TARTALOM. Tisztelt Olvasóink!

TARTALOM Archív könyvek bemutatása Tessedik Sámuel: A Paraszt Ember Magyar Országban, Mitsoda és mi lehetne 3

Tisztelt Olvasóink! Örömmel nyújtom át Önöknek a küllemében és tartalmában megújult szakmai folyóiratunk ez évi utolsó számát. Remélem, hogy a 2004. év folyamán szívesen forgatták lapunkat, melyet igyekeztünk érdekes és színes tartalommal megtölteni. Bízom benne, hogy lapunk szerkesztősége továbbra is számos és hasznos szakmai hírt, eseményt továbbít majd a lap hasábjain keresztül Önök felé, s így élvezetes lesz lapunk olvasgatása. Kellemes kötelességemnek teszek eleget akkor, amikor az év végén megtartott és az új év elején megtartandó ünnepeikre a Szerkesztőség és a magam nevében minden jót kívánok! Kívánom, teljenek napjaik az egész évben hasznosan, élvezzék munkájuk gyümölcsét és legyenek nagyon szerencsések! Budapest, 2004. december

Gulácsiné Pápay Erika főigazgató

Kitüntetett pályamunka Két székelyföldi település Kápolnásfalu és Szentegyháza (Székelyföld, Homoródok vidéke) tájszavai, valamint népi növényismeretének és népi gyógyászatának jellemző kifejezései ....................................................................... 7 Könyvismertetés ....................................................................................................... 10 Nálunk történt Megnyílt az agrárium első teleháza......................................................................... 13 - Szakmai rendezvények Sárközy Péter Tudományos Emlékülés az OMgK-ban......................................... 13 Könyvbemutató az OMgK Agrár-szakirodalmi Szolgáltatóházában ................. 14 Gombákról szólt a szakmai nap............................................................................... 15 A ProQuest Agricultural Journals adatbázis ünnepélyes átadása....................... 15 Gombák a fazékban és a házi patikában................................................................. 16 Életünk a Víz!.............................................................................................................. 16 - Kiállítás megnyitó Muray Róbert és barátai – Kamara-kiállítás az Országos Mezőgazdasági Könyvtárban............................................................................................................. 17 Az ÖTEN alkotócsoport tagjainak kiállításai az OMgK-ban.............................. 17 Kitekintő Minőségbiztosítás a Veszprémi Egyetemi Könyvtárban ...................................... 22 Integrált dokumentumszolgáltató elektronikus rendszer kiépítése a LibInfO és a MATARKA alapjain......................................................................................... 23 A művelődés hete – a tanulás ünnepe .................................................................... 24 Az Országos Dokumentumellátási Rendszer és a Magyar Országos Közös Katalógus – Együttműködés és továbbfejlesztés................................................. 25 Orchidea kiállítás a Vajdahunyadvárban................................................................ 26 Digitalizálási konferencia az OSzK-ban ................................................................. 26 Ismeret – tudás – innováció. Tudomány- és technikatörténeti konferencia – 15 éves a magyar tudományos CD-ROM kiadás................................................ 28 Felsőoktatási tankönyv- és szakkönyv kiállítás és vásár 2004............................. 29 Kulturális és könyvtári ekvivalenciák az Európai Unióban................................. 30 Ajánló bibliográfia Genetikailag módosított organizmusok (GMO)................................................... 31 Agrárium Látogatás a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központban .. 35 ISBN szám változás 2007-ben .................................................................................. 36

E számunk szerzői: Egyházy Tiborné dr. könyvtárigazgató (Veszprémi Egyetemi Könyvtár) Tóth Ferenc Tibor osztályvezető (Országos Széchényi Könyvtár) Balogh Beáta, Benczekovits Beatrix, Csíky Gábor, Eszes-Istenes Zsolt, Frendl Kata, Károlyi Zsuzsanna, Kripner Veronika, Lőrincz Ferenc, Pálfai Katalin, dr. Sinóros-Szabó Botondné (OMgK) Fotók: Papp Tibor (Magyar Mezőgazdasági Múzeum) Benczekovits Beatrix, Csíky Gábor, Kárász Kinga, Kovács Gergely (OMgK) 2

2004. XI. évfolyam 4. 2. szám

Archív könyvek bemutatása

A P E M O, M    T S       Kedves Olvasóim! E soron levő számunkban Tessedik Sámuel: „A Paraszt Ember Magyar Országban, Mitsoda és mi lehetne;…” című könyvét mutatom be. A könyv arról szól, hogy Magyarországon milyen sanyarú körülmények között élt a parasztember. A szerző megpróbálta ennek okait feltárni és azokat orvosolni. 1741-ben a pozsonyi országgyűlésen a magyar rendek, hallva az uralkodóházat és a birodalmat fenyegető veszélyekről „Életünket

és vérünket királynőnkért” felkiáltással védelmükbe vették Mária Teréziát, s megszavazták a császári-királyi hadsereg számára a kért újoncokat és a hadiadót. (Mária Terézia ezzel mentette meg őseinek egész örökségét.) 1742-ben a Pest megyei Albertiben látja meg a napvilágot Tessedik Sámuel, a kor nagy gazdasági szakembere, írója, lelkésze, aki a magyar mezőgazdasági haladás kiemelkedő vezérévé vált. A német ajkú szülők gyermeke rövid békéscsabai tartózkodás után a pozsonyi evangélikus gimnáziumban tanul, de hogy a magyar nyelvet is birtokolja, a debreceni református kollégiumban diákoskodik két évig. A felvidéki városok után a németországi erlangeni evangélikus egyetemen teológiát hallgat, s ezt orvosi és természettudományos ismeretekkel is bővíti. Az egyetem elvégzése után „..Jena és Potsdam környékén a csatornarendszereket, a vízszabályozó gátakat, az öntözéses kísérle1

teket, a lecsapolási munkálatokat, a homokra telepített erdős ligeteket, a homokmegkötést, a mezőgazdasági ipart, a közoktatás fejlett intézményeit és az oktatás tartalmi vonatkozásait tanulmányozta” 1 Mária Terézia 1760-ban felállította a magyar testőrséget, amely a vármegyei nemesség ajánlatára a legkiválóbb iakat fogadta föl. Az 1764-65-ös pozsonyi országgyűlésen sikertelen kísérletet tett a magyar nemesség megadóztatására, a jobbágyság terheinek csökkentésére. (A királynő e kudarc után nem hívott össze több országgyűlést.) 1767-ben kiadta és közzétette az úrbéri szabályzatot, amelyben visszaadta a jobbágyság költözési szabadságát, ugyanakkor a jobbágynak ura felé pontosan megszabta a tartozását, a földesurat pedig kötelezte, hogy számukra törvényes védelmet biztosítson. Bár a gazdasági reformok állandóan a kormány előtt hevertek, de ebben Magyarországnak csupán gyarmati helyzetet szántak. A tudományos irodalom magasra ívelt, de az uralkodó nyelv a latin volt, elnyomva a nemzeti nyelvet. Mégis óriási tény, hogy a jobbágyság hatalmas nemzetiségi és területi hódító útjára indulhatott az Alföldön és a Dunántúlon egyaránt. Mária Terézia uralkodásának vezérlő gondolata hatalmának terjesztése volt, s ezt az egyházi és iskolai ügyekben egyaránt érvényesítette. Az eltörölt jezsuita rend vagyonából tanulmányi alapot létesített és az iskolaügyet az állam rendelkezése alá vonta. Egyetemes közoktatási szervezetet dolgoztatott ki. A Ratio Educationis a falusi népiskolától az egyetemig a közoktatás minden ágát szabályozta, az országot tíz kerületre osztotta föl, és élükre főigazgatókat állíttatott. Egyetemeket bővített, hozott létre (Buda, Selmecz, Pozsony, Győr, Kassa, Nagyvárad), a városokban középiskolákat, a kincstári birtokokon népiskolákat alapított. Az úrbéri pátenssel egy időben

Tessedik Sámuel a Békés megyei Szarvasra ment segédlelkésznek, majd vezető lelkésznek a többségében szlovák anyanyelvű gyülekezet meghívására. Itt is maradt haláláig, 1820. december 20-ig, 53 éven keresztül. Előbb elődje, Markovitz Mátyás lelkész leányát vette feleségül, majd annak halála után Lissoviny Karolinával kötött házasságot. E két frigyből 18 gyermeke született, közülük kilenc érte meg a felnőttkort. A Ratio Educationis adta a végső elhatározást, hogy dédelgetett álmát megvalósítsa, 1780-ban megalapította gyakorlati gazdasági intézetét. Az álom kiteljesedését a város földesasszonya, özvegy Harukkern báróné tette valósággá. Tessedik Sámuel fáradozásait azzal méltányolta, hogy 45 holdnyi szikes földterületet bocsátott a rendelkezésére, hogy azon gazdasági növények termelésére kísérleti tért rendezzen be. Ezzel Tessedik megvetette – saját erejéből – hazánk első iskolaszerű intézményének, a mezőgazdasági oktatásnak az alapjait. Az oktatást három egység alkotta: az általános ismereteket az elemi, illetve a népiskolai tagozaton, a mezőgazdasági és a műipari tudnivalókat pedig más jellegű oktatási forma adta. Ez utóbbi kettőben a gazdasági és a természettudományi tárgyakra fektettek nagyobb súlyt. Az iskolát könyvtár,

Magyar agrártörténeti életrajzok, Bp., 1989

2004. XI. évfolyam 4. 2. szám

3

Archív könyvek bemutatása

laboratórium és szemléltető gyűjteménytár egészítette ki. A tankönyvek többségét maga Tessedik írta. Szenvedélyesen vallotta, hogy a gyakorlat a legjobb tanítómester, csak az formál igazi gazdákat. Iskolájában a gazdálkodáshoz szükséges vezetőket is képzett, akik a gazdatiszti feladatokat végezték, de a leendő néptanítók gazdasági továbbképzését is ellátták. Természetesen ennek az oktatási formának hatalmas visszhangja lett, híre messzire eljutott. Nagyszentmiklóson a későbbi földműves iskola éppen az ő tervei alapján kezdhette meg működését. Festetics György gróf 1797-ben megalapította a Georgicont, és igen gyakran Tessedik tanácsait, ismereteit, tudását alkalmazták. II. József császár dicsérő oklevéllel, 50 arany nehézségű emlékéremmel és nemesség adományozásával tüntette ki. 1805-ben pedig maga József nádor személyesen látogatta meg őt Szarvason. E sikerek mellett azonban egyre több gonddal, nehézséggel kellett szembenéznie. Az iskola küszködve működött; mind több vitája támadt az egyházközség elöljáróival is. Munkabírása és tempója, szigorú erkölcsi nézetei miatt gyakrabban ütközött környezete közönyébe és ellenállásába, ezért az iskola működését fel is kellett függeszteni, – bár nemsokára újra beindulhatott, de már parasztfiatalok nélkül volt kénytelen tovább dolgozni – és 1806-ban Tessedik Sámuel az Európa-szerte ismert gyakorlati gazdasági iskola kapuit anyagi nehézségei miatt bezárta. Ennek a küzdelmes korszaknak sikereit és kudarcait önéletrajzában írta meg2. 1791-ben országos tanügyi reformtervet terjesztett az országgyűlés művelődésügyi bizottsága elé, de ennek érdemleges tárgyalására a többi reformjavaslatával együtt sohasem került sor. Tessedik Sámuel gyakorlati tevékenysége az Alföldre, főleg Szarvas és térségére terjedt ki. Számos területen úttörő munkát végzett, a legfontosabbakról mindenféleképpen említést kell tenni, például a korszerű vetésforgó elterjesztésé2

4

ről, vagy a szántóföldi takarmánynövények korszerű termesztéséről. Az alföldi szikes talajt fásítással próbálta hasznosítani, három évtizeden keresztül 12 000 darab, több mint 300 fajta facsemetét nevelt. Ő honosította meg Szarvas és környékén az akácfát, Magyarországon a lucernát. Eredményesen működött a gyümölcstermesztés és a méhészet területén, valamint kezdeményezője volt a selyemhernyó tenyésztésnek. A takarmánynövények kiszélesítése révén fejlett istállózott állattenyésztést tudott folytatni, s ennek következményeképpen jelentősen tudta növelni a tejhozamot, a tejtermékeket. Egyes feljegyzések szerint több tehén- és juhvajat, sajtot vittek Pestre abban az időben, mint három vármegye (Pest, Pilis, Solt) településeiről összesen. Először alkalmazott a környezetében sorvetést. Meghonosította a vasborona és a henger használatát. Szenvedélyes szőlőtermelő lett, gyűjtötte a gyógyfüveket. Jelentős sikereket ért el a termékfeldolgozás, az értékesítés, a vízi és szárazföldi szállítás, a csatornázás, a takarékosság és takarékmagtárak létesítése terén is. Munkája kiterjedt az egészségügy területére is, kutakat fúratott a tiszta ivóvíz nyerésére, de figyelme kiterjedt a parasztok táplálkozására, lakásviszonyaik javítására, a községrendezésre, az árva- és szegényügy problémakörének megoldására. Érthető tehát, hogy amikor a keszthelyi Georgicon meghívta, azt visszautasította, mert minden idegszála Szarvashoz kötötte.

Bár szakírói munkássága negyvenkét évesen vette kezdetét, mégis gazdag életművet hagyott maga után. Szellemi hagyatéka mintegy 400 (!) megjelent és kéziratban fellelhető cím. Fő műve, a „Der Landmann in Ungarn” 1784-ben jelent meg. Gróf Széchényi Ferenc utasítására Konyi János magyarra fordította, és két év múlva, 1786-ban Pécsett kiadta „A paraszt ember Magyar Országban, mitsoda és mi lehetne; egy jó rendbe-szedett falunak rajzolatával egyetemben” címen. Tessedik Sámuel gondolatait 508 oldalon osztja meg velünk. Mondanivalóját több részre tagolja. Az „ELŐSZER” című fejezetben (bevezető részét már fentebb közöltük) olvashatjuk a szerző Mária Terézia és II. József iránti odaadó tiszteletével, – ezzel a későbbiek során többször találkozunk – és dicsérő szavakkal illeti őket: „… a’ Paraszt… amaz örök emlékezetű TERESIANAK szerentsés uralkodása alatt, olly édes nyugalomban él, minémüvel még ez előtt soha sem ditsekedhetett. És midőn a’ pusztitó hadi-tüz minden környül-lévő Országokban lobogott, még is az Austriai Királyipálcza, és a’ Magyar kard megtartotta a’ Parasztot nyugodalmában; sőt még fontos hasznot hajtott néki a’ külső Országi haboru, mert marháját, gabonáját – drága pénzen el-adhatta.” Ugyanebben a részben kijelenti, hogy: „A’ parasztnak meg-világositását (leg aláb ezt a’ természetbéli és az egész Országnak gyarapodása véget olly el-kerülhetetlen szükséges dolgot) talám a’ Vármegye’ és Uraság’ Tisztjeitűl, kiknek hatalmok vagyon, várhatnánk; …” Összesen tíz fejezetben, ahogy ő nevezi: tíz Ok-ban veti fel kora társadalmi és gazdasági hiányosságait. A Második Ok-ban a jó iskolák, kiváltképp a jó gazdasági, gazdálkodásra irányuló iskolák hiányára mutat rá. A Harmadik Ok-ban ezt írja: „Melly sokszor sajnálom a’ Paraszt gyermekeket, kik a’ drágalátos talentomok által a’ jobb esméretségre emelkedni örömest igyekeznének, ha az ő saját szülőjöktül és más környül-állásokban való avatkozasoktól erővel le

Das Leben eines evangelischen Landpfarrers, 1873-ban Zsilinszky Mihály fordította magyarra

2004. 2004. XI.XI. évfolyam évfolyam 2-3. 4. szám

Archív könyvek bemutatása

nem nyomattatnának.” (Úgy gondolom, ez a megállapítás nemcsak a XVIII. századi magyar valóságra igaz!) A Negyedik Ok-ban leírja, hogy bár látják és tudják a hibákat, de nincsenek meg azok elhárítására, kijavítására a megoldások, hiányoznak a segítő módszerek. Az Ötödik Ok-ban pedig tisztánlátásának, közigazgatási szemléletének lehetünk tanúi rögtön a legelején: „A’ Parasztnak némelly bizonyos igen el-rejtetett szükölködései esméretlenek, ’ s azok is maradnak, miglen ezen gonosznak ki-nyomozására ujj ösvények nem tsináltatnak. Ez pedig az Elöljáróknak segedelmek és igen szorgos rendeléseik nélkül soha sem mehet – végbe.” A 118. oldalon felteszi a kérdést: „…nem lehetne-é a’ vizeket tiszogattatni , az olly helyeken , hol a’ part alacsony , mint Hollandiában és más Országokban tselekesznek?” Később ezt írja: „A’ szántás roszul mégyen végbe. Tiszán innét sok helyen tsak egyszer szántanak. Nem tsuda tehát, hogy az el-hatalmazott maszlag a’ leg job’ magot el-fojtja, és fel-növését akadályoztatja.” A diákok oktatására megalkotta azt a tudós tanítót, az Inspectort, aki „…gyakorlott; ki egyszersmind a’ Természeti történeteket, Physicát, Mathematicát, Hydraulicát, Mechanicát, Épitésmesterséget, Georgraphiát, Politicaadó- és kereskedésbéli tudományt, Technologiát, és a’ más ide tartozandó tudományokat szorgalmatosan gyakorolta, ( * ) értkező fővel idegen Országokat járt, és ki természet szerént tehetős és alkalmatos ember.” A Hatodik Ok bevezető része így kezdődik: „Némelly faluk igen nagyok’, következendőképpen a’ mezők meszsze esnek; lehetetlen hogy a’ Paraszt az ő meszsze való Gazdaságát jól által láthassa…”. A Hetedik Ok rámutat arra, hogy érdekeltté kell tenni a parasztot, vagyis saját földdel kell rendelkezni, amelyet az Urbárium szabályoz. A Nyoltzadik Ok a „Régen bé-hozatott igen káros szokások és igen mélyen bé-gyökerezett rosz módok a’ Parasztot nagyon le-verik, és fel-emelkedni nem engedik.” címet kapta. Ilyen rossz szokásnak tart2004. XI. évfolyam 2-3. 4. szám szám

ja Tessedik a több (3, 4, 5) napos lakodalmakat vagy a halotti tor túlzó költekezéseit. A Kilencedik Ok vezérlő gondolata.: „A’ Paraszt nem adhatja-el a’ mit szorgalmatossága által szerzett, és ha el-adja, még ezen tsekély el-adás is sok akadályokkal köteleztetik.” Végül a Tizedik Ok: „Falubéli rendtartások hibáznak”. Itt többek között ezt írja: „…De miképpen lehet egy egész Országnak jó rendbe lenn, mind addig, míg annak részei rosz állapotban vagynak, és jobb rendbe nem tétetnek? … Lakosait arra vezéreli, hogy annak idejében és illendő rendelt helyen minden annak módja szerént ugy menjen-végbe, a’ mint azt a’ Köz-jónak elő-mozdítása, és mindenik Lakónak jó állapotja kivánja.” Külön kitér a Harukkern család méltatására; egy helyütt így vall szenvedélyesen róluk: „Áldott föld az mellyet Báró Haruker bir! mi bajjok az ő jobbágyinak, ők azt sem tudják, mitsoda a’ jobbágyság ’s nyomoruság!” Ezután hat „Előre-való Emlékeztetés” következik, majd „Az én Képzelétem Egy jó rendbe vett Falu eránt” című részben négy „Fő szükséges dolog”-ban fejti ki álláspontját, miszerint nem csupán az utcák, utak, épületek, földek rajzolatát kell megtervezni és a vármegye, a fölesurak egyeztetésével azt jóváhagyatni, hanem mindenféleképpen az „Elöljárók” erősítsék meg azt. Nagyon fontosnak tartja, hogy a falunak a megfelelő hely kiválasztása mellett tiszta levegője és vize legyen. E fejezet

„Magyarázatja”-ban felsorolja a lehetséges utcákat, földeket, a házak számozását. A „Harmadik Fő szükséges dolog. Az ujj Regulamentumnak politicabéli bé-hozása” részben negyvenhét „Rendelés”-t fogalmaz meg. Mivel nemcsak kora legnagyobb gazdasági tudósa volt, hanem Szarvas város szigorú erkölcsű lelkipásztora is, a „Második Rendelés”-t a következőképpen kezdi. „A’ Vasárnapot, az Istennek ’s Országbéli Elöljáróknak parantsolatjok szerént ki-ki meg-törés nélkül megülje; következendőképpen a’ galiba-tételtűl, dombérozástul, verekedéstül, játszástul, a’ veszedelmes tántztul és részegségtül magát ki-ki mindenkor, leg kivált pedig e’ szent Napon szorgalmatosan meg-oltalmazza. …) A „Tizen hetedik Rendelés”-ben szigorúan előírja, a házi-gazdák és mester-emberek csak olyan inast alkalmazhatnak, aki bemutatja „oskolai bizonyság levelét.” A „Negyedik Fő szükséges Dolog” fejezetben nyolc Maxima-t sorol fel. Tessedik igen részletes és mindenre kiterjedő összehasonlítást készített arról, hogy hogyan néz ki egy korabeli ó falu, és párhuzamosan megmutatja azt is, hogyan kellene annak kinéznie. A táblázatot megjegyzés rovattal egészíti ki, mely a tárgyat jelöli. Mindenre kiható precizitását mutatja az is, hogy a könnyebb tájékozódás miatt a megjegyzés rovat alatt számozást, ábécé felsorolást alkalmaz. Mintaként lássunk egy kis ízelítőt.

