TARTALOM. Tisztelt Olvasóink!

TARTALOM Gábor Iván (1935-2004)............................................................................................ 3

Tisztelt Olvasóink!

Már gyönyörű tavasz van, amikor ez évi első számunkat kezükben tartják. A tavasz, a megújulás jegyében készült e számunk, mely számos, eddig lezajlott szakmai programunk ismertetése mellett, könyvismertetéssel is gazdagítja lapunk tartalmát. A takarékossági szempontokat kénytelenek voltunk idén is szem előtt tartani, ezért ezt az évfolyamot is egy borító kíséri végig. Megértésüket ezúton is köszönjük. A megváltozott külsőt archív gyűjteményünkből válogatott ábrák, metszetek díszítik. Remélem, hogy örömmel forgatják lapunkat, és az olvasás hozzájárul majd intézményünk életének közelebbi megismeréséhez. Budapest, 2005. március

Gulácsiné Pápay Erika főigazgató

Mezőgazdasági Könyvhónap, 2005 Februárban könyvhónap – immáron nyolcadszor ............................................... 4 A Mezőgazdasági Könyvhónap rendezvénye az OMgK-ban .............................. 5 Író-olvasó találkozó a Mezőgazdasági Könyvhónapon – Dr. Szekeres Béla megnyitóbeszéde ....................................................................... 6 Etikai kódex Az etikai kódexet előkészítő bizottság által elfogadott tervezet.......................... 8 Archív könyvek bemutatása „...’Egynek minden nehéz ; Soknak semmi sem lehetetlen!” – Széchenyi István: Lovakrul ..................................................................................... 12 Könyvismertetés A húsmarhatenyésztés gyakorlata ........................................................................... 18 Borszőlőfajták, csemegeszőlő-fajták és alanyok .................................................... 18 Virágkötő iskola ......................................................................................................... 19 Növényi citogenetika................................................................................................. 20 Meggy, cseresznye ...................................................................................................... 20 Nálunk történt Agrárkulturális rendezvények Gazdakalendárium – A játékos kicsi gazda hónapjai......................................... 21 Karácsonyi vásár és programsorozat................................................................... 22 Fejet hajtva a természet előtt ................................................................................ 23 Kiállítás megnyitó A Székely Bertalan Baráti Kör kiállítás ............................................................... 24 Kaposyné Csikós Ilona kiállítása ........................................................................ 24 Kitekintő EU-konform üzemi gazdálkodási terv készítése ................................................... 25 Névadó ünnepség a Budapesti Corvinus Egyetemen........................................... 26 Éves EU közkönyvtári találkozó a Parlamentben ................................................. 27 IKSZ workshop........................................................................................................... 27 A Kárpát-medence könyvtárügye a Tisza partjáról nézve .................................. 28 „Polcológiától” az „információs bummig” – Az Egyetemi Könyvtár szakmai konferenciája............................................................................ 29 Információval az üzleti sikerért – A Magyar Marketing Szövetség Agrár- és Élelmiszeripari Marketing Klub és az OMgK közös rendezvénye .................... 31 Élelmiszeripari szaktanácsadási konferencia ......................................................... 31 A Nagy Könyv program............................................................................................ 32 Programajánló .......................................................................................................... 33 Ajánló bibliográfia Megújuló energiaforrások: biogáz, biomassza ....................................................... 34 Agrárium .................................................................................................................... 43

E számunk szerzői: Cserey Lászlóné dr. ny. könyvtárigazgató, Dr. Szekeres Béla vezető főtanácsos (FVM), Markó Ivett (KSzI) Balogh Beáta, Benczekovits Beatrix, Eszes-Istenes Zsolt, Frendl Kata, Gulácsiné Pápay Erika, Kabai Gábor, Kárász Kinga, Károlyi Zsuzsanna, Kripner Veronika, Lőrincz Ferenc, Pálfai Katalin, Prokai Dorina, dr. Sinóros-Szabó Botondné (OMgK) Fotók: Markó Ivett (KSzI) Benczekovits Beatrix, Csíky Gábor, Kárász Kinga (OMgK) 2

2005. 2004.XII. XI. évfolyam 2. 1. szám

G I (-) Csak 69 éves volt, de a kegyetlen kór nem adott már több időt ahhoz, hogy feleségével együtt élvezze a nyugalmas budakeszi otthont, neves grafikus fiának sikereit, unokáinak cseperedését. Két közismert fiútestvére (Gábor Pál filmrendező és dr. Gábor Imre sebész főorvos) után 2004. december 9-én ő is távozott az élők sorából. Szülővárosában, Dunaföldváron helyezték örök nyugalomra. Gábor Iván az ELTE Bölcsészettudományi Karán, könyvtár-magyar szakon végzett 1959-ben. Friss diplomásként magyart tanított az akkori Kerpely Antal Kohó- és Gépipari Technikumban, majd amikor az intézmény főiskolává alakult, megbízást kapott a könyvtár kialakítására és vezetésére. 1980-ban családjával Budapestre költözött, és az Állatorvos-tudományi Egyetem újjászülető könyvtárában folytatta szakmai tevékenységét osztályvezetői, majd 1992-től igazgatóhelyettesi beosztásban. Bakonyi Ferencné könyvtárigazgató irányítása mellett együtt éltük át a modern könyvtár kialakításának minden fázisát a tervezéstől az építésen, berendezésen át, egészen a számítógépes szolgáltatások bevezetéséig. A rutin állománygyarapítási és feldolgozási folyamatok felügyelete mellett meghatározó szerepe volt a Magyary-Kossa Gyuláról elnevezett szakmatörténeti könyv-különgyűjtemény kialakításában, a hivatalosan is elismert Állatorvostörténeti Múzeum szakszerű felépítésében, a történeti levéltár rendbetételében, feltárásában. Nyugdíjba vonulása után (1996) még sokáig támaszkodhattunk önzetlen segítségére. Csendes, szerény, visszahúzódó egyénisége mögött veretes humán műveltség, nagyfokú emberség húzódott. A történelem iránti érdeklődése, tanári precizitása, óvatos megfontoltsága hozzájárult ahhoz, hogy a könyvtár a szakmát újraíró fejlődés sodrában sem feledkezett meg a múlt értékeiről. Kedvenc költőjével, Kosztolányi Dezsővel mondjuk: Okuljatok mindannyian e példán. Ilyen az ember. Egyedüli példány. Nem élt belőle több és most sem él, s mint fán se nő egyforma két levél, a nagy időn se lesz hozzá hasonló. (Halotti beszéd) Cserey Lászlóné dr.

2005. évfolyam2.1.szám szám 2004. XII. XI. évfolyam

3

Mezőgazdasági Könyvhónap, 2005

F  -   Nincs még egy ország Európában, ahol az agráriumnak könyvünnepet rendeznének, vagyis Magyarország az egyetlen, ahol a mezőgazdasági szakirodalom – szaklapok és könyvek – legújabb, és már forgalomban lévő kiadványait egyszerre mutatják be. Biztos, hogy nemcsak a szervezők várják ezt az eseményt, hanem a szerzők, írók, olvasók, vagyis a mezőgazdasági szakterület összes szereplője. Január 31-én, ismét a Magyar Mezőgazdasági Múzeum gyönyörű épületében, a Vajdahunyadvárban nyílt meg nyolcadik alkalommal – az Erdei Ferenc féle régi hagyományt felújítva – a mezőgazdasági szakirodalom ünnepe. Dr. Lelkes Lajos, a Mezőgazda Kiadó igazgatójának köszöntője után Berecz András mesemondó szavainak szárnyán érkeztünk meg a falusiakhoz, illetve a gazdálkodáshoz. Dr. Bart István, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése elnöke szót emelt a magyar nyelvű szakkönyvkiadás jövőjének megmentéséért. Az 1800-as évek óta adnak ki magyar nyelven szakkönyveket, tankönyveket, és semmiképpen nem szabad hagyni, hogy elhaljon ez a fontos tevékenység, hogy az angol nyelv kizárólagos uralomra törjön, mert félő, hogy így nyelvünk visszacsúszik a konyhanyelv szintjére. A veszély nagyon közeli, hiszen Hollandiában, Dániában, Svédországban már zömmel angol nyelven adják ki a szakirodalmat. Hangsúlyt kell fektetni a szaknyelv karbantartására! Hájos László, a Magyar Mezőgazdaság főszerkesztője a 60 éves lapról és lapból mesélt, illetve mutatott be ízelítőt a kivetítőn a hallgatóságnak, majd pedig az olvasottságra vonatkozó közvélemény-kutatási eredményeket csodálhattuk meg. Ma már működik az mmg online (http://www.mmgonline.hu), ezzel az internet világába is feliratkoztak. 1991-ben alakult meg a Magyar

4

Mezőgazdaság K., kezdetben a Kertészet és Szőlészet, a Kistermelők Lapja, a Méhészet, a Kertbarát Magazin, a Kerti Kalendárium, az Erdőgazdaság és Faipar csatlakozott hozzájuk. 1991 óta jelentetik meg a Magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban című nagy sikerű könyvet. 1995-től újabb lapok – Magyar Állattenyésztők Lapja, Magyar Állatorvosok Lapja, Borászati Füzetek, Biokultúra és a Kertgazdaság – kapcsolódtak a kiadóhoz. Ma 11 folyóiratot adnak ki. Benedek Fülöp az FVM közigazgatási államtitkára nyitotta meg hivatalosan a Mezőgazdasági könyvhónapot. Elmondta, hogy a minisztérium 1100 szakkönyvet támogatott az utóbbi 8 évben. Bart Istvánhoz kapcsolódva ő is hangsúlyozta a magyar szakkönyv kiadás fontosságát, és örömét fejezte ki az-

zal kapcsolatban, hogy az európai szakkönyvkiadás összehasonlító statisztikájában Magyarország milyen jó helyen áll. Az év szerzője Rakonczay Zoltán lett, aki a Hazánk védett értékeiről sorozat szerzője. A sorozat első kötete még 1987-ben a Mezőgazdasági Kiadónál jelent meg. Rakonczay Zoltán egész életét a természet védelmének szolgálatába állította, nemcsak természetvédő, de a természetvédelmi ismeretek terjesztője is. Sári Enikőtől megtudtuk az idei könyvhónap állomásait: Kecskemét, Gyomaendrőd, Marosvásárhely. A marosvásárhelyi események szervezője Káli Király István – az Erdélyi Könyvescéh vezetője – beszámolt arról, hogy az erdélyi kiállítás kétnapos lesz, a magyar anyaghoz csatlakoznak a romániai mezőgaz-

2004. 2005. 2004. XI. XII. XI. évfolyam évfolyam 2-3. 4. 1. szám

Mezőgazdasági Könyvhónap, 2005

dasági könyv- és lapkiadók magyar és román nyelvű kiadványaikkal. A kiállítás mellett kétnyelvű szimpóziumot is tartanak. Lelkes Lajos meghirdette az idei kirakatversenyt. Ezután meghívta a jelenlevőket a La Fiesta által elkészített és felszolgált magyar ételek kóstolójára, valamint bemutatta az év borát, és ennek kapcsán átadta a szót Vesztergombi Csabának. Az iú borász bemutatta a szekszárdi borvidéket, amely ma 2 ezer hektár területen fekszik, és ennek 70%-án kék szőlő terem. Történeti kutatásokból tudni vélik, hogy már a kelták is termesztettek azon a vidéken szőlőt, majd a rómaiak idejében virágzott fel a bortermelés. A rendszerváltás nagy lendületet adott a borászatnak, ez alatt a másfél évtized alatt 40-50 évet sikerült fejlődni. A Vesztergombi család története az 1700-as évekre nyúlik vissza, az idők folyamán mindig volt szőlőjük, és termeltek bort. Ma olyan borokat akarnak készíteni, amelyek elnyerik a fiatalok tetszését, s ezáltal is erősödjön a magyar borkultúra. A Mezőgazdasági Könyvhónap záróeseményére 2005. február 24én, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban került sor. A két házigazda Sári Enikő (Agrárkiadók Szervező Bizottsága) és Dékány András (FVM Kommunikációs Önálló Osztályának főosztályvezetője) volt. A rendezvényt dr. Fehér István, helyettes államtitkár nyitotta meg. Beszédében elmondta, hogy ellátogatott a könyvhónap vi-

déki eseményeire, Kecskemétre, Gyomaendrődre és Marosvásárhelyre. Az utóbbi idén kiemelt szerepet kapott, és így a Sapientia Egyetem jelentős könyvkészlettel bővült, mely nagymértékben segíti a határon túliak felkészülését az Európai Unióhoz való csatlakozásban. A helyettes államtitkár az információáramlás fontosságára hívta fel a figyelmet: „ahol tudás és innováció van, ott nő a mezőgazdasági termelés”. Ebben nagy szerepet kapnak a könyvkiadók, hiszen a szakkönyvek vidéki terjesztése segíti elő a fejlődést. A mezőgazdaságban komoly szellemi aktivitás mutatkozik, amely az ágazat – EU csatlakozást követő – szerkezet-átalakulásának is tulajdonítható. Idén mintegy 1000 szakkönyvet mutattak be, minden vidéki rendezvény teltházzal ünnepelte az eseményt. Az idei kirakatverseny díjait dr. Lelkes Lajos, a Mezőgazda Kiadó igazgatója adta át. Három kategóriában lehetett nevezni: a könyvesbolt-láncok versenyében 3. díjat nyert megosztva a Líra és Lant és a pécsi Betűdzsungel könyvesbolt. 2. helyezettként a Libri Könyvesbolt került ki, a pálmát pedig a győri Alexandra Könyvesbolt vitte. Egyéni könyvesboltok kategóriájában szintén két 3. helyezett került ki: a Kaposvári Egyetem és a Debreceni Egyetem könyvesboltjai. A soproni Cédrus Könyvesbolt „ezüstérmes”, a budapesti Rákóczi úti könyvesbolt pedig „aranyos” lett. Az Év szakújságírója címet dr. Zala Simon Tibor kapta, melyet lánya vett át. Igazán megrendítő és

tisztelet-övezte megemlékezéssel hallgatták a résztvevők a nemrégiben elhunyt agrárszakember, újságíró Falurádió című műsorának részletét, valamint egyperces csenddel adóztak a Kossuth Rádió szerkesztő-riporte emlékének. A vidékhez, mezőgazdasághoz való vonzódását mutatta az is, hogy majd 30 éves munkássága során oly kitartóan foglalkozott a magyar falu sorsával. Szerkesztője volt a Falurádió, a Faluról-falura, az Én falum-városom című műsoroknak, valamint a Vasárnapi újság adásainak is. Alapító szerkesztője volt a Duna Televízió Gazdakör című műsorának. A sors kegyetlen fintora, hogy a díjat csak post humus kaphatta meg. Bolyki István az AGROINFORM Kiadó és Nyomda ügyvezető igazgatója a Tudományos Publikációs Díját adta át Wojnarovich Elek professzornak. Idén első ízben adták ki az Agrár-felsőoktatási Tankönyvbizottság díját, amelyet az agrár-felsőoktatás oktatási dékánjai alapítottak. Nagyon fontos, hogy a felsőoktatásban részt vevő diákok minőségi, jó megjelenésű könyvekből szerezhessék tudásukat, ebben idén a Mezőgazda Kiadó tett a legtöbbet, így a díjat dr. Lelkes Lajos vehette át. A könyvhónap idén is eredményesen zárult, hiszen megismerkedhettünk a legfrissebb szakmai publikációkkal, melyek hozzájárulnak az ágazatban való jártasság megszerzéséhez. Benczekovits Beatrix – Prokai Dorina

A M K   OMK- Az eseményre február 14-én került sor. Dr. Szekeres Béla, az FVM vezető főtanácsosának megnyitója után dr. Lelkes Lajos a Mezőgazda Kiadó igazgatója – akit az egész Mezőgazdasági Könyvhónap egyik főszervezőjeként ismerhetünk – kapott szót. Elmondta, hogy a múlt évben 2004. 2005. XI. XII.évfolyam évfolyam2-3. 4.1.szám szám szám

még csak találgattuk, hogy mit hoz az uniós csatlakozás, azóta azonban már tapasztalatokról beszélhetünk. Ekkor még a kiadók a felkészüléshez kínálták a szakkönyveket, május óta már az „uniós életről”, az ott zajló folyamatokról, és ezek megértéséről szól a szakirodalom. A május óta

eltelt időszak azonban azt is mutatja, hogy van mit tennünk, hogy uniós ismereteinket bővítsük. Az agrár szakirodalom igyekszik ezt szolgálni. Arról is beszámolt, hogy a hungaricumként számon tartott eseményt az idén először külföldre is viszik. A Sapientia Egyetem támo5

Mezőgazdasági Könyvhónap, 2005

gatásával és az Erdélyi Könyvescéh segítségével február közepén, Marosvásárhelyen mutatkoztak be a magyar mezőgazdasági könyvkiadók. Vendégünk volt az AGROINFORM Kiadó és Nyomda ügyvezető igazgatója Bolyki István is, akinek véleménye szerint az ember- és természetbarát környezet, az élhető magyar vidék megteremtése a jövőnk egyik legszebb és legfontosabb célja. Napjainkban valamennyiünk érdeke, hogy mind szélesebb körben bontakozzanak ki viták, gondolkodási folyamatok ezekről a nagy társadalmi, gazdasági, szellemi kérdésekről, mezőgazdaságunk jövőjéről, a lehetséges pozitív prognózisokról éppúgy, mint a napi gyakorlat legbeváltabb módszereiről. Elmondta, hogy a jó könyvhöz szükség van egy megbecsült szerzőre, akinek a kéziratát a kiadó a szó szoros értelmében gondozza; egy kiadóra, aki magáénak érzi a témaválasztás felelősségét; és természetesen

pénzre, hiszen az anyagi források itt sem elhanyagolhatóak. Az idei rendezvény alkalmából is sor került a könyvhónapi újdonságok szerzőinek bemutatására és a könyvek dedikálására, az OMgK

Agrár Szakirodalmi Szolgáltató Házában. Ezekről a könyvekről a Könyvismertetés című rovatunkban olvashatnak részletesebben kedves olvasóink. Eszes-Istenes Zsolt

Í-   M K D. S B 

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vezetése és az Oktatási és Kutatási Főosztály nevében tisztelettel és örömmel köszöntöm Önöket. Megkülönböztetett figyelemmel és tisztelettel üdvözlöm a kiadókat, a kiadók képviselőit és elsősorban a bemutatkozó szerzőket. Azt gondolom, hogy egy író-olvasó találkozó bevezetésének, megnyitásának nem az a feladata, hogy elismételje a Mezőgazdasági Könyvhónap megnyitóján elhangzottakat. Mindenképpen el kell azonban mondani, hogy a Mezőgazdasági Könyvhónap az agrár szakterületnek, az agrár-szakkönyvnek és -szakfolyóiratnak olyan ünnepi rendezvénye, amely mára már értékes hagyományt teremtett. Az évtizedekkel ezelőtt indult programsorozat felújítása nyolc éve történt meg, és azóta is a Magyar Mezőgazdasági 6

Múzeum, a minisztérium egyik országos közművelődési intézménye ad helyet a megnyitónak; a rendezvénysorozat pedig egyre terebélyesedik, és programjai egyre több helyszínen kerülnek bemutatásra, így agrár-szakképző intézményrendszerünk iskoláiben is. Itt most, a minisztérium másik országos nagy közművelődési intézményében az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ helyiségeiben van lehetőség arra, hogy megismerkedjenek a magyar agrár szakkönyvekkel, agrár szakfolyóiratokkal. Az évek során egyre többen vesznek részt a megnyitón, és egyre gazdagodik az az agrár szakkönyvkínálat, aminek végső címzettjei és célzottjai az agrárszakemberek. Kiemelten fontosak a vidék szakemberei és gazdálkodói, éppen

ezért nagyon lényeges, hogy ezeket a szakismereteket, szakkönyveket, szakfolyóiratokat minél hatékonyabban el tudják juttatni vidékre, el tudják juttatni a végső felhasználókhoz. Abban, hogy a Mezőgazdasági Könyvhónap újjászületett, nagyon sokaknak van szerepe, elsősorban talán a kiadóknak. Közismert tény, hogy a földművelésügyi tárca kezdettől fogva támogatásban részesítette ezt a tevékenységet, hiszen mindannyian tudjuk, hogy ez nem egy könnyű, és nem egy, „pénzes” szakma, különösen, ha a nagyon fontosnak ítélt tankönyvkiadásra is gondolok. Úgy gondolom, hogy ez a támogatás is nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy most itt tarthatunk. Nyugodt szívvel mondhatom, hogy a magyar szakkönyvkiadás, és ezen belül az agrár szakkönyvkiadás, az elsők között 2005. 2004.XII. XI. évfolyam 2. 1. szám

Mezőgazdasági Könyvhónap, 2005

van Európában, Közép-Európában különösen, nem kell szégyenkeznünk vele, se a tartalommal, se a rendkívül fontos formával, esztétikummal, hiszen a tartalom és forma egysége ezekben a szakkönyvekben, szakfolyóiratokban (aki kézbe veszi, azt hiszem, egyetért velem) megmutatkozik. Nem véletlen az sem, hogy ezek az intézmények adnak elsősorban helyet a Mezőgazdasági Könyvhónap rendezvényeinek, hiszen a tárcának ez a két országos intézménye méltó helyszíne a programoknak. A folytatás majd a szakismeretek továbbítására, az ismeretek átadására kiválóan felkészült földművelésügyi szakképzési intézményi hálózatban lesz. A rendezvénysorozatban lassan hagyományossá válnak az OMgKban tartott író-olvasó találkozók. A könyvtárat erre különösen alkalmassá teszi a 2002-es felújítás után megnyílt Szakirodalmi Szolgáltató Ház és a tavaly átadott Budai Teleház. Ez az intézmény az elmúlt időszakban olyan szakkönyvbemutatókat tartott, olyan művészeti kiállításokat szervezett, amelyeknek egyre nagyobb az ismertsége és a látogatottsága. A mai rendezvénynek az alapvető témája, szereplője a szakkönyv, és a szakkönyvek szerzői. Úgy gondolom, hogy a Mezőgazdasági Könyvhónapot nyugodtan nevezhetjük hungarikumnak. (Közbevetőleg meg kell itt említenem egy másik szellemi és szakmai tevékenységet, a Magyarországon jól működő tudományos diákköri mozgalmat – az Országos Tudo2004. XII. 2005. XI. évfolyam évfolyam2.1.szám szám

mányos Diákköri Konferenciákat – amely szintén egyedülálló Európában.) Ezekre a rendezvényekre azt hiszem, mindannyiunknak büszkének kell lennünk. Író-olvasó találkozóról van szó. Kicsit elgondolkoztam azon, hogy manapság ez valahogy egyre inkább fejlődőben van, és nemcsak a szakkönyvek területén, hanem egyéb vonatkozásban is. Kisebb könyvtárakban is újból szerveznek író-olvasó találkozókat, és fogadókészség mutatkozik ezekre. Itt és most azt mondhatom, hogy hagyománya lett, van ennek a programnak, és az az érzésem, hogy tulajdonképpen ez az a lehetőség, fórum, ahol a szakkönyvet forgatók, a szakkönyv iránt érdeklődő szakemberek a szerzővel személyes kontaktusba is kerülhetnek. Egy dedikálás nagyon szépen mutat a könyvben, de úgy érzem, hogy aki dedikáltat, aki elhoz, vagy megvesz egy szakkönyvet, és leül az asztal másik oldalán, az egyrészt kíváncsi a szerzőre, tud vele szót is váltani, másrészt örül annak, hogy találkozott azzal a szakemberrel, tudóssal, irodalmárral, szerzővel, aki azt a könyvet, azt a szakkönyvet létrehozta. És ez azt jelenti számomra, hogy annak ellenére, hogy ma már a szakkönyvek, szakfolyóiratok nagy része elektronikus úton is hozzáférhető, a szerzőkkel való személyes kontaktus, no meg a kézbe fogható, fellapozható, esztétikai értéket is közvetítő könyvekkel való fizikai kapcsolat értéke nem elhanyagolható. Szóba került már évekkel ezelőtt, hogy a Gutenberg galaxis majd elhalványul, sőt el is

tűnhet – nos úgy néz ki, hogy mégsem, általánosan a könyvek és különösen a szakkönyvek tekintetében biztosan nem. Egy gondolatot meg kell említenem, amit az idei megnyitón dr. Bart István, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke mondott, és ami nagyon megragadt bennem. A szakkönyveknek, a szakfolyóiratoknak a szerepe azon kívül, hogy szakmai ismereteket adnak át, a magyar szaknyelv megőrzése és fejlesztése szempontjából a legfontosabb. Tény, hogy a legfrissebb, legújabb információk és a konferenciák nyelve az angol, és ebben a helyzetben a magyar tudósok, tanárok, oktatók, kutatók, szakemberek egyik nagy feladata valóban az, hogy egyrészt a fordításokban, másrészt az eredeti magyar nyelvű szakkönyvek elkészítésével a magyar szaknyelvet megőrizzék. Ez persze vonatkozik a magyar szakkönyvkiadásra is. Azt gondolom, hogy ezen a rendezvényen Önök elsősorban a bemutatkozó szerzőkre és műveikre kíváncsiak. A Mezőgazdasági Könyvhónap célja az is – és a többi rendezvény elsődlegesen ezt fogja szolgálni –, hogy ne csak Budapesten, hanem a vidéken élő felhasználók körével minél jobban megismertesse a szakkönyveket és szakfolyóiratokat. Idén először fordul elő, hogy a határon kívülre is eljut a rendezvény, és Marosvásárhelyen is lesz egy bemutatkozás, amit örömmel üdvözölhetünk. Utolsó gondolatként találtam egy nagyon szép idézetet, amely ugyan nem elsősorban szakkönyvre találtatott ki, de úgy érzem szépirodalomra, szakkönyvre is egyaránt érvényes lehet. Kányádi Sándornak a Játszva magyarul című verséből vett idézettel zárom a gondolataimat, és hiszem, hogy ez egy szakmai fórumon is időszerű lehet: „aki megért s megértet, egy népet megéltet”. Ezekkel a gondolatokkal nyitom meg a mai rendezvényt, kívánok eredményes munkát, jó szakkönyvböngészést, ismerkedést a szerzőkkel, és nagyon jó szórakozást Önöknek a mai programhoz. 7

Etikai kódex

A        (2005. április 5.)

