E-munkavédelem. Szakmai folyóirat. Tartalom július XIII. évfolyam 7. szám

2015. július | XIII. évfolyam 7. szám

E-munkavédelem Szakmai folyóirat

Tartalom Munkabiztonság

• OGY-határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Programról • Törvényjavaslat a nemzeti akkreditálás rendszerének átalakításáról

A hónap témája

• Az első negyedévben növekedett a munkabalesetek száma • Létesítmények, munkaeszközök, technológiák veszélyességének megítélése

Kitekintő – rövid hírek, tájékoztatók

• Vegyi anyagok és keverékek osztályozási és címkézési szabályozásának változásai

Jogszabályok Szabványok Egy munkabaleset tanulságai • Kivágódó láncfűrész

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk • Építőgép-kezelői jogosítvány • Középfokú munkavédelmi szakképesítés

Tisztelt Előfizetőnk!

Ajánló

Örömmel tájékoztatjuk, hogy az E-Munkavédelem szakmai folyóirathoz tartozó segédletekhez, illetve az Optimum előfizetők számára elérhető extra tartalmakhoz egyedi jelszóval férhet hozzá. A www.munkavedelemszaklap.hu weboldalon az eddig megszokott tartalom mellett további hasznos cikkeket olvashat. Az egyedi jelszavakat e-mailben küldtük ki önnek. Amennyiben nem kapta meg, kérem, keresse Ügyfélszolgálatunkat a 273-2090-es számon vagy a [email protected] e-mail címen!

Július havi optimum tartalom

Munkabiztonság OGY-határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Programról Megjelent a 27/2015. (VI. 17.) OGY-határozat a 2015−2020 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról. Az elmúlt időszakban számos területen történt előrelépés az EU környezetpolitikájának fejlesztésében. Így – egyebek mellett – elkészült az erőforrás-hatékony Európa útiterve, az európai vízkészlet megőrzésére vonatkozó terv, az egyes közés magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló irányelv módosítása, illetve a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program is. Magyarország folyamatosan tevékeny szerepet vállalt a környezetpolitikával és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos Európa tanácsi munkában, illetve a nemzetközi tárgyalások előkészítésében. A magyar jog szerint hatévente kell elkészíteni a Nemzeti Környezetvédelmi Programot, amelynek része a Nemzeti Környezetvédelmi Alapterv. Magyarország környezetpolitikai céljainak és intézkedé seinek átfogó keretét 1997 óta a Nemzeti Környezetvé delmi Programok jelentik.

Sorrendben a negyedik program összhangban van az Európai Unió 2020-ig tartó Környezetvédelmi Cselekvési Programjával és az Országgyűlés által elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiával. A program egyúttal a 2014–2020 közötti időszakban rendelkezésre álló európai uniós környezetügyi célú fejlesztési források felhasználásának szakmai megalapozását is szolgálja. A program átfogó célkitűzése, hogy hozzájáruljon a fenn tartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosításához. Stratégiai céljai a következők: – az életminőség és az emberi egészség környezeti felté teleinek a javítása, – a természeti értékek és erőforrások védelme és fenntart ható használata, – valamint az erőforrás-takarékosság javítása, a gazda ság zöldítése.

• Dr. Kocsis Barbara − A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményei A cikket optimum előfizetőink elolvashatják a www.munkavedelemszaklap.hu weboldalon.

Szerző: Kálmán László A kézirat lezárásának dátuma: 2015. június 22.

A parlament által jóváhagyott program keretstratégia, amelynek a végrehajtása az EU-támogatások, a nemzetközi támogatások, az éves költségvetés és az ország teherbíró képessége függvényében alakul. A megvalósítása elsősorban nem többletráfordítást jelent, hanem a tervezhető források koordinált, hatékony – a prioritásokhoz igazodó – felhasználását célozza. Az intézkedések számos esetben többletforrást is generálnak. Például az energiatakarékosság és hatékonyság – az erőforrások felhasználása és a kibocsátás csökkentése mellett – folyamatos pénzügyi megtakarításokat eredményez, melyek más fontos célokra is felhasználhatók. Emellett az agrár-környezetgazdálkodás, a környezeti ipar, a környezeti infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó intézkedések és beruházások jelentős munkahelyteremtő és megtartó hatással is bírnak. A program finanszírozásában meghatározó szerepe van az uniós- és az egyéb nemzetközi támogatásnak, valamint a hazai költségvetési társfinanszírozásnak. A környezetvédelmi fejlesztések a 2014-2020 időszakban alapvetően a Környezeti és Energiahatékonysági Opera tív Program (KEOP) keretein belül jelennek meg. Az előreláthatólag rendelkezésre álló források nagysága mintegy 2 600 milliárd forint, amely tartalmazza a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv ráfordításait is.

A rendelkezésre álló összeg mintegy 89 százalékát az uniós támogatások adják. Ezeken belül a következő témáknál állnak majd rendelkezésre jelentősebb források: • az energiahatékonyság növelése, • a megújuló energiaforrások felhasználásának bővítése, • a szennyvízkezelés fejlesztése, az ivóvízminőség javítása, • a területi vízgazdálkodás, a hulladékgazdálkodás, a kármentesítés, a közösségi közlekedés, a természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések, továbbá • az ökoszisztémák állapotának megőrzése és javítása. Lesz-e hasonló program a munkavédelem területén? Őszinte elismeréssel – és kissé irigykedve – tekintettem át a Nemzeti Környezetvédelmi Programot, mert egymásra épülő négy cikluson keresztül fogalmazza meg a mai kor környezetvédelmi feladatait, a változó prioritásokat. Közben arra gondoltam, hogy a munkavédelmi szakma (társadalom) miért nem tud hasonlót felmutatni.

2 2 0 1 5 . j ú l i u s , X I I I . é v f o l y a m 7 . s z á m | E - M u n k a v é d e l e m

A Magyar Köztársaságot a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) vonatkozó egyezménye, a munkavédelmi törvény (Mvt.), illetve az Európai Bizottság Közleménye kötelezi arra, hogy határozza meg a munkavédelem hosszabb távú feladatait és – a munkavállalók és munkaadók érdekképviseletével egyeztetve – kialakítsa a munkavégző képesség megóvására, a munkabiztonságra és a munkakörnyezetre vonatkozó országos programját. Ennek figyelembevételével fogadta el az Országgyűlés első alkalommal a munkavédelem országos programjáról szóló 20/2001. (III. 30.) OGY-határozatot, amelyben öt évre szóló cselekvési rendszert határozott meg. A Program hosszabb távú célkitűzéseinek megfelelően 2007. évig tartalmazott feladatokat.

A NAT feladatai az akkreditálási törvény szerint: • az akkreditálásra és az akkreditált szervezetek felülvizsgálatára vonatkozó eljárások kidolgozása, akkreditálás és felülvizsgálat végrehajtása, • az értékelést végző minősítőkkel szemben támasztott követelmények meghatározása, a minősítők kijelölése és értékelése, • képviselet a nemzetközi és európai akkreditálási szervezetekben, együttműködési és kölcsönös elismerési megállapodások kezdeményezése és megkötése, • oktatás, képzés, közreműködés a szabványosításban az akkreditálás területén.

