Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Kollégák!

bevezetô

Editorial

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Kollégák! A BIOHULLADÉK MAGAZIN újabb kétnyelvû számának bevezetôjében a biohulladék-kezelés minden szintjén megjelenô komplexitására szeretném felhívni figyelmüket. A biohulladékok, a komposztok és az erjesztési maradékok önmagukban is meglehetôsen összetettek, de az igazi komplexitást a kezelésük során lezajló aerob vagy anaerob folyamatok egymásra épülô, bonyolult, természetes rendszere jelenti. Minden biohulladék-kezelési technológiának – akár komposztálásról akár biogáz elôállításáról beszélünk –, legfontosabb célja a közremûködô mikroorganizmusok számára biztosítani az optimális feltételeket. Ez természetesen csak a technológiai elemek megfelelôen mûködô, összehangolt, komplex rendszerével lehetséges. Az optimális feltételek biztosítására néhány kivételtôl eltekintve minden, napjainkban piacon kapható technológia elméletileg alkalmas, de fontos megemlíteni, hogy az üzemeltetônek továbbra is kulcsszerepe van. Tapasztalataink alapján egy korszerû technológia nem jelent önmagában garanciát a hatékonyságra, illetve a környezetterhelés minimalizálására. A jól mûködtetett telepekre példaként ebben a számban két teljesen eltérô méretû, különbözô hulladékot, más-más céllal kezelô telepet is bemutatunk Önöknek, a gyulai kis komposztálót, valamint egy nagy kapacitású németországi mechanikai-biológiai hulladékkezelô telepet. A biohulladék-kezelés komplexitását nem csak a lezajló biológiai folyamatok sokszínûsége jelenti, hanem a végtermékek számtalan hasznosítási lehetôsége is. Mint ismeretes, a kezelés utáni termékek talajjavító és tápanyag-utánpótló anyagként történô mezôgazdasági felhasználása a leggyakoribb, de a kertészeti és a rekultivációs hasznosítás is egyre jobban terjed. Mindezekhez biztonságot és a felhasználás számára garanciát csak a minôségbiztosítási rendszerek jelenthetnek, amelyrôl az egyik élenjáró ország, Ausztria példáján keresztül szerezhetnek több információt. A komplexitás megjelenik egy település vagy egy régió hulladékgazdálkodási rendszerében is, hiszen napjainkban egyértelmû, hogy a biohulladék-gazdálkodást nem szabad elválasztani a többi hulladékfrakció gyûjtésétôl vagy kezelésétôl. Legyen az házikerti komposztálás, szelektív gyûjtés után, külön telepen végzett aerob, anaerob hasznosítás vagy mechanikai-biológiai hulladékkezelés, ezek minden esetben egy komplex, szakszerûen létrehozott és mûködtetett hulladékgazdálkodási rendszer részeit kell hogy képezzék. Dr. Alexa László

Dear Madam, Sir and Colleagues, In the introduction to the current bilingual issue of BIOWASTE MAGAZINE I would like to call your attention to the complexity of biowaste management at each and every level of the treatment process. Biowaste, composts and fermentation residues are rather complex in themselves, however; the complicated and natural system of interlocking and interdependent aerobic and anaerobic processes taking place during their treatment is what is really meant by complexity. The most important objective of all biowaste treatment technologies, be it composting or biogas production, is to provide optimum conditions for the microorganisms taking part in the process. Naturally, this can only be implemented with a properly functioning, coordinated and complex system of technological

elements. With a few exceptions, optimum conditions can be provided theoretically with all the various technologies currently available on the market. It is, however, important to underline the key role played by plant operators. Based on our experience, state-of-the-art technology does not in itself provide guarantee for efficiency or minimizing environmental load. In our current issue, two well-managed and operated plants are presented to you as examples. They are different in size, the types of waste they treat as well as the objectives of the treatment process. One of them is the small-sized composting plant in Gyula, Hungary, and the other one is a large-capacity mechanical-biological treatment plant in Germany. The complexity of biowaste treatment does not only lie in the heterogeneous nature of biological processes taking place but also in the multiple ways the final products can

Tartalomjegyzék / Table of contents Bevezetô / Editorial........................ 1 Komposztáló telep Gyulán / The composting plant in Gyula ..................................................... 2 Lehetôségek komposztprizmában keletkezô hôfelesleg hasznosítására / Opportunities for utilizing the excess heat generated in compost windrows..................................... 7 Megépült a pálhalmai biogázüzem / Construction of the biogas plant in Pálhalma is complete .................. 13 Tudományos melléklet / Scientific section . ...................................... 17 Mechanikai-biológiai hulladékkezelés Neumünster városában / MBT Neumünster....................................... 25 Az Osztrák Komposzt Minôségbiztosítási Szervezet (KGVÖ) komposzt minôségbiztosítási rendszere / Compost quality assurance by „KGVÖ“ (Austrian Compost Quality Society)....................................... 32 Balatonalmádi Kommunális és Szolgáltató Kft. / Balatonalmádi Communal Services Ltd.. ......................... 39

be utilized. It is known that the products gained after treatment are most often used for improving soils and providing soil nutrients in agriculture. At the same time, their use in horticulture and recultivation is also expanding. Safety and guarantee for all these different ways of usage is provided by quality assurance systems, about which you can obtain further information through the example of Austria, one of the leading countries in the field. Complexity also appears in the waste management system of a settlement or a region since biowaste management today cannot be separated from the collection or treatment of other waste fractions. Be it household composting in the garden, aerobic or anaerobic utilization at a separate site following selective collection or mechanical-biological treatment, they should all be parts of an expertly built and managed complex waste management system.

2 . é v f oly am 3 . s z á m

Biohulladék

1

Mintatelep

Model

plant

> B agi Beá ta pr o f ikom p k f t.

Komposztáló telep

Gyulán

A gyulai zöldhulladék komposztáló egyike a legrégebben beüzemelt telepünknek, ahol azóta is folyamatos a komposzt elôállítás. Ráadásul nem is akárhogyan, hiszen az elmúlt években számos ügyfél keresett meg bennünket azzal, hogy a gyulai komposztáló telepen tett látogatása gyôzte meg arról, hogy érdemes a belevágni egy komposztáló üzem megépítésébe. Mi a titka a gyulaiaknak? Errôl kérdeztük Kneifel Ferencet, a Gyulai Közüzemi Kft. ügyvezetô igazgatóját.

2

Biohulladék


Mintatelep

A

komposztáló telep sikeres üzempróbája 2002 augusztusában történt. Hogyan mûködik azóta a komposztáló, mik az üzemeltetési tapasztalatok? Az alkalmazott technológia az úgynevezett GORE™ COVER szemipermeábilis membránnal takart, zárt levegôztetô rendszerrel ellátott eljárás. Egyszerûen és rugalmasan kezelhetô, a komposztálási idôtartam pedig viszonylag rövid. A komposztálásban közremûködô mikroorganizmusokat az aktív levegôztetô egység segítségével látjuk el oxigénnel. A levegôztetést az érô anyagban mért hômérséklet és oxigéntartalom jellemzôivel, visszacsatolással szabályozzuk. A helyszínre szállított zöldhulladékok a telepen a deponáló, elôkezelô térbe kerülnek. Az elôkezelés során a zöldhulladékokat aprítógéppel készítjük elô és egy rakodógép segítségével a nyersanyagot a közeli prizmába rakjuk. A zöldhulladékhoz 20% szennyvíziszapot keverünk.

Az érési idôtartam alatt a levegôztetés a hômérsékleti és oxigéntartalmi határértékek alapján mûködik. A prizmák nedvességtartalmát a komposztálás elején állítjuk be. A prizmák elbontására a 30 napos érés után kerül sor, ezt követôen az anyag az utóérlelô területre kerül. A végsô felhasználás rostálás után történhet. Visszatérve a kezdetekre: miként jutott az önkormányzat arra a döntésre, hogy komposztálót épít itt a Vízmû területén? A telep megépítését az indokolta, hogy a környezetvédelmi felügyelôség elrendelte – elôször 2003. április 30-ig, majd 2005. augusztus 31-ig – a kommunális szilárd hulladéklerakó telep felhagyását. A telep megépítését a Hgt.-ben meghatározott hulladékgazdálkodási célok megvalósítása, továbbá a lerakó bezárását követôen az elszállításra kerülô hulladék mennyiségének – ezzel összefüggésben a költségek összegének – csökkentése is indokolta. 2001. évben Gyula Város Önkormány zata határozott a komposztáló telep létesítésérôl. A beruházás fedezetét 70%ban pályázati forrásból, 30%-ban saját erôbôl biztosítottuk. A komposztáló az Önkormányzat tulajdonában lévô városi szennyvíztisztító telepen valósult meg, ahol a húsipari hulladék komposztálással történô ártalmatlanításának már hagyománya volt. A telepen rendel-

Model

plant

The composting plant in Gyula The green waste composting plant in Gyula is one of the oldest Hungarian compost production plants. It has had further impact since a number of customers have informed us that their visit to the plant in Gyula convinced them that constructing a composting plant was a venture worth undertaking. So, what is the secret of the plant in Gyula? We asked Ferenc Kneifel, the executive director of the Gyula Public Utility Company. The successful service test of the composting plant was performed in August 2002. How has the composting plant operated since then, and what is your experience of operations? The technology that we apply is the socalled GORE™ COVER semi-permeable membrane-covered by a closed aeration system. It allows for simple and flexible use, and the composting period is relatively short. The procedure ensures that the microorganisms taking part in the composting process receive sufficient amount oxygen through an active aeration system. Aeration is controlled through a feedback system that is based on the measurement of temperature and oxygen content in the maturing material. The green waste that arrives to the plant is first deposited in the pre-treatment area. During pre-treatment it is shredded, and the raw material is then taken and arranged by a loader in nearby windrows. Green waste is mixed with 20% sewage sludge. During maturation, aeration is controlled based on temperature and oxygen content thresholds. The moisture content of the windrows is set at the beginning of the composting process. Windrows are disassembled after a 30-day maturation process and the material is transported to the post maturation site. After sifting, the compost is ready to be used. To return to the start: how did the municipal government arrive at the decision that a composting plant should be built in the area of the Waterworks? The main reason for constructing the plant was that the inspectorate for environmental protection ordered that the landfill used for depositing municipal solid waste should be closed. The order was issued first on 30 April 2003 and then on 31 August 2005. Apart from this order, the construction of the plant was motivated by the aim of


Biohulladék

> 3

Mintatelep

Model

plant

>

achieving the targets laid down in the waste management law along with an attempt to reduce the amount of waste – and related costs – following the closure of the landfill. In 2001 the Municipal Government of Gyula made the decision to build the composting plant. 70% of the investment was covered by grants and the remaining 30% was contributed directly from the company. The composting plant was built on the area of the Municipal Government’s sewage treatment plant where the disposal of meat industry waste through composting was a tradition. Thus the plant already had qualified personnel, experts, and also the necessary machinery. Where is the raw material transported from to the composting plant? In April 2002 we started collecting green waste from households and, at the same time, ensured the continuous provision of 120-litre collection vessels for suburban areas. From 1 April until 30 November, green waste is collected from households (about 7500 in number) once a week and is transported directly to the composting plant. From March 2002, it has been possible for the population to deposit large amounts of green waste - which cannot be placed in

4

Biohulladék

kezésre állt az üzemeltetô személyzet, a szakembergárda, és megvolt a gépi kapacitás is. Honnan szállítják be a nyersanyagokat a telepre? 2002 áprilisában megkezdtük a lakosságtól a zöldhulladék szervezett begyûjtését, ezzel egyidejûleg biztosítottuk a családi házas övezet folyamatos ellátását 120 l-es gyûjtôedényekkel. A háztartásoknál (kb. 7500 db) külön gyûjtött zöldhulladékot április 1-tôl november 30-ig heti egy alkalommal közvetlenül szállítjuk a komposztáló telepre. 2002 márciusától a háztartásokban a rendszeres szállításon felüli mennyiségben keletkezô zöldhulladékot, a lakosság a komposztáló telepen térítés ellenében elhelyezheti. Közterületekrôl, parkokból – az ezek gondozását végzô – Gyula Város Ön kormányzatának Városgazdálkodási Igazgatósága végzi a beszállítást. A komposztálásra begyûjtött zöldhulladék mennyisége évrôl-évre növekedett. 2006-ban elérte a komposztálási kapacitás felsô határát (4.000 tonna/év).


„A telep megépítését a Hgt.-ben meghatározott hulladékgazdálkodási célok megvalósítása, továbbá a lerakó bezárását követôen az elszállításra kerülô hulladék mennyiségének – ezzel összefüggésben a költségek összegének – csökkentése is indokolta. ”

Mintatelep

A szelektíven gyûjtött zöldhulladék mennyiségének növekedése szükségessé tette, hogy Társaságunk a jelenlegi komposztálási kapacitását növelje. A komposztáló telep építésekor kialakított burkolt felület és a csurgalékvíz elvezetô hálózat lehetôséget biztosított az üzemelô prizmák bôvítésére, mely 2006ban a meglévô prizmák meghosszabbításával valósult meg. Így az egy alkalommal prizmázható és kezelhetô zöldhulladék mennyisége – az összetételtôl függôen – 160-180 tonnával több. Ez évi 10 prizmázással számolva, mintegy 1600-1800 tonna többletkapacitást jelent. A gyulai komposztálóról az a hír járja, hogy a telep mindig rendezett, tiszta, ami a munkafegyelem betartása mellett is csak úgy oldható meg, ha a munkafolyamatokat is jól szervezik meg. Milyen gépekkel, eszközökkel dolgoznak a telepen? A zöldhulladék kezelése több fázisból áll, melyek a következôk: • a zöldhulladék beszállítása, deponá lása • aprítás • az apríték beszállítása a komposztálótérbe • komposztálás (2 db prizmában) • utóérlelés • rostálás • kész komposzt elszállítása

„2002 áprilisában megkezdtük a lakosságtól a zöldhulladék szervezett begyûjtését, ezzel egyidejûleg biztosítottuk a családi házas övezet folyamatos ellátását 120 l-es gyûjtôedényekkel.”

Model

plant

the weekly collection vessels - at the composting plant for a set fee. From public areas and parks green waste is collected and transported to the composting plant by the Town Management Directorate of the Municipal Government of Gyula. The amount of green waste collected for composting has been growing steadily from year to year. In 2006 the upper limit (4000 tons/year) of capacity was reached. Growth in the amount of selectively-collected green waste made it necessary for the Company to extend its current composting capacity. The paved area and the leachate collection system (built at the time of the construction of the plant) made it possible to expand the windrows that were already operating. This was done through extending their length. Thus, the amount of green waste that can be arranged in windrows and be treated at any one time is an additional 160-180 tons, depending on the composition of waste. On an annual basis, calculating with 10 occasions when compost is put in windrows, we thus have 1600-1800 tons of additional capacity. The composting plant in Gyula has the reputation of always being tidy and clean, which, apart from disciplined labor, can only be maintained through the good organization of different work processes. What kind of machines and equipment are used at the plant? The treatment of green waste is divided into several phases, which are the following: • transportation and disposal of green waste • shredding • transporting the shredded waste to the composting area • composting (in 2 windrows) • post maturation • sifting • distributing the prepared compost At the composting site the following infrastructure was built: • composting plant (paved treatment area and technological equipment) • leachate collection system • road system at the plant (paved) • rainwater collection system Labor demand of the composting plant depends on which phase the composting process is in. During maturation and pre-treatment (shredding) we need only 1 person while during dismantling of the windrows 4 people are required. As the composting plant is situated on the area of the sewage treatment plant, with good organization it is possible to have enough personnel available.


Biohulladék

> 5

Mintatelep

Model

plant

>

Storing the prepared compost is often problematic. How and where is the compost utilized in Gyula? The finished compost can only be distributed with a permit. We are in the process of obtaining the necessary permit. Tests have proven that the compost is a valuable nutrient for various plant cultures. Thus, we would like to utilize it in the town parks, with small agricultural growers as well as on arable land. At the moment, about 8000 tons of compost is stored at the plant and awaits further use. What are your plans for the future? Are you planning any expansion or development? Our long-term plans include further expansion of capacity that would make it possible for us to operate as a regional composting plant. This is made necessary by the fact that the settlements in the Gyula Subregion (5 settlements besides Gyula) have to be integrated into the regional waste management system so that the requirements outlined in the waste management law can be met. We would like to cover the costs of further expansion from grants.

6

Biohulladék

A komposztáló telepen az alábbi mûszaki létesítmények épültek: • komposztáló (szilárd burkolatú kezelôtér és a technológiai berendezések) • csurgalékvíz elvezetô rendszer • telepi úthálózat (szilárd útburkolat) • csapadékvíz elvezetô rendszer A komposztáló telep munkaerô igénye a végzett munkafázistól függô. A komposzt érési ideje alatt, valamint amikor az elôkészítés (aprítás) történik 1 fô, prizmabontáskor, majd prizmaépítéskor 4 fô. Mivel a komposztáló telep a szennyvíztisztító telep területén helyezkedik el, ezért a munkafolyamathoz szükséges létszám a telepen dolgozók körébôl jó munkaszervezéssel átcsoportosítható. A folyamatosan keletkezô komposzt elhelyezése sok helyen jelent problémát. Itt Gyulán hol hasznosítják a kész komposztot? Az elkészült komposzt engedély birtokában hozható forgalomba. Az engedély beszerzése folyamatban van. A

2 . é v f o ly a m 3 . s z á m

vizsgálatok alapján a komposzt értékes tápanyag a növénykultúrák számára. Hasznosítását a város parkjaiban, a kistermelôknél és a szántóföldeken szeretnénk megvalósítani. Jelenleg a telepen mintegy 8.000 tonna kész komposzt vár felhasználásra. Milyen terveik vannak a jövôre nézve, várható-e valamilyen bôvítés, vagy egyéb fejlesztés? Távlati terveinkben szerepel a további bôvítés, mely lehetôvé tenné a regionális telepként való mûködést is. Ennek szükségességét indokolja, hogy a Gyula Többcélú Kistérség településeinek (Gyulán kívül 5 település) folyamatosan be kellene kapcsolódniuk a regionális hulladékgazdálkodási rendszerekbe, mely által teljesíthetôek a Hgt.-ben elôírt követelmények. A bôvítés költségeinek fedezetét pályázati forrásból szeretnénk biztosítani. ■

Á lta l á n o s

> Ka rá c s ony Z ita RE C OR A re f e rens

General

Lehetôségek

komposztprizmában keletkezô hôfelesleg hasznosítására A RECORA-projekt keretein belül „GOREcsô” alá került a Gödöllô határában húzódó Ökörtelek-völgyi komposztáló telepen 2004. óta kezelt szerves hulladékokból felhalmozott komposztprizmákban keletkezô felesleges hôenergia. A növényi eredetû hulladékok és a szennyvíziszap lebomlása során felszabaduló hômennyiség hasznosításának lehetôségeit a komposztáló telep tôszomszédságában megépített átmeneti állati hullatároló hûtésére szakértôi cég tanulmányozta. A vizsgálat végére kiderült, hogy a komposzt folyamatokra jellemzôen kialakuló 60-80 °C-os hôérték lehet, hogy nem is annyira felesleges?

Zita Karácsony RECORA rapporteur

Opportunities for utilizing the excess heat generated in compost windrows In the framework of the RECORA project an investigation was made into whether excess heat (in the case study, heat originating from organic waste deposited in the Ökörtelek Valley composting plant on the border of Gödöllô since 2004) generated in compost windrows could be utilized. The main issue studied by expert consultants was whether the heat released during the decomposition of green waste and sewage sludge could be used for the cooling of the local temporary animal carcass storage plant. Final results indicated that the heat value of 60-80 ˚C typical of composting processes was perhaps not adequate.

The municipal government of the Town of Gödöllô made the decision in September 2004 to join the EU-funded Interreg IIIC-East RECORA project, which focuses on the utilization of renewable energy sources in rural areas. The main objective of the project is to promote cooperation

>


Biohulladék

7

General

30 24

25

19,18

20 15

9,83

10

There are more than 10,500 households and 500 public institutions that generate waste in the town. The waste is collected, transported and deposited by VÜSZI Kht., a public benefit company. Most of the waste could be further utilized, although only the biodegradable component is currently treated in the composting plant (built in 2004) which utilizes ’Gore-Cover’ technology.

5

3,76

6,85 4,59 3,92 2,84 2,83

ék ok ny ag tt ok hu lla dé ko k Üv eg Ég e he k tet Fé len m h ek Ve Kis sz ulla sz em élye adé k s cs ok em hu ére llad ék tû ok hu lla dé ko k ûa

M

lyo

Ne

m

os

ztá

Hi

po

gié

zo

nia

ih

ull

ad

ák tíli

Te x

to

k

k

sz

po

k íro

erv sz sz

tá

lha

tó

Pa p

es

0

Ko m

During the course of the RECORA program three feasibility studies that examined the technical potential, economic profitability, implementation potential and justification for the utilization of renewable energy sources available in Gödöllô and the region were carried out. The studies considered: 1)the use of geothermal energy from the water-layer several thousand meters below the area of Gödöllô; 2)provision of an energy supply to the Industrial Park through a biomass power plant and; 3)the utilization of heat created at the composting plant in Gödöllô for the cooling of animal carcasses as an alternative option to using continuously generated heat energy.

