szinte bántók a mozaikon járókelők szemeinek. A római művészet legremekebbek egyike a „Kapítolíumi galambok", mely mozaikot Hadrian császár villájában találták, jelenleg Rómában a kapítolíumi muzeumban. Ez a mozaik úgy színezésben, valamint fény- és árnyékelosztásban és az állatok mozdulataiban a legtökéletesebb mestermő. A rómaiak a mozaikok témáit már gyarapítják : csendéletek, állatjelenetek, életképek, továbbá míthológíaí és történeti jelenetek ábrázolásával. — Falfelületeknek VÁZLATKÖNYVÉBŐL. mozaikkal való kirakása 3

MozaiKművesség.

J8

MozaiKmfivesség. Angcli cfeU
19. K Ö L B E R D E Z S Ő

VÁZLATKÖNYVÉBŐL.

csodálatosan oly ritkák a görögöknél, szintúgy a rómaiaknál ís. Itt-ott egy-egy falbetét, továbbá kutak fülkéje van mozaikkal kirakva. Gazdag színezésüek, ott találjuk a csigák, gyöngyházkagylók alkalmazását ís. A falfelületeknek apró kockaalakú üvegdarabokból való kirakása Augustus római császár ídejébó'l való, bár ezldó'ben igen kivételes alkalmazást nyer, mivel eló'állítása igen fáradtságos és költséges volt. A mozaíkművességnek legnemesebb anyaga a későbbi üveglepényekből nyert kis, körülbelül J cm nagyságú kockák. Az üvegmozaik immár nem csupán a padlózatokat foglalja el, hanem átmegy az épületek falaira s boltozataira ; különösen ez utóbbi helyen kiváló érvényesülése volt talán oka a bekövetkező gyakoribb alkalmazásnak. A kereszténység kora a legkedvezőbb talajt nyújtja az üvegmozaik fejődésére. Kezdetben a katakombákban csak a padlózaton s kivételesen a falakon jő alkalmazásba. Később, a keresztény vallás elterjedésével és megerősödésével, templomok, bazilikák építtetnek, ezek kupolái, fülkéi, szentélyei, továbbá az oldalmezők adták a kedvező teret a mozaíkművességnek. Ez időben a padlómozaíkot mintegy elenyészni látjuk, mely már nem apró, hanem nagy márványdarabokból lett kirakva (Opus sectíle) s rendes geometrikus díszt ábrázolnak. Kr. u. a 3. században már egész sorozata van a szebbnél szebb színeknek s ezek árnyalataínak, melyekhez társul szegődik a fényt és pompát még inkább fokozó arany és ezüst üvegkockák alkalmazása. Míg a görögök és rómaiak majdnem kizárólagosan padlómozaikot készítettek s falmozaik csak elvétve fordul elő, most a falmozaik a padlómozaikot majdnem teljesen kíszorítja.

Ezzel eljutottunk tulajdonképeni témánkhoz, az üvegmozaikművességhez. Bár az üvegmozaik terén a rómaiakat illeti meg, mint úttörőket, az elsőbbség s ebben van nagy érdemük, mégis a szó igaz értelmében vett üvegmozaik a kereszténységben születik meg. A keresztény templomok belsejének mozaikkal való kirakása nem tisztán dekoratív szempontból történt. Egy sokkal erősebb és fontosabb körülmény teszi oly gyakorivá alkalmazását. Eltekintve attól a mély és nemes hatástól, mellyel a hívőket fogadja, tolmácsolója, kifejezője lett oly lelki szükségleteknek, melyeknek megismerésére a hívőknek más módja aligha lehetett volna. Azért — bár kezdetben ott találjuk az antik kor formáit, sőt egy-egy szimbólumát ís, főcélja a vallási misztériumokba való bepillantást lehetővé tenni. A biblia históriája, szentek és azok élete, legendái ; továbbá a keresztény vallás szimbólumai a mozaikképek tárgyai, melyekhez igen gyakran magyarázatul a bibliából vettjrások és feljegyzések sorakoznak. Mindez a legtudatosabban történik azon egyszerű oknál fogva, hogy a hívőknek vallásbuzgóságukat mindenkor ébren tartsák, s vallási érzületükre közvetetlenebbül befolyással legyenek. Ily tendenciózus törekvések okozták, hogy Krisztus, Mária, Isten alakjai típusokká fejlődtek ki. Az ókeresztény korban és a román építkezések korában a nagy falfelületeket mozaikokkal kidomborították ; a keskeny ablaknyílások a belső színharmóniát kevéssé nyugtalanították. E kornak ablakai már kis méretüknél fogva is rendesen dísztelenek és színtelenek maradtak. Csodálatos az a türelem, melylyel az óriási falmezőket, boltozatokat ezekkel az apró üvegdarabocskákkal kirakták. Ha elképzeljük, hogy ily munkák csak évek hosszú során át a legnagyobb szorgalom mellett készülhettek el, azt kérdezhetnők, mi vitte őket ezen türelempróbára. Felelet : a nép vallásossága. Az új hitben megerősödött nemzedék minden áldozatra kész volt, amidőn egyházának hívőjévé szegődött. Mielőtt tovább mennénk, vizsgáljuk meg azokat az anyagokat, melyeket az üvegmozaíkművességben alkalmaznak. Az üvegdarabocskák eló'állítása a következő s homok, hamuzsir, szóda, folyópát és üvegcserép a tűzben cseppfolyóssá válik : ezen folyós állapotban fémoxidok behatásával kapják különböző színezésüket. Természetes, sok gyakorlat és tapasztalat hozta meg azt, hogy a legszebb színeket a legkülönbözőbb árnyalatokban elő tudják állítani, különösen ha meggondoljuk, hogy egy és ugyanazon oxid a legkülönbözőbb színezést adja, pl. rézoxid vöröset ad, hasonlóképen vasoxid ís, de ad barnát és sárgát ís, így adnak : antímónoxld barnát, kobaldoxíd kéket, manganoxíd violát stb. Rendkívül nagy és különböző a színek előállítási módja. A cseppfolyóssá vált és már megfestett üvegoldatot tányérokba öntik, miáltal a kihűlés után lepényszerű alakot vesz fel. Az üveglepények körülbelül í cm vastagok — bár különbözők ís előfordulhatnak — ritkán vastagabbak. Egy egészen sajátos előállítási módja az üvegmozaikanyagnak a húzalok öntése. Ezek formái keresztmetszetben kerekalakuak, négyzet és hosszúkás négyszögűek. Apró darabokra tördelve a finom formák kirakásához alkalmazzák

19 (fílettl). Ezzel végzik a finomabb kontúroknak berakását is. Igen érdekes az arany és ezüst üvegkockák előállítása. Az általánosan ismert vékonyra vert arany, illetőleg ezüst lemezt vékony, átlátszó üveglapra helyezik, még pedig hevített állapotban ; tovább hevítve, egy vastagabb üvegmasszát öntenek rá, mely üveganyag sokszor már bizonyos színárnyalattal bír, zöldes, sárgás, olykor kékes vagy rozsdabarna stb. Úgy a színes üveglepények, valamint az arany és ezüst üveglapok azután kalapáccsal, melynek mindkét vége vésőalakú, egy tőkébe élével felfelé helyezett vésővel a következőképen törik darabokra : a véső élére vízszintes irányban ráhelyezik az üveglepényt, azután a kalapáccsal úgy ütünk az üveglepényre, hogy a kalapács éle és a véső éle mintegy egymásra helyezkedni törekszik, vagyis az ütés akkor helyes, ha az üveglepényt úgy éri, hogy úgy a véső éle, valamint a kalapács éle vízszintes helyzetű födőegyenesekbe kerülnek. Egy ily helyes vágással az üveglepény egyenes és tiszta metszésű felületben ketté válik. így nyerik azután azokat az üvegkockákat (Smaltí), melyekből a mozaikképet összeállítják. Természetes, ez üvegkockákat még, amint a forma megkívánja, a kalapáccsal a megfelelő formába tördelik, azonban törekvésük oly üvegecskéket alkalmazni, melyek már formájuknál fogva ís megfelelők, hogy a kalapáccsal való javítás mennél kevesebb legyen. — Az így nyert üvegkockákból rakják ki a mozaikot. És pedig az ókeresztény korban, kivétel nélkül a helyszínén, a falfelületeken nedves mészhabarcsba. Később választottak egy oly eljárást, mely a gyors munka tekintetében kedvezőbb volt, de óriási hátránya ís volt, tudniillik a kirakandó képeket, otthon a műhelyekben, bizonyos nagyságú részekbe osztva elkészítették s az így nyert darabokat, melyeknek nagysága sokszor egy négyzetméternyi is volt, a helyszínen a falfelület nedves alapjába helyezték el. Ezen mód ugyan gyorsította a mozaikok elkészítését, azonban egy hátránya volt, ugyanis a mozaíkműves a műhelyében nem számolhatott ama világítási körülményekkel, melyekbe a mozaik a helyszínen került. S így megtörtént, hogy már meglévő mozaikokat olykor leverettek s újból készítették el azokat. A régiek rendesen mészhabarcsba helyezték el a mozaíküvegdarabocskákat, ez volt a kötőanyaguk, mí az idővel mindinkább megkeményedett s roppant ellentálló lett. Még egy eljárás volt ismeretes, az olajkíttbe való kirakás, melyet azonban ritkábban alkalmaztak. Korunkban rendesen a habarcsot román és portland cementtel állítják elő, minek tartóssága még fokozódott. Vizsgáljuk most már, hogy és míképen végzik a mozaik elhelyezését, beerősítését. Bár korunkban majdnem kizárólagosan a mozaikokat a műhelyekben rakják ki részletekben s azután illesztik össze a helyszínen, hol teljes befejezést nyer, mégis tanulságos lesz a régiek elhelyezési, illetőleg berakásl módját megismerni, hogy a jelen mozaíkművesség egynémely fogyatékosságára rámutathassunk. Az ókeresztény korban a mozaikkal kirakandó falfelületek először, ha téglával építettek2 úgy azok felülete érdessé lett feltörve, az összeillesztési téglaközök ki lettek vésve, továbbá laposfejű vasszögeket vertek a falmezőkbe, mindez azért, hogy a mozaikot befogadó