Az interneten még mindig fellelhető a kormány részére 2009ben készült előterjesztés, amely a nemzeti munkavédelmi politika és végrehajtását elősegítő kormányzati programról szól. (2007–2009). A programtervezet – vélhetően a bürokratikus adminisztráció homályában – csak tervezet maradt, a parlament elé nem került.

Az Országgyűlés elnöke előtt van a nemzeti akkreditálás rendszerének átalakításáról szóló törvényjavaslat. A tör vényjavaslat figyelembevételével a NAT 2016. január 1-jén megszűnik, a NAT által ellátott feladatokat az ál lam veszi át.

Az Európai Bizottság megjelentette az EU számára ki emelt fontosságúnak ítélt munkavédelmi fejlesztési terü leteket tartalmazó közleményét az Európai Unió munka helyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos 2014–2020-as stratégiájáról, amely váltja a 2012-ben lejárt, korábbi európai munkavédelmi stratégiát.

Az EU-közlemény megállapítja, hogy 27 országban készítettek és vezettek be 2007–2012 évekre az EU-stratégiával összhangban álló nemzeti munkavédelmi stratégiát, azt azonban szemérmesen elhallgatja, hogy egyedül hazánkban nem készült átfogó stratégia. Kár, hogy az uniós tagállamok közül egyedül Magyarországon nem került országgyűlés elé – megítélésem szerint – az egyébként kiváló szakmai dokumentum, és így csak nálunk nem volt munkavédelmi (politika) stratégia. Ismereteim szerint most szerveződik olyan szakértői bizottság, amely vélhetően a Nemzeti Munkavédelmi Politikát előkészíti, kidolgozza, javaslatot tesz tartalmára.

Törvényjavaslat a nemzeti akkreditálás rendszerének átalakításáról Magyarországon akkreditálási tevékenységet 1988-tól a Magyar Szabványügyi Hivatal (vizsgálólaboratóriumok, tanúsító szervezetek), 1991-től az Országos Mérésügyi Hivatal (kalibráló laboratóriumok) végzett. Az EU-val aláírt társulási megállapodás alapján szükségessé vált egy független nemzeti akkreditáló testület létrehozása. Az Országgyűlés ezért az 1995. évi XXIX. törvény (akkreditálási törvény) elfogadásával létrehozta a Nemzeti Akkreditáló Testületet (NAT) és az európai előírásokkal összhangban szabályozta a nemzeti akkreditálási rendszerét. A laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról szóló 1995. évi XXIX. törvénnyel 1995. szeptember 28-án létrehozott Nemzeti Akkreditáló Testület nonprofit köztestületként a Magyar Köztársaság kizáróla gos jogú nemzeti akkreditáló szerve, melynek törvényességi felügyeletét a Legfőbb Ügyészség látja el.

A törvényjavaslat indoklásában a következő olvasható a www. parlament.hu honlapon: „A Nemzeti Akkreditációs Testület (a továbbiakban: NAT) jelenlegi szervezetének strukturális problémái indokolják, hogy a közhatalmi tevékenység ellátását az állam vegye át és egy költségvetési szerv végezze. A kormány tagjának törvényességi felügyeleti joga és a beszámolási kötelezettség (ellenőrzés) nem elegendő annak biztosítására, hogy a NAT valóban a közérdek érvényesülése érdekében végezze tevékenységét. A jelenlegi strukturális problémák azt eredményezik, hogy a NAT esetében túlságosan koncentrált a döntéshozatali mechanizmus. Az egyes akkreditációs eljárásokban indokolatlanul erős jogosítványokkal rendelkezik az ügyvezető, ami a köztestületi jellegből adódó önkormányzatiság elvének csorbulását jelenti….”

A hónap témája Az első negyedévben növekedett a munkabalesetek száma Nőtt a munkabalesetek száma az első negyedévben, 4182-en váltak három napnál hosszabb időre munkaképtelenné, több mint tíz százalékkal többen, mint 2014 azonos időszakában – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Munka felügyeleti Főosztályának jelentéséből. Balesetek Munkabalesetek száma Ebből:

2011

2012

2013

2014

2015

első negyedév 3339

3169

3262

halálos

22

7

9

3796 *

4182 15

súlyos

28

24

37

*

17

csonkulásos

33

54

59

*

36

* A 2014. évben negyedéves statisztika nem került publikálásra

3 E - M u n k a v é d e l e m | 2 0 1 5 . j ú l i u s , X I I I . é v f o l y a m 7 . s z á m

Az adatok szerint 15 halálos kimenetelű munkabaleset történt az idén az első három hónapban, ami 16 százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. A legtöbb halálos baleset Fejér (2) Jász-Nagykun-Szolnok (2) megyékben és külföldi munkavégzés (2) során történt. A súlyos és csonkulásos balesetek bekövetkezésének csökkenő tendenciája mutatkozik. A statisztikából kiderül, hogy: • az összes eset 13 százaléka (563) Budapesten fordult elő, • majd Borsod-Abaúj-Zemplén megye következik 298 esettel, • amit Győr-Moson-Sopron megye követ 288 munkabaleset tel. • Zala és Nógrád megyében történt a legkevesebb baleset, 83 és 82 alkalommal szenvedtek három napon túl gyó gyuló sérülést a munkavállalók. • Külföldi munkavégzés során 100 munkabaleset következett be. A foglalkoztatott munkavállalók számának figyelembevételével a balesetek megoszlása következő: Foglalkoztatott munkavállalók létszáma 1–9 fő munkavállaló 10–49 fő munkavállaló 50–249 fő munkavállaló 250–499 fő munkavállaló 500 fő vagy több munkavállaló Munkavállalók száma ismeretlen Összesen

Összes baleset 523 1164 1399 492 599 5 4182

Ebből halálos 6 5 2 — 2 0 15

Az előbbiek mutatják, hogy: • az összes munkabaleset csaknem 60 százaléka a 250 munkavállalónál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató munkáltatóknál, • a halálos balesetek 73 százaléka az 50 munkavállalónál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató munkáltatóknál fordult elő. A nemzetgazdasági ágak figyelembevételével a legtöbb baleset: • a gépipar (898 eset) • a feldolgozóipar (695 eset) • a kereskedelem (450 eset) • a szállítás, raktározás, posta, távközlés (473 eset) • az igazgatás, oktatás (436 eset) területén foglalkoztatott munkavállalókat érte. Az építőiparban 169 munkabaleset történt az első negyedévben, azonban ezek között 6 halálos kimenetelű volt. A munkavédelmi hatóság az ellenőrzései során 712 felügyelői intézkedést adott ki, ebből: 130 eset • hiányosságot megszüntető határozatok: 24 eset • használatot felfüggesztő határozatok: 6 eset • munkavégzéstől eltiltó határozatok: 48 eset • tevékenységet felfüggesztő határozatok: 42 eset • munkavédelmi bírságról határozat: (11,9 m Ft kiszabott bírság)

Létesítmények, munkaeszközök, technológiák veszélyességének megítélése A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben a „veszélyesség” – mint fogalom – több joghelyen határoz meg a munkáltatók részére olyan követelményeket, amelyek részükre további – biztonsági szempontból lényeges – feladatokat és természetesen költséget jelentenek (munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat és üzembe helyezés, időszakos biztonsági felülvizsgálat). A „veszélyesség”-hez kapcsolódó munkáltatói intézkedé sek követelményét egyrészt a jogszabályi előírások egyér telműen meghatározzák, másrészt a munkáltatónak kell eldöntenie, hogy munkaeszközei, létesítményei, alkalma zott technológiái a jogszabályi előírások figyelembevéte lével kimerítik-e a „veszélyesség” fogalmát.

