E-számvitel 2015.november
e l e k t r o n i k u s
Szakmai folyóirat
VII. évfolyam 11. szám
Tartalom Vegyen részt rövid felmérésünkben! Tisztelt Ügyfelünk! Válaszaival komoly segítséget ad nekünk ahhoz, hogy a kiadványban csak olyan témák szerepeljenek, amelyek az Ön munkáját segítik. A kérdőív kitöltése körülbelül 5 percet vesz igénybe: https://www.surveymonkey.com/s/e-szamvitel
A hónap témája
Szerző:
Botka Erika
a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára
Tisztelt Előfizetőnk!
−− A számviteli törvény újabb módosításáról I. rész
Olvasóink kérdezték −− Fejlesztési támogatás elszámolásának korrigálása −− Kiválás során a társasági adóalapot befolyásoló tételek −− Kapcsolt vállalkozások esetén az innovációs járulék alapja −− Apport során készítendő vagyonmérleg −− Egyszerűsített és konszolidált éves beszámoló közötti kapcsolat −− Anyavállalat fogalma, egyszerűsített éves beszámolókészítési lehetősége
Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának. Kérem, hogy az e-mail tágyába írják bele, hogy „E-számvitel”. Megújult honlapunkról – www.szamvitelszaklap.hu – a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket és hozzáférhet az extratartalmakhoz. A kézirat lezárásának dátuma: 2015. október 25.
−− Beszámoló sorainak további alábontás alapján történő bemutatása −− Beruházás bekerülési értékének tartalma
Adó- és számviteli változások 2016. – ART, ÁFA, SZÁMVITEL
Minden egy napban, amit a 2016-os adó- és számviteli változásokról tudni kell! További információkért látogasson el honlapunkra: www.forumakademia.hu
1 E-számvitel |
2 0 1 5 . n o v e m b e r, V I I . é v f o l y a m 1 1 . s z á m
A hónap témája A számviteli törvény újabb módosításáról I. rész A számviteli törvény újabb módosítására vonatkozó törvényjavaslatot az Országgyűlés felé beterjesztett, a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/6638. számú törvényjavaslat tartalmazza (a kézirat leadási időpontjáig a törvényjavaslat még nem került az Országgyűlés által elfogadásra). A számviteli törvény módosítására vonatkozó javaslat alapvetően az IFRS-ek egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez szükséges módosításokat tartalmazza (bizonyos feltételek esetén eddig csak konszolidált beszámolót lehetett az IFRS szabályok szerint elkészíteni). A törvényjavaslat ezen túlmenően szabályozza az IFRS beszámoló készítés esetén alkalmazandó új adószabályokat is, hiszen ezen vállalkozói körnek új adózási szabályokat kellett megalkotni, mert eddig az adózási szabályok a számviteli törvény szerint elkészített beszámolóra épültek (pl. társasági adó, iparűzési adó). Ezen túlmenően a javaslat a számviteli törvény nyáron elfogadott, a számviteli törvény módosításáról szóló 2015. CI. törvényhez kapcsolódóan tartalmaz további átmeneti szabályokat, illetve összhang megteremtését szolgáló előírásokat. A számviteli törvény módosításáról szóló 2015. CI. törvényhez kapcsolódó kiegészítő szabályok, egyéb szabályok Már a korábbi lapszámban is írtam, hogy a nyári törvénymódosítás több esetben az új előírásokhoz nem tartalmazza teljes körűen az átmeneti szabályokat, jellemzően az üzleti vagy cégérték megváltozott új szabá-
lyaihoz kapcsolódóan. A törvénymódosítás szerint a jövőben nem lehet részesedésvásárláshoz kapcsolódóan üzleti vagy cégértéket kimutatni. Nem volt arra vonatkozóan átmeneti szabály, hogyha a részesedés már nincs a könyvekben, akkor a 2016. évi nyitó adatban szereplő üzleti vagy cégértékkel mit kell csinálni. A javaslat erre vonatkozóan tartalmaz most kiegészítő szabályozást. Az új előírás szerint, hogyha a 2016. évi üzleti év nyitó adatai között kimutatott üzleti vagy cégértékhez, illetve negatív üzleti vagy cégértékhez kapcsolódóan részesedés már nincs kimutatva,akkor az üzleti vagy cégértékre, illetve a negatív üzleti vagy cégértékre 2015. évi CI. törvénnyel módosított 52. § (4) bekezdését, illetve 45. § (4) bekezdését is alkalmazni lehet (azaz a pozitív cégértéket legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt lehet terv szerinti értékcsökkenésként leírni, amennyiben ezek hasznos élettartamát nem lehet megbecsülni, illetve a negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt a cégvásárlást követő legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt lehet az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni). Az sem volt szabályozva, hogyha a könyvekben nyitó adatként negatív üzleti vagy cégérték szerepel, de nagyobb összegben, mint a részesedés könyv szerinti értéke, akkor a részesedés könyv szerinti értéke erejéig lehet csak a részesedés bekerülési értékét csökkenteni, a fennmaradó különbözetet hogyan kell elszámolni. A javaslat erre is ad szabályt. E szerint amennyiben a kapcsolódó részesedés könyv szerinti értéke kisebb, mint a 2016. évi üzleti év nyitó adatai között kimutatott negatív üzleti vagy cégérték könyv szerinti értéke, úgy az összevezetés után fennmaradó negatív üzleti vagy cégértékre a 2015. évi CI. törvénnyel módosított számviteli törvény 45. § (4) bekezdését is alkalmazni lehet (azaz a negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt a cégvásárlást követő legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt lehet az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni). 2
E-számvitel
|
2 0 1 5 . n o v e m b e r, V I I . é v f o l y a m 1 1 . s z á m
Az üzletág-, üzlethálózat-, telephelyvásárláshoz kapcsolódó üzleti vagy cégérték terv szerinti értékcsökkenésének elszámolását is módosította a 2015. évi CI. törvény, itt is hiányzott az átmeneti szabály, hogy a 2016os üzleti év nyitó adatában szereplő ilyen üzleti vagy cégérték terv szerinti értékcsökkenését hogyan kell elszámolni. A javaslat szerint a törvénymódosítás hatálybalépését megelőző napon keletkezett üzletág-, üzlethálózat-, telephelyvásárláshoz kapcsolódó üzleti vagy cégértékre, amely a 2016. évi üzleti év nyitó adatai között szerepel, valamint a 2016. évi üzleti év nyitó adatai között kimutatott aktív tőkekonszolidációs különbözetre is alkalmazni lehet a törvény új előírásait (azaz a pozitív cégértéket, az aktív tőkekonszolidációs különbözetet legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt lehet terv szerinti értékcsökkenésként leírni). Már korábban is jeleztem, hogy az osztalékfizetéshez kapcsolódó fedezeti szabályokban az új szabályozás alapján dupla fedezet van, ezt is szükséges korrigálni. A javaslat erre vonatkozóan is tartalmaz új előírást. Az új előírás az eredménykimutatásban szereplő, kapott osztalék elszámolási szabályát változtatja meg úgy, hogy a pénzügyi műveletek bevételei között kapott osztalékként a jövőben a mérlegkészítés időpontja helyett a mérlegfordulónapig befolyt, illetve ismertté vált osztalékot lehet csak elszámolni. Problémaként merülhet fel az új szabályozással kapcsolatosan, mivel a 2016. évi beszámolóban a 2015. évi beszámoló, mint előző üzleti év adatait rendezni kell az új szabályozásnak megfelelően, akkor ez az eltérő szabályozás miatt a rendezés során megváltozhat a vállalkozás 2015-ös adózás előtti, illetve adózott eredménye (ha a vállalkozásnál mérlegkészítés időszakában ismertté vált osztalékot számolnak el még 2015-re, de ezt az új szabályok szerint nem lehet, akkor az átrendezés után kevesebb lesz a 2015-ös adózás előtti és adózott eredmény). Ez nagyon nem lenne szerencsés, mert a többi rendező tételnél az üzemi ered-
mény, illetve a pénzügyi műveletek eredménye változhat a rendkívüli tételek átsorolása miatt, de ezek az átsorolások az adózás előtti eredményt, illetve az adózott eredményt végösszegében nem fogják megváltoztatni. Azért, hogy az átrendezés miatt nem változzon meg az adózás előtti és az adózott eredmény, célszerű lett volna átmeneti szabályként rögzíteni, hogy ezt a változást nem kell rendezni. A benyújtott törvényjavaslatban azonban ilyen átmeneti szabály jelenleg nem található. A javaslat egységessé teszi az egyes beszámolótípusok közötti áttérés időpontjait. Az eddig hatályos szabályozás szerint mikrogazdálkodói beszámolóra a harmadik üzleti évben már áttérhet az olyan vállalkozás, amely a mikrogazdálkodói beszámoló alkalmazásához előírt három mutatóérték közül legalább kettőnek megfelel két egymást követő évben. A számviteli törvény eddig hatályos 97. §-a (2) bekezdésének előírása szerint az éves beszámolót készítő vállalkozó esetében akkor engedte meg az egyszerűsített éves beszámolóra való áttérést, hogyha az egyszerűsített éves beszámolóra vonatkozó három