Tartalom. Munkabiztonság. Tisztelt Előfizetőnk! november X. évfolyam 11. szám. Szakmai folyóirat. Munkabiztonság

Munkavédelem 2012. november Szakmai folyóirat

X. évfolyam 11. szám

Munkabiztonság rovatunkban szó lesz az előzetes bejelentéssel történő hatósági ellenőrzések eljárási rendjéről, az egészséges ivóvíz biztosításához szükséges intézkedésekről, valamint gyakorlati tanácsokat kapnak a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatok elvégzéséhez. Ezt a Kitekintő, az új szabványok és jogszabályok követik, végül ismét egy munkabaleset tanulságait ismerhetik meg.

Munkabiztonság 1) 3/2012. (VIII. 14.) NMH utasítás a Fővárosi/Megyei Kormányhivatalok Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerveinek Munkavédelmi Felügyelőségei által végzett, előzetes bejelentéssel történő hatósági ellenőrzések eljárási rendjéről A rendelet augusztusban jelent meg és a következő naptól hatályos. Célszerű felhívni a figyelmet, hogy a Fővárosi/Megyei Kormányhivatalok Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervek vezetői a Munkavédelmi Felügyelőségek vezetői javaslata alapján a rendszerszemléletű, átfogó munkavédelmi hatósági ellenőrzés lefolytatását rendelheti el az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények érvényre juttatása céljából. Az ellenőrzésre elsősorban olyan, legalább 10 fő munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál kerül sor, amely: • I. és II. veszélyességi osztályba tartozik, • vagy ahol súlyos munkabaleset, foglalkozási megbetegedés vagy fokozott expozíciós eset fordult elő, és a munkáltató mulasztása közrehatott mindezek bekövetkezésében. Az előzetesen bejelentett ellenőrzés alkalmazására a munkáltató legelső ellenőrzésekor csak kivételesen indokolt esetben kerülhet sor (pl. bekövetkezett súlyos munkabaleset).

Tartalom Szerzők: Felföldi Krisztina, Kálmán László A kézirat lezárásának dátuma: 2012. október 25

Munkabiztonság •

• •

3/2012. (VIII. 14.) NMH utasítás a Fővárosi/ Megyei Kormányhivatalok Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerveinek Munkavédelmi Felügyelőségei által végzett, előzetes bejelentéssel történő hatósági ellenőrzések eljárási rendjéről 1379/2012. (IX. 20.) Korm. határozat az egészséges ivóvíz biztosításához szükséges intézkedésekről 2012. évi CXLIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról

A hónap témája •

Gyakorlati tanácsok a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatok elvégzéséhez

Kitekintő • • •

Hírek Szabványok Jogszabályok

•

Életveszélyes tolatás

•

Új munkabaleseti jegyzőkönyv

Egy munkabaleset tanulságai Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk

Tisztelt Előﬁzetőnk! Honlapunkon letölthető, szerkeszthető Word formátumú iratmintákat talál! Honlapunk címe, melyen a szolgáltatás elérhető: www.forum-szaklapok.hu Felhasználói név: MVszaklap Jelszó: munka55 Munkavédelemmel kapcsolatos kérdéseit az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

1 Munkavédelem

|

2 0 1 2 . n o v e m b e r, X . é v f o l y a m 1 1 . s z á m

Az előzetesen bejelentett ellenőrzésről – az ellenőrzés előtt legalább egy hónappal – az érintett munkáltató vezetőjét írásban értesítik. Értesítés tartalmazza az ellenőrzés kezdetét, előrelátható tartalmát, illetve azoknak a dokumentumoknak a felsorolását, amelyeket az ellenőrzéshez elő kell készíteni. A súlyos munkabaleset, foglalkozási megbetegedés, illetve fokozott expozíciós esetek kivizsgálásának megkezdésével egy időben a szakigazgatási szerv vezetője tájékoztatja az érintett munkáltató vezetőjét az ellenőrzés megkezdésének időpontjáról. Az ellenőrzés általában a következőkre terjed ki: • a munkavédelmi feladatok ellátására alkalmazott személy(ek) előírt foglalkoztatására, • a munkavállalók foglalkozás-egészségügyi ellátásának módjára és a szolgálat alapszolgáltatás keretében végzett tevékenységére, • a munkáltatónak a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény előírásaiból adódó feladatainak meghatározási módjára, • a munkavégzés tárgyi feltételeire, azok biztonságos kialakítására, • a foglalkoztatás személyi feltételeinek meglétére, • a munkafolyamatokra, technológiákra, anyagokra vonatkozó követelmények teljesülésére, • a munkaeszközök biztonságos üzemeltetési követelményeinek megvalósulására, • a kockázatértékelések vizsgálatára, • a munkáltató által végzett munkavédelmi ellenőrzés hatékonyságára, • a munkaeszközök megfelelőségének tanúsítására, • a létesítés követelményeinek érvényesülésére, a létesítés előzetes engedélyezési eljárása során – használatba vételi, telep- és működési engedélyekben – előírtak megvalósulására, használati mód változásának vagy a tevékenységben bekövetkezett profilmódosításnak előzetes engedélyezésére, • az üzembe helyezések előtti munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatokra, • a munkavédelmi üzembe helyezések elrendelésére, • az újraindítás előtti munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatokra, az újraindítások elrendelésére, • a soron kívüli felülvizsgálatokra, • az időszakos biztonsági felülvizsgálatokra, • a munkabalesetekkel, foglalkozási megbetegedésekkel, fokozott expozíciós esetekkel kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére, • az egyéni védőeszközök biztosítására, • a munkaköröknek/tevékenységi köröknek és előírásoknak megfelelő egyéni védőeszközök alkalmazására, • a munkavédelmi oktatásokra, • a képzésekre, továbbképzésekre, • a karbantartások feltételeire, • a munkavédelmi képviselő(k) helyzetére,

• annak megállapítására, hogy rendelkezik-e a munkáltató megelőzési stratégiával. A jogszabályi felsorolásból látható, hogy az ellenőrzés gyakorlatilag a munkáltató tevékenységével kapcsolatos munkavédelmi feltételek biztosítását, feladatok végrehajtását szinte teljes körűen érintik, így az ellenőrzés céljának megfelelően a munkavédelmi hatóság átfogó képet kap az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények érvényre juttatása tekintetében. Az ellenőrzésen feltárt hiányosságok megszüntetésére közigazgatási hatósági hatáskörben a hatóság az indokolt intézkedéseket megteszi, határozatokat ad ki. Az ellenőrzésről összefoglaló készül, amelyet az érintett munkáltató vezetőjével vagy képviselőjével a szakigazgatási szerv vezetője, a Felügyelőség vezetője, továbbá az ellenőrzésben részt vevő ügygazda munkavédelmi felügyelő részvételével megtartott megbeszélésen kell ismertetni.

