E-munkavédelem. Szakmai folyóirat. Tartalom március XIV. évfolyam 3. szám. Munkabiztonság Munkabaleseti helyzet 2015

2016. március  |  XIV. évfolyam  3. szám

E-munkavédelem Szakmai folyóirat

Tartalom Munkabiztonság • Munkabaleseti helyzet 2015

A hónap témája

• Helyiségek, munkahelyek mesterséges világítása

Kitekintő

• Ismét ölt a szén-monoxid

Jogszabályok Szabványok Egy munkabaleset tanulságai • A rakodólap nem pódium

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk

• Meddig érvényes az egészségügyi kiskönyvbe tett orvosi bejegyzés? • Milyen előírás vonatkozik egy raktár fűtésére?

Tisztelt Előfizetőnk!

Ajánló

Az online szolgáltatás egyedi jelszóval érhető el a www.munkavedelemszaklap.hu weboldalon!

Március havi optimum tartalom

A jelszavakat e-mailben küldtük el, illetve kérhető az Ügyfélszolgálattól is. Ügyfélszolgálat Tel.: 06 (1) 273-2090 E-mail: [email protected]

• Hogyan készüljünk a munkavédelmi ellenőrzésre – a cikksorozat II. része A cikket optimum előfizetőink el­olvashat­ják a www.munkavedelemszaklap.hu web­oldalon.

Szerző: Kálmán László A kézirat lezárásának dátuma: 2016. február 22.

Munkabiztonság Munkabaleseti helyzet – 2015 A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztálya a honlapján közzétette a 2015. évi munkabaleseti statisztikát, amely a 2016. január 8-ig beérkezett és nyilvántartásba vett munkabaleseti jegyzőkönyvek összesített feldolgozott adatait tartalmazza. A tájékoztatóban csak a munkavédelmi hatóság hatáskörébe tartozó balesetek adatai szerepelnek, így a három napot meghaladó munkaképtelenséget, illetve a halált okozó munkabalesetek. A statisztika részletes – számszerű – adatokat tartalmaz a nemzetgazdaság egésze tekintetében a munka­ balesetek: • az elmúlt 5 év baleseti számairól (2011–2015), • megyék (főváros) szerinti területi megoszlásáról, • munkaképtelenség időtartama szerinti megoszlásáról, • munkáltatói létszám nagyságára jellemző kategóriák szerinti megoszlásáról, • munkavállalói korcsoportok alapján történő megoszlásáról, • nemzetgazdasági áganként, valamint TEÁOR szerinti szakáganként való megoszlásáról, • gazdálkodási formák szerinti megoszlásáról, • valamint tájékoztatást ad a munkabalesetekkel kapcsolatos munkavédelmi felügyelői intézkedésekről. A munkabaleseti statisztika adataiból néhányat – a munkavédelmi helyzet megítélése szempontjából releváns adatokat – kiemeltünk, ezeket a középtávú tendenciák bemutatása érdekében 5 évre visszamenőleg mutatjuk be.

A munkabalesetek a következők szerint alakultak: Munkabalesetek

17 295

17 025

17 222

19 661

21 088

158

140

187

172

173

80

62

75

78

84

súlyos csonebből: kulás

30

35

39

33

27

egyéb súlyos

48

43

73

61

62

Összes munkabaleset súlyos halálos Ebből:

2011 2012 2013 2014 2015

Az előbbiekből levonható, hogy a munkabalesetek előfordulásának gyakorisága 2012 óta folyamatosan kedvezőtlen: • a munkabalesetek gyakorisága folyamatosan növekedett (23,8%), • a növekedés gyakorlatilag a halálos munkabalesetekre is jellemző (35,4%) • egyedül a súlyos munkabaleseteknél tapasztalható kedvező változás. Az előző évhez viszonyítva 2015. évben: • a munkabalesetek száma 7,3%-kal nőtt, ebből: − a súlyos munkabalesetek száma 0,6 %-kal nőtt, − a halálos kimenetelű munkabalesetek száma 7,7%-kal nőtt, − a súlyos csonkulásos munkabalesetek száma 18,2%-kal csökkent, − az egyéb súlyos kimenetelű munkabalesetek száma 1,6%-kal nőtt. Gyakorlatilag kimondható, hogy 2015. évben – az előző évhez viszonyítva – a munkabalesetek jellemző számadatai kedvezőtlenek, több munkabaleset következett be és a tragikus kimenetelű balesetek száma is növekedett. Tehát a mun­kabaleseti helyzet továbbra is kedvezőtlen ­tendenciájú.

2 2 0 1 6 . m á r c i u s , X I V. é v f o l y a m 3 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

A munkabalesetek számának összehasonlítására az 1000 főre jutó munkabalesetek számát vettük figyelembe. Ez tekintetbe veszi a munkáltatói létszám alakulását. Megállapítható, hogy a munkabalesetek számának növekedése meghaladta a munkavállalói létszám emelkedését. A munkavállalói létszám adatai a KSH statisztikájából származnak.

Év

Munkavállalói létszám (e fő)

1000 főre jutó Munka­balesetek munkabalesetek száma száma

Az egy halálos kimenetelű balesetre jutó balesetek száma mutatja, hogy pl. a fővárosban minden 599-dik baleset volt halálos következményű. A felsoroltaknál kevesebb munkabalesetet produkáló területi egységekre általában jellemző, hogy a bekövetkezett munkabalesetek és a halálos kimenetelű munkabalesetek száma is növekedett. Néhány példa az előbbiekre. Összes munka­ baleset

Ebből halálos munkabaleset

2014

2015

2014

2015

2011

3759,0

17 295

4,60

2012

3827,2

17 025

4,44

2013

3892,8

17 222

4,42

Hajdú-Bihar

729

810

4

6

2014

4100,8

19 661

4,79

Heves

588

655

1

4

2015

4221,3

21 088

4,99

Komárom Esztergom

941

972

3

5

Somogy

584

621

1

5

Zala

315

456

3

6

Csongrád

659

807

1

3

Megye

A statisztika a munkabalesetek gyakoriságát megyénkénti – beillesztve a fővárosban és külföldön bekövetkezett eseteket is – bontásban mutatja be. Kiemelve az összes és a halálos baleseteket, a legtöbb munkabalesetet „produkáló” hat területi egység – és hozzátéve a külföldön bekövetkezett munkabaleseteket – a következő volt. Összehasonlításként a 2014. évi adatokat is mellétettük.

