E-munkavédelem. Szakmai folyóirat. Tartalom április XIV. évfolyam 4. szám

2016. április | XIV. évfolyam 4. szám

E-munkavédelem Szakmai folyóirat

Tartalom Munkabiztonság

• 7/2016. (II. 22.) NGM rendelet egyes műszaki szabályozási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról • Változtak a mezőgazdasági, illetve erdészeti erő- vagy munkagépek kezelésére vonatkozó előírások

A hónap témája

• Termékek biztonsága az Európai Unióban

Kitekintő – rövid hírek, tájékoztatók

• Az MSZ EN 60974-9:2010 Ívhegesztő berendezések. 9. rész: Létesítés és üzemeltetés című szabványról • Szakmai fórum a hegesztés biztonságáról • Bezárhat a Déli pályaudvar

Jogszabályok Szabványok Egy munkabaleset tanulságai • Targoncavillán a magasban

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk • A guruló munkaállványok ellenőrzésére vonatkozó előírások

Tisztelt Előfizetőnk!

Ajánló

Az online szolgáltatás egyedi jelszóval érhető el a www.munkavedelemszaklap.hu weboldalon!

Április havi optimum tartalom

A jelszavakat e-mailben küldtük el, illetve kérhető az Ügyfélszolgálattól is. Ügyfélszolgálat Tel.: 06 (1) 273-2090 E-mail: [email protected]

• Munkavédelem az egyszerűsített foglalkoztatás során A cikket optimum előfizetőink elolvashatják a www.munkavedelemszaklap.hu weboldalon.

Szerző: Kálmán László A kézirat lezárásának dátuma: 2016. március 21.

Munkabiztonság 7/2016. (II. 22.) NGM rendelet egyes műszaki szabályozási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról A rendelet 12 műszaki tárgyú rendeletet módosított, többek között: • a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló 9/2001. (IV. 5.) GM rendeletet, • az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendeletet, • az egyes szállítható nyomástartó berendezések üzemeltetésével kapcsolatos műszaki biztonsági követelményekről és a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról szóló 35/2014. (XI. 19.) NGM rendeletet. A módosítások döntően a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény, valamint a műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügye leti eljárásának részletes szabályairól szóló 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletnek való megfelelést szolgálja. A piacfelügyeleti hatóság – az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltaknak megfelelően – köteles értesíteni a harmonizált szabványokkal szembeni kifogásokról az Európai Bizottságot.

A módosítás előírásokat tartalmaz a gázpalackok javításával, valamint biztonsági ellenőrzésével kapcsolatban. A Gázpalack Biztonsági Szabályzat módosítása alapján gázpalackot csak az a gazdálkodó szervezet tölthet, amely ren-

delkezik a nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kis teljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszakibiztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáztartályok időszakos ellenőrzéséről szóló 2/2016. (I. 5.) NGM rendeletben vagy a cseppfolyós propán-bután gázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályairól és hatósági felügyeletéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott, működő és erre akkreditált, független tanúsító szervezet által tanúsított minőségirányítási rendszerrel és a töltőlétesítmény használatba vételére engedélyt kapott.

Változtak a mezőgazdasági, illetve erdészeti erő- vagy munkagépek kezelésére vonatkozó előírások Megjelent a 15/2016. (III. 2.) FM rendelet, amely módosítja az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 15/1989. (X. 8.) MÉM rendeletet, valamint a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól szóló 83/2003. (VII. 16.) FVM rendeletet. A módosítás alapján az Erdészeti Biztonsági Szabályzat hatálya nem terjed ki a Magyar Honvédség tényleges szolgálatot teljesítő állományába tartozó olyan személy által végzett fakitermelési munkára, aki a fakitermelésre jogosító belső képzésen vagy kiképzésen vett részt. A rendeletben felsorolt mezőgazdasági, illetve erdészeti erővagy munkagépet csak az a munkavállaló kezelhette, aki arra a gépre a Herman Ottó Intézet által kiállított gépkezelői jogosítvánnyal rendelkezett. A rendelet tartalmazza a jogosítvány megszerzéséhez előírt szakképesítés megnevezését, OKJ-számát.

2

|

2 0 1 6 . á p r i l i s , X I V. é v f o l y a m 4 . s z á m E - M u n k a v é d e l e m

A módosítás alapján a továbbiakban e gépcsoportokat kezelheti az is, – aki jogszabály alapján az adott gép kezeléséhez előírt nehézgépkezelői jogosítvánnyal rendelkezik, vagy – a fakitermelési munka tekintetében, aki a Magyar Honvédség tényleges szolgálatot teljesítő állományába tartozik, és a fakitermelésre jogosító belső képzésen vagy kiképzésen részt vett.

A hónap témája Termékek biztonsága az Európai Unióban A biztonságos fogyasztási cikkek szabad mozgása az egységes piac egyik fontos pillére, amely biztosítja, hogy a fogyasztók bizalommal legyenek az általuk megvásárolt termékek iránt. A piacfelügyelet biztosítja azt, hogy a gazdasági szereplők a biztonsági előírásokat figyelembe vegyék és betartsák. Ezzel lehet elérni azt, hogy a forgalomban lévő termékek megfeleljenek az egységes piacon érvényes szabályoknak, különösen a biztonsági követelményeknek. Az erős és hatékony piacfelügyelet növeli a belső piac iránti fogyasztói bizalmat, elősegíti a jogbiztonságot és az üzleti szereplők közötti tisztességes magatartást.

Az ipari termékek – mint áruk – szabad forgalma csak akkor lehetséges, ha a jellemzőiknél fogva: • a rendeltetési célra alkalmasak, • szakszerűen felhasználva nem veszélyeztetik a használók, a környezetben lévők egészségét és biztonságát, és • nem okoznak kárt. Az EU tagországainak piacára kerülő termékeknek alapvetően biztonságosnak kell lenniük. Egységes szabályozás biztosítja, hogy az EU tagállamaiban azonos követelmények alapján állítsák elő az ipari termékeket. Az EU termékbiztonságának pillérei a horizontális jogszabályok (pl. 2001/95/EK általános termékbiztonság) és az irányelvek.