Ez utóbbinál a munkáltatónak körültekintően kell eljárni, hogy a jogszabályi követelményeknek megfelelően – de a lehetőségekhez mérten takarékosan – biztosítsa munkavállalói egészséget nem veszélyeztető, biztonságos foglalkoztatását. Az Mvt. 87. § 11. alapján veszélyes az a létesítmény, munkaeszköz, munkafolyamat, technológia, amelynél a munka vállaló egészsége, testi épsége megfelelő védelem hiányában súlyosan károsító hatásnak lehet kitéve. A veszélyesség megítélésében segítséget nyújtanak: • az Mvt. 87. § 12. és 13. pontjaiban felsorolt veszélyes anyagok és veszélyforrások, • valamint a kémiai biztonságról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM – SZCSM együttes rendeletben meghatározott expozíciós határértékek is, • azonban ki kell hangsúlyozni, hogy minden anyag és ké szítmény, amely veszélyforrást képviselhet, valamint a munkavégzéssel összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelent, veszélyeztethetik a munkavállalókat, akkor azt a munkáltatónak – kellő mérlegelés mellett – veszélyesnek kell minősíteni. Munkavédelmi szempontból üzembe kell helyezni: • a munkáltató által – az Mvt. 87. § 11. pontja figyelembevételével – veszélyesnek minősített létesítményeket, munkaeszközöket, munkahelyeket, technológiákat, • az 5/1993. (XII. 26.) MüM-rendelet 1/a és 1/b mellékletében felsorolt veszélyes munkaeszközöket, amelyek megfelelőségi tanúsíttatásra kötelezettek, • a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszközöket, amelyeknél a hatósági engedély egyenértékű a megfelelőségi tanúsítvánnyal. Ki kell hangsúlyozni, hogy egyéb jogszabályok is veszélyesnek minősíthetnek munkaeszközöket. Például az Emelőgép Biz tonsági Szabályzat (EBSZ) hatálya alá tartozó valamennyi gép, berendezés veszélyesnek minősül, így: • a gépi hajtású daruk és futómacskák,


• gépi hajtású emelő targoncák, • villamos emelődobok. Az emelőgépek üzembe helyezésének feltétele – az EBSZ 7.1.1. alapján – a munkavédelmi szempontból történő üzembe helyezés. Gyakran merül fel problémaként, hogy mi minősül munkaeszköznek. Az Mvt. 87. § 4. pont szerint munkaeszköznek minősül – az egyéni védőeszközök kivételével – minden gép, ké szülék, szerszám vagy berendezés, amelyet a munkavég zés során alkalmaznak, vagy azzal összefüggésben hasz nálnak. Tehát a munkaeszköz fogalma rendkívül széles és változatos eszközrendszert jelent.

A fentiek értelmében tehát minden gép munkaeszköznek minősül, de nem minden munkaeszköz minősül gépnek. A gép fogalmát az MSZ EN ISO 12100-1:2011 az alábbiak szerint határozza meg: „Működtető rendszerrel felszerelt, vagy ilyennel való felszerelésre szánt együttes, amely olyan szerkezeti egységekből vagy alkatrészekből áll, amelyek közül legalább egy mozog, és amelyek meghatározott használatra vannak összekapcsolva egymással. A gép fogalma magában foglalja a gépek olyan együttesét is, amelyek úgy vannak elrendezve és vezérelve, hogy egységes egészként működnek együtt ugyanazon cél elérése érdekében”. A gépek biztonsági követelményeire vonatkozó általános előírásokat – a 2006/42/EK irányelv honosításaként – a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 16/2008. (VIII. 30.) NFGM-rendelet határozza meg. A rendelet 4. sz. mellékletében felsorolt valamennyi gépkategóriát az Mvt. veszélyes berendezésként definiálja. A hatósági engedélyezés, felügyelet alá tartozó munkaeszközöknél a hatóság csak a munkaeszköz műszaki és biztonsági, valamint adminisztratív követelményeit vizsgálja, ellenőrzi, tevékenysége nem terjed ki pl. a munkakörnyezet, a személyi tényezők meglétének vizsgálatára, így indokolt e munkaeszközök munkavédelmi üzembe helyezése is. Az Mvt. 87. § 11. alapján veszélyes az a létesítmény, munkaeszköz, munkafolyamat, technológia, amelynél a munkavállaló egészsége, testi épsége megfelelő védelem hiányában súlyosan károsító hatásnak lehet kitéve.

Fel kell hívni a figyelmet a „megfelelő védelem hiányára”, mert a veszélyesség megítélésénél – megítélésem szerint – lényeges szempontot jelent. Az Mvt. 87. § 11. figyelembevételével – ha nincs megfelelő védelem – a munkáltatónak kell biztosítani a munkaeszköz okozta veszélyforrások elleni megfelelő védelmet. A munkáltatónak kell megállapítani, hogy a védelem a jogszabályi követelményeket kielégíti-e, továbbá intézkednie kell a veszélyforrások megszüntetésére, csökkentésére. Ha a veszélyforrások és veszélyes anyagok veszélyeztetik a munkavállalókat, a munka

környezetben tartózkodókat, akkor azt a munkáltatónak „veszélyesnek” kell minősítenie. Amennyiben a munkáltató a munkaeszközt, berendezést, technológiát stb. veszélyesnek minősítette, kötelező: – az Mvt. 21. § alapján a munkavédelmi üzembe helye zése, és – az Mvt. 23. § szerint az időszakos biztonsági felülvizs gálata.

