E-munkavédelem. Szakmai folyóirat. Tartalom december XIV. évfolyam 12. szám

2016. december  |  XIV. évfolyam  12. szám

E-munkavédelem Szakmai folyóirat

Tartalom Munkabiztonság

• A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása • A 2017. évi munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési irányelvek és hatósági ellenőrzési terv

A hónap témája

• 1581/2016. (X. 25.) kormányhatározat a munkavédelem nemzeti politikájáról

Rövid hírek, tájékoztatók

• Jelentős kormánydöntések a fővárosi vasúti közlekedés fejlesztésében

Jogszabályok Szabványhírek Egy munkabaleset tanulságai • Darugém átszerelése

Tisztelt Előfizetőnk!

Ajánló az optimum tartalomból

Az online szolgáltatás egyedi jelszóval érhető el a www.munkavedelemszaklap.hu weboldalon!

Iratminták a munkavédelmi képviselő-választás lebonyolításához:

A jelszavakat e-mailben küldtük el, illetve azok kérhetők az Ügyfélszolgálattól is.

– Szavazólap – Felhívás választásra – Tájékoztató a szavazásról – A szavazatszedő bizottság jegyzőkönyve – A választási bizottság jegyzőkönyve

Ügyfélszolgálat Tel.: 06 (1) 273-2090 E-mail: [email protected]

Szerző: Kálmán László A kézirat lezárásának dátuma: 2016. november 24.

Munkabiztonság A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása A központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes költségvetési szervek feladatainak átadásáról szóló 2016. évi CIV. törvény – több törvény módosítása mellett – módosította a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényt is. Az Mvt. a következő 85. §-sal egészült ki: „85. § A munkavédelmi hatóság által hozott elsőfokú döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek.” Az Mvt. 81/A. § (1) bekezdésében a „munkavédelmi hatóság vezetője” szövegrész helyébe a „foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter” szöveg lépett.

A módosítás alapján megszűnt a munkavédelmi hatóság által hozott elsőfokú döntéssel szembeni fellebbezési lehetőség. Várhatóan a munkavédelmi hatóság a döntésében fogja közölni a jogorvoslat lehetőségét.

A 2017. évi munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési irányelvek és hatósági ellenőrzési terv A www.ommf.gov.hu honlapon megjelent a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye a 2017. évi munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési irányelvekről és az országos hatósági ellenőrzési tervről, amelynek fontosnak ítélt tartalmi részeit, munkavédelmi vonzatait röviden ismertetjük.

Az iratmintákat optimum előfizetőink letölthetik a www.munkavedelemszaklap.hu weboldalról.

1. A 2017. évi munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési irányelvekből Kiemelt ellenőrzési és vizsgálati célok • Az előzetes bejelentéssel végzett és elsősorban a nagy létszámú munkavállalót foglalkoztató munkavállalók gyakoribb és tartalmában részletesebb ellenőrzése. • A munkavédelmi hatósági ellenőrzések a munkavédelmi és munkaegészségügyi követelmények vizsgálatára egyaránt terjedjen ki. • Több munkahelyi ellenőrzésre kerüljön sor, ahol veszélyes munkaeszközt, technológiát alkalmaznak, zajos munkakörnyezetben, veszélyes, rákkeltő vagy mutagén anyagokkal dolgoznak, biológiai kóroki tényezők jelenlétével járó tevékenységet folytatnak. • A kiemelt védelemre szoruló munkavállalók (fiatalkorúak, megváltozott munkaképességűek, stb.) munkáltatási körülményeinek fokozottabb vizsgálata. Az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök, szakmák, ágazatok • Az ellenőrző hatóságok fordítsanak fokozott figyelmet a különösen veszélyes foglalkoztatási ágazatok munkavédelmi ellenőrzésére, mint az építőipar, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a bányászat és az egészségügy. • A munkavédelmi oktatások tartalmi vizsgálatát a helyszíni ellenőrzésen tapasztaltak alapján, elsősorban szabálytalan munkavégzés esetén kiemelten szükséges ellenőrizni. • Az építőipari kivitelezési tevékenységek valamint a kereskedelmi tevékenységek célvizsgálatának elvégzésével kell a figyelmet ráirányítani az ágazat legsúlyosabb veszélyforrásaira, a munkabaleseti helyzet javítására. • A munkavédelmi ellenőrzést végző hatóságok az illetékességi területük gazdasági szerkezete, munkabaleseti helyzete és az ellenőrzési tapasztalataik figyelembevétele alapján tartsanak saját tervezésű célvizsgálatot az indokolt tevékenység, szakma vagy ágazat munkavédelmi ellenőrzésére.

2 2 0 1 6 . d e c e m b e r , X I V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

2. A 2017. évi munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzésre vonatkozó országos hatósági ellenőrzési tervből 2017. II. negyedév: Építőipari kivitelezési tevékenységek célvizsgálata • A célvizsgálat indokolása: A szabálytalan munkavégzés ­miatt bekövetkezett balesetek aránya a legmagasabb volt az ágazatok között. A célvizsgálat további szakmai indoka, hogy az építési munkák során jelentős egészségkárosító kockázatokkal is számolni kell. • Az ellenőrzéssel érintett kötelezettséget előíró jogszabályhely (vonatkozó jogszabály): Az általános munkavédelmi előírások, szabályzatok és az építőiparhoz kapcsolódó szabványok. • A lefolytatni tervezett ellenőrzések száma: A célvizsgálat idő­tartama alatt a munkavédelmi feladatot ellátó kor­ mány­­tisztviselőnként 10 munkáltató. • Az ellenőrzések döntően a munkavállalókat érintő veszélyforrások vizsgálatára terjednek ki. 2017. IV. negyedév: Kereskedelmi ágazat célvizsgálata • A célvizsgálat indoklása: Az ágazat foglalkoztatja a legtöbb munkavállalót. A kiskereskedelmi ágazatban következett be a legtöbb baleset. • Az ellenőrzéssel érintett kötelezettséget előíró jogszabályhely (vonatkozó jogszabály): Az általános munkavédelmi előírások, szabályzatok és a kapcsolódó szabványok. • A lefolytatni tervezett ellenőrzések száma: A célvizsgálat időtartama alatt a munkavédelmi feladatot ellátó kor­ mány­tisztviselőnként 10 munkáltató. • Az ellenőrzések döntően a munkavállalókat érintő veszélyforrások vizsgálatára terjed ki. 2017. III–IV.negyedév: Megváltozott munkaképességű munkavállalók munkakörülményeinek célvizsgálata • A célvizsgálat indoklása: A figyelem ráirányítása a célcsoport munkavállalóinak speciális munkavédelmi szükségleteire, adatok gyűjtése a jelenlegi helyzetről. • A lefolytatni tervezett ellenőrzések száma: A felmérés időtartama alatt minden ellenőrzött munkáltatónál. Megjegyzés Az országos hatósági ellenőrzési tervből látható, hogy: • két ágazat célvizsgálatára kerül sor, várhatóan számos munkáltatót érintően, mindkét területen a cél a balesetek gyakoriságának és súlyosságának csökkentése, és az építőipar területén a munkaeszközök műszaki, biztonsági állapotának, használatának ellenőrzése; • a kormányhivatalok várhatóan nagyobb számban tartanak „saját kijelölésük alapján” ellenőrzéseket, jobban figyelembe veszik majd a területen lévő munkáltatók tevékenységének veszélyességét, a bekövetkezett munkabalesetek gyakoriságát, súlyosságát.

