E-számvitel 2015.október
e l e k t r o n i k u s
Szakmai folyóirat
VII. évfolyam 10. szám
Tartalom Vegyen részt rövid felmérésünkben! Tisztelt Ügyfelünk! Válaszaival komoly segítséget ad nekünk ahhoz, hogy a kiadványban csak olyan témák szerepeljenek, amelyek az Ön munkáját segítik. A kérdőív kitöltése körülbelül 5 percet vesz igénybe: https://www.surveymonkey.com/s/e-szamvitel
A hónap témája
Szerző:
Botka Erika
a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára
Tisztelt Előfizetőnk!
−− A számviteli törvény 2016. évi változásairól IV. rész
Olvasóink kérdezték −− Fűtési rendszer korszerűsítésének számviteli elszámolása −− Ingatlan felújításának, karbantartásának elkülönítése −− Közművesítés beruházásként történő elszámolása −− A zöldítés (ökológiai jelentőségű másodvetés) számviteli elszámolása −− Egyéni vállalkozás költségeink fedezésére használható bankszámlák −− Online pénztárgép használatának sajátosságai
Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának. Kérem, hogy az e-mail tágyába írják bele, hogy „E-számvitel”. Megújult honlapunkról – www.szamvitelszaklap.hu – a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket és hozzáférhet az extratartalmakhoz. A kézirat lezárásának dátuma: 2015. szeptember 25.
−− Kapcsolati viszonyban lévő vállalkozások munkavállalói közti járulékmegosztás −− Jegyzett tőke emelés egyéb tőkeelemből −− Jövedéki adó bevallásban történő szerepeltetése
ADÓKONFERENCIA 2016. – ART, SZJA, ÁFA, TAO, TB, kisadók, számvitel
Minden egy napban, amit a 2016-os adóváltozásokról tudni kell! Az adókamara elnökének ajánlásával! Résztvevőinknek lehetősége lesz KREDITPONTOKAT igénybe venni! További részletek: www.infoszfera.hu
1 E-számvitel |
2 0 1 5 . o k t ó b e r, V I I . é v f o l y a m 1 0 . s z á m
A hónap témája A számviteli törvény 2016. évi változásairól IV. rész Egységes számlakeret A számlakeret 8-as és 9-es számlaosztályaiból törlésre kerültek a rendkívüli bevételek és rendkívüli ráfordítások, illetve a mérleg szerinti eredmény (419. számla) is megszűntetésre kerül, mert az eredménykimutatás az adózott eredményig tartalmazza majd az eredményelszámolást. Az új előírások miatt új számlatükörre lesz szükség, de erre a későbbiekben kitérünk.f Egyszerűsített beszámoló, egyszeres könyvvitelről kettős könyvvitelre való áttérés Az egyik változás – az éves beszámolóhoz hasonlóan –, hogy az egyszeres könyvelés alapján készítendő egyszerűsített beszámoló eredménykimutatása is az adózott eredményig tartalmazza az eredmény elszámolását. A másik változás az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő áttérést érinti. Áttéréskor az egyszerűsített mérleg alapján nyitómérleget kell készíteni. A kettős könyvvitelben a nyitómérleg alapján meg kell nyitni, és a nyitás után eddig is rendező tételeket kellett elszámolni. Változás az, hogy az eddig is meglévő rendező tételek elszámolása a rendkívüli bevételek/rendkívüli ráfordítások helyett az üzemi eredménybe, ezen belül az egyéb bevételekbe/egyéb ráfordításokba történik. A kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés A törvénymódosítás új előírásként tartalmazza az uniós irányelv alapján a kormányok részére fizetett összegekre vonatkozó beszámolót szabályozó részletes előírásokat, valamint a beszámolási kötelezettséggel kapcsolatos fogalom meghatározásokat, mely a törvénymódosítás szerinti értékhatárokat meghaladó nyersanyag-kitermelő iparágban működő és a természetes erdők fakitermelésével foglalkozó vállalkozásokra vonat-
koznak. Az új előírások szerint a nyersanyag-kitermelő iparágban működő vagy a természetes erdők fakitermelésével foglalkozó vállalkozó évente a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentést készít, ha a) két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértéket: aa) a mérlegfőösszeg a 6000 millió forintot, ab) az éves nettó árbevétel a 12000 millió forintot, ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, vagy b) közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősül. Mentesül az előbbi kötelezettség alól a vállalkozó, ha: a) az általa a kormányok részére fizetett összegek szerepelnek az anyavállalat által összeállított, kormányok részére fizetett összegekről szóló összevont jelentésben, és b) az anyavállalat az Európai Unió valamely tagállama nemzeti jogának hatálya alá tartozik. A kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés összeállítása során nem kell figyelembe venni az egy üzleti év alatt 30 millió forintot meg nem haladó fizetett összegeket, tekintet nélkül