mutatóérték közül bármelyik kettő a határérték alá került két egymást követő üzleti évben, akkor a második évi beszámoló elkészítését követő évtől lehetett egyszerűsített éves beszámolót készíteni (azaz a negyedik évben volt lehetőség egyszerűsített éves beszámolóra áttérni). A javaslat egységesíti az áttérés szabályait aszerint, hogy a két egymást követő üzleti évi megfelelés esetén már a harmadik évben lehetséges legyen az áttérés bármely beszámolási forma választása esetén, ha egyébként a feltételeknek megfelel a vállalkozás. Így egységessé vált az áttérés lehetősége bármely beszámoló készítés esetében. Ez azt is jelenti, hogyha a vállalkozás 2014-2015. évi beszámoló adataiból az új megemelt – egyszerűsített éves beszámolóhoz kapcsolódó – mutatószámok alapján mind a két évben kettő alatta van, akkor a vállalkozás már a 2016. évről is egyszerűsített éves beszámolót készíthet. 3
E-számvitel
|
2 0 1 5 . n o v e m b e r, V I I . é v f o l y a m 1 1 . s z á m
Ezen túlmenően a javaslat előírja, hogy a forgóeszközök között kimutatott befektetési jegyek hozamát az eredménykimutatás Egyéb kapott (jár) kamatok és kamatjellegű bevételek során kell elszámolni. A javaslat ezen túlmenően egyértelműen rögzíti, hogy egyesülés vagy beolvadás esetén a követelések, kötelezettségek és időbeli elhatárolások mellett az egymással szembeni kötelezettségekre képzett céltartalékokat is ki kell szűrni a vagyonmérlegek-tervezetek és a végleges vagyonmérlegek összeállítása során. A javaslat 2015. évi CI. törvényhez kapcsolódó módosításai 2016. január 1-jén lépnek hatályba, azonban az egyszerűsített éves beszámolóra történő áttérés új szabályai a 2015-ös üzleti évben is alkalmazhatóak. IFRS beszámoló készítés A következő lapszámban térek ki az IFRS egyedi beszámolóra történő bevezetésével kapcsolatos leglényegesebb új szabályokra. Azért fogok csak a leglényegesebb kérdésekre kitérni, mert véleményem szerint „normál vállalkozásoknál” az IFRS beszámoló választását a szerint kell mérlegelni, hogy az a számviteli apparátusnak munka-, így költségmegtakarítást jelent-e. Munka-, költségmegtakarítás általában akkor lehet, hogyha a tulajdonos (anyavállalat) eddig is, illetve a jövőben is ilyen adatszolgáltatást kér(t) a vállalkozástól (ez jellemzően külföldi tulajdonban lévő magyar vállalkozásokat érinthetett eddig is). Az IFRS szerinti egyedi beszámolókészítés nagy számvitel szakmai felkészültséget feltételez, mert a magyar számviteli szabályozástól lényegesen eltér. Ha a szakmai felkészültség nincs meg, akkor ez a tudás komoly tanulási folyamattal sajátítható el, mely szintén költségekkel jár. A magyar számviteli szakemberek nagy tömegének nincs meg az IFRS beszámolókészítéshez szükséges számviteli tudása, ezért ilyen beszámolónak a válasz-
tása előtt a számviteli apparátust hosszú képzéssel kell erre felkészíteni. Véleményem szerint a magyar vállalkozások döntő többségének nem érdemes majd ezt a beszámolótípust választani, mert a felkészüléssel kapcsolatos költségek, ráfordítások nem lesznek arányban az elért hasznokkal (ennek a beszámolónak az információit magyar felek jellemzően nem fogják hasznosítani). Külföldi üzleti kapcsolatokkal rendelkező vállalkozásoknál felmerülhet ilyen típusú beszámoló adatainak a hasznosítása, de valószínűleg ez is korlátozott lesz. Így véleményem szerint elsősorban a külföldi tulajdonos információ igénye dönti majd el, hogy a magyar vállalkozás bevállalja-e az IFRS alapú egyedi éves beszámoló készítést. Ez várhatóan pár száz céget érinthet Magyarországon, így az ilyen típusú beszámoló nem sűrűn fog a hazai gyakorlatban előfordulni.
Olvasóink kérdezték Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának.
Fejlesztési támogatás elszámolásának korrigálása Kérdés 2014. évben az MVH-s támogatás összege tévesen egyéb bevételként lett lekönyvelve. Feltártuk, hogy fejlesztési támogatásként azonban a 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet alapján tőketartalék javára kellett volna elszámolni. Hogyan kell ezt a 2015. évben a könyvelés keretében javítani? A hibajavítás 4
E-számvitel
|
2 0 1 5 . n o v e m b e r, V I I . é v f o l y a m 1 1 . s z á m
főkönyvi könyvelési tételei helyesen melyek lesznek 2015. évben?