Az országos célvizsgálatok lefolytatásához az NGM Munka­ felügyeleti Főosztály vizsgálati szempontrendszert ad ki a munkavédelmi hatóság részére, amelyet a honlapján meg­

jelentet. Célszerű figyelemmel kísérni, mert jelentős segítséget nyújthat a munkáltatók részére az ellenőrzésre való felkészülésük során.

A hónap témája 1581/2016. (X. 25.) kormányhatározat a munkavédelem nemzeti politikájáról „A Kormány a munkakörülmények fejlesztése, a munkabalese­ tek és foglalkozási megbetegedések megelőzése érdekében a mun­ kavédelem nemzeti politikáját megtárgyalta és jóváhagyta. Ennek megfelelően a Kormány a munkavédelemre vonatkozó állami feladat ellátásának keretében felhívja a nemzetgazda­sági minisztert, hogy a Kormány honlapján tegye közzé a jóvá­ hagyott dokumentumot. Felelős: nemzetgazdasági miniszter Határidő: azonnal” A kormányhatározatban foglaltaknak megfelelően a Nem­ zetgazdasági Minisztérium honlapján olvasható a Munka­ védelem Nemzeti Politikája (a továbbiakban: MNP). Összhangban az EU aktuális, a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos 2014–2020 közötti stratégiájával – melyet a tagállamoknak figyelembe kell venniük –, az MNP 2016-tól 2022-ig terjedő időszakra határozza meg a hazai munkavédelem prioritásait.

Az MNP célja, hogy: • az intézkedések által elérhető eredmények járuljanak hozzá a munkavédelem fejlesztéséhez, valamint a munkavállalók munkavégző képességének megőrzéséhez, az egészség és a biztonság fenntartásához és az egészségben eltöltött életévek növeléséhez; • a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok csökkenjenek, mivel a munkából való kiesés, a gyógykezelés, a rehabilitáció kiadásai a munkavédelem fejlesztésébe történő befektetéseknél jóval magasabbak; • további cél, hogy a munkavédelem fejlesztése a munkakörülmények javításán keresztül járuljon hozzá a termelékenység, a versenyképesség és a társadalom eltartó képességének növekedéséhez, valamint a munkaerő minőségi megtartásához. Az MNP számos feladatot határoz meg, amelyek hosszú távon meghatározzák azokat az intézkedéseket, amelyek a célok elérését teszik lehetővé, szolgálják, éppen ezért a Munka­ védelmi Nemzeti Politikát teljes terjedelemben közöljük. 1. A vállalkozások versenyképességének fejlesztése 1.1. A munkavédelmi feladatokat támogató ingyenes online eszközök bevezetésének támogatása • Az Európai Unió aktuális stratégájában kiemelt cél, hogy a kis- és középvállalkozások minél inkább képessé válja-

3 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 6 . d e c e m b e r , X I V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m

nak hatékony és valós kockázatmegelőzési intézkedések alkalmazására. Különösen a mikro-, kis- és középvállalkozásoknál szükséges a munkakörülmények fejlesztésének elősegítése versenyképességük javítása céljából.

1.2. Hatékony munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszer kialakításának ösztönzése • Az irányítási rendszer magában foglalja a szervezeti felépítést, a tervezési tevékenységeket, a felelősségeket, a kialakult gyakorlatot, az eljárásokat, folyamatokat és mindazon erőforrásokat, melyek a munkáltató (szervezet) egészségvédelmi és biztonsági politikájának fejlesztéséhez, megvalósításához, eléréséhez, átvizsgálásához és fenntartásához szükségesek. 1.3. A jól bevált gyakorlatok ismertetése, cseréjének ösztönzése • A vállalkozások gyakran megosztják a munkavédelmi célú fejlesztési eredményeiket, ezek terjesztése konferenciák, kiadványok, sajtó megjelenés útján vagy online módon hozzásegítik a kisebb, tapasztalatlanabb vagy kezdő vállalkozásokat saját munkakörülményeik fejlesztéséhez. 1.4. A társadalombiztosítás baleset-biztosítási ágának kialakításáról koncepció kidolgozása • A társadalombiztosítás egyes elemeivel összhangban az önálló baleset-biztosítási ágazat bevezetésére vonatkozó részletes javaslat, koncepció, mely révén javulhatnak a munkakörülmények, csökkenhet a munkahelyi balesetek, foglalkozási megbetegedések száma. 2. A munkavállalók munkavégző képességének megőrzése 2.1. A pszichoszociális kockázatokra visszavezethető munkahelyi hiányzások csökkentése • A pszichoszociális kockázatok felismerését, megelőzését, illetve csökkentését (megoldását) biztosító kutatások ösztönzésével, az eredmények közzétételével és a munkáltatók által használható módszerek kidolgozásával, a jó gyakorlat közzétételével a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések előfordulásának csökkenését kell elérni. 2.2. A foglalkozási eredetű mozgásszervi megbetegedések és daganatos megbetegedések foglalkozási eredetének megítélésére irányuló kutatások ösztönzése és a kutatási eredmények népszerűsítése • A foglalkozási eredetű mozgásszervi megbetegedések és a rákkeltő ágensek (veszélyes anyagok és keverékek, fizikai tényezők) okozta expozíciók azonosítását, valamint a daganatos eredetű halálozási okok felismerését célzó kutatásokat ösztönözni szükséges, az eredményeket minél szélesebb körben meg kell osztani. 2.3. Új ergonómiai módszerek kidolgozásának ösztönzése és támogatása • A munkavégző képesség megőrzése érdekében a munkában töltött életévek szükségszerű emelése, valamint ko-

runk fejlődésével együtt járó új típusú megterhelések hatásai miatt az egészségkárosító hatások csökkentése elengedhetetlen. Mindezek mellett a már meglévő, ismert és kidolgozott módszerek közzététele és megismertetése szükséges. 3. Munkavédelmi képzés, oktatás 3.1. A munkavédelmi szakemberek kötelező továbbképzési rendszerének kidolgozása • A szakemberek ismereteinek naprakészségén, minőségén múlik a megelőzés hatékonysága, ezért szükségszerű az ismeretek folyamatos szinten tartása és fejlesztése. A jogszabályok változásai, a műszaki-technikai fejlődés indokolja a munkavédelmi szakmai feladatok hosszú távon is magas színvonalú ellátását. Mindezekre tekintettel szükséges kidolgozni a (már végzett) munkavédelmi szakemberek kötelező rendszeres továbbképzését, mégpedig oly módon, hogy a továbbképzésen való eredményes részvétel feltétele legyen a foglalkozás folytatásának.