5

Archív könyvek bemutatása

A befejező részben meg is indokolja az ó és új falu közti különbséget, mivel közvetlen közelről ismeri a parasztok panaszait. Úgy véli, az új, rendezett környezet minden területen megoldja a problémákat és örömteljes lesz az emberek élete.

szerzett, de arra is, hogy bár 220 évvel ezelőtt született ez a mű, mégis mindmáig hordozza az igazságot, és gyakran sajnos a problémákat is, amelyek úgy látszik „időállóak”. Tessedik Sámuel „Az én kivánásom. Ezen rendbe vett

rendtartás, és a’ szorgalmatosság maga által nem akartunk megnyerni. Azután ki tetszik, mitsoda a’ magyar Paraszt, és az mi lehet?” Természetesen nemcsak a gazdálkodóknak, a mezőgazdasággal szorosabb kapcsolatban álló olvasóknak ajánlom ezt a könyvet. Különösen ajánlom minden gazdálkodónak, a mezőgazdasággal szorosabb kapcsolatban állóknak, azoknak, akik gazdaságukat fejlesztik vagy fejleszteni akarják, akik azt végzik vagy irányítják, akik azt tanulják vagy oktatják, akik a könyv hozzáférését szorgalmazzák. Azoknak, akik az országot alakítják vagy vezetik, akik a régi könyvek közt szeretnek búvárkodni, akik a több mint kétszáz évvel ezelőtti vidéki Magyarország életét szeretnék megismerni, akik a nyelvújítás előtti irodalmunk nyelvezetét kívánják élvezni, azoknak, akik ismerik és tisztelik a szerzőt és/vagy még nem ismerik Tessedik Sámuelt. Végezetül az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ adatbázisában válogatva, a Tessedik Sámuel címszó alatt keresve néhány könyvet ajánlok figyelmükbe. D 8246 Tessedik Sámuel A parasztok állapotáról Magyarországon, 1979. D 7988-2 Tessedik (eschedik) Sámuel – önéletírása., 1976. (1873.)

Tessedik egy úgynevezett intelligens táblát is készített, melyet szerinte az iskola és a templom közötti területen szükséges felállítani, és naprakésznek kell lennie, hogy a lakosság minél jobban és gyorsabban tudjon tájékozódni. Tessedik Sámuel terjedelmes, részletes és alapos munkát végzett, amikor ezt a könyvét megírta. Nyelvezete kevéssé olvasmányos, de ha megszokjuk az író és a fordító, Konyi János stílusát, akkor el tudunk mélyülni a mondanivalóban is. Rádöbbenhetünk Tessedik nagy tudására, amit főleg a gyakorlatban 6

Falunak fel-állitásakor” című fejezetben megadja a választ arra a kérdésre is, amiért megírta ezt a könyvét: „Az én tzélom most-főképpen tsak ez, hogy a’ Parasztnak jobb rendbe vevése által az őtet sanyargató nyomoruságnak bizonyára remélyendő fogyatkozását meg-mutassam, és ha lehet, az ő természetbéli erköltsös jó állopotjának gyarapodását végbe vígyem; de még is mit irok, végbe vigyem? …Az után valóban meg-mutatja a’ tapasztalás, hogy a’ jól tévö kegyes természet tölünk Magyaroktul, tsak azt fogta meg, a’ mit mi az értelem-

C 16206 Tessedik Sámuel – Vincze László: Tessedik Sámuel válogatott pedagógiai művei / öszszeáll., a bev. és a jegyz. írta Vincze László., – Budapest : Tankönyvkiadó , 1956. - 147 p., 2 t. C 6874-2 Tessedik Sámuel: Szarvasi nevezetességek.... , 1938. Rc 9268 Bodor Antal: Szakoktatásunk és a falugondozás úttörőjének önéletrajza : [Tessedik Sámuel önéletrajza] / Bodor Antal. – Budapest : Faluszövetség , 1926. - 16 p. – (A falu könyvtára ; 24 . ) Dr. Sinóros – Szabó Botondné 2004. 2004. XI.XI. évfolyam évfolyam 2-3. 2. szám 4.

Kitüntetett pályamunka

K   K  S (S, H ) ,         Az előző számunkban hasonló címmel megjelent pálymunka – amelyet a Magyar Nyelvtudományi Társaság 2003. évi Önkéntes Népnyelvi Gyűjtőpályázatán különdíjjal kitüntetett ki – folytatását látják itt kedves Olvasóink. A címbeli székelyföldi települé-

    amerikai here angyalika ángyélika árvacsihán bábaguzsaly bábakalács barátkása barátkása virág bargócafa békaláb békalábú fű békavirág borsikafenyő borzas levelű menta búzaszekfű celler cickányfarok cikória cikóriavirág cintória csengőkóró cserfa csihán csillagvirág csillagvirág csombor csontvirág édeslapi édöslapi

egerfa egérfarka fű egerfarkú fű epörfa erdei epör erdei halméregfű ezerjófű farkastályog fecskefarkú fű fehér fenyő fehér toposdi fehér ürömvirág fehérhátú fű

2004. XI. évfolyam 4. 2. szám 2-3. szám

seken ismert és használt növények népi elnevezéseit (népi növénynevek), valamint azok hivatalos és latin neveit találják az alábbiakban. Azok a népi növénynevek szerepelnek itt, amelyek a két vizsgált településen ismertek, a tudományos elnevezéstől eltérnek, így tájszóként értelmez-

   

sás fajok orvosi angyalgyökér orvosi angyalgyökér apró csalán mezei zsurló szártalan bábakalács tavaszi kankalin tavaszi kankalin madárberkenye mezei zsurló mezei zsurló zergeboglár közönséges boróka lómenta kék búzavirág kerti zeller cickafark fajok pongyolapitypang pongyolapitypang kis ezerjófű nagyvirágú kakascímer tölgy nagy csalán barátszekfű mocsári galaj borsikafű közönséges orbáncfű keskenylevelű lórom keskenylevelű lórom

enyves éger cickafark fajok cickafark fajok fehér eperfa szamóca színeváltó kutyatej szurokfű bolondító beléndek vérehulló fecskefű ezüstfenyő magyar here fehér üröm libapimpó

hetők. Azok a népi növénynevek, amelyek Kápolnásfalun és Szentegyházán jellemzően előfordulnak, de a tudományos magyar névvel megegyezők (pl.: farkasalma, málna stb.), az alábbi felsorolásban nem találhatók meg, mert nyelvészeti szempontból nincs jelentőségük.

    Carex sp. Angelica archangelica L. Angelica archangelica L. Urtica urens L. Equisetum arvense L. Carlina acaulis L. Primula veris Huds. Primula veris Huds. Sorbus aucuparia L. Equisetum arvense L. Equisetum arvense L. Trollius europaeus L. Juniperus communis L. Mentha longifolia(L.) Nath. Centaurea cyanus L. Apium graveolens L. Achillea millefolium L Taraxacum officinale Weber ex Wiggers Taraxacum officinale Weber ex Wiggers Centaurium erythraea rafn. Rhinanthus angustifolius Gmel. Quercus robur L. Urtica dioica L. Dianthus carthusianorum x tenufolium Galium palustre L. Satureja hortensis L. Hypericum perforatum L. Rumex stenophyllus Ledeb. Rumex stenophyllus Ledeb.

Alnus glutinosa L. Achillea sp. Achillea sp. Morus alba L. Fragaria vesca L. Euphorbia amygdaloides L. Origanum vulgare L. Hyoscyamus niger L. Chelidonium majus L. Picea pungens Engelm. Trifolium pannonicum Artemisia absinthium L. Potentilla anserina L.

7

Kitüntetett pályamunka

fekete kakojza fodorminta fuszujka füzike gabonapipacs gombolyagsáté gyöngyajk gyöngyalj halméregfű halmérögfű havasimeggy havasimeggykóró házi csombor hecselli hót csihán istengyümőcs istengyümőcse jávorfa kakasvirág kakasvirág kakojza kakukkvirág kukukkvirág kákvirág kankalika kásavirág kecskesáté kemén keménmag keserűlapi keskenylevelű utilapi ketán ketánkóró ketánlapi kicsi fehér boglár kokojza kokojza korpafű kőméz

8

kőrózsa kukukkvirág kukukkvirág kutyacseresnye

fekete áfonya lómenta veteménybab kisvirágú füzike konkoly sás fehér árvacsalán szúrós gyöngyajak erdei kutyatej napraforgó kutyatej fekete áfonya fekete áfonya csombord gyepürózsa fehér árvacsalán egybibés galagonya egybibés galagonya mezei juhar közönséges gyújtoványfű tavaszi kankalin vörös áfonya közönséges gyujtoványfű tavaszi kankalin nárcisz fajok tavaszi kankalin tavaszi kankalin sás fajok kömény kömény pókhálós bojtorján lándzsás utifű mezei katáng mezei katáng mezei katáng kenyérbél cickafark fekete áfonya vörös áfonya kapcsos korpafű közönséges édesgyökerű páfrány fali kövirózsa közönséges gyujtoványfű tavaszi kankalin kutyabenge

kutyalevelű fodorminta kutyanyelvű fű kutyanyelvű minta kutyatalplapi láncfű láncvirág lapossáté likhen lógyógyító lónyelv lónyelvű minta lósósdi lostyán lucernavirág macskanyereg magos csihán magyoró martilapi méhfű mezei halmérögfű

lómenta illatos ibolya lómenta palástfű pongyolapitypang pongyolapitypang közönséges erdeikáka tölgyfazuzmó vérehulló fecskefű tisztesfű lómenta kígyógyökerű keserűfű lestyán fehér somkóró sás nagy csalán mogyoró martilapu illatos macskamenta napraforgó kutyatej

Vaccinium myrtillus L. Mentha longifolia (L.) Nath Phaseolus vulgaris L. Epilobium lanceolatum Seb. et Mauri Agrostemma githago L. Carex sp. Lamium album L. Leonurus cardiaca L. Euphorbia helioscopia L. Euphorbia helioscopia L. Vaccinium myrtillus L. Vaccinium myrtillus L. Satureja hortensis L. Rosa canina L. Lamium album L. Cratageus monogyna Jacq. Cratageus monogyna Jacq. Acer campestre Linaria vulgaris Mill. Primula veris Huds. Vaccinium vitis-idaea L. Linaria vulgaris Mill. Primula veris Huds. Narcissus sp. Primula veris Huds. Primula veris Huds. Carex sp. Carum carvi L. Carum carvi L. Arctium tomentosum Mill. Plantago lanceolata L. Cichorium intibus L. Cichorium intibus L. Cichorium intibus L. Achillea ptarmica L. Vaccinium myrtillus L. Vaccinium vitis-idea L. Lycopodium clavatum L. Polypodium vulgare L. Sempervivum tectorum L. Linaria vulgaris Mill. Primula veris Huds. Rhamnus Frangula L. syn. Frangula alnus Mill. Mentha longifolia(L.) Nath. Viola odorata L. Mentha longifolia(L.) Nath. Alchemilla vulgaris L. Taraxacum officinale Weber ex Wiggers Taraxacum officinale Weber ex Wiggers Scirpus sylvaticus L. Evernia prunastri Ach. Chelidonium majus L. Stachys officinalis syn. betonica Mentha longifolia(L.) Nath. Polygonum bistorta L Levisticum officinale Koch. Melilotus albus Desr. Carex sp. Urtica dioica L. Corylus avellana L. Tussilago farfara L. Nepeta cataria L. Euphorbia helioscopia L. 2004. XI.XI. évfolyam évfolyam 2-3. 4. 2004. 2. szám

Kitüntetett pályamunka

mezei surlófű mocsárlapi murok nadály nagyobb levelű csihán oltott málnalapi ördögborda örménygyükér palástlapi paponya papsajt papvirág pinaszag pipevirág piros bogyójú here piros herbogyó piros kakojza piros kokojza pityóka porcsin putypuruttyvirág ragadós szulák rendes csihán rontófű sárga herebogyó sárga tátogtató sárgavirág setét nyelvű menta sötétebb nyelvű minta surlófű surlófű szamártövis szamártövis szégyenvirág székfűvirág székfűvirág szívgomba szívvirág Szt. Jánoslapi szujfű szúrós csihán szúrós marhalevél tárkon táskafű tátogtató virág utcai kóró utilapi vad cukorborsó vad fehér boglár vad lenvirág vadárvácska vadcsombor vadepör vadpeterzselyem vénasszonbűzölő vérehulló fecskefarkú fű vérehulló fű vereshagyma vérfű vészvirág

mezei zsurló mocsári gólyahír sárgarépa fekete nadálytő nagy csalán málna (termesztett) edei pajzsika örménygyökér palástfű pirosló hunyor erdei mályva réti margitvirág illatos macskamenta pongyolapitypang mezei here réti here vörös áfonya vörös áfonya burgonya deréceveronika zergeboglár ragadós galaj nagy csalán közönséges aggófű mezei here közönséges gyújtoványfű pongyolapitypang borsos menta borsos menta mezei zsurló mocsári zsurló bogáncs fajok szártalan bábakalács vadmurok orvosi székfű sugártalan székfű odvas keltike terjőke kígyószisz teleki virága szurokfű nagy csalán terjőke kígyószisz tárkony pásztortáska közönséges gyújtoványfű mezei katáng nagy útifű kaszanyűgbükköny réti margitvirág mezei árvácska háromszínű árvácska keskenylevelű kakukfű erdei eper nagy ördögbocskor illatos macskamenta vérehulló fecskefű vérehulló fecskefű vöröshagyma vérehulló fecskefű erdei deréce

zápca zápsza zsurlófű

fehér zászpa fehér zászpa mezei zsurló

Equisetum arvense L. Caltha palustris L. Daucus carota ssp. sativus Symhytum officinale L. Urtica dioica L. Rubus idaeus L. Dryopteris filix-mas (L.) Schott Inula helenium L. Alchemilla vulgaris L. Helleborus purpurascens W. et K. Malva silvestris L. Chrysanthemum leucanthemum L. Nepeta cataria L. Taraxacum officinale Weber ex Wiggers Trifolim campestre Schreb. Trifolium pratense L. Vaccinium vitis-idaea L Vaccinium vitis-idaea L Solanum tuberosum L. Veronica beccabunga L. Trollius europaeus L. Galium aparine L. Urtica dioica L. Senecio vulgaris L. Trifolium campestre Schreb. Linaria vulgaris Mill. Taraxacum officinale Weber ex Wiggers Mentha piperita L. Mentha piperita L. Equisetum arvense L. Equisetum palustre L. Carduus sp. Carlina acaulis L. Daucus carota L. Matricaria recutita L. Matricaria discoidea Dc.. Corydalis cava (L.)Schw. et Koerte Echium vulgare L. Telekia speciosa (Schreb.) Baumg. Origanum vulgare L. Urtica dioica L. Echium vulgare L. Artemisia dracunculus L. Capsella bursa-pastoris (L.) Medic. Linaria vulgaris Mill. Cichorium intybus L Plantago major L. Vicia cracca L. Chrysanthemum leucanthemum L. Viola arvensis Murr. Viola tricolor L. Thymus serpyllum L. Fragaria vesca L. Caucalis latifolia L. Nepeta cataria L.(?) Chelidonium majus L. Chelidonium majus L. Allium cepa L. Chelidonium majus L. Chamaenerion angustifolium syn. Epilobium angustifolium L. Veratrum album L. Veratrum album L. Equisetum arvense L. Frendl Kata

2004. XI. évfolyam 4. 2. szám 2-3. szám

9

Könyvismertetés

H  M  A hun áldozati ételektől a honfoglalás kori magyar fejedelmi konyháig Írta Cey-Bert Róbert Gyula Mezőgazda Kiadó 2004. 119 [4] p. A könyv szerzője dr. Cey-Bert Róbert Gyula 15 évet töltött a TávolKeleten, ahol luxusszállodák és repülőtársaságok gasztronómiai tanácsadójaként dolgozott. Munkája mellett Közép-Ázsiában (Ujguria, Mongólia) és Tibetben magyar őstörténet-, ősvallás- és ételtörténet-kutatással is foglalkozott. Jelenleg Magyarországon él és Siófokon, a Kodolányi János Főiskola Gasztronómia Tanszékének vezetője. Ez a kultúrhistóriai idealizált receptgyűjtemény valójában a hunmagyar konyha bibliája. A hunok történetének ismerete nélkül nincs magyar őstörténet-kutatás, nincs magyar ősvalláskutatás és nincs magyar ételtörténet-kutatás sem. Az ősi magyar konyhát csak a hun áldozati ételek filozófiájának megismerésén keresztül közelíthetjük meg. A könyv a legújabb kutatások tükrében részletesen bemutatja az ősi hun-magyar konyha szimbolikai és vallásfilozófiai tényezőit, amelyek meghatározzák az áldozati ételek és az étkezési szokások értékrendjét. Ebből kiindulva a szerző olyan ételleírásokat állított össze, amelyek fölidézik az ősi lovas kultúrájú népek fejedelmi és ünnepi ételeit.

A H B Az Észak-Alföld természeti értékei Szerk. Rakonczay Zoltán Mezőgazda Kiadó 2004. 422 p. Ez az Észak-Alföldön kalauzoló könyv – a Mezőgazda Kiadó korábbi sorozatának modernizált, bővített változatának új köteteként – nemcsak a szikes pusztákat, a halastavakat, hanem a nyírségi, hajdúsági természeti világot is bemutatja. A négyszáz oldalas, egyetemistáknak tankönyvként is javallott munka tudományos alapossággal tárja fel a helyi növényés állatvilág kialakulását, jellegzetességeit, sorolja a sehol másutt nem látható kuriozitásokat, és azt sem hallgatja el, hogy nemzeti parki státus ide vagy oda, a Hortobágy sem a régi. A vadlibák manapság hol húszezres, hol százezres csapatban fordulnak elő, de már távol állunk a második világégés előtti időktől, amikor a milliós létszámú szárnyas tömeg láttán joggal emlegették a Hortobágyot „a világ legnagyobb libalegelőjeként”. „Ha nagy és gazdag nemzet volnánk, kötelességünk volna ezt a különleges földet a kultúra elől – ha kell, vámsorompóval – elzárni, és nemzeti parkká tenni. Sajnos nagyon szegények vagyunk.” - írta az 1920as években Tikos Béla, a neves vadász és ornitológus a Hortobágyról. Bő ötven évet kellett várni, mire tényleg nemzeti parkká nyilvánították. A könyvben olyan különlegességek is elférnek, mint mondjuk a mikepércsi, a helyiek által Rákóczi-faként is emlegetett ezeréves tölgy. Hasonlókból további kétszázat sorol fel a könyv. A kisméretű, fényképpel szolidan illusztrált munka mindenképpen helyet követel a turisták hátizsákjában – e remek sorozat többi kötetével együtt.

10

2004. 2004. XI.XI. évfolyam évfolyam 2-3. 2. szám 4.

