KLM Magyarországi Fióktelepe
Bemutatás
Készült: 2013. november 28. – részben frissítve 2015. december 16.
1. A VÁLLALAT TÖRTÉNETE
1.1.
VILÁGMÉRETŰ KONSZOLIDÁCIÓK ÉS SZÖVETSÉGEK
Egy nyitott világban, ahol a verseny folyamatosan fokozódik és élesedik, a légitársaságoknak folyamatosan több és több úti célt és szolgáltatást kell nyújtaniuk. Az Air France tovább bővítette struktúráját azáltal, hogy 2000-ben integrálta a Regional Airlines-t, a Flandre Air-t, a Proteus-t, a BritAir-t és a CityJet-et, hogy létrehozza a saját regionális központját. Azonban nemzetközi szinten volt szükséges további lépéseket tenni.
Az első megoldás más légitársaságokkal és pool hálózatokkal való szövetségre lépés volt annak érdekében, hogy valamennyi légitársaság utasának könnyű és átlátható hozzáférést adjanak a partnerek által nyújtott útvonalakhoz. Ez az alapelve a SkyTeam szövetségnek, amely légi utasok számára, valamint a SkyTeam Cargo-nak, ami a teherszállítás számára lett létrehozva az Air France, az Aeromexico, a Delta Airlines és a Korean Air által. A SkyTeam folyamatosan bővül. Az Alitalia és a CSA Czech Airlines csatlakozott a SkyTeam-hez, majd ezt követte a KLM és amerikai partnerei a Northwest Airlines és a Continental, valamint az orosz Aeroflot. A következő évben a China Southern Airlines csatlakozott a SkyTeam-hez, amellyel létrejött az első kínai részvételű szövetség. Air Europa, Kenya Airways, a román légitársaság a TAROM és a Vietnam Airlines szintén csatlakoztak a SkyTeam hálózatához, amely ez elmúlt 10 évben megduplázta a kínált úti célok számát.
2. oldal
A másik megoldás az erősségek kombinálása volt szorosabb összefogás útján. 2003-ban a KLM és az Air France bejelentette az összeolvadás szándékát egy nemzetközi nyilvános ajánlattétel útján, amelyet az Air France tesz a KLM részvényeire. Az ajánlattétel 2004 április 5.-én történt meg a párizsi Euronext-en, az Amszterdami valamint a New Yorki tőzsdén.
1.2.
EURÓPA VEZETŐ LÉGI SZÁLLÍTÁSI CSOPORTJA
Megszületett az Air France - KLM csoport. A cégcsoport megőrizte mindkét légitársaság rangos márkáját miközben kombinálták erősségeiket, azaz a két cég eggyé vált egy közös holding társaságot létrehozva. Az új kihívás immár az volt: hogy megalkossák Európa vezető cégcsoportját
azáltal,
hogy
összekovácsolják
a
csapatokat,
képességeket,
technikai,
kereskedelmi és ipari erőforrásokat egy közös cél érdekében. A két társaság egy egységgé kovácsolódott össze, oszthatatlanná vált – hogy meggyőzzék és megtartsák az ügyfeleket. Az együttműködés nagyon gyorsan megvalósult, csakúgy, mint a jogi összeolvadás, a gazdasági összeolvadás azonban egy hosszabb, időben elnyúló és bonyolultabb folyamat. Az Air France Cargo és a KLM Cargo marketing és értékesítési csapatai összevonásra kerültek egy egyszerűbb struktúrává a Joint Cargo Team-mé, majd a két légitársaság közös légi programja, a Flying Blue is elindításra került.
Megvalósult a két központ, a Párizs - Charles, de Gaulle és az Amszterdami Schiphol együttműködése, így a két hálózat már egymást kiegészítve, maximális rugalmassággal tudott megfelelni a változó keresleti viszonyoknak.