első alapréteg a tégla felületéhez, tehát a fal felületéhez jól, tartósan hozzáilleszkedjék. Ha kőből volt a felület, úgy azt ís előbb érdessé törték fel s azután vasszögek elhelyezésével és sárgarézdrót körülkötésével egy hálót alakítottak s ebbe helyezkedett el az első alapréteg. A felületeket a portól mentesítették. Ez első réteget, melynek vastagsága körülbelül 2—2'S cm felületes átlós karcolásokkal érdessé tették. Az így preparált és nedves állapotban lévő alaprétegre jött azután a tulajdonképení mozaikot befogadó felső réteg, oly vastagságban, amilyen a mozaiküvegkép vastagsága. Ezek után a munka megkezdhető volt, még pedig oly módon, hogy a rajzot, a kirakandó formákat előbb a nedves alapon felkarcolták, még pedig csak akkora felületben — mivel a habarcs 2—3 óra után megkeményszík — mit ez idő alatt a mozaikműves elkészíteni tud. Tehát a munkához csak oly nagy részt készítettek elő, mit elkészíteni a kellő időre képesek voltak. Természetes rendkívüli gyakorlat, biztonság kellett nem annyira a rajzban, mint a színek megítélésében, azok fényerejével kellett igen számolniok. Egész sorozata van azoknak a fortélyoknak, melyekkel a rakás különböző módját végezték és különösen az aranyfelületekkel tudtak rendkívül ügyesen elbánni. Hogy példát említsek, a Hagía Sofia templom mennyezetén, Konstantinápolyban, ott, hol a görbe felületek már a vízszintes sík irányához közeledtek, az egyes arany üvegkockákat ferdén a világosság felé nyomkodták be, miáltal a vízszíntes felületnek ís volt fényjátéka. A réseket pedig sárga okker-festékkel kenték be. Igen gyakori a gyöngyházdarabocskáknak alkalmazása ott, hol erős tündöklő fényt kívántak érvényre juttatni stb. Mint említettem, újabban a helyszínen való eljárást — sajnos — mellő-

Çësu Ccibfco SfOARCO. 20.

20. KÖLBER DEZSŐ

VÁZLATKÖNYVÉBŐL.

3

HozaiKművesség.

2 0

MozaiKmövesség.

zík s a mozaikokat mesterember módjára végeztetik. Ugyanis, míg az ókeresztény korban a mozaíkművesek egyúttal tervező művészek ís voltak, ma a tervező művészek csak a mozaik rajzát, színes kartonját készítik el, mely után a mozaíkművesek műhelyeikben lemásolják az üvegecskék kirakásával. Ebből azután két, rendkívül súlyos és mondhatnók a mozaíkművességre végzetes dolog fejlődött, mit a bekövetkező renaíssance-kor mozaíkművészete ís igazol, hogy míg a tervező művészek csak ritkán voltak tudatában annak, hogy műveik egy sajátos anyagban, egy még sajátosabb móddal lesznek előállítva, addig a mozaikművesek — nem végezvén önálló munkálkodást, csak egy részét feladatuknak — gépies, szellemtelen és pusztán kézművesség munkájára redukáltattak. Egy maradt meg bennök s ez a színek iránti rendkívüli finom érzékük és fogékonyságuk azok helyes 21. - Q - H X H megválasztásában, mi azután a mozaikban teljesen járatlan tervező művészre nézve ismét kedvező volt. Ez utóbbi eljárás a következő : Midőn a mozaikot tervező művész tervét elkészítette s annak minden egyes részét a természetes méretek nagyságában megrajzolta és megfestette, sokszor még a rakás módját ís jelezve, e kész és papíron lévő mozaikképről egy másolatot készít, vagy készíttet, még pedig a rajz tükörképét, tehát ellentétes helyzetben. Ez az úgynevezett mozaik-műhelyrajz. E kartont azután a 2 Í . KÖLBER DEZSŐ mozaikművesek szétdarabolják, — a szétdarabolásnak különös módja van, hogy az utólagos összeállítás annál pontosabban történjék — körülbelül 25—30 cm9 területben s így darabonként az előttük álló eredeti rajzot, illetőleg festményt lemásolják. Minden egyes mozaikműves azt a részét másolja a mozaikfestménynek,^ melyet az előtte lévő darab műhelyrajz feltüntet. így azután az ügyesebbek kapják a figurális részeket, mások a drapériákat s az egyszerűbb részeket, minő díszítések, hátterek, aranykirakások munkája : az egyszerű mesteremberekre marad. A műhelyrajzra az egyes üvegkockák keményítős péppel vagy mézes gummíval lesznek egymás mellé odaerősítve. Az ily módon elkészített mozaikrészek azután a helyszínre szállíttatnak s ott az előbbi módon a megfelelő falfelületekbe elhelyeztetnek. A beillesztések után a mozaíkfelületről a műhelyrajz gondosan el lesz távolítva, tisztítva, a résekben mutatkozó felesleges habarcstól lemosva, gyenge sósavoldattal

átmosva, mí minden felesleges piszkot eltávolít. Ennek utána az egész egy akár sárgás, akár barnás, rendesen az egészen átvonuló lokálszínnel a rések fehérsége bedörgölve, mí az egésznek egységesebb hatást kölcsönöz. Ha a mozaífcmű közeli távolságba kerül, tehát a szem elé, úgy a darabok pontosan összeíllesztetnek s ilyenkor éleik csiszolva lesznek, sőt a mozaik felső felülete ís { azonban távoli hatások elérésénél a nyersen tört üvegdarabocskák ís megfelelők. A mozaíkművességnek a legkedvezőbb talajt a kereszténység első századai nyújtották. Különösen Róma, Nápoly, Ravenna voltak az első idők helyei. Ez utóbbi, midőn Honorius római császár székfővárosa lett, később Bizánc, a mai Konstantinápoly, Szicília szigetén Palermó, fent Felső-Itálíában Venezia, Flórenc és Piza dicsekednek kiváló szép mozaikművekkel. A sziciliai mozaik- P - K a művészetre nem kis befolyással voltak az ott uralkodó arabok szövőművessége, arabs, ind és perzsa formáival kiváló művek. A középkor vége felé — az újjászületés kezdetén, bár még bizánci művészet hatása alatt állanak, mint a flórenci keresztelő kápolna mozaíkképeínek egy része, de midőn Címabue, Gíotto, Ghírlandajo a művészi felfogásnak e téren is érvényt szereztek, a mozaikművek már szabadabbak, úgy felfogásukban, valamint a figurák megalakításában tökéletesebbek. — Gaddo Gaddínak a Maria MagVÁZLATKÖNYVÉBŐL. gíore-templomban Rómában levő mozaikjai, mevonatkoznak, úgy alaklyek az épület történetére jaínak szabad mozgása, valamínt az architektúra gyönyörű színezése és pompás vonalai teljesen felülmúlják az eddigi bizánci felfogást. Mindezen faldíszítések a mozaik anyagában születtek meg, ezért kifejezésük az anyag törvényszerűségén keresztül érvényesült. Az ókereszténykor és a korai románkor mozaikmesterei nem tévesztették el szem elől, hogy mozaik falképeiken nem a természetes, úgynevezett festői benyomásoknak kell érvényesülniük} felismerték az anyagot s azon célt, melyet hivatva van szolgálni. Az anyag sajátossága vitte őket az egyszerű, de szigorú vonalak rajzolására, a formák határozottságára, az érthető, kifejező kontúrokra. Kompozícióknál az alá és mellé rendelt jelenségek rendesen csak szimbólumokkal jutnak kifejezésre, mint fák, erdők, virágok, növények, architektúra, égbolt, felhőzet stb. s ezek ís sema-

21

tíkus formákban — erősen stilizálva. Színeik sem a természetet másoló színek, hanem minden egyes színfolt az egész mozaíkkép egybehangzó színhatását elősegíteni igyekszik, nem tévesztvén el soha, hogy minden szín érvényesülése a környezettől függ. Igen egységesen tartották a kompozíciók háttereit, legyen az akár figurális, akár ornamentálís. Rendesen nagyobb felületeknél egy igen kellemes meleg kék, vagy az arany fordul elő. A kék szép harmóniát ad az arannyal, különösen ha kedvező színfoltocskák vannak benne elszórva. Az aranyalap sima függélyes vagy vízszintes felületeknél nem mindig kedvező. Hatása görbe felületeken jut legjobban érvényre, a fény hatásával az építészet konstrukcióját érvényre juttatja. Legkedvezőbb helye a templomok szentélyei, kupolái, boltozatíveí, hevederei stb., hol fényjátéka impozáns. Az arany igen jól mérsékelhető, ha benne bizonyos mennyiségű o r n a m e n t vagy más dísz, mint növények, virágok, fák, architektúra, esetleg írások helyeztetnek el. A XV. században a korai renaissance-szal, amidőn a freskófestészet, valamint a deszkára való festés mind nagyobb tért hódít, a mozaíkművesség m i n d i n k á b b feledésbe megy. A renaissance fénykorában a mozaik alább és alább száll, különösen mivel ez időtől már a mozaíkművesek nem maguk a tervező művészek. Tizian Sz. Péter mozaikművét Venezíában a Sz. Márk templomban már nem ő maga rakja kí. Bármily szép műalkotások ezek, a mozaikművészet

'O

22.

