E-munkavédelem. Szakmai folyóirat. Tartalom április XIII. évfolyam 4. szám

2015. április  |  XIII. évfolyam  4. szám

E-munkavédelem Szakmai folyóirat

Tartalom Munkabiztonság

• Az önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról szóló rendelet módosítása • Egyes miniszteri rendeleteknek az új OTSZ hatálybalépésével összefüggő módosítása – Módosultak a Tűzvédelmi Szabályzat készítésének előírásai – Módosult a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, az oktatásszervezésről és a szakvizsga szabályairól szóló rendelet

A hónap témája

• Munkabalesetek alakulása 2014. évben

Kitekintő – rövid hírek, tájékoztatók

• Munkavédelmi tájékoztatók a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztályának honlapján • Készül az új vasúti törvény

Jogszabályok Szabványok Egy munkabaleset tanulságai • Végzetes üvegmozgatás

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk • Vészzuhany és szemmosó berendezés ellenőrzése

Tisztelt Előfizetőnk!

Ajánló

Örömmel tájékoztatjuk, hogy az E-Munkavédelem szakmai folyó­ irathoz tartozó segédletekhez, illetve az Optimum előfizetők szá­ mára elérhető extra tartalmakhoz mostantól egyedi jelszóval férhet hozzá. A www.munkavedelemszaklap.hu weboldalon az eddig megszokott tartalom mellett további hasznos cikkeket olvashat. Az egyedi jelszavakat e-mailben küldtük ki önnek. Amennyiben nem kapta meg, kérem, keresse Ügyfélszolgálatunkat a 273-2090es számon vagy a [email protected] e-mail címen!

Április havi optimum tartalom • Dr. Kása László: Az építőipari kivitelezési tevékenységek célvizsgálata • Munkavédelmi kötelezettségek és azok el­ végzési határidői A cikket és a naptárt optimum előfizetőink el­ olvashatják a www.munkavedelemszaklap.hu web­oldalon.

Szerző: Kálmán László A kézirat lezárásának dátuma: 2015. március 24.

Munkabiztonság Az önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról szóló rendelet módosítása Megjelent a 10/2015. (II. 27.) MvM-rendelet az önálló vál­ lalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásá­ ról szóló 36/2011. (XII. 23.) KIM-rendelet módosításáról. A 36/2011. (XII. 23.) KIM-rendelet melléklete helyébe új melléklet lépett, amely tartalmazza az önálló vállalkozók tevékenységi jegyzékét (ÖVTJ) a 2015. évre. Az új melléklet tartalmazza: – a tevékenységek ÖVTJ-kódjait (2015), – a tevékenységek ÖVTJ (2015) megnevezését.

A KSH fordítókulcsot is közzétett, amely tartalmazza az új kódokkal jelzett új tevékenységeket, illetve a listáról törölt tevékenységeket.

Egyes miniszteri rendeleteknek az új OTSZ hatálybalépésével összefüggő módosítása Az egyes miniszteri rendeleteknek az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 4/2015. (II. 27.) BM-rendelet több rendeletet módosított.

Módosultak a Tűzvédelmi Szabályzat készítésének előírásai A Tűzvédelmi Szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM-rendelet módosítása szerint változott a rendelet: • A 3. § c. pontja a következők szerint: (A szabályzatnak tartalmaznia kell:) „c) az építményekre, szabadterekre vonatkozó eseti tűzvé­ delmi használati szabályokat, előírásokat;”

A módosítás, illetve az új OTSZ figyelembevételével a „Tűzvédelmi Szabályzat”-nak nem kell a tűzveszélyességi osztályba sorolást tartalmaznia.

A módosítás szerint „Tűzriadó Terv”-et kell készíteni: „b) a művelődési, oktatási, kulturális, sport, egészségügyi és szo­ ciális építményrészre, építményre, létesítményekre; c) azokra a létesítményekre, amelyekben egy tűzszakaszon belül több mint 300 fő tartózkodhat; d) kereskedelmi szálláshelyre; e) az olyan időszakos vagy állandó jelleggel üzemelő zenés szó­ rakozóhelyekre, ahol egy időben 50 főnél több személy tartóz­ kodhat; f ) a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, tárolására szolgáló építményre és szabadtérre, ahol az anyag robbanásveszélyes állapotban fordulhat elő; g) tűzveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozá­ sára, tárolására szolgáló 3000 m2-nél nagyobb alapterületű építményre és szabadtérre.” Értelemszerűen hatálytalanításra került a 4. § (1) a pontja: az ,,A”–,,C” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmé­ nyekre vonatkozó kötelezettség.

Módosult a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, az oktatásszervezésről és a szakvizsga szabályairól szóló rendelet A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő ok­ tatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabá­ lyairól szóló 45/2011. (XII. 7.) BM-rendelet is módosításra került. A 1. mellékletben felsorolt tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágak és munkakörök 2. pontja helyébe a követ­ kező rendelkezés lépett:

2 2 0 1 5 . á p r i l i s , X I I I . é v f o l y a m 4 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

Munkabalesetek alakulása 2014. évben A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztálya a honlapján közzétette a 2014. évi munkabaleseti statisztikát, amely a 2015. január 8-ig beérkezett és nyilván­ tartásba vett munkabaleseti jegyzőkönyvek összesített feldol­ gozott adatait tartalmazza. A tájékoztató csak a munkavédel­ mi hatóság hatáskörébe tartozó balesetek adatait tartalmazza, így a három napot meghaladó munkaképtelenséget, illetve a halált okozó munkabaleseteket. A statisztika gyakorlatilag – néhány, későn bejelentett múlt évi balesettől eltekintve – teljes képet ad a munka­balesetek mutatóinak alakulásáról. A munkabaleseti statisztika tartalmazza a bekövetkezett munkabalesetek számát (objektív mérőszámokat), nem alkalmazza az ún. minőségi mutatókat (pl. kiesett munkanapok száma), és hiányoznak az EU-ban használatos – döntően fajlagos – mutatók (pl. 1 millió munkaórára jutó balesetek).