Az irányelv az EU úgynevezett másodlagos jogforrásai közé tartozik, amelyet az EK hivatalos lapjában hirdetnek ki. Jellemzője, hogy az elérendő célokat illetően kötelezi ugyan a tagállamokat, de az így meghatározott cél elérési módját, a szükséges szabályozások megválasztását és a nemzeti jogrendszerbe való beillesztés módját az egyes tagállamokra bízza. A tagállamok kötelesek megalkotni az irányelv alkal-

mazásához szükséges nemzeti jogszabályt az adott irányelvben megadott határidőn belül. Az irányelvek lehetnek: • régi megközelítésű irányelvek, • új megközelítésű irányelvek (pl. 89/686/EGK egyéni védőeszköz). A régi megközelítésű (szektorális) irányelvek teljes részletességgel szabályoznak elsősorban a gyógyszeripar, élelmiszeripar, vegyipar stb. területén. Az új megközelítésű irányelvek az alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelményeket írják elő jogszabályi szinten, a részletes követelményeket pedig az ún. harmonizált európai szabványok és normatív dokumentumok tartalmazzák, amelyek alkalmazása nem kötelező, de ha betartják, úgy kell tekinteni, hogy a vonatkozó irányelv alapvető követelményei teljesültek. Honosított harmonizált szabvány az európai szabványügyi szervezetek által elfogadott és az EU Hivatalos Lapjában közzétett szabvány, amelyet a magyar eljárási rendnek megfelelően honosítottak, és nemzeti szabványként közzétettek. Jelenleg a szabványok igen jelentős része – fordítási, illetve anyagi okok miatt – angol nyelven került közzétételre. Normatív dokumentum a tevékenységekre vagy azok eredményeire szabályokat, irányelveket vagy jellemzőket tartalmazó dokumentum. A „normatív dokumentum” ös�szefoglaló kifejezés, amely magában foglalja a szabványokat, műszaki előírásokat, műszaki irányelveket és a szabályzatokat. (MSZ EN 45020) A termékek megfelelőségét azonos alapokon, egységes módon kell igazolni, amely a termékek vizsgálati eredményei nek és a tanúsítványok kölcsönös elfogadását teszik lehetővé, illetve szükségessé. Az úgynevezett globális megközelítés ennek feltételeit szabályozza. A globális megközelítés a megfelelőségértékelési eljárás lehetséges módozatait úgynevezett modulokban adja meg a tervezés és a gyártás szintjén. A modulok önállóan vagy egymással kombinálva alkalmazhatók. A terméket akkor szabad forgalomba hozni, üzembe helyezni, ha a vonatkozó irányelv szerint elvégezték a megfelelőségértékelést. Ha a termékre több irányelv előírásai is vonatkoznak, a megfelelőség értékelését a vonatkozó irányelvek mindegyikére el kell végezni.

A megfelelőségértékelési modulok egységes alkalmazhatóságának megteremtése érdekében a tagállamoknak saját felelősségükre be kell jelenteniük az EU és a tagországok

3 E - M u n k a v é d e l e m | 2 0 1 6 . á p r i l i s , X I V. é v f o l y a m 4 . s z á m

felé azokat a joghatóságukon belül működő szervezeteket, amelyeket az egyes irányelvek követelményeinek megfelelő, műszakilag megfelelően felkészült szervezetek közül választanak ki. A kijelölt szervezeteket az EU Bizottság azonosítószámmal regisztrálja. A megfelelőségeljárások lefolytatását csak az e célra bejelentett szervezetek végezhetik. A külön jogszabályban meghatározott piacfelügyeleti hatóságok ellenőrzik a gépekre és a részben kész gépekre vonatkozó előírások betartását, és jogosultak minden olyan intézkedést megtenni, amelyre jogszabály felhatalmazást ad. Ha CE megfelelőségi jelöléssel, EK-megfelelőségi tanúsítván�nyal ellátott gép a rendeltetésszerű használat során, az észszerűen előre látható feltételek mellett veszélyezteti a szemé lyek, állatok vagy anyagi javak biztonságát, a piacfelügyeleti hatóság: • elrendelheti a már forgalomba hozott gép forgalomból való kivonását, • megtilthatja forgalomba hozatalát vagy üzembe helyezését, használatát, • illetve jogosult elrendelni az áru visszahívását. A piacfelügyeleti hatóság a gyártót vagy meghatalmazott képviselőjét kötelezheti, hogy a terméket haladéktalanul a jogszabályi előírásokban foglaltaknak megfelelően alakítsa át és a jogsértést szüntesse meg, ha: • a CE jelölést olyan terméken helyezték el, amely nem tartozik e rendelet hatálya alá, • a CE jelölés vagy az EK-megfelelőségi nyilatkozat hiányzik, a • CE jelöléssel összetéveszthető jelölés van elhelyezve a gépen. Ha az előbbiekben felsorolt nem megfelelőség továbbra is fennáll, a piacfelügyeleti hatóság a gépet a piacról kivonhatja, annak forgalomba hozatalát, üzembe helyezését, használatát megtilthatja. A modulrendszert a globális megközelítés elvének megfelelően a 93/465/EGK Tanácsi határozat tartalmazza, amely a megfelelőségi eljárások különböző szakaszaiban alkalmazható modulokról és a CE jelölésről rendelkezik. A modulok a termék tervezési és gyártási szakaszára vagy mindkettőre vonatkoznak. Az új megközelítésű irányelvek meghatározzák az alkalmazható megfelelőségértékelési eljárásokat, megadják azokat a modulkombinációkat, amelyek a biztonság szempontjából szükséges és elégséges védelmi szintet biztosítják. Az irányelvek azokat a követelményeket is megadják, amelyek között a gyártó választhat, amennyiben egyes modulok alkalmazása tekintetében több lehetőség van.