• Kapcsolódik mindez további fejlesztéshez, a „Kutatás, fejlesztés” 5.4. pontja szerint tervezett szolgáltatói adatbázis létrehozásához. 3.2. A munkavédelemre a munkahelyek kémiai biztonságára vonatkozó ismeretek bővítése az oktatásban • Célja a megelőzés-tudatos szemlélet formálása. Ágazatonként és ezen belül szakmánként szükséges megalapozni a munkavédelmi képzések és oktatások alapanyagait. A szakmai anyagok mellett módszertani útmutatóknak, segédanyagoknak kell támogatni a képzést végző pedagógusokat, szakembereket, hogy megfelelő ismeretek alapján végezhessék munkájukat („tanítsd a tanítót!”). 3.3. A sérülékeny csoportba tartozó, valamint az atipikus foglalkoztatási formákkal érintett munkavállalókat érintő foglalkozási kockázatok csökkentése • A fiatal és az idősödő munkavállalók, a nők, a megváltozott munkaképességűek, az alkalmi munkavállalók, közmunkások vagy a távmunkát végzők biztonságát nem veszélyeztető és egészségét nem károsító munkakörülmények kialakítására vonatkozó ismeretanyag összeállítása és célzott eljuttatása az érintett munkáltatókhoz. Kapcsolódik a kutatás, fejlesztés 5.3. pontjához. 4. Tájékoztatás, kommunikáció 4.1. A biztonságos és egészséget nem veszélyeztető foglalkoztatást segítő tájékoztatók és kiadványok készítése • Az állam szolgáltató szerepét szükséges tovább erősíteni, a munkakörülmények javítását célzó útmutatók összeállításával, figyelemfelkeltő kiadványok készítésével. Ezen tájékoztató anyagokat közérthető módon (pl.: internetes megjelenítéssel, sajtó útján, konferenciákon keresztül) el

4 2 0 1 6 . d e c e m b e r , X I V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

kell juttatni a vállalkozóknak, segítve az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkára való felkészülést, a munkáltatóvá váláshoz és a foglalkoztatáshoz szükséges ismeretek megszerzését annak érdekében, hogy ismeret hiánya miatt ne történhessen munkabaleset, foglalkozási megbetegedés (útmutatók összeállítása; figyelemfelkeltő kiadványok készítése). 4.2. A munkavédelem állami tájékoztató rendszerének közreműködésével rendszeresen, időszerű és szakszerű információk eljuttatása különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások részére • A jogszabályi előírások, biztonsági szabályzatok változásainak nyomon követése a minél szélesebb körben való megismerés érdekében. A gyakran ismétlődő kérdéseket rendszeresen közzé kell tenni, iránymutatásokat kell közre adni (pl.: internetes megjelenítéssel, sajtóútján, konferenciákon keresztül). A munkavédelmi hatóság tájékoztató, felvilágosító tevékenységét a mikro-, kis- és középvállalkozások sajátos igényei alapján fejleszteni szükséges. 4.3. Munkavédelmi tárgyú kutatási eredmények közzétételének támogatása • A legfrissebb kutatási eredmények vállalkozókhoz történő eljuttatása érdekében konferenciákon, sajtó útján, kiadványokkal vagy elektronikus úton szükséges az ismeretek megosztása. 5. Munkavédelmi kutatás, fejlesztés 5.1. Statisztikai adatgyűjtés és információs bázis fejlesztése • A tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal érdekében fontos a munkahelyi balesetekre, a foglalkozási megbetegedésekre, valamint a munkahelyi veszélyeknek való kitettségre vonatkozó megbízható, időszerű és összehasonlítható statisztikai adatok gyűjtése, valamint a munka­helyi biztonsághoz és egészségvédelemhez kapcsolódó költségek és előnyök elemzése. • A nemzeti és uniós statisztikai szakértőknek szorosabban együtt kell működniük. Cél a munkabalesetek európai statisztikája (ESAW) adatgyűjtésének pontosítása: a lefedettség, a megbízhatóság, az összehasonlíthatóság és az időszerűség javítása. Ezen túl megoldást kell találni arra, hogyan javítható a foglalkozási megbetegedések bejelentésének aránya. 5.2. A klímaváltozás munkavállalókat érintő hatásai kutatásának ösztönzése • A klímaváltozás következményeként a munkavállalóknál közvetlen és közvetett módon a jövőben potenciálisan kialakuló lehetséges egészségkárosodások (megbetegedések) számbavétele és elemzése. 5.3. A munkavállalók átlagéletkorának emelkedése, az újonnan felmerülő kockázatok hatásainak elemzése • A demográfiai változások miatt megoldást kell találnunk arra, hogy miként lehet az idősebb dolgozók fizikai és lelki egészségét megőrizni.

Az új vegyi anyagok használata, az új technológiai megoldások térhódítása, a megváltozott munkaképességű munkavállalókat és az egyéb sérülékeny csoportba tartozó munkavállalókat érintő kockázatok külön figyelmet és célzott fellépést igényelnek.

