E-munkavédelem. Szakmai folyóirat. Tartalom június XIII. évfolyam 6. szám

2015. június  |  XIII. évfolyam  6. szám

E-munkavédelem Szakmai folyóirat

Tartalom Munkabiztonság

• Rövid híreink a munkabiztonságot érintő jogszabályváltozásokról

A hónap témája

• A tűzvédelmi szakmai képesítési követelményekről és a szakmai képzésről

Kitekintő – rövid hírek, tájékoztatók

• Új helyre költözött az NGM Munkafelügyeleti Főosztálya • Vizsgálati szempontok a faipari tevékenységek hatósági munkavédelmi célvizsgálatához • Tájékoztatás a Munkavédelmi Bizottság 2015. március 18-i plenáris üléséről • Új EU-irányelvek az egyszerű nyomástartó edényekről

Jogszabályok Szabványok Egy munkabaleset tanulságai • A kezelőtér hiánya

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk

• Irodai munkahelyen szükséges-e érintésvédelmi műszeres felülvizsgálat? • Kell-e ismétlődő oktatásban részesíteni a hat hónap után korábbi munkahelyére visszatérő munkavállalót?

Tisztelt Előfizetőnk!

Ajánló

Örömmel tájékoztatjuk, hogy az E-Munkavédelem szakmai ­folyóirathoz tartozó segédletekhez, illetve az Optimum előfizetők ­számára elérhető extra tartalmakhoz egyedi jelszóval férhet hozzá. A www.munkavedelemszaklap.hu weboldalon az eddig megszokott tartalom mellett további hasznos cikkeket olvashat. Az egyedi jelszavakat e-mailben küldtük ki önnek. Amennyiben nem kapta meg, kérem, keresse Ügyfélszolgálatunkat a 273-2090-es számon vagy a [email protected] e-mail címen!

Június havi optimum tartalom • Dr. Kocsis Barbara – A Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzata A cikket optimum előfizetőink el­olvashat­ ják a www.munkavedelemszaklap.hu web­ oldalon.

Szerző: Kálmán László A kézirat lezárásának dátuma: 2015. május 26.

Munkabiztonság Rövid híreink a munkabiztonságot érintő jogszabályváltozásokról 114/2015. (IV. 30.) Kormányrendelet az egészséges ivóvíz biztosításához szükséges egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé ­nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 380/2012. (XII. 19.) Kormányrendelet módosításáról A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsítása és egyszerűsítése érdekében az egészséges ivóvíz biztosításához szükséges egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek esetében: • a közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó ügyinté­zési határidő – ha jogszabály rövidebbet nem állapít meg – harminc nap, • a közigazgatási hatósági eljárásokban a szakhatósági eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő – ha jogszabály rövidebbet nem állapít meg – tíz nap. A rendelet 1. sz. melléklete tételesen felsorolja a több mint kétszáz projekt megnevezését, valamint az érintett településeket. 23/2015. (IV. 28.) EMMI-rendelet az egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeleteknek az egészségügyi ágazat háttérintézményei és a fővárosi és megyei kormányhivatalok átalakításával összefüggő módosításáról A módosítás 98 egészségügyi tárgyú rendeletre terjed ki. A módosítások döntő része: • az egészségügyi háttérintézmények névváltozásaival, • a fővárosi és megyei kormányhivatalok átalakításával ös�szefüggő módosításokat tartalmazza.

18/2015. (V. 21.) BM-rendelet a Rendőrség szervei illetékességi területének megállapításáról szóló 67/2007. (XII. 28.) IRM-rendelet módosításáról A módosítás július 1-jén lép hatályba. Tartalmazza: • a közlekedésrendészeti és balesethelyszínelési feladatok ellátásának illetékességét az autópályák, valamint egyes rendőrkapitányságok tekintetében, továbbá • a módosított 1. sz. mellékletben felsorolja a rendőrkapitányságok illetékességét az egyes települések tekintetében. 15/2015. (V. 22.) NGM-rendelet a nyomástartó beren­ dezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és meg­ felelőség tanúsításáról szóló 9/2001. (IV. 5.) GM-rendelet módosításáról A nyomástartó berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló 2014. május 15-ei 2014/68/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet 2016. július 19-től kell követni, azonban a nyomástartó berendezések osztályozására vonatkozó 13. cikket már 2015. június 1-jétől alkalmazni kell. A rendelet az irányelvnek megfelelően meghatározza a nyomástartó berendezések veszélyes tölteteit – a növekvő veszélyszintnek megfelelően – és a CLP-rendeletben meghatározott fizikai és egészségi veszélyességi osztályait. A rendelet kimondja, hogy: „Ha egy nyomástartó edény több nyomással igénybe vett térből áll, az edényt az egyes terekhez rendelt kategóriák közül a legnagyobb sorszámúba kell so­ rolni. Ha egy tér többféle töltetet tartalmaz, a besorolás alap­ ja az a töltet, amelyhez a legnagyobb sorszámú kategória tar­ tozik.

2 2 0 1 5 . j ú n i u s , X I I I . é v f o l y a m 6 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

A hónap témája A tűzvédelmi szakmai képesítési követelményekről és a szakmai képzésről A 9/2015. (III. 25.) BM-rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűz­ oltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeit és szakmai képzését szabályozza. A tűzvédelemről szóló 1996. évi XXXI. törvény korábban is előírta, hogy az A, B, C tűzveszélyességi osztályba tartozó, ötnél több munkavállalót foglalkoztató vagy 50 fősnél nagyobb létesítményt üzemeltetőknek tűzvédelmi szakembert kell foglalkoztatniuk, és a 10/2008. (X. 30.) ÖM-rendelet előírta a szükséges végzettséget is. A március 5-én hatályba lépett új Országos Tűzvédelmi Sza­ bályzat (OTSZ) már nem használja a tűzveszélyességi osztályok fogalmát, ennek megfelelően az erre épülő jogszabályok is változtak. Ezzel párhuzamosan a tűzvédelmi törvény is változott, másként határozza meg a tűzvédelmi szakember szükségességét. A tűzvédelmi törvény szakképzettséget nem határoz meg a feladatokhoz, és foglalkoztatási időt sem rendel hozzá. Az 1996. évi XXXI. törvény 19. § (3) bekezdése szerint a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek: „… a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alap­ rendeltetésű kockázati egységben, valamint a közösségi rendel­ tetésű, a közepes vagy magas kockázatú ipari, mezőgazdasági és tárolási épületekben megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakké­ pesítéssel rendelkező személlyel, illetve szolgáltatás igénybevéte­ lével kell gondoskodniuk a tűzvédelem biztosításáról.” A 9/2015. (III. 25.) BM-rendelet szabályozza, hogy hol és milyen végzettségű szakembert kell foglalkoztatni, valamint meghatározza azt is, hogy milyen időtartamban. A rendelet meghatározza a minimális foglalkoztatási időket, szélesebb körben jelöli meg azokat a paramétereket, amelyek figyelembevételével tűzvédelmi szakembert kell bevonni a gazdálkodó szervezet tűzvédelmének biztosítása érdekében. Legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt minimum havi 8 órában kell foglalkoztatni abban az esetben, ha a gazdálkodó szervezet: • robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állít elő, dolgoz fel, forgalomba hoz, tárol és az egy telephelyen előállított, feldolgozott, forgalmazott, tárolt anyag együttes, egyidejű mennyisége meghaladja az 1000 kg/liter men�nyiséget, de legfeljebb 5000 kg/liter,

• tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, terméket tárol és az egy telephelyen a szabadtéri és az épületen belüli tárolásra szolgáló, összesített alapterület meghaladja az 1000 m2-t, de legfeljebb 10 000 m2, • ipari vagy mezőgazdasági tevékenységet végez és a családtagokkal együtt a munkavégzésben részt vevő munkavállalók egyidejű létszáma meghaladja a 100 főt, • olyan épületrészt, épületet üzemeltet vagy bérel, − amelyben tömegtartózkodásra szolgáló, de legfeljebb 500 fő befogadóképességű helyiség található, − amely összesített befogadóképessége meghaladja az 500 főt, de legfeljebb 2000 fő, vagy − amelyben menekülésben korlátozott személyek elhelyezése, ellátása, kezelése, nevelése, oktatása, gondozása történik, és e személyek egyidejű létszáma meghaladja a 20 főt, de legfeljebb 100 fő. Felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell foglalkoztatni abban az esetben, ha: • főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság működtetésére kötelezett − heti 40 órában, • robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állít elő, dolgoz fel, tárol és az egy telephelyen előállított, feldolgozott, tárolt anyag együttes, egyidejű mennyisége meghaladja az 5000 kg/liter mennyiséget − havi 16 órában, • tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, terméket tárol és az egy telephelyen a szabadtéri és az épületen belüli tárolásra szolgáló, összesített alapterület meghaladja a 10 000 m2-t – havi 16 órában, • olyan épületrészt, épületet üzemeltet vagy bérel, − amelyben 500 főt meghaladó befogadóképességű helyiség található, − amely összesített befogadóképessége meghaladja a 2000 főt, vagy − amelyben menekülésben korlátozott személyek elhelyezése, ellátása, kezelése, nevelése, oktatása, gondozása történik, és e személyek egyidejű létszáma meghaladja a 100 főt − havi 16 órában. A jogszabály a foglalkoztatási óraszámokat minimális foglalkoztatási időként határozza meg. Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodó szervezet saját döntési körben annál nagyobb óraszámban, sőt szükség szerint nagyobb létszámban is foglalkoztathat tűzvédelmi szakembert. Amennyiben a gazdálkodó szervezetnél a tűzvédelem ellátása szolgáltatás igénybevételével történik, a szolgáltatást végzőnek az adott szolgáltatáshoz e jogszabályban meghatározott képesítéssel kell rendelkeznie. A jogszabályi előírásokból következik, hogy várha­ tóan több tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkezőre lesz igény a munkáltatók részéről. Különösen vonatkozhat ez: • az áruházakra, raktárakra, ipari létesítményekre, ahol több mint 1000 kg v. liter mennyiségű robbanásveszélyes anyagot állítanak elő, dolgoznak fel, hoznak forgalomba, tárolnak,

3 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 5 . j ú n i u s , X I I I . é v f o l y a m 6 . s z á m

• az 1000 négyzetméternél nagyobb területen tűzveszélyes anyagot, terméket tároló kereskedelemi cégekre, a több mint 100 főt foglalkoztató, ipari vagy mezőgazdasági tevékenységet végzőkre, • a művelődési házakra, színházakra stb., mivel 300 főnél nagyobb befogadóképességű helyiséggel rendelkeznek, miként a szállodákra, irodaházakra, mert 500 főt is képesek befogadni, • az egészségügyi létesítmények jó részére, továbbá az iskolát, óvodát, bölcsődét, idősotthont is érintheti a változás, mert ezeken a helyeken a menekülésben korlátozott személyek száma általában több mint 20 fő. A jogszabály meghatároz szakképesítési követelményeket: • A tűzvédelmi oktatást végzők tekintetében: − legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készítheti el a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztató vagy ötvennél több személy befogadására alkalmas helyiséget üzemeltető gazdálkodó szervezet esetén a tűzvédelmi oktatás tananyagát, − azokban az esetekben, ahol jogszabály felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő, tűzvédelmi oktatást kizárólag felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy tarthat. • Tűzvédelmi szabályzatot legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készíthet, módosíthat. Azokban az esetekben, ahol jogszabály felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő, tűzvédelmi szabályzat készítésére, módosítására felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy jogosult. • A Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv készítésére és felülvizsgálatára tűzvédelmi szakértő vagy tűz­ védelmi tervező jogosult. • Villamos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálatának vezetését, abban érdemi munka folytatását olyan személy végezheti, aki az OKJ szerinti erősáramú berendezések felülvizsgálója vagy erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálója szakképesítéssel rendelkezik. • A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiségek, szabadterek