A     I Könyvtárosi etika A könyvtárosi tevékenységet a szakmai ismeretek, eljárások és szokások, valamint jogszabályok és szabályzatok mellett etikai normák is vezérlik. A magyar társadalom közvéleménye, gyakorlata és törvényei kinyilvánították, hogy a demokratikus jogállam és az információs társadalom információs és kulturális igényei kielégítésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, működtetése a társadalmi munkamegosztás keretében a könyvtárosokra hárul, akik a rájuk bízott szellemi vagyont a jelen és a jövő javára kezelik. A könyvtáros szakma felsőfokú szakképesítéshez kötött hivatás. Gyakorlása során azonos súlylyal esik latba a szakmai felkészültség és az etikus magatartás. Minthogy az általános morális követelményeken túl a könyvtárosságnak sajátos etikai értékei is vannak, ezeket a Magyar Könyvtárosok Egyesülete és {itt a kódex társkibocsátóinak felsorolása áll} ebben az etikai kódexben foglalják össze részben a könyvtárosok már munkában álló és felkészülő nemzedékei és az őket foglalkoztató könyvtárak, részben pedig a nagyközönség és a könyvtárak fenntartói számára. Az előbbieknek iránytűként az etikus viselkedésre, az utóbbiaknak jogos elvárásaik megalapozására és a könyvtárosokba vetett bizalmuk megerősítésére. A könyvtárosi etikai kódex a jogszabályok és könyvtári szabályzatok által kevésbé visszatükrözhető, a szakmai alapértékek által meghatározott etikai irányelveket tartalmazza, amelyek mellett a magyar könyvtárosság elkötelezi magát. Ezen irányelvek között fontossági sorrend nem állítható fel. II Alapértékek A könyvtáros elkötelezett az emberi jogok, a demokrácia, a jogállamiság, az esélyegyenlőség és az információ szabadsága mellett. 8

A magyar könyvtárosok az informált polgárságra, a társadalmi sokszínűségre alapozott társadalmi rendszer, a demokratikus berendezkedés hívei, minthogy a könyvtár lényegénél fogva az emberi jogok kiteljesedését szolgálja, noha történelmi példák szerint az ellenkezőjére is felhasználható. A könyvtáros a maga eszközeivel járul hozzá az emberi jogok érvényesüléséhez, különös tekintettel az információhoz és a művelődéshez való jognak az emberi méltóság tiszteletben tartásával való gyakorlásához, a társadalmi harmóniához. Vezérlő értékének a szellemi szabadságot tekinti. A könyvtárhasználó állampolgároknak minden lehető segítséget megad ahhoz, hogy élvezhessék az e szabadságból fakadó előnyöket. A könyvtáros felelősséget érez a jelen és jövő nemzedékek érdekében azért, hogy a gondolat-, vélemény- és szólásszabadságot, a tanítás és tanulás szabadságát az információk és gondolatok szabad áramlásával és hozzáférhetőségével segítse. Ennek érdekében a maga részéről mindent megtesz az információellátás folyamatának nyitottságáért és átláthatóságáért, feltételeinek megteremtéséért. A könyvtáros a társadalom számára szükséges és hasznos feladatot lát el; általában a társadalom egésze vagy csoportjai által közvetlenül vagy közvetve fenntartott intézményben, a könyvtárban fejti ki tevékenységét. Ennek során jogkövető magatartást tanúsít, s másoktól is ugyanezt várja el. Nyitott a társadalom kérdéseire és igényeire anélkül, hogy kedvezés vagy ellenszenv vezetné világnézeti és politikai, tudományos és művészeti ügyekben. Azon van, hogy a könyvtár teljesítse társadalmi küldetését s legyen az élethosszig tartó tanulás, az információcsere és a kulturális rekreáció színtere. III Könyvtárosi hivatás A könyvtárosi hivatás a könyvtárostól a használók iránt tiszteletet

és odaadást, valamint állandóan fejlődő szakismereteket kíván meg. A könyvtáros szakmai döntéseit autonóm módon, személyében feddhetetlenül, személyes anyagi vagy egyéb jogosulatlan előnyét vagy hasznát kizárva hozza meg. A könyvtáros a társadalom számára szükséges és hasznos feladatot lát el. Ennek során betartja a törvényességet és jogkövető magatartást tanúsít, s másoktól is ugyanezt várja el. Saját világnézete, tudományos vagy politikai álláspontja, nézetei nem befolyásolhatják szakmai munkáját. A könyvtáros elhivatottan, az emberiség szellemi teljesítményei iránti tisztelettől vezérelve, személyes felelősségének vállalásával folytatja szakmai tevékenységét. Tevékenysége során követi az itt lefektetett etikai elveket, s ha ezért sérelem éri, joggal számít az őt megillető védelemre. Munkája társadalmi hasznával arányos erkölcsi és anyagi elismerés illeti meg. Viselkedése és külső megjelenése álljon összhangban a szakmájával szemben támasztott társadalmi elvárással. A könyvtáros hozzáértéssel, szakmai felkészültséggel és alkalmassággal, méltósággal és kompetenciával, legjobb tudása szerint végzi munkáját. Ismereteit folyamatos önképzéssel bővíti és a kor színvonalán tartja. Tehetsége szerint maga is hozzájárul a könyvtáros szakma gyakorlatának és elméletének fejlődéséhez. A könyvtárosnak erkölcsi integritása nyújt biztos alapot szakmai döntéseinek meghozatalához, szakmai ügyekben való autonóm eljárásához, a gyűjteményi és szolgáltatási kérdésekben jelentkező külső nyomásgyakorlás elhárításához. A könyvtáros nem húzhat személyes előnyt vagy anyagi hasznot helyzetéből. A könyvtárost tevékenységében a könyvtárhasználók iránt tanúsított tisztelet és jóindulat vezérli. Véleményüket tiszteletben tartja, és kiszolgálásukat a maga érdekei elé helyezi. Viselkedését velük szemben udvariasság, mások elfogadása (empátia), szolgálatkészség, fegyelmezettség jellemzi. 2004. 2005. 2004. XI. XII. XI. évfolyam évfolyam 2-3. 2. 4. 1. szám

Etikai kódex

IV A gyűjtemény gondozása A könyvtáros felelősséggel tartozik az emberiség, a nemzet, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek, helyi közösségek kulturális örökségének megőrzéséért. Gyűjteményépítő munkáját a használók igényeire és az emberiség értékeire alapozza, de a közvélekedéssel és saját nézeteivel ellentétes műveket is beszerez. Elítéli a cenzúrát, s maga sem cenzúráz. Feltáró munkájával a könyvtár teljes gyűjteményét hozzáférhetővé teszi. A könyvtáros a maga munkakörében szakmai felelősséget érez az emberiség, a magyarság és a magyarsággal együtt élő nemzeti és etnikai kisebbségek, valamint a kisebb-nagyobb helyi közösségek kulturális örökségének gondozásáért és fejlesztéséért. A rábízott könyvtári gyűjteményt a gyűjtőköri szabályzatnak megfelelően, az emberi értékekre alapozva, az egyéni és csoportos igényekre tekintettel gyarapítja és apasztja. A beszerzésben és kiiktatásban visszautasítja a könyvtáron kívüli és belüli önkényes cenzúrát, fellép a könyvüldözés ellen. Egyoldalúság és értékítéletének érvényesítése nélkül kezeli és szolgáltatja a közvélekedéssel, a közízléssel vagy a saját véleményével szemben álló nézeteket tartalmazó műveket, s olyanokat sem zár ki a szabályzat szabta kereteken belül, amelyek egyes alapértékeket támadnak. A művészileg silány vagy áltudományos munkáknak a szabályzat előírásainak megfelelő mértékben ad helyet. A gyűjteményépítésben nem befolyásolhatják saját nézetei, és nem érvényesítheti személyes ízlését és érdeklődését. A könyvtáros törekszik arra, hogy megismerkedjék a gondjaira bízott gyűjteménnyel, és – a gyűjtemény méretétől függően – legalább nagy vonalakban tisztában legyen tartalmával. Feltárja a könyvtár teljes állományát és eredetiben vagy másolatban a használók (beleértve más könyvtárak használóit is) rendelkezésére bocsátja. Az igényekkel és a lehetőségekkel összhangban a dokumentumállomány minél nagyobb részét szabadon hozzáférhető módon helyezi el, s gondoskodik a gyűjteményhez való helybeli és távoli hozzáférést biztosító és megkönnyítő eszközökről. A könyvtár saját gyűjteményéből hiányzó művek2004. XII. 2005. XI. évfolyam évfolyam4. 2.1.szám 2-3. szám szám

ről való tájékozódást lehetővé teszi a használók számára és a használati szabályzat rendelkezéseinek megfelelően a könyvtárközi együttműködés keretén belül igyekszik hozzáférhetővé tenni őket. A könyvtáros az anyagi lehetőségekhez, adottságokhoz és a dokumentumok értékéhez képest mindent megtesz a gyűjteménybe tartozó dokumentumok tartalmának és fizikai állapotának megőrzéséért és megvédéséért. Ha ellopott vagy más könyvtárak állományából eltulajdonított könyvekről és más dokumentumokról tudomást szerez, ezt haladéktalanul a tulajdonos tudomására hozza. V A könyvtárhasználók szolgálata A könyvtáros megkülönböztetés nélkül nyújt segítséget a könyvtár szolgáltatásainak igénybevételéhez. A használók személyes adatait bizalmasan kezeli. A használóknak joguk van az adott feltételek között a lehető legjobb könyvtári ellátáshoz és az egyenlő elbánáshoz; a könyvtáros ezzel összhangban törekszik az esélyek kiegyenlítésére. A könyvtáros szigorúan kerülve minden hátrányos megkülönböztetést, egyenlő elbánásban, tisztességes eljárásban és kiszolgálásban részesít minden, a könyvtárhoz forduló személyt bármilyen szempontra (nem, nemi irányultság, életkor, származás, etnikai, nemzeti és állampolgári hovatartozás, világnézet, műveltségi színvonal, fizikai vagy mentális állapot, értelmi képesség, anyagi helyzet, politikai állásfoglalás stb.) való tekintet nélkül. Az esélykiegyenlítés érdekében azonban pozitív megkülönböztetésben részesít a könyvtárhasználók körében bizonyos csoportokat (pl. gyerekek, nemzeti és etnikai kisebbségek, szellemi, fizikai vagy szociális hátrányokkal küzdő személyek). A könyvtáros védi a könyvtárhasználathoz való jogot, tiszteli és kiszolgálja a könyvtárhasználók igényeit. Az egyéni használók ellátása a közjót is szolgálja, ezért az egyedi, konkrét igények elsőbbségének elismerése az egész társadalom érdeke. A könyvtáros nem tekinti magát a könyvtárhasználók nevelőjének és irányítójának, de kötelességének tartja, hogy megtanítsa őket a

könyvtár használatára, tudomásukra hozza a hazai és nemzetközi könyvtári rendszer kínálta lehetőségeket, s felhívja figyelmüket az értékes, számukra érdekkel bíró művekre. Segít eligazodni az irodalom és az információk világában, s támogatja a könyvtárhasználók minden rétegét az olvasás-írás, valamint az információszerzés és kommunikáció egyéb eszközeinek elsajátításában. A könyvtáros személyes ügyének tekinti, hogy a lehetséges használók minél nagyobb számban éljenek a könyvtár szolgáltatásaival. A könyvtáros arra törekszik, hogy a könyvtár szolgáltatási kínálata legyen összhangban a társadalom elvárásaival és az adott használói kör igényeivel. A rendelkezésére álló eszközök és feltételek függvényében az elérhető legmagasabb színvonalú szolgáltatást nyújtja. A könyvtáros védelmezi a könyvtárhasználó személyiségi jogait, tiszteletben tartja és óvja személyes szféráját. Bizalmasan, a titoktartás kötelezettségével kezeli a tudomására jutott személyi adatokat (beleértve a használt dokumentumok és információk azonosítására szolgáló adatokat is) és információkat, valamint a belőlük levonható következtetéseket, s csak a törvény rendelkezésére adja ki őket harmadik félnek. A könyvtáros őrzi a könyvtár rendjét, s kötelességének tekinti, hogy vonzó könyvtári környezetet teremtsen. A használókkal való kapcsolatát a kölcsönös bizalmon alapuló együttműködés jellemzi. Számít a használó jóakaratú közreműködésére; ennek hiányában a használói közösség védelmében fellép a könyvtár rendjét megbontó, a zavartalan használatot akadályozó személyek ellen. A használók egymással ütköző igényeit a szabályzatokban rögzített módon kezeli, s döntéseiben megértés, kölcsönös érdekegyeztetés és jó szándék vezérli. Módot ad arra, hogy a használók aggodalom nélkül kifejthessék a könyvtári szolgáltatásokat érintő észrevételeiket és panaszaikat, s mindent megtesz, ami erejétől telik ezek orvoslására. A könyvtáros tudomásul veszi, hogy egyes könyvtárak használati szabályzata bizonyos szolgáltatások nyújtását térítéshez köti, de fellép annak érdekében, hogy ez a körülmény ne akadályozzon meg senkit az információhoz és dokumentumokhoz való hozzáférésben. 9

Etikai kódex

VI Az információ közvetítése A könyvtáros tőle telhetően mindent megtesz azért, hogy a használó szabadon és korlátozás nélkül hozzáférhessen az információhoz. Segítséget nyújt az információs eszközök használatához. Legjobb tudása szerint hiteles, megbízható, teljes, megfelelő, személyhez szabott információt nyújt. A könyvtáros a bármely nyilvános információhoz való szabad hozzáférést, a tájékozódást és a tájékoztatás szabadságát minden ember természetes jogának tekinti: a hozzáférést nem befolyásolhatja az információt kérő személye, a források jellege, nyelve vagy formája. A könyvtáros tiszteletben tartja az információt kérő személyiségét és információs igényeit, s azt, hogy az információnyújtást egyedül a törvény vagy a rendelkezésre álló eszközök és anyagiak korlátozhatják. A könyvtáros nem felelős azért, ha a használó a közreműködésével nyert információval visszaél, és a maga vagy a mások kárára, illetve bűncselekmény elkövetése során használja fel. Nem tagadhatja meg az ún. laikus személyektől sem a szakmai információt, de kötelessége felhívni a figyelmüket a rosszul értelmezett és alkalmazott, esetleg elavult érvényű információból fakadó veszélyekre. Az információt igénylő használók nem képeznek homogén csoportot. A könyvtáros segít abban, hogy mindenki – feszélyezettség nélkül – a maga igényeinek és felkészültségének megfelelő terjedelmű és szintű információhoz jusson, de nem helyezheti magát az információs folyamat irányítójának szerepébe, nem szabhatja meg, ki milyen információt vehet igénybe, nem teheti személyétől függővé az információhoz való hozzáférést. Az információban gazdagok és az információban szegények, az információ megszerzésében, kezelésében és felhasználásában jártasok és járatlanok ellátása egyaránt feladatát képezi, s ennek végrehajtása során törekszik az esélyek kiegyenlítésére. A könyvtáros feladatának tekinti, hogy a használókat megismertesse az információkeresési és -szerzési eszközökkel és eljárásokkal, hogy kulcsot adjon kezükbe az önálló információszerzéshez. 10

A könyvtáros kötelessége, hogy legjobb tudása szerint törekedjék arra, hiteles, megbízható, pontos, teljes, megfelelő és személyre szabott információt adjon; ha szükséges, az adott vagy más könyvtárakban dolgozó kollégáinak bevonásával. A használóval világosan és egyértelműen kell közölnie az információszolgáltatás kiterjedését és korlátjait, beleértve személyes kompetenciája határait is. A használót előzetesen kell tájékoztatnia – ha van – az információszolgáltatás áráról és az információ megszerzésének alternatív (gyorsabb, olcsóbb) lehetőségéről. Annak ellenére, hogy a könyvtáros nem vállalhat szavatosságot az információ vagy annak forrása hitelességéért, eligazítást adhat a használónak arról, milyen szempontok alapján értékelheti őket. Ezen túlmenően szakmai felelősség terheli azért, ha tudatosan téves információt ad, vagy visszatartja az információt, vagy nem fejezi ki kételyeit az adott információ vagy forrása hitelességét illetően. A könyvtáros köteles az igényeknek leginkább megfelelő forrásokból, a leghatékonyabb eszközök (beleértve az internetet és az elektronikus forrásokat) és eljárások felhasználásával tájékoztatni a hozzá fordulót, s minden esetben egyértelműen azonosítani a forrást, amelyből az információt nyerte. Az eredeti mű (szöveg, zene, kép, adatsor hagyományos vagy elektronikus formában) egészét vagy részletét csak az idézés szabályainak és a szerzői jogi törvénynek megfelelően bocsáthatja rendelkezésre. VII Könyvtárosi szakmai közösség A könyvtáros őrzi és növeli a könyvtárosi szakma tekintélyét, részt vesz a szakmai közéletben és együttműködésben. Készségesen adja át tudását és tapasztalatait. A könyvtáros személyében felelős a könyvtáros közösség és szakma társadalmi tekintélyének fenntartásáért és növeléséért. Elvárható tőle, hogy védje meg a szakma hírnevét méltatlan támadásoktól, s tartózkodjék a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyének és jelentőségének lebecsülésétől. A könyvtáros tiszteli szakmája múltját, ápolja hagyományait. Szoli-

dáris a szakmai közösséggel, s tiszteletet tanúsít a könyvtáros kollégák és minden könyvtári dolgozó iránt, elismeri szakmai tudásukat, emberi kvalitásaikat. Részt vesz a szakmai közvélemény alakításában, s előmozdítja a lényeges problémák megoldásához szükséges egyetértést. Szakmai közéleti tevékenységét igyekszik valamely könyvtárosi társadalmi szervezetben kifejteni. A könyvtári szolgálatot lényegéből kifolyólag az jellemzi, hogy társadalmi küldetését a könyvtárak kooperációjával teljesíti. A könyvtáros ezért kész a szakmai együttműködésre más könyvtárakban működő kollégáival, nyitott közös vállalkozások indítására, szolgáltatások közös nyújtására. Erősíti a könyvtárak közötti kapcsolatokat, különös tekintettel a különféle típusú könyvtárakra. Az együttműködés nem áll meg az ország határainál: éppen a könyvtárhasználók minél teljesebb ellátása, valamint a magyar kulturális és tudományos teljesítmény megismertetése érdekében kiterjed az egész világra. Megkülönböztetett jelentősége van számára a határokon túli magyar könyvtárosokkal való együttműködésnek, a más országokban élő magyar lakosokat ellátó könyvtárak támogatásának. A könyvtáros kötelességének érzi, hogy szakmai tudását, tapasztalatait megossza kollégáival, s maga is tanuljon tőlük, hogy segítse a könyvtáros utánpótlás pályaválasztását, a fiatal kollégák fejlődését, s a társadalmi munkás könyvtárosok tevékenységét. VIII A könyvtár, mint munkahely A könyvtáros elkötelezett könyvtára iránt és tiszteletben tartja munkáltatója céljait és érdekeit. Beosztottként és vezetőként egyaránt a munkahelyi közösség javán munkálkodik. A könyvtáros tiszteli munkahelyét és kötődik könyvtárához; munkaviszonya során és szűntén nem illeti méltatlan kritikával. Megőrizve lelkiismereti szabadságát lojális munkaadójához és a könyvtár fenntartójához. Megismeri, megérti és támogatja legális céljait és törekvéseit. Nyilatkozataival nem ássa alá a könyvtár és fenntartója jó hírnevét, nem sérti érdekeit. Megőrzi a hivatali és üzleti titkokat. Ha etikai természetű aggályai merülnek fel, azokat 2004. 2005. 2004. XI. XII. XI. évfolyam évfolyam 2-3. 2. 4. 1. szám

Etikai kódex

haladéktalanul a vezetés tudomására hozza. Szakmai természetű nézeteltéréseket először házon belül igyekszik tisztázni, s illő formák között viszi őket a szélesebb nyilvánosság elé. Szakmai pályafutását, magánéleti boldogulását összhangba hozza a munkahelye iránti lojalitással. Tudomásul veszi a fenntartó anyagi kényszerből hozott intézkedéseit, ha ezek nem sértik a hatályos törvényeket, szabályzatokat és munkaszerződéseket; tiltakozását ezek ellen a fennálló jogi keretek között fejezi ki. A nyilvánosság előtt is fellép könyvtára és szakmája érdekében. A könyvtáros azon van, hogy könyvtárában a szolgálat szempontjából optimális munkahelyi légkör alakuljon ki. Szívélyes, a munkára orientált viszonyban áll könyvtárosi és nem könyvtárosi végzettségű munkatársaival; ez utóbbiakkal szemben nem él vissza helyzeti előnyével és segíti őket abban, hogy sajátos szakismereteikkel és jártasságukkal eredményesen járuljanak hozzá a könyvtár céljai eléréséhez. A vezetői beosztást betöltő könyvtárost különös szakmai és emberi felelősség terheli: vezetői alkalmasságán, hozzáértésén túlmenően személyes példamutatásával kell a könyvtárosi etikus magatartás felé irányítania beosztottjait. A könyvtár fenntartójának kötelessége, hogy rendelkezésre bocsássa a működéshez szükséges anyagi feltételeket, de a könyvtároson múlik ezek célszerű és hatékony felhasználása. A könyvtáros felelősséggel tartozik a könyvtárért, az általa használt munkaeszközökért, illetékességi körében a helyi környezetért, a szolgáltatási körülményekért. A könyvtár munkatervébe illesztett alkotó tevékenység révén létrejött művek (pl. tanulmány, kiállítási forgatókönyv, szöveggondozás) a szerző szellemi tulajdonát képezik. A hozzá kapcsolódó vagyoni jogosultságok gyakorlását a könyvtár szabályzata vagy külön megállapodás rendezi. A könyvtáros nem versenyezhet könyvtárával annak gyűjtőkörébe, különösen a nemzeti kulturális örökség körébe eső dokumentumok gyűjtésében; magánszemélyek, intézmények és vállalkozások felkérésére értékbecslést csak a könyvtár szabályzatában megszabott módon adhat. A munkáltatótól, illetve a könyvtár fenntartójától viszont elvárható, hogy tartsa tiszteletben a könyvtárosság eti2004. XII. 2005. XI. évfolyam évfolyam4. 2.1.szám szám

kai kódexét. Vegye tudomásul, hogy ez vezérli a könyvtáros emberi és szakmai magatartását, s ne szorítsa a kódexben foglaltakkal ütköző állásfoglalásokra, viselkedésre és cselekedetekre. IX Társadalmi kapcsolatok A könyvtáros elfogultságtól és előítéletektől mentes kapcsolatban áll a társadalom tagjaival, csoportjaival, szervezeteivel. Tisztelettel és kooperációs készséggel fordul más szakmák és tagjaik felé. Védelmezi a szellemi tulajdonhoz való jogot és a szellemi alkotásokhoz való hozzáférés jogát. A könyvtáros együttműködik a társadalommal, egyes tagjaival és csoportjaival, szervezeteivel, részt vesz a közösség kulturális, tudományos, gazdasági környezetének fejlesztésében. Személyes világnézeti és politikai elkötelezettsége nem befolyásolhatja könyvtári tevékenységét; a könyvtár nevében kifejtett közszereplése legyen elfogulatlan és pártoktól független. A könyvtár eszközrendszerét azonos feltételek mellett, a használati szabályzat előírásai szerint köteles a társadalmi szerveződések rendelkezésére bocsátani. A könyvtáros felelős magatartást és tiszteletet tanúsít az információ előállításában, feldolgozásában, tárolásában, terjesztésében érdekelt más szakmák és szervezetek iránt, s kész együttműködni velük. Ugyanilyen tisztelettel és kooperációs készséggel fordul minden más szakma felé. A könyvtáros nagyra értékeli és támogatja az alkotó tevékenységet, amely a szellemi tulajdon forrása. Elismeri és védi a szerzői jogot és a hozzá kapcsolódó vagyoni jogosultságokat. Ugyanakkor a felhasználók és a széles közösség érdekeinek, az oktatás, a művelődés, a tudományos kutatás szempontjainak megfelelően védelmezi a szellemi alkotásokhoz és az információhoz való szabad hozzáférés jogát is a szabad felhasználás keretei között. X Az etikai kódex érvényesülése Az etikai kódexben foglalt követelmények a könyvtárosok tevékeny közreműködésével valósulnak meg.