Megye

Összes munka­ baleset

Ebből halálos Összes/halálos munka­ munkabaleset baleset

2014 2015 2014 2015

2014

2015

Főváros

3518 3594

10

6

352

599

Pest

2005 2112

12

5

167

422

Győr-MosonSopron

1350 1340

4

2

337

670

Fejér

1169 1331

7

5

167

266

Bács-Kiskun

1148 1026

5

3

279

342

Borsod-Abaúj1115 1345 Zemplén

4

2

258

672

Külföld

6

13

124

368

494

478

A hat területi egység – 2014. évhez viszonyítva – nem változott. Szembetűnő, hogy Fejér és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék kivételével a munkabalesetek száma gyakorlatilag nem emelkedett, a halálos munkabalesetek száma pedig csökkent. A hat területi egységnél összességében 443 balesettel több következett be, mint 2014. évben. Az is megfigyelhető, hogy a halálos munkabalesetek száma 54,9%-kal – tehát jelentősen – csökkent. Jelentősen nőtt – több mint kétszeresére – a külföldön bekövetkezett halálos munkabalesetek száma.

A munkabaleseti statisztika – a munkavédelmi hatóság szakmai vezetése által meghatározott egyedi csoportosítás sze­rinti – nemzetgazdasági ágazatokra lebontott adatai alapján a legtöbb munkabaleset a gépipar, a feldolgozóipar, a kereskedelem és a szállítás, raktározás során következett be, amelynek részletes adatai – öt évre visszamenőleg – a következő.

Ágazat

Munkabalesetek száma 2011

2012

2013

2014

2015

Gépipar

3348

3214

3317

3632

4195

Feldolgozóipar

2903

2773

2944

3436

3612

Kereskedelem

2278

2180

2081

2255

2415

Szállítás, raktározás, 2095 posta, távközlés

2114

2207

2641

2726

A munkabalesetek növekedése a felsorolt ágazatok mindegyikére jellemző. A halálos következményű munkabalesetek gyakorisága azt mutatja, hogy az évek során nem változott a különösen veszélyes foglalkozási ágazatok listája. A • • • • • • •

legtöbb halálos kimenetelű munkabaleset továbbra is: az építőiparban, a szállítás, raktározás során, a feldolgozóiparban, a kereskedelemben, a mezőgazdaságban, a gépiparban, valamint az igazgatás, az oktatás területén következett be.

3 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 6 . m á r c i u s , X I V. é v f o l y a m 3 . s z á m

Ágazat

Munkabalesetek száma 2011

2012

2013

2014

2015

Építőipar

18

18

25

18

25

Szállítás, raktározás, posta, távközlés

11

10

10

13

21

Feldolgozóipar

6

4

3

10

6

Kereskedelem

6

5

5

7

7

Mezőgazdaság

14

13

14

6

5

Gépipar

8

3

2

5

5

Igazgatás, oktatás

2

4

3

4

4

Az építőiparban történt a legtöbb halálos munkabaleset. A szállítás és a raktározásnál a nagymértékű növekedés – véleményem szerint – egy elemzést megérdemelne. A munkavédelmi hatóság intézkedései a munkabalesetekkel kapcsolatban 2013

2014

2015

17 222

19 961

21 088

2 681

2 877

2 515

574

537

419

használatot felfüggesztő határozatok száma:

82

99

82

foglalkoztatástól eltiltó határozatok száma:

24

27

16

tevékenység felfüggesz­­ tése:

88

145

127

munkavédelmi bírság kiszabása:

142

178

148

kiszabott munkavédelmi bírság összege (m Ft):

52,4

80,0

56,4

3

5

2

Feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvek száma Felügyelői intézkedések száma

Ebből:

hiányosságokat meg­ szün­tető határozatok száma:

bűnvádi feljelentések száma:

A munkáltatók általában nem szeretik a munkavédelmi hatóság ellenőrzéseit, hiszen az ellenőrzések 2015. évben a munkáltatók 81,7%-ánál tapasztaltak munkavédelmi szabálytalanságot, és a hiányosságok megállapítását általában szankciók követik.

A munkabalesetek gyakorisága 2012 óta növekvő tendenciájú, a munkavédelmi ellenőrzésekről készült hatósági statisztika a hatósági ellenőrzések számának csökkenését mutatja. A munkabaleseti jegyzőkönyvek adatainak statisztikai feldolgozása számos további adat, összefüggés kimunkálását, megállapítását tenné lehetővé, amelyek tanulságait az ágazatokkal, munkáltatókkal, munkavállalókkal, a munkavédelmi szakemberekkel érdemes lenne rendszeresen megosztani.

A hónap témája Helyiségek, munkahelyek mesterséges világítása Az ember az őt körülvevő világ információinak mintegy 80–90%-át optikai úton szerzi meg, ezért a munkahely megvilágításának optimalizálása, a jó megvilágítás biztosítása az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinél alapvető követelményt jelent, a munkahelyek megvilágításának minősége nagyban befolyásolja a munkavégzés hatékonyságát is. Világítási klíma megnevezéssel jelöljük azoknak az élettani és lélektani hatásoknak az összességét, amelyeket a világított helyiségekben a fény, a szín és a helyiség méretei, formája együttesen vált ki az ott tartózkodó emberből.