Ki kell hangsúlyozni az EU termékbiztonság-szabályozási rendszerében a gyártók „kitüntetett” felelősségét, amely alapján: – a gyártó felelősséget visel mindazon termékek tervezéséért és gyártásáért, amely a nevében az EU területén forgalomba kerül, – a gyártó köteles gondoskodni arról, hogy az EU területén forgalomba kerülő termék a vonatkozó irányelv követelményeinek megfelelően legyen megtervezve, legyártva és a megfelelőségértékelés alá bevonva.

A gyártóval azonos felelősség érvényes egy olyan természetes vagy jogi személyre is, aki készterméket csomagol, feldolgoz vagy címkéz annak érdekében, hogy azokat a saját nevében az EU területén forgalomba hozza. Az új megközelítésű irányelvek alá tartozó termékeken CE jelölést kell alkalmazni: • ha a termék megfelel az alapvető követelményeknek, illetve az azzal összhangban lévő harmonizált szabványoknak, • a megfelelőség-értékelési eljárást az irányelvben meg határozott eljárások és módozatok alkalmazásával végezték el, • és az eljárás megfelelő eredménnyel járt. A CE jelölés feltüntetésére kötelezett termékek körét az új megközelítésű EU-irányelvek határozzák meg.

Az új megközelítésű irányelvek a biztonság, az egészségvédelem, a környezetvédelem és a fogyasztóvédelem területének lényeges követelményeit szabályozzák, a részleteket pedig a harmonizált szabványok tartalmazzák. A harmonizált szabványoknak való megfelelés esetén feltételezhető, hogy a termék megfelel a rá vonatkozó irányelv alapvető biztonsági előírásainak. Az egyes irányelvekhez kapcsolódó harmonizált szabványok listája a MSZT, illetve az EU hivatalos honlapján megtalálható: • www.mszt.hu, • http://ec.europa.eu/enterprise/newapproach/ standardization/harmstds/reflist.html

A termékekre vonatkozó irányelvek írják elő, hogy milyen ellenőrzéseket kell elvégeznie, azaz melyik megfelelőség értékelési eljárást kell teljesíteni, és hogy az eljárások konkrétan milyen teendőket foglalnak magukba. A megfelelőségértékelési eljárások különböző szakaszaiban alkalmazható modulokról (A-H) a 93/465/EGK tanácsi határozat ad tájékoztatást.

4

|


A megfelelőség-értékelési alapmodulok a következők: • A-modul: gyártói megfelelőségi nyilatkozat A gyártó írásbeli nyilatkozata arról, hogy a termék kielégíti az irányelv követelményeit vagy az irányelv alapján kiadott harmonizált szabvány követelményeit. Ennek feltétele, hogy a gyártó elkészítette a termék műszaki dokumentációját, a gyártás és a megfelelőségvizsgálat dokumentációját, és annak megfelelően végzi a gyártást és a vizsgálatot. • B-modul: típusvizsgálat Ez a modul a tervezés szakaszára vonatkozik, és ki kell egészülnie egy gyártási modullal. A bejegyzett szervezet azokat a vizsgálatokat végzi el, amelyek az irányelvnek való megfelelés szempontjából szükségesek. Erről típusvizsgálati bizonyítványt ad ki. • C-modul: típusazonossági vizsgálat A gyártási folyamat szakaszában végezhető el és csak a típusvizsgálati bizonyítvány kiadását követően. Ennek során a gyártó meggyőződik arról, hogy a termék megegyezik a típusvizsgálati bizonyítványban leírt termékkel. • D-modul: a gyártás minőségirányítási rendszer, a végellenőrzés és a vizsgálat minőségbiztosítási rendszerének tanúsítása és rendszeres felügyelete A modul az EN ISO 9001 szabványon alapul, a tervezésfejlesztés nélkül. • E-modul: a végellenőrzés és a vizsgálat minőségbiztosí tási rendszerének tanúsítása és rendszeres felügyelete Ez a modul az EN ISO 9001 szabványt a tervezés és gyártásszabályozás nélkül a végellenőrzésre alkalmazza. • F-modul: mintavételes vagy mintadarabos termékellenőrzés az irányelvnek való megfelelés megállapítására • G-modul: egyedi termékellenőrzés Ezt a tervezéskor és gyártáskor az irányelv követelményei szerint kell elvégezni. • H-modul: a teljes körű minőségirányítási rendszer tanúsítása és felügyelete Ebbe beleértendő a tervezés-fejlesztés szakasza is. Ez a modul az EN ISO 9001 szabványon alapul.

A modulok az egyes eljárásokban kombinálhatóak, együtt alkalmazhatóak. Az EU Tanácsa publikációja alapján néhány jellemző adat az európai termékbiztonságról: • Az európai kereskedelem 75%-át a termékkereskedelem teszi ki.

• Az Európai Unióban az utóbbi években több mint 1 billió EUR értékű fogyasztási cikk került kereskedelmi forgalomba. • A fogyasztók 27%-a vélte úgy (2012-ben), hogy a nem élelmiszer jellegű termékek között jelentős azoknak a száma, amelyek nem biztonságosak. • A veszélyes termékekre vonatkozó riasztások száma 2013-ban 3,8%-kal nőtt az EU-ban.

Kitekintő – rövid hírek, tájékoztatók Az MSZ EN 60974-9:2010 Ívhegesztő berendezések. 9. rész: Létesítés és üzemeltetés című szabványról A szabvány az ívhegesztéshez és rokon eljárásokhoz használt berendezések biztonságos létesítéséhez, valamint a hegesztési és vágási műveletek biztonságos végrehajtásához szükséges követelményeket írja le a hegesztők, gépkezelők, oktatók és felülvizsgálók számára. A szabvány figyelembe veszi az ívhegesztés során fellépő elektromágneses tér hatásait, továbbá előírásokat ad az elektromágneses zavarok, valamint az emberi expozíció kockázatának minimalizálására.