2) 1379/2012. (IX. 20.) Korm. határozat az egészséges ivóvíz biztosításához szükséges intézkedésekről Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 1998. november 3-ai 98/83/EK tanácsi irányelv 1. melléklete meghatározza azokat a követelményeket, amelyeknek az emberi fogyasztásra szánt víznek meg kell felelnie. Az irányelv az arzén tekintetében a 10 mg/l, a bór esetében az 1 mg/l, míg a fluorid esetében az 1,5 mg/l határértéknek való megfelelést írja elő. Köztudott, hogy az ország egyes településein az ivóvíz az előbbi elemekre előírt határértékeknek nem felelt meg, ezért Magyarország 2006-ban kérte egyes vízellátó területek esetében 2009 végéig tartó eltérést az előbbi vízminőségi határértékek tekintetében. Magyarországon 2011. november hónapban – az Európai Unió Bizottsága részére megküldött halasztási kérelem alapján – 365 településen az előbb felsorolt elemek paramétereinek valamelyikének (vagy egyszerre többnek) a vonatkozásában a mért határértékek meghaladták az irányelv szerinti engedélyezhető szintet. Az érintett települések túlnyomó része indult az ivóvízminőség javítását szolgáló Környezet és Energia Operatív Program által finanszírozott pályázatokon, melynek záró elszámolási határideje 2015. június 30-án jár le. A

2 2 0 1 2 . n o v e m b e r, X . é v f o l y a m 1 1 . s z á m

|

Munkavédelem

szükséges uniós források a KEOP keretein belül rendelkezésre állnak. Erre figyelemmel Magyarország átmeneti mentesítési kérelemmel fordult a Bizottsághoz. A Bizottság az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK tanácsi irányelv alapján kért eltérésről szóló C (2012) 3686 határozata szerint Magyarország 2012. december 25-éig átmeneti mentességben részesült, így eddig az időpontig főszabályként az arzén tekintetében a 20 mg/l, a bór esetében a 3 mg/l, míg a fluorid esetében az 1,7 mg/l határértéknek kell megfelelni. 2012. december 26-ától az irányelv mellékletében meghatározott szigorúbb követelményeket kell a teljes népesség tekintetében teljesíteni. A határozat kiegészítő feltételként előírja, hogy: • meg kell oldani a csecsemők, legfeljebb hatéves gyermekek EU irányelv vízminőségi határértékeinek megfelelő vízellátását, • tájékoztatni kell a fogyasztókat az ivóvízhez kapcsolódó kockázatokról, • rendszeresen ellenőrizni kell a vízminőségi értékeket, • végre kell hajtani a célt biztosító korrekciós intézkedéseket, amelyekről éves jelentést kell készíteni az EU részére. A döntésre figyelemmel minden rendelkezésre álló eszközzel fel kell gyorsítani a KEOP pályázati rendszerben elfogadott beruházások megvalósítását, ezért a kormány az ivóvízminőség-javító program keretében megvalósuló beruházásokat saját hatáskörbe vonta, gyorsítását határozta el. Ennek keretében intézkedés történt: • a kormány által saját hatáskörbe vont beruházások átvételére, • a projektek ütemterveinek felülvizsgálatára, a türelmi idő felére csökkentésére, • a projektek megvalósításának nyomon követésére, a gyorsítás érdekében szükséges intézkedések meghozatalára, a nehézségek észlelése esetén a szükséges beavatkozásra, • a beruházásokhoz kapcsolódó közbeszerzési eljárások tipikus problémáinak feltárására, a pályázatok megfelelőségének elősegítésére, • a beruházások mielőbbi befejezésére. A kormány intézkedett, hogy a beruházások befejeződéséig az érintett településeken az egészséges ivóvízellátás a határidőt követően biztosítva legyen. Ennek érdekében felhívja a honvédelmi minisztert, hogy: • a Honvédelmi Minisztérium rendelkezésére álló lajtos kocsikkal gondoskodjon az ivóvízellátásról azokon a településeken, ahol egyéb megoldás nem valósul meg,

• az átmeneti ivóvízellátás kiszállítással történő biztosításának kiváltásához szükséges konténeres szűrőberendezések gyártását és telepítését készítse elő, illetve arról gondoskodjon. A kormány intézkedett a várható költségek tartalékkeretből történő átcsoportosítása iránt is.

3) 2012. évi CXLIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról A 133. számú Magyar Közlönyben kihirdetett törvény két törvényt módosított. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. §-a módosult a következők szerint: „48. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fővárosi önkormányzat esetén a környezeti zajjal összefüggő szabályozás tekintetében a kerületi önkormányzat képviselő-testülete, egyéb környezetvédelmi előírásokkal összefüggésben a fővárosi közgyűlés önkormányzati rendeletben – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben – illetékességi területére a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat határozhat meg. (2) A települési önkormányzat képviselőtestülete önkormányzati rendeletben más törvény hatálya alá nem tartozó egyes fás szárú növények védelme érdekében tulajdonjogot korlátozó előírásokat határozhat meg. (3) A települési önkormányzat környezetvédelmi tárgyú rendeleteinek, határozatainak tervezetét, illetve a környezet állapotát érintő terveinek tervezetét, a környezetvédelmi programot [46. § (1) bekezdés b) pont] a szomszédos és az érintett önkormányzatoknak tájékoztatásul az illetékes környezetvédelmi igazgatási szervnek véleményezésre megküldi. A környezetvédelmi igazgatási szerv szakmai véleményéről harminc napon belül tájékoztatja a települési önkormányzatot.” A további módosítás alapján a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe, Budapesten a Fővárosi Közgyűlés hatáskörébe tartozik: • a füstköd-riadó terv, • a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása.