arra, hogy egyetlen összegről vagy több kapcsolódó összegről van szó. A kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés az adott üzleti évre vonatkozóan tartalmazza a nyersanyag-kitermelő iparágban működő vállalkozás, valamint a természetes fakitermelésével foglalkozó vállalkozás által a tevékenységéhez kapcsolódóan: a) az egyes kormányok részére fizetett összegeket összesen; b) az egyes kormányok részére fizetett összegeknek a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott típusonkénti teljes összegét; valamint c) a konkrét projekthez rendelt fizetett összegek esetén a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott típusonként fizetett teljes összeg minden egyes 2
E-számvitel
|
2 0 1 5 . o k t ó b e r, V I I . é v f o l y a m 1 0 . s z á m
projektre vonatkozóan, valamint az egyes projektekkel kapcsolatban fizetett összegeket összesen. Azon fizetett összegek tekintetében, amelyeket a vállalkozás egészére vonatkozó kötelezettségek alapján fizetett meg, a vállalkozó – az előbbi bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérően - a projektszintű jelentés helyett a vállalkozás egészére vonatkozó jelentést készíthet. A természetben adott juttatás esetén az érték meghatározásához alkalmazott módszert a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentésben külön be kell mutatni. A vállalkozásnak kötelező a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentést a beszámolóra vonatkozó előírások szerint letétbe helyezni és közzétenni (azaz ezt a jelentést is a beszámolóval együtt a cégszolgálatnál közzé kell tenni). A nyersanyag-kitermelő iparágban működő vagy a természetes erdők fakitermelésével foglalkozó anyavállalatnak minősülő vállalkozás évente a kormányok részére fizetett összegekről szóló ös�szevont jelentést készít, ha egyedi éves beszámolójának adatai alapján a) két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértéket: aa) a mérlegfőösszeg a 6000 millió forintot, ab) az éves nettó árbevétel a 12000 millió forintot, ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, vagy b) közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősül. A kormányok részére fizetett összegekről szóló összevont jelentésre a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az alábbiakban foglalt kivételekkel. Bármely anyavállalat nyersanyag-kitermelő iparágban működő vagy természetes erdők fakitermelésével foglalkozó anyavállalatnak minősül, ha bármely leányvállalata a nyersanyag-kitermelő iparágban működik vagy a természetes erdők fakitermelésével foglalkozik. Az ilyen anyavállalatnak a jelentésében csak a kitermelési tevékeny-
ségével, illetve a természetes erdők fakitermelési tevékenységével összefüggő összegeket kell bemutatnia. Mentesül ez a kötelezettség alól az az anyavállalatnak minősülő vállalkozás, amelynek összevont (konszolidált) adatai két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg a 6000 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel a 12000 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt kivéve, ha valamely konszolidálásba bevont vállalkozása közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység. Mentesül ez a kötelezettség alól az az anyavállalatnak minősülő vállalkozás, amelynek maga is leányvállalata egy olyan anyavállalatnak, amely az Európai Unió valamely tagállama nemzeti jogának hatálya alá tartozik. A mutatóértékek meghatározásánál az anyavállalat és leányvállalatainak, valamint közös vezetésű vállalkozásainak konszolidálás előtt összesített – azaz halmozott – adatait kell figyelembe venni. A közös vezetésű vállalkozás adatait a tőkerészesedés mértékében kell figyelembe venni. A leányvállalatot nem kötelező bevonni a kormányok részére fizetett összegekről szóló összevont jelentés készítésbe, ha a) lényeges és tartós jogi korlátozások vagy kivételes körülmények huzamosan akadályozzák az anyavállalatot jogai gyakorlásában; vagy b) a kormányok részére fizetett összegekről szóló összevont jelentés elkészítéséhez a szükséges adatokat az adott leányvállalat – a konszolidálásba először történő bevonása évében az ehhez szükséges adatszolgáltatást még nem tudta kialakítani, vagy vis maior miatt hiányzó adatait nem pótolta – aránytalanul magas költségek mellett és késedelmesen tudja szolgáltatni; vagy c) a leányvállalatban lévő részesedést (részvényt, üzletrészt) kizárólag továbbértékesítés céljából szerezték meg és a forgóeszközök között mutatják ki. [Az új jelentéshez kapcsolódóan új fogalmakat is 3
E-számvitel
|
