TARTALOM. Tisztelt Olvasók!

TARTALOM Tisztelt Olvasók! Elmúlt az idõjárás terén nem a szabadtéri elfoglaltságoknak kedvezõ nyár, és elkezdõdött a tanév, elteltek a szellemi feltöltõdésre is szolgáló szabadságok, így ismét a szakmai munkáé a fõszerep. Lapunkban szeretnénk – az õsz beköszöntével – sok újdonsággal és olvasmányos cikkel az Önök kedvében járni. Remélem, hogy sikerül majd érdekes hírekkel, kulturális eseményekkel gazdagítani lapunk tartalmát. Figyelmükbe ajánlom a Magyar Könyvtárosok Egyesületének idei 37. vándorgyûlésérõl, valamint a 74. OMÉK-ról szóló híradásunkat. Örömmel mutatjuk be az egyik legnagyobb agrár felsõfokú oktatási intézménynek, a Szent István Egyetemnek Gödöllõi Tudományos Könyvtárát. Színesíti lapunkat a Nálunk történt rovat, melyben tudományos tanácskozást és mûvészeti kiállítást ismertetünk. A KSH statisztikai portáljához kerülnek közelebb, ha Kitekintõ rovatunkban elolvassák a Keressük a magyar statisztikát a világhálón címû cikket. Könyvtári lap lévén nem lehetünk meg hasznos bibliográfia nélkül sem, így a falusi turizmussal foglalkozó bibliográfiánk sok érdeklõdõt vonzhat. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Mezõgazdasági Szervezetének háromnapos debreceni tanulmányútjáról az Agrárium rovatban olvashatnak. Örömmel ajánlom tehát õszi lapszámunkat, melyhez jó olvasást és kellemes idõtöltést kívánok.

Vándorgyûlés Hivatása könyvtáros . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3

OMÉK 74. Országos Mezõgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás . . . . . . . . . . . . . . 6

Bemutatkozik Bemutatkozik a Szent István Egyetem Gödöllõi Tudományos Könyvtára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

Néprajz Kutatómunka csángók lakta településeken . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

Nálunk történt Agrárszakmai rendezvények Sárközy Péter emlékülés és tudományos tanácskozás . . . . . . . . . . . . . . . 12

Kiállításmegnyitó Amatõr Fotósok Társaságának kiállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 A csipeszek feltámadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

Kitekintõ Keressünk magyar statisztikát a világhálón . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 Tudományos Diákköri Konferencia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 A nyári könyv-túra után izgalmas õsz A Nagy Könyv jegyében . . . . . . . . . 18

Ajánló bibliográfia Falusi turizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

Agrárium Megjártuk Debrecent! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 Gulácsiné Pápay Erika fõigazgató E számunk szerzõi: Józsa Sándorné (SzIE), Rettich Béla (KSH), Prof. Dr. habil Szabó Lajos (Károly Róbert Fõiskola) Benczekovits Beatrix, Frendl Kata, Kabai Gábor, Károlyi Zsuzsanna, Kripner Veronika, Lõrincz Ferenc, Prokai Dorina (OMgK) Fotók: Lõrinczné Zorkóczy Emõke Benczekovits Beatrix, Csíky Gábor, Frendl Kata, Kárász Kinga (OMgK)

2

2005. XII. évfolyam 3. szám

Vándorgyûlés

HIVATÁSA KÖNYVTÁROS A 70 éves Magyar Könyvtárosok Egyesülete július 21-22-23-án Gödöllõn rendezte meg 37. vándorgyûlését. A rendezvény fõcímét – Hivatása könyvtáros – egy 1978ban, a Pest Megyei Könyvtár és az akkori KMK (Könyvtártudományi és Módszertani Központ) által kiadott könyvrõl kölcsönözték a szervezõk – tudtuk meg dr. Bartos Éva (fõosztályvezetõ, Könyvtári Intézet) élvezetes elõadásából, aki a könyvtáros pályaképet vázolta fel a hallgatóságnak. Gödöllõ csodás kis város. Az elmúlt 20 évben (merthogy 20 évvel ezelõtt volt már itt vándorgyûlés) sokat fejlõdött. Ott van mindjárt a gyönyörû, és egyre szépülõ barokk Grassalkovichkastély. A Szent István Egyetem (volt premontrei rendi gimnázium és internátus) központi épületét is tatarozták pár éve. 2002-re megújult a városi könyvtár is, feladatai és lehetõségei megnövekedtek, információs központtá is vált. Dr. Gémesi György polgármester szavai szerint: a könyvtár tartalommal feltöltött minõségi szolgáltatást nyújt. A pompás arborétum pedig sétára, pihenésre hívogat. A plenáris ülés az egyetem aulájában Amerigo Tot A mag apoteózisa címû dombormûve alatt zajlott. Bakos Klára (elnök, MKE) bevezetõjét azzal a gondolattal kezdte, hogy a könyvtárosság az egyik legrégibb értelmiségi elfoglaltság. Szólt a szakma napjainkban is zajló paradigmaváltásáról. A ma könyvtárosa amellett, hogy pedagógus, pszichológus, gazdasági – pénzügyi szakember és menedzser is kell, hogy legyen, ismernie kell a könyvtára tudományterületét, informatikai ismeretek birtokában 2005. XII. évfolyam 3. szám

kell lennie, ugyanakkor promóciós szakemberré is kell válnia. Bozóki András miniszter az információ közkinccsé tételérõl beszélt. A könyv megengedi, hogy mindenki elolvassa, tehát meg kell teremtenünk a lehetõséget, hogy mindenkihez eljusson a könyv, az információ – mondta. A NKÖM pályázatai – könyvtárbusz, digitalizálás stb. – mind-mind ezt célozzák. Dr. Molnár József (rektor, Szent István Egyetem) köszöntõjében megemlítette, hogy az egyetem egyik kollégiumának tetején napenergia-erõmû létesült, amely bekapcsolódik hazánk energiaellátásába. A vándorgyûlést köszöntötte még Gulyás József (alelnök, Pest Megye Közgyûlése) és Fenyves Kornél (elnök, Közgyûjteményi és Közmûvelõdési Dolgozók Szakszervezete). A program az MKE emlékérmek átadásával folytatódott, a díjazottak: Bajusz Jánosné (Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesülete), Guszmanné Nagy Ágnes (Heves Megyei Szervezet), Hivatal Nándorné (Somogy Megyei Szervezet), Lukovicsné Ramasz Edit (Békés Megyei Szervezet), Tóth Józsefné (Könyvtárostanárok Egyesülete), Tóth Lászlóné (Pest Megyei Szervezet). Végül pedig Az év ifjú könyvtárosa kitüntetõ címet Gerencsér Judit (Berzsenyi Dániel Fõiskola) vehette át. Mindnyájuknak szívbõl gratulálunk! A pénteki kisplenáris ülés és a szeniorok találkozója a könyvtáros etikáról, illetve a születõben levõ A magyar könyvtárosság etikai kódexérõl szólt. (Az elfogadott tervezet lapunk ezévi 1. számában olvasható.) Az idei vándorgyûlés újdonsága

egy videokonferencia volt – A szerzõi jog kérdése az elektronikus információszolgáltatásban címmel –, amely a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Program hathatós közremûködésével jöhetett létre. Dr. Tószegi Zsuzsanna (fõtanácsadó, Szabadalmi Hivatal) beszélt a digitális jogkezelés aktuális kérdéseirõl, majd Legeza Dénes joghallgató esettanulmányon keresztül mutatta be az internetes tartalomszolgáltatáshoz kapcsolódó szerzõi jogi ügyintézés sajátosságait és a felmerülõ problémákat. Ezt követõen bekapcsolódott a beszélgetésbe a konferencia másik helyszínérõl – az Országos Széchényi Könyvtárból – Drótos László és Moldován István, valamint dr. Tóth Péter Benjámin (Artisjus), aki több éves tapasztalattal rendelkezik a könyvtárakat érintõ szerzõi jogi kérdések kezelésében. A beszélgetõpartnerek számos aktuális kérdést felvetettek, sõt megoldási javaslatok is elhangzottak. A rendezvény moderátora dr. Horváth Sándor Domonkos (igazgató, Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, Gyõr) volt. A szakmai etika, illetve a könyvtáros-küldetés – mint vezérmotívum – visszaköszönt a különbözõ szekciók munkájában. Az Informatikus Könyvtáros Szekcióban Bíró Szabolcs (Neumann Kht.) tartott elõadást Könyvtáros etika a digitális könyvtár szolgáltatásainak tükrében címmel, a Könyvtárostanárok Egyesületének szekcióülésén a könyvtárostanári munka etikájáról folyt a szó, a Bibliográfiai Szekcióban, a Gyermekkönyvtáros Szekcióban és a Pest Megyei Szervezet Közkönyvtári Szekciójában a könyvtáros hivatásról hall3

Vándorgyûlés

hattak a résztvevõk elõadásokat, illetve pódiumbeszélgetést. Idén is megfogalmaztak a szekciók ajánlásokat: y Bibliográfiai Szekció: „A bibliográfus – a magyar könyvtárosság etikai kódexét követve – felelõsséggel tartozik a nemzet, a nemzeti és etnikai kisebbségek, helyi közösségek kulturális örökségének megõrzéséért.” y Gyermekkönyvtáros Szekció: „Hit, szeretet, bizalom – hivatás és küldetés. A gyermekkönyvtáros „százlábúsága”, melyben mindszáz lábával mást csinál, de mégis egy helyre vezet. A Betûk országába, ahol a betûkben benne van az egész világ.” y Informatikus Könyvtáros Szekció: „A falak nélküli könyvtárat úgy kell létrehozni, hogy minden látogató jól érezze magát benne. A technológiai lehetõségek határtalanok, amelyeket a külvilághoz szüntelenül alkalmazkodva kell a kultúra megõrzésének és terjesztésének szolgálatába állítani.” y Mûszaki Könyvtáros Szekció: „Készüljön magyar tudománytörténeti összefoglaló munka – a Mûszaki Könyvtáros Szekció

4

gyûjtése alapján – a különbözõ típusú, határainkon belül és azon túl megjelent magyar és magyar vonatkozású mûvekrõl. A könyvtári szolgáltatások alkalmazása során úgy érvényesüljön a szerzõi jogok védelme, hogy – gyakorlati tájékoztató kiadvány segítségével – hasznosítható legyen könyvtári rendszerünk minden típusú intézményében.” y Pest Megyei Szervezet és a Közkönyvtári Egylet: „Itt a körömvers ideje, Kosztolányi Körömszakadtáig (Kányádi Sándor) Biztos, hogy létezik a szellem köztársasága, ahol a tudósok, mûvészek, alkotók mellett szavaznak a könyvtárosok is. A szellem köztársaságában a könyvtár a kincstár. Körömszakadtáig.” y Szeniorok: „… a könyvtáros minden órában szolgálatra készen jó szívvel fogadja a látogatót, derûsen siessen a kívánt könyvet átnyújtani neki; s ha bizonytalan az olvasó, segítse a keresésben. Röviden: szereti könyvtárát, mint a hûséges férj az õ drága feleségét, és mindig új megoldások bevezetésén töri a fejét.”