A statisztika részletes – számszerű – adatokat tartalmaz a nemzetgazdaság egésze tekintetében a munkabalesetek: • számáról az elmúlt 5 évben (2010–2014), • megyék (főváros) szerinti területi megoszlásáról, • munkaképtelenség időtartama szerinti megoszlásáról, • munkáltatói létszám nagyságára jellemző kategóriák sze­ rinti megoszlásáról, • munkavállalói korcsoportok alapján történő megoszlásá­ ról, • nemzetgazdasági áganként, valamint TEÁOR szerinti szak­áganként való megoszlásáról, • gazdálkodási formák szerinti megoszlásáról, • valamint tájékoztatást ad a munkabalesetekkel kapcsola­ tos munkavédelmi felügyelői intézkedésekről. A tájékoztatóban közölt adatokon túlmenően – a jellemző tendenciák megítélhetősége szempontjából – bemutatjuk, egymás mellé rakjuk a 2010-2014. évek főbb munkabale­seti statisztikai mutatóit. A statisztika tartalmazza a külföldön és közúton történt munkabaleseteket is. A táblázatokban használt fogalmak – a baleseteket ille­tően – megegyeznek az Mvt. 87. § 3. pontjában szereplő megha­ tározásokkal.

Összes munka­ baleset

2010

2011

2012

2013

2014

19 948 17 295 17 025 17 222 19 661

súlyos ebből:

A hónap témája

Munkabalesetek

ebből:

„2. Az  Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszé­ lyes osztályba tartozó anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari vagy szolgálta­ tás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzők”

173

158

140

187

172

halálos

95

80

62

75

78

súlyos csonkulás

38

30

35

39

33

egyéb súlyos

40

48

43

73

61

Az előző évhez viszonyítva a 2014. évben a munkabalesetek száma 14,4%-kal nőtt, ebből: • a súlyos munkabalesetek száma 8,0%-kal csökkent, • a halálos kimenetelű munkabalesetek száma 4,0%-kal nőtt, • a súlyos csonkulásos munkabalesetek száma 15,4%-kal csökkent, • az egyéb súlyos kimenetelű munkabalesetek száma 16,4%-kal csökkent. Gyakorlatilag kimondható, hogy a 2014. évben – az előző év adataihoz viszonyítva – a munkabalesetek gyakorisága növekedett (a 2010. évi gyakoriság szintjére), ezen belül a súlyos következményű balesetek száma – a halálos következményűek kivételével – csökkent.

A statisztika alapján 12 761 férfi, 6 900 női munkavállaló szenvedett a 2014. évben munkabalesetet. Az arány 2009 óta gyakorlatilag nem változott. A munkabalesetek számának összehasonlítására az 1000 főre jutó munkabalesetek számát vettük figyelembe. Ez tekintet­ be veszi a munkáltatói létszám alakulását.

Év

Munkavállalói létszám (e fő)

Munka­ balesetek száma

1000 főre jutó munka­balesetek száma

2011

3732,4

19 948

5,34

2012

3759,0

17 295

4,60

2013

3827,2

17 025

4,44

2014

3892,8

17 222

4,42

2015

4100,8

19 661

4,79

A statisztika sajnos nem tartalmaz adatot az egy balesetre jutó kiesett munkaképtelen napok tekintetében, ezért a bal­ esetek következményeinek súlyossága – a rehabilitáció haté­ konysága tekintetében – nem ítélhető meg. Az összes munkabaleset: • 59%-a 3 nap – kevesebb, mint 1 hónap, • 16%-a 1 hónap – kevesebb, mint 3 hónap, • 3%-a 3 hónap – kevesebb, mint 6 hónap munkaképte­ lenséggel járt; • 1%-a meghaladta a 6 hónap munkaképtelenséget.

3 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 5 . á p r i l i s , X I I I . é v f o l y a m 4 . s z á m

A statisztika a munkabalesetek gyakoriságát megyénkénti – beillesztve a fővárosban és külföldön bekövetkezett eseteket is – bontásban mutatja be. Kiemelve az összes és halálos baleseteket, a legtöbb munkabalesetet „produkáló” hat terü­ leti egység – és hozzátéve a külföldön bekövetkezett munka­ baleseteket – a következő volt. Összehasonlításként a 2013. évi adatokat is mellétesszük. Összes munkabaleset

Ebből halálos munkabaleset

Összes/halálos munkabaleset

2013

2014

2013

2014

2013

2014

Főváros

3106

3518

6

10

518

352

Pest

1726

2005

9

12

190

167

Megye

GyőrMosonSopron

A halálos következményű munkabalesetek gyakorisága azt mutatja, hogy az évek során nem változott a különösen ve­ szélyes foglalkozási ágazatot listája. A legtöbb halálos kimenetelű munkabaleset továbbra is: • az építőiparban, • a szállítás, raktározás során, • a feldolgozóiparban, • a kereskedelemben, • a mezőgazdaságban, • gépiparban, • valamint az igazgatás, oktatás területén következett be.

Ágazat

Munkabalesetek száma 2010

2011

2012

2013

2014

1392

1350

5

4

278

337

Építőipar

25

18

18

25

18

Fejér

906

1169

6

7

151

167

Szállítás, raktározás, posta, távközlés

19

11

10

10

13

BácsKiskun

797

1148

3

5

265

279

Feldolgozóipar

11

6

4

3

10

BorsodAbaújZemplén

Kereskedelem

6

6

5

5

7

1033

1115

1

4

1033

258

Mezőgazdaság

12

14

13

14

6

Külföld

528

494

5

6

106

124

Gépipar

5

8

3

2

5

Igazgatás, oktatás

2

2

4

3

4

A hat területi egység – a 2013. évhez viszonyítva – gyakor­ latilag alig változott. Különösen szembetűnő, hogy Budapes­ ten és Pest, Fejér és Bács-Kiskun megyékben emelkedett nagyobb mértékben a munkabalesetek száma és – jellem­zően – a halálos munkabalesetek is. A hat területi egységnél ös�­ szességében 1387 balesettel több következett be, mint 2013. évben. (Az összes baleseti növekmény 57%-a.) Az utolsó oszlopban az egy halálos kimenetelű balesetre jutó balesetek számát mutatjuk be. A munkabaleseti statisztika – a munkavédelmi hatóság szak­ mai vezetése által meghatározott egyedi csoportosítás sze­rinti – nemzetgazdasági ágazatokra lebontott adatai alapján a legtöbb munkabaleset a gépipar, a feldolgozóipar, a kereskedelem és a szállítás, raktározás során következett be, amelynek részletes adatai – öt évre visszamenőleg – a követ­ kezők.