6,23 5,18 5,19 5,6

Ko m

Over the last two years the company, which now is the sole representative of Hungary in the two and a half year project, assessed the energy potential of the 106 settlements situated in the NorthEastern Pest and Nógrád region, as well as edited a Hungarian-English technological handbook for institutions on the topic of construction and maintenance of renewable energy systems. Additionally, it participated in the preparation of a comparative study on the legal, administrative, financial and economic preconditions for the use of renewable energy in the participating countries, and the development of a model business plan. It also continuously disseminates information to the public through different media in the town.

no

There are five EU countries – Austria, the Czech Republic, Greece, Hungary and Germany – participating in the project, with seven associated institutions. The municipal government of Gödöllô delegated the coordination of projectrelated tasks to the Gödöllô Town Management and Servicing Kht. (VÜSZI Public Benefit Company). VÜSZI also relies on the expertise of the Hungarian Institute of Agricultural Engineering.

Gödöllô Város képviselôtestülete 2004 szeptemberében elhatározta, hogy csatlakozik az Európai Unió Interreg IIIC-East által finanszírozott RECORA, vagyis a „megújuló energiák hasznosítása vidéki térségekben” elnevezésû programhoz. A program célja a vidéki közösségek együttmûködésének erôsítése a megújuló energiaforrások terén. A projektben öt Európai Uniós országAusztria, Csehország, Görögország, Magyarország és Németország – hét érdekelt intézménye vesz részt. Gödöllô részérôl a feladatok koordinálására a városi önkormányzat a Gödöllôi Városüzemeltetô és Szolgáltató Kht.-t (VÜSZI) bízta meg, amely az FVM Mezôgazdasági Gépesítési Intézet szakértelmét is igénybe veszi. A két és fél évig tartó projektben Magyarországot ma már egyedül képviselô társaság az elmúlt két évben felmérte az Észak-Kelet Pest és Nógrád megyei régióban fekvô 106 település energiapotenciálját, a megújuló energiaforrásokat hasznosító létesítmények kiépítéséhez és üzemeltetéséhez általános magyar-angol nyelvû mûszaki kézikönyvet szerkesztett, s közremûködött a megújuló energia felhasználás – az egyes résztvevô orszá-

rto

between rural areas concerning the use of renewable energy sources.

Ka

Á lta l á n o s

A t el epü l és i s zil á r d h u lla d ék töm eg % - os ös s zetétel e G öd öll ôn ( 2006 )

gokra jellemzô – jogi, adminisztratív, pénzügyi és gazdasági elôfeltételeirôl készített összehasonlító tanulmány, valamint egy modellértékû üzleti terv kidolgozásában. Emellett folyamatos nyilvánossági munkát folytat a város média képviseletein keresztül. A RECORA program elôrehaladása során három megvalósíthatósági tanulmány is született, amelyek Gödöllô és a régió rendelkezésére álló megújuló energiaforrások felhasználásának technikai lehetôségeit, gazdaságos60 50 40

kertes (1996–97) kertes (2002)

30 20 10

8

Biohulladék


K Ko omb F mp iná ém os lt ztá d lha obo z tó sz erv es Pe len ka Eg yé b

til Te x

ûa M ûa ny ag ny a M ûa g za ny cs kó ag ös sz es en

eg

M

As a result of changing legislation, strict regulations have prohibited the landfilling of sewage sludge since 2002. Additionally, it has

Üv

ír

0 Pa p

%

By comparing the % composition of municipal solid waste in 2006 to that determined by an examination carried out in 2002, it can be seen that with the green waste collection system introduced in the suburban areas of Gödöllô, the amount of compostable organic material content of all household waste was reduced by half.

Á lta l á n o s

ságát, végsô soron kivitelezhetôségét, létjogosultságát vizsgálta. Gödöllô területe alatt több ezer méter mélységben húzódó vízrétegbôl kinyerhetô geotermális energia használatán, valamint az Ipari Park biomassza erômûn keresztüli energiaellátásán kívül felmerült, a Gödöllôi komposztáló telep hulladékhôjének hasznosításának kérdése állati tetemek hûtésére, mint alternatív lehetôség az újra termelôdô energia felhasználására. A városban több mint 10 500 háztartás, és közel 500 közület bocsát ki hulladékot. A keletkezô hulladék mennyiségét a közszolgáltató VÜSZI Kht. gyûjti, szállítja és ártalmatlanítja. A keletkezô hulladékok nagy része ugyan hasznosítható, ám annak csak a biológiailag bontható részének kezelésére van lehetôség a 2004-ben megépített, zárt, „Gore™ Cover” technológiával mûködô komposztáló telepen. A település szilárd hulladékának a 2006-ban felmért százalékos összetételét összehasonlítva a 2002-ben folytatott vizsgálat eredményével kitûnik, hogy Gödöllô kertes övezeteiben bevezetett zöldhulladék-gyûjtéssel mintegy felére csökkent az összes háztartási hulladék komposztálható szervesanyag-tartalma. A jogszabályok változása, a szigorú elôírások 2002-tôl megtiltották a szennyvíziszap deponálását, valamint meghatározták, hogy a lerakással ártalmatlanított, biológiailag lebomló szerves anyagot: 2004. július 1. napjáig 75%-ra, 2007. július 1. napjáig 50%-ra, 2014. július 1. napjáig 35%-ra kell csökkenteni. A szerves hulladékok közös jellemzôje a számottevô karbontartalom, mely kijelöli a hulladék kezelésének irányát. A magas karbontartalom lehetôvé tenné energiaforrásként való termikus hasznosítását, de a magas nedvességtartalom miatt leginkább a biológiai átalakítás mutatkozik reális alternatívának. A szerves anyagok biológiai átalakítása történhet aerob és anaerob körülmények között. Az aerob lebontás (komposztálás) nem igényel különösebben költséges technikai hátteret, vagy legalábbis az anaerob lebontáshoz (biogáz-gyártás) képest. Ezt figyelembe véve hoztak létre az Ökörtelek-völgyi hulladékkezelô telepen egy komposztáló telepet, ami a kertvárosi övezetekben szelektíven gyûjtött és a közterületekrôl beszállított zöldhulladék, valamint a szennyvíziszap kezelését biztosítja. Biológiailag lebomló hulladékok EWC-kód Tömeg (t) Térfogat (m3)

20 02 01 2 086,42 14 296

Települési szennyvíz tisztításából származó iszapok 19 08 05 1 387,5 1855

Az Ökörtelek-völgyi komposztáló telepen 2006-ban kezelt szerves hulladékok mennyisége

A beérkezô szerves hulladék, illetve a városi szennyvíztisztító teleprôl érkezô szennyvíziszap megfelelô arányban keverve (1:1 tömeg arány, 5:1 térfogat arány) kerül kezelésre. A telepen a komposztálás az alábbi folyamat szerint zajlik: • A helyszínre szállított szerves hulladékokat az elôkezelés során aprítógéppel elôkészítik, majd homlokrakodó segítségével elkeverik, homogenizálják az egyéb biohulladékokkal (szennyvíziszap, vagy aprítást nem igénylô lombhulladék stb). • Homogenizálás után kerül beállításra az optimális nedvességtartalom, majd a nyersanyagokat homlokrakodó segítségével prizmákba rakják. • A kezelendô anyagot a komposztáló téren lefektetett levegôztetô csö-

General

been determined that the amount of biodegradable organic material that is deposited has to be reduced to: 75% of the original amount by July 1, 2004, 50% of the original amount by July 1, 2007, 35% of the original amount by July 1, 2014. The common property of different organic waste types is the considerable carbon content that determines the general treatment method. The high carbon content could make their thermal utilization possible; however, because of the associated high moisture content biological transformation appears to be a more realistic alternative. The biological transformation of organic materials can be carried out in aerobic and anaerobic conditions. Aerobic decomposition composting does not require a high level of technical competence nor particularly high costs, at least as compared to anaerobic decomposition (e.g. biogas production). The construction of the composting plant in the Ökörtelek Valley was determined with these considerations in mind. The plant ensures the treatment of green waste collected selectively in the garden suburbs and public areas of the town, as well as treatment of sewage sludge. The amount of different types of green waste composted in the Ökörtelek Valley plant in 2006

Biodegradable waste

Sludge resulting from the treatment of municipal sewage

EWC code

20 02 01

19 08 05

Mass (t)

2 086.42

1 387.5

14 296

1855

Volume (m3)

The incoming organic waste and the sludge from the municipal wastewater treatment plant are treated after they are mixed in the appropriate proportions (1:1 mass ratio, 5:1 volume ratio). Composting at the plant is done following the process described below: • Organic waste transported to the site is first shredded during pretreatment, and is then mixed and homogenized with other bio-waste (such as sewage sludge and foliage that does not require shredding, etc.) with the help of a wheel loader. • After homogenization the optimal moisture content is set and then the raw material is arranged in windrows with a wheel loader. • The material to be treated is piled on the aeration pipes laid out on the floor of the composting site. In order to avoid clogging of the holes of the aeration pipes and to ensure instant aeration of the material, the aeration system is in operation throughout the construction of the windrows. The windrows, which contain about 300-350 m3 of material to


Biohulladék

> 9

Á lta l á n o s

General

be composted, are then covered by the semipermeable GORE™ Cover laminate. The system operating in the Ökörtelek Valley is designed to treat two windrows. • Aeration is essential for fast and odor-free decomposition and recycling of organic waste. The active aeration unit supplies the microorganisms taking part in the composting process with oxygen, based on the temperature and oxygen content measured in the maturing material. The pressure ventilation system sucks the air in from outside and blows it into the maturing material through the on-floor perforated pipes placed underneath. • After constructing the windrows, probes that measure temperature and oxygen content are placed into them for control of aeration. Data transmission cables are laid on the top of the windrows and are connected directly to the outdoor control box. • Windrows are disassembled after the 4 week maturation process. In the area of the waste disposal site, an animal carcass burial site used to be operated. VÜSZI Public Benefit Company had the environmental audit of this site conducted in accordance with decree no. 71/2003. (VI. 27.) of the Ministry of Agriculture and Rural Development on the management of animal waste, and the animal

10

Biohulladék


vekre rakják fel halmokba. A lyukak esetleges eltömôdésének megakadályozása és az anyag azonnali levegôztetésének érdekében a levegôztetô rendszer a felrakás során folyamatosan bekapcsolt állapotban van. A prizmák, amiket felrakás után GORE™ Cover szemipermeábilis lamináttal takarnak le, egyenként kb. 300-350 m3 komposztálandó anyagot tartalmaznak. Az Ökörtelek-völgybe telepített rendszer két prizmát tud kezelni. • A levegôztetés alapvetô fontosságú a szerves hulladékok gyors, szagmentes lebontásához, újrahasznosításához. Az aktív levegôztetô egység az érô anyagban mért hômérséklet és oxigéntartalom alapján a komposztálásban közremûködô mikroorganizmusokat látja el oxigénnel. A nyomó-rendszerû levegôztetés a környezô levegôt beszívja, majd az érô anyag alatt elhelyezett levegôztetô (on-floor) perforált csöveken át az érô anyagba fújja. • A prizma felrakása után a levegôztetés irányításához szükséges hômérséklet-, és oxigéntartalom-mérô szondákat helyeznek el. Az adatátviteli kábelt a prizma felszínén vezetve közvetlenül a kültéri irányítástechnikai dobozhoz csatlakoztatják • A prizmák lebontására a 4 hetes érés után kerül sor. A hulladéklerakó területén korábban dögtemetô is üzemelt, melynek környezetvédelmi felülvizsgálatát a VÜSZI Kht. az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet alapján elvégeztette, melynek értelmében állati hulladék 2005. december 31-ig helyezhetô el állati hulladéktemetôben, ezért a jogszabályi elôírásnak megfelelôen a dögtemetô bezárásra kényszerült. A városban gyepmesteri tevékenységet ellátó VÜSZI Kht. a szállításra alkalmas mennyiség összegyûléséig az állati hulladékot egy a hatályos elôírásoknak megfelelô átmeneti tárolóban helyezi el, ahol a hulladék gyûjtése, hûtve, ellenôrzött körülmények között, környezetétôl izolálva történik.

Á lta l á n o s

A hûtött állati hulla átmeneti tárolására egy 8,5 × 6,5 m alapterületû, 2,8 m ereszmagasságú, hagyományos szerkezetû épület szolgál, amely egyrészt helyet biztosít a gyûjtôkonténer elhelyezésének, másrészt magába foglal egy öltözôt a kisegítô személyzet tisztálkodásához, átöltözéséhez. Az átmeneti tárolóban egy hûtôegység is helyet foglal, mely biztosítja, hogy a tetemek a továbbszállításig zárt, hûtött helyen kerüljenek tárolásra. A hûtôegység egyedi gyártmányú rozsdamentes acélból készült, úgy kialakítva, hogy az állati hullák egy mozgatható kocsiban kerülnek a hûtôegységbe. A telep ésszerûbb mûködtetése érdekében javaslatként merült fel a komposztálás során keletkezô hô hasznosítása a komposztáló telep mellett felépített állati hullatároló hûtôtárolójának mûködtetéséhez. Az aerob folyamatok eredményeként a lebomló szerves anyagból széndioxid és stabil szerves maradék keletkezik. A különbözô anyagok biológiai lebomlása során hô keletkezik. A felszabaduló energia egyrészt a komposztálódó anyag felmelegítésére, valamint víztartalmának elpárologtatására fordítódik, másrészt a lamináton keresztül a környezetbe távozik. A hasznosítás szempontjából – a befúvott levegô nyomásának hatására – a takaróanyagon keresztül távozó hôenergia a mértékadó, ami a levegômennyiségbôl és a levegô hôtartalmából számolható. A hasznosítható hôenergia mértékét továbbá az is meghatározza, hogy a meleg levegôt milyen hômérsékletre lehet lehûteni, vagyis a levegô mennyi hôenergiát tud leadni. Elméletileg a levegô a külsô hômérsékletig hûthetô, így a hôenergia Á t m e ne t i á llati h u llatároló ( Ökörtelek- völgy / T e m p or ary an imal c arcass storage ( Ökörtelek Valley)

General

hygiene regulations related to the utilization and distribution of products therein derived. Based on the decree, animal waste could no longer be deposited in animal carcass burial grounds after 31 December 2005, so the burial ground had to be closed down. In the town, VÜSZI Public Benefit Company provides dog catching services. Until the amount of animal waste necessary for transport is collected, carcasses are stored in a temporary storage unit that satisfies all effective legislation. Here, waste is collected and cooled under controlled conditions isolated from the environment. A building with 8.5 × 6.5 m surface area, 2.8 m roof height and traditional structure is used for the temporary storage of cooled animal carcasses. It is appropriate for storing the collection container, and also contains a changing-room for assistant staff in which they can clean up and change. The temporary storage space also contains a cooling unit that ensures that animal carcasses are stored in a closed and cooled place until transportation takes place. The cooling unit was custom made of stainless steel, and constructed in a way to facilitate the placing of animal carcasses in a mobile wagon. In order to operate the storage plant more efficiently, it was suggested that excess heat generated during composting should be utilized for the cooling of the animal carcass storage unit (built next to the composting plant). As a result of aerobic processes, carbon-dioxide stabile organic residue is made of decomposing organic materials. During the biodegradation of various materials, heat is generated. A certain proportion of the released heat is used for the heating of composting material and for the evaporating of moisture content, and, finally, some of it is released into the environment through the laminate. From the point of view of utilization, the heat energy released through the cover – as a result of the pressure of the air that is drawn in – is important. It can be calculated from the amount of air and its heat content. The amount of thermal energy that can be utilized is also determined by how much the warm air can be cooled, or, in other words, how much thermal energy the air can transmit. In theory, the air can be cooled to the outdoor temperature; thus the amount of thermal energy needs to be calculated separately for the summer and winter periods. Thermal energy can be utilized if the air released from the compost pile through the cover laminate is captured. Technologically this can be realized if an airtight polytunnel is placed above the airpermeable laminate. However, the polytunnel cannot touch the cover laminate; it has to be at least 10 cm distant so that warm, moist air can


Biohulladék

11

Á lta l á n o s

>

General

still be released from the compost. Inside the polytunnel, warm, moist air from the compost flows, while outside natural outdoor air flows. The large surface area of the polytunnel transmits a considerable amount of thermal energy, so the thermal energy content and temperature of the air released from the compost are reduced. Counting on a volume of V=1200 m3/hour air released from a windrow, an average temperature of 60 °C for the composting cycle with an ambient air temperature of 30 °C for summer and -10 °C for winter, as well as considering the thermal energy transmitted by the polytunnel, the theoretical amount of thermal energy or heat output of the air trapped between the cover laminate and the airtight polytunnel that can be utilized is the following: winter: summer:

53 270 kJ/h 14.79 kW 25 653 kJ/h 7.12 kW

Utilization of thermal energy for cooling can be realized with an absorption cooler. As the air, because of its low density, can only be conducted in a duct with a large cross section (the thermal insulation of which is technologically difficult to do) the air cannot be directly used for heating the cooler. Thus, some kind of a heat conducting agent such as water is necessary. As, during diversion, the conducting agent is cooled down, the temperature of water available for heating the absorption cooler is about 20 °C in winter and 42 °C in summer. The factors that determine the operation of absorption coolers are the temperature and heat output of the inlet thermal energy. An important characteristic of absorption coolers is their ‘COP’ (coefficient of performance), which shows how inlet thermal energy is utilized as a function of the temperature during the cooling process. At an inlet temperature of 80 °C, COP = 0.35; meaning that a third of the inlet energy is utilized for cooling. The COP value for any temperature below this is basically reduced to zero. Consequently, as the temperature of ‘excess’ heat generated during composting is lower than this threshold figure, such a system cannot be utilized for operating an absorption cooler. Thus, linking the two systems energetically cannot be implemented in an economically efficient way using currently available technological solutions. However, the calculated and available thermal energy is valuable, and could potentially be used for other activities at the plant provided capture and utilization is made economically profitable.

12

Biohulladék


mennyiségét egy nyári és egy téli idôszakra külön-külön kell meghatározni. A hôenergia hasznosítása a komposzt halomból a takaró lamináton keresztül távozó levegô összegyûjtésével lehetséges. Ez technikailag a jelenlegi levegôt áteresztô laminát fölé egy légzáró fóliasátor kialakításával valósítható meg. Ennek a fóliasátornak azonban a takarófóliához nem szabad hozzáérnie, attól legalább 10 cm-re kell lennie, hogy a komposztból a meleg, nedves levegô el tudjon távozni. Ennek a fóliasátornak a belsô oldalán a komposztból származó meleg párás levegô, a külsô oldalán pedig a környezeti levegô áramlik. A fólia nagy felülete azonban jelentôs mennyiségû hôenergiát ad le, így a komposztból távozó levegô energiatartalma és hômérsékletszintje csökken. A prizmából távozó levegô mennyiségét V=1200 m3/óra értékkel számítva, hômérsékletét a komposztálás ciklusának átlagában 60 °C-nak felvéve, a külsô környezeti levegô hômérsékletének (nyáron átlag 30 °C-kal számítva, télen átlag –10 °C-kal számítva) és a sátorfólián keresztül leadott hômennyiség figyelembevételével a takaró fólia és a sátor közötti levegô hasznosítható elméleti hôenergiája, illetve hôteljesítménye: télen: nyáron:

53 270 kJ/h 14,79 kW 25 653 kJ/h 7,12 kW

A hôenergia hûtési célú hasznosítása abszorpciós hûtôgéppel valósítható meg. Mivel a levegô, kis sûrûsége miatt csak nagy keresztmetszetû csatornában vezethetô és a nagy keresztmetszet hôszigetelt vezetése technikailag nehézkes, ezért a hûtôgép fûtésére a levegô közvetlenül nem alkalmas, hanem valamilyen közvetítô munkaközeg, víz felhasználása szükséges. A munkaközeg elvezetés közbeni hûlését figyelembe véve az abszorpciós hûtôgép fûtésére rendelkezésre álló víz hômérséklete a hûtôgépnél télen 20 °C-ra, nyáron pedig 42 °C-ra tehetô. Az abszorpciós hûtôgépek mûködésének meghatározó tényezôje a belépô hôenergia hômérsékletszintje és hôteljesítménye. Az abszorpciós hûtôgépek fontos jellemzôje a COP, mely azt fejezi ki, hogy a hômérsékletszint függvényében milyen mértékben hasznosul a bevitt hôenergia a hûtés során. Már 80 °C belépô hômérsékletnél a COP = 0,35 értékre adódik, ami azt jelenti, hogy a bevitt energia harmadrészben hasznosul hûtésre, és ennél alacsonyabb hômérsékletnél gyakorlatilag nullára csökken. Ebbôl következik, hogy a komposztálás során keletkezô hôenergia, minthogy hômérsékletszintje ennél alacsonyabb, nem alkalmazható az abszorpciós hûtôgép mûködtetésére. A két rendszer energetikai kapcsolása tehát a technika jelenlegi állása mellett gazdaságosan nem valósítható meg. A kiszámolt és adott esetben rendelkezésre álló hôenergia azonban értéket képvisel, és a késôbbiekben felmerülhetnek olyan tevékenységek a telepen, melyekhez hasznosítható lesz és gazdaságilag is megéri. ■

BIO G Á Z

Biogas

>B agi beáta profikomp kft.

Megépült a pálhalmai biogázüzem Megépült a haszonállatok trágyájából biogázt termelô üzem Pálhalmán, mintegy 2,5 milliárd forintos beruházással. Az üzem névleges teljesítménye 1,7 megawatt, ami több mint ötezer háztartás áramellátására lesz elegendô – adták hírül nemrégiben a lapok.