Poijtc,

KÖLBER DEZSŐ

alkonyát jelezik. Ettől kezdve nem az anyagban való gondolkodás hozza létre a műveket, hanem egyszerűen festményeknek mozaikba való kirakása következik. E célt tévesztett törekvések különösen VIII. Orbán pápa alatt, kí a római Sz. Péter templom összes falés olajfestményeit mozaikba kívánta átültetni, mutatkoztak. És e visszaesés ép itt Rómában talált a legkedvezőbb talajra, a pápai mozaíkművesség műhelyében. Hogy mily eszmék irányították ez időben a mozaíktörekvéseket, egy fényes példa igazolja, ha elgondoljuk V. Pál pápa arcképének mozaikba való átültetésénél 700.000 db különböző színű üvegdarabocskát alkalmaztak, melyeket úgy illesztettek össze, hogy a felületesen néző szem az összeállítást, tehát a fugákat észre sem veszi. Az egész mozaikkép tükör-

simára van csiszolva. Bármennyire ís bravúros a mozaíkműves Crístofari műve, teljesen ellentétes a mozaik helyes fogalmával, az anyaga megmunkálásával. Ezutáni idők egész napjainkig nem szolgáltattak kedvező alkalmat a mozaíkművelésnek. A renaissance, később barokk templomok legkevésbé voltak alkalmasak az üvegmozaíkművek befogadására. Halálos csend volt a mozaíkművesség^ terén, csak itt-ott mutatkozott egy-egy feladat, ritkán helyes törekvésekkel. A XIX. század második felében s különösen jelen korunkban a mozaíkművesség helyesebb értelmezésre talált. Alkalmat szolgáltatott az J823-ban leégett római Sz. Pál bazilika, továbbá Venezíában a Sz. Márk templomban történt újabb munkálatok. Ez időtől fogva mint nevesebb műhelyek szerepelnek : Rómában a pápai mozaíkműintézeten kívül dr. Salvíati veneziai műhelye, a későbbi Società Venezía Murano néven ismert műtermek. Oroszországban ís komoly törekvésekre találunk, hol az állam létesített egy mozaikintézetet s amely a nagy dóm építésénél óriási feladat teljesítésére volt hívatva. Franciaországban 1876-ban létesült az Ecole nationale de Mosaïque, mely a párisi operaház falán szép sikerű munkát végzett. Ma már majdnem minden művelt nemzetnél találunk iskolákat, vagy magánműtermeket, melyek helyes alapon törekednek a mozaíkművességet művelni. így hazánkban, — hol már egy évtizeddel dicsekedhetünk e VÁZLATKÖNYVÉBŐL. téren, — történtek próbálkozások, sajnos, eddig csak ide telepedett veneziai olasz családok végezték derék munkájukat. Ma azonban ezen kiváló szép monumentális műíparág elterjedésével és megismerésével már mutatkozik kedv a fiatalabb iparművészeinkben, hogy e művészi ipart életpályául válasszák. Az üvegmozaik meghonosítása érdekében a főváros tanácsa, a főv. íparrajzískolában nagy anyagi áldozatok árán egy ü v e g f e s t é s z e t i és ü v e g m o z a i k r a k ó szakosztályt létesített, mely osztály már rövidke ténykedésével igazolta a törekvések jogosultságát. Hazánkban az első mozaikműintézetet 1898-ban Róth Miksa cs. és kir. udvari üvegfestő állította fel, azóta már gyarapodott e műtermek száma. Ez alkalommal a nemrégiben felavatott Kossuthmauzoleum mozaíkképeíről ís óhajtok megemlékezni.

MozaiKmfivesség.

22

—

Különfélén. E mozaíkműveket Budapest székesfőváros tanácsának köszönhetjük, amelynek javaslatára a főváros közönsége magára vállalta az összes üveg- és márványmozaikok költségét. A Kossuth-mauzoleum belső része bizánci építési modorban épült fel, miért is ennek dekoratív megoldása ís bizánci jellegű. Lapos kupolák és teknőboltozatok nyugszanak hatalmas pilléreken és vörös márványoszlopokon, mely görbe felületek kiválóan alkalmasak a mozaikmú'vek befogadására. Hasonlóan kedvezőek az oldalt benyúló félig megvilágított fülkék oldalmezőí, hol a mozaikok reflexhatásuknál fogva jutnak kellőképpen érvényre. Az egész belső, a körülfutó párkányig, sárgás és lila színű márványlapokkal van borítva, melytől felfelé mintegy 300 m2 terület mozaikba van rakva. Középen a szarkofág felett, meleg zöldeskék, kék mezőben diadémos koszorút tartó két szárnyas alak van, melyek felett a világító nap szórja sugarait. Az egész boltozatot tej útként keresztalakban csillagos mezők övezik. A figurák teljesen a fal görbe síkjához simulva a dongaboltnak hosszirányában helyezkednek el. Az ablakokat szalagdísz futja körül, mely egy szélesebb és díszesebb, a függélyes falmezők körül futó szalagdíszhez simul. Az oszlopok tengelyében aranymezőkben álló kusztod szárnyas alakok, pallossal, pál-

JGLONFBLÊK. A Z IPARMŰVÉSZETI ALKOTÁSOK MÛVÉSZEI. Nagyobb gyárakban, ipartelepeken, amelyek iparművészeti jellegű tárgyakat hoznak forgalomba, nagy számmal vannak alkalmazva olyan iparművészek, akiknek munkái, abszolút értéküket tekintve, fölérnek akárhány kimondott művésznek az alkotásaival. És mégis ezeknek az iparművészeknek a működése nagyon hálátlan, mert nem kísérí őket az az elismerés, amelyben művészkollégáíknak részük van, nevük nem kerül a nagyközönség elé, hanem homályban marad és ennek természetes következménye gyanánt anyagi helyzetük sem alakulhat úgy, ahogy azt valójában megérdemelnék. A gyár vagy vállalat, a tőke ereje úgyszólván felszívja az egyéniségüket, magának biztosítja művészi alkotásuknak minden hasznát és nekik csak nagyon kevés elismerésben van részük. Ennek a problémának a megoldása kétségtelenül nagyon nehéz. Kivinni egy gyárnak az alkalmazottját — mert elsősorban mégis az, — a nyilvánosság elé, személyét elválasztani a vállalattól, amely neki kenyeret ad, alig lehet. Olyan kérdés ez, amellyel már nagyon sokan foglalkoztak, de még megoldani nem tudtak. Ujabban több ízben fölmerült az a terv, hogy az ilyen iparművészek számára, akik egy gyár kötelékébe tartoznak, külön kis kiállításokat létesítsenek,

mával, babérággal. A nagy boltozatot tartó széles hevederek gazdag ornamentácíóval bírnak. A falfelületek találkozásánál az élek tompítva vannak, melyeken a díszítés a csillogó arannyal még fokozza az építészet szép konstruktív vonalait. A pillérek körül árkádos folyosók vannak, melyekben a nagyobb függélyes falmezőkben a T ö r v é n y és J o g ; az I g a z s á g és H a t a l o m szímbolísztíkus alakjai ülnek stilizált dicsfényben. A bejárat és kijárat feletti mezőkben térdepelő alakok koszorúval körülfont felírattáblát tartanak, melyekben a nagy halott s z ü l e t é s i és h a l á l o z á s i é v s z á m á t örökítették meg. Az egész belső építésí konstrukcióját jellegzetesen kiemelni törekszik az a gazdag díszítés, melynek alaphangja egy zöld méla akkord. Az oldalfülkékben a lenyugvó s felhőkbe alászálló nap erősen stilizált képe található. E mű megalkotásánál szem előtt tartottuk a múltnak mindenkor tiszteletre méltó sikereit, azokat megérteni elsősorban törekvésünk főcélja volt. A Kossuth - mauzóleum mozaikképei R ó t h Miksa műíntézetében G e r s t e r Kálmán a mauzóleumot tervező műpítésznek és e sorok írójának felügyelete mellett készültek. Az eljárás az említett utóbbi módon történt, t. i. a mozaikmásolatok a műhelyben készültek el s onnan szállították a helyszínre, hol azokat elhelyezték.