Ezt a folyamatot a kódex kibocsátói egy etikai bizottság felállításával segítik elő. Az aláíró egyesületek és szervezetek a saját tagságukra vonatkozó érvénnyel bocsátják ki ezt az etikai kódexet, de számítanak arra, hogy a magyar könyvtárosság egésze és minden könyvtárosi szervezet a magáénak vallja a benne lefektetett alapelveket. Bár a könyvtárosi etika követelményeinek teljesítését csak a nyilvános vagy nem nyilvános könyvtárban, közintézményben vagy gazdasági vállalkozásnál, illetve szellemi szabadfoglalkozásúként működő, felsőfokú szakképzettségű könyvtárosoktól lehet elvárni, az ő példamutatásuk nyomán remélhető, hogy a könyvtári alkalmazottak teljes köre tartani fogja magát a kódex szelleméhez. A kibocsátók kívánatosnak tartják, hogy ezt az etikai kódexet – alapelveivel összhangban – szükség és igény szerint további olyan etikai szabályzatok egészítsék ki, amelyek a könyvtárfajta, munkakör, könyvtárosi szakterület sajátosságainak megfelelő magatartási és viselkedési normákat tartalmaznak. Indokolt lehet etikai szabályzatot alkotni az egyes könyvtárak vagy könyvtári rendszerek munkatársi közösségei számára is. A kibocsátók előtt nyilvánvaló, hogy az etikai kódexben kifejtett iránymutatás csak a könyvtárosok személyes erőfeszítésével, a szakmai ethosz iránt elkötelezett viselkedésével válhat a könyvtárosi és könyvtári gyakorlatot meghatározó erővé. Ezért számítanak valamennyiük, különösen a szakma véleményformáló, tekintélyes képviselőinek és a könyvtárak vezetőinek közreműködésére. A kódex megsértőivel szemben nem kívánnak szankciókkal fellépni, hanem a benne foglaltak érvényesülését a követendő példák felmutatásával igyekszenek elősegíteni, az elveket sértő gyakorlattól pedig elhatárolják magukat. Az ezzel kapcsolatos teendőket az e célra létrehozott etikai bizottságra bízzák. A tervezettel kapcsolatos gondolataikat, véleményüket a kódexet összeállító bizottság titkárához, Hangodi Ágneshez juttathatják el. Cím: Könyvtári Intézet, 1827 Budapest, Budavári palota F. ép., tel.:1/224-3821, e-mail cím: [email protected] 11

Archív könyvek bemutatása

„...’E  ; S   ” S I: L „A rend, a hasznos és nemes élet, az erény példáját adni, van-e ennél magasztosabb hívatás, mit ember betölthet?” „Jó magyarnak lenni igen nehéz, de nem lehetetlen!” „Nyelvében él a nemzet” (idézetek gróf Széchenyi Istvántól) Vajon lehet-e még újat mondani gróf Széchenyi Istvánról, amit eddig nem írtak le? A kérdés talán felesleges, mert minden bizonnyal nincs már olyan apró – valós vagy vélt – esemény, töredék az életéről és haláláról, amit a történészek, kutatók, publicisták, írók, művészek, politikusok ne hoztak volna nyilvánosságra. Előző számunkban Tessedik Sámuel a nagy magyar tudós, pedagógus portréján keresztül a Magyarország mitsoda és mi lehetne című könyvét mutattam be. A nagyszerű szakember úttörő munkáját sokan gátolták, de szerencsére voltak olyanok is, akik támogatták, akik felismerték azt, hogy a vidéket, a parasztembert hogyan lehet érdekeltté tenni a termelésben, úgy, hogy az ismereteket a gyakorlatban alkalmazni is tudja. Tessedik Sámuel egyik mentora gróf Festetics György volt, a keszthelyi Georgikon alapítója. Többen vannak, akik ebben a korszakban hasonlóan gondolkodtak, és nem véletlen, hogy a XVIII. század vége és a XIX. század eleje alapozza meg a későbbi reformokat, és az azt követő szellemi szabadságot hazánkban is, mely nemzeti és európai fejlődést hozott. Ebben a szellemben élt Magyarország másik nagyszerű főura, Széchényi Ferenc, aki „gyakorlatban is sokat tett” a haladásért, amikor 12

1802-ben a Magyar Nemzeti Múzeumot megalapította, s ezzel nevét örökre beírta a magyar nemzet halhatatlanjai sorába. E nagyszerű ember és gróf Festetics Pál leányá-

nemesi felkelés hívószavára 1809ben, mint főhadnagy részt vett a győri ütközetben. Fényes katonai pálya nyílik meg előtte. Több kitüntetést is kap: mellét orosz, porosz, szardíniai, szicíliai rendjel ékesíti; miközben az ókori filozófusokat, Voltairet, Alfierit és Byront olvassa. S hogy az angol nyelvet is elsajátítsa, 1815-ben Párizson keresztül Angliába utazik. Utazásának fő célja, hogy tanulmányozza Anglia alkotmányát, gépiparát és a világhírű angol lótenyésztést. Ez az út nagy erővel hat rá, és egy év múlva, 1816-ban – igen korán – elkezdi társadalmi és írói munkásságát. A lótenyésztés nagy szerelem lett, ezért színvonalának emelése érdekében Bécs mellett, Simmeringen lóversenyt rendez, és 1818-ban megírja első művét, a lovakról szóló értekezését (Vom Reitpferde …). Továbbiakban is élénken foglalkoztatják a lovak, és a magyar lótenyésztés javítására 1821-ben többed magával (gróf Hunyady József, Festetics László, Brudern József, Károlyi Lajos) lóversenydíjat alapít. A magyar lónemesítő társaság megalapítására az uralkodótól engedélyt kér, de ismételt kérését I. Ferenc nem teljesíti. 1823-tól rend-

nak, Juliannának, – aki egyben Festetics György húga is – házasságából született ötödik és legkisebb gyermekük, Széchenyi István, akit majd később Kossuth a legnagyobb magyarnak nevez. A gyönge, átlátszó bőrű gyermek 1791. szeptember 20-án Bécsben látta meg a napvilágot. Tanult a soproni bencéseknél, a pesti piaristáknál, a szombathely i akadémián. Ez utóbbi helyen filozófiát hallgatott, de közben az olasz és francia nyelvet is elsajátította. Mivel katona akart lenni, katonai elméleti oktatásban Az első lóverseny a pesti gyepen 1827. június 6., avagy a modern magyar lóversenyzés (Fehér Dezső: Kincsem a magyar csoda, 1998.) is részesült. A 2004. 2005. 2004. XI. XII. XI. évfolyam évfolyam 2-3. 2. 4. 1. szám

Archív könyvek bemutatása

szeres rókavadászatot honosít meg – erről is ír művet, amit németül is kiadat. Körutazásai során megismerkedik Wesselényi Miklós báróval, aki nagy hatással lesz reá, főleg magyarságára, s akihez sokáig szoros barátság köti. Az erdélyi báró is nagy érdeklődést mutat a modern lótenyésztés iránt, így közös tanulmányútra Angliába utaznak. Mint tudott, sajnos politikai nézetkülönbség miatt megromlik a kapcsolatuk. Viszont a haladás, a modernizáció, az új, a gazdaságosság mindvégig fő szempont marad mindkettőjük számára. Széchenyi több barátjával lóversenydíjat alapít, ezért megírja, és Debrecenben kiadja a lóverseny törvényeit (Projektuma a Magyar Országonn felállítandó Lovas-pályázás Törvényei – németül is). Széchenyi eközben mindvégig hivatásos katona, kapitányi rangban, ám egyre jobban érdekli a politika, a haza sorsa, így bekapcsolódik az országgyűlés munkájába, amit természetesen az udvar és a hatóság nem jó szemmel néz, ezért lemond katonai rangjáról. 1825ben az országgyűlés tudományi bizottsága ismételten programjára tűzi, hogy a katonai és képzőművészeti akadémia mellett szükség van egy tudományos akadémia létrehozására is. Széchenyit felvillanyozza felsőbüki Nagy Pál beszéde, aki hevesen bírálta az elkorcsosuló főurakat, ezért szót kér, és először az országgyűlés életében a főrendiházban – magyarul(!) szólal fel, és felajánlja minden jószágának egy évi jövedelmét, amit 60000 forintban állapít meg. Ezzel egy csapásra az ország vezető alakjává emeli magát... Közben lázasan dolgozik tovább, létrehozza a Magyarországi Állattenyésztő Társaságot. 1828-ban megírja Lovakrul című. munkáját 2004. XII. 2005. XI. évfolyam évfolyam4. 2.1.szám 2-3. szám szám

– ezt később részletesen is bemutatom – (németül, dánul is megjelent), 1829-ben pedig ehhez egy gyeptárt ad ki. A polgárosodást egy pesti Nemzeti Casino létrehozásával is sürgeti, s szorgalmazza Pest és Buda egyesítését, hogy az majdan az ország szíve legyen. Az Akadémia létrehozásával a nemzeti öntudatra való ébredést kívánja szolgálni, a lóversenyekkel, a Casinóval a nemzeti egyesülést. Világosan látja hátramaradásunk okait, ezért 1830-ban megírja a Hitel című munkáját, később a Világot, majd a Stádiumot. A magyar nyelv jogait a Hunnia című művében fejti ki, de ez a műve csak 1858-ban jelenhet meg. Eközben népszerűsége tetőpontján van, mégsem tétlenkedik. Lángoló eszméje újabb és újabb gondolatok megvalósítására ösztönzi. Kereskedelmünk fellendüléséért megalapozza a gőzhajózást. Első teendői között a Duna szabályozása szerepel, ezért Vásárhelyi Pállal Angliába, újabb tanulmányútra utazik. Régi vágya teljesül a Duna végig hajózhatóvá tételével.

Személyes irányításával megépül a Vaskapu. Mozgalmat indít a balatoni gőzhajózásért is, s valóban e tevékenység felvirágzik; egyre több gőzhajó közlekedik hazánkban, ezért hajógyárat épít Ó-Budán és a Pesti Kikötő ügyét is szorgalmazza, de a Tiszáról sem feledkezik meg, annak szabályozása; hajózhatósága élénken foglalkoztatja. Később az ő kezdeményezésére megalakul a Pesti Hengermalmi Társaság, majd a gőzmalom keretében vasöntő műhelyt hoz létre. A lovak iránti szerelme továbbra sem lanyhul. Néhány szó a lóverseny körül című művében kifejti véleményét támadóival szemben, sőt e vita arra sarkallja, hogy megalapítsa a Magyar Lovaregyletet. Pest szépítéséért küzd, megírja a Pesti Por és Sár című művét, amely csak halála után jelenhet meg (1865). Újabb nagy mozgalmat indít. Másik nagy álma, egy lánchíd építése a Duna fölött, ezért Andrássy Györggyel Németországon és Belgiumon keresztül ismételten Angliába utazik. Szívós, kitartó munkával a két Clark testvérrel hozzáfog a híd építéséhez, és az a szabadságharc kitörése előtt már készen áll. Ő maga a mai Roosevelt téren, az akkori Rakpiacon álló Ulmann-házban bérel lakást, hogy mindennap lássa és szemmel tartsa az építkezést. Széchenyit minden foglalkoztatja. Még a selyemhernyó-tenyésztés és szederfa telepítés meghonosításán is fáradozik. De továbbra is szívén viseli az állattenyésztés fejlesztését. Irodalmi föllépése 1828-ban a Lovakrul című könyvével indul, melyet akkor röpiratként említenek. A műben hosszas tanulmányozás útján szerzett tapasztalatait összegzi, melyben a lótenyésztés nemzetgazdasági fontosságát fejtegeti. Rámutat elmaradásunk 13

Archív könyvek bemutatása

okaira is. Szerinte csak magunktól függ, hogy a világ minden vásárait lovainkkal elboríthassuk és hogy a magyar ló mindenütt érdemlett elsőbbséget nyerjen. A könyvet Boldogult gróf Hunyady Jósef árnyékának ajánlja, akitől így búcsúzik: Nyugodjál békével nagy lelkü Hazafi! ’Te sok jó magot hintettél-el Hazánknak gazdag, de még illő művelődést nem mindenben nyert tájain. Az ELŐBESZÉD-et töprengéssel kezdi: Már többször kezemben volt a’ toll, hogy a’ Lótenyésztés tárgyárul Magyar Hazánkra nézve gondolataimat és tapasztalásimat röviden közre bocsássam; de megvallom, annyi előitéletet, annyi bal intézetet láttam ’s látok ma is fennállani, hogy könyvecském megjelenését még nagyon korán valónak ’s ezért el is maradhatónak itélem. Igazam van e ezt mondanom, az idő választja majd meg. A BÉVEZETÉS-ben rámutat arra, miért írta meg művét: Az egész Munka sommája tehát az, hogy megvizsgáljuk, és egész világosságra hozzuk, a’ Lovak nevelésében Magyar Országban javítás szükséges e ’s lehető e? (A választ azt hiszem mindannyian tudjuk, sőt maga is tudta.) Széchenyi a könyvét öt nagyobb fejezetre osztja. A’ LÓÁLLAPOTJA MAGYAR ORSZÁGBAN az első, melyben feltárja az itthoni állapotokat, szemléletet, melyet bizonyos szempontból nem tart elég „innovatívnak”, amikor mindenki tudja, hogy minden lehetséges feltételnek megfelelnénk. Szerinte a lótenyésztést jó befektetésnek kell tekintetni, melyben a jó ló minden bizonnyal nyereséget fog hozni. Az ő szavait idézve, így hangzik: ...a’ lótenyésztés az egész polgári társaságnak hasznot hajtson, és az Ország belső erejét nagyobbítsa, szükséges, hogy azt minden rendben lévő, nagyobb vagy kisebb kiterjedésben gyakorolja; 14

mert egy jó kanczát ugy kell tekinteni, mint a’ jó földet, mellyet mindég parlagon hagyni kár volna. Én tehát a’ nyereséget teszem ki ingerül és jutalomul a ’ lótenyésztők iparkodásának. Egy táblázattal is szemlélteti hazánk és más országok (Britanniai Szigetek, Franciaország Németország, Ausztria) birka, szarvasmarha és lótenyésztését.

Ismeretes Széchenyi Angliához való kötődése. Ez sok mindenben tükröződik. A fejlődést, a gazdasági, kereskedelmi fellendülést, a közlekedés modernizálását, a polgárosodást angliai minták szemüvegén keresztül képzeli el megvalósítani. A már említett példákon kívül megjelenésében, öltözködésében is kifejezi szimpátiáját. Széchenyit

Úgy véli Magyarországon a lovakat általában két dologért tartják: hordozásra vagy huzásra, ezzel szemben Széchenyi öt szempontot tart fontosnak ...az Ország védelmére, Gazdaságra, Kereskedésre, Utazásra, és végtére mindennapi más szükségeinkre és gyönyörűségeinkre. Küzd az ország középszerűsége ellen, benne a lótenyésztés korszerűtlensége ellen, s így megértjük kérdését, amikor felteszi ebben a fejezetben. De hát a’ Kivitelre, az activus kereskedésre – mi ló van honni mezeinken?, mert úgy látja ...a’ ló állapotja Hazánkban nem legjobb karban van” Mivel minden ember más és más szempontot tart fontosnak a lótenyésztésben, ezért ő a szigetországot hozza például, s ezt A’ LÓÁLLLAPOTJA ANGLIÁBAN, ANNAK EREDETE ’S TÖRTÉNETEI, ÉS A’ LÓTENYÉSZTÉS ÁLTAL VALÓ NYERESÉG című fejezetben részletesen ki is fejti.

számtalan ábrázolásban örökítették meg szerencsére számunkra. Sok helyütt a tekintélyelvűségnek megfelelően a nagytiszteletű főúr díszmagyarban, karddal, kitüntetésekkel látható, bár ő jobban szeretett a nyugati divat szerint öltözködni, elegáns ruhában, cilinderrel, sétapálcával vagy éppenséggel esernyővel járni. Nagy feltűnést keltett a pesti utcán, mert a díszmagyarhoz európai szabású nadrágot, a kardhoz sétapácát viselt. Híresek voltak élénk színű nagy gallérú kabátjai is, pepita öltönyei, magas szárú lakkcsizmái, hatalmas kalapjai. Nagy sportbarát volt, az egészséges testi és szellemi karbantartást tekintette példának. Számtalan sport az ő és Wesselényi báró közvetítésével, bemutatásával került Magyarországra. Társaságban a szivarozást helyezte előnybe a tradicionális pipázás helyett. Érdekességként említem, hogy amikor 2004. 2005. 2004. XI. XII. XI. évfolyam évfolyam 2-3. 2. 4. 1. szám

Archív könyvek bemutatása

nagycenki kastélyát építette, (ahol keveset tartózkodott) a fényűzés helyett a kényelmi szempontok kerültek előtérbe; többek között itt hamarabb szerelték be a belső vízvezeték rendszert, a WC-t, mint például a bécsi Burgban. A minta itt is angol, egy vidéki lord otthona volt. Nem csoda, ha a lótenyésztést is angliai mintával kívánta megvalósítani. Rámutat arra, hogy Anglián kívül alig akad ország, ahol olyan magasak a tenyésztés költségei, mégis nyereségessé tudják tenni azt. Nálunk, itthon sokkal jobb feltételekkel rendelkezünk, mégsem használjuk ki azokat. Angliában a kormányt nem annyira a nyereség sarkallja, mint inkább a becsület „felingerlése”. A Lotteriában való nyerés, csupán a véletlen műve, de a lótenyésztéshez érteni kell, tanulni és fejleszteni szükséges. Szeretném az ő szavaival idézni ezt a gondolatát: A’ lótenyésztésben ’s nevelésben pedig ugyan csak senki nem fogja mondani: hogy az mindegy, akár értsen valaki a’ dologhoz, akár nem; akár nézzen a’ lovai után, akár nem; akár lássa mindég hajnal hasadását, akár rávirradjon minden nap. ’S azért én ezen Találmányt, a’ tudomány, a tapasztalás ’s szorgalom Jutalmának hívni bátorkodom! Nálunk, itthon legfőbb gátunk a szemléletünk, a beidegződésekhez való ragaszkodásunk, ellenben Angliában a’ nyereség a’ fő Czél; a’ lovak tenyésztése, azoknak jobb ’s tökéletesebb nevelése, a’ futtatások, fogadások, a’ pénzért való hágatás ’s a’ t pedig csak azon czélra vezető Eszközök....következése – ’a’ jutalmas nyereség, által gyarapodik ’s boldogul; midőn a’ Közönség ’s az egész Polgáritársaság az említett eszközök által – mellyeket czéljának elérése miatt minden magános ember használ… Széchenyi végül a fejezet végén közli vágyát, s egyben műve megírásának szándékát, hogy 2004. XII. 2005. XI. évfolyam évfolyam4. 2.1.szám 2-3. szám szám

Kincsem (Emil Adam festvénye)

Magyar Hazánkban a’ lótenyésztés uj életet nyerjen; és hogy rövid idő alatt minden czélnak tökélletesen megfelelő jó lovakkal bővelkedjünk, és idővel Külföldre is számos lovakkal jutalmas kereskedést, űzhessünk. A következő fejezet A’ LÓNAK A’ FUTTATÁSHOZ VALÓ ELKÉSZÍTÉSÉRÜL, ÉS A’ VERSENEZÉSRÜL címet kapta. Felhívja a figyelmet arra, hogy csak az versenyeztesse lovait, aki minden kritériumnak eleget tesz, aki úgy dolgozik, mint egy karmester, aki kottából vezényli a zenekart. A futtatás komoly ismereteket, tapasztalást kíván, s ez olyan mesterség, melyben a ló és lovasa – természetesen ezenkívül még sok minden egyéb is kell hozzá – tökéletes harmóniában van egymással, mint a már említett muzsikabeli hangegyezetnek. A’ Tökélletesség az Embertül legtávolabb jár, a’ Középszerüséggel sokszor találkozik, az Alacsonyságokkal pedig örökké küszködik – kezdi A’ TENYÉSZTÉS NÉMELLY FŐVONÁSAI című fejezetet. A selyembogár példájával folytatja, melynek

felfedezése nagy változást hozott az emberiség életében, és egyes vidékek meggazdagodtak belőle. A célirányos tenyésztésnek a receptjét is megadja: Az állatot tehát elváltoztatni, és természetébül kivetkeztetni, a’ külön törzsökök több nemzéseken által való összevegyítésével nem lehet. Azt eszközölni, ugy látszik, csak más módok segitségével lehet – és azon mód négy. A’ külön Fajok összevegyítése. Az Atyafiak és Rokonok párosodása. Bizonyos tulajdonságu és kitetsző testállásu párok elegyítése. Az éghajlat, eledel, mozgás és nevelés. Széchenyi István részletesen megtárgyalja e módozatokat, s számot ad fantasztikus ismereteiről, jó stílusáról, szellemes humoráról. Lenyűgöző, élvezetes példáit, tanácsait olvasni. Nevetséges okoskodásnak vél ő maga is több dolgot, például. ’Te kedves Ménlovam, mellynek se atyját, se anyját, se őseit, se azok cselekedeteit, vagy tulajdonságait nem esmertem, hámba alkalmatos nem voltál, paripának éppen nem, – testállásod hibás, tetsző nem vagy ’s mozgásaid nincsenek; de mindazáltal reménylem, sőt 15