Mivel a világítási klíma az ember közérzetének jelentős tényezője, célszerű megismerni azokat az alapvető követelményeket, összefüggéseket, amelyek a kedvező közérzet megteremtésének elősegítéséhez szükségesek. A jó világítás biztosítása érdekében több szempontot kell, illetve célszerű figyelembe venni: • a látási feladatot, amit alapvetően a tárgy mérete, anyagának optikai tulajdonsága, a tárgy és környezete közötti geometriai és kontrasztviszonyok határoznak meg, • az emberi szem fényigényét, ami jelentősen függ az életkortól is, • a megvilágítás munkateljesítményre gyakorolt hatását, amely a megvilágítás növelésével kezdetben jelentősen, majd kisebb mértékben nő, illetve csökken a gyártási hibák, a nem megfelelőségek száma, • a megvilágítás biztonsági vonatkozásait, a megvilágítás növelése gyakorlatilag a kockázatok csökkentésével jár, a munkabalesetek gyakoriságát kedvezően, de tendenciájában csökkenően befolyásolja, • a megvilágítás és a relatív fáradtság közötti kapcsolatot, amely szerint a megvilágítás növelésével kezdetben jelentősen csökken a relatív fáradtság, majd kisebb mértékben újra nő.

4 2 0 1 6 . m á r c i u s , X I V. é v f o l y a m 3 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

Az előbbiekből következik, hogy a jó munkahelyi megvilágítás biztosításához a munkáltatóknak a jogszabályi követelmények biztosításán túlmenően: • egyrészt nem elhanyagolható gazdasági érdekei fűződnek (teljesítménynövekedés, biztonsági színvonal növeke­ dése), • másrészt optimális megvilágítást célszerű alkalmazni, mert a túlzott megvilágítás hatékonysága megkérdőjelezhető, az elvárt eredményt nem hozza meg. Jelenleg a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együttes rendelet szabályozza a zárttéri és szabadtéri munkahelyek mesterséges megvilágításának követelményeit.

A rendelet alapján: • az állandó munkavégzésre szolgáló munkahelyeken a munkavégzés jellegének és körülményeinek, a helyiség rendeltetésének és az ott végzett tevékenységnek megfelelő világítást kell biztosítani, • a zárttéri világítás mennyiségi és minőségi jellemzőit az MSZ EN 12464 -1:2003 szabvány, • a szabadban kialakított munkahelyek és közlekedési utak közepes megvilágítási értékeit a 3/2002. (II. 8.) SzCsM– EüM együttes rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. A belső téri világítás mennyiségi és minőségi jellemzőit tartalmazó MSZ EN 12464 -1: 2003 jelű szabvány részletesen leírja a világítástervezési követelményeket és feltételeket, mint például: • a megvilágítást és az egyenletességet, a közvetlen környezet megvilágítását; • a rontó és a zavaró káprázást és a védekezés lehetőségét; • a fényszín és a színvisszaadás követelményeit; • a sztroboszkóphatás kiküszöbölését; • az avulási tényező figyelembevételét; • az energetikai szempontokat; • a képernyős munkaállások megvilágítási követelményeit; • valamint táblázatos formában rendszerezi a belsőtéri munkahelyek helyiségeit, a belső tér jellege, feladat vagy tevékenység szerint meghatározza a világítási követelményeket. A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együttes rendelet az előbbieken túlmenően előírja, hogy: • a belsőtéri mesterséges világítás világítástechnikai jellemzőinek megfelelőségét rendszeresen ellenőrizni kell, • valamint biztonsági világítást kell biztosítani olyan munkahelyeken, ahol a mesterséges megvilágítás váratlan megszűnése veszélyeztetheti a munkavállalókat. A világítási követelményeket a következő igényeknek való megfelelés határozza meg:

• a vizuális komfort, amely a munkavállalóknak jó közérzetet teremt, ez közvetve nagyobb termelékenységhez is hozzájárul, • a látási teljesítmény, amely lehetővé teszi a munkavállalóknak a látási feladat elvégzését, még nehéz körülmények között és hosszabb időn keresztül, • valamint a biztonság. A világítási környezetet meghatározó fő jellemzők: • a fénysűrűség eloszlása, • a megvilágítás, • a káprázás, • a fény iránya • a fényszín és a színvisszaadás, • a villogás, • a természetes fény. A megvilágítás és annak eloszlása a munkaterületen és környezetében döntő hatással van arra, hogy egy személy milyen gyorsan, biztonságosan és kényelmesen képes a látási feladatot észlelni és végrehajtani. A munkahelyek megvilágításának megfelelőségét, a szükséges megvilágítás értékét: • a végzett tevékenység jellege (a látási feladat), • a munkakörnyezetben lévő tárgyak fényvisszaverési tulajdonságai, • valamint a tárgyak és a háttér közötti kontraszt figyelembevételével kell megválasztani. A megvilágítást növelni kell, ha: • a látási feladat kritikus, • az esetleges hibák kijavítása költséges, • a pontosság vagy a nagyobb hatékonyság nagyon fontos, • a munkavállalók vizuális képességei gyengébbek az átlagosnál (pl. idősödő korosztály), • a munkafeladat részleteinek mérete vagy kontrasztja ­kicsi, • a feladatvégzés időtartama szokatlanul hosszú. A jó megvilágítás biztosítása érdekében a közvetlen környezet megvilágítását a munkaterület megvilágításához kell illeszteni, mert a munkaterület körül létrejövő nagy megvilágítási eltérések kényelmetlenséget okozhatnak. A szükséges megvilágítás erőssége általános világítással és helyi világítással, illetve ezek kombinációjával érhető el. A két megvilágítás együttes alkalmazásának általában hatékonysági és energiagazdálkodási okai vannak.

Az általános megvilágítást általában a helyiségek, munkaterületek megvilágítására alkalmazzák, azonban a látási igény a látási feladattól függően, pl. a gépek, berendezések kezelőfelületein, a megmunkálási felületeken, a munkapadok síkjában, a munkatérben eltérő – általában nagyobb megvilágítást – követelményeket igényel.