A

beruházást végzô Pálhalmai Agrospeciál Kft. fô tevékenysége a mezôgazdasághoz kapcsolódik: több, mint 4200 hektár területen gazdálkodnak, valamint jelentôs állatállományt is magáénak tudhat a cég. A termôterületekhez 4100 ha szántó, 150 ha rét-legelô, 32 hektár gyümölcsös és több, mint 100 ha erdô terület tartozik. A szántóterületen a kalászosokon és a kukoricán kívül ipari- és takarmány növények termesztése, valamint biotermékek és vetômag elôállítása is folyik. Az állattenyésztés szempontjából érdemes megemlíteni a három telephelyen folyó szarvasmarha tenyésztést mintegy 800-900 szarvasmarhával, valamint azt a két sertéstelepet, amelynek a kibocsátása évente 16 000 vágósertésre tehetô. A cég rendelkezik egy saját tulajdonú, korszerû vágóhíddal is, ahonnan a hízók egy részét vágva értékesítik. Kiegészítô tevékenységnek tekinthetô az ipari kooperációban végzett különbözô acélszerkezeti elemek gyártása, valamint mosodák üzemeltetése. Érdemes még megemlíteni, hogy az állami tulajdonú cég büntetés-végre- >


Biohulladék

13

BIO G Á Z

Biogas

>

Construction of the biogas plant in Pálhalma is complete With some 2.5 billion HUF investment, the construction of the Pálhalma biogas production plant has been concluded. The plant produces biogas from farmderived animal manure. The rated output of the plant is 1.7 megawatts, which will be sufficient to supply electricity to more than 5000 households, according to recent newspaper reports. The investment was made by Pálhalma Agrospeciál Ltd. The main activities of the company are related to agriculture as the company farms on more than 4200 ha as well as owning a considerable amount of livestock. The crop land is derived of 4100 ha arable land, 150 ha meadows and pastures, 32 ha of orchards and more than 100 ha of forest. The arable land is used for growing cereal and corn as well as industrial and fodder crops and the production of organic plants and seeds. As for animal husbandry, there are three sites with about 800-900 cattle, and two pig farms with an annual output of 16,000 pigs for slaughter. The company also owns a state-of-the-art

14

Biohulladék

„A biogáz elôállítással ugyanakkor nem csak a szerves hulladékok, valamint a trágya kezelés problémája oldódik meg, hanem az üzembôl kikerülô szilárd erjesztési maradék termôföldön történô elhelyezésével a mezôgazdasági talajjavítás hatékonysága is növelhetô, csökkentve ezáltal a mûtrágya felhasználást. ”


hajtási intézményben lakó elítélteket is foglalkoztat. Szárszó Tibor, a cég környezetgazdálkodási osztályvezetôjének elmondása szerint a kft az állattartó telepeken folyamatosan, nagy mennyiségben termelôdô almos- és hígtrágya, valamint a mezôgazdasági és vágóhídi hulladékok kezelésének problémáját igyekszik megoldani a biogázüzem létesítésével. A beruházás azért is tûnt elônyös megoldásnak, mert az anaerob erjesztéssel eleget lehet tenni a 314/2005. (XII.25) Kormányrendelet elôírásainak, amely a nagy állattartó telepek trágyakezeléssel kapcsolatos tevékenységét szabályozza. A biogáz elôállítással ugyanakkor nem csak a szerves hulladékok, valamint a trágya kezelés problémája oldódik meg, de terveik szerint az üzembôl kikerülô szilárd erjesztési maradék termôföldön történô elhelyezésével a mezôgazdasági talajjavítás hatékonysága is növelhetô, csökkentve ezáltal a mûtrágya felhasználást. A saját termelésû szerves hulladékokon kívül az üzem kapacitása – 90-100 ezer tonna nyersanyag évente –, lehetôvé teszi a környéken keletkezô élelmiszeripari, mezôgazdasági, és egyéb, magas szervesanyagtartalmú hulladékok átvételét és fel-

BIO G Á Z

dolgozását is, ami komoly bevételnek számít majd. Az 1,7 megawatt teljesítményû biogáz üzem évi 6 millió köbméter – 5–6 ezer háztartás villamosenergia-ellátásához elegendô – biogázt állít majd elô a nyersanyagokból. A termelt biogáz elégetésével villamos energiát állítanak elô az üzemben, amelyet a területi áramszolgáltató szabott áron vesz át. Mindemellett – mivel a biogáz megújuló energiaforrásnak minôsül, és elôállításával csökkenthetô a fosszilis energiahordozók felhasználása –, az üzem mûködésével évi 35 ezer tonna széndioxid-kibocsátástól mentesíti a környezetet. A Kiotói Jegyzôkönyv értelmében az így keletkezett szén-dioxid megtakarítással a kibocsátásiegység-kereskedelemben is részt lehet venni, ami további bevételt jelent a cég számára. A 2008–2013 közötti idôszakban keletkezô szén-dioxid kvóták értékesítésérôl a kft. Ausztriával már alá is írta a megállapodást. Az üzem építése – a kivitelezési fôvállalkozó Hese-Biogas GmbH vezetésével –, a tavaly június végi területátadást követôen szeptemberben kezdôdött. Ezt megelôzôen a kukorica szilázs tárolására alkalmas silóteret építették meg, így abba már a tavalyi, erjesztésre szánt ter-

„Az 1,7 megawatt teljesítményû biogáz üzem évi 6 millió köbméter – 5–6 ezer háztartás vil lamosenergia-ellátásához elegendô – biogázt állít majd elô a nyersanyagokból. A termelt biogáz elégetésével villamos energiát állítanak elô az üzemben, amelyet a területi áramszolgáltató szabott áron vesz át.”

Biogas

abattoir, from where they sell some of the slaughtered product. Supplementary activities of the company include producing steel products in the frame of industrial cooperation, and operating Laundromats. Furthermore, it needs to be mentioned that the state-owned company employs convicts from penal institutions. According to Tibor Szárszó, the company’s head of department for environmental management, the main objective of constructing the biogas plant was to find a solution for treating the great amount of livestock and liquid manure produced at the farms as well as disposal of agricultural and abattoir waste. Another reason why the investment appeared to be a favorable option is that, with anaerobic fermentation, the requirements of the 314/2005. (XII.25) governmental decree which regulates the activities of large animal farms can be satisfied. Biogas production not only provides a solution for the problem of treating organic waste and manure, but also helps improve agricultural soil through the disposal of the fermentation residue on cropland. This way artificial fertilizer use can also be reduced. The capacity of the plant makes the annual treatment of 90-100 thousand tons of raw material possible. This means that, apart from the organic waste generated at the company sites, the plant can take and process local food industry, agricultural and other types of waste with high organic matter content. This is going to

>


Biohulladék

15

BIO G Á Z

>

Biogas

generate considerable income for the company. From the incoming raw materials, the 1.7 megawatt capacity biogas plant will generate 6 million cubic meters of biogas annually, which is sufficient for the electricity supply of 5-6 thousand households. The biogas that is generated is burnt to produce electricity that is taken over by the regional electricity provider at a set price. Additionally, as biogas is classified as a renewable energy source and its production contributes to the reduction of fossil fuel use, the operation of the plant results in an annual 35 thousand ton reduction of carbon-dioxide emissions to the atmosphere. According to the Kyoto Protocol, due to the resulting decrease in carbon-dioxide emissions, the company qualifies for taking part in carbon trading which will generate further income. An agreement on the sale of carbon-dioxide permits to Austria to be generated during the 2008-2013 period has already been signed. With the leadership of the principal construction contractor (Hese-Biogas GmbH), building of the plant started in September last year, following the hand-over of the area at the end of June. Prior to this, a silo area suitable for the storage of corn silage was built. Thus, last year’s produce (destined for fermentation) could be stored there. The construction of the plant entailed a great deal of earthwork and material handling during the autumn; however, by the end of the year the various buildings and metal structures were moved to their intended places. In the spring, construction was continued by building two tanks with a total capacity of 780 m3 for storing liquid raw materials and the necessary pipes. Parallel to this, the equipment hall with the necessary technological facilities was being constructed. Two main fermenters, each with a capacity of 3500 m3 and two post-fermenters (combitanks) are used for the fermentation of the raw materials. The exhaustion of air from the closed areas of the plant is done with biofilters. Gas engines needed for electricity production were installed at the beginning of the summer. At the same time, the installation of electricity, mechanical and duct cables was also concluded. The cold test of the plant started in July, and following successfully completion, preliminary operations began in August. The official delivery date for full operation of the plant is scheduled for October. The heat generated as a by-product of electricity production is going to be used for heating and air-conditioning of the animal farm and the office building. Despite a promising initial start, implementing biogas production is not the only plan of the company. Its management has already started thinking about investing in other environmentally-friendly energy production methods; among others, the construction of a bio-fuel production plant.

16

Biohulladék

mést is be lehetett tárolni. Magának az üzemnek az építése óriási földmunkával és anyagmozgatással járt az ôsz folyamán, azonban az év végére az építmények és a fémszerkezetek már a helyükre kerültek. Tavasszal az építési munkák a két, a folyékony alapanyagokat befogadó, összesen 780 m3 kapacitású tartály, és a technológiai csôvezetékek építésével folytatódtak. Ezzel párhuzamosan épült a technológiai csarnok a technológiai berendezésekkel. Az erjesztést két, egyenként 3500 m3-es fôfermentorban és két utófermentorban (kombitartály) végzik majd. A zárt üzemrészek légelszívása biofilterrel történik. A nyár elején beszerelték az áramfejlesztéshez szükséges gázmotorokat, valamint elvégezték a még hiányzó villamossági- gépészeti- és csôvezeték szereléseket is. Az üzem hidegpróbája júliusban kezdôdött, ennek


sikeres befejeztével augusztusban pedig megkezdôdött a próbaüzem. A telep hivatalos átadására a tervek szerint októberben kerül sor. Az áramtermelés során melléktermékként keletkezô hôt az állattartó telep, valamint az irodaház fûtésére, illetve klimatizálására használják majd. A biogáz-termelés megvalósításával azonban nem érnek véget a tervek: a cég vezetôsége már most gondolkodik egyéb környezetbarát energiatermelési megoldásokon, többek között egy bioüzemanyag-gyártó egység megvalósításán. ■

tudományos melléklet

Növényi eredetû komposztok hasznosítása növényházi termesztésben Jakusné Sári Szilvia1 – Forró Edit1

Scientific section

A szabadföldi termesztésben a komposztokat talajjavító- ill. trágyázó, termésnövelô anyagként lehet kijuttatni. Növényházi illetve konténeres termesztésnél önmagukban vagy földkeverékek alkotórészeiként a termesztési közeg funkcióját tölthetik be. Saját kísérleteinkben magunk is használtuk és vizsgáltuk a különbözô komposztokat elsôsorban, mint lehetséges tôzeghelyettesítô anyagokat.

1

Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Talajtan- és Vízgazdálkodás Tanszék 1118 Budapest, Villányi út 29-43. Tel: 06-1-482-6272 E-mail: [email protected], [email protected]

A növényi eredetû hulladékok hasznosításának jelentôsége A kertészeti termesztésben felhasználható komposztféleségek alapanyagai kizárólag növényi eredetû szerves hulladékanyagok illetve a háztartásokban vagy az élelmiszeripari termelés közben keletkezô növényi hulladékok (Vallini et al., 1992, van de Kamp, 1986). Hazánkban e nagy tömegû biomassza jelentôs része napjainkban még kiaknázatlan erôforrást jelent, az újrahasznosításra irányuló törekvések azonban ökológiai és ökonómiai szempontból is egyre hangsúlyosabban jelentkeznek (Erhardt et al., 2005). A növényi hulladékokból készült különbözô komposztféleségek ugyanis sokoldalúan és hatékonyan hasznosíthatóak a szabadföldi kertészeti termesztésben miközben költségkímélô megoldást biztosítanak a nagytömegben keletkezô szerves hulladékanyagok elhelyezésére és újrahasznosítására (He et al., 2000). Az elmúlt évtizedben a növényi eredetû komposztok növényházi termesztési közegként való felhasználásának a jelentôsége is megnôtt. Elsôsorban abból adódóan, hogy az évtizedeken keresztül a növényházi termesztésben használt földkeverékek fô alapanyagát jelentô tôzegkészletek a több évtizede folyó intenzív bányászati tevékenység következtében jelentôsen megfogyatkoztak. Ez egyben azt is jelenti, hogy az elkövetkezô évtizedekben a tôzeg még korlátozottabban lesz elérhetô a kertészeti termesztés számára. Ennek okán számos olyan kutatás kezdôdött, amelyek célja a tôzegekhez hasonló elônyös tulajdonságokkal rendelkezô és intenzív termesztési körülmények között a termesztési közeg funkcióját betölteni képes anyagok felkutatása volt. A termesztési gyakorlatban már széles körben elterjedt a szervetlen eredetû tôzegpótló anyagok (pl.: kôzetgyapot, agyag granulátum) használata. Újabban azonban a termesztôk érdeklôdése újra megnôtt a szerves eredetû tôzegpótló anyagok felé. A mesterséges közegekben a szerves anyagok jelenléte döntô fontosságú, befolyásolja annak hô-, víz- és tápanyag-gazdálkodását valamint adszorpciós- és pufferképességet biztosít a közegnek, ezáltal hasonlatossá teszi azt a természetes állapotú talajokhoz. Hargitai és Nagy (1971) szerint a mesterséges talaj vagy termesztési közeg akkor megfelelô, ha a legjobb minôségû talajokhoz hasonlít és alkalmas az intenzív használatra is. A termesztési kísérletekben sok esetben különbözô növényi eredetû komposztokat vizsgáltak potenciális szerves eredetû tôzeghelyettesítôként (Roe et al., 1997). A komposztok növényházi körülmények között történô felhasználásánál azonban figyelembe kell venni azt, hogy a növények eltérô talajigénye és a fokozott fertôzésveszély miatt a komposztokkal szemben támasztott minôségi követelmények még szigorúbbak, mint a szabadföldi termesztésnél. A lakossági hulladék anyagok szelektív gyûjtésének jelentôségét hazánkban is egyre inkább felismerik. A válogatott növényi eredetû szerves hulladékanyagok pedig komposztálásra kerülnek üzemi körülmények között. Magyarországon az elmúlt évtizedben több kistérségi komposztálóüzem létesült, amely több egy régióba tartozó település zöldhulladékát dolgozza fel (pl.: Tura és Tárnok).

A komposztok kedvezô hatásai A komposzttal javított talaj jobban ellenáll a mûvelôeszközök által okozott talajtömörödésnek, mivel a talajba dolgozott komposzt elôsegíti a talaj-aggregátumok képzôdését, ezáltal javul a talajszerkezet (Cass & McGrath, 2005). A komposztok talajjavító anyagként vagy termesztési közegként történô felhasználása ugyanakkor elônyösen befolyásolja a kémiai talajtulajdonságok alakulását és növelik a talaj biológiai aktivitását (McConell et al., 1993). A komposztok minôségi osztályozásakor a humifikáció fontos paraméter, amely a komposztok tápanyagszolgáltató-képességét is meghatározza (Alexa & Füleky, 2002, Dér, 2007). A kevésbé érett komposztokban általában nagyobb a könnyen oldható tápanyagok aránya, ezért trágyázó hatásuk jobb, bár a növényi növekedést gátló hatásuk is erôsebb lehet (Alexa & Dér, 1998). Az érett, humifikált komposztok stabil szerkezetû és nagy kondenzáltsági fokkal rendelkezô humuszanyagokat tartalmaznak. Ezen humuszanyagok jelenléte kedvezôen befolyásolja a közeg vízgazdálkodási tulajdonságait, tápanyagmegkötô- és szolgáltató képességét valamint pufferképességét (Hargitai, 1982). Vagyis a komposztok használatával mesterséges körülmények között is kialakítható a természetes talajokra jellemzô stabilizált szervesanyag-állapot (Rajkai & Forró, In Stefanovits & Michéli, 2005), mindez hozzájárul a nagyobb fokú termésbiztonság megteremtéséhez. A növényházakban kialakított mesterséges körülmények az ott használatos termesztési közegekben illetve földkeverékekben a mineralizációs folyamatoknak kedveznek. A rendszeres öntözés és a magas hômérséklet (40-45 °C) hatására a mineralizációs folyamatok sokkal intenzívebben játszódnak le, mint szabadföldi termesztési körülmények között. Kísérleti eredmények igazolják, hogy komposzttrágyázás hatására néhány hónapon belül szignifikánsan növekszik a talajban a felvehetô szervetlen nitrogén-formák mennyisége (Erhardt et al., 2005, Stoffella et al. In Morris, 1997), ami a termesztett növények fejlôdésére és a termésátlagok alakulására is kedvezôen hat (Alexa & Dér, 1998). A különbözô tápelemek mineralizációja közül kiemelkedô szerepe van a nitrogénnek, mivel a talajok összes nitrogéntartalmának csak 1-2%-a az a szervetlen forma, amely közvetlenül hasznosítható a növények számára. Étkezési paprika hajtatásos termesztése során végzett kísérleteink alkalmával mi is azt tapasztaltuk, hogy a komposzt alapanyagú termesztési közegekben a kiindulási szinthez képest a vegetációs periódus alatt nôtt a hidrolizált (felvehetô) nitrogén mennyisége az összes nitrogéntartalomhoz képest (1. ábra). A komposztok használatával azonban a nitrogénen kívül jelentôsen megnôhet a talaj szervetlen foszfor és kálium vegyületeinek a mennyisége is a (Montemurro, 2005). Tôzeghelyettesítô anyagokkal végzett talajvizsgálati adatainkból látható, hogy az általunk vizsgált komposztok felvehetô kálium- és foszfortartalma mûtrágya adagolása nélkül is megközelítette azon tôzegalapú termesztési közegek kálium- és foszfortartalmát, amelyek a termesztési ciklus kezdetén feltöltô mûtrágyázásban részesültek (1. táblázat). A komposztok lebomlása során mineralizálódó tápanyagok mennyiségének becsléséhez feltétlenül ismerni kell a talajba történô bemunkálás mélységét, a komposztban lévô tápanyagok koncentrációját és a C/N arányt (Hadas & Portnoy, 1997).

ültetés elôtt június július augusztus szeptember

A növényi eredetû komposztok felhasználási lehetôségei A különbözô komposztok felhasználhatóságát számos tényezô befolyásolja. Ezen tulajdonságok közül a gyakorlati felhasználás szempontjából a komposzt alapanyagok eredete és minôsége, a komposztkezelés és elôállítás módja, a komposzt érettsége és sterilitása (fertôzésmentessége), valamint a komposzt makro- és mikroelem illetve sótartalom adatainak ismerete a meghatározó. Nem elhanyagolható azonban az sem, hogy milyen dózisban és milyen módon használják a termesztôk (Wong & Chu, 1985). A komposztok sajátos jellemzôje, hogy nem rendelkeznek standard összetétellel, ebbôl adódóan talajtani tulajdonságaik is rendkívül változatosak. Különösen alkalmasak komposztálásra az élelmiszeripari tevékenység következtében keletkezô hulladékanyagok (pl.: szôlô- és alma törköly, szôlôszár, kukoricacsutka, zöldségfélék feldolgozásából keletkezô hulladékok stb.), ezek a komposzt alapanyagok ugyanis viszonylag egységes összetételûek, egyszerre és nagy tömegben keletkeznek, és magas szervesanyag-tartalommal rendelkeznek (Accati et al., 1996., Inbar et al., 1986).

Kezelések 1. ábra. A hidrolizált nitrogéntartalom százalékos arányának változása az összes nitrogéntartalomhoz képest a vegetációs periódus alatt konténeres paprikahajtatásban (2002-2003) Kezelések: 1. Zöldhulladék komposzt 2. 50% Zöldhulladék komposzt + 50% homok 3. Felláp tôzeg 4. Vegasca 5. 50 % Síkláp tôzeg + 50% felláp tôzeg keveréke


Biohulladék

17


Scientific section

FöldkeveAL-P2O5 Összes N Hidrolizált N NO3-N NH4-N AL-K2O rék/ közeg (mg/100g t) (mg/100g t) (mg/100g t) (mg/100g t) (mg/100g t) (mg/100g t)

kisérleti év 2001

Zöldhulladék komposzt

1282

71

21,6

11,8

460

680

kisérleti év 2003

50% Zöldhulladék komposzt + 50% homok

529

52

32,4

9,7

386

300

Felláp tôzeg

1019

252

104,7

43,5

504

520

Vegasca

1153

74

41,6

21,4

204

190

Síkláp-felláp tôzeg

1547

209

80,2

39,6

497

540

1. táblázat. Néhány tôzegalapú és tôzegmentes termesztési közeg kiinduláskor mért tápanyagtartalmának értéke (2002-2003)

kisérleti év 2002

Kezelések 2. ábra. A csúcsrothadásos termések százalékos arányának megoszlása paprikahajtatásban különbözô termesztési közegeken. Kezelések: 1. Zöldhulladék komposzt 2. 50% Zöldhulladék komposzt + 50% homok 3. Felláp tôzeg 4. Vegasca 5. 50% Síkláp tôzeg + 50% felláp tôzeg keveréke

A komposztok felhasználását korlátozó tulajdonságok A zöldséghajtatásban és a dísznövénytermesztésben a komposztok termesztési közegként történô felhasználását még számos tényezô korlátozza. Egyrészt az, hogy kémhatásuk viszonylag magas (pH 7-8 és e fölötti érték), amely jelentôsen eltér a legtöbb zöldség- illetve dísznövényfaj által igényelt optimális pH-tartománytól (5,5-6,5 pH). A növény számára nem optimális pH intervallumban megváltozik az egyes tápanyagok felvehetôségének aránya és a tápanyagok oldékonysága. Másik korlátozó tényezô a komposztokban jelen lévô növényi fejlôdés szempontjából káros hatású sók ionjainak (pl.: Na+, Cl-) magas aránya (2. táblázat). pH KCl

CaCO3 (%)

7,3

7,1

8,1

7,6

Földkeverék/ közeg

pH H2O

Zöldhulladék komposzt 50% Zöldhulladék komposzt + 50% homok

KA

H (%)

EC (mS/cm)

11,4

88

43

3,5

8,1

48

32

2,9

Felláp tôzeg

5,3

5,2

1,8

480

79

1,2

Vegasca

7,4

6,8

1,5

100

37

2,1


6,5

6,1

1,4

280

76

1,7

2. táblázat. Néhány tôzegalapú és tôzegmentes termesztési közeg általános talajtani tulajdonságának alakulása A növényházi termesztésben sok esetben az is gondot okozhat, ha valamely tápelem (a komposztok esetében leggyakrabban a kálium) túlzott mértékben van jelen. Ilyen esetekben elkerülhetetlenül kialakul az egyes tápionok közötti antagonisztikus hatás (pl.: K+ - Ca2+, K+ - Mg2+), egyes tápionok korlátozott felvehetôsége pedig a termésmennyiség, illetve minôség romlásához vezet (Forró, 1999, Jakusné Sári & Forró, 2007). Ezért fordul elô gyakran még a jó kalcium ellátottságú talajokban is a kalcium hiány okozta betegség a csúcsrothadás (2. ábra), amely az étkezési paprika esetében súlyos minôségi hiba, amely a termés értékesíthetôségét nagyban rontja. A komposztok magas sótartalma és az egyes tápionok között fellépô antagonisztikus hatások következtében számolni kell azzal, hogy a felhasznált komposzt minôségének és tápanyag-ellátottságának függvényében az éves termésátlagok között nagy különbségek mutatkozhatnak. Az étkezési paprika esetében a komposztokat önállóan, illetve ásványi homokkal történô keverés után használva is szignifikánsan alacsonyabb termésátlagokat mértünk, mint a tôzegalapú termesztési közegeken (3. táblázat).

