2015. március | XIII. évfolyam 3. szám
E-munkavédelem Szakmai folyóirat
Tartalom Munkabiztonság
• A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételei • Az „Egészséges Magyarország 2014–2020” Egészségügyi Ágazati Stratégia elfogadásáról • Egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról • A vízi közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló rendelet ismertetése
A hónap témája
• Anyagmozgatás biztonságának hatósági célvizsgálata (2014. szeptember 1. – október 31.)
Kitekintő – rövid hírek, tájékoztatók
• Az OME AKADÉMIA 2015. tavaszi félév szakmai továbbképzései • A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság közleménye kereskedőknek a szén-monoxid-érzékelőkről
Jogszabályok Szabványok Egy munkabaleset tanulságai • Személyemelés targoncával
Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk
• Az MSZ 1040 szabványú tűzoltó készülékek kivonása a használatból
Tisztelt Előfizetőnk!
Ajánló
Örömmel tájékoztatjuk, hogy az E-Munkavédelem szakmai folyóirathoz tartozó segédletekhez, illetve az Optimum előfizetők számára elérhető extra tartalmakhoz mostantól egyedi jelszóval férhet hozzá. A www.munkavedelemszaklap.hu weboldalon az eddig megszokott tartalom mellett további hasznos cikkeket olvashat. Az egyedi jelszavakat e-mailben küldtük ki önnek január végén. Amennyiben nem kapta meg, kérem, keresse Ügyfélszolgálatunkat a 273-2090-es számon vagy a
[email protected] e-mail címen!
Március havi optimum tartalom • Munkavédelmi szótár (benne tűzvédelmi fogalmak és rövid magyarázatok a munkáltatók tűzvédelmi kötelezettségeivel kapcsolatosan) A szótárt optimum előfizetőink elolvashatják a www.munkavedelemszaklap.hu web oldalon.
Szerző: Kálmán László A kézirat lezárásának dátuma: 2015. február 22.
Munkabiztonság A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet 2015. február 18-án hatályát vesztette az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről szóló 310/2008. (XII. 20.) Korm. rendelet. Ennek értelmében megszűnt az eddig alkalmazott HLH Monitoring Rendszer. Az új előírásokat a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet tartalmazza. Az eddig ismert és alkalmazott HLH Monitoring Rendszer helyett a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság egységes Klímagáz adatbázist hozott létre.
Az adatbázis célja a klímagázok, valamint a klímagázokat tartalmazó vagy azzal működtetett berendezések felhasználásának, használatának, a klímagázok forgalomba helyezésének, felhasználásának és ártalmatlanításának nyomon követése. Klímagáz adatbázisba regisztrációra kötelezett a 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet 5. § 2 bekezdése alap ján: • minden olyan vállalkozás, amely klímagázt vagy klímagázt tartalmazó, vagy azzal működtetett berendezéseket az ország területén gyárt, oda behoz vagy onnan kivisz, címkéz, valamint forgalomba helyez, • minden olyan vállalkozás, amely klímagázt vásárol, elad, felhasznál, új címkével lát el, szivárgásvizsgálatot és vis�szanyerést végez, regenerál, ártalmatlanít, valamint regenerálásra vagy ártalmatlanításra lead,
• minden olyan vállalkozás, amely klímagázzal előtöltött vagy azzal működtetett alkalmazás telepítését, beüzemelését, címkézését, karbantartását, szervizelését, szivárgásvizsgálatát, javítását, valamint használaton kívül helyezését végzi, • minden olyan üzemeltető, tulajdonos, amely szivárgásvizsgálatra kötelezett klímagázt vagy újonnan telepített F-ÜHG-t tartalmazó – honvédségi alkalmazásnak nem minősülő – alkalmazásokat üzemeltet, tulajdonol, tárol. Nincs regisztrációs kötelezettsége annak a vállalkozónak, üzemeltetőnek vagy tulajdonosnak, • aki a 310/2008. (XII.20.) Korm. rendelet szerinti adat bázisba már regisztrált, díjfizetési kötelezettségének már eleget tett, és • a regisztrációs kötelezettség hatálya alá tartozó alkalmazások, létesítmények regisztrációja már megtörtént. A regisztrációt a tevékenység megkezdéséhez szükséges engedély érvényességétől, vagy bejelentési kötelezettséggel végezhető tevékenység esetén a bejelentés megtörténtét követő 8 munkanapon belül kell kezdeményezni. Minden olyan üzemeltetőnek és tulajdonosnak, aki szivárgásvizsgálatra kötelezett klímagáz töltetű al kalmazással rendelkezik és e rendelet hatálybalépését megelőzően még nem regisztrált az adatbázisban, re gisztrálási kötelezettségét 2015. április 30. napjáig kell teljesítenie.
A HR és MR szektorban F-ÜHG-t vagy ORLA-t tartalmazó, vagy azzal működtetett alkalmazás üzemeltetőjének a következő kötelezettségei keletkeznek a 14/2015. (II.10.) Korm. rendelet előírásai alapján: • Meg kell tenni minden, a polgári jog szerinti elvárható magatartáskövetelményeknek megfelelő óvintézkedést a véletlen és szándékos szivárgás megelőzése érdekében. • Meg kell tenni minden műszakilag és gazdaságilag megvalósítható intézkedést a szivárgás minimálisra csökkentésének érdekében.
2 2 0 1 5 . m á r c i u s , X I I I . é v f o l y a m 3 . s z á m | E - M u n k a v é d e l e m
• Szivárgásészlelés esetén 24 órán belül be kell jelenteni a hatóságnak a szivárgásészlelés tényét. Ezt követően intézkedni kell a szivárgás megszüntetéséről, felszámolásáról és az érintett berendezés javításáról. • A szivárgás kijavítását követően legfeljebb egy hónapon belül gondoskodni kell a javítás sikerességének ellenőrzéséről megfelelő képesítéssel rendelkező vállalkozás igénybevételével. • Gondoskodni kell a szivárgásvizsgálat elvégzéséről, elvégeztetéséről és ehhez kapcsolódóan a nyilvántartási kötelezettség teljesítéséről. • Gondoskodni kell szivárgásészlelő rendszerek telepítéséről, üzemeltetéséről és azok ellenőrzéséről, felülvizsgálatáról. • A szivárgásészlelő rendszerek telepítéséről és ellenőrzéséről jelentést kell készíteni. A jelentéseket a hatósági adat bázisába fel kell tölteni a telepítés és az ellenőrzést követő 8 munkanapon belül. • Gondoskodni kell arról, hogy a visszanyerést csak meg felelő képesített vállalkozás végezze. • Gondoskodni kell a tulajdonát képező tartályban, készülékben tárolt F-ÜHG közeg felelős kezeléséről, ártalmatlanításáról. • Gondoskodni kell a kötelező adminisztratív feladatok elvégzéséről, amelyet a tényadatoknak az adatbázisban való feltöltésével kell teljesíteni. Amennyiben az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1005/2009/EK parlamenti és ta nácsi rendelet vagy a 14/2015. (II.10.) Korm. rendelet előírásai nem teljesülnek, a hatóság klímavédelmi bír ságot szab ki.