ahol ők egyénileg jelennek meg saját alkotásaikkal és így mintegy saját értéküket is értetik meg a közönséggel, sőt a többi hasonló természetű vállalatokkal is. Németországban jelenleg több ilyen terv van a megvalósulás stádiumában, gyakorlati példára azonban eddig még a németek alig tudnak hivatkozni. Pedig egy ilyen természetű kísérlet már történt ís, és aránylag szép eredményt mutatott fel. Az 1908. évi londoni francia-angol kiállításon a nagy angol és francia iparművészeti csarnokok mellett volt még egy kicsiny francia pavillon is, a C o l l e c t i v i t é A n d r é D é 1 i e u x, amely iparművészeti szempontból tulajdonképpen a legtökéletesebbet produkálta. Ezt a kis pavíllont valósággal a műípari haladás kiállításának lehetett tekinteni. Százhatvanhét kiállító szerepelt benne, mind olyanok, akik akár valamely új műípari találmányt, alkotást, formát, ideát tudtak bemutatni. Ennek a csoportos kiállításnak az eszméjét még 1907 elején André Délieux volt képviselő vetette fel és ő hozta össze a kiállítókat ís. Nem a gyárak szerepeltek benne, hanem mindig a gyárak alkalmazottai, az alkalmazott tervező művészek és feltalálók. Ezt mutatta a csoport felírása ís : „Artistes et inventeurs réunis pour la défense de leur droits et de leurs intérêts". Az alkotó művész és feltaláló jogának védelme. Maga a pavillon igazán mintaszerű volt. Közepe csarnok, amelyből oldalt hat kis intérieur nyílt. Az egyik szalon, a másik dolgozószoba, a harmadik atelier stb. Az egyes helyiségekben az odavaló tárgyak voltak elhelyezve. A középső csarnokot azoknak az iparművészeknek alkotásai foglalták el, akik vagy csoportosan több tárgyat állítottak kí, vagy lakásberendezés keretébe be nem illeszthető tárgyakat mutat-

23 tak be. Még az ablak ís megannyi művészi alkotás, mind üvegfestés, új üvegszínek bemutatása. Egy kis külön teremben a műíparban alkalmazható különböző találmányok voltak bemutatva. A maga nemében igazán kiváltak P. Bonnaud (Limoges) vázái, aki az emaillirozásnak egészen új mintáit, színvaríációit mutatta be, Taxiié Dorat, a sèvresi porcellángyár tervező művészének tálai, tányérjai és porcellánplakettjeí, Paul Follott plakettjei: A biblia, Énekek éneke, Tristan és Isolde stb., Lucien Hírtz email edényei és vázái, Rapín Henri templomdekorácíóí, serlegei, René Rozet plakettjei, stb. Hozzáértők előtt ennek a pavillonnak igazi nagy sikere volt. Forgalomba hozott egy csomó olyan nevet, amelyek azelőtt teljesen ismeretlenek voltak és megállapította több iparművésznek a hírnevét. E siker alapján francia iparművészeti körökben erősen hangoztatni kezdték, hogy André Délieux kezdeményezését nem szabad abbahagyni, hanem a jövőben ís, esetleg nagyobb méretekben meg kell ismételni. Mindenesetre nagyon kívánatos volna, ha ezt a kiállítási rendszert valamely formában állandósítani lehetne. Ha a külföldön néhány ilyen természetű kíállítás sikerrel fog zárulni, akkor lehet majd remélni, hogy talán nálunk ís megvalósul az idea. Természetes, hogy az ilyen teljesen művészi «zempontok szerint létrejött kiállítások, amelyeket nem lehet akárhol elhelyezni, hanem amelyeknél még az épületnek ís a kíállítás céljait kell szolgálni és ahol az épület formájától és a falaktól kezdve az utolsó tárgyig mindent stílszerű összhangba kell hozni egymással, aránylag sokkal többe kerülnek, mint bármely más hasonló vállalkozás. A kiállításnak ez a formája azonban kétségtelenül megfelelő ellenértéket nyújt nemcsak a résztvevő iparművészeknek, hanem még a nagyközönségnek ís, amelynek művészi érzéke ezen a réven sokkal jobban fejlődik, mint bármilyen előadás vagy iparművészeti tárgyak tömeges, de meg nem felelő miliőbe beillesztett bemutatása utján. Szükségesnek láttam ezeket elmondani azért, hogy Magyarországon is azok, akik hivatva vannak e tekintetben a kezdeményező lépéseket megtenni, foglalkozzanak vele. TONELLÍ

SÁNDOR.

A „BATIK"-MŰVÉSZET. Hollandiai műhelyekben már évek óta gyakorolják tudvalevőleg a jávai batikművességet. De újabban hazánkban ís (Nádler Róbert, Rauscher Lulu, Dávidházy K. stb.) felkarolták ezt a szép tehnikát és karácsonyi iparművészeti bazárunkban számos szép példáját látjuk a jól sikerült szöveten vagy bőrön készült sikerült batik-díszítéseknek. B a t i k - S e r o n g tulajdonképen a maláj neve a jávaiak egyetlen ruházati cikkének. Ezt a cipők körül kötik s onnan csőformán hull elő a térdig. Rendesen olcsó pamutszövet az anyaga, de csodálatosan szép ornamentumokkal festve, vagy inkább „batikolva", ami fáradságos eljárás, de amelyben a jávai nők ügyes kezei valósággal excellálnak. A jávai munkásnő többnyíre az őt környező természeti és állatvilágot veszi mintául. Fantasztikus módon viszi ezt át a szövetre, miután néhány merész, lantázlájából vett alakzatot told hozzá. Ami e „batikolás" technikáját illeti, ismertettük azt már röviden e lapok egy régebbi számában. A jávai

nőmunkás maga elé húzott lábakkal guggol egy füg- Különfélék, gélyesen álló, hengereken nyugvó fa-ráma előtt, melyre a batikolandó szövetet akasztja. Először is az emlékezetében megtartott ornamentumokat folyékony viaszszal a szövetre viszi át s ezzel szilárd formát ad nekik, a felrakásnál rövid bambuszpálcácskát használ. E primitív szerszám egyik végén kis pípaformájú tartály van, mely finom rézcsőben végződik. A munkásnő oldalán egy tál van, tele izzó parázzsal. E fölé tartja a réztartályban levő viasz- és szurokkeveréket mindaddig, míg az folyékonnyá nem olvad a melegtől. Pálcácskája segélyével ekkor a művésznő szabad kézzel felrakja viaszban az ékítményeket. Ha a viaszréteg megszárad, a szövetet megfestik. E végre a jávai nő csak a legjobb növényfestékeket használja. Azután másodszor húzza be viaszszal és festi át a szövetet, de olykor más-más színnel, s ezt addig ismétli, míg a szövetet az összes kívánt színek és formák nem borítják. A valódi ,,batík"-nak fő jellemvonásai e finom színes erecskék, melyek hálószerüleg vonják be a szövetet. Ez a finom erezet a festés folytán áll elő. A könynyen töredező víaszhálózat még a festés alatt apró repedéseket és töréseket kap. A befestésnél ezek még nagyobbodnak, úgy hogy a festék behatolhat a finom résekbe, így áll elő ez a természetes szép színhálózat, melyről első pillanatra fölismerhetni a valódi ,,batífc"-ot. Amint a mondottakból kitetszik, a „batík" előállítása rendkívül fáradságos, ezért ez a munka Jávában ís meglehetős drága. Egy egyszerű pamut BatíkSerong ís 20—30 holland forintba kerül, a színdús ornamentumokkal díszítettek pedig természetesen még drágábbak. Újabban rájöttek, hogy csaknem minden fajta szövet, selyem, bársony, gyapjúkelme, Crêpe de Chine, sőt bőr és pergament is „batikolható". Sajátos hatást idéznek elő különösen a világos alapszínek. így p. o. láttunk takarót, sárgás-fehér selyemből, melynek ornamentumaí vílágosszürkére vannak befestve, az alapfelületet borító hálózat szintén szürke íbolyaszínbe átjátszó fénnyel, rendkívül művészi benyomást kelt. Iparművészeti Múzeumunk a napokban igen értékes eredeti jávai batíkokat kapott, melyek között egy 18 lapból álló sorozat, a batíkkészítés módját fokozatos egymásutánban mutatja be. T'TJ FÉMRŐL adnak hírt a szaklapok. Ugyanis a ^ frankfurti kiállításon Elektron névvel egy új ötvény t mutattak be, amely magnéziumnak más fémekkel való ötvényezéséből készül. Az eddigi legkönnyebbnek ismert fémnél, az alumíniumnál ís könnyebb, amennyiben ennél súlyának felével könnyebb. Színe ezüstös, a levegőn oxidálódik s oxidréteget kap, amely azonban a további oxídálástól megóvja. Öntve és hengerelve készíthető ; első esetben húzó vagy nyújtó ellenállása körülbelül 18 kg, utóbbi esetben 35 kg erősségű. M Ü V Á S Á R . Hosszabb idő után megint egyszer a külföldi művásárlásról (aukció) adunk hírt. Eseményszámba ment most novemberben a prágai Lannaféle gyűjteménynek elárverezése. A művészi iparnak majd minden ágát felölelő és korszakok tekintetében ís kiváló gyűjtemény most széjjelszórva a világ minden tája felé, nincs többé. Ez a sorsa rendesen a magángyűjteményeknek, és a magángyűjtés már csak azért