(Michael Denis 1777-ben megjelent könyvébõl Walleshausen Gyula nyomán.) y Társadalomtudományi Szekció: „Az innováció a könyvtárosok mindennapjainak része. A társadalomtudományi könyvtárakban dolgozó könyvtárosok (könyvírók, kiállításrendezõk, honlapkészítõk) nemcsak a könyvtárakat, a tudományt is szolgálják.” y Zenei Szekció: „A nemzeti kulturális közvagyonnak a zene is része! A kottákban fellelhetõ zenemûvek megszólaltatása és hangzó formában történõ feltárása az esélyteremtés, esélyegyenlõség része. A zenei könyvtáros – a magyar könyvtárosság etikai kódexének megfelelõen – felelõs a kezelésére bízott hangzó anyagok és dokumentumok felhasználókhoz történõ eljuttatásában.” Csütörtökön, még a plenáris ülés elõtt, cégbemutatókon – 3M Hungária Kft.; EBSCO Information Services GmbH., Németország (elektronikus szolgáltatások); Elsevier B.V., Hollandia; Springer Verlag GmbH., Németország (SpringerLink, Scopus); Swets Information Services, Németország (SwetsWise) és Wegatech Kft. (könyvtárvédelem- és állományvédelem) – vehettek részt az érdeklõdõk. Idén is szép számban gyûltek össze a kiállítók – 3M Hungária Kft. / Medimat Kft.; Arcanum Adatbázis Kft.; CAVoUR Bt.; Digitalizáló Stúdió; EBSCO Information Services GmbH., Németország; Elsevier B.V., Hollandia; e-Corvina Kft.; EX-LH Kft.; GBConcept, Franciaország; InfoKer Számítástechnika-alkalmazási Szövetkezet; Interacta Kft.; IQSYS Informatikai Rt.; Kulcslib Kft.: 2005. XII. évfolyam 3. szám

Vándorgyûlés

Szirén, Szikla Adatbázis; Maurer Péter; Mera-Glob Kft.; Mon-Da Központi Riasztórendszer Kft.; MTA SZTAKI: HunTéka, KisTéka; Mûszertechnika Rendszerház Kft.; Nemzeti Digitális Adattár; NETLIB Kft.; Szikla-21; Pedro Kft.; Prospero Könyvei Budapest; Saldo Rt.; Springer Verlag GmbH., Németország; Stiginfo Informatikai Bt.; Sunbooks Kft.; Suweco, Szlovákia; Swets Information Services, Németország; Tinta Könyvkiadó; Typotex Kiadó / Scolar

Kiadó; Veszprémi Egyetemi Kiadó; Wegatech Kft. –, egy-egy standot alig lehetett megközelíteni. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Pest Megyei Szervezete és Közkönyvtári Egylete közös pályázatot hirdetett Alkotó könyvtáros címmel. Képzõmûvészeti kategóriában a beérkezett munkák alapján négy egyenrangú díjat osztottak ki, képzõmûvészet – Csabonyi Klára (Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár), iparmûvészet – Nagy Kasza Ágnes (Csõvár, Községi Könyvtár),

fotómûvészet – Aknay Tibor (Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár), népi iparmûvészet – Kristóf Márta. Irodalmi kategóriában a nyertes Dusa Lajos (Debrecen) lett. Készül egy Alkotó könyvtáros irodalmi antológia, és ebbe beválogatták az OMgK két munkatársának – Dr. Székely Sándornak és Kabai Gábornak – a versét. Gratulálunk! A résztvevõk választhattak a kulturális ajánlatok közül, Hot Jazz Band vagy a L’art pour l’art Társulat Tyúkszínháza. A pénteki baráti találkozóra Domonyvölgyben került sor a Lázár Lovasparkban, kocsikázással, lovasbemutatóval, jó falatokkal, zenével és tánccal. A szombati nap nagy kérdése volt: kastélytúra, gyalogtúra vagy Visegrád legyen a program? A rendezvény házigazdái a Gödöllõi Városi Könyvtár és Információs Központ és a Szent István Egyetem gödöllõi könyvtárosai voltak. Köszönjük a kedves fogadtatást, a jó programokat, a tartalmas beszélgetéseket. Jövõre Kecskeméten találkozunk.

Benczekovits Beatrix

Hirdessen a megújult Agrárkönyvtári Hírvilágban! Áraink: y negyed oldal: y fél oldal: y teljes oldal:

5 000,- Ft; 10 000,- Ft; 15 000,- Ft.

A több számban hirdetõk kedvezményt kapnak! Várjuk megrendelésüket!


5

OMÉK

74. ORSZÁGOS MEZÕGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI KIÁLLÍTÁS 2005. augusztus 27. és szeptember 4. között rendezték meg a 74. Országos Mezõgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást. A kilenc napos programot a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont területén tekinthették meg az érdeklõdõk, akik között a legfiatalabbaktól az idõsekig minden korosztály kíváncsi volt a színes és érdekes standokra, mezõgazdasági termékekre, gépekre. A kiállítás területén annyi új élmény várt a közönségre, hogy egy nap szûkösen volt csak elég a nézelõdésre, kóstolásokra, szakmai és könnyedebb programokra. A kiállítás fõ szervezõje a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az Agrármarketing Centrum és a Gyõri Vásár Kft. volt. A minisztérium az A pavilonban hatalmas standon mutatta be fõosztályait és társintézményeit, amelyek között az Országos Mezõgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ is bemutatkozhatott. Akik eddig még nem ismerték a könyvtár szolgáltatásait, kiadványait, itt nyerhettek betekintést annak életébe. A játékosabb kedvû érdeklõdõk pedig a könyvtárról vagy az Európai Unióról szóló kvíz helyes kitöltésével egyéves könyvtári tagságot nyerhettek. A nemzetközi jelentõséggel bíró eseményre számos külföldi szakember, miniszterek és állami vezetõk érkeztek Budapestre, hogy megtekintsék a nagy múltú kiállítást, és tapasztalatot cserélhessenek a mezõgazdaság mai kérdéseivel kapcsolatban. A kiállítók között is szép számmal foglaltak standot külföldiek. 40 ezer négyzetméter területen több mint 600 cég várta a látogatókat. 6

A legnagyobb érdeklõdést az élelmiszereket forgalmazó cégek keltették, amelyek ínycsiklandozó falatokkal szolgáltak. Különbözõ fûszerezésû kecskesajtok, kolbász, szalámi, péksütemények, édességek, joghurtok csábították a szemet és a gyomrot, majd díjnyertes ásványvízzel, borral, házi sörrel öblíthettük le a finomságokat. A legények és urak nagy örömére traktorok tömkelege vonult fel a szabadtéren, amelyek mellett a gyermekek rögtön megfogadták, õk bizony traktorosok lesznek, ha felnõnek. Az élõállat-kiállítás és -bemutatók is nagy népszerûségnek örvendtek. Igazi állatkert kerekedett az OMÉK-on, hiszen szinte kivétel nélkül minden gazdasági állat megmutatkozott. Tehenek kérõdztek békésen, malacok szundikáltak a hûvös karámokban, lovak legelték az abrakot. A szárnyasok éles hangjukkal próbálták felkelteni magukra a figyelmet (vagy a vendégeket riogatni), a halak pedig fegyelmezetten úszkáltak hatalmas akváriumaikban. Az állatprogramok keretein belül láthatók v o l t a k nemzeti kutyafajtáink, sertés e i n k , juhaink, lovaink, kecskéink, továbbá szarvasmarha fajtabemutatókra is sor került. A lovasok

díjugrató és fogathajtó versenyekkel szórakoztattak. Aki szemfülesen járt-kelt a kiállításon, észrevehette, hogy a pékszövetség standján újfajta kenyér díszeleg. A szövetség ugyanis célul tûzte ki, hogy olyan kenyeret fog elõállítani, amit nagymamáink sütöttek. Vagyis olyat, ami másnap sem morzsálódik szét, nem tartalmaz tartósítószert, és hosszú kelesztési idõtartamánál fogva tömörebb, rugalmasabb is. A kiállítás ideje alatt ezt meg is lehetett kóstolni, az üzletekben pedig szeptember közepétõl vásárolható a Pékmesterek kenyere. Csomagolva, fél és egy kilogrammos kiszerelésben kerül forgalomba. A vidék sorsáról nem csak ezen a rendezvényen volt szó. A Fenntarthatóság, vidékfejlesztés, vidéki turizmus címû nemzetközi konferencián észt, görög és holland szakértõk hozzászólásával ki-ki elmondta saját országa tapasztalatait a mezõgazdasággal, területpolitikával, megújuló erõforrásokkal kapcsolatban. De helyet kapott a falusi turizmus, mint a vidéki népesség potenciális foglalkoztatásának lehetõsé-


OMÉK

ge is. Az egész napos rendezvény délutáni részében már speciálisan a magyar helyzettel ismerkedhettek meg a résztvevõk. A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium munkatársai az agrárberuházások és az innováció szükségességét hangsúlyozták. Szó volt a magyar vidékfejlesztés múltjáról, jelenérõl és jövõbeli sorsáról is. Az agrár-környezetgazdálkodási fórumon a megváltozott feltételrendszerben keletkezõ problémákat tárgyalták az elõadók. A gazdálkodási rendszer kialakításánál fõ feltétel volt, hogy a magyar adottságok és lehetõségek színes skáláját vegyék figyelembe. Emellett folyamatosan összpontosítani kell az agrártermékek piaci pozíciójának javítására, ez a hozzáadott értékkel és összefogással teremthetõ meg. A konferencián szó volt a tavaly megalakult Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszerrõl is, melynek keretein belül létrehozták a tanácsadói hálózatot. Ez segít a termelõknek, hogy a számukra legmegfelelõbb területeken pályázzanak annak reményében, hogy gazdálkodásukat támogassák. Így tehát elmondható, hogy az agrárkörnyezetgazdálkodás legfõbb pillérei a tanácsadás és a termékfejlesztés. A határon túli gazdák találkozóján a Vajdaságot, Erdélyt és Kárpátalját képviselték a jelenlévõk. Mindegyik határon túli szervezet célja az, hogy összefogja a területén élõ magyar termelõket, és segítse õket a modern technológiák megvalósításában. A hozzászólások nagy része arról szólt, hogy Magyarország csatlakozása az EU-hoz még nagyobb ûrt teremtett a határon túli gazdák és az anyaország között. Így azt kérték a szervezetek, hogy országunk a jövõben fokozottan támogassa õket. 2005. XII. évfolyam 3. szám

A Magyar Pékszövetség tanácskozásán elhangzott, hogy a nyugateurópai pozitív trendhez képest a magyar érdekképviselet gyenge, kevés a szaküzletek száma, és alacsony a mozgó árusítás aránya. Nagyrészt a „multik” engedhetik meg, hogy saját pékségük legyen. Alacsony áraikkal ellehetetlenítik a sütõipart. Ezért a pékszövetség feladata, hogy lobbizzon, valamint koordinálja az ágazat kutatási és fejlesztési lehetõségeit. Ez az állam által nyújtott támogatással érhetõ el. A méhészek is összegyûltek, hogy számot vessenek a múltról, a jelenrõl, és javaslatokat fogalmazzanak meg az ágazat jövõjét illetõen. Magyarország a nagy méztermelõ országokkal ellentétben nem rendelkezik komparatív elõnnyel, azonban minõségi méztermelésérõl mindig is híres volt. Ma a készletek nagy részét alacsonyabb áron, hordóban értékesítik. A jövõben a hozzáadott értéket kell növelni, és közösen kell létrehozni értékesítési szervezetet, hogy a vásárló minél nagyobb választékban találja meg az üzletek polcain azokat az üveges mézeket, amelyeket az OMÉK-on megkóstolhatott.

A közös agrárpolitikáról tartott nemzetközi konferencián részt vett a francia mezõgazdasági minisztérium fõigazgatója is. Kifejtette, hogy a jövõ agrárszabályozásának alapja az, hogy megvédjük a természetes környezetünket, folyóvizeinket, alkalmazzuk a helyes mezõgazdasági gyakorlatot, és a fogyasztó számára biztonságos, eredetjelölt, egészséges élelmiszert állítsunk elõ. Nem szabad hagyni, hogy a vásárló áldozata legyen a multinacionális vállalatok versenyének. A KAP reformja abban áll, hogy a megyénkénti referenciarendszer helyett egyéni referenciarendszert alkalmaz, így személyre szabottan állapítható majd meg a támogatás mértéke. Az eddigi támogatási alapba, az EMOGA-ba beépítik a vidékfejlesztési támogatást is, így új néven Európai Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Alapként él tovább. A fentiekbõl tehát kiderül, hogy az idei OMÉK az érdeklõdõknek gazdag programot kínált, így ismét hasznosan tölthette el idejét a látogató. Találkozzunk a következõ OMÉK-on is!