5 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 6 . m á r c i u s , X I V. é v f o l y a m 3 . s z á m

Az általános és helyi világítás együttes alkalmazásakor a világítási paramétereket össze kell hangolni (megvilágítás aránya, egyenletessége stb.). Káprázásnak nevezzük azt az érzetet, amelyet a látótérben lévő nagy fénysűrűségű területek hoznak létre, és ezeket zavaró vagy látást rontó káprázásként érzékeljük. Belsőtéri munkahelyeken a zavaró káprázást elsősorban a túlzottan nagy fénysűrűségű lámpatestek és ablakok okozhatják. Ha a világítás megfelel a zavaró káprázás határértékeinek, akkor a rontó káprázás általában nem okoz gondot. A káprázás általában csökkenthető a világítótestek megfelelő magasságú elhelyezésével, a fényforrások ernyőzésével, valamint a fényforrások megfelelő fényterelő rácsokkal történő ellátásával.

Kitekintő Ismét ölt a szén-monoxid „Három ember lett rosszul péntek hajnalban Budapesten, a XVIII. kerületben, az Erdősáv utcában. A helyszínre riasztott fővárosi tűzoltók méréseket végeztek a kétemeletes családi házban és kimutatták a mérgező gáz jelenlétét a levegőben” – olvasható a Tuzoltosag.info február 19-i híradásában. Sajnos ez évben is többször került – az előbbihez hasonló – a híradások középpontjába a lakó- és egyéb épületekben bekövetkezett szén-monoxid-mérgezések, amelyek nem ritkán halálos következménnyel jártak. A szén-monoxid a szénalapú tüzelőanyagok (fa, faszén, szén, fűtőolaj, paraffin, benzin, földgáz, propán, bután) tökéletlen égése során keletkezik. Szén-monoxid-mérgezést okozhat: • hibás vagy rosszul karbantartott kazán, kandalló, gázkonvektor vagy kémény, • égéstermék nem megfelelő elvezetése, eltömődött füstcső, • bármilyen hibásan működő főző- és fűtőberendezés, • elégtelen szellőzés, hermetikusan záródó nyílászárók, ha a fűtőkészülék (pl. szieszta kályha) a helyiség belső levegőjét használja, • zárt térben működtetett benzines kisgépek (pl. lánc­ fűrész, hajómotor), • aggregátorból, gépjármű motorjából érkező kipufogógáz.

A megelőző intézkedések ellenére évről évre növekszik a szén-monoxid-mérgezések száma, amely az intézkedések

nem kielégítő hatékonyságát is mutatja. 2015. évről nem találtunk nyilvános adatokat. Év

Esetszám

Sérült

Halálos követ­ kezmény

2012

191

235

14

2013

342

375

13

2014

430

355

12

Minden szén-monoxid-mérgezés körülményeit a Katasztrófa­ védelem vizsgálja ki. A Katasztrófavédelem megvizsgálja, hogy a tulajdonos vagy a közszolgáltató felelős-e a bekövetkezett eseményért.

A mérgezések jellemző okai: • szellőzés nélküli vagy rosszul szellőző helyiségben használt tüzelőberendezés, • a tüzelőberendezéssel párhuzamosan működtetett elszívó (konyha, fürdőszoba), • eldugult, repedt falú égéstermék-elvezető.

Jogszabályok Megjelent jogszabályok 5/2016. (I. 22.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet, valamint az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 36/2015. (III. 6.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: 2016. 01. 23., 2017. 01. 01. 3/2016. (I. 22.) EMMI rendelet az új pszichoaktív anyaggá minősített anyagokról vagy vegyületcsoportokról ­szóló 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet és a várandósgondozásról szóló 26/2014. (IV. 8.) EMMI rendelet módosításáról Hatályos: 2016. 01. 25. 8/2016. (II. 9.) Korm. rendelet az egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról Hatályos: 2016. 02. 17., 2016. 03. 02., 2016. 03. 11. Módosítás: 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Nemzeti Közlekedési Hatóságról. 66/2007. (IV. 4.) Korm. rendelet a közúti szállítást végző egyes járművek személyzete vezetési és pihenőidejének ellenőrzéséről. Hatályos: 2016. 03. 02.

6 2 0 1 6 . m á r c i u s , X I V. é v f o l y a m 3 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról Hatályos: 2016. 03. 02., 2016. 03. 11. 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról 176/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról Hatályos: 2016. 02. 17. 10/2016. (II. 9.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, valamint a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: 2016. 03. 10.

20/2016. (II. 11.) Korm. rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: 2016. 02. 19. 8/2016. (II. 11.) FM rendelet egyes agrár tárgyú miniszteri rendeletek közigazgatási bürokráciacsökkentéssel ös�szefüggő módosításáról Hatályos: 2016. 02. 19. Módosítás: 15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról 83/2003. (VII. 16.) FVM rendelet a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól 1040/2016. (II. 11.) Korm. határozat a közfoglalkoztatás 2016. évi céljairól és a közfoglalkoztatás szempontjából kiemelt települések meghatározásáról Hatályos: 2016. 02. 12.

Szabványok Munkabiztonságot/tűzvédelmet érintő nemzeti szabványok közzététele a Szabványügyi Közlöny 2016. februári száma alapján. A szabványok és a szabványkiadványok szerzői jogi védelem alatt állnak. A szabványok és a szabványkiadványok szövegének felhatalmazás nélküli másolása, sokszorosítása, illetve a szerzői jogok bármilyen módon való megsértése jogszabálysértő magatartás, amelynek összes következményét a jogsértést elkövetőnek kell viselnie.

FIGYELEM!

A szürke mezőben lévő szabványok angol nyelven kerültek kiadásra

Az idegen nyelvű szabvány magyar nyelvű változata nem egyszerűen a forrásszabvány fordítása, hanem a fordítás alapján a szabvány magyar nyelvi értelmezésével a forrásszabvány tartalmát pontosan visszaadó, azzal azonos, a magyar szabványrendszerbe és a jogszabályi környezetbe illesztett magyar nemzeti szabvány.