24 KülönféléK. is kizárólagosan egyéni természetű cselekedetnek tekintendő. Éppen ezért azonban a magángyűjtemény addig, amíg az általános hozzáférhetőséget kizárja, a közjóra és a társadalomra nézve veszteség, amely csak akkor szűnik meg, ha a gyűjtemény akár mint magántulajdon valamely nyilvános gyűjteményhez letétképpen van csatolva, vagy nyilvános árverés útján részeiben vagy egészen nyilvános közkinccsé lesz. Lanna báró gyűjteményének nagy részét Prágában már régebben hozzáférhetővé tette} üveggyűjteményét pedig a prágai iparművészeti múzeumnak ajándékozta. így tehát most csak sajnálni lehet, hogy a pompás gyűjtemény dob alá került. Münchenben jelenleg folyik egy rendkívüli nagy textilgyűjtemény elárverezése, amelynek tulajdonosa ismeretlen ugyan, de kiválósága annál nagyobb. Megjegyezzük ez alkalommal, hogy az újabb és kiválóbb ilyen árveréseket rendesen az illető gyűjtemény képes katalógusának kiadása előzi meg. E katalógusok természetesen nemcsak az árverést szolgálják, hanem irodalmi és maradandó becsű művészeti kiadványok ís. Az angol ismeretes aukciós cégeknek őszi forgalma nem volt nagy vagy jelentékeny. O L G Y A I VIKTOR KINEVEZÉSE. Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter jeles grafikus művészünket s Olgyaí Viktort nyilvános, rendes tanárrá nevezte kí az Orsz. Magy. Kir. Képzőművészeti Főiskolára. Olgyaí kineveztetése különösen művészi körökben kelt örömet, amelyeknek igen régi és becsült tagja. Néhány év előtt Münchenből egyenesen azért jött haza, hogy a grafikai művészetet új életre keltse s idáig mint rendkívüli tanár már egész gárdáját nevelte a grafikusoknak, akik munkáikkal különösen a külföldön szereztek nagy elismerést a magyar képzőművészetnek. Az ő agilis buzgólkodásának eredménye a Magyar Grafikusok Egyesületének megalakulása ís, amely igen jelentős kulturális missziót van hivatva betölteni. A MODERN IPARMÜVÉSZETRŐL tartott előadást a Ludovíka Akadémia meghívására Suján Pál pozsonyi áll. iparszakískolaí tanár, az akadémia növendékeinek január hó 15-én, s ez alkalommal vetített képekben jellemző szemelvényeket mutatott be az újabbkori iparművészeti alkotásokból. Az előadást a jelenlevő tisztikar és a hadapródok nagy tetszéssel fogadták. A

DEBRECENI KERESKEDELMI CSARNOK KASZINÓJA. Az J909. évi debreceni iparművészeti kiállítás síkere arra buzdította a Kereskedelmi Csarnok vezetőit, hogy az új kaszínóhelyíséget ís egységesen, művészileg, modern szellemben terveztessék meg. Kernhoffer József elnök fáradozásainak köszönhetők ezek a művészi ínteríőrök, melyeket Györgyi Dénes műépítésszel, a debreceni iparművészeti kiállítás tervezőjével rendeztettek be. Ez ínteríőrök egyikét, a társalgótermet, jelen füzetünkben mutatjuk be. n

KATALIN CÁRNŐ WEDGWOOD EVŐ• KÉSZLETE. Nagy jelentőségű fölfedezést tett Angliában egy tekintélyes műrégész, W i l l i a m s o n , régi Wedgwood-edények kutatása közben. — Miközben Hampstead város régi látképei után kutatott, nyomára jött, hogy 27 ily látképről van említés téve egy W e d g w o o d J ó z s i á s mester által II. Katalin cárnő szá-

mára készített ebédlő-service festményeit felsoroló katalógusban. Ez az evőkészlet számos darabból állt, mindannyi a XVIII. századkori Anglia különböző tájképeível, kastélyok, parkok, hidak, tájrészletek ábrázolásaival diszítve. W i l l i a m s o n magához a cárhoz fordult, aki átkutattatott minden zúgot az ebédlő-készletért s az eredmény az volt, hogy 800 darabot megtaláltak belőle a peterhofí kastély egy zúgában. Többet ezek közül a cár engedelmével le ís fényképeztettek az „orosz császári ebédlő-készlet" cím alatt kiadandó illusztrált kötet számára, azonkívül Williamson megkapta a cár engedélyét ahhoz is, hogy néhányat a tárgyak közül Londonban kiállítsanak. A szóban forgó ebédlőkészlet gyűjtők és amatőrök előtt, legalább hírből, már rég ismeretes. Wedgwoodot Katalin cárnő bízta meg, hogy nagyszámú evó'készletet készítsen számára s mindegyik darabra fekete zománccal az angol királyság más-más palotáját, kastélyát, tájékát fesse. A vázlatok száma 1200 volt, nagyobb részök eredeti rajzok után s egy ember festette az egészet. Egy darabjáért 2'/a—3 pennyt kapott. Az evőkészlet teljes előállítása nyolc évet vett igénybe. Elkészülte után J774-ben egyídeig Londonban volt közszemlére kiállítva, mely alkalommal nagy feltűnést keltett. Említi különben az evó'készletet H u d s o n M o o r e is újabban megjelent ,,Wedgwood"-ról szóló kötetében, ahol úgy írja le mint egyikét a leghíresebb alkotásoknak, melyeket a nagy keramikus készített. Wedgwood 3000 font sterlinget kapott a 952 darabból álló servíce-ért, míg neki a dekoratív munka pontosan 2290 font 12 shilling és 4 pennyjébe került. Metszetekért, könyvekért, nyomtatványokért és felvételekért pedig további 2410 fontot fizetett ki, úgy hogy a mester meglehetősen vesztett az üzleten, másrészt azonban kitűnő reklámhoz jutott általa. Wedgwood neve a külföld előtt leginkább klaszszikus ízlésben tartott plakettjei, kékes, szürke vagy fekete alapra erősített fehér kis figurái után vált ismertté. De az angol műértő közönség egy sorba helyezi Palissyval s a meisseni porcellán fölfedezőjével, Böttgerrel. Neki köszönheti Anglia, hogy a fazekasság egyik fő iparágává fejlődött ki s hogy ahelyett, hogy agyagárúkat a külföldről legyen kénytelen hozatni, a magas vámok ellenére ís élénk kiviteli kereskedést tudott e cikkben folytatni. Pedig Wedgwood ís, épp úgy mint Palíssy és Böttger, nemcsak érzékeny anyagi áldozatokat volt kénytelen hozni művészetének, hanem önmagával meghasonolva merítette ki testi és szellemi erejét a meddő küzdelemben, melyet eszméi diadaláért folytatott. Mint egy szegény fazekasmester tizenhárom gyermeke közül a legifjabb alig tudta egy falusi iskolában elsajátítani az írást és olvasást s atyja halála után, 9 éves korában, el kellett dobnia palatábláját is, hogy munkába álljon egyik fivérénél. Ezután himlőbe esett s e betegségének nyomait egész életén át viselte. De talán éppen betegeskedése volt az ok, mely lelkét a mesterség szűk határain túl az örökszép törvényei kutatására, technikai tökéletesítésekre ragadta, egész addig, míg hosszú töprengés és fáradozás után az angol fayence-ot kitalálta. De még ekkor sem pihent meg s bár ekkor már az anyagi siker sem maradt el, a vegyész olvasztótégelyét ügyes művészek

25

24.

23—24. AZ IGAZSÁG A L L E G Ó R I Á J A ÉS AZ OLDALFALAK BOLTOZATA. KÖLBER DEZSŐ RAJZAI A KOSSUTH MAUZÓLEUM BELSŐ MOZAIK D Í S Z Í T É S E I H E Z .

Magyar Iparművészet.

FIGURE ALLÉGORIQUE DE LA JUSTICE E T V O Û T E DES NICHES L A T É R A L E S . C O M P O S I T I O N S D E M. D É S I R É K Ö L B E R . ÉTUDES POUR LA MOSAÏQUE À L ' I N T É R I E U R , P A R M. D É S I R É K Ö L B E R .

4

26

26.

25.

2 5 - 2 7 AZ OSZLOPOK F E L E T T ÁLLÓ SZÁRNYAS ALAKOK ÉS DÍSZÍTÉSI R É S Z L E T E K . KÖLBER DEZSŐ RAJZAI A KOSSUTH-MAUZOLEUM BELSŐ MOZAIK D Í S Z Í T É S E I H E Z . ANGES SURMONTENT LES COLONNES E T MOTIF DE DÉCORATION. C O M P O S I T I O N S D E M. D É S I R É K Ö L B E R . ÉTUDES POUR LA MOSAÏQUE À L ' I N T É R I E U R , P A R M. D É S I R É K Ö L B E R .

27

28—30. A Z O S Z L O P O K F E L E T T Á L L Ó SZÁRNYAS ALAKOK, ÉS DÍSZÍTÉSI R É S Z L E T E K . KÖLBER DEZSŐ RAJZAI A KOSSUTH-MAUZOLEUM BELSŐ MOZAIK DÍSZÍTÉSEIHEZ. DEUX ANGES SURMONTENT LES COLONNES E T MOTIF DE DÉCORATION C O M P O S I T I O N S D E M. D É S I R É K Ö L B E R . ÉTUDES POUR LA MOSAÏQUE À L ' I N T É R I E U R , P A R M. D É S I R É K Ö L B E R .

4*

28

31.

IHIV^SÏ

ÉS TARSAL

31. R É S Z L E T T A N U L M Á N Y A MOZAIKKIRAKÁSHOZ. KÖLBER DEZSŐ RAJZA. A KOSSUTH-MAUZOLEUM BELSŐ MOZAIK D Í S Z Í T É S E I H E Z .

É T U D E POUR LA MOSAÏQUE P A R M. D É S I R É K Ö L B E R . É T U D E P O U R LA MOSAÏQUE À L ' I N T É R I E U R .

29

32. A T Ö R V É N Y E S A J O G ALLEGÓRIÁJA. KÖLBER DEZSŐ RAJZA A KOSSUTH-MAUZOLEUM BELSŐ MOZAIK D Í S Z Í T É S E I H E Z .