Prokai Dorina 7

Bemutatkozik

BEMUTATKOZIK A SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLÕI TUDOMÁNYOS KÖNYVTÁRA Könyvtárunk a Szent István Egyetem gödöllõi karainak könyvtáraként egyetemi, nyilvános könyvtár. Fõ gyûjtõkörünk az egyetemi képzésnek megfelelõen a mezõgazdasági- és környezettudományi, a gépészeti és közgazdaságtudományi, valamint az agrárkérdésekkel összefüggõ társadalomtudományi szakirodalom. Könyvtárhasználóink elsõsorban a gödöllõi karok hallgatói, oktatói és kutatói, de az ország bármely részérõl beiratkozhatnak azok, akiket érdekel a gyûjteményünk. A könyvtár az egyetem régi fõépületében nyert elhelyezést, amely 1950-ig a premontrei rend gimnáziumaként és internátusaként mûködött. Olvasótermünk az egykori internátusi ebédlõ helyén található. A tágas olvasói teret ma is impozánssá teszi a boltíves tagolás, valamint Dudits Andornak a II. István fogadja az elsõ premontreieket címû, teljes falat betöltõ freskója. Könyvtárunk régi múltra tekinthet vissza, mûködését 1945-ben az önálló Agrártudományi Egyetemmel egy idõben kezdte meg. Állományát a József Nádor Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezõgazdasági Szakosztályának könyvtári gyûjteménye alapozta meg, amely a Mezõgazdaságtudományi Kar vidéki osztályai könyvtárainak beolvasztásával gyarapodott. A könyvtár idõközben az ország egyik legnagyobb mezõgazdasági szakkönyvtára lett. Mivel a gödöllõi egyetemen a Mezõgazdaság- és Környezettudományi Kar a legrégebbi, ezért gyûj8

teményünkben ma is a mezõgazdasági szakirodalom a leggazdagabb. Jelenlegi állományunk több mint 370 000 kötet, melybõl a könyvek száma 286 000, a folyóirat köteteké 72 000, a kéziratoké pedig 17 000 egység. A könyv- és folyóiratállomány fele a központi könyvtárban, másik része a tanszéki és intézeti könyvtárakban található. A könyvtárban lévõ dokumentumoknak kb. 20 %-a szabadpolcon nyert elhelyezést, a többi zárt raktárakban található. Az állomány évente kb. 2-3 ezer könyvvel és mintegy 400 féle hazai és külföldi folyóirattal gyarapszik. 95 külföldi és 35 magyar cserepartnerrel tartunk fenn kiadványcsere kapcsolatot. Az újabb hazai és külföldi szakkönyvek mellett közel 500 kötetbõl álló, könyvritkaságokat tartalmazó muzeális értékû könyvgyûjteményünk is van, amely az 1890 elõtt megjelent magyar és külföldi mezõgazdasági szakirodalomból áll össze. Sok értékes régi könyv található itt a 16. századtól kezdve. Egyik legrégibb kötetünk Hieronymus Bock 1556-ból származó, strassburgi kiadású Kreuter Buch címû mûve. Az Egyetemtörténeti Különgyûjteményünkben gyûjtjük az egyetem életére, múltjára, a szakoktatás történetére vonatkozó dokumentumokat. A könyvolvasótér két egymástól elválasztott, de egymással összefüggõ olvasóterembõl áll. A kölcsönzõvel egybeépített olvasóteremben szakrend szerinti csoportosításban szabadpolcon a

legkeresettebb tankönyveket és szakkönyveket helyeztük el. A mintegy 700 polc folyóméteren 15 000 könyv található. Az olvasótér másik felében az úgynevezett kutató-olvasóteremben a szabadpolcon elhelyezett 5000 kötetnyi referensz állomány (lexikonok, enciklopédiák, bibliográfiák, szótárak, szaktudományi kézikönyvek) az elmélyült kutatómunkát segítik. Külön teremben, a folyóiratolvasóban vannak elhelyezve a kurrens szakfolyóiratok és közlönyök, valamint a legkeresettebb idõszaki kiadványok régebbi kötetei pár évre visszamenõleg. Szépirodalmi olvasóterem is áll az érdeklõdõk rendelkezésére, ahol a kb. 12 000 kötetbõl álló szépirodalmi gyûjteményünk található. A korábbi években ugyanis korlátozott számban szépirodalom beszerzésére is volt lehetõség. Az olvasói tereket kiegészíti az úgynevezett katalógustér, ahol az 1993 elõtti kiadványok cédulakatalógusai és néhány számítógép található. A három olvasótermünkben elhelyezett 120 olvasói férõhely sajnos idõnként kevésnek bizonyul. Különösen érezzük a férõhelyek szûkösségét amióta a folyóiratolvasóban megnyitottuk a 20 számítógépbõl álló számítógépes kabinetet. Jelenleg 32 számítógép áll felhasználóink rendelkezésére, melyek közül 4 munkaállomás az online katalógusban való keresést szolgálja. Könyvtári on-line katalógusunk elérhetõsége: gaia.szie.hu:8080/monguz/index.jsp 2005. XII. évfolyam 3. szám

Bemutatkozik

A kiadványok feldolgozása és kölcsönzése 1993-tól a TINLIB, majd 2004-tõl a HUNTÉKA könyvtári számítógépes rendszerrel történik. Jelenleg kb. 80 000 dokumentum bibliográfiai adatai érhetõk el on-line katalógusunkban. A hagyományos szolgáltatásokon túlmenõen a szakirodalmi információszolgáltatás színvonalát folyamatosan igyekszünk bõvíteni a számítógépes adatbázisokban való keresés lehetõségeinek kihasználásával. Tájékoztató könyvtárosaink rendszeres segítséget nyújtanak az adatbázisokban történõ kereséseknél. Jelenleg az alábbi jelentõsebb adatbázisok érhetõk el könyvtárunkból: y EISZ, y SpringerLink, y EBSCO, y ProQuest Agricultural Journals,

y CAB Abstracts, y FSTA, y Zoological Record, y Törvények, országgyûlési határozatok. Jelentõsebb CD ROM adatbázisok: y Business Periodicals Index (1982-1995), y Econlit (1969-1999), y Ei Tech Index (1995-2003), y NPA, y PRESSDOK, y HUNDOK. Az olvasóteremben elhelyezett két perselyes másológéppel a könyvtár saját állományú könyveibõl és folyóirataiból, valamint hozott anyagból is készíthetnek olvasóink fénymásolatot. Printelésre és színes nyomtatásra is van lehetõség. Rendszeres felhasználóképzés keretében ismertetjük meg olvasóinkat a szakirodalmi információke-

resés hagyományos és korszerû módszereivel. Pályázati pénzforrás felhasználásával egyik régi mezõgazdasági szakfolyóiratunk, a Mezõgazdasági Szemle digitalizálását kezdtük meg 2003-ban. Azért esett erre a kiadványra a választás, mivel a folyóirat valamennyi évfolyama a kiadás elsõ évétõl, 1883-tól 1919-ig megtalálható gyûjteményükben. Régi könyvgyûjteményünkbõl is több könyv olvasható már számítógépen keresztül, biztosítva ezzel kutatóinknak a távoli hozzáférés lehetõségét. A digitalizált kiadványok elektronikus változata honlapunkról – http://dis.gau.hu címen – elérhetõ. Az egyetemi képzési lehetõségek bõvülésével, az önálló munkavégzésre ösztönzõ feladatokkal a könyvtárlátogatók száma évrõlévre növekszik könyvtárunkban. Ugyanakkor meggyõzõdésünk, hogy az olvasói látogatottság növekedésében a barátságos környezetnek és a könyvtárosok segítõkészségének is nagy szerepe van. Jelenlegi adataink szerint a könyvtárba beiratkozott olvasók száma 7640 fõ. Reményeink szerint pályázati pénzforrásból a közeljövõben lehetõség nyílik a könyvtári terek növelésére, amely a szolgáltatások további bõvítését is lehetõvé teszi majd. Józsa Sándorné könyvtárigazgató

Ajánló bibliográfiáink megtekinthetõk, illetve letölthetõk az OMgK honlapjáról! http://www.omgk.hu az Elektronikus kiadványok menüpont alatt.


9

Néprajz

KUTATÓMUNKA CSÁNGÓK LAKTA TELEPÜLÉSEKEN Kéthetes néprajzi kutatómunkát végeztünk Erdélyben, az Úz-patak völgyének három csángó településén. Népi növényismeretre, népi orvoslásra, valamint népi gazdálkodásra vonatkozó adatokat gyûjtöttünk. Munkánkat az adatok feldolgozása után részletesen közöljük, most bevezetésként szeretnénk megismertetni a felkeresett településeket. Az Úz-völgye A történeti Erdély keleti szélén, a moldvai határ közelében, a KeletiKárpátok hegykoszorújának vonulatában fekszik a patakokkal, völgyekkel szabdalt, erdõkben bõvelkedõ, alacsony népsûrûségû vidék. Az Úz erdélyi folyásának két jól elkülöníthetõ szakasza van: a FelsõÚzvölgy és az Alsó-Úzvölgy. Felsõ-Úzvölgyhöz tartoznak a szórványtelepülésû, gyimesi csángó népességû Csinód, Egerszék területek, valamint Lesõd és Gyürke.

Csinódi lakóház és pince

Az Úzvölgyi havasok a XX. század elején népesültek be. A havasi birtokokat a túlnépesedett Tatros-táji patakvölgyekbõl érkezõ gyimesi jövevények vették meg. Családonként szállingózva telepedtek meg az 1900-as évek elejétõl az Úz-völgyében új, tágasabb életteret keresve. A telephelynek felhasznált kaszálók távol estek egymástól, így a létrejött település formája is szór10

ványtelepülés lett, melynek alapegységei, a havasi farmtanyák az 1970-es évekig folyamatosan szaporodtak.

A „hidegállatorvos” munka közben

Csinód és Lesõd közigazgatásilag Csíkszentgyörgyhöz tartozik. Megközelíteni Csíkszentmártonból lehet igen rossz minõségû földúton. Buszjárat Csinódra, Egerszékre nem közlekedik, a több mint tíz kilométeres szerpentinen csak alkalmival (stoppal) vagy gyalog lehet eljutni a településekre. Az utak állapota több évszázad során mit sem változott. Sajnos mai napig érvényesek Orbán Balázs szavai, aki az 1800-as években így írt a csinódi útviszonyokról: „Az Úz vidéke vadregényes havasi táj, mindenfelõl magas, meredek fenyvesnõtte; itt-ott sziklaszálakkal ékes havasok keretelik be a folyam szûkre szabott völgyét, hogy csakis a zajongva rohanó pataknak és az útnak marad fösvényen kimért helye; ez út pedig legborzasztóbb minden havasi útaink közt, az úton szikladarabok, melyen alig lehet áthatolni, a folyamon hidak, melyekre lépni borzad az ember, mert azok akként alkotvák, hogy átvetett gerendára reá vetnek egy halom szindeszkát, melyek a lovak léptei alatt ide s tova csúszkálnak. Ilyek ezen félelmetesen ingó hidak, melyek alatt néha nagy mélységben rohan a sziklaéleken habbá törõ

folyam, s melyre lépni csakis az ily borzadályos átkelésekhez szokott havasi ember és ló mer.” Csinódot az Úz-patak szeli ketté, emellett más kisebb patakok osztják részekre a települést: Katirészepataka, Õrház-pataka, Aklosbércepataka és Nagylenes-pataka. Közel kétszáz ember lakik itt. Lesõdbe Csinódból az ún. Csatornán lehet feljutni kb. három kilométeres erõs emelkedõn. A három lesõdi porta a hegy déli oldalán a huzatos csinódi házakhoz képest védetten helyezkedik el. Egerszék Csinódtól kb. 6 km járásra van, de maga a település messzire elhúzódik.