villamos berendezéseinek felülvizsgálatát két vagy több személy együttesen is végezheti, ha mindegyikük rendelkezik OKJ szerinti erősáramú berendezések felülvizsgálója szakképesítéssel, és legalább az egyikük rendelkezik a (2) bekezdésben meghatározott szakképesítéssel. • Villámvédelmi berendezés: − E berendezések tervezésére csak a Magyar Mérnöki Ka­ mara tervezői névjegyzékében szereplő építményvillamossági tervezési szakterületen jogosultsággal rendelkező építészeti-műszaki tervező (a továbbiakban: villamos tervező) jogosult, aki az MMK által jóváhagyott oktatási tematika szerinti villámvédelmi tervezői vizsgával rendelkezik, vagy szakmai gyakorlata és képzettsége alapján az MMK-tól megkapta az építményvillamossági tervezési szakterületre vonatkozó különösen gyakorlott címet. A követelményekkel a villámvédelmi berendezés kivitelezésének ellenőrzéséért felelős épí­tési műszaki ellenőrnek is rendelkeznie kell. − A felülvizsgálatok vezetésére, abban érdemi munka folytatására csak olyan személy jogosult, aki: a) a vonatkozó műszaki követelmények anyagából az MMK által jóváhagyott oktatási tematika szerinti villámvédelmi felülvizsgáló képesítést vagy b) a vonatkozó műszaki követelményt tananyagi szinten oktató képzésen az OKJ szerinti villámvédelmi felülvizsgáló vagy villámvédelem felülvizsgálója szakképesítést szerzett; c) rendkívüli felülvizsgálat végzésére az MMK névjegyzékében szereplő villamosmérnöki végzettségű, a villámvédelem területén kiemelkedően gyakorlott szakértő is jogosult. • Elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem felülvizsgálat végzésére csak az alábbi, ipari elektrosztatikai gyakorlattal bíró személyek jogosultak: − az MMK-ban bejegyzett villamosmérnök szakértő, − igazságügyi villamos szakértő, − villamos mérnök végzettségű tűzvédelmi szakértő, − az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem felülvizsgálatának végzésére olyan akkreditált vizsgáló intézet vagy szervezet is jogosult, amely az előzőekben szakértőt foglalkoztat.

Kitekintő – rövid hírek, tájékoztatók Új helyre költözött az NGM Munkafelügyeleti Főosztálya Az egykori OMMF Központ, majd később az NMH Munkavédelmi és Mun­ ­kaügyi Igazgatósága, jelenleg a Nem­zet­ gazda­sági Minisztérium Munka­felü­ gyeleti Főosztálya a Szeszgyár utcából, a Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztálya a Fehér útról az NGM V. ker. Kálmán Imre utca 2. alatti épületébe költözött.

Elérhetőségek: Intézmény

Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztály

Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály

Cím

1054 Budapest, Kálmán Imre u. 2. 1054 Budapest, Kálmán Imre u. 2.

Postacím 1369 Budapest, Pf.: 481

1369 Budapest, Pf.: 481

Telefon (06 1) (1) 896-3002

(06 1) 896-2902

Fax

(06 1) 795-0884

(06 1) 795-0880

E-mail [email protected] [email protected]

4 2 0 1 5 . j ú n i u s , X I I I . é v f o l y a m 6 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

Egyéb elérhetőségek: Intézmény

Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálat

Ingyenes (06 80) 204-292 telefonszám E-mail

Hatósági nyilvántartás − Kontrollerek (06 80) 204-667

EU OSHA Nemzeti Fókuszpont —

[email protected] [email protected] [email protected]

Vizsgálati szempontok a faipari tevékenységek hatósági munkavédelmi célvizsgálatához A NGM Munkafelügyeleti Főosztály honlapján megtekinthetők a faipari tevékenységek hatósági munkavédelmi célvizsgálata vizsgálati szempontrendszere. A vizsgálatra a 2015. évi országos hatósági ellenőrzési tervben foglaltak alapján kerül sor a második negyedévben. A vizsgálat a következőkre terjed ki: • Általános munkavédelmi követelmények − Munkahelyek kialakításának általános követelményei (közlekedési utak, pihenő helyiségek, ivóvíz, tisztálkodás, illemhely biztosítása, stb.). − Kockázatértékelés. − Egyéni védőeszköz-juttatás (juttatási rend, használat, védőeszközök biztosítása, stb.). − Munkavállalók tájékoztatása, képzése. • Faipari gépek általános munkabiztonsági követelményei (üzembe helyezés, üzemeltetési dokumentáció, időszakos biztonsági felülvizsgálatok, védőberendezések, biztonsági berendezések, vészkikapcsolók, por- és forgácselszívók, stb.). • Faipari munkaeszközök (keretfűrész, szalagfűrész, körfűrész, gyalugép, stb.). • Általános munkaegészségügyi követelmények − A munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata, foglalkoztathatóság szakvéleményezése. − Munkahelyi elsősegélynyújtás (személyi és tárgyi feltételek). − Veszélyes anyagok, veszélyes keverékek biztonságos tárolása. • Az egyes munkahelyi kóroki tényezőkkel összefüggő speciális megelőző intézkedések vizsgálata. • Kockázatértékelés az egyes munkahelyi kóroki tényezőkre vonatkozóan. • Zaj- és rezgésexpozíció elleni védekezés. • Kézi tehermozgatásból származó kockázatok csökken­ tése.

Munkavédelmi Bizottság — [email protected]

E tevékenységet folytató munkáltatóknak javasoljuk a munkavédelmi hatóság közétett szempontrendszerének áttekintését, mert az ellenőrzési szempontok: • felsorolják az előírásokból eredő munkáltatói kötelezettségeket, • a létesítés, üzemeltetés biztonsági követelményeit, • lehetőséget adnak a hatósági ellenőrzésre történő munkáltatói felkészülésre.

Tájékoztatás a Munkavédelmi Bizottság 2015. március 18-i plenáris üléséről A Munkavédelmi Bizottság – amely az Mvt. 78. § rendelkezése alapján az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos országos érdekegyeztetés legmagasabb fóruma – idei első plenáris ülésén az alábbi napi­rendi pontok hangzottak el, illetve kerültek megtárgyalásra (a honlapon megjelent tájékoztató alapján): • tájékoztatás a munkavédelem szervezeti átalakításáról (munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár), • a szervezetátalakítás és egyéb jogszabályok miatt a Munka­ védelmi Bizottság ügyrendjének módosítása, • tájékoztató a Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálat 2014. évi működéséről, • munkacsoportok kialakítása a Munkavédelem Nemzeti Politikájának előterjesztésével kapcsolatos szakmai munkára.

Új EU-irányelvek az egyszerű nyomástartó edényekről Az Európai Parlament és Tanács átdolgozta és kihirdette az egyszerű nyomástartó edények, valamint a nyomástartó berendezések forgalmazására vonatkozó irányelveket. A nyomástartó berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló 2014. május 15-ei 2014/68/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet 2016. július 19-tól kell figyelembe venni. Azonban a nyomástartó berendezések osztályozására vonatkozó 13. cikket már 2015. június 1-jétől alkalmazni kell. Az egyszerű nyomástartó edények forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló 2014. feb­ ruár 26-ai 2014/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően 2016. április 20-tól kell eljárni.

