E-munkavédelem. Szakmai folyóirat. Tartalom május XIV. évfolyam 5. szám

2016. május  |  XIV. évfolyam  5. szám

E-munkavédelem Szakmai folyóirat

Tartalom Munkabiztonság

• Május 5-étől új rendelet lépett hatályba a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeire • Vizsgálati szempontok a fémfeldolgozási tevékenységek munkavédelmi célvizsgálatához

Kitekintő

• Az elektromágneses terek által előidézett hatások kezelése

Rövid hírek, tájékoztatók

• Ülésezett a Munkavédelmi Bizottság • Megkezdődött az Európa egészére kiterjedő kampány a fenntartható munkavégzés és a mindenki számára elérhető egészséges időskor előmozdításáért • Kisfeszültségű villamos berendezések létesítése gyógyászati helyeken

Jogszabályok Szabványok Egy munkabaleset tanulságai • Beomlott a munkagödör

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk

• Melyek a személyi feltételei a munkavédelmi oktatásnak és milyen időszakonként kell megismételni?

Tisztelt Előfizetőnk!

Ajánló

Az online szolgáltatás egyedi jelszóval érhető el a www.munkavedelemszaklap.hu weboldalon!

Május havi optimum tartalom

A jelszavakat e-mailben küldtük el, illetve kérhető az Ügyfélszolgálattól is. Ügyfélszolgálat Tel.: 06 (1) 273-2090 E-mail: [email protected]

• A gépek biztonsága – a háromrészes népszerű cikksorozat folytatása A cikket optimum előfizetőink el­olvashat­ják a www.munkavedelemszaklap.hu web­oldalon.

Szerző: Kálmán László A kézirat lezárásának dátuma: 2016. április 25.

Munkabiztonság Május 5-étől új rendelet lépett hatályba a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeire Megjelent a 2016. évi 46. sz. Magyar Közlönyben a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről, mely az azonos című 14/2004. (IV. 19.) FMM rendeletet váltja fel. Az új rendelet 2016. május 5-én lép hatályba. A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet jogharmonizációs célból, a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló 2009. szeptember 16-i, 2009/104/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetése érdekében került ­kiadásra.

dosításait, az alkalmazás gyakorlati tapasztalatait követve több fogalom, előírás, követelmény módosult, illetve pontosításra került. A teljesség igénye nélkül bemutatunk néhány jelentősebb módosítást, kiegészítést a „régi” rendelethez viszonyítva. Az I. fejezet általános rendelkezéseiben felsorolt – a rendelet egységes alkalmazását elősegítő – fogalmak definíciói bővültek (pl. munkaeszköz használata, rendeltetésszerű használat, rendkívüli munkavégzési körülmény, valamint a villamos berendezésekkel kapcsolatos néhány fogalommal). A II. fejezetben a munkaeszközök általános követelményei és a használatra vonatkozó általános követelmények elkülöní­ tésre kerültek. Több előírás pontosításra, kiegészítésre került. Magyarországon a villamos berendezések időszakos ellenőrzését nemzeti szabványok írták elő. A szabványok kötelező alkalmazásának megszüntetését követően a 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 2005. évi módosítása joghézagpótlásként tette ismét kötelezővé a vizsgálatokat, a részletek szabályozására azonban nem került sor. Az új rendeletben a kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések ellenőrző és időszakos ellenőrző felülvizs­ gálatainak előírásai lényegesen kibővültek és bekerültek a munkaeszközök használatára vonatkozó részbe.

A rendelet hatálya a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény szerinti munkaeszköznek a szervezett munka­ végzés során történő használatára terjed ki. A jogszabály meghatározza a munkaeszközökre és használatukra vonatkozó általános követelményeket, valamint a különleges munkaeszközökre – ilyenek a mozgó munkaeszközök, a teher emelé­ sére használt munkaeszközök vagy a magasban lévő munka­ helyen ideiglenesen végzett munkánál használt munkaeszközök – és azok használatára vonatkozó követelményeket.

Megjegyezzük, hogy a munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló 2009. szeptember 16-i, 2009/104/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv nem tartalmaz előírásokat a villamos berendezésekre.

A 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet − az uniós jogharmonizációs kötelezettségünknek eleget téve − szabályozza a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjét. Struktúrájában, a követelmények jelentős részében gyakorlatilag a 14/2004. (IV. 19.) FMM rendeletet követi, azonban az irányelv mó-

Az új rendelet 19. §-a megállapítja, hogy „(1) A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés (a továb­ biakban: villamos berendezés) közvetett érintés elleni védel­ mének, valamint az érintésvédelmi berendezés megfelelő­ ségének ellenőrző felülvizsgálatairól szerelői ellenőrzés, il­ letve szabványossági felülvizsgálat keretében kell gondoskodni.”

2

|

2 0 1 6 . m á j u s , X I V. é v f o l y a m 5 . s z á m     E - M u n k a v é d e l e m

A rendelet tételesen felsorolja a szerelői ellenőrzések és szabványossági felülvizsgálati kötelezettség eseteit, valamint a rendkívüli munkavégzési körülmények elhárítására ideiglenesen telepített villamos berendezéseknél mely feltételek fennállása esetén elégséges villamos üzemi próba elvégzése. „(2) Szerelői ellenőrzés elvégzése szükséges a villamos beren­ dezés, illetve érintésvédelmi berendezés a) létesítése, bővítése, átalakítása és javítása után a szerelés befejező műveleteként; b) érintésvédelmének hibájára vagy hiányosságára vissza­ vezethető rendellenesség észlelése esetén első lépésként; c) minden érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálata al­ kalmával, annak bevezető részeként; vagy d) jogszabályban meghatározott gyakoriságú időszakos ellen­ őrző felülvizsgálatok esetén. (3) Szabványossági felülvizsgálat elvégzése szükséges a) új villamos berendezés létesítésekor az üzemszerű haszná­ latbavétel előtt; b) a villamos berendezés bővítése, átalakítása és javítása al­ kalmával, a szerelői ellenőrzés elvégzése után; c) az érintésvédelem hibájára vagy hiányosságára visszavezet­ hető, minden olyan rendellenesség észlelése esetén, amelynél a rendellenességi ok meghatározása, a javításhoz szükséges hiba behatárolása szerelői ellenőrzéssel nem volt elvégezhető; vagy d) jogszabályban meghatározott gyakoriságú időszakos ellen­ őrző felülvizsgálat esetén.

c) azon villamos berendezésrészen, amelyre a fentiek szerint nincs külön gyakoriság előírva, az érintésvédelmi szabványos­ sági felülvizsgálat alkalmával, annak bevezető részeként há­ romévente. (7) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot – a KLÉSZ hatálya alá tartozó villamos berendezések kivételével – szabványossá­ gi felülvizsgálattal rendszeresen, legalább háromévente kell elvégezni a munkahelynek minősülő helyen.” Részletesen szabályozásra kerültek a vizsgálati eredmé­ nyek dokumentálási követelményei, a vizsgált berendezé­ sek minősítése.