Lesõdi tanyacsoport

Összetartó népesség, gazdálkodás A térségben lakó embereket nemcsak közös származásuk és szövevényes rokoni kapcsolataik kötik össze, hanem a megélhetésüket adó gazdálkodásban való kölcsönös segítségnyújtás is. Nem telepedett meg itt ipar, nincsenek munkalehetõségek, a városok messze vannak, az emberek csak magukra számíthatnak. Mai napig hagyományos módon, állattartásra alapozott gazdálkodást folytatnak. A kaszálók nagysága, a tehenek és a lovak száma mutatja a családok anyagi helyzetét. A jószágokat nagy becsben tartják. A famunkát, a szállítást és a talajmunkát lovakkal végzik; a traktor ritka, esetleg szénaszállí2005. XII. évfolyam 3. szám

Néprajz

tásra használják, de amúgy sem vennék sok hasznát a meredek hegyoldalakon. A tehéntej vagy a juh- és a kecsketej, illetve az ezekbõl készült tejtermékek elengedhetetlen táplálékai az itt lakóknak. Mindenkinek van egy kisebb veteményeskertje, ami egész évben ellátja a családot káposztafélékkel, hagymával, sárgarépával. Nagyobb mennyiségben ültetik viszont a pityókát (krumplit): egész éves emberi és állati fogyasztásra, sõt késõbb ezzel kereskednek, becserélik gabonára. Tavasztól õszig a kaszálókon vagy a földeken van munka, télen pedig a férfiak elszegõdnek fakitermelésre. Életük minden napját kitölti a gazdálkodás, ami csupán önellátást jelent, nem többlettermelést, profit alapú vállalkozást. Ezzel a megállapítással meg is érkeztünk a jelenbe, ahol a jövõre nézve feltehetjük a kérdést: Mit adhat ezeknek az embereknek az Európai Unió? (Elõreláthatólag 2007-ben csatlakozik Románia és Bulgária.) Hallottak már róla, sõt Magyarország uniós csatlakozásáról is, hiszen négy éve – mióta van áram – van tévéjük is a rádió mellett. A kaotikus román közigazgatási viszonyok, és a települések elzártsága miatt nagyon nehéz jövedelmezõ agrárvállalkozást indítani. A természet patikája Oláh Andor, neves népiorvoslás-

Kazal


Csinódi muzsikusok

kutatónk szavai a mai napig nem veszítettek, nem veszíthettek aktualitásukból: Fûben fában orvosság. Az elszigeteltség, és elmaradottság következtében a XXI. század küszöbén is élõ gyakorlata van a hagyományos orvoslásnak. Sem az útviszonyok, sem a lakosok anyagi helyzete nem engedi meg, hogy egészségügyi problémáikkal a csíkszentgyörgyi, vagy a csíkszeredai orvosi rendelõt felkeressék. Orvos sem Csinódon, sem Egerszéken nincsen, sok gyermek nem kapja meg a kötelezõ védõoltást, mert egyszerûen nem tudnak eljutni a legközelebbi orvosi rendelõig az áldatlan útviszonyok miatt. Ugyanez okból gyakran a kórházi ellátást igénylõ súlyos betegek sem fordulnak orvoshoz, hanem a sok évszázados tapasztalatokból merítve keresnek házi orvosságot bajaikra. Az ötvenes évek végéig a nõk otthon szültek képzett falusi bábaasszonyok segítségével, majd miután államilag betiltották az otthonszülést, a csíkszeredai kórházba kötelesek bemenni. Ez nagy problémát jelent most is, többen a zötyögõs úton, szekéren szülik meg gyermeküket. Mind a humán- mind az emberorvoslásban számtalan növényi, állati és ásványi eredetû anyagot használnak. Szinte minden család gyûjt gyógynövényeket a legálta-

lánosabban elõforduló betegségekre, de vannak falusi gyógyító specialisták: „kenõasszonyok”, „hidegfogorvosok”, „hidegállatorvosok”, valamint olyan, szintén nem egészségügyi végzettségû személyek, akik az injekciókat beadják. Munkájuk illegális, de igen hasznos a rossz egészségügyi ellátás következtében. A racionális gyógymódok mellett nagy szerepet kap a hiedelmeken alapuló gyógyítás, mint például a ráolvasások, imádságok, és számtalan más hiedelmeken alapuló gyógyító eljárás. Ezek részleteirõl, valamint a gyógynövényhasználatról a 2005. év nyarán gyûjtött anyagunk feldolgozása után, egy késõbbi lapszámban számolunk be.

Csinódi táj

A szerzõkrõl Frendl Kata, az OMgK munkatársa, 2004 nyarán kezdte népi gyógyászati, népi növényismereti témájú kutatómunkáját a Gyimesek völgyében a Pécsi Tudományegyetem néprajz és kulturális antropológia szakos doktoranduszaként. Célja a gyimesi, valamint a gyimesi eredetû úz-völgyi csángóság népi orvoslásának és gyógynövényismeretének feltérképezése. Kripner Veronika, az OMgK munkatársa, a Debreceni Egyetem Phd hallgatója a népi gazdálkodást mérte fel ezeken a településeken. Frendl Kata és Kripner Veronika 11

Nálunk történt - Agrárszakmai rendezvények – Kiállításmegnyitó

SÁRKÖZY PÉTER EMLÉKÜLÉS ÉS TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS A Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért közhasznú alapítvány emlékülésére, valamint a Sárközy Péter Emlékérem átadására szeptember 2-án került sor. Gulácsiné Pápay Erika fõigazgató asszony bevezetõ szavai után Dr. Solti Gábor, a kuratórium elnöke köszöntötte a jelenlévõket. A rendezvény levezetõ elnöke a hagyományoknak megfelelõen Tamás Enikõ, Az Európai Unió Agrárgazdasága fõszerkesztõje volt. A Sárközy Péter emlékülés és tudományos tanácskozás idei témája a bioállattartás volt. A rendezvény szervezõi és elõadói közös célként fogalmazták meg a Kárpátmedence bio-szervezeteinek összefogását a Szent Korona égisze alatt, s felhívták a figyelmet a megfelelõ agrárstratégia kialakításának szükségességére. Az elsõ elõadó, Hubai Imre berekfürdõi biogazdálkodó, a fenntartható fejlõdés alapköveként mutatta be a természeti erõforrásokkal okosan gazdálkodó, egyensúlyi helyzetet teremtõ, értékfenntartó biodinamikus gazdálkodást. A bioállattartás alapfeltételeként fogalmazta meg a biodinamikus takarmányok termelését, a helyes nö-

vényi sorrend megválasztását, valamint az extenzív tartási körülményeket jól tûrõ õshonos állatok tenyésztését. Gencsi Zoltán, a Hortobágyi Génmegõrzõ Kht. igazgatója a hazai nemzeti parkok ökológiai állattartásának és gyepgazdálkodásának

kölcsönhatásairól számolt be. Kiemelte az ártéri gyepterületek és hullámtéri kaszálók kihasználhatóságát, valamint az erre épülõ állattartást õshonos állatfajok választásával. Gencsi Zoltán indítványozta, hogy a nemzeti parkok készítsenek együttmûködési tervet a következõ fõbb célkitûzésekkel: y állatlétszám növelése; y a pusztai gazdálkodók oktatása, integrációja; y tartástechnológiai tapasztalatok cseréje; y az állattenyésztésre támaszko-

dó kézmûvesség megerõsítése, y vágó- és tenyészállatok értékesítése; y nemzeti és uniós támogatások elérhetõségének segítése; y pásztorrendek újjáélesztése. Dr. Szalay László – a tõle megszokott lendületességgel – lebilincselõ elõadást tartott az apiterápiáról, azaz a méhészeti termékekkel való gyógyítás fortélyairól, s azok hatóanyagainak élettani hatásáról. Puskás Nándor és dr. Molnár Gábor Miklós a hortobágyi biohaltermelés állategészségügyi sajátosságait ismertették. Puskás Nándor, a Hortobágyi Halgazdaság Rt. vezérigazgatója a biohaltenyésztésrõl szólt, majd dr. Molnár Gábor Miklós állatorvos a homeopátia és a Bach-virágterápia állatorvoslásban való alkalmazásának kitûnõ eredményeirõl számolt be a jelenlévõknek. A rendezvény fontos eseménye volt a Sárközy Péter emlékérem, oklevél és díj átadása. A Czinder Antal Munkácsy-díjas szobrászmûvész által készített emlékérmet idén Hubai Imre biodinamikus gazdálkodó, a 2004. Év biogazdája kapta. F.K.

AMATÕR FOTÓSOK TÁRSASÁGÁNAK KIÁLLÍTÁSA A kiállítást nézve az ember azon kapja magát, hogy az ízlését kihívás érte. El merjem-e hinni a képekbõl áradó üzenetet, vagy rázzam le az élményt azzal, hogy gicscses. Válasszuk a nehezebb utat! A képek szerint szép a világ. Csodálatra és elragadtatásra indítanak. 12

Arról „dalolnak”, hogy mégis a mienk minden világok legjobbika. És megtöltik reménnyel a szívet, hogy amit most Szépségként tapasztalunk, az egyszer majd maga lesz az Igazság. A képeket egy világhálón verbuválodott csapat alkotta. Az alulról

szervezõdés iskolapéldája. Emberek egy közös érdeklõdés mentén egymásra találnak, s ez az internet lényege. Az évmilliárdok alatt sem feldolgozható információs áradatból mindenki veleszületett vagy felvett rokonszenve alapján választ honlapot. 2005. XII. évfolyam 3. szám

Nálunk történt – Kiállításmegnyitó

Az internet azért is érdemel figyelmet, mert a leginteraktívabb médium. A televízió tökéletes paszszivitása, és a rádió „kitalálom, hogy néz ki a hangja alapján” helyett az állandó döntések világa az

internet. Az ösztön vezet a gondolatok felé, mondhatnánk észösztön. Ha jól belegondulunk, az étkezéstõl a csókig minden információ. Ha jól vezetjük életünket, rájövünk, hogy a világnak nevezett konglo-

merátum egy nagy adag információ. Rajtunk áll, hogy a rémhíreket képesek vagyunk-e megfelelõ szemlélettel örömhírré alakítani. Most az Amatõr Fotósok Társasága egyéni ambicióikat mellõzve, kis túlzással Isten Szemeként funkcionált. Szép volt, gyönyörû volt. Igaz lesz egyszer? Az OMgK Galériájában ez volt a nyári szünet elõtti utolsó – június 1. és július 1. között látogatható – kiállítás. Kitzinger Dávid, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium fõtanácsadója nyitotta meg, Ballabás Alíz gitáron mûködött közre. A kiállítók között felfedeztünk két szegedi könyvtáros kollégát, dr. Bakonyi Gézát és dr. Kokas Károlyt. Nekik külön is gratulálunk!

K.G.

