TARTALOM. Tisztelt Olvasóink!

TARTALOM Tisztelt Olvasóink!

Már gyönyörû tavasz van, amikor ez évi elsõ számunkat kezükbe tartják. A tavasz, a megújulás jegyében készült e számunk, mely számos, eddig lezajlott szakmai programunk ismertetése mellett, könyvismertetéssel is gazdagítja lapunk tartalmát. A takarékossági szempontokat kénytelenek voltunk idén is szem elõtt tartani, ezért ezt az évfolyamot is egy borító kíséri végig. Megértésüket ezúton is köszönjük. A megváltozott külsõt archív gyûjteményünkbõl válogatott ábrák, metszetek díszítik. Remélem, hogy örömmel forgatják lapunkat, és az olvasás hozzájárul majd intézményünk életének közelebbi megismeréséhez.

Lécesné Mesterházi-Nagy Márta (1930-2006) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3

Mezõgazdasági Könyvhónap Megnyílt a 2006. évi Mezõgazdasági Könyvhónap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Író–olvasó találkozó az Országos Mezõgazdasági Könyvtárban . . . . . . . . . . . . . . . . . Záróünnepség az FVM-ben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4 5 6

Magyar Könyvtárosok Egyesülete Ünnepi könyvtáros konferencia az Országház Kongresszusi termében . . . . . . . . . . . .

7

FAO Az ENSZ Élelmezési és Mezõgazdasági Szervezetének (FAO) szerepe a mezõgazdasági jellegû információk terjesztésében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Archív könyvek bemutatása A’ régi hires ménesek egyike’megszünésének okairól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 Nálunk történt Agrárszakmai rendezvények Borlovagok társaságában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Agrárkulturális rendezvények 3. Karácsonyi Kézmûves Kirakodóvásár és Játszóház – Képes beszámoló . . . . . . . . . . Ünnepélyes képátadás a könyvtárban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kiállításmegnyitó Ki a remény megfestõje? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Csend. Élet. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Festõkészlet karácsonyra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fiatalos energiával . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

18 20 21 22 23 23 24

Budapest, 2006. március Kitekintõ Látogatóban Kismartonban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 Újdonság Magyarországon: kötelespéldány-archívum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 200 éve született Entz Ferenc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

Gulácsiné Pápay Erika fõigazgató

Könyvismertetés A kíváncsi kertész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Föld alatti gombavilág . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Növénytermesztéstan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A növénytermesztés alapjai. Gabonafélék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Gyökér és gumós növények. Hüvelyesek. Olaj- és ipari növények. Takarmánynövények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szõlõtermesztés géprendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A mezõgazdasági termelés gyakorlatának alapismeretei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

29 29 30 30 30 31 32

Programajánló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 Ajánló bibliográfia Élelmiszer-higiénia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 Agrárium Emlékeztetõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Mezõgazdasági Szervezete 2006. február 16-ai közgyûlésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36

E számunk szerzõi: Dr. Guba Katalin orvos, Pócza Ildikó (FAO Közép- és Kelet-Európai Alregionális Iroda), Benczekovits Beatrix, Gulácsiné Pápay Erika, Kabai Gábor, Károlyi Zsuzsanna, Kripner Veronika, Lõrincz Ferenc, Mógor–Kárász Kinga, Pálfai Katalin, dr. Sinóros–Szabó Botondné (OMgK) Fotók: Benczekovits Beatrix, Csíky Gábor, Éltetõ Szabolcs, Mihók Zsolt, Mógor–Kárász Kinga (OMgK) 2

2006. XIII. évfolyam 1. szám

LÉCESNÉ MESTERHÁZI-NAGY MÁRTA (1930-2006) 2006. január 8-án váratlanul elhunyt Léces Károlyné, Mesterházi-Nagy Márta, a Budapesti Mûszaki Egyetem Központi Könyvtárának egykori fõmunkatársa, a Gyarapítási Osztály osztályvezetõje, majd a könyvtár fõigazgató-helyettese. Léces Márta (ahogyan a szakma õt nevezte) okleveles könyvtáros elsõ munkahelye a Budapesti Mûszaki Egyetem Központi Könyvtára volt 1953ban és innen is ment nyugdíjba 1992-ben. Idõközben: 1969–1972 között az OMIKK-ban dolgozott a Tudományos és Mûszaki Tájékoztatás címû folyóirat szerkesztõjeként. 1971–1986: osztályvezetõ (Gyarapítási Osztály), 1986–1988: igazgatóhelyettes, 1988–1991: fõigazgató-helyettes. A Gyarapítási Osztályon a nem hagyományos dokumentumokkal kapcsolatos feladatokat látott el, ennek az állományrésznek a kialakítása jelentõs mértékben az õ nevéhez fûzõdik. Márta a könyvtáros szakma kiemelkedõ egyénisége, a mûszaki könyvtárak ügyének értõ képviselõje volt, részt vett a könyvtárosok képzésében, szakirodalmi publikációs tevékenységet folytatott, széles körû nemzetközi kapcsolatokat ápolt. Aktívan foglalkozott a könyvtárfejlesztés, gépesítés minden területével. A könyvtár 1991-ben nyitotta meg új szabadpolcos olvasótermét, és az ott elhelyezett gyûjtemény szakrendi csoportjainak kialakítása Márta érdeme. Jelentõs része volt az Aleph automatizált könyvtári rendszer kölcsönzési moduljának egyidejû bevezetésében is. A könyvári kiadványok közül: az Európai mûszaki egyetemek szakosítási rendje címû sorozatot szerkesztette, válogatta és gyûjtötte a cikkeket. A Mûszaki Egyetemi Könyvtáros címû lap szerkesztõbizottsági tagja volt 1972–1992 között. Szakmai munkája elismeréseként Rektori Dicséretben, Mûvelõdési Miniszteri Dicséretben és 1992-ben Szinnyei József Díjban részesült. Könyvtáros tevékenysége mellett elsõ osztályú mûkorcsolyázó volt, részt vett többek között a IX. Téli Fõiskolai Világbajnokságon. Aktív sportolói pályafutása után európai és világversenyeken bíróként tevékenykedett. Emlékét örökre megõrizzük. Fonyó Istvánné


3

Mezõgazdasági Könyvhónap

MEGNYÍLT A 2006. ÉVI MEZÕGAZDASÁGI KÖNYVHÓNAP Az agrárium szakkönyvkiadásának legjelentõsebb közös szakmai programja, a Mezõgazdasági Könyvhónap (február) 2006-ban január 30án indult, a Magyar Mezõgazdasági Múzeumban, a Vajdahunyadvár csodálatos épületében tartott megnyitóval. Az eseménysorozat rendezõi – az FVM támogatása mellett – a magánkiadók szervezõ bizottsága, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülése és a Budapesti Agrárkamara. A megjelenteket Berecz András, a Prima Primissima-díj egyik 2005-ös nomináltja köszöntötte hangulatos, ízes nyelvezetû, tanulságos és tartalmában a mezõgazdasághoz is kötõdõ meséjével. Felkért elõadóként dr. Halm Tamás a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnökhelyettese a mezõgazdasági szótárak szerepérõl szólt az uniós tag Magyarországon. Közismert, hogy más nemzetközi szervezetek gyakorlatával szemben az EU-ban valamennyi tagállam nyelve hivatalos nyelvnek tekintendõ (2007-ben még az írek is, akik eddig az angolt használták, kérik saját nyelvük hivatalossá tételét), ennek megfelelõen az EU különféle szerveiben, intézményeiben a fordítás témája ki-

4

emelt jelentõségû. Évente mintegy 1 280 000 oldal fordítása szükséges, ezek elsõsorban jogszabálytervezetek, javaslatok, az Európai Parlament anyagai. A sikeres fordításhoz természetesen nem elegendõ egy vagy több nyelv általános ismerete, szakmai tudásanyagra is szükség van, nem beszélve a stílusról, a nyelvhasználat lazaságának, a félreérthetõségnek az elkerülésérõl. Az elnökhelyettes örömmel üdvözölte a Mezõgazda Kiadó jelenleg nyomtatott formában hozzáférhetõ, de rövidesen elektronikus úton is elérhetõ többnyelvû szakszótárait. A szótár készítése küldetés, használata napjainkban kötelesség – mondta az elõadó. A könyvhónapot Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter nyitotta meg. Beszédében szólt az olvasás különös jelentõségérõl, elsõsorban vidéken, ahol pl. az EU-információk terjesztésének, megismertetésének egyik legfontosabb eszköze, az agrárium jövõbeni sikerének letéteményesei a könyvek és a szaksajtó. A jelenlegi történelmi és politikai helyzetben kiemelt fontosságú a határon túli magyarság szakirodalommal való ellátása is. Szakmai oldalról nézve vannak olyan idõszerû kérdések (pl. mezõgazdasági hungarikumok õrzése; élelmiszer-biztonság stb.), melyek irodalmi feldolgozása szükséges. A miniszter

ezek megvalósításához kívánt eredményes munkát a szerzõknek, kiadóknak, könyvterjesztõknek egyaránt. Az év szerzõjét – Antal József kandidátust – Aranyossy Árpád, a Mezõgazda Kiadó szerkesztõje mutatta be. A rendezvénysorozat külföldi helyszínére, a vajdasági Zentára (Szerbia-Montenegró) dr. Lengyel László, a Kertészeti Egyetem Zentára kihelyezett egyetemi tagozatának vezetõje hívta meg a résztvevõket. Bemutatta cégét Kurdi Tiborné, a szigetcsépi Szigetvin Kft. vezetõje, aki négyféle borukat kínálta a vendégeknek. A kiállításon dedikáltak: Antal József (Növénytermesztéstan 1-2. köt. / Mezõgazda Kiadó); Nagy József (Sárga- és görögdinnye / Szaktudás Kiadóház); Takács József (A magyar parasztság sorsfordulói 1514–2003 között / Agroinform Kiadó). Az ünnepi kiállításon kiadványaival az OMgK is megjelent. Lõrincz Ferenc 2006. XIII. évfolyam 1. szám


ÍRÓ–OLVASÓ TALÁLKOZÓ AZ ORSZÁGOS MEZÕGAZDASÁGI KÖNYVTÁRBAN A Mezõgazdasági Könyvhónap eseménysorozatának részeként február 7-én író–olvasó találkozót tartottak az Országos Mezõgazdasági Könyvtárban. Gulácsiné Pápay Erika fõigazgató köszöntõjét követõen a rendezvényt Benedek Fülöp, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára nyitotta meg. Megköszönte a munkát a könyvhónap minden résztvevõjének, a szerzõknek, a szerkesztõknek, a kiadóknak, a könyvtáraknak. Örömét fejezte ki, hogy a mezõgazdasági szakirodalom ünnepét – Erdei Ferenc ötletének megvalósulását – egyre szélesebb körben, immár határainkon kívül is, a technika segítségével nem csak a hagyományos nyomtatott kötetekkel ülhetjük meg. Az államtitkár ez alkalommal adta át a használatnak a Mezõgazda Kiadó három szakszótárának (Növénytermesztés, Állattenyésztés, Állatorvoslás) összesen mintegy 150 000 szócikket tartalmazó elektronikus verzióját. Az adatbázis az interneten is megjelenik – http://www.omgk.hu, Mezõgazdasági szakszótárak menüpont alatt –, így elvileg a világ bármely pontján hozzáférhetõ lesz. A könyvszakma képviselõit megnyugtató bejelentés szerint a 2007–2013 közötti idõszak gazdasági feltételrendszerébe beépülnek a szaksajtó és a szakkönyvkiadás igényei és szükségletei is. Benedek Fülöp azt kívánta az agrár szakirodalom használóinak, hogy fordítsák annak eredményeit a maguk hasznára, és egyben az egész magyar agrárium javára. Az elektronikus szótárakat a készítõk nevében Gallyas Csaba sorozatszerkesztõ, a felhasználók oldaláról Gulácsiné Pápay Erika mu2006. XIII. évfolyam 1. szám

tatta be. Antoine de Saint-Exupèry-t idézve Gallyas Csaba abból indult ki, hogy a beszéd félreértések forrása. Ezeket általában is, de a szakirodalomban különösen ki kell küszöbölni, amihez a jó szótárak rengeteg segítséget adhatnak. Mivel a magyar agrárértelmiség mindig nyitott volt a szakmai újdonságok befogadására, ugyanakkor sajnos a nyelvtudás dolgában voltak és vannak is hiányosságai, a problémák áthidalásának kézenfekvõ eszközei a szakszótárak. Használható szakszótárakat már a Mezõgazda Kiadó jogelõdje is megjelentetett a ’70-es években, az elektronikus keresési lehetõség azonban vadonatúj a gyakorlatban. Gulácsiné Pápay Erika szerint az elektronikus információ térhódítását a nyomdai árak emelkedése is eredményezi. Az Országos Mezõgazdasági Könyvtár már több mint egy évtizede céltudatosan halad az elektronizálás irányába. Elsõ lépésként megteremtette (és azóta is folyamatosan fejleszti) a gépi hátteret. Ezt követõen az ALEPH integrált könyvtári szoftver segítségével átalakította a dokumentumok feldolgozásának módját, korszerû, az olvasók számára jól kezelhetõ adatbázist hozva létre az állományról. Újabb lépcsõfok volt 2004ben a Proquest Agriculture Journals szolgáltatás megvásárlása, ami a hazai agrárkönyvtárak teljes köre számára biztosította

több mint 200 angol nyelvû szaklap, többségében full-text formában való olvashatóságát. A Mezõgazda Kiadó szakszótárainak számítógépes megjelenítése a vázolt folyamatba illeszkedik. A gépi szótárak gyakorlati használatát, a visszakeresés lehetõségeit Tar Bence informatikus mutatta be. Elmondta azt is, hogy a kínálat a jövõben bõvülni fog, és hogy várják a szakemberek észrevételeit, kiegészítési javaslatait az anyag még inkább használhatóbbá tétele érdekében. A könyvhónapra megjelent újdonságok közül háromnak a bemutatására is sor került. Elsõként a közszeretetnek örvendõ Bálint György beszélt a Mezõgazda Kiadónál megjelent A kíváncsi kertész címû kötetérõl. Anyagát 15000 olvasói, nézõi levélben feltett kérdésre adott 682 válasz adja, melyeket 10 fõ fejezetbe csoportosított, és jól használható tárgymutatóval egészített ki. A könyvhöz DVD melléklet is tartozik, melyen 25 különösen érdekes kérdés válasza látható és hallható. Gyuri bácsi érdekes tapasztalata, hogy az olvasók túlnyomó részben a növényvédelemre vonatkozó kérdéseket vetnek fel, de

5


például a talaj állapotát kevésbé vizsgálják, holott az ugyanolyan fontos lenne, ezért a könyvben igyekezett a helyes arányok és irányok betartására. Hajós László, a Szaktudás Kiadó Háznál megjelent A mezõgazdasági termelés gyakorlatának alapismeretei címû kötet szerzõje elmondta, hogy a mû olyan tankönyv, melyet a mezõgazdasági szakképzésen kívül az agrárpedagógus-képzésben is használni lehet. Megközelítése gyakorlatorientált, figyelembe veszi, hogy az érintettek az új elképzelések szerint kevesebb idõt töltenének az oktatási intézmények termeiben, mint a munkahelyeken. A mezõgazdasági termelésben elõtérbe kell kerülniük a minõségi

szempontoknak, a piaci igények magas szintû kielégítésének, annak, hogy csak igazolt eredetû és összetételû, legjobb minõségû áru adható el megfelelõ áron. Gondot fordított a munkahelyi balesetek témakörére is, hiszen az építõipar után a mezõgazdaságban a legmagasabb ezek száma. Fõ szempont az agrártermelésben, hogy a vevõ legyen elégedett, a termelés pedig jövedelmezõ. Agárdi Sándor tornyospálcai pedagógus az Erdei iskola kézikönyvet kínálta (Agroinform Kiadó). Ennek eredetije 1994-ben jelent meg, a mostani kiadás azonban teljesen átdolgozott és vadonatúj képanyagot tartalmaz. Hitvallása, hogy a természet megismertetése, megszerettetése a gyermekekkel a környezeti nevelés legolcsóbb, mégis leghatékonyabb eszköze. Egy nap az erdõben erdõnyi könyvvel ér fel! – mondta. Kiemelte a pedagógusok szerepét, akiknek maguknak is ismerniük kell a természetet, hogy tudásukat jól adhassák át a diákoknak.

A szaksajtót Bárdos B. Edit, a Magyar Mezõgazdaság felelõs szerkesztõje képviselte. Megemlítette, hogy az európai uniós csatlakozásra történt felkészülés során a falugazdászok után a média, az írott sajtó adta a legtöbb segítséget az érintetteknek. Egy felmérés tanulságai szerint a magyar gazdák európai uniós ügyekben tájékozottabbak, mint az átlag (9%-uk adott helyes válaszokat a többi ország átlagos 6%-ához képest). Lapjuk már 1990 óta közöl különféle rovatcímek alatt európai uniós tárgyú információkat. A rendezvény végén Simon M. Veronika festõmûvész átadta az Országos Mezõgazdasági Könyvtárnak Ujhelyi Imre, a korszerû magyar állatorvoslás megteremtõjének portréját. A mûvésznõ 8 országban mintegy 200 kiállításon vett részt, képeit megtalálhatjuk 60 közintézményben. Jelentõs könyvillusztrátor. 40x30 cm-es pasztellképe a könyvtár Ujhelyi Imrérõl elnevezett elõadótermében kerül elhelyezésre. A hivatalos rész végén a könyvhónapi szerzõk nagy érdeklõdés mellett dedikálták mûveiket az Agrár Szakirodalmi Szolgáltató Házban. L.F.L.

ZÁRÓÜNNEPSÉG AZ FVM-BEN A rendezvénysorozat záróünnepségére március 2-án a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban került sor. Házigazdák voltak Sári Enikõ (Agrárkiadók Szervezõ Bizottsága) és Dékány András (FVM Kommunikációs Önálló Osztály). Elmondásuk szerint, ahogyan a gazdálkodók számára vannak az évnek meghatározó eseményei, mint például a vetés és 6

az aratás, a könyves szakmák képviselõi számára hasonló jelentõségû a mezõgazdasági könyvhónap. Ennek idei eredményei – a szervezõk egyöntetû véleménye szerint – igazolták az eseménysorozat megrendezésének szükségét. Az OMgK-ban tartott író-olvasó találkozó mellett a 2006-os mezõgazdasági könyvhónap kiemelt rendezvényei az alábbi idõpontokban

és helyszíneken zajlottak: y február 2. Sopron N y u g a t - m a g y a ro r s z á g i Egyetem Erdõmérnöki és Faipari Kar y február 15. Balatonfüred Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképzõ Iskola y február 24-25. Zenta, Vajdaság (Szerbia–Montenegró) regionális mezõgazdasági napok 2006. XIII. évfolyam 1. szám

Mezõgazdasági Könyvhónap – Magyar Könyvtárosok Egyesülete

Zentai Mûvelõdési Ház. Az egyes kiemelt programok vendéglátói közül Gulácsiné Pápay Erika, az OMgK fõigazgatója, Szalai Tibor, a balatonfüredi Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképzõ Iskola igazgatója és Lengyel László, a Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kara Zentára kihelyezett tagozatának vezetõje mondta el röviden benyomásait a rendezvényekrõl. Érdekes tény, hogy a vaj-

dasági magyar gazdákat – a határon belüliekhez hasonlóan – a kis- és középvállalkozások helyzete és jövõbeni lehetõségei, valamint a vidéki helyi értékek megõrzésének esélyei az Európai Unióban foglalkoztatják. Az FVM részérõl a rendezvénysorozatot dr. Benedek Fülöp közigazgatási államtitkár zárta be. Plasztikus hasonlattal élt: miként régebben az FVM által is támogatott Ferencváros mérkõzésein egy célért szurkolt vezérigazgató és segédmunkás, úgy most a könyvhónap sikeréért együtt dolgozott egyetemi tanár, kutató, könyvkiadó és könyvkereskedõ egyaránt – sikerrel. Befejezésként kitüntetéseket adtak át. A földmûvelési és vidékfej-

lesztés miniszter elismerõ oklevelét kapta az agrár-szakirodalom eredményeinek közvetítéséért Gulácsiné Pápay Erika, az OMgK fõigazgatója, a mezõgazdasági szakkönyvkiadás támogatásáért pedig Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülésének igazgatója. A Magyar Mezõgazdaság Kiadó Kft. az Év szakújságírója címet Aszódi Jánosnak, az ATV Új Mezõgazdasági Magazinja szerkesztõ-producerének adta. Az Agroinform Kiadó Tudományos Publikációs Díját a Növényvédelem címû szakfolyóirat felelõs szerkesztõje a 117 tudományos és ismeretterjesztõ cikket jegyzõ, több mint 30 külföldi elõadást tartott dr. Balázs Klára kapta. A 2006. évi mezõgazdasági könyvhónap záróeseményével egyidõben lényegében elkezdõdött a 2007. évi eseménysorozat elõkészítése. L.F.L.