F I G U R E ALLÉGORIQUE DU D R O I T E T U D E L A L O I P A R M. D É S I R É K Ö L B E R . É T U D E POUR LA MOSAÏQUE À L ' I N T É R I E U R , P A R M. D É S I R É K Ö L B E R .

33. A D E B R E C E N I KERESKEDELMI CSARNOK KASZINÓJÁBÓL. TÁRSALGÓTEREM. T E R V E Z T E : GYÖRGYI DÉNES. K É S Z Í T E T T É K : KISZLING J Á N O S ÉS PAUNCZ ÉS KOVÁCS KÁRPITOSOK.

CASINO D E L ' A S S O C I A T I O N COMMERCIALE DE D E B R E C E N PARLOIR. ASZTALOS

34. A D E B R E C E N I K E R E S K E D E L M I C S A R N O K KASZINÓJÁBÓL. OLVASÓFÜLKE. T E R V E Z T E : GYÖRGYI D É N E S . K É S Z Í T E T T É K : KISZLING J Á N O S ÉS PAUNCZ ÉS KOVÁCS KÁRPITOSOK.

CASINO D E L ' A S S O C I A T I O N COMMERCIALE DE D E B R E C E N SALON DE L E C T U R E . ASZTALOS

32

35. A D E B R E C E N I K E R E S K E D E L M I C S A R N O K KASZINÓJÁBÓL. TÁRSALGÓTEREM SAROKRÉSZLETE.

CASINO DE L'ASSOCIATION COMMERCIALE DE DEBRECEN. PARLOIR.

T E R V E Z T E : GYÖRGYI D É N E S . K É S Z Í T E T T É K : K I S Z L I N G J Á N O S ÉS PAUNCZ ÉS KOVÁCS K Á R P I T O S O K .

ASZTALOS

közreműködésével párosítva, — mint amilyen volt Flaxman, — tovább tanait, írt, agitált, míg végre az angol királyi tudományos akadémia ís tagjául választotta. Jellemző különben, hogy az oroszok nem bíztak a Williamson által kiderített evőkészlet fennmaradásában, tekintettel Katalin cárnőnek arra a szokására, hogy cselédségéhez, ha haragba hozták, porcellánt vagdosott. Egy másik jellemző körülmény, hogy az összes darabokra zöld béka van nyomatva célzással a rendeltetési helyre, melyet általában „La GrenouilIère"-nek neveztek Katalin cárnő idejében, most pedig a Czarszkoje Zélo palotának egy részét képezi. Williamson dr., az érdekes evőkészlet fölfedezője, mint műértő és műkritikus egész világon elismert nevet vívott ki magának. Számos jeles könyvet írt művészi és iparművészeti kérdésekről s ő készítette el a dúsgazdag amerikai Pierpont Morgan híres miniatürgyüjteményének rendszeres katalógusát is. Legújabb fölfedezéséről szintén önálló kötetet fog kiadni, mely egyúttal a cári gyűjtemény legbecsesebb darabjaínak reprodukcióját ís fogja tartalmazni. t'JJ TAGOK. Lapunk legutóbbi számának megjelenése óta a következő új tagok léptek az Orsz. Magy. Iparművészeti Társulat rendes tagjai közé : Állami Darnaí Múzeum, Sümeg, Bárány László, tervező, Budapest, Baráth István íparm. növ., Budapest, Beck Antal, építész, Budapest, Bejczy Gyula, asztalos, Győr, Bokor Irma rajztanárnő, Pozsony, Csorna Dezső, oki. építész, Budapest, dr. Dőry Ferenc, orvos, Nagyvárad, Gara Géza, droguísta, Budapest, Gombássy Anna, Budapest, Hódászy Gábor, Budapest, Imre Gábor, íparm. növ., Budapest, Iványí Kálmán, baokhívatalnok, Szabadka, Kemény Emil, iparművész, Budapest, Lenz Sándor, építőmester, Kaposvár, Monorí áll. polg. fíúés leányiskola, dr. Marton Andor, Magyaróvár, dr. NeufeldJózsefné, Besztercebánya, Petten Sándor, íparm. növ. Budapest, Schermann Albert, festő, Bpest, Staibl Juliska, tanítónő, Marosvásárhely, dr. Tonellí Sándor, az Orsz. Iparegyesület m. titkára, Budapest, összesen 22 új tag. — Új alapító tag : Karcag István, Ksszthely.

X&ZATÖK: A KÉZIMUNKA TERVEKRE kiírt pályázatot, mint mult évi ÍO. számunkban jeleztük, az Orsz. Magyar Iparművészeti Társulat bíráló-bizottsága a karácsonyi ünnepek előtt döntötte el és csak több napig tartó munkával volt képes a beérkezett óriási anyagot, 253 pályázótól 910 különféle pályamunkát, elbírálni. A bízottság 7J tervet vásárolt meg összesen 2500 koronáért. A megvett tervek szerzői a következők : Abos Brúnó, Ács Lipót, Angyal Géza, Baráth István, Bertalan Vera, Bokros Ferenc, Bükkerti Mariska, Dobránszky Mária, Dörre Ida, Engel Árpád, Ferenczy Magda, Gráf József, Gruber Hedvig, Holló Gazdagh János, Imre Mag-yar Iparmtívíszet.

Gábor, Karády Etel, Kemény Emil, Killer Jolán, Klein Pályázatott. Mór, Laucsek Irén, Lázár Györgyi, Márkus Erzsébet, Meyer Antal, Nagy Sándorné, Örkény és Szendrőí, Pákozdy Elza, Pesthy Margit, Petten és Kovács, Potoczky Mártha, Schöntheil Irén, Szabó Julia, Szalay Ilonka, Szekeres Béla, Szílasi József, T a t Antal, Töttössy Edith, Undi Carla, Undí Mariska, Varga Ibolya, Warga Irén. Az összes pályamunkákat (a munkáslakás berendezésére hirdetett pályázatra beérkezett pályaművekkel együtt) a társulat január hó 5-étől kezdve a hónap végéig kiállította az Iparművészeti Múzeum földszinti csarnokában és azok megtekintésére külön ís felhívta az érdekelt kézimunka-kereskedéseket és a divatlapok szerkesztőségeit, figyelmükbe ajánlva egyúttal, hogy a díjazottakon kívül még számos művészi értékű terv van a pályamunkák közt, amelyeknek megszerzése a kézimunkaíparnak művészi irányban való fejlesztése érdekében kívánatos. p Á L Y Á Z A T SERLEGRE. A Steíndl-céh általános * nyilvános pályázatot hirdet céh-serleg tervrajzára a következő feltételek mellett. J. Tervezzenek serleget, melynek az a célja, hogy Steindl Imrének, az Országház építőjének emlékére tartandó ünnepi lakomán használják. 2. Arra való tekintettel, hogy Steindl előszeretettel a középkori építészeti stílusokat művelte, kívánatos, hogy az emlékének szánt serleg ís alapformájában a középkori ilyes ötvösmunkákra emlékeztessen. Azonban nem szükséges, hogy a tervező szolgaitag utánozza a középkori stílusok formanyelvét, sőt óhajtandó, hogy egyénisége a megszabott határok között szabadon érvényesüljön. 3. A serleg magassága (esetleges fedelével együtt) mintegy 35—40 cm legyen. A Steindl-céh ezüstben akarja az arra alkalmas tervet megvalósíttatni. Aranyozást, zománcot, esetleg drágaköveket is lehet alkalmazni a pályaműven. 4. A serlegen a következő felírásokat ís kell alkalmaznia. És pedig : a) Steíndl-céh. Alapíttatott 1891 ; b) Steindl Imre építész, 1839. október 29 —í 902. augusztus 31. cj ezeken kívül megfelelő helyet kell fenntartani a céh elnökeinek névsora számára. 5. A tervezeteket eredeti nagyságú árnyékos rajzban vagy plasztikusan (agyag, plasztilin, gipsz) lehet elkészitení. Elengedhetetlen feltétel az, hogy a rajz vagy a plasztikus mintának kidolgozása annyira szabatos legyen, hogy annak nyomán közvetlenül lehessen megvalósítani a tervezett serleget. A szükséghez képest egyes részletek külön megrajzolandók. 6. A jogos művészi igényeknek és a pályázat feltételeinek megfelelő tervek jutalmazására a Steíndl-céh három pályadíjat tűz kí és pedig : I. díj 400 korona, II. „ 200 „ III. „ 100 „ Ezeken kívül két 50 koronás díj tervek megvásárlására fordítható. 7. A pályázat titkos. Ennélfogva lássa el a pályázó pályaművét jeligével és ugyanazzal a jeligével ellátott zárt borítékban csatolja nevét és lakása címét. 5

Muzeális ügyeK.