Archív könyvek bemutatása

hiszem; hogy édes Magzatid hámban nagyon jók, a hátaslovaknak hatalmasok, és általjában nagy, idomos, és szép testállásuak fognak lenni.. Igy bánik azon gazda, ki azt hiszi, hogy sovány földje, mellyet se nem munkált, se nem trágyázott ’s mellybe szemetet vetett majd tán az ő kedvéért tiszta buzát fog teremni. Valószínű, a győri ütközet emlékét idézték fel benne a következőket. ’S hát azon vén Hős, ki Egyiptomban kezdé halhatatlan életét, Berezinánál félig megfagya, ’s Waterloonál sebekkel megrakva szomoruan hagyá-el vitézi pályáját, miért nem nemzhetne legényes magzatot? Vagy másik példája. Ugy nem hihetem, hogy komondoraink, ha ma kezdenék is Asszonyságaink őket ölökbe venni ’s nemzésrül nemzésre ők száz ezer esztendeig, mindég a’ Kanapén ülnének is – végtére egy kis mezítelen fázó ölbéli agaracskákká válnának. A következő fejezetben ismételten feltesz egy kérdést: MIT KELLENE TEHÁT NEKÜNK TENNI (?) Közelítsünk most már azon állóhelyhez, a’ honnan, a’ ködben merült Tájt lassan lassan a’ homálybul kiemelkedni, és a’ külömb Környülmények Testesedését ’s Megüllepedését tán szemlélni, és egymáshoz illőbb Arányban ’s Öszszeköttetésben fogjuk látni”– kezdi az utolsó fent említett címszó alatti részt. Engedjék meg, hogy ismételten Széchenyi Istvánt, a szerzőt idézzem. Most hasonlítsuk Magyarhazánkat Britanniához ’s gondoljuk át villámsebességgel, hogy mi lenne belőle, ha mindannak csak egy része, a’ mi Britanniában áll, nálunk felállítatnék. Nem derülne e fel a’ szép tavaszi reggel minden díszében, és a’ tiszta levegő ’s a’ napnak élesztő sugárai nem igérnék e minden plánta virágzását, minden virág gyümölcsözését ? Mi szükséges e’képpen, hogy Hazánkban a’ Lódolga mozgásba, életbe jöjjön ’s nem sokára virágozzék és gyümölcsözzék? ’Több ízbéli, nagy, bizonyos ’s esztendőrül esztendőre fennálló Ju16

talmak, mellyeket futtatásbéli diadalom által lehessen elnyerni, ’Jól elkészített és az esztendő minden részeiben jól fenntartott Pályázóhely, ’Állandós Készítő Intézetek, ’Egy mindég fennmaradó Lótenyésztő Egyesület, ’Egy igazi és valódi Országos Lódeer és bizonyos időszaki Közjelentések, ’Ménbér, ’Rendes esztendei Lóvásár. A fejezet utolsó mondata talán a könyv mottója is lehetne. ’S így ’Egynek minden nehéz; Soknak semmi sem lehetetlen! Széchenyi a Lovakrul című könyvét BÉVEZETÉS-sel kezdi, és a BEREKESZTÉS-sel fejezi be. Ezek gondolatim. Jó szándékkal vannak előadva. Azon törekedtem legalább, hogy munkám igen unalmas és az Istáló Szagátul egészen ellepve ne legyen; mert az unalom inkább öl, mint élesztene, és minden Szag a’ maga helyén kivül igen igen kellemetlen. A végére szerkeszti azt a német nyelvű levelet, melyet neki szántak, természetesen névtelenül, ő egész könyvével válaszol, melyet az Anonymus írónak a könyvtárába is ajánl. S mielőtt végleg búcsút venne az olvasótól, elnézést kér azért, mert hogy: ...némely Hazámfiait kérem ne vegyék rosz néven, ha Előadásomat – az Magyarnyelven lévén írva – meg nem értik ’s nem olvashatják. 1828-ban írta ezt a csodálatos művét, s még ebben az évben kézbe vehették e könyvet az érdeklődők. A felvilágosodás egyik legnagyobb vívmánya hazánkban a magyar nyelv használata és annak újítása volt, s ebben részt vett szellemi életünk szinte minden jelentős alakja. A Bessenyei György által indított mozgalomnak talán legnagyobb egyénisége Kazinczy Ferenc volt. Széchényi Ferenc gróf házában a magyar nyelv volt az uralkodó, magyar szellemben éltek és nevelték gyermekeiket. Még az idős Kazinczyt is arra kérte a gróf, ami-

kor az meglátogatta a családot, hogy gyermekeivel csak magyarul társalogjon. Érthető, hogy a reformkorra felnőtt Széchenyi István mindenhol ezt a magyarságát képviseli. 1825 válaszút is, fordulópont is életében. Mindkettő szerelmet vonz és hoz; hazájához és Seilern Crestenciához, gróf Zichy Károlynéhoz. Egy gondolat vezérli, hogy életét hazája és embertársai javára szentelje. Ez a gondolat, ez a szerelem végig kíséri őt egészen a döblingi elmegyógyintézet egyik szobájáig, 1860. április 8-ig. Széchenyi maga is igen termékeny író volt; nevezetes volt nagy barna táskájáról, amely mindig nála volt tele iratokkal. Fontosabb műveit a teljesség igénye nélkül említeném. A sor a Lovakrul című könyvvel (Pest, 1828) indul, rögtön utána megírja a Pesti lóversenykönyvet, következik a nagy port felverő Hitel, melyet 1830-ban ad ki, majd a bírálatokra a Világgal cáfol. Széchenyi a magyar színjátszást is pártfogásába veszi és megírja A magyar játékszinrül című munkáját 1832-ben. Még 1831-ben elkészül a Stádiummal, amely 1833ban lát napvilágot. A Társalkodó 1834-36 évfolyamaiban jelenik meg a Néhány szó a Duna-hajózás körül. 1838-ban a Néhány szó a lóverseny körül. A selyemrül (Pest, 1840), A Kelet népe 1841, A magyar academia körül (Pest, 1842). 1844-ben Budán jelenik meg a Jelenkorban az Adó és két garas röpirata, 1846: Balatoni gőzhajózás, 1848 Pozsony: Javaslat a magyar közlekedési ügy fejlődéséről (benne egy vasúthálózatképpel), ugyanekkor és szintén Pozsonyban lát napvilágot a Véleményezés jelentés a Tisza-szabályozási ügy fejlődéséről című munkája. Több műve később jelenik meg, mint amikor megírta azokat. Ilyen volt a Hunnia, melyet 1835-ben írt és 1858-ban Heckenast adott ki. A Pesti por és sár még később. A híres Ein Blick auf den anonymen Rückblick, welcher für eienen vertrauten 2004. 2005. 2004. XI. XII. XI. évfolyam évfolyam 2-3. 2. 4. 1. szám

Archív könyvek bemutatása

Kreis,....(London, 1859.) Halála után megjelentették naplóját, levelezéseit, úgynevezett Töredékeit, önéletrajzát és más kisebb írásait. Széchenyi közkincsünk volt és lesz. Mindennapjaink részesévé vált, hiszen alig van olyan területe kultúránknak, gazdasági életünknek, amelyben ne foglalna el főszerepet, ne látnánk őt magunk előtt, hiszen ott áll a Lánc-hídon; a Dunán, a Tiszán, a Balatonon közlekedik a magyar hajókkal, melyeket magyar emberek keze épít, szabályozta a nagy vízgyűjtő területeinket, utakat, vasutat korszerűsített, küzdött a magyar nyelv használatáért. Neki köszönhetjük, hogy a magyar tudományoknak háza van, hogy korszerű és modern gépeket hozott be hazánkba, és hogy eljuthattunk a Fekete-tengerig. A magyar színjátszást is felkarolta. Budapestet megálmodta, polgári gondolkodást hozott az álmos, poros valóságba, és sorolhatnánk még sokáig felbecsülhetetlen tetteit. Természetesen neki köszönhetjük azt is, hogy a lótenyésztést forradalmasította, amely oly sokáig Magyarország egyik legfontosabb és leghíresebb, legkeresettebb árucikke, hungarikuma volt. Ő egy személyben zászló és zászlóvivő. Rendíthetetlen, hűséges hazafi. Minden kornak és társdalomnak iránymutatója, példaképe. Gróf Széchenyi István mindig „divatban” van és marad. Reméljük az idők végezetéig. Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ féltve őrzött kincsei között ott vannak Széchenyi István művei is. E kincsek lajstromát ismertetem, néhány fontosabb Széchenyit és munkáit elemző könyvvel kiegészítve. C 61442 Széchenyi István Néhány szó a lóverseny körül / Széchenyi István. - Hasonmás kiad. utánny. - [Budapest] ; : Agroinform : Bábolnai Mezőgazd. Kombinát , 1991. - 240 p. ; 23 cm Az eredeti kötet megjelenéséi adatai: Pest: Heckenast, 1838. - A könyv a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Könyvtárában őrzött példány alapján készült

2004. XII. 2005. XI. évfolyam évfolyam4. 2.1.szám 2-3. szám szám

C 61550 Széchenyi István – Téglás János Lovakrul / Gróf Széchenyi István ; [szerk. ... Téglás János]. - Hasonmás kiad. - [Budapest] : [Széchenyista] Öregdiákok Baráti Társ. , [1991]. - 127 p. ; 22 cm ISSN 0866-6229 Eredeti kiad.: Pest : Trattner-Károlyi Ny., 1828 C 56157 Széchenyi István Világ vagy is felvilágosító töredékek némi hiba ’s előitélet eligazítására / Széchenyi István. - Repr. kiad. - Bp. : Közgazd. Jogi K. , 1984. - ca [594] p. ; 20 cm ISBN 963-221-501-X Az 1831-ben Pesten megjelent könyv reprint kiadása C 56156 Stádium : Lipcse, 1833, Wigand / Széchenyi István. - Bp. : Közgazd. Jogi K. , 1984. XVIII,299,[1] p.;20 cm ISBN 963-221-459-5 C 56155 Széchenyi István Hitel : Pest, 1830, Petrózai Trattner-Károlyi / Széchenyi István. - Bp. : Közgazd. Jogi K. , 1984. - 270,[1] p.; 20 cm ISBN 963-221-458-7 [Hasonmás kiadás] Rc 50977 Széchenyi István Selyemrül / Széchenyi István. - [Budapest] : ÁKV, [1982]. - [77] pag.var. ; 22 cm Hasonmás kiad.. - Eredeti kiadás: Pest : TrattnerKárolyi, 1840. - Hozzákötve: Függelék Gróf Széchenyi István értekezéséhez a’ Selyemrül Bibl.: 56. p. D 8336 Széchenyi István Lovakrul : Pest, 1828, Trattner Károlyi / Széchenyi István ; (Kiad. a) Magyar Lóverseny Vállalat. - Bp. : Magyar Lóverseny Vállalat , 1978. - IV,245,[1] p. ; 17 cm [Hasonmás kiadás] Rc 26167 Orosz István: Széchenyi és a jobbágykérdés. - , 1962. Rc 28664 Tilkovszky Lóránt: A tagosítás és legelőelkülönözés széchenyi István pölöskei uradalmában. - , 1960. Rc 2860 Éber Ernő A czenki földesúr : [Széchenyi István agrárpolitikai tevékenysége] / Éber Ernő. - Bp. : Pátria , 1942. - 95 p.;24 cm Rc 15477 Gesztelyi Nagy László: Gróf Széchenyi István agrárpolitikája. - , 1941 Rb 3415 Gróf Széchényi István emlékhajóút a Tiszán.... - , 1933. Rc 9765 Viszota Gyula: Széchenyi [István] és az Országos Magyar Gazdasági Egyesület. - , 1910. Rc 9095 Gaál Jenő Gróf Széchenyi István és a Pesti Hengermalom-Társaság : Melléklet: Adatgyűjtemény / Hrsg. Österreichische Gesellschaft für Dokumentation und Bibliographie. - Budapest

: MTA , 1909. - 46 p., 24 cm. - (Értekezések a társadalmi tudományok köréből. 13.köt. 10.sz. ) Rc 15259 Koltai Virgil: Széchenyi István gróf közgazdasági eszméi. - , 1903 Rc 10053 Ótocska Béla Kurze Beschreibung der gräflich Emerich Széchényi’schen Gutspachtung Sopron-Kövesd / Béla Ótocska. - Budapest : Druck Franklin , 1897. - 22 p. ; 17 cm Rc 9763 Vörös Sándor Gróf Széchényi István emlékezete / Vörös Sándor. - Kolozsvár : Ajtai ny. , 1891. - 25 p. ; 22 cm D 7592 Ein blick auf den Anonymen „Rückblick” welcher für einen vertrauten Kreis ... in ... 1857, in Wien, erschien / [Széchenyi István]. - London : [s. n.] , 1859. - VI, 520 p. ; 18 cm Széchenyi István Londonban névtelenül megjelent műve Rc 42827 Széchenyi István Eszmetöredékek, különösen a Tisza-völgy rendezését illetőleg / Széchenyi István. - [Pest] : [s. n.] , 1846. - 73 p. ; 23 cm Hiányos megjelenési adatokkal Rc 42826 (Táncsics Stancsics) Mihál: Széchenyi István gróf két garasára nyilatkozat. - , 1844. C 43165 Kossuth Lajos Felelet gróf Széchenyi Istvánnak Kossuth Lajostól / [Írta Kossuth Lajos]. - Pest : Landerer és Heckenast , 1841. – 244 p. ; 21 cm C 13478 Széchenyi, Stephan Gr. Einiges über Ungarn / Grafen Stephan Széchenyi ; übers. von Hermann Klein. - Pesth : Verl. von Gustav Heckenast , 1839. - 240 p. ; 23 cm Gótbetűs írásmóddal. - A „Néhány szó a’ lóverseny körül” című Széchenyi István-könyv német fordítása C 8040 Széchenyi István Néhány szó a lóverseny körül / Széchenyi István. - Pest : Heckenast Gusztáv , 1838. - 240 p. ; 23 cm D 5860 Széchenyi István Stadium / Széchenyi István. - Lipcse : Wigand Otto , 1833. - XVIII, 299 p. ; 20 cm D 5859 Széchenyi István Világ vagyis felvilágosító töredékek némi hiba ’s előítélet eligazítására / Széchenyi István. - Pest : Füstkúti Landerer ny. , 1831. - [10], XL, 539, [5] p. ; 20 cm C 34977 Széchenyi István: Hitel. - , 1830 C 8041 Lovakrul / Széchenyi István. - Pest : Petrózai Trattner és Károlyi , 1828. - [8], IV, 245 p. ; 22 cm

Dr. Sinóros – Szabó Botondné 17

Könyvismertetés

A   Szerk. Motika Dezső Gazda Kiadó 2005. 144 [8] p. Arany és ezüst marhái bőven valának – a középkori krónika a szlávoktól átvett marha szó alatt a pénzt, a gazdagságot érti, de hasonló jelentéstartalmú a török eredetű barom kifejezés is. Nem véletlenül, hisz az Árpádok korában az állat, azon belül a húsáért nevelt, ridegtartású szarvasmarha volt a legfontosabb ingóság. Példa erre, hogy – bár már első királyunk is veretett ezüstpénzt – sokáig a tinó maradt a fő értékmegőrző. A XVI. század elején már Európa-szerte keresik és szeretik a magyarországi marhát. 1526-ben a feljegyzések szerint Augsburgban a magyar ökröt tartották a legkiválóbbnak, s – hogy a mészárosok nehogy becsaphassák a vásárlót – tilos volt másféle marhahúst árulni olyankor, amikor magyarországi marhát vágtak. A húsmarhatartás súlyának történelmi csúcspontja talán 1580. Ekkor kérték Rudolf császártól a magyar rendek azt, hogy a marhakereskedés jövedelme Magyarországot illesse. Ennek fejében vállalták, hogy az ország minden (!) kiadását fedezik, 15000 állandóan szolgáló lovas katonát tartanak, az udvartartás költségeire 15000, tornára pedig további 4000 forintot adnak. A húsmarhatenyésztés története részben a magyarság történelme is. Az osztrák megszállók elleni küzdelem, a marhapásztor hajdúk és Bocskai szövetsége, a Rákóczi-féle szabadságharc, a XVIII. század vámvitái, a reformkori országgyűlési küzdelmek, 1848-49, az abszolutizmus, a dualizmus kora megjelenik a tőzsérek leveleiben, a szerződésekben, a gazdaságföldrajzi leírásokban, s persze a néprajzban, az egész gulyákat elhajtó, s azt a szegények között szétosztó betyár legendákban. A húsmarhatartás ma is biztos megélhetést jelenthet a felkészült gazdáknak. Az Európai Unió kiemelten támogatja az ágazatot, s ez várhatóan hosszú ideig így marad. De hogyan juthatunk az uniós forrásokhoz? Milyen fajtát válasszunk a tenyésztéshez? Milyen keresztezések ajánlhatók? Hogyan igazítsuk a takarmányozási, tartási technológiát a piaci igényekhez? Mik a leggyakrabban előforduló állat-egészségügyi problémák, hogyan előzhetjük meg ezeket?... Ezernyi kérdés – kötetnyi válasz kezdő és gyakorló tenyésztőknek, a most megjelent könyvben.

B, -   Szerk. Bényi Ferenc – Lőrincz András Mezőgazda Kiadó 2005. 314 [3] p. A Kárpát-medencében a szőlő művelése több mint 2000 éves múltra tekint vissza. A magyarok a szőlőtermesztés és a borkészítés fortélyaival már a honfoglalás előtt megismerkedtek, de a magyar szőlő- és borkultúra kibontakozása és fejlődése az államalapítással, a kereszténység felvételével gyorsult fel, s vált a szőlő- és bortermelés a gazdaság fontos tényezőjévé és maradt az mind a mai napig. A szőlőfajták termésének döntő hányadát borrá dolgozzák fel, de az össztermésből jelentős és egyre növekvő mennyiségű az étkezési célú felhasználás is. Szőlő alapú alkoholmentes üdítőital mindössze az éves szőlőtermés egy százalékából készül. A szőlő széles körű, sokoldalú felhasználhatóságát gazdag fajtaválasztéka 18

2004. 2005. 2004. XI. XII. XI. évfolyam évfolyam 2-3. 2. 4. 1. szám

Könyvismertetés

és rendkívüli változatossága teszi lehetővé. A fajta a minőségi szőlő- és bortermelés egyik alappillére. A szőlő- és bortermelés természetesen elsősorban gazdasági tevékenység. Ennél azonban többről van szó, mivel a szőlő és a bor a társadalomban nemcsak gazdasági, hanem kulturális és civilizációs szerepet is betölt. A tankönyv áttekinti a szőlő botanikai, rendszertani helyét, taxonómiáját, a szőlőtőke morfológiáját és sorra veszi a fajták leírását és felismerését segítő ampelográfiai bélyegeket a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal (OIV) ajánlott rendszere szerint. Bemutatja a fajtaleírás történetét, a fajtaválaszték múltbeli és jellegi alakulását, a fajtahasználat rendeleti szabályozását. Az egyes szőlőfajtákat újszerű módon csoportosítva, részletesen leírva és színes fotókkal ábrázolva jól áttekinthető stílusban ismerteti. A tankönyv megírásakor a szerzők a legfontosabb célkitűzésüknek tekintették a tananyag minél egyszerűbb, jól érthető, helyenként közérthető módon való megfogalmazását. Ennek elérése érdekében rendszerezték, s esetenként tömörítették is a mondanivalót. Ezt a célt szolgálják a szöveget kiegészítő, illetve teljessé tevő ábrák és táblázatok. Előbbiek segítik a megértést, bemutatják a gyakorlati megvalósítást, utóbbiak pedig olyan adatokat, információkat tartalmaznak, amelyek jól hasznosíthatók, s támaszt jelentenek a tervezésben és a munkák kivitelezésében. A nagyszámú színes fényképfelvétel lehetővé teszi a fajták felismerését, azonosítását. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért néhány kivételtől eltekintve, elhagyták a szöveget túlságosan tördelő, ezáltal az ok-okozati kapcsolatokra építő logikus gondolatmenetet megzavaró irodalmi hivatkozásokat.

V  Szerk. Szabó János – V. Hegyi Ildikó Mezőgazda Kiadó 2005. 258 [2] p. Virágkötészet. A szó hallatán az emberek a szép virágokra, azok kellemes illatára, a gyönyörködtető, látványos alkotásokra gondolnak. Ez a virágkötő szakma vonzása, ezért mondják oly sűrűn a pályaválasztó gyerekek, hogy én is virágkötő szeretnék lenni. A lenyűgöző virágkötészeti munkák, a kiállítások magukkal ragadó darabjai, a különleges virágok, növények sokasága a virágkötő szakma látványos „végtermékei”. De mi történik mindaddig, amíg valaki könnyedén összeállítja alkotását? A virágkötészettel foglalkozó szakemberek mindegyike művész egyéniség, mindenki másként látja meg a virágban rejlő adottságokat, s másként alkotja meg művét a természet élő alkotóelemeiből. Az egyéni látásmód, az értelem, a tehetség, a művészi érzék mellett feltétlenül szükség van a szakmai megállapodottságra is. Ha megvizsgáljuk a virágüzletben kötött csokrot, a növény-összeültetést vagy a kiállítási téralkotást, mindegyikben ugyanazokat a szabályokat, törvényszerűségeket, színhatásokat, formai változatosságot fedezhetünk fel. Az egyén látásmódjából adódóan már természetesen ezek a törvényszerűségek más és más formában jelennek meg. A Virágkötészet című szakkönyv jó pár évvel ezelőtt jelent meg először. Óriási sikere volt, mert pótolta a szakmai tananyag területén jelentkező hiányt, s összefoglalta a virágkötészet alapjait, megmutatta a virágkötő szakemberek és a csak kedvtelésből virágkötészettel foglalkozók számára az alkotás módjait. Az alapok bemutatására szorítkozó könyv természetesen szabadon hagyta az egyéni alkotás lehetőségét, nem szabott határokat a művek kialakításánál, s nem húzott falakat az egyéni megnyilvánulások elé. Egyszerűen alapot adott, hogy a virágkötészet szakmai berkeiben jártasságot szerezzenek az arra vállalkozók. Évről-évre, évszakról-évszakra változik a virágdivat, a kellékek felhasználása és a virágfajták megszámlálhatatlan változatossága. A versenyt szinte követni sem lehet, mert amit ma lehetett kapni a nagykereskedésben, az egy hónap múlva már feledésbe merül, mert ott a polcon a következő szezon szemkápráztató újdonsága. De a virágkötészet törvényszerűségei, alapszabályai nem változnak. Ezek ugyanazok az új, az érettségi utáni kétéves virágkötő-berendező szakképzésben és a művelődési ház pár órás tanfolyamán is. A különbség a megtanulás mélységében, a tájékozottság kiszélesítésében és a gyakorlati tanórák számbeliségében van. E könyv a virágkötő szakma alapjait tárja az olvasó elé, hogy elolvasva, bátorságot kapjon egy szabályos, arányos, hangulatos virágkötészeti alkotás elkészítéséhez. Hogy milyen lesz az alkotás mások szemében? Ez már az egyén látásmódjától, a tehetségétől függ! Nyitott szemmel kell a világban járni, hogy mindent felhasználjunk, ami a szép virágkötészeti munka létrehozásához szükséges. Így ne csak a meghatározott virágokkal, kellékekkel elégedjünk meg, de jól nézzünk körül környezetünkben és a természetben is, hogy az anyagok, a virágok, növények, kellékek, kiegészítők, a szabályok, és egyéni látásmódunk ötvözete egy csodálatos virágkötészeti remekmű formáját öltse. A könyv ehhez nyújt segítséget. 2004. XII. 2005. XI. évfolyam évfolyam4. 2.1.szám 2-3. szám szám

19

Könyvismertetés

N  Írta dr. Sutka József Mezőgazda Kiadó 2005. 231 p. Citogenetikának nevezzük azt a tudományterületet, amely a citológia (sejttan) és a genetika (örökléstan) határterületével foglalkozik. Döntően a kromoszómák struktúráját és genetikai funkcióját tanulmányozza. A genom DNS-szerveződésének elemzésére molekuláris biológiai módszereket alkalmaz. A szerző első, magyar nyelvű Citogenetika című könyve 1980-ban jelent meg. A könyv kedvező fogadtatásra talált: a megjelent 4000 példány néhány év alatt elfogyott a könyvesboltok polcairól. Azóta több mint 20 év telt el. A citogenetika, más tudományokhoz hasonlóan, látványos fejlődésen ment keresztül. Különösen a molekuláris citogenetika területén tapasztalható az ismeretek jeltős bővülése. Minden különösebb válogatás nélkül megemlíthető például a sejtciklus genetikai szabályozása, a telomérák szerepe az öregedésben, a molekuláris markerek kifejlesztése és alkalmazása, a géntérképezés és génátvitel, a DNS klónozása és szekvenálása, a mesterséges kromoszómák építése stb. Napjainkban, a molekuláris citogenetikában gyorsan terjed a strukturális, funkcionális és összehasonlító genomikai kutatás. A Növényi citogenetika című könyvet graduális és posztgraduális egyetemi hallgatóknak, doktoranduszoknak, növénygenetikus szakmérnök hallgatóknak, valamit a téma iránt érdeklődő szakembereknek ajánljuk. A szakanyag megértése és elsajátítása bizonyos genetikai alapismereteket feltételez. Az anyaggyűjtésben és megfogalmazásban egy meghatározott történeti-szakmai-logikai sorrendet követ a könyv, és így próbálja kialakítani az egységes egészet. A könyv szerény terjedelme nem tette lehetővé, hogy állat- és humán citogenetikával is foglalkozzon. Ezek általános genetikai tankönyvekben többé-kevésbé elérhetők.