Veszélyes létesítményt, munkahelyet, munkaeszközt, technológiát üzembe helyezni csak akkor szabad, ha kielégíti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. Az erről való meggyőződés tulajdonképpen két önálló szakaszból tevődik össze: • a munkavédelmi szempontból történő előzetes vizsgálat, • a munkavédelmi szempontból történő üzembe helyezés írásbeli elrendelése. A munkavédelmi szempontból történő előzetes vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevé kenységnek minősül. Tekintettel arra, hogy egyrészt munkabiztonsági, másrészt munkaegészségügyi követelményeket kell a vizsgálat folyamán megítélni, az Mvt. ezért tette kötelezővé a vizsgálatok munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységként történő elvégzését. A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében idősza kos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni: • a veszélyes technológiákat, • az 5/1993. (XII. 26.) MüM-rendelet 1/a és 1/b mellékletében felsorolt veszélyes munkaeszközöket, a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszközöket, • azokat a munkaeszközöket, amelyeknek időszakos biztonsági felülvizsgálatát jogszabály, szabvány vagy az üzemeltetési dokumentáció előírja, • valamint a munkáltató által veszélyesnek minősített munkaeszközöket. Az Mvt. 23. § figyelembevételével az időszakos biztonsági felülvizsgálatot: • szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy vagy jogszabályokban erre feljogosított személy, illetve erre akkreditált intézmény végez heti, • veszélyes technológia esetén a felülvizsgálatot csak szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező végezheti el. • Az üzembe helyezésre kötelezett munkaeszközöket a jog szabályok tételesen nevesítik. Összefoglalva az előbbiekben leírtakat, látható, hogy a veszélyesség megítélésében a munkáltató műszaki és munkavédelmi szakembereinek jelentős felelősségük és szerepük van, mivel a munkaeszközök jogszabályi tételes felsorolásán kí vül kizárólag a munkáltató kötelessége a veszélyelemzés elvégzése és annak meghatározása, hogy tevékenységi körén belül mi minősül veszélyesnek. A munkáltató döntésének felsorolt vonzataival számolni kell.


Kitekintő – rövid hírek, tájékoztatók Vegyi anyagok és keverékek osztályozási és címkézési szabályozásának változásai 2015. június 1-jétől az osztályozásról, címkézésről és csomagolásról (CLP) szóló rendelet lesz az egyetlen érvényben lévő jogszabály az EU-ban, mely a különböző anyagok és keverékek címkézésére és osztályozására vonatkozik. A CLP rendelet valójában csak az anyagokra vonatkozott 2010. december 1. óta, de most a keverékek is számításba kerültek. A CLP a felelős az ENSZ által elfogadott vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének globálisan harmonizált rendszeréért (GHS – Globally Harmonized System of Classification and Labelling of Chemicals).

Az anyagok esetében először 2010. december 1-jétől találkozhatunk az új, megváltozott címkékkel az üzletek polcain. Azonban a lakossági forgalomba lévő termékek elsősorban keverékek, így többségében 2015. június 1-jétől jelennek meg az új címkeelemek. A korábbi, régi rendszer szerint osztályozott anyagokon, illetve keverékeken még két évig a régi, azaz narancssárga négyzetekben elhelyezett szimbólumokat tartalmazó címkék is megtalálhatók lesznek, tehát az átmeneti időszakban mindkét jelzéssel, a korábbi szimbólumokkal és az új piktogramokkal is találkozhatunk. 2017. június 1-jétől már csak az új osztályozási, csoma golási és címkézési rendszer lesz érvényben, így a piros szegélyű, fehér hátterű piktogramok fogják a veszélyt je lezni.

A CLP-rendelet új veszélyességi osztályokat alakított ki. Ezek például a nyomás alatt lévő gázok és a fémekre korrozív anyagok. Bizonyos veszélyességi osztályok koncentráció határértékei, illetve egyes kategóriák kritériumainak meghatározása szintén megváltozott. Ez a keverékek jóval szigorúbb besorolását teszi lehetővé.

Jogszabályok Megjelent jogszabályok 15/2015. (V. 22.) NGM-rendelet a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló 9/2001. (IV. 5.) GM-rendelet módosításáról Hatályos: 2015. 06. 01. 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról

Hatályos: 2015. 06. 07., 2015. 09. 01. Módosítás: 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról. 31/2014. (II. 12.) Korm. rendelet az egyes sajátos ipari építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól Hatályos: 2015. 06. 07. 2015. évi LXVI. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról Hatályos: 2015. 06. 12., 2015. 07. 01., 2015. 09. 01., 2015. 09. 02., 2015. 10. 01., 2015. 12. 31., 2016. 01. 01., 2016. 07. 01., 2016. 09. 01., 2019. 09. 01. Módosítás: 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről Hatályos: 2015. 06. 12., 2015. 07. 01., 2015. 10. 01., 2016. 01. 01., 2016. 07. 01., 2016. 09. 01., 2019. 09. 01. 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről Hatályos: 2015. 06. 12., 2015. 09. 01., 2016. 01. 01. 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről Hatályos: 2015. 09. 01. Módosítás: 363/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól 17/2015. (VI. 9.) NGM-rendelet az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 5/1997. (III. 5.) IKIM-rendelet, valamint az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010. (V. 14.) NFGM-rendelet módosításáról Hatályos: 2015. 06. 17. 146/2015. (VI. 12.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő egyes szakképző intézmények átadásáról, valamint egyes kormányrendeleteknek a szakképzés intézményrendszerének átalakításával összefüggő módosításáról Hatályos: 2015. 06. 13., 2015. 07. 01. Módosítás: 319/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalról Hatályos: 2015. 07. 01. 147/2015. (VI. 12.) Korm. rendelet egyes állami feladatok átvételével kapcsolatos agrár- és környezetvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról Hatályos: 2015. 06. 13., 2015. 07. 01. Módosítás: 208/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételi eljárás során


szükséges szakhatósági állásfoglalás kiadásának eljárási szabályairól Hatályos: 2015. 07. 01. 20/2015. (VI. 12.) BM-rendelet a rendészeti feladatokat ellátó személyek, valamint a fegyveres biztonsági őrök ruházati ellátására vonatkozó részletes szabályokról

s zóló 70/2012. (XII. 14.) BM-rendelet, valamint a rendészeti feladatokat ellátó személyek, a segédfelügyelők, valamint a személy- és vagyonőrök képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 68/2012. (XII. 14.) BM-rendelet módosításáról Hatályos: 2015. 06. 20.

Szabványok Munkabiztonságot/tűzvédelmet érintő nemzeti szabványok közzététele a Szabványügyi Közlöny 2015. májusi száma alapján. A szabványok és a szabványkiadványok szerzői jogi védelem alatt állnak. A szabványok és a szabványkiadványok szövegének felhatalmazás nélküli másolása, sokszorosítása, illetve a szerzői jogok bármilyen módon való megsértése jogszabálysértő magatartás, amelynek összes következményét a jogsértést elkövetőnek kell viselnie.

FIGYELEM!

A szürke mezőben lévő szabványok angol nyelven kerültek kiadásra

Az idegen nyelvű szabvány magyar nyelvű változata nem egyszerűen a forrásszabvány fordítása, hanem a fordítás alapján a szabvány magyar nyelvi értelmezésével a forrásszabvány tartalmát pontosan visszaadó, azzal azonos, a magyar szabványrendszerbe és a jogszabályi környezetbe illesztett magyar nemzeti szabvány.

1.

Csatlakozódugók és csatlakozóaljzatok háztartási és hasonló célokra. 1. rész: Általános MSZ IEC 60884-1:2002/A2:2015 követelmények. – Az MSZ IEC 60884-1:2002/A2:2014 helyett – – Az MSZ IEC 60884-1:2007 módosítása –

2.

MSZ ISO 16715:2015

Daruk. Karjelzések a daruzáshoz

3.

MSZ ISO 3779:2015

Közúti járművek. Járműazonosító szám (VIN): Tartalom és felépítés – Az MSZ-05-50.0110:1984 helyett –

4.