Az ívhegesztés és rokon eljárásainak munkaeszközeivel és alkalmazásukkal járó veszélyek (különösen a villamos feszültség alatti munkaeszközök miatti áramütés, az elektromágneses tér és a tűz) súlyos kockázatokat jelentenek a munkahely és a környezete, illetve a munkavállalók és az ott tartózkodók számára. Ez indokolja, hogy szabványos megoldásokat alkalmazzanak az ilyen munkaeszközök létesítése és használata során.

Szakmai fórum a hegesztés biztonságáról A Magyar Szabványügyi Testület április 21-én az ívhegesztés munkavédelmére vonatkozó előszabványok (MSZE 12806 Hegesztés biztonsága. Villamos hegesztés; MSZE 12810 Hegesztés biztonsága. Villamos hegesztő munkaeszközök ellenőrzése és vizsgálata) egységes értelmezése és alkalmazása érdekében szakmai fórumot rendez. A szakmai fórumon a hegesztéssel kapcsolatban a következő témakörök kerülnek ismertetésre: 5

E - M u n k a v é d e l e m | 2 0 1 6 . á p r i l i s , X I V. é v f o l y a m 4 . s z á m

• a lehetséges veszélyek és azok kockázatai, • az elérhető szabványos megoldások, amelyek kiterjednek a munkaeszköz létesítéséhez használt készülékek megválasztására, összeszerelésére (különösen a hegesztőáramkör létesítésére), • a megfelelőség igazolását szolgáló ellenőrzések és vizsgálatok, valamint • a helyes és helytelen megoldások bemutatása esettanulmányokon keresztül.

Bezárhat a Déli pályaudvar Könnyen meglehet, hogy nem túl sokáig indulnak már a vonatok a Déli pályaudvarról, a kormány ugyanis azt kérte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól (NFM), hogy tegyen javaslatot arra, milyen feltételek mellett lehetne bezárni azt, valamint parkot, közösségi funkciót kialakítani a helyén. Az 1119/2016. (III. 10.) Kormányhatározat intézkedik a budai vasúti közlekedés fejlesztéséhez kapcsolódó előké szítési feladatok1 és megoldások vizsgálatáról, és a budai vasútfejlesztés, a kapcsolódó köztéri terület- és csomópont fejlesztés megvalósítása érdekében szükséges intézkedések meghatározására.

Ennek keretében a kormányhatározat intézkedik: • a Déli pályaudvar területének állami tulajdonba vétele, majd ezt követően a MÁV Zrt. vagyonkezelésébe történő átadása iránt, • a Déli pályaudvar végponti területének (peronos vágányok, utas csarnok, valamint az attól két oldalra eső vasúti terület az ott lévő üzemi és irodaépületekkel) jövőbeni közösségi célú funkcionális hasznosítására vonatkozó ötletpályázat kiírásáról és lebonyolításáról, • a Déli pályaudvar üzemi pályaudvari részén megvalósítandó sport és szabadidős célú városfejlesztés részletes koncepciójának elkészítésére, • a Kelenföld pályaudvar vasúti fejlesztésének áttekintésére, mivel a vasúti forgalom átrendeződése miatt jelentős fejlesztések válnak szükségessé, • valamint 1 milliárd Ft költségvetési forrás biztosítására az előkészítési munkákhoz.

A Déli pályaudvar bezárása nem először került napirendre. Sokszor felvetődött már, hogy a Déli pályaudvar funkcióit

A Déli pályaudvar jövőbeni funkciójának hatásvizsgálata, a Déli üzemi pályaudvar megszüntetéséhez és a kelenföldi vasúti vágányhálózati és létesítményi kapacitásbővítéshez szükséges hatásvizsgálat és tendertervek elkészítése, környezetvédelmi felmérés és organizációs vizsgálatok

1

a kelenföldi állomásra kellene helyezni, ebben főként ingatlanfejlesztési szempontok játszottak szerepet. Már nem is először merül fel a más célú hasznosítás: éppen egy éve, tavaly márciusban kérte fel a kormány a szaktárcát, folytasson konzultációt a budai fejpályaudvar jövőjéről. A Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata szerint veszélyeket rejt magában a Déli pályaudvar tervezett megszüntetése. A szervezet állásfoglalása szerint a pályaudvar alig pótolható szerepet tölt be a főváros nyugati, dél-nyugati elővárosi forgalmában, egyben bonyolítja a balatoni vasútforgalom nagy részét. A városi belterületi pályaudvarok komoly mobilitási értéket jelentenek mind a távolsági, mind a regionális, mind az elővárosi közlekedés szempontból. A fejpályaudvarok esetében vannak olyan törekvések, hogy azokat összekössék akár föld alatt, más városi pályaudvarokkal. Nálunk a Nyugati–Kelenföld összekötése szerepel a hosszú távú tervekben az S-Bahn projekt részeként.

Jogszabályok Megjelent jogszabályok 7/2016. (II. 22.) NGM rendelet egyes műszaki szabályozási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Hatályos: 2016. 03. 01. Módosítás: 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet a nyomás tartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról 8/2002. (II. 16.) GM rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatáról és tanúsításáról 62/2004. (IV. 24.) GKM rendelet a nem automatikus működésű mérlegek méréstechnikai követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról 8/2006. (II. 27.) GKM rendelet a mérőeszközökre vonatkozó egyedi előírásokról 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról 5/2010. (I. 14.) NFGM rendelet az iparügyekért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelölésének, vala-