Ágazat

Munkabalesetek száma 2010

2011

2012

2013

2014

Gépipar

3540

3348

3214

3317

3632

Feldolgozóipar

3386

2903

2773

2944

3436

Kereskedelem

2553

2278

2180

2081

2255

Szállítás, raktározás, posta, távközlés

2492

2095

2114

2207

2641

Az építőiparban történt a legtöbb halálos munkabaleset. Csak reménykedni lehet, hogy a csökkenés a munkavédel­ mi hatóság évek óta tartó kiemelt ellenőrzései, figyelme mellett a technológiai és munkafegyelem javulása is ered­ ményezte. Szembetűnő, hogy a mezőgazdaságban a halálos balesetek száma – megtörve az évek óta tartó egyenletes tendenciát – több mint 60%-kal csökkent, ez azért is figyelemre méltó, mert az ágazat kiemelkedő elmúlt évi gazdasági teljesítménye az időjárás és egyéb kedvező körülmények mellett – vélhe­ tően feszített munkavégzést, több munkavállaló munkáját kívánta meg. A statisztikai adatokból látható, hogy pl.: • az építőiparban minden 44-dik baleset halálos következ­ ményű (ezért is tartják a legveszélyesebb ágazatnak), • ugyanez a feldolgozóipar területén minden 344-dik, ke­ reskedelem területén minden 322-dik, a szállítás, rak­ tározás területén minden 203-dik balesetnél követke­ zett be, • a legtöbb munkabalesetet produkáló gépiparnál ez a mu­ tató 726. A munkabalesetek bekövetkezésének gyakorisága a munkál­ tatók munkavállalói létszámának függvényében sajátos képet mutat.

4 2 0 1 5 . á p r i l i s , X I I I . é v f o l y a m 4 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

Munkáltatói létszám

Összes Ebből halálos Összes/ munkamunka­ halálos baleset baleset

1–9 fő munkavállaló

2145

31

69

10–49 fő munkavállaló

5510

22

250

50–249 fő munkavállaló

6764

13

520

250–499 fő munkavállaló

2389

8

299

500 fő munkavállaló felett

2830

2

1415

23

2

11,5

Munkavállalók száma ismeretlen

A munkabalesetek száma a 2013. évhez képeset minden munkáltatói létszám kategóriában növekedett. A számok azt mutatják, hogy halálos munkabalesetek a mikro- és kisvállalkozásoknál arányaiban lényegesen gyakrabban következtek be, mint a nagyobb létszámú munkáltatóknál. Különösen kedvezőtlen, hogy az 1–9 főt foglalkoztató mun­ káltatóknál történt: • a legtöbb halálos baleset, és • a bejelentett balesetek közül minden 69. halálos kimene­ telű volt. A munkavédelmi hatóság tevékenységére jellemző adatok

2013

2014

17 222

19 961

Felügyelői intézkedések száma:

2 681

2 877

hiányosságokat meg­szün­ tető határozatok száma:

574

537

használatot felfüggesztő határozatok száma:

82

99

foglalkoztatástól eltiltó határozatok száma:

24

27

tevékenység felfüggeszté­se:

88

145

142

178

Ebből:

Feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvek száma:

munkavédelmi bírság kiszabása: kiszabott munkavédelmi bírság összege: bűnvádi feljelentések száma:

52 548 790 Ft 80 005 315 Ft 3

5

A munkabaleseti jegyzőkönyvek adatainak statisztikai feldol­ gozása számos további adat, összefüggés kimunkálását, meg­ állapítását tenné lehetővé, amelyek tanulságait az ágazatok­ kal, munkáltatókkal, munkavállalókkal, a munkavédelmi szakemberekkel érdemes lenne rendszeresen megosztani. Megjegyzés Szubjektív véleményem, hogy egy statisztika akkor hasznos, előremutató, ha az objektív tényeken túlmenően alkalmas

arra is, hogy tendenciákat lehessen megítélni, következteté­ seket lehessen levonni, kellő szakmai alapot szolgáljon haté­ kony intézkedések meghozatalára – és ezt az erre feljogosí­ tottak meg is teszik. Ha a munkabaleseti statisztikát a KSH tenné közzé, a sta­ tisztikai számok mellett szakmai összefüggéseket, magyará­ zatokat nem vár el senki. Azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztálya a munkavédelem szakmai irányítását látja el. Rögtön hiányérzete támad a munkavédelmi szakemberek jelentős részének, mert azt re­ mélik, hogy a szakmai irányító – akinek birtokában vannak az ESAW metodika szerinti munkabaleseti jegyzőkönyvek, és azokat feldolgozza, a munkavédelmi felügyelőségek ellen­ őrzik a munkáltatókat – a száraz statisztikai számok közlésén túlmenően elemző statisztikát tesz közzé: • értékeli a munkavédelmi helyzetet, rávilágít, hogy pl. ­miért növekedtek a munkabalesetek, • megossza a szakmai következtetéseit, • irányt mutat az új kockázatok kezelésében, • esetleg bemutatná hol a helyünk Európában a munkavé­ delem területén, • az igazgatás, oktatás terén miért magas a balesetek száma, • magyarázatot ad pl. arra, hogy a foglalkoztatottak számá­ nak, a termelékenység növekedése hol és milyen mérték­ ben befolyásolhatta a munkabalesetek bekövetkezését. Az új honlapon már nem lehet olvasni a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetéről a kormány részére készített be­ számolókat (a 2008. évről volt az utolsó), de hasonló szín­ vonalú, szakmai igényességű értékeléseket sem.

Kitekintő – rövid hírek, tájékoztatók Munkavédelmi tájékoztatók a Nemzet­ gazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztályának honlapján A munkavédelmi bírságok felhasználására meghirdetett pá­ lyázatokból több kiadvány, tájékoztató készült, amelyekből 30 kiadvány, tájékoztató, segédlet, útmutató, oktatási anyag megtekinthető, elolvasható a Munkavédelmi Kiadványok címszó alatt. A pályázati anyagok közzététele a munkavédelmi ismeretek könnyebb megértését, elsajátítását szolgálja. „A honlapon megjelentetett művek készítésekor az alkotók szem előtt tartották a vonatkozó előírásokat (jogszabályokat, szabvá­ nyokat), de természetesen nem vehették figyelembe a „felhasz­ nálónál” jelentkező helyi sajátosságokat. Ezeket a hasznosításnál feltétlen figyelembe kell venni.”