MSZ ISO 3780:2015

Közúti járművek. Gyártóazonosító kód (WMI) – Az MSZ-05-50.0113:1985 helyett –

5.

MSZ EN 30-1-4:2015

Háztartási gáztűzhelyek. 1-4. rész: Biztonság. Egy- vagy többégős készülékek automatikus égőellenőrző rendszerrel – Az MSZ EN 30-1-4:2002 és az MSZ EN 30-1-4:2002/ A1:2007 helyett –

6.

MSZ EN 203-2-1:2015

Gáztüzelésű nagykonyhai készülékek. 2-1. rész: Egyedi követelmények. Nyitott főzőégők és wok-égők – Az MSZ EN 203-2-1:2006 helyett –

7.

MSZ EN 203-2-3:2015

Gáztüzelésű nagykonyhai készülékek. 2-3. rész: Egyedi követelmények. Főzőüstök – Az MSZ EN 203-2-3:2006 helyett –

8.

MSZ EN 374-2:2015

Védőkesztyűk veszélyes vegyszerek és mikroorganizmusok ellen. 2. rész: A behatolási ellenállás meghatározása – Az MSZ EN 374-2:2003 helyett –

9.

MSZ EN 1417:2015

Műanyag- és gumiipari gépek. Keverő hengerszékek. Biztonsági követelmények – Az MSZ EN 1417:1996+A1:2009 helyett –

10. MSZ EN 1870-3:2015

Famegmunkáló gépek biztonsága. Körfűrészgépek. 3. rész: Lefelé vágó, keresztvágó körfűrészgépek és kettős célú, lefelé vágó, keresztvágó körfűrészgépek/asztalos körfűrészgépek – Az MSZ EN 1870-3:2001+A1:2009 helyett –

11. MSZ EN 16471:2015

Tűzoltósisakok. Terepi tűzoltásra alkalmas sisakok MSZ EN 16473:2015 Tűzoltósisakok. Műszaki mentésre alkalmas sisakok

12. MSZ EN 16473:2015

Tűzoltósisakok. Műszaki mentésre alkalmas sisakok

13. MSZ EN 16646:2015

Karbantartás. Fizikai eszközök kezelése keretében végzett karbantartás

14. MSZ EN 16679:2015

Csomagolás. Illetéktelen hozzáférést jelző funkciók a gyógyszercsomagolásokon

15.

MSZ EN 18613:2015 ISO

Rakodólapok anyagmozgatáshoz. Sík fa rakodólapok javítása – Az MSZ EN ISO 18613:2003 helyett –

16.

MSZ EN 23125:2015 ISO

Szerszámgépek. Biztonság. Esztergagépek (ISO 23125:2015) – Az MSZ EN ISO 23125:2010 és az MSZ EN ISO 23125:2010/A1:2013 helyett

Visszavont szabványok

Munkavédelmet, tűzvédelmet érintő szabvány visszavonása 2015. június hónapban nem történt


Közlemény szabványok korszerűsítéséről

• A Magyar Szabványügyi Testület az MSZT/MB 123 „Építőipari kivitelezési munkák” műszaki bizottság szakterületén az MSZE 13017 Készelemes fém munkaállványok létesítésének, használatának és bontásának követelményei című szabvány kidolgozását tervezi. • A Magyar Szabványügyi Testület a következő szabványok korszerűsítésének programba vételét tervezi: − MSZ 9750:2009 Emelőgépek időszakos vizsgálati csoportszáma − MSZ 9721-1:2009 Emelőgépek időszakos vizsgálata. 1. rész: Általános előírások

Egy munkabaleset tanulságai Kivágódó láncfűrész

3. A munkabaleset kivizsgálása

1. A munkabaleset előzményei, tényállás

A mentő-gépkocsi 30-35 perc múlva a helyszínre érkezett. A mentőorvos az elsősegélynyújtást követően azonnal mentő helikoptert kért, mely 15 percen belül landolt az erdőszélen. A Rendőrség helyszínelői az értesítést követően – mintegy húsz perc múlva – a helyszínre érkeztek, A kormányhivatal kormánytisztviselője – aki munkavédelmi képzettségű szakember – a helyszínre érkezést követően a rendőrséggel megkezdte a helyszíni vizsgálatot. A kormánytisztviselő felhívta O. S. figyelmét arra, hogy a súlyos munkabaleset kivizsgálása munkabiztonsági szaktevékenység körébe tartozik, ezért állapodjon meg e feladat ellátására alkalmas képesítéssel rendelkező személlyel. Az erdész B. G. ajánlotta O. S.-nek, hogy az erdészet által is foglalkoztatott munkavédelmi vállalkozóval vegye fel a kapcsolatot. A munkavédelmi mérnöki képesítéssel rendelkező vállalkozó elvállalta a szóbeli megbízást, rövidesen a helyszínre érkezett és bekapcsolódott a vizsgálatba. A kft. munkavédelmi szakembere és a munkavédelmi hatóság kormánytisztviselője a mentők eltávozása előtt a helyszínre érkeztek. Az erdész erdőrésztérképet, vágásszervezési és technológiai utasítást biztosított a vizsgálathoz. A helyszínrajzon bejelölték a baleset pontos helyét, O. S. mozgási irányát, a gépkocsi helyét, valamint N. N. tartózkodási helyét a baleset időpillanatában. Fényképfelvételek is készültek a deponált faanyagról, a gépkocsiról, a motoros láncfűrész láncvezetőjének beakadási helyéről, a szerszámokról, a munkáltató, illetve munkavállaló ruházatáról. A helyszíni adatfelvételt követően azonnal megkezdődött O. S. és N. N. tanúkénti meghallgatása.

Az erdőtulajdonos az erdőterület erdészének ajánlása alapján O. S. fakitermelő vállalkozót bízta meg az erdőterületén a törzskiválasztó gyérítési munkák elvégzésével. O. S. az adott feladat végrehajtását két ismerősével, N. N.-nel és I. S.-sel kezdte meg, a munkáltatói jogokat ő gyakorolta. Az illetékes erdészet erdészének (B. G.) feladata volt a gyérítési munka szakszerű végrehajtásának ellenőrzése. Az erdőterületre a vállalkozó UAZ-452 D típusú terepjáró gépkocsijával jártak ki, szállították a munkaeszközöket, vizet, üzemanyagot, stb. (Pl. FUXTEC 6150 motoros láncfűrész, fejsze, rönkhasító fejsze, favágó hasítóék, 2 db 10 l-es műanyag vizeskanna, 2 db 20 l-es fém üzemanyag kanna stb.) A közel 10 ha-os területen törzskiválasztó gyérítését már harmadik napja végezték, minden nap fél nyolctól délután háromig dolgoztak. A feladatuk a 3-4 cm átmérőtől a 15 cm átmérőig terjedő sarjadzó fakezdemények vágása volt. A motoros láncfűrészt maga a munkáltató O. S. kezelte. A levágott fát I. S. vitte el a vágási térből és hordta a szekérúthoz. N. N. kissé távolabb a motoros láncfűrész használatát nem igénylő kezdeményeket fejszével vágta ki. A balesetet megelőzően O. S. egy kéttörzsű fehértörzsű nyírfa vágásába kezdett, amikor az elsőre levágott törzsrész után a másodjára vágandó hajtás és a levágott tuskó közé beszorult a láncfűrész vágó éle. A pillanatokra elakadt fűrészt ki akarta szabadítani. Az erő hatására a motoros láncfűrész jobbra kicsapódott és a vágást végző O. S. mögül hirtelen, váratlanul a vágási térbe lépő I. S. jobb láb belső combjához ért, azt jelentős mértékben megvágta. A vágás után O. S. a közelben mintegy 8-10 méterre dolgozó N. N.-ért kiabált. Az erősen vérző I. S.-t kivitték a szekérúton álló teherautóhoz, arra a sérültet felfektették és kb. 1500 m-re lévő erdőszélre kihajtottak. A helyszínre érkező mentő orvosa helikoptert hívott, és a sérültet azzal szállították a kórházba, ahol röviddel a beszállítást követően elhunyt.