3. oldal
Ezt követően a cégcsoport elindította a Transavia France-t, amely elsősorban mérsékelt távolságú szabadidős úti célok kiszolgálását volt hivatott ellátni, majd átvették a holland szállítmányozó légitársaságot a Martinair-t, amelyben a KLM-nek már amúgy is 50%-os részesedése volt, továbbá 25%-os részesedést szereztek az Alitalia-ban, amely így kiemelt partnercéggé tudott válni. A csoport ereje és szövetségesei révén lehetővé válik, hogy mobilizálni tudják a csúcsminőségű infrastruktúrájukat. Egy új műhold került felavatásra amit „Parisian Gallery” névre kereszteltek, kizárólag az Air France-KLM és a SkyTeam szövetség kiszolgálására. Ennek célja elsősorban a rövid és középtávú utak gyors összekapcsolása a hosszú távú repülésekkel. A műhold lehetővé teszi hat A380-as szuper jumbo egyidejű irányítását. A szövetségi stratégiát a két légitársaság a közös cégcsoport égisze alatt folytatta. Az egyik legfontosabb megállapodás a cégcsoport életében, hogy az Air France-KLM és az amerikai Delta Airlines közös megállapodást hozott létre, mely keretében a transz-atlanti járatait közösen fogják üzemeltetni, és amely során a bevételek és a költségek arányos mértékben kerülnek megosztásra. Alitalia az ezt követő évben csatlakozott a szövetséghez, ezzel létrehozva napjaink legnagyobb együttműködési szövetségét. Hasonló logika alapján született szövetség az Air France és a China Southern légitársaságok között a Párizs-Guanghzhou járatra vonatkozóan.
1.3.
AZ EGYES TAGVÁLLALATOK LÉTREJÖTTE
Mindkét légitársaságnak október 7.-ére esik a megalakulása. Elsőként a KLM alakult meg 1919ben Koninklijke Luchtvaart Maatschappij néven, akit az Air France követett 1933-ban öt francia légitársaság egyesüléséből (Air Union, Air Orient, Société Générale de Transport Aérien (SGTA), CIDNA and Aéropostale). Mindkét légitársaság a második világháborút megelőzően került megalapításra, így úttörő szerepet játszottak a civil repülés meghonosításában. 1920-ban a KLM végrehajtotta első repülését London és Amsterdam között egy Airco DH 16 típusú repülőgéppel, amit Jerry Shaw vezetett, a KLM első hivatalos pilótája. 1921-től kezdve aztán növekvő ütemben mutatta be járatait Amszterdam, Rotterdam, Brüsszel, Párizs és London között, majd később Bréma, Koppenhága és Malmö is elérhetővé vált.
4. oldal
1929-től aztán a KLM rendszeresítette a hosszú távú repülőutakat, összekapcsolva Hollandiát és Indonéziát, amely akkor holland gyarmat volt. Majd 1934-ben a holland légitársaság nyugatra tekintve transz-atlanti járatokat indított Amszterdam és Curaçao között Fokker F XVIII. típusú repülőgépeivel.
Mindeközben Franciaországban számos privát légitársaság kezdte meg pályafutását a kereskedelmi repülés terén, különös figyelmet szentelve a levélszállításnak. 1924-ben Jean Mermoze megtette a Toulouse – Barcelona utat a Pireneusok felett. Ezt követte a Casablanca – Dakar távolság valamint a sivatag átszelése 1926-ban, a rendszeres járatok Toulousse és a szenegáli Saint-Louis 1927-től, az Andok feletti járatok 1929-től, majd végül az első Atlanti-óceánt átszelő utak 1930-tól.
1.4.
1945 – 1960 KEZDETI LÉPÉSEK A VILÁGMÉRETŰ HÁLÓZAT FELÉ
A háborús idők alatt felfüggesztett repülési tevékenységet mindkét légitársaság újraindította. Franciaországban, mint sok más közérdekűnek tekintett vállalatot, az Air France-t is államosították. Már 1946-ban mind az Air France, mind pedig a KLM menetrend szerinti járatokat indított Európa és Észak-Amerika között, összekötve New York-ot Párizssal és Amszterdammal. Az útmegszakításokat is magukban foglaló repülőutak közel 24 óráig tartottak. Ezeken a járatokon DC4-es négymotoros repülőgépek szolgáltak, amelyek már kiállták a háborús idők próbáját és mintegy 40 utas szállítását tudták megoldani 360 km/h sebességgel.
5. oldal
Szinte egy időben az Air France és a KLM Lockheed típusú gépekkel egészítette ki flottáját, melyet az Air France 1947-ben avatott fel a Párizs New York útvonalon. Ezzel az út már csak tizenöt órán át tartott és már nem volt szükség megállásra a visszaút során. A két légitársaság ugyanazon repülőgéptípusokat üzemeltetve hasonló úti célokat kínált.
1958-ban bemutatták az új járatot Tokióba – a sarkvidéki úton át egy megállóval Anchorage-ben.
1.5.
1960 – 1980 A SUGÁRHAJTÁSÚ REPÜLŐGÉP FORRADALOM
A civil repülés fellendülésének nagymértékben gátat szabtak a propelleres gépek. Mindez teljesen megváltozott az első sugárhajtású gépek megérkezésekor az 1950-es évek végén.
