Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Kollégák!

BEVEZETÔ

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Kollégák! Önök a BIOHULLADÉK MAGAZIN 3. számát tartják a kezükben, amelynek elsô gondolataként engedjék meg, hogy a biohulladék-gazdálkodás kommunikációjának fontosságára hívjam fel a figyelmüket. Az elmúlt évtizedek európai tapasztalatai és

TARTALOMJEGYZÉK

1

sikertörténetei bebizonyították, hogy a szelektív biohulladék-gyûjtés csak azokban az országokban, régiókban és városokban lehet sikeres, ahol a bevezetést intenzív kommunikációs munka elôzte meg, de a komposztok felhasználásában szintén kulcskérdés az ismeretek összegyûjtése és átadása. Ebben a számban a sikeres kommunikáció hatását két cikkben is felfedezhetik: a nyíregyházi projektrôl szóló cikk

Bevezetô

„válogatósak” 2 Nyíregyházán az emberek

többek között a hazai lakossági zöldhulladék gyûjtés helyi sikerét mutatja be, míg a Spanyolországról szóló cikkben az Andalúziában befejezett EU-s LIFE projekt kapcsán a komposztfelhasználás PR tevékenységének fontosságáról olvashatnak. Rendkívül

5

Biohulladék kezelô létesítmények kihasználtságának felmérése

8

Környezetipari Tudásközpont a Szent István Egyetemen

fontos, hogy a lakosság és a gazdasági élet szereplôi is megértsék a biohulladék szelektív gyûjtés és a komposztálás célját, értelmét, a mezôgazdaság számára pedig az egy lényeges pont, hogy megismerjék a komposztok tulajdonságait, mert csak ebben az esetben tudnak szakszerûen hozzájárulni a körforgás-gazdálkodáshoz. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából elkészült, a biohulladék kezelô létesítmények kihasználtságának felmérésérôl szóló cikkben is rendkívül érdekes információkat találnak, amelybôl szeretném kiemelni, hogy egyrészt a cikkben a szerzôk konkrét számadatokat mutatnak be, amelyek alátámasztják a biohulladékkezelés várható dinamikus növekedését, másrészt azonban felhívják a figyelmet a jogszabályi és gyakorlati hiányosságokra a komposztok felhasználása terén. Végezetül ajánlom figyelmükbe a mechanikai-biológiai hulladékkezelést tervezési szemszögbôl bemutató cikket, amelyet az ország egyik legelismertebb tervezôje mutat

13

Tudományos melléklet

21

A mechanikai-biológiai hulladékkezelés (MBH) tervezési tapasztalatai a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszerben

24

Komposzt-tea szerves alapú termésnövelô anyag

28

Komposztálás Spanyolországban

be számunkra.

Dr. Alexa László

1 . É V F O LY A M 3 . S Z Á M

Biohulladék

1

MINTATELEP

S

ok helyen hallani, hogy megépül egy-egy komposztáló telep, és azután csak ott áll üresen, vagy félig kihasználva, mert nincsen elegendô nyersanyag, nincsen megfelelô begyûjtés. Nálatok ezzel szemmel láthatóan nincs probléma, mekkora a komposztáló telep kihasználtsága?

> BA G I B E Á TA PR O F I K O M P K F T.

Nyíregyházán „válogatósak” az emberek És hogy mit válogatnak? A zöldhulladékot, természetesen. A városban ugyanis az utóbbi években komoly zöldhulladék-gyûjtô rendszer alakult ki, amelynek mûködtetésében a lakosság is partner. A szelektív gyûjtés kialakításáról, a begyûjtött zöldhulladék, és a belôle készített jó minôségû komposzt további sorsáról Hajdú Péter, a Nyíregyháza-Oros hulladéklerakó mellett kialakított komposztáló telep vezetôje tájékoztatott bennünket.

A KOMPOSZTÁLÓ TELEP

2

Biohulladék


Ez így is van, Nyíregyházán szinte a kezdetektôl fogva teljes a kihasználtsága a komposztáló telepnek, a 2004-es évben 1900 m3, 2005-ös évben pedig már 2800 m3 komposztot állítottunk elô. A komposztáló telepünk 2003. októberében kezdte meg mûködését, éves kapacitásunk 4500 tonna/év zöldhulladék. A komposzt legnagyobb részét Nyíregyháza város közterületein, parkjaiban használjuk fel.

MINTATELEP

A ZÖLDHULLADÉK ELÔKÉSZÍTÉSE

Mikor jutott a városvezetés arra a döntésre, hogy Nyíregyházának szüksége van egy komposztáló telepre? A telep megépítésének ötlete 20012002-ben merült föl, a tulajdonos, azaz Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, és a Városüzemeltetési Kht. részérôl. A megvalósításhoz pályázatot nyújtott be a város, ennek segítségével sikerült megépíteni a telepet és megvásárolni a gépeket, berendezéseket. A beruházó és a tulajdonos az önkormányzat, az üzemeltetô pedig a Városüzemeltetési Kht. A telep átadása 2003. októberében történt meg. Hogyan alakult ki a zöldhulladék begyûjtô rendszer, és mik a tapasztalataitok a lakosság hozzáállásával kapcsolatban? A telep kialakítása utáni évben, azaz 2004. januárjától kezdve Nyíregyháza kertesházas övezeteiben 10 000 db, 120 literes biohulladék gyûjtésére szolgáló edényzetet osztottunk ki díjmentesen. Ezeket a

gyûjtôedényeket a tavaszi-nyári-ôszi idôszakban hetente egyszer, a téli idôszakban pedig kéthetente egyszer szállítjuk el tömörítôs hulladékszállító jármûvel a lakosságtól, szintén díjmentesen. A lakosság hozzáállása már a kezdeti idôszakban is nagyon pozitív volt, kifejezetten örültek, hogy ez az értékes anyag nem kerül a kommunális hulladék közé, illetve sokan érdeklôdtek, hogy a már kész komposztból milyen módon tudnának vásárolni. Ehhez fontos hozzátenni, hogy a lakosság tájékoztatása több csatornán keresztül indult meg. Elôször a különbözô helyi médiákban (újság, televízió) fényképekkel illusztrálva mutattuk be a zöldhulladék útját a begyûjtéstôl kezdve teljesen a komposztálás végéig. Emellett a gyûjtôedényzet kiosztása során mindenki kapott egy részletes tájékoztatót a zöldhulladék kezelésének útjáról, illetve egy elérhetôséget, ahol bôvebb információval is szolgálunk, amennyiben valakinek kérdése lenne. Mindezeknek köszönhetô-

„A lakosság hozzáállása már a kezdeti idôszakban is nagyon pozitív volt, kifejezetten örültek, hogy ez az értékes anyag nem kerül a kommunális hulladék közé, illetve sokan érdeklôdtek, hogy a már kész komposztból milyen módon tudnának

A ZÖLDHULLADÉK APRÍTÁSA

vásárolni.” 1 . É V F O LY A M 3 . S Z Á M

> Biohulladék

3

MINTATELEP

> en bátran kijelenthetem, hogy a begyûjtött zöldhulladék idegenanyag-tartalma nagyon csekély, ami elôfordul mégis, az elsôsorban maga a zöldhulladék gyûjtô mûanyag zsák, zacskó, vagy papírzsák. Milyen mennyiségû zöldhulladék érkezik be így a telepre, illetve milyen más anyagokat kezeltek még? A hulladéklerakó telepre érkezô idegen anyaggal nem szennyezett zöldhulladékot már a telep építését megelôzô években külön gyûjtöttük. A telep átadásának évében, vagyis 2003-ban már 719 tonna komposztálásra alkalmas zöldhulladék érkezett be. 2004-ben lakossági begyûjtésbôl 1230 tonna, egyéb beA KOMPOSZT UTÓÉRLELÉSE

ROSTÁLÁS

gyûjtésbôl 2940 tonna anyagot vettünk át. Az egyéb begyûjtés leginkább ipari termelésbôl származik pl.: konzervgyár, szeszfôzde, fafeldolgozó, de ide kell sorolni a közterületek kezelésébôl származó zöldhulladékot is. 2005-ben tovább

nôtt a lakossági gyûjtés hatékonysága, a lakosságtól már 2973 tonna, az ipari beszállításból pedig 2348 tonna zöldhulladék érkezett be a telepünkre. Természetesen nálunk is vannak mennyiségi ingadozások, ezek szezonális jellegûek. A „legerôsebb" idôszak június elejétôl október elejéig tart. A szelektíven gyûjtött zöldhulladékot intézményektôl is átvesszük, 900 Ft/tonna kezelési áron. Ez egy nagyon baráti ár, kb. 8-szor kedvezôbb, mint a kommunális hulladék kezelési díja, ezzel is próbáljuk ösztönözni a termelôket a szelektív gyûjtésre. Nézzünk körbe egy kicsit a komposztáló telepen. Milyen a kialakítása, milyen egységekbôl épül fel? A komposztáló telep 18 000 m2 területet foglal el. Részei: az elôérlelô terület, ahol 3 db egyenként 350 m3-es komposztáló prizma rakható fel egyszerre, az utóérlelô tér, ahol a forgatást végezzük,

AZ UTÓKEZELÔ TÉR

4

Biohulladék


a készkomposzt tároló, és a zöldhulladék tároló. Ez utóbbi két részre különül: az egyik része az aprításra szoruló zöldhulladékot (gally, fanyesedék, faháncs) tárolja, a másik részre pedig az aprításra nem szoruló (pl. lakossági) zöldhulladékot szállítjuk. A prizmák 4 hétig vannak az elôérlelôn, ahol a levegô befúvását egy számítógépes rendszer automatikusan irányítja. A 3 db prizmát egyidôben visszük az utóérlelôre, ahol kéthetente forgatjuk kb. 5-6 alkalommal, és ha szükséges, akkor öntözzük is. A 16 hetes komposztálási ciklus után az érett anyagot 10 mm átmérôjû dobrostán átrostáljuk. A kész komposzt depózásra kerül, a rostamaradékot visszaforgatjuk az elôérlelôbe a zöldhulladékhoz, oltóanyagként. Ezeket a munkákat egy fô gépkezelô és két fô segédmunkás végzi el. A gépparkunk egy Doppstadt Trac 160 homlokrakodóból, egy Doppstadt AK 330-as aprítóból, egy Doppstadt Panda DU 265 típusú forgatóból, valamint egy szintén Doppstadt márkájú SM 518-as dobrostából áll. Mik a terveitek a jövôre nézve, mit szeretnétek fejleszteni? Az évek során kiderült, hogy a kapacitásunk nem elég a beérkezô zöldhulladék azonnali kezeléséhez. A lakosság pozitív hozzáállásának is köszönhetôen egyre több a szelektíven gyûjtött és beszállított zöldhulladék, ezért tervben van a telep bôvítése, a már meglévô összterület megduplázása és még 7 db új, elôérleléshez szükséges „prizmahely” kialakítása. Mindehhez természetesen sok sikert kívánunk! ■

J O G S Z A B Á LY

E

zen intézkedések meghatározása elôsegíti az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben (OHT) és Biohulladékok Kezelésének Országos Programjában foglaltak végrehajtását. A Hulladékgazdálkodási és Technológiai Fôosztállyal történt egyeztetés alap-

> KA L E TA J Á N O S N É DI Ó S Z E G I A N D R Á S PR O G R E S S I Ó K F T.

Biohulladék kezelô létesítmények kihasználtságának felmérése A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási és Technológiai Fôosztálya programot állított össze, melynek fontos eleme a biohulladék kezelô létesítmények országos felmérése. A kezelô létesítmények felmérése és kihasználtságuk értékelése alapján meghatározhatóak azon intézkedések, melyek segítségével megvalósulhat a települési szilárd hulladék biológiailag lebontható részének, különösen a zöldhulladékoknak a szelektív gyûjtése és megfelelô elôkészítést követô hasznosítása.

ján a hulladékkezelô létesítményekben az alábbi hulladékok kezelésének kihasználtságát vizsgáltuk: • EWC 20 02 01 biológiailag lebomló hulladékok, • EWC 20 03 01 egyéb települési hulladék, beleértve a kevert települési hulladékot is, • EWC 20 03 02 piacokon keletkezô hulladékok. A felmérést kiterjesztettük továbbá az „EWC 19 08 05 települési szennyvíz tisztításából keletkezô iszapok” körére is, ha a szennyvíziszapok kezelése az elôzô felsorolásban szereplô hulladékokkal együttesen történik, vagy ha a szennyvíziszapok kezelése egyéb biohulladékokkal együttesen tervezett. A felmérés kiterjedt a megvalósult és üzemelô kezelô létesítményekre, illetve a megvalósulás alatt álló és tervezett létesítményekre is. A különbözô adatforrásokra (Minisztériumi és Fejlesztési Igazgatósági adatok, Felügyelôségi kezelési engedélyek, Köztisztasási Egyesülés, Magyar Minôségi Komposzt Társaság, stb. adatai) támaszkodva, több fordulóban történt meg a felmérésben résztvevô üzemeltetôk és létesítmények végsô meghatározása. Az ország egészére kiterjedô felmérés végeredményeit táblázatos formában rögzítettük. Az adatokat a késôbbi könynyebb visszakereshetôség érdekében a területi környezetvédelmi felügyelôségek >


Biohulladék

5

J O G S Z A B Á LY

> bontásában csoportosítottuk és összesítettük is egyben. Az értékelés az alábbi fôbb szempontok alapján készült el: • tulajdonviszonyok, • az üzemeltetôk helyzete, • fogadott hulladékok köre, kezelési technológiák, • mûszaki felszereltség, • kibocsátott anyagok köre és mennyisége, • engedélyek, • felhasznált támogatások, • tervezett fejlesztések. Az elvégzett felmérések alapján megállapítható, hogy az országban jelenleg összesen 34 db biohulladék kezelô létesítmény üzemel. Ezek közül 1 db (Vaskúti kezelô telep) a települési szilárd hulladék mechanikai-biológiai kezelését végzi, a fennmaradó 33 létesítményben a beszállított zöldhulladék komposztálása folyik. Az üzemelô kezelôlétesítmények az ország 3167 településébôl mintegy 56 települést látnak el. Az üzemelô létesítményeket és ellátott településeket az alábbi ábra mutatja be.