Válasz A támogatás elszámolásának javítását a 2015. évi könyvelés keretében a tárgyévi forgalomtól elkülönítetten javasolt elszámolni úgy, hogy előző évi számmal könyvelnek a tárgyév során. A könyvelést befolyásolhatja, hogy a hiba 2014. év tekintetében jelentős, vagy nem jelentős összegű hibának minősül-e (erre vonatkozóan a kérdésben nincs információ). A számviteli törvény 3. §-a (3) bekezdése 3. pontjának az előírása szerint jelentős összegű hiba, ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelőcsökkentő – értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során – ugyanazon évet érintően – megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot. Ha számviteli szempontból nem jelentős összegű a hiba, akkor a hiba társasági adóhatását nem szükséges önellenőrzés keretében javítani, mert ebben az esetben társasági adó járna vissza. A hiba minősítése során az előbb leírt törvényi előírások alapján a hiba és hibahatások eredményre és saját tőkére gyakorolt hatását kell figyelembe venni, előjeltől függetlenül. Így például, hogyha 10 millió Ft támogatás került helytelenül tőketartalék helyett egyéb bevételként elszámolásra, akkor az eredményt befolyásoló hiba 10 millió Ft, ennek mérleg szerinti eredmény hatása – mivel a társasági adót nem szükséges rendezni – 10 millió Ft és külön kell nézni
a saját tőkére (tőketartalékra) gyakorolt hatást, ami szintén 10 millió Ft. Így a 10 millió Ft-os hiba a hibahatásaival együtt megháromszorozódik, azaz 30 millió Ft lesz. Ezt a 30 millió Ft-ot kell a 2014. évi mérlegfőösszeghez hasonlítani, hogy az a mérlegfőösszeg 2%-át meghaladja-e vagy sem. Amennyiben a hiba jelentős összegű, akkor az eredményt befolyásoló hiba 11 millió Ft (10 millió Ft egyéb bevétel és társasági adóhatása 10%-os társasági adót feltételezve 1 millió Ft), ennek mérleg szerinti eredmény hatása 9 millió Ft és ebben az esetben is külön kell nézni a saját tőkére (tőketartalékra) gyakorolt hatást, ami szintén 10 millió Ft. Így a 10 millió Ft-os hiba a hibahatásaival együtt ebben az esetben is megháromszorozódik, azaz 30 millió Ft lesz. A kérdésben hivatkozott támogatást lekötött tartalékba kell helyezni, ez azonban a hiba számítását nem befolyásolja, mert ezáltal a saját tőke összege nem változik (csak elemeiben nem jó). A hiba számviteli elszámolása 2015. évi könyvelés keretében az alábbiak szerint alakul, attól függően, hogy jelentős vagy nem jelentős összegű hibáról van-e szó: - nem jelentős összegű hiba esetén = hiba elszámolása: T 96. Egyéb bevételek (2014. év) K 412. Tőketartalék (2014. év) = kapcsolódó tétel a támogatás lekötött tartalékba helyezése: T 412. Tőketartalék (2014. év) K 414. Lekötött tartalék (2014. év) A visszajáró társasági adót ebben az esetben nem szükséges önellenőrzés keretében rendezni, a 96-os főkönyvi számla T egyenlege a 2015. évi társasági adóalapban fog szerepelni. - jelentős összegű hiba esetén = hiba elszámolása: T 96. Egyéb bevételek (2014. év) K 412. Tőketartalék (2014. év) = kapcsolódó tétel a támogatás lekötött tartalékba helyezése: T 412. Tőketartalék (2014. év) K 414. Lekötött tartalék (2014. év) = társasági adóhatást ebben az esetben 5
E-számvitel
|
2 0 1 5 . n o v e m b e r, V I I . é v f o l y a m 1 1 . s z á m
kötelező önellenőrzés keretében rendezni, elszámolása az önellenőrzés alapján: T 461. Társasági adófizetési kötelezettség (2014.) K 891. Társasági adó (2014.) = mivel a hiba a hibahatásokkal együtt jelentős, ezért a 2015. évi zárás keretében a hiba- és hibahatások eredményt érintő tételeit évzárlat keretében a számviteli törvény 37.§-a (2) bekezdés a) pontjának az előírása alapján az eredménytartalékba át kell vezetni, elszámolása: T 493. Adózott eredmény (2014. év) K 96. egyéb bevételek (2014. év) T 891. Társasági adó (2014.) k 493. Adózott eredmény (2014. év) T 419. Mérleg szerinti eredmény (2014. év) K 493. Adózott eredmény (2014. év) T 413. Eredménytartalék K 419. Mérleg szerinti eredmény (2014. év)