5 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 5 . j ú n i u s , X I I I . é v f o l y a m 6 . s z á m

Jogszabályok Megjelent jogszabályok 23/2015. (IV. 28.) EMMI-rendelet egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeleteknek az egészségügyi ágazat háttérintézményei és a fővárosi és megyei kormányhivatalok átalakításával összefüggő módosításáról Hatályos: 2015. 04. 29. Módosítás: A módosítás 98 egészségügyi tárgyú rendeletre terjed ki, többek között módosítja: 27/1995. (VII. 25.) NM-rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról 37/1996. (X. 18.) NM-rendelet a közfürdők létesí­ tésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltéte­ leiről 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 28/2000. (X. 11.) EüM-rendelet a tűzvédelem és a mű­ szaki mentés egészségügyi ágazatra vonatkozó különös szabályairól 44/2000. (XII. 27.) EüM-rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól 30/2001. (X. 3.) EüM-rendelet a külső munkavállalók munkahelyi sugárvédelméről 31/2001. (X. 3.) EüM-rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak kitett személyek egészségének védelméről 1/2002. (I. 11.) EüM-rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről 16/2002. (IV. 10.) EüM-rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről 38/2003. (VII. 7.) ESzCsM–FVM–KvVM együttes rendelet a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről 47/2003. (VIII. 8.) ESzCsM-rendelet a radioaktív hulladékok átmeneti tárolásának és végleges elhelyezésének egyes kérdéseiről, valamint az ipari tevékenységek során bedúsuló, a természetben előforduló radioaktív anyagok sugár-egészségügyi kérdéseiről 60/2003. (X. 20.) ESzCsM-rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről 46/2004. (IV. 29.) ESzCsM-rendelet a kémiai biztonsággal kapcsolatos nemzeti hatóság kijelöléséről, valamint a hatóság nemzetközi kapcsolattartásának rendjéről 8/2007. (II. 13.) EüM-rendelet az egészségügyi miniszter által szabályozott, mérgező termékek felhasználását igénylő szakmai tevékenységek szakmai gyakorlaton alapuló elismeréséről, és az egészségügyi gázmesteri tevékenységről, valamint az egészségügyi gázmester szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló

19/1997. (VII. 4.) NM-rendelet módosításáról szóló 17/2005. (V. 19.) EüM-rendelet módosításáról 30/2008. (VII. 25.) EüM-rendelet az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges oklevelek elismeréséről, továbbá az oklevelek külföldi elismertetéséhez szükséges hatósági bizonyítványok kiadásának egyes eljárási szabályairól 2/2010. (I. 26.) EüM-rendelet az egészségügyi kár­ tevőirtó tevékenységről és az egészségügyi kártevő­irtó tevékenység engedélyezésének részletes szabályai­ról 5/2013. (I. 18.) EMMI-rendelet az emberi erőforrások minisztere hatáskörébe tartozó egyes szakképesítések komplex szakmai vizsga szervezésére kijelölt intézményekről 51/2013. (VII. 15.) EMMI-rendelet az egészségügyi szolgáltatás keretében használt, éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések megelőzésére, az ilyen eszközök használatából eredő kockázatok kezelésére, valamint az egészségügyi tevékenységet végző személyek tájékoztatására és képzésére vonatkozó követelményekről 14/2015. (V. 4.) NGM-rendelet a Nemzeti Adó- és Vám­ hivatalnál foglalkoztatottak alkalmassági vizsgálatáról, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete által nyújtott egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosultakról ­szóló 73/2013. (XII. 30.) NGM-rendelet módosításáról Hatályos: 2015. 05. 05. 21/2015. (V. 4.) NFM-rendelet a légi járművek gyártásáról, építéséről és műszaki alkalmasságáról Hatályos: 2015. 08. 02., 2017. 01. 01. Hatályon kívül helyezés: 63/2001. (XII. 23.) KöViMrendelet a polgári légi járművek típus- és légi alkalmasságáról Hatályos: 2015. 08. 02. 22/2015. (V. 6.) NFM-rendelet az egyes vasúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Hatályos: 2015. 05. 11. Módosítás: 22/2010. (XII. 20.) NFM-rendelet a vasúti járművezetői engedélyről és a vasúti járművezetői tanúsítványról 19/2011. (V. 10.) NFM-rendelet a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól 23/2015. (V. 8.) NFM-rendelet egyes víziközlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Hatályos: 2015. 05. 16., 2015. 06. 08., 2016. 01. 01. Módosítás: 15/2001. (IV. 27.) KöViM-rendelet a hajó­zási képesítésekről Hatályos: 2015. 05. 16., 2016. 01. 01. 21/2002. (XI. 8.) GKM-ESzCsM együttes rendelet a hajózási egészségi alkalmasság feltételeiről és vizsgálati rendjéről Hatályos: 2015. 06. 08.

6 2 0 1 5 . j ú n i u s , X I I I . é v f o l y a m 6 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

121/2005. (XII. 28.) GKM-rendelet a tengerészek munkaidejére vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról Hatályos: 2015. 05. 16. 120/2015. (V. 21.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő egyes szakképzési feladatot ellátó köznevelési intézmények fenntartóváltásával összefüggő intézkedésekről Hatályos: 2015. 05. 22.

18/2015. (V. 21.) BM-rendelet a Rendőrség szervei illetékességi területének megállapításáról szóló 67/2007. (XII. 28.) IRM-rendelet módosításáról Hatályos: 2015. 07. 01. 15/2015. (V. 22.) NGM-rendelet a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló 9/2001. (IV. 5.) GM-rendelet módosításától

Szabványok Munkabiztonságot/tűzvédelmet érintő nemzeti szabványok közzététele a Szabványügyi Közlöny 2015. májusi száma alapján. A szabványok és a szabványkiadványok szerzői jogi védelem alatt állnak. A szabványok és a szabványkiadványok szövegének felhatalmazás nélküli másolása, sokszorosítása, illetve a szerzői jogok bármilyen módon való megsértése jogszabálysértő magatartás, amelynek összes következményét a jogsértést elkövetőnek kell viselnie.

FIGYELEM!

A szürke mezőben lévő szabványok angol nyelven kerültek kiadásra

Az idegen nyelvű szabvány magyar nyelvű változata nem egyszerűen a forrásszabvány fordítása, hanem a fordítás alapján a szabvány magyar nyelvi értelmezésével a forrásszabvány tartalmát pontosan visszaadó, azzal azonos, a magyar szabványrendszerbe és a jogszabályi környezetbe illesztett magyar nemzeti szabvány.

1.

MSZ ISO 22004:2015

Élelmiszer-biztonsági irányítási rendszerek. Útmutató az ISO 22000 alkalmazásához – Az MSZ ISO/TS 22004:2005 helyett –

2.