2 0 1 5 . o k t ó b e r, V I I . é v f o l y a m 1 0 . s z á m
bevezet a törvénymódosítás, melyek az alábbiak: - nyersanyag-kitermelő iparágban működő vállalkozás: a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 41. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom; - természetes erdők fakitermelésével foglalkozó vállalkozás: a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 41. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom; - kormány: a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 41. cikk 3. pontjában meghatározott fogalom; - projekt: a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 41. cikk 4. pontjában meghatározott fogalom; - fizetett összeg: a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 41. cikk 5. pontjában meghatározott fogalom.] Ez a jelentéskészítési kötelezettség az előbb hivatkozott nagyságrendi adatok alapján várhatóan nagyon kevés vállalkozást fog érinteni Magyarországon. 2016. évi beszámolóhoz kapcsolódó rendezés A törvénymódosítás a mérlegés eredménykimutatás sémák változása miatt nem írja elő nyitó rendező mérleg készítését. A törvénymódosítás azonban követelményként tartalmazza, hogy a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év – azaz 2015. év – adataként a 2015-ös üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait a törvénymódosítással megállapított mérleg és eredménykimutatás séma szerinti részletezésnek megfelelően kell bemutatni, így a 2015-ös üzleti év mérleg- és eredménykimutatás adatait az új sémáknak megfelelően át kell majd rendezni. Mivel rendező mérleg készítését nem írja elő a törvénymódosítás, ezért a 2015-ös üzleti évről készült beszámoló tárgyévi adata nem fog megegyezni majd a 2016-os üzleti évről készülő beszámoló előző év adatával. Úgy gondolom, hogy ez a gyakorlatban sok kérdést, problémát fog felvetni. Az átrendezés miatt az eredménykimutatásban szereplő adózott eredmény nem fog változni, de gazdasági eseménytől függően változhat az átsorolások miatt az üzemi eredmény, illetve a pénz-
ügyi műveletek eredménye. Az üzemi eredmény változása véleményem szerint gondot okozhat a banki hitelkapcsolatokkal rendelkező vállalkozásoknál, illetve pályázatos támogatásoknál. Az átrendezést célszerű lesz a 2015-ös beszámoló elfogadását követően megcsinálni, mert ekkor még a 2015-ös gazdasági eseményekre emlékszik mindenki. Kérdésként merül fel gyakran, hogy a 2016-os üzleti évet milyen számlatükrökkel nyissák meg a vállalkozások? A 2015-ös üzleti év záró főkönyvi kivonatával kell a 2016-os üzleti évet megnyitni (jellemzően a könyvelő programok is az automatikus nyitás miatt ezt tudják, illetve a folytonosság elvéből is ez következik). A 2016-ban így megnyitott főkönyvi számlaszámok alapján a könyveléshez szükséges új számlaszámokat fel kell majd venni, a nem szükséges számlaszámokat (rendkívüli bevételekhez, rendkívüli ráfordításokhoz kapcsolódó számlaszámokat) törölni kell. A 2016-os nyitás után a 2015. évi mérleg szerinti eredményt ugyanúgy mind eddig át kell vezetni az eredménytartalékba, így a mérleg szerinti eredmény számla megszűnik, ezt követően ezt a főkönyvi számlát a jövőben már nem lehet használni (csak az adózott eredmény számla marad). Az új eredménykimutatás séma miatt az adózott eredmény kerül majd nyitást követő évben az eredménytartalékba átvezetésre. Az új számlatükröt még ebben az évben javasolt elkészíteni, mert attól, hogy a 2015-ös üzleti év nem kerül még 2016 év elején lezárásra, de 2016ban könyvelni kell folyamatosan (pl. áfa bevallások elkészítése miatt). Nyitást követően az új 1-4-es számlaosztályokban szereplő számlákra a rendező tételeket majd könyvelni is kell. A 2015. évi 5, 8-9-es számlaosztályok a 2016. nyitásában nem szerepelnek már, mert azok a 2015. évi zárás keretében az adózott eredmény számlára történő átvezetés miatt megszűntek. A 2015. évi eredménykimutatás rendezése során a 8-9-es számlaosztályokban jellemzően a rendkívül bevételek/rendkívüli ráfordítások átrendezését az egyéb bevételekbe/ egyéb ráfordításokba, illetve a pénzügyi műveletek megfelelő sorába meg kell csinálni, azonban ezek a rendezések 2016-ban könyvelésre nem kerülnek. Az eredményszámlák átrende4
E-számvitel
|
2 0 1 5 . o k t ó b e r, V I I . é v f o l y a m 1 0 . s z á m