3 Munkavédelem

|


Bővült a polgármester (főpolgármester) levegőtisztaság-védelmi feladatköre – szmog-helyzet (füstköd-állapot) bekövetkezése esetén – az érintett lakosság tájékoztatásával. A tájékoztatásnak ki kell térni a meglévő és várható túllépés helyére, mértékére és időtartamára, a lehetséges egészségügyi hatásokra és a javasolt teendőkre, valamint a jövőbeli túllépés megelőzése érdekében szükséges feladatokra. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 6. §-a az alábbi (8) bekezdéssel egészült ki: „(8) Világörökségi területen a szeszes italt kimérő, árusító kereskedelmi, illetve vendéglátó üzlet 24 óra és 6 óra között nyitva tartásához a jegyző engedélye szükséges. Az engedélyezési eljárásban a rendőrség szakhatóságként vesz részt, amely szakhatósági eljárás a tevékenység közbiztonságra gyakorolt hatásával a személy- és vagyonbiztonsággal kapcsolatos szakkérdésre irányul. A rendőrség a szakhatósági hozzájárulást hivatalból évente felülvizsgálja, illetve lakossági bejelentés alapján bármikor felülvizsgálhatja. Amennyiben a rendőrség a felülvizsgálat során megállapítja a szakhatósági hozzájárulásban előírtak megsértését, a szakhatósági hozzájárulását visszavonja.” Új, 11. §-sal egészült ki: „11. § A 6. § (8) bekezdés hatálybalépése előtt kiadott, működési engedéllyel vagy igazolással rendelkező, a 6. § (8) bekezdés hatálya alá tartozó üzletek nyilvántartását a helyi önkormányzat haladéktalanul megküldi a területileg illetékes rendőrkapitányságnak a szakhatósági hozzájárulási eljárás lefolytatására. Amennyiben a rendőrség az üzlet ellenőrzése során vagy hivatalból megállapítja, hogy annak tevékenysége sérti a személy-, vagyon- és közbiztonságot, kezdeményezi a területileg illetékes jegyzőnél az üzlet 24 és 6 óra közötti zárva tartásának elrendelését.”

A hónap témája Gyakorlati tanácsok a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatok elvégzéséhez Az Mvt. 21. § a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia munkavédelmi üzembe helyezésének kötelezettségét az üzemeltető munkáltató feladatának jelöli ki. A munkavédelmi üzembe helyezés követelményeit, előírásait, folyamatát már előbbi számunkban bemutattuk. A továbbiakban a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat gyakorlati kérdéseivel foglalkozunk.

Az Mvt. 21. § további részei kimondják: „(3) A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, illetőleg teljesíti a 18. § (1) bekezdés szerinti követelményeket. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. (4) Az előzetes vizsgálat során különösen vizsgálni kell, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények, a munkaeszközökre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges hatósági engedélyek, az üzemeltetéshez szükséges utasítások. (5) A foglalkozáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott egyes veszélyes munkaeszközök üzembe helyezésének feltétele továbbá az adott munkaeszköz megfelelőség-vizsgálatán alapuló, a vizsgálat eredményét is tartalmazó, akkreditált intézet által kiállított vizsgálati jegyzőkönyv.” „3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM rendelet „2. § (2) A munkáltató az Mvt. 21. § (2) bekezdésében megjelölt munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatok során a létesítmény, a munkahely és a technológia esetében munkabiztonsági és munkaegészségügyi szempontból egyaránt köteles azonosítani a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét. Köteles felbecsülni a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. Meg kell határoznia a védekezés leghatékonyabb módját, a műszaki és egyéni védelem módozatait, illetve az alkalmazandó szervezési és egészségügyi megelőzési intézkedéseket.” A jogszabályok előírásaiból egyértelműen következik, hogy a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat: • munkavédelmi és munkaegészségügyi szaktevékenység, • komoly szakértelmet, magas szakmai felkészültséget kíván meg, • bonyolultabb esetekben szükségessé teszi szakmailag felkészült további szakemberek bevonását, • a gép, berendezés stb. megfelelőségének megítélése a vizsgálatot végző felelőssége, függetlenül attól, hogy az üzembe helyezési engedélyt nem ő írja alá. A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatok elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül, ezért csak munkavédelmi és


|

Munkavédelem

munkaegészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy végezheti el.

Munkabiztonsági szakember foglalkoztatásának szabályait az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet tartalmazza. Ez alapján a munkáltató létszáma, tevékenységének veszélyessége figyelembe vételével differenciált óraszámban kell – bizonyos kivételek mellett – munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személyt foglalkoztatni. A jogszabály a munkavédelmi szakember foglalkoztatásától eltekint a következő esetekben: • legfeljebb 9 főt foglalkoztató mikro-vállalkozás esetén, • II. vagy III. veszélyességi osztályba tartozó és 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató kisvállalkozásnál, ha a vállalkozó vagy kijelölt munkatársa rendelkezik a tevékenységi profilnak megfelelő képesítéssel és gyakorlattal.

Ki kell azonban hangsúlyozni, hogy a munkavédelmi szakember foglalkoztatásától való mentesség nem jelenti azt, hogy a munkavédelmi szaktevékenységnek minősített feladatokat – pl. a munkavédelmi szempontú előzetes felülvizsgálatot – a munkáltató vagy megbízottja munkavédelmi szakképzettség nélkül elvégezze. Mvt. 58. § szerinti foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtása a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet szerint a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók feladata. A szolgáltatás ellátására a munkáltatónak szerződést kell kötni a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatóval, a foglalkozás-egészségügyi orvosokkal. A gyakorlatban általában az a jellemző, hogy munkáltatók döntő többségénél a szaktevékenységi feladatokat: • a munkáltató saját munkavédelmi szakembere, vagy megbízásából külső munkavédelmi vállalkozó, • illetve a foglalkozás-egészségügyi orvos látja el. A munkavédelmi szempontú előzetes felülvizsgálatot a törvény együttes kötelezettségként határozza meg (együttműködési kötelezettséget feltételez) a munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységet ellátók részére a veszélyesnek minősített létesítmény, munkahely technológia tekintetében, azonban a munkaeszközök vizsgálatánál engedményt tesz. Mvt. 58. § (1) bekezdése szerint a munkaeszközök munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatainál a munkáltató nem köteles munkaegészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyt igénybe venni,

