TARTALOM. Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Olvasóink!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Olvasóink! Minden intézmény, s a benne működő lapszerkesztőség életében történnek személyi és technikai változások, amelyek a lapok megjelenését befolyásolják. Így van ez a mi szakmai folyóiratunk esetében is, s így megértésüket kérem a változásokért. Megkésve, de örömmel ajánlom Önöknek megújult szakmai lapunk új számát, mely már lapunk új főszerkesztőjének Benczekovits Beatrixnek az elgondolását, munkáját tükrözi. Lapunk volt főszerkesztőjétől – nyugdíjba vonulása alkalmával – ünnepélyes keretek között búcsúztunk, megköszönve intézményünkben töltött eredményes és áldozatos munkáját. Költségtakarékos okok miatt a borítót még az év elején elkészítettük; lapunkban a régi főszerkesztő nevét olvashatják. Csupán 2005-ben nyílik alkalmunk a borító megváltoztatására. Remélem, hogy e számunk is tartalmaz sok érdekességet, olvasnivalót, melyhez jó időtöltést és kellemes olvasást kívánok. Budapest, 2004. szeptember Gulácsiné Pápay Erika főigazgató

TARTALOM Bilincsi Lajos (1931-2004) ....................................................................................3 Interjú Portrék az agrárkönyvtárügyből 5. – Miltényi Szilárdné.................................4 Portrék az agrárkönyvtárügyből 6. – Szalai László...........................................6 Könyvfesztivál Író pipával és bádogdobbal – XI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál .....8 Könyvismertetés ......................................................................................... 9 Kitüntetett pályamunka Két székelyföldi település Kápolnásfalu és Szentegyháza (Székelyföld, Homoródok vidéke) tájszavai, valamint népi növényismeretének és népi gyógyászatának jellemző kifejezései..................................................................15 Nálunk történt DFG-támogatás az OMgK részére.....................................................................17 Élelmiszerbiztonság és eredetvédelem az uniós csatlakozásunk küszöbén 17 A tápai gyékényfeldolgozás és gyékényszövés hagyományai ........................19 A gyapjúfeldolgozás, gyapjúszövés hagyományai ...........................................20 A sertés könyvek bemutatója az Országos Mezőgazdasági Könyvtárban.....20 Isteni ajándékunk.................................................................................................21 Csengery Béla képei az OMgK-ban ..................................................................21 Ősi táplálékunk a hal ...........................................................................................23 Sajtóbemutatónak adott otthont az Országos Mezőgazdasági Könyvtár ....23 XXI. század könyvtára – Videokonferencia uniós csatlakozásunkról..........24 Kitekintő IKSZ közgyűlés.....................................................................................................25 A Magyar Tartalomipari Szövetség közgyűlése ..............................................25 Magyar Helikon sorozat indul ...........................................................................26 A Magyar Könyvtárosok Egyesületének 36. vándorgyűlése Miskolcon......26 Olvasói Professzionális Munkaállomások az OSzK-ban................................28 A Magyar Elektronikus Könyvtár „vakbarát” változata .................................28 A Hungarológiai Alapkönyvtár ismertetése ....................................................29 Eseménynaptár ......................................................................................... 30 Ajánló bibliográfia Tűzelhalás ..............................................................................................................31 Agrárium .................................................................................................. 34 Az Európai Unió letéti könyvtára és szolgáltatásai.........................................34 Az agrárium szakterületét érintő új elektronikus szolgáltatások..................35

E számunk szerzői: Pintér Katalin (Országgyűlési Könyvtár) Balogh Beáta, Benczekovits Beatrix, Eszes-Istenes Zsolt, Frendl Kata, Károlyi Zsuzsanna, Lőrincz Ferenc, Pálfai Katalin, Papp Mónika, Pecsenyicki Nikolett (OMgK) E számunk hirdetői: Ars Humana K., Maurer Péter vállalkozó

2

2004. XI.XI. évfolyam 2-3. 2004. évfolyam 2. szám

K A hazai könyvtárügy szakmai irányítását ellátó Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Könyvtári osztályát Hiller István miniszter úr 2004. március 1-jei hatállyal főosztállyá alakította át. A főosztály vezetője továbbra is a korábbi osztályvezető, Skaliczki Judit dr. A főosztály kisebb egységekre nem tagozódik. Főosztályvezető asszonynak a kinevezéshez, mely megítélésünk szerint a könyvtárügy egésze irányába tett gesztus és egyben elismerés is, ezúton gratulálunk, főosztálya minden munkatársának eredményes szakmai munkát kívánunk. A Szerkesztőség

B L (1931-2004) Meghalt egy ember, aki közülünk való volt. Mécsesek gyúlnak, és harangszó mellett eltemetik. Sokak számára ez csupán csak egy hír. Bilincsi Lajos nyugalmazott könyvtárigazgató, vagy ahogyan mi, munkatársai szólítottuk: „Főnök”, csendben itt hagyott bennünket. Bilincsi Lajos élete 1956-tól kezdve összekapcsolódott a könyvekkel, a könyvtárral. A járási könyvtár vezetőjeként, később a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának munkatársaként, majd csoportvezetőként, 1966-tól a Debreceni Agrártudományi Egyetem Könyvtárának igazgatójaként tevékenykedett választott hivatásában. A könyvtárosság számára nemcsak munka volt, nemcsak egy szakma, hanem valóban hivatás, vagy ahogyan Ő fogalmazta 1985-ben: „A könyvtár hivatása, hogy otthonos ’szolgáltatóház’ legyen, ahová tudásukban gyarapodni, ízlésükben finomodni, emberségükben fényesedni térnek be az olvasók.” Ennek szellemében tevékenykedett egész életében. Bilincsi Lajos 1966-ban került az Agrártudományi Egyetem Könyvtárába, és egészen 1990. december 31-ig vezetőként, igazgatóként dolgozott itt. A könyvtár állományát elődjétől meglehetősen rendezetlen állapotban vette át. Azt is mondhatnánk, hogy ő csinált könyvtárat 2004. XI. évfolyam 2-3. szám 2. szám

a meglévő gyűjteményből. Gondos irányításával feltárták, rendszerezték a meglévő állományt, amit az elkövetkező években folyamatosan és tervszerűen gyarapított, mindig szem előtt tartva az intézményben folyó oktatás, kutatás igényeit. Vezetése alatt alakult ki a korszerű, modern könyvtári elrendezés, a szabadpolcos rendszer. Nagy gondot fordított az olvasókkal való foglalkozásra, a hallgatók könyvtárismereti oktatására és a felsőbb évesek szakirodalmi tájékoztatására. Gyakran és szívesen rendezett kiállításokat. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű volt az intézmény 100 éves jubileuma alkalmából rendezett kiállítás. Tevékenysége is hozzájárult, hogy a könyvtárat 1980-ban tudományos könyvtárrá minősítették. 1990-ben a könyvtárban elkezdődhetett az a könyvtárbővítés, amelyet már a hetvenes években felvetett és kezdeményezett. Valóra vált az álom, igaz már nem aktív könyvtárigazgatóként, de mint szakértő nyugállományba vonulása után is aktív munkával és jó ötletekkel segítette a könyvtár korszerűsítési munkálatait. Bilincsi Lajos tevékenysége országosan is elismert volt, hiszen példamutató munkát végzett az egyetemi és főiskolai könyvtárügy fejlesztésében. Tagja volt az Országos Könyvtárügyi Tanácsnak. Közel 10 évig elnöke volt a Főiskolai Könyvtárvezetők Tanácsának, és e funkcióból eredően betöltötte a főiskolai könyvtárak szakfelügyelői tisztét is. Hosszú időn keresztül tagja volt a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Országos Elnökségének. 1982-től a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi

Minisztérium Könyvtárügyi Koordinációs Tanácsának elnöke volt. Szakmai, közéleti munkáját mindenkor a példamutató szorgalom és hozzáértés jellemezte. Munkáját kollegái, felettesei, a könyvtáros szakma is elismerte. Ezt mutatják azok a kitüntetések, amelyekkel büszkélkedhetett. A Szocialista Kultúráért elismerést kétszer is megkapta 1958-ban és 1971-ben. 1976-ban a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója címet érdemelte ki. 1985-ben a könyvtáros szakma akkori legmagasabb elismerését kapta, a Szabó Ervin emlékérmet. 1990-ben történt nyugállományba vonulása óta sem szakadt el a könyvtártól, a könyvektől, folyóiratoktól. Betegsége utolsó idejéig folyamatosan, szinte naponta vissza-visszatért az agrár könyvtárba. Sohasem felejtette el felhívni a figyelmünket egyegy frissen megjelent szakkönyvre, egy érdekes cikkre, amit olvasott, vagy amiről hallott. Mindvégig naprakész szakmai információkkal rendelkezett. Felfoghatatlan, hogy nem jön be többé a könyvtár ajtaján, nem kérdezi meg, hogy kölcsönözheti-e már a legfrissebb könyveket. Nem mondja el többé, hogyan telnek napjai, nem beszélünk arról sem, hogy milyen jó receptet olvasott az újságban, és nem hozza többé kertje szép virágait sem. Most mi hoztunk virágot neki, utolsó búcsúzásként. Bilincsi Lajos emlékét, szellemiségét munkatársai, kollégái, ismerősei kegyelettel megőrzik. Nádas Zsuzsánna könyvtárigazgató 3

Interjú

P   . - M S

Miltényi Szilárdné és Szalai László búcsúztatója (Gulácsiné Pápay Erika, Kominka Lászlóné, Sinóros-Szabó Botondné, Szalai László, Miltényi Szilárdné)

A Humánpolitikai hírek rovatba illő hír: Miltényi Szilárdné, az OMgK Gyarapító és Feldolgozó osztályának köreinkben jól ismert vezetője, az Agrárkönyvtári Hírvilág XI. évfolyama 1. számáig főszerkesztője, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Mezőgazdasági Szervezetének korábbi elnöke közalkalmazotti jogviszonya megszűnik. Ez a tény indokolja, hogy majdnem három éve szünetelő sorozatunk felébredjen Csipkerózsika-álmából és Zsuzsa szakmai arcképével folytatódjon. A humán tudományok, különösen az irodalom, a könyvek és a könyvtár iránti érdeklődése már gimnáziumi évei alatt megmutatkozott. Nem csoda, hogy érettségi utáni első munkahelye az Állami Könyvterjesztő Vállalat lett, itt végezte el a Kiadói Főigazgatóság egyéves szakiskoláját. Megismételt egyetemi felvételije eredményes volt, 1970-ben államvizsgázott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán mint okleveles könyvtáros és magyar nyelv és

irodalom szakos középiskolai tanár. Első „diplomás” munkahelye az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ volt, ahol szakozóként dolgozott. Ezidő alatt a nemzeti könyvtár által meghirdetett országos könyvtárpályázaton pályamunkáját elfogadták és a szakma elismert elméleti folyóiratában, a Könyvtári Figyelőben közölték. (Az egyetemi jegyzetek és gyorsan avuló kiadványok gépi adatelőkészítése. Bp. 1972.) Publikált a szakkönyvtárosok első számú lapjában, a Tudományos és Műszaki Tájékoztatásban is. Elvégzett több szaktanfolyamot (új bibliográfiai leírás, szövegszerkesztés, tezauruszkészítés témakörökben.) 1978-ban a Bútoripari Fejlesztési Intézetnél helyezkedett el, ahol 1984-ig tájékoztatási osztályvezetői feladatkört látott el. Közreadta a Bútoripari információ című témadokumentációs kiadványt és a könnyűipari szakkönyvtári hálózaton belül megszervezte a bútoripari könyvtárhálózatot. Következő állomáshelye a Belkereskedelmi

Kutató Intézet információs osztálya volt, ahol dokumentátori, illetve kiadványszerkesztői feladatokat végzett. Anyagai jelentek meg a Kereskedelmi Körkép, a Szemle a külföldi kereskedelemről című kiadványokban és a közismert Kereskedelmi Szemle és az Élelmezési Ipar című szaklapokban. A kereskedelmi minisztériumok összevonását követő intézkedések (háttérintézmények megszüntetése) miatt ezután rövidebb ideig a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálatánál dolgozott, majd egy évig 1989. februárjától az Agroinformnál volt kiadványszerkesztő. 1990 és 1992. között a MATÁV Rt. Budapest-vidéki Igazgatóságán dolgozott sajtóreferensként. 1993. január 1-jén jött az Országos Mezőgazdasági Könyvtár kötelékébe. AkHv: Milyen volt akkor a könyvtár általános helyzete, mi lett a feladatod, milyen tervekkel indultál el? MSzné: Némi túlzással azt mondhatnám, hogy a könyvtár akkoriban „harcolta ki” önállóságát. Az Agroinform felszámolását követő, a Magyar Mezőgazdasági Múzeummal közös gazdálkodásban töltött 1992-es év pénzügyi és személyi nehézségei után azonnal érezhető volt a megújulás lehetősége. Munkaköröm a Könyvtári osztály vezetése lett, ez a részleg akkoriban két csoportból állt, egyrészt az ágazati koordinációs és állománygyarapítási, másrészt a feldolgozási csoportból. Előbbi vezetője a régi mezőgazdasági szakkönyvtári hálózatot, a könyvtárakat és a könyvtárosokat is behatóan ismerő Kominka Lászlóné (Magdi) volt, aki rutinjával döntő szerepet játszott személyi kapcsolataim kialakításában. A Feldolgozási csoport ’93. novemberében kapott saját csoportvezetőt, „bizonyos” Lőrincz Ferenc személyében… Terveim közé tartozott az osztályon egy jól

A sorozat 4. része lapunk VIII. évfolyamának 2001. 3. számában jelent meg..

4

2004. XI. évfolyam 2-3. szám

Interjú

együttműködő, szakmailag és emberileg egymást segítő kollektíva kialakítása, mely képes bármely, a minisztérium és a könyvtár által meghatározott feladat végrehajtására. Úgy gondolom, összességében ez sikerült, stabil gárda formálódott olyan emberekből, akik mindvégig központi kérdésként kezelték az OMgK vezetése részéről megfogalmazott célok teljesítését. AkHv: Melyek voltak szerinted az elmúlt több mint egy évtized legfontosabb munkái, eredményei a működési területeden? MSzné: A teljességre törekvés igénye nélkül: 1994-ben vette meg az OMgK az ALEPH integrált könyvtári szovert, amelynek elsőként a feldolgozási paneljét alkalmaztuk. Bizony nem kevés problémát kellett megoldani ezzel kapcsolatban. Ugyancsak 1994-ben jelent meg az Agrárkönyvtári Hírvilág első száma. A lap szerkesztési irányelveinek kidolgozása, majd a későbbiekben a szerkesztőbizottság összefogása, a határidőre való megjelenés, a lehetőség szerint változatos és minél magasabb színvonalú anyagok publikálása sokszor nehéz volt, de a házon belüli és az ágazati pozitív visszajelzések (mindig) erőt adtak a megújuláshoz. 1995-ben kezdődött a teljes körű állományellenőrzés, amely hosszú ideig igénybe vette nemcsak a saját osztályom, hanem az egész kollektíva munkáját. Emlékszem, még a dolgozók nagyobb gyerekeit is foglalkoztattuk a Budafoki úti külső raktár leltározásában. 1998-ban a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Mezőgazdasági Szervezetének tagsága elnökéül választott. Erről később még ejtsünk szót. Itt azt kell elmondani, hogy négyéves megbízatásom során mindvégig arra helyeztem a hangsúlyt, hogy az OMgK-s munkám és a társadalmi megbízatásom minél jobban kiegészítse egymást, lehetőleg minden érdek érvényesülni tudjon. Ismeretes, hogy az OMgK 2002ben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. Az ennek méltó megünneplésére alakított jubileu-

2004. XI. évfolyam 2-3. szám

mi emlékbizottság elnöke voltam. Bár a megújított székházban lezajlott hangulatos, baráti ünnepség részletei talán már halványulnak a résztvevőkben, az alkalomra öszszeállított kötet (Ötven év a magyar agrárágazat információellátásának szolgálatában. Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ története 1952-2002. Bp. AGROINFORM, 2002.) örök emlékül és tanúbizonyságul marad minden érdeklődőnek. AkHv: Igen, ezek valóban mindnyájunk számára emlékezetes feladatok voltak. Említenél még valamit a jól megoldott kihívások közül? MSzné: Érdekes volt annak idején, valószínűleg 1996-ban, az EU különgyűjtemény felállításának, gyarapításának, feldolgozásának szabályát tartalmazó ügyrend kidolgozása. Akkoriban még nem látszott túl közelinek és kézzelfoghatónak Magyarország EU-csatlakozása, de tudtuk, hogy az érdeklődő olvasókat megfelelő szinten kiszolgálni központi feladatunk lesz, ráadásul a beérkező anyagok önmagukban is igen érdekesek voltak. Fontos volt számomra országos feladatkörű szakkönyvtárunk képviseletében a köteles-példányok válogatása az OSzK illetékes részlegében. Ez lehetőséget nyújtott a hazánkban megjelent új könyvek és folyóiratok rendszeres áttekintésére, tájékoztatásul szolgált a könyvpiac aktuális irányvonalának vonatkozásában és segítség volt az OMgK gyarapítási tevékenységéhez. AkHv: Lapunk az év első számától tartalmában átalakult, külső megjelenése megújult. Milyen út vezetett az aktuális képhez az 1994-es indulás óta? MSzné: Kétségkívül csinos az új, színes borítós megjelenés, esztétikailag össze sem hasonlítható az I. évfolyam 1. számával, de azért azt is nagyon szerettem. Voltak időszakok, mikor önmagában a megjelenést is eredménynek tekinthet-

tük, annyira korlátozottak voltak a rendelkezésre álló anyagi eszközök. Óriási előrelépésnek éreztem, amikor 1998-ban a 3. számtól bevezethettük a keményebb kartonborítású kivitelt. Tartalmilag igyekeztünk úgy közölni változatos információkat az olvasókkal, hogy állandó rovatainkat az érdeklődők felismerjék, és hogy mindenkor tájékozottak legyenek a szakmában és az OMgK-ban történtekről. Célunk volt az is, hogy a lapra jellemző közlési stílust alakítsunk ki és tartsunk fenn, olyant, amely korrekt és objektív, de nem száraz és unalmas. Reményeim szerint elképzeléseinket alapjában véve végrehajtottuk, a külső visszajelzések szerint a folyóirat betöltötte célját. Ugyanakkor elismerem, 10 év után, ha arra mód van, érdemes a jónak látszó újításokat, módosításokat végrehajtani. Az új szerkesztőbizottságnak kívánom, hogy várhatóan sok munkáját kísérje házon belüli és kívüli elismerés. AkHv: Az értékelések sorából nem maradhat ki az MKE Mezőgazdasági Szervezeténél végzett négyéves tevékenységed. Hogyan látod pár év távlatából ezt a megbízatásodat? MSzné: 1998-ban választottak elnökké a szervezetnél. Érdekes, hogy a szekció élén egykori évfolyam- és tankörtársamat, Cserey Lászlóné dr.-t, az akkori Állatorvostudományi Egyetem könyvtárigazgatóját váltottam. Örültem a megbízatásnak azért, mert úgy gondoltam, jó, ha az elnök az OMgK munkatársai közül kerül ki. Igyekeztem a terveket a reális lehetőségekhez alakítani, nem akartam nagyot markolni, korlátozott számú, de értékes programokat kívántam megvalósítani. Remélem a tagság is úgy véli, hogy ez a „kevesebbet, de jobban” célkitűzés bevált, a rendezvényeken a megjelenés kedvező arányú volt és pl. az Országgyűlési Könyvtárnak a Parlamenttel összekötött meglátogatása annyira sikeres volt, hogy meg kellett ismételni. Igen jó hangulatúak voltak az évzáró közgyűlések is. Tény, hogy a szervezet túl kevés pénzből gaz-

5

Interjú

dálkodik ahhoz, hogy nagy célokat tűzzön maga elé. Mivel az MKE szabályzata lehetővé teszi a több szekcióhoz tartozást, aki akarta, részt vehetett mások által szervezett programokon is. A gondokról talán annyit, hogy a vidékiekből álló vezetőség mobilizálása kevéssé sikerült, és sok baj volt a gazdasági felelősök cserélődése miatt is; összességében azt remélem, teljesítettük az elvárásokat. Az Agrárkönyvtári Hírvilággal összefüggésben hadd említsem meg annak Agrárium rovatát, amely az MKE Mezőgazdasági Szervezetének híreit tartalmazta, ebben hirdettük rendezvényeinket, közöltük hivatalos anyagainkat (munkatervek, beszámolók, pénzügyi elszámolások

stb.) Ez a hasznos tájékoztató eszköz nyilván a jövőben is a szervezet rendelkezésére fog állni. AkHv: Bizony nem kis eredményeket tudtál elmesélni, melyek mögött rengeteg munka áll. Ha a konkrétumok mellé kérnénk egy kis fogódzót–útravalót most a búcsúzásnál, mit mondanál? MSzné: Nem érzem igazán úgy, hogy búcsúzásról kellene beszélni, egyszerűen lezárunk egy korszakot. Ennek most jött el az ideje, saját (igaz a könyvtár vezetésével összhangban hozott) döntésem alapján fejezem be a munkát. A kapcsolatot azonban nem vágom el, a rendezvényekre biztosan rendszeresen vissza fogok járni. Útravaló? A férjem szokta mondani, hogy az ember sikeres–eredményes

életéhez két dolog elengedhetetlen: a jó pár- és a jó pályaválasztás. Azt hiszem, én nem panaszkodhatom, boldog családban–házasságban élek, és nekem a könyvtárosság bevált, mint szakma. Kívánom, hogy minél többen érezzétek ezt így, a majdani nyugdíjba vonulás idején. AkHv: Sajátos és igaz megfogalmazás ez, amit említettél. Engedd meg, hogy befejezésül a lap olvasói, kollegáid és a magam nevében megköszönjem az interjút, és egyben megköszönjem a hosszú évek munkáját is. Szívből kívánom, hogy kedves családod, köztük öt unokád körében hasznosan töltsd a frissen jött szabadidőt. Azt hiszem, a mindig kedves, mosolygós Miltényi Zsuzsa hiányozni fog az OMgK mindennapjaiból.