Kiválás során a társasági adóalapot befolyásoló tételek Kérdés 2015. év folyamán X. Kft. kedvezményezett átalakulással (kiválással) kívánja egyik ingatlanját külön Kft-be kivinni. Az átalakulás során a kedvezményezett átalakulás szabályait alkalmazzuk, vagyis azonos tulajdonosi szerkezettel történik a kiválás. Az átalakulásban szereplő ingatlan aktiválásakor fejlesztési tartalékot használtunk fel X. Kft.-ben. Kérdésünk a következő lenne: Az X. Kft. 2015. évi társasági adóbevallásában mentesül-e az adózás előtti eredmény csökkentésének és növelésének általános szabályai alól, amely előírja az immateriális és tárgyi eszközök könyv szerinti és számított nyilvántartási értékének különbözetével az adóalap növelését és csökkentését [Tao. tv. 7. §-a (1) d és a 8. §-ának (1) b pontjai], mivel a Tao. törvény 16. §-a (2) a és (10)-(11) bekezdések mentesítik a fenti adóalap korrekció alól, amen�-
nyiben a kedvezményes átalakulás megfelel ezen paragrafusnak. Annyiban bonyolultabb a helyzetünk, hogy 2013-ban X. Kft. másik ingatlanjával létrehozott egy Y. Kft-t szintén kedvezményezett átalakulással, a jelenlegivel azonos tulajdonosi szerkezetben. A 2015-ös kiválást követően ebbe az Y. Kft.-be kívánjuk beolvasztani a fent nevezett ingatlant (kiválásos-beolvadás), de úgy hogy ezzel a jegyzett tőke és a tulajdonosi struktúra nem változik. Y. Kft.-ben az eredménytartalékot emeljük az ingatlannal szemben, míg X. Kft.-ben az ingatlant az eredménytartalékkal szemben vezetjük ki. Az átalakulást követően Y. Kft.ben vesszük figyelembe a fejlesztési tartalék miatti társasági adóalap korrekciót.
Válasz A Tao. tv. 4. §-a 23/a. pontja b) alpontjának az előírása szerint a kedvezményezett átalakulásnak egyik feltétele, hogy szétválás esetén a jogelőd tagjai – egymáshoz viszonyítva – arányos részesedést szereznek a jogutódokban. Először ezt a feltételt kell teljesíteni (az összegekre, a tulajdonosi szerkezetre, tulajdoni arányokra azonban nincs a kérdésben információ). A kérdésben leírtak szerint a 2015-ös kiválást követő beolvadással az ingatlan az Y. Kft.-be kerül, de úgy hogy ezzel az Y. Kft.-ben a jegyzett tőke és a tulajdonosi struktúra nem változik, az Y. Kft.-ben az eredménytartalékot emelik az ingatlannal szemben, míg X. Kft.-ben az ingatlant az eredménytartalékkal szemben vezetik ki. Attól, hogy az Y. Kft. jegyzett tőkéje nem változik, még az átalakulás lehet kedvezményezett, csak ebben a jegyzett tőkében az arányos részesedésszerzést biztosítani kell. Így például, hogyha a bevitt ingatlan vagyonmérlegben szereplő értéke 50 millió Ft, akkor – az Y. Kft. jegyzett tőkéjének összegétől függetlenül – olyan tulajdoni arányt kell a jegyzett tőkében megállapítani, hogy a beolvadás pillanatában a beolvadó társaság tulajdonosaira 50 millió Ft saját tőke jusson. Amennyiben a kedvezményezett átalakuláshoz kapcsolódóan 6
E-számvitel
|
2 0 1 5 . n o v e m b e r, V I I . é v f o l y a m 1 1 . s z á m
a Tao. törvény 16. §-a (9)-(11) bekezdésében előírt feltételeket is teljesítik, akkor a kiválásos beolvadáshoz kapcsolódóan az X. Kft. mentesül a kivitt ingatlan tekintetében a kérdésben hivatkozott társasági adóalap korrekció alól. Ez a kötelezettségvállalás azt jelenti, hogy a jogutód Y. Kft. a társasági szerződésében kötelezettséget vállal arra, hogy a társasági adóalapot úgy fogja számolni, mintha a kiválás és beolvadás nem következett volna be. Konkrétan az Y. Kft.nél az ingatlan társasági adó szerinti nyitó bruttó értékének és elszámolt értékcsökkenésének az X. Kft. záró adatával kell megegyeznie (ami azt is jelenti természetesen, hogy a felhasznált fejlesztési tartalék erejéig a társasági adó szempontjából az értékcsökkenést is elszámoltnak kell tekintetni).