5 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 5 . á p r i l i s , X I I I . é v f o l y a m 4 . s z á m

Néhányat megemlítve: • Pszichoszociális kockázatértékelés • Módszertani Útmutató biztonsági és egészségvédelmi ko­ ordinátorok részére • A munkajogi szabályozás szerepe a munkahelyi stressz megelőzésében. Kutatási záró tanulmány. • A munkabalesetek okai az EU-ban (ESAW szerinti érté­ kelés) Különösen az utóbbira szeretnénk felhívni a figyelmet – amely az EU Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Fő­ igazgatóság kiadványa –, mert a baleseti adatok feldolgozá­ sához használatos kritériumok és módszerek harmonizálását célzó uniós törekvések eredményeként három fázisban beve­ zetett ESAW módszertant ismerteti. Az ilyen elemzésekből nyert eredmények teszik lehetővé a munkahelyi baleset-meg­ előzési politika világos meghatározását. Az utóbbi időben közzétett jogszabályváltozások miatt né­ hány esetben a leírtak korrekciója szükséges egyes alkotások­ nál, azonban érdemes megnézni, mert szakmailag számos új ismeretre, információra is szert tehetünk.

Készül az új vasúti törvény Az európai vasúti szabályozás intenzív változáson ment ­keresztül az elmúlt években, amelyet a jelenleg hatályos, a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény több mint 500 módosítással tudott csak követni. Az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló Európai Parlament és a Tanács 2012/34/EU-irányelv jelentős változá­ sokat hozott a vasúti szabályozásban, amely a magyar törvé­ nyi szabályozás szintjén is számos jogintézmény újragondo­ lását igényli. 2013 elején elkészült a negyedik vasúti csomag tervezete is, amely egy további lépés volt az Egységes Vasúti Térség kialakításához, amely markánsan fogja továbbfor­málni az európai vasúti szektort. Az irányelvet 2015. június 16-ig kell a tagállamok jogrendjé­ be „átültetni”, döntően ez indokolja, hogy új vasúti törvény készüljön. A Fórum Média és a Hungrail (Magyar Vasúti Egyesület) szervezésében 2015. március 18-án – a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a Vasúti Pályakapacitás Elosztó Kft. szakértői­ nek közreműködésével – tartott országos konferencián elhangzott, hogy az új vasúti törvény közigazgatási egyeztetése most kezdődik.

Az új vasúti törvény készítésénél alapvető szempont volt: • a 2012/34/EU-irányelv minél pontosabb átültetése, • az EU által adott mentességek minél nagyobb arányú ki­ használása, • hazai kormányzati célok, piaci igények figyelembevétele, • a vasútvállalatok adminisztratív és pénzügyi terheinek csökkentése, • ágazati versenyképesség növelése.

Az új vasúti törvény lényeges változásai várhatóan: • eddigiektől eltérő szerkezet, megváltozik a törvény foga­ lomrendszere, • új kategóriákat vezetnek be a működési engedélyek között, • szigorúbb feltételek érvényesülnek a piacfelügyeleti tevé­ kenységet ellátó vasúti szervre, • új szervezet lesz a Vasúti Állandó Választottbíróság, amely a jogalkotó szándéka szerint szakértő testületként működik a vasúti igazgatási szerv mellett, és a pályaháló­ zat-működtető, a vasúti társaságok, hozzáférésre jogosul­ tak egymás közötti vitáiban jogosult eljárni. A jelenlegi vasúti törvénytől eltérően a vasúti közlekedés és az egyéb kötöttpályás közlekedés előírásai külön törvényben jelennek meg. Az új vasúti törvény hatálybalépésével egy időben további 10 végrehajtási rendelet módosul. Tájékoztatásként: A magyar vasúti piacon jelenleg 43 vasúti társaság rendelke­ zik vasúthatósági működési engedéllyel (pályahálózat-mű­ ködtetés, személyszállítás, áruszállítás). A személyszállítás várható EU-liberalizációja tovább bővíti a piaci résztvevőket. A vasúti infrastruktúra fejlesztésére 2014–2020 közötti idő­ ben soha nem látott nagyságú összeg áll rendelkezésre. Vár­ hatóan az eddigieknél sokkal több cég kerül kapcsolatba a cseppet sem könnyű környezetben történő munkavégzéssel, a vasúti közlekedés fenntartása melletti munkák biztonsági kockázatával, fokozott veszélyességével.

Jogszabályok Megjelent jogszabályok 27/2015. (II. 25.) Korm. rendelet az Állami Egészségügyi Ellátó Központról Hatályos: 2015. 03. 01. 30/2015. (II. 25.) Korm. rendelet az egészségügyi ágazat háttérintézményei átalakításával összefüggő kormány­ rendeletek, valamint egyéb egészségügyi és egészség­ biztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról Hatályos: 2015. 03. 01., 2015. 06. 01. Módosítás: 17/1996. (I. 31.) Korm. rendelet a talált, illet­ ve a lefoglalt radioaktív vagy nukleáris anyagokkal kapcsolatos intézkedésekről 275/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet az országos su­ gárzási helyzet és radioaktív anyagkoncentrációk ellen­ őrzéséről 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, vala­ mint a működési engedélyezési eljárásról 162/2003. (X. 16.) Korm. rendelet a kábítószer előál­ lítására alkalmas növények termesztésének, forgalma­ zásának és felhasználásának rendjéről 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Magyar Bányá­ szati és Földtani Hivatalról

6 2 0 1 5 . á p r i l i s , X I I I . é v f o l y a m 4 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti Fo­ gyasztóvédelmi Hatóságról 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet a szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólago­ san eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet a külföldi bizonyít­ ványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról 122/2009. (VI. 12.) Korm. rendelet az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről 123/2009. (VI. 12.) Korm. rendelet az egyes veszélyes anyagok és veszélyes készítmények kivitelével, illetve behozatalával összefüggő bejelentési eljárás részletes szabályairól 319/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet az egészségbizto­ sítási szervekről 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet az Állami Nép­ egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegész­ ségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről Hatályos: 2015. 03. 01., 2015. 06. 01. 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet a veszélyes anya­ gokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosítá­ sáról 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelet egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet a piacfelügyeleti tevé­ kenység részletes szabályairól 316/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a biocid termé­ kek engedélyezésének és forgalomba hozatalának egyes szabályairól 1073/2015. (II. 25.) Korm. határozat a Nemzeti Épületener­ getikai Stratégiáról Hatályos: 2015. 02. 26. 34/2015. (II. 27.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet módosításáról, va­ lamint az egységes kormányzati ügyiratkezelő rend­ szerrel összefüggő egyes kormányrendeletek módosítá­ sáról Hatályos: 2015. 02. 28. 2015. 06. 01. 10/2015. (II. 27.) MvM-rendelet az önálló vállalkozók te­ vékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 36/2011. (XII. 23.) KIM-rendelet módosításá­ ról Hatályos: 2015. 03. 01. 4/2015. (II. 27.) BM-rendelet egyes miniszteri rendeletek­ nek az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat hatályba­ lépésével összefüggő módosításáról