5.4. Munkavédelmi szolgáltatók adatbázisának létrehozása • A munkáltatóknak segítheti a könnyebb választást. Az adattartalom kidolgozásakor olyan szempontokat is figyelembe lehetne venni, amely a szolgáltatás színvonalára is utal. 5.5. Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók adatbázisának létrehozása • A munkáltatóknak segítheti a könnyebb választást. Az adattartalom kidolgozásakor olyan szempontokat is figyelembe lehetne venni, amely a szolgáltatás színvonalára is utal. 5.6. Az integrált munkavédelmi hatóság szakmai, működési feltételeinek erősítése • Az állami feladatok hatékony ellátásának erősítése szükséges annak érdekében, hogy a hatóság eredményesen működjön közre a munka világában végbemenő fejlődéshez igazodó jogi keretek kialakításában, és nyomon tudja követni az elért eredményeket. A legmegfelelőbb tájékoztatással, tanácsadással segítse a munkáltatókat és munkavállalókat, a munkavédelmi képviselőket, továbbá az érdekképviseleteket, hogy azok a munkavédelemmel kapcsolatos jogaikat gyakorolhassák, és kötelezettségeiket teljesíthessék. Minél szakszerűbb intézkedéseket tegyen a tapasztalt hiányosságok kijavítására. 5.7. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények és a jogszerű foglalkoztatás fenntartásában érdekelt szervezetek együttműködésének fejlesztése • Az egységes értelmezés, eljárások és hatékony prevenció érdekében a munkavédelmi hatóságnak a társhatóságokkal való együttműködését szükséges erősíteni. A munkavédelmi hatóság és helyi érdek-képviseleti szervek együttműködését szükséges fejleszteni.

Egyre nagyobb társadalmi igény van a hatóságok szolgáltató tevékenységének erősítésére, a munkavédelmi tanácsadás, tájékoztatás növelésére, melyhez a helyi érdekképviseleti szervek közreműködése nagyban segítheti az eredményességet. • A munkavédelmi hatóság és a nemzetközi munkavédelmi szervezetek közötti együttműködés fejlesztése szükséges. Uniós nemzetközi és hazai igény az erőfeszítések hatékonyabb koordinációja a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos kérdések kezelésében és a nemzetközi szervezetekben való részvételben (ILO, WHO, OECD).

5 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 6 . d e c e m b e r , X I V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m

5.8. Kockázatalapú ellenőrzési stratégia alkalmazásának bevezetése és fejlesztése • A munkavédelmi hatóság ellenőrzéseivel viszonylag kevés munkáltatót ér el, így sok esetben kifizetődő a munkáltatók számára a szabálytalanságok fenntartása. A munkavédelmi hatóság a kiemelt ágazatok ellenőrzése során tapasztalja, hogy akár egy ágazaton belül a hasonló tevékenységet végző vállalkozások munkavédelmi helyzete is jelentősen különbözhet egymástól. A munkavédelmi hatóság meglevő erőforrásainak hatékonyabb felhasználását és az eredményesebb tevékenységét szolgálná a több hatóság és gazdasági szereplő által már alkalmazott kockázatalapú ellenőrzési stratégia kialakítása, bevezetése.

• A hatóság munkáltatói adatbázisát fejleszteni szükséges, mely alapja lehet a későbbiekben kidolgozásra kerülő balesetbiztosítási ágazat bevezetése során a munkahelyi kockázatbesorolási rendszernek. 5.9. A munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó, 24 irányelvet alkalmazó, teljes hazai joganyag átfogó értékelése, a meglévő jogszabályok egyszerűsítése • Cél a vállalkozók adminisztratív terheinek csökkentése, a lehetséges egyszerűsítések azonosítása és a munkavédelmi előírások koherenciájának megvalósítása az érdekeltekkel folytatott nyilvános vita biztosításával. Összegzés A további gazdasági fejlődés nagymértékben függ a gazdasági potenciáltól, amelynek meghatározó részei az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkafeltételek, valamint a jól képzett, egészséges munkavállalók részvétele a munkában. A Munkavédelem Nemzeti Politikájában megfogalmazott feladatok eredményes végrehajtása az állami szerepvállalás erősítésével a munkakörülmények fejlesztését, a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzését, egyben hazánk versenyképességének javítását szolgálja. Megjegyzés A Magyar Köztársaságot a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) vonatkozó egyezménye, a munka­ védelmi törvény (Mvt.), illetve az Európai Bizottság Közleménye kötelezi arra, hogy határozza meg a munka­ védelem hosszabb távú feladatait és – a munkavállalók és munkaadók érdekképviseletével egyeztetve – kialakítsa a munkavégző képesség megóvására, a munkabiztonságra és a munkakörnyezetre vonatkozó országos programját. Az Európai Bizottság megjelentette az EU számára kiemelt fontosságúnak ítélt munkavédelmi fejlesztési területeket tartalmazó közleményét az Európai Unió munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos, 2014–2020-as stratégiájáról, amely váltotta a 2012-ben lejárt, korábbi európai munkavédelmi stratégiát.

Mindezek figyelembevételével a Kormány október 5-én jóváhagyta a Munkavédelem Nemzeti Politikát, amely 2016tól 2022-ig terjedő időszakra határozza meg a hazai munkavédelem prioritásait.

Rövid hírek, tájékoztatók Jelentős kormánydöntések a fővárosi vasúti közlekedés fejlesztésében „A kormány döntött arról, hogy a személyforgalom mindenkép­ pen megmarad a Délinél, így színvonalas, komfortos állomás­ épületre továbbra is szükség lesz ott. Ha nem tudunk uniós pénzt rendelni a felújításhoz, akkor ennek a megvalósítását a magyar költségvetésnek kell állnia. Ami pedig a többi fővárosi nagy pályaudvart illeti, a kabinet 2014 novemberében döntött az évtized végéig tervezett vasúti fejlesztésekről, és ez a lista tartalmazza a Keleti és a Nyugati pályaudvar épületei­nek fel­ újítását. Egyelőre megmarad a személyszállítás a Déli pályaud­ varon, viszont elkerülnek onnan a MÁV tevékenységével köz­ vetlenül össze nem függő tevékenységek, mint például a raktá­ rozás” – hangzott el újságírói kérdésre az első gazdasági kabinet ülésén született döntésekről tartott tájékoztatón. Vélhetően eldőlni látszik a Déli pályaudvar sorsával kapcsolatos többéves szakmai vita.