18

Biohulladék


Földkeverék/ közeg

Termésátlag (kg/m2) 2002

2003


6,1

4,9

50% Zöldhulladék komposzt + 50% homok

5,3

-

Felláp tôzeg

8,1

7,7

Vegasca

8,9

8,4


9,4

9,3

SZD95%

0,35

0,51

3. táblázat. Az étkezési paprika (Capsicum annuum L. fajta: Danubia) termésátlagainak alakulása különbözô termesztési közegeken (2002-2003)

Tekintettel kell lenni arra is, hogy a komposztálás folyamata során fitotoxikus vegyületek képzôdnek, amelyek a helytelen komposztkezelés és tárolás következtében nem bomlanak le a felhasználás elôtti idôszakban. A komposztban termesztett növények azonban fejlôdésükkel jelzik ezen vegyületek jelenlétét illetve hiányát (Chen & Inbar In Hoitink & Kenner, 1993). A fitotoxikus vegyületek az érett komposztokban sokkal kisebb arányban vannak jelen. Ma már a legtöbb komposzt-elôállítási technológia tartalmazza az érlelési fázist, ilyenkor bomlik le a legtöbb fitotoxikus vegyület. A komposztok kórokozókkal és kártevôkkel, valamint gyommagvakkal történô fertôzöttsége csak a szakszerû komposzt-elôállítási technológiákkal küszöbölhetô ki (Raviv, 2005). A komposztok értékelése, javaslatok A növényi eredetû komposztokkal végzett kísérleti eredmények alapján elmondható, hogy talajjavító- és trágyázó anyagként történô felhasználásuk a fizikai, a kémiai és a biológiai talajtulajdonságokat egyaránt kedvezôen befolyásolja. A növényházi termesztésben felhasználható komposztoknak szigorúbb minôségi követelményeknek kell megfelelniük. Különösen nagy problémát jelent, hogy még a növényi eredetû komposztok sótartalma is rendszerint magas, kémhatásuk pedig az enyhén lúgos-lúgos tartományban mozog. A tápanyagok közül különösen káliumban és foszforban gazdagok. Magas összes nitrogéntartalommal rendelkeznek és intenzív termesztési körülmények között jelentôs mennyiségû nitrogén mineralizálódik (elsôsorban a rendszeres öntözés, tápoldatozás és a magas hômérséklet hatására). Jelenleg a növényházi termesztésben csak földkeverékek alkotóelemeként használatosak (Calkins, 1997, Ozores et al., 1999, Raviv et al, 2002). A hosszú tenyészidejû kultúráknál ásványi alkotóval keverve növelhetô a komposzttartalmú földkeverék szerkezeti stabilitása (Chong, 2005) és tompítható a komposztok magas sótartalma. Intenzív termesztési körülmények között elsôsorban azon dísznövény- és zöldségfajok termesztésénél ajánlhatóak, amelyek kémhatás igénye semleges- enyhén lúgos, foszfor- és káliumigénye magas és nem sóérzékenyek. Lassan ható kálium- és foszfor forrásként szinte bármely növényfaj számára alkalmas földkeverékek alkotóelemeként. Lassan felszabaduló tápanyagtartalmuk hatékonyan hozzájárul a termesztett növények tápanyag-ellátásához.


Használatukkal csökkenthetô a földkeverékekben felhasznált tôzeg, valamint a termesztés során felhasznált mûtrágyák mennyisége. A termesztôk gyakran vonakodnak a különbözô komposztok használatától, mivel a nem megfelelôen kezelt és érlelt komposztok károsan befolyásolják a növények fejlôdését. Az intenzív termesztésben a legnagyobb problémát a komposztok fertôzöttsége jelenti és gyakran számolnak be kertészek arról is, hogy a különbözô kórokozók és kártevôk szaporítóképletein kívül gyommagvakkal is fertôzöttek ezek a közegek. Az intenzív kertészeti termesztésben felhasználható komposztokkal szemben alapvetô követelmény, hogy szakszerû és folyamatosan ellenôrzött komposztálási folyamatból származzon. Az érett komposztok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaikat tekintve is alkalmasak a termesztési közegként való felhasználásra és kivétel nélkül elônyösen befolyásolják a növények fejlôdését. Irodalomjegyzék Accati, E., Raviv, M., Devecchi, M., Assone, S. 1996. Use of alternative media for bedding plant production. Agric. Med. 126:105-112. Alexa, L., Dér, S. 1998. A komposztálás elméleti és gyakorlati alapjai. Bio-Szaktanácsadó Bt. p.: 88. Alexa, L., Füleky, Gy. 2002. Nitrogen Transformation Processes Taking Place During the Intensive Phase of Composting Agrokémia és Talajtan 51. (1-2.) : 157-166. Calkins, J. B., Jarvis, B. R., Swanson, B. T. 1997. Compost and rubber tyre chips as peat substitutes in nursery container media: growth effects. Journal of Environmental Horticulture 15(2): 88-94. Cass, A., McGrath, M. C. 2005. Compost benefits and quality for viticultural soils. Proceedings of the Soil Enviroment and Vine Mineral Nutrition Symposium San Diego, USA p.: 135-143. Chen, Y., Inbar, Y. 1993. Chemical and spectroscopical analyses of organic matter transformations during composting in relation to compost maturity. In H. A. J. Hoitink & H. M. Kenner (eds.) p.: 551-600. Chong, C. 2005. Experiences with wastes and composts in nursery substrates. HortTechnology 15 (4): 739-747. Dér, S. 2007. A szerves anyagok átalakulása a komposztálás során. Biohulladék 2 (1): 17-19. Erhardt, E., Hartl, W., Putz, B. 2005. Biowaste compost affects yield, nitrogen supply during the vegetation period and crop quality of agricultural crops. European Journal of Agronomy 23 (3): 305-314. Forró, E. 1999. A termésminôség biztosításának lehetôségei fólia alatti termesztésben mesterséges talajokban és közegekben – Agrárjövônk alapja a minôség XLI. Georgikon Napok Keszthely p.: 419-423. Hadas, A., Portnoy, R. 1997. Rates of decomposition in soil and release of availab-

The possibilities of applying green waste composts in horticultural growing Jakusné Sári Szilvia1 – Forró Edit1 1

Corvinus University of Budapest, Faculty of Horticultural Sciences, Department of Soil Science and Water Management 1118 Budapest, Villányi út 29-43. Tel: 06-1-482-6272 E-mail: [email protected], [email protected] The raw materials of composts which can be applied in horticultural production are plant-originated organic wastes. These organic materials are unexploited sources of energy which occur as the by-products of households and other industrial activities. The utilization of these wastes provide an efficient and cost-effective method for disposal for these materials. The selective collection of wastes becomes more and more important in Hungary. The selected green waste materials undergo composting processes. Different composts can be used for soil improvement or a nutrient-supplying amendment, in the greenhouses composts can be used as a component of soil mixtures.

Scientific section

le nitrogen from cattle manure and municipal waste compost. Compost Science Utilization 5:48-54. Hargitai, L., Nagy, B. 1971. Dísznövények talajai és közegei. Mezôgazdasági Kiadó, Budapest Hargitai, L. 1982. Új fogalom bevezetése és meghatározása a talajok környezetvédelmi kapacitásának jellemzésére. Kertészeti Egyetem Közleményei 65: 113-117. He, Z. L., Alva, A. K., Yan, P., Li, Y. C., Calvert, D. V., Stoffela, P. J., Banks, D. J., 2000. Nitrogen mineralization and transformation from composts and biosolids during field incubation in a sandy soil. Soil Science 165 (2): 161-169. Inbar, Y., Chen, Y., Hadar, Y. 1986. The use of composted separated cattle manure and grape marc as peat substitute in horticulture. Acta Horticulturae 178: 147154. Jakusné Sári, Sz., Forró, E. 2007. Szervesanyag alapú tôzeghelyettesítô közegek a zöldséghajtatásban. Zöldségtermesztés 38 (2): 27-30. McConell, D. B., Shiralipour, A., Smith, W. H. 1993. Compost application improves soil properties. Biocycle 34:61-63 Montemurro, F., Maiorana, M., Convertini, G., Fornaro, F. 2005. Improvement of soil properties and nitrogen utilisation of sunflower by amending municipal soild waste compost. Agronomy of Sustainable Developement 25 (3): 369-375. Ozores-Hampton, M., Vavrina, C. S., Obreza, T. A. 1999. Yard trimming-biosolids compost: possible alternative to Sphagnum peat moss in tomato transplant growing. Compost Science and Utilization 7(4):42-49. Rajkai, K., Forró, E. 2005. A talaj mint a természeti és az épített környezet része. In Stefanovits, P., Michéli, E. (eds.) A talajok jelentôsége a 21. században. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest p.:119-141 Raviv, M., Wallach, R., Silber, A., Bar-Tal, A. 2002. Substrates and their Analysis. In Savvas, D., Passan, H. (eds.) Hydroponic production of vegetables and ornamentals. Embryo Publications, Athens, Greece p.: 81-83. Raviv, M. 2005. Production of high-quality composts for horticultural purposes: mini-review. HortTechnology 15(1):52-57. Roe, N. E., Stoffella, P. J., Graetz, D. 1997. Composts from various municipal solid waste feedstocks affect vegetable crops I. Emergence and seedling growth. Journal of American Society of Horticultural Science 122 (3): 427-432. Stoffella, P. J., Li. Y., Roe, N. E., Ozores-Hampton, M., Graetz, D. A. 1997. Utilization of organic waste compost in vegetable crop production systems. In Morris R. A. (ed.) Managing Soil Fertility for Intensive Vegetable Production System in Asia. Asian Vegetable Research and Developement Center Taipei ROC p.: 252 - 269. Vallini, G. A., Pera, E., Nizzi, L., Tortorella and A. Ciurli 1992. Vegetable residues from garden produce markets as recyclable biomass for high-quality compost production. Acta Horticulturae 302: 363-368. van de Kamp, M. 1986. Apple pomace can be productive. Biocycle 27(3):39. Wong, M. H., Chu, L. M. 1985. The responses of edible crops treated with extracts of refuse compost of different ages. Agricultural Wastes 14:63-74.

The advantageous properties and effects of mature composts: – c ontain stable-structured and well-developed humus materials – improve the structure and water-holding ability of soils – e stablish excellent adsorption- and buffer-capacity – d uring its mineralization increase the amount of inorganic nutrient-forms in soils – p rovide balanced and continuous nutrient-supplying ability – increase the biological activity in soils The disadvantageous properties and effects of composts: – o ften have (lightly) alkaline pH and high electrical conductivity (EC) – in greenhouses can occur nutrient-antagonism – t he immature composts can contain phytotoxic compounds – t he untreated composts can be infected with pests, diseases and weed seeds The mature composts can use safely in horticultural production. In intensive production composts are suggested use as the components of soil mixtures. It is recommended to add mineral materials to composts to preserve the stable structure in soil mixtures. Composts can have great importance as a slow-effect potassium and phosphorus sources.


Biohulladék

19


Scientific section

Kovács Dénes, 2Rózsáné Szûcs Beatrix, 1 Füleky György Szent István Egyetem, Környezettudományi Intézet Talajtani és Agrokémiai Tanszék 2100 Gödöllô, Páter Károly u. 1.; [email protected] 2 Környezettechnológia Tanszék, Eötvös József Fôiskola Mûszaki Fakultás, Baja)

Komposztok érettségének meghatározása oxigén fogyasztás, szén-dioxid termelés mérésével és önhevülési teszttel

A komposztok érettsége döntôen meghatározza azok felhasználását. A komposzt érettségét a fizikai, kémiai és biológiai stabilizáció mértékeként lehet meghatározni (Xian-Teo He, 1987). A stabilitás meghatározására több módszer terjedt el: szervesanyag-tartalom meghatározása, C/N arány, növényi növekedési (fitotoxicitás) tesztek, ökotoxicitás meghatározása (Daphnia-, hal-, algateszt), huminsav és fulvosav arány, só koncentráció, NH4/NO3 arány, poliszacharid tartalom, mikroba aktivitás, (ATP mérés), redox potenciál, kationcsere kapacitás, oxigén fogyasztás és szén-dioxid termelés, respirometria, érettségi fok. (S.P.Mathur, G. Owen, H. Dinel and M. Schnitzer, 1993) A komposztálás gyakorlata a stabilitás jellemzésére az érettségi fokot alkalmazza. Az érettségi fok meghatározását önhevülésen alapuló vizsgálattal, az ún. Dewar-edényekben végzik. A Dewar teszt alapvetôen standardizált az önhevülés meghatározásához. A képzôdô hôt a komposztban széles körben a komposzt éretlenség jelének tartják (Gallenkamper et al, 1993).A hôszigetelt tartályban 72 óra alatt elért legmagasabb hômérséklet alapján adják meg az érettségi fokot. A 60-70oC-ot elérô szubsztrátot I., az 50-60 oC-ot elérôt, II., a 40-50 oC-os tartományút III., a 30-40 oC-ot mutatót IV., a 20-30 oC közé esôt V. érettségi fokúnak minôsítik. (Alexa-Dér, 2001) A vizsgálat alapján a II. és III. érettségi fokú anyagot friss komposztnak, a IV. és V. érettségi fokú anyagot érett komposztnak nevezzük. A komposztok osztályozásánál az érett komposzt 0-5oC, az érés alatt lévô 5-15 oC, és az aktív 1525 oC szerinti hômérséklet különbséggel alosztályokba sorolható. Az önhevülési teszt nem alkalmas a különbözô érettségi fokok elkülönítésére a komposztálás kései szakaszában. (Brinton, 2001) A Dewar önhevülési tesztet hivatalos standardként fogadta el a Német Környezetvédelmi Minisztérium az érettség megállapításához 1984-ben (LAGA, 1984). A respirációt a mikrobiológiai aktivitás mérôszámaként veszik figyelembe általában, ami megbízható, ismételhetô, és tudományosan is elfogadott. A respirometria ezért széles körben használatos a mikroba aktivitás és a komposzt stabilitás meghatározásához. A respirációs indexek használata azért fontos, mert a jelenlegi és a jövôbeni szabályozás meghatározza és méri a hulladékok biológiai stabilitását az anyag respirációs aktivitására alapozva. (Lasaridi & Stentiford, 1998). A respirációs indexek meghatározhatók az oxigén fogyás illetve a CO2 képzôdés maximum értéke alapján vagy a 24 órás mérés átlagértékébôl és megadható a szárazanyagra vagy a szervesanyag-tartalomra vetítve. A komposztálás elôrehaladtával kevesebb szubsztrát áll rendelkezésre a mikrobák számára, így az oxigén fogyasztás aránya csökken (Finstein et al., 1986; Derikx et al., 1990; Iannotti et al., 1993; Lasaridi et al., 1996), melybôl következtethetünk a komposzt stabilitására. A szárazanyagra vetített specifikus oxigénfelvétel (DSOUR) (mgO2/g szea/nap vagy mgO2/gVA/h) jól korrelált a komposzt korával. A komposztok stabilitására szerves anyagra vonatkoztatott statikus és dinamikus indexeket dolgoztak ki. Az egy napra vetített oxigén fogyás maximum 3 mg/gVA lehet stabil komposzt esetén. Az 1 órára vetített oxigén fogyás 0,5-1 mg/gVA lehet stabil komposzt esetén (Adani et al. 2002). A különbözô mértékben elôkezelt szennyvíziszapok oxigénfogyasztásának sebessége változik az érlelési idô függvényében (Szûcs et al., 2006), mely alapján feltételezik, hogy a különbözô biohulladékok (különbözô mértékben bontható szerves anyagok) oxigénfogyasztása is különbözô azonos vizsgálati idôtartam alatt (Lasaridi et al., 2000). Paletski & Young (1995) megállapították, hogy az O2 felvételen alapuló respirometria a legjobb módszer a komposzt minta stabilitásának a meghatározására, mivel közvetlenül szolgáltat információt az aerob mikroba populáció anyagcsere aktivitásáról. Németországban és Ausztriában a komposzt érettségének megállapítására az AT4 értéket használják, mely 4 nap alatti oxigénfogyasztást jelent. Értéke az osztrák és német komposzt minôsítés elôírásai alapján 5 mg O2 . g sza-1 (száraz anyag) . 96 h-1, míg az Európai Unió (2001) szabályozása alapján 10 mg O2 . g sza-1 . 96 h-1. Ezekben az országokban az AT4 értéket használják fel a komposztok utóérlelésre alkalmassá minôsítésére is, ebben az esetben a határérték 20 mg O2 . g sza-1 (száraz anyag)

20

Biohulladék


.

96 h-1. Európában a 4 nap utáni respirációs aktivitást (AT4) és a közvetlen respirációs indexet (DRI) javasolják a biohulladékok biológiai érlelése esetén paraméterként a komposzt stabilitás meghatározására. (European Union, 2001). A lebontott szerves anyag szén-dioxid formájában távozik a komposztálás során, így a keletkezô szén-dioxid mennyiségével ugyancsak jellemezni lehet a komposzt stabilitását. Hue és Liu (1995) szerint 120 mg CO2 . kg-1 . h-1 tekinthetô határértékként 2-3 napos inkubációs idô átlagát alapul véve. Koening & Bari (2000) megállapították, hogy az önhevülési teszt olcsóbb és jobban alkalmazható, mint az O2 fogyasztáson alapuló respirometria. Brinton (2001) szerint a respirometria sokkal több összehasonlítható információt ad a komposztálás folyamatáról, de sokkal több tényezôtôl függ. Lasaridi et al. (2000) szerint a komposztálás elején az önhevülési teszt nem elég pontos, ezért a komposztálás elsô 2-3 hetében a respirométeres mérés sokkal eredményesebb. Butler et al. (2001) azt hangsúlyozta, hogy az önhevülési teszt megfelelôbb a folyamat nyomon követéséhez és a stabilitás meghatározásához, mint a respirometrikus technikák. A respirometrikus értékek csak a 29. napig változnak, de az önhevülési tesztté az 57 napig. Brewer & Sullivan (2003) megállapították, hogy az önhevülési teszt lényegesen hosszabb idôtartamú módszer ugyanannyi információ szolgáltatásához. Brinton et al. (1995) kapcsolatot mutatott ki az önhevülési teszt és a CO2 termelés között. ADAS Ltd (2003) szerint a komposztálás folyamatát jobban monitorozza az önhevülési teszt és az O2 felvételen alapuló respirometria kombinációja. Az önhevülési teszt közvetlenül nem korrelál a respirációval, mivel számos kémiai és biokémiai reakció nem függ össze a respirációval, amik szintén hôtermelôdéssel járnak. Koening & Bari (2000) közvetve határozták meg a komposztminta respirometrikus aktivitását az önhevülési teszt eredményeibôl bioenergia termelôdés felhasználásával. A komposzt önhevülése a Dewar edényben lényegében egy respirációs technika és a CO2 respirometriás módszerhez hasonlóan 3-7 nap után eredményt ad (Jordan, 1988; Becker és Köter, 1995). A Dewar osztályba sorolás jobb érettségi szintre helyezi a komposztot, mint a respirációs eredmény alapján azt meg lehet tenni. Kehres (1990) stabilitási módszerek hitelesítésének a bemutatására használta a Dewar tesztet. Gallenkamper et al, (1993) megállapítása szerint a Dewar önhevülési teszt, a CO2 respiráció vagy az O2 fogyasztás, majdnem azonos információkat adnak. A komposzt stabilitásának fent ismertetett módszerei közül különbözô nyersanyagok komposztálása során az önhevülés, az oxigénfogyasztás és a szén-dioxid termelés alkalmazhatóságának vizsgálatát illetve az eredmények összehasonlítását tûztük ki célul. Anyagok és módszerek

Komposzt készítés A vizsgálatokhoz felhasznált alapanyagok és komposztok egy zöldhulladék komposztáló teleprôl származtak. A vizsgálatot két alapanyaggal végeztük el. Az egyik mintában 1000 kg kommunális szennyvíziszap és 1000 liter faapríték keverékét (SZI), a másik mintában csak zöldhulladékot használtunk, mely 1000 liter vágott füvet, 500 liter lombhulladékot és 500 liter faapírtékot tartalmazott(ZH). A szennyvíziszap a Dabasi Szennyvíztisztító teleprôl, a zöldhulladék Szekszárd város közterületeirôl származott. A komponenseket kézi erôvel kevertük össze és az optimális 50-60 % nedvességtartalom eléréséig zöldhulladék komposztáló telepi csurgaléklével nedvesítettük. A kész keverékeket egy fedett épületbe szállítottuk, ahol minden érlelésbôl 1,5 × 1,5 méter alapterületû, 1,5 méter magas, egyenként 2 m3-es nyitott, háromszög alakú prizmát raktunk. A kísérlet során heti rendszerességgel átforgattuk az anyagot, a hômérsékletét naponta mértük, rögzítettük. A prizmákból a kísérlet beállításakor, 0 - 2 – 4 – 6 hónap után mintát vettünk, melynek önhevülését, oxigén fogyasztását és szén-dioxid termelését laboratóriumi körülmények között vizsgáltuk. Mérési módszerek Az önhevülési tesztet az ún. Dewar-edényekben határoztuk meg, melyek 1,5 liter térfogatú és 100 mm belsô átmérôjû hôszigetelt tartályok. A tartályokba töltött komposzt általában a 2-5. napon éri el a hômérsékleti maximumot. A tartály alsó harmadába helyezett hômérôrôl minimum naponta kétszer, maximum 8 órás intervallumokban olvastuk le a hômérsékletet a mérés végét jelentô hômérséklet-csökkenésig. A mérés során ügyeltünk az optimális (55%) nedvességtartalom beállítására. Az oxigén fogyasztás és széndioxid termelés mérésére egy a komposztálás modellezésére alkalmas berendezést használtunk (Simon, 1998). A készülék mûködési rajzát az 1. ábra mutatja. A vizsgálandó mintát 4 db egyenként 6 liter térfogatú rozsdamentes acél reaktorba tettük. A lebontáshoz szükséges levegô vagy levegô–nitrogén gázkeverék a reaktor alján került bevezetésre, a lezáró fedélnél pedig kivezetésre, majd egy keringtetô szivattyú segítségével visszaforgatásra. A lebontáshoz szükséges oxigént légkompresszor biztosította. A reaktorok hôszigetelt szekrényben kerültek elhelyezésre, amelyek hômérséklet- szabályzókkal voltak ellátva. A szükséges hômérsékletet a szekrényben elhelyezett elektromos hôsugárzók biztosították. A vizsgálathoz a reaktorokban 50 °C-os hômérsékletet tartottunk fenn. A reaktorból távozó levegô mágnesszelepeken keresztül került a biogáz analizáló mûszer-


re. Mérés elôtt a gázt hûtôn és porszûrôn kondicionáltuk. Mértük a távozó gáz oxigén és szén-dioxid tartalmát, amely segítségével a levegôáram ismeretében a lebontás oxigénfogyasztását és szén-dioxid termelést meghatároztuk. Egy reaktor mintázási periódusa negyed óra, így minden reaktor mérésére sor került óránként. A kísérleti berendezést számítógép segítségével folyamatirányító és adatgyûjtô szoftver vezérli, amely segítségével az oxigénkoncentráció tetszôleges szinten tartható a reaktorokban.