ezért a – különösen az egyszerűbb, kevésbé veszélyes, foglalkozás-egészségügyi kockázatot nem jelentő – munkaeszközök előzetes vizsgálatánál a foglalkozásegészségügyi orvost nem szükséges igénybe venni. A gyakorlatban az előzetes felülvizsgálat általában úgy történik, hogy a munkabiztonsági szakember vizsgálati megállapításairól tájékoztatja a foglalkozás-egészségügyi orvost (pl. viszi magával a jegyzőkönyvet), aki: • a foglalkozás-egészségügyi szempontokat érintő megállapításokat tudomásul veszi, vagy • véleményt formál, megállapításokat tesz, intézkedéseket javasol, illetőleg • a helyszínen kívánja megtekinteni a kérdéses gépet, technológiát, stb. A jogszabályi előírás végrehajtásának dokumentálását egyaránt kielégíti, ha: • a munkabiztonsági és munkaegészségügyi szempontú vizsgálatokról külön dokumentum készül, vagy • egy jegyzőkönyv készül, és mindkét szakterület vizsgálója a jegyzőkönyvet aláírja. Célszerű – legalább a tudomásulvétel szempontjából – a foglalkozás-egészségügyi orvossal azokat a felülvizsgálati jegyzőkönyveket is láttamoztatni, amelyeknél munkaegészségügyi szempontok – pl. a gép kialakítása miatt – nem merülnek fel. Nincs törvényi, jogszabályi előírás a vizsgálat módjára, gyakorlatára, azonban célszerűségi okok miatt javasolt bizonyos rendező elveket követni. Az előzetes felülvizsgálat gyakorlatilag három területet ölel fel: • a dokumentációk meglétét és vizsgálatát, • bár nem tartozik szorosan a közvetlen megfelelőség megítéléséhez, a biztonságos működtetés személyi, szervezeti feltételeinek vizsgálatát, • a gép, berendezés stb., valamint környezetének bejárását, vizsgálatát. Az előbb felsoroltak sorrendiséget is jelentenek. Célszerű először az írásbeli dokumentumokkal megismerkedni. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy megismerjük a veszélyes gép, munkaeszköz stb. biztonsági és üzemi jellemzőit, a munkavédelmi követelmények megvalósításának módját. A dokumentációk vizsgálatakor célszerű figyelembe venni a műszaki átadás, átvétel dokumentumait, mert számos olyan dokumentum kerül átadásra, amelyek megléte a munkavédelmi szempontból történő üzembe helyezéshez is elengedhetetlenül szükségesek.

5 Munkavédelem

|


Ezek közül néhányat felsorolva: • a létesítésben közreműködők jogi felelősségi nyilatkozatai, amelynek szükségszerűségét nem kell külön hangsúlyozni, • a létesítéshez, üzemeltetéshez szükséges hatósági engedélyek (hatósági használatba vételi engedély, vízjogi üzemeltetési engedély, gépek, berendezések hatósági üzemeltetési engedélye, stb.) • gép, berendezés, technológia stb. megvalósulási tervei, • kivitelezői üzembe helyezés jegyzőkönyvei, • a biztonságot bizonyító műszeres mérések jegyzőkönyvei (érintésvédelem hatásossága, terhelési próba, stb.), • a munkakörnyezet megfelelőségét bizonyító műszeres mérések jegyzőkönyvei (megvilágítás, légszenynyezés, zaj stb.), • a munkaeszközök, szerkezeti egységek stb. magyar nyelvű EK-megfelelőségi nyilatkozatai, megfelelőségi tanúsítványok, • az üzemeltetéshez szükséges magyar nyelvű utasítások, kezelési, karbantartási utasítások. A műszeres mérési jegyzőkönyvek megléte – amely nagyon fontos – mellett a mérési eredmények minősítését is meg kell vizsgálni. A mérési jegyzőkönyvek a mért eredményeket általában minősítik, jogszabályban vagy tervező által megadott határértékekhez viszonyítják, azonban előfordul, hogy a jegyzőkönyvek a mért értékek minősítését nem tartalmazzák. A mérési jegyzőkönyv csak úgy fogadható el, ha a „meg felelt – nem felelt meg” kategória valamilyen módszerrel egyértelműen meghatározott vagy meghatározható. Külön fel kell hívni a figyelmet, hogy a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM – EüM együttes rendelet 6. § (6) előírása alapján a technológiai szellőztető rendszerek üzembe helyezésekor műszeres mérésekkel kell meggyőződni az elegendő mennyiségű és minőségű levegő meglétéről, amelynek dokumentumát a munkáltatónak meg kell őrizni. A helyszíni ellenőrzés, vizsgálat során meg kell győződni többek között: • • • • •

a gép, berendezés telepítésének körülményeiről, a közvetlen munkakörnyezetről, a biztonságos kiszolgálás körülményeiről, a karbantarthatóságról, a működtető, védelmi és vészberendezések működőképességéről, • a védelmi berendezések, burkolatok meglétéről, • a biztonsági és egészségvédelmi jelzések meglétéről, megfelelőségéről, • a veszélyforrások és az ehhez kapcsolódó védelmi megoldások meglétére, valamint, hogy az alkalma-

zott védelem alkalmas-e arra, hogy az üzemeltetés folyamatában a kockázati tényezők ne károsítsák a munkavállalók egészségét. A gép, technológia összetettsége, bonyolultsága, veszélyessége általában meghatározza, hogy a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat mire terjedjen ki, ezért minden esetben célszerű konkretizálni ennek területeit. Segítséget nyújt ennek megítéléséhez a munkavédelmi szempontú vizsgálat tartalmi szempontjait, valamint jegyzőkönyveit tartalmazó minták, amelyek a Fórum Media munkavédelmi szakmai kiadványaiban megtalálhatók. Ki kell hangsúlyozni a magyar nyelvű kezelési, karbantartási utasítások meglétét, tartalmi meg felelőségének áttekintését, mert – annak ellenére, hogy az EU előírások teljesen egyértelműek, meghatározzák tartalmi követelményeit – gyakran tapasztalható, hogy: • nem magyar nyelven állnak rendelkezésre, • szűkszavúak, nem tartalmazzák az alapvető követelményeket, • sok esetben – a helyi körülmények miatt – kiegészítésüket szükséges elvégezni, nem szabad megelégedni azzal, hogy rendelkezésre áll, csak éppen a helyi körülményeknek megfelelően kevésbé használható. A gyártók által adott használati utasítások – pl. a gépek tekintetében – az üzemeltetőnek szólnak. A kezelést végző személyek részére célszerű külön kezelési utasítást készíteni – az üzemeltetés helyének és körülményeinek figyelembe vételével – a használati utasítás alapján, amelyben a személyek feladatait és felelősségüket pontosan meg lehet határozni. Kihangsúlyozzuk a nem megfelelő működés, vészhelyzet esetén történő teendők ismertetését, mert a gyors, szakszerű beavatkozás rendkívüli fontossággal bír. A vizsgálat megállapításairól összefoglaló értékelést kell készíteni. Az értékelésben egyértelműen nyilatkozni kell a vizsgált gép, munkaeszköz, technológia stb. munkavédelmi szempontból történő megfeleléséről vagy nem megfeleléséről. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a vizsgálatot végzők megállapításait, melyek azok a megállapítások, amelyek a „nem megfelelés” minősítését befolyásolták, illetőleg célszerű azokat a javaslatokat is felsorolni, amelyek az üzemeltetésből eredő biztonsági kockázatok csökkentését teszik lehetővé. Végül ne feledkezzünk meg a dokumentum azonosításáról, keltezéséről, aláírásáról.