P   . - S L Riportalanyom szabadkozással kezdi a beszélgetést: mint mondja, megtiszteltetésnek veszi a felkérést az interjúra, örül is neki, de nem érzi úgy, hogy igazán beillik a sorba a korábbi öt, szerinte nála ismertebb és magasabb rangú könyvtáros után. Nekem és talán másoknak is az a véleményem, hogy a „fogaskerekeknek” igen nagy szerepük van az intézmények eredményes munkájában, márpedig Szalai László három évtizeden át volt fontos fogaskerék az OMgK és jogelődei tevékenységében. Emellett alapító tagja a Pro Agrario Alapítványnak, első megjelenése óta szerkesztőbizottsági tagja az Agrárkönyvtári Hírvilágnak és végül, de egyáltalán nem utolsó sorban több cikluson át elnöke az OMgK Közalkalmazotti Tanácsának. Objektíve elmondhatjuk, hogy ez éppen elég indok a riportra. AkHv: Laci, vagy tíz éve dolgozunk együtt az intézetnél, a szerkesztőbizottságban és a Közalkalmazotti Tanácsban, azt hiszem, jól ismerjük egymást, mégis meglepett, amikor végiggondoltam a beszélgetésünkre való felkészülés során, hogy tulajdonképpen két munkahelyen töl6

tötted el 38 évi munkaviszonyodat. Nehezen nevezhetnénk vándormadárnak! SzL: 1966-ban végeztem az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, történelemorosz szakon. Rövidebb ideig tartó fizikai jellegű munka után 1968ban a csepeli gyáróriás egyik egységénél, a Fémműnél helyezkedtem el, mint tolmács, majd a KGST és kétoldalú nemzetközi kapcsolatok előadójaként elsősorban fordítási feladatokat kaptam, de emellett protokollos is voltam és az útlevél-ügyintézést is bonyolítottam. 1974-ben jöttem a mai OMgK elődjéhez, a MÉM Információs Központhoz (rövidített és népszerű nevén AGROINFORM) dolgozni. Az 1967-től e néven működő intézmény akkoriban nagy erőket szánt a mezőgazdasági információs tevékenység hazai színvonalának emelésére, összefüggésben az akkori többirányú nemzetközi kezdeményezésekkel. Ebben az időben indult az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szervezete (angol munkanyelvű) AGRIS adatbázisának építése és a KGST Nemzetközi Mezőgazdasági Tudományos és Műszaki Információs Rendszerének

létrehozása orosz munkanyelven. Napi munkám nagyban hasonlított a csepeli feladatokhoz, csak más szakterületet érintően fordítottam, tolmácsoltam, de intéztem útlevélés vízumügyeket, még repülőjegybeszerzést is. AkHv: Orosz és német nyelvtudásod, kiegészülve az angollal igazán alkalmassá tett erre a munkakörre, de ha jól tudom, szakirányú posztgraduális képzésben is részt vettél… SzL: Igen, 1978-ban szereztem okleveles szakinformátori képesítést az ELTE kétéves kiegészítő szakán. Az Agrárinformációs Vállalat és munkaköröm megszűnésével Benedek Istvánné kolleganőnk nyugdíjba menetele után a nemzetközi kiadványcsere ügyintézése lett a munkám. A csere jelentősége a rendszerváltás előtt igen nagy volt, az állománygyarapításra rendelkezésére álló devizakontingens kötöttsége miatt. Ennek segítségével lehetett magyar kiadványokért kurrens külföldi szakirodalomhoz jutni, ami növelte az állomány értékét, a könyvtári szolgáltatások minőségét. Persze akkoriban az AGROINFORM mintegy húsz saját szakmai kiadvánnyal rendelke2004. 2004. XI.XI. évfolyam évfolyam 2-3. 2. szám

Interjú

zett, amelyek közül (a nemzetközi kiadványcsere szempontjából) kiemelkedett a három nyelven (angolul, németül, oroszul) megjelenő Magyar Agrárirodalmi Szemle referáló lap, mely a magyar szakirodalomból merített. A fénykorban évente a három számból több mint ezer példány jutott el a cserepartnerekhez. Abban az időben a referáló lapok igen fontos szerepet töltöttek be az információszolgáltatásban ez tükröződött az Agrárirodalmi Szemle vonatkozó mutatóiban is: évente több mint 30.000 tétel jelent meg azokban, kb. 10-15 belső rovatvezető dolgozott összeállításukon, és munkájukat számos külső munkatárs segítette. AkHv: Az AGRIS a mai napig is él és működik, a KGST-s NTMIR-t viszont elfújta a szél… SzL: Az NTMIR építése a két világrendszer szembenállásának volt a következménye, melynek megszűnésével a létjogosultságát vesztette, és a szakmai információterjesztés piaci alapokra helyeződött. Az AGRIS, melyet az ENSZ és a FAO a fejlődő országok mezőgazdaságának felkarolása céljából hozott létre (s melynek magyarországi ismertsége és a folyamatos együttműködés nagyban köszönhető Billédiné Holló Ibolya dr-nak, az AGROINFORM volt osztályvezetőjének, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete egykori elnökének) sikeresen valósította meg a papír-adathordozókról a gépi adathordozókra való áttérést. Néhány együttműködő könyvtárral karöltve az OMgK évente mintegy 500 rekordot küld meg a római központnak. AkHv: A nemzetközi kiadványcsere jelentősen háttérbe szorult az európai politikai változások és a rendszerváltás következtében. Kevesebb a cserepartner, csökkent a cserélhető kiadványok száma és a szakmai érdeklődés egyes országok és intézményeik, valamint lapjaik vonatkozásában. SzL: Jelenlegi cserepartnereink 40 ország mintegy 150 szakintézményét reprezentálják, ami azért 2004. XI. évfolyam 2-3. 2. szám szám

így sem elhanyagolható, de vitathatatlanul sokkal kisebb szám, mint ami a fénykorban volt. Ennek szerteágazó okai vannak, önállóvá vált könyvtárunk behatárolt állománygyarapítási keretétől kezdve, folytatva ott, hogy a gépesítés részben feleslegessé tette a cserét, bezárólag addig a tényig, hogy a külföldi szolgáltatások megvétele olcsóbb, mint a szakirodalom hazai feldolgozása. Mivel az állami pénzen folytatott dokumentációs tevékenység többé-kevésbé megszűnt, és a kínálat, meg a kereslet is a piacképes nemzeti és nemzetközi információs szolgáltatások irányába fordult, így ennek a változásnak kötelezően el kellett érkeznie. AkHv: Milyen egyéb tevékenységeket végeztél a csere bonyolítása mellett, annak csökkenése miatt? SzL: A korábbi szakozótól, Kápolnai Ivánnétól nyugdíjazása után átvettem a tárgyszavazás feladatkörét, melyben azt hiszem nyelvtudásomat és az agráriumra vonatkozó hosszú évek során összegyűlt ismereteimet, tapasztalataimat is megfelelően tudtam hasznosítani. Emellett a közelmúltban megkezdtük egy mezőgazdasági tárgyú prospektusokat, gyártmány- és termékismertetőket magába foglaló különgyűjtemény kiépítését, és ennek kezdőlépéseit az anyagok bekérése és rendszerezése formájában szintén én végeztem. AkHv: Köztudott, hogy soha nem utasítottad vissza, ha társadalmi megbízatás céljából kerestek meg. Milyen funkciókat töltöttél be? SzL: A MÉM Információs Központjában 1975-től kezdve voltam SZB-tag (gazdaságis), később elnök. Az OMgK történetének második, 1994-ben választott Közalkalmazotti Tanácsának is elnöke lettem és ezt a tisztséget több ciklusán át betöltöttem. A KT-ok súlyát, jogát, lehetőségeit és persze kötelezettségeit a jogszabályok világosan meghatározzák. Ezen keretek között az általam vezetett Tanács mindig igyekezett a menedzsment munkáját észrevételeivel, tanácsaival segíteni, a vezetéssel és a dolgozókkal megfelelő kontaktust

kialakítani. Soha nem volt konfliktuskereső, inkább a lehetőségek megvalósításán fáradozott. AkHv: Szintén 1994-re datálódott a Hírvilág indulása, és a lapnak, mondjuk úgy, születésétől fogva munkatársa, szerkesztőbizottsági tagja voltál. SzL: Megtiszteltetés volt, hogy Miltényi Szilárdné, a kijelölt főszerkesztő engem is bevont a kis csapatba, melyet akkoriban veled, mi hárman alkottunk. Örülök a folyóirat legutóbbi tartalmi és külső megújulásának, gondolom az olvasók is így vannak vele. AkHv: Ejtsünk még néhány szót a Pro Agrario Alapítványról, melynek ugyancsak bábáskodtál a születésénél. SzL: Igen, amikor az Alapítvány gondolata felmerült Gulácsiné Pápay Erika főigazgatónk és Schweiger Tamás akkori gazdasági vezető megbeszélésén, néhány régebbi OMgK-munkatárssal karöltve én is csatlakoztam az ötlethez, és együtt hoztuk létre ezt a civil szervezetet, melynek alapvető célkitűzése a magyar mezőgazdaság információellátásának segítése, javítása. A fő tevékenység, a Swetskooperáció bonyolítása, mely vagy 20 agrárintézmény folyóirat-ellátását biztosítja, fontos, hézagpótló munka. És bár amint hallom, több cég kényszerül rendeléseinek csökkentésére, sőt szüneteltetésére, a kuratórium remélhetően megtalálja a módját az eredményes működtetésnek. AkHv: Megköszönve az interjút, és hogy a lap rendelkezésére álltál, engedd meg, hogy a nyugdíjas évekre jó egészséget kívánjak Neked a Könyvtár munkatársai és a lap jelenlegi szerkesztőbizottsága nevében is. Remélem, megnövekedett szabadidődben korlátlanul hódolhatsz majd kedvenc hobbydnak, a horgászatnak a magyarországi halállomány nagy szomorúságára.

A riportokat Lőrincz Ferenc szerkesztőbizottsági tag készítette 7

Könyvfesztivál

Í    XI. B N K Egy mondatban: 2004. április 22. és 25. között lezajlott a XI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. Részletesebben: újra megdőlt néhány „csúcs”, a fesztivál alapterülete például mintegy 150 m2-rel nőtt meg a tavalyihoz viszonyítva, s így majdnem elérte az összesített 1.600 m2-t, ebből kifolyólag azután új bejárat létesítése, és mellette fedett csarnok megnyitása is szükségessé vált. A rendezvénysorozaton közel félszáz külföldi író jelent meg, a szerepet vállaló magyar szerzők száma pedig meghaladta a háromszázat. A fesztivál 250 programot kínált, melyek központi helyszíne a megszokott Budapest Kongreszszusi Központ volt, de többek között a Goethe Intézetben, a Lengyel Intézetben, a Spinoza-házban, a finn nagykövetségen, az Olasz Kultúrintézetben és az A38-as állóhajón is zajlottak felolvasások és író-olvasó találkozók. Először jelent meg katalógus a könyvfesztivál alkalmából kiadott könyvekről az Új Könyvpiac gondozásában, anyaguk honlapjukon elektronikus verzióban is hozzáférhető volt. Amint Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója elmondta, a fesztiválra 200 új magyar könyv jelent meg, a rendezvényen a látogatók majdnem 50.000 könyv között válogathattak. A rendezvény 11 éves történetében most fordult elő először, hogy a díszvendég ugyanabból az országból érkezett, amely a fesztivál kiemelt kiállítója volt (Németország). A díszvendég, Günter Grass, elmaradhatatlan pipájával igazi színfoltja volt a programoknak. Már a 22-i megnyitón feltűnt sztárallűröktől mentes, szimpatikus megjelenése, viselkedése. Közvetlen szereplésein (a Budapest Nagydíj átadásán, Az Európa Könyvkiadó és az MKKE közös programján, majd a dedikálásokon) pedig barátságos, okos megnyilvánulásaival, de talán leginkább azzal, hogy türelmesen viselte a sokszáz aláírásra váró magyar és külföldi rajongó rohamait, láthatóan fáradtan is 8

mindenkinek juttatva egy-egy barátságos pillantást, egy kis mosolyt, belopta magát az őt esetleg még nem ismerők szívébe is. Mert hát ismerni kell őt, meg világhírű regényhősét, A bádogdob központi figuráját, Oskar Matzerathot, aki felismerve a világ gyarlóságát, a háborús veszélyeket, gyermekként úgy dönt, hogy nem nő tovább, különös hangjával pedig ablakokat tör be, hogy figyelmeztessen: valami nem jó itt közöttünk, valami nagyon nem jó. A könyv már több mint negyvenéves, de mint az értékes könyvek kivétel nélkül, most is friss, üzenete élő, Oskar most is dobol, van neki miért, sajnos. Az író pedig, aki a német nyelven alkotók közül kilencedikként lett irodalmi Nobel-díjas, itt ült közöttünk. Korábban kellett volna megkapnia az elismerést, de hát világéletében nehéz ember volt. Sose tartották eléggé németnek, eléggé polgárinak, eléggé szocialistának. Első kitüntetését szenátusi vétó miatt át sem vehette, mert bizony pornográfnak titulálták. Jellemző, hogy mire Németország keleti felén engedélyezték megjelenését, annak a félnek önálló állami léte már csak pár hónapig tartott. Grass minden bizonnyal a legnagyobb élő német író, vitathatatlan, hogy a Budapest Nagydíj megérdemelt helyre került.

Németország, mint kiemelt kiállító, több mint 300 kiadójának könyveit mutatta be 135 m2-en. A német könyvszakma fontosságát ezúttal csak abban az összefüggésben emeljük ki, hogy a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál talán létre sem jött volna annak idején, de sikeressége bizonyosan sokkal kisebb lett volna, ha első lépéseitől nem élvezte volna a Frankfurti Könyvvásár szervezőinek támogatását. Tény az is, hogy kortárs irodalmunk igen sokat köszönhetett a közelmúltban a német kultúra és nyelv közvetítő szerepének, meg a németországi olvasók érdeklődésének. Nyilvánvaló, hogy Kertész Imre Nobel-díjában is benne van a német kiadók, lektorok és fordítók igényes tolmácsolása, meg Európa

egyik legműveltebb olvasóközönségének szeretete. A Nobel-díjasokkal kapcsolatban érdemes talán megemlíteni, hogy a szabadságának, önállóságának 10. évfordulóját ünneplő Dél-Afrikai Köztársaság is részt vett a fesztiválon, bemutatva saját (2003-as) Nobel-díjasát, J.M. Coetzeet, akinek már több könyve olvasható magyar nyelven. A fesztiválon ezúttal is működött a Magyar Könyvtárosok Egyesülete égisze alatt a Könyvtáros Klub. Programjában hosszú évek szünete után újra találhattunk az agráriumot közvetlenül érintő előadást, a Nyugat-Magyarországi Egyetem (Sopron) Központi Könyvtárának saját fejlesztésű adatbázisát és az egyéb erdészeti, faipari adatbázisokat mutatta be Tompa Zsoltné Zsófi, az MKE Mezőgazdasági Szervezete vezetőségének tagja. Végezetül engedjék meg olvasóim, hogy pár sort írjak a könyvfesztivál számomra legfontosabb újdonságáról, ami mindjárt három karcsú kötet, az Osiris Kiadó frissen indult zenei sorozatának első három tagja. Peter Bloom tanulmánya, a Berlioz élete messze nem csak egy zenészről szól, hanem egy olyan állampolgárról, aki felismerte és leírta, méghozzá máig ható formában a művészeti és a közéleti harcok összefüggéseit. Carl Dahlhaus és Hans Heinrich Eggebrecht Mi a zene című füzete elsősorban arról szól, hogy a zene meghatározása egyben társadalmi megítélésének legfontosabb kérdése is. Ha nem minden irodalom, ami betűkből áll, akkor miért lenne minden zene, ami hangokból áll?… Dolinszky Miklós interjúsorozata, az Időrengés igényes és tudatosan dolgozó, de széles körű elismertséget és népszerűséget ki nem harcolt muzsikusok beszélgetéseit tartalmazza, akik szükségszerűen kritikusabban látják a zenei élet visszásságait, mint azok, akik jobban megélnek belőle. Minden zene iránt érdeklődőnek szívből ajánlom a nagyon tartalmas és elfogadható árú köteteket. Lőrincz Ferenc 2004. 2004. XI.XI. évfolyam évfolyam 2-3. 2. szám

Könyvismertetés

K  K U   Környezet- és tájgazdálkodás 4. Szerzők: Cros Kárpáti Zsuzsa – Gubicza Csilla – Ónodi Gábor Mezőgazda Kiadó 2004. 184 p. A könyv címében szereplő kert megnevezés nagyjából a korábbi zártkert kategóriába sorolt telkeket jelenti. A bizonytalanság abból fakad, hogy a zártkert elnevezés sokkal inkább egy korszakot jelent, mint pontosan definiált terület felhasználást, telekméretet vagy gazdálkodási módot. Ráadásul a zártkert, mint földnyilvántartási, és ennek nyomán terület felhasználási és szabályozási kategória, mára már meg is szűnt. Tehát, ha ma kertről, azok szerves fejlesztési lehetőségeiről akarunk beszélni, akkor a kerteknek a zártkertesítést megelőző jellemzőit is ismernünk kell, különben nem tudjuk, hogy voltaképpen miről is beszélünk. Az alcímben felvetett kérdést, miszerint a kertek és művelőik a vidéki, a természetközelségből fakadó értékeket erősítő fejlődési irány eszközei és céljai-e, vagy pedig az urbanizációs folyamatok tartalékterületei, nyertesei vagy éppen áldozatai-e, egyrészt a fenti, a kertekkel kapcsolatos meghatározási bizonytalanságok vetik fel, másrészt egy súlyosabb bizonytalanság, mégpedig a kertek iránti mai, jövőbeli igények tisztázatlansága. A könyv a kérdést nem válaszolja meg, nem tudja megválaszolni. A könyv a kérdést felvetni kívánja, és konkrét példákkal illusztrálva bemutatni, hogy a kérdésre az egyetlen lehetséges válasz a következő: - Attól függ! Attól függ a válasz, hogy hol van a kert, amiről beszélünk, milyen a múltja, jelene, kik és mit akarnak a használóik, tulajdonosaik és milyen szándékaik vannak a tágabb környezetük fejlődését meghatározni képes erőknek.