Változtak a működési próba előírásai! Működési próbát kell végezni: • az áramvédő kapcsolón 3 havonta (eddig havonta), • a korábban létesített feszültség-védőkapcsolón 3 havon­ ta (eddig nem volt követelmény), • ideiglenesen telepített munkahely esetén mindkét be­ rendezésnél a telepítéskor és azt követően havonta kell elvégezni.

„19. § (8) A vizsgált berendezés vizsgálati eredményét írás­ ban kell dokumentálni, amely tartalmazza: a) hogy a felülvizsgálat mely berendezésre terjedt ki; b) a vizsgálatot végző felelős személy nevét és az érintésvé­ delmi szabványossági felülvizsgálói vizsgabizonyítványának számát; c) hogy milyen ok miatt került sor a vizsgálatra; d) hogy mikor végezték a vizsgálatot és e) az irat végén a hitelesítést, amely a dátumot és a vizsgála­ tot végző aláírását foglalja magába. (9) Az érintésvédelmi szerelői ellenőrzésről és a villamos üze­ mi próba eredményéről készülő iratnak a (8) bekezdés a)–e) pontjában felsoroltakon kívül tartalmaznia kell legalább a vizsgált berendezés minősítését, amely lehet megfelelő, vagy nem megfelelő. (10) Az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálati ellenőr­ zésről készülő érintésvédelmi minősítő irat a (8) bekezdés a)–e) pontjában felsoroltakon kívül legalább a következőket tartalmazza: a) a felülvizsgálat befejezésekor fennmaradó hibákat, amelye­ ket a részletes felsoroláson túl legalább a közvetlen életveszé­ lyes, vagy a soron kívül javítandó csoportokba kell be­ sorolni és ezt a minősítést az iratban egyértelműen je­ lölni kell; b) a mérési eredmények számszerű értékeit tartalmazó, rövi­ dített jegyzőkönyvet, mellékletként. (11) Az érintésvédelmi minősítő iratban a vizsgált berendezést minden esetben az irat kiállítása idején érvényes előírá­ sok szerint kell minősíteni. (12) A felülvizsgálat megállapításait, a megtett intézkedéseket jegyzőkönyvben rögzíteni kell, amit a következő időszakos ellenőrző felülvizsgálat időpontjáig meg kell őrizni és annak egy példányát a helyszínen kell tartani.”

„19. § (6) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot szerelői el­ lenőrzéssel legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni: a) kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformáto­ rokon évente; b) a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabály­ zatáról szóló 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet (a továbbiak­ ban: KLÉSZ) alkalmazási körébe tartozó villamos berende­ zéseken hatévente;

A III. fejezet tartalmazza a különleges munkaeszközök­ re és használatukra vonatkozó többletkövetelményeket, melyek közül néhány a következőképpen módosult: • mozgó – önjáró és nem önjáró munkaeszközök (kezelői engedély kötelezettsége, közlekedési szabályok írásban történő meghatározása, műszaki követelmények); • teher emelésére használt munkaeszközök (ipari fejvédő sisak, üzemnapló használata, személyemelés követelmé-

(4) Rendkívüli munkavégzési körülmények esetén villa­ mos üzemi próba elvégzése is elegendő – az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat helyett – a rendkívüli munka­ végzési körülmény elhárításának időtartamára ideiglenesen telepített villamos berendezésekre vonatkozóan, ha azokat független aggregátorról táplálják, vagy az ideiglenes csatlako­ zó berendezésbe áram-védőkapcsolót szereltek. A villamos működési próbát az üzemszerű használatbavétel előtt kell el­ végezni.”

3 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 6 . m á j u s , X I V. é v f o l y a m 5 . s z á m

nyei, teher egyidejű emelése két vagy több munkaeszköz­ zel, együttes emelésnél irányító személy kijelölése, függő teher alatti tartózkodás tilalma és különleges esetei stb.); • magasban lévő munkahelyeken ideiglenesen végzett munkánál használt munkaeszközök (létra, munka­ állvány, ideiglenes munkahelyre feljutás kötelek segítségével): − a munkaszintek megközelítésére szolgáló létráknak egyéb kapaszkodási lehetőség hiányában legalább az elérendő munkaszint fölé 1 m-rel ki kell nyúlniuk, − támasztólétrának a vízszinteshez képest 60–75°-os szöget kell bezárni a létra típusától függően, − munkaállvány építését, bontását irányító személyt a munkáltatónak írásban kell megbízni, a munkaállvány padozaton lévő feljáró nyílások nem helyezkedhetnek el egymás fölött. A rendelet felhívja a figyelmet arra, hogy az egyes munkaeszközök részletes üzemeltetési követelményeit az üzemeltetési dokumentációk, a vonatkozó biztonsági szabályzatok és nemzeti szabványok tartalmazzák.

Vizsgálati szempontok a fémfeldolgozási tevékenységek munkavédelmi célvizsgálatához 2015. november 12-én az NGM Munkafelügyeleti Főosztály közleményt adott ki a 2016. évi munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési irányelvekről és az országos hatósági ellenőrzési tervről. A terv szerint 2016. II. negyedévben a fémfeldolgozási tevékenységek célvizsgálatára kerül sor. Az NGM Munkafelügyeleti Főosztály honlapján olvasha­ tók a fémfeldolgozási tevékenységek munkavédelmi cél­ vizsgálatának szempontjai.