MSZ EN 54-31:2015

Tűzjelző berendezések. 31. rész: Multiszenzoros tűzérzékelők. Füst-, szénmonoxidés adott esetben hőérzékelők kombinációját alkalmazó pontszerű érzékelők

3.

MSZ EN 71-1:2015

Gyermekjátékszerek biztonsága. 1. rész: Mechanikai és fizikai tulajdonságok – Az MSZ EN 71-1:2011+A3:2014 helyett –

4.

MSZ EN 71-14:2015

Gyermekjátékszerek biztonsága. 14. rész: Trambulinok otthoni használatra

5.

MSZ EN 81-82:2015

Felvonók szerkezetének és beépítésének biztonsági előírásai. Meglévő felvonók. 82. rész: Követelmények a meglévő felvonók fogyatékkal élők általi igénybevehetőségének javítására

6.

MSZ EN 454:2015

Élelmiszer-ipari gépek. Bolygóműves keverők. Biztonsági és higiéniai követelmények – Az MSZ EN 454:2000+A1:2010 helyett –

7.

MSZ EN 564:2015

Hegymászó felszerelések. Segédkötél. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek – Az MSZ EN 564:2007 helyett –

8.

MSZ EN 1263-1:2015

Ideiglenes építési szerkezetek. Védőhálók. 1. rész: Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek – Az MSZ EN 1263-1:2002 helyett –

9.

MSZ EN 1263-2:2015

Ideiglenes építési szerkezetek. Védőhálók. 2. rész: A védőhálók elhelyezésének biztonsági követelményei – Az MSZ EN 1263-2:2004 helyett –

10. MSZ EN 12041:2015

Élelmiszer-ipari gépek. Formázók. Biztonsági és higiéniai követelmények – Az MSZ EN 12041:2000+A1:2009 helyett –

11. MSZ EN 12043:2015

Élelmiszer-ipari gépek. Köztes kelesztő. Biztonsági és higiéniai követelmények – Az MSZ EN 12043:2000+A1:2011 helyett –

12. MSZ EN 12268:2015

Élelmiszer-ipari gépek. Szalagfűrészek. Biztonsági és higiéniai követelmények – Az MSZ EN 12268:2003+A1:2010 helyett –

13. MSZ EN 12463:2015

Élelmiszer-ipari gépek. Töltőgépek és kiegészítő berendezések. Biztonsági és higiéniai követelmények – Az MSZ EN 12463:2004+A1:2011 helyett –

14. MSZ EN 12929-1:2015

Személyszállításra tervezett kötélpálya berendezések biztonsági követelményei. Általános követelmények. 1. rész: Valamennyi létesítményre vonatkozó követelmények – Az MSZ EN 12929-1:2005 helyett –

7 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 5 . j ú n i u s , X I I I . é v f o l y a m 6 . s z á m

15. MSZ EN 12929-2:2015

Személyszállításra tervezett kötélpálya berendezések biztonsági követelményei. Általános követelmények. 2. rész: Tartókötélfék nélküli kétköteles függőpályák biztonsági követelményei – Az MSZ EN 12929-2:2005 helyett –

16. MSZ EN 13871:2015

Élelmiszer-ipari gépek. Kockadaraboló gépek. Biztonsági és higiéniai követelmények. – Az MSZ EN 13871:2005+A1:2010 helyett –

17. MSZ EN 15180:2015

Élelmiszer-ipari gépek. Élelmiszer-ülepítő készülékek. Biztonsági és higiéniai követelmények

18. MSZ EN 15207:2015

Veszélyes anyagok szállítótartályai. A veszélyes környezetben üzemelő 24 V-os névleges feszültségű szerelvények/eszközök dugó/aljzat csatlakozása és a tápellátás jellemzői – Az MSZ EN 15207:2007 helyett

19. MSZ EN 15467:2015

Élelmiszer-feldolgozó gépek. Halfejező és -filéző gépek. Biztonsági és higiéniai követelmények

20. MSZ EN 15571:2015

Gépek és berendezések terméskő fejtéséhez és feldolgozásához. Biztonság. Felületkezelő gépek követelményei

21. MSZ EN 15811:2015

Mezőgazdasági gépek. Mozgó hajtásátviteli részek rögzített védőburkolatai és reteszelt védőburkolatai burkolatzáró szerkezettel vagy a nélkül (ISO/TS 28923:2012, módosítva) – Az MSZ EN 15811:2010 helyett –

22. MSZ EN 16186-1:2015

Vasúti alkalmazások. Vezetőfülke. 1. rész: Testméretek és láthatóság

23. MSZ EN 16564:2015

Gépek és berendezések terméskő fejtéséhez és feldolgozásához. Biztonság. Híd típusú fűrész-/marógépek követelményei, beleértve a numerikus vezérlésűeket (NC/CNC) is

24. MSZ EN 61243-3:2015

Feszültség alatti munkavégzés. Feszültségkémlelők. 3. rész: Kétpólusú, kisfeszültségű típus) – Az MSZ EN 61243-3:2011 helyett –

25. MSZ EN 61482-1-2:2015

Feszültség alatti munkavégzés. Védőruházat a villamos ív hőhatásai ellen. 1–2. rész: Vizsgálati módszerek. 2-es módszer: Az anyag és a ruházat ívvédelmi osztályának meghatározása korlátozott és irányított ív használatával (rekeszes vizsgálat) – Az MSZ EN 61482-1-2:2008 helyett –

26. MSZ HD

60364-4-42:2011/ A1:2015

Kisfeszültségű villamos berendezések. 4-42. rész: Biztonság. Hőhatások elleni védelem – Az MSZ HD 60364-4-42:2011 módosítása

Visszavont szabványok

Munkavédelmet/tűzvédelmet érintő szabvány visszavonása 2015. május hónapban • MSZ ISO 128-24:2011 Műszaki rajzok. A műszaki ábrázolás általános előírásai. 24. rész: Gépészeti rajzok vonalai • MSZ ISO 500-1:2011 Mezőgazdasági traktorok 1., 2. és 3. típusú hátsó teljesítményleadó tengelycsonkja. 1. rész: Általános műszaki leírás, biztonsági követelmények, a védőlemez és a szabad tér méretei Közlemény szabványok korszerűsítéséről Az MSZT/MB 315 Daruk, emelőgépek és elemeik nemzeti szabványosító műszaki bizottság a következő szabványok korszerűsítését vette programba: • MSZ 9750:2009 Emelőgépek időszakos vizsgálati csoportszáma • MSZ 9721-1:2009 Emelőgépek időszakos vizsgálata. 1. rész: Általános előírások 2015. május 15-ig várják azon szakértők jelentkezését, akik a szabvány korszerűsítésében részt kívánnak venni. Felvilágosítást ad: Boros Erika, e-mail: [email protected]