Az üzemelô telepek engedélyezett (hulladékkezelési, vagy egységes környezethasználati engedély alapján) összes feldolgozói kapacitása 301 443 t/év, a kezelôlétesítmények összesített fizikai kezelôi kapacitása ezzel szemben csak 250 778 t/év, mely kezelhetô mennyiségbôl a 2005. év során összesen mintegy 126 909 tonna hulladék kezelése történt meg. A kezelt hulladékok megoszlása: • Összes kezelt hulladék: 126 909 t – Ebbôl települési szilárd hulladék: 43 500 t – biológiailag bontható hulladékok: 83 409 t. – melybôl nem lakossági biológiailag bontható hulladék: 9188 t. Tehát összefoglalóan megállapítható, hogy a fizikailag rendelkezésre álló kezelô kapacitások (250 778 t/év) kihasználtsága alacsony (kezelt hulladékok mennyisége 126 909 t), mintegy 50% körüli. Az üzemelô kezelôlétesítmények közül az üzemeltetôk a kész kompo-

szt hasznosítására mindösszesen 5 helyen szerezték meg a forgalomba hozatali engedélyt, a 2005. év során értékesített komposzt mennyisége csupán 4 486 t volt. Az ilyen formában hasznosított hulladékok mennyisége alig haladja meg az 5%-ot. Az egyéb formában, pl. hulladéklerakóban hasznosított hulladékmennyiség további 45 925 tonna volt. A jelenleg üzemelô kezelôlétesítmények esetében a legjelentôsebb probléma a kész komposzt elhelyezésének, vagy hasznosításának gondja. Ennek következtében a kezelôlétesítmények jelentôs része saját komposztjában „fuldoklik”. Csak másodsorban jelentkezik a kezelôterek szûkössége, vagy a kezelési technológia nem kielégítô volta. A kezelô létesítmények mellett 20022004-ben a pályázati források lehetôvé tették egyedi házi komposztálókra történô támogatás igénybevételét is. Ennek keretén belül országosan mintegy 3200 házi komposztáló került a lakossághoz. Ezen házi komposztálókkal a családi házaknál keletkezô biológiailag bont-

> JELENLEG ÜZEMELÔ KEZELÔ LÉTESÍTMÉNYEK ÉS ELLÁTÁSI KÖRZETÜK

6

Biohulladék


J O G S Z A B Á LY

ható hulladékok teljes körû kezelése megoldható, illetve a kész komposzt felhasználása is megoldott. Az országban 15 létesítmény az üzemelést érvényes kezelési engedélyek hiányában még nem tudta megkezdeni, illetve a létesítmény már a kivitelezés fázisában van. Ezen létesítmények esetében a szükséges engedélyek megszerzése folyamatban van, a kezelés várhatóan 1-2 éven belül megkezdôdik. Ezen kezelôtelepek összesített kapacitása 103 406 t/év biológiailag bontható hulladék. Jelenleg az országban 20 olyan hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása vagy elôkészítése folyik, melyekrôl a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága szolgáltatott adatokat. A projektek elôrehaladásának függvényében az

Tervezés szint

egyes létesítmények rövid távon belül 2010-ig kezdik meg üzemelésüket, vagy középtávon, 2010-tôl lépnek rendszerbe. Ezen rendezôi elvek figyelembe vételével a kezelô kapacitások megoszlása az alábbi módon alakul: A tervezett fejlesztések eredményeként az ország 3167 településébôl 2399-et bevonnak a hulladékkezelési rendszerekbe. Ezen adatok alapján megállapítható, hogy a meglévô és tervezett kezelôi kapacitások összességével az országban kezelendô mintegy 600 000 tonna biohulladék kezelése nagy biztonsággal megoldható. A felmérés alapján összeállított cselekvési program prioritásokat határozott meg, az egyes prioritások az alábbi részfeladatokat foglalják magukban:

Üzemelés várható kezdete

Tervezett kezelÐi kapacitás (tonna)

üzemelnek

190 778

Rendelkezésre álló kezelôi kapacitás Üzemelés megkezdéséhez közeli állapot

1-2 éven belül

103 406

ISPA projektek

2010-ig

188 026

Kohéziós Alapok projektek

2013-ig

272 200

Meglévô és tervezett kapacitások együttesen

„Az üzemelô telepek engedélyezett (hulladékkezelési, vagy egységes környezethasználati engedély alapján) összes feldolgozói kapacitása 301 443 t/év, a kezelôlétesítmények összesített fizikai kezelôi kapacitása ezzel szemben csak 250 778 t/év, mely kezelhetô mennyiségbôl a 2005. év során összesen mintegy 126 909 tonna

754 410

hulladék kezelése történt I. A komposztok hasznosítási feltételrendszerének teljes körû megteremtése • Jogszabályi feltételrendszer módosítása, egyszerûsítése, az engedélyezetés és a minôsítés folyamatának egyszerûsítése, • Mûszaki követelmények, komposzt minôségi kategóriák meghatározása, • Földalapú támogatási rendszer (ipari növények, energia növények, biodiesel, bio-etanol termelés esetén) át- és kidolgozása a komposztok hasznosítása érdekében, • PR tevékenység és oktatás a komposzt felhasználás elôsegítése érdekében. II. Begyûjtési rendszerek kiépítése, a begyûjtés feltételeinek megteremtése • A zöldhulladék szelektív gyûjtésének központi támogatása (pl. gyûjtôedényzet beszerzésre pályázati forrás biztosítása) • A zöldhulladék begyûjtési rendszer kiépítését helyi, igénybevételét önkormányzati rendelet megalkotásával kell kikényszeríteni, • PR tevékenység, oktatás.

III. Az ISPA és Kohéziós Alapok pályázatok keretén belül tervezett rendszerek megvalósítása • A tervezett rendszereket meg kell valósítani, a kezelôlétesítményeket üzembe kell helyezni.

meg.”

IV. Fokozni kell a hatósági ellenôrzô tevékenységet a lerakott hulladék mennyiségének és minôségének ellenôrzésére • Egyszerûsíteni kell az engedélyezés folyamatát, melyhez a jogszabályi háttér egyszerûsítése szükséges, az így felszabaduló munkaerôt az ellenôrzésre át kell csoportosítani. • A hulladéklerakók éves jelentését a helyszínen kell ellenôrizni. V. Kistelepülési és házi komposztáló rendszer kiépítésének támogatása • A kistelepülési és házi komposztálók központi támogatása, pályázati források biztosítása, • PR, oktatás. ■


Biohulladék

7

TECHNIKA

>

U R B Á N Y I B É L A É S VA S A L Á S Z L Ó SZENT ISTVÁN EGYETEM, REGIONÁLIS EGYETEMI TUDÁSKÖZPONT

Környezetipari Tudásközpont a Szent István Egyetemen

Bevezetés A Természeti Erôforrásokra Alapozott Környezetipari Regionális Egyetemi Tudásközpont 2005. december 1-én alakult meg gödöllôi székhellyel, a Szent István Egyetemen. A Tudásközpont egy új technológia-intenzív ágazat, a környezetipar tudományos megalapozását és térségi fejlesztését irányozza elô. Célkitûzése az érintett tudományterületen meglévô kutatási és oktatási potenciál integrálása a régióban és ezáltal egy olyan, klaszter-elven mûködô technológiai, tudományos és innovációs központ létrehozása, amely hozzájárul a térség, ill. az egész ország kiegyensúlyozott, fenntarthatóság irányába ható gazdasági és társadalmi fejlôdéséhez. A Tudásközpont tevékenysége illeszkedik a kormányzat és az Európai Unió regionális fejlesztési céljaihoz, prioritásaihoz, különösen a környezetgazdálkodás, az életminôség, a népesség-megtartás, a versenyképesség és a jövedelem termelés területén. A hazai, illetve nemzetközi versenyképesség megteremtése révén olyan új oktatási, kutatási, szaktanácsadási és felnôttképzési funkciók kiépítését tartjuk fontosnak, amely nemzetközi színvonalon képes megoldásokat nyújtani a XXI. század tudásintenzív felsôoktatási intézményeivel szemben támasztott követelményeknek és kihívásoknak.

rumok jöjjenek létre, amelyek kiemelkedô kutatás-fejlesztési, valamint technológiai innovációs tevékenységet folytatnak, intenzíven együttmûködnek a gazdasági szférával, ösztönzôleg hatnak a régiók technológiai és gazdasági fejlôdésére, s ezen keresztül javítják a régió és az ország versenyképességét. A Szent István Egyetem a RET pályázat keretében a 2005. évben sikeres pályázatot nyújtott be, melynek elnevezése: Természeti Erôforrásokra Alapozott Környezetipari Regionális Egyetemi Tudásközpont. A tudásközpont küldetése egy olyan tudásépítô, -generáló és közvetítô központ létrehozása és mûködtetése, amely elôsegíti a szellemi értékek megjelenését, fejlôdését és felhasználását. Ezt a célt egy olyan szellemi központ felépítésével kívánja elérni, ahol koncentráltan jelennek meg az alap és alkalmazott kutatással kapcsolatos technológiák, termékek és szolgáltatások. Stratégiai cél az is, hogy a megszerzett új ismeretek innovatív projektek formájában a lehetô leggyorsabban tényleges felhasználásra tudjanak kerülni, vagyis a tudásközpont célja nem csupán a tudás felhalmozása és közvetítése, hanem az ötletek, kutatási eredmények és egyéb szellemi termékek gazdasági hasznosulásának elôsegítése is.

Elôzmények

A Regionális Egyetemi Tudásközpont fô kutatási programjai

A hazai K+F finanszírozás egyik legnívósabb támogatási formája a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) nevében a Kutatásfejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) által meghirdetett Pázmány Péter Program Regionális Egyetemi Tudásközpontok (RET) pályázat. A pályázat átfogó célja a világ élvonalába tartozó egyetemi tudományos és technológiai innovációs központok, Regionális Egyetemi Tudásközpontok létrehozásának elôsegítése annak érdekében, hogy olyan szakterületi és regionális vonzáscent-

A természeti erôforrások, mint megújuló alapanyag nagy lehetôségeket jelent a társadalom számára a környezettudatos és energiatakarékos, a meglévô erôforrásokkal gazdálkodni tudó életmód kialakításához. Ennek megvalósításához ad szakmai, tudományos és kísérleti alapot a Tudásközpont legfôbb pillérét jelentô környezetipar. A környezetipar új, komplex, multidiszciplináris irányzat, amely napjainkban vált stratégiai fontosságúvá. A környezetiparba tartozó és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek, ill. az

8

Biohulladék


TECHNIKA

A tudásközpont szervezeti felépítése

ezeket kutató, ezekre épülô tudományos irányzatok rendkívül széleskörûek és önmagukban is komplexek. Nem kiforrott, egzakt tudományterület tehát, sokkal inkább értelmezhetjük azt felhasználó-orientált, kooperatív és multidiszciplináris tevékenységcsoportnak, amelynek elsôdleges feladata a természeti erôforrásokkal, illetve a szekunder- és tercier szektorbeli gazdasági tevékenységek externáliáival összefüggô jelenségek, törvényszerûségek feltárása, javaslatok megfogalmazása. A környezetipar és az emberek életminôsége egymással igen szoros kölcsönhatásban áll. A versenyképesség, ill. a fenntartható gazdasági fejlôdés meghatározó eleme a környezetbarát, minôségi szolgáltatás-orientált gazdasági struktúra. A természeti erôforrás-felhasználás hatékonyságának növelése, az ipari parkok és létesítmények „ipari ökoszisztéma” alapon történô szervezése, az öko-innováció és a környezettudatos háztartási gyakorlat elterjedése csökkenti a környezetterhelést, egyben javítja a versenyképességet, az életminôséget.

A Tudásközpontot ún. menedzser-igazgató irányítja, akit az operatív, a pénzügyi és az adminisztrációs területekért felelôs egy-egy ügyvezetô segíti. A Tudásközpont a Szent István Egyetem szervezeti struktúrájában Karokkal egyenértékû szintet képvisel, a Tudásközpont vezetôje közvetlenül a Rektor felé tartozik beszámolási kötelezettséggel. Ebbôl kifolyólag a Tudásközpont egyszerûbb mûködési elvet képvisel, az ügymenet gyorsabb és hatékonyabb a hagyományos K+F projektek megvalósításához képest. A szervezeti felépítést mutatja be a 2. ábra. A Tudásközpont megalakulása óta eltelt idôszakban a mûködési feltételek adminisztratív és szakmai kialakítására helyezte a hangsúlyt a menedzsment. Az elmúlt idôszakban a következô feladatokat hajtottuk végre: • Konzorciumi szerzôdés aláírása megtörtént, • Elôleg leutalásra került, • Menedzsment megalakult, • Kutatási partnerekkel személyes egyeztetô tárgyalások megtörténtek, • RET beépítése az egyetemi SzMSz-be, központi szervezeti egység, • Kétoldalú megállapodási szerzôdések a konzorciumi partnerekkel megtörténtek, • Belsô szabályzatok elkészültek (iratkezelés, pénzügy stb.), • Honlap elindult: www.tudaskozpont.szie.hu, • Laborfejlesztések folyamatban, • Iroda kialakítása folyamatban. Az elôttünk álló idôszakban kell elkészíteni a szakmai jelentéseket, valamint a pénzügyi beszámolót a pályáztató szervezet felé. Ez a tevékenység nagy gondosságot és precizitást igényel mind a menedzsment, mind a partner szervezetek részérôl. Az elkészült szakmai beszámolók összefoglalóját ezen szakmai folyóirat hasábjain az olvasóközönséggel ismertetjük. ■

A Tudásközpont projektjei: 1 . Á B RA: SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÁSA • Szennyvíziszap K O N T ÉNERBEN és lignocellulóz tartalmú hulladék együttes komposztálása és a végtermék precíziós növényi tápanyagként történô hasznosítása (1. ábra). • A természeti erôforrások környezetgazdálkodási módszereinek kialakítása, dunai monitoring rendszer kiépítése és üzemeltetése, szennyezés elôrejelzô rendszerhez modellfejlesztés. • A környezetipar ökológiai hatásai és környezetbiztonsága.

SZIE RET menedzsment

Programtanács

Menedzser igazgató

Ügyvezetô igazgató (operatív ügyek)

asszisztens

Ügyvezetô igazgató (adminisztratív ügyek)

Ügyvezetô igazgató (pénzügyek)

SZIE RET

Támogatásban nem részesülô partnerek: • Fôvárosi Vízmûvek Rt. • Fôvárosi Csatornázási Mûvek Rt.

REKTOR

KPI

A Tudásközpont munkájában, a stratégiai kutatásokban közremûködô vállalati partnerek: Támogatásban részesülô nevesített és alvállalkozói partnerek: • Corax-Bioner Rt. • Fertilia Kft. • Agruniver Holding Kft. • Profikomp Kft.

Egyetemi résztvevôk

Új partnerek

Vállalati partnerek

TUDÁSTRANSZFER

2. ÁBRA: A TUDÁSKÖZP O N T S Z E RV E Z E T I F E L É P Í T É S E


Biohulladék

9

HIRDETÉSEK

KOMVERTER

Környezetvédelmi Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 6500 Baja, Keleti körút 1.

Tel./fax: (+36) 79/523-990, (+36) 79-523-991

Képviselô: Agatics Roland ügyvezetô igazgató

A KomVerTer Kft. 2005 júliusában három vállalat, A KomVerTer Kft. a szolgáltató tevékenységi a Bajai Kommunális és Szolgáltató Kht., a Vertikál rendszerét úgy építette fel, hogy megfeleljen a Rt. és a Terszol Szövetkezet közös elhatározásából

térségek igényeit kielégítô elvárások, illetve nagyobb

alakult, azzal a céllal, hogy kiépítse az elektronikai és régiós rendszer feladatainak megoldásához is. elektromos berendezések hulladékának begyûjtési és

A kft. elsôdleges célja, az elektronikai és elektromos

újrafeldolgozási rendszerét a térségben.

berendezésekbôl képzôdött hulladékok szelektív gyûjtésének megszervezése, valamint egy olyan

A kft tevékenysége:

hulladékkezelô és -ártalmatlanító üzem megvalósítása,

• elektronikai hulladékok kezelése,

amely fogadni és kezelni tudja a településeken

• elektronikai hulladékok gyûjtése és szállítása,

keletkezô, környezetünkre egyre nagyobb veszélyt

• különleges kezelést igénylô (veszélyes) hulladékok jelentô elektronikai hulladékokat. kezelése és ártalmatlanítása • köztisztasági tevékenység.