Scientific section

A 2. ábra az oxigénfogyasztás idôbeli értékeit (pillanatnyi értékét) mutatja szennyvíziszap és apríték komposztálása esetén két hónapos érlelési idôtartamot követôen. Az ábráról láthatjuk, hogy az 1. napon jelentkezett egy maximális oxigénfogyasztási érték, majd a 2. nap után egy alacsonyabb értéken állandósult. A görbe leírása matematikai formában bonyolult lenne, így inkább az összegzett oxigénfogyasztási értékeket ábrázoltunk, melyre a biológiai folyamatokat leíró elsôrendû reakciókinetikai függvénykapcsolatot (OURt = OURmax (1 – e-kt) illesztettük, ahol OURt: O2 felvétel; OURmax: maximális O2 felvétel. 1.8 1.6 1.4 1.2 1.0 0.6 0.5 0.4 0.2 0.0

0

1

2

3

4

5

6

idô

2. ábra: Szennyvíziszap és apríték (SZI-2) pillanatnyi oxigénfogyasztása 2 hónapos érlelést követôen 140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0

0

1

2

3

4

5

6

7

idô

1. ábra: Oxigénfogyasztás és szén-dioxid termelés mérésére alkalmazott berendezés (Simon, 1998)

3. ábra: Különbözô ideig érlelt szennyvíziszap és apríték komposzt (SZI-0, SZI-2, SZI-4, SZI-6) összegzett oxigénfogyasztása Mérési eredmények Mindkét összetételû komposzt esetén megállapítható, hogy a komposztok átlagos összetételére jellemzô mennyiségben tartalmaznak makro elemeket, illetve a szervetlen szennyezôanyag tartalmuk nem lépi túl a forgalomba hozatalra vonatkozó 36/2006 FVM rendeletben foglalt határértékeket sem.

A szennyvíziszap és apríték (SZI) összegzett oxigénfogyasztását a 3. ábra mutatja egységnyi szerves anyagra vetítve. A 3. ábrán láthatjuk, hogy az alapanyag (SZI-0) 7 napos összegzett oxigénfogyasztása majdnem kétszerese a 2. hónapig kezelt szennyvíziszap – apríték oxigénfogyasztásának.

Érlelés idôtartama

Mért hômérséklet, oC

ZH-0 (0 hónap)

66

I.

A regresszió analízissel meghatározott maximális O2 felvétel (OURmax) és a sebességi állandó (k) értékeket a 2. táblázat tartalmazza.

ZH-2 (2 hónap)

25

V.

ZH-4 (4 hónap)

20

V.

ZH-6 (6 hónap)

18

V.

(SZI-0) 0 hónap

40

III.

(SZI) 2 hónap

25

V.

(SZI) 4 hónap

23

V.

(SZI) 6 hónap

22

V.

Érettségi fok

1. táblázat: Zöldhulladék (ZH) és a szennyvíziszap (SZI) komposzt érettségi fokának mérése A komposztálódó nyersanyagok napi hômérséklet monitoringját 60 napig volt érdemes végezni, mert akkorra mindkét nyersanyagkeverék hômérséklete már a környezeti értéket mutatta. Az 1. táblázat alapján látható, hogy a szennyvíziszapot is tartalmazó nyersanyagkeverék (SZI-0) kezdeti stabilitása nagyobb volt, mint a zöldhulladék keveréké (ZH-0), mert a mérhetô legmagasabb hômérséklete alapján is már III-as érettségi fokú volt. A zöldhulladék biológiai bonthatósága és a könnyen felvehetô szervesanyag-tartalma lehetôvé tette a szubsztrátban a termofil tartomány kialakulását, így annak kezdeti érettségi foka I. azaz teljesen éretlen volt. A Dewar edényben elvégzett önhevülési teszt mellett meghatároztuk az azonos idôpontban vett minták oxigén fogyasztását és szén-dioxid termelését is. A vizsgálatok mérési eredményeit a jobb áttekinthetôség érdekében grafikusan közöljük.

Minta jele

Számított paraméterek

SZI-0

SZI-2

SZI-4

SZI-6

OURmax

131221,74

139306,8

187005,17

102306,99

k

0,4850

0,1659

0,0724

0,1267

v2d (OUR mg/g szea/d)

24197,4

16604,04

11719,89

10069,39

v6d (OUR mg/g szea/d)

3497,2

8567,25

8780,66

6075,06

2. táblázat: Az oxigén felvétel számított paraméterei (SZI) komposzt esetében A 2. táblázatban megadott maximális O2 felvétel (OURmax) és fôleg a sebességi állandó (k) értékei nem hasonlíthatók össze egyértelmûen, így meghatároztuk a pillanatnyi oxigénfogyasztási sebességeket. A kezdeti, gyors lebontást a 2. napi oxigénfogyasztási sebességgel (v2d), a szubsztrát csökkenést jelentô szakaszt a 6. napi oxigénfogyasztási sebességgel (v6d) jellemeztük, melyet szintén a 2. táblázatban foglaltunk össze. Az oxigénfogyasztás pillanatnyi sebességeinek összehasonlítása során azt tapasztaljuk, hogy a vizsgálat 2. napján a kezeletlen (SZI-0) hulladék esetében kétszeres oxigénfogyasztást mértünk, mint a 4. hónapig kezelt (SZI-4) hulladék esetében. A táblázat adataiból láthatjuk, hogy az oxigénfogyasztás sebessége a 4. hónapig folyamatosan csökken, a 6. hónapban már jelentôs csökkenést nem mértünk. A 6. naphoz tartozó pillanatnyi oxigénfogyasztási sebességek összehasonlításánál nem tudunk egyértelmû következtetéseket levonni. 2 . é v f o ly a m 3 . s z á m

Biohulladék

21


Scientific section

A zöldhulladék (ZH) komposzt összegzett oxigénfogyasztását a 4. ábra mutatja, a regresszió analízissel meghatározott értékeit a 3. táblázat tartalmazza. A 4. ábrán láthatjuk, hogy az érlelési idô növelésével az oxigénfogyasztás értéke csökken, azonban a 4 és 6 hónapig kezelt komposzt oxigénfogyasztása között jelentôs különbség nincs. A 3. táblázat eredményei alapján is megállapíthatjuk, hogy a maximális oxigénfogyasztás értékeivel és a sebességi állandókkal nem tudjuk egyértelmûen jellemezni a komposztálás folyamatát, így ugyancsak meghatároztuk a 2. és 6. naphoz tartozó pillanatnyi oxigénfogyasztás sebességeit.

Minta jele


SZI-0

SZI-2

SZI-4

SZI-6

CO2 max

130071,60

113609,32

114051,99

141122,46

k

0,5501

0,1635

0,1602

0,1058

v2d (mgCO2/g szea/d)

23892,98

13406,32

13277,20

12093,26

v6d (mgCO2/g szea/d))

2664,05

6985,34

7008,08

7929,92

200000

4. táblázat: A szén-dioxid képzôdés számított paraméterei az SZI komposzt esetében

180000 160000 140000

A 4. táblázatban a regresszió analízis útján számított adatokat láthatjuk. A k reakciósebességi állandókat összehasonlítva láthatjuk, hogy a kiindulási anyag széndioxid termelésének sebességi állandója több mint kétszeresen meghaladja a 2 hónapig, és ötszörösen a 6 hónapig kezelt anyagét. Ugyancsak meghatároztuk a 2. és 6. naphoz tartozó pillanatnyi szén-dioxid termelés sebességeket. A 2. naphoz tartozó pillanatnyi szén-dioxid termelés sebességének értékeit összehasonlítva láthatjuk, hogy kezeletlen (0 hónap) v2d értéke kétszerese a 6 hónaphoz tartozó v2d értéknek. 2 hónapos érlelést követôen a 2. naphoz tartozó pillanatnyi szén-dioxid termelés sebességei nem változtak. A 6. naphoz tartozó pillanatnyi szén-dioxid termelési sebességek viszont már nem alkalmasak a komposztálási folyamat összehasonlítására, jellemzésére.

120000 100000 80000 60000 40000 20000 0

0

1

2

3

4

5

6

idô

A zöldhulladék összegzett szén-dioxid termelését a 6. ábra mutatja, a regresszió analízissel meghatározott értékeit az 5. táblázat tartalmazza.

4. ábra: A különbözô ideig érlelt zöldhulladék komposzt (ZH-0, ZH-2, ZH-4, ZH-6) összegzett oxigénfogyasztása

250000

Minta jele


ZH-0

ZH-2

ZH-4

ZH-6

OURmax

370252,19

40991589,90

77289253,30

55803366,90

200000

k

0,0985

0,0005

0,0002

0,0003

150000

V2d (OUR mg/g szea/d)

66010,21

43213,97

38055,02

37261,72

100000

V6d (OUR mg/g szea/d)

164823,00

129505,3

114108,84

111710,55

50000

7 0

OURmax :maximális O2 felvétel; k: sebességi állandó

0

1

2

140000 120000

4

5

6

7

idô

3. táblázat: Az oxigén felvétel számított paraméterei (ZH) komposzt esetében A 3. táblázatban láthatjuk, hogy a 2. naphoz tartozó pillanatnyi oxigénfogyasztási sebességek (V2d) az érlelési idôtartam növekedésével fokozatosan csökkennek, azonban nem mutatható ki olyan nagy mértékû különbség a kezeletlen és a 6 hónapig kezelt zöldhulladék (ZH-6) között, mint a szennyvíziszap – apríték komposzt esetében. A 4. és 6. hónaphoz tartozó sebességek között nem mutatható ki különbség. Az 5. ábra a szennyvíziszap és apríték összegzett szén-dioxid termelését mutatja egységnyi szerves anyagra vetítve. Az ábráról láthatjuk, hogy a kezeletlen anyag szén-dioxid termelése több mint kétszerese a kezelt anyagok szén-dioxid termelésének. Az ábráról azt is láthatjuk, hogy az érlelési idôtartam növekedésével jelentôsen nem csökkent a szén-dioxid termelés.

3

6. ábra: Különbözô ideig érlelt zöldhulladék komposzt (ZH) összegzett széndioxid termelése egységnyi szerves anyagra vetítve

Minta jele


ZH-0

ZH-2

ZH-4

ZH-6

CO2 max

299459,30

2983481,14

2591490,15

609099,17

k

0,1901

0,0068

0,0077

0,0308


94480,06

39943,78

39468,04

36281,73


203418,88

118234,17

116609,99

102490,42

5. táblázat: A szén-dioxid képzôdés számított paraméterei a ZH komposzt esetében

100000 80000 60000 40000 20000 0

0

1

2

3

4

5

6

7

Zöldhulladék esetében is láthatjuk, hogy 7. napig mért szén-dioxid termelése kétszerese a már komposztált anyagok szén-dioxid termelésének. Itt is azt tapasztaljuk, hogy 2 hónapos komposztálást követôen (ZH-2) a szén-dioxid termelés jelentôsen nem változik. Regresszió analízis eredményeit tekintve is azt tapasztaljuk, mint szennyvíziszap – apríték komposzt (SZI) esetében, tehát a komposztálási folyamat jellemzésére a 2. napra jellemzô pillanatnyi szén-dioxid termelés sebességek alkalmasak.

idô

Mérési eredmények értékelése 5. ábra: A különbözô ideig érlelt szennyvíziszap és apríték komposzt (SZI) összegzett szén-dioxid termelése

22

Biohulladék


Annak érdekében, hogy a mérési eredményeket összehasonlíthassuk a szakirodalmi adatokkal meghatároztuk a szennyvíziszap – apríték (SZI) és a zöldhulladék komposztok (ZH)


AT4 értékét, vagyis a 4. napig mért összegzett oxigénfogyasztást (mg-ban) egységnyi száraz anyagra vonatkoztatva. A mérési eredményeket a 6. táblázat tartalmazza.

 

Szennyvíziszap komposzt

AT4 (mg O2 . g sza-1 . 96 h-1) Szennyvíziszap- apríték Zöldhulladék komposzt komposzt (SZI) (ZH)

0. hónap

114,25

153,14

2. hónap

28,38

31,95

4. hónap

27,31

26,40

6. hónap

24,40

27,29

sza: szárazanyag 6. táblázat: Szennyvíziszap – apríték (SZI) és zöldhulladék komposzt (ZH) AT4 értékei A 6. táblázat eredményét összehasonlítva a komposzt minôsítés esetében használt 10 illetve 5 mg O2 . g sza-1 . 96 h-1 határérték alapján megállapíthatjuk, hogy a vizsgálat során felhasznált komposztok a 6 hónapos érlelés alatt sem érték el a stabil komposzt minôsítéséhez szükséges határértéket. Nemzetközi irodalom alapján (The science of composting) a komposzt stabilitásának mértéke a 7. táblázatban található eredményekkel is értékelhetô.

Oxigénfogyasztás mg O2 / g szea / h

Stabilitás mértéke

0 - 0,5

nagyon stabil

0,5 - 1,0

stabil

1,0 - 1,5

közepesen stabil

1,5 - 2,0

nem stabil, de már komposztálódott

> 2,0

nyers szerves anyag

szea: szerves anyag 7. táblázat: Komposzt stabilitás mértéke az oxigénfogyasztás alapján (The science of composting)

Minta jele

Hômérséklet (°C)

OURmax (mg O2 . g CO2max (mg O2 . g szea-1 . h-1) szea-1 . h-1)

SZI-0

40

5,227

9,778

SZI-2

25

2,010

4,244

SZI-4

23

1,005

1,381

SZI-6

22

0,951

1,168

ZH-0

66

3,519

7,425

ZH-2

25

2,016

5,081

ZH-4

20

1,054

1,602

ZH-6

18

1,027

1,418

OURmax :maximális O2 felvétel; VS: volatilizálható anyag 8. táblázat: A vizsgált, különbözô érettségi fokú komposztok önhevülési teszt eredményei, illetve az oxigén fogyasztási és szén-dioxid termelés maximális sebességei A 7. táblázat eredményeit összehasonlítva a 8. táblázat adataival megállapíthatjuk, hogy a kezeletlen szennyvíziszap – apríték és zöldhulladék és a 2 hónapig kezelt hulladékok (SZI2; ZH-2) a nyers szerves anyag, a 4 hónapig kezelt hulladékok (SZI-4; ZH-4) a közepesen stabil kategóriába, a 6 hónapig kezelt szennyvíziszap (SZI-6) a stabil kategóriába, míg a 6 hónapig érlelt zöldhulladék (ZH-6) a közepesen stabil kategóriába tartozik. A maximális oxigénfogyasztás értékeit összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a hulladékok összetételük alapján nem mutatnak jelentôsebb eltérést. Egyéb irodalmi adatokkal végzett összehasonlítás alapján is érettnek tekinthetôk a komposztjaink a maximális pillanatnyi oxigénfogyasztás értékei alapján. Hue és Liu (1995) szerint megadott 0,120 mg CO2 . g-1 . h-1 határértéket egyik összetételû komposztunk sem érte el egyik érlelési idôpontban sem.


Hômérséklet O2 fogyasztás Hômérséklet O2 fogyasztás

  Mintavétel ideje

Scientific section

Hômérséklet

 

0,9879

 

0,9237

Oxigén fogyasztás

 

 

 

 

CO2 termelés

0,9534

0,9873

0,7752

0,954

9. táblázat: Az egyes komposzt kezelések azonos idôpontban meghatározott tulajdonságainak összefüggései A 9. táblázat alapján megállapítható, hogy az egyes komposzt kezelések mért paraméterei (hômérséklet, oxigén fogyasztás, szén-dioxid termelés) között szoros összefüggés mutatható ki, tehát az egyes vizsgálati módszerek alkalmazásával nagy valószínûséggel következtetni lehet a komposzt egyéb paramétereire is. Összefoglalás A komposztok érettsége döntôen meghatározza azok felhasználását. A komposzt érettségét a fizikai, kémiai és biológiai stabilizáció mértékeként lehet meghatározni Munkánk célja a különbözô nyersanyagok komposztálása során az önhevülés, az oxigénfogyasztás és a szén-dioxid termelés, mint komposzt stabilitási módszerek alkalmazhatóságának vizsgálata illetve az eredmények összehasonlítása volt. A vizsgálatot két alapanyaggal végeztük el. Az egyik mintában kommunális szennyvíziszap és faapríték 1/1 arányú keverékét (SZI), a másik mintában csak zöldhulladékot használtunk (ZH). A prizmákból a kísérlet beállításakor, 0 - 2 – 4 – 6 hónap után vettünk mintát, melynek önhevülését, oxigén fogyasztását és szén-dioxid termelését laboratóriumi körülmények között vizsgáltuk. Az önhevülési tesztet az ún. Dewar-edényekben határoztuk meg. Az oxigén fogyasztás és széndioxid termelés mérésére egy a komposztálás modellezésére alkalmas berendezést használtunk (Simon, 1998). A szennyvíziszapot is tartalmazó nyersanyagkeverék (SZI-0) kezdeti stabilitása nagyobb volt, mint a zöldhulladék keveréké (ZH-0), mert a mérhetô legmagasabb hômérséklete alapján is már III-as érettségi fokú volt. Az összegzett oxigénfogyasztási értékeket ábrázoltunk, melyre a biológiai folyamatokat leíró elsôrendû reakciókinetikai függvénykapcsolatot (OURt = OURmax (1 – e-kt) illesztettük (OURt: O2 felvétel; OURmax: maximális O2 felvétel) és meghatároztuk a pillanatnyi oxigénfogyasztási sebességeket is. A kezdeti, gyors lebontást a 2. napi oxigénfogyasztási sebességgel (v2d), a szubsztrát csökkenést jelentô szakaszt a 6. napi oxigénfogyasztási sebességgel (v6d) jellemeztük. Az alapanyag (SZI-0) 7 napos összegzett oxigénfogyasztása majdnem kétszerese a 2. hónapig kezelt szennyvíziszap – apríték oxigénfogyasztásának. Zöldhulladék (ZH) esetében minden mintavételi idôpontban nagyobb oxigénfogyasztási sebességet mértünk, mint szennyvíziszap – apríték (SZI) esetében, tehát ez alapján a komposztálandó hulladék minôsége befolyásolja a pillanatnyi oxigénfogyasztás sebességének értékét. A maximális oxigénfogyasztás értékeit összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy az egyes hulladékok összetételük alapján nem mutatnak jelentôsebb eltérést. A CO2 termelôdés sebessége alapján láthatjuk, hogy a kiindulási anyag szén-dioxid termelésének sebességi állandója több mint kétszeresen meghaladja a 2 hónapig, és ötszörösen a 6 hónapig kezelt anyagét. A 2. naphoz tartozó pillanatnyi szén-dioxid termelés sebességének értékeit összehasonlítva láthatjuk, hogy kezeletlen (0 hónap) v2d értéke kétszerese a 6 hónaphoz tartozó v2d értéknek. 2 hónapos érlelést követôen a 2. naphoz tartozó pillanatnyi szén-dioxid termelés sebességei nem változtak. A Dewar edényben végzett önhevülési teszt során megállapítottuk, hogy a vizsgált komposztok a hatodik hónapra az V. érettségi fokba sorolhatók, tehát érettnek minôsíthetôek. A szennyvíziszap – apríték (SZI) és a zöldhulladék (ZH) reakciókinetikai értékeit összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy mindkét komposzt esetében a 2. naphoz tartozó pillanatnyi oxigénfogyasztás és szén-dioxid termelés sebességével jellemezhetjük jobban a komposztok stabilizációs folyamatát. A meghatározott OUR, AT4 és CO2 termelôdés eredményeket összehasonlítva a komposztok minôsítésére használt OUR (3 mgO2/g szea/d), AT4 (5, 10 mgO2/g sza/96 h) illetve CO2 (0,12 mgO2/g szea/d) maximum határértékekkel megállapíthatjuk, hogy a vizsgált komposztok 6 hónapos érlelés után az önhevülési teszt során megállapítottakhoz hasonlóan – kis eltérésektôl eltekintve – stabilnak voltak tekinthetôk. Az önhevülési teszt eredményeit összehasonlítva az oxigén felvétel és a CO2 termelés maximális értékeivel megállapítható, hogy önhevüléssel a komposztálás elején lehet