6

|


mint a kijelölt szervezetek tevékenységének különös szabályairól 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telep helyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági felada tokról 35/2014. (XI. 19.) NGM rendelet egyes szállítható nyomástartó berendezések üzemeltetésével kapcsolatos műszaki biztonsági követelményekről és a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról Hatályon kívül helyezés: 51/1999. (IX. 10.) GM rendelet a gépjármű gumiabroncsnyomás-mérők műszaki követelményeire, forgalomba hozatalára és üzembe helyezésére vonatkozó előírásokról 25/2016. (II. 25.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet, valamint a 2016/2017. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2016/2017. tanévben induló képzések tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítéseiről szóló 297/2015. (X. 13.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: 2016. 03. 04., 2016. 09. 01., 2020. 01. 01. Módosítás: 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről Hatályos: 2016. 03. 04., 2016. 09. 01., 2020. 01. 01. 297/2015. (X. 13.) Korm. rendelet a 2016/2017. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2016/2017. tanévben induló képzések tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítéseiről Hatályos: 2016. 03. 04. 30/2016. (II. 25.) Korm. rendelet a Nemzetgazdasági Minisztérium budai Várnegyedben történő elhelyezé sével kapcsolatos beruházás megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítá sáról Hatályos: 2016. 02. 26. 1/2016. (II. 25.) KKM rendelet a tartós külszolgálatot teljesítő kormányzati szolgálati jogviszonyban állók és a munkavállalók alapellátmányának, valamint a munkavállalók ideiglenes külföldi kiküldetése napidíjának összegéről és azok kifizetéséről szóló 3/2012. (IX. 4.) KüM rendelet módosításáról Hatályos: 2016. 02. 26. 1066/2016. (II. 25.) Korm. határozat a Nemzetgazdasági Minisztérium budai Várnegyedben történő elhelyezésének előkészítéséhez szükséges forrás biztosítá sáról 12/2016. (II. 29.) FM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező

pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet módosításáról Hatályos: 2016. 03. 08. 15/2016. (III. 2.) FM rendelet az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet, valamint a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól szóló 83/2003. (VII. 16.) FVM rendelet módosításáról Hatályos: 2016. 03. 03. 37/2016. (III. 3.) Korm. rendelet a vadászati hatósági jogkört érintő egyes kormányrendeletek módosításáról Hatályos: 2016. 03. 04., 2016. 07. 01. Módosítás: 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról. 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról Hatályos: 2016. 03. 04. 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről Hatályos: 2016. 07. 01. 9/2016. (III. 17.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek által üzemben tartott szolgálati járművekre, azok forgalomba helyezésére, időszakos vizsgálatára vonatkozó különös szabályokról szóló 58/2015. (X. 27.) BM rendelet módosításáról Hatályos: 2016. 03. 18. 5/2016. (III. 17.) NFM rendelet a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggésben az egyes bányászati tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Hatályos: 2016. 03. 25. Módosítás: 12/2010. (III. 4.) KHEM rendelet a hites bányamérőről 40/2010. (V. 12.) KHEM rendelet a földtani szakértői tevékenység folytatásának részletes szabályairól 16/2013. (IV. 19.) NFM rendelet a bányaüzem felelős műszaki vezetőjének kijelöléséről Hatályon kívül helyezés: 10/2011. (IV. 7.) NFM rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet módosításáról 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet a bányászati hulladékok kezeléséről 11/2011. (IV. 7.) NFM rendelet a bányászati hulladékok kezeléséről szóló 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet, valamint a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos munkabaleset bejelentésének és vizsgálatának rendjéről szóló biztonsági szabályzat közzétételéről szóló 89/2003. (XII. 16.) GKM rendelet módosításáról 7


Szabványok Munkabiztonságot/tűzvédelmet érintő nemzeti szabványok közzététele a Szabványügyi Közlöny 2016. márciusi száma alapján. A szabványok és a szabványkiadványok szerzői jogi védelem alatt állnak. A szabványok és a szabványkiadványok szövegének felhatalmazás nélküli másolása, sokszorosítása, illetve a szerzői jogok bármilyen módon való megsértése jogszabálysértő magatartás, amelynek összes következményét a jogsértést elkövetőnek kell viselnie.

FIGYELEM!

A szürke mezőben lévő szabványok angol nyelven kerültek kiadásra

Az idegen nyelvű szabvány magyar nyelvű változata nem egyszerűen a forrásszabvány fordítása, hanem a fordítás alapján a szabvány magyar nyelvi értelmezésével a forrásszabvány tartalmát pontosan visszaadó, azzal azonos, a magyar szabványrendszerbe és a jogszabályi környezetbe illesztett magyar nemzeti szabvány.

1. MSZ EN

60974-9:2010

Ívhegesztő berendezések. 9. rész: Létesítés és üzemeltetés

2. MSZ EN

131-1:2016

Létrák. 1. rész: Szakkifejezések, típusok és funkcionális méretek – Az MSZ EN 131-1:2007+A1:2011 helyett, amely azonban 2016. 11. 30-ig még érvényes –

3. MSZ EN

482:2012+A1:2016

Munkahelyi expozíció. A vegyi anyagok mérési eljárásai teljesítőképességének általános követelményei – Az MSZ EN 482:2012 helyett –

4. MSZ EN

568:2016

Hegymászó felszerelések. Jégcsavarok. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek – Az MSZ EN 568:2007 helyett –

5. MSZ EN

12277:2016

Hegymászó felszerelések. Bekötőhevederek. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek – Az MSZ EN 12277:2007 helyett –

6. MSZ EN

16712-1:2016

Hordozható készülékek tűzoltó szivattyúk táplálására tervezett tűzoltó anyagokhoz. Hordozható, habbal oltó berendezés. 1. rész: PN 16 induktorok

7. MSZ EN

16712-2:2016

Hordozható készülékek tűzoltó szivattyúk táplálására tervezett tűzoltó anyagokhoz. Hordozható, habbal oltó berendezés. 2. rész: Adagolócsövek

8. MSZ EN

16712-3:2016

Hordozható készülékek tűzoltó szivattyúk táplálására tervezett tűzoltó anyagokhoz. Hordozható, habbal oltó berendezés. 3. rész: Kis és közepes tágulású, kézi habosító PN 16 sugárcsövek

9. MSZ EN ISO 18217:2016

Famegmunkáló gépek biztonsága. Láncelőtolású éllezáró gép(ek) – Az MSZ EN 1218-4:2004+A2:2009 helyett –