Felsô-Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft. 6521 Vaskút, Kossuth L. u. 90. Tel./fax (+36) 79/524-821, 79/524-820, 79-572-052 E-mail: [email protected] • Internet:www.fbhkft.hu Képviselô: Majoros Róbert ügyvezetô igazgató A Felsô-Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft. fô tevékenységi körei: • Települési szilárdhulladék-gyûjtés, -szállítás és -kezelés • Regionális Komplex Hulladékkezelô Telep üzemeltetése A Felsô-Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft. szolgáltatási területe: ÚJTELEK HOMOKMÉGY USZÓD DUSNOK BÁCSALMÁS FELSÔSZENTIVÁN BÁCSBORSÓD BÁCSSZENTGYÖRGY DUNAFALVA BÁTMONOSTOR ÖTTÖMÖS MÉLYKÚT CSÁSZÁRTÖLTÉS SÜKÖSD RÉM

10

Biohulladék


SZAKMÁR DRÁGSZÉL BÁTYA BAJA TATAHÁZA KATYMÁR HOMORÚD GARA NAGYBARACSKA SZEREMLE BALOTASZÁLLÁS BÁCSSZÔLÔS NEMESNÁDUDVAR ÉRSEKCSANÁD CSÁVOLY Mindösszesen: ~150 000 fô

ÖREGCSERTÔ MISKE FAJSZ KUNBAJA MÁTÉTELKE MADARAS HERCEGSZÁNTÓ DÁVOD CSÁTALJA VASKÚT KISSZÁLLÁS CSIKÉRIA ÉRSEKHALMA BOROTA HAJÓS

HIRDETÉSEK

VERTIKÁL ÉPÍTÔIPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZOLGÁLTATÓ ZRT. 8154 Polgárdi, Bocskai u. 39. Telefon: 22/366-029, 576-070 • Fax: 22/576-071 e-mail: [email protected] • http://www.vertikalrt.hu

A VERTIKÁL Zrt. tevékenységi körei: Kommunális szolgáltatás: • köztisztasági tevékenység, – települési szilárdhulladék-gyûjtés és -szállítás, – települési szilárdhulladék-lerakó kezelése, • városüzemeltetés • különleges kezelést igénylô (veszélyes) hulladékok kezelése és ártalmatlanítása. Építési tevékenység: • mélyépítés, – földmunka, útépítés és -fenntartás, közmûépítése, felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés • magasépítés, • bányarekultivációk, • kommunálishulladék-lerakó telepek építése, • szakipari tevékenység.

K Ö R N Y E Z E T Ü N K

Kutatás-fejlesztési tevékenység: • a hulladék kezelésével, ártalmatlanításával, feldolgozásával kapcsolatosan. Új technológiák kidolgozása A VERTIKÁL Zrt. és a hozzá kapcsolódó szolgáltató szervezetek által lefedett szolgáltatási területek: Adony és térsége

Balatonalmádi és térsége Esztergom és térsége

Polgárdi és térsége

Sárbogárd és térsége

Simontornya és térsége

Baja és térsége

Velence és térsége

Beregszász (Ukrajna)

Mindösszesen: ~380 000 fô

T I S Z T A S Á G Á É R T !

DEPÓNIA HULLADÉKKEZELÔ ÉS TELEPÜLÉSTISZTASÁGI KFT. 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 3.,tel.: 22/507-419; fax: 22/507-420, e-mail: [email protected], web: www.deponia.hu

Ügyfélszolgálat: Székesfehérvár, Sörház tér. 3.; tel.: 22/504-412 Szállítási diszpécserszolgálat: Szfvár, Sörház tér 3.; tel.: 22/511-314; 30/530-2061 Hulladékudvar: Székesfehérvár, Palotai út 139.; tel.: 30/746-1223 Hulladéklerakó: Székesfehérvár-Csala Pénzverôvölgy; tel.: 22/505-200; 30/746-1226

FÔ TEVÉKENYSÉGEINK: LAKOSSÁGI, KÖZÜLETI, IPARI HULLADÉKSZÁLLÍTÁS – települési szilárd hulladékok gyûjtése, elszállítása közszolgáltatás formájában, – hulladékudvar üzemeltetetése, – lakossági szelektívhulladék-gyûjtés – ipari hulladékok konténeres szállítása, haszonanyag-begyûjtés, – lakosságnál keletkezô építési törmelékek eseti jelleggel való elszállítása, – edényzetértékesítés, -bérlet, – diszpécserszolgálat, illetve GPS-rendszer alkalmazása. HULLADÉKLERAKÓ-ÜZEMELTETÉS – hulladékelhelyezés, -kezelés a hulladék magas fokú feldolgozásával (hulladékszelektálás, komposztálás, hasznosítás), – komposzt-elôállítás, -forgalmazás

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS – csomagolóanyagok elôkezelése, válogatása, bálázása kézi erôvel és automata bálázógéppel, – veszélyes hulladékok gyûjtése, tárolása, – elektronikai hulladékok gyûjtése, hasznosítása koordináló szervezeten keresztül. KÖZTERÜLET-FENNTARTÁS, VÁROSÜZEMELTETÉS – burkolatjavítás, kátyúzás, – köztisztasági feladatok ellátása (gépi és kézi úttisztítás, burkolat-locsolás, buszvárók takarítása, járdaseprés, csikkgyûjtô ürítés), – állandó városi útügyeleti feladatok ellátása, – téli síkosságmentesítés és hóeltakarítás, – egyedi megrendelések teljesítése (kapubejárók, járdák építése).


Biohulladék

11

HIRDETÉSEK

DÉSZOLG

Dunamenti Építô és Szolgáltató Kft 2457 ADONY Dózsa György út. 64. Telefon/fax: 25/504-520 E-mail:[email protected] Fô tevékenységeink: • Települési szilárdhulladék kezelése, gyûjtése, elszállítása közszolgáltatás formájában, • lakossági szelektív hulladékgyûjtés, • konténeres hulladékszállítás, • hulladékgyûjtô edényzetek értékesítése, • építôipari tevékenység. Szolgáltatási területeink: Adony, Beloiannisz, Besnyô, Hantos, Nagylók, Perkáta, Pusztaszabolcs, Sárosd, Szabadegyháza

Közszolgáltató és Építôipari Vállalkozói Kft. 7000 Sárbogárd, Árpád út 108. Telefon: 25/508-990 Fax: 25/ 508-991 E-mail: [email protected] A KÖZÉV KFT tevékenységi körei: • Települési szilárdhulladék gyûjtése, szállítása • Városüzemeltetés • Temetôkezelés • Piac-, vásárüzemeltetés • Építôipari tevékenység A KÖZÉV KFT szolgáltatási területei: Alap Alsószentiván Bikács Cece Dég Igar Igar-Vám IgarvámSzôlôhegy

Káloz Kislók Kisszékely Lajoskmárom Mezôkomárom Mezôszilas Nagykarácsony Nagyszékely

Nagyhörcsökpuszta Németkér Pálfa Pusztaegres Rétszilas SárbogárdAlsótöbörzsök Sárbogárd

Sáregres Sárhatvan Sárkeresztúr Sárszentágota Sárszentmiklós Simontornya Szabadhídvég Vajta

Velencei-tavi Hulladékgazdálkodási Kft. Velencei-tó és vonzáskörzetében végzi szolgáltatásait

Szolgáltatásaink: • kommunális-hulladék szállítás, • szelektívhulladék-gyûjtés, lakosságtól gyûjtôszigetekrôl, • egyéb hulladékszállítás külön megrendelés alapján konténerekben, • biohulladék, zöldhulladék szállítása, • hulladékgyûjtô és komposztálóedények önköltségi áron történô értékesítése, • csónakkikötôk üzemeltetése, • egyes városokban közvilágítással kapcsolatos fenntartási, üzemeltetési feladatok ellátása, • parkfenntartási és takarítási munkák, • intézmények üzemeltetése, szakipari felügyelete. Elérhetôségeink: AGÁRDI IRODÁNKBAN 2484 Agárd, Gárdonyi G. u. 34-38. Telefon: 22/579-185 Fax: 22/579-186 E-mail cím: [email protected]

12

Biohulladék

VELENCEI IRODÁNKBAN 2481 Velence, Tópart u. 26. Telefon: 22/472-111 Fax: 22/579-186 E-mail cím: [email protected]


Magas szintû szakmai felkészültséggel, eszköz- és gépparkkal állunk a lakosság szolgálatában. ÓVJUK ÉS VÉDJÜK KÖRNYEZETÜNKET A JÖVÔNK ÉRDEKÉBEN!

TUDOMÁNYOS MELLÉKLET

Dr. Alexa László–Prof. Dr. Füleky György Szent István Egyetem Talajtani és Agrokémiai Tanszék, Gödöllô

A komposztálás intenzív szakasza során végbemenô nitrogéntranszformációs folyamatok vizsgálata

Bevezetés A komposztok tápanyagszolgáltató képességének számítása szempontjából rendkívül jelentôs a komposztálás nitrogénforgalmának tanulmányozása. (KÖRNER 1997). Az elsô fontos nitrogéntranszformációs folyamat a szerves nitrogénvegyületek mineralizációja, melynek elsô lépése az ammonifikáció. A második fontos folyamat a nitrifikáció, az ammónia biológiai oxidációja, amely során nitrit, majd nitrát képzôdik. (KIEFER 1992). A N-immobilizáció során a szervetlen kötésben lévô nitrogén szerves kötésbe épül be, részt vesz a komposztálás során lezajló mikrobiális fehérjeépítésben. A fehérjeszintézis elsôsorban a felszabaduló aminosavakból történik, de a mikróbák nitritbôl és nitrátból is képesek fehérjéket felépíteni. (KLEBER, SCHLEE 1987). A fehérjéken kívül a komposztálás során huminanyagok is képzôdnek, amelyben a nitrogéntartalmú vegyületeknek fontos szerepük van. (KNICKER 1993). Az optimálisan beállított nyersanyagösszetétel és folyamatirányítás esetén is számolnunk kell nitrogénveszteséggel, amelyek közül a gázformájú NH3 elillanás és a csurgaléklével eltávozó oldott nitrogénvegyületek (NH4-N és a NO3–N) a legjelentôsebbek. A komposztálás során a fô szénforrások, a szénhidrátok (cellulóz, hemicellulóz, lignin) lebontása hoszszabb folyamat, mint a nitrogén források feltáródása, ezért a komposztálás elsô idôszakában (termofil fázis) sok ammónia nitrogén mehet veszendôbe. (OTT, 1980). A magas hômérséklet és nedvesség-tartalom csökkentik a cellulózbontók aktivitását, 55 ºC fölött a cellulóz bontás jelentôsen csökken, így az ammóniaveszteség jelentôsen nô. (MEYER, 1979). Az ammonifikáció során kialakuló NH3+H2O↔NH4+OH– egyensúly a termofil fázisban uralkodó magas hômérséklet és lúgos kémhatás mellett az ammónia keletkezésének irányába tolódik el, melynek jelentôs része gáz formában eltávozik a rendszerbôl (WITTER 1986, GOTTSCHALL 1990). A komposztálás során fellépô ammónia-emissziót a rendszer hûtése, és az oxigéntartalom 10%-on tartása mellett kísérleti reaktorban 45%-kal sikerült csökkenteni. (H. M. VEEKEN, DE WILDE, V. M. HAMELERS 2000). A nitrogén veszteség a komposztálás intenzív szakaszában keletkezô NH3 gáz és a csurgaléklében található oldott nitrogénformákból jól számítható (KÖRNER 1997), ezért vizsgálataink során mi is ezeket a formákat mértük. A kísérleti bioreaktorokkal a komposztálás folyamatát nyomon követhetjük, valamint a paraméterek mérésével, változtatásával elemezhetjük az anyag és energiaátalakulási folyamatokat. A bioreaktorokat két csoportra oszthatjuk: adiabatikus és izotermikus rendszerekre. Az izotermikus bioreaktorokkal a folyamatos adagolású komposztálási rendszereket modellezzük, amelyeknél a komposztálandó anyag hômérséklete többé-kevésbé állandó marad. (CLARC ET AL 1977). Az izotermikus rendszerek azonban, szemben az adiabatikussal nem teszik lehetôvé a hômérséklet, nedvességtartalom és a rendelkezésre álló tápanyagok változásából adódó mikróbapopuláció összetétel változás elemzését. (NAKASAKI et al. 1985, SIKORA, SOWERS 1985). Az adiabatikus rendszereknél a hô megtartása a rendszer szigetelésével (HOLLAND 1985, ASHBOLT, LIME 1982, DESCHAMPS et al 1979, BACH et al 1984, PLAT et al 1984), vagy vízfürdôbe helyezésével

(SIKORA et al 1983, MOTE, GRIFFIS 1979) oldható meg. A nitrogéntranszformációs folyamatok nyomonkövetésére az adiabatikus rendszerek alkalmasabbak, mint az izotermikusak (CSEHI 1996, KÖRNER 2000), ezért a nitrogén átalakulás vizsgálatainkhoz saját készítésû adiabatikus bioreaktort alkalmaztunk. Célkitûzéseink a következôk voltak: • Adiabatikus komposztáló bioreaktor elkészítése, amelyben a nitrogénátalakulási folyamatokat nyomon követhetjük. • A komposztálás intenzív szakasza folyamán végbement nitrogénátalakulási folyamatok mérése, leírása. A kedvezôtlen irányú folyamatok, mint például az NH3 veszteség mértékének csökkentése, a folyamatba történô beavatkozással. Anyag és módszer Nyersanyagok: Lótrágya: a szalma alomanyagot tartalmazó lótrágya nedvességtartalma, tápanyag összetétele, szerkezetessége lehetôvé teszi az egyéb adalékanyagok alkalmazása nélküli intenzív komposztálást. Szennyvíziszap: kommunális szennyvizek tisztításából eredô, víztelenített iszap. Szalma: gabonaszalma, struktúraanyagként és szénforrásként kerül alkalmazásra. Bentonit: magas adszorpciós kapacitású (T-érték: 120 me/100g), elsôsorban háromrétegû, montmorillonit típusú agyagásványokat tartalmazó agyagôrlemény, amelyet adalékanyagként az adszorpciós kapacitás növelése céljából kevertük a komposztba. Biohulladék: a háztartásokban, intézményekben keletkezô konyhai hulladék és zöldhulladék. Vizsgálatunkhoz reprezantatív mintát állítottunk össze a biohulladékokból. Minta jelölése

Összetétel

LT

Lótrágya

ISZAP I

Szennyvíziszap (70 térfogat%), szalma (30 térfogat%)

ISZAP II

Szennyvíziszap (30 térfogat%), szalma (70 térfogat%)

ISZAP III

Szennyvíziszap (30 térfogat%), szalma (65 térfogat%), bentonit (5 térfogat%)

BIO

burgonya-, almahéj (15 térfogat%), paprikamaradék, (10 térfogat%), összetört tojáshéj (5 térfogat%), barackmaradék (5 térfogat%), levágott fô (30 térfogat%) faapríték (25 térfogat%), papírcsíkok (10 térfogat%),

1. táblázat: A komposztálási kísérletekhez felhasznált nyersanyagok

Nyersany.

Térfogattömeg

ISZAP I

ISZAP II

ISZAP III

LT

BIO

kg/l

liter

kg

liter

kg

liter

kg

liter

kg

liter

kg

Iszap

1,12

175

196

75

84

75

84

0

0

0

0

Szalma

0,14

75

10,5

175

24,5

162,5

22,75

0

0

0

0

Trágya

0,65

0

0

0

0

0

0

250

162,5

0

0

Bio

0,59

0

0

0

0

0

0

0

0

250

147,5

Bentonit

0,96

Összesen

0

0

0

0

12,5

12

0

0

0

0

250

206,5

250

108,5

250

118,75

250

162,5

250

147,5

2. sz. táblázat: A nyersanyag-összetétel mennyiségi adatai

Minta

Szárazanyag Szervesanyag pH (KCl) % %

Össz-N mgkg-1

NH4-N mgkg-1

NO3-N mgkg-1

C/N arány

ISZAP I

40,3

72,65

7,65

19750

2073,6

37,6

21,02

ISZAP II

50,4

76,5

7,32

11235

586,4

23,2

38,91

ISZAP III

57,4

65,3

7,11

9340

340,7

21,4

39,95

BIO

43,2

64,26

7,07

16570

840,7

40,2

22,16

LT

57,3

83,54

7,15

8800

649,1

55,9

54,25

3. sz. táblázat: A nyersanyagok tulajdonságai


Biohulladék

13


Eredmények és értékelésük

Idô (nap)

2. ábra: A pH-érték változása a komposztálás során

A komposztálás nitrogénátalakulási folyamatábráját egy modellen mutatjuk be, amelynek minden paraméterét mértük vizsgálataink során.