Ez alapján az ellenőrzések kiterjednek: • Általános munkavédelmi követelmények ­vizsgálatára, mint pl.: − a munkahelyek kialakítására (közlekedőutak, pihenő­ helyek, tisztálkodási lehetőség, ivóvíz biztosítása stb.), − a kockázatértékelés végrehajtására, − az egyéni védőeszköz-juttatásra (juttatási rend, védőeszközök biztosítása, használat stb.), − a munkavállalók tájékoztatására, oktatására (tájékoztatás, oktatás az Mvt. 55. § alapján, veszélyes anyagok, rákkeltő anyagok használata, határértéket meghaladó zajterhelés, mechanikai rezgés, kézi tehermozgatás esetén), − a munkavédelmi érdekképviselet működésére (a képviselők feladataik ellátásához szükséges működési feltételek biztosítása), − a munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatok végrehajtására (előzetes, időszakos orvosi vizsgálatok),

•

•

•

• •

− a munkahelyi elsősegélynyújtásra (személyi és tárgyi feltételek). Fémmegmunkáló, alakító gépek általános munkabiz­ tonsági követelményeinek vizsgálatára (üzemeltetési dokumentáció, üzembe helyezés, időszakos biztonsági felülvizsgálat, kezelőelemek, vészkikapcsoló kialakítása, működése, megvilágítás stb.). A különféle hegesztési eljárások személyi és tárgyi fel­ tételeinek vizsgálatára (személyi követelmények, munkahely kialakítása, dokumentációk, gáz-, ív-, valamint egyéb hegesztési eljárások eszközei, veszélyes körülmények között végzett hegesztés stb.). A fémforgácsoló gépek, kovácsoló és sajtológépek vizs­ gálatára (védőberendezések, biztonsági és reteszelő szerkezetek, kezelőelemek, a gépek használatának biztonsága). Az egyes munkahelyi kóroki tényezőkkel összefüggő speciális megelőző intézkedések megtételére (kockázatértékelés, megelőző szervezési, műszaki intézkedések stb.). A kézi tehermozgatásból származó kockázatok csök­ kentésére tett szervezési, műszaki intézkedésekre

A célvizsgálati szempontok a követelményeket részletesen tartalmazzák a joghelyek megjelölésével (jogszabály, szabvány). Javaslom a közlemény áttekintését, mert számos információt nyerhetünk, hogy milyen követelményeknek kell megfelelni e tevékenységeknél használatos ­eszközöknek, a személyi feltételeknek, az üzemeltetési körülményeknek.­

Kitekintő Az elektromágneses terek által előidézett hatások kezelése A 2015. évi 5. számban ismertettük a munkavállalók fizikai tényezők (elektromágneses terek) által okozott kockáza­ toknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló 2013/35/EU irányelvet. Most az NGM Munkafelügyeleti Főosztályának tájékoztatásával foglalkozunk, mely az elektromágneses terekről szóló 2013/35/EU irányelv végrehajtásának megkönnyítése érdekében jelent meg. Az új irányelv célja az elektromágneses terek által előidé­ zett valamennyi összes ismert és közvetlen biofizikai ha­ tás és közvetett hatás kezelése.

Ezzel nemcsak az egyes munkavállalók egyéni egészség­ védelmét és biztonságát biztosítandó, hanem azt is, hogy az Unióban valamennyi munkavállaló legalább egy minimális alapvédelemben részesüljön.

4

|

2 0 1 6 . m á j u s , X I V. é v f o l y a m 5 . s z á m     E - M u n k a v é d e l e m

Az irányelvben megállapított expozíciós határértékek kizárólag a rövid távú közvetlen biofizikai hatások és az elektromágneses tereknek való expozíció közötti, tudományosan megalapozott összefüggésekre vonatkoznak. Az irányelv az általános követelményeken túlmenően az alábbi munkavállalói csoportokkal kapcsolatban különleges rendelkezéseket tartalmaz: • magas feszültségű vezetékeket karbantartó, közelében dolgozó munkavállalók, • az orvosi mágneses rezonancia képalkotás területén dolgozó munkavállalók, • a fegyveres erők, • aktív beültethető orvostechnikai eszközöket viselő munka­vállalók, • valamint a várandós nők tekintetében. Az irányelvet a nemzeti jogrendszerbe 2016. július 1-ig kell átültetni, tehát – várhatóan – a jogszabály ez idő környékén jelenik meg, amely valószínűleg • speciális ismereteket kíván meg az alkalmazótól, • alkalmazása új ismereteket feltételez, és • az egészségügy, a villamosenergia-szolgáltatás, a kö­ töttpályás villamosvontatás számos munkáltatójánál fel kell készülni ennek alkalmazására.

Az Európai Bizottság az irányelvben meghatározott követelmények nemzeti jogba történő átültetéséig az irányelv végrehajtásának megkönnyítése érdekében kötelező erővel nem bíró gyakorlati útmutatókat tett közzé: • Nem kötelező érvényű útmutató a 2013/35/EU irányelv végrehajtásával kapcsolatos bevált gyakorlatokhoz. Elekt­ romágneses terek. – 1. kötet: Gyakorlati útmutató, amely a kockázatértékelésre és a szükséges megelőző-, illetve óvintézkedések végrehajtására vonatkozó gyakorlati tanácsokat tartalmazza. Az útmutató elsősorban a munkáltatókat, különösen a kis- és középvállalkozásokat célozza meg. Ugyanakkor hasznos lehet a munkavállalók, a munkavállalók kép­ viselői és a szabályozó hatóságai számára is. Az útmutató segítséget nyújt az elektromágneses terekből fakadó kockázatok kezdeti értékeléséhez az adott munkahelyen. Az értékelés eredményétől függően segít eldönteni, hogy az elektromágneses terekről szóló irányelv értelmében van-e szükség további lépésekre. Ha igen, gyakorlati tanácsokkal szolgál a lehetséges intézkedésekkel kapcsolatban. • Gyakorlati útmutató a 2013/35/EU irányelv végrehajtá­ sával kapcsolatos bevált gyakorlatokhoz. Elektromágneses terek – 2. kötet: Esettanulmányok, amely tizenkét esetta­ nulmányt (hegesztés, orvosi gyógyászat, elektrolízis stb.) foglal magában különböző foglalkozási ágazatokból, elsősorban a kis- és középvállalkozások (kkv) köréből. Különböző gyakorlati megközelítéseket mutatnak be, amelyeket a munkáltatók az elektromágneses terek expo­

zíciójából származó kockázatok értékelésére és kezelé­ sére alkalmazhatnak. Az esettanulmányok tartalmaznak bevált, helyes gyakorlatra vonatkozó példákat is. • Nem kötelező érvényű útmutató a 2013/35/EU irányelv végrehajtásával kapcsolatos bevált gyakorlatokhoz. Elekt­ romágneses terek. Útmutató a kkv-k számára, amely a tájékoztatást ad az elektromágneses terekből eredő koc­ kázatok „előzetes felméréséhez”, amelynek eredménye segít eldönteni, hogy az irányelvből adódóan szükséges-e további intézkedéseket foganatosítani. Az irányelv a munkavállalók elektromágneses terekből eredő kockázatok expozíciójára vonatkozó biztonsági minimumkövetelményeket ír el. Vélhetően kevés munkáltatónak kell majd kiszámítania vagy megmérnie a munkahelyen az elektromágneses terek erősségét. A legtöbb esetben a végzett munka természetéből adódóan a kockázatok alacsonyak, és ez meglehetősen egyszerűen megállapítható. Az útmutató kialakítása azt hivatott elősegíteni, hogy a jogszabálynak már eleget tevő munkáltatók ezt gyorsan ki tudják mutatni.