Az üzemeltető az e rendeletben meghatározott és más jogszabályokban szabályozott módon büntetőjogi, polgári jogi és közigazgatási jogi felelősséggel tartozik tevékenységéért. Ha az üzemeltető kétséget kizáróan nem megállapítható, a felelősség – az ellenkező bizonyításáig – annak a létesítménynek vagy berendezésnek a mindenkori tulajdonosát és birtokosát (használóját) terheli egyetemlegesen.
különösen a helyhez kötött hűtőberendezések, helyhez kötött légkondicionáló berendezések, helyhez kötött hőszivattyúk, helyhez kötött tűzvédelmi berendezések, helyhez kötött elektromos kapcsolóberendezések, F-ÜHG-ból vagy ORLA-ból előállított oldószereket tartalmazó helyhez kötött berendezések; MR szektor: az üzemszerűen helyet változtató, vagy üzemszerűen helyváltoztatásra képes klímagázt tartalmazó vagy azzal működtetett mobil rendszerek és alkalmazások, így különösen hűtőkamionok és hűtő-pótkocsik hűtőegységei; ORLA: az 1005/2009/EK parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 4. és 10. pontjában meghatározott anyagok; F-ÜHG: az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 1–5. pontjában meghatározott és egyéb fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó anyagok és keverékek
Az „Egészséges Magyarország 2014–2020” Egészségügyi Ágazati Stratégia elfogadásáról szóló 1039/2015. (II. 10.) Korm. határozat A társadalmi egyeztetést követően a kormány elfogadta az „Egészséges Magyarország 2014–2020” egészségügyi ágazati stratégiát! Ezzel összefüggésben a kormány arra kéri az emberi erőforrások miniszterét és a megvalósításban érintett többi minisztert, hogy a stratégiában meghatározott célok elérését szolgáló eszközöket építsék be szakpolitikai tevékenységeikbe és tegyék meg az e célok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A 97 oldalas dokumentum szerint a kormány elkötelezett az ország egészségügyi helyzetének további javítása mellett. Egyik legfontosabb célkitűzése, hogy folyamatosan javuljon a lakosság egészségi állapota. A megelőzés mellett fontos kormányzati cél a betegek gyógyulási esélyeinek javítása. A dokumentum szerint ezért vette a kabinet állami fenntartásba az eladósodott egészségügyi intézmények többségét, ami a dokumentum szerint garanciát jelent a hatékonyabb, hosszú távon is biztonságos működésre.
Amennyiben a vállalkozás, üzemeltető vagy a tulajdonos: • az adatbázisba való regisztrációs kötelezettségének nem tett eleget, s tevékenységét ennek ellenére megkezdte a klímagázt tartalmazó vagy azzal működtetett berendezésekkel, a hatóság 100 000 Ft összegű klímavédelmi bírság megfizetésére kötelezi, • az adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettség nem teljesítése esetén a bírság összege 10 000 forinttól 500 000 forintig terjed, • ismételt jogsértés esetén (legyen az ugyanazon vagy más jogsértés elkövetése) a hatóság a fix bírság mértékének 150%-ának megfelelő bírságot szabhat ki, • a további bírságok összegét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
A dokumentumban megfogalmazták a következő idő szak általános ágazati célkitűzéseit, ezek közé tartozik egyebek mellett, hogy: • 2020-ra két évvel növekedjen a születéskor várható, egészségben eltöltött életévek száma, 2022-re pedig elérje az EU-átlagot, • a születéskor várható élettartam nők esetében 78,3 évről 80 évre és férfiak esetében 70,3 évről 72 évre emelkedjen, valamint 10 százalékkal csökkenjen a halálozási arány, • további fontos cél, hogy erősödjön és érvényesülni tudjon az egyéni felelősségvállalás az egészségmegőr zésben, valamint csökkenjen az ország egyes terüle tei között a lakosság egészségi állapotában tapasz talható különbség.
A rendelet szempontjából: HR szektor: az üzemszerűen helyhez kötött klímagázt tartalmazó vagy azzal működtetett rendszerek és alkalmazások, így
A dokumentum részletesen tartalmazza a stratégiai prioritásokat, célokat, a stratégiai prioritásokat szolgáló uniós fejlesztési irányokat. Ennek alapján a dokumentum „stratégiai
3 E - M u n k a v é d e l e m | 2 0 1 5 . m á r c i u s , X I I I . é v f o l y a m 3 . s z á m
prioritásokat” jelöl meg, amit időszakos célkitűzések mentén kell teljesíteni. A sorrend megállapításakor elsődleges szempont volt az ágazat hatékonyságnövelése és az így felszabaduló források átcsoportosítása az ellátás fejlesztésére. A dokumentum részletesebb ismertetésére a későbbiekben visszatérünk.
A hónap témája
Egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 4/2015. (II. 19.) NGM-rendelet
A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztálya – vélhetően átmeneti megoldásként – a volt Munka védelmi és Munkaügyi Igazgatóság honlapján közzétette az anyagmozgatás biztonságának hatósági célvizsgálatáról készített tájékoztatót, amely lényeges részeinek összefoglalója a következő.
A 2015. évi 19. sz. Magyar Közlönyben kihirdetett rendelet módosította: • az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 31/1996. (VI. 19.) IKM-rendeletet (a jegyzékből kikerült az órás, rádió és hangtechnikai műszerész, televízió és videotechnikai műszerész, bádogos és épületbádogos, valamint kereskedő mestervizsga szakmai követelmények), • a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM-rendeletet, • a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések mestervizsga követelményeiről szóló 8/2013. (III. 6.) NGM-rendeletet, • a szakképzési kerettantervekről szóló 14/2013. (IV. 5.) NGM-rendeletet, • a felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásba vételének követelményeiről és eljárási rendjéről, valamint a nyelvi képzés követelményei teljesítésének igazolásáról szóló 16/2014. (IV. 4.) NGM-rendeletet. A rendelet – így a módosított rendeletek is – a kihirdetését követő napon lépett hatályba.
A vízi közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló 13/1996. (VI. 28.) BM-rendelet módosítása 6. § (1) A vízi közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló 13/1996. (VI. 28.) BM-rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi szöveg lép: (A rendőr a vízi jármű vagy úszó munkagép vezetéséhez szükséges okmányt a helyszínen elveszi, ha) „b) a vízi jármű, úszó munkagép vezetője megalapozottan gyanúsítható a járművezetés ittas állapotban bűncselekmény, vagy a járművezetés bódult állapotban bűncselekmény elkövetésével,” 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A rendőr a vízi jármű vagy az úszó munkagép vezetéséhez szükséges okmányt a helyszínen elveszi, ha a vízi jármű, úszó munkagép vezetője megalapozottan gyanúsítható az ittas vezetés szabálysértés elkövetésével, kivéve, ha helyszíni bírságot vagy szóbeli figyelmeztetést alkalmazott.”
Anyagmozgatás biztonságának hatósági célvizsgálata (2014. szeptember 1. – október 31.)