3. ábra: A komposztálás folyamata a mért paraméterekkel

Hômérséklet

k1: a komposzt széntartalmának változására vonatkozó sebességi állandó k2: a komposzt nitrogéntartalmának változására vonatkozó sebességi állandó k3: a komposzt C/N arányának változására vonatkozó sebességi állandó k4: a komposzt NH3 tartalmának változására vonatkozó sebességi állandó k5: a komposzt NO3 tartalmának változására vonatkozó sebességi állandó k6: a csurgaléklé NO3 tartalmának változására vonatkozó sebességi állandó k7: a csurgaléklé NH4 tartalmának változására vonatkozó sebességi állandó k8: a gázalakú NH3 képzôdésére vonatkozó sebességi állandó

Idô (nap)

1. ábra: A komposzt hômérsékletének változása a komposztálás során

A komposztálás intenzív, magas hômérsékletû szakaszának végbemenetelének igazolására folyamatosan mértük a rendszer hômérsékletét. Megállapítottuk, hogy a 21 napos kezelés elegendô volt a komposztálás termofil folyamatainak befejezôdéséhez. A termofil fázis minden nyersanyag esetén már néhány óra után megkezdôdött. A komposztok hômérséklete a 11.-13. nap után folyamatosan csökkent, a 21. nap leteltével hômérséklete megegyezett a környezeti hômérséklettel. A környezeti levegô (labor) hômérséklete és a komposztok hômérséklete között semmilyen összefüggés nem tapasztalható, amely azt mutatja, hogy a rendszer hôszigetelése megfelelô volt. A pH érték minden minta esetében a komposztálás elején emelkedett a szerves-

14

anyag bomlásának eredményeképpen bekövetkezô ammonifikáció miatt. Ezután a pH érték csökkenô tendenciát mutat, a 21 nap végére minden esetben semleges kémhatást mértünk. A legnagyobb pH-értéket a várakozásnak megfelelôen a lótrágya esetén mértük, amelynél a pH-érték a folyamat végén is 7,5 felett volt.

Hômérséklet

Módszerek Adiabatikus bioreaktor A vizsgálatokat 330 literes adiabatikus dobkomposztáló bioreaktorral végeztük, amelyben a folyamat irányított lefolyásához megfelelô körülményeket biztosítottuk. A bioreaktorban a komposzt hôvisszatartó hatását hôszigeteléssel modelleztük. Az oxigénellátást a szakirodalmi adatok figyelembevételével, 10 liter/kg(szárazanyag)/óra folyamatos levegôáramot adó kompresszor segítségével biztosítottuk. (CSEHI 1997, KÖRNER 2000). A nyersanyagok tökéletes homo-genizálása érdekében a bioreaktor folyamatos vertikális és horizontális mozgásban volt, (fordulatszám= 5/nap, dôlésszög= + - 30 fok). A komposztálás folyamata a bioreaktorban rendkívül intenzív volt, a termofil fázis minden minta esetén a 21. napra befejezôdött. Az érô anyag hômérsékletének mérését platina-iridium ötvözetbôl készült termopár (termoelem) hômérôvel oldottuk meg. A mérôpálcát a reaktor közepén helyeztük el. A komposzt hômérsékletén kívül mértük a laborlevegô és a reaktorból távozó levegô hômérsékletét is. A komposztból távozó levegôt lehûtöttük, a keletkezett kondenzvízbôl naponta mintát vettünk. A komposztálás során keletkezô ammóniát, kénsavat tartalmazó abszorpciós edényekben fogtuk fel, az 1. számú abszorpciós edényben 0,1 mólos, a 2. számúban 0,01 mólos kénsavoldattal végeztük el az elnyeletést. Az abszorpciós edényekbôl naponta vettünk mintát. A kondenzvízben lévô, valamint az adszorbciós edényben elnyelt NH3-tartalmat Parnass-Wagner vízgõzdesztilláló készülékkel határoztuk meg. A komposztálás során keletkezô csurgaléklét a szimulátor alján található csapon keresztül 2 naponta leengedtük, mennyiségét megmértük, valamint mintát vettünk belôle. A csurgaléklé NH3 -, és NO3 -tartalmát szintén vízgôzdesztillációval határoztuk meg. A komposztokból 3 naponta vettünk mintát. A nedvességtartalmat szárítószekrénnyel határoztuk meg, 105 °C-on súlyállandóságig szárítva a mintákat. Az összes szervesanyag tartalmat az izzítási veszteségbôl számoltuk. (700 °C-on 5 órán keresztül). A pH mérést direkt potenciometriás módszerrel végeztük. A megfelelô kalibrálás után a méréshez 4 gramm mintából és 12,5 cm3 1 mólos KCl-ból készült szuszpenziót használtunk. A minták összes nitrogén tartalmát kénsavas roncsolatból végeztük, Parnass-Wagner vízgôzdesztilláló készülékkel. A minták könnyen felvehetô nitrogén vegyületeit 1%-os KCl-os feltárás után határoztuk meg szintén Parnass-Wagner készülékkel. A C/N-arányt az összes nitrogéntartalom és a szervesanyagtartalom értékébôl a következô képlet alapján számítottuk: Szervesanyagtartalom (sz.a.) / 1,725 x nitrogéntartalom (sz.a.) (FAL, RAC, FAW (2001)

Biohulladék


A komposztálás intenzív szakaszában vett mintákban mértük a komposzt széntartalom változását. Az idô és a széntartalom között lineáris összefüggést tapasztaltunk, megállapítottuk, hogy a minták széntartalma a komposztálás folyamán a biodegradáció révén folyamatosan csökken.

C/N arány

C (mgkg-1)


Idô (nap)

Idô (nap)

4. ábra A széntartalom csökkenése a komposztálás során

6. ábra: A C/N arány változása a komposztálás során

Minta

k1-érték

ISZAPI

-6279,3

Minta

k1-érték

ISZAPII

-4587,1

ISZAPI

-0,4647

-3961,4

ISZAPII

-0,6722

LT

-6935,8

ISZAPIII

-0,7147

BIO

-4032,0

LT

-1,3849

BIO

-0,4391

ISZAPIII

A széntartalom csökkenés meredeksége a lótrágya esetén a legnagyobb (k= –6935,8), amelynek oka a legmagasabb kezdeti széntartalom és emellett a biodegradációhoz kedvezô feltételek (szerkezetesség, nedvességtartalom) együttes jelenléte. A legkisebb sebességû csökkenést a biohulladék esetén mértünk, amelynek oka a kezdeti legkisebb széntartalom. A széntartalomhoz hasonlóan mértük a minták összes nitrogéntartalmát is. A függvényillesztés alapján a nitrogéntartalomváltozás is lineáris összefüggést mutatott az idôvel. A minták összes nitrogén tartalma és szerves nitrogén tartalma a komposztálás során a szervesanyag csökenés miatt nôtt, a komposztok nitrogénben relatíve feldúsultak. A nitrogéntartalom növekedésének sebessége az LT mintánál volt a legnagyobb (k=250,12), amelynek oka az intenzív szervesanyag-, (szén)-tartalom csökkenés.

A legnagyobb sebességû C/N arány csökkenést a lótrágya komposztálása során tapasztaltunk (naponta 1,38 egységgel csökkent a C/N arány), amelynek oka a kezdeti tág C/N arány és a komposztáláshoz optimális feltételek voltak. Az iszapminták esetén az iszaphoz kevert szénforrást is jelentô szerkezeti anyagok hozzákeverésével a C/N arány növekedett (21,32-rôl 40,53-ra). Komposztok könnyen oldható nitrogéntartalma (A3, A6): A komposztok könnyen oldható nitrogéntartalmát vizsgálva a komposztálás folyamata jól nyomon követhetô volt, az NH4-ion koncentráció a komposztálási folyamat során az ammonifikáció miatt a kezdeti idôszakban (6–9. nap) megnôtt, majd az immobilizáció és a nitrifikáció révén csökkent.

N (mgkg-1)

NH4-N mgkg-1 Mintavétel napja

ISZAPI

ISZAPII

ISZAPIII

BIO

LT

3

3873,0

612,2

350,5

1203,5

680,5

6

5164,2

720,9

420,3

1303,4

726,2

9

3159

810,3

540,1

976,5

668,5

12

1838,4

650,1

410,2

829,2

530,2

15

1264,8

430,3

245,4

613,4

432,7

18

963,0

210,6

110,2

416,7

223,3

21 (végtermék)

592,2

135,7

98,3

321,2

165,2

Mintavétel napja

ISZAPI

NO3-N mgkg-1 Idô (nap)

5. ábra: A N-tartalom változása a komposztálás során Minta

k1-érték

ISZAPI

233,85

ISZAPII

122,51

ISZAPIII

106,9

LT

250,12

BIO

193,53

A minták széntartalmából és nitrogéntartalmából számítottuk a C/N arányt, amely a komposztálásnál a folyamatirányítás és a nitrogénveszteség mellett a komposztok érettségi fokának meghatározása szempontjából is nagy jelentôséggel bír. A minták C/N aránya a komposztálás során a szervesanyagtartalom csökkenés miatt folyamatosan csökkent. A csökkenés sebessége különbözô volt, elsôsorban a kezdeti C/N arány nagyságának, valamint a szén és nitrogénforrások oldhatóságának függvényében.

BIO

LT

76,5

36,5

45,6

50,2

93,2

6

82,1

43,2

77,8

80,5

170,5

9

270,3

65,7

89,3

92,1

360,5

12

450,5

123,4

199,4

156,4

679,3

15

610,2

169,7

230,5

210,3

1156,4

18

1100,3

324,5

379,7

320,6

1612,3

21 (végtermék)

1420,7

450,6

450,8

371,2

2177,5

3

ISZAPII

ISZAPIII

A mért ammónium-ion mennyisége a kezdeti nitrogéntartalom és C/N arány függvényében az egyes mintáknál különbözô volt, a legnagyobb NH4 ion koncentrációt az ISZAPI-nél mértük, a legkisebb értéket pedig az ISZAPIII-nál.


Biohulladék

15

mgkg-1


Idô (nap)

7. ábra: Az ISZAPII komposzt NH4 és NO3 tartalmának változása a komposztálás során

A nitrifikáció folyamata a mintáknál a 3. napon kezdôdött , amely az ammónium–ion mennyiségének növekedésével és a hômérséklet csökkenésével magyarázható, hiszen ezáltal a nitrifikáló baktériumok számára optimális feltételek keletkeztek a komposztban. A legintenzívebb nitrifikációs folyamatot a lótrágya (LT) komposztálás során figyeltünk meg, amelynél a nitrát mennyisége már a 11. naptól meghaladta az ammónium mennyiségét, a folyamat végén a 21. napon pedig 2177 ppm nitrátot mértünk. Az ammónia emisszió (A3) A komposztálás során lezajló nitrogénátalakulási folyamatok közül az NH3 gáz keletkezése és az azt befolyásoló tényezôk kutatása a legfontosabb, hiszen a komposztálás legnagyobb nitrogénveszteségét a termofil fázisban bekövetkezô NH3 eltávozása jelenti. (WILLSON, HUMMEL 1975, BAGSTMAN, SVENSSON 1976, VOGTMANN, BESSON 1958, WITTER 1986, KÖRNER 1997). A komposztálás intenzív szakasza során mértük a rendszerbôl eltávozó NH3 mennyiségét, az adatokra függvényt illesztettünk és meghatároztuk a sebességi állandókat. Ezek alapján megállapítható, hogy az ammónia felszabadulás mért mennyiségi adatai között szignifikáns különbség volt a különbözô nyersanyagoknál. Legnagyobb ammónia-képzôdést az ISZAP I mintánál mértünk, amelynek legmagasabb a kezdeti összes nitrogén, illetve NH4 tartalma, valamint a legkisebb mennyiségben tartalmaz szerkezetességet és szénforrást biztosító adalékanyagot. Az NH3 volatilizáció lefutása a mintáknál hasonló, a kezdeti gyors ammonifikáció, magas hômérséklet és pH-érték miatt az NH3 keletkezése kezdetben növekszik, majd a maximum érték elérése után csökken. A biohulladék és a lótrágya minták görbéjének lefutása hasonló, a nagyobb mennyiségû szerkezeti anyagot tartalmazó iszapmintánál (ISZAPII) az ammóniaképzôdés gyorsabban indul be, mint a BIO és LT mintáknál, de már a 6. nap után lecsökken, a 12. naptól pedig jelentôs ammóniaképzôdést nem tapasztaltunk. A nagy mennyiségû szerkezeti anyag mellett bentonitot is tartalmazó minta esetén (ISZAPIII) mértük a legkisebb nitrogénveszteséget (0,49%) amely bizonyítja a magas adszorpciós kapacitású adalékanyag kedvezô hatását. A 4. táblázatból látható, hogy az ammónia formájában bekövetkezô nitrogénN veszteség (NH3 formában) % összes N

NH3-N emisszió (kg)

Minták összes N-tartalma (kg)

LT

44,21

2444,08

BIO

55,75

1812,80

3,08

ISZAP I

779,58

4078,38

19,12

ISZAP II

44,93

1219,00

3,69

ISZAP III

5,43

1109,13

0,49

1,81

4. táblázat: A nitrogénveszteség NH3 emisszió formájában

16

Biohulladék


veszteség az ISZAP I mintánál nagyon magas (19,12%), amely a nagy kezdeti könnyen bontható nitrogéntartalomra, ammóniumtartalomra és magas hômérsékletre vezethetô vissza. Az ammónia képzôdés napi legmagasabb értékei a különbözô nyersanyagoknál a 3. és a 8. nap közé estek. A napi maximumot legkorábban, a 3. napon az ISZAP II. minta, a legkésôbb a 8. napon az LT minta érte el. Az ISZAP III-nál a bentonit alkalmazása az adszorpciós kapacitás megnövekedése révén jelentôsen csökkentette az ammónia volatilizációt az ISZAP I illetve II nyersanyagokhoz képest. Az ISZAP III magas adszorpciós képességét mutatja, hogy már a 15. napon nem tudtunk NH3-t kimutatni, míg az ISZAP I-nél még a 17. napon is jelentôs mennyiségû NH3–t mértünk. A BIO és a LT mintáknál a keletkezô ammónia mennyisége az ISZAP II mintához volt hasonló, de az ammóniaképzôdés folyamata idôben tovább tartott, a 19. ill. 20. napig. Az ammónia volatilizáció és a komposzt hômérsékletének, valamint pH-értékének összefüggését vizsgálva megállapítottuk, hogy az ammónia képzôdése csak a komposztálás kezdetétôl számított néhány nap múlva válik jelentôssé, míg a hômérséklet már korábban eléri a legmagasabb értékét, tehát a hômérsékleti és az NH3 képzôdési csúcsok nem esnek egybe. 600

400

200

0 0

4

8

12

16

20

8. ábra: A komposztálás során keletkezô NH3 négy különbözô mintánál LT

BIO

ISZAPII

ISZAPIII

A

439,9333

553,8494

444,8639

54,04403

k8

0,509022

-0,49742

-0,76488

0,504456

ti

7,949056

7,385976

3,516099

4,929382

ISZAPI

Az NH3-N keletkezés kumulált mennyiségét ábrázolva autokatalitikus, logisztikus S görbéket kapunk. A minták közül az ISZAP I esetében az NH3 elillanása nagyságrendileg nagyobb volt, mint a többi négy mintánál, ezért ezen az ábrán az ISZAP I mintát nem ábrázoltuk. Az S görbék lefutását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy ezek között a legnagyobb meredekséget (k=0,76), tehát az ammónia képzôdés legnagyobb sebességét az ISZAP II mintánál mértük, amelynek oka a nagy mennyiségben rendelkezésre álló, könnyen bontható nitrogén-tartalom volt. A legnagyobb A értéket, tehát a legtöbb NH3 képzôdést a négy minta közül a BIO minta esetén mutat az S görbe, ami a kiindulási nagy összes N mellett a nitrogénvegyületek bonthatóságának tudható be. Az inflexiós pont, tehát az S görbe legmeredekebb pontja, az LT és a BIO minta esetén a 7. és 8. nap között, az ISZAP minták esetén a 3. és 5. nap figyelhetô meg, amely bizonyítja azt a tényt, hogy a szennyvíziszap minták esetén a N mennyiségétôl függetlenül a N források a legkevésbé stabilak, az ammonifikáció folyamata intenzívebb, mint a lótrágya és a biohulladék mintáknál. Az ammónia elillanás és a C/N arány összefüggését vizsgálva megállapítottuk, hogy az ISZAPI mintánál a C/N arány (21,32/1) alacsonyabb az optimálisnak tekinthetô 25-30/1 kezdeti C/N aránynál (KÖRNER 1997), de ez önmagában nem idézett volna elô nagymértékû NH3 emissziót (19,12%), hiszen a BIO minta esetében hasonló C/N arány mellett sokkal kisebb veszteséget mértünk (3,08%). Ez alapján megállapítható, hogy a C/N arány önmagában nem elegendô a komposztálási folyamat jellemzéséhez és az ammónia emisszió becsléséhez, ahhoz szükséges a szén és nitrogénforrások bonthatóságának ismerete is. A könnyen bontható szénforrással rendelkezô ISZAPI minta esetén a viszonylag tág C/N arány ellenére nagymértékû ammónia-elillanást mértünk. A pH érték és a hômérséklet jól korrelált az NH3 elillanással. (BIO minta esetében: r=0,85, illetve r= 0,92)

pH-érték


y = 0,0112x + 6,9 R2 = 0,7142

NH3 (mg)