Biohulladék

23


Scientific section

leginkább különbséget tenni az érettségi fokok között, a komposztálás vége felé ennél érzékenyebb technikát érdemes alkalmazni. Az egyes komposztok mért paraméterei (hômérséklet, oxigén fogyasztás, szén-dioxid termelés) között szoros összefüggés mutatható ki a korrelációs értékek alapján. Kulcsszavak: stabilitás, érettség, önhevülés, O2 fogyasztás, CO2 termelôdés Felhasznált irodalom 1. Adani, F., Gigliotti , C., Tambone, F., Scaglia, B., Centemero, M. & Gemevini, P. (2002) Static and Dynamic respirometric indices – Italian research and studies. In: The Biological Treatment of Biodegradabla Waste – Technical aspects. 2. ADAS Consulting Ltd (2003): Assessment of Options and Requirements for Stability and Maturity Testing of Compost, Technical Report. ADAS Consulting Ltd. Banbury, Oxon, UK. URL http://www.wrap.org.uk 3. Alexa L., Dér S. (2001): Szakszerû komposztálás – elmélet és gyakorlat, Profikomp Kft. Gödöllô 4. Brewer, L.J. & Sullivan, D.M. (2003): Maturity and stability evaluation of composted yard trimmings. Compost Science & Utilization, 11, 96-112. 5. Brinton W. F., Evans, E., Droffner, M. L. & Brinton, R.B. (1995): A standardized Dewar test for evaluation of compost self-heating. http://www.woodsend.org (07/01/05). 6. Brinton, W. F. (2001): An international look at compost standards: methods used for evaluating compost quality in Europe are summarized in a new report. Biocycle, 42, 74-76. 7. Butler T.A., Sikora, L.J., Steinhilber, P.M. & Douglass, L. W. (2001): Compost age and sample storage effects on maturity indicators of biosolids compost. Journal of Environmental Quality, 30, 2141-2148.ta 8. Derikx, P.J.L., Op Den Camp, H.J.M., Van Der Drift, C., Van Griensven, L.J.L.D. and Vogels, G.d. (1990) Biomass and biological activity during the production of compost used as a sustrate in mushroom cultivation. Appl. Environ. Microb., 56(10), 3029-3034.

Determination of composts maturity by oxigen uptake, carbon-dioxide production and self heating test 1

Kovács Dénes, 2Rózsáné Szûcs Beatrix, 1Füleky György

Deapertment of Soil Science and Agrochemistry, Szent István University, Gödöllô and Department of Environment Technology, Eötvös József High School, Technical Faculty, Baja) 2

Summary The maturity of composts determines its application. The maturity of composts can be determined through the extent of its physical, chemical and biological stabilisation. The aim of our work was to examine self-heating, oxygen-consumption and carbondioxide production and the applicability of compost stabilisation methods and we also aimed at comparing the results during composting different raw materials. The examination was carried out with two materials. In one sample we used 1/1 proportion mixture of communal sewage-sludge and chopped wood (CS), in the other sample we used only green waste (GW). We took samples from the prisms when the experiment was set, after 0 - 2 – 4 – 6 months, and the self-heating, the oxygen-consumption and the carbon-dioxide production of these samples was examined in a laboratory. The self-heating test was determined in so-called Dewar-pots. For measuring the oxygen-consumption and the carbon-dioxide production we used an instrument suitable for modelling composting (Simon, 1998). The initial stability of the raw material-mixture that also contained communal sewagesludge (CS -0) was larger than that of the green waste mixture (GW-0), since on the basis of the highest temperature that could be measured its maturity was grade III. We represented the summarised values of oxygen-consumption, for which we fitted the first-rate reaction-kinetic functions (OURt = OURmax (1 – e-kt) and (OURt: O2 uptake; OURmax: maximum O2 intake) which describe biological processes and we also determined the temporary oxygen-consumption speeds. We characterised the initial, quick decomposition with the oxygen-consumption speed of the 2nd day (v2d), and we characterised the phase that meant a substrate decrease

24

Biohulladék


9. European Union (2001): Working document, Biological Treatment on Biowaste, Second Draft, February. http: //europa.eu.int/common/environment/waste/facts.en.htm (07/01/05) 10. Finstein, M.S., Miller, F.C. and Strom, P.F. (1986): Monitoring and evaliating composting process performance. J. Wat. Poll. Cntrl Fed., 58(4), 272-278 11. Hue, J. H., J. Liu. (1995): Predicting compost stability. Compost Science & Utilization 3: 8-15. 12. Iannotti, D.A., Pang, T., Toth, B.L., Elwell, D.L., Keener, H.M.&Hoitink, H.A.J. (1993): A quantitative respirometric method for monitoring compost stability. Compost Science & Utilization, 1, 52-65. 13. Koening, A. & Bari, Q.H. (2000) Application of self-heating test for indirect estimation of respirometric activity of compost: theory and practice. Compost Science & Utilization, 8, 99-107. 14. Lasaridi, K.E., Papdimitriu, E.K. and Balis, c. (1996): Development and demonstration of a thermogradient respirometer. Compost Science and Utilization, 4,(3), 53-61. 15. Lasaridi & Stentiford (1998): A simple respirometric technique for assessing compost stability. Water Research, 32, 3717-3723. 16. Lasaridi, K.E., Stentiford, E.I. & Evans, T. (2000): Windrow composting of wastewater biosolids: process performance and product stability assessment, Water Science & Technology, 42, 217-226. 17. Paletski, W.T. &Young, J.C. (1995): Stability measurement of biosolids compost by aerobic respirometry. Compost Science &Itilization, 3, 16-24. 18. S.P.Mathur, G. Owen, H. Dinel and M. Schnitzer, (1993) Determination of Compost Biomaturity, I. Literature review 19. Szûcs B., Simon M., Füleky Gy. (2006): Anaerobic pre-treatment effects ont the aerobic degradability of waste water sludge, ORBIT 2006, Weimar, 2006. szeptember 13-15.

with the oxygen-consumption speed of the 6th day (v6d). The 7-day overall oxygen-consumption of the basic material (CS-0) was almost twice as much as that of the mixture of sewage-sludge and chopped wood that was treated for 2 months. In case of green waste (GW), the oxygen-consumption speed was always higher than that of the mixture of sewage-sludge and chopped wood, which was true for each time we collected samples (CS), on the basis of which it can be stated that the quality of waste to be composted determines the value of temporary speed of oxygenconsumption. Comparing the values of the maximal oxygen-consumption, we can state that the wastes do not show significant differences on the basis of their components. On the basis of CO2 production we can see that the speed constant of CO2 production of the starting material was more than twice as high as that of the material that was treated for 2 months, and it was 5 times as high as that of the material that was treated for 6 months. Comparing the values of temporary CO2 production speed for the 2nd day, we can see that the untreated (0 month) v2d value is twice as high as the v2d value for the 6th month. After 2 months of maturation the values of temporary CO2 production speed for the 2nd day did not change. During the self-heating test, which was carried out in a Dewar-pot, we could see that by the 6th month the composts examined could be rated in maturity grade V, thus they can be considered mature. Comparing the reaction-kinetic values of the mixture of sewage-sludge and chopped wood (CS) and green waste (GW), we can see that in both cases, the stabilisation process of the composts can be characterised best with the temporary oxygenconsumption and the speed of CO2 production on the 2nd day. Comparing the results of the determined OUR, AT4 and CO2 production with the maximum limit values used for classifying composts, OUR (3 mgO2/g OM/d), AT4 (5, 10 mgO2/g dm/96 h) and CO2 (0,12 mgO2/g OM/d), we can state that the composts that have been examined after 6 months of maturation, similarly to the findings gained during the self-heating test, could be regarded stable – there were only tiny differences. Comparing the results of the self-heating test with the maximum values of oxygen intake and CO2 production, it can be stated that with self-heating we can differentiate between different stages of maturity especially at the beginning of composting, towards the end of composting it is worth applying a more sensitive technique. There is a close connection among the measured parameters of each compost (temperature, oxygen-consumption, CO2 production) on the basis of correlation values.

MBH

M BT

> ralf müller, ügyvezetô biodegma gmbh.

Mechanikai-biológiai hulladékkezelés

Neumünster városában Bevezetés Az Európai Tanács hulladéklerakókról szóló Irányelvének (1999. április) megfelelôen a hulladékot a lerakóban történô elhelyezés elôtt kezelni kell. A biológiailag lebomló hulladék arányát folyamatosan csökkenteni kell az alábbiak szerint: 2010-re az 1995-ös szint 75%-ára 2013-ra az 1995-ös szint 50%-ára 2020-ra az 1995-ös szint 35%-ára

Németországban a konyhai hulladék és a zöldhulladék keletkezési helyen történô szétválogatásának rendszere már több mint 10 éve kialakult. Ennek megfelelôen a német törvény szigorúbb az Európai Tanács Irányelvénél, mivel általánosságban tiltja meg a kezeletlen hulladék lerakóban történô elhelyezését. A hulladék égetésén kívül a települési szilárd hulladék mechanikai-biológiai kezelése (MBH) is elfogadott és hatékony hulladékkezelési mód.

Neumünster integrált hul ladékkezelési koncepciója Neumünster közepes nagyságú város, amely Hamburgtól 50 km-re északra helyezkedik el. A város önkormányzata az SWN Stadtwerke Neumünster GmbH-val közösen elhatározta, hogy a városban integrált hulladékkezelési koncepciót fog alkalmazni. Ez egy mechanikai-biológiai kezelô üzembôl és egy ezt kiegészítô tüzelôanyag finomító részlegbôl tevôdik össze. A tüzelôanyag finomítóban az MBH üzemben elôállított, magas fûtôér- >


Biohulladék

25

MBH

>

M BT

„A hulladékból nyert

Ralf Müller, Managing Director, Biodegma gmbh.

tüzelôanyagot a

MBT Neumünster

Stadtwerke Neumünster

Introduction

GmbH. kogenerációs be-

According to the European Council Directive on the landfill of waste (April 1999), waste must be pre-treated before landfilling. The amount of biodegradable waste being landfilled has to be reduced continually:

rendezésének egy új ka-

75% of the 1995 level by 2010 50% of the 1995 level by 2013 35% of the 1995 level by 2020

elektromos áramot ter-

In Germany source segregation of kitchen waste and green waste has already been established more than 10 years ago. Accordingly the German law is even more stringent as it generally prohibits the landfilling of untreated waste. In addition to incineration, as an approved method of waste treatment the mechanical biological treatment (MBT) of municipal solid waste proves to be an efficient method.

Integrated Waste Management Concept of Neumünster SWN Stadtwerke Neumünster GmbH ad the municipality of Neumünster, a medium sized city located 50km north of Hamburg, decided on an integrated waste management concept. It consists of a mechanical-biological treatment plant (MBT) with an additional fuel refinement section. Here the calorific fraction produced in the MBT is treated to a high quality secondary fuel. The MBT is located at the waste management centre of Neumünster, which consists of the landfill site, a kitchen waste composting plant and a civic amenity site. A new boiler at the combined heat and power (CHP) plant of the Stadtwerke Neumünster GmbH uses the refuse-derived-fuel (RDF) for the production of electricity and provides district heating to 17.000 households. The realisation of this concept required a total investment of 100 Mio. EUR, thereof 40 Mio. EUR for the MBT plant and the fuel refining section and 60 Mio. EUR for the new boiler of the CHP plant.

zánjában égetik el, amelynek segítségével

tékkel rendelkezô frakciót alakítják át jó minôségû másodlagos tüzelôanyaggá. Az MBH üzem Neumünster hulladékkezelô központjában helyezkedik el, ahol az üzemen kívül a hulladéklerakó, a konyhai hulladékot komposztáló telep, valamint lakossági hulladékudvar is található. A hulladékból nyert tüzelôanyagot a Stadtwerke Neumünster GmbH. kogenerációs berendezésének egy új kazánjában égetik el, amelynek segítségével elektromos áramot termelnek, és így mintegy 17 000 háztartás távfûtését oldják meg. A koncepció megvalósításához egy 100 millió eurós beruházásra volt szükség, amelybôl 40 millió eurót az MBH üzem és a tüzelôanyag finomító kialakítására, 60 millió eurót pedig a kogenerációs berendezés új kazánjának beszerzésére fordítottak.

A neumünsteri MBH üzem beszállítói

Contractors to the MBT Neumünster

A neumünsteri mechanikai-biológiai kezelô üzemben települési szilárd hulladékot, terimés hulladékot, valamint ipari hulladékot kezelnek – évente 200 000 tonnát, amely Schleswig-Holstein tartomány 800 000 lakosától származik. A hulladék pontosan a következô helyekrôl származik: – Neumünster városa – Rendsburg-Eckernförde körzete – Plön körzete – Nordfriesland körzete – Flensburg városa

At the MBT Neumünster municipal solid waste, bulky waste and commer-

A tüzelôanyag finomító üzembe ezen felül 60 000 tonna elôkezelt terimés és

26

Biohulladék


melnek, és így mintegy 17 000 háztartás távfûtését oldják meg”

MBH

ipari hulladék érkezik egyéb helyekrôl, valamint magas fûtôértékû frakció más MBH üzemekbôl, például Lüneburgból és Lübeckbôl. Mindez azt jelenti, hogy az üzemben összességében 150 000 tonna hulladékból nyert tüzelôanyagot állítanak elô.

A projekt idôbeni alakulása A mérnöki szerzôdést az MBH technológia kivitelezôjével, a BIODEGMA Kft-vel 2002 júniusában írták alá. 2002. második felében a cég számos kísérletet végzett a különbözô körzetekbôl származó több mint 1000 tonna hulladék felhasználásával, hogy megfelelô mennyiségû adat álljon rendelkezésre a hulladék összetételérôl, a különbözô hulladékaprítók teljesítményérôl, az egyes frakciók arányáról, valamint fizikai tulajdonságaikról.

K ü l ö nb ö zô k e r ü le t e k bôl szárm azó h u lla d ék min t á k / Waste sam ples from d i f f e ren t d istr ic t s

A t ú l m é r et e s fr ak c ió osztályozásának e l e m zé se / Sortin g an alysis of oversize f r a c t ion

R o s t álá si k ísé r let e k a biológiai k e z e l é s u tá n / Sc r e e n ing trial s after b i o l o g ic al tr eat men t

M BT

A késôbbiekben ezek az adatok szolgáltatták az alapot a következô szakaszhoz, amelynek során az MBH üzem tervezése zajlott. 2003 novemberében a projekt megkapta a szövetségi környezetvédelmi hivataltól az engedélyt. A kivitelezés hivatalos kezdete 2004. május 10. volt, a bokrétaünnepséget pedig 2004. december 12-én meg lehetett tartották meg. Mindössze 6 hónappal késôbb, 2005 májusában az MBH telep elsô egységeit üzembe is helyezték, 2005 júniusától pedig már teljes üzemmódban mûködik a rendszer.

cial waste is treated – 200.000 tonnes per year from 800.000 inhabitants of the federal state of Schleswig-Holstein. In particular the waste comes from: – the city of Neumünster – the district of Rendsburg-Eckernförde – the district of Plön – the district of Nordfriesland – the city Flensburg

A mechanikai-biológiai kezelés folyamata

Chronological sequence of the project

A mechanikai-biológiai hulladékkezelés elsô lépéseként a hulladék megérkezik a fogadó épületbe. Napi 900–1000 tonna beérkezô hulladék esetén naponta több mint 50 gépjármû érkezik a csarnokba és indul onnan. A káros kibocsátások csökkentése érdekében az épület légzáró rendszerrel van felszerelve. A fogadó csarnokban 3 napra elegendô raktározó kapacitást építettek ki, így a fennakadásokat váratlan üzemhiba vagy karbantartás esetén is el lehet kerülni. A hulladék mechanikai elôkezelésére az üzemben három kezelô sort alakítottak ki, amelybôl kettô a települési szilárd hulladék, egy pedig a terimés hulladékok számára van fenntartva. A kezelés elsô lépése a hulladék felaprítása. A kis sebességû, egy-tengelyû aprítókba markolós vagy kanalas rakodógép segítségével töltik a hulladékot, amelyet körülbelül 300 mm-es darabokra aprítanak fel. Aprítás után a hulladékot dobrostával rostálják 80 mm-es darabokra.

Additional 60.000 tonnes of pre-treated bulky waste and commercial waste from third parties, as well as the highcalorific fraction from other MBTs, such as Lüneburg and Lübeck are delivered to the fuel refinement section. This means that the overall output of RDF is approximately 150.000 tonnes.

In June 2002 the engineering contract with BIODEGMA GmbH was signed. During the second half of the year several trials with more than 1.000 tonnes of waste from different districts have been made to generate data the waste composition, performance of different waste shredders, the apportionment of the different fractions and their physical properties. These data have been the substantial basis of the following planning and design phase of the MBT. In November 2003 the project received the license (permit) from the federal environmental agency. May 10th, 2004 the official start of construction took place and on December 12th, 2004 the topping-out ceremony was already celebrated. Only 6 months later, during May 2005 the first parts of the MBT have been taken in operation and in June 2005 the plant was taken in full operation.

The MBT Process The waste is delivered to the reception building. With a daily input of 900 – 1.000 tonnes more than 50 vehicles per day are entering and leaving the building. To reduce emissions the building is therefore equipped with an air-lock-system. The reception building has a storage capacity of 3 days so that failures or unexpected maintenance periods can be covered. For the mechanical pre-treatment of the waste the plant is equipped with three treatment lines, thereof two for municipal solid waste (MSW) and one


Biohulladék

27

>

MBH

>

M BT

for bulky waste. The first treatment step is the shredding of the waste. Low speed one-shaft shredders with shaft are fed with a grap loader or a shovel loader and are shredding the waste to a particle size of approx. 300 mm. After the shredding the waste is screened with drum screens to a size of 80 mm. The oversize (> 80mm) undergoes a density sorting to remove heavy parts like big concrete blocks or big metal parts which would be able to damage the shredders of the fuel refining section. The cleaned oversize fraction is then directly transported to the fuel refining section by conveyors. The fraction < 80mm contains the majority of the organic fraction. On the way to the biological treatment the material passes a metal separator. In case that the organic fraction is too dry the plant has the possibility to add water or leachate before the waste is transposed into the biological treatment. In order to achieve a sufficient degradation of organic matter a moisture content of 45-48% is necessary. For the biological treatment the MBT Neumünster uses the BIODEGMA technology. The BIODEGMA tunnels – in total 48 tunnels with a loading capacity of 480 m³ each - are located in two completely enclosed buildings. BIODEGMA is using the semipermeable cover sheets from W.L. Gore, called Gore BoxCover. The tunnels are loaded and unloaded with shovel loaders. The material remains 4 weeks in the tunnels and during this time it’s continuously aerated and controlled. By the pressure aeration a sufficient oxygen supply and an optimal degradation and stabilisation can be guaranteed. The aim of the biological process is not to achieve a full stabilisation of the organic fraction. The aim is to dry stabilisation of the waste so that it can be further refined and predominantly added to the RDF. This is achieved by a biodrying process which means that during the first week the aeration is lower and much similar to a composting process. During this time a biological degradation process starts which implicates the self-heating of the waste. After reaching temperatures above 65° C aeration is increased significantly to start the drying process. After 4 weeks the tunnels are unloaded and the stabilised waste is refined. With a moisture content of less than 30% the organic fraction is screened to

28

Biohulladék

b iod eg m a ér l el ô c s a r n okok / b iod e g m a tu n el s

a súlyos dara b ok kivá l og atá s a s / heavy weigh t s ortin g

eltávolított s zen n yezô a n ya g ok / heavy weigh t s ortin g

A rostamaradékot (> 80mm) tömegük alapján osztályozzák, így eltávolíthatóak azok a súlyos darabok, mint például a beton tömbök vagy nagy fémdarabok, amelyek megrongálhatnák a tüzelôanyag finomító egység aprítóját. Ezt követôen a túlméretes daraboktól megtisztított frakciót futószalagok segítségével közvetlenül a tüzelôanyag finomító egységbe szállítják. A 80 mm-nél kisebb frakció tartalmazza a szerves anyag túlnyomó részét. A biológiai kezelô felé haladva a hulladék átmegy egy fém-válogató egységen is. Abban az esetben, ha a szerves frakció túl száraz lenne, az üzemben lehetôség van arra, hogy vizet vagy csurgaléklét keverjenek a hulladékhoz, mielôtt a biológiai kezelés folyamata elkezdôdne. A szerves anyag megfelelô lebomlásához 45-48%-os nedvességtartalomra van szükség. A biológiai kezeléshez a neumünsteri MBH üzem a BIODEGMA technológiát alkalmazza. A BIODEGMA csarnokok – összesen 48 db, amelyek mindegyike


480 m³-es rakodó kapacitással rendelkezik –, két teljesen zárt épületben vannak elhelyezve. A BIODEGMA technológia W.L. Gore & Associates GmbH. által gyártott félig-áteresztô takaróanyagot alkalmazza (Gore BoxCover). A csarnokokba a hulladékot kanalas rakodógéppel töltik be és tárolják ki. A nyersanyag 4 héten keresztül van a csarnokban, amely idô alatt azt folyamatosan levegôztetik és ellenôrzik. A nyomó rendszerû levegôztetés segítségével megfelelô mennyiségû oxigént lehet bejuttatni, valamint garantálható az optimális lebomlás és stabilizáció. A biológiai folyamatnak jelen esetben nem az az elsôdleges célja, hogy a szerves frakció teljesen stabillá váljon. A szárazstabilizálásnak az a célja, hogy a hulladékot tovább lehessen finomítani, és túlnyomó részét a hulladékból nyert tüzelôanyaghoz lehessen keverni. Mindezt a bioszárítási folyamat segítségével érik el, ami azt jelenti, hogy az elsô hét folyamán a levegôztetés kevésbé intenzív, aminek eredményeként a folyamat a komposztáláshoz hasonlít. Ezalatt az idô alatt a biológiai lebomlás

portalanítás / dedusting betöltés / input

rosta / Sieve

nehéz frakció / heavy fraction

könnyû frakció / light fraction ventilátor / ventilator

MBH

folyamata elkezdôdik, így beindul a hulladék önmelegedése. Miután a hômérséklet 65 °C fölé emelkedik, növelik a levegôztetés intenzitását, és elkezdôdik a hulladék szárítása. A 4 hét kezelési idô elteltével a csarnokból az anyagot kitárolják, és a stabilizált hulladékot finomítják. A 30%-os nedvességtartalommal rendelkezô szerves frakciót 40 mm-es rostán átrostálják. A finom frakció ezután egy dúsító egységbe kerül, ahol kiválogatják az ásványi összetevôket (üveg, kövek, agyag darabok, stb.). Ez az inert frakció csökkenti a lerakási költséget, és hulladéklerakóban könnyen el lehet helyezni.