Apport során készítendő vagyonmérleg
Kapcsolt vállalkozások esetén az innovációs járulék alapja
A válasz röviden: nem. Vagyonmérleg és vagyonleltár összeállítását az új Ptk., illetve ehhez kapcsolódóan a számviteli törvény átalakuláshoz, egyesüléshez, illetve szétváláshoz kéri elkészíteni, apportáláshoz nem. Az új Ptk. szabályai szerint amennyiben kft.-be történik nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás apportálása, akkor külső szakértővel nem kötelező az apportot értékelni, az apport értékének a meghatározása a tulajdonosok felelőssége, de ha a kft. tulajdonosai ezt szeretnék, akkor természetesen lehetséges. Az apport külső szakértővel, így pl. könyvvizsgálóval történő értékelése az új Ptk. előírása szerint csak részvénytársaságnál kötelező, de itt is vannak kivételek: egyrészt, hogyha az apport értékét három hónapnál nem régebbi beszámoló tartalmazza, illetve az apportba adott eszköz tőzsdén jegyzett értékpapír, akkor részvénytársaságnál sem kell ebben az esetben az apportot külső szakértővel értékeltetni. Összefoglalóan: a kft.-be történő apportálás esetén nem értelmezhető a vagyonmérleg készítési kötelezettség, így azt nem kell készíteni. Ha a tulajdonosok szeretnék, akkor az apportot lehet külső szakértővel értékeltetni, de jogszabályi előírás alapján ez sem kötelező.
Kérdés 2015. január 1-jétől az innovációs járulékkal kapcsolatosan új szabályok léptek életbe. Társaságunk anyavállalatként több társasággal kapcsolt viszonyban áll. Az iparűzési adó alapját a kapcsolt társaságok adataival együtt kell meghatározni. A kérdésem az lenne, hogy 2015. január 1-jétől változatlanul igaz, hogy a kapcsolt vállalkozások miatt kombinált iparűzési adó alapja az innovációs járulék alapja is?
Válasz Igen, így van. Az iparűzési adó alapjával – adott esetben a kapcsoltak miatt „kombinált” iparűzési adó alappal – azonos az innovációs járulék alapja is, mivel nincs külön definiált innovációs járulék alap.
Kérdés Egy alapítvány saját társaságába (kft.) apportálni akar. Az apport listát könyvvizsgáló ellenőrzi, hitelesíti. A teendők összegzése kapcsán merült fel a kérdés, hogy kell-e vagyonmérleget készíteni, ha igen, akkor kinek, mindkettőnek vagy csak az egyiknek. A vélemények eltérőek, több kollegát kérdeztek meg. A számviteli törvényben csak az átalakulás kapcsán találkoztam a vagyonmérleg fogalmával. Szeretném megkérdezni, hogy az ön véleménye szerint kell-e vagyonmérleg vagy sem?
Válasz
7 E-számvitel
|
2 0 1 5 . n o v e m b e r, V I I . é v f o l y a m 1 1 . s z á m
Egyszerűsített és konszolidált éves Anyavállalat fogalma, egyszerűsített beszámoló közötti kapcsolat éves beszámolókészítési lehetősége Kérdés
Kérdés
Magyar cégek éves beszámolóját külföldi anyavállalatok konszolidálják. Magyar cég készíthetne egyszerűsített éves beszámolót, hogyha külföldön nem konszolidálnák. A külföldön történő konszolidálás kizárja a magyar cégeket abból, hogy egyszerűsített éves beszámolót készítsenek és tegyenek közzé Magyarországon?
Az anyavállalat (leányvállalat) készíthet-e egyszerűsített éves beszámolót (eddig nem lehetett a mutatószámok ellenére)? Legyen szíves az anyavállalat fogalmát röviden meghatározni.
Válasz A számviteli törvény 3. §-a (2) bekezdés 6. pontjának az előírása alapján a konszolidálásba bevont vállalkozások fogalma a következő: az anyavállalat, a konszolidálásba bevont leányvállalat, a konszolidálásba bevont közös vezetésű vállalkozás együttesen. A számviteli törvény 9. §-a (4) bekezdésének az előírása szerint az anyavállalatnak nem minősülő konszolidálásba bevont vállalkozás abban az esetben készíthet egyszerűsített éves beszámolót, ha nyilvántartásai alapján biztosítani tudja az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításához szükséges információkat az anyavállalat részére. Így a kérdésben hivatkozott tényállás, mely szerint a külföldön történő konszolidálás kizárja a magyar cégeket abból, hogy egyszerűsített éves beszámolót készítsenek és tegyenek közzé Magyarországon nem helyes állítás. A külföldi anyavállalat által történő konszolidált beszámolóba történő bevonása esetén is a magyar leányvállalat Magyarországon készíthet egyszerűsített éves beszámolót, hogyha nyilvántartásai alapján biztosítani tudja az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításához szükséges információkat a külföldi anyavállalat részére.