A vizsgálat célja, iránya Az anyagmozgatási tevékenységek ellenőrzését az indokolta, hogy Magyarországon 2013. I–III. negyedévében beérkezett azonnali jelentések alapján szabálytalan anyamozgatás miatt 9 halálos kimenetelű munkabaleset történt, amely a halálos munkabalesetek egynegyedét jelentette. A célellenőrzés keretében a felügyelőségek elsősorban a kézi anyagmozgatás körülményeit, az anyagmozgatásnál, tárolásnál használt munkaeszközök, emelőgépek műszaki, biztonsági állapotát vizsgálták. A jogszabályokban, szabványokban előírt dokumentációk vizsgálatát csak konkrét műszaki, biztonsági hiányosságok feltárása esetén végezték el. Megjegyezzük, hogy 2013. évben az emelőgépek üzemeltetési körülményeit a munkavédelmi hatóság kiemelten vizsgálta. Az emelőgépek sokszínűségét mutatja, hogy a célvizsgálat alatt számos – addig ellenőrzéssel kevésbé érintett – munkaeszközfajta került a hatóság fókuszába, pl.: raktári felrakó gépek, munkaállványok, gépjármű emelők, folyamatos működésű anyagmozgató berendezések, raktári állványok. A vizsgálatok fő iránya a megyékre jellemző munkáltatókra terjedt ki. Vizsgálat alá vonták az építőiparhoz, a mezőgazdasághoz, a hulladékszállításhoz, valamint a termeléshez kapcsolódó anyagmozgatási folyamatokat, az ott alkalmazott munkaeszközöket, emelőgépeket és használatuk jogszerűségét, továbbá a raktározásra, tárolásra használt létesítményekben, kereskedelemben használt raktári állványokat, emelőgépeket is. Vizsgálták továbbá a munkaeszközöket, emelőgépeket üzemeltető munkavállalók munkakörülményeit is.
Vizsgálati eredmények, adatok 1. Általános tapasztalatok A célvizsgálat során 1326 munkáltató 8196 db munkaeszköze és 24860 fő munkavállaló került a munkavédelmi hatóság ellenőrzése alá. Az ellenőrzött munkáltatók 87%-ánál a munkaeszközök 31,4%-a, illetve az érintett munkavállalók közül 14,75% esetében volt indokolt szabálytalanság megállapítása.
4 2 0 1 5 . m á r c i u s , X I I I . é v f o l y a m 3 . s z á m | E - M u n k a v é d e l e m
Az ellenőrzött és szabálytalansággal érintett munka eszközök száma: 8196/2576 Ebből: • daru: 1055/357 • targonca: • raktári felrakó gép: • munkaállvány: • építési teher- és személyemelő: • gépjárműemelő: • emelőgép-kiegészítő felszerelések (tehermegfogó/teherfelvevő eszköz/függeszték stb.): • folyamatos működésű anyagmozgató berendezés: • raktári állványok:
1772/927 12/3 82/45 32/22 400/233 976/149 282/18 3585/822
Az érintett munkáltató ellenőrzött munkavállalóinak száma: 24 096 fő Ebből: • kézi anyagmozgató: • emelőgépet kezelő: • emelőgépet használó: • emelőgép-ügyintéző: • karbantartó: • az emelőgép hatókörében tartózkodó: • egyéb:
11 929 fő 3 626 fő 1 192 fő 38 fő 160 fő 4 456 fő 2 695 fő
A célvizsgálat keretében feltárt szabálytalanságok egy része olyan súlyos szabályszegésnek minősült, amelyek miatt a munkavédelmi hatóság részéről 19 munkavédelmi bírság került alkalmazásra. A kisebb súlyú szabálytalanságokat elkövető munkáltatókkal szemben több mint 1750 határozatot kiadmányoztak a felügyelők: • 1130 esetében a szabálytalanság határidőre történő megszüntetésére köteleztek, • 439 határozatban az emelőgép, munkaeszköz további működését, használatát, illetve a tevékenység végzését függesztették fel, • 183 további foglalkoztatást megtiltó határozatot hoztak, illetve • 26 figyelemfelhívást adtak ki. Munkavédelmi bírságok összege: 3 913 800 Ft. 2. Tipikus jogsértések Az ellenőrzött munkáltatók vonatkozásában jellemzően az alábbi szabálytalanságok miatt kellett a munkavédelmi hatóságnak eljárnia: • A személyi feltételek ellenőrzésénél a kezelői jogosultság teljes hiánya vagy a kezelt emelőgépre érvénytelensége, − a kezelői jogosultság orvosi alkalmassági érvényességének a hiánya, − a „házi” kezelői jogosultságok alkalmazása,
− a külföldön szerzett kezelői jogosultságok honosításának elmaradása, • az emelőgépek műszaki, biztonsági hiányosságai, • a dokumentációk hiányosságai, − az emelőgép munkavédelmi üzembe helyezésének hiá nya, − az időszakos biztonsági felülvizsgálatok elmaradása vagy nem az előírások szerinti elvégzése, − az emelőgépet vizsgálók jogosultságának a hiánya, − a vizsgálatot végzők nyilatkozatának elmaradása. 3. Munkavédelmi hatóság megállapításai • Az emelőgépekre vonatkozó biztonsági szabályok sokkal szigorúbbak, mint a többi munkaeszközre vonatkozó szabályok. A munkáltatók fokozott figyelmet fordítanak az emelőgépek műszaki és biztonsági állapotára. Egy emelőgép kiesése a termelésből néha sokkal több kárt okoz a vállalkozásnak, mint egy termelőeszköz meghibásodása. A sajtóból megismert emelőgépekkel kapcsolatos balesetek is megerősítették a munkáltatókat abban, hogy előtérbe kell helyezniük az anyagmozgatási munkák, az emelőgépek és az azzal végzett munkák biztonságát. • Sok munkáltató az NMH honlapjáról, a sajtóból vagy emelőgép-ügyintézőjétől, mások a munkavédelmi szakemberüktől már az év elején értesült a 2014. évi célvizsgálatokról, így az anyagmozgatással kapcsolatos célvizsgálatról is. Ezért egy részük az ellenőrzésre már időben fel tudott készülni. A munkáltatók képviselői és a munkavállalók, emelőgép-kezelők is végig segítették az ellenőrzések lefolytatását. A feltárt szabálytalanságokat megértették, az ellenőrzésekhez pozitívan álltak hozzá. • Az NMH honlapján megtalálható volt az anyagmozgatás biztonságát ellenőrző célvizsgálat tematikája is. Így a munkáltatók jelentős részének tudomása volt a célvizsgálat tartalmáról, mélységéről, nem érte őket váratlanul az ellenőrzés. • A célvizsgálat hasznosnak bizonyult, mivel a több ezer hatósági intézkedésen túl a munkavédelmi hatóság különböző kommunikációs csatornákon is felhívta a munkáltatók, az emelőgépet üzemeltetők figyelmét az előírások teljesítésére. • Tapasztalataink szerint a vizsgálatba bevont munkáltatók segítették a felügyelők munkáját. • Előfordult, hogy a munkáltató a honlapon megjelent tájékoztató szerint maga is megvizsgálta az összes emelőgépét, és az azokkal kapcsolatos hiányosságokat megszüntette, így a helyszíni hatósági ellenőrzés csupán néhány kisebb hiányosságot tárt fel. • A nagyobb létszámú, munkavédelmi szakembert rendszeresen foglalkoztató munkáltatóknak tudomásuk volt arról, hogy országos anyagmozgatás biztonsága célvizsgálatot folytatnak a Munkavédelmi Felügyelőségek. Ennek következtében több helyen „már készültek” az ellenőrzésre. Mindezek ellenére számos, esetenként kirívó szabálytalan• ságot is feltártak a munkavédelmi felügyelők, mely mutatja, hogy mennyire elmélyült magas szintű és alapos szakmai ismeretek szükségesek az emelőgépek üzemeltetéséhez.