Könyvismertetés

A     Gazdakönyvtár sorozat Szerk. Munkácsi László, Patkós István Mezőgazda Kiadó 2004. 295 [2] p. Az egymástól meglehetősen elszigetelt családi gazdálkodók és kistermelők jelentős része nem vagy kellően nem tájékozott a korszerű tejtermelési módszerekről, az istállóépítés és gépesítés legújabb eredményeiről. Ezekről az ismeretekről adnak tájékoztatást e könyv írói, akik a tejtermelés és az ezt segítő szolgáltatások ismert szakértői. Gazdagítja e kiadvány mondanivalóját mindaz a tapasztalat, amit a szerzők a legjobbnak tartott hazai tejtermelő családi gazdaságok tartástechnológiáinak feldolgozása és értékelése során szereztek. A könyvet elsősorban a családi gazdaságok tulajdonosainak ajánljuk, de ugyanúgy hasznosíthatják ezt a kistermelők, és az egy-két tehenet tartó gazdák is, akik közül többen a holnap versenyképes vállalkozói, vagy valamelyik tejtermelői szövetkezet tagjai lehetnek. Javasoljuk továbbá ezeknek az ismereteknek a megszerzését a falugazdászoknak, az érdekelt szaktanácsadóknak és szakoktatóknak is.

M  Írta Miskey Csaba - Szigeti Andor Mezőgazda Kiadó 2004. 141 [2] p. Az étlap eredete, fejlődésének története szoros összefüggésben van a szakácsművészet kialakulásával és fejlődésével. Az ételeket általában alapanyagaikról, köreteikről, készítési módjukról, alapvető fűszerezésükről nevezik el. Az elmúlt kétszáz év során a neves szakácsok, gasztronómusok és ínyencek ettől eltérő elnevezéseket is adtak az általuk kreált ételeknek. Végre lehull a lepel és megtudjuk a Pethes leves, a Rigó Jancsi, a miskolci kocsonya történetét, és még több mint száz fogás keletkezésének titkát. A szerzők az ételek történetét mesélik el, illetve azokét a hírességekét, akikről elnevezték őket.

Á - - Írta Dr. Rafai Pál Agroinform Kiadó 2003. 250 p. Az állathigiénia tudományának jelenlegi ismeretanyaga évszázadokon átívelő, céltudatos tudományos munka eredménye. Az állattartás modernizációjával ebből alakult ki az állatorvosi alkalmazott etológia, az állathigiénia és az állomány-egészségtan három részből álló egysége. A könyv az állatok élettani igényeinek és etológiai szükségleteinek megismerésére alapozva leírja az egészség megóvásának feltételeit. Naprakész ismereteket nyújt az olvasónak a termelőhely és az élelmiszer-minőség, valamint -biztonság közötti összefüggésekről. Bemutatja a nagy létszámú állatot tartó telepek egészségvédelmének alapvető szabályait. Összefoglalja az állatvédelem elméleti és gyakorlati kérdéseit, áttekinti az állattartás környezetvédelmi vonatkozásait és szabályozásait. 2004. XI. évfolyam 4. 2. szám

11

Miért éppen Gyöngyös? A 41 éve működő felsőoktatási intézmény, a mai Károly Róbert Főiskola, a Gazdálkodási Főiskolai Karral és a Mezőgazdasági Főiskolai Karral, másfél évtizedes távoktatási tapasztalatával, valamint az ország egyik legfelkészültebb oktatói csapatával elérte, hogy az Észak-Magyarországi Régió fő tudáscentrumaként emlegetik. A 12 főiskolai, 1 egyetemi, valamint a felsőfokú szakképzési és a továbbképzési szakok bőséges választási lehetőséget jelentenek a Károly Róbert Főiskolára jelentkező továbbtanulóknak. Az igényes szabadidős tevékenységek iránt érdeklődő hallgatók is megtalálják számításukat, emellett 3 ágyas szobákban kaphatnak kollégiumi elhelyezést, vagy lakhatási támogatást. Kedvezményes menza, az új KRF Klubban pedig az első hazai fekvőhelyes filmklub, színvonalas társasjátékok, irodalmi estek, koncertek várják az étkezni, és esténként kikapcsolódni vágyó hallgatókat. Az új épületben a hallgatók kényelmét szolgálja a baba-mama szoba, ahol korszerű pelenkázó, gyermekjátékok, kiságy könnyíti meg a kismamák oktatási konzultációs vagy vizsgázási tevékenységét. Bővebb információkért is érdemes böngészni a Károly Róbert Főiskola honlapját: http://www.karolyrobert.hu vagy a Hallgatói Információs Központtól érdeklődjön, telefonszámon. Nappali és levelező tagozat: 37/ 518-447 és 37/ 518-448 Távoktatási Központ: 37/ 518-340 Postacím: 3200 Gyöngyös, Károly Róbert Főiskola, Mátrai út 36.

Pannónia szőlőskertje

Monostori szőlő- és borkultúra Pannonhalmán Időszaki kiállítás, nyitva: 2004. december 9. – 2005. február 27. A bencések a középkorban templomuk, monostoruk felépítésével egy időben újjáélesztették a rómaiak által létrehozott szőlő- és borkultúrát, így meghatározó szerepet játszottak annak európai fejlődésében. Szent István király kiváltságleveléből tudjuk, hogy az első szőlőtövek már az apátság alapítását követő években megjelentek a Pannonhalma környéki dombokon. Magas színvonalú szőlőművelés folyt itt mind a tatárjárást megelőző években, mind pedig a török korban. Az apátság fontos szerepet játszott a 19. század eleji fajtaváltásban és a filoxéra elleni küzdelemben is. Az 1945 utáni államosítással ez a hagyomány megszakadt, és – mintegy fél évszázados kényszerszünet után – akkor éledt újjá, amikor a bencések 2000 m2 alapterületű pincét és borházat építettek, ahol 2003 őszétől folyik az apátság körül fekvő, 52 ha nagyságú területről származó szőlő feldolgozása. Kiállításunk – a fennmaradt írásos és tárgyi emlékek alapján – Szent Márton monostorának szőlészeti és borászati hagyományába kínál bepillantást. A Pannonhalmán 2004. március 25. – november 11. között bemutatott időszaki kiállítás a Magyar Mezőgazdasági Múzeum meghívására kerül Budapestre. A kiállítás rendezője Dénesi Tamás. A budapesti kiállítás a Magyar Mezőgazdasági Múzeum részéről Dr. Csoma Zsigmond és Dr. Beck Tibor szakmai közreműködésével valósult meg. További információ: Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, Vajdahunyadvár Telefon: 363 2711, 244 0765 Fax: 363 2711 [email protected] http://www. mezogazdasagimuzeum.hu 12

2004. 2004. XI.XI. évfolyam évfolyam 2-3. 2. szám 4.

Nálunk történt - szakmai rendezvények

M     Sikeres próbaüzem után 2004. október 7-én Benedek Fülöp a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára ünnepélyes keretek között átadta a Budai Teleházat, amely az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ épületében kapott helyet. Molnár József kerületi alpolgármester rövid, frappáns beszéde után Balog László, a Magyar Teleház Szövetség elnöke és Császár Zoltán, az MTSz Közép-magyarországi Régió vezetője mondott köszöntőt. A teleház létrehozását az tette lehetővé, hogy a könyvtárat két évvel ezelőtt öt-

százmillió forintért felújították, és a felújítás során több új közösségi helyiséget hoztak létre, mondta az MTI-nek az OMgK főigazgatója. Az informatikai háttér már rendelkezésre állt a könyvtárban, ezért dönthetett úgy az intézmény vezetése, hogy teleház létesítésével a nagyközönség számára is hozzáférhetővé teszi az internetet. A könyvtár évi háromszázmillió forintos működési költségeinek kilencven százalékát a FVM fedezi, tíz százalékát, pedig a könyvtár saját bevételeiből gazdálkodja ki. A Budai Teleház megálmodója Gulácsiné Pápay Erika, az OMgK főigazgatója, aki minden segítséget megadott ahhoz, hogy EszesIstenes Zsolt, aki egyéb iránt 2003. februárja óta vezeti az intézményben működő Agrár-szakirodalmi Szolgáltatóházat, a Budai Teleházat is sikerre vigye. Az új városi teleház színvonalas honlapjának tanúsága szerint, be kíván kapcsolódni a hazai teleház mozgalomba. Mint az agrárium vidékfejlesztés információs központja, bizonyára

meg fogja találni a maga szakmai helyét is a kistelepülési teleházak körében. Az FVM szinte kezdettől fogva jelentős mértékben járult hozzá kormányzati oldalról a hazai teleház mozgalom fejlődéséhez. Ezért szinte természetes, hogy egyik budapesti szellemi központjában is teleház létesült. Jelenlegi szolgáltatási kínálatában többek között megtaláljuk az ügyintézési segítségnyújtást, közhasznú tájékoztatást, nyelvi és számítástechnikai tanfolyamokat, civil szervezetek kiszolgálását, internet elérést és számítógép-használatot. Honlapjuk: http://www. budaitelehaz.gportal.hu/

Forrás: MTI – Magyar Teleház Szövetség

S P T E  OMK- 2004. szeptember 2-án a Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért, és az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Információ, bio kutatás, dokumentáció címmel tudományos ülést rendezett Sárközy Péter emlékére, aki haláláig főszerkesztő-helyettese volt az OMgK által kiadott Az 2004. XI. évfolyam 4. 2. szám 2-3. szám

Európai Unió Agrárgazdasága c. folyóiratnak. Benczekovits Beatrix főigazgató-helyettes köszöntője után a programot Tamás Enikő főszerkesztő vezette le. Első előadóként dr. Marton István, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője az ökológiai gazdálkodás

fontosságáról beszélt, kiemelve a gazdálkodásnak az agrárkutatásban betöltött szerepét. Dr. Ángyán József professzor, a Gödöllői Szent István Egyetem Környezet és Tájgazdálkodási Intézet igazgatója, a nemzeti agrár-környezetgazdálkodási program egyik kidolgozója, az agrár-környezet13

Nálunk történt - szakmai rendezvények

gazdálkodás és az ökogazdálkodás kapcsolatát ismertette kritikai elemeket is tartalmazó nagyszerű előadásában.

Seléndy Szabolcs, a Biokultúra Egyesület egyik alapítója, a Biokultúra Magazin felelős szerkesztője sajnos külföldi útja miatt nem lehetett jelen, de A biokertészettől a homeopátiáig című előadását Tamás Enikő olvasta fel. Dr. Lelkes Lajos, a Mezőgazda Kiadó igazgatója, vázolta a bio témájú könyvek forgalmazásának problémáit, és beszélt a kiadó ökokiadványairól. Tamás Enikő személyes emlékekkel, fotókkal idézte fel dr. Sárközy

Péter emberi alakját, szakmai, tudományos tevékenységét. A tudományos előadásokat követően átadták a Sárközy Emlékérmet Korgáné Dr. Jánosik Zsuzsának. Ezt az elismerést évente az a személy kapja, aki Sárközy Péter szellemiségéhez méltó, példamutató erkölcsi magatartással végzi a biokultúra, a bioéletmód népszerűsítését, ismeretterjesztését. Az emlékérmet és oklevelet Bodnár György kurátor adta át. A rendezvény kiállítással zárult, melyet az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ munkatársa, Eszes-Istenes Zsolt ökokiadványokból, valamint Sárközy Péter munkásságából állított össze. F. K.

K  OMK A- S „… Hogyan vadásztak régen elődeink Erdélyben? Milyenek is a mai erdélyi – s benne a székelyföldi – vadászatok és vadásztörténetek? Milyen is a medveparadicsom Zágonban, a zergebölcső a Fogarasi-havasokban, a Király-kőn és a Retyezátban? ...” Barátok, kollégák és szakemberek részvételével, szeptember 23-án az OMgK-ban tartott – dedikálással egybekötött – könyvbemutatót Kászoni Zoltán vadászíró, aki elsősorban a vadásztörténetekről, a vadászatról szóló írásaival szerzett ismertséget és népszerűséget magának az olvasók körében. A természet krónikásának nevezte magát, olyan embernek, aki informatív, tárgyszerű, hiteles tudósításokban ad számot a vadászéletről, a vadászat múltjáról s jelenéről. Vadászatok-vadászutak Erdélyben című legújabb művében a szerző jelzi, hogy a korábbiaknál szélesebb horizonton veszi számba, elemzi, értékeli napjaink és a „bennünk élő tegnapok” jelenségeit. Több mint háromszáz oldalon érdekes olvasnivalót kínál a vadászatban forgolódó embereknek és a téma iránt érdeklődő széles közönségnek. 14

Engedjék meg nekem, hogy néhány szóban bemutassam Kászoni Zoltán legújabb művét. Ez a könyv nem illeszthető be a hagyományos vadásztörténetek közé, mert annál sokkal több. Egy Erdélyt – s benne szülőföldjét, Székelyföldet – imádó szakember könyve. Stílusából érezni a székely ember ízes beszédét, aki életének zömét ott élte le. Könyveiben féltve, szeretettel és büszkén ír Erdély kultúrtörténetéről – benne a vadászattörténeteiről is –, az ottani ritka földrajzi nevezetességekről, régi magyar történelmi emlékekről. Ismeri az ottani jeles vad életét, szokásait, páratlan élőhelyeit. És nem csak a vadról szól szeretettel, hanem a székely emberekről, és az ott vadászókról. A könyvben szemünk előtt sorjázik Erdély vadvilága:

a híres barnamedve, a gazdag és súlyos agancsú gímbika, a vérengző hiúz, az aranykampós zerge és a páratlan siketfajdkakas. És azok életrajza, vadászata és a vadásztitkok. Egymást követik a vadásztörténetek is, amelyek olykor szinte mesék. A szerző lebilincselő írásaival kalauzol bennünket ebben a világban, s ha bárkinek kérdése lenne „Zolti bácsihoz” – ahogy a 77 éves vadászíró kérte, hogy szólítsák – választ kap a kedves olvasó e vadászkönyvben… EIZs 2004. 2004. XI.XI. évfolyam évfolyam 2-3. 2. szám 4.

Nálunk történt - szakmai rendezvények

G     Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ érdekes színfoltja a mezőgazdasági szakmai életnek. A magas színvonalú könyvtári szolgáltatások mellett kulturális, szakmai programok megszervezésével törekszik a könyvtár az olvasók ismereteinek bővítésére. A programok összeállításánál elsődleges szempont az aktualitás. Az aranysárgába öltözött fák, az esőtől átitatott föld illata, a nyirkos, csípős reggelek mindenkit figyelmeztetnek: a természet határtalan körforgásában beköszöntött az ősz. A könyvtár őszi programjai közül októberben a gombás rendezvények sora zajlott le. 2004. október 5-én „Gomba körkép” címmel megrende-

zett konferencián a szakma elismert képviselői tartottak előadásokat. A gomba termesztésének „csínjátbínját” Szarvas József biológus, az Országos Korona Gombaipari Egyesülés képviselője tárta a hallgatóság elé. Az előadótól megtudtuk, hogy a gombatermesztés alapját adó hazai gombacsíra gyártás világviszonylatban is kiemelkedő. Az egyesülés nem csak a gombacsíra gyártásban vállal vezető szerepet, de a piaci igények kielégítésére saját génbankot is létesített. Legújabb törekvésként a hazai fajtavédelem problémáját célozták meg, ami életre hívta a molekuláris biológiai labor megteremtését. A gomba értékesítési lehetőségei iránt érdeklődő közönség Dr. Győrfi Júliától, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusától kaphatott információkat. Az agrárgazdasági statisztika alapján a gombatermesztés még Európa vezető termesztő országaiban is visszaesett. A hazai gombatermesztőknek azonban jó hír lehet, hogy a közgazdasági előrejelzések a laskagombát kiemelt export-

cikként említik, ami hosszútávon is gazdaságos ágazata lehet a hazai gombatermesztésnek. A gomba gyűjtők lelkes tábora sem maradt szótlan, hiszen a program záró előadása a vadon termő gombák termesztésbe vonásáról szólt. Dr. Vetter János tanszékvezető egyetemi tanár gyorsan eloszlatta a kételyeket, sok esetben a tudomány bizonyította, hogy a vadon termő gombák is termeszthetők, a természet azonban más esetekben hajthatatlan, az igazán ízletes rókagomba, vargánya, vagy az óriás pöfeteg továbbra is megmarad a kirándulók kedvencének. BaBe

A PQ A J    Október 21-én, egy borús őszi napon került sor az Országos Mezőgazdasági Könyvtárban arra a szívmelengető eseményre, amelyen 51 agrár könyvtár ünnepélyes keretek között, dr. Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztertől átvehette a ProQuest Agricultural Journals adat-

2004. XI. évfolyam 4. 2. szám 2-3. szám

bázis ingyenes használatát lehetővé tevő adománylevelet. A vendégeket a rendezvény házigazdája, Gulácsiné Pápay Erika főigazgató köszöntötte. A miniszter úr szólt a könyvtárak jelentőségéről, az agrár értelmiség szakmai műveltségének fejlesztéséről, majd átadta a zöld szalaggal átfogott, az FVM, és az OMgK logójával lepecsételt a d o m á ny l e v e l e k e t . Szántó Péter, az Info Technology Supply Ltd. magyarországi képviselője arról beszélt, hogy egy adatbázis használatának a felfutása általában három év, ennyi idő kell ahhoz, hogy az olvasók megszokják

és megszeressék. Marika Janouskova, a ProQuest Information and Learning közép- és kelet-európai kereskedelmi menedzsere mesélt az adatbázisról, elmondta, hogy a csomagban 207 agrár témájú folyóirat cím szerepel, és ebből 199 teljes szöveggel elérhető. Ezután bemutatott egy keresést. A rendezvény végén az érdeklődők kötetlen beszélgetést folytathattak, illetve kérdéseket tehettek fel az adatbázis használatával kapcsolatban. Ezúton is szeretnénk felhívni az eddig még passzív könyvtárak, intézmények figyelmét, hogy most sem késő bekapcsolódni, és használni az ingyenes lehetőséget; keressék meg Pálfai Katalint (e-mail: [email protected], tel.: 489-4900/854 mellék), aki készségesen a segítségükre lesz. BB 15

Nálunk történt - szakmai rendezvények

G       Könyvtárunk Agrár-kulturális rendezvénysorozatának újabb eseményére október 21-én került sor két kiváló előadóval, dr. Pál-Fám Ferenc mikológussal és dr. Zsigmond Győző néprajzkutatóval. A Gombaismeret a Kárpát-medencében című ismeretterjesztő rendezvény nagyszámú közönséget vonzott, ami érthető, hiszen kit ne érdekelne melyik gomba ehető, és hogyan lehet megkülönböztetni mérgező „párjától”, vagy mire használható a gyógyászatban. Az ehető és mérgező gombapároknak az ismerete segíti az eligazodást az erdei kirándulásunk során talált gombák között. Az ehető nagygombák egyértelmű meghatározásához az egész gombát jól meg kell figyelni: szinte minden érzékszervünket használni kell. Könnyen összetéveszthetők a mérgezők az ehetőkkel: megkülönböztető ismertetőjegyüket sorra vette a Kaposvári Egyetem adjunktusa,

dr. Pál-Fám Ferenc. Az egyik legveszélyesebb gomba néhány fontos tulajdonsága álljon itt, hogy a kedves olvasó is egyértelműen felismerje: a gyilkos galócának igen fejlett gallérja és bocskora van és a kalapja színe mindig olívzöld. A galócák között több halálos mérgű van, amit már hosszú idő óta tudnak az emberek, és még ma is használják például a légyölő galócát – ahogy a neve mutatja – légyirtásra. A gombák népi gyógyításban betöltött szerepéről a Bukaresti Tudományegyetem tanszékvezetőjétől, dr. Zsigmond Győzőtől hallhattunk. Erdélyben, de különösen Moldvában használják – gyakran most is – különféle betegségek kezelésére a gyógynövények mellett

a gombákat (csiperkét, vargányát, taplógombát stb.). A professzor kisfilmjéből megtudhattuk, hogy a moldvaiak – bár nem gomba, de annak mondják – az odvas keltike gumóját régóta szívbetegségek gyógyítására sikeresen alkalmazzák. Az orvostudomány még nem fedezte fel ezt a növényt, ez azonban nem akadályozza a „gyógyszer” használatának terjedését. Kripner Veronika