|

Munkavédelem

Kitekintő Hírek Címváltozás A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelősége új címre költözött, elérhetősége: 3530 Miskolc, Mindszent tér 3. Postacím: 3501 Miskolc, Pf. 173. Telefon: (46) 560-010 Fax: (46) 562-071 Erősíteni kellene a munkabiztonsági oktatást az egyetemeken Jobb munkakörülményeket hosszabb távon csak úgy lehet teremteni, ha már az oktatás során hangsúlyozzák ennek fontosságát, azonban a felsőoktatási képzésbe ma még meglehetősen nehéz ezt általános követelményként beépíteni, és nemcsak a kifejezetten munkavédelmi szakemberek képzésében, hanem általában a szak- és felsőoktatási képzésben is. Ha azt akarjuk, hogy a munkahelyi biztonság és egészségvédelem az üzleti igazgatás és műveletek szerves részévé váljon, minden jövőbeli menedzsernek és szakembernek szüksége lesz a feladataival és felelősségi körével kapcsolatos kockázatkezelési oktatásra. Magyarországon a gazdasági válság egyik fontos tanulsága volt, hogy a cégek előszeretettel spóroltak például az egyéni védőeszközök biztosításán vagy minőségén. Ahhoz azonban, hogy a felsőoktatási képzésben általános és a legfrissebb szabályoknak, fejlesztéseknek megfelelő munkabiztonsági vagy kockázatkezelési

képzéseket kaphassanak a hallgatók Európa-szerte, még számos tennivaló van. Az egyik legnagyobb akadály, hogy sokszor hiányzik a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén tapasztalattal rendelkező oktató személyzet, valamint az egyetemi szintű oktatáshoz szükséges oktatási anyag. Magyarországon már a szakképzésben is az az egyik legfőbb gond, hogy sokszor még a gyakorlati képzés is elméleti − anyagi okok miatt hiányzik a munkapiacon használt technológia kipróbálási lehetősége −, és mindez fokozottan igaz az egyébként is inkább lexikális, elméleti tudást biztosító felsőoktatásra. A munkavédelem még akkor is háttérbe szorulhat, ha egy-egy intézmény számára modern eszközöket adományoz egy vállalat. Érdemes ezért eleve úgy kötni az oktatási együttműködést, hogy a gyakorlati képzésbe a munkabiztonsági elemek is beépüljenek, ne csak a technikai tudnivalók. Az anyagi okok mellett az is gondot jelenthet, hogy bizonyos szakok, képzések esetében már jelenleg is feszítettek a tantervek. Ezért olykor az is elég, ha egyes kulcsszempontok alapján kiválasztott tudnivalókat beépítenek a tananyagba ahelyett, hogy külön tantárgyat préselnek a tantervbe.

Szabványok Munkabiztonságot érintő nemzeti szabványok közzététele: (A Szabványügyi Közlöny 2012. októberi száma alapján.) FIGYELEM!

A szürke mezőben lévő szabványok angol nyelven kerültek kiadásra.

Az idegen nyelvű szabványok címfordítása nem hivatalos fordítás, csak tájékoztatásul szolgál. A nemzetközi szabványok a bevezetéskor kapják meg a hivatalos magyar nyelvű címüket.

1

MSZ EN

71-2:2012

Gyermekjátékszerek biztonsága. 2. rész: Gyúlékonyság – Az MSZ EN 71-2:2006+A1:2007 helyett

2

MSZ EN

13201-2:2004

Útvilágítás. 2. rész: A világítási jellemzők követelményei – Az MSZ 20194-1:2000, az MSZ 20194-2:2000 és az MSZ 20194-3:2000 helyett

3

MSZ EN

13201-3:2004

Útvilágítás. 3. rész: A világítási jellemzők számítása

4

MSZ EN

13201-4:2004

Útvilágítás. 4. rész: A világítási jellemzők mérési módszerei – Az MSZ 20194-4:2000 helyett

5

MSZ EN 60884-2-7:2012 IEC

6

MSZ EN

482:2012

7

MSZ EN

1034-8:2012

8

MSZ EN

1034-16:2012

9

MSZ EN

1034-26:2012

Csatlakozódugók és csatlakozóaljzatok háztartási és hasonló célokra. 2–7. rész: Vezetékhosszabbító készletek követelményei Munkahelyi légterek. A vegyi anyagok mérési eljárásai teljesítőképességének általános követelményei – Az MSZ EN 482:2006 helyett Gépek biztonsága. Papírgyártó és -kiszerelő gépek tervezésének és gyártásának biztonsági követelményei. 8. rész: Finomító berendezések Gépek biztonsága. Papírgyártó és -kiszerelő gépek tervezésének és gyártásának biztonsági követelményei. 16. rész: Papír- és kartonkészítő gépek Gépek biztonsága. Papírgyártó és -kiszerelő gépek tervezésének és gyártásának biztonsági követelményei. 26. rész: Tekercs-csomagológépek

7 Munkavédelem

|


10

MSZ EN

13617-1:2012

Üzemanyagtöltő állomások. 1. rész: Kútoszlopok, nyomott rendszerű kútoszlopok és nyomószivattyús egységek szerkezetének és működésének biztonsági követelményei – Az MSZ EN 13617-1:2004+A1:2010 helyett

11

MSZ EN

15830:2012

Változtatható kinyúlású terepjáró targoncák. Láthatóság. Vizsgálati módszerek és igazolás

12

MSZ EN

16029:2012

13

MSZ EN

50580:2012

14

MSZ EN

15

MSZ EN

16

MSZ EN

17

MSZ EN

18

MSZ EN

19

MSZ EN

20

MSZ EN

60335-2-45:2002/ A2:2012

21

MSZ EN

60335-2-53:2012

22

MSZ EN

23

MSZ EN

24

MSZ EN

25

MSZ EN

61029-2-5:2012

26

MSZ EN

61557-13:2012

6 0 3 3 5 -1 : 2 0 0 2 / A15:2012 60335-2-14:2006/ A11:2012 60335-2-15:2002/ A11:2012 60335-2-16:2003/ A2:2012 60335-2-35:2002/ A2:2012 60335-2-44:2002/ A2:2012