5 E - M u n k a v é d e l e m | 2 0 1 5 . m á r c i u s , X I I I . é v f o l y a m 3 . s z á m
• A munkáltatók részéről együttműködő magatartás mellett ugyanakkor érzékelhető volt a témával kapcsolatos információk hiánya. • Jól fogadták az új, átfogó információkat az emelőgépek szabályos üzemeltetésével, a raktári állványok felülvizsgálatával kapcsolatban, ugyanis ezen a téren nem rendelkeztek átfogó ismeretekkel, amiket az ellenőrzés során megpróbáltak tisztázni. • Tapasztalatok szerint az „Anyagmozgatás munkabiztonsági ellenőrzése” célvizsgálat a munkahelyi körülmények javításában a feltárt hiányosságok munkáltatói megszüntetésére irányuló törekvések miatt a megfelelő szemlélet kialakítása terén jelentős szerepet játszott. Összességében elmondható, hogy az érintett munkál tatók anyagmozgatási tevékenységének célellenőrzése kedvezőtlen tapasztalatokkal zárult. A célellenőrzés kapcsán jelentős volt az emelőgépet, munkaeszközt szabálytalanul üzemeltetők száma. Emellett több sú lyos jogsértést tárt fel a hatóság, az emelőgépek vizsgá latai vonatkozásában is.
A célvizsgálat tapasztalatait figyelembe véve elkészültek a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztályának javaslatai az anyagmozgatást, az emelőgépek üzemeltetését, használatát jelentősen megkönnyítő, melyek a következők: • A gépkezelői jogosultságok egységesítése. Legyen olyan (egységes) jogosítvány, amiből megállapítható az adott típus kezelése és az orvosi alkalmasság. (Az OKJ-s bizonyítványból ez nem derül ki.) • Legyen lehetőség azon munkavállalók, illetve természetes személyek szankcionálására, akik az emelőgép használatának szabályait megsértik, de a szabálysértés nem tartozik a munkavédelmi bírság alkalmazásának körébe. • Átláthatóbb, egyértelmű jogszabályi háttérre lenne szükség a képzésekkel, képzettségekkel kapcsolatban, hogy mind a hatóság, mind a képző intézmények egységesen lássák a képzettséggel kapcsolatos munkáltatói feladatokat. Ez azt a célt szolgálná, hogy nem kellene a munkáltatóknak a képző cégek, a munkavédelmi szakemberek, továbbá a munkavédelmi hatóság közötti véleménykülönbségek között tanácstalanul állnia. A kamarák munkáltatói segítségnyújtását is lehetne erősíteni ebben a témában. • Javasolt, hogy dokumentáltan is legyen része az autószerelők iskolai bizonyítványának a gépjármű emelők kezelése, használata, hiszen anélkül e szakemberek munkavégzése lehetetlen, és ezt már a szakmunkás iskolák műhelyeiben is mindenféle jogosítvány nélkül végzik a tanulók. • Javaslat jogszabály módosítására – kisgépkezelői jogosultságok „keretbe” foglalása: mely eszközök, milyen szakképesítéssel párosítva; bizonyítvány, szakképesítés – vezetői engedély – a tanúsítványt, bizonyítványt kiadó szervezetek kötelezése, hogy hívják fel a tanfolyamon, képzésen részt vevők figyelmét, hogy a kezelői jogosultsághoz hozzátartozik a szükséges vezetői engedély megszerzése. Sok esetben nem is tudják, hogy szükséges külön kezelői jogosultság az adott gép kezeléséhez.
• A bizonyítvánnyal rendelkező gépkezelők részére a kezelői jogosultság orvosi alkalmasságának igazolására egységes eljárás kidolgozása lenne szükséges. • A 47/1999. (VIII. 4.) GM-rendelettel kiadott Emelőgép Biztonsági Szabályzat több tekintetben elavult, nem követi naprakészen a technika fejlődését, szükségesé vált az átdolgozása. • A kézi anyagmozgatás megengedett tömegnormái – a korábbi előírás hatályon kívül helyezése miatt – nincsenek jogszabályi szinten meghatározva, a munkáltatóknál sem mindenhol szabályozzák. Célszerű lenne újraszabályozni.
Megjegyzés • Javasoljuk megtekinteni a honlapon megjelent tájékoz tatót. Az egyes tevékenységek, a rakodó- és emelőgépek jellegzetes hiányosságainak felsorolása, a jó és negatív esetekről készített fényképfelvételek tanulságai támpontot adhatnak arra, hogy saját munkahelyünkön milyen intézkedések szükségesek a biztonságos munkavégzés alapvető követelményeinek biztosításához az anyagmozgatási tevékenység során. • A célvizsgálatra készített ellenőrzési irányelvek, az ellenőrzésről készített tájékoztató mutatják, hogy a munka védelmi hatóság ellenőrzései – gyakorlatilag egységes tematika, módszer alapján – teljes körű, szakmailag előkészített vizsgálat elvégzését tette lehetővé. Várható, hogy a későbbiekben a munkavédelmi ellenőrzések e szem pontok figyelembevételével átfogóbbak, szigorúbbak – és vélhetően – hatékonyabbak lesznek. • Egyet lehet érteni a Munkafelügyeleti Főosztály javaslataival az emelőgép-kezelés jogosultságának rendezetlensége tekintetében, az Emelőgép Biztonsági Szabályzat korszerűsítésének szükségességével (1999-ben került kiadásra, számottevő módosítására nem került sor), a kézi anyagmozgatási normák ismételt meghatározásával kapcsolatban. Sajnos ezek mind több éve húzódó, megoldatlan problémát jelentenek elsősorban a gazdálkodó szervezetek részére. Reméljük, hogy az új szervezetbe helyezett munkavédelem a javaslatokon túlmenő, az eddigieknél hatékonyabb erőfeszítéseket tud tenni a problémák megoldására, kezelésére.
Kitekintő – rövid hírek, tájékoztatók Az OME AKADÉMIA 2015. tavaszi félév szakmai továbbképzései Valamennyi továbbképzés helyszíne: Hotel Platánus, 1087 Budapest, Könyves Kálmán út 44. A továbbképzési foglalkozások időtartama: 10.00–14.00. A képzés MMK törzsszáma: 18/2015/0001.