É,  V Biológiai létünk alapját egy különleges, hidrogénből és oxigénből álló molekula halmaz, a víz adja. Az élővilág állandó függőségben áll az édesvíztől, rá van utalva. A Föld vízkészlete, a méltóságot sugalló tavak és tengerek, a felszínt behálózó források és folyók az élőlények megszámlálhatatlan millióinak adnak otthont. Évmilliókkal ezelőtt még csak természetes állóvizek léteztek, majd fokozatosan felfedezte az ember a vízben rejlő erőt, és saját tavakat kezdett építeni. A halastavak építése egészen a XV. századra nyúlik vissza. A magyar tógazdálkodás tudományos alapjai a XIX. században körvonalazódtak ki, gazdagítva ezzel

16

Európa hírnevét. A hazai tógazdálkodás a ’80-as években élte a virágkorát, amikor a halastó terület 30 ezer hektár volt. Ezután drasztikus változások következtek. Napjainkra mindösszesen 16 ezer hektáron folyik intenzív haltermelés. Nehéz lenne kitérni az összes szakmai előadásra, mely 2004. november 2-án hangzott el az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központban, mégis néhány gondolat álljon itt a hazai halgazdálkodásról. A tógazdasági műveletek következtében kialakuló mesterséges ökológiájú élőhelyekre jellemző a planktonikus élet. Ez egyrészről magas környezeti terhelést jelent, másrészről viszont a fokozott tápanyagbevitel biztos hátteret nyújt a madarak megtelepedéséhez. Halasi-Kovács Béla előadásából is kiderült, hogy a halgazdálkodás rendkívül összetett problémakört tár fel. Kör nyezet vé delmi szempontból sokan támadják, azonban egyes nézetek szerint

éppen a száradó, aszályos tájban a halastó marad a vízimadarak egyetlen élőhelye. Sebestyén Attila, a Hortobágyi Halgazdaság Rt. képviseletében a hazai haltenyésztés gazdaságossági kérdéseit feszegette előadásában. A nehéz gazdasági helyzetben lévő vállalkozások számára esélyt adhat az újabb és újabb termékek bevezetése. A folyamatos termékfejlesztés biztosíthatja a fogyasztók igényeinek megfelelő termékek piacra kerülését. Így az elégedett fogyasztó szinte „észrevétlenül” válik a termék hűséges vásárlójává. Egy mindenre elszánt termékfejlesztőnek mindenek előtt szem előtt kell tartania fogyasztói szokásokat. Sajnos Magyarországon a halfogyasztás szinte csak a karácsonyi ünnepekre korlátozódik. Minden marketinghez kicsit értő ember tudja, mekkora küzdelmet jelent a fogyasztási szokásokon változtatni. Szinte lehetetlen. De meg kell próbálni, hiszen a hal egészséges és finom. A gasztronómiai ínyencségeket kedvelők biztosíthatnak mindenkit arról, hogy nemcsak pontyból, hanem busából is fenséges falatokat lehet varázsolni. Balogh Beáta 2004. 2004. XI.XI. évfolyam évfolyam 2-3. 2. szám 4.

Nálunk történt - szakmai rendezvények

M R   K-  O M K Azok közé a szerencsés emberek közé tartozom, akik a művészt személyesen is ismerhetik. Rendkívüli kedvessége és nagyvonalúsága szívből jön, és ez a mai „számító”, materialista világban elég ritka. A Vadászatokvadászutak Erdélyben című Kászoni Zoltán könyvbemutatóval egy időben, szeptember 23-án nyílt meg az OMgK-ban a Muray Róbert és barátai című kiállítás. Muray Róbert festőművész, a kiállítás megnyitóján röviden ismertette kalandos élettörténetét, amelynek élményeiből születtek határainkon túl is ismertté vált alkotásai. A művész azon kevesek közé tartozott, akik még együtt dolgozhattak Csergezán Pállal, amely emlékeiről nagy szeretettel beszélt. A kiállítás sokszínű kollekció volt egy tanulással és alkotással eltöltött élet munkájából. A látogatók megvásárolhatták a művész Témám a természet című háromnyelvű életrajzi albumát, amelyet Muray Róbert a helyszínen dedikált.

Mint a kiállítás szervezője beszélgettem a művésszel, s kértem, meséljen olvasóinknak életéről. Muray Róbert így mutatkozik be. – Elnézést kérek a kedves olvasóközönségtől, ha mondandóm egy kicsit dicsekvőre sikerül, de egy hosszú élet eseményeit röviden összefoglalni nem kis feladat, és ezt általában az eredmények felsorakoztatásával teszik mások is. Voltak természetesen rossz döntéseim, tévedéseim is. 1931-ben születtem Rákospalotán, de Káposztásmegyeren nevelkedtem, közel a Dunához, a természethez. Édesapám is festő volt, igaz, hogy nem ezzel kereste a kenyerét, de kölyök korom óta sokat jártuk együtt a környéket. Gyűjtögettem, megfigyeltem a látottakat, később jórészt le is rajzoltam ezeket. Főbb motívumaim az állatok voltak, azon belül is a madarak. Hivatásul a képzőművészetet választottam, és 1954-ben diplomáztam a főiskolán. Ezután tanítottam is itt adjunktusi beosztásban. 1954-ben szerepeltem először a Műcsarnokban, azóta is részt vettem nagyobb országos és jó néhány nemzetközi kiállításon. Témám a természet című egyéni kiállításaim száma lassan eléri a százat. Külföldön (USA, Kanada, Németország, Ausztria, Svájc, Luxemburg, Finnország) húsznál több egyéni kiállítást rendeztem. Munkáim megtalálhatók hazai és külföldi múzeumokban és magángyűjteményekben.

Vannak falfestményeim, dioráma háttereim, a Vajdahunyadvárban, Szécsény, Veszprém, Szilvásvárad, Ipolytarnóc múzeumaiban. Hajdanában sok könyvet is illusztráltam (pl. a Móra Kiadó Búvár zsebkönyvei közül öt kötetet), és címlapokat is terveztem. Szívesen készítettem emblémákat, jelvényeket, elsősorban természeti témákhoz. 1996 óta vezetem az Altamira Egyesületet, a természethez kötődő képző- és iparművészek körét. Munkámat 17 alkalommal ismerték el különböző kitüntetéssel, díjjal, legrangosabb ezek közül az 1994-ben kapott: a „Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje”, valamint 2004. március 15-én kapott „Magyar Köztársaság Arany érdemkeresztje”. Pontosítás és részletezés nélkül körülbelül ennyiben összegezhetem pályámat. Visszatekintve a majd félévszázados alkotói időszakra, elégedettnek, sőt, boldognak mondhatom magamat. Azt csinálhattam, amihez gyermekkorom óta kötődtem; szolgáltam a természetet. Meg kell még emlékeznem a „hátországról” is; köszönetet mondok kedves feleségemnek, aki, bár szintén művész, ambícióit félretéve inkább a családanyaságnak szentelte életét. Hálás vagyok gyermekeimnek és unokáimnak is, ők voltak a legelső, jó szemű kritikusaim… Megköszönve a beszélgetést engedje meg, hogy további munkájához jó egészséget és termékeny jövőt kívánjak magam és a lap munkatársai nevében is. A beszélgetésben említett művészeti album megvásárolható az OMgK Agrár-szakirodalmi Szolgáltatóházában. Eszes - Istenes Zsolt

A ÖTEN     OMK- Kölűs Judit (1950–1994) tárlata1 Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Vendégeink! Barátaim! Kollégáim! A művészetet olyan tevékenységformának fogjuk fel, mely a szépség megalkotására törekszik azáltal, hogy különböző emberi és 1

társadalmi funkcióknak érzékileg felfogható minőségek és értékek segítségével tesz eleget. Gyönyörködtet, szórakoztat, nemesít, jobbá tesz. Afféle ösztönkiélés, amelynek segítségével a művész kísérletet tesz érzelmeinek, gondolatainak, lelkiállapotának kifejezésére úgy, hogy ezekben a nézőt is részesítse.

A művész, hasonlóan a tudóshoz, a valóság ismeretlen területeit tárja fel az emberek számára. Segítségére van ebben tehetsége, fantáziája, ösztönös megérzései. Nem kivétel ez alól Kölűs Judit sem, akinek képeit most nyíló kiállításunkon az érdeklődők elé tárjuk. Judit tagja volt annak az „ÖTEN” elnevezésű

2004. október 19. és november 5. között volt látható.

2004. XI. évfolyam 4. 2. szám 2-3. szám

17

Nálunk történt - kiállítás megnyitó

alkotó közösségnek, mely Fischer Ernő tanár úr keze alatt a nyolcvanas évek végén a Budapesti Pedagógus Képzőművész Stúdióban kovácsolódott össze, s melynek tagja volt T. Horváth Éva és Bíró Judit mellett az a Csengery Béla, akinek képeit május-júniusban mutattuk be ehelyütt és az az Alföldi László, akinek a kiállítását november 9-én nyitjuk majd meg e falak között. Kölűs Judit 1950-ben született Nagykállón. 1974-től 1984-ig Budapesten a Moholy Nagy László Képzőművész Stúdióban, 1984-től haláláig, 1994-ig az említett Pedagógus Képzőművész Stúdióban dolgozott, mestere mindkét helyen Fischer Ernő festőművész volt. Első egyéni kiállítását 1991-ben rendezte meg az idő közben gr. Bercsényi Zsuzsannáról elnevezett budaörsi Városi Könyvtárban, 1992-ben a budaörsi Jókai Mór Művelődési Központ, 1996-ban a Fáklya Klub, 2004-ben ismét szűkebb pátriájának könyvtára adott helyet képeinek. Számos csoportos kiállításon is részt vett a fővárosban és vidéken (Eger, Szekszárd, Békéscsaba) egyaránt. Mint a Budaörsi Műhely tagja művésztársaival megjelent, pl. a budapesti József Attila Művelődési Központban és külföldön, Bretzfeldben is. Az Öten csoporttal 1992-ben, a zalaegerszegi zsinagógában volt kiállítása. Ez a néhány száraz adat tragikusan rövid életet, és ennek következtében még rövidebb festőművészi pályát foglal össze. Személyesen – sajnos – nem ismertem Juditot, csak a képeivel mutatkoztunk be egymásnak, de úgy gondolom, alkotásai segítségével könnyű elképzelni milyen ember és milyen művész lehetett. Mindenek előtt talán nagyszívű és kitartó harcos. Harcos a gyógyíthatatlan betegséggel vívott hosszú küzdelemben, de harcos az idővel szemben is, melyről embertelenül korán megtudta, hogy korlátozott a számára. Fischer tanár úr így fogalmazta meg ezt a stúdió 1994-es évadzáróján elhangzott beszédében: „hogy miben volt mégis üzenete igazi lényege, azt abban foglalhatnám öszsze, hogy a tartalmas küzdelemben, melyet az ember vívott az idővel, benne a művészet világáért is, ez a küzdelem az ő javára dőlt el. Áll ez 18

arra az erőfeszítésre is, amit művészete kialakításáért, formába öntéséért, annak hitelessé tételéért vívott az idővel. Mert ő 15 év alatt járta be azt az utat, ami más számára egy hosszú élet árán sem teljesül. Neki megadatott, hogy megpillanthassa a művészet szférájában az ígéret földjét és oda célba is érjen. Üzenete mögött egy tömör, telített élet áll, egy végig vitt alkotói pálya.” Aztán úgy gondolom, Judit azok közé az emberek közé tartozott, akik bár nem kiabálnak, még csak nem is beszélnek hangosan, mégis sokan odafigyelnek rájuk. Majd ha végignézik a képeket, biztosan érezni fogják, hogy azok nem rántják magukhoz erőszakosan az érdeklődőt, hanem csendesen közvetítik alkotójuk mondanivalóját: én ezt így látom, érzem, neked mi a véleményed? Konfliktusait, viharait minden bizonnyal befelé élte meg, Neki a szívében és a lelkében volt az, ami a többségnek az arcán és az ajkán. Hadd idézzem még egyszer Fischer Ernőt: „… ha portrét kellene festeni róla, úgy a lét, a létezés túlsó oldaláról közelíteném meg őt, ha erre képes volnék. Azért, hogy láthatóvá tegyem azokat az értékeket és szépségeket is, amik lényét beragyogták. Érzékeltetve így is, hogy ő mindig csak az egyik lábával érintette a földet, mert a másik már kiemelte őt emberlétünk hétköznapjaiból, mindennapos létünkből.” Azt hiszem, Judit biztos szemmel és kézzel tudott dönteni arról, mi a szép és mi nem. A művészet és a szépség bonyolult kapcsolatban áll egymással. A művészet a szépség kitüntetett megjelenési formája. Bár a szépség fogalma és tartalma önmagában nehezen fogalmazható meg, hiszen számos tényező függvénye, mást tartanak szépnek különböző korok, társadalmi csoportok, művészeti irányzatok, sőt az individuumok is, ízlésük, műveltségi szintjük, társadalmi helyzetük, vagy akár életkoruk függvényében. A művész különleges egyén, aki sokakat befolyásol saját

véleményével, gondolataival, Judit nyilvánvalóan arra tett kísérletet, hogy bennünket jó irányba mozdítson el, és tette ezt az esztétikum eszközeivel. Az alkotások világa, a formák, akár a konstruktivista hatást mutató, akár a figuratív alkotások és az érzékeny, visszafogott színvilág törékeny és törékenységében is teljes, harmonikus világ képét közvetítik számunkra. Dr. Szabó Ildikó szociológus így fogalmazta meg ezt a tavaszi budaörsi kiállítás megnyitóbeszédében: „Képei nem szépek akarnak lenni, hanem szépek. Az ő emberségétől szépek. Egy festői világot fel tudott úgy építeni, hogy kizárólag szépségekből építkezett. Úgy védekezik a világ ellen, hogy helyreállítja a szépségét és a jóságát. Aki megérti halk szavát, arra kényszerül, hogy átadja magát annak a meditatív állapotnak, amelyben a képek születtek.” Kiállításunkon 23 kép látható, melyeket alapjában véve három főbb csoportra oszthatunk. Bizonyos okokból hadd foglalkozzam először a földrajzi helyekhez kapcsolódó festményekkel. A balatoni képek és a „Becehegyi kápolna” okán meg kell említeni, hogy az ÖTEN csoport életében meghatározó élményt jelentett a Badacsony és Keszthely között található Becehegy, ahonnan a Balaton egyik legszebb panorámája tárul a szemlélő elé, és ahol Judit családjának telke volt. És itt feltétlenül el kell mondanom, hogy a család jelentős mezőgazdasági kötődésekkel rendelkezik. Az édesapa, dr. Kölűs Gábor kandidátus a keszthelyi Georgikon nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanára, a város díszpolgára. A vadászat témakö-

2004. 2004. XI.XI. évfolyam évfolyam 2-3. 2. szám 4.

Nálunk történt - kiállítás megnyitó

rében a mai napig aktívan oktat az egyetemen. Szakmai pályafutásából szabad legyen kiemelnem, hogy az erdősávozás legnagyobb hazai szaktekintélye és részt vett például az M1-es autópálya ökológiai vonatkozásainak tervezésében. A férj, Alföldi László festőművész középiskolai tanulmányait mezőgazdasági szakmunkásképző iskolában végezte dísznövénytermesztő és kertépítő tagozaton, majd felsőfokú képesítést szerzett a keszthelyi Mezőgazdasági Felsőfokú Technikumban növényvédelmi szakon. Első munkahelye a Sasad TSz volt. A becehegyi Kölűs-birtokon az elmúlt években számos alkalommal vendégeskedtek a művész-barátok, mintegy szűk körű alkotótábort megvalósítva. A képek első csoportjához tartozik a két Sopron is. Aki járt már a hűség városában, és gondolom többségünk megfordult ott többször is, bizonyára egyetért velem abban, hogy a két festményről Sopron igazi hangulata, lelkülete köszön vissza. Bocsássák meg nekem a személyes közlést, de el kell mondanom, Sopron az egyetlen hely Magyarországon, ahol rokonaim élnek és haltak Budapesten kívül, így kötődésem az átlagosnál erősebb. Ráadásul néhai nagybátyám, Szarka Árpád a szűkebb pátriájában jól ismert festő és rajztanár emléke képzőművészeti vonatkozású kapcsolódásokra is emlékeztet. A második csoport a szakrális témák köre. Úgy vélem, a Barokk oltár, a Fehér ikon és az Angyali üdvözlet a jelen kiállítás legnagyobb erősségei közé tartozik, részletesebben azonban hadd térjek ki a Hommage a Rubljov című képre. Andrej Rubljov személye, munkássága Tarkovszkij remek filmje óta jól ismert hazánkban. Alkotásainak többsége megsemmisült, tűzvészben pusztultak el, a többit számtalanszor átfestették, a fennmaradt művek szerzőségét illetően már hosszú idő óta vita folyik a tudósok körében. A krónikák Rubljov nevét 1405-ben említik először, amikor Teofan Grekkel megfestették a moszkvai Kreml Blagovescsenyije templomának freskóit és ikonosztázát, melyből 2

néhány ikon biztosan Rubljovnak tulajdonítható. Az ikon különleges festmény, nem egyszerű kép, erről tanúskodik Damaszkuszi Szt. János mondása: „Ha egy pogány a hited felől érdeklődik, vidd el egy templomba, és állítsd egy ikon elé.” Rubljov egész élete megérdemli a tiszteletet. Már halálakor szentnek tartották, bár csak 1988-ban avatták hivatalosan is szentté. Bölcs és tapasztalt ember volt, tele

alázattal és szelídséggel. „Művészete – írta róla Mihail Alpatov – fennkölt dalhoz, mélységesen megrendítő vízióhoz, jóslathoz hasonlítható. Rubljovban az az értékes, hogy a még soha ki nem mondott, talán el sem gondolt dolgokat fejezte ki. Minden ikonja himnusz, dícséret, ima.” Ezeket hallva érthetőbb Judit Rubljov-képe is. A harmadik fő témakör a tájak és a füvek világa – szintén agrárkulturális áthallásokkal. Figyeljék meg ezeken a képeken az alkotási folyamat egységeinek tökéletes harmóniáját, az emlékezet működését, a gondolati elvonatkoztatást és a művészi tehetség, a szem és a kéz rátermettségének egységét. Kölűs Judit kiállítását ezennel megnyitom, kívánom, hogy hozzám hasonlóan sok örömüket leljék a képekben. Gyönyörködjenek egy tehetséges művész, egy finom lélek alkotásaiban és feledjék el segítségükkel legalább néhány percre, hogy mindennapi tapasztalatainkban a világ bizony nem mindig olyan, mint Judit képein.

Velence Alföldi László szemével2 Kedves Vendégeink, mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves barátaim, kollégáim! Amikor 2003-ban Csengery Béla művész úrral először szót váltottam nálunk megrendezendő kiállításáról, nem gondoltam volna, hogy egy később szerencsésen kiteljesedő sorozat első állomását tervezem. Akkor alig tudtam valamit a Budapesti Pedagógus Képzőművész Stúdióról, Fischer Ernő tanár úrról és pedagógiai munkásságáról, az irányítása alatt kialakult „Öten” elnevezésű alkotócsoportról, és persze azokról a művészekről, akik Béla mellett ebbe a körbe tartoztak. Ma pedig nagy örömömre már harmadik alkalommal nyithatom meg ebben a körben az „Öten” egyik tagjának tárlatát. A tavaszi Csengery-kiállítást Kölűs Judit piktúrái követték a múlt hónapban, most pedig Alföldi László és képei mutatkoznak be nekünk. Három kiállítás, három művész, három egyéniség. Három sajátos életút, annak bizonyítására: a tehetség megtalálja a kifejezés lehetőségét, módját, függetlenül attól, hogy a pályát az élet, a sors, miként kényszeríti keretek közé. Csengery Béláé, aki évtizedekig elismert, de a képzőművészettől igencsak távol álló polgári foglalkozást gyakorolt, mielőtt a festészetet állította tevékenységének középpontjába. Kölűs Judité, akit fájdalmasan korai halála gátolt meg abban, hogy magas szakmai minőségű életművét kiteljesítse, az alkotások számát tekintve is közelíthesse saját és közönsége igényeihez. És most Alföldi Lászlóé, aki szerintem a csoport lelke volt, a mindig mindent megismerni vágyó, kísérletező hajlamú festő, akinél mind a maga, mind pályatársai művészetét reálisabban látni és értékelni tudó személyt ebben a műfajban még nem sikerült megismernem. Tóth Menyhért az éppen száz éve született, és majdnem negyedszázada halott, posztumusz Kossuthdíjas festő egyszer egy beszélgetésben így nyilatkozott valamelyik művésztársáról: „Azt mondja a minap az egyik iabb kolléga – nem is rossz festő, sőt tehetséges –, hogy az

2004. november 9-28-ig volt látható.