8. A pályázaton csak magyar állampolgár vehet részt. 9. Amennyiben a pályázat bíráló-blzottsága'valamely pályadíjnak kiadását bizonyos feltételhez kötné, pl. hogy a pályázó tervét módosítsa, akkor az illető köteles a bíráló-bízottság kívánságának záros határidő alatt eleget lenni, különben a pályadíjtól elesik. 10. A pályaműveket 1910. április hó 5-ére, déli 12 óráig be kell küldeni az Orsz. M. Iparművészeti Társulat igazgatóságához (IX., Üllőí-út 33—37.). 11. A pályázatot kilenctagú bíráló-bizottság dönti el. Elnöke : Alpár Ignác ; tagjai : Bachruch Károly, Fíttler Kamill, Györgyi Kálmán, Herpka Károly, Maróti Géza, Róth Miksa, Stelner Ferenc és Vajda Zsigmond i jegyzője ; Hauswirth Ödön. Határozathozatalhoz legalább é tag jelenléte szükséges. 12. A pályadíjjal jutalmazott tervek tulajdonjoga, beleértve a sokszorosítási jogot is, a Steindl-céhet illeti meg. 13. Valamennyi pályamű legalább három napig kiállítandó az Orsz. M. Iparművészeti Múzeumban. Budapest, J910. január havában. A STEINDL-CÉH

ELNÖKSÉGE.

szerkesztősége, Kner Izidor gyoA „MŰVÉSZET" mai könyvnyomdász megbízásából, pályázatot hirdet egy nyomdajel és egy kiadói jelvény rajzára, mely f. évi április hó í-én jár le. A pályázat részletei megtudhatók a „Művészet" szerkesztőségétől (Budapest, VI., Andrássy-út 10.). ÉREMRE VAGY PLAKETTRE. PÁLYÁZAT Az „Éremkedvelők Egyesülete" alábbi feltételekkel nyilvános pályázatot hirdet egy oly éremre vagy plakettre, mely az egyesület által 1910. évre kiosztandó tagílletmény céljainak megfelel. A pályázatban való részvétel a magyar állampolgársághoz van kötve. Az érem vagy plakett egy vagy két oldalú lehet s tárgyát az alkotó művész szabadon választhatja. A tervezetnek gipsz- vagy agyagmintája, mely legalább is részben kidolgozandó, hogy a művész technikai készültsége megállapítható legyen, jeligés levél kíséretében legkésőbben 1910. évi február hó 10. napjának déli 12 órájáig Csányi Károly tanár úrhoz, az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum igazgató őréhez (IX., Üllői-út 33—37) nyújtandó be. A választmány a következő pályadíjak odaítélése tekintetében 1910. március J. napjáig fog határozni: I. díj : külön kötendő szerződés alapján kivitel s ennek folyományaképen a tagílletmény céljaira rendelkezésre álló 1800 koronának azon része, mely az elkészítési, sokszorosítás! és szétküldést költségek levonása után fenmarad. II. díj : 400 korona III. díj : 200 korona. A díjak csak feltétlen művészi értékkel bíró pályamunkáknak adatnak ki, a választmány jogában áll tehát a pályázat meddő volta esetén a díjak odaítélését mellőzni avagy csupán a második vagy harmadik díjat kiadni. Budapest, 1909. december 24. ÉREMKEDVELŐK

EGYESÜLETE.

Z

I

S

Ä

F

E

?

A MŰ- ÉS RÉGISÉGGYŰJTŐK és gyűjtemények körülményeiről az amerikai „The Nation" figyelemreméltó cikket közöl, amelynek lényege a következő. Az utolsó tíz esztendőben a régi művészeti tárgyak ára megnégyszereződött ; olyan műtárgyaknál, amelyek gyűjtők részéről keresettek, az áremelkedés még sokkalta nagyobb. Előidézője ennek az új gazdag gyűjtők taktikája, illetőleg taktika-hiánya ; de az egész jelenséget mégsem csak ez érdekelteknek kell tulajdonítani. Óriási árak uralkodnak ama régiségkereskedésekben ís, amelyeknek küszöbét a nagy gyűjtő sohasem lépi át. Minél ritkább a műtárgy, annál inkább emelkedik ára és a kereslet. Kisebb régiségkereskedők oda nyilatkoznak, hogy az ez üzletben való részvételük körülbelül még tíz évig tart ; és akkor végük lesz. Némelyek közülök a kétes üzlettől elfordulva, a hamisítványok kereskedésével foglalkoznak ; körültekintőbbek a modern művészetre vetették magukat. Közben mind többet keres a gyűjtő és mind kevesebb lesz a található műtárgy. Európában kevés az olyan hely, amelynek ezen a téren összeköttetése ne lenne Londonnal és Páríssal ; de mindenütt ugyanaz a helyzet: felkutatni való már nem akad. Ennek a hiánynak több oka van ; mindenekelőtt a múzeumok állandó szerzésakciója és a gyűjtők az a dicsérendő tendenciája, hogy gyűjteményeiket nyilvános gyűjteményeknek ajándékozzák. Ily módon évente ezer és ezer műtárgy a nyilvános vásárt kikerüli. Európában jelenleg már csak kis számban vannak olyan gyűjtemények, amelyekről feltehető, hogy dobra kerüljenek. Az óceánon túl biztosra vehető, hogy régi mesterek körülbelül ezer kiváló képe magánbirtokban van, eme ezer közül már alig a harmadrész kerül valamikor eladásra ; a többi mind vagy ajándékozás vagy hagyaték révén nyilvános gyűjtemények birtokába jutott. Ami a régiségek bevitelét illeti, annak tulajdonképpen már vége van. Leggazdagabb források azelőtt az elnyomott kolostorok voltak, amelyeknek most elszórt kincseit már múzeumok vagy gyűjtemények bírják ; ott voltak még a templomok Is, amelyeknek kincseik eladását a törvény most megtiltja ; és ott voltak a magánképtárak, amelyek kevés kivétellel vagy úgyis egészen el vannak adva, vagy hátramaradt részük valamely törvény által továbbra már el nem adható ; és végül ott voltak még a magán- vagy tiltott ásatások, de most azoknak is lejárt az ideje, amennyiben korlátok közé vannak szorítva. A múzeumok- és nagy magángyűjteményeknek ezek voltak forrásai eddig. Bizonyos, hogy az antik műtárgyaknak még sokáig nem lesz vége ; de vásárra kerülők már nincsenek. Egíptomban minden évben új felfedezéseket tesznek ; Turkesztán homokdombjai régi civilizációk maradványaival szolgáltak ; Persia és Babylonia csak felületesen vannak átkutatva, de sőt a görög gyarmatvárosok ís Ázsiában és Afrikában legnagyobbrészt csak

» tájékozásig menő munkának voltak alávetve. És mindennek dacára a nyilt vásárnak mindabban ami még onnan majd előkerül, része nem lesz ; nyerők a lokális múzeumok lesznek, senki más. A jelen viszonyok között a vesztes [fél tehát az újonnan alakuló múzeumokból és a szerényebb gyűjtőkből áll. A régiségkereskedőt nem sokat kell sajnálnunk ; ő talál más üzletet is ; sőt a milliomos gyűjtő is csak megvan azért, pénzét másra is majd csak ki tudja adni. Szenvedő vagy vesztes a szerényebb viszonyú gyűjtő lesz ; de még ő is segíthet baján cseréléssel, kisebb árverésen való részvétellel, ahol a nagV gyűjtő meg sem jelen. Legrosszabbul áll az újonnan alakuló gyűjtemény, amilyen tengeren túl sok van. Ezek pl. az antikokat vagy óriási áron kénytelenek venni, vagy megszerzésükről eleve lemondanak. Tényleg a versenyen ma csak nagyon jól dotált múzeum vehet részt ; kisebb gyűjteményeknek nem marab egyéb hátra, mint hogy a jelen művészetére szorítkoznak vagy kisebb gyűjteményeket vásárolnak, amelyeknek inkább régészeti mint művészeti becsük van. Az amerikai legtöbb gyűjtemény erre van utalva. Ezért annak a múzeumnak, amely teheti, kettős kötelessége, hogy a régi művészet legjobb példáit szerezze meg. AZ

ORSZ. M. IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM Í9J0. évi ismeretterjesztő előadásaínak sorozata a következő: Január 5-én és 8-án, gróf Vay Péter: A spanyol íparművészetről ; január I5-én, Sárosí Bella : A divat története; január 22-én, Tonellí Sándor: A bosnyák íparművészetről; január 29-én, Nádaí Pál dr. : Az angol szociális művészetről ; február 5-én, Nóvák József : A rajzolás és festés történelmi fejlődése ; február 12-én és 19-én, Radísícs Jenő: Néhai Pálffy János gróf műkincsei ; február 26-án, Csányi Károly : A modern porcellán ; március 5-én, Czakó Elemér dr. : A biedermeier-ízlés alkotásai; március 12-én, Éber László dr. : Theophilus presbyter és a középkori iparművészet ; március J9-én, Gróh István : A palóc népművészet. Az előadásokat mindig d. u. 5 órakor kezdik. Belépődíj nincsen. T T I R E S GYÓGYSZERTÁRBERENDEZÉS AZ 1 IPARMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN. Az Iparművészeti Múzeum igazgatósága megszerezte a múzeumnak a kőszegi belvárosi gyógyszertár berendezését, mely J68J-ben készült az ottani jezsuiták klastromában. A jezsuiták házi gyógyszertára részére készült, almafából s a hagyomány szerint maguk a jezsuiták faragták. J775-ben elárverezték a berendezést, amely 4500 forintért került az akkori belvárosi gyógyszertár tulajdonosának birtokába s azóta tulajdonosról-tulajdonosra szállt. Néhány évvel ezelőtt Jenő királyi herceg akarta megvenni a berendezést a Johanníta-rend házi gyógyszertára részére, de az akkori tulajdonos nem akart megválni tőle. Azóta berlini, párisi, bécsi múzeumok igazgatói és műértő magánosok versenyeztek bírhatásáért, de nem sikerült megszerezníök. Az elmúlt nyáron Trstyánszky Károly gyógyszerész birtokába került a gyógyszertár, aki ís az egészet átépítteti és átalakíttatja s a régi berendezést felajánlotta az Iparművészeti Múzeumnak, mely azt megszerezte egykorú „alt Wien" tégelyeivel, opálüvegeível, kőcserepeívei, fa tégelyeivel, rézmozsaraíval és olajfesményeível együtt. 1

A berendezést március hónapban szállítják el Kőszegről KiállításoK. a fővárosba, ahol ís az Iparművészeti Múzeum földszíntjén egy, a régihez teljesen hasonló helyiségben helyezik el.