ÜNNEPI KÖNYVTÁROS KONFERENCIA AZ ORSZÁGHÁZ KONGRESSZUSI TERMÉBEN Hetven éves a Magyar Könyvtárosok Egyesülete. Bakos Klára elnök aszszony köszöntötte 2005. november 25-én gyönyörû Parlamentünk volt Felsõ házában a jó háromszáz ünneplõt, megköszönve az Országgyûlési Könyvtár vezetõségének a helyszínt. A levezetõ elnök Mader Béla MKE alelnök, a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának fõigazgatója volt. Szellemesen megjegyezte, hogy könyvtáros még nem ült magasabb polcon. Bevezetõje rövid volt és tömör. Abból indult ki, hogy a könyvtáros volt az egyik elsõ értelmiségi szakma, a könyvtár mindig is a tudás, a megismerés szolgálatában állt. Evidencia, hogy abban a társada2006. XIII. évfolyam 1. szám

lomban, amely információs társadalomnak tartja magát, a könyvtár alapintézmény. Az elnök szavai jó alapot adtak az elhangzó elõadásokhoz. A konferencia „iker” elõadással kezdõdött, M. J. Sjoerd Koopman (Hollandiából), az IFLA szakmai tevékenységének koordinátora, valamint Haraszti Pálné, az MKE alelnöke, az Országgyûlési Könyvtár Képviselõi Kutatószolgálatának vezetõje tartotta, Könyvtárak jövõképe a világban, szerepük a WSIS folyamatban címmel. Koopman a 78 éves IFLA által tavaly, dán elnökség alatt, elfogadott három – tagság, szakma, társadalom/információs társadalom – pillérrõl szólt. Hallhattunk az infor-

mációs társadalommal foglalkozó tuniszi ENSZ-világkonferencia (World Summit on Information Society) elõkészítéseként Alexandriában tartott IFLA konferenciáról, ahol a – félmillió könyvtárat képviselõ – világszervezet kiáltványt fogalmazott meg, amelyben megerõsíti a könyvtáros társadalom elkötelezettségét, hogy mindenki hozzáférhessen a tudáshoz. Haraszti Pálné érdekes statisztikai adatokkal kezdte elõadását. y A fentebb említett félmillió nyilvános könyvtárból négyszázezer Európában mûködik. y A világ regisztrált könyvtárhasználóinak száma kb. 2,5 milliárd. y A hagyományos könyvtári doku7

Magyar Könyvtárosok Egyesülete

mentumok száma világméretekben összesen 35 milliárd, ebbõl az európai könyvtárakban 16 milliárd egység van. Ezzel Európa az elsõ helyen áll, míg a második helyet betöltõ Észak-Amerika könyvtárai 12 milliárdot birtokolnak. y Az európai felsõoktatási könyvtárakban kétszer annyi az internetes kapcsolatok száma, mint az USA-ban, míg a CD-ROM címek tekintetében az USA egyetemein hatszor annyi a hozzáférés lehetõsége, mint Európában. y A könyvtárosok száma a világon közel egymillió, ebbõl Európában közel háromszázötvenezer. Ezzel az értékkel a második helyen áll a földrészünk, az elsõ Észak-Amerika, a harmadik Ázsia. y Az európaiak kulturális aktivitásáról 2002-ben felmérést készített az EUROSTAT. A megkérdezetteknek arra a kérdésre kellett válaszolniuk, hogy az elmúlt 12 hónap során hány alkalommal vettek részt kulturális eseményen vagy látogattak kulturális intézménybe. A 10 felsorolt lehetõség közül a könyvtár felkeresése a második a mozi után; a koncert, illetve a színház a 6. és a 7. helyen áll. A szervezet tevékenységének fõ témaköreirõl szólt ezután: a szerzõi jogokról, szellemi tulajdonvédelemrõl, az információs szabadságjogok8

ról (pl. bennszülött kultúrák feltárása), a tudásszervezésrõl (altéma pl. az e-mail kommunikáció szervezése), a gyarapításról és gyûjteményfejlesztésrõl, a bibliográfiai számbavételrõl, a nemzetközi katalogizálásról, a megõrzésrõl és konzerválásról (kéziratok digitalizálása), az információs technológia változásainak követésérõl. Hangsúlyt fektet az IFLA a könyvtári statisztikák készítésére, a minõségmenedzsmentre, a humán erõforrás fejlesztésére, illetve az etikai kódexek szerkesztésére. A magyar könyvtárpolitika jövõképe az Európai Unió következõ költségvetési ciklusában címmel tartott elõadást Skaliczki Judit, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Könyvtári Fõosztályának vezetõje. Elõször is gratulált a szép kerek születésnaphoz, és külön is köszöntötte azokat a kollégákat, akik az egyesületért dolgoznak, illetve dolgoztak. A globalizációnak és a világtrendeknek a könyvtári stratégiára gyakorolt hatásáról, valamint könyvtárügyet érintõ – információtechnológiai és gazdasági – kihívásokról beszélt. Felsorolta azokat az alapdokumentumokat, amelyek meghatározzák a könyvtárpolitikánkat. Reményét fejezte ki, hogy a Nemzeti Fejlesztési Tervben megfelelõ hangsúlyt fog kapni a könyvtári terület is. Az EU fejlesztési irányelveihez – a tudás és innováció javítása – kapcsolódva az országos fejlesztéspolitikai koncepció: tudományos, realisztikus, idealisztikus. y A versenyképes Magyarország. y Az igazságos Magyarország. y A biztonságos Magyarország. A könyvtáraknak ehhez a koncepcióhoz kell kapcsolódniuk, prioritást élvez a hozzáférés, az esélyteremtés, az olvasás szerepének megerõsítése.

Könyvtárügyünknek az állampolgárok társadalmi beilleszkedését kell segítenie, hogy mindenki az Európai Unió egyenrangú tagjává tudjon válni, mondta a fõosztályvezetõ asszony. Kísértet járja be Európát, az információs társadalom kísértete, kezdte – A Magyar Könyvtárosok Egyesületének szerepe a könyvtárügy jelenének, jövõjének alakításában címû – elõadását Bakos Klára elnök, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Könyvtárának fõigazgatója. Beszélt a kontinuitásról, múlt, jelen és jövõ kapcsolatáról, a szakma progresszivitásáról. 1935-ben a modern fejlõdés érlelte ki az egyesületbe tömörülés szükségességét, a könyvtáros képzés, a dokumentumokkal való ellátottság, kiemelten is a vidék dokumentum ellátásának fontossága. Az alapítók nemzetközi trendekre hivatkozva a külföldi kapcsolatok fontosságát emelték ki. Ez a progresszivitás jellemezte az egyesület hetven évét. A következõ jelentõs évszám 1980, amikor megfogalmazódott a gondolat, hogy közös adatbázisba kell szervezni a könyvtárak anyagát. Az elnök asszony kiemelte annak fontosságát, hogy hogyan kommunikáljuk a szakmánkat. Befejezésül egy „kép” arról, hogy mi a könyvtáros feladata: az információs társadalom gyeplõjét megragadni, a lovak közé csapni, és biztos kézzel vezetni az információs szupersztrádán. Panelbeszélgetés zárta a délelõttöt, részvevõi: Ambrus János fõigazgató, Országgyûlési Könyvtár, Fodor Péter fõigazgató, Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár, Dippold Péter tudományos igazgató, Országos Széchényi Könyvtár, dr. Murányi Lajos, az MKE Tanácsának elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának osztályvezetõje, Ramháb Mária, igazgató, Katona József Könyvtár, Tiszavári Ferencné igazgató, Iparmûvészeti Múzeum Könyvtára, 2006. XIII. évfolyam 1. szám

Magyar Könyvtárosok Egyesülete

dr. Virágos Márta igazgató, Debrece- metországból és Melita Ambrozic ni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Szlovéniából. A beszélgetés arról Könyvtár és Bondor Erika, a folyt, hogy milyen a könyvtárpolitika Könyvtárostanárok Egyesületének el- a különbözõ országokban. Egy-egy nöke. A moderátor, dr. Bartos Éva, az kiragadott gondolat a négy országMKE elnökségi tagja, a Könyvtári ból: Intézet igazgatója, a könyvtáros táry Közép-Angliában a közkönyvtásadalmat festékpalettához hasonlítotrakat magánvállalkozók mûködta, ahol a különbözõ könyvtártípusok tetik. y Csehország 2010-ig szóló feja paletta színei. Ezúttal két kép felválesztési koncepciójában az életzolására volt idõ, a jövõkép, és a leghosszig tartó tanulás, az inforfontosabb lépések. A jövõkép felvámációhoz való mind szélesebb zolásakor szó esett a közszolgálati körû hozzáférés biztosítása, a viszerepkör erõsítésérõl, humán erõfordékfejlesztés és a szórakoztatás rás kérdésekrõl, nemzetközi együttszerepel. Idei tervük, hogy minmûködésrõl, esélyegyenlõségrõl den könyvtár csatlakozhasson az vagy legalábbis az egyenlõtlenségek internethez. mérséklésérõl, a múzeumi könyvtárak gyûjteményeinek beemelésérõl a nagy egészbe a digitalizálás révén, arról, hogy a könyvtáraknak az intézményük szívévé kell válniuk. A legfontosabb lépések témakörben elhangzott, hogy a múzeumi könyvtáraknak a közkönyvtárak és az oktatási intézmények könyvtárai közé kellene ékelõdniük, hogy milyen fontos a közkönyvtárak Fotók: MKE más szervezetekkel való információs együttmûködése, hogy a y Németország könyvtárosai szekönyvtárakkal kapcsolatos törvényretnék, ha a parlament megalkotelõkészítésnek professzionális szintná végre a könyvtári törvényt. re kellene emelkednie. y Szlovéniában már évek óta léteA szünetben poszter-elõadásokon zik és épül az egységes nemzeti megjelentek a szomszédos országok elektronikus katalógus, ehhez magyar könyvtáros szervezetei, valakapcsolódnak a könyvtárak kétmint a CERTIDoc projekt, amelynek féle jogosultsággal; a teljes jogú koordinátora Ágnes Grebot. A protagok rekordokat is töltenek fel a jekt keretében a könyvtárosok „megrendszerbe, a passzívak csak lemérettethetnek” az európai dimentöltenek onnan. zióban. Az utolsó blokkban dr. Vasas Lívia Délután újabb panelbeszélgetés a Semmelweis Egyetem Központi következett, ezúttal Hegyközi Ilona – Könyvtárának fõigazgatója, mint az a Könyvtári Intézet könyvtárvezetõje MKE – IKSz képviselõje, Az EBLIDA – moderálásával. A résztvevõk kül- érdekérvényesítõ tevékenysége a földi kollégák voltak, Julié Robinson könyvtárakért az EU-ban címmel tarNagy-Britanniából, Jarmila Burge- tott elõadást. Szólt a PULMAN és a tová Csehországból, Ulrike Lang Né- CALIMERA projektrõl, illetve meg2006. XIII. évfolyam 1. szám

tudhattuk, hogy a 2006. évi taggyûlés Magyarországon lesz. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament könyvtárai az EL’ROUB hálózat címmel hallgathattuk meg Zana Gabriellát, aki az Európai Parlament Könyvtárának információs szakértõje. Könyvtárának mottója: információ a megfelelõ idõben és a megfelelõ formában. A könyvtár három székhelyen mûködik, Brüsszelben, Strasbourgban, a történelmi gyûjtemény pedig Luxemburgban van. A Bizottság keretén belül üzemel egy nyilvános központi és harminc szakkönyvtár; a beszerzés és a feldolgozás centralizált. A kongresszust Bakos Klára zárta egy szép gondolattal: a jövõ tervezéséhez a jelen tapasztalata a legfontosabb. Végül felolvasta a gödöllõi vándorgyûlésen a világ könyvtárosainak írt üzenetet. Az alapításának 70. évfordulóját ünneplõ Magyar Könyvtárosok Egyesülete üdvözli a világban mûködõ testvérszervezeteit! Mi, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete tagjai, büszkék vagyunk, hogy egy nagy múltú szakma képviselõi lehetünk. Hivatásunk arra kötelez, hogy az egyetemes és a nemzeti kulturális örökség megõrzését és továbbadását méltóképpen teljesítsük. Küldetésünk, hogy a ránk bízott szellemi vagyont a digitális kor szakmai követelményeinek megfelelõen, a tudás és az etikus magatartás iránt elkötelezetten, a jelen és a jövõ javára kezeljük. A magunk eszközeivel hozzá kívánunk járulni az emberi jogok, a demokrácia, a jogállamiság, az esélyegyenlõség és az információ szabadságának biztosításához. Minden egyes munkanapunkkal tenni akarunk a szellemi szabadság, a tudás alapú társadalom megteremtéséért! Benczekovits Beatrix 9

FAO

AZ ENSZ ÉLELMEZÉSI ÉS MEZÕGAZDASÁGI SZERVEZETÉNEK (FAO) SZEREPE A MEZÕGAZDASÁGI JELLEGÛ INFORMÁCIÓK TERJESZTÉSÉBEN Az információ bõsége Ez a cikk nem tesz arra kísérletet, hogy teljes, vagy a könyvtári-jellegû információk tekintetében átfogó képet adjon a FAO információ-terjesztési tevékenységérõl, mindössze néhány szolgáltatást próbál bemutatni, néhány tippet, tanácsot szeretne adni a magyar mezõgazdasági könyvtárakban tevékenykedõ munkatársaknak és olvasóknak. Napjainkban a hagyományos és az elektronikus információ óriási mennyiségével találkozunk. A FAO maga is rengeteg információt „termel” és ad közre, teljesen heterogén formában. A szervezet – mandátumának megfelelõen – törekszik arra, hogy az információt a legszélesebb körben a legtöbb felhasználó részére elérhetõvé tegye. Ilyen értelemben „tudáshálózatként” mûködik. A közreadás leghatékonyabb, leggyorsabb, legszélesebb körben elérhetõ módja: az internet. A FAO internetes oldalait (http://www.fao.org) havonta több mint egymillió felhasználó látogatja. Híreket olvasnak, dokumentumok után kutatnak, hírleveleket, jelentéseket lapoznak, teljes szövegû dokumentumokat töltenek le. WAICENT Az információterjesztés és menedzsment fontosságát felismerve a szervezet kibõvítette a WAICENT-et. (World Agricultural Information Centre – a világ mezõgazdasági információs központja, a FAO elektronikus in10

formációrendszerezõ és -keresõ internetes szolgáltatása, http:// www.fao.org/waicent). A szolgáltatás ma a mezõgazdaság, az élelmezés és kapcsolódó területeikre vonatkozóan egyesített információs keretprogrammá vált. A felhasználóbarát felület mögött összehangolt szabványok, technikai eszközök és eljárások segítik a hatékony keresést, legyen szó akár szövegekrõl, térképekrõl, statisztikai információkról, akár multimédiáról. IMARK A FAO nem elégszik meg a szabványok létrehozásában és az eszközök, szoftverek megalkotásában vállalt szereppel, az oktatásban és a kapacitásbõvítésben is fontos szerepet vállal. Az Information Management Resource Kit (IMARK – információ menedzsment eszközök) több, jelentõs nemzetközi szervezet és hálózat összefogásával készült elektronikus oktatási kezdeményezés, ami a mezõgazdasági jellegû információ hatékony szervezését és közreadását támogatja. Az IMARK távoktatásra épül, már meglévõ és elérhetõ eszközökre támaszkodik, az online hálózatok és közösségek hatékony együttmûködésén alapul. A keretprogram már elkészült moduljai: 1. Az elektronikus dokumentumok kezelése; 2. Digitalizálás, digitális könyvtárak (http://www. imarkgroup.org). A digitális könyvtárakkal, könyvtár-digitalizálással foglal-

kozó kollégák figyelmébe ajánlom az IMARK-on kívül a FAO Agricultural Information and Knowledge Management Papers sorozatát, amelynek részei a digitális könyvraktárban megtalálhatóak. A FAO digitális könyvtári szolgáltatásai y Corporate Document Repository – elektronikus könyvraktár A gyûjteményt 1998-ban hozták létre, elsõsorban, de nem kizárólag FAO dokumentumokat és kiadványokat tartalmaz, teljes szövegû, elektronikus – html vagy pdf – formában. Bárki számára ingyenesen hozzáférhetõ. A felhasználóknak szabad tárgyszavas vagy összetett keresést tesz lehetõvé, a megfelelõ dokumentumok vagy szövegrészek letölthetõek, illetve szabadon nyomtathatóak. (http://www.fao. org/documents) Az állományban kb. 20 000 kiadvány található. y A FAO központi könyvtár on-line katalógusa A FAO könyvtári katalógusa több nyelvû katalógus formájában tartalmazza a szervezet által 1945 óta kiadott anyagokat. A könyvtári állományba kerülõ könyvek és periodikák 1976 óta kerülnek a katalógusba (http:// www4.fao.org/faobib). Az állomány kapcsolódik a korábban említett elektronikus könyvraktárhoz, valamint a kiadványok vagy másolatok online megrendelését biztosító ûrlapokhoz. A keresõ felület széles körû lehetõségeket kínál egysze2006. XIII. évfolyam 1. szám