2. A munkabaleset észlelése, a belső információ A balesetet okozó, észlelő O. S. miután N. N-t segíteni hívta, mobiltelefonon értesítette a mentőket, majd a megbízóját E. F.-et és az erdészt. Az erdész bejelentette a balesetet a rendőrségnek és a baleset helyszíne szerint területileg illetékes munkavédelmi hatóságnak.

4. A kivizsgálás megállapításai 4.1. Személyi tényezők A halálos munkabalesetet szenvedett – közel negyvenéves – alkalmi munkavállalót és N. N.-t – szintén alkalmi munkavállalót – O. S. munkáltató magánszemély munkaszerződés nélkül foglalkoztatta. Sem I. S., sem pedig N. N. szakmai képesítéssel nem rendelkezett. Sem a munkabalesetet szenvedett munkavállaló, sem N. N. a munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálaton nem vett részt. Munkavédelmi oktatást az erdész a 15/1989. (X. 8.) MÉMrendelettel hatályba léptetett Erdészeti Biztonsági Szabályzat (a továbbiakban: EBSZ) alapján megtartotta. A balesetet okozó O. S. szakmai képzettsége lakatos, motor fűrész-kezelési jogosultsággal nem rendelkezett.


4.2. Egyéni védőeszköz A munkáltató magánszemély kockázatértékeléssel, egyéni védőeszköz-juttatási renddel nem rendelkezett. A munkáltató nem gondoskodott: • vágásbiztos bőrkesztyűről (MSZ EN 420), • vágásbiztos ruházatról (MSZ EN 381), • vágásbiztos lábbeliről (MSZ EN 345), • a zaj elleni védelemről, • az arc, szem védelméről fémhálós ráccsal (MSZ EN 1731). 4.3. Munkaeszköz A balesettel összefüggésben – mint tárgyi tényező – a FUXTEC 6150 motoros láncfűrész (láncvezetője 45 cm /18˝ hosszú, max. ford. 11 600 U/min., teljesítménye 2,3 kW, henger űrtartalom 61,5 cm3 ) szolgált. Megállapításra került, hogy a munkabaleset előtt két esztendővel korábban vásárolt motoros láncfűrész munkavédelmi szempontból nem volt üzembe helyezve és az éves műszaki, zaj- és rezgésvizsgálatnak sem volt alávetve. O. S. az EBSZ 3.1.14. előírását figyelmen kívül hagyta „3.1.14. A benzinmotoros fűrészt évente teljes műszaki, ezen belül zaj- és rezgésvizsgálatnak kell alávetni. Azt a benzinmotoros fűrészt, amely a vonatkozó szabványban előírtnál rosszabb paraméterű vagy műszakilag hibás, a javításig a termelésből ki kell vonni.” 4.4. Munkakörnyezet Az erdőrészletben derűs, száraz, az évszaknak megfelelő hőmérséklet (+4 – 6 °C fok) volt a baleset időpontjában. Enyhe, a vágási munkát nem befolyásoló gyenge ÉNy-i szél fújt. A talaj egyenletes, a mozgástér szűk, kedvezőtlen volt, mely befolyásolta I. S. mozgását, a levágott törzsek elszállítását a vágási térből. 4.5. Egyéb dokumentációk A V. K. Kft. – mint munkáltató – kockázatértékeléssel nem rendelkezett. A szaktevékenységhez tartozó dokumentumokat az erdészet biztosította. A munkavédelmi oktatás tényét az erdészet e célra rendszeresített oktatási naplója tartalmazta.

5. A tevékenységgel összefüggésben megállapított hiányosságok 5.1. Munkáltató A munkáltató magánszemély FUXTEC 6150 motoros láncfűrész láncvezetőjének kiszabadításakor karját jobbra erőteljesen lendítette, így ennek következtében a munkaeszköz széles ívben kivágódott és az éppen vágási körzetbe lépő lábát megsértette. A vágástéri anyagmozgatáskor a vágási művelet leállítása nem történt meg. A tanúvallomás szerint O. S. többször figyelmeztette I. S.-t, hogy ne lépjen a vágási körzetbe. Intézkedése nem volt kellően hatékony. Nem szerzett érvényt az EBSZ 3.2.14 és 3.2.16. pontjaiban foglaltaknak, miszerint: „3.2.14. A fa döntését csak azután szabad megkezdeni, ha a döntést végző gépkezelő (motorfűrészes, döntőgép vezető) meggyőződött arról, hogy a döntésre kerülő fa kétszeres magasságának

megfelelő sugarú veszélyeztetett területen rajta, és a 3.2.3. pontban meghatározott személyeken kívül senki nem tartózkodik. A döntés megkezdésének az is előfeltétele, hogy a jogosan ott lévők a 3.2.4. és 3.2.6. pontban meghatározott biztonsági területen tartózkodjanak. 3.2.16. Ha a motorfűrész-kezelő munkás megítélése szerint a fűrész kiemelése a vágásrésből csak fokozott baleseti veszéllyel oldható meg, azt hátrahagyva kell a fától eltávolodni.” Megszegte továbbá: • az Mvt. 21. §-t, az 50. §-t, az 54. § (2), (3), (5) bekezdéseit, az 54/A. §-t, az 56. §-t, az 58. § (1) bekezdését; • az EBSZ 3.1.14. előírásait. 5.2. A balesetet szenvedett munkavállaló A halálos munkabalesetet szenvedett munkavállaló figyelmen kívül hagyta O. S. utasítását a vágásterület megközelítésével kapcsolatban. Megszegve ezzel az EBSZ-ben, valamint az Mvt. 60. § (1) bekezdésében foglaltakat. „Mvt.60. § (1) A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse.” „EBSZ 5.1.3. A vágástéri anyagmozgatást végzők – ha a területen még fadöntés folyik – a döntőt csak legfeljebb a kétszeres famagasságnak megfelelő távolságig közelíthetik meg. Ha az anyagmozgatást végzőknek bármely okból (pl. fennakadt fa lehúzatása miatt) be kell menniük a döntés veszélyeztetett körzetébe, azt csak akkor tehetik meg, ha a döntést végző nem kezdett újabb fa döntéséhez és jelzi, hogy észlelte a közeledésüket.”