6. oldal
Innentől kezdve az Atlanti-óceán átrepülési ideje nagymértékben lecsökkent az olyan gépeknek köszönhetően, mint a Boeing 707 és a Douglas DC-8, melyek 900 km/h sebesség fölött tudtak repülni. 1958-ban az Air France szolgálatba állította a Caravelle típusú gépeit az európai, majd az észak-afrikai és közel-keleti területekre, míg ezzel egy időben a Boeing 707-es gépeket beüzemelve a Párizs – New York távolság már nyolc óra alatt teljesíthető lett. Eközben a KLM a Douglas DC-8-as gépeket részesítette előnyben. Ezek az új repülőgépek teljesen új infrastruktúrát igényeltek. Az egyre tehetősebb utasok távoli úti célokat szerettek volna elérni. 1952-ben az Air France átköltöztette a légi bázisát a Le Bourget repülőtérről az Orly reptérre, majd 1961-ben beindította működését és üzemét Dél-Orley-ban. A trend nagyon hasonló volt Hollandiában is. 1967-ben a KLM elindította első járatát az Amszterdam melletti Schiphol repülőtérről. A repülőgépek egyre intenzívebb technikai fejlődése kéz a kézben járt az infrastruktúra fejlődésével, ami a légi forgalom és a légitársaságok fellendüléséhez vezetett. 1970-ben a KLM üzembe helyezte a Boeing 707-es típusú gépeit, melyek immár 500 utasnak tudtak helyet biztosítani a távoli úti célok felé. A széles repülőgép törzsek és a tömeges légi szállítás kora ezzel megkezdődött. Az Orly repülőtér immár nem volt képes kiszolgálni a jelenlegi keresletet, így az Air France átköltözött a Párizs – Charles de Gaulle 1-es terminálra, melyet a CDG 2 követett 1982-ben. 1976-ban az Air France bemutatta szuperszonikus gépét a Concorde-ot, elsőként a Párizs-Rio és a Párizs-Washington utakon, melyeket követett a Párizs-New York 1977-ben, mellyel 3 óra 45 perc alatt kötötte össze a két várost.
1.6.
1980 – 2000 AZ ELSŐ NEMZETI KONSZOLIDÁCIÓK
Az 1980-as évektől kezdődően a légtér gazdasági verseny színhelyévé vált azáltal, hogy a légi utazás egyre több és több ember számára vált elérhetővé. Szinte bármilyen úti cél elérhető volt bárkinek. 1989-ben a légi forgalom története során először egy szövetég jött létre. A KLM és az amerikai Northwest Airlines szövetséget kötött, hogy ügyfeleiknek kényelmes hozzáférést biztosítsanak mindkét hálózathoz. Az első “open skies” megállapodás 1991-ben jött létre Hollandia és az Egyesült Államok között, megengedve az összes KLM és Northwest Airlines Európát és az
7. oldal
Egyesült Államokat összekötő járatnak, hogy 1993-tól kezdődően közös vállalkozásként működjenek. 1990-ben az Air France az UTA-t vette át. A két légitársaság két évvel később összeolvadt, ezzel egy új csoportot hoztak létre, az Air Inter fő részvényesét, ami egy Franciaországon belüli járatokra specializálódott légitársaság volt, és amelynek 72%-át birtokolta. Hat évvel később az Air Inter-ből Air France Europe lett, még mielőtt az Air France 1997-ben átvette volna.
Az Air France 1999-ben nyitotta meg kapuit a magán befektetők előtt. Részvényei először 1999. február 22.-én szerepeltek a párizsi tőzsdén. A huszadik század utolsó évtizedében a KLM is megváltoztatta és módosította struktúráját. 1991ben megalapította helyi légitársaságát a KLM Cityhopper-t, összeolvasztva az NLM Cityhopper-t a Netherlines-szel, majd tovább növelte részesedését a Transavia-ban 40%-ról 80%-ra. Mindkét légitársaság most már egy széleskörű hálózatot tudhatott magáénak kombinálva a hosszú távú repüléseket a belföldi utakkal. Az egymást kölcsönösen kiegészítő együttműködés irányításának hatékonyabbá tételére a KLM 1992-ben létrehozta az első európai központot (HUB), hogy összekapcsolja a közép- és rövidtávú útjait a Schiphol reptéren keresztül. Az Air France ezzel lépést tartva a következő évben szintén létrehozott egy központot, hogy összekösse a közép- és hosszú távú járatait a Párizs-Charles de Gaulle reptéren keresztül.