A CSIPESZEK FELTÁMADÁSA Becsöngettek. Szeptember van. Új iskolaév, s tetszik – nem tetszik mi is búcsút inthetünk az õszies nyárnak, hogy beletanuljunk a nyárias õszbe. Meleg van. A krónikás ballag munkahelyére, privát eszménydombjára. Belép… A kiállítóteret ebben a hónapban Schole Bálint Mária mûvei foglalják el. A mûvésznõ Hollandiába ment férjhez; ott vált a hobbi hivatássá. 1972-ben kezdte a pályát, 1984-ben végezte el a Mûvészeti Akadémiát. Eddig világszerte több mint húsz helyen állított ki. Magyarországon ez az elsõ egyéni kiállítása. A krónikás persze nem az életrajzra, hanem az életmûre kíváncsi. 2005. XII. évfolyam 3. szám

13

Nálunk történt - Kiállításmegnyitó – Kitekintõ

Tétován ismerkedik embertársa lelkével. És aztán rájön, hogy számozva vannak a képek 1-tõl 57-ig. Az alkotó lakja be képei által a teret. Én, bevallom, moziztam a „Zenei lépéstõl” az „Almafáig”, és nem tudtam eldönteni, hogy nézõ vagyok-e vagy fõhõs. Húznak magukkal a festmények; a sakkfigurák visszatérõ motívuma a matthalálig tartó ütközetrõl mesél, mely háborúból játékká szelídült. A képek azonban korántsem játékosak, halálpontosak. Megjelenik a feltámadás, a nyár, a tél, õserdõk, egysejtûek, életfa és a fura nevû õshangya. Megannyi beszédes cím hátborzongató pontossággal képpé formálva. Külön dráma a tíz metszetbõl álló világdráma, melyben a „hõsök” antropomorf ruhaszárító csipeszek. A megjelenteket a könyvtár fõigazgatója üdvözli. Majd jönnek a méltatások, de mindennél beszédesebb a mûvésznõ arcát figyelni. „Csak alkotó vagyok, nem Teremtõ” – ez a mûvészsors paradoxona, és szomorú szépsége. Koltayné-Zolder Katalin beszél a tudatos szabadságeszményrõl, melyet S. Bálint Mária fölvállalt,

akadémia elõtti és akadémia utáni korszakra osztja a festõnõ pályáját. Elhangzik a „kozmikus gondolkozás” a képek kapcsán. Az újságíró szerint a képek élénkszínûek, de nem harsányak. Lüktetnek és sejtetnek, lüktetve sejtetnek. Kozák Csaba kiemeli a táj és az ember kapcsolatát, valóban a természet tisztelete sugárzik a képekbõl. A „Robbanás” kapcsán az apokalipszis úgy definiálódik, mint kitörés a labirintusból. És a mûvészíró érez rá a képek legnagyobb

titkára: se nem absztraktak, se nem ábrázolóak: zavarba ejtõk. A háttérben szelíden zongorázik Schole úr. Azt gondolom magamban: õk ketten „megmosták egymásban arcukat”. Zene és kép: egyetemes érvényû eszközök a világmegváltásra, késõbb világmegszokásra, majd világelhagyásra. A mûvészet él, a mûvészet fiatal! A kiállítás szeptember 2. és október 1. között volt látogatható az OMgK Galériájában. Kabai Gábor

KERESSÜNK MAGYAR STATISZTIKÁT A VILÁGHÁLÓN Sok olvasó keres statisztikai adatokat, ezek az adatok pedig igen nagy késéssel jelentek meg eddig. A Központi Statisztikai Hivatal (1024 Budapest, Keleti Károly u. 57.) új statisztikai portált alakított ki, amely egy kis gyakorlás után nagy segítséget jelent mind a könyvtárosoknak, mind az olvasóknak. Ismerkedjünk egy kicsit a honlappal! http://portal.ksh.hu. 14

A nyitólapról a legfrissebb gyorstájékoztatók, a tájékoztatási naptár, a legfrissebb kiadványok stb. érhetõk el. Közvetlen, faktografikus adatok állnak rendelkezésre az Adatok menüpontban. Az adatbázisok használata ingyenes. y STADAT. Korábban a meglevõ papír alapú kiadványok kész tábláit tartalmazta rend-

szerezett formában. Alapvetõ bõvülést jelent a korábban havi rendszerességgel megjelenõ Statisztikai havi közlemények címû kiadvány adatállományának beemelése. A táblák öt nagy témakörbe – Népesedés; Társadalom; Gazdaság; Területi statisztika; Nemzetközi öszszehasonlítás – vannak csoportosítva, és ezek további alcso2005. XII. évfolyam 3. szám

Kitekintõ

portokra bomlanak. A több ját igényei amint 300 tábla részletesebb, lapján állíthatmélyrehatóbb képet nyújt ja össze lekérMagyarország utolsó tíz-tizendezését. A táböt évének számokkal leírható lázatok letöltállapotáról, mint azt a korábbi hetõk, de graadatrendszer tehette. Az egyes fikont is kétáblák értelmezéséhez módszíthet bárki a szertani útmutató nyújt segítsélekérdezett aget. datokból. Keresni lehet a A Gazdasági ágazatok statisztikai téegyik alcsoportja a Mezõmák hierarchigazdaság, amelyre katkus rendje, tintva további négy alcsoilletve szöveg port nyitható meg: A mealapján. A té- 1. ábra zõgazdaság fõbb mutatói; mák, valamint a tárolt adatköA betakarított összes terrök száma folyamatosan nõ. A més és a termésátlag; ÁlTájékoztatási adatbázis témalatállomány; A mezõstruktúrája a következõ: Négazdasági termékek pessség, népmozgalom; Társaértékesítésének (felvásárdalom; Gazdaság; Környezet. lásának) volumenindexei. A Gazdaság témakörön belül, Ezek bármelyikébe lépve a Termékek, tevékenységek köidõsoros táblázatokat tazött szerepel a Mezõgazdaság, lálunk. A táblázat végén ezen belül a 2003. évi gazdaszerepel a témakör szakságszerkezeti összeírás és a értõinek neve és elérhetõMezõgazdasági árak, árindesége, ami lehetõséget xek menüpontok. nyújt a további tájékozódásra (1. ábra). y Népszámlálás. Hivatalos népszámlálásokra Magyarorszá Az adatszolgáltatás mélygon 1870 óta évtizedenként keségének érzékeltetésére rül sor, a legutóbbi – igazodva nézzük meg A betakarított összes termés és a termésátlag táblázatot, ahol a búza, kukorica, árpa, rozs, zab, burgonya, cukorrépa, repce, silókukorica és csalamádé, lucernaszéna 1990 és 2. ábra 2004 közötti teraz ENSZ, illetve az Európai méseredményei tekintheUnió Statisztikai Hivatalának tõk meg (2. ábra). irányelveihez is – 2001-ben y Tájékoztatási adatbázis. A volt. KSH összehasonlítható idõsorokat tartalmazó adatköröket y Helységnévtár. Közvetlen keresési lehetõség van a Magyar tesz közzé az adatbázisban, Köztársaság helységnévkönyvamelyekbõl a felhasználó a sa2005. XII. évfolyam 3. szám

ében (2005. évi kiadás) és a Magyar Köztársaság helységnévtárában (2003. évi kiadás). Ez utóbbi lehetõvé teszi az egyes települések adatainak lekérdezését: közigazgatási besorolás, megyei hovatartozás, KSH kód, körjegyzõségi kód, körjegyzõségi székhely, kistérségi kód, kistérség neve, távhívó körzetszám, vasútállomás, autóbusz-állomás, a település története, és végül az adott településre vonatkozó legfontosabb 2001. évi népszámlálási adatok. y Területi atlasz – Magyarország közigazgatási beosztása. Magyarország területi, települési beosztásáról tájékozódhat itt az érdeklõdõ. Alpontok: Közigazgatási beosztás; Megyék, régiók; Statisztikai kistérségek; Településhálózat; Területi adatok; Interaktív tematikus térképek. A Kiadványok menüpont alatt hasznos olvasnivalókat találunk. y Gyorstájékoztatók. Ízelítõül csak az agrár vonatkozású címek: A kalászos gabonák terméseredményei, 15

Kitekintõ

Állatállomány, Fontosabb növények vetésterülete, 2004. május 31. Fontosabb növényi kultúrák 2004. évi elõzetes terméseredményei, Mezõgazdasági árak. y Letölthetõ kiadványok. Igény esetén e-mail-ben megkapják az érdeklõdõk a kívánt kiadványt továbbszerkeszthetõ formában. Erre a szolgáltatásra elõ kell fizetni. Példaként itt is álljon egy-két cím: Állatállomány alakulása a Nyugat-dunántúli régióban, Fontosabb növények vetésterülete, A dél-dunántúli szõlõ- és gyümölcstermesztés helye az országban. y KSH Hírlevél. Idõszakosan megjelenõ ingyenes online hírlevél, amelybõl folyamatosan tájékozódhatunk az aktuális eseményekrõl, újonnan megjelent kiadványokról, az akciókról, a különbözõ kedvezményekrõl. y Az online-kiadványboltból gyorsan, egyszerûen megrendelhetõk a KSH kiadványok, és 36 órán belül postára kerülnek. y Folyóiratok. A Gazdaság és Statisztika, a Statisztikai Szemle és a Területi Statisztika számai találhatók itt. A Szolgáltatások menüpontból is érdemes kiemelni néhányat. y Információszolgálat. Arról kap az érdeklõdõ felvilágosítást, hogy a különbözõ adatigényeivel hová fordulhat. y Adatértékesítés. y Osztályozások. A különbözõ statisztikai osztályozási rendszerekben (Területi Ágazati Osztályozási Rendszer ’98, Gazdasági szervezetek gazdál16

kodási forma szerinti osztályozása, Szolgáltatások jegyzéke, Építményjegyzék, 2000, BTOCN, Területi számjelrendszer, 2004 és annak kiegészítése) keresgélhetnek az ebben a témában érdekeltek. Befejezésül térjünk vissza a Bemutatkozás menüponthoz, és emeljük ki az Intézmények pontot. Innen továbblépési lehetõség van a KSH különbözõ intézményeinek honlapjaira, a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat, az ECOSTAT, a Népességtudományi Kutató Intézet és a KSH Levéltár oldalaira. Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat A könyvtár (címe: 1024 Budapest, Keleti Károly u. 5.) egyidõs a magyar statisztikai szolgálattal. Keleti Károlynak, a hivatal elsõ elnökének támogatásával több mint 130 éve gyûjti a magyar és nemzetközi statisztika irodalmát. 1897 óta rendelkezik – kisebb megszakításokkal – kötelespéldány-gyûjtési joggal, ami nagymértékben hozzájárult – a kiterjedt nemzetközi kapcsolatok mellett – az állomány dinamikus növekedéséhez. Fõ gyûjtõköre a statisztika, a demográfia és valamennyi tudományterület statisztikai vonatkozású irodalma. A gyûjteményben jelentõs szerepe van a klasszikus és kortárs magyar, valamint a világirodalomnak, a helytörténetnek, a néprajznak, a vallás- és egyháztörténetnek, a közgazdaságnak, az informatikának, a sportnak stb. A Keleti Károly által szorgalmazott nemzetközi kapcsolatok ápolása és építése folyamatos. Legnagyobb jelentõsége ennek a nemzetközi kiadványcserében van. Mintegy száz országból négyszáznál több cserepartnere van

jelenleg a könyvtárnak, ami nagyon széles nemzetközi adatszolgáltatási-kitekintési lehetõséget jelent a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat számára. Meghatározó dokumentumtípusa a gyûjteménynek a könyv, a folyóirat, a térkép és a kézirat, de természetesen egyre nagyobb szerepet kapnak az elektronikus információhordozók vagy a kizárólagosan on-line elérhetõségû dokumentumok. Külön gyûjteményt alkotnak az ún. muzeális értékû dokumentumok (1867 elõtt megjelent könyvek) és a kéziratok. A mai könyvtári tájékoztatás kikerülhetetlen eszköze az internet. A könyvtár honlapjával természetesen jelen van a világhálón (http://lib.ksh.hu). A honlap menüpontjai tájékoztatnak többek között a könyvtár történetérõl, gyûjteményének fejlõdésérõl, fõ- és kiegészítõ gyûjtõköreirõl, a könyvtári szolgáltatásokról, a könyvtár használatáról, az elérhetõ adatbázisokról, e-folyóiratokról és könyvekrõl. A honlapot felkeresõk többsége az on-line katalógust használja, hiszen így tájékozódhat a könyvtár állományáról (közel nyolcszázezer könyvtári egység). Keresni lehet szerzõ, cím, sorozatcím, valamint egy vagy több (maximum négy) tárgyszó és kulcsszó szerint. Az állomány elektronikus feldolgozása 1990-ben kezdõdött, jelenleg közel 300 000 tétel szerepel az elektronikus katalógusban. (2004-ben megkezdõdött az 1990 elõtti állomány rekatalogizációja!) Az OLIB integrált könyvtári rendszer bevezetése (2003) óta a Központi Statisztikai Hivatal kiadásában megjelenõ folyóiratok és a kézikönyvtárban található tanulmánykötetek analitikusan is feldolgozásra kerülnek. A könyvtár digitalizálási prog2005. XII. évfolyam 3. szám

Kitekintõ

ramjának elsõ lépéseként az 1873 és 1907 között megjelent magyar helységnévtárak kerültek feldolgozásra. A honlap lehetõvé teszi a kötetekben szereplõ települési adatok közvetlen elérését. Fontos kiemelni a Kapcsolatok

menüpontot, amely kitekintési lehetõséget nyújt fontos magyar és külföldi – elsõsorban statisztikai adatokkal rendelkezõ – intézmények honlapjaira. (Magyar: minisztériumok, közhivatalok, fõvárosi önkormányzat, KSH stb., nemzetközi:

Európai Unió, ENSZ, WHO, Világbank, OECD, statisztikai hivatalok Európában és a többi kontinensen.)