zését célszerű táblázatba foglalni, mely táblázat alapján kerül majd kitöltésre a 2016-os üzleti év eredménykimutatásának előző év oszlopa. Mivel a 2015-ös üzleti évről készült beszámoló tárgyévi adata nem fog megegyezni majd a 2016-os üzleti évről készülő beszámoló előző év adatával, ezért a rendezést majd célszerű lenne a 2016-os beszámoló kiegészítő mellékletében is bemutatni, bár erre kötelező törvényi előírás nincs. A rendező tételek során milyen gazdasági eseményeket hogyan kell rendezni, későbbi lapszámban ki fogok térni. Átmeneti szabályok A törvénymódosítás több esetben az új előírásokhoz kapcsolódóan nem tartalmazza teljeskörűen az átmeneti szabályokat, ezeket még törvénymódosítással rendezni kell. Így például a jövőben nem lehet részesedésvásárláshoz kapcsolódó üzleti vagy cégértéket kimutatni. Ezért átmeneti szabályként előírták, hogy a 2016. évi nyitó adatban szereplő ilyen üzleti vagy cégértékkel a részesedés bekerülési értékét kell módosítani. A pozitív, illetve negatív cégérték kimutatása azonban nem függ össze azzal, hogy a részesedés a könyvekben benne van-e vagy sem. Így lehet, hogy a részesedés már 2016. évi nyitó adatban nem szerepel, mert az a korábbi években már a könyvekből kikerült. Nincs átmeneti szabály arra, hogyha a részesedés már nincs a könyvekben, akkor a nyitó adatban szereplő üzleti vagy cégértékkel mit kell csinálni (pl. eredmény terhére, javára ki kell vezetni, vagy továbbvihető a következő üzleti évekre). Az sincs szabályozva, hogyha a könyvekben nyitó adatként negatív cégérték szerepel, de nagyobb összegben, mint a részesedés könyv szerinti értéke, akkor a részesedés könyv szerinti értéke erejéig lehet csak a részesedés bekerülési értékét csökkenteni, a fennmaradó különbözetet hogyan kell elszámolni. Az üzletág-, üzlethálózat-, telephelyvásárláshoz kapcsolódó üzleti vagy cégérték terv szerinti értékcsökkenésének elszámolását is módosította a törvény, itt is hiányzik az átmeneti szabály, hogy a 2016-os üzleti év nyitó adatában szereplő ilyen üzleti vagy cégérték terv szerinti értékcsökkenését hogyan kell elszámolni, hogyha az az új előírásoknak már nem felel meg. Már korábban kitértem arra, hogy az osztalékfize-
téshez kapcsolódó fedezeti szabályokat is módosították, de az új szabályozás alapján dupla fedezet van, ezt is szükséges korrigálni úgy, hogy vagy az ide vonatkozó új előírás hatályon kívül helyezésre kerül, vagy a kapott osztalékra vonatkozó elszámolási szabályokat kell megváltoztatni.
Olvasóink kérdezték Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának.
Fűtési rendszer korszerűsítésének számviteli elszámolása Kérdés Cégünk a gázfűtést termálvízzel váltotta ki. Termál kutat kellett fúrni, és a fűtési rendszert át kellett alakítani. A fűtési rendszer átalakításához puffer tartályt is kellett létrehozni. A puffer tartályt és a fűtési rendszert „közműves” ivóvízzel kellett feltölteni. Ez egy egyszeri alkalom és egyszeri díj volt. Kérdésem az, hogy az egyszeri díj a fűtés-korszerűsítés beruházás értékét növeli-e? Külön kell-e aktiválnom a termál kutat és fűtés-korszerűsítést? A fűtés-korszerűsítés aktiválásban benne lehet a puffer tartály, a hőcserélő konténer is?
Válasz A számviteli törvény 47.§-a (1) bekezdésének az előírása szerint az eszköz beszerzési értékében kell figyelembe venni az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összegét. A kérdésben leírtak szerint a puffer tartályt és a fűtési rendszert közműves ivóvízzel kellett feltölteni, ez azt jelenti, hogy e nélkül a költségek nélkül eze5
E-számvitel
|
2 0 1 5 . o k t ó b e r, V I I . é v f o l y a m 1 0 . s z á m
ket az eszközöket a technológiai előírások szerint nem lehet szabályszerűen üzembe helyezni. Így, bár a feltöltési költségek egyszer merülnek fel, mint az üzembe helyezést megelőzően felmerült költséget a beruházás értékében kell figyelembe venni, aktiválni kell. A termálkút önálló építmény, így azt önállóan kell aktiválni és külön kell a fűtéskorszerűsítést aktiválni. A fűtéskorszerűsítésbe beletartozik a puffer tartály, a hőcserélő konténer is, mivel ezek az eszközök a fűtési rendszer szerves részei (feltételezem, hogy ezek nélkül a rendszer nem működik), így azokat a fűtéskorszerűsítésbe kell aktiválni.
Ingatlan felújításának, karbantartásának elkülönítése Kérdés Társaságunk raktárépületet vásárolt. Felújítottuk, a számla mellékletében tételesen felsorolásra kerültek a munkák. Festést, bontást, linóleumozást véleményem szerint javításként kell könyvelni, az új ajtók, vizesblokkok kialakítása pedig felújítás. A kérdésem az lenne, hogy a számla melléklete szerint külön tételesen válasszam szét a munkákból, hogy melyik felújítás, és melyik javítás-karbantartás, vagy pedig – mivel jelentős összegű számláról van szó – egységesen felújításként aktiváljuk az épületre?