8. oldal
1.7.
A CÉGCSOPORT REAKCIÓI A KIHÍVÁSOKRA
Az évtized végén jelentős krízisek nyomták rá bélyegüket a csoportra. 2009. június 1.-én a RioPárizs útvonalon közlekedő AF447-es járatot tragikus baleset érte, amely során az Atlantióceánba zuhant, majd 2010 áprilisában az izlandi vulkánkitörés okozta óriási hamufelhő okozott komoly veszteségeket a vállalatnak, mivel a repülőterek napokra kénytelenek voltak felfüggeszteni a repüléseket.
A globális gazdasági válság volt a következő olyan esemény, amely nagyon negatívan érintette a légi szállítási iparágat, amely során a forgalom és a bevételek drámaian visszaestek. A csoport hatékonyan igyekezett válaszolni ezekre a kihívásokra, első sorban a kínálat frissítésével valamint számos tevékenység átszervezésével. 2009 októberében az Air France elindította új premium voyageur kabin nevű szolgáltatását, amely egy közepes osztályú szolgáltatást fedett, ami az üzleti és a turista osztály között helyezkedett el. Decemberben a KLM kínálatában is helyet kapott egy új minőségi szint, az economy comfort osztály, mellyel egy időben a csoport kiegészítette flottáját az Airbus A380-assal. Ezek a szuper jumbo-k, elsősorban transz-atlanti és afrikai utakon teljesítenek szolgálatot. 2010 februárjától kezdődően a világon először, az Air France A380-asokkal napi járatot indított Johannesburgba. Az Air France KLM csoport (AFKL csoport) elkötelezetten támogatja a fenntartható fejlődést gazdasági, környezeti és társadalmi szempontokat is figyelembe véve. Az első ezzel kapcsolatos kiadvány 2005-ben látott napvilágot, amely részletesen bemutatta, hogy a két légitársaság milyen lépéseket tett a fenntartható fejlődés érdekében. 2005 szeptemberében a cégcsoport volt az egyetlen légitársaság a világon, amely szerepelt a Dow Jones Fenntarthatósági Index-én.
9. oldal
A csoport alapszabályában a humán erőforrással kapcsolatos kérdések szintén integrálásra kerültek, 2006 februárjában az Air France KLM létrehozta az európai munkástanácsot azzal a céllal, hogy informáljon és közvetítsen saját alkalmazottai felé a csoportra vonatkozó kérdésekre és nemzetközi problémákra vonatkozóan. A cégcsoport ezen kívül rengeteg környezetvédelmi kezdeményezést indított – elhasznált alkatrészek újrahasznosítása, könnyebb székek, kevesebb üzemanyagot igénylő repülési módok – csak, hogy néhányat említsünk ezek közül. A leglátványosabb ezek közül az a repülés volt, amelyet egy KLM Boeing 747-es úgy hajtott végre, hogy 50%-ban bio-, és 50%-ban normál üzemanyag keveréket használt.
1.8.
AZ AIR FRANCE-KLM SZÁMOKBAN
Az Air France-KLM csoport meghatározó szereplője a légi szállítás iparágnak. A csoport működteti a legnagyobb Európából induló hosszú távú járathálózatot. Az Air France-KLM 2012ben 77,4 millió utast, és 1,4 millió tonna rakományt szállított. A csoport flottája 573 repülőgépet számlál. Hálózata 243 úti célt kínál 103 országban a Párizs-Charles de Gaulle és AmszterdamSchiphol központjaiból. A „Flying Blue” törzsutas program 21 millió tagot számlálva vezető Európában. Partnereivel a Delta-val, és az Alitalia-val az Air France-KLM a legnagyobb transzatlanti hálózatot tudhatja magáénak a napi 250 repülőútjával. Az Air France és a KLM tagja a SkyTeam szövetségnek, amelynek másik 19 légitársaság is a tagja, így biztosítva egy világméretű hálózatot az utasaiknak több mint napi 15.500 repülőúttal,1000 úti cél felé 187 országban.
10. oldal
AZ AIR FRANCE-KLM ÁLTAL ÜZEMELTETETT JÁRATOK
A TÁRSASÁG FLOTTÁJA Hosszú távú légi utakon szolgáló géptípusok:
11. oldal
Közepes távú légi utakon szolgáló géptípusok:
Regionális utakon szolgáló géptípusok:
Szállítmányozásban résztvevő géptípusok:
A TÁRSASÁG ÁLTAL NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK
Légi utas szállítás
Légi teherszállítás
Repülőgép karbantartás és javítás
Egyéb szolgáltatások
12. oldal
1.9.