Egy munkabaleset tanulságai A kezelőtér hiánya 1. A munkabaleset előzményei, tényállás A tizenkét éve vas- és fémanyag kereskedelemi tevékenységet végző, 36 munkavállalót foglalkoztató Kft. [V.K. Kft.] saját tehergépkocsiparkkal rendelkezett. Saját járműveikkel szállították be a telephelyre a különböző fémipari anyagokat

(idomacélt, zárt szelvényt, csövet, betonacélt, síkhálót stb.), illetve megrendelőik részére a megvásárolt termékeket. S. A. a Kft. megalakulása óta gépkocsivezetőként dolgozott a cégnél. A baleset napján a reggeli eligazításon azt a feladatot kapta, hogy az egyik megrendelő építési munkaterületére 50 db 2000×800×50×50×4 mm-es hegesztett síkhálót szállítson ki.

8 2 0 1 5 . j ú n i u s , X I I I . é v f o l y a m 6 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

Reggel 8 óra 40 körüli időben indult el a tehergépkocsival a telephelyről. Az építési munkaterületen a kivitelezési tevékenységet G. D. megbízott építésvezető és R. S. művezető irányította. Amikor a tehergépkocsi a szállítmányával megérkezett, megmutatták a gépkocsivezetőnek, hogy a he­ gesztett síkhálót hova kell lerakni. (A kijelölt területen 4 db 1200 mm hosszúságú, 100×100 mm keresztmetszetű „párnafa” volt lerakva). S. A. a jármű rakodóterének jobb oldalán az oldalfalat lehajtotta, majd a teherautóval tolatva az építési munkaterületre beállt. A teherautó nagyrészt az utcán, ferdén állt, keresztben, a hátulja egy kicsit a munkaterület kapuján belül volt. A teherautó bal oldala hátul – a bejárat mellett a telekhatárnál raklapokon egységrakományként tárolt bontatlan két sorban elhelyezett – falazó anyaghoz (téglához) közel került. A teherautó Palfinger PK 14000 LA típusú járműdaruval volt ellátva, ennek segítségével kellett a hegesztett síkhálót a kijelölt helyére lerakni. Miután a teherautóval beállt a gépkocsivezető, hozzákezdett a daruzás előkészületeihez. A jobb ol­dali támasztó talpra feltette a teherelosztót, azonban – ismeretlen okokból – a bal oldalira nem. A daru kitalpaló szerkezetének kezelőhelye a jármű jobb és bal oldalán a kitalpaló szerkezet mellett, menetirány szerint előrébb helyezkedett el. Azt, hogy melyik oldali kitalpaló szerkezet oldalirányú mozgatása legyen vezérelhető, a jármű bal oldali kezelőhelyén lévő csapokkal lehetett állítani. A kitalpaló szerkezet hidraulikáját vezérlő szelep mind jobb, mind baloldalról vezérelhető volt. A gépkocsivezető a tehergépjárművet hátulról közelítette meg, mert a gépjármű és a rakodólapokon elhelyezett tégla közt nem volt annyi hely, hogy a kitalpaló szerkezet bal oldali kezelőhelyéhez tudjon menni. A szűk hely miatt a lökhárítóra állt és onnan előrehajolva nyúlt a jármű bal oldali kezelőhelyénél lévő kezelő elemekhez. A hidraulika vezérlésekor a bal oldali kitalpaló szerkezet váratlanul megindult alaphelyzetéből oldalra a téglarakat irányába. Az alaphelyzetben lévő kitalpaló szerkezetnél a lökhárítóra álló munkavállaló csak épphogy elérte a vezérlő kart, így amikor a kitalpaló szerkezet megindult, a munkavállalót eltolta a vezérlő kartól, aki így már nem érte el azt és nem volt lehetősége a vezérlőkart semleges helyzetbe állítani. A hely szűke miatt a munkavállaló beszorult a kitalpaló szerkezet és a rakodólapon tárolt tégla közé. A helyszínre kiérkező mentőorvos csak a halál beálltát tudta megállapítani.

2. A munkabaleset észlelése, a belső információ A balesetet az építés-kivitelezési tevékenységet végző Kft. építési művezetője – R. S. – észlelte, aki a hegesztett betonháló részére előkészített terület mellett állt, hogy irányítsa a

pontos lerakodást. A baleset észlelésekor azonnal értesítette a mentőket, és az építésvezetőt. Az építésvezető telefonált a rendőrségnek, valamint S. A. gépkocsivezető munkáltatójának. A V. K. Kft. ügyvezetője azonnal a munkabaleset helyszínére indult, közben értesítette azt a munkavédelmi vállalkozót, aki a Kft. ilyen irányú tevékenységét látta el. A helyszínre igyekvő munkavédelmi szakmérnök a halálos kimenetelű munkabalesetet bejelentette telefonon a baleset helyszíne szerint területileg illetékes munkavédelmi hatóságnak (2015. április 1-jétől Budapest Főváros/Megyei Kormány­ hivatal Foglalkoztatási Főosztályának Munkavédelmi és Munka­ügyi Ellenőrzési Osztálya).

3. A munkabaleset kivizsgálása A mentőgépkocsi rövid időn belül a helyszínre érkezett. A test kiszabadítását követően a mentőorvos megállapította, hogy a hidraulika csövet tartó védőlemez szívtájékon olyan erővel nyomta meg S. A. gépkocsivezető mellkasát, hogy belső sérülései miatt a helyszínen meghalt. A Rendőrség helyszínelői az értesítést követően – mintegy negyed óra múlva – a helyszínre érkeztek, így volt lehetőségük a gépkocsi elmozdítása előtt fényképfelvételt készíteni. A kft. munkavédelmi szakembere és a munkavédelmi hatóság kormánytisztviselője a mentők eltávozása előtt a helyszínre érkeztek. Az építés kivitelezési munkához készült helyszínrajzot felhasználva méretezett helyszínvázlat készült a munkabaleset helyszínéről, melyen megjelölték a gépkocsi helyzetét, a lerakodás helyét, a baleset pillanatában az művezető helyét. További fényképfelvételek is készültek a deponált építőanyagról és a gépkocsiról, a kezelőelemekről. A helyszíni adatfelvételt követően azonnal megkezdődött a V. K. Kft. ügyvezetőjének, illetve az építésvezető és művezető tanúnkénti meghallgatása.