Munkavédelmet/tűzvédelmet érintő szabvány visszavonása 2016. március hónapban • MSZ EN 3-3:1994 Hordozható tűzoltó készülékek. 3. rész: Felépítés, nyomásállóság, mechanikai vizsgálatok • MSZ EN 14225-4:2005 Búvárruhák. 4. rész: Légköri nyomásra való ruhák (ADS). Emberi tényezővel kapcsolatos követelmények és vizsgálati módszerek • MSZ EN ISO 6529:2002 Védőruházat. Védelem vegyszerek ellen. A védőruházati anyagok folyadékok és gázok átbocsátásával szembeni ellenállásának meghatározása

Egy munkabaleset tanulságai Targoncavillán a magasban 1. A munkabaleset előzményei, tényállás A javarészt szállítmányozással és raktározással foglalkozó SZ. Kft. mintegy negyven munkavállalót foglalkoztat. A szállítmányozást – az ügyfelek megrendelése alapján – 24 db különböző teherbírású, elsősorban „dobozos” kialakítású

Iveco Daily 35S11, Citroen Berlingo L1, Volkswagen Transporter típusú haszongépjárművekkel bonyolítják le. A járműveket „beosztott gépkocsikat” általában ugyanazon gépkocsivezetők vezetik. Több ügyféllel állandó „menetrend szerinti” szállításra kötöttek szerződést, mely mind a szállítmányozónak, mind pedig a fuvarvállalónak előnyös, mellyel kiszámítható, jól ütemezhető pontos teljesítés biztosítható.

8

|


Az SZ. Kft. harmadik éve foglalkoztatta gépkocsivezetőként a 46 éves S. N.-t, aki a fuvarozást – a munkaviszonya létesítésétől kezdve – egy Volkswagen Transporter típusú haszongépjárművel végezte. A baleset napján az egyik megrendelő – OS. Kft. – telephelyén K. S. az OS. Kft. anyagbeszerző munkakörben foglalkoztatott munkavállalója, aznapi egyéb feladatainak végeztével rácsos raklapkonténerben (ún. „gitterbox”, mérete: 1240 mm × 835 mm × 970 mm) elszállításhoz összekészített termékeket az OS. Kft. tulajdonában lévő, Still EGV16 típusú, elektromos, gyalogkíséretű, magas emelésű targoncával kivitte a raktárból telephely udvarára, az azok „terítését” végző „vállalkozó” gépkocsijához. A Volkswagen gépkocsi vezetője a terméknek a konténerből történő átrakodása közben a platón nedvességfoltot észlelt. Az átrakodást követően K. S. a raktárba indult vissza a targoncával, a rajta lévő üres konténerrel.

közvetlen munkairányítóját. A munkairányító a Kft. ügyvezetőjét haladéktalanul tájékoztatta az eseményről. Az OS. Kft. ügyvezetője felhívta telefonon az SZ. Kft. ügyvezetőjét és tájékoztatta a történtekről. A rendőrséget az SZ. Kft. vezetője értesítette. A szállítmányozó Kft. vezetője a cég munkavédelmi feladatait ellátó vállalkozóval együtt a baleset helyszínére utazott. A munkavédelmi szakember – az SZ. Kft. nevében – értesítette a területileg illetékes munkavédelmi hatóságot.

3. A munkabaleset kivizsgálása A rendőrség, a munkavédelmi hatóság és a munkavédelmi szolgáltató a helyszínelés során helyszínrajzot és fényképfelvételeket készített. A helyszínen megkezdődött az OS. Kft. targoncát vezető munkatársának és az OS. Kft. és az SZ. Kft. ügyvezetőinek tanúnkénti meghallgatása. A halálos fejsérüléssel járó munkabaleset kivizsgálása kiterjedt a két Kft. által megkötött szerződés tartalmának vizsgálatára is. Tekintettel arra, hogy a halálos kimenetelű munkabaleset bekövetkezésében az OS. Kft. munkavállalója is szerepet játszott, így mindkét Kft. munkavédelemmel összefüggő dokumentációinak – benne a munkaszerződés, az oktatási napló, a képzettséget igazoló bizonyítványok, az orvosi vizsgálatok elvégzéséhez kapcsolódó vizsgálati jelentések, stb. – vizsgálatát is el kellett végezni.

ztráció

A konténer illus

K. S. már a raktárépület bejárata közelében volt a targoncával, amikor a transporter vezetője, S. N. arra kérte, hogy targoncával emelje fel, mert meg akarja nézni felülről, hogy hol ázik be a gépkocsijának teteje. K. S. – az OS. Kft. munkavállalója – a gyalogkíséretű targonca villaágain lévő rácsos fém raklapkonténerrel visszament a gépkocsihoz. S. N. ekkor belépett a nyitott oldalú, a villaágakhoz nem rögzített gitterboxba. Ezt követően K. S. a gépkocsivezetőt megemelte kb. 850-950 mm magasságba. Emelés közben S. N. – hogy a tetőfelületet jobban megfigyelhesse – egy kicsit jobbra, oldalra lépett, a konténer megbillent és a benne tartózkodó S. N. a rögzítetlen, a nem személy emelésre tervezett raklapkonténerrel együtt a targonca villaágairól fejjel az aszfaltozott útra esett. A kiérkező mentőgépkocsi orvosa megállapította, hogy S. N. az esés során olyan súlyos fejsérülést szenvedett, hogy az életét nem lehetett megmenteni.