Válasz A kérdésben hivatkozott munkák minősítésénél a számviteli törvény előírásai alapján mindegy, hogy azok mekkora összegűek. A számviteli törvény 3.§-a (4) bekezdés 7. pontjának az előírása szerint beruházásnak minősül többek között a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is. Hogyha az előbb felsorolt feltételek közül bármelyik egy teljesül, akkor az elvégzett munkákat beruházásként kell elszámolni. Így például, ha az elvégzett munkákkal kapcsolatosan a tárgyi eszköz rendeltetését megváltoztatják, átalakítják, akkor az elvégzett
munkákat – értékhatároktól függetlenül – beruházásként kell elszámolni. A számviteli törvény 3.§-a (4) bekezdés 9. pontjának előírása szerint karbantartás a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi, függetlenül attól, hogy azok mibe kerültek. A számviteli törvény hivatkozott előírása szerint beruházásként kell elszámolni a tárgyi eszköz rendeltetését megváltoztatják. Ebbe sorolódik be a tárgyi eszköz funkcióváltozása is. A kérdésben leírtak szerint a megvásárolt raktárban vizesblokkokat alakítottak ki, így a megvásárolt raktárban feltételezhetően nem volt korábban vizesblokk, ezért a raktárnál funkcióváltozás következett be, melyet beruházásként kell aktiválni. A festés, linóleumozás, meglévő ajtók újra cserélése a számviteli törvény karbantartás fogalmába beleférne, ha más munkák nem valósultak volna meg. Mivel azonban az új vizesblokkok kialakítását beruházásként kell elszámolni, a beruházással egyidejűleg elvégzett más „karbantartási” munkák is beruházásnak minősülnek, így a festést, bontást, linóleumozást, új ajtók beépítését, vizesblokkok kialakítását beruházásként az épületre (raktárra) aktiválni kell.
Közművesítés beruházásként történő elszámolása Kérdés Az egyik városban egy, a Vízügyi Igazgatóságtól bérelt árvízterületen szezonális jelleggel (júniustól szeptember elejéig) üzemel egy bisztró. A tavalyi évben a szükséges áramellátást generátorok segítségével oldották meg. Idén viszont a Vízügyi Igazgatóság engedélyével beruháztak és bevezették az áramot a területre. Jelenleg nincs kizárólagossági záradék. A beruházás értéke a következőképpen néz ki: 6
E-számvitel
|
2 0 1 5 . o k t ó b e r, V I I . é v f o l y a m 1 0 . s z á m
- ELMŰ Hálózati Kft-nek fizetett csatlakozási díj: 160.000 Ft + áfa - Villamos betáplálási anyag és munkadíj: 1.650.000 Ft + áfa. Segítséget szeretnék kérni, hogy miként lehet könyvelni? Vagyoni értékű jog vagy idegen ingatlanon végzett beruházás, illetve milyen értékcsökkenési leírás alkalmazható ebben az esetben?
Válasz A kérdésben leírt tényállás szerint szezonális jelleggel (júniustól szeptember elejéig) üzemel a bisztró, így feltételezem, hogy a bérleti szerződés is csak erre az időszakra szól. Ha igen, akkor a kérdésben leírt „beruházások” éven belül szolgálják a tevékenységet, ezért azok nem aktiválhatóak, folyó évi költségként (igénybe vett szolgáltatás, anyagköltség) kell azokat elszámolni. Ha viszont a bérleti szerződés éven túli, illetve határozatlan idejű, függetlenül attól, hogy a területet minden évben csak júniustól szeptemberig használják, akkor az ELMŰ csatlakozási díj összegét vagyoni értékű jogként aktiválni kell, illetve a villamost betápláló anyagot és munkadíjat a villamosra, mint saját tárgyi eszköz kell aktiválni. Ha a villamos is bérelt, akkor bérelt ingatlanon végzett beruházásként (építmény) kell aktiválni. Számviteli szempontból az értékcsökkenési leírást a várható használati idő alapján indokolt meghatározni. Amennyiben éven túli, de határozott idejű a bérleti szerződés, akkor arra is tekintettel kell lenni, hogy a használati idő legfeljebb a bérleti szerződés időtartamában határozható meg.
A zöldítés (ökológiai jelentőségű másodvetés) számviteli elszámolása Kérdés A kérdés az, hogy a zöldítés – ökológiai jelentőségű másodvetés-költsége – melyik évet terheli? Az agrárpolitikai reform következtében 2015-től új szabályok szerint működik a területalapú támogatási rendszer. A támogatás egy meghatározott hányadát (30%-át) kifejezetten az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra kell fordítani
(pl. zöldítés). 2015-ben az egységes kérelmeket már a zöldítési szabályok figyelembevételével kellett benyújtani. Zöldítési támogatást csak a SAPS támogatással érintett területek után lehetett kérni. A zöldítés támogatásának összege – 2015-ben kb. 80 euro/ha – éves kifizetésű vissza nem térítendő támogatás. A zöldítés három gyakorlat összessége: 1. állandó gyepterület fenntartás 2. terménydiverzifikáció 3. ökológiai jelentőségű terület kijelölése (mely a szántóterület legalább 5%-ának megfelelő terület, ilyen lehet pl. parlagon hagyott terület, ökológiai jelentőségű másodvetés, fasor, stb.). „Ökológiai jelentőségű másodvetés: a tárgyévre az egységes kérelemben bejelentett első növény betakarítása után és a következő év első növényének vetése előtt, tárgyév július 1-jétől október 1-jéig terjedő időszakban – az ide vonatkozó rendelet 3. számú mellékletében felsorolt, vagy a rendelet 22. §-a (2) bekezdésében meghatározott, legalább két fajból – vetett növényállomány, amelyet zöldtrágyának, vagy téli takarónövénynek használnak és a következő évi első növény vetése előtt beforgatnak.” Egy 1500 hektáron gazdálkodó szövetkezetnek kb.75 hektárt kell kijelölnie ökológiai jelentőségű területnek, ha ezt ökológiai jelentőségű másodvetéssel teljesíti / ez kb. 250 ha a 0,3-as szorzó miatt /jelentős költség – talajmunka, vetés ,vetőmag – merül fel/. A kérdés azért vetődött fel, mert a zöldítés után a támogatást tárgyévre kapom, nem 75, hanem 1500 hektárra, viszont mint zöldtrágya a következő évi növény tápanyag ellátását segíti. Kérdés: Az ökológiai jelentőségű másodvetésre fordított költség folyó évi költség, vagy mint mezei leltár következő évi költség?