M,  Integrált növénytermesztés Szerk. Inántsy Ferenc, Balázs Klára Agroinform Kiadó 2004. 250 p. A kézikönyv azoknak készült, akik a megváltozott gazdasági feltételeknek és az új piacok igényeinek is megfelelő meggy- és cseresznyetermesztésben látják a jövőjüket. Mindez feltételezi, hogy az újszerű ismereteket alkalmazva nagyobb körültekintéssel, az élő környezetet megkímélve kívánják folytatni munkájukat. A termesztők érdekeinek szolgálatára a szerzők több évtizedes munkájuk tapasztalataiból merítve – és a nemzetközileg mind szigorúbb követelmények figyelembevételével – adják közre legfontosabb ismereteiket. Igyekeztek szem előtt tartani, hogy – elméleti fejtegetések nélkül, de tartalmában és ajánlásaiban tudományos igényű – olyan kézikönyvet írjanak, amely a mindennapi munkához szükséges ismereteket tartalmazza. A kiadó sorozatának második kötete a világ kertészeti termelésében élenjáró országok gyakorlatának is megfelelően követi az IOBC (Nemzetközi Biológiai Védekezési Szervezet) csonthéjas gyümölcsök integrált termesztési irányelveit felhasználva az almatermesztésben kialakított elveket és gyakorlatot. Integrálni annyit jelent, mint kiegészíteni, összeilleszteni. Az integrált gyümölcstermesztésbe úgy épülnek be a genetika, biológia és a vegyszerhasználat egyes elemei, hogy elérhető legyen a cél: környezetet és egészséget kímélő módon, de ugyanakkor gazdaságosan állítsák elő a piac által mindenkor megkívánt minőséget. EIZS 20

2004. 2005. 2004. XI. XII. XI. évfolyam évfolyam 2-3. 2. 4. 1. szám

Nálunk történt - Agrárkultúrális rendezvények

G A     Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ hagyományos gazdálkodást, népi természetismeretet oktató foglalkozássorozatot indított 2004. szeptemberében Gazdakalendárium, avagy a játékos kicsi gazda hónapjai címmel, melynek célja, hogy a budapesti gyermekek megismerjék a hagyományos paraszti kultúrát, annak értékrendjét, valamint a természetet tisztelő, az azt felhasználó és nem kihasználó paraszti életmódot. A „Gazdakalendárium” foglalkozásai versek, dalok tanításával, mesemondással, kézműves foglalkozásokkal, valamint az OMgK kiállítótermében megrendezett, témához kapcsolódó kiállításokkal mutatják be a gyermekeknek a népi gazdálkodás hagyományait, a hónapok munkarendjét. Az egyes munkafolyamatokkal és az azok során használt eszközökkel a tevékenységet kipróbálva ismerkednek meg a tanulók. A tematika szeptembertől júniusig a következő: 1. Kenyérgabonáink termesztése és felhasználása 2. Vadon termő és termesztett gyümölcseink ismerete; szőlőtermesztés, borászkodás 3. Az erdő fái, erdőlakó állatok 4. Egyik legfontosabb tápláléknövényünk, a kukorica 5. A kender és a len termesztése és felhasználása; a fonás, szövés munkafolyamatai és eszközei

2004. XII. 2005. XI. évfolyam évfolyam4. 2.1.szám 2-3. szám szám

6. Méhészkedés, méhészeti termékek 7. A baromfifajták; a tojás, mint szimbólum 8. Őshonos magyar állatfajták, pásztorkodás 9. Gyomnövények, gyógynövények, festő növények 10. Rétgazdálkodás, szénakészítés. Az oktatóprogram kidolgozásánál hangsúlyt fektettünk arra, hogy a termelő gazdálkodás hagyományai mellett a gyűjtögető és zsákmányoló gazdálkodás szokásainak ismerete is szerepet kapjon. Élő növényanyag, herbáriumok, diafelvételek és rajzok segítségével bemutatásra kerülnek a vadon termő gyógy-, táplálék- és fűszernövények, valamint a Magyarországon régen és napjainkban is termesztett növények. A kézműves foglalkozásokon a természetes alapanyagokkal való közvetlen kapcsolat a természethez való kötődést erősíti a tanulókban. A foglalkozások témái általános iskolák alsó tagozatos osztályainál több tantárgy tananyagához illeszkednek, mint pl.: környezetismeret, irodalom, rajz, technika. Az OMgK célja továbbá, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeummal, az Erdei Iskola Egyesülettel (Budapest), valamint a Hagyományok Házával együttműködve, élő hagyományainkon keresztül megismertetni a gyermekekkel az alapvető természetvédelmi kérdéseket, valamint a mezőgazdasági szakkönyvtár és a magyarországi múzeumok környezetvédelemben

betöltött fontos szerepét. A program anyagi fedezetét három elnyert – Fővárosi Önkormányzat; Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium; valamint a Nemzeti Kulturális Alapprogram által meghirdetett – pályázat biztosítja.

Az oktatóprogram időpontja A foglalkozások az év tíz hónapjában (2004. szeptember 1-jétől 2005. június 30-ig) havi egy alkalommal, egy munkanapon valósulnak meg. Egy foglalkozás időtartama 180 perc. A részletesen kidolgozott program általános iskolák alsó tagozatos osztályai részére készült. Programvezető: Frendl Kata (OMgK) Együttműködő partnereink Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, Káldy Mária; Hagyományok Háza, Budapest, Sándor Ildikó; Erdei Iskola Egyesület, Budapest, Szabó Miklós; Castanea Környezetvédelmi Egyesület, Sopron, Szabó Miklós Résztvevők 2004/2005. tanévben a Batthyány Lajos Általános Iskola (Budapest, 1015 Batthyány u. 8.) második és harmadik osztályos tanulói. Foglalkozásonként a létszám 50 fő. 21

Nálunk történt - Agrárkulturális rendezvények

Oktatók Meghívott előadók és kézműves szakoktatók A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum múzeumpedagógusai: Bardócz Csesznák Éva és Kustánné Hegyi Füstös Ilona;

A Hagyományok Házának munkatársai: Benedek Krisztina népi játszóház vezető, Beszpremi Katalin népi játszóház vezető, Laczai Gézáné népi játszóház vezető, Pintér Piroska népi játszóház vezető, Sándor Ildikó néprajzkutató; A Budapesti Erdei Iskola Egyesület

társelnöke: Szabó Miklós; Mesemondók, népdalénekesek (Fábián Éva, Navratil Andrea, Sándor Ildikó), valamint az OMgK munkatársai (Frendl Kata, Kárász Kinga, Lükőné Őrsi Gabriella, Prokai Dorina, Révész Márta) Frendl Kata

K    A hagyományteremtő céllal indított karácsonyi kézműves kirakodóvásár és a hozzá kapcsolódó programok 2004. december 11-én is sok látogatót csalogattak az OMgK kürtőskalács- és fenyőillatú rendezvénytermeibe. A kisgyermekek és a felnőttek is találtak kedvükre való szórakozást és kézműves technikát, melyet a meghívott művészek és iparos szakemberek tanítottak a nap folyamán. Lehetett itt gyöngynyakláncot fűzni, hagyományos népi hangszert készíteni termésekből, papírból érdekes dobozokat és virágokat hajtogatni, karmantyúbabát készíteni és megkóstolni a finoman illatozó, helyben sütött kürtőskalácsot. A délelőtt folyamán Gulyás László kötötte le az aprónép figyelmét hangszerekkel kísért meseelőadásával, majd a Zurgó Együttes táncházán ki-ki kedvére mulathatott a vidám forgatagban.

22

Ez alkalommal is a Könyvtár vendége volt Sándor Ildikó néprajzkutató, aki a téli időszakra jellemző népszokásokról és népi gazdálkodásról tartott, a tőle megszokott kedvességgel, lebilincselő történetekkel fűszerezett előadást. Ezen a vásáron sem volt hiány jókedvből! Késő délután Berecz András ízes magyarsággal mesélt a felnőtteknek a régi magyar és székely elemekkel fortélyosan átszőtt, tanulságos, néha igen komoly de nevettető történeteket. Amíg a közönség egyik fele a programokon mulatott, addig mások a vásárt látogatták, hiszen volt mit nézegetni a sok portéka között! Az egyik asztalon kézzel készített gyöngysorok kellették magukat,

a másikon apró méhviaszgyertyák illatoztak, de volt itt kézzel batikolt különleges csomagolópapír, puha gyapjútakaró, -párna, papírfiligránnal díszített doboz, körtemuzsika, doromb és más hagyományos népi hangszer is, de a fazekas termékek sem hiányozhattak, és persze vásárolhattak Bérczesi Ilona gyönyörű agyagszobraiból, -tálaiból, valamint Kádár Katalin szebbnél szebb grafikáiból. A késő estig tartó programok után senki nem tért haza üres kézzel a vásárból. Ha ajándékot mégsem vett, a mesék és az előadások élményével, jókedvvel és karácsonyi várakozással mindenki gazdagabb lett. KK 2004. 2005. 2004. XI. XII. XI. évfolyam évfolyam 2-3. 2. 4. 1. szám

Nálunk történt - Agrárkulturális rendezvények

F     A fagyos téli napok elmúltával, lassan felenged a föld és a hóolvadás felduzzasztja folyóinkat. 1999 után megszokottá vált, hogy tavasszal jön a tiszai árvíz. Az okokat sokan keresik. Azt mondják, hogy az éghajlatváltozás, az erdőirtások következményeinek előjeleit tapasztaljuk. A szakértők egy dologban egyetértenek: a természet erőit okolni bűn, helyette az EMBER felelősségét kell kiemelni. Sokszor az emberi kéz nyomán megalkotott csoda csak évszázadok múltán mutatja meg igazi arcát. A felbolygatott, ezer sebből vérző természet kitör, és pusztító erővel törli el „remekműveinket”. Az ártéri gazdálkodás nem újszerű tudomány. Gyökerei a honfoglalásig nyúlnak vissza, amikor még őseink harmonikus együttműködésben éltek a természettel. Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ idei első agrár-kulturális rendezvényén, a több évszázados hagyománnyal bíró ártéri gazdálkodás rejtelmeibe kaptak betekintést az érdeklődők február 24-én. A természet kizsákmányolása nem mai keletű. Már az 1768-as ártéri rendezési törvénnyel megtört az ember és természet harmonikus együttélése. A vízrendezés egyetlen célja az volt, hogy a földesúr rátehesse kezét a földművelésre még nem használt területekre, s így az árterekről származó teljes jövedelem az övé lehet – mesélte el a kiváló tudós, prof. dr. Andrásfalvy Bertalan. Véleménye alapján már az akkori beavatkozás is eltért attól, amit a természet káros változás nélkül elviselt volna. A gátak építésével az

addig tökéletesen működő, messze földön híres magyar fokrendszer és a folyó természetes lélegzése szűnt meg. Míg az 1200-as években született oklevelekben 1050 halastóról tesznek említést a krónikások ez a

szám az 1800-as évekre mindössze 70-re csökkent. Szerencsére akadnak lelkes követői a professzornak, és a fiatalok nem hagyják, hogy a fokrendszer feledésbe merüljön. Helyi kezdeményezésként fogtak bele – Balogh Péter és munkatársai – az ártéri mintaprogramba a Tiszán. A Nagykörűi Tájgazdálkodási Program egymásra épülő részei a kubikgödör hasznosítási program, a hullámtéri tájgazdálkodási program és a mentett oldali ártér-reaktiválási program. Fő alapelvként használják, hogy a Tisza áradó vizét a főmederből időszakosan az alacsonyabban

fekvő helyekre kell juttatni, oda, ahol a nyári hónapokban általános a vízhiány. Az ilyen jellegű ártéri gazdálkodás lehetővé teszi a környezetvédelmet és a fenntartható gazdálkodást egyszerre. A nagykörűi kezdeményezés a Tisza agrárszerkezeti, ökológiai és vidékfejlesztési problémáihoz kíván útmutatásul szolgálni. Az árterek ésszerű hasznosítása nemcsak agrárgazdasági, de vidékfejlesztési szempontból is kimagasló jelentőségű. Szabó Magdolna és Simon András rövid bemutatójával az árterek alternatív hasznosítási lehetőségeit gyarapította. A néprajzi és szociológiai felmérések során számos mesterségre leltek a kutatók az ártéri területen. Ezek közül a legérdekesebb a fűzfa hasznosítása – készítettek belőle mustszűrőt, biciklis kosarat, de akár kerítést is. A vesszők tudatos válogatásával lehetőség nyílt a szerszámfa és a tüzelőnek való beszerzésére is. A természet és ember kapcsolata talán még helyrehozható, ha időben felismeri az ember, hogy a Földet nem apáinktól örököltünk, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. Ezt a szemléletéletet kell gyermekeinknek is továbbadni. A jövő alakításában a gyermek tanítása, nevelése olyan, mint a termékeny földbe ültetett mag, idővel csodálatos teremtmény cseperedik belőle. Ehhez szeretnénk hozzájárulni a következő agrár-kulturális rendezvényünkkel is, amely az erdei iskolákat állíja a középpontba. Balogh Beáta

Ajánló bibliográfiáink megtekinthetők, illetve letölthetők az OMgK honlapjáról! http://www.omgk.hu Az Elektronikus kiadványok menüpont alatt.

2004. XII. 2005. XI. évfolyam évfolyam4. 2.1.szám 2-3. szám szám

23

Nálunk történt - Kiállítás megnyitó

A S B B K  A 2004. év záró kiállításaként november végén az OMgK galériája annak a baráti körnek adott otthont, amely lelkes és tehetséges rajztanárokat és amatőr alkotókat tart össze. A Baráti Kör több évtizede működik, első közös kiállításukra azonban csak ebben az évben került sor. A kört Vasvári József festőművész alapította, jelenleg Takáts Tamás festőművész tartja össze a tagokat. A művészetben nem lehet hazudni – mondta a kiállítás megnyitóján Dobos Lajos. A

művész feladata kifejezni érzelmeit, gondolatait, szeretetét, bánatát, az őt foglalkoztató problémákat, a befogadó – néző – feladata pedig megfejteni és megérteni a művön keresztül az alkotót. Mindenki a saját örömére alkot, és leginkább igaz ez a Székely Bertalan nevét viselő baráti kör tagjaira. A 16 művésztől származó, közel 40 kiállított alkotás (olaj, pasztell, grafitrajz, akvarell) november 30. és január 3. között volt látható. Kárász Kinga

K C I  Február 11-én nagy sikerrel megnyílt – az OMgK kiállítótermében – Csikós Ilona, egykori Bernáth Aurél tanítvány önálló tárlata. Szemadám György író, festő osztotta meg a közönséggel gondolatait és benyomásait a festményekről, majd Bálványos Judit alt szaxofonon mutatta be virtuóz improvizáló képességét. A nagysikerű művésznő 1951-ben végezte el a Képzőművészeti Gimnáziumot, majd hosszabb tanulmányutat tett férjével, Kaposy Ödön festőművésszel Angliában és Belgiumban. Hagyományos indulás után szürrealisztikus, látomásos, szimbólumokat rejtő festészetet alakított ki, melyből ez alkalommal kapott ízelítőt a könyvtár és vendégköre. A tárlat, mely nagy visszhangot keltett, március 11-ig volt látható. Szeretném bemutatni Csikós 24

lematikát lecsupaszítja, és minimalista – kubista stílusban tárja elénk. A „Vergődő lelkek” inkább tekinthető tipikus Csikós- képnek, mint a „Vidáman”. Az, hogy az alkotó spirituális lény az „Aura” című munkából derül ki, mint ahogy az is, hogy képes figuratívan is alkotni. Számomra a legmegdöbbentőbb felismerés, hogy a művészet mennyire meghaladja a Ilona képeit. Elöljáróban annyit, nemekről alkotott előhogy a humorista, Kishon Ferenc ítéleteinket. Csikós képei karcosan szerint a kritika mindig jobban férfiasak, és amikor maga vall a férfi jellemzi a kritikust, mint tárgyát. – nő viszonyról egy stilizált X és Y A kiállítás remekül elrendezett formájában, akkor a humor is megvolt. Az előtérben kiállított Pil- jelenik világában. lanat, Vergődő lelkek, Vidáman és Minden alkotó ember egy kis Aura című képek egyfajta művészi világ – mondom én. Köszönöm hitvallásként értelmezhetők, míg a Ilona, hogy a Pillanat Madaraként kiállítótérben levő képek a művé- fészket rakott nálunk egy hónaszi műhelymunka termékei. pig! Csikós fő jelszava az egyszerűsítés, sűrítés, lényeglátás. A probKárász Kinga – Kabai Gábor 2004. 2005. 2004. XI. XII. XI. évfolyam évfolyam 2-3. 2. 4. 1. szám

Kitekintő

EU-     2001. áprilisában a dán Agrár-szaktanácsadási Központtal közösen indult egy többlépcsős program, melynek célja a magyar agrárszakoktatás és szaktanácsadási szolgálat fejlesztése volt. Ennek a programnak a keretében magyar agrárszakembereket képeztek ki Dániában EU-s Üzleti Terv készítésére. A képzés célja volt a megszerzett tapasztalatok magyarországi elterjesztése. A program országos népszerűsítése során igény merült fel a határon túli magyarok részéről az Üzleti Terv részletes megismerésére és adaptálására. A hazai gyakorlat alapvetően eltér az EU-s üzemi gazdaságosság-számításoktól, és ez – a visszajelzések alapján – a határon túli gazdálkodók gyakorlatára még fokozottabban igaz. Ahhoz, hogy a hazai viszonyokra átültethessék, és az így szerzett tapasztalatokat tovább adhassák, a programot alaposan meg kellett ismerni és el kellett sajátítani. A pályázat célja volt a határon túli magyar agrárszakemberek versenyképességének fokozása korszerű, üzleti gazdálkodási terv készítése által. A tervezés lehetőséget kínált a szakemberek számára EU-s pályázatok üzleti terv részének elkészítésére, valamint többféle alternatív gazdasági elképzelés összehasonlítására, vizsgálatára. Ennek alapján az FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet az alábbiakban részletezett módon, két lépcsőben valósította meg.

Az első lépcsőben kétnapos felkészítő zajlott a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete partnerségével 2004. szeptember 06-08-án Piliscsabán, a Mezőgazdasági és Erdészeti Szakképző Intézet Gyakorlóiskolában. Témája KAP, EU-s, üzemi tervezési, pályázatírási, projektmenedzselési alapismeretek, valamint az Üzemi Tervező program bemutatása, pályázatírási esettanulmányok alapján csoportos feladatmegoldással. A képzés egy turnusban, 30 fővel zajlott, és zárásként a résztvevők tanúsítványt kaptak A második lépcsőt kicsit részletesebben is bemutatjuk. Itt a képzés két turnusban, a Horgosi Termelők Klubja partnerségével, nagykovácsi helyszínnel, 2004. november 1012-én, illetve a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete partnerségével, Nagykovácsiban, 2004. november. 15-17-én folyt. A forrás – mindkét esetben – az Apáczai Közalapítványnál elnyert támogatás. A képzés bemutatása Megnevezése: EU-konform üzemi gazdálkodási terv készítése (20 órás képzés) Időpontja: 2004. november 10-12, illetve 2004. november 15-17. Helyszíne: FVM Mezőgazdasági Szakképző Intézet és Nevelőotthona (2094 Nagykovácsi, Kossuth L. u. 2.) Célcsoportjai: • 22 fő vajdasági magyar agrárszakember, a Horgosi Termelők Klubja szervezésében. • 17 fő erdélyi magyar agrárszakember, az RMGE szervezésében. Az FVM Képzési és

2004. XII. 2005. XI. évfolyam évfolyam4. 2-3. 1.szám szám szám

Szaktanácsadási Intézet ingyenesen biztosította a képzésen résztvevőknek: • az oktatási segédanyagokat: Oktatási Segédlet, Fedezet Hozzájárulás Számítási Füzet, • a CD-t: Üzemi Tervező program: Üzemgazda program, kidolgozott üzleti tervek, • a képzést záró tanúsítványokat. Mindezek mellett segíteni kívántuk a határainkon túli magyar agrárszakemberek szakmai fejlődését azzal is, hogy az intézetünknél fellelhető agrárkiadványok néhány példányát is átadtuk számukra, illetve az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központot felkérve, tájékoztatást adtunk a résztvevőknek a könyvtár elérhető szolgáltatásairól. Tematika: 1. nap: - Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ tájékoztatója - Üzemi, üzleti tervezési alapismeretek - EU-s pályázatírási, projektmenedzselési alapismeretek 2. nap: - Egy komplex nyertes pályázat, és a hozzá tartozó üzleti terv bemutatása, csoportfoglalkozás keretében pályázatírási és üzemi, üzleti tervezési alapismeretek gyakorlása. - Az „Üzemgazda 2.0” program (Üzemi Gazdálkodási Tervező Program) bemutatása, ismerkedés a programmal csoportfoglalkozás keretében. - Ismerkedés a bemutatott programmal, csoportfoglalkozás keretében egy-egy komplex pályázat és a hozzá tartozó üzleti terv elkészítése. 3. nap: - Ismerkedés a bemutatott programmal, csoportfoglalkozás keretében egy-egy komplex pályázat és a hozzá tartozó üzleti terv elkészítése - A tanfolyam értékelése, a program zárása. 25