1. MSZ

13015:2001+A1:2009

Felvonók és mozgólépcsők karbantartása. A karbantartási utasítások követelményei – Az MSZ EN 13015:2002 helyett –

2. MSZE

13020:2016

Készelemes fém munkaállványok létesítésének, használatának és bontásának követelményei

3. MSZ EN

71-5:2016

Gyermekjátékszerek biztonsága. 5. rész: Kémiai játék(készletek) a kísérletező készletek kivételével – Az MSZ EN 71-5:2013 helyett –

4. MSZ EN

1459-2:2016

Terepjáró targonca. Biztonsági követelmények és igazolásuk. 2. rész: Változtatható kinyúlású forgó felsővázas targoncák

5. MSZ EN

1674:2016

Élelmiszeripari gépek. Tésztanyújtó gépek. Biztonsági és higiéniai követelmények – Az MSZ EN 1674:2000+A1:2010 helyett –

6. MSZ EN

12331:2016

Élelmiszeripari gépek. Húsdarálók. Biztonsági és higiéniai követelmények – Az MSZ EN 12331:2003+A2:2010 helyett –

7. MSZ EN

12895:2016

Ipari targoncák. Elektromágneses összeférhetőség – Az MSZ EN 12895:2001 helyett, amely azonban 2017. 09. 30-ig még érvényes –

8. MSZ EN

13594:2016

Védőkesztyűk motorkerékpárosoknak. Követelmények és vizsgálati módszerek – Az MSZ EN 13594:2003 helyett, amely azonban 2017. 08. 31-ig még érvényes –

9. MSZ EN

13870:2016

Élelmiszeripari gépek. Vágó- és daraboló gépek. Biztonsági és higiéniai követelmények – Az MSZ EN 13870:2005+A1:2010 helyett –

7 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 6 . m á r c i u s , X I V. é v f o l y a m 3 . s z á m

10. MSZ EN

14388:2016

Közúti zajárnyékoló berendezések. Előírások – Az MSZ EN 14388:2005 helyett, amely azonban 2017. 06. 30-ig még érvényes –

11. MSZ EN ISO 4210-6:2016

Kerékpárok. A kerékpárok biztonsági követelményei. 6. rész: Váz- és villavizsgálati módszerek – Az MSZ EN ISO 4210-6:2014 helyett –

12. MSZ EN ISO 9972:2016

Épületek hőtechnikai viselkedése. Épületek légáteresztő képességének meghatározása. Túlnyomásos eljárás – Az MSZ EN 13829:2001 helyett –

13. MSZ EN ISO 11611:2016

Hegesztéshez és rokon eljárásokhoz használatos védőruházat – Az MSZ EN ISO 11611:2008 helyett –

14. MSZ EN ISO 11612:2016

Védőruházat. Hő és láng ellen védő ruházat. Minimális teljesítménykövetelmények – Az MSZ EN ISO 11612:2009 helyett –

15. MSZ EN ISO

12312-1:2013/ A1:2016

Szem- és arcvédelem. Napszemüvegek és hasonló szemvédők. 1. rész: Általános használatú napszemüvegek – Az MSZ EN ISO 12312-1:2013 módosítása –

16. MSZ EN ISO 14116:2016

Védőruházat. Láng elleni védelem. Korlátozott lángterjedésű anyagok, anyagösszeállítások és ruházat – Az MSZ EN ISO 14116:2008 helyett –

17. MSZ EN ISO 16231-2:2016

Önjáró mezőgazdasági gépek. Stabilitásértékelés. 2. rész: A statikus stabilitás és a vizsgálati eljárások meghatározása

18. MSZ EN ISO 17621:2016

Munkahelyi levegő. Rövid idejű vizsgálócsöves mérési rendszerek. Követelmények és vizsgálati módszerek – Az MSZ EN 1231:1999 helyett –

19. MSZ EN ISO

28927-5:2009/ A1:2016

Hordozható motoros kéziszerszámok. A rezgéskibocsátás értékelésének módszerei. 5. rész: Fúró és ütve fúró gépek – Az MSZ EN ISO 28927-5:2010 módosítása –

Visszavont szabványok • MSZ CR 13841:2000 Munkahelyi levegő. A referencia-időszak hatásának tudományos alapokon való leírása az expozíciós adatok bemutatására

Egy munkabaleset tanulságai A rakodólap nem pódium 1. A munkabaleset előzményei, tényállás A több mint 15 éves múlttal rendelkező, 200-210 munkavállalót foglalkoztató, három telephellyel rendelkező, ömlesztettáru-kiszereléssel, -csomagolással, -raktározással, -expediálással foglalkozó O. G. Kft. a saját állományú munkavállalói mellett munkaerő-kölcsönzőn keresztül – elsősorban segédmunkához, takarításhoz – kölcsönzött munkaerőket is foglalkoztatott. Az O. G. Kft. egyik – valamivel több, mint ötven munkavállalót foglalkoztató telephelyén – dolgozott I. A., a munkaerő-kölcsönző által biztosított, takarítással megbízott munkavállaló. A baleset napján a munkavállaló – I. A. – feladata a műszakvezető által kijelölt előkészítő üzemcsarnokhoz kapcsolódó folyosó csempeburkolatú falainak tisztítása – lemosása –, valamint ezt követően a padozat felmosása, csúszásmentessé tétele volt.