Jogszabályok Megjelent jogszabályok 312/2016. (X. 19.) Korm. rendelet a megújuló energiák alkalmazásával kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról Hatályos: 2016. 10. 20., 2017. 01. 01., az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 8. naptól. Módosítás: 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról 232/2015. (VIII. 20.) Korm. rendelet a költségvetési intézmények fosszilis energia felhasználásának csökkentése érdekében napelemes villamosenergia-termelő erőmű működtetéséről 166/2016. (VI. 23.) Korm. rendelet a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról 2016. évi CIV. törvény a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes törvények módosításáról, vala-

6 2 0 1 6 . d e c e m b e r , X I V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

mint egyes költségvetési szervek feladatainak átadásáról Hatályos: 2016. 10. 21., 2017. 01. 01., 2017. 04. 01., 2017. 07. 01. Módosítja többek között: 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről Hatályos: 2017. 01. 01. 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről Hatályos: 2017. 01. 01. 315/2016. (X. 20.) Korm. rendelet az állami tisztviselők képesítési előírásairól Hatályos: 2016. 10. 21., 2017. 01. 01. 42/2016. (X. 25.) BM rendelet a lőterekről, a lőfegyverek, lőszerek hatósági tárolásáról, a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményekről szóló 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, valamint a fegyverismereti vizsga, a fegyverforgalmazási vizsga, a lőfegyver, lőszer hatósági tárolása és a fegyverekkel, lőszerekkel kapcsolatos tevékenységek engedélyezésének igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 50/2004. (VIII. 31.) BM rendelet módosításáról Hatályos: 2016. 12. 01. 43/2016. (X. 25.) BM rendelet az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény hatálybalépésével kapcsolatos egyes belügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Hatályos: 2016. 10. 26. 1581/2016. (X. 25.) Korm. határozat a munkavédelem nemzeti politikájáról 321/2016. (X. 27.) Korm. rendelet az állami tisztviselők képzéséről és továbbképzéséről Hatályos: 2016. 10. 28 Módosítás: 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről 322/2016. (X. 27.) Korm. rendelet a Szakképzési Hídprogramban részt vevő tanulók ösztöndíjáról, valamint a részt vevő pedagógusok pótlékáról Hatályos: 2016. 11. 04. 323/2016. (X. 27.) Korm. rendelet a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet, a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről ­szóló

439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet, valamint a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: 2016. 10. 28., 2016. 11. 04. 71/2016. (X. 28.) FM rendelet a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról Hatályos: 2016. 10. 29. 43/2016. (XI. 2.) NFM rendelet a léginavigációs szolgálatot és légiforgalmi szolgáltatást ellátó szakszemélyzet szakszolgálati engedélyéről és képzéséről szóló 17/2008. (IV. 30.) GKM rendelet és a polgári légiközlekedési személyzet egészségi alkalmasságának feltételeiről, vala­ mint az egészségi alkalmasság megállapítását végző szervek kijelölésének és tevékenységének szabályairól szóló 27/2014. (IV. 30.) NFM rendelet módosításáról Hatályos: 2016. 11. 02. 18 órától. 335/2016. (XI. 11.) Korm. rendelet egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek jogharmonizációs és egyéb célú módosításáról Hatályos: 2016. 12. 01. Módosítás: 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról 328/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet a közfoglalkoztatottak elhelyezkedési juttatásáról 45/2016. (XI. 11.) NFM rendelet a tengeri hajók felszereléseinek alapvető követelményeiről, megfelelőségük tanúsításáról és a piacfelügyeleti eljárásról Hatályos: 2016. 11. 14. Módosítás: 2/2004. (I. 5.) GKM rendelet az úszólétesítmények megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek elismeréséről, kijelöléséről és felhatalmazásáról Hatályon kívül helyezés: 11/2002. (II. 6.) KöViM rendelet a tengeri hajók felszereléseiről és ezek megfelelősége feltételeiről és tanúsításáról

Szabványhírek Munkabiztonságot/tűzvédelmet érintő nemzeti szabványok közzététele a Szabványügyi Közlöny 2016. novemberi száma alapján A szabványok és a szabványkiadványok szerzői jogi védelem alatt állnak. A szabványok és a szabványkiadványok szövegének felhatalmazás nélküli másolása, sokszorosítása, illetve a szerzői jogok bármilyen módon való megsértése jogszabálysértő magatartás, amelynek összes következményét a jogsértést elkövetőnek kell viselnie.

FIGYELEM!

A szürke mezőben lévő szabványok angol nyelven kerültek kiadásra

Az idegen nyelvű szabvány magyar nyelvű változata nem egyszerűen a forrásszabvány fordítása, hanem a fordítás alapján a szabvány magyar nyelvi értelmezésével a forrásszabvány tartalmát pontosan visszaadó, azzal azonos, a magyar szabványrendszerbe és a jogszabályi környezetbe illesztett magyar nemzeti szabvány.

7 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 6 . d e c e m b e r , X I V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m

1.

MSZ EN

60598-2-3:2016

Lámpatestek. 2-3. rész: Kiegészítő követelmények. Közvilágítási lámpatestek – Az MSZ EN 60598-2-3:2003 és az MSZ EN 60598-2-3:2003/A1:2012 helyett –

2.

MSZ EN

60598-2-22:2015

Lámpatestek. 2-22. rész: Egyedi követelmények. Tartalékvilágítási lámpatestek

3.

MSZ EN

13201-2:2016

Útvilágítás. 2. rész: A világítási jellemzők követelményei – Az MSZ EN 13201-2:2004

4.

MSZ EN

13201-3:2016

Útvilágítás. 3. rész: A világítási jellemzők számítása – Az MSZ EN 13201-3:2004 helyett –

5.

MSZ EN

13201-4:2016

Útvilágítás. 4. rész: A világítási jellemzők mérési módszerei – Az MSZ EN 13201-4:2004 helyett –

6.

MSZ EN

13501-2:2016

Épületszerkezetek és építési termékek tűzvédelmi osztályozása. 2. rész: Osztályba sorolás a tűzállósági vizsgálatok eredményeinek felhasználásával, a szellőzőrendszerek kivételével – Az MSZ EN 13501-2:2007+A1:2010 helyett –

7.

MSZ EN

13501-4:2016

Épületszerkezetek és építési termékek tűzvédelmi osztályozása. 4. rész: Osztályba sorolás a füstgátló rendszerek elemei tűzállósági vizsgálati eredményeinek felhasználásával – Az MSZ EN 13501-4:2007+A1:2010 helyett, amely azonban 2018. 03. 31-ig még érvényes –

8.

MSZ EN

13501-5:2016

Épületszerkezetek és építési termékek tűzvédelmi osztályozása. 5. rész: Osztályba sorolás a külső tűzhatásnak kitett tetők vizsgálati eredményeinek felhasználásával – Az MSZ EN 13501-5:2005+A1:2010 helyett –

9.

MSZ EN

16733:2016

Építési termékek tűzveszélyességi vizsgálatai. Az építési termékek folytonos izzásra való hajlamának meghatározása

10.

MSZ EN

50553:2012/ A1:2016

Vasúti alkalmazások. A menetképesség követelményei a gördülőállományon keletkezett tűz esetén – Az MSZ EN 50553:2013 módosítása

11.

MSZ EN

60335-2-8:2015/ A1:2016

Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-8. rész: Villamos borotvák, hajvágó készülékek és hasonló készülékek kiegészítő követelményei – Az MSZ EN 60335-28:2016 módosítása –

12.