2004. XI. évfolyam 4. 2. szám 2-3. szám

19

Nálunk történt- kiállítás megnyító

ő végső célja az önmegvalósítás. Hát ez csakugyan több a látható dolgok megörökítésénél. S ha úgy érti, mint mondja is, hogy a legtöbbet adja abból, amire képes – hát ez igen. Ez kötelessége önmaga iránt. De aztán? Hogy mit kezd vele? Hát tekintse eszköznek, ne célnak azt, amire képes. Ne érje be azzal, hogy az ablak tiszta! Nyissa ki! A párkány, az lehet küszöb is!” Ez a képletes fogalmazás, szerintem, szólhatna Alföldi Lászlóról is. Szólhatna, mint olyan művészről, akinek a számára a művészet nem egyenlő a mesterségbeli tudással. Olyan művészről, aki kinyitotta a maga ablakát és a párkányt küszöbbé változtatta. Tette ezt azzal, hogy ki tudott lépni a maga látó- és érdekköréből a szélesebb viszonylatokba, az egyediből az általánosba. Tette ezt azért, mert megvan a szándéka, a képessége, a képzelőereje és a lelkiereje ehhez. Hogy miért? Mert életének sorsfordulatai, nyugodtan fogalmazhatunk úgy is, hogy megrendítő élményei, az azok tóthmenyhérti szóhasználattal élve küszöbein való átlépés és az azokból következő katarzis alkalmassá teszik őt a tágabb összefüggések felismerésére és azok megjelenítésére. Alföldi László igen hasonló álláspontot képvisel, amikor azt mondja, hogy a festő általában az élmények megosztását tekinti feladatának és lehetőségének a pálya első szakaszában, aztán, ha megvan hozzá a tehetsége és a képessége, el kell jutnia a problémamegoldási szakaszba, ami könnyen beláthatóan egy magasabb nívó, magasabb szellemi tevékenység. Személy szerint úgy vélem Alföldi László már eljutott ebbe a szakaszba. Engedjék meg, hadd szóljak néhány szót arról, hogyan kanyargott életútja idáig. Talán közhelyszerűen hat, mégis igaz, hogy már az általános iskola felső tagozatától kezdve módszeresen készült a festői pályára. Ebben nyilvánvaló szerepet játszhatott a szabó foglalkozású, de kedvtelésből festegető édesapa példája. Első szakmai leckéit Aradi Jenőtől, a magyar rajzpedagógia kiemelkedő alakjától kapta. Rajzmetodikai tudását a Budapesti Pedagógus Képzőművész Stúdióban alapozta meg. Már felvételt 20

nyert a Török Pál utcai képzőművészeti szakközépiskolába, amikor édesapja váratlanul meghalt, és ez a családi tragédia egy időre más irányt szabott életútjának. A képzőművészeti helyett végül mezőgazdasági szakmunkásképző iskolába iratkozott be, ott szerzett képesítést dísznövénytermesztő és kertépítő tagozaton. Ezt követően felsőfokú képzésben is az agrárium területén vett részt, diplomáját a keszthelyi Mezőgazdasági Felsőfokú Technikumban kapta, növényvédelmi szakon. Így nem is csoda, hogy első munkahelye a Sasad TSz lett. A képzőművészethez való visszatérést a Fischer Ernővel való találkozás jelentette, professzionális felkészültségét a mesterrel való hosszú együttműködés alapozta meg. Néhai felesége, Kölűs Judit 1994-es halálát követően azonban kettejük között szakmai konfliktusok keletkeztek és ez azzal a pozitív hatással járt, hogy bár az együttműködés Fischer Ernővel fennmaradt annak haláláig, Alföldi Lászlóban egyre erősebb elhatározás érlelődött az önerőből történő megmutatkozásra. Számos csoportos kiállítást követően első önálló megmérettetése egy „Budaőrsi Anzix” címmel megrendezett fotókiállítás volt 2000ben. Azóta több tárlatát láthatta a közönség, „Ugyanaz és más” című kiállítás-sorozata például már a hatodik részénél tart. Megjelent a budapesti Francia Intézetben, az óbudai Hricsovinyi galériában és legutóbb „Eredeti eredet” alcímmel szeptemberben az újlipótvárosi Klub-Galériában. A mostani anyag 26 képből áll. Ezek csoportosítása igen egyszerű, hiszen két sorozat tagjairól van szó. Az egyik a Velence (18 festménynyel), a másik a Napkocsi töredékek (8 műalkotás). Velencét, mint témát nem kell különösebben bemutatni, biztosan sokan jártak ott közülünk személyesen is, de útikönyvekből, fényképekről vagy éppen festményekről valószínűleg mindenki ismeri a város védőszentjéről, Szent Márkról elnevezett teret és székesegyházat, a dózsepalotát, a híres harangtornyot, a Campanilet, meg a Sóhajok hídját (a Ponte dei Sospiri-t). Mindenki tudja, hogy Velencéhez köthető a világhírű művészek közül a zeneszerző Vi-

valdi, a festő Tintoretto, Veronese, Tiziano, a szobrász Canova. Alföldi László Velencéi (melyekből elmondása szerint több mint 80 lap van munka alatt, ezek közül 25 tekinthető késznek) annyiban feltétlenül különböznek a más festők Velencéitől, hogy közvetlen látványélmény nem áll mögöttük. A sorozatot már megálmodta, megtervezte, és lényegében megvalósította, mire eljutott a városba 1994-ben, Firenzéből hazafelé tartva és szinte percekre csak, de belekóstolhatott az ottani levegőbe. Képeinek megszületésében, így valószínűleg nagyobb szerepet játszottak Fischer Ernő hasonló tárgyú alkotásai, mint a város látványa. Ez persze Alföldi Lászlónál nem igazi probléma, mivel vallja, hogy a képzőművészetben a XX. század második felétől kezdve az esztétikai oldal helyett a hermeneutikai (értelmező, magyarázó) oldal került előtérbe, nekünk nézőknek az a feladatunk, hogy az ő értelmezését, magyarázatát gondoljuk át és integráljuk saját véleményünkkel. Összetettebb lecke áll előttünk a Napkocsi töredékek értelmi és érzelmi feldolgozásakor. A napkocsi (vagy más fordításokban napszekér) mintegy négyezer éves szimbólum, első felbukkanása mezopotámiai bronzlelethez köthető, mely i.e. 2000 körül keletkezhetett. Mezopotámia történelem előtti korában a művészet, ha nem csupán díszítő jelleggel készült, mindig szimbolikus értelmet hordozott. Vonatkozik ez az edényeken, a falfestményeken látható jelenetekre és a terrakotta, vagy kőszobrocskákra egyaránt. A szimbolikus motívumokat alkalmazták templomok és berendezési tárgyak díszítésére is. Magam a mezopotámiai leletet nem láttam, de ismerem az ún. Trundholmi napszekeret, mely Dániában, a koppenhágai Nemzeti Múzeumban található. Ez az i.e. 1500–1800-ban készült kis szobor, mely egy lovat ábrázol, aranybevonatú napkorongot húzva az ég felett. A ló, a kerék és főleg a nap, mint az emberiség kultúrfejlődése során majd mindenütt megjelenő metaforák, művészt és nézőt egyaránt továbbgondolkodásra késztetnek. Alföldi László a Nap és a Föld relációjában Ikarosz re2004. 2004. XI.XI. évfolyam évfolyam 2-3. 2. szám 4.

Nálunk történt - kiállítás megnyitó

pülésére asszociált, egyben izgalmas feladatot tűzött maga elé olyan értelemben is, vajon a szembetűnően szokatlan képméretet miként tudja fel- és kihasználni. A megoldásban segítségére volt az alkalmazott vegyes technika. Az alapként szolgáló papírnyomatra került kollázs, a helyenkénti FischerErnős írókázás, majd szükség esetén az újabb kollázs-kiegészítések tartalmas, egyben tetszetős eredményt hoztak. (Zárójelben megjegyezve Alföldi kísérletező alkatához igen jól illik a kollázs, talán nem véletlen, hogy

munkásságának erről az eleméről diplomamunkát írnak és szakkönyv fejezete is szól róla.) Alföldi képein szerintem az élményoldal és a racionalitás nincs kettéválasztva – éppenhogy igen jól kiegészítik egymást. Ugyanakkor tág lehetőséget biztosít nézőjének ahhoz, hogy a képek megtekintése során ható élményt a saját gondolataival egészítse ki. Talán részben erre vezethető vissza, hogy a kiállítás képeinek nincs is önálló címük, csak a sorozat elnevezése és az azon belüli készítési sorszám különbözteti meg őket. Ne keressenek tehát fogódzókat, inkább engedjék szabadra fantáziájukat, idézzék fel személyes élményeiket, utazzanak együtt a festővel. Johann Wolfgang Goethe a következőképpen fogalmazott. Háromféle olvasó van: az egyik ítélkezés nélkül élvez, a harmadik élvezet nélkül

ítélkezik. A középső élvezve ítélkezik és ítélkezve élvez, ő voltaképpen újjáteremti a műalkotást. Eszerint a mi rezonanciánk mindenképpen szükséges a műalkotás megteremtéséhez, sőt Panofsky szerint egyenesen a nézői átélés révén születik meg a műalkotás. Minden tárgy, akár a természet, akár emberkéz alkotása, átélhető esztétikailag, az kizárólag személyes döntésünk, hogy vállalkozunk-e erre az átélésre, vagy sem. A művészi szándéknak közreműködő társra van szüksége, a műalkotás igényli a szemlélő vizuális iskolázottságát, szellemi-kulturális képzettségét, amely előhívhatja a legkülönbözőbb gondolattársításokat. Most, amikor megnyitom Alföldi László kiállítását, arra kérem Önöket, tárják ki szivüket és szellemiségüket ezek előtt a képek előtt, mert megérdemlik, hogy közreműködő társaik legyünk. A megnyitókat Lőrincz Ferenc, az MKE Mezőgazdasági Szervezetének elnöke tartotta

Ajánló bibliográfiáink megtekinthetők, illetve letölthetők az OMgK honlapjáról! http://www.omgk.hu Az Elektronikus kiadványok menüpont alatt. 2004. XI. évfolyam 4. 2. szám 2-3. szám

21

Kitekintő

M  V E K 2002-2004 között, a British Council támogatásával, magyar-brit közös felsősoktatási, kutatási és kulturális program keretében a veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár és a Veszprémi Egyetemi Könyvtár könyvtári minőségbiztosítási rendszer kidolgozása érdekében különböző felméréséket, felhasználói vizsgálatokat végzett. A projekt során a mérések értékelésére, szolgáltatások színvonalának emelésére, irányelvek kidolgozására került sor. A projekt befejezéseként az eredményekről és tapasztalatokról „A partnerközpontú könyvtár” című, Veszprémben 2004. június 15-én megrendezett konferencia előadásai számoltak be. A Veszprémi Egyetemi Könyvtár részéről három összefoglaló előadás hangzott el1. A Veszprémi Egyetemi Könyvtár egyik célja az volt, hogy a projekt során kidolgozott könyvtári minőségbiztosítási rendszer mind a nemzetközi, mind az egyetemi minőségbiztosítási rendszerbe illeszkedjék. A könyvtárhasználói felmérés több lépcsőben kétféle módon történt, összesen 804 beérkezett kérdőív feldolgozásával. Ezeket kitölteni egyrészt manuálisan a könyvtárban, másrészt webesítés után az interneten keresztül lehetett. A kérdőívek összeállításánál a Könyvtári Intézet honlapján található és ajánlott kérdőívet vettük

alapul, figyelembe véve a NKÖM és a Könyvtári Intézet munkatársainak tanácsait. A kérdőíveket az olvasókkal mindig távozáskor töltettük ki, egyrészt a kölcsönzési részlegen, másrészt a számítógépes ügyfélszolgálati asztalnál. Munkatársaink elmagyarázták a kérdések értelmét, célját is. Negatív visszajelzést ezzel kapcsolatosan nem kaptunk. 1. Első lépcsőben – 2003 októberében – 316 kérdőívet manuálisan töltöttek ki látogatóink, 2, egyébként igen forgalmas nap alatt, amely alapján előzetes értékelést végeztünk. 2. Második lépésként 2003. november-decemberében további kérdőívet töltettünk ki, a 305 kérdőívnek több mint a felét interneten (ekkor már webes változatban is elérhető volt a kérdőív). Ezután is végeztünk értékelést. 3. Harmadik lépcsőként 2004ben (március 1-jéig) folyamatosan érkeztek a kitöltött példányok; ezeknek mintegy 80%-a a webesített verzió volt. Az egyik kérdéscsoport, a „Mit csinált a könyvtárban?” eredményét az 1. ábra illusztrálja. Legnagyobb részben az olvasók könyvtárunkat a klasszikus könyvtári funkciója miatt látogatják (51%). Ide sorolható még a böngészés (kb. 26%), illetve a napilapok – hetilapok olvasása (34%) is.

1. ábra 1

Intézményünk másik fő funkciója a helyben való tanulás lehetősége. Ezzel a kérdőíven válaszolók mintegy 47%-a élt. A másológépet használók elsősorban az egyetemisták közül kerülnek ki, a megkérdezettek közel 25%-a tartozik ide. A számítógépes jellegű szolgáltatások közül az internetet használóké a legmagasabb (kb. 34%), kb. 8-10%-ban fordult elő, hogy a hálózati adatbázisokban kerestek, vagy e-jegyzetet használtak. Feladataik megoldására szintén magas arányban veszik igénybe a kabinet gépeit (kb. 39%) a lap kitöltői. Kisebb mennyiségben fordult elő egyéb látogatási cél is. A következő vizsgálódás a könyvtár használatáról, a könyvtárban való eligazodásról, a könyvtári szolgáltatásokról szólt, amelyet a 2. ábra mutat be. A válaszokat elemezve kitűnik, hogy látogatóink többségében nem tartják megfelelőnek a külső körülményeket, úgymint a könyvtár külső/belső állapotát, az ülőhelyek, és asztalok számát és minőségét (rendre kb. 20; 30; 36%). A lehetőségekhez képest a rendelkezésre álló terek beosztása megfelelő, könnyen lehet közlekedni, illetve az eligazodást segítő jelek és táblák elhelyezése és mennyisége is megfelelő – olvasható ki a válaszokból. A könyvtárba való bejutás könnyű, a nyitvatartási időt is megfelelőnek tartják válaszadóink – ezzel kapcsolatban csak 5, illetve 4% jelezte elégedetlenségét. Az itt található anyagok – könyvek és egyéb elérhető dokumentumok – példányszámát és minőségét szintén igen jónak tartják látogatóink. Könyvtárosaink segítőkészsége, a tájékoztatószolgálat szintén jó minősítéssel dicsekedhet. A várakozási idővel való elégedettség átlagosnak mondható. Számítógépes infrastruktúránkkal kapcsolatban is általános elégedettség tapasztalható (68% tartja kifejezetten jónak). Összességében elmondható, hogy szolgáltatásainkat a többség értékeli: 50% nyilvánított pozitív és mindössze 6% negatív véleményt.1

Konferencián elhangzott előadások: Egyházy Tiborné: Minőségbiztosítás a Veszprémi Egyetemi Könyvtár a projekt tükrében Vizi Szilárd – Mód Rudolf: Használói elégedettség vizsgálatok a könyvtárban Nagy Melinda: Az Egyetemi Könyvtár vizsgálati eredményeinek értékelése egy minőségügyi szakmérnöki hallgató szemével

22

2004. 2004. XI.XI. évfolyam évfolyam 2-3. 2. szám 4.

Kitekintő

2. ábra

A felmérések további elemzései alapján, a hazai és brit kollégák szakmai segítségével a könyvtár munkatársai – munkacsoportokba szerveződve – megalkották a Veszprémi Egyetem Központi Könyvtár stratégiai tervét. Ennek során pontosan meghatároztuk a könyvtár feladatait, küldetését; a legfontosabbak az alábbiak: - az egyetem hallgatói, oktatói, kutatói magas színvonalú szakirodalmi információ ellátása; - az egyetem hallgatói, oktatói és kutatói részére modern technikai és információs eszközökkel

ellátott tanuló, oktatási és kutatási hely biztosítása; - a régió szakembereinek, kutatóinak korszerű szakirodalmi ellátása; - együttműködés hazai, régióbeli és nemzetközi információs szolgáltatókkal, könyvtárakkal; - az EU-s követelményeknek megfelelő oktatás szerkezeti átalakulásához való igazodás. A fentiek alapján, a könyvtár feladataiból kiindulva fogalmazódott meg könyvtárunk stratégiai terve. A stratégia terv négy fontos elemet tartalmaz.

1. Új egyetemi könyvtár építése (már elkezdődött), amely az egyetemi oktatás, kutatás magas színvonalú kiszolgálását nyújtja, a régió szakmai információs igényeit kielégíti. Modern informatikai infrastruktúrájával korszerű tanulóhelyeket, oktatási lehetőségeket, elmélyült szellemi tevékenységeket tesz lehetővé. 2. A könyvtári állományfejlesztés politikájának meghatározása. 3. A könyvtári szolgáltatások fejlesztése korszerű informatikai eszközök alkalmazásával (pl. digitális tananyag). 4. Távmunka kialakítása és népszerűsítése könyvtári és közvetlen nem könyvtári feladatok esetében. Reményeink szerint az új, épülő Veszprémi Egyetemi Könyvtár a 21. század követelményeinek megfelelően korszerű informatikai infrastruktúrával, felkészült munkatársakkal közel 10 ezer hallgató és régióbeli szakember információs igényeit elégíti ki. Mindezek megvalósításához elengedhetetlen feltétel megfelelő könyvtári minőségbiztosítási rendszer kialakítása és annak folyamatos módosítása a technika fejlődésével és a mindenkori körülmények figyelembevételével. Egyházy Tiborné dr.