Hatályos: 2015. 03. 05. Módosítás: 30/1996. (XII. 6.) BM-rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről 3/2009. (II. 4.) ÖM-rendelet a megújuló energiafor­ rásokat – biogázt, bioetanolt, biodízelt – hasznosító létesítmények tűzvédelmének műszaki követelmé­ nyeiről 22/2009. (VII. 23.) ÖM-rendelet a tűzvédelmi meg­ felelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabá­ lyokról 45/2011. (XII. 7.) BM-rendelet a tűzvédelmi szak­ vizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörök­ ről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszer­ vezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabá­ lyairól 16/2012. (IV. 3.) BM-rendelet az egyes tűzmegelőzési hatósági, szakhatósági eljárásokért és szolgáltatásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról 5/2015. (II. 27.) BM-rendelet az atomenergia alkalmazásá­ val kapcsolatos sajátos tűzvédelmi követelményekről és a hatóságok tevékenysége során azok érvényesítésé­ nek módjáról Hatályos: 2015. 03. 05. 2015. évi VI. törvény egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról Hatályos: 2015. 04. 01., 2015. 07. 01. Módosítás: 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek joga­ iról és esélyegyenlőségük biztosításáról 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2010. évi CXXVI. törvény a fővárosi és megyei kor­ mányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kor­ mányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztvise­ lőkről 2012. évi XLVI. törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről Hatályos: 2015. 04. 01. 2015. évi VII. törvény a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról Hatályos: 2015. 03. 19., 2015. 04. 11., 2015. 07. 01., 2016. 01. 01. Módosítás: 1996. évi LVIII. törvény a tervező- és szakér­ tő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról Hatályos: 2015. 03. 19. 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról Hatályos: 2015. 03. 19., 2015. 04. 11., 2015. 07. 01., 2016. 01. 01. 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről Hatályos: 2016. 01. 01.

7 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 5 . á p r i l i s , X I I I . é v f o l y a m 4 . s z á m

38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a kulturális örökség vé­ delmével összefüggő egyes kormányrendeletek módo­ sításáról Hatályos: 2015. 03. 12., 2015. 03. 26. Módosítás: 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Nem­ zeti Közlekedési Hatóságról 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és műkö­dési feltételeiről 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a villamos­ energia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárá­ sokról. 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari ki­ vitelezési tevékenységről 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a műszaki biz­ tonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzések­ ről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet a telepengedély, il­ letve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorol­ ható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységek­

ről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a beje­ lentés szabályairól 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékeny­ ségekről 487/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet az építésügyi, az építésfelügyeleti és az örökségvédelmi hatóságnál fog­ lalkoztatott köztisztviselők és kormánytisztviselők épí­ tésügyi vizsgájára és szakmai továbbképzésére vonat­ kozó részletes szabályokról Hatályos: 2015. 03. 12. 10/2015. (III. 11.) NFM-rendelet a belvízi utakon közleke­ dő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és meg­ felelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 13/2001. (IV. 10.) KöViMrendelet, valamint a Belvízi Hajózási Alapprogram működtetésének részletes szabályairól szóló 29/2003. (V. 8.) GKM-rendelet módosításáról Hatályos: 2015. 03. 12. 55/2015. (III. 17.) Korm. rendelet a fluortartalmú üvegház­ hatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről ­szóló 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: 2015. 03. 18. 2015. 08. 01.

Szabványok Munkabiztonságot/tűzvédelmet érintő nemzeti szabványok közzététele a Szabványügyi Közlöny 2015. márciusi száma alapján.

FIGYELEM!

A szabványok és a szabványkiadványok szerzői jogi védelem alatt állnak. A szabványok és a szabványkiadványok szövegének felhatal­ mazás nélküli másolása, sokszorosítása, illetve a szerzői jogok bármilyen módon való megsértése jogszabálysértő magatar­ tás, amelynek összes következményét a jogsértést elkövető­ nek kell viselnie.

Az idegen nyelvű szabvány magyar nyelvű változata nem egy­ szerűen a forrásszabvány fordítása, hanem a fordítás alapján a szabvány magyar nyelvi értelmezésével a forrásszabvány tartal­ mát pontosan visszaadó, azzal azonos, a magyar szabványrend­ szerbe és a jogszabályi környezetbe illesztett magyar nemzeti szabvány.

A szürke mezőben lévő szabványok angol nyelven kerültek kiadásra

A Szabványügyi Közlöny 2015. évi 3. márciusi számában munkabiztonságot érintő szabvány kihirdetése magyar nyelven nem történt. 1. MSZ EN 12547:2015

Centrifugák. Általános biztonsági követelmények – Az MSZ EN 12547:1999+A1:2009 helyett –

2.

MSZ EN 16509:2015

Szállítható gázpalackok. Sűrített vagy cseppfolyósított gázzal töltött legfeljebb 120 ml űrtartalmú, nem újratölthető, kisméretű, szállítható acélpalackok (kompakt palackok). Tervezés, felépítés, töltés és vizsgálat

3.

MSZ EN 60079-1:2015

Robbanóképes közegek. 1. rész: Gyártmányok védelme nyomásálló tokozással, „d” – Az MSZ EN 60079-1:2008 helyett, amely azonban 2017. augusztus 1-jéig még érvényes –

4.