FAO

rû, összetett és parancsszavas keresések elvégzéséhez. A keresés pontosságát a több nyelvû AGROVOC tezaurusz használata segíti (http://www.fao.org/aims/ ag_intro.htm). y A FAO kiadványok katalógusa A megvásárolható FAO kiadványok – könyvek, periodikák, CD-ROM-ok stb. – háromnyelvû (angol, francia, spanyol) katalógusa on-line is elérhetõ a http://www.fao.org/icatalog/ inter-e.htm címen. A kiadványok megrendelése történhet a kiválasztott kiadványhoz kapcsolódó elektronikus ûrlap kitöltésével, e-mailben vagy faxon a központi terjesztéshez eljutatott megrendeléssel, vagy a FAO kiadványok hivatalos terjesztõitõl. Az interaktív katalógusból a megadott témák szerint válogathat a felhasználó. A kiadványkatalógus is közvetlenül kapcsolódik a teljes szövegû elektronikus állományhoz. y A David Lubin Memorial Könyvtár egyéb szolgáltatásai A FAO központi könyvtára 1962 óta létezik, a világ egyik legjelentõsebb mezõgazdasági jellegû gyûjteménye. Állománya mintegy 1 millió dokumentum. Mivel Rómában található, és nem nyilvános gyûjtemény, a magyarországi felhasználókat feltehetõen elsõsorban a virtuális könyvtári szolgáltatásaik segíthetik. A virtuális szolgáltatások a katalógusokon kívül számos fontos adatbázishoz és online szakfolyóirathoz ad hozzáférést. Számos nemzetközi szervezet és fontos intézmény internetes oldalaihoz is kapcsolódási pontot nyújt. Az AGLINET hálózat tagjaként csekély költség2006. XIII. évfolyam 1. szám

térítés ellenében könyvtárközi szolgáltatásokat is ellát (http:// w w w. f a o . o rg / l i b r a r y / info_services). Egyéb szolgáltatások y FAOSTAT – Statisztikai adatbázisok A FAO több nyelvû statisztikai adatbázisai hozzáférést biztosítanak több mint 200 országra vonatkozó, egy millió rekordot meghaladó mezõgazdasági, élelmezési, halászati, erdészeti, földhasználati és népességi statisztikai adatmennyiséghez (http://faostat.fao.org). Az adatok táblázat formában szabadon, korlátozás nélkül letölthetõek, az MS Excel-be importálható csv formátum nem regisztrált felhasználóknál csak korlátozott mennyiségben alkalmazható. y A szervezet szakmai fõosztályainak publikációi Egyrészt a FAO decentralizációja, másrészt a kiadványok központi rendszerbe való bekerülésének bonyolultsága miatt mindig vannak olyan kiadványok, amiket az elõzõekben említett rendszerekben nehezen találhatunk meg. Ezért érdemes az érdeklõdési területünknek megfelelõ FAO fõosztályok, osztályok, csoportok honlapján is keresgélni. A legtöbb fõosztály honlapján külön oldalon találjuk a kiadványokat. Példaként lássuk a Sustainable Development (Fenntartható fejlõdés) és a Fisheries (Halászat) fõosztályok kiadványaihoz kapcsolódó, egymástól nagyon eltérõ oldalait ( h t t p : / / w w w. f a o . o rg / s d / sdpub_en.htm és http://www. fao.org/fi/eims_search/ p u b l i c a t i o n s _ form.asp?lang=en).

y Népszerû kiadványok Nagyon széles felhasználói kör érdeklõdésére tarthat számot a FAO The state of… kiadványsorozata, ami éves rendszerességgel vagy kétévenként elemzi és teszi közzé a szervezet hatáskörébe tartozó témakörök – mezõgazdaság, élelmezésügy, halászat, erdészet és a mezõgazdasági kereskedelem – általános helyzetét a világban. A kiadványok pdf vagy html formában kerülnek az internetre (http:// w w w. f a o . o r g / s o f / index_en.htm). y FAO-Bookinfo Könyvtárak és könyvtárosok számára különösen hasznos, ha rendszeresen tájékozódnak az új kiadványokról. A Bookinfo kb. kéthetenként ad hírt a FAO legújabb, kereskedelmi forgalomba kerülõ kiadványairól. A szolgáltatás igénybevételéhez csak egy e-mail-t kell küldeni a [email protected] címre, üresen hagyott tárgy mezõvel és subscribe FAO-Bookinfo-L tartalommal. A hírlevél ingyenes. A szolgáltatás internet címe: h t t p : / / w w w. f a o . o rg / c a t a l o g / bullettin/last.htm. Kedves Kollégák, tisztelt Olvasók! Ebbe a teljességre korántsem törekvõ cikkbe ennyi fért. Kérem, hogy ha a fentiekre vonatkozóan, vagy éppen a cikkbõl kimaradt ügyekben kérdésük, kérésük van, forduljanak hozzám bizalommal. A FAO Közép- és KeletEurópai Alregionális Irodájának könyvtárában – ildiko.pocza@ fao.org címre – várom e-mailjeiket, amelyekre lehetõségem szerint gyorsan és pontosan igyekszem majd válaszolni. Pócza Ildikó 11

Archív könyvek bemutatása

A’ RÉGI HIRES MÉNESEK EGYIKE’ MEGSZÜNÉSÉNEK OKAIRÓL „Elõszer, abban munkálkodni, hogy jobb lovak nevelése által a’ lótenyésztés hasznossá váljon” (báró Wesselényi Miklós) Amikor gróf Széchenyi István Lovakrul címû könyvét mutatattam be …Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen! címmel, már akkor elhatároztam, hogy Wesselényi Miklós báró: A’ régi hires ménesek egyike’ megszünésének okairól címû mûvét is ismertetni fogom, hiszen: y Wesselényi Miklós ugyancsak a reformkor igen népszerû alakja, meghatározó egyénisége történelmünknek, y gróf Széchenyi István pályatársa; kezdetben igen jó barátja (sajnálatos, hogy késõbb elhidegültek egymástól), y a lovak és a helyes, nyereséges lótenyésztés számára is fontos kérdés volt, y mint az 1838-as pesti árvíz legendás hõse, minden magyar büszkesége, y ezeken kívül: mûvei az Országos Mezõgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ archív állományát gazdagítják. Gróf Széchenyi Istvánról azt írtam, hogy vajon lehet-e még valami újat mondani, amit eddig nem közöltek róla? Azt hiszem báró Wesselényi Miklósra is igaz ez, hisz oly népszerû még most is, és a mûvészek, írók sorra megidézték, megidézik legendás alakját. Nagy múltú az erdélyi Wesselényi család, Magyarország jelentõs fõurai voltak. A reformkor vezéralakjának édesapja, báró Wesselényi Miklós, korának talán legismertebb fõura volt. Nagy tisztelet és szeretet övezte. A „zsibói bölény” címet óriási testi erejének, hallatlan lelki nagyságának köszönhette. 12

A református vallású fõúr a szebeni zárdából elrabolta a katolikus Cserei Ilonát, felségül vette – Ilona végül is áttért a férje vallási hitére – ez igazi szenzációja és „híranyaga” volt korának. A szabadságeszmékért küzdött és lelkesült. A Hallervár ellen formális haddal támadott, s egy kapitányt el is fogott. E jogsértés miatt II. József Kufsteinbe záratta, ahol nyolc évig raboskodott. Hazatérte után tüzes szónoklataival az erdélyi országgyûlést hozta lázba. Nagy pártolója volt az egész magyar irodalomnak. Szinte minden jelesebb képviselõje jó barátja volt. Az erdélyi színészet megalapítója és felvirágoztatója volt. Híresek voltak Erdély-szerte lovai, ménesei, köztisztelet övezte birtokán és annak határain túl is. E lángoló szellemiség nagy kihívást és örökséget hagyott hátra fiára, ifjú báró Wesselényi Miklósra (1. ábra). A feljegyzések szerint az ifjú örökölte apja hatalmas erejét és tehetségét, valamint anyja nemes szívét. Az utókor is tudja, hogy a báró a kemény nevelés ellenére (vagy hatására), méltán büszke lehet fiára: a szabadság eszméi, az ország sorsa, a jobbágyai élete, a közszereplés vállalása a haza érdekében, az irodalom és mûvészet pártolása, a mezõgazdaság és ipar fejlesztése, a sport és ifjúságnevelés sürgetése, valamint természetesen a lótenyésztés, a lovak határtalan szeretete hatalmas és gyönyörûséges talajra talált benne. 1796. december 30-án született Zsibón. Magánúton tanult, 1814ben hosszabb utazást tett Ausztriá-

ban és Észak-Itáliában. 1817-tõl vett részt az erdélyi közéletben, és egyike volt az erdélyi úrbérrendezés országgyûlési tárgyalását követelõ 1 ábra: Wesselényi Miklós ellenzékieknek. A lángoló ifjú magával ragadta gróf Széchenyi Istvánt is, akit 1822-ben elkísért angliai és franciaországi útjára. Nagy hatást váltottak ki belõle is az Angliában látottak, s itthon Széchenyi társaként, jó barátként több munkában is részt vett (a kaszinó szervezésében, lóversenyek meghonosításában, az Akadémia munkájában). Birtokainak ügyei többször hazaszólították, miközben Wesselényi nemcsak az erdélyi, de a magyarországi országgyûlés nemesi ellenzékének is kiemelkedõ vezetõje lett. Magyarország polgári átalakulását a haladás és a nemzeti önrendelkezés eszméinek összekapcsolásával kívánta megvalósítani. Az 1830-as évek elején politikailag eltávolodott Széchenyitõl. Szónoklatokkal, kormány elleni akciókkal, kiterjedt levelezéssel mozgósított, tiltakozott. 1833-ban Bukarestben kiadatja a Balítéletek címû mûvet, amely sokáig tiltott könyv volt. Az 1834-es szatmári országgyûlésen az örökváltság ügyében mondott éles hangú beszédét, valamint az 1835-ös erdélyi országgyûlésen elhangzottakat a cenzúra megkerülésével (kõnyomdát állított egy általa vásárolt sajtón) országgyûlési naplójában megjelentette, élesen bírálta a kormányt, ezért hûtlenségi pert indítottak ellene. Perét 2006. XIII. évfolyam 1. szám


Kölcsey Ferenc, a Himnusz költõje védelmezte. Börtönbüntetése elõtt az 1838-as nagy pesti árvíz idején százak életét mentette meg. Bátor cselekedete még jobban növelte hírét, népszerûségét. Az árvízi hajóst Vörösmarty Mihály címadó versében, Jókai Mór pedig a Kárpáti Zoltánban örökítette meg. 1839ben háromévi börtönre ítélték, de kétévi raboskodás után – egyre romló szembaja miatt engedélyezték számára, hogy a sziléziai Gräfenbergben önkéntes számûzetésben töltse fogságát. Hosszas távollét után az 1848-as események szólították haza, de már nem tudott úgy hatni, mint régebben, s betegsége megakadályozta abban, hogy aktívan részt vegyen a forradalomban. Családjával ismét visszavonult Gräfenbergbe, ahonnan 1850-ben haza akart térni, de az úton súlyosan meghûlt, és április 21-én Pesten meghalt. Számos írása közül legjelentõsebb a Balítéletek, melyben részletes politikai programját írja le, s kifejti a polgári átalakulásra vonatkozó nézeteit. Több kérdésben tovább ment Széchenyinél, nem elégedett meg a személyes robot megszûnésével, hanem fölvetette a kötelezõ örökváltság gondolatát, valamint a közteherviselést is. Meg kell említeni még mûvei közül a Szózat a magyar és szláv nemzetiség ügyében (Leipzig, 1843), valamint a Teendõk a lótenyésztés körül (1847) címûeket. Ha érdemeit még tovább kívánnám sorolni, feltétlenül meg kellene említenem azt a fáradozását, amelyet a kisdedóvás elterjesztése érdekében kifejtett, vagy a selyemhernyó-tenyésztés meghonosításáért, az állattenyésztés és földmûvelés korszerûsítéséért tett. Mielõtt rátérnék A’ régi hires ménesek egyike’ megszûnésének 2006. XIII. évfolyam 1. szám

okairól címû könyv részletesebb bemutatására szeretnék egy kis magyar ló- és lótenyésztési történetet felvázolni, hogy jobban megértsük a báró dilemmáját, „tettének” magyarázatát. Forrásként Kovácsy Béla és Monostori Károly: A ló és tenyésztése címû kézikönyv szolgál, melyet 1892-ben Kassán adtak ki. A világon még most is az a hír járja, hogy a magyar lovas nemzet és a magyar ember lóra termett. S ez így igaz. Eleink gyalog nem tudtak járni, szépapáink pedig királyt is lóháton választottak és lóháton tartották az országnak gyûlését írja Nagyváthy János följegyzésében. Lovag nemzet volt a magyar kétségen kívül, attól a naptól kezdve, mikor táltosai a berkek sötét homályából fehér mén áldozásával engesztelték ki a haragvó Hadúrt s mikor Pannoniát egy fehér lovon, aranyos féken és nyergen megvették, egészen a mai napig. A hegedûs is azt mondja: „Feldedet adtad fejér lovon, És szívedet aranyos féken, Duna vizit aranyos nyergen, Akkort való nagy szökségedben.” (Emlékezzünk régiekrõl.)

2. ábra: Lehet, hogy elõdeink az õ leszármazottai hátán hódították meg Európát?!

A szerzõk a magyar lótenyésztést Ruisz Gyula szerint négy korszakra osztják: 1. az a magyar ló, amelyen Árpád és seregei Ázsiát elhagyják (a honalapítástól Mo-

hácsig lehet számítani e kort) 2. a keleti ló korszaka (török hódoltságtól 1711-ig) 3. a spanyol ló korszaka (1711–1814-ig) 4. az angol ló korszaka (1814-ig napjainkig – tudniillik 1892-ig!) 1. Vándorló õseink fõleg lótenyésztéssel foglalkoztak, és az apró, formátlan, de felette kitartó, a mongol típushoz tartozó lovaikkal, mozgékony harcászati módszerükkel rettegésben tartották Európát. A ló örömben, bánatban, jóllétben, nehéz idõkben nélkülözhetetlen volt számukra. Több helységnevünk ma is õrzi ennek nyomait, mint például Csikómezõ, Ménfõ vagy éppenséggel Csepel stb. I. Endre 1052ben a tihanyi apátságot 34 lóból álló ménessel látta el. Szent László elsõként tiltotta meg törvényben a magyar ló kivitelét. Följegyzések szerint ebben az idõben ezrével legeltek a ménesek és gulyák a jászkunok síkjain. Nem szépségével tûnt ki, de edzettségben, szívósságban és kitartásban talán a világ összes lovát legyõzte volna. E dicsõséges és fényes lótenyésztési idõszakot a mohácsi vész törte derékba (2. ábra). 2. A keleti ló korszaka kezdetén az ország tönkrement, pangott a lótenyésztés is. Ez eddig a magyar ló egy vérben, minden idegen vér hozzá keverése nélkül tenyésztett, ám ez a helyzet a törökök bejövetelével megváltozott. Maga Balassi Bálint is jó szerecsen lovon vágyott vitézi próbára indulni. Ezt a korszakot a magyar lótenyésztés virágzási korának is tart13


ják, s ebben (is) Erdély állt az élen. A hegyes, völgyes gazdag legelõkön sok híres ménes legelt és nevelkedett. Több fõúrnak tenyészete nagy hírnévre tett szert, így Fráter Györgyé, ahonnan maga Izabella királyné kívánt magának lovat, nagyon híresek voltak még Bethlen Gábor, Barcsay Ákos, Kemény János, Teleki Pál, a Bánffyak, a Csákyak, Mikes gróf, Bercsényi gróf, a Rákócziak lovai, de a legnagyobb hatást az erdélyi lótenyésztésre nagyon hosszú idõn keresztül a Wesselényiek híres zsibói ménese gyakorolta. A XVII–XVIII. században 150–160 anyakancával, valószínûleg 1600-ban, Wesselényi Pál alapította meg, melyet késõbb fia István, majd unokája Pál török és tatár eredésû lovakkal nemesítettek. A ló szeretete megmaradt a késõbbi leszármazottaknál is, egészen ifjú Wesselényi Miklósig. Közben tenyészanyagul használtak spanyol és angol lovakat is. 3. A külföldi fejedelmek már délceg járású, puha csüdû és hátú spanyol lovat adtak ajándékba egymásnak, s a rokokó kihívásainak megfelelve hódoltak, amikor Magyarországon még a szerecsen ló volt a divat. A spanyol ló itthoni viszonyokra nem vált be, sem a csaták zajában, sem a fárasztó munkavégzésben. A módit természetesen az elõjáró fõurak alkalmazták elõször. 1702-ben II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek a parádés fogataiba már spanyol lovak voltak befogva, s rövid idõ alatt csaknem az összes erdélyi és magyaror14

szági ménesek „spanyol vérben” tenyésztettek voltak. A Wesselényiek zsibói ménesébe 1740-ben került egy kitûnõ apaló, Galant, a mely 28-éves korában 200 aranyért vásároltatott; magas kora daczára oly kitünõ apalónak bizonyult, hogy a ménest egészen ujjá alakította; vele egyidejüleg 20 darab arabs telivérkancza vásároltatott s ezeknek fedezésére használtatott Galant, ugy hogy a zsibói ménes a jelen század elejéig tisztán arabspanyol ménesnek volt tekinthetõ. Az 1775-ben vásárolt telivér spanyol mén Ciceró, különösen pedig Caser lépett Galant nyomdokaiba és utódjának. – írja Kovácsy Béla és Monostori Károly. II. József a szakismeretek elterjesztése érdekében Pesten lóorvosi iskolát hozott létre, szakkönyvek, lótenyésztési utasítások kiadásáról is gondoskodott. Királyi ménest alapított Mezõhegyesen, melyet Csekonics József vértes századosra bízott. Nemsokára, 1790-ben Bábolnán is létesítetett egy ménest, majd Kopcsánban megalakult az udvari ménes, ahol 1814ben az elsõ angol tenyésztörzsû állományt találjuk, és innentõl számítjuk az angol ló korszakát (4) hazánkban (3. ábra.).

3. ábra: Farag, eredeti arab mén. Született 1962-ben az El Zaharaa arab ménesben. (Dr. Hecker Walter: A Bábolnai arab ménes, 1998.

4. E korszak talán legjelentõsebb alakjának báró Fechtiget tartják, akinek családja Egyiptomból került Triesztbe, s Arábiából eredeti tiszta arab lovakat hozatott. A gyönyörû állatokat az ország jelentõsebb fõurai sorra hozatták és vásárolták meg méneseik számára. Elsõként hozatott Festetich gróf a keszthelyi ménesébe, majd Eszterházy herceg az ozorai birtokára, ekkor vásárolt Hunyady gróf is, aki ugyancsak jelentõs ménessel rendelkezett. A harmadik szállítmánnyal érkezett meg a világhírû Gidrán nevû mén, melynek elõször Lipicán, majd Bábolnán és késõbb Mezõhegyesen találjuk meg utódait. Nagyhírû volt gróf Széchenyi István cenki, gróf Széchenyi Pál marcali ménese is. Nem meglepõ, hogy a XIX. század elején a magánménesek száma Erdélyben háromszor annyi, mint a többi magyar területen. Ez idõben is természetesen legjelentõsebb minden tekintetben báró Wesselényi zsibói ménese. Mint már említettem a ménes „õsapjául” a Galant nevû arab telivért lehet tekinteni. 1802ben két kiváló arab telivért vásárolt a báró, akinek ménese messze jó hírnévnek örvendett, és lovait drágán meg is fizették (pl. gróf Bethlen Pál 100 aranyat adott egy nyolcnapos méncsikóért). 1816-ban rosszindulatú mirigykór ütötte fel a fejét, és rövid idõ alatt 155 ló pusztult el. A kancaállomány kiegészítésére 23 kitûnõ erdélyi és két angol kancát vásárolt, ugyanakkor az addigi 150–160 egyedbõl álló kancaállományt 40-re csökkentette. 2006. XIII. évfolyam 1. szám


Az ifjú Wesselényi ménese megmentéséért, és annak jó hírnevéért, becsületéért sokat fáradozott. 1822ben mének vásárlása miatt Széchenyi Istvánnal Angliába utazott. Ekkor vásárolta Catot. Talán Cato az a ló, amely az angol gyepet otthagyva elsõként került hazánkba. Egyidejûleg még egy angol telivért – Ditot – hozott magával. Cato rövid idõn belül nagyon népszerû lett, de ismertek lettek kiváló csikói is, utódai pedig a jobb erdélyi ménesekben csaknem mindenütt fellelhetõk voltak. Ezek ismeretében vegyük kezünkbe Wesselényi Miklós báró A’ régi hires ménesek egyike’ megszünésének okairól címû könyvét, amely Pesten Petrózai Trattner J.M. és Károlyi István Könyvnyomtató Intézetében jelent meg 1829ben (4. ábra.). Wesselényi könyvét BÉVEZETÉS.-sel indítja. Már az elsõ mondatokban arról ír, hogy miért vált meg lovaitól, de idézzük õt, a szerzõt: Bár mi csekélység légyen is magában egynéhány ló eladása, még is a’ folyó 1828-dik esztendõ” Octobere 1-sõ napján történt kótyavetélése ménesemnek nem kevés beszédre ’s nagyon sok külömbözõ itéletekre adott alkalmatosságot. Sokan csudálkoztak ezen cselekedetemen, – mások módiból való anglomaniának ’s némellyek hazafiságtalanságnak lenni itélték, – vagy mint ló-tenyésztõt hibáztattak, – többen, hogy ne tégyem intettek, kértek, jó-tanácsoltak. Azt hiszem nem lehetett könnyû helyzetben báró Wesselényi Miklós, amikor e sorokat írta. Gondoljunk csak arra, hogy mai életünkben is hány és miféle érzést, kérdést, meg nem értést vált ki az emberekben egy új, másfajta irányzat, fejlesztés, felfedezés, átalakítás, vagy netalán egy reform bevezetése. Nem a’ gazdaságbeli 2006. XIII. évfolyam 1. szám

rossz calculus’, vagy a’ lótenyésztésre nézve tett hibák’ vádja alól akarom magamat kimenteni; – folytatja tovább a bevezetést – mert erszényem ’s istálóm fogják ezentúl legjobban megmutatni, hogy mint gazda vagy lótenyésztõ hibáztam-é vagy nem, – hanem azon hibás balvélekedés megczáfolását érzem kötelességemnek: hogy ménesem ezen eladása, bennem hazafiatlanság, vagy a’ lótenyésztés’ ügyére nézve káros lett volna. Ezek után megadja könyvének fõbb szempontjait, melyeket öt részben tárgyal.