NH3 (mg)

9. ábra: A pH-érték és NH3 képzôdésének összefüggése (BIO minta)

y = 0,0112x + 6,9 R2 = 0,7142

Hômérséklet (C)

10. ábra: A hômérséklet és NH3 képzôdésének összefüggése (BIO minta)

Összefoglalás Vizsgálatainkban a komposztálás intenzív szakaszának nitrogénátalakulási folyamatait elemeztük jellemzô komposzt nyersanyagok esetében adiabatikus komposztáló bioreaktorban, a különbözô érettségû komposztok, a távozó gázok és a csurgaléklé vizsgálatával. A komposztálás során mért hômérsékleti adatok alapján megállapítottuk, hogy a 21 napos kezelés elegendô volt a komposztálás termofil folyamatainak befejezôdéséhez. A hômérséklet lefutása mindegyik nyersanyag esetén hasonló volt, a komposzt hômérséklete a 11.-13. nap után folyamatosan csökkent, a 21. nap leteltével hômérséklete megegyezett a környezeti hômérséklettel. Hômérsékleti maximumot a BIO minta esetén a 3. nap mértük, 72,5 ºC-ot, amely az optimális C/N arányra, tápanyag- és nedvességtartalomra vezethetô vissza. Az NH3 mérési eredmények alapján megállapítottuk, hogy az ammónia volatilizáció mért mennyiségi adatai között szignifikáns, esetenként nagyságrendi különbség van a különbözô nyersanyagoknál. Az ammónia formájában bekövetkezô nitrogénveszteség az ISZAP I mintánál nagyon magas (19,12%) volt, amely a nagy kezdeti könnyen bontható nitrogén-

tartalomra, ammóniumtartalomra és magas hômérsékletre vezethetô vissza. A nagy mennyiségû szerkezeti anyag mellett bentonitot is tartalmazó minta esetén (ISZAPIII) mértük a legkisebb nitrogénveszteséget (0,49%) amely bizonyítja a magas adszorpciós kapacitású adalékanyag kedvezô hatását. Az NH3-N keletkezés kumulált mennyiségét ábrázolva autokatalítikus logisztikus S görbéket kapunk, az ábrázolt minták közül a legnagyobb meredekséget (k=0,76), tehát az ammónia képzôdés legnagyobb sebességét az ISZAP II mintánál mértük, amelynek oka a nagy mennyiségben rendelkezésre álló, könnyen bontható N tartalom volt. Az inflexiós pont, tehát az S görbe legmeredekebb pontja, az LT és a BIO minta esetén a 7. és 8. nap között, az ISZAP minták esetén a 3. és 5. nap figyelhetô meg, amely bizonyítja azt a tényt, hogy a szennyvíziszap minták esetén a N mennyiségétôl függetlenül a N források a legkevésbé stabilak, az ammonifikáció folyamata intenzívebb, mint a lótrágya és a biohulladék mintáknak. A komposztok vizsgálati eredményei alapján megállapítható, hogy a minták szervesanyagtartalma a komposztálás folyamán a biodegradáció révén csökken. A minták összes N tartalma és szerves N tartalma a komposztálás során a szervesanyag csökenés miatt nô, a komposztok nitrogénben relatíve feldúsulnak, a C/N arányuk csökken. Irodalom Csehi, K. 1997: A hígtrágyából leválasztott szilárd anyag komposztálása, diplomamunka, Hohenheim E. Egyetem, Gödöllôi ATE, 11-14 o. Gottschall, R. (1990): Kompostierung: Optimale Aufbereitung und Verwendung organischer Materialen im ökologischen Landbau. 4. Auflage. Verlag C.F. Müller, Karlsruhe. Körner I. (1997) Influence of biowaste composition and composting parameters on the nitrogen dinamics during composting and on nitrogen contents in composts. In International symposium on composting and use of composted materials for horticulture, 5-11 April, 1997 Ayr, Scotland. Pp. 97-111 Madrid F, Lopez R, Cabrera F, Murillo J.M. (2002) Nitrogen mineralization for assessing the correct agricultural use of MSW compost, ORBIT Journal, Meyer, M. (1979): Der Stickstoffumsatz bei der Kompostierung von Stallmist. Bodenkundliche Gesellschaft der Schweiz, Bulletin 3. 63-72. Nakasaki, K.,Sasaky H, Shoda, M.,Kubota, H. (1985) Change in microbial numbers during thermophilic composting of sewage sludge with reference to CO2 evolution rate. Applied and Enviromental Microbiology, 49, 37-41. Ott, P. (1980): Behandlung und Verwertung von Wirtschaftsdünger, in Wini, J und Staa, H. V. Ökologische Landwirschaft Kongressbericht “Grünes Forum Alpbach 1980”. Sikora L., J:, Enkiri N., K. (2000): Efficiency of compost-fertilizer blends compared with fertilizer alone. Soil Science, Vol 165., No. 5., pp. 443-451 Veeken, H. M.,Vinnie de Wilde and Bert V. M. Hamelers 2001: Reduction of ammonia emissions during composting by uncoupling of oxygen demand and heat removal, Proceeding, Microbiology of Composting 132. VKS 2001: A zöldhulladék-gazdálkodás során keletkezô komposztok és erjesztési maradékanyagok minôségi tulajdonságai, Verband Kompostwerke Schweiz (VKS) Vogtmann, H. (1980): Zur Frage der Stallmistkompostierung. IFOAM Bulletin, 32. Witter, E. and Lopez Real, J.M. (1987) The potencial of sewage sludge and composting in a nitrogen recycling strategy for agriculture. Biological Agriculture and Horticulture, 5, 1-23


Biohulladék

17


eredményekrôl számolunk be. A kísérletekben három növényfaj (facélia, mustár, olajretek), illetve ezek 1:1:1 arányú keverékének termesztésével foglalkozunk. A vetés augusztus végén történ hagyományos sorbavetôgéppel.

Dr. Gyuricza Csaba Szent István Egyetem

Szervesanyag-gazdálkodás zöldtrágyázással

A zöldtrágyázás során a többnyire gyors növekedésû és nagy mennyiségû biomasszát adó növényeket abból a célból termesztjük, hogy a zöld részeket a talajba forgassuk (ekével) vagy sekélyen keverjük be (pl. tárcsával, kultivátorral). E növények termesztése történhet fô- és másodvetésben. A fôvetés a hazai és nemzetközi gyakorlatban egyaránt kevéssé elterjedt, Magyarországon elôzménye a másodvetésû zöldtrágyanövények termesztésének van.

A zöldtrágyanövények termesztését követôen bedolgozott növényi részek javítják a talaj fizikai és biológiai állapotát, a tápanyag-gazdálkodást, hozzájárulnak a szerves anyag mennyiségének növeléséhez, védik a felszínt az eróziótól és a deflációtól. Intenzív gyökérnövekedésük révén biológiai lazító hatást fejtenek ki a talajban, csökkentve ezzel tömör záróréteg kialakulásának az esélyét. Másodvetésben termesztve – különösen csapadékos évjáratban – mérséklik a tápanyagok kimosódását. Elsôsorban a nitrogént veszik fel nagy mennyiségben, amely az utónövény számára közvetlenül hasznosíthatóvá válik. A pillangós virágú növények a légköri nitrogén megkötése révén növelik a talaj tápanyagtartalmát. A nem pillangósok tápanyag-gazdálkodási szempontból jótékony hatása is kimutatható, ugyanis a talajban lévô, a növények számára közvetlenül nem hasznosítható tápanyagformákat könnyen felvehetôvé alakítják. Egyes növények (pl. mustár, olajretek) mélyre hatoló, vastag karógyökerükön keresztül a felsô talajrétegbe hozzák fel a tápanyagokat, ami az utónövény táplálóanyagfelvételét könnyíti meg. A mustár, az olajretek a cukorrépában, burgonyában és gyökérzöldségekben gyakori talajlakó fonálférgek elleni biológiai védekezésben is hatásos módszerként szolgálhat. Egyes zöldtrágyanövényeket az állati takarmányozás változatosabbá tételében is alkalmazhatják. Ebben az esetben a zöld növényi részek bizonyos hányadát levágják, és frissen vagy silózással tartósítva etetik fel az állatokkal. A Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Program keretében mintegy másfél millió hektár mûvelt terület kapott támogatást 2005-tel kezdôdôen. Ezeken a területeken bizonyosan néhány éven belül jelentôs felfutást lehet tapasztalni, különösen a másodvetésû zöldtrágyanövények termesztése terén, de kedvezôtlen adottságú területeken a fôvetésû termesztésnek is lehet létjogosultsága. A Szent István Egyetemen 2005-ben indítottuk be zöldtrágyanövény-termesztési programunkat, amelynek során fô- és másodvetésben egyaránt végezzük vizsgálatainkat barna erdôtalajon. A kutatások legfontosabb célja, hogy újabb tapasztalatokat kapjunk e növények gazdaságos termesztésével kapcsolatban, valamint kedvezôtlen termôhelyi és ökológiai feltételek között alkalmazható termesztéstechnológiát dolgozzunk ki. Fontos feladatunknak tekintjük azonban a zöldtrágyázás módszerének megismertetését és népszerûsítését a gazdatársadalom körében. Jelen cikkünkben a másodvetésû termesztéssel kapcsolatos elsô

18

Biohulladék


Gyomelnyomó képesség és borítottság A termesztés során egy alkalommal történt gyomfelvételezés, ugyanis a gyomosodás a jól beállott állománynak köszönhetôen valamennyi növény esetén elhanyagolható volt. A facélia, mustár, olajretek és a keverék csaknem gyommentes volt. Az elôzô évekbôl néhány árvakelésû repce kelt ki a parcellákon. Az elôforduló néhány gombvirág ekkor már elfagyott az október végi fagyok hatására. A parcellák alsó felén foltszerûen mezei acat is megfigyelhetô volt. Szembetûnô volt ugyanakkor, hogy a bevetetlen parcellákon (nem történt zöldtrágya növény vetése) az átlagos gyomborítottság elérte a 70-80%-ot. A zöldtrágyanövényekkel borított kezelések gyommentességében jelentôs szerepet játszott, hogy a vetés nem közvetlenül az elôvetemény (tavaszi árpa) betakarítása után történt, hanem azt megelôzte egy tárcsával végzett tarlóhántás és elmunkálás, amely nagymértékben kelésre serkentette a felsô talajrétegben lévô gyomnövények magjait. Az így kikelt növények a vetés elôtti talajelôkészítés során elpusztultak, és a mélyebb rétegekben lévô gyomnövények kicsírázása és fejlôdése elôtt a zöldtrágyanövények kellô borítottságot teremtettek.

Zöldtömeg, növénymagasság – gyökérhosszúság Magyarország éghajlata aszályra hajlamos, ami leggyakrabban a vegetációs idôszakban kialakuló csapadékhiányban mutatkozik meg. A másodvetés sikeressége szempontjából kritikus a nyári hónapok csapadékmennyisége és a talaj nedvességtartalma, ezért Magyarországon a zöldtrágyanövények termesztése szempontjából nem a korai betakarítású növényeket közvetlenül követô idôszak (többnyire július), hanem elsôsorban az augusztus második dekádjában történô vetés vezethet eredményre. A 2005. év csapadékban gazdag volt, jelentôs mennyiség hullott a nyári idôszakban is, ezért a vetés idôszakát nem a szárazság, hanem a túlzott csapadékbôség jellemezte. A vetést követôen azonban a felsô talajréteg gyors száradása miatt a vetômagok 55-60 %-a csírázott ki 5-7 napon belül, míg az elfekvô magok a szeptember eleji csapadékot követôen indultak csírázásnak. Ez a kétfázisú kelés és fejlôdés a kísérlet teljes idôszakában megmutatkozott valamennyi növénynél. A facélia kezdeti fejlôdése rendkívül vontatott volt, míg a mustár és az olajretek rögtön a kelés után intenzív növekedésnek indult. Ennek a lassú növekedésnek a hatása elsôsorban a keverékvetésben mutatkozott meg, ahol a facélia a legkisebb biomasszát adta (5 t/ha) (1. ábra). Ugyanez érvényes a növénymagasságra és az elért gyökérhosszúságra is, amelyek meghatározóak az összes biomassza kialakulása szempontjából (2. ábra). Ugyanakkor az önálló facélia vetés jelentôs mennyiségû zöldtömeget képzett (37 t/ha), amely alapján kiváló zöldtrágyanövénynek minôsül. Ennek a biomasszának legjelentôsebb része azonban a zöld hajtás, kisebb a gyökér aránya a mustárhoz és az olajretekhez képest. A legnagyobb hajtás- és gyökértömeget az olajretek produkálta a bedolgozás elôtt egy héttel 45,1 t/ha tömeggel. A legintenzívebb gyökérnövekedést (18,1 cm átlagos gyökérhosszúság), valamint a legnagyobb gyökér-növény arányt egyaránt ebben a kezelésben tapasztaltuk. Hazai viszonyok között olajretek másodvetésû termesztése esetén Antal József számol be az intenzív gyökérnövekedésnek köszönhetôen jelentôs biológiai talajlazító hatásról.

Talajnedvesség-tartalom A másodvetésû növények talajelôkészítése során alapszabályként fogadható el, hogy kevés menetszámmal, energiatakarékosan állítsunk elô a növény számára megfelelô aprómorzsás magágyat. A gyors elôkészítést nem csak gazdaságossági tényezôk, hanem a talajnedvesség-veszteség csökkentése indokolják. Az 3-4. ábra a kezelések talajnedvesség tartalmát mutatja. A zöldtrágyanövények hatása az adatok alapján a felsô 60 cm-ben mutatható


ki. Az egyes növényekkel borított kezelések között a 0-30 cm talajrétegben igazolható különbség nem volt kimutatható, ugyanakkor a fedetlen talajfelszínhez képest valamennyi esetben eltérést tapasztaltunk. A vetés utáni 20-25. napot követôen folyamatosan nô a különbség a növénnyel bevetett kezelések és a kontrollparcella között. Az 50. nap után valamennyi esetben változik még a talajnedvesség tartalom az evapotranszspiráció (párolgás) és a lehullott csapadék következtében, azonban a kezelések közötti különbség állandó marad. A zöldtrágyanövénnyel borított talajfelszín minden esetben csökkentette a felsô réteg nedvességtartalmát, azonban ez a különbség a tél folyamán kiegyenlítôdött, 2006. tavaszára, az utónövény (tavaszi árpa) vetésének idôpontjára a feltalaj is feltöltôdött nedvességgel. Hasonló tendencia figyelhetô meg a 30-60 cm mélységben azzal a különbséggel, hogy a keverékvetés esetén nagyobb volt a nedvesség, mint a facélia- a mustárés az olajretek vetésben. Ennek feltételezhetôen az az oka, hogy a három növény együttes termesztése során a facélia mérsékelt gyökérfejlôdése miatt összességében kevesebb nedvességet vesznek fel a növények ebbôl a talajmélységbôl. Folyamatában vizsgálva ennek a szintnek a nedvességállapotát megállapítható, hogy a vetés utáni 40-45. nap után a kezelések közötti különbség lecsökken, ennek feltételezhetô oka az, hogy nagyobb mennyiségû csapadék kerül ebbe a rétegbe, mint amit a növény képes felvenni. A 60-90 cm mélységben nem volt igazolható különbség az egyes kezelések között, a növényborítottság és a növény faja nem befolyásolta a talajnedvesség-tartalmat.