Válasz A számviteli törvény 9. §-ának (2) bekezdése tartalmazza az egyszerűsített éves beszámoló készítésére vonatkozó nagyságrendi mutatószámokat. Ugyanakkor a számviteli törvény 9. §-ának (3) bekezdés kimondja, hogy a számviteli törvény egyszerűsített éves beszámolóra vonatkozó előírásait a nyilvánosan működő részvénytársaság, az anyavállalat, valamint az olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott – a 3. § (6) bekezdés 2–3. pontja szerinti – értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték, nem alkalmazhatja. Ezen előírásból következik, hogy az anyavállalatnak minősülő vállalkozás egyszerűsített éves beszámolót semmilyen esetben sem készíthet, még akkor sem, hogyha az egyszerűsített éves beszámoló nagyságrendi mutatószámait teljesíteni tudná (a leányvállalatra vonatkozó előírásokat az előző kérdésben taglaltam). A számviteli törvény 3. §-a (2) bekezdés 1. pontjának az előírása alapján anyavállalatnak az a vállalkozó minősül, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik: a) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, vagy b) más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, vagy 8
E-számvitel
|
2 0 1 5 . n o v e m b e r, V I I . é v f o l y a m 1 1 . s z á m
c) a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy d) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján – függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól – döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol. Így, ha a számviteli törvény 3. §-a (2) bekezdés 1. pontjának előbb hivatkozott bármelyik előírása teljesül, akkor a számviteli törvény előírása alapján a vállalkozás anyavállalatnak minősül, így egyszerűsített éves beszámolót sem készíthet. A számviteli törvény 155. §-a (3) bekezdésének az előírása szerint nem kötelező az adott vállalkozásnál a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül: a)az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. Ugyanakkor a számviteli törvény 155. §-a (5) bekezdésnek előírása szerint a nagyságrendi mentesítés szabályait nem alkalmazhatja: - az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő, - a takarékszövetkezet, - a konszolidálásba bevont vállalkozás, - a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, - az a vállalkozó, amelyik a számviteli törvény 4. §-a (4) bekezdése szerint – a megbízható és valós kép érdekében – a kivételes esetben eltér a számviteli törvény előírásaitól. A korábban hivatkozott számviteli törvény 3. §-a (2) bekezdés 6. pontjának az előírása alapján a konszolidálásba bevont vállalkozások fogalmába az anyavállalat, a
konszolidálásba bevont leányvállalat, a konszolidálásba bevont közös vezetésű vállalkozás tartozik (azaz az anyavállalatnál nem minősítési szempont, hogy konszolidált beszámolót készít-e vagy sem). Ezért fel kell hívni a figyelmet arra is, hogyha a számviteli törvény 3. §-a (2) bekezdés 1. pontjának előírása alapján a vállalkozás anyavállalatnak minősül, akkor éves beszámolót kell készítenie, és ezt az éves beszámolót a számvitel törvény 155. §-a (5) bekezdésének az előírása alapján könyvvizsgálóval is ellenőriztetnie kell, függetlenül attól, hogy az árbevétel és a foglalkoztatottak létszáma mekkora, mert nagyságrendi mentesítési adatokkal nem élhet.
Beszámoló sorainak további alábontás alapján történő bemutatása Kérdés A beadott mérleg- és eredménykimutatás séma (egyszerűsített éves beszámoló) fősorai mellett lehet-e a sorokat alábontani? Eddig egyszerűsített éves beszámolót készítettünk, beadhatunk-e éves beszámolónak megfelelő eredménykimutatást?
Válasz A számviteli törvény 96. §-a (2)-(3) bekezdésének előírása szerint az egyszerűsített éves beszámoló mérlege a számviteli törvény 1. számú mellékletének ,,A’’, illetve ,,B’’ változata közül a vállalkozó által választott mérleg nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza, illetve az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatása a számviteli törvény 2. vagy a 3. számú melléklet közül a vállalkozó által választott eredménykimutatás nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza. A számviteli törvény hivatkozott 96.§-ának előírása így nem ad lehetőséget arra, hogy a egyszerűsített éves beszámoló készítése esetén az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatása az éves beszámo9
E-számvitel
|
2 0 1 5 . n o v e m b e r, V I I . é v f o l y a m 1 1 . s z á m
lónak megfelelő eredménykimutatást tartalmazza. A számviteli törvény 20. §-ának (1) bekezdése ad lehetőséget arra, hogy az éves beszámoló felépítését, szerkezetét a számviteli törvény előírásain túlmenően a tételek továbbtagolásával, illetve összevonásával módosítani lehet, ez az előírás azonban az előbb leírtak szerint egyszerűsített éves beszámolóra nem vonatkozik, csak az éves beszámolóra alkalmazható.