4. A kivizsgálás megállapításai 4.1. Személyi tényezők A halálos munkabalesetet szenvedett – ötven éven felüli munkavállaló – több mint harminc éve gépkocsivezetőként dolgozott Munkáltatója − a V. K. Kft. − határozatlan idejű munkaszerződéssel (FEOR 8417 tehergépkocsi-vezető) foglalkoztatta. A gépkocsivezető a vezetői engedélye szerint a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. mellékletben szereplő C1E kategóriával jelzett járművek vezetésére jogosult. A vezetői engedély érvényessége (a lejárat időpontja: 2016. 05. 14.). A munkabalesetet szenvedett munkavállaló a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet szerinti munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálaton részt vett, munkakörének megfelelő „alkalmas” minősítést kapott.

9 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 5 . j ú n i u s , X I I I . é v f o l y a m 6 . s z á m

4.2. Egyéni védőeszköz A V. K. Kft. – mint munkáltató – évenként megújításra kerülő szerződés alapján munkavédelmi feladatokat ellátó szakembert foglalkoztatott, kockázatértékelésen alapuló egyéni védőeszköz-juttatási rend is meghatározásra került: • Munkaruhát MSZ 340, illetve az MSZ EN 14058:2008 szerinti hideg környezet ellen védő ruhadarabokat; • MSZ EN 343:2003+A1:2008 szerinti eső elleni védőruházatot; • Védőkesztyűt [MSZ EN 420:2003 MSZ EN 388:2003 D 4 (Átlyukasztással szembeni ellenállás)] • Biztonsági lábbelit (MSZ EN ISO 20345, talpátszú­ ródás ellen védő S3) biztosított a kft. a munkavállalói részére. A munkavállaló a baleset időpontjában a munkaruhát és a biztonsági lábbelit viselte. 4.3. Munkaeszköz A balesettel összefüggésben − mint tárgyi tényezőt − a hegesztett síkhálót szállító MERCEDES BENZ 814 típusú billenőplatós teherautót kell figyelembe venni (első üzembe helyezés: 04/1996; teherbíró képesség :7490 kg; saját tömeg: 4650 kg; a karosszéria méretei: 7,229 m × 2,553 m × 0,495 m), de ide kell sorolni a Palfinger PK 14000 LA tí­pusú járműdarut is. Megállapították, hogy a billenőplatós teherautó forgalmi engedélye érvényes volt, továbbá a járműdaruval kapcsolatban a kitalpalást vezérlő kar nem állt vissza magától semleges helyzetbe az elengedés után, illetve a kitalpalást vezérlő kezelő elemek nem voltak ellátva azonosító jelöléssel. 4.4. Munkakörnyezet Az építési munkaterületen megfelelő helyet biztosított az építést kivitelezést végző kft. a hegesztett síkháló tárolására. A terület azonban nagyon szűkös volt a több mint 2,5 m széles járművel történő beálláshoz. A téglarakat és a jármű között mindössze 22 cm szabad sáv állt rendelkezésre, holott az előírások szerint legalább 500 mm szabad helyet kellett volna a test és a veszélyes rész között biztosítani. A baleset időpontjában 21–24 °C fok volt a levegő hő­ mérséklete. A természetes világítás megfelelt a látási követelményeknek. Napsugárzás nem vakította el S. A. gépkocsi­ vezetőt. 4.5. Egyéb dokumentációk A V. K. Kft. mint munkáltató kockázatértékeléssel rendelkezett. A kockázatértékelés kitért a minimális kezelési térre mint biztonsági zónára. A munkahelyi kockázatértékelésből, a foglalkozás-egészségügyi feladatokat ellátó szolgálat orvosával történő együttműködés nem volt megállapítható.

5. A tevékenységgel összefüggő megállapítások 5.1. Munkáltató A munkáltató illetékes vezetője nem ellenőrizte, hogy a munkavállaló a műszak megkezdése előtt ellenőrzi-e − a kezelési utasítás szerint − az emelő kezelőszerveit, ezzel megszegte az Mvt. 54. § (7) bekezdésében foglaltakat. „a) a szükséges utasításokat és tájékoztatást a munkavégzést megelőzően a munkavállalónak megadni; b) rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmé­ nyek megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket;” 5.2. A balesetet szenvedett munkavállaló A halálos munkabalesetet szenvedett munkavállaló nem ellenőrizte a kezelőelemek működését a műszak megkezdésekor, így nem észlelhette, hogy a kitalpalást vezérlő kar nem áll magától semleges helyzetbe az elengedést követően. Ezzel megszegte a vonatkozó kezelési utasításban, valamint az Mvt. 60. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat: „a) a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni;”

6. A munkabaleset okláncolata Hegesztett síkháló rakodása • Telephelyről történő kiállás előtt a kezelőelemek működtetési próbája elmaradt. • Tehergépkocsival beállás az építési munkaterületre. • A tehergépkocsi bal oldala és a deponált tégla között 22 cm szabad sáv állt rendelkezésre. • A gépkocsivezető a lökhárítóra állva szándékozik működtetni a kezelőelemeket. • A kitalpaló szerkezet hidraulika kezelőelemének kezelésével a bal oldali kitámasztó elmozdul. • A hidraulika csövet tartó védőlemez elnyomja a kezelőt. • A hidraulika csap elengedés után nem áll semleges állásba. • A kitalpaló védőlemez továbbmozdul. • S. A. nem tud a veszélyzónából kimenekülni. • A védőlemez a téglarakathoz nyomja S. A. mellkasát. • A gépkocsivezető a mellkasára ható nyomás miatt a helyszínen életét veszíti.

7. A munkáltató intézkedése a hasonló munkabaleset megelőzése érdekében • A munkabaleset tanulságainak széles körű ismertetése. • A kezelőszervek jelölése. • A műszak előtti ellenőrzés megkövetelése.