Talajellenállás, talajtömörödés A legtöbb zöldtrágyanövény termesztésekor külön elônyként emelik ki a talajlazító hatást, a talaj fizikai és biológiai állapotának javítását. Ugyanakkor az ezzel kapcsolatos mérések azt mutatják, hogy a talajellenállás a növények termesztési ideje alatt inkább növekszik, mint csökken. Ennek okai abban keresendôk, hogy a zöldtrágyanövény jelentôs mennyiségû nedvességet használ fel a termesztés során, másrészt a gyökerek oldalirányú nyomása átmenetileg szintén tömörítô hatást eredményez. A lazulás a késôbbiekben érvényesül, amikor a növényt a talajba dolgozzák. Az elhalt gyökerek járatai révén kedvezôbb fizikai és biológiai szerkezetû, a külsô beavatkozásokkal szemben stabilabb talajszerkezet alakul ki, amely nem csak az utónövény tápanyagfelvételét segíti elô, hanem a kisebb talajellenállásban is megnyilvánul. A kísérletben a zöldtrágyanövények zúzása elôtt jelentôs eltérést tapasztaltunk a talajellenállás értékeiben a felsô 50 cm mélységben (5. ábra). A növényekkel feddett területeken 2,8-3,7 MPa talajellenállást mértünk, ugyanakkor a fedetlen kezelésben jelentôsen kisebb volt a tömörség (1,5-1,7 MPa). Az utónövény vetésének idôszakára ezek a különbségek

a talajnedvességhez hasonlóan kiegyenlítôdtek, aminek következtében azonos talajnedvesség-tartalom mellett valamennyi kezelésben 0,8-1,0 MPa talajellenállást határoztunk meg (6. ábra).

Összegzés A zöldtrágyanövények termesztése témakörében Magyarországon számos kutatási eredmény és gyakorlati tapasztalat áll rendelkezésre. Az utóbbi évtizedekben elhanyagolt módszer az elkövetkezô idôszakban várhatóan ismét fel fog értékelôdni. Az állatállomány jelentôs csökkenése, és az ebbôl adódó szerves trágya hiány, valamint a talajok tápanyagtartalmának és fizikai, biológiai állapotromlása miatt a zöldtrágyanövények másodvetésben történô termesztése és talajba történô bedolgozása a vetésváltás fontos eleme lehet. Az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbak Magyarországon a szélsôséges idôjárási jelenségek (elsôsorban aszály, ritkábban túlzott csapadékbôség), amelyek leginkább a nyári idôszakban jelentkeznek. A zöldtrágyanövények termesztésének ezért korlátozó tényezôje a talajnedvesség lehet. Közvetlenül a kalászosok betakarítása után gyorsan száradó, homokos vályog fizikai féleségû talajon az idôben elvégzett mûvelés is olyan nedvességveszteséggel járhat, amely a vetés és kelés feltételeit egyaránt rontja. Az augusztus második felében történô vetés ugyanakkor a hajnali harmatképzôdés és a csapadék kialakulásának nagyobb esélye miatt megnöveli a sikeres termesztés esélyét. Bár a zöldtrágyanövények termesztése fokozott vízfelhasználással jár, igazolhatóan csökkenti a talaj nedvességtartalmát a felsô 50-60 cm rétegben, azonban ennek egy része a bedolgozás során a növényben lévô nedvesség révén visszakerül a talajba. A kutatások azt bizonyítják, hogy az így keletkezô deficit a tél végére eltûnik, ugyanakkor hosszútávon a talaj tápanyag- és vízgazdálkodásának javulása a növénytermesztés biztonságosabbá tételét eredményezi. Amint Magyarországon is kötelezôvé válik a termôterület bizonyos százalékának pihentetése, megnyílik az út a fôvetésû zöldtrágyanövények elôtt. A másodvetés legnagyobb korlátozó tényezôje a nem megfelelô talajnedvesség, fôvetésben a csírázás és a kezdeti lassabb fejlôdés kritikus szakaszában még nem jelentkezik. Jóllehet a zöldtrágyanövények jelentôs mennyiségû vizet használnak fel, bedolgozásukkal ennek egy része visszakerül a talajba, illetve borítottságuk során, és a késôbbiekben mulcsként hasznosulva jelentôsen csökkentik az evaporációt (talaj felszín párolgása). Emellett fôvetésben rendelkezésre áll a kellô vegetációs periódus a növényállomány virágzásához, így a növények másodlagos méhészeti hasznosítására is lehetôség nyílik. Keverékek alkalmazásánál jól érvényesül az egyes növényfajok egymásra gyakorolt kedvezô hatása is. A mustárnak és az olajreteknek allelopatikus hatásuk révén a gyomszabályozásban is komoly lehetôsége lehet.


Biohulladék

19


1. ábra: A zöldtömeg alakulása a kísérletben a talajba dolgozás elôtt 7 nappal (Gödöllô, 2005. november 3.)

3. ábra: A talajnedvesség-tartalom alakulása a kísérletben a 0-30 cm mélységben (Gödöllô, 2005)

5. ábra: A talajellenállás alakulása a kísérletben a zöldtrágyanövények zúzása elôtt (Gödöllô, 2005. október 27.)

20

Biohulladék


2. ábra. A növénymagasság és gyökérhosszúság alakulása a kezelésekben a talajba dolgozás elôtt 7 nappal (Gödöllô, 2005. november 3.)

4. ábra: A talajnedvesség-tartalom alakulása a kísérletben a 30-60 cm mélységben (Gödöllô, 2005)

6. ábra. A talajellenállás alakulása a kísérletben a zöldtrágyanövények zúzása után tavasszal (Gödöllô, 2006. április 4.)

MBH

zési sajátosságait mutatjuk be, valamint párhuzamot vonunk a komposztálás létesítményeivel, és a technológiához használt gépekkel.

> DÉ R I L A J O S ÜG Y V E Z E T Ô , V E Z E T Ô T E R V E Z Ô SO LV E X K F T.

A

„Biohulladék” címû szaklap I. évf. 1. számában már olvashattuk Dr. Csôke Barnabás Professzor Úr cikkét „Másodlagos tüzelôanyagok elôállítása szilárd települési hulladékból" címmel. Ebben megismerhettük a mechanikai-biológiai hulladékkezelésnek a polgárdi hulladékkezelô telepen megvalósuló nagyüzemi kísérletét, melyet a Vertikál Rt. és a Profikomp Kft. közösen végzett több éven keresztül a

1. Az MBH létesítményei Átmeneti tárolótér, mechanikai elôkezelô A települési szilárd hulladék fogadása és átmeneti tárolása fedett tárolótérben történik, két vagy három oldalról vasbeton támfalas határolással. A tárolóteret 2-3 napi beszállított laza hulladékmennyiség tárolására méreteztük, tekintettel az aprítógép esetleges meghibásodására. A hulladék a fedett térben csapadékvízzel nem érintkezik, ennek ellenére elsôsorban nyári idôszakban elôfordulhat, hogy az magas víztartalmú (pl. dinnyehéj stb.). Így nem zárható ki kis mennyiségû csurgalékvíz keletkezése, melynek összegyûjtésére a tárolótéren zsompot alakítunk ki. A csurgalékvizet a késôbb bemutatott csurgalékvíz elvezetô rendszerrel a csurgalékvíz tároló medencébe juttatjuk. A mechanikai elôkezelô (aprítógép) az átmeneti tárolótérrel egy légtérbe kerül, hogy a hulladéknak az aprítógép garatjába való ürítése a gumikerekes rakodógéppel lehetôség szerint kis szállítási távolsággal megoldható legyen.

A mechanikai-biológiai hulladékkezelés (MBH) tervezési tapasztalatai a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszerben

Miskolci Egyetem Eljárástechnikai Tanszéke közremûködésével. Nagy jelentôségû és rendkívül hasznos volt a projekt, mivel annak megállapításai, eredményei alapozták meg a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszer 9 különbözô hulladékkezelô központjában az MBH létesítményeinek, gépeinek méretezését, engedélyezési- és tenderterveinek elkészítését. Az ország legnagyobb – elôkészítés alatt álló – hulladékkezelési rendszere tervezésére a megbízást az UTIBER Kft. – SOLVEX Kft. konzorciuma nyerte. A rendszer a klasszikus hulladékkezelési létesítmények (gyûjtôszigetek, hulladékgyûjtô udvarok, hulladékátrakó állomások, komposztálók, hulladékválogatók, inert hulladékkezelôk) tervezésén túl a települési szilárd hulladék mechanikai-biológiai kezelését és annak során keletkezô másodlagos tüzelôanyag hasznosítását is célul tûzte ki. A konzorciumon belül a SOLVEX Kft. feladata volt az MBH létesítményeinek, gépeinek méretezése, optimalizálása. Cikkünkben nem ismertetjük az MBH technológiai folyamatait, hiszen arról a „Biohulladék Magazin" címû szaklap korábbi számaiban részletesen olvashattunk. A Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási rendszer kezelô központjai tervezéséhez a kiindulási alapadatokat a „Megvalósíthatósági tanulmány" szolgáltatta. A tervezésnél felhasználtuk a korábban említett, több éve folyó üzemi kísérletek eredményeit, külföldi tanulmányutakon, valamint a zöldhulladék- és iszapkomposztálók tervezésénél szerzett tapasztalatokat. Cikkünkben az MBH terve-

Biológiai kezelés létesítményei A biológiai kezelés (stabilizálás) a komposztálással gyakorlatilag azonos technológiával, nagyméretû, három oldalról zárt vasbeton. támfalas silókban történik, melyek beton aljzatában levegôztetô csatornák kerülnek elhelyezésre. A lebomlási folyamathoz szükséges levegôt prizmánként egy-egy ventillátor segítségével biztosítjuk a hulladéktesten keresztül történô egyenletes átáramoltatással. Mivel az aprított települési hulladék halmazsûrûsége kisebb, mint az aprított zöldhulladéké, ezért a komposztálásnál alkalmazott támfal magasságát megnöveltük. Ezzel elértük, hogy egységnyi kezelô felületen nagyobb hulladéktérfogatot tudunk kezelni. A biológiai kezelôtér jellemzô Prizmaszélesség: Hosszúság: Támfal magassága: Prizma magassága középen:

geometriai méterei: 6,5–8,0 m 25,0–45,0 m 2,5 m 3,3 m

Mivel az egyes kezelô központokban a települési szilárd hulladék mennyisége nagy eltérést mutat, ezért az optimalizálást a prizmák szélességi és hosszúsági méretének változtatásával és a kialakítandó prizmák eltérô számával értük el. A zöldhulladék komposztáláshoz hasonlóan a prizmák takarása szemipermeábilis membrántakaróval történik, a légbefúvó ventillátorok mûködését hômérô- és oxigénmérô szondákkal ellátott visszacsatolásos irányítástechnikai egység vezérli. A hulladék stabilizálását követôen kapott termék a stabilizált hulladék, ami higiénikus, további bomlásoktól men- >


Biohulladék

21

MBH

>

A S Á R BOGÁRDI HULLADÉKKEZELÔ TELEP TELEPÍTÉSI HELYSZÍNRA J Z A

2. Az MBH kiegészítô létesítményei tes anyag. Ennek különbözô frakciókra való szétválasztása a mechanikai utókezelés során történik. A mechanikai utókezelés területe A 4 hetes stabilizálási folyamat végén történik a prizma bontása. A stabilizált hulladékot gumikerekes homlokrakodóval szállítják a prizmákból a fedett tárolótér alatt elhelyezett dobrostához és annak adagoló garatjába ürítik. A mechanikai utókezelés elsô lépcsôje a rostálás a 30 mm (cserélhetô) lyukméretû dobrostán keresztül. A rostán a magas fûtôértékû frakció fennmarad, amit a gazdaságos szállításhoz tömörítenek. A rostán átesô finom frakció (stabilizált biohulladék) az ún. „komposzt-szerû frakció", amit elsôsorban hulladéklerakók rekultivációs rétegeként fognak felhasználni. Utóérlelô tér A stabilizált biohulladék átmeneti tárolása az utóérlelô téren történik, kb. 2 hónap tárolási idô figyelembe vételével. A kezelô terek mûszaki védelme Szabályozás hiányában a szilárd burkolatú kezelô terek alá HDPE szigetelô lemez alkalmazásával mûszaki védelmet terveztünk, mellyel megakadályozzuk a betonburkolaton esetlegesen átszivárgó csurgalékvíznek a környezetbe való jutását.

22

Biohulladék


Csurgalékvíz kezelô rendszer A mechanikai-biológiai hulladékkezelés különbözô fázisaiban csurgalékvíz keletkezik. Ezt a komposztáláshoz hasonló módon összegyûjtjük, átmenetileg tároljuk, és felhasználjuk a biológiai kezelés során az optimális nedvességtartalom beállításához. Csapadékvíz elvezetô rendszer A csurgalékvíz mennyiségének csökkentésére a nem szennyezett felületre – elsôsorban a szemipermeábilis membrántakaróra – terhelôdô csapadékvizet a csurgalékvíztôl elkülönítve zárt rendszerû vezetékkel a telep tisztavizes hálózatára csatlakoztatjuk.

3. A mechanikai-biológiai hulladékkezelés során alkalmazott gépek, berendezések A hulladék beszállítása után az átmeneti tárolótérbe való deponálást nagy kanáltérfogatú (4 m3) gumikerekes homlokrakodó gép végzi. Ugyanezzel a géppel történik a hulladék feladása az aprítógép ürítô garatjába. A hulladék aprítását és homogenizálását lassú forgási sebességû hengermûves aprítógép végzi. Az aprítógép kihordószalagja mágneses szeparátoron keresztül szállítja a hulladékot a csarnok falán kívülre a három oldalról betonfallal körülvett tárolótérbe.

MBH

A 4 hetes stabilizálási folyamat végén kapott higiénikus, további bomlásoktól mentes anyagot – a stabilizált hulladékot – szintén gumikerekes homlokrakodóval szállítják a fedett tárolótér alatt elhelyezett dobrostához és annak adagoló garatjába ürítik. A nagyobb kapacitású hulladékkezelô központokban a tömörítést a magas fûtôértékû frakció bálázásával oldjuk meg. A kisebb kapacitású telepeken a bálázógép alacsony kihasználtsága miatt a tömörítést konténerekbe történô préseléssel valósítjuk meg. Így az anyag enenergetikai hasznosításra történô szállítása bálázott formában vagy préskonténerekben történik. A tervezett hulladékhasznosító erômû alkalmas mindkét szállítási forma fogadására. A rostán átesô finomfrakciót -stabilizált biohulladékotgumikerekes homlokrakodó szállítja az utóérlelô és tároló térre.