„Minden olyan frakciót,

zelésnek vetnek alá a tü-

40mm. The fines are transported to a density sorting where the mineral fraction (glass, stones, pottery sheds etc.) are separated. This inert fraction can easily be landfilled and reduces disposal costs The oversize fraction (40-80mm) is a fraction with a calorific value of 10-12 MJ/kg and therefore together with the light fraction from the density sorting also transported to the fuel refinement section for further treatment.

zelôanyag finomító egy-

Fuel Refinement Section

amelynek magas a fûtôértéke – ez az összes input anyagnak körülbelül az 50%-a – további ke-

ségben. A cél az, hogy az SWN Neumünster kogenerációs berendezésének fûtésére jó minôségû, másodlagos, vagyis hulladékból nyert tüzelô-

D ú s í t á s / d en sity sorting

A rostamaradék (40-80mm frakció) fûtôértéke 10-12 MJ/kg, így azt a dúsítóból kikerülô könnyû frakcióval együtt a tüzelôanyag finomító egységbe szállítják további kezelés céljából.

A tüzelôanyag finomító egység Minden olyan frakciót, amelynek magas a fûtôértéke – ez az összes input anyagnak körülbelül az 50%-a – további kezelésnek vetnek alá a tüzelôanyag finomító egységben. A cél az, hogy az SWN Neumünster kogenerációs berendezésének fûtésére jó minôségû, másodlagos, vagyis hulladékból nyert tüzelôanyagot állítsanak elô. A finomító állomásnak két párhuzamos kezelô sora van. A fém kiválogatás több szakasza (vas és nemvas fémek), a rostálás és az aprítás után a tüzelôanyag a következô követelményeknek kell, hogy megfeleljen: Részecske méret: < 100 mm (100%) Fûtôérték: 14 MJ/kg Klórtartalom: < 1% Fémtartalom: < 1%

M BT

anyagot állítsanak elô.”

All fractions that have a calorific value – and that’s about 50% of the total input – are further treated in the fuel refinement section. The purpose here is to produce a high qualitity secondary fuel or RDF for the CHP plant of SWN Neumünster GmbH. The refining station consists of two parallel treatment lines. After several steps of metal separation (iron-and non-iron), screening and shredding the fuel has to meet the following specification: Particle size: < 100 mm (100%) Calorific Value: 14 MJ/kg Chlorine: < 1% Metals: < 1% To ensure the quality of the RDF an extensive quality management system has been established. Every 30 minutes a 5 litre sample is taken from a conveyor. All samples are mixed in a bin to the daily composite sample (120 litres). This composite sample is send to a laboratory to make the analysis. The fluffy RDF is pressed into special cylindrical containers and is then transported by natural-gas-driven trucks to the CHP plant which is located downtown. In the CHP plant the cylinders are unloaded from the trucks. The system serves as storage system in a high rack storage area. The cylinders are directly unloaded into the conveyor systems which is feeding the combustion unit so that the CHP plant can be operated without a fuel bunker.

Exhaust Treatment Due to the 30. BImSchG exhaust air treatment in MBT’s in Germany became very complex as this law requires very stringent emission control.

>


Biohulladék

29

MBH

>

M BT

The main requirements are: – Fully enclosed buildings for all treatment steps – Emission of < 55 mg TOC per tonne input – Emission of < 20 mg C per m³ exhaust air The combination of the restriction of the TOC load and the input tonnage is limiting the total amount of air which can be used and emitted. To meet the above mentioned requirements the air has to be used in cascades, so that low polluted air is reused in different areas in the plant. At the MBT Neumünster e.g. the exhaust air from the delivery area is – after a dust filter – reused as supply air for the BIODEGMA tunnels. The exhaust airstreams with high carbon freight are cleaned by the RTO’s (regenerative thermal oxidation). The exhaust air passes first an acid scrubber before it enters the RTO where at temperature of 800-900° C carbon load of the exhaust air is significantly reduced. As this is not a self-preserving process natural gas has to be injected. The MBT Neumünster has installed two RTO’s and is treating approx. 50.000 m³ exhaust air per hour. Lower polluted exhaust air from different building is treated by standard biofilters, equipped with water scrubbers. The amount of exhaust air which is treated by biofilters is approx. up to 70.000 m³/h. Both cleaned exhaust air streams – from the RTO’s and from the biofilters – are merged in the 24m high chimney. Here 24 h measurements are taken on TOC, dust and exhaust air flow.

Circulating Fluidised Bed (CFB) Boiler The new circulating fluidised bed (CFB) boiler at the CHP-plant is designed for the efficient and environmentally assessed combustion of 100% RDF. The combustion chamber is a cylinder that is conically reduced at the lower end. Here quartz sand makes up a bed. The bed material and the boiler itself are heated up by primary fossil fuels. Combustion air is injected. The quartz sand starts to circulate and forms a fluidised bed. The combustion temperature lies between 860-880°C. In small portions the RDF is filled into the boiler, where it is distributed homogenously throughout the fluidised bed. The perfect heat transfer between

30

Biohulladék

a tüzelôanya g f in om ító a pr ítój á n a k belseje / view in to a s h r ed d er of th e fuel refining

tartályban összekeverik, amelynek eredményeként megkapják a napi elegymintát (120 liter). Ezt az elegymintát ezután laboratóriumban elemzik. A pehelykönnyû hulladékból nyert tüzelôanyagot speciális hengeres konténerekbe tömörítik, majd gázüzemû teherautókkal szállítják a kogenerációs üzembe, amely a város központjában található. A kogenerációs üzemben a hengeres konténereket lepakolják a teherautókról. A konténerek magas állványzatú raktározó rendszerként is üzemelnek. A hengereket közvetlenül a futószalag rendszerre pakolják, amely a tüzelô egységbe szállítja azokat. Így a kogenerációs üzemet tüzelôanyag tartály nélkül lehet mûködtetni.

A kibocsátott gázok kezelése az aprító bel s ej e / view in to a s h r ed d er

Az MBH üzemekben a kibocsátott gázok kezelése egy igen komplex folyamat, mivel a vonatkozó törvény (BIMSchG 30.) nagyon szigorú elôírásokat tartalmaz.

ell enôrzô ro s ta a h u lla d ékb ól n yert tüzelôanyag s zá m á r a / c on tr ol s c r een fort the RDF

A legfontosabb követelmények a következôk: – A kezelés minden szakaszát teljesen zárt épületben kell végezni – A kibocsátás alacsonyabb kell, hogy legyen, mint 55 mg TOC/1 tonna input (TOC: összes szerves szén) – A kibocsátás alacsonyabb kell, hogy legyen, mint 20 mg C /m³ kibocsátott levegô

A hulladékból nyert tüzelôanyag minôségének biztosítása érdekében átfogó minôségbiztosítási rendszert alakítottak ki. Minden 30 percben 5 liter mintát vesznek a futószalagról. A mintákat egy

Az összes szerves széntartalomra (TOC) valamint az input anyag mennyiségére vonatkozó elôírások kombinációjának eredményeként a felhasználható és kibocsátható levegô mennyisége korlátozott. Ahhoz, hogy a rendszer meg-

A tüzelôanya g ot h en g er es kon tén er ekb en s zá ll ítj á k / th e r d f is tr a n s ported in special cylin d r ic al c on ta n ier s


MBH

feleljen a fenti elôírásoknak, a levegôt kaszkád-rendszerben kell használni. Így az enyhén szennyezett levegôt újra fel lehet használni az üzem egyéb területein. A neumünsteri MBH üzemben például a közlekedô folyosók levegôjét – porszûrés után – a BIODEGMA csarnokok levegôztetésére használják. A magas széntartalmú kibocsátott levegôt regeneratív termikus oxidáció (RTO) segítségével tisztítják meg. A kibocsátott levegôt elôször keresztülvezetik egy savmosón mielôtt az RTO rendszerbe érne, ahol 800–900 °C-os hômérsékleten a levegô széntartalma jelentôs mértékben csökken. A folyamat energiaigényét földgáz befecskendezésével fedezik. A Neumünsterben mûködô MBH üzemben két RTO rendszer is mûködik, amelyekben körülbelül 50 000 m³ kibocsátott levegôt kezelnek óránként. Az egyéb épületekbôl származó kevésbé szennyezett levegôt standard biofilterek segítségével tisztítják, amelyek vízmosóval vannak felszerelve. A biofilterek által kezelt levegô mennyisége 70 000 m³/h. A két levegôtisztító rendszer – az RTO rendszer és a biofilterek – által kibocsátott levegôt a 24 m magas kéménybe vezetik. Itt a nap 24 órájában mérik a TOC értéket, valamint a por, és a kibocsátott levegô mennyiségét.

Cirkulációs fluidágyas (CFB) kazán A kogenerációs üzem új cirkulációs fluidágyas (CFB) kazánját a hulladékból nyert tüzelôanyag 100%-ának hatékony és környezetvédelmi szempontból értékelt égetésére tervezték. Az égetô kamra henger formájú, amelynek az alsó vége kúp alakban végzôdik. Itt helyezkedik el a kvarchomok ágy. Az ágy anyagát valamint a kazánt elsôdleges fosszilis tüzelôanyaggal fûtik fel. Ezután porlasztó levegôt fecskendeznek be. A kvarchomok cirkulálni kezd, és fluidágyat alkot. Az égés hôfoka 860 °C és 880 °C között van. A hulladékból nyert tüzelôanyagot kis adagokban töltik a kazánba, ahol egyenletesen szétterítik a fluidágyon. A fluidágy anyaga és az égô tüzelôanyag részecskék között tökéletes a hôátadás, így az égetés hatékony és a kiégés is megfelelô. A CFB kazánt úgy tervezték, hogy

évi 150 000 tonna hulladékból nyert tüzelôanyagból 75 MWth nettó energiát termeljen. Mindez elegendô arra, hogy Neumünsterben 17 000 háztartás fûtésigényét fedezze, és így évente 70 000–80 000 tonna szenet váltson ki.

Következtetés: Neumünster hulladékkezelési koncepciója Németországban is egyedülállónak számít, mivel az MBH üzem, a hulladéklerakó és a kogenerációs üzem egy helyen található a város közelében. Két év üzemeltetés tapasztalatai alapján elmondható, hogy a koncepcióhoz fûzött remények teljesültek, bár az MBH üzem azóta is küszködik a hulladékból nyert tüzelôanyag teljesítményével. Neumünsterben majdnem teljesen ugyanazok a problémák merültek fel, mint Németország többi MBH üzemében. A karbantartási és tisztítási ciklusokat le kellett rövidíteni a hôátadó rendszerben történô szilikát lerakódások miatt. A regeneratív termikus oxidáció - amely egyébként egy alapvetôen már bevált technológia –, alkalmazása az MBH üzemekben szintén váratlan problémákat vetett fel. Összességében azonban elmondható, hogy az MBH és a kogenerációs üzem összekapcsolása a hulladékból nyert tüzelôanyag használatával, és ezzel a szén kiváltása, környezetvédelmi és gazdaságossági szempontból sikeres megoldás. ■

M BT

the bed material and the burning fuel particles leads to an efficient combustion and sufficient burn out. The CFB boiler is designed to generate 75 MWth (net) from about 150.000 tonnes of RDF per year – providing 17.000 households in Neumünster with heating and replacing 70.000-80.000 tonnes of coal every year.

Conclusion: The waste management concept of Neumünster is an unique concept in Germany as it combines MBT, landfill and CHP-plant in a small area around the city. After 2 years of operation the expectations have been fulfilled however the MBT is still struggling with the performance of the RTO’s. In Neumünster nearly the same problems occurred than in most of the MBT plants in Germany: The maintenance and cleaning intervals have to be shortened because of silicate sediments in the heat exchange systems. Even regenerative thermal oxidation is in principle a proven technology, the application in MBT plants have posed unexpected problems. However, the combination of MBT and CHP with the use of RDF and the replacement of coal the concept is environmental friendly and economically successful.


Biohulladék

31

> H o rs t Mülle r , ügy v ezet ô Komp o s tgütev e r band Ö s ter r eich

Az Osztrák Komposzt Minôségbiztosítási Szervezet (KGVÖ) komposzt minôségbiztosítási rendszere Ausztriában a komposzt minôségbiztosításnak jól ismert neve van. A KGVÖ-t (Kompostgüteverband Österreich), mint a kormány által is elismert szervezetet, 1995 áprilisában alapították meg. A KGVÖ feladata, hogy tagjainak információt szolgáltasson a komposzt elôállítással és minôségbiztosítással kapcsolatban, tanácsadással szolgáljon, illetve a tagok tevékenységét koordinálja; mindezt annak érdekében, hogy minél több komposztáló telep megkaphassa a minôségi komposzt védjegyet. 32

Biohulladék


nemzetközi

„Az elmúlt 30 év során kialakult szelektív hulladékgyûjtô rendszerek és a jogszabályi háttér fejlôdése eredményeként a szennyezôanyag-tartalom minimálisra csökkent, valamint kialakult egy olyan Minôségi szabványok A KGVÖ az osztrák szabványokat és törvényeket alapul véve alakította ki belsô szabályrendszerét, amely a minôségi komposzt védjegy megszerzésének alapjául szolgál. A KGVÖ komposztáló telepek és termékek értékelésében szerzett tapasztalata értékes információt szolgáltatott a 2001-ben a Mezôgazdasági, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által kiadott osztrák komposzt rendelet megalkotásához. A rendelet lehetôvé teszi a keletkezési helyen külön gyûjtött, szerves hulladékból készült, jó minôségû komposzt elô-

szabályozási rendszer, amely lehetôvé teszi a tiszta hulladékanyagokból készült, termékként eladható komposzt gyártását.”

International

Author: Horst Müller, Managing Director Kompostgüteverband Österreich

Compost quality assurance by „ KGVÖ“ (Austrian Compost Quality Society) Compost quality assurance has a well known name in Austria. In April 1995 the „Kompostgüteverband Österreich (KGVÖ)“ was founded and approved by the government. Providing information, consulting and coordination of the members in concerns of compost production and quality assurance are the business of the KGVÖ to proceed compost plants to the compost quality label.

Quality standards The KGVÖ has fixed it´s rules as precepts to obtain the compost quality label. The rules are based on Austrian standards and legislation. The experience of KGVÖ in evaluating compost plants and –products have been a valuable input for developing an Austrian compost ordinance in the year 2001by the ministry for agriculture, environment and water affairs, which enables high quality compost from source

>


Biohulladék

33

>

separate collected organic waste and defined, clean organic fractions to be a product which can be sold on the market. Based on the compost ordinance and the KGVÖ experience two Austrian standards and one technical report have been established in 2004 to ensure that members of quality assurance organisations follow the requirements of the compost ordinance and compost, produced by them, can be used without restrictions. These standards have been translated to the English language and are a basis for creating an European QASSystem by the European Compost Network (ECN). Members of KGVÖ, who have been successful in reaching the compost quality label, show their customers as well as the authority that they are interested in fulfilling requirements of legislation and quality standards.

The following precepts are provided by KGVÖ for quality assurance of compost Nr. 1 Nr. 2

Nr. 3 Nr. 4 Nr. 5 Nr. 6

Nr. 8 Nr. 9 Nr. 10 Nr. 11 Nr. 12 Nr. 13

Quality label – requirements for the quality assurance system – overview Quality label – External and internal monitoring to obtain and administrate the compost quality label Procedure to obtain the compost quality label Quality label - articles Register of authorised laboratories Register of composting plants authorised to apply the compost quality sign or under evaluation. Quality label – principles for application Register of members Register of KGVÖ Precepts Request for assigning the Austrian compost quality label Minutes for plant evaluation and monitoring Accedence- and member fees

Development of the Austrian compost framework Composting of mixed waste started up in Austria at the end of the 1970ies. The result was so called “waste-compost” including small pieces of plastics, glass and metal. In comparison to nowadays high quality compost made of source separate collected biowaste, green waste and sewage sludge from controlled waste-water producers the quality of these composts were really poor. The development of collection systems and special frameworks during the last 30 years led to low content of pollutants and to an Austrian compost ordinance which allows to use clean wastematerials to produce compost as a product. Some milestones in developing the compost framework since founding the KGVÖ: 1995: Austrian standards for analyses, quality requirements and use of compost.

34

Biohulladék

állítását, valamint meghatározza, hogy a tiszta szerveshulladék-frakcióból készült komposztot termékként lehessen értékesíteni a piacon. 2004-ben a Komposztrendelet, valamint a KGVÖ tapasztalatai alapján két osztrák szabvány és egy technikai jelentés készült a témában. Mindez annak érdekében, hogy a minôségbiztosító szervezetek tagjai bizonyítsák, követik a komposzt rendelet elôírásait, és hogy az általuk gyártott komposzt további korlátozások nélkül felhasználható. A szabványokat angol nyelvre is lefordították, így azok

1. 2. 3. 4. 5. 6. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Minôségi védjegy – a minôségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos elvárások – áttekintés Minôségi védjegy – a minôségi komposzt védjegy megszerzéséhez és adminisztrációjához szükséges külsô és belsô ellenôrzés A minôségi komposzt védjegy megszerzésének folyamata Minôségi védjegy - szabályzat Az engedéllyel rendelkezô laboratóriumok jegyzéke A minôségi komposzt védjeggyel rendelkezô, valamint minôsítés alatt álló komposzttelepek jegyzéke Minôségi védjegy – az alkalmazás alapelvei Tagszervezetek jegyzéke A KGVÖ által kiadott szabályozások jegyzéke Az osztrák minôségi komposzt védjegy elnyeréséhez szükséges kérelem Telepértékelési és -felülvizsgálati jegyzôkönyv Tagszervezetté válás és tagdíjak

Az osztrák komposztálási keretrendszer kialakulása A kevert lakossági hulladék komposztálása Ausztriában az 1970-es évek végén kezdôdött. Ennek a folyamatnak a terméke a mûanyag-, üveg- ill. fémdarabokat is tartalmazó ún. “hulladék komposzt” lett. A manapság elôállított jó minôségû komposzthoz hasonlítva amely a keletkezési helyen szétválogatott biohulladékból, zöldhulladékból és olyan szennyvíziszapból készül, amely ellenôrzött szennyvíztisztító telepekrôl származik -, ez a komposzt nagyon rossz minôségû volt. Az elmúlt 30 év során kialakult szelektív hulladékgyûjtô rendszerek és a jogszabályi háttér fejlôdése eredményeként a szennyezôanyag-tartalom minimálisra csökkent, valamint kialakult egy olyan szabályozási rendszer, amely lehetôvé teszi a tiszta hulladékanyagokból készült, termékként eladható komposzt gyártását.


az Európai Komposzt Hálózat (European Compost Network, ECN) által kialakítandó európai minôségbiztosítási rendszer alapját is képezik. A KGVÖ tagjai, akik sikeresen megkapták a minôségi komposzt védjegyet, nem csak ügyfeleiknek, de az illetékes ellenôrzô hatóságoknak is bizonyítják, hogy mind a jogszabályoknak, mind pedig a minôségi elôírások által támasztott követelményeknek megfelelnek. A KGVÖ a komposzt minôségbiztosítással kapcsolatosan a következô szabályozásokat jelentette meg:

Néhány fontos mérföldkô a komposztálási keretrendszer kialakulásában a KGVÖ megalapítása óta: 1995.: Osztrák szabványok, amelyek a komposzt vizsgálatára, minôségi elôírásokra, valamint a felhasználásra vonatkoznak. 1996.: A Környezetvédelmi Minisz térium határozata a hulladékkezelési törvény felülvizsgálatáról annak érdekében, hogy szabályozzák, milyen anyagokat lehet komposztálni, a komposztnak milyen elôírásoknak kell megfelelnie, valamint hogy milyen feltételekkel lehet a komposztot a piacon forgalomba hozni. 2001.: Osztrák komposzt rendelet 2005.: Útmutató a korszerû komposztáláshoz 2008.: Az osztrák komposzt rendelet felülvizsgálata (konkrét határideje nincsen!)