6. A munkabaleset okláncolata Törzskiválasztó gyérítés • szűk vágási térben történik a munkavégzés, • O. S. megfelelő szakmai képesítés nélkül, de többéves gyakorlattal végezte munkáját, • a másodjára vágandó hajtás és a levágott tuskó közé beszorult a láncfűrész vágó éle, • O. S. jobbra történő rántással akarja kiszabadítani a láncfűrészt, • az erő hatására a vágóél kiszabadul, kilendül, • I. S. a szűk térbe O. S. jobb oldalánál váratlanul belép, • a kilendülő motoros láncfűrész 11 600 ford./perccel forogva I. S. jobb belső combjának vágódik, • a munkabalesetet szenvedett munkavállaló a kórházba szállítást követően meghal.

7. A munkáltató intézkedése a hasonló munkabaleset megelőzése érdekében Önálló intézkedést nem hozott, csak a kötelező határozat alapján intézkedett.

8. Munkavédelmi Felügyelőség intézkedései

• A szabálytalan munkafolyamat azonnali felfüggesztése, megtiltása.


• Az Mvt.-ben, az EBSZ-ben meghatározott követelmények betartására kötelezés, • munkavédelmi bírság kiszabása.

9. A munkabalesethez kapcsolható munkabaleseti jegyzőkönyv „E” blokkjának kitöltése (A NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának 2013.07.02-i tájékoztatásában foglaltak figyelembevételével)

Megjegyzés 7.4. 7 (vágásbiztos egyéni védőruha)

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk Építőgép-kezelői jogosítvány Kérdés A kérdésem a „mustársárga visszavonás”-hoz kapcsolódik: A 40/2009. rendeleti visszavonás „az e rendelet 2. mellékletében meghatározott gépcsoportokba tartozó gép kezelésére jogosító építőgép-kezelői jogosítvány az emelő- és rakodógép kezelésére 2015. december 31-ig jogosít.” A GKM Ipari Főosztálya 2005. október 21-én közleményt tett közzé az emelőgépek kezelésére államilag elismert szakképesítésekről (Gazdasági Közlöny 2005/12. szám), amely szerint: 1. A 6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM egy rendeletnek megfelelően 1994. december 26-át megelőzően megkezdett szakképzéssel kiadott jogosítványok államilag elismert szakképesítések. 2. A 7/1993. (XII. 30.) MüM-rendelet szerint 2004. január 1-jét megelőzően megkezdett nehézgép-kezelői és könnyűgépkezelői szakképzések államilag elismert szakképzések. 3. A 37/2003. (XII. 7.) OM-rendelet szerint 2004. január 1-jét követően megkezdett nehéz- és könnyűgépkezelői szakképzések államilag elismert szakképesítést igazolnak. Kérdésem: Ha a 40/2009. a közúti közlekedésben részt vevő gépek rakodására való jogosultságot visszavonta, visszavonta-e az OKJ-s jogosultságot, illetve, ha • igen, akkor a mustársárgával miért lehet híddarut OKJ-n vezetni az előbb felsoroltak esetében? • nem, akkor az új jogosítvány kell 2016-tól a 2. melléklet szerinti gépek kezeléséhez, de ha volt mustársárgája, az továbbra is igazolja az OKJ-t?

Válasz Mint eddig mindig, most is az a véleményem, hogy munkavédelmi szempontból teljesen mindegy, hogy közúti járművet rak meg vagy állványt szolgál ki a targonca, mindig az OKJ-s, illetve államilag elismert szakképesítésének kell lennie!

Mvt. 51. § (1) „A munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos elvégzéséhez megfelelő szakképzettségű és szá mú munkavállalót kell biztosítani.” A (most már nem) felügyelő is csak azt ellenőrzi, ellenőrizheti. A KHEM-rendelet egyébként is csak a „közlekedési” ágazatra hatályos, tekintettel arra, hogy „csak” egy miniszteri rendelet. A KHEM (jogutódja) meg ellenőrizzen, ha tud, a munkáltató területén belül. Tehát minden korábbi jogosultság továbbra is érvényes marad arra, amire szól, természetesen az orvosi alkalmas ság érvényessége esetén. Kérdés A válasz rendben van. Érthetem úgy, hogy 2016. január 1-jétől egy 40/2009. alapján targoncára kiállított vezetői jogosítvány mellé elfogadható lesz egy 1996-ban kiállított mustársárga jogosítvány, mint OKJ-végzettség, ha a targonca kategóriája azonos (vezetőüléses targonca 3324; illetve a korábbi 3324 robbanómotoros targonca 5t alatt). A véleményből az derül ki, hogy a 3332 kódszámú 5 tonna alatti elektromos vezetőüléses targoncára 1996-ban kiállított mustársárga nem igazol OKJ-t a 2016 után kiállított 3324-re, mert a 40/2009. csak 3324 kategóriát ismer a vezetőüléses targoncáknál. Ezt nehéz lesz a gyakorlatban megértetni. Válasz Azt nem mondtam, hogy a régi (6/80-as szerinti) mustársárga nem igazolja az államilag elismert szakképesítést. Egyébként 1994 óta (régi EBSZ) volt követelmény az emelőgépre előírt képesítés, és OKJ-s bizonyítványt is ki kell(ett) adni. Az, hogy a Közlekedési Hatóság úgy adta ki a „mustársárgát”, hogy nem adott hozzá OKJ-s bizonyítványt, az egy dolog, ettől az a „mustársárga” még államilag elismert szakképesítést igazol. A felügyelő sem kéri a bizonyítványt, ha van „mustársárga”. Felejtsük el a 40/2009-es KHEM-rendeletet, minden marad úgy, ahogy eddig is volt. A KHEM meg ellenőrizzen ott és azt, amit tud.


Középfokú munkavédelmi szakképesítés Kérdés Az Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Intézetben 1992-ben szerzett középfokú munkavédelmi szakképesítés milyen tevékenységre jogosít?