A 20 m hosszú 8 m széles csarnok „D”-i oldalán húzódott végig egy 2,5 m széles folyosó. Az üzemi technológia szerint a folyosó „K”-i végénél történt csarnokba a különböző anyagok beszállítása, míg a másik – Ny”-i – végén a kiszállítás. A folyosó a „K”-i oldalon egyetlen kijárattal rendelkezett. A termékek ki- és beszállítása elsősorban egységrakományképző eszközök segítségével – rakodólap, rekesz, konténer – történt, melyeket a telephelyen Toyota 8FBMK16T típusú emelővillás targoncával, illetve a csarnokon belüli kis távolságon BT Lifter LHM 230 típusú alacsonyemelésű hidraulikus kézi palettázóval (békával) mozgatták. A üres rakodólapokat (palettákat) részben a folyosó csarnok felőli (ablaksorral szembeni) oldalán tárolták, hogy a belső üzemi térben ne gátolja a mozgást, a technológiai folyamatokat. A folyosón a 900 mm széles „tárolósávot” folyamatos sárga vonallal jelölték. A 3,5 m magas csempézett falfelület tisztításához I. A. a hypós vizet 2×150 cm-es teleszkópos nyéllel ellátott ablakvizező huzattal hordta fel a felületre, majd gumiéles ablak­

8 2 0 1 6 . m á r c i u s , X I V. é v f o l y a m 3 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

lehúzót használt a „leszárításhoz”. Mintegy 8 méter hosszúságú falfelületet már megtisztított, mikor a továbbhaladást a rakodósávon belül egymás mellé elhelyezett, hat és egy nyolc darabból álló MÁV-EUR jelzésű rakodólaprakat akadályozta. Ahhoz, hogy a teljes falfelületet meg tudja tisztítani, a rakodólapokat (palettát) a már megtisztított falsíkhoz át kellet helyezni. I. A. elmondása szerint az emelővillás targoncával éppen ekkor anyagot szállított be az O. G. Kft. egyik targoncavezetője a csarnokba. I. A. megkérte a targoncavezetőt, ha végez a szállítással, helyezze át az útban lévő raklapokat. Amíg a targonca bement a csarnokba, I. A. felmászott a 6 darabból álló rakodólaprakatra, hogy a csempét benedvesítse. A felület nedvesítése közben a 8 palettből álló rakat irányába lépett, ekkor megbillent, egyensúlyát veszítette és a folyosó padozatára zuhant. Súlyos életveszélyes fejsérüléssel szállították a mentők kórházba, ahol a gyors orvosi beavatkozásnak is köszönhetően sikerült az életét megmenteni.

2. A munkabaleset észlelése, a belső információ A munkabalesetnek szemtanúja nem volt. A földön fekvő I. A. testét a csarnokból a targoncával kikanyarodó R. T. látta meg először. Leszállva a targoncáról, mobiltelefonjáról azonnal értesítette a mentőket, majd a csarnokban dolgozó műszakvezetőt hívta segítségül. A műszakvezető – M. Ö. – haladéktalanul értesítette a telepvezetőt, aki értesítette a Kft. ügyvezetőjét. A televezető a Kft. vezetőjének értesítését követően szólt a Kft. munkavédelmi feladatok ellátásával megbízott munkatársának. A műszakvezető a bekövetkezett munkabalesetről tájékoztatta a telephely munkavédelmi képviselőjét is. Az értesítést követően 20 percen belül megérkezett a mentőgépkocsi is. A mentőorvos a koponyasérülést életveszélyesnek minősítette. A munkavédelmi szakember a mentőorvosi véleményt figyelembe véve értesítette a rendőrséget és a munkavédelmi hatóságot.

3. A munkabaleset kivizsgálása A rendőrég, illetve a munkavédelmi hatóság felügyelője csak azt követően értek a helyszínre, hogy I. A.-t. a mentők elszállították. A balesetet szenvedett munkavállaló testhelyze­ tét a targoncavezető, illetve műszakvezető tanúvallomása alapján rekonstruálták. A helyszínen megkezdődött a targoncavezető, valamint a műszakvezető M. Ö. tanúnkénti meghallgatása. Az életveszélyes sérüléssel járó munkabaleset kivizsgálása kiterjedt a Kft. munkavédelemmel összefüggő dokumentációinak – benne a munkaszerződés, az oktatási napló, a képzettséget igazoló bizonyítványok, az orvosi vizsgálatok elvégzéséhez kapcsolódó vizsgálati jelentések stb. – vizsgálatára.

A baleset okainak meghatározását segítette, hogy négy nappal a baleset bekövetkezése után lehetőség nyílt a munkabalesetet szenvedett I. A. tanúkénti meghallgatására is.

4. A kivizsgálás megállapításai 4.1. Személyi tényezők Az életveszélyes sérüléssel járó munkabalesetet szenvedett I. A.-t munkaerő kölcsönzőn keresztül második éve foglalkoztatta a Kft. A munkavállaló szakmai képesítéssel nem rendelkezett. Munkaszerződése szerint teljes munkaidőben, határozatlan munkaidőre szerződtették betanított munkás (FEOR 7111) munkakörben. Megállapításra került, hogy a munkavállaló előzetes munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálaton részt vett, „alkalmas” minősítést kapott. A munkáltató a bemutatott oktatási napló szerint formailag eleget tett az Mvt. 55. §-ában foglaltaknak. A dokumentáció nem tartalmazott iránymutatást arra vonatkozóan, hogy a folyosó falainak tisztítását hogyan kell biztonságosan elvégezni. 4.2. Egyéni védőeszköz A munkavállaló a baleset pillanatában: • csúszásmentesített talpú gumicsizmát, • fehér munkanadrágot, • pamutpólót, • köpenyt, • hajhálót és • egyszer használatos púderes TOP GLOVE típusú latex kesztyűt viselt. A munkáltató munkavédelmi szakembere a foglalkozásegészségügyi orvossal együtt a kockázatértékelés alapján elkészítették az egyéni védőeszköz-juttatás rendjét. Megállapításra került, hogy a fej feletti munkavégzés esetén a visszafreccsenő vegyi anyagot tartalmazó folyadék okozta károsító hatást figyelmen kívül hagyták. (Hypós víz a fejre, arcra vis�szafreccsenhet. Nem írták elő egész arcot védő, fejpántos, víztiszta PC pajzs használatát.) Megállapításra került, hogy a munkavállaló által viselt: • védőkesztyű megfelelt a vonatkozó szabvány előírásainak (MSZ EN 374-1:2003), • a munkanadrág, köpeny nem felelt meg a vonatkozó szabvány előírásainak (MSZ EN 13034:2005+ A1:2009), • a gumicsizma megfelelt a vonatkozó szabvány előírásainak (MSZ EN 13832-1:2006). A biztosított egyéni védőeszközök, illetve munkaruha (nadrág, póló, köpeny) nem játszott szerepet a munkabaleset bekövetkezésében.