A   - Környezet és tájgazdálkodás 5. Szerk. Szalay István Mezőgazda Kiadó 2004. 325 [2] p. Az alternatív baromfitartás egyaránt jelenti a hagyományos tanyasi és falusi, természetes baromfitartást és a szigorú feltételekhez kötött, márkázott vagy ökológiai (bio) termék-előállítást. Közös jellemzőjük ugyanakkor a fenntartható mezőgazdaság szolgálata, azaz úgy állítanak elő különleges minőségű terméket, hogy mindeközben a környezeti és természeti feltételeket, a hagyományos tartási formákat, a régi fajtákat megőrzik. A mű részletesen foglalkozik valamennyi hazai baromfifaj (tyúk, pulyka, gyöngytyúk, kacsa, lúd) alternatív tenyésztésével és tartásával. A fajták közül elsősorban azokat a régi magyar baromfifajtákat ismerteti, amelyek a baromfiipar kialakulása előtt meghatározó szerepet játszottak a hazai baromfitartásban.

2004. XI. évfolyam 2-3. 2. szám szám

9

Könyvismertetés

K  Kertészkönyvtár sorozat Írta Martin Stangl, Ford.: Alföldy Boruss Istvánné Mezőgazda Kiadó 2004. 100 p. A kertészkönyvtár sorozatnak ez a kötete teljes egy esztendőnyi örömet és szórakozást ígér azok számára, akik a kertészkedést választották hobbijuknak. Minden hónapnak megvannak a maga különleges feladatai, amelyekkel tisztában kell lennie a kerttulajdonosnak. Ezeket veszi sorra a szerző díszkerti, zöldségesbeli és gyümölcsöskerti témakörökre osztva. Ezzel a módszerrel időrendben kerül sor valamennyi kertápolási munkára a virágültetéstől, magvetéstől a talajművelésen, növényvédelmen át a gyümölcsfák metszéséig. A kötetben lévő gyönyörű színes fényképek további ötleteket adnak a kertészkedőknek, de a könyvet lapozgatva még a rutinosabbak is új lendületet kapnak.

B Szerk. Hajdu Istvánné Mezőgazda Kiadó 2004. 167 [1] p. A könyv elsősorban a szőlész-borász posztgraduális képzésben résztvevőknek szól. Tartalmát és szerkezetét ennek megfelelően határozták meg. A borász szakemberek marketing tudása igen eltérő. Ezért tartották szükségesnek a Bevezetés a marketingbe című részben foglaltak közlését, mert ez lehetővé tesz, hogy azok az olvasók is használhassák alapismeretek megszerzésére a könyvet, akik eddig még nem foglalkoztak marketinggel. A könyv borászati példákon mutatja be a bormarketing sajátosságait. A különböző fejezetek az ágazat speciális kérdéseire is választ nyújtanak, valamint a „kezdő marketingesek” az elméleti összefüggéseket a konkrét példákon jobban megértik.

É  Kertészkönyvtár sorozat Írta Lászay György Mezőgazda Kiadó 2004. 93 [3] p. A könyv célja elsősorban az évelő dísznövények szépségének és változatosságának bemutatása, az érdeklődés felkeltése. Ezt szolgálják a színes képek és a hozzájuk fűzött, és a gyakorlati tájékozódást segítő leírások. Mindenek előtt a hazánkban is beszerezhető évelőket ismerteti a könyv. Remélhetőleg a könyv nyomán sokan megkedvelik az évelő virágokat, és ezek a növények a gyakorlatban is bebizonyítják sokoldalúságukat, szépségüket a velük foglalkozók legnagyobb örömére. 10

2004. 2004. XI.XI. évfolyam évfolyam 2-3. 2. szám

Könyvismertetés

R  Kertészkönyvtár sorozat Írta Karlheinz Jacobi, Ford. Mőcsényi Mihályné Mezőgazda Kiadó 2004. 98 [2] p. A rózsát egyaránt megtaláljuk természetes cserjeként az erdőben és a mezőn, nemesítve a városi és vidéki zöldterületeken, a parkokban és a kertekben, aztán vágott virágként… Ez a könyv azoknak a kertbarátoknak készült, akik többet akarnak tudni a rózsákról, mint amennyi az általános kertészeti szakirodalomban található. A művet a szerző úgy igyekezett összeállítani, hogy nemcsak a gyakorlott rózsabarát, hanem a kezdő kertész is megtalálja benne a szükséges tanácsokat, sőt a jól képzett szakember is szerezhessen belőle új ismereteket. Ezt a könyvet az is örömmel olvashatja, akinek csak egy tő rózsája van, hiszen mindent megtudhat a rózsáról: a fajtákról (ágyásrózsák, nemesrózsák, teahibridek, bokor-rózsák, kúszórózsák, törperózsák), a szaporításról (oltás, dugványozás), az ültetésről, a gondozásról (metszés, tápanyagellátás, betegségek, környezetbarát szerek, téli védelem), a legszerencsésebb növénytársítási lehetőségekről.

D Díszbaromfifajták kézikönyve 1. Írta Horst Schmidt Gazda Kiadó 2004. 215 [1] p. Napjainkban egyre növekszik a hazai díszbaromfi-tenyésztők tábora, ugyanakkor a munkájukat segítő magyar nyelvű szakirodalom igen szegényes. Az utóbbi években szinte semmilyen könyv nem jelent meg erről. Ez a könyv német szerző munkáját dicséri, ahol igen nagy hagyománya van kedvtelésből, sportból állatokat tenyészteni, nemesíteni, azokkal kiállításokra járni. Nem véletlen tehát, hogy a szerző mesterien ötvözi a dísztyúkok tartásával kapcsolatos elméleti és gyakorlati tudnivalókat. Mindezek tudatában gondolta úgy a kiadó, hogy helyesen jár el, ha egy teljességre törekvő, igen szép kiadású, 175 színes képpel illusztrált könyvet fordíttat le magyar nyelvre, és a díszbaromfi-kedvelők népes táborának rendelkezésére bocsátja. Megmutatkozik ez a törekvés abban is, hogy az egyes fajták származása, kitenyésztésük története, sajátosságaik és színváltozataik leírása mellett nem feledkezik meg gazdasági tulajdonságaikról, hasznosságukról sem. Szépség és haszon – gyönyörködjünk és gyarapodjunk! Ez a szemlélet érvényesül a könyvben. A kiadvány gazdag szakmai tartalmánál fogva kézikönyvként is használható. A hamarosan megjelenő kötetben a törpe dísztyúkfajtákról, tartási és keltetési tudnivalókról olvashatunk majd. 2004. XI. évfolyam 2-3. 2. szám szám

11

Könyvismertetés

F Szerk. Váczi Ernő Mezőgazda Kiadó 2004. 131 p. A könyv szerkesztője szerint a magyar fogathajtás mai udvarában számos háttérszakember működik, gondolkodik, véleményt alkot és formál, segít ezt a tradicionális fogatértéket Európa gazdagítására ajánlani úgy, hogy az megbecsülten örök magyar maradjon. A könyv célja az, hogy az elismert rangú magyar fogathajtás hasznosítható hagyományait megtartva, jobbító szándékkal adja az alkalmazható tanácsokat a mai követelmények ismeretében, az eredményes jövőépítés reményével. A könyv szerkesztője az első fejezetben a fogatkultúra fejlődését, a fogatformák kialakulását írja le. Érdekes az ezt követő, a fogatépítéssel foglalkozó rész, a csikó idomításának, tréningezésének leírása. A könyv hajtókocsikról szóló fejezetének újdonsága a terepkocsik ismertetése Egri Zoltán a magyar lószerszámokat mutatja be. A versenyzők egyik legnagyobb problémája a hajtó és a segédhajtók megfelelő ruhájának megválasztása. Ezen a téren is minden apró részletre kiterjedő útmutatással szolgál ez a könyv. Az egyik legfontosabb fejezet a versenyfogásokról, a versenyre való felkészítésről szól. Ebben részletesen tárgyalja a verseny előtti időszak munkabeosztását, az idomítási, állóképességi és ügyességi feladatokat, a tréningben lévő lovak takarmányozását. A szállítóeszközöket, a balesetvédelmi teendőket, a rakodást és a szállítás folyamatát is megismerhetjük, valamint külön fejezet foglalkozik az állat-egészségüggyel, amely dr. Dénes Jenő állatorvos munkája.

É- Írta Csapó János – Csapóné Kiss Zsuzsanna Mezőgazda Kiadó 2004. 468 p. A szerzőpáros könyve igazi meglepetés a klasszikus tankönyvekhez vagy szigorú kézikönyvekhez szokott olvasóknak. Egyfelől rendszeresen kielégítik az olvasó természetes kíváncsiságát, amikor elmondják miért fontos az adott vegyület, mire használják, és hogyan viselkedik, másfelől néhány oldal után azt is megtudjuk, hogyan lehet vizsgálni ezeket az anyagokat. A könyv szerkezete szigorúan építkező jellegű: a Szerzők figyelmeztetnek arra, hogy a fejezeteket sorban kell elolvasni, mert különben nem tudjuk megérteni az egyes anyagrészeket. A könyv először az ásványi anyagokkal és a vízzel foglalkozik, amelyet a szénhidrátok, a fehérjék, a lipidek, valamint a vitaminok bemutatása követ. A következő fejezetekben a természetes színezékeket, az íz- és aromaanyagokat, valamint az élelmiszerek egyéb szerves anyagait tárgyalja. A kötet további részének fontosabb fejezetei a biológiai folyamatok és a biokatalízis, az élelmiszer-kémiában nagyobb jelentőségű enzimek ismertetése, majd ezeket az élelmiszer-technológiai adalékok fejezetben a tartósítószerek, az antioxidánsok, az ízesítőanyagok, a mesterséges színezékek, állományjavítók és tápértéket növelő adalékok tárgyalása követi. A mérgező anyagok fejezetből a természetes és a mikroorganizmusok által termelt mérgeket, valamint a peszticideket ismerhetik meg az érdeklődők. A könyv végén a csomagolóanyagok, valamint a tisztító- és fertőtlenítőszerek találhatók. Minden fejezet végén rövid áttekintést kap az olvasó a fejezetben tárgyalt összetevők analitikájáról. 12

2004. 2004. XI.XI. évfolyam évfolyam 2-3. 2. szám

Könyvismertetés

M ,   Válogatott írások a magyar borkultúráról Szerk. Lelkes Lajos Mezőgazda Kiadó 2004. 129 [7] p. Hagyománytisztelő a magyar, és azt tartják róla, hogy borivó. Mindkét jelzőt jól igazolják a könyv tanulmányai, amelyek a honfoglalástól napjainkig mutatják be hagyományainkat: a középkori magyar szőlőfajtákat, a borok királyát, az aszút, a borok királynőjét, a pezsgőt, a várvédők italát, a Bikavért, a ma is termesztett magyar szőlőfajtákat, hagyományőrző borvidékeinket és híres borkultúránk őreit. Mindezek a tanulmányok érdekes anekdotákkal társulva jó ízű borivási szokásainkba is beavatnak. Szép kivitelű, elegáns, reprezentatív kiadvány.

S     Szerk. Izsáki Zoltán – Lázár László Mezőgazda Kiadó 2004. 665 [5] p. A népes szerzőgárda (31 fő) által megírt terjedelmes kézikönyv összegzi mindazokat az ismereteket, amit a jó minőségű vetőmag előállításhoz tudni kell. Részletesen ismerteti a köztermesztésben szereplő növények szaporítóanyag előállításának lényeges sajátosságait, valamint a vetőmag-termesztési technológiáit. Bemutatja a vetőmagtermesztés és -feldolgozás műveleteit. Ehhez a magbiológiával, a vetőmag-minősítéssel, vetőmag-ellenőrzéssel és a fajvédelemmel foglalkozó fejezetek szolgáltatnak alapot. Szerepet kap a műben a vetőmag-kereskedelem stratégiája és a marketingtevékenység is.

Á  Szerk. Szabó Ferenc Mezőgazda Kiadó 2004. 459 [2] p. Az állattenyésztés az emberiség egyik ősi mestersége, a mezőgazdaság kiemelkedően fontos területe napjainkban is, és minden bizonnyal a jövőben is az lesz. Az állati eredetű élelmiszerek (tej, hús, tojás stb.) a táplálkozásunkban nélkülözhetetlenek, és fontosak az állatok egyéb termékei (pl. a gyapjú, a bőr) is. A fejlett agrárgazdaságú országokban a mezőgazdaság termelési értékének több mint 50%-át az állattenyésztés és a hozzákapcsolódó élelmiszer- és egyéb feldolgozóipar adja. Emiatt az állattenyésztési ismeretek oktatása nagy jelentőséggel bír az agrárszakemberek képzésében. A könyv megalapozza az egyes gazdasági állatfajok (ló, szarvasmarha, sertés, juh, baromfi stb.) tartásához, tenyésztéséhez szükséges ismeretek elsajátítását. Részletesen tárgyalja az állatok teljesítményének növelését szolgáló genetikai, szaporítási, biotechnológiai lehetőségeket és módszereket. Áttekinti a gazdasági állatok környezetével, viselkedésével, növekedésével, fejlődésével, értékmérőivel, küllemével kapcsolatos ismereteket. Összefoglalja a tenyészértékbecslési, tenyészkiválasztási és párosítási módszereket, és választ ad a tenyésztésszervezési, a technológiai, a génmegőrzési és az állatvédelmi kérdésekre. 2004. XI. évfolyam 2-3. 2. szám szám

13

Könyvismertetés

S  Írta Elizabeth Manke Mezőgazda Kiadó 2004. 100 p. A szobanövények teljes mértékben rászorulnak a figyelmünkre, és az előírt ápolás mellett állandó gondoskodást is kívánnak. Ezért akik zöld lakótársaikat csak dekorációs elemeknek tekintik, de nem ápolják gondosan, ritkán élvezhetik azt az örömöt, amit növényeik éveken át tartó fejlődése szerez. A kis darab természet a lakásban állandó kihívás és minden nap újra igénybe vesz bennünket „szobakertészeket”. Ez a könyv is hozzánk szól. Megtalálhatók benne mindazok az általános és különleges növényápolási tudnivalók, amelyek elsajátításával a szobanövények gazdái nap mint nap zavartalanul élvezhetik növényeik virágpompáját vagy lomb-színét, levelük sajátos formáját. Kialakíthatnak számukra különleges élőhelyeket: készíthetnek palackkertet, floráriumot stb. Megtudhatják belőle mennyi fényre, melegre, vízre, milyen páratartalomra van szüksége a növényeknek. Bemutatja a helyes tápanyagellátást, a megfelelő cserepet. Segít a beteg növények gyógyításában és útmutatást ad a növények neveléséhez és szaporításához. A sok-sok gyakorlati tanács mellett ragyogó színes növény-portrék és növényegyüttesek képei gyönyörködtetik az olvasót. Összeállította: Eszes – Istenes Zsolt

14

2004. 2004. XI.XI. évfolyam évfolyam 2-3. 2. szám

Kitüntetett pályamunka

K   K  S (S, H ) ,         A Magyar Nyelvtudományi Társaság 2003. évi Önkéntes Népnyelvi Gyűjtőpályázatán különdíjjal kitüntetett pályamunkából az alábbiakban részlet következik. Lapunk idei 3. számában a címbeli székelyföldi településeken ismert és használt növények helyi elnevezéseit (népi növényneveket) olvashatják. Általános kifejezések burján: így nevezik az ember számára értéktelen növényeket, de néha a vadon termő gyógynövények megnevezésére is használják ezt a kifejezést éhomra: éhgyomorra élet: “olyan lett, mint egy élet”: kigyógyult betegségéből, kivirult gyom: minden vadon termő növény, tekintet nélkül arra, hogy ember számára hasznos-e vagy káros kóré: elszáradt növény valami ellen, betegség ellen való szer: az egyes betegségek gyógyítására alkalmas szereket minden esetben valamilyen betegség ellen ajánlják, pl.: puffadás ellen, köhögés ellen, hasmenés ellen stb. A növény, vagy növényi rész megnevezései bogyó: nem a botanikai értelemben vett termés, többféle növény kerekded termését, vagy virágzatát nevezik így bogyóliszt: borókabogyó (Juniperus communis termése) szárítva, lisztté őrölve gyükér: gyökér csöröklye: értéktelen növényi részek haj (fa haja): fakéreg lapi, lapicska: levél, levélke ujjodzás: fiatal, friss hajtás

2004. XI. évfolyam 2-3. 2. szám szám

fenyőbogyó, fenyőcsuka: fenyőtoboz mezge: mézga, vagy fenyőgyanta virics: fák tavaszi megcsapolással nyert növényi nedve, melyet szomjoltásra, és gyógyításra használnak vopsz: gyepűrózsa (Rosa canina) termésének csúcsán elszáradt csészelevelek Humán- és állatbetegségek esetén általános kifejezések eredet: gennyes seb elüti magát: lefolyik a betegség gusa: fekélyes seb gyomorfogó: hasmenést gátló szer gyomormérgözés: általános hastáji fájdalomra értendő (gyomorrontás, bélfertőzés stb.) hasítás: sebzés, hámsérülés havibaj: menstruációs váladék kihűl az álla: megfázik kiveri a fejét valami: kiütések keletkeznek a fejbőrön kicsattan: kipattogzik, kiütés keletkezik leszakad a bőre: hámsérülést szenved másodja, másolatja: méhlepény (placenta) megereszti a gyomrát: hasmenést idéz elő kiereszti a vizet: vizelethajtó hatású meggyullad: emberi vagy állati szervezetben gyulladás keletkezik, pl.: “meggyullad a mellye – felsőléguti betegség megkel a seb: begyullad a seb mettő: meddő, terméketlen proszpata: prosztata Humán- és állatorvoslásban, valamint a gyógyító szerek elkészítésénél alkalmazott műveletek

begubózik: betakarózik beléüt: megmárt betőt, bétőt: beönti, betölti. Leggyakrabban az állatgyógyászatban alkalmazott eljárás. Egy hosszúnyakú üvegből gyógynövényfőzetet, vagy más folyadékot töltenek az állat szájába borítás (megborít): borogatás, beborogat csinálmány, megcsináltat: rontás, román ortodox pappal rontó misét mondat valakire, s halálát vagy betegségét kívánja annak, aki kárát okozta csombolygat, lecsombolygat: körkörös mozdulatokkal dörzsöl esszekottyaszt: összekever esszetoboroz: összegyűjt feldógoz: feldug, felhelyez (pl. vaginába) fereszt, füröszt, fürdet: fájós végtagot lemos, borogat, vagy leöblít leduvaszt: lefejt, lenyúz (pl. a fa kérgét) megborít: beborogat megbütül: dörzsöl megétet: megöl megpergel: megpörköl, tűzön megmelegít megüti a harmat: megcsípi a dér párlat: megfázáskor növényi főzet gőzét belélegzi szelel, kiszelel: növényi részeket széllel kifúvat reavacskol: megnyomkod, összekever vérítés: állatgyógyászatban alkalmazott eljárás, érvágás Humán-, vagy állatbetegségek, vagy a betegségek tünetei apró: valószínűleg nyári vérzés, esetleg nyári seb (habronematosis, esetleg parafilariosis) békavar 1. : emberi bőrbetegség, az ember sarka berepedezik