Beruházás bekerülési értékének tartalma Kérdés A beruházást finanszírozó bank az alábbi aláírt nyilatkozatot kérné tőlünk, hogy az alább felsorolt költségek az induló beruházás részét képezik. Ezt a nyilatkozatot a banknak kellene benyújtani a hitelfinanszírozás szempontjából. A nyilatkozat lényege a következő lenne: „Az alábbi költségek a számvitelről 2000. évi C. törvény 3. §-a (4) bekezdésének 7. pontja alapján a beruházás részét képezik ingatlan létrehozására tekintettel: műszaki ellenőri díj az üzembe helyezésig felmerült reklám, marketing költsége az üzembe helyezésig felmerült menedzsment díj (hitelközvetítői jutalék) szálloda beindításához kapcsolódó költségek (bérek) egyéb költségek (Rezidor szerződési díj, jogi díjak).” Véleményem szerint az előbb felsorolt költségek nem minden esetben képezik a beruházás bruttó értékének a részét, azokat nem minden esetben lehet aktiválni a bruttó értékben, így ilyen nyilatkozatot nem lehet kiadni. Kérdésem, hogy jól gondolom-e?
Válasz A válaszom az röviden, hogy a beruházást finanszírozó bank által megkövetelt nyilatkozat nem minden esetben egyezik meg a
kérdésben hivatkozott számviteli törvényi előírásokkal. A számviteli törvény 47. §-a tartalmazza, hogy a beruházás bekerülési értékében mit lehet figyelembe venni. A számviteli törvény 47. §-a (1) bekezdésének előírása szerint az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában. A számviteli törvény 47. §-a (2) bekezdésének előírás szerint a bekerülési (beszerzési) érték részét képezi – az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően – az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó - illeték [vagyonszerzés (ajándék, öröklés, adásvétel, csere után járó) illetéke], - az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó, - a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj, - az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj), - a vásárolt vételi opció díja [a számviteli törvény 61. §-a (2) bekezdésében foglaltak kivételével]. A számviteli törvény 47. §-a (4) bekezdésének előírása szerint az (1) bekezdés szerinti bekerülési (beszerzési) érték részét képezi a) az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön aa) felvétele előtt fizetett – a hitel, a kölcsön feltételként előírt – bankgarancia díja, 10
E-számvitel
|
2 0 1 5 . n o v e m b e r, V I I . é v f o l y a m 1 1 . s z á m
ab) szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék, ac) szerződés közjegyzői hitelesítésének díja, ad) felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat; b) a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó – az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) – biztosítási díj; továbbá c)a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyamkülönbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség; valamint d) a beruházás tervezés, a beruházás előkészítés, a beruházás lebonyolítás, az új technológia elsajátítás (a betanítás) díjai, közvetlen költségei. Ezen előírások alapján a kérdésben szereplő, felsorolt költségek közül - a műszaki ellenőri díj, - egyéb költségek (szerződési díj, jogi díjak), valamint - a szálloda beindításához kapcsolódó költségek (bérek, mint például a betanítás időszakára jutó bérek) vehetők figyelembe, hogyha azok az üzembe helyezés (aktiválás) időpontjáig felmerültek, illetve az üzembehelyezés időpontját megelőző időszakot terhelik és – nagyon fontos –, hogy ezek a költségek a beruházáshoz közvetlenül hozzárendelhetőek. Így például, ha a szállodában beruházás valósul meg, de a szálloda a beruházás időszakában nincs nyitva, azaz nem üzemel, ezen időszakra jutó bért nem lehet a beruházás bekerülési értékében figyelembe venni. A kérdésben felsorolt, az üzembe helyezésig felmerült reklám, marketing költséget jellemzően nem lehet a beruházás bekerülési értékében figyelembe venni, mert ezek nem
E-számvitel
|
a beruházást, hanem a jövőbeni értékesítést – pl. a felújított szálloda szobáinak értékesítését reklámozzák - fogják szolgálni (én nem tudom értelmezni, hogy egy adott beruházást, a beruházás érdekében miként lehetne reklámozni, marketingelni). A kérdésben szereplő menedzsment díj konkrét tartalma nem derül ki, de ha ez valóban hitelközvetítői jutalék, akkor erre vonatkozóan az előbb hivatkozott számviteli törvény 47. §-a (4) bekezdésének előírása ad választ. A számviteli törvény 47. §-a (4) bekezdésének előírása csak a hitelt nyújtó bank által felszámított beruházási hitelhez kapcsolódó költségeket, ráfordításokat engedi meg a beruházás bruttó értékében figyelembe venni [bankgarancia díja, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék, az eszköz üzembe helyezéséig elszámolt (időszakot terhelő) kamat], mást nem, így hitelközvetítői jutalékot sem. In-house szeminárium! Ha szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó- és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az
[email protected] e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
E-számvitel VII. évfolyam tizenegyedik szám, 2015. november Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Bp. Váci út 91/a Tel.: 273-2090 Fax:468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917, E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
2 0 1 5 . o k t ó b e r, V I I . é v f o l y a m 1 0 . s z á m