J I A L U T X S O K Q S Z T R Á K IPARMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁST rendezett a bécsi iparművészeti múzeum hosszabb szünet után, mely J909. november hó elején nyílt meg. A múzeumnak nemrégiben felépült tágas toldaléképülete kiválóan alkalmasnak bizonyult időleges kiállítások rendezésére, mert benne könnyű szerrel el tudtak helyezni 44 szobaberendezést s ezenkívül a világos nagy udvar, a folyosók s néhány terem maradt egyes kiállítók munkáinak befogadására. A kíállítás átlagos hatása elég kedvező ; a múzeum igazgatósága ez alkalommal a kelendőbb és a társadalom szélesb rétegeinek megfelelő munkák bemutatására törekedett, s ezt a célját el ís érte. D Ó M A.

Az olasz királyság jubileuma alkalmára Rómában több kiállítást rendeznek, melyek a művészetnek egész birodalmát felölelik. Egy nagy épületkomplexumban a Borghese- és Papa Giudio-villák között nemzetközi művészeti kíállítás lesz ; más helyen újkori építészetet (luxusépületek, bérházak és munkáslakások) mutatnak be. Nagy terjedelemmel tervbe van véve egy régészeti kiállítás, aztán egy a középkor és a renaissance művészetét felölelő kíállítás rendezése. A mostani műkíállítási épületben pedig egy az utolsó 50 évet felölelő retrospektív művészeti kiállítást rendeznek. A kiállítások 1911. februártól októberig tartanak. A f. évi január hó 3-án tartott magyar minisztertanácson elhatározták, hogy e kiállításon Magyarország hivatalosan vesz részt. A magyar osztály kormánybiztosává Miklós Ödön főrendiházi tagot, az 1900. évi párisi világkiállítás volt kormánybiztos-helyettesét nevezték ki. D R Ü S S Z E L . Az Í910. évi brüsszeli világkiállításon a nemzetközi műkiállításon kívül egy különleges osztály ís lesz, amely Albert főherceg és neje Izabella korszakát (Rubens, Van Dyck, Jordaens, Hals, Orlando de Lasso etc.), illetőleg egész művészetét mutatná be. l y r l L A N O . Az ízléstelenségek stuttgarti kiállításá•*•"•*• nak máris van hatása. Ugyanis legközelebb Milanóban nyílik meg a „nem szép"-nek és ízléstelennek ilyen kiállítása. Ennek egy külön részében oly dolgok lesznek, amelyeknek elkészítése az elért eredménynyel fordított arányban áll; mint például arcképek postabélyegekből (1), házak gyufaskatulyákból s több efféle szörnyűséges dolog. TtTTÜNCHEN-ben ez idén nagyszabású mohamedán művészeti kíállítás lesz, amelyen a mohamedán vallású népek régi és újabbkori művészeti alkotásait mutatják be. A kiállítást a Theresíenhöhe-n levő új kiállítási parkban rendezik. 5*

36 SzaKIrodalom,

Z Ä K —

IRODALOM •jyrlTIUS O T T O : F r ä n k i s c h e Lederschnitt" • » • b ä n d e d e s XV. J a h r h u n d e r t s . E i n b u c h g e s c h i c h t l i c h e r V e r s u c h , mit dreiz e h n T a f e l n . Leipzig 1909. Rudolf H a u p t . VIII. 44 1. 8» M. 6. Nemcsak a gyűjtők és amatőrök, de a nagyobb közönség érdeklődése is mind fokozottabb arányokban fordul újabban a könyv mint iparművészeti termék felé. Különösen a kötés és az „ex librís"-ek tekintetében az ízléstelenség hosszú éveken át tartó uralmát művészíesebb felfogás kezdi mindenütt felváltani. Kiadók és szerzők vetekednek abban, hogy minél több gondot fordítsanak könyveik kiállítására, viszont a könyvkedvelők ez irányban táplált igényeinek emelkedése új lendületet ad e fontos műíparágnak is. Az a törekvés, mely a könyv szellemi tartalmának megfelelő külsőt ís igyekszik biztosítani, oly régi, mint maga a könyvnyomtatás mestersége. Mitíus Ottó, erlangení egyetemi könyvtáros műve azonban részletesebb világításba helyezi e tekintetben a középkor kezdő korszakát. A XIV. és XV. századból eredő bőrvágású kötések tudvalevőleg úgy rajz, mint technika szempontjából a legszebb könyvtáblák közé tartoznak. A díszítmények szabadkézzel, késsel vannak ezeknél a bőrkötésbe vésve. Már ebből ís látszik, hogy a szép kivitel nemcsak ügyességet és gyakorlottságot tételezett fel, hanem finom művészi érzéket ís a tárgy, a kompozíció és a térbeosztás követelményei iránt, valamint hívatottságot a mintázásban és a relief-kezelésben. Mily magas tökélyt ért el ez az iparművészeti ág, mutatja már a felületes összehasonlítás ís azokkal a préselt bőrtáblákkal, melyek a bőrvágást, idő- és pénzkímélés szempontjából, már korán kezdték kiszorítani. Egy időn át a két irányzat mintha szövetségre lépne egymással, a könyvfedél feltűnőbb és szembeötlőbb része megtartja a bőrmetszeteket, míg a keret a préselt munkával éri be. Ez már határozott esés a művészies kezelésről a gépies kezelésre. De tény az mindamellett, hogy a régi bőrkötések, a könyv tartalmától eltekintve ís, előkelő helyet vívtak kí magoknak a könyvtárak könyvespolcain. Kevés maradt fenn belőlük s ujjaínkon számlálhatnék meg az összes kultúrállamokban

még létező példányokat, miből elképzelhető, mily nagy értéket képvisel az erlangení egyetemi könyvtár birtokában található két példány. Ezek közül a legegyszerűbbek azok, amelyeknél a tükröt könnyedén odavetett s a térbe ügyesen betagozodó lombozat borítja, míg a szél-lécek csak egyszerű ornamentumot mutatnak. Egy másik könyvtáblára azonban már mindenféle állatalakzatok kerültek, groteszk sárkányok, melyek torkaikat tátják egymásra. Egy lovas is előugrik, két bajvívó pedig egymásra emeli kardját. Emlékeztet Mitíus arra, hogy ezek a humoros figurák a műtörténelemből ismert játékkártyából vannak véve, melynek mestere 1466-ban működött s E. S. betűkkel jelezte magát. Eleven jellemzőereje mindenütt nagy elismerést aratott s azért merte megkockáztatni a könyvtábla művésze is, hogy az ördög bibliájából kölcsönzött jeleneteket egy szent biblia födelére vigye át. Jönnek aztán a heraldikai dekorációk, tekintve hogy a tulajdonos jól stilizált címere legalkalmasabb díszéül kínálkozott a könyvtáblának, mely egyúttal az „ex librís"-t is helyettesítette. Ilyeneket találunk az erlangení könyvtár díszkötései közt a Radewitz, Schaumberg stb. családok címereivel, mely családok egyes ivadékai magas egyházi méltóságokat viseltek s így tettek szert válogatott könyvtárra, nemcsak a theologíaí és jogi szakból, hanem a szorosan vett szépirodalmiból ís, amelynek egyes darabjai aztán kötéseikben tanúságot voltak hívatva tenni tulajdonosaik fejlett műízléséről. Otto Mítíusnak az erlangení könyvkötők kongresszusa adta az eszmét ahhoz, hogy fent ismertetett művét megírja, melyben bár szorosan véve a régi bőrvágási technika tradicíóíra szorítkozik, azonban más könyvtáraknak idevágó anyagát ís felhasználja s minden egyes kötet egész történetét felölelve, vonzó kultúrtörténeti képet rajzol munkája keretében, mely már gazdag illusztrációinál fogva ís alkalmas a könyvamatőrök figyelmét magára vonni. MEGJELENŐ „L'Architecture A LILLE-BEN et l a C o n s t r u c t i o n d a n s le N o r d " című, igen előkelő francia folyóirat 1909. decemberi és 1910. januári számaiban „Souvenirs de Hongrie" címen írásban és képekben ismerteti Budapest építészeti nevezetességeit, jellemző szemelvényeket közöl a népies művészet köréből, továbbá fiatal építészek terveit és ínteríeur-művészetünk néhány újabb alkotását mutatja be. A rokonszenves hangú és tárgyilagos kritikával megírt közlemények illusztratív anyagát a „Magyar Iparművészet" szerkesztősége engedte át.

MAGYAR

IPARMŰVÉSZET

1910, XIII. É V F O L Y A M A ,

I. M E L L É K L E T .

MAISON A EVERDENE

BAILLÍE S C O T T : EVERDENEI L A K Ó H Á Z ,

BAILLÍE S C O T T : HÁLÓSZOBA,

CHAMBRE A COUCHER.

:: Háromszínű klisé :: Ifj. Weinwurni A. és Társa, VI., Ó-utca 6., mfíintézetéból. Az Athenaeum r.-társ. nyomása.