Rettich Béla osztályvezetõ

TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA A Károly Róbert Fõiskola Mezõgazdasági Fõiskolai Kara a 2004/2005-ös tanévben két Tudományos Diákköri Konferenciát szervezett, õsszel és tavasszal. A tavaszi konferenciára beérkezõ 12 dolgozatot két szekcióba sorolták. Május 4-én került sor a pályázók meghallgatására, számos érdeklõdõ diák jelenlétében. Az Agrártudományi szekcióban 6 hallgató indult. y I. díjat nyert Jozefikné Bohák Andrea. Dolgozatának címe: Yorkshire terrier kölykök növekedésének vizsgálata (konzulens: Dr. Szabóné dr. Willin Erzsébet egyetemi docens). y II. díjas: Gyurkó Béla a Domoszló település vidékfejlesztési intézkedéseinek kapcsolódása a kistérséghez címû munkájával (konzulens: dr. Szûcs István egyetemi docens). y III. helyezést ért el Bartus Gábor, pályamunkájának címe: A szõke mangalica szaporasági vizsgálata Haraszti majorban. (konzulens: Dr. Szabóné dr. Willin Erzsébet egyetemi docens). Különdíjasok: y Jákói Regina a Méhészkedés az Európai Unióban címû dolgozatával (konzulens: 2005. XII. évfolyam 3. szám

dr. Herczeg Béla fõiskolai docens); y Stöckl Attila, pályamunkájának címe: Az ökológiai viszonyok és az agrotechnikai hatásának vizsgálata az õszi búza minõségére (konzulens: dr. Fodor László fõiskolai docens); y Tarsoly Tamás: Tenyészérték becslés a Tass-pusztai német húsmerinó törzstenyészetében címû munkájával (konzulens: dr. Herczeg Béla fõiskolai docens). A Környezet- és természetvédelmi szekcióban szintén hatan mérték össze tudásukat. y I. díjat kapott Tóth Viktória, dolgozatának címe: A hulladékok kioldási tulajdonságainak vizsgálata az új EU szabvány tükrében (konzulens: prof. dr. habil Szabó Lajos egyetemi tanár). y II. helyezést ért el Lasztócziné Sallai Anna A Miskolc városi vadaspark természetvédelmi tevékenysége címû munkájával (konzulens: Láposi Réka fõiskolai adjunktus). y III. díjat nyert Csermely Ildikó A Dunakeszi sportrepülõtér környezete, különös tekintettel zajterhelésének meghatározására címû dolgozatával

(konzulens: dr. Pethes József fõiskolai docens). Különdíjasok: y Alpek Anikó, pályamunkájának címe: A Velencei-tó környezetállapota és a nádgazdálkodás jelentõsége (konzulens: Láposi Réka fõiskolai adjunktus); y Jakabné Takács Szilvia, dolgozatának címe: Környezetkímélõ motorizáció, avagy a hulladékgazdálkodás és projekt megvalósítás alapelvei egy korszerû autóbontó létesítéséhez (konzulens: dr. Magyary István egyetemi docens); y Konyha Dóra, A rudabányai õshominoidalelõhely környezeti állapota és a terület helyreállításának lehetõségei címû dolgozatával (konzulens: prof. dr. habil Szabó Lajos egyetemi tanár). Az elsõ helyezés 30 000, a második 20 000, a harmadik pedig 15 000 Ft díjazással járt. Ezen túlmenõen indulhatnak a 2007-ben rendezendõ Országos Tudományos Diákköri Konferencia Agrártudományi szekciójában, Debrecenben. A fõiskola tanulmányi és vizsgaszabályzata szerint az elsõ három helyezést elért hallgató tudományos diákköri dolgozata szakdolgozatként is elfogadható, és védés 17

Kitekintõ

nélkül jeles érdemjegyet kap a záróvizsgán. A különdíjasok értékes könyveket, ajándéktárgyakat, valamint pénzjutalmat kaptak. A díjakat a konferencia szponzorai állták. A záróülésen az is elhangzott, hogy a KRF Mezõgazdasági Fõiskolai Karáról a 2005. március 31. – április 2. között megrendezett XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Agrártudo-

mányi szekciójában két hallgató kimagasló eredményt ért el. y A Genetika és biotechnológia az állattenyésztésben címû szekcióban III. helyezést ért el Boros Emese Az ír szetter genetikai terhelhetõségének vizsgálata a Berboss kennelben címû dolgozatával (konzulens: Dr. Szabóné dr. Willin Erzsébet egyetemi docens). y A Környezetgazdálkodás –

természetvédelem A tagozatban II. díjat nyert Fisterné Ördög Ildikó, pályamunkájának címe: A méhészeti tevékenység környezetvédelmi és gazdálkodási szerepe (konzulens: prof. dr. habil Szabó Lajos egyetemi tanár).

Prof. Dr. habil Szabó Lajos

A NYÁRI KÖNYV-TÚRA UTÁN IZGALMAS ÕSZ A NAGY KÖNYV JEGYÉBEN A TOP12 regényt népszerûsítõ Nagy Könyvtárbusz ugyan már visszadübörgött szûkebb hazájába, Ceglédre, de amerre a nyáron mozgókönyvtárként megfordult, – a VOLT Fesztiválon, a Mûvészetek Völgyében, a Sziget Fesztiválon és a Budapest Parádén – mindenütt nagy érdeklõdéssel fogadták a könyvbarátok. A négy rendezvényen összesen tízezer látogató, több mint 26 ezer „versenyen kívüli” szavazattal bizonyította A Nagy Könyv, és így az olvasás népszerûségét. A Nagy Könyv mûsor- és programsorozat õszi folytatását és egyben a döntõ szakaszt a TOP12 könyvbõl készülõ irodalmi versenyfilm-sorozat alkotja. A szep-

tember 22-i „sorsoló” mûsorban dõlt el az is, mely mûvek kerülnek párba egy-egy adásban október elsejétõl hat héten keresztül. A hat elõdöntõben tehát két-két regény mérkõzésére kerül sor, a mûsorok után pedig egy hétig szavazhatnak a nézõk az általuk kiválasztott filmre sms-ben, vezetékes telefonon és az interneten is. A nézõk szavazatai alapján derül ki, melyik hat regény jut be a középdöntõkbe, amelyekben – november 24-én és december 1-jén – hármasával mérik össze erejüket a regények köré szervezõdõ csapatok. December 10-én még utoljára lehetõség nyílik arra, hogy a kiesett regényekbõl egyet ismét beszavazhassanak a nézõk a játékba. Így

december 15-én, a döntõben is három mû versenyez majd A Nagy Könyv, azaz „Magyarország kedvenc könyve” címért. ARCOK harca Minden regényt egy-egy ismert, népszerû személyiség mutat be, õ lesz a film ARCA, fõszereplõje és mûsorvezetõje, neki kell meggyõznie a nézõket arról, hogy az általa képviselt mûre szavazzanak. A játékfilmes eszközöket, dramatikus elemeket is tartalmazó 25 perces alkotások azonos feltételekkel kerülnek a képernyõre; nyolc nap alatt, nyolcvan óra utómunkával kellett elkészíteni a stáboknak a produkciót.

A Gyûrûk ura (Csányi Vilmos) – 1984 (Kovács Ákos) A Mester és Margarita (Hernádi Judit) – A kis herceg (Gerlóczy Márton) Abigél (Schubert Éva) – Harry Potter és a Bölcsek Köve (Szántó Dávid) Az aranyember (Kulka János) – Száz év magány (Udvaros Dorottya) Egri csillagok (Sebestyén Márta) – A Pál utcai fiúk (Geszti Péter) Micimackó (Alföldi Róbert) – Tüskevár (Völgyesi Gabriella)

18


Ajánló bibliográfia

FALUSI TURIZMUS Könyvek az OMgK állományából C 69155 Alternatív vidéki vállalkozások szervezése / Szerk. Székelyhidi Tamás. – Bp.: Szaktud. K. H. 2003. - 495 p. ; 24 cm Tk 11493 Cziffra Istvánné Vendéglátó- és idegenforgalmi ismeretek / [Készítette: Cziffra Istvánné]. – Bp. : ASZI , 1999. 203 p. : ill. ; 24 cm C 68848 A falusi turizmus hagyományai / Szerk. Kovács Dezsõ. – Bp. : Mezõgazda K., 2003. - 224 p. 24 cm. - (Hagyomány és vidék ) C 67316 Fink, Margit – Plankl, Reiner – Eichmeier, Maren Wissenschaftliche Begleituntersuchung zum Modellvorhaben „Einkommenssicherung durch Dorftourismus” / Margit Fink, Reiner Plankl, Maren Eichmeier ; [publ.] Bundesministeriums für Ernährung, Landwirtschaft und Forsten. – Bonn : Köllen Verl. , 1998. - II,[114,32,6] p.;21 cm. - (Schriftenreihe des Bundesministeriums für Ernährung, Landwirtscaft und Forsten. Reihe A: Angewandte Wissenschaft ; H. 472. ) C 63574/1 Fizetõvendéglátás és falusi turizmus : Alapismeretek a szállásadók és vendégfogadók részére / [Szerk. Hegedûs Ernõ]. – [Bp.] : KIT , 1992. - 2 db, ill. ; 22 cm A KIT szaktanfolyamainak jegyzeteként használatos [1. köt.]. - 186 p. [2. köt.]. - 190 p. C 67190 Gyenis Antalné Vendéglátás és lakáskultúra / Gyenis Antalné. – Bp. : Dinasztia K. , 2000. 178 p. : ill. ; 24 cm C 67191/1 Harnos Zsolt – Kovács László Miklós Az agrárágazat közigazgatási, vállalkozási és szabályozási ismeretei / [Szerk. Harnos Zsolt, Kovács László Miklós]. – Bp. : Ny. Szakképzésért Közalapítv., 1999. - 2 db ; 24 cm C 67802 Pacyma, Hasso A sajtókapcsolatoktól a „Nyílt napig”: A nyilvánossági PR - munkáról / [Hasso Pacyma ; ford. Jurasits Jánosné]. – Bp. ; : KVIF : FTOSz , 1999. 38 p. : ill. ; 21 cm. - (Falusi turizmus - agroturizmus. Útmutató falusi kisvállalkozóknak ; 3. ) C 67804 Jenkei László Idegenforgalmi magánszálláshelyek minõsítése és mûködtetése : A vidéki, falusi vendégfogadásra vonatkozó jogi szabályok / [Jenkei László]. – Bp. ; : BGF : FTOSz , 2000. - 50 p. ; 21 cm. - (Falusi turizmus - agroturizmus. Útmutató falusi kisvállalkozóknak ; 6. ) B 20974 Kabai Róbert A magyarországi falusi turizmus fejlesztésének tájvédelmi szempontjai / Kabai Róbert. - Doktori értekezés ; Szent István Egyetem [Doktori Tanács]. – Bp. : [SZIE] , 2002. - 77, [19] fol. : ill. ; 30 cm C 67800 Koeslinc Tim