Kitekintő

A résztvevők csoportmunkával – a vajdasági magyar agrárszakemberek 9, az erdélyi magyar agrárszakemberek 5 csoportban – készítették el az önálló üzleti terveiket, melyek teljes terjedelmükben letölthetőek a http://www.kszi.hu oldal Szaktanácsadás / „EU-konform Üzemi Gazdálkodási Terv Készítése” megnevezésű menüpont alól. Az elkészített pályázatokat, illetve az ezekhez tartozó üzleti terveket a résztvevők és az előadók a képzés végén közösen értékelték ki A 3 napos képzések – az intézetünk által készített értékelő lapok név nélkül kitöltött, feldolgozott

információit alapul véve – sikeresen zajlottak le, azonban problémát okozott az elmélet és a gyakorlat megértésében, hogy a határon túli szakemberek eltérően értelmezik a szaknyelvi kifejezéseket, ezért a fogalmak folyamatos és együttes újra értelmezésére volt szükség. A gyakorlati feladatok megoldásában az eltérő informatikai és gazdálkodási, illetve tervezési ismeretek jelentettek gondot, melyet úgy oldottunk meg, hogy olyan csoportokat alkottunk, amelyekben az informatikai, tervezési és gazdálkodási ismeretekkel rendelkező résztvevők egyaránt szerepeltek. Az említett problémák mellett igény merült fel az Üzemgazda program határon túli viszonyokra való adaptálására is, melyhez a képzésen részt vevő szakemberek felajánlották aktív segítségüket, egyrészt a saját gazdálkodási környezetükben való alkalmazás folyamán feltárt új

ötletek továbbításával, másrészt az Üzemgazda programnak a térség gazdasági adottságaihoz való átalakításában. A képzés eredményeként a gazdálkodók: • megismerték és elsajátították, hogyan készítsenek az Üzemgazda program segítségével könnyen, gyorsan rövid és hosszú távú terveket, melyekkel piaci előnyökre tehetnek szert; • megismerték, és a csoportos gyakorlatokon alkalmazták a pályázatok és hitelkérelmek mellékleteinek elkészítésére, illetve a gazdálkodásuk tervezésére használható üzleti tervező program – az Üzemgazda program – használatát; • megismerték és elsajátították a pályázatírás alapjait; • megfelelő informatikai háttérrel képesek lesznek a tervező program határon túli viszonyokra való adaptálására; • megismerték és gyakorolták az üzemi és üzleti tervezést, hogy saját versenyképességüket növelve, saját gazdaságuk adottságaiból és eredményeiből kiindulva sikeresen gazdálkodhassanak. Markó Ivett

N   B C E 2005. január 25-én bensőséges ünnepi eseményre került sor a Budapesti Corvinus Egyetem Villányi úti épületegyüttesének dísztermében. A nemes hagyományokkal rendelkező Könyvtár és Levéltár felvette Entz Ferenc nevét. Méltóbb névadót nem is találhatott volna ez a tudásközpont, hiszen az l805ben Sümegen született, s eredetileg orvos végzettségű tudós volt – számos szakmai és emberi érdeme mellett – a Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Tanintézet, a Kertészeti Egyetem ősének, illetve jogelődjének a megalapítója, majd az l860-ban Budán, a Gellérthegy oldalában létrehozott Vincellér- és Kertészképző Gyakorlati Tanintézetnek az igazgatója. 1818-ban a Magyar Tudományos Akadémia, majd 1865-ban az 26

osztrák Kertészeti Társaság tagja is lett. Sokat tett a magyar borászat és szőlőművelés mellett a magyar gyümölcstermesztés fellendítéséért is mind elméleti, mind gyakorlati értelemben. Nem hanyagolta el a zöldségtermesztést, s nagy gonddal foglalkozott a gyógy- és fűszernövényekkel is. Élete és pályája során foglalkozása egyben hivatása volt, s hivatása pedig a szenvedélye. A magyar és a nemzetközi kertészet elméletének és gyakorlatának egyik legrangosabb képviselőjeként tartják számon. A vendégeket, a könyvtáros szakma, a minisztériumok, társintézmények képviselőit, régi kollégákat dr. Mészáros Tamás egyetemi tanár rektor köszöntötte. A köszöntő után a Természettudományi Területi Tanács

elnöke, dr. G. Tóth Magdolna egyetemi tanár ismertette Entz Ferenc életét és méltatta munkásságát. Az előadást követően Zalainé dr. Kovács Éva könyvtárigazgató megnyitotta a könyvtár munkatársai által készített és Entz Ferenc életével, szakmai munkásságával kapcsolatos relikviák kiállítását. Az ünnepségen jelen voltak az Entz család képviselői is, s személyesen megköszönve a névválasztást gratuláltak az intézménynek. E jókívánsághoz csatlakozva – lapunk nevében – kívánunk az Entz Ferenc Könyvtár és Levéltárnak további sikereket és szakmailag hasznos, értékes munkát. GPE 2004. 2005. 2004. XI. XII. XI. évfolyam évfolyam 2-3. 4. 1. szám

Kitekintő

É EU    P Korunk legfőbb vívmánya, az internet ma már az élet minden területét behálózza. Ez szinte szó szerint is érthető, hiszen egyszerűen kezelhető eszközök segítségével cikázik az információ a legkülönbözőbb adathordozók között. Ez olyan, mint az emberek közötti verbális kommunikáció, csupán a hardverek és szoverek világát kell megértenünk hozzá! Ebben az évben január 27-én került sor az Országházban az EU közkönyvtári találkozóra, amely a néha bonyolultnak tűnő elektronikai rendszerek adatbázisait mutatta be az érdeklődők számára. Mai világunk technikai, technológiai vívmányai mellett a könyvtárak papír alapú információs forrásainak jelentősége veszélybe került. Nagy kihívást jelent a könyvtárak számára az olvasók egykor népes táborának megtartása, hiszen a mai fiatalok többsége az internetről szerzi be a hasznos információkat. Ez a tendencia egyre gyorsabban terjed az idősebb korosztályok körében is. Nagyon kényelmes dolog otthon vagy a munkahelyen, tanintézményekben, helyben megszerezni a szakirodalmat, anélkül, hogy beiratkozzunk a könyvtárba, esetleg egyszerre többe is. Azonban az emberek sokszor nem számolnak azzal, hogy a „netre” bármilyen információ felkerülhet, itt már nem számít sem a cenzúra, sem a szaktudás. A könyvtárak feladata tehát kibővül a hiteles, elektronikus formában közreadott szaktájékoztatással. Az internet jelentősége abban áll, hogy a világ bármely részén történt eseményeket on-line, azaz a

számítógép és a háló segítségével nyomon követhetjük. Ez azért nagyon fontos, mert jelentősen megrövidíti az információáramlás idejét. Gondoljunk csak bele, hogy az EU csatlakozásunk óta eltelt időszakban milyen arányban jelentek meg Magyarország tagságával kapcsolatos elektronikus kiadványok, valamint könyvek. A tendencia az, hogy a mai, könyv formában megjelenő dokumentumok nagyrészt megtalálhatók az Interneten; ha nem, annak oka a szerzői jogdíjak védelme. Léteznek azonban szerzői jogdíjjal ellátott internetes adatbázisok is. Ezek könyvtárak, közintézmények információs pontok javára írt előnye, hogy előfizetősek. Ezzel a könyvtárak is haladnak a korral, jelentőségük nem halványul, amennyiben megteszik a kellő lépéseket. Ha érdeklődni szeretnénk az Európai Unióban zajló eseményekről, legegyszerűbben az interneten keresztül tehetjük ezt meg. Több tucat olyan on-line adatbázissal találkozunk, amely megbízható, és kielégítő mennyiségű információt nyújt számunkra. Egyik ilyen adatbázis például az Eur-Lex, amely jogi portál az uniós jogszabályok gyűjteménye, és az Európai Unió hivatalos honlapjának linkjeként található meg (www.europa.eu.int/eur-lex/ lex/hu/index.htm). A European Sources Online, amelynek korábbi neve Know Europe (Ismerd meg Európát), magával az intézményrendszerrel kapcsolatos információkat osztja meg az olvasóval. Ha az unióval kapcsolatos legfrissebb információkra vagyunk kíváncsiak,

az ESO-Weekly Bulletin weblapot látogassuk meg. Ebben megtalálhatók a legfrissebb monográfiák, az EU bármilyen fejezetéhez kapcsolódó ügymenetek, valamint az aktuális témák. Az unió felső döntéshozatali szerveinek értekezletére vonatkozó dokumentumok az Európa Szerveren találhatók, ahol szakvélemények, folyóiratok, kézikönyvek, tehát teljes dokumentumok nyújtanak segítséget a tájékozódáshoz. 2000-ben alakult a Bruxinfo, amely téma-orientált EU portál, hetente kétszer frissítik. Inkább tájékozódó-jellegű, de egy-két dokumentum is megtalálható rajta. Aki naprakész szeretne lenni az Európai Unióban zajló eseményekkel kapcsolatban, időközönként érdemes ellátogatnia a Bruxinfo-hoz. A közkönyvtári találkozó emlékezetes pillanata volt, amikor dr. Baráth Etele EU főbiztos felavatta az EU forródrótot. Ez az ingyenes szolgáltatás a közkönyvtárakban 2005. január 31-től él. Bármilyen, Európai Unióval kapcsolatos kérdést a könyvtárakban az arra kihelyezett telefonon, egy gomb megnyomásával fel lehet tenni. Ez további lehetőséget nyújt ahhoz, hogy házatáján naprakész legyen a magyar olvasó is! Információs világunkban tehát nem szabad elfelejtenünk a könyvtárak békés, művelődésre bíztató légkörét, hiszen csak akkor alkothatunk a jövő számára, ha ismerjük a múlt szakembereinek gondolatait, tapasztalatait! Prokai Dorina

IKSZ  Az Informatikai és Könyvtári Szövetség és a Könyvtári Intézet 2005. február 24-én Stratégia és megújulás címmel megrendezte az Országos Széchényi Könyvtárban a könyvtári szaksajtók workshopját. Dr. Fodor Péter, az IKSZ elnöke 2004. XII. 2005. XI. évfolyam évfolyam4. 2-3. 1.szám szám szám

megnyitójában beszélgetésre hívta fel a megjelenteket a könyvtári szaksajtó működéséről, az információ eljuttatásának hatékonyságáról és a további feladatokról, különös tekintettel arra, hogy mi módon lehet a könyvszakmára vonatkozó informá-

ciót a szakmán kívülre kijuttatni, a használók szolgáltatási elvárásait a szaksajtóban közvetíteni. Fisch Gábor László, az NKA Bizottság szakértője Megújult támogatási formák a könyvtári szaksajtóban címmel tartott előadásában elmond27

Kitekintő

ta, hogy az NKA 16 szakkollégiuma ebben az évben 727 millió forinttal támogatott 229 folyóiratot. Ezen belül a könyvtári szakma 16,5 millió forint támogatást kapott. Gyakorlatilag minden kiadvány megkapta az általa kért összeget. Felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon sok volt a gyenge pályázat, a nyomtatványok rossz kitöltése. Vizsgálta az öt legfontosabb könyvszakmai folyóirat hatékonyságát, hangsúlyozottan nem szakmai, hanem pénzügyi szempontból. Megállapította, hogy mindegyik ráfizetéses, már a nyomdai költségekhez képest is. A továbbiakra nézve elmondta, hogy a hatékonyság javítása érdekében nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a marketingre, „bulvárosodásra” lenne szükség a szaksajtóban, jobban igazodva az olvasók igényeihez. Beszélt az NKA által tervezett változtatásról, amely egy pontozásos rendszer kidolgozását jelenti. Első lépésként a MATESZ (Magyar Terjesztés-Ellenőrző Szövetség) 70 lapot fog ellenőrizni, főként a példányszám tekintetében. Felvetette, hogy az öt fő könyvtári lapnak érdemes lenne kiadói szervezetet létrehoznia, amely elsősorban a terjesztésben játszhatna fontos szerepet. Kálmán Miklós, a Mimikri Közvélemény- és Piackutató K. kutatásszervezője Hatásvizsgálat-elemzés és módszerei a könyvtári szaksajtó

számára címmel tartott érdekes előadást a cége által alkalmazott adatvételi módszerekről. A kvantitatív (kérdőíves, kérdezőbiztos által végzett, önkitöltős), zárt kérdéseket megfogalmazó és a kvalitatív (szakértői interjúkon, a főként a piackutatásban alkalmazott fókuszcsoportos beszélgetéseken alapuló) nyílt kérdéses módszerről. Elmondta, hogy a folyóiratoknál az önkitöltős módszer a legkifizetődőbb, amikor a kérdőíveket a folyóiratszámokban juttatják el az olvasókhoz. Ennél a formánál magyar viszonylatban jó eredménynek számít, ha a kérdőívek 20 %-át visszaküldik. Az előadásokat követően az öt fő könyvtári sajtótermék főszerkesztői ismertették 2005. évi stratégiájukat. Vajda Kornél a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros főszerkesztője hangsúlyozta, hogy a folyóirat továbbra is őrzi lényegét, célja tükröt tartani. Olyan aktuális témákkal foglalkozik, mint az EU csatlakozás problematikája, a kistérségek felzárkóztatása, betekintést ad a külföldi könyvtárügybe és igyekszik terepet adni a fiatal könyvtáros szakembereknek. Fülöp Ágnes, a Könyvtári Levelező/Lap főszerkesztője kifejtette, hogy céljuk megfelelni a gyors híradás, a szakmán belüli információcsere igényének. A legújabb, legfontosabb szakmai kérdésekkel

kívánnak foglalkozni a kapcsolattartás fórumaként. Balogh Mihály, a Könyv és Nevelés főszerkesztője az olvasás válságáról és a nyelvi romlásról beszélt, az oktatásban és nevelésben dolgozók felelősségéről, akiknek munkájához kíván a lap a továbbiakban is hathatós segítséget nyújtani. Szántó Péter, a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás főszerkesztője elmondta, hogy a jövőben is tudományos lapként kívánnak működni, megfelelve a kiadvány borítóján vállalt Könyvtár- és információtudományi szakfolyóirat meghatározásnak. Nem terveznek profilbővítést, de céljuk a szakmai problémák követése, az újdonságok ismertetése, magyar és külföldi viszonylatban egyaránt. Kovács Katalin, a Könyvtári Figyelő főszerkesztője a kiadvány fő témájaként a kárpát-medencei könyvtárügyet jelölte meg. Fontosnak nevezte a külföldi szakirodalmat bemutató jelentős mennyiségű referátum gyűjteményüket. Tervezik, hogy az olvasói igényeknek megfelelően jövőre visszatérnek a kéthavonkénti megjelenésre. A workshop a résztvevők eszmecseréjével zárult, amelyből kitűnt, hogy a könyvtáros-olvasók egyformán fontosnak tartják mind az öt szakfolyóiratot. Pálfai Katalin

A K-   T   A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Könyvtártudományi Tanszéke 2005. március 4-én Információ, történelem, régió: könyvtárak a Kárpát-medencében egykor és most címmel rendezett konferenciát az Egyetemi Könyvtár új épületében (Szeged, Ady tér 10.) A program moderátora dr. Bakonyi Géza tanszékvezető egyetemi docens volt. Az első részben az eredeti elképzelések szerint dr. Monok István, az OSzK főigazgatója tartott volna előadást Digitális Kárpát-medence cím28

mel, akadályoztatása miatt azonban Káldos János, a Magyar Elektronikus Könyvtár munkatársa ismertette a koncepciót. Digitalizáláskor alapvetően eldöntendő egyrészt, hogy milyen nyomtatványokkal kell foglalkozni, másrészt, hogy kiknek és milyen módon kell hozzáférhetővé tenni az adatbázist. A világban található hungarikumokkal kapcsolatban • számba kell venni a könyvtárakat, a könyvjegyzékeket, a katalógusokat, • össze kell vetni a nemzeti bibliográfiákat,

• el kell dönteni, mit digitalizáljunk (valószínűleg szükségszerű a veszélyeztetett dokumentumok, a gyűjteményi nyilvántartások, a gyűjteményi unikumok, és a leggyakrabban forgó anyagrészek feldolgozása. Hogy mi kell az eredményes munkához? Egyrészt elkötelezettség, másrészt szaktudás, harmadrészt (de elsősorban) pénz. Korreferátumot mondott Hegyi Ádám, a Könyvtártudományi Tanszék tanársegédje, Brem Walter, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (Kolozs2004. 2005. 2004. XI. XII. XI. évfolyam évfolyam 2-3. 4. 1. szám

Kitekintő

vár) képviselője, aki az erdélyi közös katalógus munkálatairól tájékoztatott, valamint Mészáros Zoltán egyetemi hallgató. Utóbbi magyarországi könyvtárak online szolgáltatásait vizsgálta, a helyzetkép felvázolásával ábrázolva a párhuzamokat és a lehetőségeket. A 2136 magyar nyilvános könyvtár közül 100 adatait vetette össze, melyek közül 27 volt szakkönyvtár (benne az OMgK is). Bár nyilvánvaló, hogy sok könyvtárban és számos területen van szükség és lehetőség a színvonal javítására, a külföldi példákkal való összevetés

eredménye nem elkeserítő. A témához érdemben hozzászólt még Moldován István, a MEK osztály vezetője és Kurta József, a Kolozsvári Teológiai Intézet könyvtárosa. A második részt dr. Z. Karvalics László, a BME egyetemi docense Információtörténelem című előadása indította. Az információtörténelem hat alapvető ágazatát így fogalmazta meg: 1. Információ központú történeti elemzés 2. Az információ-háztartás története 3. Az információtechnológia társa-

dalomtörténete 4. Az információ-jelenség története 5. Az információs társadalom előtörténete 6. Információs civilizációelmélet A fogalmi fundamentum: 1. információs alakzatok 2. információ közösségek 3. információs eszközök, szerszámok, gépek, üzemek 4. cselekvéselméleti beágyazottság, egymásbaágyazott információs és akciós ciklusok 5. információ a fejben, tárgyiasítva (hordozón „csak” jel) A korreferátumok előadói voltak: dr. Szőkefalvi-Nagy Erzsébet, a szegedi Somogyi Könyvtár igazgatója, dr. Kokas Károly, az SzTE Egyetemi Könyvtár főigazgató-helyettese, dr. Bánhegyi Zsolt, az MTA Könyvtárának osztályvezetője (aki megszokottan magas színvonalú, érdekfeszítő hozzászólásában Chester Floyd Carlsonról, a „szárazírás” feltalálójáról emlékezett meg, külön kitérve a gyorsmásolás történetének magyar vonatkozásaira) és Vlahosz Kornélia egyetemi hallgató. A rendezvény keretében mód volt az Egyetemi Könyvtár új épületének alapos bejárására, a szolgáltatásokkal való ismerkedésre. LFL

„P”  „ ” A E K  

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára a fenti címmel keresett könyvtári szemszögből válaszokat a XXI. századi információs társadalom kihívásaira 2005. március 9-én megrendezett konferenciáján. Dr. Szögi Lászlónak, a könyvtár főigazgatójának köszöntő szavai után először dr. Z. Karvalics László egyetemi docens (BME) tartott előadást A tudásvagyon-gazdálkodástól a könyvtárig címmel. Mint elmondta, a Bundesbank egyik vezetője úgy nyilatkozott, hogy napjainkban 2004. 2005. XI. XII.évfolyam évfolyam2-3. 4.1.szám szám szám

már nem az aranytartalék képzése, hanem a tudásnövelés, az oktatás fejlesztése az új cél! Vagyontárgyként kell tekintenünk a fejekben lévő tudásra, és meg kell keresni a módját annak, miként lehet azt értéktermelő folyamatokba bevonni. Ugyanakkor a lassan univerzális tudáskörnyezet (universal knowledge environment) társadalompolitikai óriásdeficitekkel találkozik (ld. pl. hazánkban a nyelvtudás kérdésének problémakörét). Változás tapasztalható a célcsoportokban, most a nyugdíjasok, a kismamák, a fogya-

tékosok (v.ö.: Stephen Hawking, az egyik legismertebb és legnagyobb információ- és tudásvagyon-hordozó súlyosan fogyatékos), a diákok, a hátrányos helyzetűek. Tény: a tudásvagyon kiaknázása és egyidejű sokszorosítása szükségszerű, és ebben meg kell találni a könyvtár, mint fizikai hely szerepét. Ferling József kommunikációs tanácsadó, újságíró, a Magyar Public Relation Szövetség elnöke Mert fontos, hogy (el)ismerjék!, avagy hogy kerül a pr a könyvtárba címmel tartott előadást, melyben 29

Kitekintő

bemutatta egy hazánkban még félreismert szakma, a public relations által nyújtott esélyeket, mint például a fenntartóval folytatott párbeszédben rejlő lehetőségeket, az ismertség és elismertség növelésére használható eszközöket, a sajtókapcsolatok „diszkrét báját”. A Magyar Televízió hamarosan induló A Nagy Könyv című programjáról Tarján Tamás irodalomtörténész mondta el gondolatait. Dr. Dippold Pétertől, a Könyvtári Intézet igazgatójától az európai könyvtári fejlesztések irányairól hallottunk. Az előadó szerint nem eléggé átgondolt a célkitűzések megfogalmazása, ezért több EU-s könyvtári projekt nem érte el a várt hatást. Ugyanakkor pozitívum, hogy a közép- és kelet-európai országok is részt vehettek a komoly telematikai fejlesztéseket eredményező pályázatokban már 1994 óta. További fontos lépések: az e-Europe program elfogadása 1999-ben; a DIGICULT program, mely a digitalizálást, a felhasználóbarát hozzáférés biztosítását segíti. Biztosra vehető, hogy a jövő könyvtárában • a gyűjteményi irányultságot az elektronikus források elérésének szervezése váltja fel, • a költségvetés és a személyzet létszáma csökken, • a számonkérhetőség és felelősség élőbbé válik, • a finanszírozás és bevételek új útját kell megtalálni (pályázni kell!), • a figyelem a gyűjteményekről a használókra terelődik. A fenti célok érdekében • a látogatók számának növelése helyett a távoli elérés biztosítása kerül előtérbe, • az anyagok elektronikus kiválasztása valósul meg, • a helyi katalógusokat felváltják a virtuális és metakatalógusok, • egyre fontosabb lesz a használók 30

képzése. Eredményként • bár a könyvtár funkciója alapjában nem változik, a társadalom elvárásai és a tevékenység tartalma annál inkább, • nagy szükség van információtechnológiai fejlesztésekre és szakértelemre, • kapcsolódni lehet és kell a lokális, a regionális, az országos és nemzetközi hálózatokhoz is, • a könyvtáros szaktudása kulcskérdéssé válik. Dr. Horváth Sándor Domonkos, a győri Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár igazgatója, könyvtárjogász a magyar könyvtárjog rendszeréről beszélt. Kiemelte a könyvtárügyi rendszerváltás főbb jogi eseményeit: 1990: önkormányzati törvény 1997: kulturális törvény 2003: ODR-rendelet

2004: többcélú kistérségi társulások. Részletesen ismertette a félreértelmezhető, vitára okot adó szabályokat (szervezett képzés ügye, dokumentumvásárlási hozzájárulás kérdése stb.) Aggályosnak tartotta, hogy a nyilvános könyvtárak köre bírja a jogosultságok zömét, és hogy a helyzetet bonyolítja az ODR szolgáltatói kör (mint kiemelt könyvtártípus). A kedvezményezettség természetesen az állami szintű pénzosztó koncepciókban is megmutatkozik. A programot Damjanovich Nebojsa online kommunikációs tanácsadó és tréner „Könyvtáros behálózós” avagy, Internet a nyilvánosság új eszköze – szerintem! című előadása zárta. Kifejtette, hogy nyereség nemcsak a bevételek növelésével, hanem a vállalkozási költségek csökkentésével is elérhető. Vonatkozik ez a könyvtárakra is. Ismertetett könyvtárakra alkalmazható online üzleti modelleket, webmarketing lehetőségeket, könyvtári honlapokat és azok látogatóinak szükségleteit. Az igen tartalmas konferencia moderátora dr. Sipos Anna Magdolna, az Egyetemi Könyvtár általános főigazgató-helyettese volt. Lőrincz Ferenc