Az útmutatók letölthetők: • az Európai Bizottság honlapján a http://ec.europa.eu/ social/main.jsp?catId=82&langId=hu&furtherPubs=yes webcímről, • az Országos Közegészségügyi Központ Országos Sugárbio­ lógiai és Sugár-egészségügyi Kutató Igazgatóság (OSSKI) weboldalán a http://www.osski.hu/info/info.html#irelv címen keresztül, • valamint az NGM Munkafelügyeleti Főosztály hon­ lapján megjelent tájékoztató mellékleteként.

Rövid hírek, tájékoztatók Ülésezett a Munkavédelmi Bizottság A Munkavédelmi Bizottság − amely az Mvt. 78. § rendelkezése alapján az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos országos érdekegyeztetés legmagasabb fóruma − ez évi első plenáris ülésén a következő napirendi pontokat tárgyalta meg. • A Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálat 2015. évi működése. A távmunkát érintő jelenlegi jogszabályi keretek opti• mális használata céljából egy részletes útmutató készül a jogszabályi környezet megítélése céljából. A Munkál­ tatók Esélyegyenlőségi Fóruma (MEF) távmunkát érintő tanulmánya alapján jogszabály-módosítási javaslatokat tett az Mt. és Mvt. tekintetében. 5

E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 6 . m á j u s , X I V. é v f o l y a m 5 . s z á m

• A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/ 1996. (VIII. 28.) NM rendelet módosítása és új koncepciója. A javaslat várhatóan az első félévben kerül előterjesztésre. (Megjegyzésként: a hatálybalépésének várható idő­pontja – az eddigi jogalkotási gyakorlat figyelembevételével – megjósolhatatlan.) • Tájékoztatás hangzott el az április 28-i munkabalesetben elhunytak emléknapja alkalmából tartandó eseményekről megemlékezésekről.

Megkezdődött az Európa egészére kiterjedő kampány a fenntartható munkavégzés és a mindenki számára elérhető egészséges időskor előmozdításáért Az Európai Bizottság és az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) a holland EUelnökséggel együttműködésben április 15-én Brüsszelben útnak indította a következő kétéves, Európa egészére kiterjedő kampányt, amely ezen a területen a világ legnagyobb kampánya: „Egészséges munkahelyet minden ­életkorban!” Az idősödő munkaerő összefüggésében a fenntartható munkavégzést, a munkahelyi biztonságot és az egészségvédelmet középpontba állító kampány arra hívja fel a figyelmet, hogy napjaink fiatal munkavállalói a jövő idősebb dolgozói lesznek.

A megjelent szabvány az MSZ 2040:1995 Egészségügyi intézmények villamos berendezéseinek létesítése című szabványt helyettesíti, amely 2015. január 1-ig volt ér­ vényben.

A gyógyászati helyeken biztosítani kell a gyógyászati villamos készülékek hatásainak kitett páciensek biztonságát, ezért a részletes biztonsági követelményeket minden tevékenységre és funkcióra nézve külön-külön kell meghatározni, illetve mérlegelni. A biztonság a villamos hálózat előírás szerinti szerelésével, ellenőrzésével és a hozzá csatlakoztatott gyógyászati villamos készülék biztonságos működésével, valamint ezek karbantartásával érhető el. A  gyógyászati villamos készülékek alkalmazása intenzív ápolásnak alávetett betegeken, az egészségügyi létesítményekben kiépített villamos hálózatok és berendezések kiemelt megbízhatóságát és biztonságát követeli meg. Az MSZ HD 60364-7-710 követelményei kiegészítik, módosítják vagy helyettesítik az MSZ HD 60364 szabvány­ sorozat 1–6-ig terjedő részeinek egyes általános követel­ ményeit. Ezek a követelmények általában kórházakra, magánklinikákra, orvosi és fogorvosi rendelőkre, egészségügyi központokra és az egészségügyi létesítményekre vonatkoznak. A gyógyászati villamos készülékek alapvető biztonságára és lényeges működésére vonatkozó általános követelményeket az MSZ EN 60601-1:2015 tartalmazza.

A kampánynak négy célkitűzése van: • a fenntartható munkavégzés és az egészséges időskor támogatása már a munkavállalók pályafutásának kezdetétől, • annak kiemelése, hogy a kockázatmegelőzés a teljes pályafutás során fontos, • a munkaadók és a munkavállalók (a kis- és középvállalkozásokat is beleértve) információkkal és eszközökkel való ellátása a munkahelyi biztonságnak és egészségvédelemnek az idősödő munkaerővel összefüggő kezeléséhez; • az információk és a bevált gyakorlatok megosztásának elősegítése.

Kisfeszültségű villamos berendezések létesítése gyógyászati helyeken A Magyar Szabványügyi Testület 2016. április 1-jén közzétette az MSZ HD 60364-7-710:2012 Kisfeszültségű villamos berendezések. 7–710. rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Gyógyászati helyek (IEC 60364-7-710:2002, módosítva) magyar nyelvű változatát.

Jogszabályok Megjelent jogszabályok 58/2016. (III. 25.) Korm. rendelet a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: 2016. 03. 26. 7/2016. (III. 30.) EMMI rendelet egyes egészségügyi, gyógyszerészeti tárgyú, valamint gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos miniszteri rendeletek módosításáról Hatályos: 2016. 03. 31., 2016. 04. 01. Módosítás: 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről Hatályos: 2016. 03. 31.