6 2 0 1 5 . m á r c i u s , X I I I . é v f o l y a m 3 . s z á m | E - M u n k a v é d e l e m
A képzést az Anyagmozgatógépek, Építőgépek és Felvonók Tagozata modulonként 1 továbbképzési ponttal értékeli. A továbbképzés nem tartozik az MMK 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet alapján kidolgozott és 2014. március 28-án elfogadott új Továbbképzési Szabályzata alá. Modul
Időpont/ nap
A továbbképzésen feldolgozásra kerülő téma
18/2015/ 0001/A
• Az MSZ EN 13001 szabvány változások. 2015. • Sodronykötelek határállapotai március 18. – új szabvány bemutatása, össze szerda hasonlítása FEM, régi MSZ. • Darukötelek a gyakorlatban
18/2015/ 0001/B
• MMK AÉF Tagozat szakértőinek minősítő, továbbképzési rendszere. 2015. március 25. Tervezői jogosultság. • Változások az emelőgépeket érintő szerda szabályozások területén
18/2015/ 0001/C
2015. április 15. szerda
• Mobil emelőgépek hidraulikus rendszerével szembeni követelmények
2015. május 06. szerda
• Alumínium könnyűdaru és pálya szerkezetek bemutatása, össze hasonlítása acél szerkezetekkel, tervezési módszerek, üzemeltetési tapasztalatok, vizsgálati, karbantartási eljárások • Fiatal mérnökök, szakemberek innovatív munkájának bemutatkozása – Szimuláció alkalmazása a logisztikában, emelőgépek kiválasztásához • Tönkrement megfogókar véges elemes fáradás vizsgálata, és javításához technológia kidolgozása
18/2015/ 0001/D
A továbbképzéseket az eddigi gyakorlatnak megfelelően a Multikran Kft. szervezi. A program változási jogát a szervezők fenntartják!
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság közleménye kereskedőknek a szén-monoxid-érzékelőkről A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) az idei évben immáron második alkalommal végzett laboratóriumi vizsgálatokat a kereskedelemben kapható szén-monoxid-érzékelők megfelelősége és biztonságos működése tárgyában. Laboratóriumi vizsgálatok alapján a tízféle riasztó egyike sem felelt meg a szabványkövetelményeknek.
Mint ahogyan arról a Hatóság a közvéleményt is tájékoztatta, a legutóbb elvégzett laboratóriumi vizsgálatok alapján megállapítást nyert, hogy a tízféle (nyolc elemes és két hálózati feszültségről működő) riasztó egyike sem felelt meg a
szabványkövetelményeknek, mivel azok a meghatározott szén-monoxid-koncentrációnál a megadott időn belül nem jeleztek. A helyzet súlyosságát jelzi az a tény, hogy hatféle (öt elemes és egy hálózati feszültségről működő) készülék a legmagasabb koncentrációnál sem adott semmilyen jelzést. A bevizsgálást követő kockázatértékelés és a vonatkozó szakvélemény megállapította, hogy a termékek – mérgezés és veszély szempontjából – súlyos kockázatot jelentenek a felhasználókra nézve. A piacfelügyeleti eljárások jelenleg folyamatban vannak, azonban a fogyasztóvédelmi felügyelőségek az ügydöntő határozatok meghozataláig a termékek további forgalmazását megtiltották.
Jogszabályok Megjelent jogszabályok 7/2015. (II. 2.) EMMI-rendelet egyes egészségbiztosítási, egészségügyi és szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Módosítás: 9/1993. (IV. 2.) NM-rendelet az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről 31/2010. (V. 13.) EüM-rendelet a finanszírozási eljárásrendekről 9/2012. (II. 28.) NEFMI-rendelet az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozható járóbeteg-szakellátási tevékenységek meghatározásáról, az igénybevétel során alkalmazandó elszámolhatósági feltételekről és szabályokról, valamint a teljesítmények elszámolásáról 10/2012. (II. 28.) NEFMI-rendelet a gyógyító-megelőző ellátás jogcímén az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozható homogén betegségcsoportok kódolási és besorolási szabályairól 11/2012. (II. 28.) NEFMIrendelet az Egészségbiztosítási Alapból a 959A-L, vala mint 9511-9515 homogén betegségcsoportok szerint finanszírozott daganatellenes terápiákról Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek a szerv- és szövetátültetésre, valamint -tárolásra és egyes kórszövettani vizsgálatokra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról szóló 18/1998. (XII. 27.) EüM-ren delet 26/2014. (IV. 8.) EMMI-rendelet a várandósgondo zásról 9/1999. (XI. 24.) SZCSM-rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről 2/2015. (II. 3.) BM-rendelet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 12/2007. (III. 13.) IRMrendelet, és a vízi közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló 13/1996. (VI. 28.) BM-rendelet módosításáról 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről
7 E - M u n k a v é d e l e m | 2 0 1 5 . m á r c i u s , X I I I . é v f o l y a m 3 . s z á m
Hatályos: 2015. 02. 18., 2015. 02. 26. Hatályon kívül helyezés: 310/2008. (XII. 20.) Korm. rendelet az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről. Hatályos: 2015. 02. 18. 3/2015. (II. 13.) NGM-rendelet a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészéből a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter egyedi döntésével nyújtható képzési, továbbá tanműhely-létesítési és -fejlesztési támogatások részletes szabályairól
Hatályos: 2015. 02. 14.
19/2015. (II. 16.) Korm. rendelet a kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjéről szóló 162/2003. (X. 16.) Korm. rendelet és a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal
végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: 2015. 02. 19. 4/2015. (II. 19.) NGM-rendelet egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Hatályos: 2015. 02. 20. Módosítás: 31/1996. (VI. 19.) IKM-rendelet az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről 27/2012. (VIII. 27.) NGM-rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről 8/2013. (III. 6.) NGM-rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések mestervizsga-követelményeiről 14/2013. (IV. 5.) NGM-rendelet a szakképzési kerettantervekről
Szabványok Munkabiztonságot/tűzvédelmet érintő Nemzeti szabványok közzététele a Szabványügyi Közlöny 2015. februári száma alapján. FIGYELEM!
A szürke mezőben lévő szabványok angol nyelven kerültek kiadásra
Az idegen nyelvű szabvány magyar nyelvű változata nem egyszerűen a forrásszabvány fordítása, hanem a fordítás alapján a szabvány magyar nyelvi értelmezésével a forrásszabvány tartalmát pontosan visszaadó, azzal azonos, a magyar szabványrendszerbe és a jogszabályi környezetbe illesztett magyar nemzeti szabvány.