BUDAPESTI KÉPVISELETI IRODÁK
A légitársaságok szolgáltatásaikat általában képviseleti irodákon keresztül nyújtják. Ezek az irodák főként jegyértékesítést, légi áruszállítás szervezési tevékenységet végeznek. A légi szállítás ezen kiegészítő tevékenységei a légügyi egyezmények és az OECD Modell Egyezmény értelmében nem keletkeztetnek telephelyet és nem minősülnek kereskedelmi képviseletnek sem. Mind az Air France mind a KLM működtet képviseleti irodát Budapesten. A képviseleti irodák nem jogi személyek, ÁFA alanyok, de nem alanyai a társasági adónak.
A BUDAPESTI SHARED SERVICE CENTER
Az Air France-KLM fúziója magával hozta a működési és kereskedelmi folyamatok integrációjának igényét. A cégcsoport az eddig a jogi személyen belül a képviseleti irodákon keresztül végzett ügyviteli folyamatokra közös szolgáltató központokat kívánt létrehozni a munkafolyamatok egységesítése és a költséghatékonyság érdekében. A jogi összeolvadás anyavállalati szinten már 2004-ben megtörtént, azonban a két légitársaság pénzügyi támogató szervezetei még mindig külön, eltérő struktúrában dolgoznak. Ezt a helyzetet próbálták meg elméleti szinten megoldani egy Pénzügyi Funkcionális Transzformáció (FFTP) nevű projekt elindításával, amelynek 4 fő célkitűzése volt:
Egyszerűsíteni a cégcsoporton belüli munkavégzést a különálló, eltérő folyamatok és rendszerek harmonizációján keresztül
Elősegíteni a közös döntéshozói folyamatot a cégcsoporton belül
Egyszerűsíteni az új partnerek számára a cégcsoport pénzügyi folyamataihoz való csatlakozást
A pénzügyi funkciók hatékonyságának növelése a jogi és pénzügyi korlátok szem előtt tartása mellett.
13. oldal
A feltárt különbségekre és azok lehetséges üzleti hatásaira való tekintettel a stratégiai projekt kezdeményezői három nagyon lényeges javaslattal álltak elő:
1. További felügyelet kiépítése a közös tevékenységekbe (kereskedelem, IT) és az üzleti folyamatokba (szállítmányozás, E&M – Gépészeti és Karbantartási folyamatok), a csoport szintű ellenőrök szerepének és felelősségi körének meghatározása valamint közös ellenőrzési rendszer kiépítése 2. Egy nagy közös számviteli és controlling támogató rendszer létrehozása 3. Három közös shared service center létrehozása a folyamatok támogatására.
A pénzügyi folyamatok támogatására használt shared service center-ek alkalmazása jelenleg vezető pénzügyi trend, amit széleskörű szakmai tudás, piaci tapasztalat segít és támogat. A központok működését általában elemi részekre lebontott folyamatok szerint szervezik meg. A shared service centereket a közös, standardizált folyamatok és rendszerek teszik hatékonnyá, átláthatóvá. A folyamatokat figyelembe véve az a döntés született, hogy 3 közös shared service center-t hoznak létre, egyet a franciaországi Toulouse-ban, egyet az amszterdami Schiphol repülőtéren és egyet Budapesten. Szolgáltató központ Budapest A KLM úgy döntött, hogy a cégcsoport ügyviteli folyamatait támogató tevékenységét Budapesten központosítják. Ez a tevékenység kezdetben még csak többnyire kézi dokumentumok feldolgozását (repülőjegyek, poggyász túlsúly, stb.) valamint a BSP (Billing Settlement Plan) adatainak a feltöltését jelentette a KLM saját rendszereibe a képviseleti iroda keretein belül. A tevékenységi kör kiszélesítésre került bizonyos egyéb pénzügyi folyamatok területére, megjelentek az elektronikus rendszerek (pl. SAP-FI) és ezzel az ügyvitelt támogató szolgáltatás kezdte kinőni a képviseleti iroda kereteit. Az Air France ügyviteli feladatait mindeközben decentralizáltan az adott országok képviseleti irodái látták el. A támogató szolgáltatások pozitív tapasztalataira alapozva a cégcsoport elhatározta egy három fázisú terv megvalósítását, amelynek fő célja a szolgáltatás kiterjesztése az Air France légitársaságra és egy új, a képviseleti irodáktól elkülönült ügyvitel támogató szolgáltató központ létrehozása. Az első fázis a kapacitások és a tudásbázis létrehozásának fázisa volt, a második kísérleti fázisban a szolgáltatások néhány gondosan kiválasztott AF ország bevonásával kerültek tesztelésre. A harmadik, végső bevezetési fázis (go live phase) a fióktelep megalapításával vette kezdetét és a
14. oldal
projekt 2015 júliusában ért véget, amikorra az Air France minden képviseleti irodájának az ügyvitelt segítő szolgáltatását az FSSC BUD végzi azonos számítástechnikai alapokon és azonos folyamatok mentén.