I      LIO  MATARKA  A konzorciumi alapokon működő, az Országos Széchényi Könyvtár által fenntartott LibInfO (http: //libinfo.oszk.hu) szolgáltatás keretében a kérdést feltevők elektronikus másolatokat is rendelhetnek a nyomtatásban megjelent publikációkból. A Matarka – Magyar Folyóiratok Tartalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisa (http://www.matarka.hu) szintén konzorciumi keretekben, a Miskolci Egyetemen Könyvtárának vezetésével működő országos tartalomjegyzék-szolgáltatás, tagkönyvtárai is teljesítenek elektronikus másolat küldésére irányuló olvasói kéréseket. Logikusnak tűnik e fontos könyvtári rendszerek azonos profilú szolgáltatásainak integrálása, különös tekintettel arra, hogy a korábbi gya2004. XI. évfolyam 4. 2. szám 2-3. szám

korlat szerint a digitális másolatok gyakorlatilag egyszer kerültek felhasználásra, azaz ha az egyik szolgáltatótól adott mű másolatát rendelték meg, akkor az újra elkészítette az elektronikus változatot is, akkor is, ha ezt esetleg egy másik intézmény már megtette. Ennek kiküszöbölésére célszerű lenne: • az így előállított másolatok tárolása (csak a szolgáltatás résztvevői számára lehetséges hozzáféréssel); • a másolatok nyilvántartásnak elkészítése és a nyilvántartás online hozzáférhetővé tétele (mind keresés, mind bővítés céljából) a szolgáltatás résztvevői számára. Ez lenne az alapja az integrált elektronikus másolatküldő rendszernek, amely két, egész országot

lefedő szolgáltatás összevonásával alkalmas lenne az igények teljes körű kielégítésére. Az integrált szolgáltatás dinamikus felületen történne, ahol a tagok számára az is nyomon követhető lenne, hogy az adott beérkezett kéréssel ki foglalkozik, ki teljesíti azt. A kérés teljesítésével egyidejűleg a másolat készítője bevezeti a digitalizált tétel adatait a közös nyilvántartásba, valamint feltölti a másolatot egy nem nyilvános háttértárolóra, ahol az viszont a nyilvántartás alapján bármikor megtalálható, és szolgáltathatóvá válna. A felhasználók az elektronikus úton kapott másolatért elektronikus úton, egy mobilszolgáltató cég bekapcsolásával, emelt díjas SMS-ben fizetnének. Az integrált szolgáltatáshoz a másolatkérésre vo23

Kitekintő

natkozó megrendelést a felhasználók megtehetik majd a LibInfO külön erre a célra létrehozott űrlapján, ugyanakkor a Matarka találatokban elhelyeznénk egy „Megrendelem” funkciót, amely rögtön a megtalált tétel adataival részben kitöltött másolatrendelő űrlapot adna fel. A digitalizált művek, cikkek nyilvántartásra új adatbázist kell kiépíteni, amely szabványos adatstruktúrában tárolja a tételekhez társuló metaadatot. A javasolt adatstruktúra a kvalifikált Dublin Core (esetleg annak NDA-féle magyarítása). A rendszer bevezetéséhez természetesen technikai, informatikai fejlesztések és beruházások szükségesek, úgy, mint az elégséges tárterület biztosítása, a szolgáltatói felület bővítése, a nyilvántartói adatbázis és az elektronikus fizetési rendszer kiépítése. A dokumentumküldő rendszer alapjaiban a LibInfO már meglévő rendszerére épülne. Annak bővítéséhez olyan módosításokat kell véghez vinnünk, amelyek megengedik az automatikus rendelést, az egyszeri hozzáférés és letöltés, valamint a külső feltöltés lehetőségét a tagok számára, a digitalizált dokumentumok archiválását, és a mobil-szolgáltató által biztosított adatfelület összekapcsolását a LibInfO /Matarka adatbázisával. A dokumentum kérés menete igen egyszerű. A megrendelő a LibInfO,

illetve a Matarka weblapján elérhető űrlap kitöltésével elküldi megrendelési igényét, amely a LibInfO szolgáltatás adatbázisába kerül. A moderátor ellenőrzi az adatok pontosságát (e-mail cím, bibliográfiai adatok) és felméri az adott digitalizálás költségét, amiről értesíti a megrendelőt. A felhasználó emelt díjas SMS elküldésével tud eleget tenni fizetési kötelezettségének, és ez bármely magyarországi mobil szolgáltató – T-Mobile, Pannon GSM, Vodafone – rendszeréből megengedett. Az elkészült digitális dokumentumot csak az emelt díjas SMS regisztrált beérkezése után teszi a rendszer elérhetővé. A megrendelő e-mail üzenetben kapja meg a dokumentum URLjét, amire rákattintva – kódszáma és jelszava megadásával – letöltheti a dokumentumot. A megrendelő az egyszeri letöltés után többé már nem fér hozzá dokumentumhoz. A dokumentumszolgáltatás teljes egészében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogi törvény vonatkozó passzusainak megfelelően történik. Ennek értelmében a “termék” bármilyen szempontú újrafelhasználása a szerzői jogi előírások miatt nem engedélyezett. A digitalizált állomány minősége nem lehet olyan, hogy az bármilyen jellegű további felhasználást tenne lehetővé (jpeg, pdf. formátum, max. 200 dpi). A digitalizált – a törvény hatálya alá eső – dokumentumokat nyilvánosan hozzáférhető

tárolóhelyeken (Internet) nem teszszük elérhetővé. A T-Mobile Magyarország Rt. által ajánlott alkalmazások közül a Média típusú emeltdíjas SMS alkalmazás tűnik szolgáltatásunk számára a legkedvezőbbnek. Ebben a konstrukcióban nem szükséges saját szovert fejleszteni és fenntartani, a T-Mobile vállalja az elszámolással és a többi mobil szolgáltatóval való kapcsolattartással járó feladatokat, és ami a legfontosabb, a dokumentumkérés lehetőségét az összes magyar szolgáltató rendszerén belül igénybe lehet venni. Az új szolgáltatási rendszer kiépítésének tervezetét a Magyar Elektronikus Könyvtár és az Országos Széchényi Könyvtár LibInfO csoportjának munkatársai dolgozták ki. A 2004. szeptember 20-án megtartott közgyűlésen a LibInfO konzorcium tagjai támogatták a tervezetet és annak megvalósítását. Amennyiben pályázati forrásokból sikerül a szükséges anyagi fedezetet előteremteni, megkezdődhet a munka. Hisszük és reméljük, hogy a hazai könyvtári rendszer a szolgáltatás további fejlesztésével és bővülésével, a tagkönyvtárak együttműködésével, újabb jelentős lépést tehet meg az informatikai társadalom kiépítése, a könyvtári információ-, tartalom- és dokumentumszolgáltatás irányába.

Tóth Ferenc Tibor

A   -    A fenti címen zajlottak országos események 2004. szeptember 24. és október 1. között. A rendezvénysorozat szervezői Jacques Delors, az UNESCO szakbizottsága elnökének szavát tartották szem előtt: „Az egész életen át tartó oktatás a kulcs, amely által birtokba lehet venni a XXI. századot.” Az ünnep középpontjában a felnőtt tanuló állt, aki befejezi hiányos iskolai tanulmányait, kitanul egy új szakmát, elsajátít egy idegen nyelvet, vagy „csupán” szélesíti édeklődési körét. A művelődés hetének kimondott célja hozzájárulni az élethosszig tartó tanulás kultúrájának megteremtéséhez, ami megszüntetheti az alap-, szak- és általános felnőttképzés, az írni-olvasni tudás és az egyéb 24

kompetenciák megszerzése közötti határokat azáltal, hogy hangsúlyozza ezek egymást erősítő és kiegészítő jellegét. Cél továbbá az olyan társadalmi környezet megteremtése, melyben a felnőttkori tanulást jognak, és az igazságos, fenntartható fejlődés eszközének tekintik, valamint a demokratikus és eredményes közösségek megteremtése nélkülözhetetlen összetevőjeként kezelik. (Olvasható az eseménysorozat műsorfüzetében). A nyitó rendezvényen a Budai Vigadónál felállított sátrakban több ismert könyvtárral és kapcsolódó intézménnyel találkozhattunk (ELTE Egyetemi Könyvtár, Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Kht., Magyar

Tartalomipari Szövetség stb.), akik új szolgáltatásaik bemutatásával léptek színre. Tekintettel arra, hogy az Egyetemi Könyvtár sorsát, lehetőségeit illetően számos találgatás látott napvilágot az elmúlt időszakban, az alábbiakban olvasható az intézmény sajtófőnökének, Darvas-Tóth Péternek a tájékoztatója a könyvtárban 2004. nyarán történt átalakításokról. Tájékoztató. Az ország legrégebbi könyvtára szeptember 6-ától megújulva várja olvasóit. Az Egyetemi Könyvtár országos gyűjtőkörrel rendelkező nyilvános könyvtár, minden 18 évet betöltött személy látogathatja. Iskolai igazolással, kutatómunkát folytató középiskolai tanulók is beiratkozhatnak. Hétfőtől péntekig 10 és 18 óra között 2004. 2004. XI.XI. évfolyam évfolyam 2-3. 2. szám 4.

Kitekintő

vehető igénybe a tájékoztató, folyóiratolvasó, szakolvasó, valamint az EISZ kabinet (16 terminálos, Internet elérést biztosító terem). Kölcsönözni kedden, szerdán és pénteken lehet. A változásokról: 2004 nyarán az Egyetemi Könyvtár szabadpolcon elhelyezett, és az olvasók számára közvetlenül hozzáférhető dokumentumok választékában jelentős bővülés, elhelyezésében pedig lényeges változás történt. A módosulások lényege, hogy a korábban széttagolt és különböző helyeken – részben zárt raktárban – elhelyezett dokumentumokat egységes gyűjteményekké szerveztük és – többségében – az olvasók számára közvetlenül hozzáférhetővé tettük. Az I. emeleti olvasó övezetet öt szakolvasóteremre tagoltuk. Az egyes szakolvasótermekben helyeztük el az Egyetemi Könyvtárban gyűjtött fő diszciplínák dokumentumait, úgymint:

1. Általános referensz-munkák, filozófia, pszichológia, társadalomtudományok, művészetek szakolvasóterme 2. Vallás- és egyháztörténet, vallásfilozófia szakolvasóterem 3. Történelemtudományi szakolvasóterem 4. Folyóirat olvasó 5. Nyelv- és irodalomtudományi olvasóterem Az Egyetemi Könyvtárban folyó átalakítás egyik kiemelt célja a gyűjtemény 1800 előtt keletkezett részének leválogatása, biztonságos és korszerű őrzési körülményeinek kialakítása, világszínvonalú feltárása és bemutatása. Ez az anyagrész egyrészt a díszterem, másrészt az ún. műemlék raktár polcaira került és ott nyert értékéhez méltó elhelyezést. Ezeknek az anyagoknak a tételes számítógépes feltárása megkezdődött, s a 16. századi állományról már

el is készült. E katalógusok, a címlapok digitális felvételeivel együtt fokozatosan az Interneten is elérhetők. A 17-18. századi állomány feltárása megkezdődött, de a létszámtól függően még éveket vesz igénybe. Új olvasói tereket hoztunk létre, 76 férőhely alakult ki jobb informatikai feltételekkel. E termekben bővítettük és modernizáltuk a szabadpolcos állományt, ezzel is segítve az olvasók, kutatók munkáját. Olyan berendezéseket szereztünk be, amelyek a hátrányos helyzetben (pl: gyengénlátók) lévő olvasókat segítik. A Könyvtár aulájában szabadon használható számítógépes e-Magyarország Pontot helyeztünk el, a beérkező olvasókat információ szolgálat segíti, és ugyancsak itt árusítjuk az egyetemet, a könyvtárat és a gyűjtemény értékeit bemutató kiadványokat, prospektusokat és emléktárgyakat. L. F.

A O D R   M O K K E   A József Attila Megyei Könyvtárban Tatabányán szeptember 27-én megrendezett konferencia már a negyedik az országos könyvtárközi kölcsönzési tanácskozások sorában. Dr. Kenyéri Katalin (NKÖM főtanácsos) Az ODR fejlesztésének iránya című előadásában először az ODR fejlesztésekről, a telematikai és dokumentumtámogatásokról szólt. Láthattunk összeállítást arról, hogy milyen fejlesztésekre mennyi támogatást kaptak az egyes években az ODR könyvtárak. Az eddigi fejlesztések eredményét a statisztika igen látványosan mutatja. A könyvtárközi dokumentumszolgáltatás 1998 – 2003 között 246%-kal nőtt, az elektronikus dokumentumszolgáltatás pedig 2002 – 2003 között 308%kal. Volt szó az ODR 2003 – 2007 közötti stratégiai fejlesztéséről, az alábbiakban lássunk néhány példát. • Sávszélesség bővítés. • Közös megyei katalógusok. • A MOKKA továbbfejlesztése – megyei könyvtárak bekerülése (NKA szovercsere támogatása). • A MOKKA és az ODR lelőhelynyilvántartás egyesítése. • Az OSzK retrospektív konverziójának elkészítése. • A könyvtári digitalizálási koordináció megvalósítása. 2004. XI. évfolyam 4. 2-3. szám szám

• A tartalomszolgáltatás fejlesztése. • A minőségi dokumentumszolgáltatás elveinek kialakítása, fejlesztése, dokumentálása. Ezek után a szerzői jogi törvény 2004. május 1-jén hatályba lépett módosításairól hallhattunk. Engedjenek meg innen egy kissé önkényes kiemelést. Az Arieles másolatküldés Magyarországon viszonylag rövid múltra tekint viszsza. A törvény ezzel kapcsolatban azt mondja, hogy az Arielen kapott másolatot kizárólag a könyvtár terminálján, a képernyőről szabad olvasni, és aki kinyomtatja, törvényt sért. Dr. Bakonyi Géza (SzTE Egyetemi Könyvtár, főigazgató-helyettes) Az ODR lelőhely-nyilvántartás és a MOKKA összekapcsolása címmel tartott előadást. A jelenlegi helyzetről elmondható, hogy a rendszer átalakítása folyik, ennek fontos része • a duplum-ellenőrzés, valamint • a szerver cseréből adódó Oracle migráció és • Linux migráció. A közeljövő feladata • a két adatbázis összeolvasztása és • a webes felület kialakítása. A tagkönyvtárak legfontosabb feladatai:

• a katalogizálási szabványok és szabályzatok betartása; • a központi felület használata; • a kérések szabályozása. Kürti Lászlóné (OSzK dokumentumellátó szolgálat, osztályvezető) előadásában – amelynek címe A nemzetközi könyvtárközi kölcsönzés tapasztalatai, problémái, különös tekintettel az Európai Unióra – vázolta a csatlakozásunkkal kicsit megváltozott helyzetet. Szólt a postai problémákról és a külföldi partnerek ebből adódó nehezteléséről. Az előadó mindenkinek figyelmébe ajánlotta az alábbi kivételesen jó európai információs forrásokat. • Karlsruhei virtuális katalógus http://www.ubka.uni-karlsruhe.de • CCFR (Catalogue Collectif de France) http://www.ccfr.bnf.fr • INIST (Institut de l’Information Scientifique et Technique) http: //form.inist.fr A jó hangulatú tanácskozás fórummal zárult, amelyen, az előadókon kívül Koltay Klára (Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, főigazgató-helyettes) és Rády Ferenc (OSzK, főigazgató-helyettes) is válaszolt a feltett kérdésekre. BB 25

Kitekintő

O   V Október 22-én nyílt meg a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban a három napig tartó Orchidea- és bromélia kiállítás. A vendégeket a házigazda, dr. Fehér György főigazgató köszöntötte. A kiállítás fővédnöke, dr. Habsburg György nagykövet meleg szavakkal dicsérte a rendkívül látványos, színpompás virágkompozíciókat. Elégedetten nyilatkozott arról a tényről, hogy idén már külföldi részt vevők is vannak, és reményét fejezte ki, hogy a jövőben egyre többen jönnek majd a különböző EU tagországokból. A Magyar Orchidea Társaság elnöke Sípos Lászlóné áttekintést adott az eddigi rendezvényekről, bemutatta a művészeti vezetőt, Kruchió Lászlót, majd a Semmelweis Kórus kis hangversenye után felkérte dr. Habsburg Györgyöt a nemzeti színű szalag átvágására, és ezzel megnyílt a kiállítás. A Föld valamennyi kontinensén, változatos élőhelyeken, a sivatagokat és a sarkokat leszámítva mindenhol élnek orchideák, azonban az igazi hazájuk a trópusi és a szubtrópusi területeken van. A fajok közel 85%-a itt él.

sokszor csak egyetlen rovarfaj látogatására. A virág alakja és szerkezete tökéletesen alkalmazkodott a megporzó rovarokhoz, így légy-, poszméh-, pókformákat vesznek fel. Ilyenek például a trópusi lepke-, pókszerű orchideák vagy Ausztrália rovarutánzói, amelyek szintén inkább a rovarokra emlékeztetnek. Egyes orchideafajok parfümök alapját is képezik. Az orchideák tartása ma már nem lehetetlen feladat. Egy szobavitrin, esetleg egy üvegház komoly gyűjtemény tartására ad lehetőséget. Ehhez nyújt segítséget az érdeklődők számára a Magyar Orchidea Társaság, amelynek célja az orchidea-kultúra terjesztése, és a hazai, szigorúan védett orchideák megőrzése. A Magyar Orchidea Társaság 1991-től önállóan működő szervezet, ismeretterjesztő előadásokat tart, tanulmányutakat szervez belföldön és külföldön, szakkönyvtárat működtet, negyedévente Fotó: Papp Tibor szakkiadványt jelentet meg Virágaik tartósak, sokáig nyílnak. és évente kétszer kiállítást rendez a Pazar színeik és formáik és az illatok Vajdahunyadvárban. változatossága ellenére, néha sokat BB kell várniuk a megporzást végző,

D   OSK- Digitalizálás lépésről-lépésre címmel, a digitalizálás gyakorlati kérdéseiről rendezett műhelykonferenciát 2004. november 10-11-én az Országos Széchényi Könyvtár, mint a MINERVA Plus magyarországi képviselője. Káldos János (OSzK) bevezető előadásában elmondta, milyen szakaszai vannak a munkának; di26

gitalizálás előtti szakasz (prescan), maga a digitalizálás, a képfeldolgozás, majd a szolgáltatás, a közzétehető anyag. Kastaly Beatrix (OSzK) az állományvédelmi kérdésekről beszélt. Szólt az állapotfelmérés és az eszközválasztás fontosságáról, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy a digitalizált változat nem lehet az

egyedüli lehetőség, mert nincs biztosítva a hosszú távú kezelhetőség. Azt javasolta, hogy először készüljön mikrofilm, majd hozzákezdhetünk a szkenneléshez. Mihalik József (Térképészeti KhT.) a különböző hordozóanyagokon megjelenő, sík és térbeli állókép dokumentumokról, és azok digitalizálásának, archiválásának, 2004. 2004. XI.XI. évfolyam évfolyam 2-3. 4. szám

Kitekintő

tárolásának, publikálásának és szolgáltatásának technológiájáról szólt. Itt különösen fontos az előkészítő munka, és speciális döntéseket kell hozni. Hallhattunk eljárásokról, berendezésekről, költségekről. Képek gyors és hatékony feldolgozási módjáról beszélt Kelemen Örs és Török Máté. Káldos János második előadását az állóképekre vonatkozó metaadatoknak szentelte, beszélt a szükséges adatokról, az adatforrásokról, ajánlott szabványokat és programokat a munkához. Horváth Ádám (OSzK) a digitális kötelespéldányok kezeléséről szólt; hogyan keletkeznek, sokoldalú visszakereshetőségük, szabályozott hozzáférésük, nyújtson hosszú távú megoldást. Az OSzK digitális raktárt hozott létre egy web szerveren. Itt egyben tartják a szolgálati és az archív példányokat és az egyéb változatokat. Digitális raktári jelzet alapján kereshetők, és bibliográfiai leírás is készül. Legeza Géza (Neumann-ház) az on-line multimédiás tartalom jogi útvesztőiről, a mai szerzői jogi szabályozásról tartott előadást. Krén Emil (KFKI) előadásában a

2004. XI. évfolyam 4. 2-3. szám szám

világhálón található képg y űjteményekről szólt, rámutatva egyúttal a buktatókra is, valamint ötleteket adott a professzionális tervezéshez. Plihál Katalintól (OSzK) térképek digitalizálásáról hallottunk. A második nap programja a Neumann-ház triászával kezdődött. Bánkeszi Lajosné a digitalizálás szerepéről beszélt a kulturális értékek megőrzésében és közkinccsé tételében, valamint a közgyűjtemények szerepéről a tartalomszolgáltatásban. Sudár Annamária témája a digitális tartalom meghatározásának, kiválasztásának szempontjai volt. A digitális dokumentum három féle lehet, meglevő könyv feldolgozása, már internetre írt dokumentum és a digitális tartalmak összekapcsolása. Bacsa András a szövegfelismertetés komoly problémáiba avatta be a hallgatóságot. Takáts Béla (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár) előadása szorosan kapcsolódott a szövegfelismeréshez, hiszen a beszkennelt szöveg korrektúrájáról, és annak elengedhetetlen voltáról szólt, hangsúlyozva, hogy fő a következetesség. Király Péter az Arcanum K. gyakorlatáról mesélt. Ő szintén kiemelte a korrektúra fontosságát. Bakonyi Géza (Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár) a metaadatok és a digitális szövegek összefüggéseiről tartott előadást. Hangsúlyozta a jól megválasztott metaadatok fontosságát, mert csak ezek útján lehet eredményesen keresni, hiszen a kereső robotok a metaadatok között keresnek. Azt is

elmondta azonban, hogy a szürke irodalom (pl. PhD disszertációk) feldolgozásánál nem indokolt azok használata. Láthattunk példát meta adatlap készítésére. Antonella Fresa az EU Európai Bizottság Minerva programjáról beszélt, amely a kulturális örökség digitalizálására jött létre, és a Pármai Charta 10 alapelvén alapul. 4 munkacsoport dolgozik a teljes projekten, mind a 25 EU tagállam részt vesz a munkában, de vannak EU-n kívüli, társult tagok is. Kézikönyveket jelentetnek meg nyomtatott és/vagy internetes formában. A Good practice handbook című kézikönyv magyar fordítása most készült el, olvasható és letölthető: http://mek.oszk.hu/minerva/html/ dokumentumok.htm. Drótos László (MEK) előadása a digitális dokumentumok nyilvános szolgáltatásának technikai kérdéseivel foglalkozott. Áttekintette a legelterjedtebb formátumok előnyeit és hátrányait, tanácsokat adott a különböző dokumentumtípusok „elektronikus kiadvánnyá” való alakításához, valamint bemutatta a Magyar Elektronikus Könyvtárban alkalmazott gyakorlatot. Arról is szólt, hogyan alakítsunk ki elektronikus könyvtárat. Tóth Tünde (ELTE) a Filmvilág filmtörténeti folyóirat online változatát mutatta be. Renkecz Anita (OSzK) nagyrészt a hagyományos és elektronikus megjelenés közötti különbségekről és az elektronikus változatok sajátosságairól beszélt. Sámuelné Ábrahám Mónika (József Attila Megyei Könyvtár) az Új Forrás című lap digitalizálásának történetét osztotta meg a hallgatósággal. Moldován István (OSzK) a két nap munkájának összefoglalása után megnyitotta a vitát, amely hosszasan folyt. Benczekovits Beatrix – Csíky Gábor

27

Kitekintő

I-- T-         CD-ROM  2004. november 16-án a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műegyetem rakparti épületének Dísztermében a Magyar Tudomány Ünnepe 2004 rendezvénysorozat keretében rendezték meg az Ismeret – tudás – innováció című tudományés technikatörténeti konferenciát.