MSZ EN 6103:2015 ISO

Köszörűszerszámok. Köszörűkorongok megengedett kiegyensúlyozatlansága szállítási állapotban. Statikus vizsgálat – Az MSZ EN ISO 6103:2005 helyett –

Visszavont szabványok

• MSZ ISO 11094:1997 Motoros fűnyíró gépek, gyep- és kertművelő traktorok, professzionális fűnyírók, valamint ka­száló készülékekkel ellátott gyep- és kertművelő traktorok által kibocsátott zaj mérése • MSZ CEN/TR 13201- 1:2012 Útvilágítás. 1. rész: A világítási osztályok kiválasztása

8 2 0 1 5 . á p r i l i s , X I I I . é v f o l y a m 4 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

Egy munkabaleset tanulságai Végzetes üvegmozgatás 1. A munkabaleset előzményei, tényállás A munkáltató a tizenegy főt foglalkoztató üvegipari tevé­ kenységet végző kisvállalkozás – Ü. V. Kft. – ügyvezetője szerződést kötött egy építőipari kivitelezést végző Kft-vel egy épületgépészeti termékeket forgalmazó cég bemutatótermé­ nek üvegezési munkái elvégzésére. Az Ü. V. Kft. ügyvezetője – I. A. – naponta meghatározta a munkavállalóknak, az átlagosan háromfős munkacsapatok­ nak az esedékes feladatokat. Az épületgépészeti termékeket bemutató építés kivitelezési munkaterületére I. A. egy – az üvegtáblák szállítására – speciá­ lis felépítménnyel ellátott gépkocsit irányított összesen há­ rom munkavállalóval. A gépkocsi vezetője É. S. volt. A hely­ színi munkákat S. S. üveges csoportvezető irányította. A be­ osztott üveges szakmunkás feladatokat V. N. látta el. A munkavállalók feladata 3 db 2910 mm × 2726 méretű üvegtábla beépítése volt, amely üvegtáblák egyenkénti töme­ ge 416,46 kg. Az üvegtáblákat az Ü. V. Kft. a saját tulajdonát képező speciális felépítményű gépjárművel szállította a munkaterü­ letre, ahol – a munkaszerződésbe foglaltak szerint – rendel­ kezésre állt 1 db HIAB 026T típusú, 6,0 méter gémkinyú­ lású, 5 km/h maximális sebességű önjáró emelőgép-vezető­ vel. Az emelőgép a gémjére teherfelvevő eszközként – az Ü. V. Kft. tulajdonában lévő – 1 db OKTOPLUS GL-K600 típusú speciális 8 szívófejes 600 kg teherbírású vákuumos üvegmegfogó szerkezet került elhelyezésre, amelynek keze­ lése S. S. üvegező csoportvezető munkakörben foglalkozta­ tott munkavállaló feladata volt. A gépkocsivezető az építési munkaterületre érve úgy állt meg az építési munkaterület bejárata felé orral, hogy a platójára szerelt üvegszállító keret jobb oldalán elhelyezett üvegtábla – a kissé lejtős terepen – lejtő felőli oldala felé nézett. Az üvegtábla az elmozdulás/eldőlés ellen 2 db vízszintes és 3 db függőleges pántszalaggal volt rögzítve az üvegszállító kerethez. Ezt az üvegtáblát a munkavállalóknak az építés alatt álló épület utcaszinttel megegyező födémszintjén, az építési konténer felőli homlokzatnál kialakított függönyfal keretbe kellett beépíteniük a meglévő, hibás üvegszerkezet helyére, annak az eltávolítását követően. A munkavállalók a meglévő sérült üvegtábla eltávolítását – keretből történő kiemelését – az önjáró HIAB típusú eme­ lőgépre szerelt vákuumos üvegmegfogóval végezték, majd kézikocsira rakták és a deponálási helyre szállították.

E műveletet követően – mielőtt a vákuumos üvegmegfogóval ellátott emelőgép a gépkocsihoz ért volna – az új üvegtábla üvegszállító kerethez történő rögzítésül szolgáló pántszala­ gokat V. N. üvegező munkakörben foglalkoztatott munka­ vállaló (munkavezetőjének tiltása ellenére) kézi tapétavágó késsel elvágta. A már rögzítetlen üvegtábla – az enyhén lejtős terep miatt – a szállítókerettől elmozdult, és rádőlt a munkavállalóra. A több mint 400 kg tömegű üvegtábla olyan súlyos belső sérüléseket okozott, amelynek következtében S. S. a helyszí­ nen belehalt sérüléseibe.

2. A munkabaleset észlelése, a belső információ Amíg S. S és az önjáró emelőgép vezetője az üvegtáblát l­eemelte V. N.-ről a gépkocsi vezetője É. S. telefonált a men­ tőknek, a rendőrségnek, valamint az Ü. V. Kft. ügyvezető­ jének. Az ügyvezető a helyszínre érkezést követően értesítette a Kft. munkavédelemmel kapcsolatos ügyeinek intézésére szerző­ dött munkavédelmi szolgáltatót. A munkavédelmi szakember értesítette az Mvt. 64. § (5) bekezdése alapján a baleset helyszíne szerint területileg ille­ tékes Munkavédelmi Felügyelőséget.

3. A munkabaleset kivizsgálása A mentőgépkocsi 15 percen belül a helyszínre érkezett. A  mentőorvos csak a halál beálltát tudta megállapítani. A  rendőrség helyszínelői, valamint a Munkavédelmi Fel­ ügyelőség felügyelői röviddel az értesítést követően a hely­ színre érkeztek. A helyszínelők a munkavédelmi helyszínvázlat mellett fény­ képfelvételeket készítettek, rögzítették a munkabalesetet szenvedett (V. N.) adatain kívül a gépkocsivezető (É. S.), az üvegező csoportvezető (S. S.) és a HIAB emelővel ellátott önjáró anyagmozgató berendezés vezetőjének adatait. A Munkavédelmi Felügyelőség felügyelői megvizsgálták, a szállításban részt vevő gépkocsit, az üvegszállító keretet, az OKTOPLUS GL-K600 típusú speciális 8 szívófejes 600 kg teherbírású vákuumos üvegmegfogó szerkezetet, az önjáró HIAB típusú emelőgépet. Feljegyezték a talaj-, időjárás- és megvilágítási viszonyokat. Ellenőrizték a gépkocsivezető, az önjáró HIAB típusú eme­ lőgép-vezető kezelői jogosultságát. A helyszíni körülmények rögzítése után azonnal megkezdték az Ü. V. Kft. ügyvezetőjének, valamint a helyszínen tartóz­ kodó – a balesetet észlelő – munkavállalók tanúkénti meg­ hallgatását.