1. MSZ EN 60601-1-3:2015
Gyógyászati villamos készülékek. 1-3. rész: Az alapvető biztonságra és a lényeges működésre vonatkozó általános követelmények. Kiegészítő szabvány: Diagnosztikai röntgenberendezések sugárvédelme – Az MSZ EN 60601-1-3:2008 és az MSZ EN 60601-1-3:2008/A1:2013 helyett –
2. MSZ EN 71-3:2013+A1:2015
Gyermekjátékszerek biztonsága. 3. rész:Bizonyos elemek migrálása – Az MSZ EN 71-3:2013 helyett –
3. MSZ EN 453:2015
Élelmiszer-ipari gépek. Dagasztógépek. Biztonsági és higiéniai követelmények – Az MSZ EN 453:2000+A1:2010 helyett –
4. MSZ EN 1271:2015
Játéktéri eszközök. Röplabda-felszerelések. Funkcionális és biztonsági követelmények, vizsgálati módszerek – Az MSZ EN 1271:2005 helyett –
5. MSZ EN 1570-1:2011+A1:2015
Emelőasztalok biztonsági követelményei. 1. rész: Emelőasztalok két rögzített szint kiszolgálására – Az MSZ EN 1570-1:2012 helyett –
6. MSZ EN 1672-1:2015
Élelmiszer-ipari gépek. Alapfogalmak. 1. rész: Biztonsági követelmények
7. MSZ EN 13001-3-3:2015
Daruk. Általános kialakítás. 3-3. rész: Kerék/sín kapcsolatának határállapotai és megfelelőségének igazolása
8. MSZ EN 13451-4:2015
Uszodai berendezések. 4. rész: Rajtkövek kiegészítő biztonsági követelményei és vizsgálati módszerei – Az MSZ EN 13451-4:2001 helyett –
9. MSZ EN 15165:2015
Élelmiszer-ipari gépek. Formázógépek. Biztonsági és higiéniai követelmények
10.
MSZ EN 7010:2012/A4:2015 ISO
Grafikus szimbólumok. Biztonsági színek és biztonsági jelzések. Regisztrált biztonsági jelzések – Az MSZ EN ISO 7010:2013 módosítása –
11.
MSZ EN 25980:2015 ISO
Egészségvédelem és biztonság a hegesztés és rokon eljárások területén. Fényáteresztő hegesztőfüggönyök, -szalagfüggönyök és -falak ívhegesztő eljárásokhoz – Az MSZ EN 1598:2012 helyett –
Visszavont szabványok
Munkavédelmet, tűzvédelmet érintő szabvány visszavonása 2015. február hónapban nem volt
8 2 0 1 5 . m á r c i u s , X I I I . é v f o l y a m 3 . s z á m | E - M u n k a v é d e l e m
Egy munkabaleset tanulságai Személyemelés targoncával
lést megszakította és kb., fél méterrel lejjebb engedte az emelővillákat és akkor látta, hogy Z. R. zuhan lefelé. S. N. tanúvallomása szerint Z. R. fejét a villarács az elpárologtató rendszer fémházának a széléhez nyomta, majd a visszaengedés után Z. R. visszazuhant a padozatra. A helyszínre kiérkező mentőorvos már csak a halál beálltát tudta megállapítani Z. R.-nél.
1. A munkabaleset előzményei, tényállás
2. A munkabaleset észlelése, a belső információ
Az élelmiszerek mélyhűtéses tárolásával foglalkozó MH. Kft. raktárosa a déli órákban jelezte a raktárbázis vezetőjének, hogy a hűtőtér hőmérséklete a kritikus hőmérséklet közelébe emelkedett. A bázisvezető felvette a kapcsolatot a szakszervizzel. A szerviz ügyvezetője még aznap a bázisra érkezett, és a helyszínen hűtőközeg-rátöltést végzett, de a hűtőközegszivárgás helyét a rendszerben nem tudta megállapítani, mert a nagy mélyhűtő raktár zárva volt.
A. T. észlelve az eseményt – Z. R. földre zuhanását – azonnal visszaengedte az emelővillát. A. T. és S. N. futó pillantást vetettek a mozdulatlanul földön fekvő munkatársukra. A látottak alapján elsősegélynyújtás részükről nem történhetett. A. T. az MH. Kft. bázisvezetőjét, S. N. pedig a szakszerviz ügyvezetőjét értesítette telefonon. A bázisvezető értesítette a mentőket és a rendőrséget, és ő is hívta a szakszerviz ügy vezetőjét.
A baleset napján, a munkaidő kezdetén a szerviz ügyvezetője a szerviz telephelyén eligazítást tartott a napi munkavégzéssel kapcsolatban valamennyi munkavállaló részére. Az MH. Kft. hűtőrendszerében bekövetkezett hiba feltárásával és elhárításával S. N-t és Z. R-t bízta meg. A két munkavállaló az eligazítást követően a szükséges szerszámokat, eszközöket, mérőműszereket elhelyezték a szervizkocsiba és kivonultak a munkaterületre, az MH. Kft. telephelyére. Felvették a kapcsolatot a bázis vezetőjével, aki a helyiségekbe történő bejutást is biztosította a szerelők részére. A két munkavállaló az ügyvezető útmutatása szerint a raktárépület mögött lévő aggregátor egységnél kezdett el dolgozni. A rendszer áramtalanítása, gépleállítás és a rátöltés után elkezdték megkeresni a szivárgás helyét. Miután az aggregátornál nem találták, bementek a nagy mélyhűtő raktárba − melynek belmagassága 12,3 méter –, itt vizsgálták a rendszert. Lépésről lépésre haladva jutottak el az ötszintes tárolósor végébe, megközelítőleg 10,8 méter magasságban lévő háromventillátoros elpárologtató rendszerhez, ahol szivárgásra utaló hangot hallottak. A szivárgás pontos helyének meghatározását akarták elvégezni, ezért a munkavállalóknak a 10,8 méter magasságban lévő elpárologtatóhoz fel kellett jutni. A szakszerviz munkavállalói nem rendelkeztek olyan létrával, mellyel ebbe a magasságba fel tudtak volna menni. S. N. az MH. Kft. targoncavezetőjét, A. T-t kérte meg, hogy emelje fel őket az elpárologtatóhoz. Az MH. Kft. tulajdonát képző Reach Truck típusú 1,6 tonna teherbírású toló oszlopos villamos villástargonca kezelője a személyek emeléséhez egy raklapot vett igénybe. A szabálytalan személyemelés kb. 2 percig tartott. A szerelők az emelés előtt a targoncavezetővel kézi jeladást beszéltek meg. Az emeléskor a raklap bal oldalának közepén helyezkedett el S. N., a raklap jobb oldalán a villarácshoz közel helyezkedett el Z. R., és mindketten a targonca villarácsában kapaszkodtak meg. Az emelőgép kezelője elkezdte őket felemelni, a kívánt magasságnál mindkét munkavállaló a kezével elkezdett jelezni, majd kiabálni, hogy az emelést fejezze be. Az emelőgép kezelője a jelzésekre nem reagált, majd rosszat sejtve az eme-
3. A munkabaleset kivizsgálása A mentő gépkocsi 20-25 percen belül a helyszínre érkezett. A mentőorvos csak a halál beálltát tudta megállapítani. A Rendőrség helyszínelői röviddel az értesítést követően a helyszínre érkeztek. A bázis vezetője a mentők, illetve a rendőrség megérkezéséig gondoskodott a baleset helyszínének lehatárolásáról. A rendőrségi helyszínelők másnap tájékoztatták a baleset helyszíne szerint területileg illetékes Munkavédelmi Felügyelőséget az eseményről. Az MH. Kft. bázisvezetője – tekintettel arra, hogy nem az ő munkavállalójuk szenvedett munkabalesetet − a kft.-vel szerződésben lévő munkavédelmi szakemberrel nem látta indokoltnak a kapcsolatot felvenni. A szakszerviz munkavédelmi szakembert nem foglalkoztatott, ilyen tevékenység ellátására jogosult szolgáltatóval szerződéses jogviszonyban nem állt. A rendőrség a helyszínelés során tanúként meghallgatta a targoncavezetőt, a bázisvezetőt, a szakszerviz munkatársát, S. N-t, valamint az ügyvezetőt. A munkabaleset helyszíne szerint területileg illetékes Munkavédelmi Felügyelőség felügyelői a baleset „helyszínelési” munkáit a baleset másnapján kezdték meg. A targoncavezető tanúvallomása alapján rekonstruálták az eseményt, helyszínvázlatot, fényképfelvételt készítettek, megvizsgálták az emelővillás toló-oszlopos targonca műszaki állapotát. Tanúként meghallgatták a bázisvezetőt. A helyszíni vizsgálat után a baleset körülményeinek tisztázása érdekében a vizsgálatot a szakszerviz székhelyén folytatták. Ellenőrizték a személyi tényezőkkel, valamint az Mtv.-ben meghatározott egyéb dokumentumokat. Tanúként meghallgatták S. N-t és az ügyvezetőt. A szakszerviz mint munkáltató − mivel munkavédelmi szakembert nem foglalkoztatott − a munkavédelmi felügyelő figyelemfelhívását követően ügyvédje segítségével – néhány órán belül − egy felsőfokú képesítésű munkavédelmi vállalkozóval kötött szerződést a halálos kimenetelű munkabaleset kivizsgálására.