Kistermelõi közvetlen termékértékesítés : Elõfeltételek és gazdaságosság / [Koeslinc Tim ; ford. Jurasits Jánosné]. – Bp. ; : KVIF : FTOSz , 1999. - 33 p., [2]t. : ill. ; 21 cm. - (Falusi turizmus - agroturizmus. Útmutató falusi kisvállalkozóknak ; 1. ) V 215 Koncz Rózsa – Miklay Frigyesné Falusi turizmus [video] : Alternatív gazdálkodási és jövedelemszerzési lehetõségek / Koncz Rózsa, Miklay Frigyesné. – Bp. : Rózsalovag 2000 BT, [2002]. - 1 video ; 22x14 cm C 68892 Kovács Dezsõ Falusi vendéglátás Magyarországon / Kovács Dezsõ. – Bp. : Agroinform K. H. , 2003. - 123 p. 22 cm. - (Vidékfejlesztõk kiskönyvtára ) C 67969 Könyves Erika – Müller Anetta Szabadidõs programok a falusi turizmusban / Könyves Erika, Müller Anetta. – Bp. : Szaktud. Kh. , 2001. - 185 p. ; 24 cm C 68241 Környezetvédelem a hulladékhegyek keletkezésének megelõzésével / [kiad. a Budapesti Gazdasági Fõiskola Kereskedelmi és Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kara, Falusi Turizmus Országos Szövetsége ; ford. Jurasits Jánosné]. – Bp. ; : BGF : FTOSz , 2001. - 52 p. : ill. ; 21 cm. - (Falusi turizmus - agroturizmus. Útmutató falusi kisvállalkozóknak ; 8.) Tk 12234 Kulcsár Tamásné Falusi turizmus ismeretek / Kulcsár Tamásné. – [S.l.] : B+V Kvk. , cop. 2003. - 269 p. : ill. ; 24 cm. A falusi vendéglátóképzés tankönyve C 68349 Magyar Sándorné - Magyar Sándor HACCP szemlélet és módszerek alkalmazása a falusi vendéglátásban / Magyar Sándorné, Magyar Sándor ; [kiad. a] Budapesti Gazdasági Fõiskola Falusi Agroturizmus Országos Szövetsége. – Bp. : BGF : FAOSZ , 2002. 69 p. : ill. ; 21 cm. - (Falusi turizmus - agroturizmus. Útmutató falusi kisvállalkozóknak / 9. ) EU 1303:16 Multifunctional agriculture : A new paradigma for European agriculture and rural development / Ed. by Guido van Huylenbroeck, Guy Durand. – Aldershot : Ashgate Publ.Ltd., cop.2003. - XV,239 p. ; 23 cm. - (Perspectives on rural policy and planning ) C 69509 Pethõ Mária A falusi turizmus gyakorlata : Magyarország népi ételei / Pethõ Mária. - Bp. : Szaktud. K. H. , 2003. - 118 p. : ill. ; 21 cm C 67801 Potthoff, Albert – Potthoff, Gunhild – Reitz, Ruthild Üdülés a falusi portán : Reklám - és vendégfogadás / [Albert Pothoff, Gunhild Potthoff, Ruthild Reitz ; ford. Jurasits Jánosné]. – Bp. ; : KVIF : FTOSz , 1999. - 33 p. : ill. ; 21 cm. - (Falusi turizmus - agroturizmus. Útmutató falusi kisvállalkozóknak ; 2. ) C 67803 Schmidt Katalin Higiéné a falusi vendéglátó konyhájábam / [A magyar változatot készítette: Schmidt Katalin]. – Bp. ; : KVIF : FTOSz , 2000. - 49 p. :ill. ; 21 cm. - (Falusi turizmus - agroturizmus. Útmutató falusi kisvállalkozóknak ; 4. )

19


C 66772 Vadászné Varnyú Anikó – Horváth József Kistelepülések és a falusi turizmus : Konferencia : 1997. szeptember 18. / [Összeáll. és szerk. Vadászné Varnyú Anikó, Horváth József]. – Kaposvár : PATE , 1997. - 32 p. ; 24 cm C 69675 Vofkori László Falusi turizmus Erdélyben / Írta és szerk.: Vofkori László ; [közr. a Magyar Tudományos Akadémia]. – Bp. : MTA , 2004. - 139 p. ; 24 cm. - (Magyarország az ezredfordulón - Stratégiai tanulmányok a Magyar Tudományos Akadémián. Mûhelytanulmányok )

Folyóiratcikkek az OMgK állományából Y 4977 Jankó Szép Ildikó A hitetlen gazdagok, avagy mi is az a falusi turizmus. = Erdélyi Gazda. – 2005. 13. 5. 9.p.

X 6513 Marticsek József – Székelyhidi Tamás Tájközpontok szerepe a kistérségi marketing programokban. = A Falu. – 2000. 15. 3. 55-59.p. Y 4619 Miklay Frigyesné Falusi turizmus biogazdaságban. = Biokultúra. – 2000. 11. 2. 6-7.p. Y 95 Tejfeldolgozás, falusi vendéglátás, menedzserképzés Csermajorban. = Kistermelõk Lapja. – 2000. 44. 9. 5.p. Z 51 Chikán Attila A gazdasági miniszter 24/1999. (V. 3.) GM rendelete a vendéglátó üzletek kategóriába sorolásáról, valamint ártájékoztatásáról szóló 43/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet és a kereskedelmi és a fizetõvendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minõsítésérõl szóló 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet módosításáról. = Magyar Közlöny. – 1999. 38. 2674.p.

Y 4977 Máthé László Gyakorlatfejlesztõ tréningen az erdélyi falusi vendéglátók. = Erdélyi Gazda. – 2005. 13. 2. 3.p.

Y 5006 Kedvezõ folyamatok a hazai lovas turizmusban. = Lovas Nemzet. – 1999. 5. 2. 34.p.

X 297 Csapó Zsolt Az alternatív jövedelemszerzés Hajdú-Bihar megyében. = Gazdálkodás. – 2004. 48. 2. 60-64.p. ö:eng. b:64.p.

Y 231 Kenéz Gyõzõné Élelmiszertermékek közvetlen értékesítése. II.r. = Élelmezési Ipar. – 1999. 53. 1. 15-16.p. b:16.p.

Y 5088/12 Bainé Szabó Bernadett A falusi turizmus ökonómiai kérdései. = Agrártudományi Közlemények. – 2003. 12. 55-71.p. ö:eng. b:71.p.

Z 55 Merly Krisztina – Kertay László Látogatóközpont épül a Hortobágyon. = Szabad Föld. – 1999. 55. 25. 30.p.

Y 4905 Kripner Veronika Néhány mondat az uniós falusi turizmusról. = Az Európai Unió Agrárgazdasága. – 2003. 8. 8. 28-29.p. b:29.p. X 597 Michalkó Gábor – Rátz Tamara A sátorverésen túl - A turizmustudomány magyarországi állapotairól. = Magyar Tudomány. – 2003. 109. 6. 747-757.p. b:757.p. Y 4619 Miklay Frigyesné A falusi turizmus az ökogazdálkodás édes testvére. = Biokultúra. – 2003. 14. 2. 6-7.p. Y 4905 Somogyi Norbert A francia kultúra és a falusi turizmus. = Az Európai Unió Agrárgazdasága. – 2003. 8. 8. 29-31.p. X 6771 Holló Márta A falusi turizmus, mint a multifunkcionális mezõgazdaság egyik lehetõsége. = Kertgazdaság. – 2001. 33. 2. 47-52.p. ö:eng. b:52.p. Y 1302 Kiss Kornélia A magyar falusi turizmus értékesíthetõségének vizsgálata Finnország piacán. = Marketing & Menedzsment. – 2001. 35. 1. 36-43.p. b:43.p. Z 47 Agroturizmus, falusi vendéglátás. = Magyar Mezõgazdaság. – 2000. 55. 25. 32.p.

20

Y 2815 Nábrádi Lajos riporter – Huszti Sándor Turistacsalogató állatpark Tarpán. = Számadás. – 1999. 11. 38. 15.p. X 6513 Pichler, Gertraud Vendégségben a gazdáknál. Az osztrák idegenforgalom márkás szolgáltatása. = A Falu. – 1999. 14. 1. 97-99.p. Z 141 Vidékfejlesztés és vendéglátás. = Kis Újság. – 1999. 2. 26. 4.p. X 297 Wachtler István Falusi turizmus Heves megyében. = Gazdálkodás. – 1999. 43. 2. 38-44.p. ö:eng. b:43.p. Z 47 A falusi szállásadás. = Magyar Mezõgazdaság. – 1998. 53. 32. 29.p. Y 231 Kenéz Györgyné Élelmiszertermékek közvetlen értékesítése. 1.r. A falusi turizmus keresletének kihasználási lehetõségei. = Élelmezési Ipar. – 1998. 52. 12. 376-379.p. Y 4786 Kényelem és vendégszeretet. = Food Service Magyarország. – 1998. 7. 3. 89.p. Y 230/A Viniczai Sándor Az Õrség kapujában. = Kertbarát Magazin. – 1998. 21. 10. 20-21.p.



Y 4879 Csáky Csaba A falusi vendégfogadás újrahasznosítása, fejlesztése. = Gazdaság és Gazdálkodás. – 1997. 35. 2. 13-15.p. Y 2873 Dobszay János Bõg a tehén. Falusi turizmus. = Heti Világgazdaság. – 1997. 19. 11. 75,76.p. Z 47 Élénkülõ falusi turizmus. = Magyar Mezõgazdaság. – 1997. 52. 7. 23.p. Y 255 Értékesíthetõ „termék” a falusi turizmus. = ÁFÉSZ Magazin. – 1997. 50. 4. 15.p. Y 1302 Falusi turizmus. - Hogyan tervezik a franciák? - = Marketing & Menedzsment. – 1997. 31. 3. 23-26.p. Y 4619 Kenéz Gyõzõné Az osztrák szakosított vendégfogadó biogazdaságok követelményei. = Biokultúra. – 1997. 8. 10. 10-11.p. X 297 Kenéz Gyõzõné A falusi turizmus szerepe a hátrányos mezõgazdasági adottságú térségek állattartásában. = Gazdálkodás. – 1997. 41. 3. 87-88.p. Y 2815 Kovács János Nyugat-európai mintájú vendégfogadást. = Számadás. – 1997. 9. 23. 7.p. Y 230/A Pap Edina Jóízû pihenés. = Kertbarát Magazin. – 1997. 20. 5. 12-14.p. Y 230/A Pap Edina Vendégváró vidék. = Kertbarát Magazin. – 1997. 20. 3. 33-35.p. Y 4619 Seléndy Szabolcs – Czakó István Hol kerek a világ? = Biokultúra. – 1997. 8. 7/8. 6.p. Z 47 Szabó Tibor Pihenõpark Simonpusztán. = Magyar Mezõgazdaság. – 1997. 52. 29. 20.p. Z 47 Vendégcsalogató gazdaságok. = Magyar Mezõgazdaság. – 1997. 52. 18. 23.p. Y 95 Vissza a természethez. = Kistermelõk Lapja. – 1997. 41. 10. 12-13.p. Z 47 Csáky Csaba Együttmûködés a falusi turizmus fejlesztéséért. = Magyar Mezõgazdaság. – 1996. 51. 46. 22.p. Y 255 Együttmûködési lehetõségek az ÁFÉSZ-ekkel. Falusi vendégfogadók. = ÁFÉSZ Magazin. – 1996. 49. 7. 6.p. X 6513 Kenéz Gyõzõné Falusi turizmusfejlesztés a harmincas években. = A Falu. – 1996. 11. 4. 69-74.p.