2004. 2005. 2004. XI. XII. XI. évfolyam évfolyam 2-3. 2. 4. 1. szám

Kitekintő

I   

A  M S A-  É M K   OMK   2005. március 10-én délelőtt tartotta a könyvtár annak a közös együttműködésnek az első rendezvényét, amelyen a 2002-ben teljes körűen felújított intézmény mutatkozott be a Magyar Marketing Szövetség tagjainak. A rendezvény célja az volt, hogy az MMSZ Klub tagjai és a téma iránt érdeklődő szakemberek megismerjék az országos feladatkörű, nyilvános, tudományos szakkönyvtár lehetőségeit. Elsősorban a piacrajutással, a versenyképességgel foglalkozó könyvek és irodalom érdekelte a mintegy 50 megjelent szakembert. Benczekovits Beatrix főigazgató-helyettes ismertette a könyvtár

múltját, jelenét és terveit, bemutatta a könyvtári és informatikai szolgáltatásokat, valamint az intézmény földszintjén található Agrár Szakirodalmi Szolgáltató Házat, illetve Budai Teleházat is. A vendégek megtekintették a könyvtárról készült rövid filmet is. Dr. Lelkes Lajos, a Mezőgazda Kiadó ügyvezető igazgatója arról tartott előadást, hogy milyen nehézségeik vannak a szakkönyvkiadóknak, mi jellemzi a könyv- és folyóiratkiadást, valamint a mezőgazdasági szakkönyvkiadást hazánkban. Előadásában felhívta a hallgatóság figyelmét arra a tényre, hogy nemzetközi és hazai tapasztalatok szerint a szakkönyvek iránt annak

ellenére csökken a kereslet, hogy tartalmuk és nyomdai kivitelezésük igen magas színvonalú, és felveszik a versenyt bármely külföldi szakkönyvvel. A rendezvény ideje alatt biotermékekből és diabetikus süteményekből kaptak kóstolót a vendégek. Galgahévízi bio tej, tejföl és túró, a szigetszentmiklósi Szabó malomban készült teljes kiőrlésű búzából sütött cipó és az Erbike ínycsiklandozó különleges alapanyagokból előállított lekvárjai mellett a Lau-Ra Bt. gluténmentes és diabetikus süteményei kerültek a vendégek asztalára. KK

É   A Konzervipari Kutató-Fejlesztő és Minőségvizsgáló Kht. (KPKI) szaktanácsadási konferenciát tartott Az EU csatlakozás hatásai az élelmiszeriparra – avagy hogyan jussunk információhoz címmel az OMgKban március 21-22-én. Mészáros László, a KPKI ügyvezető igazgatója, megnyitójában az élelmiszeripar EU-s jogi szabályozásáról szólt. Dr. Antal Istvánné tudományos igazgató a 45 éves KPKI-t mutatta be. Az élelmiszer adalékanyagok felhasználásának új szabályozásáról tartott előadást dr. Domoki János, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet főosztályvezető-helyettese. Komáromy Attiláné dr. a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet 2004. XII. 2005. XI. évfolyam évfolyam4. 2.1.szám 2-3. szám szám

kutatási szakértője az érvényes élelmiszer jogszabályok internetes elérési lehetőségeit mutatta be a gyakorlatban. A húsipar az EU csatlakozás után címmel hangzott el dr. Zsarnóczay Gabriellának, az Országos Húsipari Kutató Intézet igazgatóhelyettesének előadása. Hasznos honlapokról hallhattunk Moskovits Lászlóné dr. előadásában. Az első nap utolsó előadója Benczekovits Beatrix, az OMgK főigazgató-helyette volt, aki a bemutatkozó film után a könyvtár szolgáltatásairól szólt részletesebben. A konferencia második napjának nyitó előadója dr. Kertész Béla, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkára volt, aki a Hazai és uniós jogszabályok

a csomagolás és csomagolási hulladékkezelés területén témáról szólt. A genetikailag módosított szervezetekről beszélt dr. Vajda Boldizsár, az OÉTI GMO Laboratóriumának vezetője. A HACCP rendszer bevezetésének tapasztalatai kis- és középvállalkozásoknál címmel tartott előadást Majoros Katalin élelmiszeripari mérnök menedzser. Végül Gerely Péter tanácsadó mutatta be az EU-6., Élelmiszerminőség és élelmiszerbiztonság című kutatási programját. A konferencia két napja jó hangulatban telt, számos hasznos információt, és izgalmas háttér tájékoztatást kaptak a jelenlevők. BB 31

Kitekintő

A N K  A magyarországi program három intézmény, a Magyar Televízió (MTV), a Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA) és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) együttműködésében valósul meg, ebből adódóan a programhoz kapcsolódó tévéműsorokat az M1-es csatornán láthatják a nézők. A játék lényege, hogy mindenki – Ön is kedves olvasó – szavazhat kedvenc magyar és külföldi regényére. Ám ha hirtelenjében nincs ötlete, akkor se adja fel, március elseje óta sugározza az M1 egyperces minifilmjeit, amelyekben ismert emberek árulják el, melyik regény a kedvencük és miért. A szavazatok alapján 2005. április 23-ára megszületett a TOP 100-as lista, amely ötven magyar és ötven külföldi regényből áll össze. A verseny ettől kezdve tovább élesedik, újból szavazhatunk, de most már a százas lista szereplőire. Ezekből kerül ki június 11-re a TOP 12 regény, és közülük már bárme-

lyik esélyes az első helyre. Nyáron mindegyik könyvhöz kisfilm készül, ezeket október 25. és december 3. között vetíti az M1, a nézők pedig eldönthetik, hogy melyik tetszett a legjobban. A végső összecsapásra december 17-ig várnunk kell. Ezen a napon derül ki, melyik a győztes regény. A győzelem nemcsak a könyvnek, hanem a hozzákapcsolódó film alkotógárdájának is dicsőséget hoz. A mozgalom fő üzenete, hogy az olvasáshoz pozitív életérzés kapcsolódik. A könyv könnyen elérhető, csak érte kell nyúlni, minden egyes könyv egy új világ, minden könyvvel gazdagabb és több lesz az ember. Az olvasás nem egy szűk kör privilégiuma, nem fárasztó intellektuális tréning, hanem örömteli élmény. A műsor minden potenciális olvasót szeretne elérni, a jelenleg nem olvasó fiatalokat éppúgy, mint az idősebb korosztályokat. A felnőtt társadalom alig fele olvasott el a megelőző évben legalább egy könyvet. A Nagy Könyv programnak ezt

a negatív tendenciát kell megfordítania. A mozgalomnak el kell érnie, hogy egyre többen kezdjenek el olvasni, a már olvasó rétegek pedig minél színvonalasabb irodalmi alkotásokkal ismerkedjenek meg. A Nagy Könyv alapötlete NagyBritanniából származik, ahol 2003ban a BBC útjára indította olvasást népszerűsítő műsorát e Big Read címmel. A csatornának nem titkoltan két fő célja volt a műsorral, egyrészt fel kívánta venni a harcot az akkoriban tomboló Big Brother lázzal, másrészt népszerűsíteni kívánta az olvasást. Itthon – legalábbis egyelőre – úgy fest, véget ért a villák és házak már görcsössé vált viadala, ám az olvasással bizony kissé hadilábon állunk. De idéntől máshogy lesz, mert olvasni fogunk és szavazni, és még a híres emberek kedvenc könyveit is megismerhetjük. Lapunk mellett talál szavazólapot! EIZs

Hirdessen a megújult Agrárkönyvtári Hírvilágban! Áraink: • negyed oldal: 5 000,- Ft; • fél oldal: 10 000,- Ft; • teljes oldal: 15 000,- Ft. A több számban hirdetők kedvezményt kapnak! Várjuk megrendelésüket! 32

2004. 2005. 2004. XI. XII. XI. évfolyam évfolyam 2-3. 2. 4. 1. szám

Programajánló

E – .  -  A fáraók után – Az ismeretlen Egyiptom 2005.03.18. - 2005.05.15. Budapest: Szépművészeti Múzeum Káprázatos kövek Egyedülálló gyűjtemény, Európában először 2005.03.18. 15:00 - 2005.06.30. Budapest: Magyar Természettudományi Múzeum Leonardo da Vinci Budapesten 2005.03.18. - 2005.05.29. Budapest: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtár Peter Weibel kiállítása 2005.03.18. 20:00 - 2005.05.29. Budapest: Műcsarnok André Kertész (1894-1985) életmű-kiállítása 2005.03.20. - 2005.06.15. Budapest: Magyar Fotográfusok Haza, Mai Manó Ház Haller József grafikusművész kiállítása 2005.03.22. 20:00 - 2005.05.28. Budapest: Vármegye Galéria Hommage à Tavaszi Fesztivál 2005.03.22. 10:00 - 2005.05.15. Budapest: Olasz Kultúrintézet Munkácsy a nagyvilágban 2005.03.24. 10:00 - 2005.07.31. Budapest: Magyar Nemzeti Galéria Galambos Tamás kiállítása a Volksbank Galériában 2005.03.30. - 2005.05.08. Budapest: Volksbank Rt. Istenhegyi úti Galéria

2004. XII. 2005. XI. évfolyam évfolyam4. 2.1.szám 2-3. szám szám

Makettek - Időszaki kiállítás Vajdahunyadvárban 2005.04.08. - 2005.06.10. Budapest: Magyar Mezőgazdasági Múzeum

Forrás víz fotóiskola mesterkurzus 2. kiállítása 2005.05.23. - 2005.06.05. Budapest: Újpesti Gyermek- és Iúsági Ház

Munkácsy a budai várban 2005.04.15. - 2005.07.31. Budapest: Magyar Nemzeti Galéria

Fellegajtó 2005.05.28. - 2005.06.07. Budapest: Millenáris Park

Bakó Károly grafikus kiállítása 2005.04.18. 10:00 - 2005.05.04. Budapest: Dél-budai Kultúrális és Szabadidőközpont

Tanévzáró képzőművészeti kiállítás 2005.06.07. - 2005.06.12. Budapest: Újpesti Gyermek- és Iúsági Ház

A győri baba-klub bemutatkozása 2005.04.20. - 2005.05.20. Budapest: Angyalföldi Gyermek- és Iúsági Ház Fehér Erika: Dialógus (Fű-szobrok) 2005.05.02. - 2005.11.13. Budapest: Millenáris Park 14 - Krajcsó László és Murányi Kristóf kiállítása 2005.05.06. - 2005.06.19. Budapest: Millenáris Park eoharidis Csilla festményeiből rendezett kiállítás 2005.05.09. - 2005.05.22. Budapest: Újpesti Gyermek- és Iúsági Ház A mi világunk című digitális fotópályázat kiállítása 2005.05.10. - 2005.05.24. Budapest: Millenáris Park Szabó István szobrászművész emlékkiállításának megnyitója 2005.05.13. 17:00 Budapest: Pataky Művelődési Központ

Plein-Art Kortárs Művészetek Fesztiválja 2005.05.20. - 2005.05.22. Budapest: Ráday utca Tranzit 2005 Fesztivál A Nemzetközi Szolidaritás Napjai 2005.05.21. 09:00 - 2005.05.22. Budapest: Millenáris Park Libresse Női Futónap és Mozgásfesztivál 2005.05.22. Budapest: Budapest különböző helyszínei 6 puttonyos Tokaji Aszúk Kóstolója 2005.05.26. 18:00 Budapest: Magyar Borok Háza A hetedik te magad légy 2005.06.16. 20:30 Budapest: Bakáts tér Ferencvárosi Ünnepi Játékok 2005.06.16. - 2005.07.17. Budapest: Bakáts tér

33

Programajánló - Ajánló bibliográfia

Bach: H-moll mise - templomi koncert 2005.06.17. 19:00 Budapest: Bakáts tér Tom Jones - musical 2005.06.21. 20:30 Budapest: Bakáts tér Romantikus Mesterművek klasszikus zenei koncert 2005.06.24. 20:30 Budapest: Bakáts tér Budapesti Búcsú 2005.06.25. - 2005.06.26.

Budapest: Budapest különböző helyszínei Budapest Klezmer Zenekar és Benkó Dixieland Band 2005.06.26. 20:30 Budapest: Bakáts tér Purim, avagy a sorsvetés 2005.07.01. 20:30 Budapest: Bakáts tér Nyár a Lánchídon 2005 2005.07.02. - 2005.08.14. Budapest: Lánchíd

Purcell: Dido és Aeneas 2005.07.04. 20:30 Budapest: Hilton Szálloda A Magyar Állami Operaház balettszólistáinak estje 2005.07.08. 20:30 Budapest: Hilton Szálloda Puccini: Tosca - opera 2005.07.15. 20:30 Budapest: Bakáts tér A programokról Eszes–Istenes Zsolttól (489-4974) lehet bővebb felvilágosítást kapni.

M : ,  Könyvek az OMgK állományából Rb 14675 Várkonyi Lászlóné Biogáz előállítása istállótrágyából, illetőleg szerves gazdasági hulladékany agokból : Szakirodalmi tájékoztató / össezáll. Várkonyi Lászlóné ; kiad. a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja. – Bp. : MÉM , 1975. - [1], 4 lev. ; 30 cm C 69301 Megújuló energiaforrások / [Szerk. Körmendi Péter] ; Kiad. a Mezőgazdasági Gépi Bérvállalkozók Szövetsége. – Gödöllő : MGBSz , 2003. - 107 p. : ill. ; 24 cm. - (Mezőgazdasági vállalkozók és szolgáltatók tanácsadó füzete ; 5.) C 68674 A biomassza felhasználása / Szerk. Bai Attila. – Bp. : Szaktud. K.H. , 2002. - 226 p.,[4] t., színes : ill. ; 24 cm C 68850 Hulladékok a mezőgazdaságban, az erdészetben, a gyümölcsösben, és a szőlészetben / [szerk.: Obrusánszki Ödönné et al.]. – Bp : Mezőgazd. Szaktud. K. , 2001. - 39 p. : ill., színes ; 21 cm Tk 12055 Galó Miklós – Máté János – Papp László Termeléstechnológia 1. / [írták: Galó Miklós, Máté János, Papp László et al.]. – Nyíregyháza : Ny. Főiskola , 2000. - 147 p.;24 cm Főiskolai jegyzet EU 587:6 Dencs Béláné Az energianövények termesztésének és hasznosításának magyarországi helyzete különös tekintettel az Európai Unió 5. K+F Keretprogramjához való integrálódás elősegítésére / [Dencs Béláné et al.]. – Bp. : OMFB , 1999. - 159 p.;24 cm B 20668 Energy from biomass : Research & development in Austria / [publ. by the Federal Ministry of Science and Transport]. – Vienna : FMST , cop. 1999. - 21 p. : ill.,színes ; 30 p. B 20915/1 Grasselli Gábor, Megújuló energiaforrások hasznosítása Erdőspuszta térségében.. – Gödöllő 2003.- 217-221 p.

34

B 20915/2 Kalmár Imre – Krizsán József – Kovács Kornél – Kovács Gábor Sertés hígtrágyára alapozott biogáz referencia üzem. – Gödöllő 2003.- 82-86 p. B 20915/1 Kovács Kornél – Valastyán Pál – Bagi Zoltán – Kalmár Imre Megújuló energiaforrás környezetszennyező anyagból. – Gödöllő 2003. – 229-233 p. B 20915/1 Lengyel Antal – Sikolya László – Petis Mihály Biomasszából termelt biogáz hasznosításának lehetőségei. – Gödöllő 2003. – 212-216 p. B 20031 Dimény Imre – Csermely Jenő Az álattartás műszaki-technológiai fejlesztése a környezetszennyezés mérséklésére című altéma / Témavez. Dimény Imre, Csermely Jenő. – Bp. : MTA , 1997. - 27 p.;29 cm B 20913/1 Koperniczky Ferenc Az energetikai faültetvények néhány termesztéstechnológiai kérdése. – Gödöllő 2002.- 216-220.p B 20913/2 Grasselli Gábor – Juhász György Megújuló energiaforrások helyi alkalmazása egy tehenészeti telepen. – Gödöllő 2002.- 191-195 p. B 20913/2 Kalmár Imre – Kalmárné Vass Eszter – Krizsán József Biogáz előállítási technológiai kísérletek sertés hígtrágyából. – Gödöllő 2002. -110-115 p. B 20913/3 Koperniczky Ferenc Olaszországi biomassza-tüzelőberendezések beruházás-gazdaságossági vizsgálata. – Gödöllő 2002.-141-145 p.

2004. 2005. 2004. XI. XII. XI. évfolyam évfolyam 2-3. 2. 4. 1. szám

Ajánló bibliográfia

C 67395 Vas Attila Megújuló energiaforrások a magyar mezőgazdaságban. – Gödöllő 2000. - 85-90.p.

C 64992/1 Bai Attila Biogázüzemek működésének tapasztalatai az Egyesült Királyságban és az USAban. – Gyöngyös, 1996.- 32-33.p.

C 66414 Pecznik Pál – Körmendi Péter Hőenergia gazdálkodás - biomassza tüzelés / Szerk. Pecznik Pál, Körmendi Péter. – Gödöllő : FM Műszaki Int. , 1997. - 39 p.:ill.;24 cm

C 64992/1 Illés B. Csaba – Kohlhéb Norbert A biogáztermelés helye napjaink mezőgazdaságában. – Gyöngyös,1996.-136137.p.

C 64034 Boros Tiborné A biomassza energetikai hasznosításának környezeti, gazdasági, ill. agrárpiaci szempontjai / Boros Tiborné. – Bp. : OMIKK , [1995]. - 32 p.;24 cm. - (Környezetvédelmi füzetek ; 1994/26. )

C 65988/2 Feczák János A cirok, mint biomassza hasznosítása az egészségesebb környezetért. – Keszthely, 1998.- 311-314 p.

EU 17/5:13 Sági Ferenc Újratermelődő természetes nyersanyagok az Európai Unióban / Sági Ferenc. – Bp. ; OMgKDK , 1995. - 66 p.;29 cm. - (Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba ; 5. ) B 19270 Marchaim, Uri – Ney, George Biogas technology as an environmental solution to pollution: Fourth FAO/ SREN Workshop Migal, Israel 14-17 June 1994 / Ed. by Uri Marchaim, George Ney. – Rome : FAO , 1994. - VIII,293 p.; 30 cm. (REUR technical series ; 33. ) EU 17:12 Sági Ferenc Energiahasznosítás a mezőgazdaságban / Sági Ferenc. – Bp. : OMgK, 1994. - 60 p.;29 cm. - (Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba ; 1. ) C 64508 Boros Tiborné Biogáztermelés és -felhasználás feltételei / Boros Tiborné. – Bp. : OMIKK , 1993. - 32 p.:ill.;24 cm. - (Energiagazdálkodási füzetek ; 1993/17. ) B 16770 Gyuga Pál A nitrogén műtrágyázás hatása az őszi búzafajták termésképződésére és biomassza produkciójára / Gyuga Pál. - Doktori értekezés ; [Pannon Agrártudományi Egyetem] ; 1990. – Keszthely , 1990. - 77, [27] fol. C 67751 Fantozzi, Paolo Proceedings of the third International Conference on Leaf Protein Research : Italy – Pisa, Perugia, Viterbo 1-7 October, 1989 / ed-in-chief Paolo Fantozzi. - Pinerolo : Chir.Ed. , 1990. - 552 p.;24 cm B 17923 Kovács Jenő – Marosvölgyi Béla Az erdészeti biomassza energetikai hasznosításának és géprendszerének fejlesztése Magyarországon / Kovács Jenő, Marosvölgyi Béla-, 1990. 118,[64] fol.:ill.; 30 cm D 9444 Beker, M.E. Biogaz’87. Tezisy dokladov sovesania po tehniceskoj bioenergetike –, 1987. – 110 p. D 9177 Láng István A biomassza hasznosításának távlatai. Akadémiai székfoglaló. – , 1986.- 29 p.

C 65988/2 Fogarassy Csaba Magyarország biomassza potenciálja 2000-ben. – Keszthely, 1998.- 37-41 p. C 65988/2 Fogarassy Csaba Regionalitás és vetésforgó a szántóföldi energianövényeknél. – Keszthely, 1998.163-167 p. C 65436 Pálinkás István – Szücs István Silókukorica és gyep energiahozamának összehasonlítása. – Karcag 200-201.p. A comparison of energy output of forage corn and grass. Tiszántúli Mezőgazdasági Tudományos Napok, Karcag, 1997. június 12-13. C 66511 Walters, Carl Adaptive management of renewable resources / Carl Walters. – New York ; London : Macmillan Publ.Co. , 1986. - X,374 p.; 24 cm C 56992 Láng István A biomassza komplex hasznosításának lehetőségei / Szerk. Láng István. – Bp. : Mezőgazd. K. 1985. - 249 p.; 21 cm C 55775 Jones, Gareth A növényzet termelőképessége : A növényi biomassza termelése és mérése / Gareth Jones ; Ford. Simó György. – [Bp.] : Mezőgazd. K. , 1984. - 133 p.; 20 cm Rc 52453 Kiss Eszter A biogáz. Jelenlegi helyzet - lehetőségek. – , 1984. B 14906/1 A biológiai eredetű anyagok (biomassza) hasznosításának távlati lehetőségei. A Komplex Bizottság jelentése : A Komplex Bizottság jelentése / [Kiad. az MTA]. – Bp. : [MTA] , 1984. - 3 db;29 cm B 14515 Mohamed Sallal, Jala Tápanyagkezelések hatása a zöld veltelini szőlőfajta biomassza képzésére / Jala Mohamed Sallal. - , 1984. - [4],261 lev.,1 mell.; 30 cm C 65213 A biomassza hasznosításának lehetőségei / [közr. a Biomassza Hasznosítását Felmérő Komplex Bizottság]. – Bp. : [s.n.] , 1983. - 67 p.; 20 cm Rc 50973 Kaltwasser, Bernd J. Biogáz előállítás és hasznosítás. – , 1983

C 66504/2 Balázs Julianna – Balázs Ferenc Energiatermelés mezőgazdaságilag hasznosított területeken. – Keszthely, 1999. 109-113.p. b:113.p.

Rc 51039 A biomassza teljeskörű hasznosítása: tézisek a területi viták résztvevői számára (Pécs, Veszprém, Miskolc, Szeged, Debrecen, Gödöllő) / [kiad. az] MTA - OMFB [etc.]. – [Budapest]: MTA , 1983. - 48 p. ; 20 cm

C 66414 Pecznik Pál szerk. Hőenergia gazdálkodás - biomassza tüzelés. – Gödöllő, 1997. 39 p.