MSZ EN

Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-25. rész: Mikrohullámú 60335-2-25:2012/ sütők kiegészítő követelményei, beleértve a kombinált mikrohullámú sütőket is A2:2016 – Az MSZ EN 60335

13.

MSZ EN

60335-2-37:2002/ Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-37. rész: Nagykonyhai villaA12:2016 mos olajsütők kiegészítő követelményei – Az MSZ EN 60335-2-37:2003 módosítása –

14.

MSZ EN

60335-2-86:2003/ Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-86. rész: Villamos halászati A2:2016 készülékek kiegészítő követelményei – Az MSZ EN 60335-2-86:2003 módosítása –

15.

MSZ EN

Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-89. rész: Beépített vagy távoli 60335-2-89:2010/ hűtőkondenzátor egységgel vagy hűtőkompresszorral ellátott kereskedelmi hűtőkészülékek A1:2016 kiegészítő követelményei – Az MSZ EN 60335-2-89:2011 módosítása

16.

MSZ EN

60456:2016

Mosógépek háztartási használatra. A működési jellemzők mérési módszerei – Az MSZ EN 60456:2012 helyett, amely azonban 2018. 12. 14-ig még érvényes –

17.

MSZ EN

60695-1-20:2016

A tűzveszélyesség vizsgálata. 1-20. rész: Irányelvek az elektrotechnikai gyártmányok tűzveszélyességének értékeléséhez. Gyúlékonyság. Általános útmutató

18.

MSZ EN

61009-1:2012/ A12:2016

Áram-védőkapcsolók, beépített túláram védelemmel, háztartási és hasonló használatra (RCBO-védőkapcsolók). 1. rész: Általános előírások – Az MSZ EN 61009-1:2013 módosítása

19.

MSZ EN

61242:1997/ A2:2016

Villamos szerelési anyagok. Vezetékdobos hosszabbítók háztartási és hasonló célokra – Az MSZ EN 61242:2000 módosítása –

20.

MSZ EN

62841-2-11:2016

Villamos motoros kéziszerszámok, hordozható szerszámok, valamint pázsit- és kertművelő gépek. Biztonság. 2-11. rész: Kézben tartott rezgőfűrészek kiegészítő követelményei – Az MSZ EN 60745-2-11:2011 helyett, amely azonban 2019. 12. 23-ig még érvényes –

8 2 0 1 6 . d e c e m b e r , X I V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

21.

MSZ EN

62841-3-4:2016

Villamos motoros kéziszerszámok, hordozható szerszámok, valamint pázsit- és kertművelő gépek. Biztonság. 3-4. rész: Hordozható asztali köszörűgépek kiegészítő követelményei – Az MSZ EN 61029-2-4:2011 helyett, amely azonban 2020. 06. 24-ig még érvényes –

22.

MSZ EN

62640:2015/ A11:2016

Áram-védőkapcsolós készülékek túláram-védelemmel vagy anélkül, háztartási és hasonló használatra szánt csatlakozóaljzatokhoz – Az MSZ HD 62640:2015 módosítása –

Visszavont szabványok • MSZ 21485-1:1995 Veszélyes anyagok vizsgálata. Az olvadáspont meghatározása • MSZ 21485-2:1995 Veszélyes anyagok vizsgálata. A gőznyomás meghatározása • MSZ 21485-3:1995 Veszélyes anyagok vizsgálata. A vízoldhatóság meghatározása • MSZ 21485-4:1995 Veszélyes anyagok vizsgálata. A zsíroldhatóság meghatározása • MSZ 21485-5:1995 Veszélyes anyagok vizsgálata. A megoszlási hányados meghatározása • MSZ 21485-6:1995 Veszélyes anyagok vizsgálata. Szilárd anyagok öngyulladó képességének meghatározása

Egy munkabaleset tanulságai Darugém átszerelése 1. A munkabaleset előzményei, tényállás „K” Kft. több mint huszonöt esztendeje autódaruk kölcsönzésével, megrendelés alapján daruzási tevékenység lebonyolításával foglalkozik. A közel száz munkavállalót foglalkoztató „K” Kft. nagyszámú, nagy teherbírású, nagy emelő­ magasságú autódaru parkját sokéves gyakorlattal rendelkező szakembergárda üzemelteti. A „K” Kft. egyik megrendelője több acélszerkezet felállításával kapcsolatos feladat elvégzésére adott megbízást. A különböző emelési – beállítási – műveleteket a megrendelő és a „K” Kft. szakemberei csoportosították, ütemezték a 400 tonna teherbírású 50 + 70 m gémhosszúságú (fő + segédtartó) autódaru optimális kihasználásához. A speciális helyi adottságok és benyúlási távolságok miatt olyan gémösszeállításra volt szükség, amellyel a középső gémtag 20 fokos dönthetőségét kellett biztosítani. A helyszínen végzett segédgém-szerelés különlegessége a döntött gémmel történő emelés, ami azt jelenti, hogy az első és második gémtag között a felső csapszegpár eltávolításra kerül és ezzel 20 fokos szabad dőlést enged a gémcsúcsnak. Ehhez a művelethez három szerelőre és egy másik emelőgépre van szükség. A baleset napján a „K” Kft. négy munkavállalója dolgozott a megrendelő telephelyén. A műszaki vezető, S. R. a reggeli eligazítást követően a megrendelő telephelyén a további munkafolyamatok egyeztetését végezte, ezért a helyszíni irányítással, felügyelettel N. N.-t bízta meg. N. Á.-nak − a 400 tonnás daru vezetőjének − az volt a feladata, hogy szerelje le a daru perifériáit (széljelző, horog, végállás-kapcsoló, kötélzet stb.) és a fődarabok szétszerelésével várja meg kollégáit – N. N-t és L. R. szerelőket –, hogy aztán közösen végezzék a darugém szétszerelését.