6

|

2 0 1 6 . m á j u s , X I V. é v f o l y a m 5 . s z á m     E - M u n k a v é d e l e m

71/2016. (III. 31.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: 2016. 03. 31. 20 órától. 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről Hatályos: 2016. 05. 05. Hatályon kívül helyezés: 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 26/2016. (IV. 11.) FM rendelet a faanyag kereskedelmi lánc felügyeletével kapcsolatos bejelentés, nyilvántartás és ellenőrzés részletes szabályairól Hatályos: 2016. 04. 27., 2016. 07. 01. 27/2016. (IV. 11.) FM rendelet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet, valamint az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet nyilvántartásba vételének és nyilvántartásból való törlésének, továbbképzésének, szolgálati tevékenységének részletes szabályairól, valamint az erdészeti hatósági és igazgatási feladatokat ellátó személyek szolgálati tevékenységének egyes szabályairól szóló 71/2010. (V. 13.) FVM rendelet módosításáról Hatályos: 2016. 07. 01. 2016. évi XIII. törvény az uniós vámjog végrehajtásáról Hatályos: 2016. 04. 12., 2016. 05. 01., 2019. 05. 01.

Módosítás: 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről 2016. évi XXIII. törvény a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzésre vonatkozó egyes törvények módosításáról Hatályos: 2016. 04. 16. Módosítás: 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről Hatályon kívül helyezés: 2014. évi CII. törvény a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról 53/2015. (III. 17.) Korm. rendelet a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzési tilalomtól eltérő nyitva tartás engedélyezésének feltételeiről 2016. évi XXVI. törvény az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról Hatályos: 2016. 05. 01. Módosítás: 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről

Szabványok Munkabiztonságot/tűzvédelmet érintő nemzeti szabványok közzététele a Szabványügyi Közlöny 2016. áprilisi száma alapján A szabványok és a szabványkiadványok szerzői jogi védelem alatt állnak. A szabványok és a szabványkiadványok szövegének felhatalmazás nélküli másolása, sokszorosítása, illetve a szerzői jogok bármilyen módon való megsértése jogszabálysértő magatartás, amelynek összes következményét a jogsértést elkövetőnek kell viselnie.

FIGYELEM!

A szürke mezőben lévő szabványok angol nyelven kerültek kiadásra

Az idegen nyelvű szabvány magyar nyelvű változata nem egyszerűen a forrásszabvány fordítása, hanem a fordítás alapján a szabvány magyar nyelvi értelmezésével a forrásszabvány tartalmát pontosan visszaadó, azzal azonos, a magyar szabványrendszerbe és a jogszabályi környezetbe illesztett magyar nemzeti szabvány.

1. MSZ EN

54-1:2011

Tűzjelző berendezések. 1. rész: Bevezetés

2. MSZ EN

1089-3:2011

Szállítható gázpalackok. A gázpalackok megjelölése (az LPG kivételével). 3. rész: Színjelölés

3. MSZ EN

12464-1:2012

Fény és világítás. Munkahelyi világítás. 1. rész: Belső téri munkahelyek

4. MSZ EN

15000:2009

Ipari targoncák biztonsága. Változtatható kinyúlású gépi hajtású targoncák. A hosszirányú terhelőnyomaték-jelző és - határoló előírásai, műszaki és vizsgálati követelményei

7 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 6 . m á j u s , X I V. é v f o l y a m 5 . s z á m

5. MSZ EN

16307-5:2013

Ipari targoncák. Biztonsági követelmények és igazolásuk. 5. rész: Gyalogkíséretű targoncák kiegészítő követelményei

6. MSZ EN

16307-6:2014

Ipari targoncák. Biztonsági követelmények és igazolásuk. 6. rész: Teher- és személy­szállító targoncák kiegészítő követelményei

7. MSZ EN ISO 3691-5:2016

Ipari targoncák. Biztonsági követelmények és igazolásuk. 5. rész: Gyalogkíséretű targoncák – Az MSZ EN ISO 3691-5:2014 helyett –

8. MSZ EN ISO 3691-6:2016

Ipari targoncák. Biztonsági követelmények és igazolásuk. 6. rész: Teher- és személyszállító targoncák – Az MSZ EN ISO 3691-6:2013 helyett –

9. MSZ EN

16736:2016

Vegyszerek egészségügyi kockázatának felmérése. A képzési szolgáltatásnyújtás követelményei

10. MSZ EN

455452:2013+A1:2016

Vasúti alkalmazások. Vasúti járművek tűz elleni védelme. 2. rész: Anyagok és részegységek tűzállósági követelményei – Az MSZ EN 45545-2:2013 helyett –

11. MSZ EN

455455:2013+A1:2016

Vasúti alkalmazások. Vasúti járművek tűzvédelme. 5. rész: Villamos járművek tűzvédelmi követelményei, ideértve a trolibuszokat, sínautóbuszokat és mágneses lebegtetésű járműveket – Az MSZ EN 45545-5:2013 helyett –

12. MSZ EN ISO 1938-1:2016

Termékek geometriai követelményei (GPS). Méretellenőrző eszközök. 1. rész: Hosszméretek egyszerű határidomszerei

13. MSZ EN ISO 6218:2016

Belvízi hajók. A kötéllel összekapcsolt tolt kötelékek és hajók kézi és gépi működtetésű kötélfeszítő berendezései. Biztonsági követelmények és fő méretek – Az MSZ EN ISO 6218:2005 helyett –

14. MSZ EN ISO 14123-1:2016

Gépek biztonsága. A gépek veszélyesanyag-kibocsátására visszavezethető egészségkockázatok csökkentése. 1. rész: Alapelvek és a gépgyártókra vonatkozó előírások – Az MSZ EN 626-1:1994+A1:2008 helyett –

15. MSZ EN ISO 18541-4:2016

Közúti járművek. A járműjavítási és -karbantartási információk szabványosított elérhetősége (RMI). 4. rész: Megfelelőségi vizsgálat