Y 95 Lengyel Zoltán – Huszár Imre Üzlet a pusztán. = Kistermelõk Lapja. - 1996. 40. 11. 13.p. Y 2815 Tóth Benedek Üdülés parasztgazdaságokban. = Számadás. – 1996. 8. 10. 7.p. X 6716 Balog Ágnes Ökoturizmus: álom és valóság. = Ökológia, Környezetgazdálkodás, Társadalom. – 1995. 6. 1/2. 25-35.p. b:34-35.p. Y 4837 Gárdonyi Lajosné Megélhetési forrás a falusi turizmus? = Agrárkapcsolatok. – 1995. 2. 2. 13.p. Z 47 Kenéz Gyõzõné Bemutató farmok Írországban. = Magyar Mezõgazdaság. – 1995. 50. 47. 6.p. Y 95 Kenéz Gyõzõné Színesebb kínálattal több vendéget. = Kistermelõk Lapja. – 1995. 39. 6. 11.p. Z 47 Kenéz Gyõzõné Támogatott turizmus. = Magyar Mezõgazdaság. – 1995. 50. 21. 14.p. X 2105/2 Kocsondi József – Kulcsár László – Lakner Zoltán A fenntartható mezõgazdaság és a falusi turizmus fejlesztésének néhány összefüggése. – Keszthely. PAE. 1995. 14-17.p. ö:eng. XXXVII. Georgikon Napok. A fenntartható fejlõdés idõszerû kérdései a mezõgazdaságban. Z 47 Körösvölgyi László Falusi turizmus és mûveltség. = Magyar Mezõgazdaság. – 1995. 50. 43. 7.p. Y 4619 Sípos Jánosné Ökoturizmus. = Biokultúra. – 1995. 6. 12. 4.p. Y 4264 Antal Katalin A falusi turizmus, mint idegenforgalmi termék. = Kereskedelmi Szemle. – 1994. 35. 12. 35-37.p. Y 2815 Bokodi Ferenc Az Agrárszövetség a falusi turizmusról. Rizikómentes „tehéntartás”. = Számadás. – 1994. 6. 2. 15.p. Y 1302 Czeglédy József Turizmus, Pannónia-klub, Európai Unió - Bécsbõl nézve. = Marketing & Menedzsment. – 1994. 28. 6. 437-442.p. Y 4264 Faludi Erika Tanácskozás a falusi turizmusról Hõgyészen. = Kereskedelmi Szemle. – 1994. 35. 3. 23-24.p. ö:ang,ném. Y 4264 Jandala Csilla – Gubán Pál A természeti és kulturális alapú ökoturizmus Magyarország turizmusfejlesztésének egyik lehetséges útja. (A cikk az 1993. november 18-21. között Máltán rendezett „Sustainable Tourism development in Islands and Small Stales” konferencián elhangzott elõadás rövidített változata.). = Kereskedelmi Szemle. – 1994. 35. 5. 30-33.p.

21


Y 95 Kuha László FALUSI turizmus az erdei tanyán. = Kistermelõk Lapja. – 1994. 38. 9. 19.p. Y 2815 Csáky Csaba Éledõben a falusi turizmus. Kevés a támogatás. = Számadás. – 1993. 6. 6. 4.p. Z 47 Csáky Csaba – Gergely Sándor Falusi világítótornyok. Vendégfogadás. = Magyar Mezõgazdaság. – 1993. 48. 10. 17.p. Y 4264 Dancs Zoltán A falusi turizmus lehetõsége Zalaszántón. (A Pannon Consoulting Group (Keszthely) vizsgálata alapján.). = Kereskedelmi Szemle. – 1993. 34. 1. 3941.p. X 297 Erdész Ferencné A megújuló falusi-tanyai vendégfogadás Magyarországon. = Gazdálkodás. – 1993. 37. 4. 72.p. X 2448 Kovács Dezsõ A falusi turizmus korlátai és lehetõségei Magyarországon. = Településfejlesztés. – 1993. 5. 7-17.p. b:16-17.p. Y 4687 Csáky Csaba – Kiss Tibor – Roszik Mihály – Lemb, Norbert A zöldturizmusé a jövõ. = Magyar Gazda. – 2. 1992. 50/51. 31.p. Y 4707 A falusi turizmus, a szõlõtermelõ és a gasztronómia. = Magyar Szõlõ-, és Borgazdaság. – 1992. 2. 2. 25-28.p. b:28.p. X 297 Halász Péter A falusi turizmus az Európai Közösség országaiban és a hazai fejlesztés lehetõségei. 1.r. = Gazdálkodás. – 1992. 36. 2. 51-58.p. ö: ang, ném. b:58.p. X 297 Halász Péter A falusi turizmus az Európai Közösség országaiban és a hazai fejlesztés lehetõségei. 2.r. = Gazdálkodás. – 1992. 36. 3. 43-51.p. ö:ang,ném. b:51.p. Y 2601 Kraftné Somogyi Gabriella A falusi turizmus hagyományai és lehetõségei a Dél-Dunántúlon. (A Közlemény a Kaposvári Tudományos Napok keretében 1992. nov. 10-én elhangzott elõadás rövidített szövege.). = Szaktanácsok. – 1992. 3/4. 1721.p. ö:ang. Y 4687 Kurucz Miklós Zöldturizmus. A falu életképességének megtartásáért. = Magyar Gazda. – 1992. 2. 25. 11.p. Y 4264 Miskolczi László – Kiss János A falusi turizmus idegenforgalmunk egyik tartaléka. = Kereskedelmi Szemle. – 1992. 33. 6. 48-52.p. Y 4687 Pekár István riporter – Csáky Csaba Falusi vendéglátás. Egy ki nem használt lehetõség. = Magyar Gazda. – 1992. 2. 15. 5.p.

22

X 2448 Rédl József A falusi turizmus településszintû feltételrendszerének kialakulása Királyszentistván községben. = Településfejlesztés. – 1992. 4. 27-31.p. Y 4687 Vendégfogadók fóruma. A zöldipar lehetõségei. = Magyar Gazda. – 1992. 2. 22. 7.p. Y 230 Csáky Csaba – Kovács Imre Fejlõdik a falusi turizmus. = Kertészet és Szõlészet. – 1991. 40. 7. 2.p. X 2448 Köszegfali György Falusi turizmus és urbanisztika, regionális összefüggések. A XX. Északmagyarországi Urbanisztikai Konferencián 1991. október 9-én tartott elõadás szövege. = Településfejlesztés. – 1991. 6. 7-20.p. Y 4687 Kurucz Miklós A falusi turizmus Ausztriában. Muszájból lett, ma már virágzik. = Magyar Gazda. – 1991. 1. 39. 12.p. X 6513 Simon István A falusi turizmus körébe bevonható vendégszobák higiéniai komfortosítási lehetõségei Magyarországon. = A Falu. – 1991. 7. 1. 31-32.p. Y 4687 Tanfolyam a falusi turizmusról. Majdnem összkomfort. = Magyar Gazda. – 1991. 1. 31. 9.p. X 6513 Tomory László Egy leendõ falusi vendégfogadó vázlata. = A Falu. – 1991. 7. 1. 33.p. Z 47 Viniczai Sándor Önkormányzat és falusi turizmus. = Magyar Mezõgazdaság. – 1991. 46. 1. 5.p. Y 255 Falusi turizmus. Már a prospektus is segít. = Szövetkezet. – 1990. 43. 26. 7.p. Y 2815 Önerõbõl idegenforgalom. A hajósi pincefalu. = Számadás. – 1989. 1. 39. 20.p. Y 4264 Sándor Judit Konferencia a falusi turizmusról. = Kereskedelmi Szemle. – 1989. 30. 12. 29-32.p. Y 230 Tamás Enikõ Újjáéledõ remény. = Kertészet és Szõlészet. – 1989. 38. 38. 15.p. X 6315 Meier-Gresshof, Maria Üdülés a falusi gazdaságokban. /NSZK/. = A Falu. – 1987. 3. 3.sz. 31-36.p. X 2448 Balogh Béla Fejlesztési lehetõségek: a falusi turizmus.= Településfejlesztés. – 1986. 4.sz. 19-21.p. Összeállította: Károlyi Zsuzsanna


Agrárium

MEGJÁRTUK DEBRECENT! Örömmel jelentem tagtársainknak, hogy az eredeti terveknek megfelelõen 2005. szeptember 1517. között szervezetünk 25 fõs csapata Debrecenbe látogatott. Minden igényt kielégítõ programunkat, szállásunkat, étkezésünket a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Agrártudományi Könyvtárának munkatársai, közülük is elsõsorban Nádas Zsuzsanna könyvtárigazgató, Málnásné Horváth Gyöngyi vezetõségi tagunk, valamint Puskás Ella és Szabó Ildikó könyvtárosok szervezték. Az elsõ nap a szakmai témák mentén zajlott. Mindenek elõtt természetesen az Agrártudományi Centrumba mentünk, ahol az olvasóteremben fehér asztal mellett ismerkedtünk egymással, a vendéglátókkal és a könyvtárral. Ezt követõen a centrum elnökhelyettese, dr. Jávor András mutatta be nekünk a hazai felsõfokú agrárszakoktatás egyik fellegvárát. A Debreceni Egyetem 54 milliárd


Ft-os éves mûködési keretbõl gazdálkodik, ennek 50 %-a az állami támogatás, a többi közvetlen bevételbõl származik. (Érdekességként: egész Debrecen városnak évi 40 milliárd áll rendelkezésére!) A változó körülményeknek és felfogásnak megfelelni kívánó (új típusú: kutató, szolgáltató és gaz-

dálkodó) egyetem agrárképzésében évfolyamonként mintegy 3500 diák tanul nappali, levelezõ, vagy fizetõs képzés formájában. Könyvtárosok számára figyelemre méltó a centrum kiadói tevékenysége, megjelentetnek periodikus kiadványokat (Agrártudományi Közlemények, Journal of Agricultural Sciences, évkönyvek), tankönyveket, eseti és jubileumi kiadványokat is. Az Agrártudományi Centrumból az Egyetemi és Nemzeti Könyvtárba mentünk, ahol érdekes és értékes kiállítást láttunk A Nagy Könyv rendezvénysorozat részeként, valamint dr. Virágos Márta fõigazgató vezetésével módunk volt megtekinteni az Élettudományi Könyvtár nemsokára átadásra kerülõ új épületét. A szakmai program záróakkordjaként Berényiné Ibolya könyvtárvezetõ a Társadalomtudományi Könyvtárat mutatta be nekünk. A rendezvény második napját a Hortobágyon töltöttük. Elõször 23

Agrárium

kellemes gyalogtúrát tettünk a Nemzeti Park területén, melynek során szakképzett idegenvezetõ mutatta be a helyi flóra és fauna védett értékeit. A Hortobágyi Nemzeti Parkot 1973-ben alapították, 83 000 hektár területet foglal el, 1999 óta a világörökség része. Különlegességei közé tartozik például a mintegy 200 kunhalom, valamint az a tény, hogy a Magyarországon elõforduló 390 madárfaj közül 330-340 érinti a Hortobágyot. Programunkat Hortobágy faluban folytattuk, ahol megnéztük a vízi színpadot, a kilenclyukú hidat, a vásározók portékáit, majd szekereken sétakocsikáztunk, gyönyörködve a ménesben, a szürkegulyában, a bivalyokban, a mangalicákban. A kirándulást hangulatos kisvasutazással zártuk az Öregtó környékén. A harmadik nap a kultúráé volt.

24

Elõször a Református Kollégiumot kerestük fel, melynek könyvtára az ország legnagyobb egyházi gyûjteménye, állománya 650 000 dokumentum. Falait Gáborjáni Szabó Kálmán freskófestõnek, a kollégium egykori rajztanárának 1938-ban, a kollégium alapításának 400. évfordulójára készített alkotásai díszítik. Az Oratóriumban, mely többször adott helyt 1849ben, majd 1944-45-ben az országgyûlésnek, a magyar történelem aranylapjainak hangulatát éreztük. A Református Nagytemplomban járva láttuk a Kos-

suth-relikviákat, többek között azt a karosszéket, melyben a Habsburg-ház trónfosztását kimondó ünnepségen ült. A Nagytemplom tornyából remek kilátás nyílt a cívisvárosra, el lehetett látni egészen a Hortobágyig. Utolsó felvonásként Debrecen hírneves múzeumába, a Déri-múzeumba látogattunk és megcsodáltuk a Munkácsy-trilógia mellett a korábban a fõvárosban, a Magyar Nemzeti Galériában kiállított további Munkácsy-képek közül Pákh Imre Amerikában élõ mûgyûjtõ tulajdonában lévõket. Ehelyütt is köszönetet mondok a vendéglátóknak rengeteg munkájukért, a jó hangulatért, a számtalan látnivalóért. Biztos vagyok benne, hogy a résztvevõk élménygazdagon, elégedetten utaztak haza a szemlátomást fejlõdõ, szépülõ Debrecenbõl. Várom a javaslatokat a jövõ évi nagyrendezvényünk helyszínére, programjára vonatkozóan!

Lõrincz Ferenc elnök 2005. XII. évfolyam 3. szám

TARTALOM. Tisztelt Olvasók!

Recommend Documents