60335-2-66:2003/ A2:2012 60335-2-81:2003/ A2:2012 60745-2-4:2009/ A11:2012

Közúti forgalomban való részvételre nem alkalmas, személyek szállítására tervezett vezetőüléses motoros járművek. Egy nyomvonalú, kétkerekű motoros járművek. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek Villamos motoros kéziszerszámok biztonsága. Szórópisztolyok követelményei – Az MSZ EN 50144-1:2000, az MSZ EN 50144-1:1998/A1:2002, az MSZ EN 50144-1:1998/A2:2003,az MSZ EN 50144-2-7:2001, az MSZ EN 50260-1:2002 és az MSZ EN 50260-2-7:2002 helyett Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 1. rész: Általános követelmények – Az MSZ EN 60335-1:2003 módosítása Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-14. rész: Konyhagépek követelményei – Az MSZ EN 60335-2-14:2007 módosítása Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-15. rész: Folyadékmelegítő készülékek követelményei – Az MSZ EN 60335-2-15:2003 módosítása Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-16. rész: Ételhulladék-őrlők egyedi előírásai (IEC 60335-2-16:2002/A2:2011) – Az MSZ EN 60335-2-16:2004 módosítása Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-35. rész: Átfolyó rendszerű vízmelegítők egyedi követelményei (IEC 60335-2-35:2002/A2:2009, módosítva) – Az MSZ EN 60335-2-35:2003 módosítása Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-44. rész: Vasalógépek követelményei (IEC 60335-2-44:2002/A2:2011) – Az MSZ EN 60335-2-44:2003 módosítása Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-45. rész: Hordozható, villamos fűtésű szerszámok és hasonló jellegű készülékek egyedi követelményei (IEC 60335-2-45:2002/A2:2011) – Az MSZ EN 603352-45:2003 módosítása Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-53 . rész: Szaunákban használt fűtőberendezések és infrakabinok követelményei (IEC 60335-2-53:2011) – Az MSZ EN 60335-2-53:2003 és az MSZ EN 603352-53:2003/A1:2007 helyett, amelyek azonban 2014. 05. 25-éig még érvényesek Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-66. rész: Vízágyfűtők egyedi előírásai (IEC 60335-2-66:2002/A2:2011) – Az MSZ EN 60335-2-66:2003 módosítása Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-81. rész: Lábmelegítők és melegítő lábszőnyegek követelményei (IEC 60335-2-81:2002/A2:2011) – Az MSZ EN 60335-2-81:2003 módosítása Villamos motoros kéziszerszámok. Biztonság. 2-4. rész: Nem tárcsás típusú csiszoló- és polírozógépek követelményei – Az MSZ EN 60745-2-4:2010 módosítása Hordozható, villamos motoros szerszámok biztonsága. 2-5. rész: Szalagfűrészek követelményei (IEC 61029-25:1993, módosítva + A1:2001, módosítva) – Az MSZ EN 61029-2-5:2002 helyett Legfeljebb 1000 V váltakozó és 1500 V egyenfeszültségű kisfeszültségű elosztórendszerek villamos biztonsága. A védelmi intézkedések vizsgálatára, mérésére vagy megfigyelésére szolgáló berendezések. 13. rész: Villamos elosztórendszerek szivárgó áramának mérésére szolgáló kézben tartott és kézzel működtetett árammérőfogók és áramszondák

Visszavont nemzeti szabványok A Szabványügyi Közlöny 2012. októberi számában munkabiztonságot érintő nemzeti szabvány visszavonása nem történt.

Jogszabályok Megjelent jogszabályok 272/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról (Hatályos: 2012. 10. 01-jétől, 2013. 01. 01-jétól) (Módosította 2012. 10. 01-jétől a foglalkozásegészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet) [Hatályon kívül helyezte 2012. 10. 01-től a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.3. konstrukció Út a munka világába keretében nyújtható támogatásokról szzóló 358/2009. (XII. 30.) Korm. rendeletet]

273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről (Hatályos: 2012. 09. 29-étől, 2012. 10. 01-jétől, 2014. 01. 01-jétől) [Módosította 2012. 09. 29-étől a közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendeletet] 1426/2012. (X. 4.) Korm. határozat a TÁMOP 2.4.8-12/1 azonosító számú („A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése”) kiemelt projekt akciótervi nevesítéséről és támogatásának jóváhagyásáról 1420/2012. (X. 4.) Korm. határozat a Miniszterelnökségen, a minisztériumokban, az igazgatási és az igazgatás jellegű tevékenységet ellátó központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszámáról szóló 1166/2010. (VIII. 4.) Korm. határozat módosításáról (Hatályos: 2012. 10. 05-étől) (Módosította a Miniszterelnökségen, a minisztériumokban, az igazgatási és az igazgatás jellegű tevékenységet ellátó központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszámáról szóló 1166/2010. (VIII. 4.) Korm. határozatot)


|

Munkavédelem

31/2012. (X. 16.) NGM rendelet a munkaügyi ellenőrzés során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról (Hatályos: 2012. 10. 31étől, 2013. 01. 01-étől) 296/2012. (X. 17.) Korm. rendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalok kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról (Hatályos: 2012. 10. 18., 2013. 01. 01.) [Módosítja a közfürdők létesítéséről és működéséről szóló 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendeletet, a közfürdők létesítéséről és működéséről szóló 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendeletet, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletet, a kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjéről szóló 162/2003. (X. 16.) Korm. rendeletet, a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendeletet, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletet, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletet, a Nemzeti Államigazgatási Központról szóló 330/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletet, a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendeletet, a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPMBM együttes rendeletet]

Egy munkabaleset tanulságai Életveszélyes tolatás A munkabaleset előzményei, tényállás A munkáltató – HGY Kft. – évtizedek óta kisebbnagyobb termékszerkezet-váltás mellett nagyméretű – több tonnás – acélszerkezeti elemeket gyárt hazai és külföldi megrendelésre. A két telephellyel rendelkező Kft. központi telephelyén történik a gyártás, a külső telephelyén az alapanyagok, a félkész és kész termékek tárolása. A két telephely közötti anyagmozgatás targoncával (emelővillás, szállító), illetve az acélszerkezet mérete miatt