4. A kivizsgálás megállapításai 4.1. Személyi tényezők Az általános iskolai végzettségű üveges szakképzettségű ha­ lálos munkabalesetet szenvedett munkavállalót (V. N.-t) öt

9 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 5 . á p r i l i s , X I I I . é v f o l y a m 4 . s z á m

éve határozatlan idejű munkaszerződéssel (FEOR 7535 ­üvegező) foglalkoztatta az Ü. V. Kft. A halálos munka­ balesetet szenvedett munkavállaló az időszakos munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálaton részt vett, „alkalmas” minő­ sítést kapott. A munkavédelmi oktatási napló, illetve az abban szereplő tematika nem igazolta a nagyméretű üvegtábla szállításának, rakodásának, beépítésének, a szívókorongos emelőkészülék­ kel végzett anyagmozgatási tevékenység, valamint a csopor­ tos munkavégzés szabályaira való oktatás megtörténtét. V. N. alkoholos befolyásoltságának megállapítására igazság­ ügyi orvos-szakértői vizsgálatot sem a munkáltató, sem a rendőrség nem kezdeményezett. A személyi feltételek ellenőrzése valamennyi, a baleset hely­ színén tartózkodóra kiterjedt, hiányosságot, munkaeszközök kezelésével kapcsolatos jogosulatlanságot nem tapasztaltak. 4.2. Egyéni védőeszköz A Ü. V. Kft. – mint munkáltató – munkavédelmi feladatokat ellátó szolgáltatója a kockázatértékelésen alapuló egyéni vé­ dőeszköz-juttatási rendet meghatározta. A munkáltató mun­ karuhát, valamint a juttatási rendben meghatározott egyéni védőeszközöket, [védőkesztyűt (Dynaflex PU 6‐11 MSZ EN 388), védőkötényt (MSZ EN ISO 13998:2003) biztonsági lábbelit (MSZ EN ISO 20345 S1P)] biztosította a munka­ vállalók részére. A munkavállalók a kötényt nem viselték a munkavégzés közben. 4.3. Munkaeszköz A munkabaleset bekövetkezésekor a munkavállaló mindös�­ sze egy MONDECO N63024 típusú fémbetétes, csavaros tapétavágó kést (18 mm törhető pengével) használt. A kézi vágóeszköz nem játszott szerepet a baleset bekövetkezése so­ rán. A penge nem volt kopott, töredezett, csorba. A rögzítő csavar biztonságosan rögzítette a pengét a fémtokban. A munkaeszközök körébe tartozik – de nem volt befolyással a baleset bekövetkezésére – a nagyfelületű üveg- és homlok­ zati elemek falra és tetőre való szereléséhez alkalmazható, darura szerelhető OKTOPLUS GL-K600 típusú speciális 8 szívófejes 600 kg teherbírású vákuumos üvegmegfogó szer­ kezet. [A 2 egymástól független vákuumkör, (mindegyik vákuumkör 2-szeres biztonsággal és beépített tartalék vá­ kuummal) kifogástalanul működött.] A munkafolyamat során munkaeszköz kategóriába kell so­ rolni az emeléshez használt – a megbízó által biztosított – HIAB 026T típusú önjáró emelőgépet. Ennek vizsgálatakor megállapításra került, hogy az üzembe helyezéséről doku­ mentáció nem áll rendelkezésre. Az üzemeltetési útmutató alapján a fővizsgálatokat évente, az időszakos biztonsági fe­ lülvizsgálatokat 4 évente kellett elvégezni. Sem a fővizsgála­ tokat, sem az időszakos biztonsági felülvizsgálat elvégzését nem tudták bizonyítani. Az emelőgép üzemi csoportszáma nem volt meghatározva.

4.4. Munkakörnyezet A munkavégzés szélcsendes, napos időben történt. A levegő hőmérséklete +15-18 fok volt. A gépkocsi fémlemez platóján csúszást, botlást okozó egyenetlenség nem volt. A plató az oldalfal irányába a terep enyhe lejtése miatt (~5o) lejtett, mely befolyással volt az üvegtábla elmozdulására a rögzítő pántok elvágását követően. 4.5. Egyéb dokumentációk A munkáltató kockázatértékeléssel, egyéni védőeszköz-jut­ tatási renddel rendelkezett. A kockázatértékelés ugyan tar­ talmazta a nagyméretű üvegtábla-szállítás, -rakodás, -beépí­ tés, a szívókorongos emelőkészülékkel végzett anyagmozga­ tási tevékenység, valamint a csoportos munkavégzés veszé­ lyeit, a biztonságos végrehajtás szabályait, azonban ennek ismertetése munkavédelmi oktatás keretén belül egyértel­ műen nem volt bizonyított.

5. A tevékenységgel összefüggésben megállapított hiányosságok 5.1. Munkáltató A munkáltató nem követelte meg a munkavállalótól, hogy készségszinten biztonságosan hajtsa végre a rakományt rög­ zítő pántok feloldását. 5.2. A balesetet szenvedett munkavállaló (k) A munkavállaló nem ismerte fel, hogy az egyenetlen, lejtős terep miatt a rögzítő pántok átvágása után az üvegtábla egyensúlyi helyzete megbomolhat, a tartókerettől elmozdul­ hat, eldőlhet. Nem ismerte fel, hogy az egyensúly csak a vákuumos üvegmegfogó szerkezettel biztosítható.

6. A munkabaleset okláncolata • 2910 mm × 2726 méretű üvegtábla-beépítés, • a szállító jármű lejtős talajon állt meg, • az üvegtábla mozgatásához biztosított üvegmegfogó nem lett az üvegtáblára illesztve, • illesztés előtt a rögzítő pántokat a munkavállaló idő előtt elvágta, • az üvegtábla a fizika törvényei szerint elmozdult, • a munkavállalót a lezuhanó üvegtábla összenyomta.

7. A munkáltató intézkedése a hasonló munkabaleset megelőzése érdekében • a munkabaleset tanulságainak széles körű ismertetése, • a munkavédelmi oktatási tematika kiegészítése, • egyenetlen terepviszonyok mellett a munkavégzés fázisai­ nak gyakoroltatása. 8. Munkavédelmi Felügyelőség intézkedése • a szabálytalan munkafolyamat azonnali felfüggesztése, megtiltása, • kötelezés a gyakorlati oktatás elvégeztetésére, • a megrendelő cég kötelezése a munkaeszközzel kapcsola­ tos vizsgálatok elvégzésére, és annak dokumentálására.

10 2 0 1 5 . á p r i l i s , X I I I . é v f o l y a m 4 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

9. A munkabalesethez kapcsolható munkabaleseti jegyzőkönyv „E” blokkjának kitöltése (A NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazga­ tóságának 2013. július 2-i tájékoztatásában fog­ laltak figyelembevételével) Megjegyzés 8 7.4. Az adott munkafolyamat során ugyan használta a munkavállaló az egyéni védőeszközét, azonban az adott baleseti szituációban nem lehet értelmezni azok szerepét, mert nincs lehetőség olyan egyéni védőeszközt biztosítani, mely az eldőlő üvegtábla ellen meg­ felelő védelmet biztosíthatott volna.