A minôségügyi szabványok kialakulása Ausztriában A szabványosítás hatékony módja volt annak, hogy önkéntesen vállalt szabályokat lehessen létrehozni azelôtt, hogy életbe léptek volna a komposztálással foglalkozó vállalkozásokra vonatkozó jogszabályi szigorítások. A KGVÖ tagszervezetei mindig készek voltak megfelelni a minôségi elvárásoknak. A telepeiken alkalmazott „jó szakmai gyakorlat” így a jogszabályi elôírások kialakítását jelentôs mértékben befolyásolta. A komposztáló telepek még hatékonyabb értékelése érdekében a jövôben elektronikus jelentéstételi rendszert fognak bevezetni. A Komposztrendelet legközelebbi felülvizsgálata során meg kell könnyíteni KGVÖ tagszervezetek számára a jelentéstételt, hiszen a minôségi védjeggyel rendelkezô telepek erôfeszítései a kormányzat számára is láthatóak. Néhány mérföldkô a minôségügyi szabványok kialakulásában a KGVÖ megalapítása óta: 1995.: a KGVÖ megfogalmazza a minôségi komposzt védjegy megszerzéséhez szükséges alapelveit, amelyeket az akkori osztrák elôírások és minôségügyi szabványok alapján alakítottak ki 2004.: Szabvány, a komposzt gyártására vonatkozó minôségbiztosítási rendszerrel szemben támasztott követelmények, 1. rész: A telep minôségbiztosí-

„A KGVÖ tagjai, akik sikeresen megkapták a minôségi komposzt védjegyet, nem csak ügyfeleiknek, de az illetékes el-

1996: Decision for revising the waste management law by the ministry for environment to establish an ordinance for quality requirements for input-materials and compost and for trading compost on the market. 2001: Austrian compost ordinance 2005: Guideline „State of the art of composting“ 2008: Revision of the Austrian compost ordinance (date not fixed!)

lenôrzô hatóságoknak is bizonyítják, hogy mind a jogszabályoknak, mind pedig a minôségi elôírások által támasztott követelményeknek megfelelnek.”

Development of Quality standards in Austria Standardisation was an effective way to create voluntary rules before governmental restrictions had an effect on the compost business. Members of the KGVÖ always demonstrated their willingness to high quality standards and therefore the governmental rules were influenced very much by the “good practice” of their plants. The future will bring electronic reporting systems to make plant evaluation more effective. The next revision of the compost ordinance should make it more easy for KGVÖ-members to make their reports because for the government its visible when a plant shows it´s efforts by the quality label. Some milestones in developing the quality standards since founding the KGVÖ: 1995: KGVÖ principles for getting the compost quality label based on Austrian legislation and quality standards 2004: Standard, Requirements for a QAS for producing compost, Part 1: Basis for the quality assurance of a plant and the internal technical operations 2005: Standard, Requirements for a QAS for compost, Part 2: Quality assurance

drexler kertés zet / d r exl er horticulture

>


Biohulladék

35

>

organisation – functions and requirements 2006: Technical report, Implementation of quality assurance systems at composting plants

Procedure to obtain the compost quality label To obtain the compost quality label first of all the compost plant has to be evaluated by the KGVÖ. After this evaluation reports about external and internal monitoring of processes and compost quality have to be provided for the KGVÖ. The fulfilling of the quality label requirements is revised by an annual meeting in the plant to get an overview of the status of the plant.

Status quo

tásának és belsô technikai mûködtetésének alapjai 2005.: Szabvány, a komposzt minôségbiztosítási rendszer kialakításának követelményei, 2. rész: Minôségbiztosító szervezetek – funkciók és követelmények 2006.: Technikai jelentés, Minôségbiz tosítási rendszerek kialakítása komposzttelepeken

A minôségi komposzt védjegy megszerzésének folyamata A minôségi komposzt védjegy odaítélésének elsô lépése, hogy a KGVÖ szakemberei ellenôrzik a komposztáló tele-

pet. Ezek után a KGVÖ számára át kell adni azokat a jelentéseket, amelyek a külsô és belsô ellenôrzô folyamatokra, valamint a komposzt minôségének igazolására vonatkoznak. A minôségi követelményeknek való megfelelést minden évben a telepen tett látogatás során ellenôrzik, amelynek során a telep állapotát tekintik át. A KGVÖ-nek jelenleg 25 komposztáló telep és 30 különleges partner a tagja, amelyek között olyan nagy telepek is vannak, mint a bécsi komposztáló üzem, de akad néhány kisebb telep is, amelyek kizárólag saját használatra állítanak elô komposztot (pl. a Drexler kertészet,). 10 év tapasztalata azt mutatja, hogy a keletkezési forrás-

Az értékelés és j óvá h a g yá s f olya m atá t a z al á b b i á b r a s zem l élteti:

~ 25 compost plants and ~ 30 extraordinary partners are members of the KGVÖ, including big compost plants like the plant of Vienna and some smaller plants which produce compost for their own use (i.e. Drexler horticulture). The experience of 10 years shows that appropriate collection systems for source separated biowaste, careful selection of original materials and well equipped and operated compost plants are a guarantee to produce compost which will be used as soil improvers, for land reclamation and for mixing pot substrates in reality. Composting of biowaste, high quality sewage sludge, clean bulky material, etc. and utilisation of high quality compost is a significant contribution to unburden disposal paths and to decrease costs and negative environmental effects.

OSZTRÁK KOMPOSZT MINÔSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERVEZET

Osztrák Minôségi Komposzt Védjegy Értékelés és jóváhagyás

A KGVÖ 3. számú szabályozása A minôségi komposzt védjegy megszerzésének folyamata (2002. április 10.)

Ellenôrzés-szerzôdés külsô ellenôrzésre

Laboratórium Követelmény: – felhatalmazott személy vagy intézmény – sikeres részvétel a KGVÖ laboratóriumközi vizsgálatán (a KGVÖ 5. számú szabályozása)

Komposzt gyártó Követelmény: A KGVÖ aktív tagja

Outlook The compost quality label is a guarantee that quality standards are maintained and new possibilities to increase the standards are realised immediately. Periodical events for exchanging experience and conferences to inform about actual developments helps operators of compost plants, research institutes, consultants and authorities to be well informed and to find appropriate ways for the future of composting and use of compost. Taking part in Austrian and European standardisation, in the European compost network (ECN) and keeping in touch with partner organisations, universities and government ensures that members of the KGVÖ have topical information.

36

Biohulladék

Mintavétel és vizsgálat a Komposztrendelet alapján + a KGVÖ 2. számú szabályozása)

Laboratórium Minôségi Védjegy Bizottság

Komposzt – értékelés a Komposztrendelet alapján

KGVÖ – iroda negatív eredmény

KGVÖ Igazgatóság a minôségi komposzt védjegy megítélése


jelenlegi helyzet

a komposztáló telep ellenôrzése a KGVÖ 12. számú szabályozása alapján

pozitív eredmény

Kitekintés

nál alkalmazott szelektív biohulladék gyûjtôrendszer, az elsôdleges anyagok gondos válogatása, valamint a jól felszerelt és mûködtetett komposzttelepek garanciát biztosítanak arra, hogy olyan komposztot állítsunk elô, amelyet lehet talajjavításra, talaj helyreállításra és ültetô közeg elôállítására használni.

A biohulladék, jó minôségû szennyvíziszap és szennyezôanyagoktól mentes struktúraanyagok stb. komposztálása és a jó minôségû komposzt hasznosítása nagymértékben hozzájárul a hulladéklerakók mentesítéséhez, illetve a költségek és káros környezeti hatások csökkentéséhez.

A minôségi komposzt védjegy garancia a minôségre vonatkozó szabványok betartására, valamint új lehetôséget is biztosít a szabványok szigorítására és a szigorítások azonnali bevezetésére. A tapasztalatcsere és a fejlesztésekkel kapcsolatos információk átadása céljából szervezett konferenciák és egyéb rendezvények mind azt segítik, hogy a komposztáló telepek üzemeltetôi, a kutató intézetek, tanácsadók és hatóságok jól informáltak legyenek, valamint megtalálják a komposztálás és komposztok felhasználására alkalmazható legmegfelelôbb módszereket és megoldásokat. Az, hogy a KGVÖ részt vesz az osztrák és európai szabványosítás folyamatában, tagja az Európai Komposzt Hálózatnak (ECN), valamint folyamatosan kapcsolatban van partner szervezetekkel, egyetemekkel és a kormányzattal, biztosítja, hogy tagszervezetei mindig naprakész információkkal rendelkezzenek. ■

Környezet- és Vízgazdálkodási Tervezô és Kivitelezô Kft. 9700 Szombathely, Tulipán u. 1/A. Tel:94/508-650 Fax:94/508-648 Mobil: 30/256-8140 E-mail: [email protected] www.solvex.hu

CÉGINFORMÁCIÓ: Cégünk 1996 -ban alakult környezetvédelmi, vízgazdálkodási létesítmények tervezése és kivitelezése céljából. Jelenleg az alábbi, országos hulladékgazdálkodási projektek elkészítésében veszünk részt: • Nyugat - Balaton és Zala Völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer • Közép - Duna Vidéke Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer • Mecsek - Dráva Hulladékgazdálkodási Program

TEVÉKENYSÉGÜNK: Komplex hulladékgazd. rendszerek tervezése: • Hulladéklerakók • Hulladékválogató mûvek • Mechanikai-biológiai hulladékkezelô rendszerek, hulladékátrakók • Hulladékudvarok, gyûjtôszigetek • Komposztálók • Veszélyes hulladékgyûjtôk stb. Vízgazdálkodási létesítmények tervezése: • Víztározók • Revitalizációs tervek • Vízerôtelepek, halastavak • Árvízvédelmi tervek stb.

tiszta megoldások 2 . é v f o ly a m 3 . s z á m

Biohulladék

37

hazai termék

GRANATUR

®

TERMÉKCSALÁD

S p e c i á lisan f ejles z tett ko m p o s z t ala p ú te r m é snövel ô t r á g y á z ó s z e r

Kizárólag természetes anyagokat tartalmaz Minden növénykultúrában alkalmazható! A FELHASZNÁLÁS ELÔNYEI • Kitûnôen alkalmas tápanyagvisszapótlásra, trágyázásra, • Javíthatjuk a talaj minôségét, fokozzuk a talaj biológiai aktivitását, • Javul a talaj víz-, hô- és levegôgazdálkodása, • Növekszik a talaj tápanyagtárolóképessége, • A granulátumban található hormonhatású anyagok serkentik a növényi növekedést,

• Nagyobb lesz a növények ellenálló képessége a kórokozókkal és a kártevôkkel szemben, • Nô a talajszerkezet stabilitása, csökken a porosodás és az erózió veszélye, • Tápanyagot biztosít a hasznos mikrobáknak, • Egészségesebbek lesznek növényeink, ezáltal kevésbé fogékonyak a betegségekre,

• A tápanyagok a mikrobákban és a humuszanyagokban kötött formában találhatóak, lassú feltáródásúak, így nincs kimosódás-veszély, • Mobilizálja a talajban lévô tápanyagokat, • Egyszerû szállítás és tárolás, könnyû kijuttatás, • Nincs túladagolás-veszély, • Nincs várakozási idô.

Kijuttatási dózis: A 170 kg N/ha határértéket figyelembe véve, a talaj tápanyagtôkéje és a kultúrnövény igényei szerint Kijuttatás idôpontja: Az ôszi talajmunkák elôtt vagy magágy készítéssel egy idôben Tápanyag tartalom: A keverékek tápanyag tartalma változtatható, a vevô igényeihez alakítható Terméklista GRANATUR NP 2-4 GRANATUR NP 7-8 GRANATUR NP 2-18 GRANATUR NP 5-12

38

Biohulladék

N% 2 7 2 5

P2O5% 4 8 18 12

CaO 10 6 15 10

Gyártja és forgalmazza: GRANATUR KFT 1097 Budapest Illatos u. 23. • Kapcsolat: Tel./Fax: 28-422-880 2 . é v f o ly a m 3 . s z á m

PR - c i k k

Balatonalmádi

Kommunális és Szolgáltató Kft. A hulladékgyûjtéssel, szállítással és gazdálkodással foglalkozó Balatonalmádi Kommunális és Szolgáltató Kft. amely a korábban hasonló tevékenységet ellátó Kommunális Kht. jogutódja, 2002 januárja óta végez szolgáltatást. Szolgáltatási területe Veszprém megye Balaton parti részén három települést ölel fel: Balatonalmádi város, Alsóôrs és Lovas községek szilárd kommunális hulladék gyûjtése és szállítása tekintetében. Nagyságrendjében e terület mintegy 8500 ingatlan közszolgáltatási tevékenységét foglalja magában. A terület kiemelten kezelt övezet: nyaraló, üdülô ingatlanok adják nagyobbik részét. Ennek megfelelôen a Társaság tevékenysége két idôszakot ölel fel, amelyben áprilistól októberig dominánsabb a hulladék képzôdése, így a gyûjtési, szállítási tevékenység is ebben az idôszakban sûrített. A nyári hónapokban heti két alkalommal történik a hulladék gyûjtése a teljes szolgáltatási területen. A Balatonalmádi Kommunális és Szolgáltató Kft. úgynevezett kétütemû hulladékgyûjtési módszert alkalmaz. Ennek lényege, hogy a begyûjtött kommunális hulladék egy elôkezelô telepen keresztül kerül a kijelölt hulladéklerakóba, mely a Vertikál Zrt. üzemeltetésében mûködik Polgárdiban. Az elôkezelés során a hulladékból válogatással eltávolítják az esetleges fém, fa és zöldhulladékot, mely külön kezelve kerül elszállításra a polgárdi hulladéklerakóba. Építési törmelék és egyéb inert hulladékok szállítását folyamatosan végzi a társaság konténeres rendszerrel. Ezen hulladékok elhelyezése ugyancsak a Polgárdiban mûködô lerakóban történik. Fennállása óta a Balatonalmádi Kommunális és Szolgáltató Kft. a Közép-Dunántúli Régió hulladékgazdálkodását meghatározó cégcsoporthoz tartozik, ahol kialakult egy egységes rendszer a hulladékgazdálkodásban. A Balatonalmádi Kommunális és Szolgáltató Kft. olyan filozófiát követ a hulladékgazdálkodás terén, mely hosszú távon lehetôvé teszi a használt hulladéklerakó mûködését. Ehhez szükséges a meglévô lerakó kapacitásának a jó hatásfokú kihasználása, mely a lerakóra szánt hulladék mennyiségének csökkenését jelenti. Ezzel párhuzamosan fontos

PR

article

Balatonalmádi Communal Services Ltd. Balatonalmádi Communal Services Ltd. has been providing its services since 2002 as the successor to the Communal Public Benefit Company. Its service area is in Veszprém County, where on the shores of Lake Balaton it collects and transports municipal solid waste from the town of Balatonalmádi and the villages of Alsóőrs and Lovas. This involves providing public utility services for about 8500 households. The area is classified as a special treatment zone as it is comprised mostly of weekend and holiday homes. Accordingly, the activities of the company are carried out during two time periods. The predominant amount of waste is created from April until October, thus the collection and transportation activities of the company mostly happen in this period. During the summer months, waste is collected twice a week over the entire service area. Balatonalmádi Communal and Services Ltd. applies a so-called two-stage waste collection system. The main point about this system is that the collected municipal waste is first taken to a pre-treatment site, and only after pre-treatment is it deposited in the assigned disposal site in Polgárdi (managed by Vertikál Corp). During pre-treatment, metal, wood and green wastes are separated from the waste through a selection process and are then transported separately to a disposal site in Polgárdi. The company provides for continuous collecting and transporting of construction waste and other inert waste types through a container system; these wastes are also taken to the disposal site in Polgárdi. Ever since its foundation Balatonalmádi Communal and Services Ltd. has belonged to the group of companies that shapes waste management in the Central Transdanubia Region where a uniform management system was created. Balatonalmádi Communal and Services Ltd. outlined and follows a company mission that makes the use of waste disposal sites possible in the long run. For this, it is necessary to utilize the capacity of the site in the most efficient way - which means that the amount of waste to be deposited needs to be reduced. At the same time, it is important to reduce the amount of organic waste disposed of at the site. The selective waste collection system provided for the population is an important and organic part of the system. Balatonalmádi Communal and Services Ltd. operates 11 selective waste collection sites which greatly contribute to the reduction of the organic matter load at the disposal site. This is necessary as waste management and environmental and health protection considerations require the organized collection and appropriate disposal of municipal solid waste. In the long run, however, economic considerations (as well as the need to satisfy the requirements of EU directives) do not allow that reusable waste should merely be


Biohulladék

39

>

PR - c i k k

PR

article

landfilled. It is essential to supplement systematic landfilling with the selective collection of waste and re-selection and utilization of reusable materials. The utilization of reusable waste is coordinated by SZÉKOM Corp. Organizing the selective collection of waste derived from electronic and electric equipment and the realization of a waste treatment and disposal plant that can receive and treat increasingly hazardous electronic waste is carried out by Komverter Ltd. – one of the properties of the Corporation. In its service area Balatonalmádi Communal and Services Ltd. has been operating sites designated for the collection of electronic and electric equipment since March 2007. The company ensures that the waste collected at these sites is regularly transported to a disassembly plant operated by Komverter Ltd. This way reusable components and equipment parts are utilized, and thus environmental risks created by untreated and improperly disposed of hazardous waste are avoided. With the help of its group of companies, Balatonalmádi Communal and Services Ltd. strives to provide road construction, road maintenance, water-way regulation and public utility construction services for its partners. Balatonalmádi Communal and Services Ltd. constantly improves the technological standard of its services, and maintains its machine stocks at a high level.

Biohulladék Magazin • Negyedévente megjelenô szaklap Kiadja/Published quarterly by: Profikomp Kft. Fôszerkesztô/Editor in chief: Bagi Beáta Felelôs kiadó/Publisher: Dr. Alexa László Fordítás/Translation: Válaszút Fordító Iroda Tervezés és nyomdai elôkészítés/Design and layout: Stég Grafikai Mûhely Nyomtatás/Printed by: Globál Kft. Hirdetési tarifák/Advertisements: Belsô borítók/Inside covers: 150 000 Ft Hátsó borító/Back cover: 190 000 Ft • 1/1 oldal: 95 000 Ft 1/2 oldal: 60 000 Ft Szerkesztôség/Editorial office: H–2101 Gödöllô, Pf. 330 Telefon/fax: (+36) 28/422-880 • e-mail: [email protected]

40

Biohulladék


szempont a lerakóba kerülô szerves anyagok mennyiségének csökkentése is. Ehhez a rendszerhez szorosan kapcsolódnak a lakosságot kiszolgáló szelektív hulladékgyûjtôk. A Balatonalmádi Kommunális és Szolgáltató Kft. kezelésében Balatonalmádi 11 szelektív hulladékgyûjtô sziKommunális és get mûködik, mely nagymértékben Szolgáltató Kft. hozzásegít a lerakó szervesanyag 8220 Balatonalmádi, terhelésének csökkentéséhez, miRákóczi u. 43. vel a hulladékgazdálkodási, körTel.: 88/438-688 nyezet- és egészségvédelmi szemFax: 88/438-843 pontok megkövetelik a települési E-mail: [email protected] szilárd hulladékok szervezett gyûjtését és megfelelô ártalmatlanítását. A gazdasági szempontok (és az EU irányelveknek történô megfelelés igénye) azonban hosszútávon nem engedik meg, hogy az újrahasznosítható hulladékokat lerakással ártalmatlanítsuk. Szükséges a hulladékok szelektív gyûjtésével, utóválogatásával és az újrahasznosítható anyagok felhasználásával kiegészíteni a rendezett elhelyezést. Az újrahasznosítható anyagok hasznosításának koordinálását a SZÉKOM Zrt. látja el. Az elektronikai és elektromos berendezésekbôl képzôdött hulladékok szelektív gyûjtésének megszervezését, valamint egy olyan hulladékkezelô és ártalmatlanító üzem megvalósítását, amely fogadni és kezelni tudja a településeken keletkezô, környezetünkre egyre nagyobb veszélyt jelentô elektronikai hulladékokat, a Zrt. tulajdonosi köréhez tartozó Komverter Kft. látja el. A Balatonalmádi Kommunális Kft. szolgáltatási területén 2007 márciusa óta kijelölt gyûjtôpontokon biztosít lehetôséget az elhasznált elektronikai és elektromos berendezések leadására. A cég biztosítja annak a gyûjtôpontról történô rendszeres elszállítását a Komverter Kft. által üzemeltetett bontóüzembe. Ily módon biztosított az egyes újrahasznosítható alkatrészek, részelemek termelésbe történô feldolgozása, ezzel elkerülve a veszélyes hulladékok esetében a kezelés hiányában fellépô környezeti kockázatot. A Balatonalmádi Kommunális Kft. cégcsoportja tagjai segítségével útépítés, útfenntartás, vízrendezés, közmûépítés szolgáltatásokat is igyekszik biztosítani partnerei számára. A Balatonalmádi Kommunális és Szolgáltató Kft. feladatát mûszaki színvonalának emelésével, gépparkjának magas szintû karbantartásával igyekszik ellátni mûködési területén. ■

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Kollégák!

Recommend Documents