4. ábra:A könyv címlapja.

Az elsõ vallomását, ahogyan õ nevezi A’ LÓTENYÉSZTÉSRÕL KÖZÖNSÉGESEN. címet adta. Rögtön az elején azzal kezdi, hogy Senki sem hozza azt kétségbe hogy a’ lótenyésztés fontos része a’ nemzeti gazdaságnak. Sõt bizonyos, hogy az valamint gazdagulására úgy erkölcsére’ s karakterére is egy Nemzetnek nagyon béhat. Felvázolja, hogy egy országnak milyen gazdasági számításokkal, kalkulációval, helyzetfelismeréssel kell rendelkeznie, fõleg egy olyan ország-

nak, mint hazánk, mely tengeri kereskedelemmel nem gazdagodhat. A’ Haszon az a’ hatalmas rugó, melly eleitõl fogva a’ világon az emberek’ lelki’ ’s testi erejét leginkább kifejtette. –folytatja tovább, mert a …Henye tehetetlenség, sinlõdõ csend vagyon mindenütt, ’s mindenben, a’ hol és a’honnan hasznot remélleni nem lehet. Szerinte …Minden országnak, a’hol a’ lótenyésztés virágzatra jutott, példája azt mutatja: hogy abból nyerõ vagy nyerhetõ haszon vitte azt elé. Mint köztudott Széchenyi és Wesselényi kezdetben jó barátok voltak, közös angliai körutazást tettek, hogy a fejlett szigetországi ipart, és fõképp a lótenyésztést tanulmányozzák. Széchenyi tapasztalatait, véleményét közreadta az 1828-ban megjelent Lovakrul címû könyvében. A Wesselényi család tagjai már a XVII. században Erdély, illetve Magyarország talán legjelentõsebb lótenyésztéssel foglalkozó fõurai voltak, méneseik igen nagy népszerûségnek örvendtek. Az ifjú báró nagy múltú õsei helyébe kívánt lépni (ez sikerült is neki), ezért kiemelt tevékenyégének tekintette annak minél mélyebb és modernebb megismerését, alkalmazását. Az angliai tapasztalatok nemcsak a legnagyobb magyarra, hanem az árvízi hõsre, a forradalom egyik legnagyobb elõkészítõjére is nagy hatással voltak. E részben erre is kitér: …a’ „Lovakrul” írt lelkes munkájában Gróf Széchenyi István. Kivel én tökélletesen kezet fogván, azt állítom: hogy a’ lótenyésztés’ sikeres elémozdítására bizonyos és egyedül való út: a’ lehetõségig bizonyossá tenni az abból jövõ feljebb úgy nevezett természetes hasznot, és, a’ mesterséges nagy haszonra egy hihetõsen reméllhetõ lehetséget nyitni. 15


A második fejezet EZEN ÁLLÍTÁSOKNAK HAZÁNKRA VALÓ ALKALMAZTATÁSA. részben felvetésének gyakorlati válaszát adja, és a legelsõ mondatban leszögezi: A’ feljebb mondottaknál fogva én a’ lótenyésztést hazafiúi principiumokból nem teszem hazafiság tárgyává. A lótenyésztést éppen úgy fabriának nevezi, mint bármely más mesterséget. Természetesen azt ajánlja, hogy Minekelõtte megvizsgálnók lovaink’ ezen elnem adhattásának okát, meg kell tekintenünk a’ Hazánkban lévõ lovaknak mind régibb mind mostani mivoltát. Ezek után a különbözõ nemzeteket és lótenyészetüket veszi górcsõ alá. A fajok kialakításában …a’ lovak’ minémüségére nézve legnagyobb béfolyással volt a’ Nemzetek’ külömbözõ karaktere ’s geniusa. Bemutatja a spanyol, francia, lengyel, stájer, olasz és természetesen az angol fajokat, majd rátér a hazai ismeretekre, a magyar viszonyokra, melyek sok mindenben mások, mint a többi európai országé. …A’ Magyarnak se kedve se ideje sok a’ pompára nem volt; hazáját, birtokát, háza’ népét kellett oltalmaznia, ’s csak fáradságot kiálló sokat gyõzõ és sebes lovakra volt szüksége, ’s azokat becsülte. Részletesen bemutatja a magyar történelmi korok jellemrajzát, a korstílust elhagyva vagy követve a lótartás és tenyésztés divatját, melyre itt most nem térnék ki, mivel a bevezetõben röviden érintettem e területet. Ajánlom azonban mindenkinek, aki kezébe veszi a könyvet, hogy figyelmesen olvassa el, mert élvezetes ez a pár oldal, amely egy fõúr tollából született; hogy miként látja a nemzeti múltban és jelenben az ember és a ló elválaszthatatlan kapcsolatát. Egy helyütt azt mondja: A’ világon két féle lókedvelõ van, az egyik szereti a’ lovat nézni, a’ másik hasz16

nálni. Ezek jó lovakat neveltek mindég, ’s fognak örökké nevelni; amazok festeni való képeket, gyönyörû állatocskákat tenyésztenek… Wesselényinek a hazai állapotokról sok mindenben más volt a véleménye, s nemcsak a politikát, a nevelést stb., nem találta megfelelõnek, hanem a magyar lovak állapotát sem. Azt viszont örvendetesnek tartotta a LOVAINK’ MOSTANI MIVOLTA. fejezetben, hogy …kevesebb lovakat kezdenek tartani, de jobbakat ’s jobban, - igyekeznek a’ lovakról magoknak valódi isméreteket szerezni, … Nevetséges mindenben a’ sokat akarás, kevés erõ mellett. Az erdélyi ló erényeit és fõként hibáit veszi sorba, megerõsítve magát a változtatás szükségességérõl. Szenvedélyes szavakkal érvel mindazoknak A’ kik … kételkedhetnének … ezennel ajánlom, akármi illõ fogadás mellett, hogy Erdélynek a’ legkiválasztottabb ménesbeli lovát, nem csak teljes-vérû vagy nagyon kijelelt vadász angol lóval, hanem nagyon középszerûvel is, akár hosszú akár rövid távolságra, valamint sebess – úgy tartósságra nézve is meg fogom veretni. De sõt ugyan erre ajánlom magamat, nem csak tiszta angol, hanem hazai kanczáktól, de angol, ménektõl származott lovakkal is. E pár sorból is kitûnik Wesselényi tisztasága, nagylelkûsége, bátor erénye, ahogyan a kor krónikásai valóban jellemezték õt. Felteszi a kérdést, hogy Hazafiság-é a’ Nem-változtatás? A patópálok nemcsak Petõfiéket húzták vissza, mások is küszködtek ellenük, mint Ady Endre, s ez a magyar sajátosság elkísér a XXI. századba is bennünket. Wesselényi leszögezi: Buzgó tisztelõje vagyok mindennek a’ mi nemzeti; hiszem és vallom azt, hogy nyelv ’ s törvény egy Nemzetnek egyedül tarthatja fenn nemzeti lé-

tét, de továbbra is azt állítja: …hogy lovaink nagy részint igen rosszak… A most bemutatott mû szerkezetében sok párhuzamosságot mutat Széchenyi István Lovakrul címû könyvével. Ez érthetõ, hiszen annyi közös szál köti össze a két reformkori fõnemest. A gondok és problémák szinte ugyanazok NyugatMagyarországon, mint Erdélyben. Wesselényi Miklós is felteszi a kérdést a IV. fejezetben MIT LEHETNE ’S KELLENE NÁLUNK A’ LÓTENYÉSZTÉS’ JAVÍTÁSÁRA TENNI? Szerinte minden fáradságot és igyekezetet Elõszer, lovaink gyarapítására, Másodszor, … javított lovaink’ kelete bizonyosodjék ’s nevekedjék. Az elsõt, az újításokat, a javításokat szerinte minden országban az …Uralkodás vagy Egyesületek, vagy külön-vált de egy czélra dolgozó Egyes-személyek által történhetnek. Mindegyiknek megvan a maga elõnye. Az Uralkodásban központosított irányítással mindenkinek végre kell hajtani a feladatot, az Egyesületek, mint modernebb formában a központosításnak mégis megvannak a szabadság fokai, s ez a kereskedésnek jót tesz, az egyes személyek pedig privát méneseiket legjobb tudásuk szerint vezethetik. A fajok javításáról pedig az a véleménye, hogy csak ménlovakkal lehet azokat jobbá tenni. Azoknak a lótenyésztõknek, akiknek sem módja, sem akaratja nincs a drága ménlovak vásárlására és tartására, azoknak egyedüli módszernek a ménbér alkalmazását ajánlja, amit az egész országra, mint egy hálót ki kellene terjeszteni. E fejezetben errõl így ír: Mind a’ köz ügyre, mind magamra nézve igen hasznosnak látván ezt, örvendem hogy én lehettem Hazánkban a legelsõ, ki 1823ban és 1824-ben teljes vérû angol 2006. XIII. évfolyam 1. szám


Az V. fejezet egy kicsit terjedelmes és a mai olvasó számára nehézkesnek tûnõ címet kapta A’ MÁR MEGJAVÍTOTT FAJÚ, ’S JÓL TARTOTT LOVAK ELADH AT Á S A’ 5. ábra: Illusztráció a könyvbõl (Kalkuláció) MÓDJÁménlovakat ménbérért köz haszná- NAK LEGINKÁBB EGYESÜlatra bocsátottam. Csak hamar szá- LETEK ÁLTAL TÖRTÉNHETÕ mos követõket talált ez; ’s már is a’ ELÕSEGÍTÉSÉRÕL ’S BIZOkét magyar hazában… A’ TARTÁS NYOSABBÁ TEHETÉSÉRÕL. ÁLTAL VALÓ JAVÍTÁS. fejeze- Wesselényi itt is hangot ad annak a tében pedig így summáz: De egy véleményének, hogy a modern, ménes körül azon kell lenni, hogy nyereséges lótenyésztést egyesülea’ nevelendõ lovak mentül keveseb- tekben látja biztosítottnak. Örvenbe kerüljenek, mert csak így lehet detesnek tartja, hogy Kolozsvárott, az abba tett tõkepénztõl jó kamato- az ország közepén 1825-ben II. Jókat várni. zsef lóvásárt engedélyezett, és ezzel Wesselényi Miklós, mint gon- lehetõséget adott a lókereskedelem dos gazda számot vetett a tartás gyorsabb és pontosabb lebonyolítákörüli kevesítésrõl is. Ebben a cif- sára. Szükségesnek gondolja egy raságok és a szükségtelen költsé- olyan „tanya” felállítását Pesten, gek elhagyását javasolja, de ter- ahol eladási áraikkal feltüntetve az mészetesen más módszereket is eladandó lovakat tartanák, – terméalkalmazni kell. Ilyen lehet töb- szetesen ezt is az egyesület mûködbek között példája is: Hogy Er- tetné. Neki is úgy, mint Széchenyi délyben is sükeresen lehet a’ Istvánnak, Anglia adja a követendõ mezeigazdaságban használni a’ utat, melyben a lótenyésztés sikerét kanczákat, azt bízonyítja Gróf a lovak versenyeztetésében, a vadáKendeffy Ádám, ki anyakanczák- szatban és mindenek fölött a lovagkal még pedig erdélyiekkel, hár- lásban látja, s ez nem csak férfias mába fogva a’ legjobb szántást vi- gyakorlás, de gyönyörérzésnek is teti végbe. Én a’ most eladott mé- forrása lehet. A vadászatot õ tudonesemnek nagy részét gazdaság- mánynak nevezi. A lóhoz és a loban használtam, ’s a’ mostan meg- vagláshoz való kedvet látja biztosílévõket is használom. Kitér a lo- téknak, hogy hazánkban sikeres levak olcsó és jó etetésére is. Pontos gyen a lótenyésztés, de ehhez szorkalkulációt készítve, bemutatja galmazni kell még a futtatáshoz vaannak számszerûsített adatait is, ló versenypályát, mely véleménye mellyel szemléltetni szeretném szerint a leggazdaságosabb tevéalaposságát (5. ábra.). kenységgé válhat. Mivel a vadászat 2006. XIII. évfolyam 1. szám

is és a versenyeztetés is magas költségekkel valósítható meg, ezért ezt is az egyesület tudná felvirágoztatni. Ezekben a sorokban nem csupán a kiváló méneseirõl híres báró jelenik meg, aki okos és jó gazda, hanem az a Wesselényi Miklós, aki a reformkor egyik legnagyobb alakja volt, aki a hazáért olyan szavakkal harcolt, melyek minden cselekedetnél erõsebbek és példamutatóbbak voltak. Jól látja kora nemeseit, birtokosait, ezért kérdésfelvetésére így válaszol: …Hazánkban? Hol vagynak olly sok és gazdag, önn kényekre élhetõ birtokosok? Kiknek mind míveltségétõl, mind nemes gondolkozások’ módjától hinni lehet, ’s várni kell, hogy mélyen érezzék mennyire vagynak éppen törvényes szabadságok, ’s minden tehertõl való mentt voltok által lekötelezve, tenni ’s áldozni köz-czélokra, – és hogy minden kiadás mellyet illyen végre tesznek, ’s minden mukásság, melyet kötetlen idejekbõl illy czélra fordítanak, egy valóságos becsûletbeli adósság lefizetése, mellynek felvételére a’ Haza kezében ugyan külsõ kényszerítõ erõvel bíró kötelezõ-levél nincsen, de a’ mellynek eltartózása a’ nem fizetõt becsületétõl fosztja-meg, ’s egy henye, ’s mások veríjtékét lelketlenül pazérló’ nevével méltán bélyegzi. A VI. fejezet rövid, cím nélküli, fájdalmasan keserû bevezetése talán mottója is lehetne könyvének. Hogy micsoda ménesnek vagyok még birtokában, valójában nem azért kivánom köz tudásra bocsátani, mintha a’ régi híres Wesselényi ménesnek eddig birtokosára is háromlott dicsõségét hiúságom magának fenn akarná tartani; …hogy a’ buzgó akaratja ’s Hazám hév szeretete, mellyet keblemben érzek, isméretessé válhasson; ’s nevemet a’ feledékenységbõl ki nem ragadhatja, – hadd maradjon az homály17

Archív könyvek bemutatása – Nálunk történt – Agrárszakmai rendezvények

ban! Lovaknak valóban hírt nevet köszönni nem szándékom; – hanem azon okból volna nékem igen fájdalmas, ha közönségesen azt hinnék, hogy a’ megesett kótyavetye miatt már ménes nélkül maradtam, hogy így hozzám vevõk nem jõnének, – kiket pedig házomnál igen szivesen szoktam látni. – Ezek után úgy véli, ménesének eladását megmagyarázta, azt újságokban közreadta, majd bemutatja részletesen új ménesét. A könyvet ezekkel a szavakkal zárja be: …remélem, most minden részre nem hajló ’s józanon itélõ meg fogja ismérni, hogy az elõbbeni ménesem eladása se hazafiságtalanság, se a’ lótenyésztés dolgára nézve káros lépés nem volt. Végezetül irodalmunk két halhatatlan óriásának szavaival szeretném fémjelezni Wesselényi Miklóst. Kazinczy Ferenc az öregebb Wesselényi régi jó barátja volt, így módjában állt ismerni a kilencéves kis bárót is. Nyelvújítónk tizenegy év múltán ismételten Zsibóra látogatott, s az idõközben felnõtté vált ifjúról így emlékezik: Ily szépségû lovakat látni s rajtuk egy húsz esztendõs ifjú férfit, e muszkulózus tagokkal, e lángoló orcákkal, e szikrázó szemek-

kel s ily tanult lovaglót! Még nem elég barátom; még tovább kell hallanod: Ily szépségû lovakon, ily szépségû ifjú férfit s azt az ifjú férfit, ki fél óra elõtt Kleistot és Berzsenyit s Horácot annyi érzéssel deklamálta;…ezt az ifjú férfit látni ezeken a királyi méneken – barátom, mely öröm ez! Majd arról ír, hogy e nagylelkû fiatalember, gazdasági nehézségei ellenére hogyan ajándékozta meg õt egy gyönyörûséges lóval. Ady Endre a Nagyváradi Napló 1902. szeptember 17-i számában megjelentetett egy megindítóan szép emlékezést Wesselényirõl úgy, ahogy rajta kívül senki sem tudná azt megírni. A költõóriás a vén Meszest a Terbete csúcsán ifjúságának elveszett paradicsomát álmodja viszsza, benne Fadrusz János mester megrendítõen szép Wesselényi ércszobrával, ahogyan a báró magához emeli a szegény parasztot. Ady Endre így pillant vissza a múltba, látva a jövõt, s benne Wesselényi alakját: Hol van Wesselényi? Hol van a felszabadított nép? Sehol…. Wesselényi történelmet élt magyar földnek a modern világra szült valóságos géniusza. Családja régi, ragyogó és kiváltságos. Õ maga

erõs, szép és eszes. Ha sok benne az ego, a legszebb, legdúsabb életet élheti. És ez a hatalmas férfi, ki Herkules, Adonis és Apolló együtt fölcsap mártírságra vágyó prófétának. Világosság és igazi altruizmus. Ez Wesselényi, Voltaire és Danton. Az igazságért képes lett volna aláaknázni és felrobbantani a világot. A legnemesebbje és leghivatottabbja a maga korának Kossuth Lajos mellett… Wesselényi megvakult. Talán a fátum szabta azt úgy meg, hogy nem szabad nagyon világosan látni. Wesselényi megvakulása talán szimbóluma akart lenni annak az igazságnak, hogy boldogok csupán a vakok és a vakon hívõk. Nem hiszem, hogy egy emberrõl ennél szebben lehessen írni, mint ahogy õk tették Wesselényi Miklósról. S ha a Ferenciek temploma mellett elhaladnak – vagy mielõtt betérnének oda – vessenek egy pillantást a falára, arra a dombormûre, melyet Holló Barna készített; lelkükben tisztelegjenek az 1838-as pesti nagy árvíz hõsének és emeljék meg kalapjukat a reformkor kiválóságára, hatalmas géniuszára, báró Wesselényi Miklósra. Dr. Sinóros – Szabó Botondné

BORLOVAGOK TÁRSASÁGÁBAN 2005. november 29-én mutatkozott be az OMgK-ban a Vinum Ister-Granum Regionis Borlovagrend, az a legfiatalabb magyarországi borlovagrend, amelyik hivatalosan 2005 õszétõl Európában egyetlenként, két szomszédos ország, Magyarország és Szlovákia polgáraiból szervezõdött. A könyvtár Tessedik termébe aranysújtással díszített, sötétzöld bársony palástjukban bevonuló borlovagok – köztük egyetlen borlovag-hölgy 18