Rc 51068 A biomassza hasznosításának lehetőségei / [kiad. az MTA]. – [Budapet]: [MTA] , 1983. - 67 p. ; 20 cm

2004. XII. 2005. XI. évfolyam évfolyam4. 2.1.szám 2-3. szám szám

35

Ajánló bibliográfia

C 54786 Quallich Eszter, Kissné A biogáz. – , 1983.- 203 p. B 14073 Mezőgazdasági hulladékok és egyéb energiaforrások hasznositása. / (Szerk. Bakos András.). – Bp.: AGROBER, 1982. - 148 p. ; 29 cm. - (AGROBER, (Fejlesztési Főosztály; 71.) ) Rc 50481 Kiss Eszter Kisüzemi biogáz. Energiatakarékos termelés a háztáji és kisüzemi gazdaságokban, a kiskertekben. – , 1982 B 16536/1 A biomassza-átalakítás programterve Japánban : Tanulmány 1-3.köt. / [Közr.az] Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár. – Bp. : OMIKK , 1982. - 3 db (569 p.) ; 29 cm C 53609 Rákosi György – Sági Ferenc A biomassza hasznosításának nemzetközi tapasztalatai / Rákosi György, Sági Ferenc ; (Kiad. a MÉM Információs Központja). – Bp. : MÉM Információs Központja , 1982. - [4],147 p.; 23 cm Rc 48893 Hall, Carl W. – Hathaway, Dale E. Biomassza és energia - nemzetközi perspektíva / Carl W. Hall ; [kiad. a Magyar Hidrológiai Társaság]. – Budapest : Magyar Hidrológiai Társaság , 1980. - 41, [1] p. ; 20 cm B 7203/1 B 7203/2 1963-64-ben Indiában létesített biogáztelepek építési és kísérleti tapasztalatai / Ernst Florey. – Budapest : ÉM , 1966. - 2 db. ; 31 cm D 3600 Dér Á. Bálint – Naszályi László Biogáz és mesterséges szervestrágyagyártás.. – , 1962. – 129 p. Rb 4787 Szekeres László – Lőrinc József A biogáz eljárás. Kiegészítő jegyzet az agrokémia tantárgy oktatásához. (Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar 5. évfolyam agrokémiai és talajtani szak.). – , 1961. Rb 8700 Hartl Aladár Biogáz termelés és hasznosítás : bibliográfia / összeáll Hartl Aladár. – [Budapest] , 1959. - 2 lev. ; 31 cm. - (Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ ) Folyóiratcikkek az OMgK állományából Y 5033 Arnóty Szabolcs Állattenyésztő telepek biogáz-termelési lehetőségeinek gazdasági elemzése. = Agrárágazat. - 2004. 5. 9. 38,40.p. b:40.p. Z 47 Arnóty Szabolcs Biogáz-termelés és -hasznosítás. = Magyar Mezőgazdaság. - 2004. 59. 35. 32-33.p. Y 5052 Arnóty Szabolcs Állattenyésztő telepek biogáz-termelési lehetőségeinek gazdasági elemzése. = Ökogazdaság. 2004. 4. 4. 8-9.p. b:9.p. X 4351 Balog Károly (összeáll.) A biomasszából készült fűtőanyagok gazdasági jelentősége az üvegházgázok csökkentésében. = Műszaki Információ: Környezetvédelem. - 2004. 13/14. 14-34.p. b:34.p.

36

X 4351 Bidló Gáborné (összeáll.) Biomassza égésekor keletkező cianidkibocsátások és az ezzel kapcsolatos vízi ökológiai kockázatok. = Műszaki Információ: Környezetvédelem. - 2004. 7/8. 61-68.p. b:68.p. X 6369 Boros Tiborné (összeáll.) A jövő növényi nyersanyagokra épülő iparának fejlődési lehetőségei - amerikai egyetemi intézet átfogó elemzése. = Biotechnológia. - 2004. 3/4. 3-16.p. b:16.p. Y 309 Fábián Csaba – Pap Zsigmond Mezőgazdasági és kommunális hulladékok bálázása energetikai felhasználás céljából. = Mezőgazdasági Technika. - 2004. 45. 6. 2-4.p. ö:eng. b:4.p. Y 4954 Hollik István – Hollik István i. Fapelletálás (biomassza) napjainkban. = Agro Napló. - 2004. 8. 4. 122-124.p. Y 4734 Merczel István Biomassza projekt a Dél-Dunántúlon. = Erdészeti Lapok. - 2004. 139. 5. 160161.p. Y 95 Pedersen, Niels Ahol már üzlet a biogáz. = Kistermelők Lapja. - 2004. 48. 2. 16-17.p. Y 5033 Petis Mihály Szerves hulladékok újrahasznosítása - a Nyírbátori Biogáz Üzem. = Agrárágazat. - 2004. 5. 9. 32-34,36.p. Y 4905 Szalai Kornélia Energiafű-termesztés, integrációban. = Az Európai Unió Agrárgazdasága. - 2004. 9. 5-6. 27-28.p. Y 5000 Szalai Kornélia Energiafű-termesztés integrációban. = Agrárkamarai Lapok. - 2004. 9. 4. 1-2.p. X 1236 Szili-Kovács Tibor Szubsztrát indukált respiráció a talajban. = Agrokémia és Talajtan. - 2004. 53. 1/2. 195-214.p. b:208-214.p. Z 55 Varjú Frigyes Mihez kezdünk, ha elfogy a kőolaj? = Szabad Föld. - 2004. 60. 5. 6.p. Y 4734 Vécsi György Biomasszaforrások bővítése erőművek közreműködésével. = Erdészeti Lapok. - 2004. 139. 10. 307.p. Y 5052 Véghely Tamás Megújuló energiaforrások (II.r.). = Ökogazdaság. - 2004. 4. 5. 3-6.p. Y 4734 A Biomassza, mint alternatív energia. = Erdészeti Lapok. - 2004. 139. 7/8. 266267.p. b:253.p. Z 47 Avar László Nyírbátor: a biogáz mekkája. = Magyar Mezőgazdaság. - 2003. 58. 14. 12-13.p. Y 5052 Bai Attila A biomassza energetikai hasznosításának szerepe környezetünk védelmében II. = ÖKOgazdaság - 2003. 3. 1. 4-5.p.

2004. 2005. 2004. XI. XII. XI. évfolyam évfolyam 2-3. 2. 4. 1. szám

Ajánló bibliográfia

Y 4788 Bai Attila Biomassza-hasznosítás az Észak-Alföldön. = Környezetvédelem. - 2003. 11. 1. 11.p. Y 4788 Bai Attila Energia biomasszából. = Környezetvédelem. - 2003. 11. 5. 18-19.p. Y 4905 Csillag Péter Hiába kongatják a vészharangot? = Az Európai Unió Agrárgazdasága. - 2003. 8. 9/10. 38-41.p. Y 4954 Késmárki István – Petróczki Ferenc Az „energianövények” termesztése, jelentősége, problémái. = Agro Napló. - 2003. 7. 11. 11-14.p. Y 5051 Kocsis Sándor Megújuló energiaforrások II. = Mezőhír. - 2003. 7. 2. 59-60,62,64.p. Y 4549 Kovács K. – Kalmár I. – Bagi Z. – Valastyán P. Renewable energy from hazardous organic waste. = Hungarian Agricultural Engineering. - 2003. 16. 61-62.p. Y 4549 Marosvölgyi B. – Vityi D.I.A. – Ivelics R. – Szűcs Szabó L. Increasing the raw material basis of bio-briquette production by using new materials. = Hungarian Agricultural Engineering. - 2003. 16. 84-85.p. Y 4925 Pálfalvy Zoltán A káros hasznosanyag. = Magyar Állattenyésztők Lapja. Állattenyésztés és Vidékfejlesztés. 2003. 31. ksz. 112.p. Y 442 Ragályi Péter – Forró Edit Recens biomassza eredetű olajok összetételének hatása a belőlük készített üzemanyagra. = Olaj, Szappan, Kozmetika. - 2003. 52. 4. 131-133.p. ö:eng,ger. b:133.p. Y 4785 Szablyár Péter Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv. = Élet és Tudomány. - 2003. 58. 46. 1454-1455.p. Y 4977 Antal András Energiafelhasználás a múltban és ma. = Erdélyi Gazda. - 2002. 10. 9. 10-11.p. Y 5052 Bai Attila A biomassza energetikai hasznosításának szerepe környezetünk védelmében. I.r. = ÖKOgazdaság. - 2002. 2. 4. 18-19.p. X 157 Csavajda Éva Néhány, a talajtermékenység szempontjából értékes zöldtrágyanövény termőképességének vizsgálata. I. A vizsgált növények tömege és szárazanyagtartalma. = Acta Agronomica Óváriensis. - 2002. 44. 2. 121-133.p. ö:eng. b: 132-133.p. X 6350 Stündl László – Radóczi János – Vinginder Csaba – Pócsi László – Karácsonyi Zoltán, Természetesvízi halállományok biomasszájának és produkciójának becslésére szolgáló számítógépes modell. - Szarvas Y 4549 Szépvölgyi Marianna – Kotsis L. – Marosvölgyi B. Reaction kinitics of Miscanthus pyrolysis char gasification with carbon dioxide. = Hungarian Agricultural Engineering. - 2002. 15. 53-55.p. b:55.p.

2004. XII. 2005. XI. évfolyam évfolyam2.1.szám szám

Y 5062 Változó energiák.. - 2002 = Régió Magyarország. - 4. 1. 3-5.p. Y 4751 Energiahasznosítás a mezőgazdaságban. = Agrárium. - 2002. 12. 6. 1622.p. Z 47 Barta István Az agrár-környezetvédelemben rejlő megújuló energiaforrások. = Magyar Mezőgazdaság. Megújuló energiaforrások. 3. 2. - 2002. 57. 13./mell. 6-7.p. Y 4954 Fenyvesi László – Mátyás László Hígtrágyából energia. = Agro Napló. - 2002. 6. 3. 100-101.p. Y 95 Ilonka Mária Mire jó a biomassza? = Kistermelők Lapja. - 45. 2001. 6. 18-19.p. Z 47 Kádár Zsófia – Réczey Istvánné – Varga Enikő Bioüzemanyag-alapanyagok. = Magyar Mezőgazdaság. - 56. 2001. 19. 3233.p. Z 47 Kettinger Éva – Kettinger Gyula Megújuló energiák Ausztriában. = Magyar Mezőgazdaság. - 2002. 57. 33. 35.p. Y 193 Kováts Jenő Alternatív eljárások az állati hulladék ártalmatlanná tétele során. = Magyar Állatorvosok Lapja. - 123. 2001. 1. 58-59.p. Y 2815 László László Környezetkímélő hőközpont. = Számadás. - 24. ú.f. 13. 2001 13. 20.p. Y 5033 Pecznik Pál Biomassza, a régi-új energiaforrás. I.r. = Agrárágazat. - 2. 2001. 8. 42.p. Y 5033 Pecznik Pál – Körmendi Péter Biomassza, a régi-új energiaforrás.II.r.= Agrárágazat. - 2. 2001. 9. 30.p. Y 5033 Pecznik Pál Biomassza: a régi-új energiaforrás. III.r. = Agrárágazat. - 2. 2001. 11. 2830.p. Z 47 Strasszer Valéria Biodízel üzem épül Csurgón. = Magyar Mezőgazdaság. - 56. 2001. 7. 23.p. Z 47 Tóth P. – Bulla M. – Nagy G. A biomassza mint energiahordozó felhasználása települések távfűtésére. = Magyar Mezőgazdaság. Megújuló Energiaforrások. 3.4. - 2002. 57. 22./mell. 1-2.p. Y 845 Vajdáné Frohner Ilona Biogáz-termelés és felhasználás a mezőgazdaságban. = Magyar Épületgépészet. - 50. 2001. 4. 26-28.p. Z 47 Valkó Béla Biogáz erőmű Nyírbátorban. = Magyar Mezőgazdaság. - 2002. 57. 31. 30.p. Z 47 Vityi Andrea Magyar biobrikett. = Magyar Mezőgazdaság. Agrárinfó. 6. 11. - 56. 2001. mell. 6.p.

37

Ajánló bibliográfia

Y 4952 Biomassza. 1.,2.,3.,4.r. = Őstermelő. - 2001.5. 5. 52-62.p. Y 2815 Biomasszából energia. = Számadás. - 24. ú.f. 13. 2001 5. 11.p. Z 47 Kombinált hasznosítási kísérletek. = Magyar Mezőgazdaság. Agrárinfó. 6. 11. - 56. 2001. 49./mell. 7-8.p. Y 4952 Alternatív energiaforrások alkalmazási lehetőségei a mezőgazdaságban. = Őstermelő. - 2001. 5.2. 89-90.p. Y 451 Almási Miklós – Hancsók Jenő Biodízel: álom vagy valóság? = Magyar Kémikusok Lapja. - 55. 2000. 10. 377-380.p. ö:eng. b:380.p

Z 47 Fenyvesi László – Mátyás László Energia hígtrágyából. = Magyar Mezőgazdaság. - 54. 1999. 6. 14-15.p Y 4759 Fogarassy Csaba Szántóföldi energianövények. = Agrofórum. - 10. 1999. 8. 1-3.p. b:3.p Y 4759 Gockler Lajos A biomassza energetikai hasznosításának lehetőségei és korlátai. = Agrofórum. - 10. 1999. 8. 4-10.p Y 4766 Kacz Károly – Neményi Miklós A biomassza tüzelés elmélete és gyakorlata. = Növényvédelmi Tanácsok Plusz. - 8. 1999. Szeptember. 26-28.p.

X 4325 Badrul, Hasan – Waseem, Ahmed Shah = Cereal Research Communications. - 28. 2000. 1/2. 203-210.p. b:210.p.

Y 4766 Neményi Miklós Növényi eredetű folyékony hajtóanyagok. = Növényvédelmi Tanácsok. - 8. 1999. 4. 14.p

Y 4952 Barta István A biotrágya biogazdálkodásban betöltött szerepe. = Őstermelő. - 2000 4. 19-20.p

Z 141 Pahner Edit – Fecske Pál Hagyományos tüzelés modern kazánban. A tanyák fejlesztési lehetőségei. = Kis Újság. - 2. 1999. 47. 4.p

Y 309 Fogarassy Csaba Olajnövényeink energetikai termesztésének termőhelyi összefüggései. = Mezőgazdasági Technika. - 41. 2000. 5. 46-47.p. b:47.p.

Y 309 Pecznik Pál – Körmendi Péter Nemzetközi Biomassza Szeminárium Gödöllőn. = Mezőgazdasági Technika. - 40. 1999. 8. 30-31.p

Y 4952 Göőz Lajos A biomasszáról. Földünk negyedik legnagyobb energiaforrásáról. = Őstermelő. - 2000 5. 50-52.p.

Y 4766 Stépán Zsolt – Kacz Károly Tüzelés biomasszával. = Növényvédelmi Tanácsok. - 8. 1999. 8. 32-33.p

Y 4751 Jánosi László Biodízel-dilemmák. = Agrárium. - 10. 2000. 1. 8.p.

Z 47 Szalai Kornélia Fatüzelésű kazánok, s napkollektor a tetőn. = Magyar Mezőgazdaság. Erdőgazdaság és Faipar. 1999. november/december. - 54. 1999. 49./mell. 3.p.

Y 4952 Keresztes György A hazai erdőgazdálkodás helyzete, feladatai és lehetséges kitörési pontjai. = Őstermelő. - 2000 4. 43-44.p.

Z 47 Szalai Kornélia Fatüzelésű kazánok, s napkollektor a tetőn. = Magyar Mezőgazdaság. Erdőgazdaság és Faipar. 1999. november/december. - 54. 1999. 49./mell. 3.p.

Y 231 Réczey Istvánné Bioüzemanyagok, lehetőségek és problémák. = Élelmezési Ipar. - 54. 2000. 12. 359-362.p

X 6678 A Biomassza energetikai hasznosítása. = Kerti Kalendárium. - 11. 1999. 4. 34-35.p

Z 47 Seiwert Gábor – Kettinger Gyula Biodízel a mezőgazdaságban. = Magyar Mezőgazdaság. - 55. 2000. 37. 18.p.

Y 309 Boboczky Ferenc A megújuló energiaforrások a Klímaváltozási Keretegyezmény tükrében. = Mezőgazdasági Technika. - 39. 1998. 4. 24-25.p.

X 6335 Szabó A. Miscellanea Zoologica Hungarica. - 2000 13. 11-19.p. b:17-19.p Y 198 Woynarovich Elek Szennyezettség-e a szupereutrófia (túltápláltság) vizeinkben? = Hidrológiai Közlöny. - 80. 2000. 1. 14-18.p. b:18.p. Y 230 Újratermelhető tüzelőanyag. = Kertészet és Szőlészet. - 49. 2000. 38. 11.p. Y 4943 Biomassza és szerves hulladék. = Pannon Agrárkamara. - 2000 9. 19.p. Z 55 Dögei Imre, T. – Jánosi László Magyar biodízelolaj a láthatáron. Ikerterméke az olajpogácsa. = Szabad Föld. - 55. 1999. 47. 6.p

38

Y 845 Bohoczky Ferenc Megújítható és nem hagyományos energiahordozók. = Magyar Épületgépészet. - 47. 1998. 9. 21.p Y 508 Hegyi Károly Tanyák komplex energetikai rendszere megújuló energiaforrások alkalmazásával. = Járművek, Építőipari és Mezőgazdasági Gépek. - 45. 1998. 2. 63-65.p. b:65.p. X 2105 Marosvölgyi Béla Faültetvények és azok energetikai hasznosítása. - Keszthely Y 230 Rimóczi Irén Olcsó és környezetbarát. = Kertészet és Szőlészet. - 47. 1998. 1/2. 4.p.

2005. 2004.XII. XI. évfolyam 2. 1. szám

Ajánló bibliográfia

Y 508 Sinóros-Szabó Botond Növényolaj-hajtóanyag előállítás és felhasználás harmonizáltan Magyarország keleti háromhatár-szeglet régiójának fejlesztésével. = Járművek, Építőipari és Mezőgazdasági Gépek. - 45. 1998. 6. 229-233.p.

X 2105/1 Balázs Julianna – Balázs Ferenc Az energiatermelés lehetősége a mezőgazdasági területeken. Keszthely XXXVII. Georgikon napok

Y 489 Szitó András Üledéklakó haltáplálék-szervezetek biomasszája és szezonális ingadozása a Balaton különböző medencéiben. = Halászat. - 91. 1998. 2. 74-82.p. ö:eng. b: 82.p.

Y 198 Bartha István Az összes szerves települési hulladék és melléktermék komplex, a biogáz és biotrágya hasznosításával együttes kezelése. = Hidrológiai Közlöny. 75. 1995. 3. 129-134.p. ö:ang.

X 597 Vajda György Energiaforrások. = Magyar Tudomány. - 43. 1998. 6. 645-675.p. ö:ang. b:675.p.

Y 4788 Janzsó József Energiatermelés biomasszából. = Környezetvédelem. - 3. 1995. 1. 12-13.p.

Y 309 Magyarország biomassza potenciálja napjainkban. = Mezőgazdasági Technika. - 39. 1998. 4. 20-21.p.

Y 309 Janzsó József Ismét a biobrikett-gyártó üzemről. = Mezőgazdasági Technika. - 36. 1995. 1. 12-13.p.

Y 446 Gockler Lajos A megújuló energiaforrások hasznosításának növelési lehetőségei a mezőgazdaságban. = Szeszipar. - 45. 1997. 1. 7-8.p. ö:ang. Y 4734 Kovács Jenő Erdészeti biomassza energetikai hasznosítása és a környezetvédelem. = Erdészeti Lapok. - 132. 1997. 3. 72-73.p. Y 4619 Marosvölgyi Béla A biomassza energetikai hasznosítása. = Biokultúra. - 8. 1997. 2. 9.p. Y 2815 Marosvölgyi Béla Az energetikai ültetvények létesítése és hasznosítása. = Számadás. - 9. 1997. 16. 16-17.p. Y 4619 Marosvölgyi Béla A biomassza energetikai hasznosítása. 2.r. = Biokultúra. - 8. 1997. 9. 14.p. Y 309 Pecznik Pál – Fenyvesi László – Körmendi Péter A mezőgazdaságban keletkező biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei. 2.r. = Mezőgazdasági Technika. - 38. 1997. 6. 32-33.p. Y 4788 Bohoczky Ferenc Bioenergia-hordozók Magyarországon. = Környezetvédelem. - 4. 1996. 10. 12-14.p. Z 131 Kiss István Fotoszintézis a biotranszformációs eljárásokban. = Technika. - 40. 1996. 4/5. 21-22.p. Y 193 Mujzer János Állati eredetű hulladékokból biogáz és szerves trágya előállítása. (A Magyar Hidrológiai Társaság Ipari Vízgazdálkodási Szakosztálya Miskolc-Tapolcán, 1995. okt. 26-27-én tartott vándorgyűlésén elhangzott előadás nyomán.). = Magyar Állatorvosok Lapja. - 51. 1996. 7. 424-425.p. ö:ang. Y 508 Antal Attila Belsőégésű motorok vizsgálata nem hagyományos tüzelőanyagokkal. = Járművek, Építőipari és Mezőgazdasági Gépek. - 42. 1995. 5. 171-176.p. Y 309 Barótfi István Tennivalók a biomassza energetikai hasznosításában. = Mezőgazdasági Technika. - 36. 1995. 10. 12-14.p. 16-17.p.

2004. XII. 2005. XI. évfolyam évfolyam2.1.szám szám

X 6765 Kocsis Károly Környezetbarát energiatermelés és felhasználás az agrárgazdaságban. = „AGRO-21” Füzetek. - 1995 10. 55-56.p. X 6765 Kocsis Károly Környezetbarát energiatermelés és felhasználás az agrárgazdaságban. = „AGRO-21” Füzetek. -1995 6. 3-50.p. b:37-39.p. Y 95 Kurucz Miklós Energia melléktermékekből. = Kistermelők Lapja. - 39. 1995. 11. 36-37.p. X 681 Kuti István Az öko-energetikai elemzés és alkalmazásának lehetőségei a mezőgazdaságban. (A cikk az Európai Közösség PHARE ACE 1994. Programja támogatásával folytatott kutatás keretében készült.). Debrecen = A Debreceni Agrártudományi Egyetem Tudományos Közleményei. 31. 1995. 349-359.p. ö:ang. b:356-359.p. X 681 Nemessányi Zsolt – Bai Attila A melléktermék, mint energiaforrás. - Debrecen = A Debreceni Agrártudományi Egyetem Tudományos Közleményei. - 31. 1995. 339-348.p. ö: ang. b:347-348.p. Y 309 Orova Lászlóné Új energiahordozó? = Mezőgazdasági Technika. - 36. 1995. 7. 2-3.p. ö: ang. Y 4781 Szendrődi László = Hungarian Agricultural Research. 4. 1995. 3. 16-22.p. b:22.p. Growing space - age related three dimensional modeling of the biomass production of hybrid popular energy plantation. Y 4880 A „zöld energia” reneszansza. Újratermelődik a tüzelőanyag. = Profi Erfa. - 2. 1995. 11. 14.p. X 6743 Barótfi István A biomassza mint alternatív energiaforrás. = Ökotáj. - 1994 6. 32-37.p. Összeállította: Károlyi Zsuzsanna

39

Agrárium Az MKE Mezőgazdasági Szervezetének rovata

Vándorgyűlés – 2005. 70 éves a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 20 év után újra Gödöllőn Hívja, várja Önt és érdeklődő barátait, munkatársait a Magyar Könyvtárosok Egyesülete, a gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ, a Pest Megyei Könyvtár, az MKE Pest Megyei Szervezete a 37. Vándorgyűlésre, Gödöllőre. A Vándorgyűlés témája: Hivatása könyvtáros A könyvtáros szerepe a társadalomban- könyvtáros hivatás, könyvtáros etika, szakmai etikai kódex, adatvédelem, szerzői jog, képzés és etika A rendezvény időpontja: 2005. július 21-22-23. A rendezvény helyszíne: Szent István Egyetem, Városi Könyvtár és Információs Központ Elérhetőségek: www.vandorgyules.gvkik.hu Fülöp Attiláné 28/518-280/105, fülö[email protected] Biczák Péter 26/315-520, [email protected]

Könyvtári napok a Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtárában Sopron, 2005. március 22-23. PROGRAM Március 22. PLENÁRIS ÜLÉS • Bakonyi Géza – Hegyi Ádám: MOKKA eredmények – Régi könyvek feldolgozása • Alföldiné Dán Gabriella: Minőségbiztosítás, könyvtári menedzsment eredményei és tapasztalatai • Koltay Klára: MOKKA és közös katalogizálás a gyakorlatban • Balázs László: Internetes dokumentumok a könyvtári információ-szolgáltató rendszerben • Gyüre Péter: MOKKA – a fejlesztő szemével • Kiss Danuta – Tompa Mónika: A Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtára és a közös katalogizálás • Tompa Zsoltné: Az elmúlt félév történései … Március 23. MŰHELYMUNKA • MOKKA és közös katalogizálás (Koltay Klára – Czoboly Miklós – Hegyi Ádám) - Régi könyvek feldolgozása - Napi problémák • Minőségbiztosítás – menedzsment (Alföldiné Dán Gabriella) • e-Corvina fejlesztések (Gyüre Péter – Fülöp Endre) A rendezvényről részletesebben szólunk következő számunkban! 40

2005. 2004.XII. XI. évfolyam 2. 1. szám