Egy munkabaleset tanulságai Beomlott a munkagödör 1. A munkabaleset előzményei, tényállás A csatornázási program keretében az egyik önkormányzat területén mintegy 8,5 km hosszúságú csatorna kiépítésére kiírt pályázatot Ny. Cs. É. Kft. nyerte el. Korábbi kapcsolatrendszerük alapján a gépi földmunkát O. I. T. Kft., míg a kézi földmunkát és a csatorna fektetését Z. S. egyéni vállalkozó végezte négy munkavállalójával. A csatorna lefektetéséhez szükséges munkagödör kialakításának a gépi földmunkáit egy CAT (Caterpillar 428 D 4×4) típusú gumi­kerekes árokásó-homlokrakodó földmunkagéppel végezte az O. I. T. Kft. A munkafolyamat összehangolása és a munkagödör dúcolatának kialakítása a fővállalkozó, Ny. Cs. É. Kft. feladata volt. A baleset napján a fővállalkozó munkairányítója T. K., a gépi fölmunkát végző kivitelező Kft. gépkezelője G. L., valamint az egyéni vállalkozó (mint munkáltató) és munka­

vállalói M. I., D. A., P. T. és F. T. végezték a csatornaépítéshez kapcsolódó feladatokat. Az O. I. T. Kft. a CAT földmunkagéppel kiemelte a munka­gödröt. A földmunkagép a munkagödör hosszanti végénél, annak a hossztengelyében állva, kitalpalva végezte a föld kitermelését. A munkagödör kitermelését követően, annak aljára kerültek elhelyezésre a d = 300 mm átmérőjű műanyag csatornacsövek, amelyek fölé elhelyezésre került a rendelkezésre álló 1 db dúckeret. A fővállalkozó munkairányítójának utasítása alapján az egyéni vállalkozó segédmunkás munkakörben foglalkoztatott két munkavállalója M. I. és D. A., lementek a munkagödörbe, hogy kézzel, illetve kézi földmunkával a lefektetett csatornacsövek szintbeállítását elvégezzék. A nevezett két munkavállaló már kb. 15 perce végezték a munkagödör alján tartózkodva a csatornacső szintbeállítását, amikor váratlanul beomlott a munkagödör egyik (D-i irányú) oldalfala, amely teljesen betemette a dúckeret ezen oldalát és

8

|

2 0 1 6 . m á j u s , X I V. é v f o l y a m 5 . s z á m     E - M u n k a v é d e l e m

vele együtt M. I.-t teljesen, D. A.-t pedig a mellkas alsó részéig. A katasztrófa-elhárítás szakemberei emelték ki a két munkavállalót a homokos talajból. M. I. munkavállalón a mentők nem tudtak segíteni, a helyszínen meghalt, D. A. munkavállaló viszonylag könnyebb, de három napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Hat napot töltött kórházi megfigyelés alatt.

A halálos munkabaleset kivizsgálása kiterjedt a kft.-k által megkötött szerződések tartalmának vizsgálatára is. Megvizsgálták a tervdokumentációt, az építési naplókat, valamint a munkavédelemmel összefüggő dokumentációikat, benne munkaszerződést, az oktatási naplót, a képzettséget igazoló bizonyítványokat, az orvosi vizsgálatok elvégzéséhez kapcsolódó vizsgálati jelentéseket stb.

2. A munkabaleset észlelése, a belső információ

4. A kivizsgálás megállapításai

A munkabalesetnek közvetlen észlelője a fővállalkozó munkairányítója T. K., és a gépi fölmunkát végző kivitelező Kft. gépkezelője G. L. volt. A munkairányító haladéktalanul értesítette a mentőket, a katasztrófa-elhárítást és a Kft. ügyvezetőjét. A munkabalesetet szenvedett munkavállalók munkáltatója – Z. S. egyéni vállalkozó miután utasította P. T.-t és F. T.-t, hogy mentsék a két munkatársukat – értesítette a rendőrséget. A fővállalkozó Kft. ügyvezetője a cég munkavédelmi feladatait ellátó vállalkozóval együtt a baleset helyszínére sietett.

4.1. Személyi tényezők Az egyéni vállalkozó munkavállalói A halálos munkabalesetet szenvedett M. I-t és a munkafolyamatban részt vevő további három munkatársat fél éve foglalkoztatta az egyéni vállalkozó. A munkavállalókkal kötött munkaszerződés határozott munkaidőre – kilenc hónapra – szólt. Mind a négy munkavállalót egyéb egyszerű építőipari besorolású (segédmunkás) FEOR 9329 munkakörben foglalkoztatták minimálbéren. A vizsgálat során megállapításra került, hogy a munkavállalók, benne a halálos munkabalesetet szenvedett M. I., nem vettek részt előzetes munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálaton. A munkáltató a bemutatott oktatási napló szerint formailag eleget tett az Mvt. 55. §-ban foglaltaknak.

Az egyéni vállalkozó munkáltató munkavédelmi szakembert nem foglalkoztatott, a munkavédelmi feladatok ellátásával szakembert a munkabaleset bekövetkezéséig nem bízott meg. A helyszínre érkezett munkavédelmi szakember tájékoztatta Z. S.-t – tekintettel arra, hogy M. I. munkabalesete az Mvt. 87. § 3. pontja szerint súlyos munkabaleset kategó­ riájába tartozik – haladéktalanul értesítse a munkavédelmi hatóságot. A fővállalkozó munkavédelmi szakembere – Z. S. egyéni vállalkozó szóbeli megbízása alapján – elvállalta a munkáltatói feladatkörbe tartozó Mvt. 64. § (4) bek. szerinti balesetvizsgálati tevékenység elvégzését.

3. A munkabaleset kivizsgálása A Megyei Katasztrófavédelmi Kirendeltség szakemberei és a mentők a riasztást követő 15 percen belül a baleset színhelyén voltak és folytatták a két munkavállaló kimentését. A gyors beavatkozás ellenére M. I. életét nem sikerült megmenteni. A rendőrség, a katasztrófavédelem és a munkavédelmi hatóság, valamint a munkavédelmi szolgáltató a helyszínelés során helyszínrajzot, és fényképfelvételeket készített, illetve ténymegállapító jegyzőkönyvben szövegesen rögzítették a helyszínen tapasztaltakat. A tényfeltárás dokumentálását követően a helyszínen megkezdődött a fővállalkozó munkairányítója, T. K., a gépi fölmunkát végző kivitelező Kft. gépkezelője G. L., valamint az egyéni vállalkozó és munkavállalói P. T. és F. T. tanúkénti meghallgatása. D. A. meghallgatására a baleset másnapján a kórházban került sor.