9 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 6 . m á r c i u s , X I V. é v f o l y a m 3 . s z á m

4.3. Munkaeszköz A munkavállaló által használt munkaeszközök: • a 10 l-es ovális felmosó vödör, a gumiéles ablaklehúzóval együtt a baleset pillanatában a folyosó padozatán volt, a baleset bekövetkezésében nem játszottak szerepet, • a 2×150 cm-es teleszkópos nyélhez az ablakvizező huzat jól illeszkedett, nem befolyásolta a biztonságos munkavégzést. 4.4. Munkakörnyezet A munkavállaló 6 db egymásra helyezett, újszerű 7 léces erősített kivitelű 800×1200 mm méretű, egyenként 15 kg tömegű, fenyőfa anyagú, 1000 kg teherbírású, UIC-435-2 szabvány szerint követelményeknek megfelelő rakodólap­ kupacra mászott fel. Megállapításra került, hogy a rakodólapok felülete ép volt, szeg a felületből nem állt ki, nem billentek meg, egymáshoz képest nem mozdultak el. A rakodólap felső síkja – melyen a munkavállaló állt – a folyosó padozatától 850 mm volt. A legfelső rakodólap élén – közvetlenül a 8 darabból álló kupac mellett – csúszásnyom volt látható, mely a munkavállaló lábbelijétől származott. 4.5. Egyéb dokumentációk A munkáltató által bemutatott egyéb dokumentációk vizsgálata során – a fentiekben feltártakon túlmenően – a vizsgálatot végzők nem tapasztaltak hiányosságot.

5. A tevékenységgel összefüggésben megállapított hiányosságok 5.1. Munkáltató A baleset vizsgálata során megállapításra került, hogy a munkáltató a munkafolyamat meghatározásakor nem járt el kellő körültekintéssel, nem intézkedett arról, hogy a takarítást megelőzően a folyosóról a takarítást akadályozó rakodólapokat elszállíttassa. 5.2. A balesetet szenvedett munkavállaló A súlyos életveszélyes munkabalesetet szenvedett munkavállaló feladatának megkezdésekor – miután tapasztalta, hogy a falfelület egy részét nem tudja megtisztítani, az ott elhelyezett rakodólapok miatt – nem kérte a műszakvezetőt arra, hogy intézkedjen a munkafolyamatot akadályozó paletták elszállítására. Önmaga intézkedett az elszállítás érdekében, de annak végrehajtását nem várta meg. „Nem akart ácsorogni”, ezért fellépett a raklaphalom tetejére, melynél a leesés elleni védelem nem volt biztosítva.

• a munkáltató nem gondoskodott a munkavégzést gátló raklapok eltávolításáról, • a munkabalesetet szenvedett megkéri a munkatársát, hogy emelővillás targoncával távolítsa el a rakodólapokat, • az „időkihasználás érdekében” fellép a raklapkupac tetejére, • a munkavállaló kezében egy 2×150 centiméteres teleszkópos nyelű ablakvizező huzattal ellátott takarító eszköz volt, • a falfelület mosásakor felfelé nézve balra tovább lépett, • továbbmozduláskor a raklap szélére lépett, egyensúlyát veszítette, • 85 cm magasságból az egyensúlyvesztés következtében a folyosó járósíkjára zuhant, • életveszélyes fejsérülést szenvedett.

7. A munkáltató intézkedése a hasonló munkabaleset megelőzése érdekében • a munkafolyamat azonnali felfüggesztése, • a munkavállalók részére rendkívüli munkavédelmi ok­ tatás, • a kockázatértékelés és az egyéni védőeszköz-juttatási rend kiegészítése.

8. A munkavédelmi hatóság intézkedései • a vizsgálat alapján határozatban kötelezi a munkáltatót a feltárt hiányosságok felszámolására.

9. A munkabalesethez kapcsolható munkabaleseti jegyzőkönyv „E” blokkjának helyes kitöltése (A NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának 2013.07.02-i tájékoztatásában foglaltak figyelembevéte­ lével) Megjegyzés M 10 Egyéb, a besorolásban nem 6. Személyi tényezők: szereplő személyi tényező (a műszakvezető nem távolítatta el a rakodólapokat).

6. A munkabaleset okláncolata Csempeburkolatú falfelület tisztítása • a tisztítandó falfelület mellett két ra­kodólapkupac akadályozta a csempe mosását,