L. R. − miután végzett a kiadott feladattal − az utasításnak megfelelően a 400 tonnás daruhoz ment. A daruvezető megkérte, hogy a gém leszereléséhez szükséges másik emelőért menjen el. A szerelő N. Á. kérésének eleget téve egy öt tonna teherbírású 5,5 m emelőmagasságú daruhorgos adapterrel ellátott diesel üzemű targoncával érkezett vissza a 400 tonnás daruhoz. Amíg L. R. elment az emelőért, N. Á. befejezte a perifériák leszerelését, és már a gémen állt, felkészülve az utolsó gémelemnek (gémcsúcs) a szabályosan felszerelt targonca daru adapterének emelőhorgára történő kötözéséhez. N. Á. elvégezte a gémcsúcs kötözési műveletét, majd – azonos testhelyzetben – a felső két csapszeg kiütését végezte a négyszög fejű félkezes 2000 gr-os ráverő kézi kalapáccsal. Ezután lemászott és behajolt a gémszerkezet alá, elkezdte kiütni a két alsó csapszeget is. Néhány perccel később a negye­ dik csapszeg kiütését követően a második gémtag – a 20 ­fokos dőlést kizáró felső csapszegek hiányában, amelyek oda voltak készítve beszerelésre – lebillent, maga alá szorítva N. Á. daru­ kezelőt. Az eseményt észlelve L. R. telefonon haladéktalanul hívta a mentőket. N. N. a megrendelő telephelyének másik részén még nem fejezte be az ottani munkát, amikor értesítést kapott a balesetről. Azonnal odavitette magát. A helyszínre érkezve elindította a 400 tonnás daru programját, hogy azzal le tudja emelni a gémet a sérültről. Mivel a daru üzemkésszé tétele hosszú időt vett volna igénybe, ezért ez a művelet meghiúsult. Ezzel párhu­zamosan L. R. átkötött a targoncával a lebillent gémtagra és felemelte azt N. Á.-ról. A kiérkező mentő gépkocsi orvosa csak a halál beálltát tudta megállapítani.

2. A munkabaleset észlelése, a belső információ A szerelő a mentők értesítését követően – miután a targoncával leemelte a gémtagot N. Á.-ról – hívta a helyszíni munkálatokat irányító vezetőt N. N.-t, aki tájékoztatta telefonon

9 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 6 . d e c e m b e r , X I V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m

a Kft ügyvezetőjét és a megrendelő illetékesét. A munka­ baleset helyszínére érkező ügyvezető értesítette a rendőrséget és a munkavédelmi szolgáltatást ellátó szakmérnököt. A munkavédelmi szakmérnök tájékoztatta – az Mvt. 87. 3. pontja szerinti súlyos munkabalesetről – a munkavédelmi hatóságot.

3. A munkabaleset kivizsgálása A munkavédelmi szakmérnök irányításával gondoskodtak a helyszín biztosításáról a rekonstruálhatóság érdekében. A munkavédelmi hatóság és a rendőrség helyszínelői megérkezésük után fényképfelvételeket készítettek, helyszínrajzon pontosan feltüntették az autódaru, a targonca helyét a baleset pillanatában. Ténymegállapító jegyzőkönyvben rögzítették a helyszínen tartózkodó munkavállalók nevét, a munkavégzéshez használt munkaeszközök típusát, azok vizsgálata során tapasztaltakat. A megrendelő tulajdonát képező emelővillás targoncát működési próbának is alávetették. Tanúként meghallgatták a helyszíni munkát irányító műszaki vezetőt, a helyettesét, a szerelő L. R.-t, valamint a megrendelő illetékes projektvezetőjét is. A kivizsgálás másnapján kezdődött meg a „Z” Kft. központjában különböző személyi okmányok, a munkavédelmi oktatással, a kockázatértékeléssel kapcsolatos dokumentációk átvizsgálása.

4. A kivizsgálás megállapításai 4.1. Személyi tényezők N. Á. daruvezető több mint tíz éve dolgozott a „Z” Kft.-nél. Határozatlan időre szóló munkaszerződés keretében alkalmazták nehézgépkezelőként. Szakmai képesítése megfelelő volt. A „Z” Kft. N. Á.-t az általa kezelt daru kezelésére jogosító „Megbízólevéllel” is ellátta. A darut – melynek szerelése közben halálos kimenetelű munkabalesetet szenvedett – az üzembe helyezéstől (öt éve) kezelte. N. Á. a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet szerinti „C1” kategóriába tartozó tehergépkocsi vezetésére jogosító vezetői engedéllyel rendelkezett korlátozás nélkül. A vizsgálat során megállapításra került, hogy az időszakos munkaköri és szakmai alkalmassági vizsgálaton részt vett, a munkakör ellátására „alkalmas” minősítést kapott. Rendőrségi kezdeményezésre elvégezték a véralkohol-vizsgálatot. A boncolási jegyzőkönyv szerint a balesetet szenvedett elhunyt, alkohol és tudatmódosító szerek hatása alatt nem állt a baleset időpontjában. Az egészségügyi nyilvántartásból megállapítható volt, hogy a munkavállaló gyógyszeres kezelés alatt nem állt. Éleslátáshoz szemüveget nem kellett viselnie. A Kft. munkavédelmi oktatási tematikáját a munkavédelmi szakmérnök állította össze, az oktatást személyesen végezte. A megrendelő cég területén történő munkavégzés megkezdése előtt – a megrendelő szakemberének előadásában – a helyi sajátosságokból külön oktatásban részesültek a meg­ bízott „Z” Kft. munkavállalói. 4.2. Egyéni védőeszköz A munkavédelmi szakember a munkáltató tevékenységéhez a munkahelyi kockázatértékelést és egyéni védőeszköz-jutta-

tási rendet elkészítette, a dokumentumot a foglalkozás-egészségügyi orvos kézjegyével ellátta. A kockázatértékelésben részletesen meghatározták az egyéni védőeszközök körét. Gondoskodtak: • védőkesztyűről [MSZ EN 388 Védőkesztyűk mechanikai kockázatok ellen A2] • védőlábbeliről [MSZ EN ISO 20345:2012] Biztonsági lábbeli • védőruházatról [MSZ EN 13034:2005+A1:2009] Gondoskodott továbbá a munkáltató jól láthatóságot biztosító mellényről, a téli zord időjárásnak megfelelő védőruházatról, meleg sapkáról, esővédő felszerelésről, gumicsizmáról. A halálos munkabalesetet szenvedett darukezelőn a baleset pillanatában a munkáltató által biztosított eszközöket (kesztyűt, védőlábbelit, védőruházatot) viselte. 4.3. Munkaeszköz A „Z” Kft. a munkabaleset bekövetkezése előtt öt esztendővel vásárolta és helyezte üzembe a 205 kW teljesítményű dízelmotoros, 400 tonna teherbírású 50 + 70 méteres gémhosszúságú német gyártmányú autódarut. Megállapításra került, hogy a járműdarunál szerkezeti és fővizsgálat során nem találtak hiányosságot. A gép tanúsított, műszaki állapota jó, üzemeltetési dokumentációja hiánytalan, naprakész volt. A megrendelő által biztosított adapterrel ellátott 5,5 m emelő­magasságú 5 tonna teherbírású targonca műszaki állapota megfelelő volt. Hiányosságként került megállapításra, hogy a jobb oldali hátsó irányjelző izzó kiégett. (Izzócserét a vizsgálat ideje alatt elvégezték.) A munkavállaló a csapszegek kiütéséhez négyszög fejű fél­ kezes 2000 grammos ráverő kézi kalapácsot használt. A kalapács nyele, feje ép volt, a fej megfelelően volt felékelve. 4.4. Munkakörnyezet A munkabaleset időpontjában + 24 – 26 °C fok volt. A kora délelőtti napsugárzás nem befolyásolta a gémtag szerelését. A gémtag felületi hőmérséklete sem befolyásolta a munkavégzést. Az enyhe délnyugati szél nem zavarta a szerelési tevékenységet. 4.5. Egyéb dokumentációk A munkáltató bemutatta a kockázatértékelését, az általános munkavédelmi oktatás megtartását dokumentáló naplót. Bemutatták a megrendelő telephelyén tartott speciális követelmények ismertetését tartalmazó „Külső munkavállalók oktatási naplót”. A munkavédelmi szakmérnök a vizsgálatot végzők rendelkezésére bocsátotta a 400 tonnás emelő teljes műszaki dokumentációját. A munkáltatónál munkavédelmi képviselőt nem választottak. A képviselő-választás eredménytelenségét a munkavédelmi szakmérnök a választási dokumentáció bemutatásával támasztotta alá.