2. A munkabaleset észlelése, a belső információ A munkabalesetnek közvetlen szemtanúja volt, az emelési műveletet végrehajtó K. S. – az OS. Kft. munkavállalója – mobiltelefonjáról azonnal értesítette a mentőket, majd a

4. A kivizsgálás megállapításai 4.1. Személyi tényezők A munkabalesetet szenvedett munkavállaló A halálos munkabalesetet szenvedett S. N.-t harmadik éve foglalkoztatta a Kft. A munkavállaló C 1 E kategóriába sorolt közúti járműre vonatkozó vezetői képesítéssel rendelkezett. Munkaszerződése szerint teljes munkaidőben, határozatlan munkaidőre szerződtették tehergépkocsi- vezető (FEOR 8717) munkakörbe. A vizsgálat során megállapításra került, hogy a halálos munkabalesetet szenvedett S. N. előzetes munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálaton részt vett, „alkalmas” minősítést kapott. A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 41/2004. (IV. 7.) GKM rendelet szerinti PÁV II. pálya alkalmassági minősítési kategóriával rendelkezett, és a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet alapján végzett vizsgálaton is „alkalmas” minősítést kapott. A munkáltató a bemutatott oktatási napló szerint formailag eleget tett az Mvt. 55. §-ban foglaltaknak. Az oktatási tematika nem tartalmazott szempontot arra vonatkozóan, hogy emelővillás targoncát személyemelésre hogyan lehet használni. 9


reteszek akadálymentesen működtek. Az „U” profillal erősített puhafa rakfelület ép volt.

A munkabaleset bekövetkezésében szerepet játszó munkavállaló A baleset bekövetkezésében szerepet játszó 27 éves munkavállaló – K. S. – a munkaszerződés szerint egy éve dolgozott az OS. Kft.-nél mint anyagbeszerző (Anyaggazdálkodó, felvásárló FEOR 3623). Középiskolai végzettsége mellett „B” kategóriába tartozó gépkocsi vezetésére alkalmas jogosítvánnyal rendelkezett.

4.4. A munkakörnyezet A rakodási munkaterületen a munkabaleset időpontjában +18–20 °C fok volt. Enyhe „DK” irányú szél szárította a hajnalban leesett esőtől foltokban nedves, egyenletes aszfaltborítású járófelületet.

A vizsgálat során megállapításra került, hogy a halálos munkabaleset bekövetkezésében szerepet játszó K. S. az előzetes munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálaton részt vett, és a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet alapján végzett vizsgálaton is „alkalmas” minősítést kapott.

A 6,7 m3 térfogatú, 4,3 m2 rakfelületű 2297 mm szélességű 2177 mm magasságú, 5006 mm hosszúságú rövid tengelytávú (3000 mm) Volkswagen Transporter típusú haszongépjármű, melynek a tetőterhelése 100 kg, tetőcsomagtartóval nem volt ellátva, így itt kapaszkodási lehetőség nem volt.

4.2. Egyéni védőeszköz A munkavállaló a baleset pillanatában: • utcai cipőt, • kék kantáros munkanadrágot (Coverguard Factory), • fehér pamutpólót, • kék munkakabátot (Coverguard Factory) viselt. A munkáltató által megbízott munkavédelmi szakember az egyéni védőeszköz-juttatási rendben csak a téli zord időjárási viszonyok elleni védelemül szolgáló lábbelit, ruházatot, sapkát, kesztyűt határozta meg. 4.3. A munkaeszköz A munkabalesetet szenvedett munkavállaló a gépkocsitető vizsgálata során munkaeszközt nem használt. A balesetvizsgálat során részletes vizsgálat alá vetették az emelőeszközt és a rácsos konténert. A Gitterbox rácsos konténer emelésére Still EGV16 típusú elektromos gyalogkíséretű targoncát használtak. A 2004ben gyártott és ugyanezen évben üzembe helyezett 1600 kg teherbírású, 4350 mm emelőmagasságú, háromszoros emelőoszloppal rendelkező gyalogkíséretű villamos tar gonca általános műszaki állapota, biztonsági berendezései nek megléte és működése megfelel a követelményeknek. A targonca időszakos vizsgálatáról készült dokumentációt bemutatták. Az emelőgépnaplót bemutatták, abba a vizsgálatot végzők megtették a bejegyzéseket. A feliratok, jelzések (benne a terhelési diagram) jól olvasható volt. A kormányrúd az elengedése után automatikusan visszatért a felső végállásba, a felszerelt rögzítő fék megfelelően működött, a kerékvédők épek voltak. Az 1000 kg teherbírású, 90 kg önsúlyú Gitterbox rácsos konténer két rövid oldali és egyik hosszoldali fala fix, a másik hosszanti oldal felső része – rendeltetés szerint – nyitható volt. A rácsozat ép korróziómentes volt, a rögzítő

A Gitterbox rácsos konténer a targonca villához nem volt rögzítve! 4.5. Egyéb dokumentációk A munkáltató által bemutatott oktatási tematika, valamint a kockázatértékelés arra vonatkozóan, hogy a 2 m magasság feletti járműszekrény-tetősík vizsgálatát, ellenőrzését milyen feltételek mellett, milyen segédeszköz használatával lehet – kell – végezni, előírást nem tartalmazott.

5. A tevékenységgel összefüggésben megállapított hiányosságok 5.1. Munkáltató A munkáltató a kockázatértékelésben a haszongépjárművek-tetősík vizsgálatával kapcsolatos kockázati tényezőket nem tárta fel. 5.2. A balesetet szenvedett munkavállaló A halálos fejsérüléssel járó munkabalesetet elszenvedett munkavállaló – a biztonságos létrahasználatot mellőzve – a gyors, egyszerű, de korántsem biztonságos módszert kívánt használni a járműszekrény vizsgálatához. 5.3. A munkabaleset bekövetkezésében szerepet játszó munkavállaló Az OS. Kft. munkavállalója – K. S. – munkaszerződése szerint anyagbeszerzési tevékenységet végzett. E munkája mellett – annak ellenére, hogy targoncavezetési képzettséggel nem rendelkezett – a munkáltatói elvárásnak megfelelően gyakran helyettesítette a megfelelő képesítéssel rendelkező munkatársát. Az anyagbeszerző, a szállítmányozást végző Kft. gépkocsivezetőjét – S. N.-t – kérésére felemelte a Volkswagen Transporter típusú haszongépjármű mellett mintegy 850– 950 mm magasságra úgy, hogy a Still EGV16 típusú elektromos gyalogkíséretű targonca villáira a rácsos konténer nem volt rögzítve.