Az MBH folyamataiból láthatjuk, hogy a telep legfontosabb gépe a gumikerekes homlokrakodó, mivel szükséges a kezelt anyagnak a különbözô kezelési fázisok közötti szállítása. Emiatt telepenként két homlokrakodó gép beállításával kalkuláltunk, mivel ezek a gépek a hulladékkezelés egyéb technológiai folyamataiban is (inert hulladékkezelés, zöldhulladék komposztálás) nagy szerepet kapnak. Összevetés A zöldhulladék komposztálók és az MBH technológiai folyamatát, létesítményeit és alkalmazott gépeit összevetve megállapíthatjuk, hogy a tervezési folyamat során meghatározóak voltak a kezelendô anyagok eltérô fizikai tulajdonságai és a „végtermékek" felhasználási módjai. Ennek összegzéseként bemutatjuk a két rendszer elemeinek legfontosabb eltéréseit:

Rendszerelemek

Zöldhulladék komposztálás

MBH

Kezelendô anyag tárolása

Nyitott prizmákban (Halmazsûrûség: 0,3–0,6 t/m3)

Fedett térben támfalak között (Halmazsûrûség: 0,2–0,3 t/m3)

Mechanikai elôkezelés

Kalapácsos aprítógéppel

Hengermûves aprítógéppel

Biológiai kezelés

Prizmában, vagy 2,0 m magas támfalak között

2,5 magas támfalak között

Anyagmozgatás

Homlokrakodóval

Nagy kanálméretû homlokrakodóval

Kezelô- és tárolóterek aljzatai

Szilárd térburkolat

Szilárd térburkolat, HDPE szigetelô lemez mechanikai védelemmel

Végtermékként hasznosítható, újrahasznosítható anyagok

Komposzt

Stabilizált biohulladék (komposzt szerû anyag), magas fûtôértékû frakció, fémhulladék

A mellékelt folyamatábrán bemutatjuk a 9 hulladékkezelô központból a sárbogárdi MBH telep technológiai folyamatait és anyagmérlegét. ■

TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK (Sárbogárdi gyjtkörzet) Lakossági, Önkormányzati, Intézményi 12.800 t/év

ELLENRZÉS, MÉRLEGELÉS

Átmeneti tárolás 394 m3

(2 nap)

Durva válogatás az átmeneti tároló téren

Aprítás 12.800 t/év Mágneses leválasztás

(49 t/nap) Leválasztott inert hull. inert hull. kezelõ telepre 100 t

Fém 200 t

Vízgz

Biológiai kezelés 12.500 t/év

23 % 2.900 t

41.667 m3

Csurgalékvíz 77 % 9.600 t

Konténeres tömörítés 5.050 t

50% >30mm

Szelektíven gyûjtött maradék hulladék 500 t

Rostálás 10.010 t/év 50% <30 mm

Stabilizált biohulladék

utóérlelés, tárolás 5.050 t/év (2.104 m3 /név)

ELLENRZÉS, MÉRLEGELÉS

Fém hasznosítása 200 t/év

Termikus hasznosítás 5.050 t/év

Hulladéklerakók rekultivációja, egyéb hasznosítás (bioerd) 5.050 t/év


Biohulladék

23

PR-CIKK

A

tea elnevezés talán egy kicsit félrevezetô lehet, de azért ez a név illeti a terméket, mert hasonló eljárással készül, mint az emberi fogyasztásra szánt tea és ugyanúgy élénkíti, frissíti a növényeket, mint a tea minket, embereket. A cikkben átfogó ismertetést szeretnénk adni a termékrôl, hogy ha találkoz-

> KO V Á C S D É N E S PR O F I K O M P K F T.

Komposzt-tea szerves alapú termésnövelô anyag

A komposzt-tea, mint termék közel egy éve jelent meg a magyar piacon. A termék Európában egyedülállónak tekinthetô.

nak vele, ne lepôdjenek meg, hanem Önök is csatlakozzanak bátran a komposzt-tea felhasználókhoz.

Az Amerikai Egyesült Államokban ezen a néven, de a hazaitól eltérô, különbözô alapanyagokból és technológiákkal készült komposzt-tea van forgalomban, sôt receptek és házi elôállítási technológiák, valamint azokhoz tartozó berendezések is hozzáférhetôk a kertészek, kerttulajdonosok számára. A hazai komposzt–tea speciálisan elôállított, növényi eredetû komposztból készül, aerob, vizes feltárással.

PROFIKOMP K O M P O S Z T- T E A

24

Biohulladék


Komposzt-tea definíciók • A 26/2006 FVM rendelet deklarációja alapján: Talajkondicionáló készítmény: a talaj fizikai, kémiai, illetve biológiai tulajdonságaira kedvezôen ható, iparilag elôállított termésnövelô anyag. • Tudományos oldalról: A komposzt-tea jó minôségû mikro-

PR-CIKK

ba táptalaj (komposzt+adalékok) aerob, vizes kivonata, amely kizárólag természetes anyagokat tartalmaz. A helyesen készített komposzt-tea csak a kivonás során felszaporodó hasznos mikroorganizmusokat és olyan esszenciális tápanyagokat tartalmaz, amelyek szükségesek a talaj és a növény egészségéhez. A komposzt-tea általános összetétele • Oldott anyagok • Humusz komponensek • Baktériumok • Gombák • Fonálférgek • Protozoák • Mikroba bomlástermékek • Magas diverzitású hasznos szervezetek Mi a különbség a komposzt és a komposzt-tea között? A komposzt, egyszerû megfogalmazásban, bomlott szerves anyag és mikrobaközösségek keveréke, megfelelô szén és nitrogén aránnyal. A komposzt-tea a hasznos mikroszervezetek és a komposztból származó oldható tápanyagok vizes oldata, melyek a kivonás során felszaporodnak. Minôség – az érettségtôl a mikroorganizmus tartalomig A komposzt-tea valójában egy olyan alkalmazható formája a komposztnak, amely a növényre gyorsabban tudja kifejteni a hatását, mint a talajba kevert komposzt. A komposzt minôség magában foglalja az érettséget és a mikroba tartalmat, mindezek nagyon fontosak a hatékony komposzt-tea készítéséhez. Korlátozó tényezô lehet a gyártás kezdetén a komposzt magas sótartalma, nagy számú anaerob mikroorganizmus és a patogének jelenléte, melyek hatásai felerôsödnek a kész teában. A gyártás kritikus pontja a kizárólag jó minôségû komposzt felhasználása. Mikroba szám és diverzitás Az a komposzt, amely a mikrobák számában és diverzitásában gazdag, ugyanolyan jó minôséget eredményez a belôle készített komposzt-teában is. Mégis, a komposzt-tea tipikus mikroorganizmus diverzitása különbözik a kiin-

dulási komposztétól. A mikroszervezetek számos példánya szeret részecskékhez kapcsolódva élni, a komposzt-tea készítésnél széles körben használnak finom szûrôt, így nem hagynak elegendô számú részecskét, amely fenntartja ezeket a mikroorganizmusokat.

melybe tápanyagot adnak a mikroba populációk növekedéséhez. Megfelelô fermentációs idô után a kész teát szûrik, kijuttatást elôsegítô szereket adnak hozzá, mint felületnövelô, nedvesítô, ragasztó és UV inhibitorokat, melyek elsôdlegesek a felhasználásnál.

Komposzt és komposzt-tea standard-ek / ml

Kijuttatás Felhasználás elôtt a komposzt-teát meg kell szûrni, hogy kiküszöböljük a permetezôgép fúvókájának vagy az öntözô rendszernek az eltömôdését. Az öntözôrendszerek szûrôi, különösen a csepegtetô öntözô rendszereké, visszatartják a szuszpendált részecskéket, melyek felületén a komposzt-tea mikroba diverzitásának egy része található. A segédanyagok permetezéskor javítják a levélen a bevonat képzôdést és meghosszabbítják a mikrobák túlélését. A növényi levélbetegségek leküzdéséhez az egész növényt be kell

Komposzt-tea Komposzt Összetevô

ml

g

Aktív baktérium

10-150 µg

2-10

Összes baktérium

150-300 µg

150-300

Aktív gomba

2-10 µg

2-10

Összes gomba

5-20 µg

150-300

Ostorosok, flagellata

1000

10 000

Amôbák

1000

10 000

Csillósok, ciliata

20-50

50-100

Hasznos fonálférgek

2-10

10-50

Komposzt-tea elôállítási módszerek Alapvetôen kétféle komposzt-tea elôállítási módszer létezik a nemzetközi gyakorlatban. A két módszer abban különbözik egymástól, hogy használnak-e aktív levegôztetést a fermentáció alatt. A nem levegôztetett komposzt-teák (NCT) nem biztosítanak a mikroorganizmusok számára hozzáadott oxigént, míg a levegôztetett komposzt-teák esetén (ACT) direkt levegôztetik azokat. Az oxigénbevitellel készült komposzt-teákat tápanyagok felhasználásával készítik. A levegôztetett és a nem levegôztetett komposzt-tea közötti különbség abban rejlik, hogy az oxigénnel nem ellátott komposzt-teában akkumulálódnak az antibiotikumok a hosszabb fermentációs idônek köszönhetôen. A továbbiakban a gyakorlatban inkább elterjedt, levegôztetett módszerrel elôállított komposzt-teákkal foglalkozunk részletesebben. A hazai Profikomp® Komposzt-tea szintén ebbe a csoportba tartozik. Komposzt-tea készítés oxigénbevitellel A komposzt-tea elôállítás ideje alatt a vizet 18–33 ºC-on kell tartani. A teát ismert összetételû és korú komposzt fermentációjával állítják elô, vízben, meghatározott ideig. A legalapvetôbb kivitelben a komposzt-tea elôállításhoz tartály, komposzt, víz és fermentációs idô kell. Az elôállítási technológia magában foglal egy folyamatos levegôztetésû edényt,

KIOLDÁS

permetezni. Egy alkalommal végzett talajöntözés esetén a felhasználáshoz olyan mennyiségben kell használni, hogy az a gyökérzónát is elérje. Ajánlott komposzt-tea felhasználások • Permetezési, öntözési dózisok – 1-2 %-os oldattal hatékony termelést tesz lehetôvé – 2 %-os oldata magok kezelésére, permetezve vagy áztatva vetés elôtt – 4 %-os oldata rágó és szívó rovarok ellen hatékony – 4%-os oldata + fél kanál diatómaföld egy gallon keverékbe hangyák ellen kitûnô – 4-6 %-os oldata vöröshangyák ellen jó >


Biohulladék

25

PR-CIKK

>

• Az öntözés idôpontja Az éjszaka a legalkalmasabb a komposzt-tea felhasználásának, amikor a levelek sztómái nyitva vannak és minimális az ultraibolya sugárzás, amely sok mikroorganizmus számára toxikus. • Alkalmazási terület A komposzt-teák alkalmazhatóak a haszonnövényeken a betegségek szabályozásához a növények levelén és a talajban, bár legjobb hatékonyságúnak, legeredményesebbnek a levélre történô permetezés tûnik. A komposzt-tea betegség szabályozó hatását a benne található hasznos / antagonista mikroorganizmusok, mikroba melléktermékek (metabolitok) és a növényi tápanyagok eredményezik.

PA L A C KOZÁS

„A komposzt-tea felhasználás számos elônnyel jár, kezdve a talajszerkezet javításától, a tápelemek gyors kimosódásának megakadályozásán át a tápanyagok növények által felvehetô formába alakításáig és a növényi stressz csökkentéséig.” 26

Biohulladék

A komposzttea felhasználás elônyei A komposzt-tea felhasználás számos elônnyel jár, kezdve a talajszerkezet javításától, a tápelemek gyors kimosódásának megakadályozásán át a tápanyagok növények által felvehetô formába alakításáig és a növényi stressz csökkentéséig. Ezen kívül az alábbi elônyökkel számolhatunk még: • A komposzt-teában található mikroszervezetek kiszorítják a kórokozó mikroorganizmusokat. • Ismétlôdô használattal a komposzttea fellazítja a tömörödött talajokat, ezáltal könnyebb a gyökerek növekedése, így nagyobb lehetôségük van a tápanyagok felvételére. A használat során a levegô is bejuthat a talajba, ami megakadályozza a kórokozók növekedéséhez és az anaerob szervezetek által termelt toxikus metabolitok felszaporodásához szükséges kedvezôtlen feltételek kialakulását. • Folyamatos használatával minden növény egészséges és életerôs lesz. • A komposzt-tea visszaállítja a talaj mikrobiológiáját, amit a túlfejlesztett és kémiai talajmûvelési gyakorlattal tönkretettünk. • Amikor a komposzt-teát a növény levelén használjuk, az befedi a növény


felületét és megvédi a káros anyagoktól, beleértve a kórokozó mikroorganizmusokat. A baktériumok és a gombák légzésébôl származó szén-dioxid mennyisége megnövekszik, ezáltal hosszabb ideig lesznek nyitva a sztómák, így több tápanyag vehetô fel a növények számára a levélen keresztül. • A tea használatával javul a talaj szerkezete, a tápanyagok felvehetôsége nô, a szennyezôanyagoké csökken, illetve mérséklôdik a víz felhasználás. • A komposzt-tea használata hasonló hatást idéz elô, mintha 2-3 cm vastagságban megszórnánk a területünket komposzttal. • A komposztot túl lehet adagolni, amely azt jelenti, hogy a víz és a levegô nem képes behatolni a talajba, míg a komposzt-tea túladagolása csak a talaj vízzel történô telítôdése alkalmával követkehet be. • A tea rövidebb idô alatt növeli a mikroba aktivitást, mint a komposzt. • A komposzt-tea felhasználható a levélen, száron, kérgen, vesszôn és a talajon, míg a komposzt csak a talajon használható fel. • A tea serkenti és gyorsítja a lebomlást, ami jól jöhet, amikor új komposzthalmot építünk. A kezelés ismétlésének szükségessége A gyorsan változó környezeti feltételek mellett számos negatív hatás éri növényeinket, amelyek könnyen elpusztíthatják a hasznos mikrobapopulációkat a növényen, illetve a talajban kialakuló telepeken. A komposzt-tea ismételt alkalmazásával visszaállíthatjuk azokat a hasznos mikrobaközösségeket, amelyek kevésbé életképesek, vagy elpusztulnak a kedvezôtlen körülmények között. A hasznos mikroszervezetek telepei addig élnek a talajban, míg ott számukra biztosítottak a megfelelô körülmények és a szerves tápanyagforrások. A stresszes feltételek visszaszorítják a mikrobákat és azok inaktiválódnak, de nem pusztulnak el. Némi serkentés hatására ezek a szervezetek ismét aktívvá válhatnak, akár hosszú idô után is. A komposzt-tea humán-egészségügyi és környezeti hatásai Eddigi tapasztalatok alapján sem gyermekeknek, sem háziállatoknak nem okozott betegséget a komposzt-tea, hiszen

PR-CIKK

Eredmények: A kukorica és bab tesztnövény a 2 hetes periódus alatt, mindhárom termesztôközeg esetén a komposzt-teával locsolt kezelések során adta a legnagyobb zöld és száraztömeget.

szerkezeti védekezô képességét, fizikailag ún. fallal fedik be a patogéneket.

T E S Z T-NÖVÉNY KÍSÉRLET

nem kémiai szerrôl van szó. A komposzt-tea nem szennyezi a vízforrásokat (forrást, kutat, folyót, vizes élôhelyeket, stb.), nem veszélyes a halakra és a vadvilágra. Növényvédelmi hatások A Bonni Egyetem kutatói kimutatták, hogy a komposzt-tea csökkenti a penészgomba és a lisztharmat elôfordulását bizonyos növényeken, például a szôlôn, kígyóuborkán, babon és epren. Számos kutatás kimutatta, hogy a növényi alapú komposztok ugyanolyan hatékonyak voltak, mint az állati eredetûek, és gátolták a szürke penész kialakulását a leveleken üvegházban végzett kísérletek alapján. A komposzt-tea antagonista hatásmechanizmusa A növények fejlôdése során különös szerepük van a különbözô antagonista mikroszervezeteknek. Ezen szervezetek jelentôsége abban rejlik, hogy különbözô módon akadályozzák a patogének fejlôdését – bevonják a felszínt, és megelôzik a patogének hozzáférését a levélhez, így kompetíció alakul ki a táplálékért, amelyet a patogének is igényelnek. A kompetitor szervezetek másodlagos metabolitokat választanak ki (antibiotikumok) a növény felületére, és közvetlenül parazitálják a patogéneket. Az antibiotikumok, melyek feldúsulnak a komposzttea elôállítása során, az alkalmazás során használódnak fel. A többi mikrobiológiai metabolit aktiválja a növény védekezô mechanizmusát. A komposzt-tea növényi tápanyagai segítik erôsíteni a növény

A Profikomp® Komposzt-tea vizsgálati eredményei A Profikomp® Komposzt-tea pozitív hatásairól számos vizsgálat során meggyôzôdhettünk már. Az alábbiakban a klímakamrás kísérletek, valamint a mikrobiológiai teszt eredményeit mutatjuk be röviden.