9 E - M u n k a v é d e l e m | 2 0 1 5 . m á r c i u s , X I I I . é v f o l y a m 3 . s z á m
4. A kivizsgálás megállapításai 4.1. Személyi tényezők Halálos munkabalesetet szenvedett munkavállaló A halálos munkabalesetet szenvedett munkavállaló közép iskolai végzettséggel – gépésztechnikus (klímagépész) képesítéssel – rendelkezett. A munkáltató határozatlan idejű munkaszerződéssel (FEOR 3116 gépésztechnikus) foglalkoztatta Z. R-t. A halálos munkabalesetet szenvedett munkavállaló a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet szerinti munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálaton nem vett részt. Z. R. alkoholos befolyásoltságának megállapítására igazságügyi orvosszakértői vizsgálatot a rendőrség nem kezdeményezett. A targonca vezetője Reach Truck típusú 1,6 tonna teherbírású toló oszlopos villamos villástargonca kezelője A. T., az építőgép-kezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgép-kezelők képzéséről szóló 6/1980. (1. 25.) ÉVM-KPM együttes rendelet alapján kiadott – 2. melléklet II. részben meghatározott targoncára érvényes – építőgép-kezelői jogosítvánnyal rendelkezett. A rendőrség a targonca vezetőjénél alkoholszondás vizsgálatot is végzett, melynek eredménye negatív volt. 4.2. Egyéni védőeszköz A szakszerviz – mint munkáltató – munkavédelmi feladatokat ellátó szakembert nem foglalkoztatott, kockázatértékelésen alapuló egyéni védőeszköz-juttatási rend nem került meghatározásra. Munkaruhát, védőkesztyűt (MSZ EN 388), biztonsági lábbelit (MSZ EN ISO 20345 S1P), illetve DuraFlex MA04 kétpontos hevedert biztosított a munkavállalók részére. A két munkavállaló a munkaterületen a hibafeltárás során a DuraFlex MA04 kétpontos hevederzetet nem viselte. 4.3. Munkaeszköz A munkafolyamat során használt munkaeszköz kategóriába kell sorolni a személyemeléshez szabálytalanul igénybe vett Reach Truck típusú 1,6 tonna teherbírású toló oszlopos villamos villástargoncát, valamint a 800×1200 mm méretű EUR-1 rakodólapot (szabványa: UIC 435-2/EUR-1). Megállapításra került, hogy a targoncát az MH. Kft. a bekövetkezett baleset előtt nyolc hónappal előbb újonnan vásárolta, annak üzembe helyezése megtörtént. Valamennyi mozgásfunkció (haladás, emelés), kormányozhatóság, kifogástalan volt. Az EUR-1-es rakodólap elemei épek voltak, a villaágon nem mozdultak el.
4.4. A munkakörnyezet A raktártérben – így az elpárologtató alatt is – egyenletes, botlás-, csúszás- és akadálymentes volt a padozat. A baleset időpontjában – 8° C fok volt a levegő hőmérséklete. A tárolótérben a mesterséges világítás megfelelt a látási követelményeknek, azonban az elpárologtató közvetlen közelében helyi világításként „fejlámpát” kellet használni. A Petzl PIXA 2 (20 méter világítótávolsággal, 30 lumen fényerővel rendelkező) fejlámpával történő munkaterület-megvilágítás nem befolyásolta a munkavégzést. 4.5. Egyéb dokumentációk A szakszerviz − mint munkáltató − kockázat értékeléssel nem rendelkezett. Írásban nem volt leszabályozva, milyen műszaki megoldást kellett volna alkalmazni a megrendelő MH. Kft-nél a magasban történő munkavégzés esetére.
5. A tevékenységgel összefüggésben megállapított hiányosságok 5.1. Munkáltató A balesetvizsgálat – tanúmeghallgatás – során megállapításra került, hogy a szakszerviz vezetője sem írásban, sem szóban nem határozta meg a megrendelő területén a magasban történő munkavégzés esetében a biztonsági követelmé nyeket. A munkavédelmi oktatási tematikából nem volt megállapítható, hogy e vonatkozásban milyen képzésben részesültek a munkavállalók, nevezetesen nem volt megállapítható, hogy targoncával történő emelés személyi feltételeit megismerték-e, megismerhették-e a munkavállalók. 5.2. A balesetet szenvedett munkavállaló(k) A meghibásodott hűtőrendszer hibájának megállapítását végző munkavállalók nem kaptak megfelelő tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy az MH. Kft. területén a 10,8 m magasságban lévő elpárologtatónál a hibamegállapítást, -elhárítást hogyan hajthatják végre biztonságosan, ennek ellenére egészségüket, biztonságukat kockára téve targoncával emeltették fel magukat. A targoncavezető felé történő jel zésadás nem volt egyértelmű a klímaszerviz szakemberei részéről. 5.3. A baleset bekövetkezéséhez hozzájáruló targoncavezető A targoncavezető – aki ötéves gyakorlattal rendelkezett – jó szándékúan, de súlyosan megszegte a 47/1999. (VIII. 4.) GM-rendelettel hatályba léptetett Emelőgép Biztonsági Szabályzat 8.2.11. pontjában foglaltakat, mert személyemelő nélkül emelte magasba a szakszerviz munkavállalóit. „8.2.11. Nem emelhet meg az emelőgéppel olyan terhet: – amelyen személy tartózkodik, kivéve: a személy eme lésére is alkalmas, illetve személytartóval rendelkező emelőgép;”
10 2 0 1 5 . m á r c i u s , X I I I . é v f o l y a m 3 . s z á m | E - M u n k a v é d e l e m
6. A munkabaleset okláncolata • Hibameghatározás hűtőrendszeren. • A hiba pontos helyét – az elhárítás módját − 10,8 m magasságban kell meghatározni. • A szakszerviz megfelelő utasítást, eszközt nem biztosít a magasban történő munkavégzéshez. • A szerviz munkavállalói a megrendelő kft. targoncavezetőjét megkérik felemelésükre. • A targoncavezető nem zárkózik el a szabálytalan emeléstől. • A rakodólapon álló munkavállalók leesés elleni védelme nincs megoldva. • A targoncavezető és a felemelt munkavállalók közötti kommunikáció nem megfelelő (tanúmeghallgatása szerint nem hallja a szerelők állj kiáltását). • Túlemeli az emelővillát, Z. R. feje a villarács és az elpárologtató kerete közé szorul. • A targoncavezető a villát visszaengedi, Z. R. a földre zuhan. • Z. R a helyszínen életét veszíti.