Kovács Gergelyné, a Postamúzeum igazgatója a 120 éves intézmény által kiadott 3 CD-ROM-ot ismertette és mutatta be (A magyar rádiózás története, A magyar táviratozás története, A magyar telefónia története). Gazda István, a Magyar Tudománytörténeti Intézet igazgatója Bibliográfi-

A rendezvényt Fonyó Istvánné, a BME OMIKK főigazgatója, Bakos Klára a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke és Mlinarics József, a Magyar Tartalomipari Szövetség elnöke nyitotta meg. A CD-ROM kiadás jövője – érvek és ellenérvek címmel Bánkeszi Lajosné, a Neumann János Digitális Könyvtár igazgatója indította az előadások sorát. Röviden szólt a Neumann-ház tevékenységéről, az általuk épített magyar kulturális örökség katalógusáról, amelyben az interneten fellelhető dokumentumokat lehet megtalálni; az iskolások, tanárok és szakértők részére készülő digitális szöveggyűjteményről; a Neumannház honlapján kereshető magyar CDROM-ok diszkográfiájáról, amely összesen 2542 lemez legfontosabb adatait tartalmazza, kezdve az 1990ben megjelent első CD-vel, a 300 kiadó és fejlesztő adataival bezárólag. Elmondta, hogy utóbbi munkájukat nehezíti, hogy Magyarországon a CD-ROM-okra vonatkozóan nincs bejelentési kötelezettség. Szólt arról, hogy a CD-ROM-okat, vitathatatlan előnyeik ellenére (offline használat, multimédia megjelenítés, gyors keresési lehetőség, olcsóbb használat, kisebb vírusveszély), egyre inkább kiszorítja az Internet, aminek oka a hátrányaikban kereshető (drága előállítás, korlátozott kapacitás, statikus forma, nehézkes javíthatóság). Véleménye szerint a CD-ROM kiadás túlélői az adatbázisok, lexikonok, enciklopédiák kiadói lesznek.

ák, lexikonok, tudományos alapművek – a CD-ROM kiadás tükrében címmel tartott előadást, amelyben felhívta a figyelmet a CD-k növelendő szerepére az iskolai oktatásban, arra, hogy a nemzeti bibliográfiát teljessé kellene tenni a technika tématerületeivel, és arra, hogy több technikatörténeti CD-re lenne szükség.

28

A 2004. évi eFestival, multimédia verseny zsűrije által életműdíjjal kitüntetett Biszak Sándor, az Arcanum Kiadó igazgatója Digitalizáljunk, de mit? – misszió és üzlet című előadásában cégének kiadói szempontjairól és céljairól szólva elmondta, hogy ők nem multimédiákat készítenek, hanem meglévő szövegeket digitalizálnak. Felfogásuk szerint ugyanis a digitalizálás célja nem a megőr-

zés, hanem a hozzáférés biztosítása, szövegek reprodukálása. Ezen belül feladatuknak tekintik a magyar tudományos művek digitalizálását, amelyek a piacnak jelenleg mindössze kb. 1 %-át jelentik. Felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra, amely a CDk előállítási költségének nagysága és azok alacsony ára között fennáll. Szentpéteri József, az Enciklopédia Humana Egyesület elnöke az egyesület 10 éves fennállása alatt általuk készített 50 CD-ről szólt, amelyek előállítása során a minőségi tartalomfejlesztés lebegett a szemük előtt fő célként. Már harmadik CD-jük technikatörténeti kiadvány volt, a középkori soproni bányászattörténettel foglalkozott. Legnagyobb jelenlegi vállalkozásuk A technika kincsestára című CD, Verne művei alapján. Stubnya György, a BME OMIKK Informatikai Igazgatóságának főigazgató-helyettese A magyar tudomány és technika nagyjai című sorozatukról beszélt, amelyet 1999 óta adnak ki. Jelentős kiadványukként említette még a Magyarok a világ tudományos haladásáért című enciklopédia CD-ét.

A BME OMIKK Tudománytörténeti Műhelyében idén megjelenő Triászról: Bláthy, Déri, Zipernowsky multimédiás enciklopédiáról a szerkesztő, Árkos Iván beszélt. Az előadók kiadóik CD-inek bemutatásával tették még színesebbé, még érdekesebbé előadásaikat.

Pálfai Katalin 2004. 2004. XI.XI. évfolyam évfolyam 2-3. 4. szám

Kitekintő

F -       A fenti elnevezésű programot november 17–18-án a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen rendezte meg az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyv Tagozata. A kétnapos kiállítást dr. Vizi E. Szilveszter akadémikus, a Magyar Tudományos Akadmia elnöke nyitotta meg. A program keretében november 18-án a felsőoktatási tankönyvkiadásról és -használatról megtartott konferencián dr. Lelkes Lajos, a Mezőgazda Kiadó igazgatója elnökölt. Előadást tartott dr. Magyar Bálint oktatási miniszter és arról beszélt, mik az OM tervei a 2005. évre a felsőoktatási tankönyvtámogatás területén. Az állam szerepét a megfelelő piaci lehetőségek kialakításában, és a szükséges anyagi források megtalálásában látja, kevésbé a közvetlen támogatásban. Ennek ellenére 2005-ben a minisztérium 400 millió Ft-ot szán a tananyagellátás céljaira, ennek fele jut a hagyományos tankönyvekre, másik fele pedig a digitális formában elérhető anyagokra. Nézete szerint hosszabb távon szükséges, hogy az egyetemi kiadók lépjenek ki a megszokott jegyzetgyártói szerepből, és az amerikai mintákhoz hasonlóan váljanak igazi tudományos műhelyekké. Dr. Borbély Gábor, az OM főosztályvezetője Képzési reform és felsőoktatási tankönyvkiadás címmel tartott előadást, melyben kiemelte,

2004. XI. évfolyam 2-3. 4. szám szám

hogy a nemzetközi képzési reformnak az 1998-as párizsi Sorbonne-nyilatkozattal történt megindulása, a bolognai folyamatban való kiteljesedése hazánk felsőoktatására is terheket ró, melyek alapvetően érintik a tananyag-ellátás kérdését. A fő feladatok közé tartozik többek között az oktatói és hallgatói mobilitás elősegítése, az oktatási nyelv, terminológia, tananyagok, módszerek egységesítése. Alkalmazkodni kell a digitális tananyagfejlesztés előtérbe kerüléséhez mind szellemi, mind tárgyi (gépesítési) szempontból. Markója Szilárd, a Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ (HIK) könyvtárvezetője (http: //www.hik.hu) a felsőoktatási digitális tankönyvtár létrehozásával kapcsolatos tennivalókról beszélt. A tankönyvtár 2005. januárjában kezdi meg működését, várhatóan mintegy 30 cím feldolgozásával, ezt a mennyiséget az év végére 100-ra kívánják emelni. A kiadói feladatok teljesülése (jogkezelés, egységesített XML-sablon, önálló szerverhasználat) esetén a HIK Könyvtára kidolgozza a segédleteket, biztosítja a kompatibilitást a Sulinettel, elvégzi a MARC megfeleltetést. A végeredmény HTML felület lesz, DocBook interaktív változatban, melyet az Oasis elnevezésű nonprofit szervezet kezel. A jövőre nézve reménytelinek látszik az üzleti szféra részvétele a kiadásban. Horváth Ádám, az OM informatikai főtanácsadója a minisztérium által támogatott on-line tan- és szakkönyvterjesztési rendszer alapelveit mutatta be. Problémaként említette, hogy a diákság számára tankönyvvásárlás céljára biztosított évi 7.000

Ft-os hozzájárulás gyakran fénymásolás költségeire fordítódik, és ez magában hordozza a szerzői jog megsértésének rendszeres és széles körű ismétlését. Ennek kivédésére bevezetik az Egységes Oktatási Azonosítót, melynek segítségével a kiadók és a terjesztők identifikálhatják a felhasználókat, és a kód a díjbehajtás eszköze is lehet. Dr. Tóth Péter Benjámin, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesülettől az internetes publikációk szerzői jogi kérdéseivel foglalkozott. A cél döntően a szerző jogainak és a használó kötelezettségeinek szabályozása. Erre speciális eszközök és korlátozások állnak rendelkezésre (pl. 70 évnyi időbeli korlátozás a szerző halálát követően stb.). A használók szabad lehetőségei (pl. idézés, nem jövedelemszerzési célú másolatkészítés, gyűjtemények összekapcsolási lehetősége stb.) is viszonylag széles körűek. A konferenciát követően mutatkozott be a nyilvánosság előtt az első Magyar Szakkönyvkereskedelmi Központ (SzKK), melyet 7 ismert kiadó (Mezőgazda, Osiris, Medicina, KJK, Akadémiai, Aréna 2000, Balassi) hozott létre a logisztikai tevékenység közös végzése céljából. Németh Rita ügyvezető igazgató elmondta, hogy mivel a piacon változtatni nemigen tudnak, megpróbálnak együtt jól alkalmazkodni ahhoz. Központi kérdés a gazdálkodás racionalizálása; reményeik szerint 2005-ben 5.000 cím forgalmazásával 3 milliárd Ft-os kereskedelmet fognak lebonyolítani. Profiljuk lesz a tan-, szak- és nyelvkönyvek, szótárak árusítása. L. F. 29

Kitekintő

K     E U Az országos könyvtári konferenciát november 24-én a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Egyetemi Központi Könyvtára, a Honvédelmi Minisztérium Oktatási és Tudományszervező Főosztálya, valamint a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Műszaki Könyvtáros

Szekciója. Bakos Klára a ZMNE könyvtárigazgatója, az MKE elnöke megnyitójában utalt a tudomány és kultúra kölcsönösségére, elválaszthatatlanságára. A rendezvény moderátora Balogh Margit, az MKE Műszaki Könyvtáros Szekciójának elnöke volt. A program első előadója, Ágh András, a Külügyminisztérium Sajtó-, Kulturális és Tudományos főosztályának helyettes vezetője Kulturális ekvivalenciák (egyértelműség, egyenértékűség) az Európai Unióban címmel emlékeztetett arra, hogy az EU „jogelődje” eredetileg gazdasági együttműködés céljára alakult, a kultúra csak a 80-as években került előtérbe, olyan problémák kapcsán, mint munkaerőpiac, kisebbségek, oktatás, esélyegyenlőség, migráció. Tény, hogy az európai kultúra Homérosztól Liszten át Bergmanig évezredek óta meghatározó az európai identitás alakulásában. Talán ennek sokszínűsége és erős nemzeti jellege miatt sincs az EU-ban átfogó közösségi kulturális szabályozás. A kultúra szerepe folyamatosan változik ugyan, de jelentősége elvitathatatlan és erősen fejlődik a kulturális külpolitika és a kultúrdiplomácia. 30

Dr. Skaliczki Judit, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Könyvtári Főosztályának vezetője Európai Unió és könyvtárügy című előadásában kiemelte, hogy a maastrichti szerződés (1992) értelmében az EU tagállamainak kötelessége a kultúrcélok támogatása, a kulturális örökség védelme, a nemzeti és regionális különbségek tiszteletben tartása. Ezzel összefüggésben a könyvtári munka kulcsszavai: tudás alapú társadalom, a hozzáférés biztosítása, az esélyegyenlőség megadása, az információs és kommunikációs együttműködés fejlesztése. Fő cél, hogy a társadalom minden tagja részesüljön a könyvtárakon keresztül az informáltság adta előnyökben (nem egyszerűen olvasás, hanem pl. képzés, távoktatás is!). El kell

Dr. Sámuel Balázs, az NKÖM Jogi Főosztályának vezetője Európai Unió és jog című tájékoztatójában megemlítette, hogy Alkotmányunkban a kultúra kifejezés nem szerepel, csak olyan értelmezésben, mint pl. művelődéshez való jog. A sokszor emlegetett maastrichti szerződésnek is csupán egy paragrafusa foglalkozik a több száz közül a kultúra kérdéskörével. Vannak „EU-konform” hazai szabályozások (szerzői jog, médiatörvény, a kulturális javak kivitelével és visszajuttatásával öszszefüggő szabályozások), azonban többirányú harmonizációs igény és kényszer áll a jogalkotók előtt. Zeke László, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium főosztályvezetője EU – Informatika – Kultúra című előadásában idézte az ún. lisszaboni koncepció lényegét: 2010-re az EU legyen a világ legversenyképesebb tudásgazdasága. Jelenleg úgy tűnik, hogy ez a célkitűzés nem fog maradéktalanul

érni, hogy a könyvtár legyen a tudás, az ismeret és a kultúra hozzáférhetőségének helye, otthona. Az EU-ban a területet több szabályozás és terv érinti, pl. a Tanács 1996-os határozata az elektronikus publikációkról; az EU 4–5. keretprogramjai, a Kultúra 2000 stb. Hazánk számára a csatlakozás számos feladatot jelent, ilyenek pl. a könyvtári rendszer irányításának megfeleltetése, a minőségfejlesztés kérdése, a hozzáférés lehetőségének biztosítása (ODR), a könyvtárosi életpálya vonzóbbá tétele.

megvalósulni, de az informatika speciális eszközeivel igyekszik a rá eső részt teljesíteni. Hazánkban ezt célozza a Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) kidolgozása. Ennek infrastrukturális eszköze az IHM által irányított Informatikai Közháló Program, a XXI. század közműhálózata. Kiépítésével 2005 végére mintegy 2500 település 7300 intézménye kapcsolódik rendszerbe. L.F.

2004. 2004. XI.XI. évfolyam évfolyam 2-3. 2. szám 4.

Ajánló bibliográfia

G   (GMO) Könyvek az OMgK állományából C 69121 Tourte, Yves Genetically modified organisms : Transgenesis in plants / Yves Tourte. - Enfield : Science Publ. , cop. 2003. - IX, 113 p. : ill. ; 24 cm C 68633 Bánáti Diána – Lakner Zoltán – N. Vajdai Teréz Az élelmiszer-biztonság megítélése és a magyar fogyasztók kockázat-észlelése / Írta: Bánáti Diána, Lakner Zoltán, N. Vajdai Teréz. - Bp. : Környezet és Fejlődés K. , 2003. - 95 p. ; 21 cm. - (Élelmiszer-biztonsági Közlemények ; 1.) C 68997 Tarczy Nóra Genetikailag módosított növények a mezőgazdaságban – környezeti kockázatok / Tarczy Nóra. - Bp. : BME : OMIKK , 2003. - 40. p. : ill. ; 20 cm. - (Környezetvédelmi füzetek ; 2317) EU 1155:11 Holm, Finn Genetikailag módosított élelmiszerek / Finn Holm ; ford. Bíró György. - Bp. : MÉTE , 2002. - 32 p. ; 21 cm. B 20885 Market development for genetically modified foods / Ed. by Vittorio Santaniello, Robert E. Evenson, David Zilberman. Wallingford : CABI Publ. , 2002. - IX, 318 p. ; 25 cm C 68163 Kjellson, Gösta – Strandberg, Morten Monitoring and surveillance of genetically modified higher plants : Guidelines for procedures and analysis of environmental effects / Gösta Kjellsson, Morten Strandberg. - Basel ; Boston ; Berlin : : : Birkhäuser Verl. , 2001. - 119 p.;24 cm Tk 11956 Stuber György Géntechnológia és genetikai környezetszennyezés : A genetikailag módosított élőlények szabadon bocsátásának ökológiai, egészségügyi, társadalmi és gazdasági kockázatai / Stuber György ; [kiad. az] Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület. - Bp. : ELT Egyesület , 2001. - 50 p.:ill.;30 cm+mell. B 19026 Darvas Béla – Balogh Judit – Nemes Csaba A genetikailag módosított élőszervezetek kibocsátásának környezeti kockázatai / [Darvas Béla] ; [Szerk. Balogh Judit és Nemes Csaba] ; [közread. a] Fenntartható Fejlődés Bizottság. - Bp. : KTM Fenntartható Fejlődés Biz. , 1997. - 64 p.;30 cm. - (Fenntartható fejlődés és környezet) C 68137 Levin, Morris A – Israeli, Eitan Engineered organisms in environmental settings : Biotechnological and agricultural applications / Ed.by Morris A. Levin and Eitan Israeli. - New York [etc.] : CRC Pr. , 1996. - [6],201 p.;23 cm C 64629 Tarczy Nóra Genetikailag módosított szervezetek szándékos kibocsátásá-

2004. XI. évfolyam 4. 2. szám 2-3. szám

nak környezeti kockázata / Tarczy Nóra. - Bp. : OMIKK , 1994. - 32 p.;23 cm. - (Környezetvédelmi füzetek ; 1994/13.) Cikkek az OMgK állományából Y 4785 Móra Veronika Régi GMO-k az új Európában? = Élet és Tudomány. - 2004. 59. 18. 563.p. Y 193 Baintner Károly A GM-vita - ahogy én látom. = Magyar Állatorvosok Lapja. - 2003. 125. 9. 572-576.p. ö:eng. b:575-576.p. X 597 Dudits Dénes A génkutatás-genomika szerepvállalása a növények nemesítésében. = Magyar Tudomány. - 2003. 48. 10. 1263-1272.p. b: 1271-1272.p. Y 230 Hajdú Zoltán Géntechnológiával módosított növények múltja és jövője. = Kertészet és Szőlészet. - 2003. 52. 21. 18-19.p. Y 4746 Incze Kálmán Újabb eredmények a húsipari kutatásban. = A Hús. - 2003. 13. 2. 74-80.p. ö:eng,ger,rus. b:80.p. Y 4619 Márai Géza A GMO veszélyezteti a vetőmagellátást (is). = Biokultúra. - 2003. 14. 3. 13-14.p. Y 4905 Székely Sándor Élelmiszerbotrányok az Európai Unióban. = Az Európai Unió Agrárgazdasága. - 2003. 8. 6-7. 22-23.p. ö:eng. X 6369 Bánhegyiné Tóth Ágnes A biotechnológia és a nemzetközi kereskedelem etikai kérdései. = Biotechnológia. - 2002. 12. 3-15.p. X 6369 Boros Tiborné A modern agro-biotechnika helyzete és fogadtatása az Egyesült Királyságban. = Biotechnológia. - 2003. 2. 9-12.p. b:12.p. X 6369 Boros Tiborné Erkölcs és géntechnika – a módosított élelmiszerek okozta konfliktusok és tanulságaik. = Biotechnológia. - 2002. 11. 19-27.p. b:27.p. Y 4858 Brookes, Graham A GM (genetikailag módosított) terményeket elutasító nézetek és politikai törekvések az EU-ban: néhány gazdasági következmény. = Mag Kutatás, Fejlesztés és Környezet. - 2002. 16. 3. 33-37.p.