Válasz A zöldítés (ökológiai jelentőségű másodvetés) számviteli elszámolási szempontból történő elbírásánál azt kell eldönteni, hogy a zöldítés a következő év (évek) termését befolyásolja-e vagy sem. Másképpen fogalmazva a zöldítés a talajszerkezetet milyen mértékben képes javítani, a következő év (évek) termését, hozamát tekintve, azt mennyiben tudja befolyásolni. [Így a zöldítésnél is a számviteli elszámolást is a szervestrágyázáshoz hasonlóan kell elbírálni]. Ennek 7
E-számvitel
|
2 0 1 5 . o k t ó b e r, V I I . é v f o l y a m 1 0 . s z á m
az eldöntése azonban elsősorban agrármérnöki szaktudást igényel és erre alapozható a számviteli elszámolás is. A kérdésben leírtak szerint a zöldtrágya a következő évi vetendő növény tápanyag ellátását segíti, akkor feltételezem, hogy agrárgazdasági szempontból a következő évben telepített növény termőképességét befolyásolja a zöldítés (azaz ez az elvégzett munka a következő évben is biológiai szempontból hat). Ebben az esetben a zöldítéssel kapcsolatos költségeket mérlegfordulónapon mezei leltárként indokolt figyelembe venni, így a következő évben előállított termény közvetlen önköltségének a részét képezi. Ha azonban agrárgazdasági szempontból (azaz biológialilag) a zöldítés a következő év(ek) ben vetendő terményre nem hat, akkor a zöldítéssel összefüggő költségeket folyó évi költségként kell elszámolni, azt a következő évben vetendő termény előállítás költségében (közvetlen önköltségében) nem lehet figyelembe venni.
Egyéni vállalkozás költségeink fedezésére használható bankszámlák Kérdés Egyéni vállalkozásról van szó, mely rendelkezik vállalkozói bankszámlával. Bejövő költségként elszámolt (pl. tankolás számla) számlákat fizetheti-e az egyéni vállalkozó saját lakossági folyószámlájáról? Ha igen, hogyan kell kezelni ezeket a számlákat a készpénznyilvántartásban és a pénztárkönyvben?
Válasz Az egyéni vállalkozó kifizetheti a saját lakossági folyószámlájáról az egyéni vállalkozásával kapcsolatos költségeket, de ez nem azt jelenti, hogy egyéni vállalkozóként fizette ki azokat. Az egyéni vállalkozói számlákat, ha saját lakossági folyószámlájáról fizeti ki az egyéni vállalkozó, akkor az egyéni vállalkozó helyett a magánszemély fizette. Ennek kell a pénztárkönyvben is megjelennie. Így a kérdésben leírtak szerint, hogyha pl. a tankolási számlát saját bankszámláról fizette ki az egyéni vállalkozó, akkor az egyéni vál-
lalkozó nevére szóló tankolási számlát elszámolja költségként, de mivel ezt nem ő fizette, így a kifizetett összeget a magánszeméllyel szembeni tartozásként (kötelezettségként), mint kölcsöntartozás kell kimutatni. Ezt a kölcsöntartozást a későbbiekben pénzben is rendezni kell.
Online pénztárgép használatának sajátosságai Kérdés Társaságunk bolti kiskereskedelemben (barkácsbolt) online pénztárgép használatára kötelezett. Új tevékenységi körként lapszabászat tevékenységet harmadik személy végzi szerződés szerint. A számviteli törvény szerinti közvetített szolgáltatás fogalma ismert. Mi a helyes számviteli elszámolás, helyes bizonylatolás, amennyiben a vevő nem kér számlát, így a közvetítés ténye (közvetített szolgáltatásra irányadó egyéb feltételek teljesülnek) a kibocsátott számlából nem derül ki, a szolgáltatás ellenértéke csak a pénztárgépbe kerül beütésre? Könyvelése hogy helyes amennyiben közvetített szolgáltatás minden feltétele teljesül: 1. Értékesítéskor, ha kiállított számla a pénztárgépbe beütésre kerül (NAV tájékoztató szerint lehetséges, hogy a vállalkozó minden értékesítést pénztárgépbe üt, és amennyiben vevő kér számlát a pénztárgép nyugtát a másodpéldányhoz tűzve őrzi), így a könyvelés csak napi záró pénztárgépszalagok alapján könyvel? Kimenő számlák másodpéldányát pénztárgépnyugtákkal összetűzve könyvelés minden hónapban megkapja. 2. Szolgáltatás beszerzésekor?