10 2 0 1 6 . d e c e m b e r , X I V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m   |  E - M u n k a v é d e l e m

5. A tevékenységgel összefüggésben megállapított hiányosságok 5.1. Munkáltató A munkáltató helyszíni munkát irányító műszaki vezetője a napi feladat meghatározása után a helyszínről hivatalos ügyek intézése miatt eltávozott. A megbízott vezető a daru átszerelésétől távol eső területen dolgozott, nem ellenőrizte, nem ellenőrizhette a „háromemberes” munkát. A frekventált tevékenység ellenőrzése, közvetlen irányítása elmaradt. A munkáltató nem tett eleget az Mvt. 54. § (7) bekezdés b) pontjában foglaltaknak, azaz: Mvt. 54. § (7) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonsá­ gos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles: b) rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörül­ mények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkaválla­ lók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket;” 5.2. A balesetet szenvedett munkavállaló A sérült nem várta meg, amíg a bontási feladatokhoz rendelt személyi állomány felszabadul, annak ellenére, hogy a reggeli feladat meghatározásakor a műszaki vezető erre a figyelmét nyomatékosan felhívta. N. Á. a szerelés során eltért a szerelési előírástól, a 20 fokos döntést visszapozícionáló csapokat nem helyezte vissza, bár erre felkészült és kikészítette a daru kitalpalója mellé.

• • • •

a felső két csap kiütése után a gémszerkezet alá bemászás, a visszapozícionáló csapok elhelyezésének elmulasztása, az alsó két csap kiütése, a biztosító csapok nem voltak a helyükön, a második gém­tag – a megközelítőleg 1 tonnás elem – az alatta álló N.Á.-ra zuhant; • a lezuhanó elem N. Á. felsőtestét összenyomta, aki azonnal életét veszítette.

7. A munkáltatók intézkedése a hasonló munkabaleset megelőzése érdekében • Rendkívüli munkavédelmi oktatás. • Minden üzemelésben lévő segédgémes autódarunál ismeretfelújító gyakorlati oktatás a segédgém szereléséről. • A munkahelyi ellenőrzések gyakoriságának növelése. • „Munkahelyi Egészségvédelem és Biztonsági Irányítási Rendszer” MEB1R be­vezetése.

8. Munkavédelmi hatóság intézkedése • Az autódaru használatának felfüggesztése a helyreállításig.

9. A munkabalesethez kapcsolható munkabaleseti jegyzőkönyv „E” blokkjának helyes kitöltése (a NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának 2013. július 2-i tájékoztatásában foglaltak figyelembevételével)

A munkavállaló megszegte az Mvt. 60. § (1) bekezdésében foglaltakat: „Mvt.60. § (1) A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonat­ kozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát.”

6. A munkabaleset okláncolata Darugém átszerelése • az átszerelés megkezdése három személy helyett két fővel történt,

Megjegyzés 7.5 7 (a biztosító csapok hiánya)

Minden kedves Olvasónknak kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk!

11 E - M u n k a v é d e l e m   |  2 0 1 6 . d e c e m b e r , X I V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m

Gyártó cégek regisztrálási kötelezettsége Azon cégeknek, amelyek évi 1–100 tonna mennyiségű ­vegyi anyagot gyártanak vagy importálnak, legkésőbb 2018. május 31-ig regisztrálniuk kell az Európai Vegyianyag-ügynökségnél (ECHA). A regisztrációk végrehajtására már most érdemes elkezdeni felkészülni, hiszen ha nem áll rendelkezésre információ a vegyi anyag veszélyes tulajdonságaival kapcsolatban, azokat be kell szerezni és a biztonsági adatlapokat át kell dolgozni. Még több feladat vár azokra a vállalatokra, ahol a vegyi anyag gyártott vagy importált mennyisége meghaladja az évi 10 tonnát. Nekik az összegyűjtött információk alapján fel kell mérniük a munkavállalók és fogyasztók egészségére, valamint a környezetre gyakorolt veszélyeket is, továbbá kockázatkezelési intézkedési tervet kell összeállítaniuk. Kiadónk új szakmai folyóiratában minden, a veszélyes anyagokkal és keverékekkel kapcsolatos előírást feldolgoz! A kéthavonta, 24 oldalon megjelenő elektronikus szaklapunk témái: • A veszélyes anyagok és keverékek szállítása, kezelése, raktározása és felhasználása • Az ADR, a REACH és a CLP közérthető, gyakorlati példákon keresztül végigvezetett magyarázata • Veszélyes anyagokkal kapcsolatos szabályok jelenleg hatályos előírásai, a hazai és nemzetközi jogszabályi környezet változásai • A veszélyes anyagokat, illetve keverékeket szállító, gyártó és felhasználó cégekre vonatkozó előírások, a raktározás speciális előírásai és a foglalkozás-egészségügyi szabályok. A részletekért látogasson el honlapunkra: www.veszelyesanyagokszaklap.hu

Az E-Munkavédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkavédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alapján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében sze­ mélyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-Munkavédelem XIV. évfolyam, tizenkettedik szám, 2016. december Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Sigrid Hubl, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.munkavedelemszaklap.hu Tördelés: M. C. Direct Kft. Nyomdai kivitelezés: Stanctechnik Kft.