– impozáns látványával kezdõdõ rendezvényt az intézmény fõigazgatója, Gulácsiné Pápay Erika nyitotta meg. Megtudtuk, hogy a térséghez, az Ászár-Neszmélyi borvidékhez, Esztergomhoz és környékéhez nemcsak gyerekkori emlékei fûzik, hanem a mai napig is második otthonát jelenti ez a vidék. Õszinte szívvel segíti és támogatja az ott megszületõ kezdeményezéseket. A megnyitó szavakat az esztergomi

elõadómûvész Bakay Ferenc felolvasása követte, aki szívbemarkoló szomorúsággal nyújtotta át a hallgatóságnak Horatius Boroskorsóhoz írott versét. A felolvasást hegedûkíséret tette különlegessé. A rendezvény levezetõ elnöki feladatait ellátó Tamás Enikõ fõszerkesztõ kiemelte, hogy a két országot átfogó szakmai együttmûködés, nevezetesen a kulturált borfogyasztás és az Ászár-Neszmélyi borvidék, s e borvi2006. XIII. évfolyam 1. szám

Nálunk történt – Agrárszakmai rendezvények

dék borainak népszerûsítése egyfajta gazdasági együttmûködésként is felfogható. Szavaival hitet tett a vidék megbecsülése, felfedezése mellett. A borlovagrend bemutatását Nyergesi Rezsõ nagymester indította el. Elõször is beszélt az Ászár-Neszmélyi borvidékrõl. Az ászári területrõl elmondta, hogy a homokos talaj és a borhamisítás leszálló ágba sodorta a területet, így csak a Komáromtól Esztergomig húzódó neszmélyi területrõl érdemes beszélni. Ez a terület a római kortól kezdve fontos bortermelõ vidék volt. Zsigmond király a legenda szerint annyira szerette az itteni borokat, hogy csak a hely közelsége okán építette föl a tatai (Zsigmond) várat. A török alatti visszaesést követõen újra felpezsdült az élet, a XIX. században már Európa-szerte ismert, és elismert volt az itteni bor. Az 1880-as években betegség pusztította a szõlõt, majd a termesztés újra fellendült. Trianon nagy sebet ejtett érthetõ módon, 1957-re pedig már a borvidék titulust is elvesztette. ’73-ban egyesült Ászárral, de a rendszerváltás hozta el a máig tartó prosperitást. Egy multinacionális cég – a Hilltop – és egy nagygazda – Szõlõssy Mihály – a motorjai a fejlõdésnek. A sikert jelzi, hogy tavaly a Lufthansa összes járatán neszmélyi bort kínáltak, Angliában pedig az Év Borát is errõl a vidékrõl választották. A nagymestert a kancellár követte, 2006. XIII. évfolyam 1. szám

Tóth Tivadar elmondta, hogy a lovagrend nevének latin volta a kényszerû kétnyelvûség kikerülése érdekében született. A rend ötlete 2001-ben merült fel, majd tavaly decemberben tizenöten megala-

nemesítõ, és Egon Müller, a „márkanév” munkájából végre mások is profitálhatnak, ennek ékes bizonyítéka a borlovagrend, mely „rangot, keretet és tiszteletet” ad a vidéknek. Hartl Mónika a borlovagrend krónikása, a rend egyetlen hölgytagja vette át a szót a szünet után. A „határ” mibenlétérõl elmélkedett, amely egyszerre elválaszt – ilyenkor periféria – és összeköt, centrumként. A csatlakozás után a majd hétszáz kilométeres határszakaszon négy gazdasági egy-

kították a szervezetet. Mára 17 magyar, és 8 szlovák állampolgár tartozik kötelékükbe. Beszélt a minden résztvevõ által lelkesen említett Mária Valéria hídról, mely egyszerre szimbólum és valóságos kapocs a két ország között. A vidék képét az Ispitahegyi, boroskorsót fogó római tiszt felidézésével tette teljesebbé. A jövõt illetõen a turizmus fejlesztését, és rendszeres borversenyeket említett. A neszmélyi borvidék 100 településének 200 ezer lakosát, mint potenciális vendéglátót mutatta be. Drapák Károly a szlovákiai Muzsla polgármestere önmagát, mint mecénást mutatta be, mert „mecénásra minden korban szükség van”. A rendszerváltás elõtti idõszakot úgy jellemezte, hogy mindenkinek volt szõlõje, de ez nem jelenti azt, hogy mindenki hozzáértõ borász lett volna, bár mint tréfásan említette: „mindenki ért a focihoz”. A vadkapitalizmus, és a vadprivatizáció nem kerülte el õket, mára azonban a két „nemmagyar”: Miroslaw, a

ség, azaz eurórégió alakult meg. A depressziós, halmozottan hátrányos helyzetû vidék bajainak megoldását õ is a turizmusban látja. A Duna, mint erõközpont körül a tavak, hévizek, kastélyok vonzhatják a látogatókat, és persze a háromféle borút: a nyitott (egyszerû borkóstolás), a tematikus (kultúra, természet és gasztronómia), és a klasszikus (konkrét útvonallal). Fontos eredménynek nevezte az információs táblák kihelyezését. Dr. Csoma Zsigmond, a lovagrend nagykövete zárta az eseményt. Elõadásának címéül adhatnánk a Borszentek a felvilágosodás fényében címet. A rendezvény borkóstolóval, és Szent Márton havához, illetve Szent Márton libájához kapcsolódóan libamájas szendviccsel zárult, a szponzorok jóvoltából. K.G. 19

Nálunk történt – Agrárkulturális rendezvények

3. KARÁCSONYI KÉZMÛVES KIRAKODÓVÁSÁR ÉS JÁTSZÓHÁZ – Képes beszámoló Apró lábak dobogása, izgatott idõnek címû önálló mûsora zsivaj, forralt bor és mézeskafolyamán. A színes programok mellett lács édes illata, jókedv és viegész nap kézmûvesmesterek dámság töltötte be a földszinti kínálták kedves portékáikat. A termeket december 10-én, amivásáron részt vett gyermekkor harmadik alkalommal nyílkönyv-illusztrátor, keramikus, tak meg a könyvtár kapui a Kafazekas, papírfiligrán-készítõ, rácsonyi Kézmûves Kirakodóvirágkötõ, méhész, gyapjúkárvásárra és Játszóházra látogatoló, ékszerkészítõ és népitó aprónép és szüleik elõtt. Az ügyes kezû gyerekek a délgyermekjáték-készítõ. elõtt folyamán kipróbálhatták a Csináljunk mézeskalácsdíszeket! A tartalmasan eltöltött nap mézeskalács-díszítés, az almamikulás- tékával Gulyás László, aki a után – a szervezõk reményei szekészítés és adventi ajtódísz-kötözés Szépenszóló pelikánmadár történe- rint – minden látogató lelkébe betét mondta el népi hangszereivel és a közönség aktív közremûködésével. A mesejáték után a Zurgó Együttes húzta a talpalávalót a vendégeknek, egy órás táncházuk alatt. Gyulyás László mesél A kimelege- Így készül a Luca széke fortélyait. Ehhez a Levendula Játszó- dett táncosok kaptak egy kis pihe- költözött a karácsony meghitt hanház lelkes tagjai nyújtottak segítséget. nõt, amikor megnézhették, hogyan gulata, és a vendégek élményekkel készül egy igazi hagyományos, többfajta fából összeállított Luca széke. A délután már a felnõtteké volt. Karácsonyi énekeket, verseket, meséket, népi hiedelemtörténeteket és Milyen legyen az ünnepi lakásdísz? szívet melenge- Körtemuzsikát tessék! Ezután vendégünk volt sziporká- tõ moldvai csángó tánczenét hall- gazdagodva hagyták el a könyvtár zó jókedvével, nagy bajuszával, gathatott a nagyérdemû a Zurgó termeit. kecskedudájával és kedves mesejá- Együttes Szíve járását hallod az Mógor–Kárász Kinga 20


Nálunk történt – Agrárkulturális rendezvények

ÜNNEPÉLYES KÉPÁTADÁS A KÖNYVTÁRBAN 2005. december 10-én Simon M. Veronika festõmûvész – ünnepélyes keretek között – az OMgK-nak adományozta Tessedik Sámuelrõl (1742-1820) készített pasztell portréját, amely a könyvtár róla elnevezett földszinti elõadótermének falán kapott állandó helyet. A Csetényben született mûvésznõ sokszorosan díjazott (Cserhát Aranykéz-, AKIOSZ Aranyecset- és Kláris Nívódíj, Munkácsy- és Krúdy-emlékérem) festõmûvész, aki közgazdászként elvégezte a Szõnyi István Festõakadémiát is. Mûvészeti folyóiratok (Délibáb, Kláris, Kristály) rendszeresen közölnek mûveibõl. Eddig már közel 100 kötetet illusztrált. Témaválasztása igen széles körû: készít portrékat, életképeket, csendéleteket, ábrázol õsi mesterségeket és meditatív gondolatokat. A rendkívül aktív és termékeny mûvész évente

számos önálló kiállítással örvendezteti meg a közönséget, a természetelvû stílust követi, olajjal, pasztellel, akvarellel és akrillal dolgozik. 8 ország 100 közintézményében mintegy 200 festménye látható. Nevezetesebb nagy méretû portréi: Pál apostol, a tanító; Kossuth Lajos, Széchenyi István, Kaszap István, Prohászka Ottokár, Boldog Pió Atya, Apor Vilmos, Vörösmarty Mihály, Pázmány Péter, Cicero, Árpád-házi szentek (10 kép), Batsányi János, Toldi Miklós, Erkel Ferenc, Kodály Zoltán, Petõfi Sándor, Deák Ferenc, Batthyány-Strattmann László, Luther Márton, Lékai László, Mindszenty József, Krúdy Gyula, Kálvin János…

2006. szeptember 5–30. között a könyvtár galériája ad helyet a mûvésznõ képeinek. M.K.K.

Hirdessen a megújult Agrárkönyvtári Hírvilágban! Áraink: y negyed oldal: y fél oldal: y teljes oldal:

5 000,- Ft; 10 000,- Ft; 15 000,- Ft.

A több számban hirdetõk kedvezményt kapnak! Várjuk megrendelésüket!


21

Nálunk történt – Kiállításmegnyitó

KI A REMÉNY MEGFESTÕJE? Az Országos Mezõgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központban november 30. és december 30. között állított ki a Székely Bertalan Stúdió, jobban mondva annak alkotóközössége mutatkozott be. A kiállítást Benczekovits Beatrix fõigazgató-helyettes köszöntését követõen Takáts Tamás a stúdió korelnöke és elsõ vezetõje nyitotta meg. A zenei háttérrõl Rehák Zsuzsa gondoskodott. Tegyenek a képek között egy sétát velem! Páll A. Enikõ Gyilkos-taván mintha a vízbe fúródna a kis csónak. Hangulatos megörökítése a Székely Svájcnak. Balázs Tibor szabálykövetõ festészete barátságos színeket használ. Kisméretû munkái egy külön tárlóban kaptak helyet. Közülük két kép a kedvesrõl, kettõ a Messiásról. Rosta Erzsébet Alföldi tanyáin elnézve a fehérre meszelt házfalakat, szinte hallani lehet a csendet. Gara Gizella alkotásán, a Pipacson a porzó és termõlevelek szinte beszippantják a lángvörös szirmokat. Az Akáclombok címû Végh Etelkamû pontos, kedves munka. Dr. Papp Erzsébet egy csendélettel

22

mutatkozik be. A gyümölcsöstálban levõ alma nem a bûnbeesésre vonatkozik, a narancs se… Kucsay József Kopár fa címet viselõ képén ügyesen bújik meg a címadó „objektum” a házak között. A Gráciák, és a Fekvõ akt a hús vadító lázálmát ábrázolják eredeti képalkotási technikával. A mûvek alkotója maga is hölgy: H. Varga Ágnes. Négy munkával jelentkezett Dobos Lajos. Az Õsszel bravúros összhatású, míg Zsuzsannájának kövér aktja egy letûnt(?) kor szépségideálja. Erdõs Istvánra másképp hat a nõi test, az õ nõalakjai nyugodtan várják a férfiszemeket. A Nõi fej annyira jól sikerült, hogy mintha a nemiség is föloldódna a sárgásvörös képen. Ez a kép Mészáros Enikõt dicséri. Tasi István Európa címmel készített egy izgalmas, kétrészes képrejtvényt. Nem sikerült megfejtenem. Újlaky Lajos a „megfelelõ” helyen állított ki. Lovak és Tehenek meg a Délidõ. A Via Mala vásznán Várady Erzsébet örökítette meg a svájci szurdokot. Lukács Ágnes szögletes fák-

ból, türkizkék erõdítménybõl és narancsporos égboltból rakja össze az assisi Tájképet. Kálmánfi János tihanyi vitorlásai olyan békésen ringanak, hogy az embernek kedve támad belebújni a „papucshajóba”. Pongrátz Zoltán Gyulai ménese és Kukoricaszár kúpja jókedvet sugároz. Resánszky Mária pedig kifejezetten humoros képet festett, a falubeli házak padlásablakai szempárt, míg egy ügyesen odavetett vonal szájat formáz. Mintha a kerítések és az épületek pletykálnának. A Szentendrét és Kalotaszeget lefestõ Csobaji Zsolt láthatóan több stílusban képes alkotni. Az eddig tárgyalt képek közös vonása, hogy az alkotók lefestették témájukat. Nem így Kálmánfi Lajos, akinek alkotói pályája a figurális képektõl a tudatfestészetig ível. Idõs korára a Remény megfestõjévé lett. Az õ ars poeticájával búcsúzik az ítész: „A kép legyen optimista hatással, Ha ránézel szüntesse bánatod, színei legyenek rád varázzsal, úgy is ez lelked mélyén óhajod.” K.G. 2006. XIII. évfolyam 1. szám


CSEND. ÉLET. 2005. december 12. és 2006. február 7. között az OMgK Ujhelyi termében az 1950-es születésû Kerékgyártó László festõ, grafikusdekoratõr képei várták „örökbefogadóikat”. Kerékgyártó Nagyváradon született. Kristóf Jánostól festészetet, Mottl Románától grafikát tanult. 1982 óta él Budapesten. Három nagyváradi, egyéni kiállítást követõen, számos helyen mutatta be alkotásait. A magát teljes joggal Ártónak nevezõ mûvész a szétszóródó szürkeség mestere. Alkotói világa kiérlelt, megszenvedett.

A Dunánál egy kalapos ember nekidõl a rakpartot szegélyezõ kerítésnek. A lámpatestbõl szórt fény iramlik. A Vérmezõn csupasz fák alatt egy kutya és gazdája bóklászik. Tél van. Mindig. Nocturne. A Parlament látképét sejtelmessé teszi a Hold, mely tejfehér gömbûrhajóként lebeg az Országház felett. A Palotasor emlékére készült képen égig nyújtózó házfalak alatt sétáltatja gyermekét egy asszony. Csendélet: egy kos koponya mellett két egymáson nyugvó füzet. Hideg nyugalom. A Maturandusz kalapos portréja mintha elõre látná a nagy megcsalót, az életet. Kódexszerû könyvek, és egy rozsdavörös prés töltenek ki két újabb Csendéletet. Deren-

gés: egy templomkapu vaníliaszerû fényben. A Batthyány téri Szent Anna templom mellett a kép sarkában egy kereszt lebeg. A Türelmi Zónában egy élénkvörös ruhájú nõ erotikus kisugárzása ejti foglyul a tekintetet. Tavaszmezõ: újabb kopár fák, újabb templomtornyok. A Mikrovilág növényei telten zöldek, az élet nem élni akar, nemélni akar. És a Köröndön lovaskocsik járnak. Talán mégis szûnik a bánat. Kabai Gábor

FESTÕKÉSZLET KARÁCSONYRA 2006. január 4-étõl a hónap végéig Benkóczy Péter festményei „néztek minket” az OMgK Galériájában. A megnyitón Nick Brigitta és Bella Péter zenéltek – hegedûn, illetve tekerõlanton. A kiállítást Dr. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke nyitotta meg. Benkóczy Péter „festõtörténete” 2006. XIII. évfolyam 1. szám

fiatal korában kezdõdött. Gyõrffy tanár úr, a rajztanára fedezte fel affinitását a rajzhoz, a festészethez. A késztetés olyan erõs volt, hogy egyszer ecset híján Pál öccsének zsenge hajából készített hajecsetet, mert festenie kellett. Ez az akció nem volt sikeres, de hozzájárult a lépcsõzetes fejlõdéshez.

Az Életre készülõdés, az olaj- és gázipari tanulmányok, a családalapítás és gyermeknevelés idõszakaiban éveken keresztül szunnyadt ez a vágy, de a mérnöki tevékenység mellett valahol mindig a háttérben volt az, hogy egyszer még festenie kell. A családban tradíció a mûvésze23


tek gyakorlása, apai nagyanyja Sír Anna is szép képeket festett, nagyapja Benkóczy Emil könyveket írt a korízlésnek megfelelõ témákról, és apja Benkóczy Béla is eredményesen forgatta a tollat. A családban – azóta is – folyamatosan fellelhetõk a mûvészlelkek. A hosszú kihagyás során, a mûvész már tudat alatt is a jövõre készülhetett, mert minden kézbe vehetõ könyvet elolvasott a festészetrõl, festõkrõl, különösen az impresszionistákról, az Erdélyi Nagybányai Iskola egyes festõirõl, akiknek korabeli életképei, természetábrázolásai különösen megragadták.

A festést Márta asszony – a felesége – inspirációjára kezdte el ismét 1998-ban. Õ ajándékozta meg karácsonyra egy akvarell festõkészlettel, és édesapja készítette elsõ festõállványait. Kiváltképpen a tájképeket, az érdekes városés falurészleteket kedveli, ezen belül szerelme a mediterrán térség, Erdély, a hazai tájak, az eltûnõben lévõ falvak, tanyák. Ez volt a huszonhetedik kiállítása, õt és alkotásait a Duna Televízió, a pécsi, egri, siófoki, kolozsvári televíziók, különbözõ rádióállomások mutatták be. Így vall a természetrõl Benkóczy: Életemben sok helyen megfordultam, az olaj- és gázipari szakmám lehetõvé tett utazásokat a vadnyugattól a távol-keletig. Sehol olyan harmóniát nem éreztem, mint amit sugároz egy kis Kárpát-medencei falucska, egy régi templom, vagy a hazai hegyek és pusz-

taságok. Ezek megörökítése lett egyik célom. Így válaszol Márai: De mikor nagy erdõkbe mégy vagy pusztaságokra, vagy tengeren utazol, s lelked eltelik a fenség és a végtelenség érzéseivel, ne csald magad: tudjad, hogy szíved mélyén téged csak az ember érdekel, semmi más. Egy népes kávéház is van olyan érdekes, mint az Atlanti-óceán vagy a Szahara, vagy a Kárpátok fenyõerdõi. Igen, egyetlen ember, mikor megmutatja lényét és elárulja titkát, érdekesebb, mint a Mont Blanc. Erre felelnek Benkóczynak – a megnyitón elhangzott – szavai: Szívem-lelkem kitártam, mindenki élvezze! Derû és harmónia… Köszönet. K.G.

FIATALOS ENERGIÁVAL* A játék és a természet egy tõrõl fakad, bennük feltárul az ember igazi természete: teremtõ képzelete, amely újrakölti a világot. A játékban és a mûvészetben az ember spontán, kötöttségek nélküli figye-

lemmel és szabadon csapongó fantáziával fedezi fel a világot és önmagát, amelyben semmi sem evidens, hétköznapi és unalmas, mert az odafordulás intenzitása jelentõssé tehet bármilyen apró részletet.

A játékban és a mûvészetben a felfedezés, megismerés és újrateremtés mozzanatain keresztül jut új minõségre a teremtõ ember. A játékos ember erõtöbblete az, amely létrehozza ezt az új minõséget: az alkotást.