A helyszíni munkát irányító és a földmunkagép-kezelő A vizsgálat során megállapításra került, hogy a fővállalkozó helyszíni munkát irányító munkavállalója, T. K. kőműves szakmunkás-képesítéssel rendelkezik és több mint hat éve mélyépítési munkahelyeken munkairányítói feladatot látott el. Mélyépítéssel kapcsolatos szakirányú szakképesítéssel nem rendelkezik. Előzetes munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálaton részt vett, „alkalmas” minősítést kapott. A földmunkagép kezelője több mint ötéves gyakorlattal rendelkezik, a rábízott munkagépet – Caterpillar 428 D 4×4 – harmadik éve megfelelő (érvényes) képesítéssel vezeti. (Földmunkagép-kezelő OKJ 01003104) 4.2. Egyéni védőeszköz A halálos munkabalesetet szenvedett munkavállaló a baleset pillanatában: • utcai „edzőcipőt”, • ismeretlen származású munkanadrágot és munkakabátot, • pamutinget és alatta pólót viselt. A munkáltató munkavédelmi kockázatértékelésen alapuló egyéni védőeszköz-juttatási renddel nem rendelkezett. Az egyéni vállalkozó munkáltató a fővállalkozó munkavédelmi szakemberének instrukciója alapján a munkavállalók részére csak védősisakot, kesztyűt biztosított. 4.3. Munkaeszközök A munkabalesetet szenvedett munkavállalók csak kéziszerszámot (rövid nyelű kislapátot, kőműves kalapácsot, kőműves kanalat stb.), szintező eszközöket használtak. 9

E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 6 . m á j u s , X I V. é v f o l y a m 5 . s z á m

A munkagödörbe történő lejutáshoz a fővállalkozó által biztosított 423 mm szélességű 14 fokos – MSZ EN 131 szabványnak megfelelő – támasztólétrát vettek igénybe. A balesetvizsgálat során – bár a baleset bekövetkezésében sem közvetlen, sem közvetett szerepe a földmunkagépnek nem volt – a munkavédelmi hatóság részletesen megvizsgálta a Caterpillar 428 D 4×4 típusú gumikerekes árokásóhomlokrakodó földmunkagépet. A földmunkagépet a gépkönyvi adatok szerint 2005-ben gyártották. A fővállalkozó a 100 Le (74 kW) teljesítményű földmunkagépet a baleset előtt három éve vásárolta újszerű állapotban. Megállapításra került, hogy a földmunkagép általános műszaki állapota, biztonsági berendezéseinek megléte és működése megfelel a követelményeknek. 4.4. Munkakörnyezet A rakodási munkaterületen a munkabaleset időpontjában +20-22 °C fok volt. Csapadék a területen hetek óta nem volt. A napsugárzást bárányfelhők szűrték.

5. A tevékenységgel összefüggésben megállapított hiányosságok 5.1. Munkáltató Az egyéni vállalkozó munkáltató figyelmen kívül hagy­ ta a tervdokumentációban foglaltakat, nem követelte meg a munkagödörben történő biztonságos munkavégzés feltételeinek kialakítását a fővállalkozótól, melyet a szerződés is tartalmazott. 5.2. A balesetet szenvedett munkavállalók A halálos munkabalesetet elszenvedett munkavállaló és munkatársa nem mérte fel annak veszélyét, hogy a csak fél mélységben kialakított dúcolat mellett a munkaárok fala beomolhat.

A munkabaleset helyén a kitermelt függőleges falú munkagödör kb. 80 cm széles, 5,00 méter hosszú és 4,00 méter mély volt. A talajrétegződés a munkagödör helyén: 40-50 cm feltöltés, alatta agyagos és 1,50 méter alatt homokos talaj volt. A munkagödörből kitermelt földet a talajszinten, a gödör két oldalától kb. 1,00 méterre halmozták fel.

5.3. A munkabaleset bekövetkezésében szerepet játszó irányítást végző Annak ellenére, hogy a baleset napját megelőzően a munka­ gödör gépi kiemelése közben, a még dúcolatlan munkagödör szélével párhuzamosan – korábban – lefektetett gázvezeték mellett a gödör oldalfala beomlott, a földkitermelést tovább folytatták, T. K. nem gondoskodott a megfelelő dúcolat kialakításáról. A földmunkák biztonságtechnikai és egészségvédelmi követelményeit talajmechanikai vizsgálati adatok alapján megtervezték, de azt a kivitelezés során figyelmen kívül hagyták.

A munkagödör dúcolásához egyetlen acél anyagú, gyári dúckeret állt rendelkezésre a helyszínen, amely két 275 cm hosszú és 180 cm magas acéltáblából és azok 75 cm-es távolságát biztosító, négy vízszintes távtartóból állt.

Megszegték az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet III. fejezet alábbi pontjaiban foglaltakat:

Megállapításra került, hogy a munkaárok szélessége nem volt optimális. Szakirodalmi adatok szerint a munkaárok minimális szélessége a következő összefüggés alapján határozható meg: SZ = D csőátmérő + 0,7 m. Jelen esetben ez 0,3 m + 0,7 m azaz 1 m, ami 0,2 méterrel kevesebb az optimálisnál. (Sajnálatos módon a beomló anyag mennyisége akkora volt, hogy a betemetés mértékét a munkagödör szélessége nem befolyásolta.)

„10.1.8. A dúcolás olyan legyen, hogy a kidúcolt földtömeg vagy építmény állékonyságát és a munkahelyeken dolgozók testi épségét védje, valamint a munkaterületről a kitermelt anyag eltávolítható, és a kidúcolt munkatérben a munka el­ végezhető legyen. 10.1.12. A dúcolás mögött képződött üregeket vagy kagylósodást kitöltéssel meg kell szüntetni. 10.1.13. A dúcolt munkagödör (munkaárok) mélyítését a talaj minőségétől függően, de tömör talajban legalább 1,0 méterenként, nem állékony talajban legalább 0,5 méterenként a dúcolással követni kell.”

Megállapításra került, hogy az elhelyezett 275×180-as előre gyártott dúcolat nem volt elegendő a 4 m mély munkaárokban történő munkavégzés biztonságának megvalósításához. A vizsgálat megállapította azt is, hogy egy azonos méretű dúcolatot a fővállalkozó előző nap elszállította egy másik munkaterületre. 4.5. Egyéb dokumentációk A munkáltató a munkavédelemhez kapcsolódó dokumentációt bemutatni nem tudott. A csatornaépítéssel kapcsolatos tervdokumentáció egyértelműen tartalmazta a munkagödör dúcolásával kapcsolatos követelményeket, az előre gyártott dúcolat elhelyezésének módját is.