Válasz A munkavédelmi szakképesítést igazoló bizonyítványt – ez esetben – a munkavédelmi szakképzésről és továbbképzés ről szóló 37/1982. Mt. rendelet alapján állították ki. Ez a rendelet már hatályát vesztette, ez azonban nem érinti a megszerzett bizonyítványok, oklevelek érvényességét, ahogy ezt a már szintén hatályát vesztett alábbi rendelet tartalmazza: „A 93/1994. (VI. 17.) Korm. rendelet egyes iskolarendszeren kívüli szakmai oktatással kapcsolatos jogszabályok hatályon kívül helyezéséről: 1. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: b) a munkavédelmi szakképzésről és továbbképzésről szóló 37/1982. (VIII. 25.) MT rendelet és a 37/1986. (VIII. 31.) MT rendelet 2. §-a, 2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépése nem érinti az 1. §-ban felsorolt jogszabályok alapján, a rendelet hatálybalépése előtt megkezdett szakmai oktatásokat, munkaköri szakképzéseket és vizsgáztatásokat. (3) A rendelet hatálybalépése nem érinti az 1. §-ban felso rolt és hatályon kívül helyezett jogszabályok alapján ko rábban vagy a (2) bekezdésnek megfelelően kiadott bizo nyítványok, oklevelek érvényességét.” Ennek megfelelően az oklevél középfokú munkavédelmi szakképesítéshez kötött munkakörök betöltésére, illetve munkabiztonsági szaktevékenység ellátására jogosít. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. (továbbiakban: Mvt.) 8. §-a szerint: „8. § Jogszabály egyes feladatokat munkabiztonsági szak tevékenységnek, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősíthet. A munkáltató a munkabiztonsági szaktevé kenységnek minősített feladatokat csak külön jogszabályban meghatározott munkavédelmi – a bányászat területén bányászati –, a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat pedig munkaegészségügyi [foglalkozás-orvostan (üzemorvostan), munkahigiéne, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan] szakképesítéssel rendelkező sze méllyel végeztetheti” Például: − munkavédelmi üzembe helyezést megelőző munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat, [Mvt. 21. § (1)] − időszakos biztonsági felülvizsgálat (kivéve a veszélyes technológiát) [Mvt. 23. § (1)], − soron kívüli ellenőrzés [Mvt. 21. § (2)], − kockázatértékelés [Mvt. 54. § (8)], − megelőzési stratégia [Mvt. 54. § (6)], − egyéni védőeszköz-juttatás belső írásos rendje [Mvt. 56. §], − súlyos munkabaleset kivizsgálása stb. [Mvt. 64. § (2)].

Továbbá: „57. § (1) A munkáltató az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott veszélyességi osztályhoz, munkavállalói létszámhoz igazodóan elegendő, de legalább a rendeletben megjelölt időtartamra és szakképesítési feltételekkel köteles munkavállalót kijelölni vagy foglalkoztatni, e személy részére valamennyi munkavédelemmel összefüggő információt megadni, és a szükséges tárgyi, szervezési feltételeket biztosítani. (2) Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás - ideértve a 8. §-ban előírtak végrehajtását is - az előírt alkalmassági feltételekkel rendelkező munkavállaló hiányában polgári jogi szerződés alapján külső szolgáltatás útján is megvalósítható….” A munkáltatóra vonatkozó konkrét foglalkoztatási kötelezettséget az Mvt. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM-rendelet határozza meg: „4. § A 2. számú mellékletben meghatározott tevékenységet folytató és veszélyességi osztályba sorolt munkáltató a mellékletben megállapított munkavállalói létszámhoz és képesítési feltételekhez igazodóan köteles a tevékenységhez elegendő létszámot és időt biztosítva, de legalább az előírt időtartamokra munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező elegendő, de legalább az előírt létszámú szakembert foglalkoztatni.” I. veszélyességi osztályba tartozó munkáltató (legveszélyesebb tevékenységek) Középfokú munkavédelmi végzettségű szakembert kell megbízni: − 1–9 fő létszámnál heti két órában, − 10–49 fő létszámnál napi két órában, − 50–500 fő létszámnál napi négy órában, − 500 fő feletti létszámnál már napi 8 órában felsőfokú munkavédelmi szakemberre, van szükség, 1000 fő felett pedig további 600 főnként középfokú végzettségűekre. II. veszélyességi osztályba tartozó munkáltató (közepesen veszélyes tevékenységek) Középfokú munkavédelmi végzettségű szakembert kell megbízni: − 1–9 fő létszámnál heti két órában, − 10–49 fő létszámnál napi két órában, − 50–500 fő létszámnál napi négy órában, − 501–1000 fő létszámnál napi nyolc órában, − 1000 fő feletti létszámnál már napi 8 órában felsőfokú munkavédelmi szakemberre van szükség és további 800 főnként középfokú végzettségűekre. III. veszélyességi osztályba tartozó munkáltató (legkevésbé veszélyes tevékenységek) Középfokú munkavédelmi végzettségű szakembert kell megbízni: − 1–9 fő létszámnál heti egy órában, − 10–500 fő létszámnál napi egy órában, − 501–1000 fő létszámnál napi négy órában, − 1000 fő feletti létszámnál már napi 8 órában felsőfokú munkavédelmi szakemberre van szükség.


Kérjük, az alábbi szolgáltatást ajánlja cége munkaügyi vezetőjének figyelmébe!

A Fórum Média Kiadó új, átfogó szolgáltatása: Munkaügyi, bérgazdálkodási és társadalombiztosítási audit! Kiadónk egy egyedülálló szolgáltatást bocsátott útjára, amelyet munkáltatók figyelmébe ajánlunk. A szolgáltatás kivételes jellege a problémák komplex kezelésében, a kérdések munkajogi, adó- és társadalombiztosítási szempontból való egyidejű megközelítésében és megoldásában áll. Munkajogász szakértőink – a megbízók egyedi igényei szerint – teljes munkajogi átvilágítást végeznek, amely során a munkaügyi dokumentáció átvizsgálásán és a hatályos jogszabályi előírásokhoz igazításán túl adótanácsadóink közreműködésével bérgazdálkodási tervet készítenek, amely segítségével a munkáltatók jelentős összegeket takaríthatnak meg. Szakértőink a problémás esetek megfelelő jogi keze lését és a megbízóink kérése szerint elkészített munkaügyi iratminták elkészítését követően – azok megfelelő alkalmazása érdekében – utánkövetést is végeznek, amelynek keretében megválaszolják kérdéseiket és szakmai támogatást nyújtanak az átmeneti időszakban.

Miért érdemes igénybe venni a szolgáltatásunkat? • A Munka Törvénykönyve a leggyakrabban változó jogszabály. A folyamatosan érkező újdonságok között elmélyült jogi tudás és speciális gyakorlati tapasztalat nélkül nem könnyű eligazodni. Munka jogász-ügyvédekből és adótanácsadókból álló szakértői csapatunk ebben nyújt a munkáltatók számára szakmai támogatást. • Új, átfogó szolgáltatásunk a munkáltatók bérgazdálkodásának a racionalizálására, a jogszabályok által biztosított lehetőségek maximális kiaknázására fókuszál, amely komoly versenyelőnyt jelenthet a szolgáltatást igénybe vevő társaságoknak. • Szolgáltatásunk színvonalára a szakértőink magas szintű jogi és közgazdasági tudása, valamint a sok éves tanácsadói és peres tapasztalata a garancia.

Szolgáltatásunkról a www.forum-media.hu/webshop/munkaugyi-bergazdalkodasi-es-tarsadalombiztositasi-audit honlapon tájékozódhat részletesebben, amennyiben kérdése van, írjon a [email protected] e-mail c ímre!

Az E-Munkavédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkavédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alapján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében sze mélyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-Munkavédelem XIII. évfolyam, hetedik szám, 2015. július Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Vezető szerkesztő: Petren Ágnes Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.munkavedelemszaklap.hu Tördelés: M. C. Direct Kft. Nyomdai kivitelezés: Stanctechnik Kft.

E-munkavédelem. Szakmai folyóirat. Tartalom július XIII. évfolyam 7. szám

Recommend Documents