Válasz A számviteli törvény 3. §-a (4) bekezdése 1. pontjában meghatározott közvetített szolgáltatás minden kritériumát teljesíteni kell ahhoz, hogy egy szolgáltatás közvetített szolgáltatásként elszámolható legyen. Ezen előírás egyik eleme, hogy a kimenő számlából a közvetítés ténye, vagyis a vállalkozás nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, egyértelműen megállapíthatónak kell lennie. Ha az értékesítést csak pénztárgép8
E-számvitel
|
2 0 1 5 . o k t ó b e r, V I I . é v f o l y a m 1 0 . s z á m
ben ütik be, és az értékesítésről nem kerül számla kiállításra, akkor a számviteli törvény előbb hivatkozott előírásai nem teljesülnek (nem készül számla, így az értékesítésből nem derül ki, hogy a saját vagy idegen teljesítményt számláz-e a vállalkozás a megrendelő felé). Ezért a szolgáltatás beszerzésekor a számlázott összeget igénybe vett szolgáltatásként kell a költségek között elszámolni. Ahhoz, hogy közvetített szolgáltatásként a beszerzett szolgáltatást elszámolhassák, minden esetben ki kellene állítani számlát akkor is, hogyha azt a vevő nem kéri, a számlában pedig külön nevesíteni kellene, hogy mi abból a közvetített szolgáltatás, illetve a megrendelővel kötött szerződésnek a közvetítés lehetőségét is tartalmaznia kellene (azaz a szolgáltatás teljesítésébe harmadik felelt is be lehet vonni).
Kapcsolati viszonyban lévő vállalkozások munkavállalói közti járulékmegosztás Kérdés Vállalatunk 2014. illetve 2015. évek folyamán létrehozott három kapcsolt vállalkozást. Az újonnan alapított leányvállalatokban az anyavállalat munkavállalói dolgoznak, olyan munkaszerződés keretében, ahol az anya- és leányvállalatok közös munkáltatóként vannak megjelölve. Ennek oka, hogy a két cég szoros, egymást kiegészítő tevékenységet folytat, több projektben közösen teljesít, rendszeres üzleti kapcsolatban áll egymással. A munkaszerződés tartalmazza továbbá, hogy a munkavállalók bérét az anyavállalat fizeti. Ennek okán ezen munkavállalók bérszámfejtését, bérének, járulékainak utalását az anyavállalatban végezzük és itt is jelentkezik a bér és járulékköltség. Véleményem szerint azonban a nevezett költségeket meg kellene osztani az anya- és leányvállalatok között. A kérdésem az lenne, hogy milyen módon tudom a cégek között rendezni a költségátterhelést (milyen bizonylatok szükségesek hozzá és azt hogyan kell kontírozni, valamint milyen arányú lehet a költségmegosztás)? Érdekelne továbbá, hogy helyes-e ez a gyakorlat vagy változtatnunk kellene rajta?
Válasz A Munka Törvénykönyvének 195. §-a lehetőséget ad arra, hogy egy munkavállalót több munkáltató foglalkoztasson. AZ NGM Számviteli Főosztálya a számviteli elszámolásra vonatkozóan szakmai iránymutatást adott ki. Ha több munkáltató foglalkoztat egy munkavállalót, akkor a munkáltatók megállapodásuk arányában viselik a munkabért és annak közterheit, amelyet minden munkáltató – a rá eső rész erejéig – munkabérként és bérjárulékként számol el. Az Art. 16. §-a (4b) pontja szerint a munkáltatók – megállapodásuk alapján – kijelölnek egy munkáltatót, aki a bérfizetésért, illetve a bért terhelő járulékok, adók fizetéséért felelős (ez a kérdésben leírtak szerint az anyavállalat). Ez a munkáltató (anyavállalat) számfejti teljes összegében a bért és jelenik meg bérköltségként, vallja be utána az adókat, számolja el költségként a bérjárulékokat. A számviteli elszámolás tekintetében ezek után a nem kijelölt munkáltatót terhelő bérköltséget és bérjárulékot előírja a másik munkáltatóval (leányvállalattal) szembeni követelésként a bérköltség és a bérjárulék egyidejű csökkentésével (azaz költség mínuszolást kell elszámolni). A ki nem jelölt munkáltató pedig a megállapodás alapján őt terhelő bért és járulékait bérköltségként és bérjárulékként számolja el a kijelölt munkáltatóval szembeni kötelezettségként kimutatva. Így egyetértek a kérdésben lévő véleménnyel, mely szerint a kérdésben nevezett költségeket meg kellene osztani az anya- és leányvállalatok között. Az érintett cégek között rendezni kell a költségátterhelést, ha ez eddig nem történt meg akkor a cégek eljárása kifogásolható. Az anyavállalatnál azon elszámolt költségek, amelyek a leányvállalatokat terhelik, nem az anyavállalat gazdálkodása érdekében felmerült költségnek tekinthetőek, azt tovább kell a leányvállalatokra terhelni. A költségátterhelés alapbizonylata véleményem szerint nem lehet más, mint az érintett munkavállaló részletes munkaidő nyilvántartása (azaz mikor, melyik cégnél hány órát dolgozott), mert a költségelszámolások adóalap tekintetében csak így védhetőek, mint vállalkozás érdekében felmerült költség. Ebben az esetben a költségátterheléseknél a közös munkáltatók között azonban nincs 9
E-számvitel
|
2 0 1 5 . o k t ó b e r, V I I . é v f o l y a m 1 0 . s z á m
mit számlázni, mert nincs szolgáltatásnyújtás sem (elszámolás alapbizonylata a munkaidő nyilvántartás).