15

Kitüntetett pályamunka

békavar 2. : állatbetegség, csüdsömör borjúvar: állatbetegség, tarlósömör csikkanás: ficam elakad a kérője: szarvasmarha kérődzési zavara felakad a vize: nem tud vizelni gyomorfeke: gyomorfekély gyomorrekedés: székrekedés huportyos ganyé: véres, gennyes széklet ímő: állatbetegség, bőrbagócs lárva-betegség (hypodermatosis) kej: lóbetegség, keh (valószínűleg Obstrukciós tüdőbetegség, vagy alveoláris tüdőemphysema) nem dobja el a pokláját, nem dobja el a másolatját: méhlepény visszamaradás, méhelőesés megsarjadzik a körme köze: állatbetegség, patagyulladás megpuffad: gázzal telítődik a gyomor, illetve a bendő (állatbetegség esetében) megvérül: heveny gyomormegterhelés, esetleg béleltömődés sárvíz: valószínűleg mell-, és/vagy hasvízkór; vagy általánosan: betegség okozó „rossz nedv” szárazbéka: varasodás az állat nyelve alatt Ember-, vagy állatgyógyításhoz használt szerek, tárgyak aranypille, aranypilli: népi gyógyászatban használatos kis négyszögletű aranyszínű lapocska. Valószínűleg a szín analógiára alapozva alkalmazták: sárgaságban szenvedő (májbeteg) embereknek hét féle gyógynövénnyel gyógybort készítenek, melyet éhgyomorra fogyaszt el a beteg olyan módon, hogy az aranypilli nevű, sárga színű fémtárgyra rátölti a bort, s arról issza le a folyadékot. elpusztút fadarabok: elszenesedett fadarabok, melyeket egy általánosan alkalmazott gyógyító eljárásnál, a füstölésnél használnak fenyőszurok: fenyőgyanta büdöskővirág: kén kenő: kenőcs, folyadék kékkő: rézgálic kékszesz: boltban kapható “szanitárszesz”(csoda tudja miféle kék lötty…)

16

szurokolaj: gyantából gyárilag készített terpentinolaj A dolgozatban minden egyes tájszó eredeti szövegkörnyezetbe ágyazva olvasható. Az alábbiakban egy-egy részletet mutatunk be.  Eztet az ángyélika (Angelica archanegelica) gyükeret sárgaságosoknak szokták tenni borba. Gyógybort készítenek belőle: A cintóriát leszárítják, s akkor fekete ürmöt, árvacsihánt, ángyélika gyükerét, szerecsendiót, gyömbért, s akkor még egyet tesznek bele…hét féle gyom kell bele. Aranypilli régen vót benne. Akkor mikor megfőzi, s langyosodni teszik, s akkor aranygyűrűt, aranyfülbevalót tesz bele, míg meg nem langyosodik a bor. S éhomra issza. Arról leissza. A bor lehet üzleti, de házi fehérbor a legjobb, s abba főzi meg. Hagyja a gyomon míg meg nem hűl a bor. S akkor szűri le. Általában a szerecsendiót kétszer is át lehet főzni, vagy háromszor is. Az ángyélikát úgy rajtahagyja, s arról úgy leisszák. Egy huszonöt percet főzöm, és akkor legalább úgy egy órát a gyomokkal együtt áll. Aztán ugye mondtam, hogy lehetött azelőtt négyszögű aranypillit kapni de most nem lehet. Egy-egy olyan borospohárba beléteszi, s úgy meglangyosítja a bort, a arról leissza. Mindég langyosan. Az biztos, hogy eztet sokan főzték, ugye ha olyan nagy tűzeset vót, nagy ijedség, az hasznát. Étvágytalanságra es nagyon jó vót , s Évikém es, mikor az idegekkel ki vót készűve, olyan jól meggyütt az étvágya, s olyan jó színe lett. Kicsit kesernyés az íze, de cukrot nem lehet belé tenni. Úgy azért meg lehet inni.  Ez a borsikafenyő (Juniperus communis) az, amit olyan erősen irtanak, s nem is gondolják, hogy milyen nagy gyógynövény. Ebből milyen finom fenyőpálinka lesz… s egészségös! Gyomorra is, s az ereket ilyen jól megtágíccsa, s megkönynyebbíti. Akinek van olyan érelmeszesedése, annak is nagy orvosság. De nem minden esztendőbe van ez. Első esztendőbe virágzik, másodikba ződ, a harmadikba csak ilyen fekete. Csak akkor jó. Nem lehet akárhogy

szedni. Fél kesztyűt húzok. Akkor ilyen nagy terebélyös a borsikabokor, s akkor megfogom a kesztyűvel, s akkor leterítek alóla egy lepedőt, s akkor a kesztyűvel lecsombolygatom. Mikor lecsombolygattam annyit róla, kiviszem egy dombra, fúl a szél, akkor a csöröklyét kiszelelem. Nem vót szabad maradjon benne ződ. S még koratavasszal ezt az ujjodzást leszedem, de csak az egész fiatalt. Ez jó, akinek van ilyen légcsőasztmája. Teának megfőzzük. Fájós lábra is jó. Bírónénak mikor télen fájt a lába, eztet megszárította, megőrölte, megtörte borsőrlőve,l s akkor megcsinálta a lisztöt, a bogyólisztöt. Az mégse olyan, mint a rendes liszt, hanem olyan kékös. S veszen egy pirulát, olyan fejfájásellenit, azt essszetöri, s hozzákeveri a bogyónak a lisztjit. Ezeket esszekavarja forrralatlan tejjel, s ráboríccsa így a lábára.  Ennek a jávorfának (Acer campestre) a mezgéje még sokkal édösebb, mint a nyírfának, vagy a kőrisnek. A fejszével így belévágják így fentről es olyan halkat vágnak, s lesz egy olyan odúcska az ódalába. Úgy mondják, hogy köpü. S akkor a hegye alól oda gyűl essze. S akkor egy fűszállal mentünk, s szippantottuk ki onnat, hogy ne…Aztán csináltak olyat es, hogy edényt tettek be alája. Úgy fúróva megfúrták, s akkor alól egy kicsi fadarabot betettek, s ahogy az gyűlt essze, hát azon a fadarabon csepegett az edénybe belé. Ebbe az edénybe kifogták a fának a viricsét.  Ennek a keserűlapinak (Arctium tomentosum) a lapija tüdőgyulladásnak van. Ha valaki lázas, akkor a lapinak a színit, nem a hátulját, ahol fehér megkenni zsírral, s reateszi a mellyére, kezire, s lábára, s a tüdőgyulladást lehúzza. A bogyója is tüdőgyulladásnak. S erőst jó ez még csikkanásra. Ha valakinek kimenyen a bokája, meg van dagadva, a nagyobb lapit veszi, kivája az erit, meg kell kenni zsírral, reaborítani a lábára, s úgy egy zsebkendővel átköti. Úgy mondják: Megborítom uramat, úgy ahogy akarom, akarom, akarom. Frendl Kata

2004. évfolyam 2. szám 2004. XI.XI. évfolyam 2-3.

Nálunk történt

DFG-  OMK  A Deutsche Forschungsgemeinscha (DFG – Német Kutatási Társaság) a felsőoktatási intézményekben és a központi költségvetésből működő kutatóintézetekben folyó kutatások támogatásának központi szerve Németországban. A Külügyminisztériummal és a Szövetségi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Minisztériummal együttműködésben támogatja a német kutatási eredmények külföldi megismertetését azáltal, hogy hozzájuttatja az oktatással és kutatással foglalkozó külföldi intézményeket német tudományos kiadványokhoz. Igényük szerint beszerez a részükre a Németországi Szövetségi Köztársaságból származó szerzők által írt monográfiákat, sorozati kiadványokat, kézikönyveket és CD-ROM-okat német nyelven vagy azok idegen nyelvű kiadásait ill. német kiadók által megjelentetett folyóiratokat. Ezen kívül vállalja a külföldi kiadóknál megjelent művek beszerzését is. Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ 2003 nyarán fordult a DFGhez azzal a kéréssel, hogy a tudományos intézmények (ezen belül

a szakkönyvtárak) szakkönyv beszerzését támogató programjának keretein belül támogassa állománygyarapítási tevékenységét. Mivel az OMgK a többi magyarországi könyvtárhoz hasonlóan évek óta küzd a szerzeményezésre fordítható anyagi erőforrások szűkülésével, rendkívül kedvező lehetőséget láttunk a DFG fejlődő országokat támogató programjában. Az igénylő jegyzék összeállításánál figyelembe kellett vennünk a DFG által támasztott azon követelményt, hogy a kiválasztott kiadványok a könyvkereskedelemben beszerezhetőek legyenek. Különös figyelmet fordítottunk a mezőgazdaságon belüli legaktuálisabb szakterületekkel, témákkal, irányzatokkal, problémákkal foglalkozó könyvekre. Ilyen aktuális téma, pl. az agroökológia, fenntartható mezőgazdaság, környezettudatos gazdálkodás, géntechnika, biotermékek, fogyasztóvédelem stb. Szerepeltek a jegyzékben két- és többnyelvű szótárak is, pl. Európai Uniós rövidítések szótára (angol-francia-német-orosz), Élelmiszeripari nagyszótár (német-angol), Megújuló erőforrások szótára (német-angol-francia), Mező-, er-

dőgazdasági és kertészeti szakszótár (német-angol). A kiadványok zöme német nyelvű, de szerepelt a jegyzékben néhány német szerzők által jegyzett angol nyelvű is. A kiadványokat igen sok kiadó ajánlatából válogattuk, pl. Springer, Ulmer, Blackwell, Parey, Behr, Schmidt, DLG-Verlag, Langenscheidts Fachverlag, Birkhäuser stb. Az igénylő jegyzék 91 tételből állt. Külön feltüntettük a jegyzékben a számunkra elsődleges fontosságú kiadványokat. A DFG ajándék küldeménye 2003. októberében érkezett be könyvtárunkba, az általunk összeállított jegyzékből 48 db dokumentumot kaptunk meg. Ezek értéke a kiadói katalógusoknak, ajánlatoknak megfelelően 2466 euró, azaz több mint 600 ezer forint. Ezzel a szakmai szempontból és pénzben kifejezhető értékben is kiemelkedően gazdag adománnyal a DFG kivételes bőkezűséggel járult hozzá állományunk gazdagításához, amely az idegen nyelvű kiadványok beszerzése terén tapasztalható nehézségekre tekintettel rendkívüli jelentőséggel bír. Pálfai Katalin

É       A hazai élelmiszerbiztonság és eredetvédelem jelenlegi helyzetéről kaphattunk képet az Országos Mezőgazdasági Könyvtárban március 4-én megtartott, termékbemutatóval és vásárral egybekötött rendezvényen. Mattyasovszky Pál, a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal főtanácsosa előadásában az élelmiszerbiztonság mai helyzetét és javításának esélyeit elemezte. Mint elmondta, a hivatal feladatai 2004. XI. évfolyam 2-3. 2. szám szám

közé tartozik a hazai élelmiszerbiztonság javítása, a szaktanácsadás, a hatósági intézkedések véleményezése. Ezt követően a 2003-as év élelmiszer monitoringjának eredményeit is ismertette. Az FVM Állategészségügyi Osztályának adatai alapján az élelmiszerekben található adalékanyagok (tartósítószerek, színezőanyagok) nem haladják meg a megengedett szintet. Ugyanez vonatkozik a toxikus

fémekre, valamint a mikotoxin tartalomra is. A vizsgálatok során azonban két olyan vegyületet mutattak ki, amely az emberi egészségre ártalmas lehet. Mindkét vegyület rákkeltő, az egyik a chipsben található aktilamid, a másik a szemikarbamid, amely egy bizonyos konzervzáró tömítőanyag hőkezelése során keletkezik. Ez utóbbi csecsemőtápszerek esetében veszélyt jelenthet. A húsok 17

Nálunk történt

és állati termékek vizsgálata során nem találtak rendellenességeket. A főtanácsos az élelmiszerbiztonság javításának esélyeit elemezve kifejtette, olyan minőségbiztosítási rendszer létrehozására van szükség, ahol a termék-előállítást a kezdetektől ellenőrzik. Ennek kapcsán szó esett a génmódosított termékekről is, melyek engedélyezéséről most folynak a viták az Unióban. Pallóné Kisérdi Imola, az FVM főtanácsosa a mezőgazdasági termékek eredetvédelméről szóló előadásában a Hagyományok – Ízek – Régiók programot ismertette. Az elmúlt évtizedben Nyugat-Európa számos országában megnőtt az érdeklődés az egyes régiókra jellemző, hagyományos módon előállított termékek iránt. A magas hozzáadott értéket képviselő különleges élelmiszerek leltárát először Franciaországban készítették el. Az ezekre vonatkozó uniós szabályozás alapját képezik a 2081/ 92EGK és a 2082/92/EGK rendeletek, amelyek biztosítják a termékek védelmét. Magyarországon iránymutatásként szolgál az 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról, valamint a 87/1998.(V.6) kormányrendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes

18

szabályokról. A hagyományos különleges termékek tanúsítását az 1/1998.(I.12.) FM rendelet szabályozza. 2004. május 1-jétől azonban új nemzeti szabályozás lép életbe. Hazánkban, 1998-ban indult el az FVM Agrármarketing Centrum (AMC) Hagyományok – Ízek – Régiók programja a francia program mintájára. A 2 éves gyűjtőmunka során összegyűjtötték a hagyományos és tájjellegű élelmiszereinket. Ennek eredményeképpen 2002ben elkészült a 300 termék szakmai-történeti leírását tartalmazó két kötetes Hagyományok – Ízek – Régiók gyűjtemény. Az ebben szereplő termékek bekerültek az Európai Gyűjteménybe is, amely összesen 5700 termék leírását tartalmazza. A program elnevezése és logója, a HÍR biztosítja a termékek teljes körű jogi védelmét, miután a Magyar Szabadalmi Hivatal bejegyezte. A HÍR gyűjtemény jelentősége, hogy sokirányú gazdasági, kulturális, oktatási-kutatási jellegű hasznosítási lehetőséget rejt magában, melyek hatékony kihasználásával a jövőben fokozható a gyűjteményben szereplő termékek hírneve és piaci versenyképessége az uniós piacon. Pallóné Kisérdi Imola előadásában ismertette a gyűjtemény komplex hasznosítási programját. Ennek három fő

iránya van: közösségi marketing, iparjogvédelem, vidékfejlesztési programok. Az AMC stratégiai tervében kiemelt helyet kap a HÍR gyűjtemény újbóli kiadása, miután 2003-ban a háromnyelvű kiadás már megjelent CD formában. Ezen kívül tervezik a gyűjtemény bővítését az erdélyi, valamint a felvidéki gyűjtés eredményeivel. Az AMC rendszeresen részt vesz a gyűjtemény oktatásban való hasznosításában, diákkonferenciák, népszerűsítő rendezvények támogatásában. Az iparjogvédelem eszközei között szerepelnek a földrajzi árujelzők, és a garantáltan hagyományos, különleges védjegy bevezetése. 2002-ben a francia-magyar együttműködés keretében összesen 11 terméket választottak ki, amelyek a csatlakozás után jogosulttá válnak az eredetvédelmet szolgáló földrajzi árujelző használatára. A program finanszírozását az FVM támogatási rendszere segíti, amely a vidékfejlesztési célelőirányzatból valósul meg, vissza nem térítendő támogatások formájában. A HÍR gyűjtemény hasznosítási programja szervesen illeszkedik a KAP második pilléréhez, így a vidékfejlesztési programok keretében lehetőség nyílik uniós pályázati pénzek elnyerésére is. A magyar élelmiszertermékek piaci versenyképességéről, jövőjéről Bujdosóné Kertész Judit, az AMC főmunkatársa tartott előadást, melyben a legutóbbi piackutatás eredményeit elemezte. Az élelmiszerfogyasztásra jellemző tendenciák közül kiemelte az uniós piac telítettségét, a világpiaci globalizációt, a minőség és a márkák megnövekedett szerepét, valamint az egzotikus népi ételek elterjedését. Mint mondta, ez utóbbi előnyt jelenthet a magyar termékek számára, azonban más szempontból nagy versenyre kell majd számítanunk a kibővülő uniós piacon. Hangsúlyozta, hogy kiemelkedő szerepe van a márkáknak és a reklámnak a termékek népszerűsítésében, valamint a védjegyeknek az egyedi jelleggel

2004. 2004. XI.XI. évfolyam évfolyam 2-3. 2. szám

Nálunk történt

bíró termékek oltalmában. Ezen túl előnyt jelentenek a minél nagyobb mértékben feldolgozott, minőségi termékek, ezért ezek arányát célszerű lenne növelnünk. A védjegyek közül a „Kiváló Magyar Élelmiszer” tanúsító védjegyet emelte ki, amelyet 1998-ban vezettek be, azóta 350 termék nyerte el a jogot a védjegy használatára. Az embléma segítségével könnyebben azonosíthatók a magyar termékek és ez a megjelölés egyben a minőséget

is garantálja. Az AMC időközben létrehozott egy új védjegyet az ellenőrzött ökotermelés tanúsítására, ennek a hatályba lépéséhez szükséges jogszabály azonban még nem született meg. A magyar lakosság vásárlási szokásait elemezve Bujdosóné Kertész Judit elmondta, hogy jelenleg a megvásárolt áruk egyötöde származik importból. Németország az első számú importőrünk, ezt követi Brazília és Hollandia, ahonnan elsősorban az

itthon nem megtermelhető élelmiszereket (kávé, tea, fűszerek, citrusfélék) szerezzük be. Exportlehetőségeink közül a zöldség-gyümölcs piacot emelte ki, ahol még növelhető lenne a fogyasztás, miután ez a többi piacnál kevésbé telített, és uniós szinten nem szabályozott. Hangsúlyozta, hogy ezen a téren hazai szinten is érdemes lenne növelni a fogyasztást. Papp Mónika

A     

Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár 2004. március 18-án adott otthont A tápai gyékényfeldolgozás és gyékényszövés hagyományai című rendezvénynek. Szabó Magdolna néprajzkutató, a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársa diavetítéssel egybekötött előadásában ismertette ennek

2004. XI. évfolyam 2-3. 2. szám szám

a több száz éves múlttal rendelkező mesterségnek a történetét és a fortélyait. Az előadás után gyékényből készült használati- és dísztárgyakat vásárolhattak rendezvényünk résztvevői. A Móra Ferenc Múzeum által rendezett, az OMgK kiállítótermében bemutatott: A tápaiak és a gyékény

című kiállításon, fekete-fehér archív felvételek, szőtt táskák, szőnyegek, szemléltették Tápé gyékényszövő hagyományait. Agrár-kulturális rendezvénysorozatunk e témájához kapcsolódó kiállításunkat szokás szerint egy hónapig tekinthették meg az érdeklődők.

19

Nálunk történt

A ,  

Az Országos Mezõgazdasági Könyvtár agrár-kulturális rendezvénysorozatának áprilisi 1-jei előadása a gyapjúfeldolgozás, gyapjúszövés hagyományait elevenítette fel. A hallgatóság az őshonos magyar juhfajták hasznán és értékein túl a Kárpát-medence népművészetének egy szeletével is megismerkedhetett Csókos Varga Györgyi, etyeki képzőművész dia-

vetítéssel egybekötött előadásában. Az előadó ismertette a gyapjú mosásának és növényi anyagokkal való festésének ősi technikáit, valamint a hazai szövés, fonás, nemezelés hagyományait. Az előadó több évtizede kutatja ennek az ősi mesterségnek a fortélyait az 1945-ben Etyekre telepített székelyek között, valamint Erdélyben és Moldvában. Az Etyeki Műhely vezetőjeként gyermekeket

és felnőtteket tanít a gyapjú tiszteletére, hagyományaink szeretetére, és számos szakkönyvet írt szövés-fonás, gyapjúfestés témában, melyek az OMgK állományában megtalálhatóak. Az előadással egy időben kamara-kiállításon tekinthette meg a hallgatóság Csókos Varga Györgyi szőtt babáit és szőnyegeit, valamint fotókon kísérhették figyelemmel a gyapjúfeldolgozás menetét.