A 2014-ben életbe lépett szolgáltatási szerződés szerint az FSSC BUD tevékenysége az alábbi szolgáltatásokat öleli fel:
A vevői számlák egyeztetésének folyamata: o
az értékesítés összevezetése a kifizetésekkel (készpénzes értékesítés, közvetlen és közvetett vevők), az adott külföldi egység gazdasági vezetője (továbbiakban local controller, LC) utasításainak végrehajtása a belső szabályzatnak megfelelően
o
számlázási adatok bevitele és a vevők pozícióinak rögzítése az LC vagy más AFKL részlegek utasításainak megfelelően
o
a helyi hitelkártyák és kifizetések előrögzítése és összevezetése
o
az összevezetett korosított kinnlevőségek kimutatása a vevői számlák kezelését végző csoport számára
o
MPO szolgáltatások
bejövő tranzakciók egyeztetése értékesítő rendszer (SIRAX) és az SAP főkönyvi számláival szemben
bankkivonatok napi előrögzítése
bankkivonatok napi egyeztetése a pénzügyi kimutatásokkal és a treasury jóváírásaival
utalások kifizetési határidejének egyeztetése
eltérések kezelése
az összevezetések napi egyeztetése a SIRAX értékesítési / jóváírási rendszerében
SOX ellenőrzések, ahogyan az ügyfél meghatározza
zárási
dokumentumok
készítése
jóváhagyásra
minden
hónap
5.
munkanapjáig az AF részére
beszedési megbízások meghiúsulása esetén a call center értesítése, aki szükség szerint kapcsolatba lép a KLM és az AF visszaélések osztályával a jegyek felfüggesztése miatt
15. oldal
Szállítói számlák egyeztetésének folyamata: o
a kifizetések szkennelése (ha releváns), kódolása és előrögzítése
Főkönyvi könyvelés egyeztetésének folyamata: o
készpénz és bankbizonylatok, illetve bejövő bankkivonatok előrögzítése
o
kifizetések egyeztetése a kapcsolódó főkönyvi számlákkal
o
az elutasított szállítói kifizetések lekövetése a bankban
o
a hónap végi záráshoz kapcsolódó províziók előrögzítése az LC és az AFKL központ utasítása szerint
o
készpénzkifizetések előrögzítése
o
az országokból kapott bérszámfejtési adatok előrögzítése és feladása a főkönyvi könyvelés felé
o
Forrásadó és ÁFA adatok előrögzítése és összevezetése az LC jóváhagyása alapján, igény esetén az adóbevallás input adatainak előkészítése
o
havi bank egyeztetés
o
Főkönyvi könyvelés záró értékeinek előállítása, egyeztetése és lekommunikálása az LC számára (t.i. a vevő cégek kódjai alapján a különböző főkönyvi számlák értékeinek kimutatása a különböző könyvelési időszakokra felosztva a zárási időszakon belül (csak AF részére))
Egyéb szolgáltatások o
ha az ügyfél egyéb szolgáltatást igényel ez a szolgáltatási szerződés melléklettel való kiegészítésével lehetséges
o
Visszatérítés és visszaélések kezelése nevű szolgáltatást is tervez hosszútávon az AF számára a szolgáltatási központ külön szolgáltatási szerződés alapján.
A budapesti szolgáltató központnak az FFTP projektben meghatározott csoport szintű szerepe lesz a gazdasági összeolvadás, egységesítési folyamat következményeként, beleértve az Air France és leányvállalatainak történő szolgáltatást is. A szolgáltató funkció 2014-től a KLM légitársaság bejegyzett fióktelepeként működik, azonban soha sem fog kereskedelmi tevékenységet végezni és nem lesz aláírási joga a KLM és Air France nevében. A tevékenységét kizárólag az AFKL vállalatcsoport tagjainak nyújtja.
16. oldal