8. Munkavédelmi Felügyelőség intézkedése • A szabálytalan munkafolyamat azonnali felfüggesztése, megtiltása.

10 2 0 1 5 . j ú n i u s , X I I I . é v f o l y a m 6 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

9. A munkabalesethez kapcsolódó munkabaleseti jegyzőkönyv „E” blokkjának helyes kitöltése (Az NMH Munkavédelmi és Munka­ ügyi Igazgatóságának 2013. 07. 02-i tájékoztatásában foglaltak figyelembe­ vételével) Megjegyzés: 7 (Jármű helyes pozicionálása) 7.5

Olvasóink kérdezték Irodai munkahelyen szükséges-e érintésvédelmi műszeres felülvizsgálat? Válasz Az irodai munkahelyek a 8/1981. (XII. 27.) IpM-rendelettel hatályba léptetett „Kommunális és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzata” (továbbiakban: KLÉSZ) hatálya alá tartoznak. A rendelet kétségtelenül korszerűtlen, módosításra szorul, azonban hatályos előírásokat tartalmaz. A KLÉSZ szerint kommunális épület az igazgatási és irodaépület is. A létesítéskor, bővítéskor, átalakításkor érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatot kell végeztetni. Ha a villamos hálózaton változtatás nem történt, a KLÉSZ hatévenként érintésvé­ delmi szerelői ellenőrzést ír elő. A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004. (IV. 19.) FMM-rendelet alapján az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni: • áramvédő kapcsolókon havonta szerelői ellenőrzéssel, • kéziszerszámokon és biztonsági transzformátorokon évenként szerelői ellenőrzéssel, • a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályza­ táról (KLÉSZ) szóló 8/1980. (XII. 27.) IpM-rendelet alkalmazási körébe tartozó villamos berendezéseken 6 évenként szerelői ellenőrzéssel, • egyéb villamos berendezéseken 3 évenként szabványos­ sági felülvizsgálattal. A vállalkozások jelentős részénél az irodai munkahelyek külön helyiségekben, de a termelő, raktározó stb. munkahelyekkel, helyiségekkel egy épületben találhatók. Itt célszerű az irodai helyiségek érintésvédelmének ellenőrzését a szabványossági felülvizsgálat keretében (célszerűség miatt) legalább minden második ciklusban elvégezni, annak ellenére, hogy a jogszabály szerelői ellenőrzést ír elő. Ha a szerelői ellenőrzés hibákat állapít meg, vagy a villamos hálózaton olyan átalakításokat észlel, amelyek befolyásolják az érintésvédelem hatásosságát, el kell végezni az érintésvédelem szabványossági felülvizsgálatát.

Az érintésvédelmi szerelői ellenőrzést az MSZ 1585:2001 szabvány 4.2.101. pontja szerint legalább IV/c. besorolású villamos szakképzettségű, az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatot pedig csak a IV/e. besorolású villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatok elvégzésére szakvizsga alapján jogosult személy végezheti.

Kell-e ismétlődő oktatásban részesíteni a hat hónap után korábbi munkahelyére visszatérő munkavállalót? Válasz A munkavédelmi oktatásról a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban Mvt.) 55. §-a rendelkezik. Ez a jogszabály előírja a munkáltatók számára, hogy oktatás keretében gondoskodjanak arról, hogy a munkavállaló: • munkába álláskor, • munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megváltozásakor, • munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, • új technológia bevezetésekor elsajátítsa, és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatásokat rendes munkaidőben kell megtartani. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni. A munkavédelmi oktatás időszakonkénti ismétlését csak megváltozott vagy új kockázatok esetén teszi az Mvt. kötelezővé. Az előbbiekből következik, hogy annak a munkavállalónak, aki hat hónap elteltével kerül ismét a korábbi munkahelyére – amennyiben nincs változás a környezetében (pl. nem alakították át az eddigi munkaeszközét, nem vezettek be új technológiát) –, nem kötelező, csupán ajánlott ismétlődő munkavédelmi oktatást tartani, kivéve, ha azt egyéb jogszabály kötelezővé nem teszi. [Pl. a 47/1999. (VIII. 4.) GMrendelettel közzétett Emelőgép Biztonsági Szabályzat I. fejezet 6.1. pont]

11 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 5 . j ú n i u s , X I I I . é v f o l y a m 6 . s z á m

Kérjük, az alábbi szolgáltatást ajánlja cége munkaügyi vezetőjének figyelmébe!

A Fórum Média Kiadó új, átfogó szolgáltatása: Munkaügyi, bérgazdálkodási és társadalombiztosítási audit! Kiadónk egy egyedülálló szolgáltatást bocsátott ­útjára, amelyet munkáltatók figyelmébe ajánlunk. A szolgáltatás kivételes jellege a problémák komplex kezelésében, a kérdések munkajogi, adó- és társadalombiztosítási szempontból való egyidejű megközelítésében és megoldásában áll. Munkajogász szakértőink – a megbízók egyedi igényei szerint – teljes munkajogi átvilágítást végeznek, amely során a munkaügyi dokumentáció átvizsgálásán és a hatályos jogszabályi előírásokhoz igazításán túl adótanácsadóink közreműködésével bérgazdálkodási tervet készítenek, amely segítségével a munkáltatók jelentős összegeket takaríthatnak meg. Szakértőink a problémás esetek megfelelő jogi keze­ lését és a megbízóink kérése szerint elkészített munkaügyi iratminták elkészítését követően – azok meg­felelő alkalmazása érdekében – utánkövetést is végeznek, amelynek keretében megválaszolják kérdéseiket és szakmai támogatást nyújtanak az átmeneti időszakban.

Miért érdemes igénybe venni a szolgáltatásunkat? • A Munka Törvénykönyve a leggyakrabban változó jogszabály. A folyamatosan érkező újdonságok között elmélyült jogi tudás és speciális gyakorlati tapasztalat nélkül nem könnyű eligazodni. Munka­ jogász-ügyvédekből és adótanácsadókból álló szakértői csapatunk ebben nyújt a munkáltatók számára szakmai támogatást. • Új, átfogó szolgáltatásunk a munkáltatók bérgazdálkodásának a racionalizálására, a jogszabályok által biztosított lehetőségek maximális kiaknázására fókuszál, amely komoly versenyelőnyt jelenthet a szolgáltatást igénybe vevő társaságoknak. • Szolgáltatásunk színvonalára a szakértőink magas szintű jogi és közgazdasági tudása, valamint a sok éves tanácsadói és peres tapasztalata a garancia.

Szolgáltatásunkról a www.forum-media.hu/webshop/munkaugyi-bergazdalkodasi-es-tarsadalombiztositasi-audit hon­lapon tájékozódhat részletesebben, amennyiben kérdése van, írjon a [email protected] e-mail c­ ímre!

Az E-Munkavédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkavédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alapján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében sze­ mélyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-Munkavédelem XIII. évfolyam, hatodik szám, 2015. június Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Vezető szerkesztő: Petren Ágnes Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.munkavedelemszaklap.hu Tördelés: M. C. Direct Kft. Nyomdai kivitelezés: Stanctechnik Kft.