A     O M K 2004. április 15-én az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ ismét színvonalas szakmai rendezvénynek adott otthont, amelynek szervezője a Wekerle Csoport volt. Ezen az összejövetelen mutatták be prof. Wekerle László: A sertés szaporodása és szaporítása című könyvét, mely elsősorban a sertés ágazat szereplőinek szakmai naprakészségét kívánja elősegíteni. A szerző 30 éve tevékenykedik a szaporodásbi20

ológia területén, huzamosan ideig dolgozott sertéstelepen, mielőtt tudományos szakmai pályafutását megkezdte. Szavai szerint nagyon sok tapasztalata, tudása gyűlt össze a sertések szaporodása és szaporítása témakörben, s így elérkezett az idő e könyv megírására. Tudnia kell az olvasónak, hogy olyan jellegű magyar könyv még nem jelent meg, amely mindenkinek szól; a gyakorlatban dolgozóknak, az iskolában tanulóknak és tanítóknak,

a tudósoknak és mindenkinek, aki ezzel a területtel valamilyen módon érintkezésbe kerül. A most bemutatott könyvvel egy új sorozat indított útjára a kiadó, amely A sertés könyvek címet viseli. A további tervekről is beszélt a szerző. A következő kötetekben a takarmányozásról illetve a fertőző betegségekről nyújt majd hasznos információkat az érdeklődőknek. Eszes - Istenes Zsolt 2004. 2004. XI.XI. évfolyam évfolyam 2-3. 2. szám

Nálunk történt

I  Ősi eledelünk a méz már időszámításunk előtt az 5.-6. évezredben is ismeretes volt a nomád ember számára. Az emberiség különböző kultúráiban fel-felbukkant a méz, mint kincset érő táplálékaink egyike. Távol-Keleten a mézet ginzeng porával keverve a hosszú életet elősegítő orvosságnak tekintették. Indiába, Egyiptomban, az asszír birodalomban templomok falai őrzik a méhészet hagyományait. Rendkívüli népszerűségnek örvendett az Ókorban is. Homérosz az Iliászban és az Odüsszeiában a mézet isteni ajándéknak nevezte. A kínaiakhoz hasonlóan Démokritosz az életet meghosszabbító elixírként fogyasztotta, míg Püthagorász tanítványaival a méztől várta a tiszta gondolatok megszületését, ezért csak kenyéren és mézen élt. A magyarság múltja is őriz rég elfeledett hagyományokat a mézről, a méhészkedésről. Ezeket a hajdani parasztság körében ismeretes hiedelmeket, tudást volt hivatott újra feleleveníteni az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ „A méh és az ember a népi kultúrában” című rendezvénye május 20-án. A meghívott előadók elkalauzoltak bennünket abba a korba, amikor a tudás tudo-

mányos alapokat nélkülözve szinte rituális szertartásokat jelentett. Ezt támasztják alá a 18. századból származó magyar kéziratos méhész könyvek leírásai is. Természetesen a kor legkiválóbb szakemberei nemcsak a hiedelmeket ismerték, hanem az ok-okozati összefüggéseket is lépésről-lépésre feltárták, de csak a módosak körében terjedt el – tudhatták meg a méhészet eredetét, történetét megismerni vágyó érdeklődők dr. habil. Kotics József néprajzkutató előadásából. Napjainkban talán megmosolyogtatóak ezek a hiedelmek, de a néprajztudósok véleménye szerint minden társadalomnak szüksége van babonára. A megmagyarázhatatlannak tűnő jelenségek könnyebben megoldódnak, ha tudományos alap nélkül, akár babonából valami konkrét tárgyhoz, személyhez kapcsolódnak. Hajdani méhészeink szentül hittek abban, hogy a kakas vérrel bekent vörös posztó, vagy a szentelt víz meghozza a sikert a méhek kieresztésekor. A kaptárba helyezett tárgyaktól a méhek átveszik a tulajdonságukat. Így például a szögtől olyan erősek lesznek, mint a vas, de ha a röplyukat juhtejjel keni be a méhész, a kirepülő méhek megszelídülnek. Azon sem

szabad meglepődni, hogy a rajzás után egy akasztott ember kötelével szinte biztosan visszacsalogatható a méhraj. Noha a hiedelmekre nem, de a méz gyógyító hatásaira igazán sok tudományos magyarázat hangzott el prof. dr. Szalai László előadásában. A könyvtár második meghívott előadója a hazai „mézes szakma” legelismertebb szaktekintélye. Nevét mindenki jól ismeri, aki valaha foglalkozott méhészettel. A méhészeti termékekkel való gyógyítás fortélyai oly szerteágazóak, hogy csak egyet emelnék ki közülük. A propolisz élettani tulajdonságai szerint fertőtlenítő, fájdalomcsillapító, antioxidáns, vizelethajtó, epehajtó. Antibiotikumok helyett a propolisz javasolható még a gyerekeknek is, hiszen antimikrobás hatása mellett az immunrendszerre serkentőleg hat, ezáltal gyorsítja a felépülést. Az előadó hangsúlyozta, nem lehet minden betegségre csodaszer a méz, de méltánytalanul elfeledni és jótékony hatásait kihasználatlanul hagyni bűn lenne. Bátran fedezze fel újra mindenki az aranysárga „isteni ajándékot”! Tápláló és egészséges. Balogh Beáta

C B   OMK- Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Vendégeink! Kedves Barátaim! Vannak emberek, akiknek nyugodt, higgadt pillantása azt sugallja, hogy az illető pontosan tudja, mit ér, hova tartozik, nincs identitás-zavara. Nincs, mert ők tudják, hogy abból a fajtából valók, akik megszelídítették, a maguk vágyához formálták a világot. Csengery Béla szerintem ilyen ember, ezért érdemes rá odafigyelni. Óbudán született 1945-ben, és azóta is III. kerületi lakos. Kö-

zépiskolai tanulmányait az Árpád Gimnáziumban végezte. Ismeretségünk, melyet talán barátságnak is nevezhetek, erre a tényre vezethető vissza, az Árpádos öregdiákok egyik összejövetelén találkoztunk újra 2001-ben, és azóta kísérem figyelemmel művészi útját. Eredeti pályaválasztása nem utalt arra, hogy valamikor a későbbi jövőben a festés lesz élete célja. A Bp. Orvostudományi Egyetemre iratkozott be az érettségi után, és ott szerzett diplomát 1969-ben. 1975-ben kedvtelésből kezdett

járni a Fáklya Pedagógus Képzőművész Stúdióba. Itt hozott döntő fordulatot életébe az, hogy a stúdió vezetését Fischer Ernő festőművész vette át. A tanár úr Csengery Béla mentorává vált; kapcsolatukat jól tükrözi Fischer Ernő néhány mondata, amely a művész első önálló tárlatán hangzott el 1995-ben, a Fáklyában: … elmondhatjuk, hogy e művekben láthatóvá, érzékelhetővé lett az út a festéktől a képi valóságig, az alkotásig. … Így szövődik össze gondolkodás, párbeszéd és megvilágosodás egy helyesen alkalmazott

Lőrincz Ferenc, az MKE Mezőgazdasági Szervezete elnökének megnyitó beszéde, elhangzott május 25-én.

2-3. szám 2004. XI. évfolyam 2. szám

21

Nálunk történt

festői módszerben, alkotói megoldása pedig a műben . … E kiállítás jó bizonyíték lehet arra, hogy az alkotó, az ember, a művész világképéből nem hiányozhat a hit, a vallomás, és a meggyőződés. Az, hogy az életet a művészet eszközeivel széppé lehet és kell tenni. Ezek a szavak majdnem 10 év után is helytállóak. Jellemzőek voltak az akkori kiállításra, meg a ma megnyílóra is. És bár személyesen nem láttam valamennyit, de joggal feltételezhetjük, hogy mindegyik nyilvános Csengery-megjelenésre. Hadd említsek néhányat ezek közül. 1985-től rendszeresen vett részt a Fáklya csoportos kiállításain, Budapesten és vidéken (Eger, Békéscsaba, Szekszárd, Zalaegerszeg, Visegrád, Zsámbék) egyaránt.. 2001. májusában a XI. kerületi Bocskai Galériában, 2002-ben az Óbuda-Újlaki Hricsovinyi Galériában, 2003-ban a szintén III. kerületi Óbudai Művelődési Központban és a XIII. kerületi volt Volga, most Ibis Szállóban volt önálló kiállítása. Művészi fejlődéséről és céljairól érdemes tudnunk, hogy pályája elején sokat másolt (főleg Cézanne munkáit). Fischer Ernő irányításával tanult végig egy következetes rajz metodikai anyagot (akt, portré, krokirajzolás, különféle festőtechnikák). A tanár úrtól a látványhoz kötődő, hagyományos technikával megvalósult festészet nyelvezetét tanulta meg. Megfogalmazott célja a természeti látvány geometrikus formáinak, organikus figuratív jeleinek analizálása, majd ezeknek a belső élmény, intuíció szűrőjén keresztül az anyag absztrakt káoszába való szintetizálása. Nyilván ebből következik, hogy az aktív hazai alkotók közül többek között Karátson Gábort, Kárpáti Tamást, Krajcsovics Évát, Nagy Gábort tekinti szellemi társnak. Pár szót hadd mondjak arról, mit látok én Csengery Béla képein. Szembetűnő, hogy alkotásain alig található ember. Inkább az embert körülvevő, általa alkotott környezet beszél hozzánk, visszafogottan, kerülve a látványos drámákat.

22

Ebből egyenesen következik, hogy nem pillanatfelvételekről van szó, hanem állandóságra törekvésről. És ez az állandóság magában foglalja az emberi nem minden múló fájdalmát és örömét. Festői megközelítésmódjának talán leglényegesebb eleme a szín, ami persze nem jelenti a forma elhanyagolását, hanem összhangban van azzal, amit Cézanne mondott: amikor leggazdagabb a szín, akkor legteljesebb a forma. Oskar Bötschmann a színviszonylatokról szóló hermeneutikai összefoglaló-

jában azt fejtegeti, hogy a színek kitartanak saját identitásuk mellett. A színek identitása abba az összefüggésbe illik, mely szerint a képben megszűnik a lét és a megjelenés elválasztása. A szín nem a képen túlra mutat, hanem a képen belüli színösszefüggésekre, azokra a viszonyokra, amelyek magát a színt is meghatározzák. A Csengery Béla által festett képeken például magát a szín mélyében rejlő belső teret. A szín, annak más színekhez való viszonyai, a fénnyel való kapcsolata, a kompozíció részeként való megjelenésének változata azt a folyamatot írja le, amelyet a képek számunkra elbeszélnek. Minden művészeti alkotás sokkal teljesebb annál, semhogy bármilyen pontos, vagy részletező definícióval sajátos gazdagságát ki tudnánk meríteni. Más a helyzet a

tudomány területén, ahol sokszor csak pontos adatokkal és meghatározásokkal boldogulhatunk. A műalkotások által kiváltott érzések bonyolultsága, gondolatvilága általában fontosabb, mint amit róluk mondhatunk. Éppen ezért nem szeretném túlmagyarázni, mit is láthatunk a kiállításon; nehogy úgy járjak, mint az egyszeri művészettörténet tanár, aki így szólt diákjaihoz: A művész ezzel a képpel azt akarta mondani …, mire az egyik nebuló: Hát akkor miért nem azt mondta? Pár szót engedjenek még meg viszont a témákról. Alapvetően két fő részre osztható a bemutatott anyag. Egyik fele tájkép, melyek közül hadd emeljem ki a keletkezés körülményeinek különlegessége okán az itt mellettünk látható Hajnali árnyékok című alkotást. Ez úgy született, hogy a festő hőlégballonos utazást tett, és az ebből a nem mindennapi perspektívából megcsodált látványt örökítette meg. Ide tartozik többek között az újabban készült művek közül a Tisztás című kép, mely számomra az egész és a rész viszonyának izgalmas ábrázolása az erdő és a különálló fa példáján. Az anyag másik fele szakrális tartalmú alkotás, melyek egy része épületeket, konkrétan katedrálisokat jelenít meg (Assisi, Chartres). Az érdekesség kedvéért megemlíteném, hogy ezeket a témákat a művész több verzióban készítette el, dolgozta fel általában a napszakok (a fény- és színviszonyok) változásainak figyelembe vételével. A szakrális vonulathoz tartozó a megható tekintetű Krisztus fej, a számomra bizonyos fokig kódexet, iniciálét sugalló Üvegablak töredék, és a felkapott Mel Gibson Passiófilmmel kapcsolatot mutató Golgota I. Mindennek csúcspontja és szintézise nekem zenekedvelőnek az igen hatásos Kórus. Hiszem, hogy Csengery Béla képei szépek. Nagyon örülök, hogy bemutathatjuk őket itt az Országos Mezőgazdasági Könyvtárban. A kiállítást ezennel megnyitom és megkérem Önöket, hogy gyönyörködjenek velem együtt a látványban.

2004. 2004. XI.XI. évfolyam évfolyam 2-3. 2. szám

Nálunk történt

Ő    A „Barátaink az állatok” című könyvtári rendezvénysorozatunk félévzáró előadásának keretében a halakról, valamint a magyarországi haltenyésztés lehetőségeiről esett szó. Előadónk Woynarovich Elek volt, a neves hidrobiológus és haltenyésztő, akinek „Vizeinkről mindenkinek” című könyve nemrég jelent meg. A szerző, mint a szakma legkiemelkedőbb egyénisége egy ideig a FAO haltenyésztési szakértője volt, valamint számos országban tanított. A könyv egy élet munkájának tapasztalatait foglalja össze, melyet mélyen áthat a vizek élőlényei, elsősorban a halak iránti szeretet. Woynarovich Elek előadásában a hallgatókat abba a csodálatos vízi világba kalauzolta, amelyben a halak az összes élőlény között kulcsfontosságú szerepet játszanak a vizek biológiai egyensúlyának fenntartásában. Ellentétben a napjainkban elterjedt téves elképzeléssel, miszerint a víz minőségét károsan befolyásolják, a halak a víz lebomló, szerves anyagait kiszűrve nagy mértékben hozzájárulnak annak tisztításához. Az egyes halfajok különböző funkciót

töltenek be a vízi ökoszisztémában, mindegyiknek megvan a saját szerepe a jó vízminőség biztosításában. A halak azonban nemcsak a vizeink védelmében töltenek be fontos szerepet, hanem egészséges táplálékot is nyújtanak számunkra. Régebbi korokban, amikor az emberek még együtt éltek a folyókkal, a hal jelentette az egyik fő táplálékforrást a lakosság számára. A magyarországi természetes édesvizekben is számos halfajta élt, melyek jelentős részét adták a hazai húsfogyasztásnak, ez elérte az évi 30-40 kg/főt. A múlt századi folyószabályozás óta azonban a vizeinkben élő halfajok száma erősen megcsappant, számos faj végleg kipusztult, miután természetes élőhelyük megszűnt. A folyók szabályozása és a vízlépcsők építése mellett a vizek nagymértékű szennyezése is hozzájárult ahhoz, hogy napjainkra szinte teljesen eltűnt a természetes halállomány. A vizek tisztaságának megőrzése érdekében fontos feladat lenne a halak mesterséges visszatelepítése folyó- és állóvizeinkbe. Ez egyúttal olcsó és egészséges táplálékforrást

jelenthetne a hazai lakosság számára. Jelenleg azonban kevés helyen foglalkoznak haltenyésztéssel hazánkban, pedig a legtöbb édesvízi halfaj mesterséges szaporítását mára megoldották. Az előadó hangsúlyozta, hogy hazánkban jók az adottságok a haltenyésztésre, és ezt érdemes lenne kihasználni. A meglévő természetes vizek betelepítése mellett több halastó és víztározó építésére lenne szükség. Az itthon megtermelhető halmennyiség önmagában elegendő lenne az egész lakosság ellátására, kiválthatná a jelenlegi nagyarányú tengeri hal importot. A mostani 6 kg/fő halfogyasztást célszerű lenne növelni, miután a hal nemcsak ízletes, hanem egészséges táplálék is. A hazánkban tenyésztett fajok között szerepel például az afrikai harcsa is, amelyből kiváló pörkölt készíthető, erről a rendezvény résztvevői maguk is meggyőződhettek. Az előadó úgy vélte, hazánkban elsősorban szemléletformálásra van szükség, hogy ezt a méltánytalanul mellőzött ősi táplálékot újra felfedezzük mi magyarok is. Papp Mónika

S    O M K Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ az Agroinform Kiadóval közös szervezésben rendhagyó könyvismertetőt tartott 2004. június 21-én. Agrártörténészek, kutatók, szakemberek köszöntötték Romány Pált, volt mezőgazdasági minisztert, a 75. születésnapjára készült tanulmánykötettel amely a Falvak, földek, földművesek címet viseli. Az MTA Agrártörténeti és Faluszociológiai Bizottsága, a SZIE Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara valamint az Agroinform Kiadó gondozásában megjelentetett kötet sokszínű értekezéseivel, átöleli szinte a teljes agrárgazdaságot a múlttól napjainkig. Az OMgK főigazgató 2004. XI. évfolyam 2-3. 2. szám szám

asszonyának Gulácsiné Pápay Erikának köszöntője után Pölöskei Ferenc az ELTE akadémikusa köszöntötte az ünnepelt agrártörténészt. Elmondta, hogy Romány Pál a magyar agrár történetírás kiemelkedő szervezője és munkásságával mintegy motorja ennek a témának. A rendezvényen Hoffmann Tamás a Néprajzi Múzeum nyugalmazott főigazgatója méltatta a volt minisztert, aki mindig minden időben helyt állt és szívügyének tekintette az agráriumot. A kötet egyrészt alkalmi, hiszen azzal a szándékkal született, hogy a kortársak, a munkatársak, a tanítványok egyegy tanulmány közreadásával köszöntsék az ünnepeltet, aki jelenleg

a SZIE Agrárpolitika Tanszékének tanára, másrészt olyan tanulmány, amely átfogó képet ad a magyarországi faluszociológiáról. A múlt, a jelen és a jövő rendszeresen találkozik a tanulmánykötet írásaiban, ez bizonyára kedvére lesz a kötet olvasóinak is. Helyenként a személyes hangvétel sem ritka, ami már szinte vallomás jelleget kölcsönöz egy-egy írásnak, interjúnak. Bolyki István, az Agroinform ügyvezető igazgatója zárszavában elmondta, hogy a kiadó magáénak tekinti ezt a témát és a közeljövőben hasonló könyvek megjelentetésére számíthatnak az érdeklődők. Eszes - Istenes Zsolt 23

Nálunk történt

XXI.   – V   Az európai trendek ismeretében a társadalom elvárásai és igényei egyre szélesebb szolgáltatás spektrumot követelnek meg a könyvtáraktól. A hagyományos gyűjteményeket felváltják az elektronikus források. A figyelem középpontjában a végső felhasználó, az olvasó kerül. A könyvtárak hatékony, jól szervezett működését egyetlen mutatóval lehet csak lemérni: az elégedett olvasók számával. A szolgáltatások kiszélesítésének egyik alternatív lehetősége olyan szakmai programok rendezése, amelyek az olvasók tájékozódási és oktatási igényeit elégítik ki. Ha ezek a programok a legmodernebb technikával párosulnak, olyan rétegek kapcsolódhatnak be a szakmai tevékenységbe, amelyek nehezen mozdulnak el a lakóhelyükről. A videokonferenciák elsődleges célja, hogy az információ minél szélesebb körhöz jusson el hatékonyan, gyorsan, és ezzel egy időben megmaradjon a személyes jellege. Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ szakkönyvtár lévén még inkább érintett azzal a problémával, hogy a célközönség, a mezőgazdaságban foglalkoztatott szakemberek, többnyire vidéken élnek, és az agrártudomány sajátos természeténél fogva mindennapos tevékenységet folytatnak. Mivel a célközönség helyhez kötött nincs más megoldás, mint az igazán fontos információkkal „elmenni” magának a könyvtárnak az érintettekhez. Természetesen a XXI. század technikai vívmányainak köszönhetően az információ eljuttatása nem fizikailag mozdítható könyv formájában jelenik meg, hanem számítógépekkel, internetes hálózattal és nagy sebességű adatátvivő kábelek segítségével. 2004. június 29-én immár második alkalommal rendezett az Országos Mezőgazdasági Könyvtár nagy sikerű videokonferenciát három helyszín, Budapest, Keszthely és Debrecen közreműködésével. 24