10

|


Ezzel a cselekedettel – bár tanúvallomása szerint nem ismerte – megsértette a vonatkozó 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelettel hatályba léptetett Emelőgép Biztonsági Szabályzat 8.1.7. pontjában foglaltakat. „8.1.7. Amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik, emelőgéppel személyeket emelni csak erre a célra tervezett és tanúsított kiegészítő felszereléssel, illetve az erre az üzemmódra alkalmassá tett emelőgéppel szabad.”

6. A munkabaleset okláncolata Haszongépjármű-tetősík vizsgálata • A munkavállaló a gépjármű csomagtér beázásának okát kívánta megvizsgálni. • A tetősík vizsgálatát S. N. emelővillás targoncavillán lévő rácsos konténerbe állva akarta elvégezni. A rácsos konténert a villaszárhoz nem rögzítették. • A képzettséggel nem rendelkező K. S. felemelte a kon• ténerben álló gépkocsivezetőt. • S. N. emelés közben a tetősíkot figyelte, közben a rögzítetlen konténerben elmozdult. • A villaágakon az egyensúlyi helyzet megbomlott és 850-950 mm magasságból az egyensúlyvesztés következtében a konténer N. S.sel a járósíkra zuhant. • N. S. halálos fejsérülést szenvedett.

• A szállítást megrendelő OS. Kft. valamennyi targoncavezetéssel megbízott munkatársát OKJ-s tanfolyamra íratta be. • A szállítmányozó SZ. Kft. kockázatértékelés, az oktatási tematika, valamint az egyéni védőeszköz-juttatási rend kiegészítésével bízta meg a munkavédelmi szolgáltatást végző szakembert.

8. A munkavédelmi hatóság intézkedései • A vizsgálat alapján határozatban kötelezte a munkáltatót a feltárt hiányosságok felszámolására. • Munkavédelmi bírság kiszabására tett javaslatot mindkét Kft.-vel szemben.

9. A munkabalesethez kapcsolható munkabaleseti jegyzőkönyv „E” blokkjának helyes kitöltése (A NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának 2013.07.02-i tájékoztatásában foglaltak figyelembevételével)

7. A munkáltatók intézkedése a hasonló munkabaleset megelőzése érdekében • A munkafolyamat azonnali felfüggesztése. • A munkavállalók részére rendkívüli munkavédelmi oktatás.

Megjegyzés 7.5. 7 Szükséges, de nem volt [pl. létra karosszériához támasztása, arról történő vizsgálat]

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk A guruló munkaállványok ellenőrzésére vonatkozó előírások Szükséges-e minden felállításkor a guruló munkaállványok ellenőrzését elvégezni, ha van részletes építési útmutató? A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet előírása a következő: „4. § (1) A veszélyesnek nem minősülő munkaeszköz esetében – ha annak biztonsága függhet a szerelés körülményeitől – a szerelést követően és az üzemeltetés megkezdését megelőzően, valamint – ha a munkaeszközön az új

munkahelyen történő felállítását megelőzően végeztek szerelési munkát – a használatba vétel előtt a megbízott személy ellenőrző felülvizsgálat keretében meggyőződik a biztonságos szerelésről, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos működés feltételeiről és körülményeiről a károsodások észlelésének és időben történő orvoslásának biztosítása érdekében.” Egy guruló munkaállvány biztonsága jelentős mértékben függ attól, hogy a szerelést végzők mennyire tartották be a gyártó által készített szerelési útmutatóban foglaltakat és mennyire vették figyelembe a telepítés helyszínén lévő külső körülményeket. Ezért a jogszabályi előírásoknak meg felelően szükséges az ellenőrző felülvizsgálat elvégzése. 11


Gyártó cégek regisztrálási kötelezettsége Azon cégeknek, amelyek évi 1–100 tonna mennyiségű vegyi anyagot gyártanak vagy importálnak, legkésőbb 2018. május 31-ig regisztrálniuk kell az Európai Vegyianyag-ügynökségnél (ECHA). A regisztrációk végrehajtására már most érdemes elkezdeni felkészülni, hiszen ha nem áll rendelkezésre információ a vegyi anyag veszélyes tulajdonságaival kapcsolatban, azokat be kell szerezni és a biztonsági adatlapokat át kell dolgozni. Még több feladat vár azokra a vállalatokra, ahol a vegyi anyag gyártott vagy importált mennyisége meghaladja az évi 10 tonnát. Nekik az összegyűjtött információk alapján fel kell mérniük a munkavállalók és fogyasztók egészségére, valamint a környezetre gyakorolt veszélyeket is, továbbá kockázatkezelési intézkedési tervet kell összeállítaniuk. Kiadónk új szakmai folyóiratában minden, a veszélyes anyagokkal és keverékekkel kapcsolatos előírást feldolgoz! A kéthavonta, 24 oldalon megjelenő elektronikus szaklapunk témái: • A veszélyes anyagok és keverékek szállítása, kezelése, raktározása és felhasználása • Az ADR, a REACH és a CLP közérthető, gyakorlati példákon keresztül végigvezetett magyarázata • Veszélyes anyagokkal kapcsolatos szabályok jelenleg hatályos előírásai, a hazai és nemzetközi jogszabályi környezet változásai • A veszélyes anyagokat, illetve keverékeket szállító, gyártó és felhasználó cégekre vonatkozó előírások, a raktározás speciális előírásai és a foglalkozás-egészségügyi szabályok. A részletekért látogasson el honlapunkra: www.veszelyesanyagokszaklap.hu

Az E-Munkavédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkavédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alapján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében sze mélyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-Munkavédelem XIV. évfolyam, negyedik szám, 2016. április Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.munkavedelemszaklap.hu Tördelés: M. C. Direct Kft. Nyomdai kivitelezés: Stanctechnik Kft.

E-munkavédelem. Szakmai folyóirat. Tartalom április XIV. évfolyam 4. szám

Recommend Documents