*Elhangzott 2006. február 2-án Dobos Lajos festõmûvész kiállításának megnyitóján az Országos Mezõgazdasági Könyvtárban. A látogatók február 27-ig tekinthették meg a képeket.

24



Errõl az erõtöbbletrõl így ír Füst Milán: A játszó gyermek telítve van fölösleges erõkkel, az öregedõ ember pedig már csak a szükséges erõkifejtésre képes. Az öregedõ mûvész sem öregségével, hanem mindig fiatalos energiáival hozza létre mûveit, s éppen mûvei bizonyítják, hogy mindig van plusz ereje a mûvészet játékaihoz, és ez a játékosság meg is látszik mûvein. Dobos Lajos 85 évesen fiatalos festõmûvész, akinek játszó és felfedezõ kedve máig töretlen. Ha korlátozzák is a test gyöngeségei, mégiscsak életereje és a munkában való öröme kerekedik felül, és ez segíti újabb alkotásokhoz. A kiállítás mûfaji és hangulati sokfélesége bizonyítja megújulni képes alkotói kedvét, amely mindig új kifejezési formákkal kísérletezik. Hagyományos akvarelljeiben új színharmóniákat keres. Egymáshoz közeli színek finom árnyalatait alkalmazza, így ér el különleges színhatást: differenciált színességet hoz létre. Pasztell nyári hangulatok mellett lángoló vörös õsz jelenik meg, majd szinte monokrómnak tûnõ téli tájat fest, ahol a színek


visszafogottságát a tónusok gazdagsága ellensúlyozza, igen érzékenyen jelenítve meg az egyhangúnak tûnõ táj finom részleteinek változatosságát. A színárnyalatok, tónusok sokfélesége, és a nagyon átgondolt kompozíció közvetlenséget, könnyedséget sugároz. Hatásos technikai megoldás a festmény üresen hagyott foltjaival való játék is. Ahogyan a csend felerõsíti a szavakat, a kihagyott foltok még plasztikusabbá teszik a színek kifejezõ erejét: a hegyi patak szinte lecsorog a képrõl. Tájképeinek a hagyományostól kissé eltérõ változatai elvontabbak, kevésbé naturálisak, absztrakcióba hajlóak. Az apró részletekig kidolgozott képeken a részletek nem konkrétak, a pókhálószerûen finom vonalak hálózata nem ölt meghatározott formát, a táj nem rajzolódik ki egyértelmûen, így tág teret hagy a képzeletnek. A képek játékos sokértelmûségében életre kelnek a természet és saját magunk démonai. Ez a sokértelmûség és bonyolultság képes kifejezni,

hogy egy jelenségnek, a világ minden pillanatban új látványának sem lehet a végére járni. A tájképek mellett két gyönyörû akt, egy groteszk, bizarr, karikatúraszerû önarckép és néhány többalakos kompozíció, életkép mutatja érdeklõdésének sokféleségét. Kísérletezõ kedvének egyik kedvelt mûfaja a kollázs, amelyben különösen jól tetten érhetõ a mûvészi látomás életre keltése. A belsõ kép megjelenítésére bármilyen anyag alkalmas: a színes papírfecnikbõl ragasztott kompozíciónak éppúgy tere és mélysége van, mintha gondos ecsetvonásokkal festette volna. Az így létrejött geometriai formák rendje: játék, absztrakció és gazdag asszociációkat keltõ mûvészet. Végezetül: a kiállítás mûfaji, hangulati, stiláris és technikai változatossága jól tükrözi Dobos Lajos alkotó kedvét, játékos kísérletezõ hajlamát, amelyben jelen van az a szellemi erõtöbblet, amelyrõl Füst Milán ír, még a kiállítás egészét jellemzõ finom rezignáltságban és visszafogottságban is. Dr. Guba Katalin 25

Kitekintõ

LÁTOGATÓBAN KISMARTONBAN Egy borús téli reggelen – december 2-án – elindult egy csapat könyvtáros Kismarton felé. A Publika Magyar Könyvtári Kör kétnapos tanulmányi kirándulást szervezett – Billédiné dr. Holló Ibolya vezetésével –, amelynek elsõdleges célja volt a Burgenlandi Egyetem Információ és Tudásmenedzsment Központ megismerése. A program megszervezésében értékes segítséget kaptunk dr. Pálvölgyi Mihály fõiskolai tanártól, aki a szombathelyi Berzsenyi Dániel Fõiskola Könyvtár Informatika Tanszékén tudásmenedzsmentet ad elõ. Prof. Sebestian Eschenbach tanszékvezetõ fogadta az érkezõket és kalauzolta végig – elõször szóban, majd gyakorlatban is – az egyetemen és annak könyvtárán. Az egyetemrõl megtudtuk, hogy tizenegy éve nyitotta meg a kapuit. Repülõtéri technológiák oktatásának – a schwechati repülõtér közelsége miatt – gondolata indította el a létrehozását. Az épületegyüttes nem csupán felsõfokú tanintézménynek épült – és épül tovább folyamatosan –, bérbe adható irodahelyiségek is létesültek, és ezáltal egy kicsit a bérlõk igényei szerint

26

is alakulnak a szakok. Így a Nokia belépésével, a második fázisban, látótérbe került a telekommunikáció. A harmadik fázis célja technológiai tudáspark létrehozása volt. Építettek inkubátor házat kezdõ válDr. Pálvölgyi Mihály, Prof. Sebestian Eschenbach, Billédiné lalkozások szá- dr. Holló Ibolya mára. Egész BSc (korábban fõiskolai), illetve kis várost hoztak létre, vannak konferenciatermek és éttermek is. MSc (korábban egyetemi) fokozat Az oktatás és a vállalkozások gyü- érhetõ el három-három év tanulásmölcsözõ kölcsönhatásban élnek. sal. A tanárok többsége óraadó Egyrészt a vállalkozások munka- (mint Pálvölgyi tanár úr is), akik társai beiratkoznak, hogy tovább más tanintézményekbõl járnak át. képezzék magukat, másrészt meg- Évente 420 diák kezdheti meg itt a bízásokat adnak az egyetemnek, tanulmányait, az összlétszám most amelyeket a diákok – az oktatás 1300 fõ. Kellemes, világos, jól felszerelt gyakorlati részeként – megoldanak. Készült már honlap vitorlás- könyvtár áll az olvasók rendelkezéversenyhez, végeztek állapotfel- sére. A folyosókon levõ számítógémérést egészségügyi intézmények- pekrõl is elérhetõ a könyvtár katalógusa. rõl és könyvtárakról. Délután lehetõségünk volt az Az egyetem jelenleg négy szaegyre szépülõ Eszterházy-kastély kos: y G a z d a s á g megtekintésére egy jó humorú ve(különös te- zetõvel, és élvezhettük néhány perkintettel Kö- cig a hangversenyterem pompás z é p - K e l e t - akusztikáját is. A napot Kismarton fõutcájának Európára) y Információs gyönyörûen kivilágított és feldíszítechnológia tett szép régi házai között, a karáés menedzs- csonyi vásár forgatagában zártuk finom puncsot kortyolgatva. ment Másnap, ragyogó napsütésben, y Energia- és k ö r n y e z e t - Szombathely szépségeit csodálhatm e n e d z s - tuk meg, majd Kõszegen jó hangulatú borkóstolóval zárult a tartalment B.B. y Egészségügy mas program. 2006. XIII. évfolyam 1. szám

Kitekintõ

ÚJDONSÁG MAGYARORSZÁGON: KÖTELESPÉLDÁNY-ARCHÍVUM A Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár adott helyet december 5-én egy érdekes könyvtáros találkozónak. A Nemzeti Audiovizuális Archívumot, egy új intézményt mutatott be igazgatója, Kovács András Bálint. A 2006. január 1-jétõl mûködõ kötelespéldány-archívum célja segíteni az oktatást és kutatást, a kutatók munkáját. A NAVA feladata összegyûjteni, feldolgozni és szolgáltatni a magyar gyártású és magyar vonatkozású mûsorokat. Gyûjtõkörébe az országos földfelszíni terjesztésû televíziós és rádiós – adásba került – programok tartoznak. Az MTV1 és MTV2, a Duna, az RTL Klub és a TV2 tévécsatornák, valamint a Kossuth, a Bartók és a Petõfi rádiók mûsorait gyûjtik. A NAVA külön feladata a Magyar Televízió archívumának átvétele és kutathatóvá tétele. A mûsorszolgáltatóktól átvett 24 órás audiovizuális folyamokat elõször digitalizálják, majd az archívum munkatársai feldarabolják mûsorokra, ezek között szelektálnak a gyûjtõkörnek megfelelõen, minõségi válogatás azonban nincs. Az így elõkészített programok a feldolgozókhoz kerülnek, akik leírást készítenek róluk, tartalmi és formai fel-

tárást végezve, valamint kiegészítik a mûsor kulcsképeivel. A feltárt dokumentumokat külön adatbázisban tárolják. Az adatbázis nyilvános, bárhonnan bárki számára elérhetõ Interneten keresztül a http://www.nava.hu honlapon. Keresõszó beírásával azonnal lehet keresni, de finomításra is van lehetõség. A találati listából kiválasztott rekord tartalmazza a mûsor rövid leírását és a hozzá tartozó kulcsképeket. A számunkra fontos rekordokat el lehet menteni regisztráció után. A kiválasztott programokat viszont csak akkor tudjuk lejátszani, ha felkeresünk egy NAVA-pontot. NAVA-pontok lehetnek nyilvános könyvtárak, oktatási intézmények, múzeumok, levéltárak, valamint kép- és hangarchívumok. Ezeknek az intézményeknek regisztrálni kell magukat a NAVA honlapján, majd az archívum munkatársa személyesen ellenõrzi igényüket, jogosultságukat. Az országos jelentõségû könyvtárak és a vidéki nagy egyetemek jó eséllyel pályáznak az elsõ száz párhuzamos hozzáférési pontra.

A világon egyedülálló intézmény története hat évvel ezelõtt kezdõdött a Budapesti Mûszaki Egyetemen. Az archívum elkészítése egyszerû technikai kihívásként indult, de mivel találkozott az elmúlt évek társadalmi-politikai törekvéseivel, az országgyûlés jóvoltából elfogadásra került két évvel ezelõtt, hogy létrejöjjön és megkezdje munkáját 2006-tól. A NAVA központja a Millenáris parkban, a Jövõ Házában található, a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Kht. különálló szakmai igazgatósága. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium mûködteti, szakmai felügyeletét a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával közösen látja el. Kripner Vera

Ajánló bibliográfiáink megtekinthetõk, illetve letölthetõk az OMgK honlapjáról! http://www.omgk.hu az Elektronikus kiadványok menüpont alatt.


27

Kitekintõ

200 ÉVE SZÜLETETT ENTZ FERENC A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya, az MTA Kertészeti Bizottsága és a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kara és Agrártudományi Centruma Entz Ferenc akadémikus születésének 200. évfordulója alkalmából emlékülést tartott az MTA székházának dísztermében 2005. december 8-án. A zsúfolásig megtelt teremben a tudományos élet és az agrárszakma számos neves egyénisége, intézmények képviselõi és egyetemi hallgatók népes tábora foglalt helyet, és emlékezett meg ünnepélyes keretek között a kertészeti tudomány és a szakoktatás megalapozójáról. A megnyitót Balázs Sándor akadémikus tartotta, majd követték az elõadók, a szakma neves képviselõi. Glatz Ferenc, az MTA rendes tagja, az MTA Társadalomkutató Központjának elnöke, a kertészet, a kertészek, a környezetgazdálkodás helyzetét ismertette elõadásában a polgárosodó Magyarországon, hiszen az l850-l890 közötti idõszak teremtette meg a kertészet alapjait,

28

melyben a dísznövénykertészet életformává alakult. Tóth Magdolna egyetemi tanár, a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának dékánja Entz Ferenc szerepét és életmûvét ismertette a kertészeti tudomány és a szakoktatás megalapozásában. Az elõadásból megismerhette a hallgatóság az idén l52 éves kertészeti szakoktatás megteremtõjének életpályáját, s bemutatta Entz Ferenc szerepvállalását a kertészet különbözõ ágainak kialakításában. Papp János egyetemi tanár, az MTA Kertészeti Bizottságának elnöke a kertnek és a kertészetnek az emberiség szolgálatában betöltött szerepét ismertette. A magyar kertészet ünnepén, Entz Ferenc születésnapján gyönyörû kertek fotóinak felvillantásával emlékezett meg az önálló magyar nyelvû kertészeti oktatás megteremtõjérõl, aki olyan életmûvet hagyott maga után, amely életmûvet az MTA még Entz életében elismert. A tudományos ülésszakon elhangzott elõadások kivetített szép fotóit, ábráit a Budapesti Corvi-

nus Egyetem Kertészettudományi Karának Könyvtára bocsátotta a rendezvény elõadóinak rendelkezésére. Miután az elõadásokat, s a szép megemlékezést az Entz család megköszönte, az ünneplõk átvonultak Entz Ferenc szobrának megkoszorúzására a Villányi útra, s ezzel zárult a kerek évforduló ünnepsége. Gulácsiné Pápay Erika


Könyvismertetés

A KÍVÁNCSI KERTÉSZ Bálint György Mezõgazda Kiadó 2005. 251 p. + DVD mell.

A kiskertek szorgos mûvelése hosszú évszázadok óta szorosan hozzátartozik a magyar társadalom minden rendû és rangú polgárának tevékenységéhez. A feudalizmus idején tekintélyes uraságok és fõúri hölgyek lelték kedvüket kertjük gondozásában. A kolostorkertekben gyógyító növények és fûszernövények teremtek. A falusi porták körül zöldségek, gyümölcsök, szõlõtõkék, dísznövények sorakoztak. A múlt század közepén az urbanizáció hatására vidéki emberek százezrei telepedtek le a városokban. De szívük visszahúzta õket, ennek lett eredménye a számtalan telek, nyári lak. Így lett Magyarország egyike azoknak a kultúrállamoknak, ahol a lakosság számához képest a legtöbb a „hétvégi birodalom”. A könyv szerzõje, az ország Bálint gazdája, aki immáron hat évtizede foglalkozik kertészkedéssel és tanácsadással, most az idõk folyamán hozzá fordulók sok tízezer problémájából választott ki majd hétszázat és gyûjtötte kötetbe. A kérdések a kerttel kapcsolatos leggyakoribbak. A válaszok néhány mondatosak, mégis kimerítõk, és közérthetõek. A kiadványhoz DVD lemez is tartozik, melyen 25 kerti munkát szemléltetnek az alkotók.

FÖLD ALATTI GOMBAVILÁG Szemere László Elsõ Magyar Szarvasgombász Egyesület 2005. 180 p.

Szemere László (1884–1974) mára a magyar gombászat emblematikus személyiségévé vált. A felvidéki Lasztoméron született. Jogi végzettségét Kolozsváron szerezte meg. A Magyar Madártani Intézetben dolgozott, majd a Növényélettani és Kórtani Állomás Gombászati Osztályát vezette. Nyugdíjasként Somogy megyében élt, ahol aktívan kutatta a földalatti gombákat. 1970-ben jelent meg itt tárgyalt könyve, amely csakhamar a világon is egyedülálló, a szarvasgombászatot népszerûsítõ kézikönyvvé vált. Szemere gombaoktatásban szerzett több évtizedes tapasztalatait tükrözi a mû tartalmának és szerkesztésének egysége. A szerzõ körültekintõ gyakorlati tanácsaival, a fajok leírásának és élõhelyi igényeinek, illetve termesztésük feltételeinek alapos ismertetésével megbízható útmutatást ad a kezdõ „triflászok” (szarvasgombászok) kezébe. A könyv választékos és képszerû fogalmazásával, a gombák fellelésének apró történeteivel, kitûnõ illusztrációival a téma iránt csupán érdeklõdõk elismerését is kivívhatja. 2006. XIII. évfolyam 1. szám

29

Könyvismertetés

NÖVÉNYTERMESZTÉSTAN 1. A NÖVÉNYTERMESZTÉS ALAPJAI. GABONAFÉLÉK 2. GYÖKÉR- ÉS GUMÓS NÖVÉNYEK. HÜVELYESEK. OLAJ- ÉS IPARI NÖVÉNYEK. TAKARMÁNYNÖVÉNYEK

Szerkesztette: Antal József Mezõgazda Kiadó 2005. 391 p. + 595 p.

Szántóföldön az utóbbi fél évszázad mezõgazdasága a technika és a gépesítés fejlõdésével, a biológia a növénynemesítéssel, a talajtan a tápanyagellátással, az agrokémia a növényvédelemmel kiváló minõségû nagy terméseket ért el. A jó és biztos termések módszereinek túlzásai viszont a talajban, a környezetben vagy a termések minõségében kisebbnagyobb károkat is okoztak.

A növekvõ termések vesztese a talaj lett, mert annál nagyobb a termés, minél több a felhasznált mûtrágya és ma már vetésváltás nélkül is lehet egymás után ugyanoda vetni.

A talaj túlzott terhelése, az indokoltnál több mûtrágya számos helyen a felsõ talajvízréteg elnitrátosodásához, a talajok elsavanyodásához, végsõ soron a környezet szennyezéséhez vezetett. Ezért az EU az agrár felsõoktatást úgy szervezte át, hogy valamennyi agrárszakember sajátítsa el a szántóföldi növénytermesztés alapjait. – így indokolja a tankönyv elsõ felének idõszerûségét Antal József szerkesztõ.

Korunkban furcsa filozófiák, politikai irányok látszanak kibontakozni. A relatív gazdasági jólét, a természet és az élõ környezet védelme iránti jogos aggodalom, a merkantil globalizációtól való elfordulás számos esetben a termelés, a növénytermesztés és közvetetten az egész mezõgazdaság elleni nézeteket, véleményeket, mozgalmakat hozott létre. Honfitársaink többsége számára az élelmezés mindössze azt jelenti, hogy jövedelmünk kisebb-nagyobb hányada ellenében megtöltjük bevásárló kosarainkat a legközelebbi szupermarket bõséges kínálat alatt roskadozó polcairól, pedig az élelmiszertermelés nem valamiféle hobbikertészkedés, hanem valós, létfontosságú gazdasági tevékenység. – érvel a könyv idõszerûsége mellett a Gabonafélék címû részt szerkesztõ Jolánkai Márton.

30


Könyvismertetés

A SZÕLÕTERMESZTÉS GÉPRENDSZERE Osvald Walg Mezõgazda Kiadó 2005. 309 p. A kertészeti gépeken belül a szõlõtermesztés gépeivel, eszközeivel átfogóan foglalkozó könyv eddig még Magyarországon nem jelent meg. A megváltozott tulajdonviszonyokhoz illeszkedõ, szõlõtermesztési munkák gépesítési lehetõségeit összefoglaló mû megjelentetése a szakemberképzésben is egyre sürgetõbbé vált. Ez a cél indította dr. Kurtán Sándor fordítót, hogy a németül Szõlõtermesztési gépek zsebkönyve címen kiadott könyvet a hazai szakemberek számára is hozzáférhetõvé tegye, valamint segítse a közép- és felsõfokú szakirányú képzésben részt vevõ hallgatók tanulmányait, és a szakterület iránt érdeklõdõk ismereteit bõvítse. A könyv egyes fejezetei átfogóan, de olykor a legapróbb részletek bemutatásán keresztül ismertetik meg az olvasót a szõlõtermesztésben alkalmazott gépek és eszközök mûködésével, helyes üzemeltetésük módszereivel, alkalmazásuk gazdasági hatásaival. Az azonos funkciójú gépek összehasonlítása segíti a gépvásárlás elõtt álló gazdákat döntésük meghozatalában.

A MEZÕGAZDASÁGI TERMELÉS GYAKORLATÁNAK ALAPISMERETEI

Szerkesztette: dr. Hajós László Szaktudás Kiadó Ház 2005. 361 p.