A szakmai rendezvény alapját Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása adta. Meghívott díszvendégünktől dr. Németh Imre agrárminisztertől a vidéki és a budapesti résztvevők első kézből informálódhattak a magyar mezőgazdaság uniós felkészítéséről és a csatlakozás utáni helyzetéről. Az agrártárca vezetőjének előadásából kiderült, hogy a felkészülés egyik legsarkalatosabb pontja az uniós kifizető ügynökség működésének megszervezése volt. A jól ütemezett munkának köszönhetően ezt a funkciót napjainkra a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal teljes mértékben betölti. Rendkívül komoly kihívást jelentett a MePAR, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer beüzemelése és megismertetése a gazdákkal. A miniszter beszámolt arról, hogy a június 15-i határidő lejártáig több mint 700.000 egyedi blokktérképet postáztak ki, amelyeken a gazdáknak be kellett jelölni az általuk megművelt területet. A felkészítő programok eredményességét mutatja, hogy a bonyolult és ismeretlen rendszer ellenére a gazdák 96%-ának sikerült hibátlanul viszszaküldeni a formanyomtatványokat. A miniszter beszámolt arról is, hogy a SAPARD program nagy sikerrel zárult. Egy nézői kérdésre válaszolva elmondta, hogy a pályázatok elbírálása augusztus végéig lezárul, és ezt követően a SAPARD egyenes folytatásaként elkezdődhet az AVOP program pályázatainak értékelése. A miniszteri beszédet neves szakemberek hozzászólásai, kérdései követték. A közgazdaság oldaláról megközelítve a mezőgazdaság jelenlegi állapotáról dr. Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet főigazgatója tartott előadást. Az előadásokat követő kérdések nagy érdeklődésről adtak számot, ami a bizonyítja azt a feltételezésünket, hogy a mezőgazdaságból élők nyitottak és készek az információk befogadására. Könyvtárunk

ismételten megbizonyosodhatott arról, hogy érdemes az ilyen jellegű programok megrendezése, még akkor is, ha nagy áldozatokat követel. A továbbiakban szeretném bemutatni, hogy milyen technikai háttér szükségeltetett a videokonferencia lebonyolításához. A videokonferencia elsődlegesen a modern audio-vizuális rendszerekre támaszkodik. A technika ezen vívmányai azonban rendkívül költségigényesek, ezért egy szerény anyagi lehetőségű könyvtár ezekkel sajnos nem rendelkezik. A műszaki háttér szervezésével egy külső céget, a Compinfo Bt.-t bízta meg a könyvtár. A két vidéki helyszínnel a kapcsolatot a 128 kbps sávszélességű ISDN vonal biztosította, amit kizárólag erre az eseményre kötött be a Matáv a könyvtár előadótermébe. Az egyes helyszíneken is hasonló megoldás adta a kommunikáció alapját. A kommunikációs eszközök kép és hangtovábbító berendezéseit a Compinfo Bt. Bérelte, egy erre szakosodott cégtől a videokonferencia napjára. Az egyes helyszíneken projektorral kivetítették a képet, valamint erősítőre, hangfalakra vezették ki a hangot, hogy az egész teremben jól hallható legyen az előadás. A debreceni helyszínre hangosító rendszer, illetve hangtechnikus érkezett Budapestről. A keszthelyi helyszínen a terem hangosítására szolgáló eszközök rendelkezésre álltak, erre nem kellett külön gondot fordítani a szervezéskor. A projektort mindhárom helyszínenhelyileg biztosították. A néhány évvel ezelőtt még különlegességnek számító módon, a három helyszínen azonos képet lehetett látni, illetve mindig az a helyszín jelent meg a képernyőn, ahol éppen beszélt valaki. A kép és a hang akadálytalanul jutott el a hallgatósághoz, bárki kérdezhetett az előadóktól, annak ellenére, hogy a jelenlévőket röpke 410 km választotta el egymástól. Balogh Beáta és Kovács Gergely 2004. 2004. XI.XI. évfolyam évfolyam 2-3. 2. szám

Kitekintő

IKSZ  Az Informatikai és Könyvtári Szövetség május 26-án az Országos Széchényi Könyvtárban tartotta közgyűlését. A megnyitó után először dr. Dippold Péter a Könyvtári Intézet igazgatója tartott előadást az intézet munkájáról, legújabb szolgáltatásairól és programjairól. Az új szolgáltatások közül kiemelte a 2003 végétől működő EU információs weboldalt, amely a könyvtárhoz kapcsolódó információkkal, ajánlásokkal, linkekkel segíti a könyvtárak munkáját, informál az aktuális pályázatokról is. Szólt még az intézet új állománygyarapítási portáljáról, amely Könyvplusz címszó alatt az Új Könyvekben

nem szereplő kiadók kiadványait teszi közzé, valamint a fölöspéldány jegyzékekről és a kiadói címlistáról. Elmondta, hogy a szakkönyvtár gyűjtőköre bővült, amit új neve – Könyvtártudományi és könyvtártörténeti szakkönyvtár – is tükröz. Végezetül felhívta a figyelmet a közeljövő két fontos rendezvényére, a Partnerközpontú könyvtár címmel június 14–15-én Veszprémben tartandó konferenciára és a Magyar Könyvtárosok VI. világtalálkozójára, amelyre Budapesten kerül sor július 11–14-én. Ezt követően dr. Fodor Péter, az IKSZ elnöke bejelentette, hogy elkészült a szövetség 2003. évi tevékenységéről szóló közhasznúsági jelentés.

Megtartotta az ennek részét képező beszámolóját és kijelentette, hogy az IKSZ a 2003. évre vonatkozó célkitűzéseit teljesítette. Az elnöki beszámoló után került sor a pénzügyi beszámolóra. A közgyűlés mindkét beszámolót elfogadta. Végezetül a Felügyelő Bizottság elnöke tett jelentést a bizottság munkájáról, a közgyűlés ezt a beszámolót is elfogadta. Majd az elnök a bizottság nevében – mandátuma lejártával – lemondott. A jelölőbizottság elnöke ismertette az új tagságra vonatkozó jelöléseket és a közgyűlés, titkos szavazással, megválasztotta az új Felügyelő Bizottságot. Pálfai Katalin

A M T S  A Hotel Mercure Buda Szt. István termében tartotta meg tisztújító közgyűlését május 26-án a Magyar Tartalomipari Szövetség. Magyar Adatbázis-forgalmazók Kamarája névvel kezdte meg munkáját 1990ben, mai nevét 2000 óta viseli. A szövetség célkitűzései a következők. • Az információs tartalomfejlesztés, a forgalmazás és az ezekkel a tevékenységekkel kapcsolatos infrastruktúra területén működő tagok számára a szakmai érdekképviselet, érdekvédelem biztosítása. • A szabad információáramlás, a tartalomipari piacépítés és az információk hatékonyabb társadalmi hasznosításának támogatása. • A tartalomipar nemzetközi gazdasági és kutatás-fejlesztési kapcsolatainak fejlesztése. • A tartalomiparral kapcsolatos jogalkotás, szabályozás, az új eljárások bevezetése területén a társadalmi fejlődés, és tagszervezetei érdekei összhangjának elősegítése. • Ügyel a szakmára jellemző szakmai, etikai normák betartására, és fellép az általánosan elfogadott normáktól eltérő magatartással szemben. • A tagszervezetek EU és hazai pályázati tevékenységének támogatása. • A hazai tartalomipar jó gyakorlatának megmutatása. 2004. XI. évfolyam 2-3. szám

• Tanulmánykészítés, oktatási, képzési és rendezvényszervezési tevékenység a fenti célkitűzések elérése érdekében. Ezeknek a célkitűzéseknek a MATISZ 2003-ban maximálisan eleget tett. Dr. Mlinarics József elnök beszámolójában részletezte a szövetség 2003. évi tevékenységeit. A teljesség igénye nélkül néhány példa: • az Adatbázis Jogvédő Egyesülettel közösen kifejlesztette az adatbázisok jogi védelmét támogató regisztráció és minősítés rendszerét; • pályázati részvételt támogató szervezetet hozott létre, amely az IHM eTartalom pályázatát elnyerve négy pályázói akadémiát szervezett; • tartalomipari szabványok fejlesztésén és terjesztésén dolgozott; megszervezte a minőségi digitális tartalmak hazai és világversenyeken való megjelenés feltételeit stb. A 2003. évi tevékenységekről és a költségvetésről szóló beszámolót a közgyűlés elfogadta; a 2004. évi előterjesztéseket a közgyűlés szintén elfogadta. A közgyűlés titkos szavazással megválasztotta az új elnökséget. Elnök: dr. Szlankó János elnök (KFKI Számítástechnikai Rt.), ügyvezető elnök: dr. Mlinarics József ügyvezető igazgató (Magyar Távoktatási Alapítvány). Alelnökök: Borsodi

Donát ügyvezető igazgató (Profi - Média K.), Dombai Ferenc vezérigazgató (MÁV INFORMATIKA K.), dr. Pataki György ügyvezető igazgató (KREA K.). Elnökség: Alföldi István ügyvezető igazgató (Neumann János Számítógép-tudományi Társaság), dr. Balassy Zsolt elnök (Távközlési Érdekegyeztető Fórum), Bucsi Szabó Zsolt ügyvezető igazgató (KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó K.), Dalnoki Miklós könyv-centervezető (Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.), Fekete János osztályvezető (S.B.G.& K. Szabadalmi és Ügyvédi Iroda), Fonyó Istvánné főigazgató (BME-OMIKK), Hámori Ferenc multimédia ágazatvezető (Matáv Rt.), Kolos Tibor ügyvezető (Hoppenstedt Bonnier K.), Koltai Tamás vezető főtanácsos (Központi Statisztikai Hivatal), Laufer Tamás vezérigazgató (Albacomp Rt.), Markó Imre informatikai menedzser (Modernizációs és Integrációs Projekt Iroda), dr. Máth András kutatási igazgató (Ringier Kiadó K.), dr. Szabó Iván nyugdíjas, Töröcsik Jenő ügyvezető igazgató (TeleMedia K.) Az új vezetőségnek szívből gratulálunk, jó egészséget és további sikeres munkát kívánunk. BB 25

Kitekintő

M H   Az Országos Széchényi Könyvtár, karöltve az igényes kiadói stílusáról ismert Helikon Kiadóval, az Alföldi Nyomda Rt-vel és Hapák József műtárgyfotóssal, a nemzet könyvkincsiből válogatva hasonmás könyvsorozat kiadását indította el. A sorozat tagjai olyan régi nyomtatványok és díszkódexek, amelyek többségükben egyetlen példányban léteznek a nemzeti könyvtárban, és még soha nem adták ki. A sorozat nemcsak magát a könyvkincset adja közre hasonmás kiadásban, hanem a kötetről korunk színvonalának megfelelő, tudományos igényességgel megírt tanulmányokat, s a magyar fordítást is közli. A sorozat első három tagja a Hírneves magyarok arcképcsarnoka (az idei könyvhéten már meg is vásárolható), a magyarok történetét

bemutató Képes krónika, és Mátyás könyvtárának egyik legszebb darab-

ja, a Philostratus-corvina. A sorozat darabjai digitális adathordozón (CD vagy DVD) és az Interneten is megjelennek. A Hírneves magyarok arcképcsarnoka című kötetben a 17. századi történelmünk jelentős személyiségeinek arcképét metszette rézlapokra a század közepén az augsburgi születésű, de Bécsben is dolgozó művész, Elias Wideman. Az 1652-ben, Bécsben kiadott album képinek hasonmás kiadását Rózsa György kísérő tanulmánya és a latin nyelvű feliratok, valamint az ábrázolt személy többségében latin, néhány esetben francia, illetve olasz nyelvű jelmondatának közlése egészíti ki. A kiadás az OSZK Apponyi-gyűjteményében őrzött példány alapján készült. A sorozatról bővebb felvilágosítás olvasható a www.oszk.hu és a www.helikon.hu honlapon.

A M K E .  M A II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár munkatársai fogadták nagy szeretettel (és finom erdőhorváti pereccel) a 650 érdeklődő könyvtárost július 29-31. között. Az idei vándorgyűlés témája Könyvtár – esély a jövőhöz volt. A konferencia célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a jelenkor változásaira, az esélyegyenlőség megoldásra váró kérdéseire. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés és Miskolc városa is szívügyének tekintette a rendezvényt, és minden segítséget megadtak a rendezvény zökkenőmentes és jó hangulatú lebonyolításához.

Bakos Klára sajtótájékoztatót tart

26

Plenáris ülés A köszöntők után dr. Hiller István kultuszminiszter gondolatait hallhattuk az esélyteremtésről, és a könyvtárak lehetőségeiről, erőfeszítéseiről. Dr. Göncz Kinga esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszter – egyéb elfoglaltságai miatt nem lehetett jelen – levelét a hivatal főosztályvezetője, dr. Maléth Anett olvasta fel. Ezután a miniszter úr átadta a kitüntetéseket. MKE emlékérmet kapott: • Dézsi Lajosné (Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba), • Kolivoskó István (Kassa), • Nagy Anikó (OSZK), • Trischlerné Lukácsy Éva (Papíripari Vállalat Könyvtára, Bp.) és • Vasné Mészáros Katalin (Katona József Könyvtár, Kecskemét). Az év fiatal könyvtárosa: Várhelyi Eszter (Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem Könyvtára) lett. Az MKE által 1988-ban – névadójának 100. születési évfordulójára – létesített Fitz József könyvdíjat idén is öt könyv kapta meg.

• Kolta Magdolna: Képmutogatók: fotográfiai látás kultúrtörténete. [Kecskemét]: Magyar Fotográfiai Múzeum, 2003. – 193 p. ill. (A magyar fotográfia történetéből; 29) • Könyvtárosok kézikönyve / szerk. Horváth Tibor; Papp István. 5. köt. Segédletek / [írták] Poprády Géza; Berke Zsuzsa; Hegyközi Ilona; a mutatót összeáll. Papp István. – Osiris, 2003. – 454 p. • Mednyászky: Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. – Kossuth, 2003. – 414 p. • Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen. – Magvető, 2003. – 205 p. • Walker, Alan: Liszt Ferenc. – Budapest : Editio Musica. 1. köt. A virtuóz évek, 1811-1847. – 2. jav. kiad. – 2003. – 479 p.; 3. köt. Az utolsó évek, 1861-1886. – 2003. – 557 p. Mindnyájuknak gratulálunk! A plenáris ülés szakmai előadását Ramháb Mária igazgató asszonytól (Katona József Könyvtár) hallhattuk, A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer esélynövelő lehetőségei címmel, amely a települési könyvtárak helyzetéről szólt, igen érdekes, néha meghökkentő statisztikai adatokat felvillantva. 2004. XI. évfolyam 2-3. szám

Kitekintő

Az OMgK kiállítási standja

Szekcióülések 1. Gyermekkönyvtáros Szekció. Témája: Mit tehetünk, teszünk a fogyatékkal élő és a hátrányos helyzetű gyerekekért? Az előadásokban szó volt többek között a sérült gyerekek és a család kapcsolatáról; a fogyatékosok lehetőségeiről a közgyűjteményekben; múzeumi könyvtártörténeti foglalkozásokról; olvasás élményekről és a gyermeki lélekről. 2. Közkönyvtári Szekció. Témája: Esélyteremtés – néhány társadalmi csoport helyzete. Az előadások a cigányság beilleszkedéséről, családi neveléséről, valami a nők esélyegyenlőségéről szóltak. 3. Műszaki Könyvtáros Szekció. Témája: Esélyegyenlőség megteremtése tájékoztatás és kiadványok útján a kistérségek számára. A Nagy Zoltán vezette ülésen a műszaki, gazdasági és egészségügyi kistérségi információellátásról hallhattunk, majd a határainkon kívüli térségek helyismereti dokumentumairól és jelenéről kaphattunk helyzetjelentést. 4. Borsodi Szekció. Témája: Együtt – az esélyteremés lehetőségei Borsodban. Ebben a szekcióban az aprófalvak és a határon túli magyarság információellátásáról, majd a digitalizálásról, illetve az online időszaki kiadványokról (Suweco) folyt a szó. Hallhattunk a MATARKA (Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisa) jövőjéről, illetve a VMEK-ről, a Magyar Elektronikus Könyvtár vakok számára kifejlesztett változatáról. (A VMEK-ről előző lapszámunkban olvashattak bővebben. – Szerk.) 5. Könyvtárostanár és Társadalomtudományi Szekció. Témája: Élethosszig tartó tanulás – az esélyegyenlőség könyvtára. Szivi Józsefné dr. moderálásában előadások hangzot2004. XI. évfolyam 2-3. szám

tak el a könyvtár oktató – információközvetítő szerepéről; a felnőttképzés és a roma oktatás könyvtári támogatásáról; valamint iskolai könyvtárakról. 6. Szekció + Témája: Könyvtárak és könyvtárosok nem hagyományos szerepkörben. A Teveli Judit vezette szekcióban a Jeles napok a Neumann-suliban oktatási segédanyag készítésének rejtelmeibe kaptunk bepillantást, hallhattunk a Nagyik és unokák a Digitális könyvtárban programról, majd az e-könyvek titkait boncolgattuk. Egy honlapról is tájékoztatást kaptunk, amely a magyar irodalom nagyjairól készült régi diafilmekből fog összeállni. Végül pedig a FSZEK új, vakokat és látássérülteket segítő berendezéseiről és szovereiről hallottunk előadást. 7. Zenei Könyvtáros Szekció. Témája: A zenei élet a térség fejlesztésében. A zenéről, a zenei életről és zenekultúráról folyt a szó ebben a szekcióban. Záró plenáris ülés Az ülés első részében Haraszti Pálné moderálásában német, norvég és szerbiai könyvtárosok meséltek arról, hogy országukban hogyan áll az esélyegyenlőség, és mit tesznek érte személy szerint ők, illetve az intézményük. A zárszót az MKE elnök aszszonyától, Bakos Klárától hallhattuk, aki értékelte a két napos konferenciát. Végül bemutatta Glóserné Szabó Györgyit, a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ igazgatóját, ő lesz a 2005. évi 37. vándorgyűlés házigazdája.

kiállítás zajlott a konferencia két napja alatt. A kiállítók között voltak kiadók, terjesztők, szoverfejlesztők és -forgalmazók, valamint könyvtárak, köztük az OMgK is. • Idegenvezetéses városnéző sétára lehetett indulni Miskolcon. • A II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár előtti parkban emlékfát ültettek. • Könyvtárosok kosárlabda-tornája volt Miskolctapolcán. • Meghallgathattuk a Miskolc Dixieland Band koncertjét. • Esti fürdőzésre volt lehetőség a miskolctapolcai barlangfürdőben. • Természetesen baráti találkozó is volt finom falatokkal és zenével, tánccal. Az utolsó nap szokás szerint a kirándulásoké volt. Az alábbiak közül lehetett válogatni: • Abaúj és Kassa kultúrtörténeti értékei • Autóbusszal a Szlovák Karsztra (Ez a csoport kettéosztódott, az egyik busz az eredeti program szerint a Szádelői-völgybe vette az irányt, a másik Krasznahorka büszke várához vitte az érdeklődőket.) • Kirándulás a Bükkbe • Bódvavölgy –Aggteleki Karszt • Zempléni körút

Egyéb események • Bakos Klára, az MKE elnöke sajtótájékoztató tartott. • Kerekasztal-beszélgetés zajlott Egyházy Tiborné dr. vezetésével Könyvpolitika – támogatás címmel. • Könyvbemutató volt, Pásztor Béla – Weöres Sándor: Holdaskönyv, Gaál József grafikus rajzaival, bemutatta: Szoboszlai Lilla igazgatóhelyettes (Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum) • 25 kiállító részvételévek szakmai

Ízelítő a kirándulásról, Kassa címere a Szt. Erzsébet dóm előtt

Szívből köszönöm Venyigéné Makrányi Margit igazgató asszonynak és munkatársainak a sok figyelmességet, kedvességet, fáradságot, a gazdag programot. Jövőre Gödöllőn találkozunk! Benczekovits Beatrix 27

Kitekintő

O P M  OSK-

2004. szeptember 9-én – közel egy éves munka után – volt az ünnepélyes átadása az Országos Széchényi Könyvtárban az OPM (Olvasói Professzionális Munkaállomások) rendszernek, amely az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával valósult meg. Rády Ferenc (főigazgató-helyettes, OSzK) és Kitzinger Dávid (főtanácsadó, IHM) üdvözlő és méltató szavai után Tóth Ferenc Tibor (osztályvezető, OSzK Olvasó- és Tájékoztató Szolgálat) mutatta be magát a rendszert. Az OPM rendszer két szerverből, 100 komplett olvasói számítógépből (monitor, egér, billentyűzet és fejhallgató), adminisztrátori gépből, szkennerekből, nyomtatókból, CD-DVD íróból és digitális fényképezőgépből áll.