oldható, akkor a cég a jegyzett tőkén felüli vagyonból szeretné végrehajtani a kötelező emelést a 2015. 06. 30-as (alábbi) közbenső mérleg alapján. Első kérdésem, hogy bevonható-e e célból az eredménytartalék mellett a 2015. 06. 30-i mérleg szerinti eredmény? Amennyiben igen, akkor az “e” vagy az “ f ” oszlop szerinti kimutatás lehet helyes?
Jegyzett tőke emelés egyéb tőkeelemből Kérdés Megakadtam az egyik cég jegyzett tőke emelésénél, így szeretném kérni a segítségét. Amennyiben meg-
Sorszám
A tétel megnevezése
a
2014.12.31 b
2015.06.30
c
Jegyzett tőke emelése után
d
Jegyzett tőke emelése után
e
f
15.
D. Saját tőke (16.+18.+19.+20.+21.+22+23. sorok)
4 181
6 181
6 181
6 181
16.
I. JEGYZETT TŐKE
500
500
3 000
3 000
17.
16. sorból: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken
18.
II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-)
19.
III. TŐKETARTALÉK
20.
IV. EREDMÉNYTARTALÉK
2 820
1 000
0
500
21.
V. LEKÖTÖTT TARTALÉK
2 681
2 681
2 681
2 681
22.
VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK
23.
VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY
-1 820
2 000
500
0
24.
E. Céltartalékok
25.
F. Kötelezettségek (26.+27.+28. sorok)
2 025
4 060
4 060
4 060
26.
I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK
27.
II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
28.
III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
2 025
4 060
4 060
4 060
29.
G. Passzív időbeli elhatárolások
30.
FORRÁSOK ÖSSZESEN (15.+24.+25.+29. sorok)
6 206
10 241
10 241
10 241
10 E-számvitel
|
2 0 1 5 . o k t ó b e r, V I I . é v f o l y a m 1 0 . s z á m
Válasz
kell elszámolni. Továbbértékesítéskor már újabb jövedéki adó nem kerül felszámításra, mert az A közbenső mérlegben lévő mérleg szerinti ered- adóhalmozódást jelentene, így adóbevallási kötemény felhasználható jegyzett tőke emelésére, er- lezettség sem merül fel. ről a számviteli törvény 40.§-ának (1) bekezdése rendelkezik. A jegyzett tőke jegyzett tőkén felüli saját tőkéből történő emelése során én az e) pont szerinti levezetést javasolnám. Így először véleményem szerint az eredménytartalékot lenne célszerű 1.000eFt-tal felhasználni és a maradékot a mérleg szerinti eredményből, bár a sorrendiségre ebben az esetben egyébként nincs jogszabályi előírás. A jegyzett tőke emelésének könyvelését pedig így is - úgy is az eredménytartalék terhére kell elszámolni abban az esetben is, hogyha annak fedezete részben a közbenső mérlegben szereplő mérleg szerinti eredmény lesz. A jegyzett tőke emelését a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg kell majd elszámolni a következőképpen: T 413. Eredménytartalék – K 411. Jegyzett tőke.
Jövedéki adó bevallásban történő szerepeltetése Kérdés Társaságunk ingatlant vásárolt, amit bérbe adunk. A raktár fűtését a bérlő PB-gázzal tudja megoldani. Úgy tudjuk, hogy a gáz jövedéki adós termék. Érdeklődnék a számviteli elszámolásával kapcsolatban, valamint hogy milyen adóbevallás vonatkozik rá ?
Válasz Feltételezem, hogy a PB-gázt kiskereskedelmi forgalomban szerzik be, ha így van, akkor a vásárláskor a termék jövedéki adóját is meg kell fizetni. A vásárláskor megfizetett jövedéki adó a számviteli törvény 47. §-a (1) bekezdésének előírása szerint a termék bekerülési értékének a részét képezi, ha az továbbszámlázásra kerül, akkor az áru bekerülési értékének a része és így értékesítéskor eladott áruk beszerzési értékeként
E-számvitel
|
In-house szeminárium! Ha szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó- és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az
[email protected] e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
E-számvitel VII. évfolyam tizedik szám, 2015. október Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Bp. Váci út 91/a Tel.: 273-2090 Fax:468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917, E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
2 0 1 5 . o k t ó b e r, V I I . é v f o l y a m 1 0 . s z á m