Az utóbbi több mint fél évszázad alatt a magyar mezõgazdaság szerkezete, tulajdonviszonyai és üzemi struktúrája többször, igen lényeges mértékben megváltozott. A legutóbbi gazdasági-társadalmi átalakulás hatott a mezõgazdaság szervezeti-tulajdoni formájára is; megerõsödtek hazánkban is azok a nemzetközi tendenciák, miszerint a gazdasági fejlõdés a mezõgazdaság szerepének csökkenéséhez vezet. A magyarországi változásokat az jellemzi, hogy a mezõgazdaságnak a GDP-hez való hozzájárulása a ’90-es évek elején mért 12,5%-ról 4% alá csökkent. A foglalkoztatásban betöltött szerepére jellemzõ, hogy ugyanezen idõ alatt a 17,5%-os részesedés 6%-osra esett vissza. Nem csak a gazdálkodási formák, de a mezõgazdaság szerepe is megváltozott, és a szakmai tudás szerepe egyre följebb értékelõdött. Ezt felismerve minden gazdálkodási formában tevékenykedõk részére képzések indultak. Jelen könyv ezekhez a képzésekhez szükséges alapvetõ gyakorlati ismeretek bemutatására vállalkozik. Ez határozta meg a könyv didaktikai szerkezetét is. Korszerû, igényes felsõoktatási tankönyv született. Összeállította: Kabai Gábor


31

Programajánló

PROGRAMAJÁNLÓ – 2006. TAVASZÁRA El Greco, Velázquez, Goya – Öt évszázad spanyol remekmûvei Helyszín: Szépmûvészeti Múzeum Cím: 1146 Budapest, Dózsa György út 41. Telefon: (1) 469-7100 Fax: (1) 469-7171 Honlap: http://www.szepmuveszeti.hu Már csak április 30-ig látogatható! *** „Itt az írás, forgassátok” A Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtárából elszármazott és Oroszország által visszaszolgáltatott könyvgyûjtemény Megtekinthetõ: 2006.06.15-ig Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum Cím: 1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16. Telefon: (1) 338-2122 Fax: (1) 317-7806 Honlap: http://www.mnm.hu

VII. Nemzetközi Kisüstipálinka-fesztivál és kiállítás Idõszak: 2006.04.21. – 2006.04.23. Cím: 5700 Gyula Telefon: (66) 561-680 Fax: (66) 561-680 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.gyula.hu

Pulyabál Idõpont: 2006.04.22. Cím: 4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 9. Telefon: (42) 508-735 Fax: (42) 508-738 E-mail: [email protected] Honlap: http://mpkki.hu

Nemzetközi Sajt- és Túrófesztivál Idõszak: 2006.04.30. – 2006.05.01. Cím: 5500 Gyomaendrõd Telefon: (66) 386-028 E-mail: [email protected] 32

X. Jászsági Gazdanapok Idõszak: 2006.05.06. – 2006.05.07. Cím: 5130 Jászapáti, Külterület Telefon: (57) 540-116 Fax: (57) 540-620 E-mail: [email protected]

XII. Nemzetközi Katona- és Bordal Fesztivál Idõszak: 2006.05.13. – 2006.05.14. Helyszín: Abasár, Tornaterem Cím: 3261 Abasár, Tornaterem

Baja Halászléfõzõ Bajnoka 2006. verseny Idõpont: 2006.05.20. Helyszín: Petõfi-sziget, Ifjúsági Tábor Cím: 6500 Baja, Telefon: (79) 322-218 Fax: (79) 325-190 E-mail: [email protected]

XI. Ehetõ Virágok Nemzetközi Fesztivál Idõszak: 2006.05.26. – 2006.05.28. Helyszín: T.G. Virágdekor Szakképzõ Intézet területén Cím: 6237 Kecel, Május 1. tér 13. Telefon: (78) 422-910 Fax: (78) 422-910 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.viragdekor-kecel.sulinet.hu

Akácvirágzás – Nyírségi Ízek Fesztiválja Idõpont: 2006.05.27. Helyszín: Harangod Cím: 4552 Napkor, Harangod Telefon: (42) 337-742 Fax: (42) 337-467 E-mail: [email protected] Honlap: http://napkor.hu

Összeállította: Kabai Gábor


Ajánló bibliográfia

ÉLELMISZER-HIGIÉNIA Könyvek az OMgK állományából B 20605 Baranyai György Kézikönyv a HACCP rendszer kialakításához: Vendéglátók, közétkeztetõk részére / [Szerk. Baranyai György]. – Bp. : CONSACT-MAVEMISZ , 2001. - 398 p.:ill.;25 cm B 20469 Berczeli Attila Útmutató az élelmiszeripari üzemek építésének higiéniai szempontjaihoz / [Szerk. Berczeli Attila] ; Közr. Campden & Chorleywood Élelmiszeripari Fejlesztési Intézet. – Bp. : Campden ...Kht. , 2001. - 205 p.:ill.;29 cm Tk 12190 Berszán Gábor – Bohdány Nándor Munkavédelem és higiénia / Berszán Gábor, Bohdány Nándor. - 4. utánny. – Bp. : FVM Képzési és Szaktanácsad. Int. , 2003. - 158 p. : ill. ; 20 cm. Élelmiszeripari szakképzés tankönyve Tk 12252 Biró Géza – Szita Géza Élelmiszer-mikrobiológia élelmiszer-higiénia / [Szerzõk: Biró Géza, Szita Géza]. –Bp.: FVM Képzési és Szaktan. Int. , 2003. - 172 p. : ill. ; 24 cm

3. utánny.

C 66385 Biró Géza Élelmiszer-higiénia / [szerk. Bíró Géza]. – Bp. : Agroinform K. , [1999]. -662 p.:ill.;24 cm B 21154 Bleszkán Margit Élelmiszerbiztonság és -higiénia nyomtatványgyûjtemény : Útmutató a nyomtatványgyûjteményhez / Szerzõ: Bleszkán Margit. – Bp. : Fórum Média K. , 2004. - 12, ca [150] p. ; 31 cm. - (Fórum nyomtatványprogram ; 3016. ) C 69314 Codex Alimentarius : Food hygiene basic texts / [publ.] Food and Agriculture Organization of the United Nations, World Health Organization. - 3nd. ed. – Rome : FAO ; [Geneva] : WHO , 2004. - V, 68 p. ; 21 cm C 68190 Codex Alimentarius : Food hygiene basic texts / Food and Agriculture Organization of the United Nations, World Health Organization. - 2. ed.. –Rome ; : FAO : WHO , 2001. III,70 p.; 21 cm B 20845 Codex Alimentarius / Food and Agriculture Organization of the United Nations ; World Health Organization. – Rome : FAO ; WHO. - 30 cm 1B vol., General requirements : Food hygiene. – 2001. - VI,248 p. B 20434 Dawson, David Vízminõség az élelmiszeriparban : Kézikönyv az alapkövetelményekrõl / [Szerk. David Dawson ; kiad. a Campden & Chorleywood Élelmiszeripari Fejlesztési Intézet Magyarország Kht.]. –Bp. : CC ÉFI , 2001. - 74 p.;29 cm B 21051/1-/10 Encyclopedia of food sciences and nutrition / Ed. Benjamin Caballero, Luiz C. Trugo, Paul M. Finglas. - 2nd Ed. – Amsterdam [et al.] : Academic Pr. , 2003. - 5 db : ill., ; 28 cm B 20832 FAO/WHO global forum of food safety regulators : Improving efficiency and transparency in food safety systems - sharing experiences : Proceedings of the forum : 28-30 January 2002 Marrakesh, Morocco / [publ.] Food and Agriculture Organization of the United Nations, World Health Organization. – Rome : FAO , 2002. – VI,219 p. ; 30 cm Tk 12412 Galambosné Goldfinger Erzsébet Élelmiszer alapismeretek a vendéglátó szakterület számára / Írta: Galambosné Goldfinger Erzsébet. –[S. l.] : Galambosné Goldfinger E. : Képzõmûv. K. , 2002. - 136 p. : ill. ; 24 cm C 69702 Grimm, Hans-Ulrich A leves hazudik : Az ételek szép új világa / Hans-Ulrich Grimm ; [ford. Benda Judit]. – kiad. –2004 : Kétezeregy K. , 2004. - 172, [4] p. ; 21 cm

2. jav.

C 69450 Hazard characterization for pathogens in food and water : Guidelines / [publ.] World Health Organization, Food and Agriculture Organization of the United Nations. –Geneva : WHO ; Rome : FAO , 2003. - 61 p. ; 24 cm. – (Microbiological risk assessment series ; No.3)

B 21458 Integrált minõségbiztosítási és élelmiszerbiztonsági rendszerek... (Szentes) (2005) „Integrált minõségbiztosítási és élelmiszerbiztonsági rendszerek kiépítése és mûködése a V4 országokban” tudományos konferencia és kiállítás = „The Structure and Operation of Systems on Integrated Quality Control and Food Safety in the Visegrad Countries” : 2005. október 3-5. Szentes / Kiad. a Csongrád Megyei Önkormányzat. – Szeged : Csongrád M.-i Önkorm. , 2005. - [107] p. ; 30 cm B 21126 International handbook of foodborne pathogens / ed. by Marianne D. Miliotis, Jeffrey W. Bier. – New York ; Basel : Marcel Dekker, Inc. , cop. 2003. - XI, 839 p. : ill. ; 26 cm. - (Food science and technology ; 125. ) C 69837 International Symposium on Applications of Modelling ... in the Agri-Food Chain (3.) (Leuven) (2003) Proceedings of the IIIrd International Symposium on Applications of Modelling as an Innovative Technology in the Agri-Food Chain : Model-IT 2005 : Leuven, Belgium May 29 – June 2, 2005 / conv. B. M. Nicolai, M. L. A. T. M. Hertog, L. M. M. Tijskens. – Leuven : ISHS , 2005. - 617 p.: ill. ; 24 cm. - (Acta Horticulturae ; 674. ) Tk 11439 Jegyzet az élelmiszer-elõállítók és élelmiszer-forgalmazók kötelezõ közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai, minõségbiztosítási, minõségügyi és környezetvédelmi oktatásához / Összeáll. Veszprém megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenõrzõ Állomás, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Veszprém Megyei Intézete, Alexander IMEX BT. –Veszprém ; : VM ÁÉÁ : VM ÁNTSz , 1999. - 71 p.;21 cm B 20480 Joint FAO/WHO expert consultation on risk assessment of microbiological hazards in foods : Risk characterization of Salmonella spp. in eggs and broiler chickens and Listeria monocytogenes in readyto-eat foods : FAO headquarters Rome, 30 April – 4 May 2001 / [publ.] Food and Agriculture Organization of the United Nations, World Health Organization. – Rome ; Geneva : FAO : WHO , 2001. – VI,38 p.;30 cm. – (FAO food and nutrition paper ; 72. ) B 20073 Knörr, M. – Ehlermann, D.A.E. – Delincée, H. Lebensmittelbestrahlung / Hrsg. M. Knörr, D.A.E. Ehlermann, H. Delincée. – BFE , 1999. - IV,281 p.:ill.;30 cm

5. D. Tg. –Karlsruhe:

C 66437 Közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai, minõségügyi, környezetvédelmi ismeretek élelmiszer-forgalmazók részére / [kiad. Mûszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Komárom-Esztergom Megyei Szervezete]. – Tatabánya : MTESZ KEM , 1999. - 56 p.;20 cm Tk 12251 Lászay Györgyné – Novákné Fodor Marietta Élelmiszer-analitikai gyakorlat I. / [Szerzõk: Lászay Györgyné, Novákné Fodor Marietta]. – Bp. : FVM Képzési és Szaktan. Int. , 2003. - 293,[9] p. : ill. ; 24 cm C 69309 „Lippay János – Ormos Imre – Vas Károly” Tudományos Ülésszak Összefoglalók : Élelmiszertudomány = Abstracts. Faculty of food science : 2003. november 6-7. / [Szerk. Farkas Gabriella]. – Bp. : Bp.-i Közgazd. és Államig. Egyetem , 2003. - 249 p. ; 21 cm B 20913/2 Lõrincz A. – Neményi M. Ultrahang-tér fizikai minõségének befolyása a besugárzás miatt kialakult mechanikai hullámjelenségekre folyadékokban, valamint az ebbõl következõ biológiai és fizikai hatások értékelése. – Gödöllõ Kutatási és fejlesztési tanácskozás Nr.26 / Összeáll. Tóth László, Benkóné Pongó Dóra. –Gödöllõ : SZIE , 2002. - 3 db ; 30 cm B 20913/2 Neményi M. – Lõrincz A. Komplex ultrahang-rendszer értékelése a besugárzás miatt kialakult mikroorganizmus-csíraszám csökkentõ hatás alapján. – Gödöllõ Kutatási és fejlesztési tanácskozás Nr.26 / Összeáll. Tóth László, Benkóné Pongó Dóra. –Gödöllõ : SZIE , 2002. - 3 db ; 30 cm Tk 12048 Pesti Miklós Általános mikrobiológia / Szerk.: Pesti Miklós. – Bp. : Dialóg Campus K. , 2001. - 308 p.:ill.;24 cm B 20550 Report of the twenty-fourth session of the joint FAO/WHO Codex Alimentarius Commission : Geneva, 2-7 July 2001 / [publ.] Food and Agriculture Organization of the United Nations, World Health Organization. – Rome : FAO , 2001. - VII,107 p.;30 cm

Tk 11933 Házi Erzsébet Közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai, minõségbiztosítási, környezetvédelmi alapismeretek / [Öszszeáll.: Házi Erzsébet]. – Nyíregyháza : Qualitas , 2000. -58 p.;21 cm

Tk 11758 Sári Katalin Az élelmiszer forgalmazás higiéniája : Élelmezés-egészségügyi ismeretek az élelmiszer kereskedelemben, vendéglátásban és közétkeztetésben dolgozók részére / [összeáll. és szerk. Sári Katalin]. – Esztergom : Eurokt-Akadémia Kft. , 1999. - 128 p.;29 cm

B 20466 Hungalimentaria 2001 tudományos konferencián elhangzott elõadások és poszterek összefoglalói : 2001. április 25-26. / [kiad. a] MÉTE Minõségügyi Klub ; HUNGAROLAB. – Bp. ; : MÉTE : HUNGAROLAB , [2001?]. - [56] p.;30 cm

B 19798 Sebõk András Jó higiéniai gyakorlat a sütõiparban : Útmutató / [Szerk. Sebõk András]. – [S.l.] : Sütõipari Egyesülés , [1999?]. - 81 p.;30 cm


33


B 21218 SOÓS József – TANÁCS Lajos – WÖLFLING János Salmonella gyorsdiagnosztika. Új kihívások, új lehetõségek a mezõgazdaságban. XLVI. Georgikon Napok. Keszthely, 2004. szeptember 16-17. B 20520 Szigeti Edit Baktériumok szaporodásának produktív modellezése / Szigeti Edit. –

2001. - 123 fol.;30 cm

C 66902 Toxicological evaluation of certain veterinary drug residues in food : Prepared by the fifty-second meeting of the Joint FAO/WHO Expert Committee on Food Additives (JECFA) / (publ.) World Health Organization, International Programme on Chemical Safety. – Geneva : WHO , 2000. – VI,165 p.;23 cm. – (WHO food additives series; 43.) EU 1389:11 Útmutató az élelmiszer-kiskereskedelem jó higiéniai gyakorlatához / [Szerk. Sebõk András] ; [Kiad. Campden and Chorleywood Élelmiszeripari Fejlesztési Intézet, Magyarország Kht.]. – Bp. : CCM Kht. , 2002. - 180 p. ; 30 cm B 20469 ÚTMUTATÓ az élelmiszeripari üzemek építésének higiéniai szempontjaihoz. – Bp. Campden Kht. 2001. 205 p. b:205.p. EU 1392:11 Útmutató az elõhûtött zöldség-gyümölcs termékek elõállításának jó higiéniai gyakorlatához / [Szerk. Sebõk András] ; [Kiad. Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége]. – Bp. : ÉFOSZ , 2002. - 163. p. ; 30 cm EU 1390:11 Útmutató a fagyasztott és felengedtetett halak forgalmazásának jó higiéniai gyakorlatához / [Szerk. Sebõk András] ; [Kiad. Campden and Chorleywood Élelmiszeripari Fejlesztési Intézet, Magyarország Kht.]. – Bp. : CCM Kht. , 2003. - 123 p. ; 30 cm EU 1391:11 Útmutató a gyorsfagyasztott élelmiszergyártás jó higiéniai gyakorlatához / [Szerk. Sebõk András] ; [Kiad. Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége]. – Bp. : CCM Kht. : ÉFOSZ , 2002. -148 p. ; 30 cm EU 1139:11 Útmutató a malomipar jó higiéniai gyakorlatához / [Kiad.] Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége ; [Szerk. Sebõk András]. – Bp. : ÉFOSZ , 2001. - 95 p. ; 29 cm EU 1138:11 Útmutató a savanyított termékek elõállításának jó higiéniai gyakorlatához / [Kiad.] Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége ; [Szerk. Sebõk András]. – Bp. : ÉFOSZ , 2001. - 125 p. ; 29 cm EU 1137:11 Útmutató a száraztésztagyártás jó higiéniai gyakorlatához / [Kiad.] Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége ; [Szerk. Sebõk András]. – Bp. : ÉFOSZ , 2001. - 119 p. ; 29 cm Tk 11705 Uzonyi Györgyné Oktatási tansegédlet [az] élelmiszeripari technológiák címû tantárgyhoz : Agrármenedzser Szak hallgatói részére / [Szerk. Uzonyi Györgyné]. – Bp. : SzIE VTI , 2000. - 231 p.;29 cm

Folyóiratcikkek az OMgK állományából 2005 X 6369 Boros Tiborné (összeáll.) Higiéniai élelmiszer-biztonság – gondoskodás kockázatelemzéssel vagy mikrobiális genomika segítségével. = Biotechnológia. – 2005. 3/4. 23-28.p. b:28.p.

Y 4746 Erdõs Zoltán Élelmiszer-biztonsági szabványok. = A Hús. – 2004. 14. 3. 181-185.p. ö: eng, ger, rus. b:185.p. Y 5047 Farkas József Mikróbás szennyezettség/aktivitás gyors kimutatása (élelmiszerekben, mûszeres módszerek alkalmazásával). = Ásványvíz, Üdítõital, Gyümölcslé. – 2004. 5. 3-4. 55-59.p. ö: ger, eng. b:59.p. Y 5093 Gasparikné Reichardt Judit – Krommer Judit – Tóth Szilárd – Szabó Géza – Incze Kálmán Húsüzemek Listeria species-re irányuló felmérõ vizsgálatának eredményei. = Élelmiszer-biztonság. – 2004. 2. 3. 20-22.p. Y 4746 Gasparikné Reichardt Judit – Krommer Judit – Szabó Géza – Tóth Szilárd – Incze Kálmán Patogén baktériumok elõfordulása vágóhidakon és húsfeldolgozó üzemekben II. = A Hús. – 2004. 14. 1. 40-42,45-46.p. b:46.p. X 983 Kaszanyitzky J. Éva – Egyed Zsuzsanna – Jánosi Sz. – Keserû Judit – Gál Zsuzsanna – Szabó I. – Veres Z. – Somogyi P. Staphylococci isolated from animals and food with phenotypically reduced susceptibility to ßlactamase-resistant ß-lactam antibiotics. = Acta Veterinaria Hungarica. – 2004. 52. 1. 7-17.p. b:16-17.p. Y 946 Kaszap István Hûtött, gyorsfagyasztott élelmiszerek felhasználásának higiéniai követelményei nagykonyháknál. = Hûtõipar. – 2004. 52. 3. 23.p. Y 5093 Kiss Edit Idegenforgalmi szezonban végzett élelmezés-egészségügyi ellenõrzések tapasztalatai Csongrád megyében. = Élelmiszer-biztonság. – 2004. 2. 4. 8-11.p. Y 4846 Kützemeier, Th. Codex Alimentarius – The framework for global hygiene, labelling and commodity provisions. = Codex Alimentarius – A higiéniai, jelölési és árucikkekre vonatkozó globális elõírások kerete. = Tejgazdaság. – 2004. 64. 2. 3-13.p. Y 5093 Laczay Péter Az Európai Unió új élelmiszer-higiéniai szabályozása: áttekintés. = Élelmiszer-biztonság. – 2004. 2. 4. 16-19.p. Y 5095 Ócsai Lajos Élelmiszer-higiéniai tapasztalatok. = Fogyasztóvédelem. – 2004. 6. 11. 16.p. Y 4938 Százados Imre Baktériumok a vágóállatok szervezetében. = A Sertés. – 2004. 9. 1. 60-62,65.p. Y 4938 Százados Imre A vágóállatok sarcosporidiosisáról. = A Sertés. – 2004. 9. 1. 52-54.p. Y 4938 Százados Imre Vélemények a HACCP-elv hazai alkalmazásáról. = A Sertés. – 2004. 9. 3. 40-42,45-46.p. b:46.p.