Minden olvasótermi számítógép terminálként üzemel teljes körű Internet hozzáféréssel. Az OPM terminálokon keresztül elérhető az OSzK összes elektronikus adatbázisa, katalógusa, CD-ROM adatbázisa, elektronikus könyvei, az EBSCO folyóirat adatbázisok és az EISZ (Elektronikus Információszolgáltatás). Szöveg-, táblázat-, adatbázis-, képés HTML-szerkesztő programok ingyenes használata is lehetséges. Az elektronikus levelezés minden gépen megengedett. Igény szerint dokumentumok szkennelésére, digitális fényképmásolat készítésére is mód nyílik, pdf-formátumban (a szövegfelismerést korlátozottan beleértve). Az éves belépőkártyával rendelkező olvasók számára egy hét

időtartamra 40 MB (esetlegesen a növelésére is lehetőség van!) tárhelyet biztosítanak saját munkaanyaguk tárolására. Az olvasó kezdheti azzal, hogy saját „asztalt” alakít ki magának, amelyet megtalál, valahányszor csak belép a rendszerbe. A tárhelyen elhelyezett dokumentumokat, szerkesztett szövegeket, a webről letöltött anyagokat a Reprográfia Szolgálatnál telepített PC-n a könyvtár munkatársai – kizárólag az OSzK által forgalmazott mágnes- vagy kompakt lemezre, illetve floppyra – díjfizetés ellenében át is másolják, vagy e-mailben a felhasználó otthoni gépére átküldik. A dokumentumok nyomtatására – fekete-fehér vagy színes – térítés ellenében szintén lehetőség nyílik. Az olvasók saját notebookjukat is bevihetik és csatlakoztathatják a rendszerre. Az interneten egyre gyakrabban jelentkező pdf formátumú dokumentumok olvasására Acrobat Readert és e-book olvasására alkalmas, illetve mozgókép nézegető szovert is telepítettek a rendszerre. A számítógépes terminálok használata az olvasók számára ingyenes! A tárhelyen elhelyezett dokumentumok egy héten belül, saját felhasználói név és jelszó megadásával bármelyik terminálról lehívhatók. B. B.

A M E K „”  E          MEK  A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) – a vakok és gyengénlátók által is intenzíven használt – kilenc éve épülő virtuális könyvtár, néhány éve az Országos Széchényi Könyvtár egyik osztályaként működik. Az eddig használt számítógépes rendszere mára elavult, ezért új tárolási, keresési és szolgáltató felületet dolgoztak ki a munka28

társak, amelybe a dokumentumok áttöltése folyamatban van. A gyűjtemény jelenlegi mérete kb. 4500 dokumentum, ezeket folyamatosan válogatják, ellenőrizik és töltik át az új rendszerbe (http: //mek.oszk.hu). Az új képernyőoldalak a hozzájuk kapcsolódó keresési és letöltési lehetőségekkel – az összetettebb funkcionalitás miatt

– a felolvasó programmal jóval nehezebben kezelhetőek az előző verzióhoz képest. A MEK olvasói között – kérdőíves felmérés szerint – 1,5% a vak vagy gyengénlátó. A napi 6000 látogatói átlagot tekintve ez körülbelül napi 90 embert jelent. A dokumentumok letöltéséhez egyszerű text formátumot, az erre 2004. XI. évfolyam 2-3. szám

Kitekintő

alkalmas dokumentumokhoz pedig online felolvasási lehetőséget nyújt a MEK vakbarát rendszere. A vakok és gyengénlátók tájékozódását a http://vmek.oszk.hu címen nyílt oldalon a Világhalló online felolvasási rendszer, valamint a text formátumban is feltöltött szövegek teszik lehetővé. A honlap a lassabb internet kapcsolattal rendelkező olvasók számára is előnyös a grafikus elemek kis száma miatt. Azok a látássérültek, akik otthon használják az internetes lehetőséget, saját rendszerükkel olvassák az oldalakat (így a MEK-et is). A Windows-os felolvasó lehetővé teszi, hogy bármilyen gépről, pl. egy

hagyományos könyvtárban vagy teleházban is felolvastathassák maguknak a könyveket a vakok, amennyiben nincs saját gépük és/vagy internet-hozzáférésük. A Világhalló rendszer használatához a felhasználónak szüksége van egy, a www.vilaghallo.hu oldalról letölthető kliens programra, amelyet feltelepít a saját gépére, és hozzárendeli egy fájl-formátumhoz (vhk) a programot. Így ha a böngésző az adott fájlt kapja meg, automatikusan elindítja a vilaghallo.exe alkalmazást. A program felveszi a kapcsolatot a saját szerverével és a .vhk fájl által meghatározott szövegfájlt (pl. MEK-es dokumentum) inde-

xeli egy saját formátumba, majd azt felolvastatja a kliens gépen futó vilaghallo.exe-vel. A programban lehet keresni, illetve könyvjelzőkkel ellátni az adott szöveget. Az 1996 óta működő MEK anyagai közt magyar nyelvű vagy magyar, illetve közép-európai vonatkozású, tudományos, oktatási vagy kulturális célokra használható dokumentumok kapnak helyet, elsősorban szöveges művek, kisebb részben pedig térképek és kották. Az internetes archívum 2003 nyarán már a megújult formában működik. Pecsenyicki Nikolett

A H A  A hungarológia, vagy másként magyarságtudomány, a magyar népre, etnikumára, történetére, nyelvére, kontrasztív nyelvészeti kutatásaira, kultúrájára irányuló, a nemzeti civilizáció múltbeli és jelenlegi kultúrájával, az emberiség egyetemes civilizációjában elfoglalt helyével és szerepével összefüggő interdiszciplináris kutatások összessége. S mint ilyen, figyelmét elsősorban a felsorolt tudományterületek mellett a történettudományra, a nyelvés irodalomtudományra, magára a szépirodalomra, a művelődéstörténetre, a néprajzkutatás eredményeire fordítja, miközben nem mellőzi a földrajztudományt sem. A világ hungarológusainak tudományos szervezete Klaniczay Tibor kezdeményezésére születetett meg 1977-ben, a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság budapesti székhelyű intézmény, tagságát 35 ország hungarológusai adják, számuk mára már meghaladta az ezer főt. Régi célkitűzése a társaságnak a világon bárhol dolgozó hungarológus szakemberek munkáját segíteni, a téma iránt érdeklődőknek megmutatni itthon és külföldön egyaránt a hungarológiai kutatások eredményét, s hozzáférhetővé tenni mindazt, amit e komplex tudományterület eddig elért. Különös jelentőséggel bírhat e téma megismertetése napjainkban, 2004. XI. évfolyam 2-3. szám

amikor az Európai Unió tagjává vált országunk. Várhatóan megnövekszik kultúránk iránt az érdeklődés, múltunk és történetiségünk jellemző eseményei, civilizációs változásaink valószínű széles körű kíváncsiságot ébresztenek Európa kis és nagy országaiban, de Európán túl is. Egyetemek, főiskolák tanszékeinek oktatói és hallgatói szerte a világban, a magyar intézetek, Collegium Hungaricumok látogatói, a könyvtári gyűjtemények használói számára hozzáférhetővé tenni mindazt, amit a hungarológia nyújtani tud a nemzetközi tudományosságnak, alapvető hazai feladat. Célja tehát minél szélesebb körben hozzáférhetővé tenni a hungarológiai kutatások eredményét, elősegíteni a magyarországi és külföldi műhelyek információcseréjét. Az első komoly kezdeményezést a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat kiadásában Budapesten 1986-ban megjelent Hungarológiai Alapkönyvtár című könyvjegyzék jelentette. Ez a bibliográfiai összeállítás – a kiadás idejének megfelelően – a lehető legszélesebb körben mutatta be a hungarológia szakirodalmát. Ezt követte 1993-ban az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központja

által összeállított kézikönyvtári jegyzék. Ez utóbbi szigorúan csak a kézikönyvekre összpontosította figyelmét, ugyanakkor további tudományterületekre is kitekintett. Ennek következtében elődjénél szerényebb és szikárabb. Most készül egy újabb kiegészítés, ez is csupán a kézikönyvjellegű művekre koncentrál, összeállítója Könyvtártudományi és Módszertani Központ jogutódja a Könyvtári Intézet. E bibliográfiai összeállítások csupán csak azt célozták meg, hogy segítséget nyújtsanak a szükséges művek beszerzéséhez. Az információtechnológia alkalmazása mára lehetővé teszi, hogy maguk az eredeti művek távhozzáféréssel is elérhetők legyenek. Az Országos Széchényi Könyvtárban működő Magyar Elektronikus Könyvtár az 1986-os és 1993-as könyvjegyzék, illetve a 2003-as kiegészítés anyagát teszi elérhetővé az Interneten. Ezekből a listákból – felkért szakemberek illetve a HUNGALAP levelezőcsoportban véleményt nyilvánítók segítségével – választották ki azt a kb. 3.800 kötet (több mint 2 millió oldal), amelyekből digitális változat készül. A témával kapcsolatban a következő webcímet ajánljuk figyelmükbe: http://mek.oszk.hu/hungalap 29

Eseménynaptár

E O » Békéscsabai kolbászfesztivál Békéscsaba 2004. október 17. » A Magyar Természettudományi Múzeum Napja Magyar Természettudományi Múzeum – Budapest 2004. október 29. N

» Szent Márton Újborfesztivál Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Szentendre 2004. november 13–14.

» Karácsonyi játszóház Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum – Esztergom 2004. december 17–19.

» Néprajz képeslapokon – előadás Néprajzi Múzeum – Budapest 2004. november 25.

» Kézműves játszóház – Adventi készülődés Néprajzi Múzeum – Budapest 2004. december 17.

» Adventi koszorú készítése só-liszt gyurmából Kékfestő Múzeum – Pápa 2004. november 26. D

» A Magyar Tudomány Napja Magyar Természettudományi Múzeum – Budapest 2004. november 03.

» Mikulásvonaton a Vasútparkba Magyar Vasúttörténeti Park – Budapest 2004. december 06.

» Gyertyaöntés, gyertyamártás Kékfestő Múzeum – Pápa 2004. november 12.

» Luca-nap Néprajzi Múzeum – Budapest 2004. december 12.

» Közép-európai karácsonyi népszokások Néprajzi Múzeum – Budapest 2004. december 17–19. » Mézeskalácssütés Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény – Szenna 2004. december 20. Összeállította: Eszes-Istenes Zsolt

Könyvtárak berendezését, költöztetését, rendezését, portalanítását, valamint állományellenőrzést, tárolási segédeszközök szállítását és szakértői megbízásokat vállalok.

Maurer Péter vállalkozó

Levélcím: 2094 Nagykovácsi, Tompa M. u. 23. Telefon/fax: 26-389-909 Mobiltelefon: 06-30-403-8959 30

2004. XI.XI. évfolyam 2-3. 2004. évfolyam 2. szám

Ajánló bibliográfia

T Könyvek az OMgK állományából B 20808 Al-Arabi, Khadija Faraj Novel antagonistic bacteria as prospective agents for the biocontrol of some plant bacterial diseases / Khadija Faraj Al-Arabi. - Ph.D. Dissertation ; Szent István University [Doktori Tanács]. - Bp. : [s.n.] , 2002. - 114, [17] fol., 16 p. : ill., színes ; 30 cm C 66645 Inántsy Ferenc Tűzelhalás : Gyakorlati útmutató az „Almatermésűek baktériumos hajtásszáradása és elhalása (kórokozó: Erwinia amylovora) betegségről és a védekezés lehetőségeiről az integrált gyümölcstermesztés keretei között” / Szerk.: Inántsy Ferenc. - [S.l.] : Almaterm. Szöv. , 1999. - 116 p.,[8]színes t.:ill.;21 cm C 65392 Németh József Az almatermésűek baktériumos hajtásszáradása és elhalása (tűzelhalás). Kórokozó: Erwinia amylovora : Alapvető ismeretek a betegségről és az ellene való védekezés lehetőségéről : Szakmai információs anyag / Németh József. - Bp. : Agroinform K. , 1997. - 32 p.,[1]t.:ill.,színes;24 cm C 64.103 N-né Kovács Anna – Bujtás Gabriella – Gáspár Istvánné – Németh Józsefné Billing-féle módszer alkalmazása Erwinia amylovora felderítésére Bács-Kiskun megyében. - Bp. Cikkek az OMgK állományából X 6771 Bubán Tamás – Orosz Kovács Zsuzsanna – Farkas Ágnes Az Erwinia amylovora fertőzés elsődleges helye a virágok nektáriuma. = Kertgazdaság. - 2003. 35. 1. 10-16.p. ö:eng. b:15-16.p. X 2332 International Workshop on Fire Blight (9.) (2001) (Napier, New Zealand) Proceedings of the 9th International Workshop on Fire Blight : Napier, 8-12 October, 2001 / conv. C. N. Hale. - Leuven : ISHS , 2002. - 505 p. : ill. ; 24 cm. - (Acta Horticulturae ; 590 ) X 2536 Bubán Tamás – Földes Lajos – Kormány Aranka – Rademacher, Wilhelm Egy bioregulátor (prohexadione-Ca) hatásvizsgálata almafák Erwinia amylovorával való mesterséges fertőzését követően. = Növényvédelem. - 2003. 39. 4. 169-178.p. ö: eng. b:176-177.p. X 2536 Hevesi Mária – Göndör Mária – G. Tóth Magdolna 2004. XI. évfolyam 2-3. 2. szám szám

– Kása Katalin – Honty Krisztina Körtefajták fogékonysága az Erwinia amylovora baktériummal szemben: I. Reproduktív szervek. = Növényvédelem. - 2003. 39. 5. 207-213.p. ö:eng. b:213.p. X 2536 Kása Katalin – G. Tóth Magdolna – Papp János – Göndör Mária Történelmi almafajták, külföldi árufajták és új hibridek fogékonysága Erwinia amylovora baktériummal szemben. = Növényvédelem. - 2003. 39. 4. 179-184.p. ö:eng. b:183.p. X 6781 Bubán Tamás – Dorgai László Az Erwinia amylovora fertőzési veszélyt előrejelző egyszerű módszerek összehasonlítása. = Fruitinfo–Alma. - 2003. 12. 4. 4-5.p. Y 230 Dorgai László – Bubán Tamás Tűzelhalás. = Kertészet és Szőlészet. - 2003. 52. 14. 5.p. Y 4759 Merő Ferenc Mit tehetünk a tűzelhalás ellen? = Gyakorlati Agrofórum. - 2003. 14. 1. 21-25.p. X 6781 Bubán Tamás A tűzelhalás (Erwinia amylovora) elleni védekezési kísérletek előzetes eredményei. = Fruitinfo–Alma. - 2002.11. 6. 2-3.p. Y 4954 Németh József Tűzelhalással kapcsolatos tapasztalatok 2000-ben. = Agro Napló. - 5. 2001. 4. 20.p. Y 4952 Védekezés az alma tűzelhalása és az almavarasodás ellen. = Őstermelő. - 5. 2001. 2. 53-54.p. Y 4966 Hét jó tanács a tűzelhalás elleni védekezéshez. = Zöldségés Gyümölcspiac. - 5. 2001. 9. 16-17.p. Y 230 Bodor László Az almatermésűek tűzelhalás betegsége. = Kertészet és Szőlészet. Kerti Növények Védelme. 3. - 49. 2000. 12./mell. 18-19,32.p. Y 230 Vályi István Őszi tennivalók a gyümölcsben. = Kertészet és Szőlészet. - 49. 2000. 39. 10.p. Y 230 Régóta megoldott. = Kertészet és Szőlészet. - 49. 2000. 42. 7.p. 31

Ajánló bibliográfia

Y 2815 Lehet védekezni a tűzelhalás ellen. = Számadás. - 23. ú.f.12. 2000 25. 17.p. X 6771 Aponyiné Garamvölgyi Ilona – Mező Gábor Az almatermésűek tűzelhalás betegsége és ellene való védekezés lehetőségei. = Kertgazdaság. - 31. 1999. 2. 6065.p. ö:eng. Y 4759 Bodor László – Németh József – Szőnyegi Sándor Tájékoztató a tűzelhalás elterjedéséről és a védekezési lehetőségekről a Törökországban megtartott EPPO munkaértekezlet alapján. = Agrofórum. „Rezisztencia a növényés környezetvédelem szolgálatában” c. 1998. december 9-10-én tartott konferencia előadásainak összefoglalói. Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet. - 10. 1999. 4./mell. 55-56.p. Y 2815 Eke Károly Kordában tartható a tűzelhalás. = Számadás. - 11. 1999. 13. 7.p. Y 230 Kovács Anna – Németh József Hazai előrejelzési tapasztalatok. = Kertészet és Szőlészet. - 48. 1999. 16. 7.p. X 2536 Kovács Anna – Németh József Az Erwinia amylovora okozta tűzelhalás előrejelzésének tapasztalatai 1997-1998-ban. = Növényvédelem. - 35. 1999. 3. 89-96.p. ö:eng. b:96.p. Y 4759 Kovács Anna Almatermésűek tűzelhalása, előrejelzés, rezisztencia viszonyok. = Agrofórum. „Rezisztencia a növény- és környezetvédelem szolgálatában” c. 1998. december 9-10-én tartott konferencia előadásainak összefoglalói. Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet. - 10. 1999. 4./mell. 53-54.p.

X 2536 Tomcsányi Ernő – Bodor László – Károssy András A tűzelhalás (Erwinia amylovora) mem gyümölcstermő gazdanövényei. = Növényvédelem. - 35. 1999. 9. 437441.p. ö:eng. b:440-441.p. X 6781 Harc a baktérium ellen. = Fruitinfo–Alma. - 8. 1999. 8. 7-8.p. Z 47 Avar László A tűzelhalástól a baktériumok leküzdéséig. = Magyar Mezőgazdaság. - 53. 1998. 49. 13.p. Y 2815 Cselényi György – Sallai Pál Elejét vehetjük a tűzelhalásnak. = Számadás. - 10. 1998. 19. 3.p. Y 2815 Horn András Komplex védekezés szükséges. Még egyszer a tűzelhalásról. = Számadás. - 10. 1998. 20. 20.p. Y 230 Kovács Anna – Németh József A tűzelhalás ellen. = Kertészet és Szőlészet. - 47. 1998. 52/53. 41.p. Y 4766 Némethné Kovács Anna Az Erwinia amylovora okozta virágfertőzés előrejelzése és eddigi tapasztalatai. = Növényvédelmi Tanácsok. 7. 1998. 6. 33-34.p. Y 4766 Oldal Bálint – Nagy Ida Almástermésűek tűzelhalásos betegsége. = Növényvédelmi Tanácsok. - 6. 1998. 12. 26-27.p.