6. A munkabaleset okláncolata Szennyvízhálózat építése • A 4 m mély munkagödör dúcolása csak részben történt meg. • A szennyvízvezeték lejt viszonyainak pontos beállításához két munkavállaló a munkaárokba leereszkedik. • A beszállás után negyed órával M. I. görnyedt testhelyzetben a 300 mm átmérőjű cső alatt a földet kéziszerszámmal egyengeti.

10

|

2 0 1 6 . m á j u s , X I V. é v f o l y a m 5 . s z á m     E - M u n k a v é d e l e m

• A munkagödör oldala beomlik, a homok M. I-t teljesen, D. A-t félig betemette. • M. I. a helyszínen életét veszítette, D. A. könnyebb sérüléseket szenvedett.

7. A munkáltatók intézkedése a hasonló munkabaleset megelőzése érdekében

9. A munkabalesethez kapcsolható munkabaleseti jegyzőkönyv „E” blokkjának helyes kitöltése (A NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának 2013.07.02-i tájékoztatásában foglaltak figyelembevételével)

• A munkafolyamat azonnali felfüggesztése. • Szerződéskötés munkavédelmi szakemberrel az Mvt.-ben meghatározott feladatok ellátása érdekében

8. A munkavédelmi hatóság intézkedései • A vizsgálat alapján határozatban kötelezi a munkáltatót a feltárt hiányosságok felszámolására. • Munkavédelmi bírság kiszabása a fővállalkozó Ny. Cs. É. Kft-vel és Z. S. egyéni vállalkozóval szemben.

Olvasóink kérdezték Melyek a személyi feltételei a munkavédelmi oktatásnak és milyen időszakonként kell megismételni? A munkavédelmi oktatással kapcsolatban általános előírásként a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) a következőket írja elő: „55. § (1) A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló a) munkába álláskor, b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés köve­ telményeinek változásakor, c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzem­ be helyezésekor, d) új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendel­ kezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munka­ végzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szük­ séges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén idő­ szakonként – a megváltozott vagy új kockázatokat, megelő­ zési intézkedéseket is figyelembe véve – meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni. (2) Az (1) bekezdésben előírt ismeretek megszerzéséig a mun­ kavállaló önállóan nem foglalkoztatható.”

Megjegyzés  7.1. 4 Alkalmatlan, rendeltetésszerűen használták (kevés volt az egy dúcanyag) 7.5. 7 Szükséges, de nem volt (szükséges lett volna még egy a tervben jelölt előre gyártott dúcolatot beépíteni)

Az Mvt. előírása alapján a munkavédelmi oktatás meg­ tartása nem minősül munkabiztonsági szaktevékenység­ nek, ezért az oktatást végző személynek nem szükséges munkavédelmi szakképesítéssel rendelkeznie.

Egyéb, munkavédelmi tartalmú jogszabályok a tevékenység, anyag, eszköz veszélyességének, specialitásának függvényében a munkavédelmi oktatással kapcsolatos általános Mvt.előíráson túl további előírásokat is tartalmaz(hat)nak, szigo­ ríthatják az abban foglaltakat. Bővít(het)ik, illetve konkrétan meghatároz(hat)ják, hogy mikor szükséges munkavédel­ mi oktatást tartani és rendelkez(het)nek az ismételt oktatás időszakosságáról, valamint a személyi feltételekről is. Példaként említhető a 17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelet 3. számú mellékletében szereplő Gépjárműjavítás Biz­ tonsági Szabályzata, mely szerint: „4.1. Gépjárműfenntartó tevékenységet csak az a munkavál­ laló végezhet, aki − az előírt szakmai személyi feltételeknek megfelel, − egészségileg alkalmas és foglalkoztathatóságát egyéb jogsza­ bály nem tiltja, − a végzendő munkáról elegendő és megfelelő tartalmú mun­ kavédelmi oktatásban részesült. 4.2. A gépjárműfenntartó tevékenységet végző munkavállaló­ kat a veszély jellegétől függően munkavédelmi és egészség­ ügyi ismeretekből a munkáltató belső utasítása szerinti időszakonként, de legalább évente egy alkalommal ismét­ lődő oktatásban kell részesíteni.” 11

E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 6 . m á j u s , X I V. é v f o l y a m 5 . s z á m

Gyártó cégek regisztrálási kötelezettsége Azon cégeknek, amelyek évi 1–100 tonna mennyiségű ­vegyi anyagot gyártanak vagy importálnak, legkésőbb 2018. május 31-ig regisztrálniuk kell az Európai Vegyianyag-ügynökségnél (ECHA). A regisztrációk végrehajtására már most érdemes elkezdeni felkészülni, hiszen ha nem áll rendelkezésre információ a vegyi anyag veszélyes tulajdonságaival kapcsolatban, azokat be kell szerezni és a biztonsági adatlapokat át kell dolgozni. Még több feladat vár azokra a vállalatokra, ahol a vegyi anyag gyártott vagy importált mennyisége meghaladja az évi 10 tonnát. Nekik az összegyűjtött információk alapján fel kell mérniük a munkavállalók és fogyasztók egészségére, valamint a környezetre gyakorolt veszélyeket is, továbbá kockázatkezelési intézkedési tervet kell összeállítaniuk. Kiadónk új szakmai folyóiratában minden, a veszélyes anyagokkal és keverékekkel kapcsolatos előírást feldolgoz! A kéthavonta, 24 oldalon megjelenő elektronikus szaklapunk témái: • A veszélyes anyagok és keverékek szállítása, kezelése, raktározása és felhasználása • Az ADR, a REACH és a CLP közérthető, gyakorlati példákon keresztül végigvezetett magyarázata • Veszélyes anyagokkal kapcsolatos szabályok jelenleg hatályos előírásai, a hazai és nemzetközi jogszabályi környezet változásai • A veszélyes anyagokat, illetve keverékeket szállító, gyártó és felhasználó cégekre vonatkozó előírások, a raktározás speciális előírásai és a foglalkozás-egészségügyi szabályok. A részletekért látogasson el honlapunkra: www.veszelyesanyagokszaklap.hu

Az E-Munkavédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkavédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alapján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében sze­ mélyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-Munkavédelem XIV. évfolyam, ötödik szám, 2016. május Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.munkavedelemszaklap.hu Tördelés: M. C. Direct Kft. Nyomdai kivitelezés: Stanctechnik Kft.