Y 193 Laczay Péter Az Európai Unió új élelmiszer-higiéniai szabályozása: áttekintés. = Magyar Állatorvosok Lapja. – 2005. 127. 4. 227-233.p. ö: eng.

Y 5093 Szigeti Sándor – Turgonyi Lajos Baromfifeldolgozó üzemek EU felkészítése és mûködése Csongrád megyében. = Élelmiszer-biztonság. – 2004. 2. 4. 5-7.p.

X 1527 Mikrobiológiai levegõmonitorozás az élelmiszeriparban: IMA és Sed-Unit, egyszerû és megbízható új koncepció a gyakorlatban. = Élelmiszervizsgálati Közlemények. – 2005. 51. 1. 40-44.p.

Y 231 Tabajdiné Pintér Vera Korszerû Salmonella kimutatási módszerek tapasztalatai az élelmiszer-ellenõrzésben. = Élelmezési Ipar. – 2004. 58. 5. 139-145.p. ö: eng, ger.

Y 5051 Szabó Tibor Élelmiszereink kártevõi és az ellenük való védekezés. = Mezõhír. – 2005. 9. 2. 44-45.p. Y 4953 Százados Imre A maradékanyagokról. = A Baromfi. – 2005. 8. 1. 23-26.p. b:26.p. 2004 Y 498 Beczner Judit – Biró Borbála – Korbász Margit – Jankó Szilvia A talaj, mint a növényi eredetû élelmiszerek mikrobás szennyezettségének forrása. = Konzervújság. – 2004. 52. 3. 81-84.p. ö: eng, ger. b:84.p. X 6369 Boros Tiborné Baktériumok ellenállása fertõtlenítõszerekkel szemben és fenyegetõ antibiotikum-rezisztenciája – biofilmképzõdés, védekezés. = Biotechnológia. – 2004. 3/4. 40-50.p. b:49-50.p. Y 5106 Cselényi György Fókuszban a higiénia és az élelmiszer-biztonság. = Gazda-Fórum. – 2004. 4. 20-21.p.

34

Y 5093 Tóth László Élelmiszer-elõállító üzemek EU követelmények szerinti felmérése. = Élelmiszer-biztonság. – 2004. 2. 3. 5.p. Y 5093 Virsinger György – Dévainé Meggyes Ágnes Az állati eredetû élelmiszert elõállító üzemek felmérésének és ellenõrzésének tapasztalatai a Pest megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenõrzõ Állomás gyakorlatában. = Élelmiszer-biztonság. – 2004. 2. 3. 6-8.p. Y 4746 Virsinger György – Dévainé Meggyes Ágnes Az engedélyezett, állati eredetû élelmiszert elõállító üzemek felmérésének és ellenõrzésének tapasztalatai a Pest megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenõrzõ Állomás gyakorlatában. = A Hús. – 2004. 14. 4. 253-256.p. ö: eng, ger, rus. Y 4746 Weber, Herbert Hõkezelt töltelékes hentesáruk eltarthatósága és érzékszervi tulajdonságai. Mikrobiológiai szempontok és azok szerepe. = A Hús. – 2004. 14. 1. 32-36.p. b:36.p.



2003 Y 5093 Andor Ernõ Élelmiszeripari gépek, berendezések, eszközök higiéniai alkalmassági vizsgálata. = Élelmiszer-biztonság. – 2003. 1. 3. 20-21.p. Y 4746 Cseresznyák Veronika – Sohár Pálné Élelmiszer-elõállító helyen felhasznált tisztító- és/vagy fertõtlenítõszerek egészségügyi megítélésének szempontjai. = A Hús. – 2003. 13. 2. 87-89.p. ö: eng, ger, rus. Y 231 Gergely Valéria – Mohácsiné Farkas Csilla Étkezési növénycsírák és magvak mikrobiológiai biztonságának javítása kis dózisú besugárzással. = Élelmezési Ipar. – 2003. 57. 7. 199-202.p. ö: eng, ger. b:202.p. Y 5093 Hajós Ádám – Négyessy István – Papucsek József – Biróné Herczeg Klára A Budapest Fõvárosi Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenõrzõ Állomás élelmiszerhigiéniai feladatai. = Élelmiszer-biztonság. – 2003. 1. 4. 15-20.p. Y 4746 Hechelmann, Hansgeorg Listeria monocytogenes elõfordulása és kvantitatív kimutatása húsban, kenhetõ nyerskolbászban és vákuumcsomagolt, hõkezelt húskészítményben. = A Hús. – 2003. 13. 2. 207-209, 211-212.p. ö: eng, ger, rus. Y 193 Keresztény Péter – Tóth Tibor – Szomjas Gusztáv Élelmiszer-higiéniai kirendeltség állatvédelmi munkája sertésvágóhídon. = Magyar Állatorvosok Lapja. – 2003. 125. 4. 239-243.p. ö: eng. Y 4746 Krommer Judit – Gasparikné Reichardt Judit Patogén baktériumok elõfordulása vágóhidakon és húsfeldolgozó üzemekben. I. = A Hús. – 2003. 13. 2. 225-2302.p. ö: eng, ger, rus. b:230.p. Y 4746 Leistner, Lothar F. A Listeria monocytogenes-szel szemben megkövetelt 0-toleranciáról szárazáruk esetén. = A Hús. – 2003. 13. 3. 135-140.p. ö: eng, ger, rus. b:140.p. Y 946 Sáray Tamás – Baráth Zoltán A fertõtlenítés gyakorlata hûtött és fagyasztott élelmiszerek gyártásánál, tárolásánál és elosztásánál. = Hûtõipar. – 2003. 51. 2. 9-11.p. ö: eng. b:11.p. 2002 Y 498 Drabek Ferenc Konzerviparban használható korszerû ipari tisztító-takarítógépek, automatizált, telepített magasnyomású rendszerek, szárazjeges tisztítástechnológia. = Konzervújság. – 2002. 50. 4. 116119.p. Y 5047 Farkas József Az élelmiszerbiztonság mikrobiológiai alapjai és háttere. = Ásványvíz, Üdítõital, Gyümölcslé. – 2002. 3. 2. 40-41.p. ö:eng, ger. Y 231 Farkas József Új, nem termikus módszerek élelmiszerek mikrobiológiai biztonságának és minõség-megõrzésének javítására. = Élelmezési Ipar. – 56. 2002. 6. 164-170.p. ö: eng, ger. b:169-170.p. Y 193 Golian, Jozef – Pavelka, Marian Egyes húskészítmények poliklórozott bifenil (PCB-) szennyezettségének vizsgálata. = Magyar Állatorvosok Lapja. – 2002. 124. 10. 616-619.p. ö: eng. b:615-616.p. Y 4954 Iváncsics József Élelmiszeripari tároló helyiségek higiéniája. = Agro Napló. – 2002. 6. 10. 19-20.p. b:20.p. Z 47 Kobolka Lívia Megváltozott elõírások. I.r. = Magyar Mezõgazdaság. – 2002. 57. 50. 15.p. Y 193 Pavelka, Marian – Golian, Jozef A Szlovákiába importált halkészítmények radiostroncium- (90Sr) és -cézium (137Cs) szennyezettsége. = Magyar Állatorvosok Lapja. – 124. 2002. 1. 59-61.p. ö: eng. b:61.p. Y 231 Szabó Mária Élelmiszerbiztonság a történelem során és napjainkban. = Élelmezési Ipar. – 56. 2002. 1. 8-10.p. Y 4938 Százados Imre A biztonságos élelmiszer. = A Sertés. – 2002. 7. 2. 58-59,61-63.p. Y 193 Szomjas Gusztáv Élelmiszer-higiéniai kirendeltség állatvédelmi munkája szarvasmarha-vágóhídon. = Magyar Állatorvosok Lapja. – 2002. 124. 9. 557-561.p. ö: eng.


Y 5047 Tabajdiné Pintér Veronika Gyümölcslevek aktuális mikrobiológiai kérdései. = Ásványvíz, Üdítõital, Gyümölcslé. – 2002. 3. 3-4. 51-53.p. ö: eng, ger. b:52-53.p. Y 4746 Zsarnóczay Gabriella Tisztítás-fertõtlenítés a húsiparban. = A Hús. – 12. 2002. 1. 43-47.p. ö: eng, ger, rus. b:47.p. 2001 Z 47 Balogh Miklós HACCP az almatermesztésben. = Magyar Mezõgazdaság. – 56. 2001. 36. 20-21.p. Z 47 Balogh Miklós HACCP a tejtermelõ tehenészetben. = Magyar Mezõgazdaság. – 56. 2001. 40. 18-19.p. Y 193 Biró Géza Az élelmiszer-higiénia és az élelmiszer-biztonság fogalma és összefüggései. = Magyar Állatorvosok Lapja. – 123. 2001. 3. 144-151.p. Y 4781 Deák Tibor Molecular methods for detection, identification and typing of microorganisms in food. = Hungarian Agricultural Research. – 10. 2001. 4. 20-23.p. b:23.p. Y 4746 Farkas József A baktériumok stresszadaptációja és ennek élelmiszer-biztonsági jelentõsége. = A Hús. – 11. 2001. 3. 139-141.p. ö: eng, ger, rus. b:141.p. Y 4746 Farkas József Az élelmiszer-biztonság mikrobiológiai alapjai és háttere. = A Hús. – 11. 2001. 4. 224-229.p. ö: eng, ger, rus. b:229.p. Y 193 Golian, J. – Pavelka, M. Adatok a szlovákiai és csehországi eredetû, egyes hentesárucsoportok higany- (Hg-) tartalmának a vizsgálatához. = Magyar Állatorvosok Lapja. – 123. 2001. 5. 290-291.p. ö: eng. b:291.p. Y 193 Golian, Jozef – Cerny, Ivan – Pavelka, Marian Nitrátok és nitritek a kiemelt szlovákiai húskészítménycsoportokban. = Magyar Állatorvosok Lapja. – 123. 2001. 12. 749-751.p. ö: eng. b:751.p. Y 4746 Krommer Judit – Incze Kálmán – Szabó Géza – Tóth Szilárd Escherichia coli O157:H7 túlélésének vizsgálata szárazáruban. = A Hús. – 11. 2001. 4. 199-204.p. ö: eng, ger, rus. b:204.p. X 983 Laczay P. – Lehel J. – Nagy G. – Semjén G. Pharmacokinetics and bioavailability of doxycycline in fasted and nonfasted broiler chickens. = Acta Veterinaria Hungarica. – 49. 2001. 1. 31-37.p. b:37.p. Y 4785 Listeriás fertõzés. = Élet és Tudomány. – 56. 2001. 13. 390.p. Y 4954 Százados Imre A háziállatok és az ember toxoplasmosisa. = Agro Napló. – 5. 2001. 8. 126.p. 2000 X 4060 Devlieghere, F. – Bockstal, A. – Debevere, J. – Vermeiren, L. Study on antimicrobial activity of a food packaging material containing potassium sorbate. = Acta Alimentaria. – 29. 2000. 2. 137-146.p. b:145-146.p. Y 231 Farkas József Újabb ismeretek a baktériumok felületi megkötõdése és biofilm-képzése terén. = Élelmezési Ipar. – 54. 2000. 5. 129-132.p. ö: eng, ger, rus. b:131.p. Y 4746 Krommer Judit – Szabó Géza – Zsarnóczay Gabriella Bakteriocintermelõ tejsavbaktériumok alkalmazása szárazáruk biztonsága érdekében. = A Hús. – 10. 2000. 4. 236-240.p. ö: eng, ger, rus. b:239-240.p. 1999 Y 4953 Sulyok Gábor A baromfi exportüzemek élelmiszerhigiéniai EU harmonizációja. = Baromfi- és Nyúltenyésztõk Lapja. – 2. 1999. 2. 70-72,75.p. 1998 X 6765 Sulyok Gábor – Kovács Sándor – Sas Barnabás A baromfi exportüzemek élelmiszerhigiéniai EU harmonizációja. = AGRO-21 Füzetek. – 1998 20. 34-40.p. ö: eng. Összeállította: Károlyi Zsuzsanna

35

Agrárium

EMLÉKEZTETÕ A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Mezõgazdasági Szervezetének évzáró közgyûlése 2005. december 13-án volt az Országos Mezõgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Tessedik termében. Lõrincz Ferenc, a szervezet elnöke üdvözölte a megjelenteket és megállapította, hogy a közgyûlés határozatképes. Ismertette a napirendi pontokat, majd a közgyûlés a napirendet egyhangúlag elfogadta. A közgyûlés Pócza Ildikónak, a FAO Közép- és Kelet-Európai Alregionális Irodája munkatársának elõadásával kezdõdött A FAO virtuális könyvtári rendszere és információs szolgáltatásai címmel. A közgyûlés az alábbi napirend szerint folyt le. 1. Beszámoló a szervezet 2006. évi gazdasági tevékenységérõl. Vásárhelyiné Szászi Judit, a szervezet gazdasági felelõse megtartotta beszámolóját a 2005. évrõl, ismertetve a rendezvény napján érvényes pénzügyi helyzetet. A résztvevõk a gazdasági beszámolót egyhangúlag elfogadták, azzal a kitétellel, hogy a végleges verziót a tagok e-mailben, illetve levélben fogják megkapni 2006. januárjában. 2. Beszámoló az elmúlt idõszak szakmai tevékenységérõl. Lõrincz Ferenc megtartotta elnöki beszámolóját a szervezet 2005. évi tevékenységérõl.

Jelentõsebb események: Január 10. A Könyvtárellátó Kht. Kódex Könyvtáros Klubja tagjainak (mintegy 40 fõ) látogatása az OMgK-ban. Április 5. Misch Ádám festõmûvész kiállítása az OMgK Galériában (megnyitotta Lõrincz Ferenc elnök). Május 25. A harmadik évezred információs kihívásai határainkon innen és túl címû konferencia. Szeptember 15–17. A szervezet háromnapos rendezvénye Debrecenben, a Debreceni Egyetem Nemzeti és Egyetemi Könyvtár Agrártudományi Centrumában. December 13. Évzáró közgyûlés. Információk: y Az Agrárkönyvtári Hírvilág címû folyóirat minden számában jelentkezett az Agrárium, a szervezet rovata. y Az OMgK internetes honlapján hozzáférhetõvé tettük az ismert adatbázisok (a mezõgazdasági szakkönyvtárak címjegyzéke, lelõhelyjegyzékek) aktualizált verzióit. Egyéb: y A szervezet könyvelését Vásárhelyiné Szászi Judit, az OMgK osztályvezetõje vette át.

y A szervezet elnöke és a testületi tagok képviselõi részt vettek az egyesület május 23-án tartott éves küldöttközgyûlésén. y Az elnök – esetenként megbízottja – részt vett az MKE Tanácsának munkájában. 3. Részvétel az MKE 2006. évi küldöttközgyûlésén. Az elnök javaslatot tett az MKE 2006. évi küldöttközgyûlésére delegálandó személyekre. A javaslatot a közgyûlés egyhangúlag elfogadta. A küldöttközgyûlésen a szervezetet Lõrincz Ferenc elnök és Szabóné Szávay Judit vezetõségi tag, valamint a testületi tagkönyvtárak delegáltjai képviselik. 4. 2006. évi munkaterv elõkészítése. Február Szekcióülés a küldöttközgyûlés által felvetett témákban (tagdíjreform stb.). Májusjúnius Gödöllõi kirándulás a SZIE Gödöllõi Tudományos Könyvtárába. Végezetül Lõrincz Ferenc megfontolásra javasolta a tagságnak a Mûszaki Szekcióba való betagozódás lehetõségét a következõ év végén. A javaslatot a februári összejövetel fogja tárgyalni és az itt születõ döntés alapján szervezzük majd a második félévi munkát. Pálfai Katalin

A MAGYAR KÖNYVTÁROSOK EGYESÜLETE MEZÕGAZDASÁGI SZERVEZETE 2006. FEBRUÁR 16-AI KÖZGYÛLÉSÉRÕL Az MKE Mezõgazdasági Szervezete közgyûlésére az Országos Mezõgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központban került sor. A rendezvény fõ célja az MKE 2006-tól érvényes tagdíjrendszerének megvitatása és a Mezõgazdasági Szervezet regisztrációs díjának megállapítása volt. Lõrincz Ferenc elnök bejelentette, hogy a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 2006. január 17-i küldöttközgyûlése elfogadta a Magyar Könyvtárosság Etikai Kódexét. A dokumentumot Gombosné Csízi Éva, az OMgK munkatársa, szervezeti tag felolvasta a megjelenteknek. Ezt követõen az elnök ismertette Nagy Anikónak, az MKE fõtitkárának levelét a tagdíjfizetés új rendjére vonatkozóan. E szerint az MKE Alapszabálya értelmében minden tagnak az MKE tagdíj (amelynek

36

mértéke 1000 Ft) fizetésén túl regisztráltatnia kell magát legalább egy szervezetnél. A regisztrációs díjat minden szervezet maga állapítja meg, az MKE által ajánlott minimális regisztrációs díj (3000 Ft) figyelembevételével. Az új tagdíjfizetési rend ismertetése és megvitatása után a közgyûlés egyhangúlag elfogadta, hogy a Mezõgazdasági Szervezetben 2006-ban az éves regisztrációs díj 3000 forint lesz, amelyet a tagoknak az MKE tagdíjjal együtt március 31-ig kell befizetniük. (A szervezet számlaszáma: 11701004–20199322, aki még nem kapott csekket, hamarosan kézhez kapja.) A jelenlévõ testületi tagok elfogadták az MKE javaslatát az ugyancsak az MKE küldöttközgyûlése által elfogadott évi 20 000 forint testületi tagdíjra vonatkozóan.

Ezt követõen a tagság vita nélkül, csekély tartózkodás mellett megszavazta a Mezõgazdasági Szervezetnek a Mûszaki Szekcióba való beolvadásának elõkészítését, és megbízta a vezetõséget, hogy 2006 végére teremtse meg az egyesülés jogi, szervezeti és pénzügyi feltételeit. Végezetül dr. Nagy Attila, olvasásszociológus, a Könyvtári Intézet munkatársa meghívott elõadóként tartott rendkívül érdekes elõadást az olvasási szokások alakulásáról Magyarországon, amely alapjául egy, a TÁRKI által 3700 fõs mintán végzett felmérés adatai szolgáltak. Az elõadó lebilincselõ stílusa, az ismertetett adatok idõnként megdöbbentõ volta szenvedélyes hozzászólásokra ragadtatta a jelenlévõket. A beszélgetés a késõbbiekben kötetlen formában folytatódott. P.K.


TARTALOM. Tisztelt Olvasóink!

Recommend Documents