31

Ajánló bibliográfia

Y 4858 Davies, Howard A genetikailag módosított organizmusokkal (GMO) kapcsolatos távlati elképzelések az EU-ban. = Mag Kutatás, Fejlesztés és Környezet. - 2002. 16. 3. 16-18.p. Y 231 Dömölki Livia A magyar fogyasztó élelmiszer-biztonsági ismeretei. = Élelmezési Ipar. - 2002. 56. 11. 345-346.p. ö:eng,ger. X 975 Gundel János – Regiusné Mőcsényi Ágnes Génmódosított szervezetek (GMO) a takarmányozásban. = Állattenyésztés és Takarmányozás. - 51. 2002. 2. 175-187.p. ö: eng. b:186-187.p.

Y 4952 Stuber György Génmanipuláció - és genetikai környezetszennyeződés. VVI.r. = Őstermelő. - 2002. 6. 6. 77-79.p. b:78,79.p. Y 5033 Bálint János – Bálint András – Juhász Mária Globalizáció és agrárgazdaság. = Agrárágazat. - 2. 2001. 1. 28,30,32.p. b:32.p. X 6369 Bánhegyi György A biotechnológia társadalmi fogadtatása az Európai Unió országaiban. = Műszaki Információ: Biotechnológia. - 2001 1. 7-11.p. b:11.p.

Y 4858 Heszky László Gyakorlati tanácsok a GM fajták nemesítőinek. = Mag Kutatás, Fejlesztés és Környezet. - 2002. 16. 3. 19-20.p.

X 6369 Bánhegyiné Tóth Ágnes Géntechnikailag módosított élelmiszerek analitikai kimutatása. = Műszaki Információ: Biotechnológia. - 2001 5. 41-48.p. b:48.p.

X 4085 Kiss Judit Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok kereskedelmi vitái. = Külgazdaság. - 46. 2002. 2. 47-68.p. ö:eng. b: 67-68.p.

X 6369 Bánhegyiné Tóth Ágnes Genetikailag manipulált élelmiszerek biztonságának törvényi szabályozása az USA-ban. = Műszaki Információ: Biotechnológia. - 2001 6. 27-30.p. b:30.p.

Y 5007 Kniel, Barbel – Moser, Max A géntechnikailag módosított nyersanyagokkal kapcsolatos kérdések. = Takarmányozás. - 5. 2002. 1. 31-34.p.

X 6369 Boros Tiborné A mezőgazdasági biotechnológia mai helyzete és kilátásai – vállalati politika, fogyasztói bizalom (-vesztés), terjesztési gondok. = Műszaki Információ: Biotechnológia. - 2001 4. 1523.p. b:23.p.

Y 4858 Pádár Kata A GMO-val kapcsolatos ismeretek és attitűdök. = Mag Kutatás, Fejlesztés és Környezet. - 2002. 16. 3. 42-43.p. Y 4858 Pauk János Az idegen gén; csodára képes! = Mag Kutatás, Fejlesztés és Környezet. - 2002. 16. 3. 11-15.p. Y 231 Vajda Boldizsár – Bátki Zsuzsanna – Szabó Mária A genetikailag módosított élelmiszerek laboratóriumi vizsgálatának jelenlegi helyzete, nehézségei, illetve a fejlesztések irányai. = Élelmezési Ipar. - 2002. 56. 10. 303-308.p. ö:eng,ger. Y 4952 Stuber György Génmanipuláció - és genetikai környezetszennyeződés. = Őstermelő. - 2002. 6. 3. 68-69.p.

X 6369 Boros Tiborné A modern biotechnika fogadtatása és megítélése a lakosság körében és a médiumokban. = Műszaki Információ: Biotechnológia. - 2001 2. 13-15.p. b:15.p. X 6369 Boros Tiborné A korszerű táplálkozás követelményei - fejlesztési irányok, kiegészítések, a genetikailag módosított alapanyagok társadalmi és szabályozási kérdései. = Műszaki Információ: Biotechnológia. - 2001 6. 13-20.p. b:20.p. X 6369 Boros Tiborné Összefüggés a biodiverzitás és gyomirtóknak ellenálló genetikailag módosított haszonnövények termesztése között. = Műszaki Információ: Biotechnológia. - 2001 1. 13-18.p. b:18.p.

Y 4952 Stuber György Génmanipuláció - és genetikai környezetszennyeződés. II.rész. = Őstermelő. - 2002. 6. 3. 51-53.p.

X 6369 Boros Tiborné Genetikailag módosított organizmusok kimutatása és meghatározása élelmiszerekben. = Biotechnológia. - 2002. 9. 26-35.p. b:35.p.

Y 4952 Stuber György Génmanipuláció - és genetikai környezetszennyeződés. III.rész. = Őstermelő. - 2002. 6. 4. 49-50.p.

X 6369 Erdélyi Ferenc DNS-stabilitás növényi szövetekben: gének lehetséges transzfere genetikailag módosított élelmiszerből. = Műszaki Információ: Biotechnológia. - 2001 1. 19-21.p. b:21.p.

Y 4952 Stuber György Génmanipuláció - és genetikai környezetszennyeződés. IV.r. A mezőgazdasági és élelmiszeripari génmanipuláció veszélyei. = Őstermelő. - 2002. 6. 5. 70-72.p. b:72.p.

32

Y 5058 Forgács Barnabás Kihívások és válaszok a takarmányiparban. = Baromfiágazat. - 4. 2001. 3. 52-54,57.p.

2004. 2004. XI.XI. évfolyam évfolyam 2-3. 2. szám 4.

Ajánló bibliográfia

Z 47 Gippert Bea – Pavlovics Ágota GMO - itt van Amerika. = Magyar Mezőgazdaság. - 56. 2001. 36. 16-17.p. Y 5058 Gippert Tibor Takarmányok fehérjeforrásainak korlátozása. = Baromfiágazat. - 4. 2001. 4. 38.p. Z 47 Gundel János – Regiusné Mőcsényi Ágnes GMO a takarmányozásban. = Magyar Mezőgazdaság. - 2002. 57. 30. 18-19.p. Z 47 Gundel János – Regiusné Mőcsényi Ágnes GMO a takarmányozásban. = Magyar Mezőgazdaság. - 2002. 57. 29. 18-19.p.

Emészthető gondolatok. = Magyar Állattenyésztők Lapja. - 29. ú.f. 6. 2001 2. 7.p. Y 4785 Saly Károly Örökletesen módosított élelmiszerek. = Élet és Tudomány. 2002. 57. 37. 1161-1162.p. Y 4785 Saly Károly A génkezelt élelmiszerek veszélyei. = Élet és Tudomány. - 2002. 57. 38. 1208-1209.p. X 1527 Szabó Erika – Szamos Jenő Genetikailag módosított növények detektálása élelmiszerekben polimeráz láncreakcióval. = Élelmiszervizsgálati Közlemények. - 47. 2001. 3/4. 127-133.p. b:133.p.

Z 47 Gundel János – Regiusné Mőcsényi Ágnes GMO a takarmányozásban. = Magyar Mezőgazdaság. - 2002. 57. 28. 14-15.p.

Y 231 Szabó Mária – Bátki Zsuzsanna A genetikailag módosított organizmusokra vonatkozó Európai Uniós és hazai jogi szabályozás változásai. I.r. = Élelmezési Ipar. - 55. 2001. 11. 334-337.p.

Y 4785 György Lajos (ford.) Genetikailag módosított Kelet. = Élet és Tudomány. - 56. 2001. 10. 303.p.

Y 231 Szabó Mária A genetikailag módosított organizmusokra vonatkozó Európai Uniós és hazai jo gi szabályozás változásai. II.r. = Élelmezési Ipar. - 55. 2001. 12. 357-363.p. ö:eng,ger,rus. b:362-363.p.

Y 5033 Hullán Tibor Kicsit részletesebben a GMO-ról. = Agrárágazat. - 2. 2001. 3. 14.p. Y 4619 Márai Géza Mi a valódi magyar érdek? = Biokultúra. - 12. 2001. 5. 2021.p. X 6513 Márai Géza Értékteremtő életmód és élelmiszer-biztonság. = A Falu. - 16. 2001. 2. 33-44.p. Y 4766 Matók György Genetikai módosítások = féligazságok (?) = Növényvédelmi Tanácsok. - 10. 2001. 5. 50-52.p. X 6636 Nagy Lajos Génmanipulált termények és a méhészkedés. = Méhész Újság. - 14. 2001. 9. 300-301.p. X 6369 Pálfi Ágnes Új, sajtminőséget javító savanyító tenyészetek. = Műszaki Információ: Biotechnológia. - 2001 5. 9-19.p. b:19.p. Y 5007 Phipps, R.H. – Beever, D.E. Új technológia: a genetikailag módosított haszonnövények felhasználásával kapcsolatos kérdések. = Takarmányozás. - 4. 2001. 4. 13-16,18-19.p. ö:eng. Y 4925 Regiusné Mőcsényi Ágnes – Gundel János

2004. XI. évfolyam 4. 2. szám 2-3. szám

Y 4954 Szemanik Enikő Genetikailag módosított szervezetek és az ökológiai gazdálkodás. = Agro Napló. - 5. 2001. 12. 4-5.p. X 1527 Szigeti Tamás – Várkonyi Gábor XIII. Élelmiszer Minőségellenőrzési Tudományos Konferencia. = Élelmiszervizsgálati Közlemények. - 47. 2001. 1/2. 50-61.p. X 6369 Szobor Albertné Génmódosított élelmiszerek. = Műszaki Információ: Biotechnológia. - 2001 3. 11-15.p. b:15.p. X 597 Vass Imre Úttörő szerep a növényi biotechnológia hazai elterjesztésében. = Magyar Tudomány. - 46. 2001. 9. 1086.-1090.p. Y 5008 A génmódosított növények (GMO) termesztésének kockázatai és helyzete. = Nyír-Gazda. - 2001. 4. 7. 14-16.p. Y 4785 Bővebben termő, egészségesebb paradicsom génkezeléssel. = Élet és Tudomány. - 2002. 57. 28. 891.p. X 597 Bősze Zsuzsanna Transzgenikus gazdasági állatok. = Magyar Tudomány. - 45. 2000. 5. 555-566.p. X 597 Dudits Dénes Új korszak a növénybiológiában és -nemesítésben. = Magyar Tudomány. - 45. 2000. 5. 537-554.p.

33

Ajánlott bibliográfia

X 6771 Heszky László A növényi géntechnológia alapjai. = Kertgazdaság. - 32. 2000. 1. 22-29.p. ö:eng. b:29.p.

Y 4746 Csapó Ildikó Genetikailag módosított élelmiszerek előállítása és forgalomba hozatala. = A Hús. - 9. 1999. 1. 35-36.p.

X 2536 Hornok László Genetikailag módosított mikroorganizmusok a biológiai növényvédelemben. = Növényvédelem. - 36. 2000. 5. 229-237.p. ö:eng. b:235-236.p.

X 2536 Czepó Mihály ROUNDUP READY kukorica - új távlatokat nyit meg. = Növényvédelem. - 35. 1999. 7. 335-338.p. b:338.p.

Y 5029 Mulrennan, Frank A génmódosított élelmiszerek ábécéje. = Feeding Times. - 3. 2000. 3. 29-30.p.

Z 47 Frank József A GMO megjelenésének lehetséges következményei. = Magyar Mezőgazdaság. Vetőmag. 6. 3. - 54. 1999. 32./mell. 8-9.p.

Z 47 Oravecz Sándor A Vetőmag törvény módosításáról. = Magyar Mezőgazdaság. Vetőmag. 7. 2. - 55. 2000. 20./mell. 8-9.p.

Z 47 Gáti Levente Biotechnológia a takarmányiparban. = Magyar Mezőgazdaság. - 54. 1999. 25. 21.p.

Y 4858 Oravecz Sándor A géntechnológiai tevékenység nemzetközi szabályozása. = Mag Kutatás, Termesztés, Kereskedelem. - 14. 2000. 2. 1016.p.

Z 47 Heszky László A növényi géntechnológia elmélete és gyakorlata. = Magyar Mezőgazdaság. Vetőmag. 6. 3. - 54. 1999. 32./mell. 3-5.p.

Y 222 Rácz Endre Genetikailag módosított élelmiszerek előállítása és forgalomba hozatala. = Cukoripar. - 53. 2000. 1. 10-16.p. ö:eng,ger. Y 231 Szenes Endréné Tudományos konferenciák a táplálkozás - minőség - egészségügy aktuális kérdéseiről. = Élelmezési Ipar. - 54. 2000. 2. 55-59.p. ö:eng,ger,rus. Z 47 Szentey László A kukorica gyomirtása az ezredfordulón. = Magyar Mezőgazdaság. - 55. 2000. 49. 13.p. Y 4759 GMO - ahogy a szakmai irányítás látja. = Agrofórum. - 11. 2000. 14. 18-19.p.

Y 222 Hidvégi Máté – Lásztity Natália – Lásztity Radomir Genetikailag módosított növények - új perspektíva az élelmiszer-tudományban vagy új táplálkozási és környezeti veszélyforrások? = Cukoripar. - 52. 1999. 1. 21-24.p. ö:eng,ger. b:24.p. Y 4766 Jekkel Zsolt – Farády László Vetőmagba csomagolt glufozinát rezisztencia: a Liberty Link. = Növényvédelmi Tanácsok Plusz. - 8. 1999. Január. 23-24.p. Z 47 Jekkel Zsolt Biotechnológiai renszerek a fenntartó növénytermesztés szolgálatában. = Magyar Mezőgazdaság. Vetőmag. 6. 3. - 54. 1999. 32./mell. 10-11.p.

Y 4809 ZÖLD út a géntechnológiának. = Figyelő. - 44. 2000. 13. 32.p.

Z 47 Lajos Mihály – Lajos Katalin Géntechnika a gyomirtásban. = Magyar Mezőgazdaság. - 54. 1999. 16. 14.p.

Y 230 Algeier Wendy Válaszút előtt. = Kertészet és Szőlészet. - 48. 1999. 49. 1011.p.

Z 47 Oravecz Sándor A géntechnológiai tevékenység szabályozása. = Magyar Mezőgazdaság. Vetőmag. 6. 3. - 54. 1999. 32./mell. 6-8.p.

Y 231 Bánáti Diána Genetikailag módosított élelmiszerek. I.r. = Élelmezési Ipar. - 53. 1999. 2. 33-36.p.

Y 1046 Rácz Endre Genetikailag módosított élelmiszerek előállítása és forgalomba hozatala. = Édesipar. - 14. 1999. 1. 7-15.p. ö: eng,ger,rus.

Y 231 Bánáti Diána Genetikailag módosított élelmiszerek. II.r. = Élelmezési Ipar. - 53. 1999. 3. 65-68.p.

Y 230 Hóvirág gén burgonyában. = Kertészet és Szőlészet. - 48. 1999. 20. 11.p.

Y 231 Biacs Péter – Kardos Györgyné Géntechnikával módosított organizmusok környezeti hatásai. = Élelmezési Ipar. - 53. 1999. 1. 11-14.p. ö:eng,ger,rus. b:14.p.

Z 47 Törvényes keretek között. = Magyar Mezőgazdaság. - 54. 1999. 8. 20.p.

34

Összeállította: Károlyi Zsuzsanna

2004. 2004. XI.XI. évfolyam évfolyam 2-3. 2. szám 4.

Agrárium Az MKE Mezőgazdasági Szervezetének rovata

L  N J D K  M K 2004. november 29-én a szervezet 27 tagja látogatott el a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központba. (Elérésük: 1014 Bp., I. ker., Színház u. 1-3.; tel.: 212-9220, e-mail: [email protected]; internet: http://www.neumannhaz.hu) Az intézményt a kulturális minisztérium 1997-ben alapította azzal a céllal, hogy az vállaljon vezető szerepet a nemzeti kulturális örökség digitalizálásában, valamint, hogy koordinálja a hazai digitalizálási tevékenységet. Mintegy hétéves működése során a Neumann-ház • építi a magyar internetes dokumentumok online katalógusát (több mint 230.000 forrást tartalmaz), http://www.webkat.hu; • irodalmi műveket, tudománytörténeti bibliográfiákat és tanulmányokat digitalizál (eddig mintegy 60.000 mű); • adatbázist üzemeltet a közgyűjtemények adatairól;

2004. XI. évfolyam 4. 2. szám 2-3. szám

• hozzáférhetővé teszi a hazai kiadású CD-ROM-ok adatait; • oktatási tevékenységet folytat; • publikál (saját CD-ROM-ok: Budapest múzeumai; A magyar könyvtárügy 1000 éve; Kertész Imre nyomtatásban megjelent összes műve; Dicső napok és hétköznapok – 1848; Életképek 1848. Előkészületben: A magyar zene 1000 éve); • elméleti segítséget nyújt könyvtári fejlesztési koncepciók kialakításához, szabványosításhoz, jogszabály-alkalmazáshoz. Különleges szolgáltatásaik: • Digitális Irodalmi Akadémia (63 kortárs szerző, 30.500 mű), http: //dalmiakademia.hu; • Bibliotheca Hungarica Internetiana (az MTA és az ELTE szakértői által javasolt klaszszikus magyar szépirodalmi művek gyűjteménye), http: //www.neumann-haz.hu/db/ bhi.html; • Klasszikus költők összes verse

(32 magyar költő életműve) http: //www.neumann-haz.hu/db/ klassz.html; • Természettudományi és tudománytörténeti dokumentumok (együttműködésben a Magyar Tudománytörténeti Intézettel) http://www.neumann-haz.hu/ muvek/tudtor/index.stm; • Olvasni jó! (a 3-12 éves korosztály számára létrehozott honlap; interaktív oldalak) http: //olvasnijo.hu; • Virtuális Diafilm-történeti Múzeum (Bíró Ferenc magángyűjtő anyagára támaszkodva) http: //www.diafilmmuzeum.hu; • e-könyvek (LIT formátumú elektronikus könyvek gyűjteménye) http://www.neumannhaz.hu/e-book/index.html. Terveik: • Nemzeti Audiovizuális Archivum (NAVA) előkészítése 2005ben (közszolgálati TV-műsorok archiválása), a szolgáltatás 2006ban indul; • Oktatási tevékenység kiszélesítése (120 órás akkreditált tanfolyam a digitalizálásról) stb. A fentiekről Bánkeszi Lajosné ügyvezető igazgató tájékoztatta a megjelenteket, majd munkatársa Bíró Szabolcs a digitalizálás technikai részéről beszélt. A nem elektronikus formátumot elektronikussá alakító folyamat (a Neumann-házban szövegdigitalizálás, általában könyv), állomásai: • szkennelés • szöveg felismertetés • kétszeres korrektúra • SGML-kódolás (tárolási formátum). 35

Agrárium

ISBN   - 2005. január végére megjelenik az ISO 2108: Information and documentation – International Standard Book Number (ISBN) című nemzetközi szabvány. Ennek honosításáról, azaz MSZ ISO-ként való megjelentetéséről az Országos Széchényi Könyvtár gondoskodik. A 13-jegyű ISBN-re való áttérés

a könyvszakma valamennyi tagja számára komoly kihívást jelent, amire időben fel kell készülniük. Az International ISBN Agency az idei Frankfurti Könyvvásáron rövid tájékoztató anyagot terjesztett a standján. Ennek magyar fordítását a Magyar ISBN Iroda elkészítette. A 3K-ban rövidesen részletesebb beszámoló jelenik meg a novem-

berben tartott International ISBN Agency Advisory Panel Meeting-ről. Az előzetes tájékoztatásra szolgáló Guidelines for the Implementation of 13-Digit ISBNs magyar fordítása olvasható a http: //www.ki.oszk.hu/szabalyzatok/ utmutato20041213.pdf URL címen. Forrás: Katalist

Hirdessen a megújult Agrárkönyvtári Hírvilágban! Áraink: • negyed oldal: 5 000,- Ft; • fél oldal: 10 000,- Ft; • teljes oldal: 15 000,- Ft. A több számban hirdetők kedvezményt kapnak! Várjuk megrendelésüket!

36

2004. 2004. XI.XI. évfolyam évfolyam 2-3. 2. szám 4.