Y 4954 Némethné Kovács Anna Az Erwinia amylovora (tűzelhalás) fertőzés 1998. évi tapasztalatai, aktuális védekezési teendők. = Agro Napló. - 3. 1999. 3. 17.p.

Z 47 Rikk István Nemzetközi eredmények a tűzelhalás ellen. = Magyar Mezőgazdaság. Növények Védelme. - 53. 1998. 17./mell. [4.] 20-22.p.

Y 4977 Orbán Sándor Tűzelhalás ellen integrált növényvédelem. = Erdélyi Gazda. - 7. 1999. 5. 15.p.

Y 4759 Szabó Lajos Az almatermésűek tűzelhalás betegsége. = Agrofórum. - 9. 1998. 5. 55-57.p.

X 6636 Pál Lajos A tűzelhalásról. = Méhészújság. - 12. 1999. 4. 137.p.

Y 230 Tóth Magdolna, G. Tűzelhalásra sem fogékonyak. = Kertészet és Szőlészet. - 47. 1998. 12. 16-17.p.

Y 230 Szőnyegi Sándor Védekezési lehetőségek a tűzelhalás ellen. = Kertészet és Szőlészet. - 48. 1999. 7. 12.p.

32

Y 4943 Mit kell tenni a tűzelhalás ellen? = Pannon Agrárkamara. - 1998 4. 24.p.

2004. 2004. XI.XI. évfolyam évfolyam 2-3. 2. szám

Ajánló bibliográfia

Y 4619 Az almatermésüek „tűzelhalása”. = Biokultúra. - 9. 1998. 7/8. 20.p. Y 4966 Napjainkban a gyümölcsösök fogékonyabbak a tűzelhalásra. = Zöldség- és Gyümölcspiac. - 2. 1998. 10. 20.p.

Y 4785 Németh József Az almatermésűek „pestise”. = Élet és Tudomány. - 52. 1997. 28. 875-878.p.

Z 47 Avar László – Eke István – Káposztás Attila – Vigh Péter Alma: a tűzelhalás máglyája. = Magyar Mezőgazdaság. - 52. 1997. 28. 14.p.

X 2536 Németh József – Bagyinka Tamás – Balogh Béla – Bodor László – Gavallér József – Halmágyi Tibor – Imre Pál Az almatermésűek Erwinia amylovora okozta baktériumos hajtásszáradása és elhalása (tűzelhalás) Magyarországon. = Növényvédelem. - 33. 1997. 8. 385-394.p. ö:ang. b: 393-394.p.

Y 230 Buzássy Lajos Nemzetközi körtekörkép. = Kertészet és Szőlészet. - 46. 1997. 9. 12.p.

Y 230 Pap Edina Országos előrejelző hálózat tűzelhalásra. = Kertészet és Szőlészet. - 46. 1997. 34. 23.p.

X 2536 Dulinaa György Régi-új kártevők megjelenése Bács-Kiskun megye almaültetvényeiben. = Növényvédelem. - 33. 1997. 6. 301-302.p.

Z 55 Pethes József Ismét a tűzelhalásról. = Szabad Föld. - 53. 1997. 20. 8.p.

X 2536 Gáspár Istvánné Tavaszi helyzetkép Bács-Kiskun megyében. = Növényvédelem. - 33. 1997. 4. 211.p. Z 47 Gáspár Istvánné Erwiniás veszélyhelyzet. = Magyar Mezőgazdaság. - 52. 1997. 20. 15.p. Z 55 Gyarmati József Zalában is rohamoz a kór. Tűzelhalás. = Szabad Föld. - 53. 1997. 25. 5.p. Y 4759 Halmágyi Tibor Van-e esélyünk a tűzelhalással szemben? = Agrofórum. - 8. 1997. 6. 15-16.p. Z 47 Hertelendy Lajos Tűzoltók az almásokban. = Magyar Mezőgazdaság. - 52. 1997. 49. 17.p. X 6769 Hevesi M. Erwinia amylowora is really a new pathogen? Annual Meeting of the Hungarian Society for Microbiology. Nyíregyháza, August 21-23, 1996 = Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica. - 44. 1997. 1. 62.p. Y 230 Horváth Csilla – Eke István – Hevesi Mária – Klement Zoltán – Németh József Amit a tűzelhalásról tudni kell. = Kertészet és Szőlészet. - 46. 1997. 17. 2-3.p. Y 230 Klement Zoltán – Rozsnyay Zsuzsa A tűzelhaláshoz hasonló tünetek. = Kertészet és Szőlészet. - 46. 1997. 27. 20-22.p. 2004. XI. évfolyam 2-3. 2. szám szám

Z 47 Szabó Lajos Védekezés a tűzelhalás ellen. = Magyar Mezőgazdaság. - 52. 1997. 16. 16.p. X 2536 Zeller, W. – Kükedi Gabriella, Sz. Az Erwinia amylovora okozta hajtásszáradás és -elhalás (tűzelhalás). (Beszámoló a 7. Nemzetközi ISHS-Tanácskozásról.). = Növényvédelem. - 33. 1997. 4. 215-216.p. X 6781 A Tűzelhalás elleni védekezés éves teendői. = Fruitinfo– Alma. - 6. 1997. 3. 3.p. X 2536 Mit kell tudni az almatermésűek „tűzelhalás” betegségéről? = Növényvédelem. - 33. 1997. 4./mell. Y 230 Előretört a tűzelhalás. = Kertészet és Szőlészet. - 46. 1997. 26. 2.p. Y 4751 Az almatermésűek tűzelhalás betegségéről (Erwinia amylovora). = Agrárium. - 7. 1997. 9. 13.p. X 6781 Tűzelhalás a keleti végeken. = Fruitinfo–Alma. - 6. 1997. 7. 4-5.p.

Y 230 Tűzelhalásra érzékeny növények. = Kertészet és Szőlészet. - 46. 1997. 36. 16-17.p. Y 230 Jég és tűzelhalás az almásokban. = Kertészet és Szőlészet. - 46. 1997. 32. 2.p. Összeállította: Károlyi Zsuzsanna 33

Agrárium

A A 2004. I. félévére tervezett szakmai programok széles körű érdeklődés mellett lezajlottak. Március 23-án A könyvtárügy helyzete az EU-csatlakozás küszöbén című rendezvényre került sor. Az ott elhangzott három előadás közül az alábbiakban közreadjuk Pintér Katalin, az Országgyűlési Könyvtár főigazgatóhelyettesének anyagát. Április 21-én Az agrárium szakterületét érintő új elektronikus szolgáltatások című bemutatót tartottuk meg.

Az alábbiakban olvasható a rendezvény rövid összefoglalója. Május 25-én Lőrincz Ferenc, a Mezőgazdasági Szervezet elnöke nyitotta meg az Országos Mezőgazdasági Könyvtárban Csengery Béla festőművész kiállítását. A megnyitó beszédet lapunkban olvashatják az érdeklődők. Május 27-én az Országos Széchényi Könyvtárban tartották meg az MKE küldöttközgyűlését és tanácsülését, amelyen dr. Skaliczki Judit, a NKÖM főosztályvezetője

Régi gondok - új megoldások a hazai könyvtárügyben, 2004-ben címmel tartott előadást. Az MKE közhasznúsági jelentését Bakos Klára elnök, az egyesület tanácsának beszámolóját dr. Murányi Lajos elnök, az ellenőrző bizottság értékelését dr. Ambrus Zoltán elnök terjesztette elő. Az anyagokat a küldöttközgyűlés elfogadta. Sor került az Egyesület új főtitkárának megválasztására, a posztot a továbbiakban Nagy Anikó, az OSzK ny. munkatársa tölti be.

A E U     A Magyar Országgyűlésben és természetesen a könyvtárban is kezdetektől fogva kiemelt figyelmet kapott és kap az ország EU-csatlakozásával összefüggő felkészülés, illetve ma már elmondhatjuk, hogy a májusi csatlakozás, illetve a júniusi választás. Ennek keretében fogalmazódott meg a felismerés, hogy a magyarországi európai uniós és integrációs tájékoztató és információs intézmények/központok és gyűjtemények egyikében sem teljes az uniós tárgyú dokumentum-gyűjtemény és információs/ tájékoztató tevékenység. Az Európai Bizottság X. Főigazgatósága – a könyvtár kezdeményezésére – 1999. júniusában úgy döntött, hogy az Országgyűlési Könyvtárban egy európai uniós letéti könyvtárat hoz létre. Ez volt az első olyan letéti könyvtár a régióban, amely az Európai Unió területén kívül létesült. 2001. január 29-én hivatalosan is átadták az Országgyűlési Könyvtár Európai Uniós letéti gyűjteményét – az előkészítő munkák akkor már kb. három éve zajlottak: tárgyaltunk, leveleztünk, lobbiztunk ... A múltra támaszkodtunk, a jelenből éltünk és a jövőt terveztük. A gyűjtemény állománya nem 34

csak abból a dokumentum körből építkezett, amit az átadás előtt az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala (EUROP) a rendelkezésünkre bocsátott, hanem hátterét képezte a könyvtár több mint 20 éves, a témakörre és határterületeire irányuló beszerzési, adatbázis-építési (külföldi, hazai) gyakorlata volt. Ebből a dokumentumkörből építkezve, már korábban is naprakészen tájékoztatni tudtuk az unió iránt érdeklődő olvasókat/felhasználókat, természetesen az időközben rendelkezésre álló internetes elérhetési lehetőségekkel is élve. A letéti könyvtári státus a következő jogosítványokra terjedt ki: • ingyenesen jutottunk hozzá az EU által kiadott valamennyi hivatalos publikációhoz – a könyvtár választása szerint – angol nyelven és • ingyenesen használhattuk a Közösség adatbázisait. Kezdetben az EU terjesztési listája szerint a könyvtár az Official Journal L és C sorozata (CD változat – a papír formátumot a könyvtár vásárolja), COM (ajánlások, előterjesztések, jelentések) dokumentumok, CES (Gazdasági és Szociális Bizottság véleményei,

előterjesztései), CdR (Régiók Bizottsága véleményei, jelentései) dokumentumok papír formátumára volt jogosult. (Időközben, 2003. áprilisától, a COM dokumentumok papírformátumának a küldését megszüntették. – Ettől kezdve “csak” az interneten keresztül érhetjük el – az igazsághoz tartozik, hogy az esetek túlnyomó többségében korábban is ezt tettük. Sokkal gyorsabb és hatékonyabb volt.) A Bizottság lehetőséget nyújtott arra is, hogy az EUR-OP éves katalógusából a könyvtár visszamenőlegesen kiegészíthesse állományát. Az EUR-OP az adatbázisok ingyenes elérése érdekében ún. hozzáférési szerződést kötött könyvtárunkkal. A “szigorú” szerződés fontos része, hogy az EUR-OP szolgáltatásai a szerzői jog hatálya alá esnek. Könyvtáros/tájékoztató kollégáknak hír: a CELEX adatbázis 2004. júniusától ingyenes – éljenek a lehetőséggel! Az olvasói és egyéb referenszkérdések kezdetben az EU történetére, felépítésére, intézményrendszerére, működési mechanizmusára, választására, poltikai összetételére vonatkozott. Kiegészült a csatlakozási szerződéssel és tárgyalással kapcsolatos jogalkotási és bővítési 2004. 2004. XI.XI. évfolyam évfolyam 2-3. 2. szám

Agrárium

folyamatra, a társult és társulásra váró országok hatályos jogszabályaira, a jogharmonizációs kérdésekre, az Európai Bíróság eljárási rendjére, döntéseire, konkrét jogesetekre stb. A tematikus megoszlást elemezve a következő témák váltották ki a legnagyobb figyelmet: környezetvédelem, foglalkoztatáspoltika, szociálpolitika, médiapolitika, adatvédelem, termékfelelősség, versenyjog, sportpolitika, a bővítési folyamat mindenkori helyzete, országjelentések, jogharmonizációs kérdések. Az idő múlásának jellegzetessége, hogy a kérdések egyre konkrétabbá váltak és válnak, a trend a kezdeti általános tájékozódás irányából a részletinformációk jelentőségének felismerése irányába mutat, csak példaként néhány: audio-vizuális politika szabályozása, bankszabályozás, biztonsági berendezések szabályozása, biztosítási irányelvek és kommentárok, fogászati szolgáltatások minősége, gázipari és engergetikai feladatok jogi vonatkozásai, gyermekjátékok szabályozása, transzformátorok telepítésére vonatkozó előírások stb. Természetesen sok kérdés érkezik

az általunk ma már “rutinnak” nevezett körből: konkrét direktívák, határozatok, jogesetek, szerződések, egyezmények, idézetek, eu-s országok jogszabályai stb. A referenszkérdések a könyvtár több tájékoztatási pontján jelentkeznek: Olvasószolgálat, Eu letéti gyűjtemény, Képviselői tájékoztatási osztály, Jogi szakirodalmi osztály, attól függően, hogy kitől és milyen csatornán érkeznek a könyvtárba. Az érdeklődők szakmai megoszlása széles skálát mutat: képviselők és szakértőik, a hivatal munkatársai, felsőokatási intézmények oktatói és hallgatói, központi és önkormányzati államigazgatási szervek munkatársai. Az utóbbi két évben a gyűjteményt felkeresik a civil szféra, a vállalkozók és ügyvédi irodák munkatársai is. A könyvtár a képviselői és szakértői tájékoztatás mellett súlyt fektet arra, hogy a nyilvánosságot is maximálisen ellássa eu-s szakirodalommal. Így pl. az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Bizottsága honlapján (www.mkogy.hu) kétheti/havi rendszerességgel frissített, válogatott bibliográfiát teszünk közzé tematikus bontásban

a hazai és külföldi folyóiratokból, a jelentősebb tanulmányokat ismertetjük is. Közzétesszük a könyvtárba beérkező könyvek bibliográfiai adatait, valamint egy frissített linkgyűjteményt az EU legfontosabb adatbázisaihoz. Rövid tájékoztatót készítünk az EP és a Bizottság fontosabb híreiből, eseményekről, a szervezet munkájáról. A könyvtárnak nagy figyelmet kell fordítania a képviselők (különösen a már megfigyelői státusban kiutazó képviselők) tájékoztatására, felkészítésére. Igyekszünk rövid, tájékoztató anyagokat a rendelkezésükre bocsátani. Így pl. összefoglalót készítettünk és magukat a dokumentumokat is a rendelkezésükre bocsátottuk az együttműködési eljárás menetéről (egy adott jogszabály elfogadásának bemutatásán keresztül), vagy pl. 2004. elején megjelentettük Tar Gábor: Útmutató az Európai Unió hivatalos dokumentumaihoz c. kiadványt, amely segítséget kíván nyújtani az EU hivatalos dokumentumaiban való eligazodáshoz, azok kereshetőségét és elérhetőségének módjait mutatja be. Pintér Katalin

A       Az Országos Mezőgazdasági Könyvtárban a szakkönyvtárosok számára április 21-én megtartott tájékoztató rendezvény első témája volt a könyvtár által létrehozott és folyamatosan bővülő Magyar Mezőgazdasági Bibliográfia (MABI). A bibliográfia teljes képet ad a magyar mezőgazdasági, élelmiszeripari, és erdészeti szakirodalomról és az ezekhez kapcsolódó tudományos részterületekről, feldolgozva 155 magyarul megjelent szaklap anyagát, továbbá szakkönyveket, disszertációkat és tanulmányokat. 1960 óta jelenik meg. Az állomány évente mintegy 6000 tétellel bővül, jelenleg több mint 110000 2004. XI. évfolyam 2-3. 2. szám szám

rekordot tartalmaz. 2002-től az Aleph 500 rendszer biztosítja az online Internetes hozzáférést (http: //www.omgk.hu, a katalógusra kattintva), emellett CD formában, valamint évente egyszer nyomtatott változatban is megjelenik. A téma szerint külön csoportokba sorolt és tárgyszavakkal ellátott publikációk könnyen kereshetők. A bibliográfia hasznos segítséget nyújthat a tudományos munkákhoz való adatgyűjtésben, irodalomjegyzékek összeállításában szakembereknek, kutatóknak, egyetemi hallgatóknak egyaránt. A külföldi országok mezőgazdasága iránt érdeklődők számára

hasznos információkkal szolgál a FAO Agris elnevezésű adatbázisa, amelyet 1974-ben hoztak létre. Ez a nemzetközi együttműködés keretében készülő adatbázis az egész világ mezőgazdasági szakirodalmáról áttekintést nyújt. Az adatbázis a mezőgazdasági szakterület publikációinak rövid összefoglalóit tartalmazza angol, francia és spanyol nyelven. A FAO által koordinált adatbázis-építésben 240 szakkönyvtár működik közre szerte a világon, magyar részről az Országos Mezőgazdasági Könyvtár végzi ezt a munkát. Az adatbázis ingyenesen hozzáférhető a http: //www.fao.org/agris honlapon, 35

Agrárium

évente 55.000 tétellel bővül, és szerte a világon több mint ezer felsőoktatási intézményében végzett kutatómunkáról ad tájékoztatást. Az AGRICOLA kimondottan mezőgazdasági adatbázis, amelyet az USA Nemzeti Mezőgazdasági Könyvtára hozott létre. Ez az adatbázis 1970-től kezdődően dolgozza fel több száz nemzetközileg elismert szaklap tartalmát felölelve a mezőgazdaság számos részterületének szakirodalmát. Cikköszszefoglalókat, és teljes szövegű cikkeket egyaránt tartalmaz. Az adatbázisban való keresésre több nyelven is lehetőség van, az angol mellett a francia, német, spanyol nyelv is használható. A fenti rendezvény során a hazai szakkönyvtárak részéről felmerült az igény konzorcium keretében való előfizetésre, melynek irányítási feladatait az Országos Mezőgazdasági Könyvtár vállalná magára.

Szántó Péter (Info Technology Supply Ltd.)

illetve évente megjelenik CD formában is. A rendezvény keretében megismerkedhettünk a londoni ProQuest online információs szolgálattal is, mely általános és üzleti adatbázisok terjesztésével foglalkozik. Adatbázisai mintegy ezer folyóiratot és újságot dolgoznak fel, 1986 óta már teljes szöveggel. Ki kell emelni az Agricultural Journals csomagot, amelyben 207 agrár témájú folyóirat cím szerepel, és ebből 199 érhető el teljes szöveggel. Jelenleg több mint száz országban van előfizetője ezeknek az adatbázisoknak, melyek a legkülönbözőbb szakterületekhez kapcsolódnak. Ezek közül a könyvtárak érdeklődésére számot tarthat a KnowEurope adatbázis, mely az Európai Unió intézményi rendszeréről, működéséről kínál naprakész adatokat, többek között megtalálhatók itt a rendeletek, jogszabályok is. Emellett nemcsak az uniós tagországokról, hanem az összes európai országról is hasznos információkat nyújt. Hozzáférhető a http://www.knoweurope.net honlapon. A ProQuest által kínált szakmai adatbázisok nagy előnye, hogy a publikációk teljes szövegét tartalmazzák, valamint hogy olyan információkhoz is hozzáférést 36

Marika Janouskova (ProQuest Information and Learning)

biztosítanak, melyek az Interneten nem találhatók meg. A ProQuest Digital Dissertations and Dissertation Abstracts elnevezésű adatbázis (http:// www.proquest.co.uk) teszi lehetővé a világ legnagyobb tudományos munkákból (diplomadolgozatok, doktori disszertációk) álló gyűjteményhez való hozzáférést, amely

A remények szerint minél több könyvtár vezetősége élni kíván majd ezzel a lehetőséggel, és létrejöhet a megállapodás, melynek következtében lehetővé válhat a hazai olvasók számára is a nemzetközi adatbázisokhoz való hozzáférés. Papp Mónika 2004. XI.XI. évfolyam 2-3. 2004. évfolyam 2. szám