speciális szállítókocsival történik. A baleset napján N. G. mint kötöző munkatársával K. N. kötözővel, E. R. kötözővel, I. S. darukezelővel, F. T. raktárossal és R. R. traktorvezetővel a műhelyben elkészült hídelemeket az udvaron kijelölt helyre továbbították. A műhelyben daruval ráemelték a hídelemet a szállítókocsira, majd targoncával vonórúd segítségével hátrafelé kihúzatták a műhely elé a sínpár végéig ütköztetve. N. G. a vonórudat a targoncáról leakasztotta, majd a szállítókocsi műhely felöli oldalon várta S. N. targoncavezetőt, hogy a szállítókocsi és a targonca összekötését végezze a vontatóhevederrel. A targonca odaérkezésekor a hídelem alatt tartózkodott, és a bal kezével integetett N. G-nek, hogy jöjjön közelebb a hídelemhez, mert még nem tudja a vontató hevedert rögzíteni. A targonca tolatása közben beakasztotta a vontató hevedert. A hídelem alól való kijövetele közben a targonca – amely még hátrafelé ment – a hátsó részével odaszorította N. G-t a hídelemhez, és mintegy 1,5 m-rel a szállítókocsit a hídelemmel együtt hátrébb lökte, így az a sínszerkezetről leugrott. N. G. fájdalmában felordított. S. N. egy kicsit előre mozdult, és N. G. a földre zuhant. A targoncavezető leállította a targoncát, majd munkaruhájának felső részét N. G. feje alá téve nyugalmi állapotba helyezte. A segélykiáltásra a helyszínre érkezett F. T. raktáros is, aki a munkáltatói belső utasításban – Munkavédelmi Szabályzatban – foglaltak szerint értesítette az illetékeseket. A mentők 20 perc alatt a helyszínre érkeztek, és elsősegélynyújtást követően kórházba szállították a sérültet. A megyei kórház traumatológiai osztályán – a röntgenfelvételek alapján – medencetörést, életveszélyt jelentő lépzúzódást diagnosztizáltak. A munkabaleset észlelése, a belső információ A mentőorvos életveszélyesnek ítélte N. G. sérülését (ezt a kórházi vizsgálat is megerősítette), melynek alapján a helyszínre érkezett üzemvezető utasította a munkavédelmi vezetőt a súlyos munkabalesettel kapcsolatos teendők haladéktalan megkezdésére, és értesítette a rendőrséget. A munkavédelmi vezető a jogszabályokban foglaltak [5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet] értelmében biztosította a baleset helyszínét,értesítette a baleset helyszíne szerint területileg illetékes Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelőségét. A Munkavédelmi Felügyelőség felügyelője és a biztonságtechnikai menedzser a baleset bekövetkezése után fél órán belül érkezett a helyszínre. A munkabaleset kivizsgálása A helyszínelést a munkavédelmi vezető a munkavédelmi felügyelő és a rendőrség megérkezése előtt megkezdte. A rendőrség helyszínelőit és a munkavédelmi felügyelőt megérkezésüket követően tájékoztatta a 9

Munkavédelem

|


történtekről. A helyszínelők kézi helyszínrajz mellett fényképfelvételeket készítettek, feljegyezték az anyagmozgatási folyamatban résztvevők nevét. A munkavédelmi vezető intézkedett, hogy a raktár irodahelyiségébe vigyék a rakodással kapcsolatos technológiai dokumentációkat, a targonca dokumentumait, a kockázatértékelést, a munkavédelmi oktatási naplót. Feljegyezték a járófelület állapotát, a munkaeszköznél a megvilágítási viszonyokat, az időjárási viszonyokat, a szabad levegő hőmérsékletét. A helyszínelést követően a munkavédelmi felügyelő engedélyt adott a megkezdett művelet folytatására, mialatt az irodában az előkészített dokumentációt áttanulmányozták. Az anyagmozgatási folyamat valamennyi résztvevőjének (hét munkavállaló) és az üzemvezető tanúnkénti meghallgatására sor került. A kivizsgálás megállapításai A személyi tényezők A munkabalesetet szenvedett munkavállalót 8. éve foglalkoztatja a Kft. A munkavállaló munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szerinti időszakos munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálaton „Rakodómunkás” (FEOR 08 9223 szerinti) munkakörre vonatkozó „alkalmas” bejegyzés szerepelt. A munkabaleset körülményeinek vizsgálata során megállapításra került, hogy N. G. kötöző a hídelemek mozgatásával kapcsolatban munkavédelmi oktatásban nem részesült. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 55. § l/b., d. pontjának előírása szerint a munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló a munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, új technológia bevezetésekor elsajátítsa, és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges utasításokat, szabályokat és információkat. A targoncavezető munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szerinti időszakos munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálaton „Targoncavezető” (FEOR 08 8425 szerinti) munkakörre vonatkozó „alkalmas” bejegyzés szerepelt. A bemutatott igazolvány szerint jogosult volt a Hyundai 250D-7E típusú diesel targonca vezetésére.

Egyéni védőeszköz A Kft. kockázatértékelésen alapuló egyéni védőeszközjuttatási renddel rendelkezett, betartva ezzel az Mvt. 56.§ -ában foglaltakat. „Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.” Az adott munkakörben biztosította N. G. részére az • MSZ EN ISO 20346:2008 szerinti védőlábbelit, és • MSZ EN 388:2003 szerinti védőkesztyűt, • illetve a többi munkavállaló részére a meghatározott védőeszközöket. A munkaeszköz(ök) Az anyagmozgatáshoz ISO 9001:2000 minősítéssel rendelkező Hyundai 250D-7E típusú diesel targoncát használtak Emelőteljesítménye: 25000 kg. Emelési magassága: 4000 mm, Haladási sebesség max.: 31,7 km/h, Alapfelszereltsége: • integrált oldalmozgató, tehervédőrács, • OPSS kezelő jelenlétét érzékelő rendszer, • tolatásjelző, • teljes közúti világítás és irányjelzők, • biztonsági övvel szerelt, állítható, rugózott biztonsági vezetőülés, • állítható kormányoszlop, • visszapillantó tükör, • kezelési útmutató és CE minősítés. A targonca beszerzése és üzembe helyezése a baleset bekövetkezése előtt fél évvel történt. A vizsgálata során meghibásodást a balesetvizsgálók nem tapasztaltak. A munkakörnyezet A baleset időpontjában a rakodó téren 25 0C volt a hőmérséklet, a napos, szélcsendes idő nem befolyásolta a munkavégzést. A járófelületen csúszást eredményező anyagszétszóródás, vagy csúszást okozó folyadék, botláshoz vezető egyenetlenség nem volt tapasztalható. Egyéb dokumentációk A hídelemek mozgatásához, szállításához, raktározásához a technológiai menetet részleteiben nem határozták meg, a technológiai utasítást nem készítették el. Figyelmen kívül hagyták az Mvt.-ben foglaltakat, miszerint a munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészséget és biztonságát ne veszélyeztesse.