7 7.5. Szükséges lett volna a vákuumos üvegfogó, de pont annak a használatát nem várta meg a munkavállaló!

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk Vészzuhany és szemmosó berendezés ellenőrzése

nyújtás gyakorlására vonatkozó előírásokat is tartalmazni kell.

A vészzuhany, illetve szemmosó berendezés ellenőrzésének üte­ mét meghatározó szabvány vagy jogszabály felől érdeklődnék.

A felhasznált veszélyes anyagok/keverékek biztonsági adat­ lapjai (a 4. pont alatt) iránymutatást nyújtanak az elsősegély­ nyújtásra, amely az egyes anyagoknál eltérő is lehet.

Válasz Az Mvt. 2. § (2) bekezdése alapján az egészséget nem veszé­ lyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei meg­ valósításának módját – jogszabályok és a szabványok kerete­ in belül – a munkáltató határozza meg. A munkáltatónak rendelkeznie kell olyan kockázatértékeléssel, amelyben köteles értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintet­ tel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. E kötelezettség teljesítéséhez munkabiztonsági és munkaegészségügyi szakember segítsé­ gét kell igénybe venni. A munkáltató a feltárt kockázatok – biztonsági és egészségkockázatok – kezelése során állapítja meg a  védekezés módját, az alkalmazandó szervezési és egészségügyi megelőzési intézkedéseket.

A védelmi eszközök és intézkedések alkalmazása magába foglalja az elsősegélynyújtást is. A munkáltató a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM–SzCsM együttes rendelet 8. § (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően a munkahelyen elő­ forduló veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek, üzemza­ varok és veszélyhelyzetek kezelésére intézkedési tervet – a mentési tervet is beleértve – készít, melynek az elsősegély­

A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimá­ lis szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes ren­ delet tartalmaz elsősegélynyújtásra vonatkozó előírást. A ren­ delet azonban külön jogszabályra utal az elsősegélynyújtó felszereléssel, az elsősegélyhely kialakításával és az elsősegély­ nyújtás megszervezésével kapcsolatban. Azonban jelenleg nincs a részletekre kiterjedő hatályos szabályozás. A fentiek értelmében a munkáltatónak meg kell ­ha­tározni, hogy mely veszélyes munkafolyamatnál, te­ vékenységnél, baleset, üzemzavar esetén kell vész­ zuhanyzót, szemmosó berendezést biztosítani, és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban ­tartani. A munkáltatónak a kockázatkezelés, illetve a megelőzési stratégia részeként szükséges kidolgoznia a biztosítás és az ellenőrzés módját.

Sokféle vészzuhany és szemmosó berendezést gyártanak: pl. falra szerelhető szemzuhany, kézi szemzuhanyok, lábonálló szemzuhany, falra szerelhető, mennyezetre szerelhető vész­ zuhany, állványos vészzuhany, vész- és szemzuhany-kombi­ náció, kültéri falra szerelhető, önmagában álló, többfunk­ciós és kabin jellegű vészzuhanyok (fagyálló vészzuhany) stb. A berendezések ellenőrzéséről, karbantartásáról külön jogi szabályozás, szabvány nem rendelkezik. A karbantartásról, tisztításról, annak gyakoriságáról, a berendezés gyártója által készített műszaki leírás, karbantartási utasítás ad irány­ mutatást.

11 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 5 . á p r i l i s , X I I I . é v f o l y a m 4 . s z á m

Kérjük, az alábbi szolgáltatást ajánlja cége munkaügyi vezetőjének figyelmébe!

A Fórum Média Kiadó új, átfogó szolgáltatása: Munkaügyi, bérgazdálkodási és társadalombiztosítási audit! Kiadónk egy egyedülálló szolgáltatást bocsátott ­útjára, amelyet munkáltatók figyelmébe ajánlunk. A szolgál­ tatás kivételes jellege a problémák komplex kezelésé­ ben, a kérdések munkajogi, adó- és társadalombizto­ sítási szempontból való egyidejű megközelítésében és megoldásában áll. Munkajogász szakértőink – a megbízók egyedi igé­ nyei szerint – teljes munkajogi átvilágítást végeznek, amely során a munkaügyi dokumentáció átvizsgálá­ sán és a hatályos jogszabályi előírásokhoz igazításán túl adótanácsadóink közreműködésével bérgazdálko­ dási tervet készítenek, amely segítségével a munkálta­ tók jelentős összegeket takaríthatnak meg. Szakértőink a problémás esetek megfelelő jogi keze­ lését és a megbízóink kérése szerint elkészített munka­ ügyi iratminták elkészítését követően – azok meg­felelő alkalmazása érdekében – utánkövetést is végeznek, amelynek keretében megválaszolják kérdéseiket és szakmai támogatást nyújtanak az átmeneti időszakban.

Miért érdemes igénybe venni a szolgáltatásunkat? • A Munka Törvénykönyve a leggyakrabban válto­ zó jogszabály. A folyamatosan érkező újdonságok között elmélyült jogi tudás és speciális gyakorlati tapasztalat nélkül nem könnyű eligazodni. Munka­ jogász-ügyvédekből és adótanácsadókból álló szak­ értői csapatunk ebben nyújt a munkáltatók számá­ ra szakmai támogatást. • Új, átfogó szolgáltatásunk a munkáltatók bérgaz­ dálkodásának a racionalizálására, a jogszabályok által biztosított lehetőségek maximális kiaknázására fókuszál, amely komoly versenyelőnyt jelenthet a szolgáltatást igénybe vevő társaságoknak. • Szolgáltatásunk színvonalára a szakértőink magas szintű jogi és közgazdasági tudása, valamint a sok éves tanácsadói és peres tapasztalata a garancia.

Szolgáltatásunkról a www.forum-media.hu/webshop/munkaugyi-bergazdalkodasi-es-tarsadalombiztositasi-audit hon­lapon tájékozódhat részletesebben, amennyiben kérdése van, írjon a [email protected] e-mail c­ ímre!

Az E-Munkavédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkavédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kér­ désekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai vélemé­ nyét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alapján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében sze­ mélyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai vélemény­ hez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-Munkavédelem XIII. évfolyam, negyedik szám, 2015. április Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Vezető szerkesztő: Petren Ágnes Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.forum-media.hu Tördelés: M. C. Direct Kft. Nyomdai kivitelezés: Stanctechnik Kft.