• Kockázatértékelés, egyéni védőeszköz-juttatási rend elkészíttetése.
8. Munkavédelmi Felügyelőség intézkedése • A szabálytalan munkafolyamat azonnali felfüggesztése, megtiltása. • A kockázatértékelés elkészítésére kötelezés. • Munkavédelmi bírság kiszabása mindkét cég részére (a MH Kft. felé a szabálytalan emelés megtűrése miatt).
9. A munkabalesethez kapcsolható munkabaleseti jegyzőkönyv „E” blokkjának kitöltése (Az NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának 2013. 07. 02-i tájékoztatásában foglaltak figyelembevéte lével)
7. A munkáltató intézkedése a hasonló munkabaleset megelőzése érdekében • A munkabaleset tanulságainak széles körű ismertetése. • Munkavédelmi képesítésű szakember foglalkoztatása. • A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet szerinti munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálat elvégeztetése valamennyi munkavállalónál.
közvetlen kapcsolat a targoncavezető Megjegyzés 7.5. és a szerelésirányító között adó-vevő készülékkel
Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk Az MSZ 1040 szabványú tűzoltó készülékek kivonása a használatból Kérdés Cégünknél a tűzoltó készülékek időszakos ellenőrzését saját hatáskörben végezzük el. Hallottam, hogy bizonyos típusú készülékeket a további használatból ki kell vonni. Melyek ezek a kézi tűzoltó készülékek, és mikortól nem lehet készenlétben tartani? Válasz A tűzoltó készülékekre vonatkozó szabványok változása miatt a régi, MSZ 1040 szabványú készülékeket 2014. december 31-ig mindenhol ki kellett vonni a készenlétben tartásból. Kivételt képez azonban valamennyi szén-dioxiddal oltó készülék. Ez az MSZ EN 3 szabvány 1994-es megjelenése miatt szükséges, ugyanis a régi szabványú hordozható tűzoltó készülékek élettartama eléri a maximális 20 évet.
A tűzoltó készüléken megtalálható szabványjelölésből megtudhatjuk, ha régi szabványos készülékünk van.
Minden készüléken megtalálható a szabványjelölés. Ez sajnos egyes esetekben nem túl jól látható vagy nagyon apró betűvel van feltüntetve. A címkét ellenőrizve, ha MSZ 1040-es felirat található a készüléken, akkor azt 2014. év végéig le kellett volna cserélni. Amennyiben MSZ EN 3 jelölés van a készüléken, akkor csak a szokásos éves karbantartásról (felülvizsgálat, hitelesítés stb.) kell gondoskodnunk a jogszabályok szerint. Ha nem találunk szabványjelölést egy készüléken, akkor azt jogszabályi előírások szerint nem tarthatjuk készenlétben. Mit tegyek, ha a készülék régi (MSZ 1040) szabványos? Mindenképpen be kell szerezni megbízható forgalmazótól MSZ EN 3 szabvány szerinti tűzoltó készüléket.
11 E - M u n k a v é d e l e m | 2 0 1 5 . m á r c i u s , X I I I . é v f o l y a m 3 . s z á m
Kérjük, az alábbi szolgáltatást ajánlja cége munkaügyi vezetőjének figyelmébe!
A Fórum Média Kiadó új, átfogó szolgáltatása: Munkaügyi, bérgazdálkodási és társadalombiztosítási audit! Kiadónk egy egyedülálló szolgáltatást bocsátott útjára, amelyet munkáltatók figyelmébe ajánlunk. A szolgáltatás kivételes jellege a problémák komplex kezelésében, a kérdések munkajogi, adó- és társadalombiztosítási szempontból való egyidejű megközelítésében és megoldásában áll. Munkajogász szakértőink – a megbízók egyedi igényei szerint – teljes munkajogi átvilágítást végeznek, amely során a munkaügyi dokumentáció átvizsgálásán és a hatályos jogszabályi előírásokhoz igazításán túl adótanácsadóink közreműködésével bérgazdálkodási tervet készítenek, amely segítségével a munkáltatók jelentős összegeket takaríthatnak meg. Szakértőink a problémás esetek megfelelő jogi keze lését és a megbízóink kérése szerint elkészített munkaügyi iratminták elkészítését követően – azok megfelelő alkalmazása érdekében – utánkövetést is végeznek, amelynek keretében megválaszolják kérdéseiket és szakmai támogatást nyújtanak az átmeneti időszakban.
Miért érdemes igénybe venni a szolgáltatásunkat? • A Munka Törvénykönyve a leggyakrabban változó jogszabály. A folyamatosan érkező újdonságok között elmélyült jogi tudás és speciális gyakorlati tapasztalat nélkül nem könnyű eligazodni. Munka jogász-ügyvédekből és adótanácsadókból álló szakértői csapatunk ebben nyújt a munkáltatók számára szakmai támogatást. • Új, átfogó szolgáltatásunk a munkáltatók bérgazdálkodásának a racionalizálására, a jogszabályok által biztosított lehetőségek maximális kiaknázására fókuszál, amely komoly versenyelőnyt jelenthet a szolgáltatást igénybe vevő társaságoknak. • Szolgáltatásunk színvonalára a szakértőink magas szintű jogi és közgazdasági tudása, valamint a sok éves tanácsadói és peres tapasztalata a garancia.
Szolgáltatásunkról a www.forum-media.hu/webshop/munkaugyi-bergazdalkodasi-es-tarsadalombiztositasi-audit honlapon tájékozódhat részletesebben, amennyiben kérdése van, írjon a
[email protected] e-mail c ímre!
Az E-Munkavédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkavédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alapján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében sze mélyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
E-Munkavédelem XIII. évfolyam, harmadik szám, 2015. március Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Vezető szerkesztő: Petren Ágnes Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Tördelés: M. C. Direct Kft. Nyomdai kivitelezés: Stanctechnik Kft.