|

Munkavédelem

A tevékenységgel összefüggésben A munkáltató Megállapításra került továbbá, hogy a munkáltató a különböző alvállalkozók munkavállalóinak egyidejű foglalkoztatásának összehangolására intézkedést nem tett, e tevékenység végzésére munkáltatót nem bízott meg. Az Mvt. 40. § (2) bekezdése előírja, hogy „Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra az veszélyt ne jelentsen. Az összehangolás keretében különösen az egészséget és biztonságot érintő kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről az érintett munkavállalókat és munkavédelmi képviselőiket, illetőleg a munkavégzés hatókörében tartózkodókat tájékoztatni kell. Az összehangolás megvalósításáért a Polgári Törvénykönyv szerinti fővállalkozó, ennek hiányában bármely más olyan személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az a felelős, akinek az érdekében a munkavégzés folyik.” A munkáltató F. T. raktárost úgy foglalkoztatta, hogy írásos megbízással nem rendelkezett a hídelemek mozgatásával, szállításával, raktározásával kapcsolatosan. A vállalkozási szerződés I. pontja szerint a raktáros a következő feladatok elvégzésére köteles: árubeszerzés, ügyintézés, adatfeldolgozás. A balesetet szenvedett munkavállaló A munkavállaló N. G. a baleset pillanatában olyan tevékenységet végzett olyan körülmények között, amely nem felel meg a munkavédelmi előírásoknak. Az Mvt. 60. § (1) bekezdése: „…a munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni és munkáját úgy végezni, hogy az saját vagy más egészséget és testi épségét ne veszélyeztesse.” A balesetet okozó munkavállaló S. N. targoncavezető szabálytalanul végezte munkáját a hídelem mozgatásakor, amikor N. G. kötöző a veszélyes térben tartózkodott. A 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelettel kiadott Emelőgép Biztonsági Szabályzat I. fejezet 3.1. pontja előírja, hogy az emelőgép üzemeltetője köteles gondoskodni a jelen szabályzatban a vonatkozó nemzeti szabványokban, valamint az emelőgép dokumentációban foglaltak végrehajtásáról. A Hyundai 250D-7E típusú diesel villástargonca Kezelési és Karbantartási Utasítás az üzembe helyezés fejezetében így rendelkezik: „…győződjön meg a targonca üzembe helyezése előtt és a targonca üzemelése közben arról, hogy senki sem tartózkodik a veszélyes területen. A személyek részére veszélyes helyzetben, időben figyelmeztető jelzést kell adni. Azonnal

állítsa le a munkavégzést a targoncával, ha a személyek a figyelmeztetés ellenére nem hagyják el a veszélyes területet. A veszélyes terület az a terület, ahol a személyek a targonca mozgása által veszélyeztetve vannak.” A munkabaleset okláncolata • • • • •

Hídelem mozgatása, A szállítókocsi és a targonca összekötése, A targonca nem áll elég közel a szállítókocsihoz, A targonca tolat a szállítókocsi irányába, N. G. targonca tolatása közben beakasztotta a vontató hevedert, • N. G. még a veszélyes területen belül tartózkodik, • A targoncavezető nem állítja meg idejében a targoncát, és N. G.-t a hídelemhez szorítja, • Medencetörés, lépzúzódás. A munkáltató intézkedése a hasonló munkabaleset megelőzése érdekében • • A munkabaleset tanulságainak széleskörű ismertetése, • A hídelemek gyártásának és műhelyből való kiszállításának, valamint a kijelölt helyre való lerakásának részletes, személyre szóló, a munkafolyamat minden lépésére kiterjedő technológiai utasítás elkészítése. • Ennek ismertetése minden gyártásban, szállításban résztvevő munkavállalóval, vállalkozóval. • Az utasítás betartásának ellenőrzése. • Rendkívüli munkavédelmi oktatás megtartása a hídelemek gyártásának biztonságáról. • A Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelőség intézkedése • A hídelem gyártását követő mozgatási, szállítási tevékenység felfüggesztése, • Munkavédelmi oktatás elrendelése, melynek során ismertetni kell a hídelem mozgatásával, szállításával, raktározással kapcsolatos munkavédelmi előírásokat, • A hídelem mozgatásával szállításával, tárolásával kapcsolatos technológia elkészítésére kötelezés, • A kockázatértékelés kiegészítésére kötelezés, a hídelemek mozgatásával, szállításával, raktározásával kapcsolatos tevékenységre vonatkozóan, • Munkavédelmi bírság kiszabása.

11 Munkavédelem

|


Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk Az új munkabaleseti jegyzőkönyv 2013. január 1-jén lép hatályba. Ettől kezdve elektronikusan kell majd beadni a jegyzőkönyveket a jelenlegi sokpéldányos, kézzel írott helyett?

EK rendeletnek a munkahelyi balesetek statisztikája tekintetében történő végrehajtásáról szóló 349/2011/ EU rendeletében határozott az EU Bizottság. A legkorábban kötelezően szolgáltatandó adatok a 2013. évre vonatkoznak. A jelenlegi munkabaleseti jegyzőkönyv az ESAW módszertan elvárásainak csak részben tesz eleget, többek között ezért is szükséges annak megváltoztatása.

A munkabaleseti jegyzőkönyvnek 2013. január 1-jétől csak a tartalma és a formátuma változik, a beküldési módja a hagyományos marad. A területileg illetékes Kormányhivatalok továbbra is csak papíralapon tudják fogadni a jegyzőkönyveket. Az „új” jegyzőkönyv feldolgozásához egy szoftverfejlesztésre van szükség, amire eddig nem álltak rendelkezésre a megfelelő anyagiak. Ugyanakkor az új adattartalomra csak 2013-tól kötelezett Magyarország, így jelenleg nincs késés a bevezetéssel kapcsolatban. Az Európai Unióban szükség van arra, hogy a munkavédelem helyzete és a munkavédelem javítására életbe léptetett szabályozások hatékonysága felmérhető legyen. Ennek érdekében az Európai Tanács úgy határozott, hogy európai szinten a munkabalesetekre vonatkozóan egységes adatsorokat kell összeállítani. Ennek nyomán az európai statisztikák felelőse az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala (Eurostat) a Foglalkoztatási és Szociálpolitikai Főigazgatósággal közös módszertant dolgozott ki a munkahelyi balesetek európai statisztikájának (European Statistics on Accident at Work = ESAW) harmonizálására, az Európai Unió számára összehasonlítható adatok gyűjtésére. Az erről szóló módszertan 2001-ben került kiadásra. A módszer alkalmazását a népegészségre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról szóló 1338/2008/EK rendelet tette kötelezővé. Az egyes adatok szolgáltatásának első időpontjáról az A Munkavédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkavédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

Munkavédelem X. évfolyam, tizenegyedik szám, 2012. november Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1145 Bp., Szugló u. 52-54. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Petren Ágnes HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917, E-mail: [email protected] Internet: www.forum-szaklapok.hu www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.


|

Munkavédelem

Tartalom. Munkabiztonság. Tisztelt Előfizetőnk! november X. évfolyam 11. szám. Szakmai folyóirat. Munkabiztonság

Recommend Documents