A komposzt-tea mikrobiológiai tesztelése In vitro, Botrytis cinerea, Ascochyta pisi, Fusarium sp teszt mikroorganizmusokkal végzett kísérlet során egy Rhizopus, egy Penicillium faj és több Trichoderma harzianum faj tenyészett ki a táptalajon. Ezen gombafajok gyakori talajgombák, a szerves anyagok (cellulóz) lebontói és növénykórokozók antagonistái-ként közismertek. Ennek következtében a komposzt-tea közvetett módon – az izolátumok táptalajra oltása után pedig kifejezetten –, gátolta a növénykórokozó gombák növekedését, mivel erôs antagonista aktivitást mutatott.

A komposzt-tea termésnövelô hatásának vizsgálata klímakamrás kísérletben Termesztôközegként egy gyenge, egy jó termôképességû talajt, illetve egy tôzeg alapú virágföldet használtunk fel. Locsoláshoz desztillált vizet, 5%-os komposzt-teát és tápoldatot használtunk. Kukorica és bab volt a tesztnövény. A kísérlet idôtartama 2 hét volt, a kísérleteket 3 ismétlésben végeztük el.

A komposzt-tea mintában más gombák egyáltalán nem fordultak elô. Ez azt bizonyítja, hogy a készítménynek mindenképpen erôs szelekciós hatása van a mikroflórára. ■

Kukorica zöld- és száraz tömege 2 hetes kezelés után

Jelmagyarázat: 1. betû K: kukorica 2. betû G: gödôllôi talaj; S: siófoki talaj; K: komposzt 3. betû D: desztillált víz; T: tápoldat; K: komposzttea

KKK KKD KKT

KSK KSD KST

zöldtömeg

száraz tömeg

KGK KGD KGT 0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

5

5,5

6

6,5

7

Tömeg (g)

Bab zöld- és száraz tömege 2 hetes kezelés után

Jelmagyarázat 1. betû B: bab 2. betû G: gödôllôi talaj; S: siófoki talaj; K: komposzt 3. betû D: desztillált víz; T: tápoldat; K: komposzttea

BKK BKT BKD

BSK BST BSD

zöldtömeg

száraz tömeg

BGK BGT BGD 0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

Tömeg (g)


Biohulladék

27

NEMZETKÖZI

Általános információk Spanyolország alkotmányos monarchia és parlamentáris demokrácia az 1978. évi alkotmány bevezetése óta. Az ország területe 504 782 km2, lakosainak száma 43 209 511 fô. Spanyolország ugyan hivatalosan egységes, de valójában inkább autonóm közösségek szövetségeként mûködik, amelyben mindegyik autonóm közösség saját törvényekkel és többkevesebb önállósággal kormányozhatja önmagát. Ezzel a rendszerrel ma több probléma is adódik, mert míg az autonóm kormányok függetlenebb kapcsolatot szeretnének kialakítani Spanyolországgal, a központi kormány éppen az egyes autonóm közösségek (pl. Baszkföld és Katalónia) olyan jogait sze-

> DR. ALEXA LÁSZLÓ PR O F I K O M P K F T.

Komposztálás

Spanyolországban Európa északi és nyugati országainak szakemberei általában lenézôen beszélnek a biológiai hulladékkezelés dél-európai helyzetérôl, alapul véve ezen országok lakosainak eltérô mentalitását és a környezeti ipar viszonylagos fejletlenségét. Természetesen a déli országok hulladékgazdálkodási gyakorlata nem azonos a német nyelvterületû országokéval, de figyelembe véve például a német jogszabályok és technológiai megoldások „túlkapásait”, a mi megítélésünk szerint sok esetben az újonnan csatlakozott EU országokban, így hazánkban is, célszerû a déli tapasztalatokat alaposan megismerni, és a fejlesztések során alapul venni. A déli országok közül különösen igaz ez Olaszországra, amely az európai szelektív biohulladékgyûjtési és komposztálási ranglistán Németország mögé a 2. helyre (!) jött fel 3 millió tonna/év biohulladékkal, de igaz ez Spanyolországra is, amelyet az alábbi cikkben mutatunk be Önöknek.

28

Biohulladék


retné korlátozni, melyeket egyesek a túlzott önállóság jelének tartanak. Mindemellett fontos azt is megemlítenünk, hogy 2005. február 20-án Spanyolország volt az elsô olyan állam, amelyik népszavazásra bocsátotta az Európai Unió 2004. októberében aláírt alkotmányának kérdését. A népszavazás eredménye a spanyol szavazók erôs támogatását mutatta, így Spanyolország válhatott az elsô olyan taggá, amely népszavazás útján fogadta el a tervezetet. Spanyolország egyike Európa legnagyobb gazdaságainak, és a világon is a nyolcadik helyet foglalja el. A szolgáltató szektorban a foglalkoztatottak 57%-a dolgozik. Kiemelkedô jelentôségû állami bevételforrás a turizmus, amihez nagyban hozzájárul az a tény is, hogy 38 világörökségével Spanyolország a világranglista elsô helyén áll. Az ország mindennapi életében komoly szerepet játszanak a színpompás népi ünnepek (fiesta), a vallási eredetû romériák, a látványos, több napos helyi vígasságok. Minden városnak megvan a maga szentje, akit a fiesta mayor alkalmával ünnepelnek. Az egyik legszínesebb spanyol népünnepély a feria, azaz országos vásár, melyet minden évben, minden fontos helyen megrendeznek. Spanyolország legnevezetesebb tradíciója a bikaviadal (corrida de toros). Az országban több mint 300 aréna szolgálja a véleményeket megosztó „nemzeti sportot” vagy az ellenzôk szerint „véres mészárlást”. Hulladékgazdálkodás A Spanyol Hulladékgazdálkodási Terv adatai alapján jelenleg (2004. évi adat) évente több mint 17 millió tonna települési szilárd hulladék keletkezik, amelynek 74%-a lerakókba, 13%-a pedig komposztálásra, illetve MBH telepre kerül; az újrahasznosítás aránya 11,6%. A spanyol országos és helyi hulladékgazdálkodási tervek az európai uniós jogszabályokhoz igazodva a biológiailag bont-

NEMZETKÖZI

ható hulladékok lerakókról történô „eltérítését” és hasznosítását irányozzák elô, a komposztáló telepek építésének támogatásával.

„A spanyol országos és helyi hulladékgazdálkodási tervek az európai uniós jogszabályokhoz igazodva a biológiailag bontható hulladékok lerakókról történô „eltérítését” és hasznosítását irányozzák elô, a komposztáló telepek építésének támogatásával.”

Z Á RT KOMPOSZTÁLÁSI TE CHNOLÓGIA MADRIDBAN

Az idôközben elkészült Spanyol Komposztálási Program 4 bázisra épül: • A komposztra vonatkozó szabványok megalkotása, a komposzt minôségbiztosítás elôkészítése; • Nemzeti Komposzt Központ létrehozása; • Kutatás-fejlesztési programok támogatása; • Komposzt felhasználást támogató programok kidolgozása.

Az andalúz talajok szervesanyag-tartalma alacsony, ezért az erózió, amely évente hektáronként átlagban 23 tonna termôföld „elvesztését” jelenti, különösen megnehezíti a fenntartható mezôgazdaság folytatását. A talajok erodálódása természetesen fokozza a komposztok elôállításának és felhasználásának jelentôségét, növeli a keresletet. Andalúzia évente 3,2 millió tonna települési szilárd hulladékot termel, amelynek – saját méréseik alapján – 70%-a komposztálható. A tartományban jelenleg évente 420 000 tonna komposztot állítanak elô, amely teljes egészében mezôgazdasági felhasználásra kerül. A TSZH biológiailag bontható frakciója mellett évente 1,25 millió tonna szárazanyag kommunális szennyvíziszap is keletkezik, amelynek szintén egyik kiemelt hasznosítási lehetôsége a komposztálás, majd az azt követô mezôgazdasági hasznosítás.

S Z Á L L Í TÁSRA ELÔKÉSZÍTETT KOMPOSZT NAVARRÁBAN

Az alábbiakban két spanyol régió komposztálási helyzetét mutatjuk be.

OLÍVAFALEVÉL, MINT ADALÉKANYAG EGY GRANADAI KOMPOSZTTELEPEN

Andalúzia: Andalúzia Spanyolország déli részén található, 87 579 km2 területével, és 7,5 millió lakosával a legnagyobb területû és létszámú tartomány. A tartomány legjelentôsebb bevételi forrása és gazdasági ereje a mezôgazdaság.

A keletkezô zöldhulladékokat a szennyvíziszap komposztálása során, mint struktúra-anyag használják fel. Andalúziában jelenleg 1 870 000 tonna/év komposztáló telepi kapacitás épült ki. >


Biohulladék

29

NEMZETKÖZI

>

LIFE projekt:

A LI FE PRO JEKT PLA KÁT JA

Az Európai Unió támogatásával megvalósított LIFE projekt keretében felmérték az andalúziai biohulladék-termelést és a mezôgazdasági melléktermékek keletkezését, összehasonlították a különbözô komposztálási technológiákat, valamint kialakítottak egy hatékony komposzt marketinget.

Katalónia Katalónia egyike Spanyolország 3 önálló tartományának, 41 kisebb regionális egységbôl áll, lakosainak száma 6 millió. A 90-es évek elején Katalóniában több helyen kezdtek kísérletezni a vegyes kommunális hulladékok komposztálásával, amely – Európa többi országához hasonlóan –, a rossz minôségû végtermék miatt nem vezetett eredményre. A negatív tapasztalatok hatására Katalóniában 1993-ban több városban is bevezették a szelektív biohulladék-gyûjtést, azonban a korai kezdés ellenére a TSZH legnagyobb részének ártalmatlanítása továbbra is a lerakókban történik. 2001-ben a 3,6 millió tonna hulladéknak mintegy 64%-a került lerakókba, és 17% volt a szelektív gyûjtés után hasznosított hulladék mennyisége. 2001. végén 100 önkormányzat (mintegy 1 millió lakos) döntött úgy, hogy bevezeti a szelektív biohulladék-gyûjtést. Katalóniában 1,7 millió tonna biohulladék keletkezik (konyhai hulladék, zöldhulladék, szennyvíziszap stb.), amelybôl a TSZH biofrakciója 1,2 millió tonnát tesz ki. Jelenleg már 600 000 tonna/év kapacitás épült ki, ami azt jelenti, hogy a keletkezô TSZH biohulladék frakciójának felét (!) szelektíven gyûjtik és komposztálják. A szelektív gyûjtés az 5000 fônél népesebb településeken 1993. óta kötelezô, ennek hatására jelenleg a lefedettség már 40%-os, a 2006-os év végére pedig 55% elérése a cél. A jelenlegi jogszabályok alapján a hulladéklerakókat külön környezetterhelési adóval sújtják, ami tovább javítja a komposztálás pozícióját. Sikeres technológiafejlesztés Katalóniában Egy Barcelonától északra fekvô katalán kis faluban szennyvíziszap komposztálása kezdôdött néhány évvel ezelôtt nyitott prizmás technológiával. A jelentôs szagemisszió óriási lakossági

A LIFE PROJEKT KERETÉBEN FEJLESZTETT KOMPOSZTSZÓRÓ GÉP

30

Biohulladék


NEMZETKÖZI

ellenállást váltott ki a szomszédos településen. A lakossági és hatósági nyomás miatt a telep tulajdonosának, Fumanya úrnak két lehetôsége volt: vagy véglegesen bezárja a telepét, vagy egy komoly technológiafejlesztést hajt végre. Ô ez utóbbi mellett döntött és szerzôdést kötött a Profikomp Kft-vel a technológiafejlesztés megtervezésére és megvalósítására. A fejlesztés megtervezésekor az alábbi információkból kellett kiindulni: A komposztáló telepen 20.000 tonna szennyvíziszap fogadása és kezelése történt évente, az alkalmazott technológia statikus, levegôztetett komposztálás volt (ASP- aerated static pile). Az iszapot a szerkezetet biztosító adalékanyaggal történô összekeverés után 5 darab 16 méter széles és 35 méter hosszú prizmába tették, majd 1 hónapos levegôztetett intenzív szakasz után 2-3 hónapig utóérlelték. Az intenzív fázis szagemisszióját „spray" (permetezô) rendszerrel próbálták csökkenteni, sikertelenül. A fejlesztési javaslat kidolgozása során a szagemisszió szempontjából kritikus technológiai pontokat kerestük meg, ezeket elemeztük, majd javaslatot tettünk a megváltoztatásukra. Az elsôdleges szagemisszió képzôdés a levegôztetett intenzív szakaszban volt, de fejlesztést javasoltunk a nyersanyagok (iszapok) fogadása és keverése, valamint a csurgaléklé kezelése terén is. A fejlesztési javaslatok elfogadása és a hatósággal történt egyeztetések után mintegy 3 hónap alatt (!) befejezôdött a telep korszerûsítése, a technológiai elemek fejlesztése, az alábbi pontok szerint: 1. Az iszap fogadása biofilterrel ellátott zárt térben történik.

2. Az intenzív érés során a telepen a levegôztetett, szabályozott, membrántakaróval zárttá tett Gore™ Cover komposztálási technológiát alkalmazzák. A kapacitásnövelés miatt oldalfalakat építettek, így az intenzív érési szakasz 5 darab 14 méter széles, 35 méter hosszú egységben megy végbe.

A S I K E RT E L E N S Z A G TA L A N Í T Á S E L Ô T T E

A S I K E R E S S Z A G E M I S S Z I Ó C S Ö K K E N T É S A G O R E M E M B R Á N TA K A R Ó VA L

E L Ô K E ZELÉS – SZENNYVÍZISZAP TÁROLÁS ELÔTTE

>

E L Ô K E ZELÉS – SZENNYVÍZISZAP TÁROLÁS MOST


Biohulladék

31

NEMZETKÖZI

>

A M E MRÁNTAKARÓ MOZGATÁSA FALRA SZERELT C S É V É LÔBERENDEZÉSSEL

CSURGALÉKLÉ GYÛJTÔ MEDENCE (LEVEGÔZTETETT – MOST)

3. A csurgaléklé gyûjtô medencébe levegôztetô rendszert építettek be. A technológia-fejlesztés óriási sikertörténet lett, a lakossági panaszok azóta teljesen megszûntek, a környezetvédelmi hatóság pedig hozzájárult a telep kapacitásának megnöveléséhez, így a Fumanya komposzttelep ma már évente 42 000 tonna iszapot fogadhat. A jó minôségû komposztot a környékbeli mezôgazdák elôszeretettel használják fel talajaik trágyázására és javítására.

A Z O L DALFALAK MEGNÖVELIK A TELEP KAPACITÁSÁT

2. Az intenzív érés során a telepen a levegôztetett, szabályozott, membrántakaróval zárttá tett Gore™ Cover komposztálási technológiát alkalmazzák. A kapacitásnövelés miatt oldalfalakat építettek, így az intenzív érési szakasz 5 darab 14 méter széles, 35 méter hosszú egységben megy végbe.

C S U R G ALÉKLÉ GYÛJTÔ MEDENCE (ELÔTTE)

32

Biohulladék


KOMPOSZT KISZÁLLÍTÁS A TELEPRÔL

F U M A N YA Ú R E L É G E D E T T E N M U TAT J A B E A F E J L E S Z T É S E R E D M É N Y EI T

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Kollégák!

Recommend Documents