10 2 0 1 6 . m á r c i u s , X I V. é v f o l y a m 3 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk Meddig érvényes az egészségügyi kiskönyvbe tett orvosi bejegyzés? A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet előírásai: − „4. § (5): Az 1. számú mellékletben meghatározott munkakörökben a munkavállalónak, a munkát végző személynek előzetes munkaköri, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálat keretében a 2. számú melléklet szerinti „Egészségügyi Nyilatkozat”-ot, valamint a 17. számú melléklet szerinti „Egészségügyi nyilatkozat és vizsgálati adatok” című könyvet [14. § (2) bekezdés] kell kitölteni. Tanulónál, hallgatónál a szakmai gyakorlat megkezdése előtt egy héttel kell kitölteni – alkalmassági vizsgálat keretében – az „Egészségügyi Nyilatkozat”-ot, valamint az „Egészségügyi nyilatkozat és vizsgálati adatok” című könyvet.” − 4. § (6): „A járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületen foglalkoztatni kívánt munkavállaló, illetve e tevékenységeket gyakorolni kívánó munkát végző személy, illetve tanuló, hallgató esetében az előzetes munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálat kiegészül az 1. számú mellékletben meghatározott kötelező vizsgálatokkal.” − 4. § (7): „A rendelet 1. számú mellékletében szereplő munkakörökben a munkavállalónál a munkaviszony megszűnését, valamint a munkát végző személynél a tevékenység megszüntetését követő 30 napon belül az újabb munkába álláshoz, a tevékenység újabb gyakorlásához a járványügyi érdekből végzett szakvizsgálatokat csak akkor kell megismételni, ha azokat időközben lezajlott fertőző megbetegedése vagy annak gyanúja indo­ kolja.” − 16/A. § (1): „Az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka esetén a munkavállaló foglalkoztathatósági vizsgálatára a) a munkáltató vagy b) az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka keretében elhelyezkedni kívánó természetes személy kezdeményezésére kerül sor. A foglalkoztathatósági szakvélemény – a betöltendő munkakörre vonatkozó érvényes előzetes munkaköri alkalmassági véleménnyel egyébként nem rendelkező fiatalkorú és idősödő munkavállaló, illetve várandós, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák foglalkoztatása kivételével – nem kötelező feltétele a foglalkoztatásnak. E szabályok nem érintik a járványügyi érdekből kiemelt munkakörben történő, a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok közötti foglalkoztatásra irányadó alkalmassági vizsgálat, valamint az állat- és növényegészségügyre vonatkozó jogszabályban előírt vizsgálatok elvégzésének kötelezettségét.”

Fentiek alapján járványügyi érdekből kiemelt munkakörben történő foglalkoztatás esetén a dolgozó előzetes munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatát el kell végeztetni. Alkalmi munkavállalóknál járványügyi szempontból ­kiemelt munkakör betöltésekor szükséges a foglalkoztathatósági szakvélemény, ami a kiállítástól számított 1 évig érvényes. Ezenkívül mindkét esetben a munkavállalónak rendelkeznie kell érvényes egészségügyi kiskönyvvel is.

A foglalkozás-egészségügyi orvos a munkaköri alkalmassági vizsgálat során dönti el, hogy a munkavállaló egészségügyi kiskönyvébe bejegyzett járványügyi szempontból kötelező vizsgálatok jogszabály szerint elfogadhatók-e, vagy el kell végezni a kötelező szakvizsgálatokat.

Milyen előírás vonatkozik egy raktár fűtésére? A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együttes rendelet előírásai: − 7. § (1): „A munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt, az em­beri szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését.” − A 2. számú mellékletben a „megengedhető levegőkörnyezeti értékek” pontban a zárt terű munkahelyen, hideg évszakban biztosítandó léghőmérsékleti értékek: A munka jellege

Hideg évszakban biztosítandó léghőmérséklet (°C)

Szellemi munka

20–22

Könnyű fizikai munka

18–20

Közepesen nehéz fizikai munka

14–18

Nehéz fizikai munka

12–14

Fentiek alapján a raktárban a fizikai munkavégzés jellegének megfelelően (könnyű vagy közepesen nehéz) a jogszabályban előírt léghőmérsékletet szükséges biztosítani a dolgozók részére. A megfelelő temperálás hiánya, a jogszabályban meghatározottnál alacsonyabb hőmérséklet biztosítása munkavédelmi szabályszegésnek minősül, amelynek megszüntetésével kapcsolatban az I. fokú munkavédelmi hatóság rendelkezik intézkedési jogkörrel.

11 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 6 . m á r c i u s , X I V. é v f o l y a m 3 . s z á m

Gyártó cégek regisztrálási kötelezettsége Azon cégeknek, amelyek évi 1–100 tonna mennyiségű ­vegyi anyagot gyártanak vagy importálnak, legkésőbb 2018. május 31-ig regisztrálniuk kell az Európai Vegyianyag-ügynökségnél (ECHA). A regisztrációk végrehajtására már most érdemes elkezdeni felkészülni, hiszen ha nem áll rendelkezésre információ a vegyi anyag veszélyes tulajdonságaival kapcsolatban, azokat be kell szerezni és a biztonsági adatlapokat át kell dolgozni. Még több feladat vár azokra a vállalatokra, ahol a vegyi anyag gyártott vagy importált mennyisége meghaladja az évi 10 tonnát. Nekik az összegyűjtött információk alapján fel kell mérniük a munkavállalók és fogyasztók egészségére, valamint a környezetre gyakorolt veszélyeket is, továbbá kockázatkezelési intézkedési tervet kell összeállítaniuk. Kiadónk új szakmai folyóiratában minden, a veszélyes anyagokkal és keverékekkel kapcsolatos előírást feldolgoz! A kéthavonta, 24 oldalon megjelenő elektronikus szaklapunk témái: • A veszélyes anyagok és keverékek szállítása, kezelése, raktározása és felhasználása • Az ADR, a REACH és a CLP közérthető, gyakorlati példákon keresztül végigvezetett magyarázata • Veszélyes anyagokkal kapcsolatos szabályok jelenleg hatályos előírásai, a hazai és nemzetközi jogszabályi környezet változásai • A veszélyes anyagokat, illetve keverékeket szállító, gyártó és felhasználó cégekre vonatkozó előírások, a raktározás speciális előírásai és a foglalkozás-egészségügyi szabályok. A részletekért látogasson el honlapunkra: www.veszelyesanyagokszaklap.hu

Az E-Munkavédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkavédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alapján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében sze­ mélyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-Munkavédelem XIV. évfolyam, harmadik szám, 2016. március Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.munkavedelemszaklap.hu Tördelés: M. C. Direct Kft. Nyomdai kivitelezés: Stanctechnik Kft.