E-számvitel. Tartalom. Tisztelt Előfizetőnk! 2016.november VIII. évfolyam 11. szám

E-számvitel 2016.november

e l e k t r o n i k u s

Szakmai folyóirat

VIII. évfolyam 11. szám

Tartalom Vegyen részt rövid felmérésünkben! Tisztelt Ügyfelünk! Válaszaival komoly segítséget ad nekünk ahhoz, hogy a kiadványban csak olyan témák szerepeljenek, amelyek az Ön munkáját segítik. A kérdőív kitöltése körülbelül 5 percet vesz igénybe: https://www.surveymonkey.com/s/e-szamvitel

Az üzletág-értékesítés adózási és számviteli összefüggései - II. rész Olvasóink kérdezték − Számviteli törvény szerinti minősítés − Projektcég költségeinek hatása az eredményre − Utólag adott, szerződésben megállapított engedmény elszámolása − Nem saját eszköz kiépítési költségének aktiválhatósága − Átalakítás költségének aktiválhatósága − Eszközök bekerülési értéke − Beolvadás során kimutatható új saját tőke − Önkormányzati tulajdonú vállalat kapcsolti viszonyának bemutatása − EU támogatás elszámolása

Szerző:

Botka Erika

a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének elnöke

Tisztelt Előﬁzetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az [email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának. Kérem, hogy az e-mail tágyába írják bele, hogy „E-számvitel”. Megújult honlapunkról – www.szamvitelszaklap.hu – a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket és hozzáférhet az extratartalmakhoz. A kézirat lezárásának dátuma: 2016. október 25.

1 E-számvitel |

2 0 1 6 . n o v e m b e r, V I I I . é v f o l y a m 1 1 . s z á m

Az üzletág-értékesítés adózási és számviteli összefüggései - II. rész Számviteli törvény szerinti minősítés A számviteli törvény előírásainak szempontjából üzletág-értékesítésről akkor beszélhetünk, ha az a vevőnél önállóan és folyamatosan működőképes egységet képez. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, akkor külön-külön egyedi eszközök kerülnek értékesítésre, tartozások átvállalása történik, üzletág-értékesítés számviteli értelemben ebben az esetben nem valósul meg. Az átadott eszközök körét a számviteli törvény nem határozza meg, ezért az átadott eszközök alatt érteni kell az üzletág-átruházás során átruházásra kerülő összes eszközt, függetlenül attól, hogy azok a vállalkozás könyveiben a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök között szerepelnek, vagy esetleg nem is szerepelnek a könyvekben (mérlegen kívüli tételeknek minősülnek). Az üzletág-értékesítéshez kapcsolódóan a vevőnek át kell adni az üzletághoz kapcsolódó: • immateriális javakat, • tárgyi eszközöket, beruházásokat, • készleteket, • egyéb eszközöket, • kötelezettségeket és • időbeli elhatárolásokat. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy üzletág-értékesítés esetén az üzletághoz kapcsolódó minden munkavállalót is át kell adni a vevőnek, mert dolgozók nélkül az üzletág a vevőnél

önállóan nem működőképes (ez különbözteti meg többek között az üzletág-értékesítést a „sima” eszközértékesítéstől). Az üzletág-átruházáshoz kapcsolódóan az aktív és a passzív időbeli elhatárolások közül csak a követelés- és a tartozás jellegű időbeli elhatárolások ruházhatóak át a vevőre (azaz ha a vevőnél ezen időbeli elhatárolásokból a jövőben követelés vagy kötelezettség fog keletkezni). Ilyen időbelileg elhatárolt tétel lehet például az időarányosan járó vagy fizetendő kamat, bérleti díj stb., amely az üzletág-értékesítés időpontjában még nem esedékes. Amennyiben tárgyi eszközhöz kapcsolódóan az üzletág eladójánál kapott fejlesztési támogatást mutatnak ki halasztott bevételként, ezt a passzív időbeli elhatárolást a kapcsolódó tárgyi eszköz értékesítéséhez kapcsolódóan az eladónál fel kell oldani, azt nem lehet az üzletág-értékesítés keretében a vevőnek „átadni” akkor sem, ha a vevő az eladótól a támogatási szerződésből eredő jövőbeni kötelezettségeket átvállalja (ebből a passzív időbeli elhatárolásból a jövőben a vevőnél nem keletkezik kötelezettség). Ha az egyes eszközök eladási árát az üzletág-értékesítési szerződésben nem határozzák meg, akkor az egy összegben meghatározott ellenértéket meg kell osztani az értékesített eszközök között. Ezt a bevétel-megosztást az eszközök piaci értéke alapján indokolt végrehajtani. Az üzletág értékesítési bevételének elszámolásakor azt kell figyelembe venni, hogy az értékesítésre kerülő eszközök az eladónál milyen eszközként vannak besorolva, illetve kimutatva az üzletág-értékesítés időpontjában, illetve, hogy az egyes eszközökhöz milyen értékesítési ellenértéket rendelnek hozzá: 2

E-számvitel

|


• az immateriális javak, tárgyi eszközök (ingatlanok, gépek, berendezések, járművek, egyéb tárgyi eszközök) értékesítésének bevételét egyéb bevételként, a tárgyi eszközök könyv szerinti (nettó) értékét pedig egyéb ráfordításként kell elszámolni, • a vásárolt készletek (anyagok, áruk, közvetített szolgáltatások) értékesítésének bevételét nettó árbevételként, a kivezetett könyv szerinti (nyilvántartási) értékét pedig eladott áruk beszerzési értékeként, illetve eladott közvetített szolgáltatások értékeként kell elszámolni, • a saját termelésű készletek értékesítésének bevételét nettó árbevételként, a kivezetett könyv szerinti (nyilvántartási) értékét pedig saját előállítású készletek állományváltozásaként indokolt elszámolni, • vevőkövetelések, aktív időbeli elhatárolások engedményezésének ellenértékét egyéb bevételként kell elszámolni. Az így megállapított ellenértéket csökkenti az ellenértékbe beszámítandó, a vevő által átvállalt kötelezettségek értéke. A számviteli törvény 72. §-a (4) bekezdése e) pontjának az előírása alapján az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni az Áfa tv. szerinti üzletág átruházásakor az üzletág átruházásáért kapott, az átadott eszközök – átadott kötelezettségek értékével csökkentett – piaci értékét meghaladó ellenértéket. A számviteli törvény 3. §-a (5) bekezdése 1. pontjának az előírása alapján az eladónál ezt a nettó árbevételként elszámolt összeget kell az üzletágat átvevőnél az immateriális javak között mint pozitív üzleti vagy cégértéket kimutatni.

Olvasói kérdések Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az [email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának.

Projektcég költségeinek hatása az eredményre Kérdés Egy beruházási projektre önálló gazdasági társaságot hoztak létre. A projekttársaságot társasházak felépítésére, majd értékesítésére hozták létre, ez a folyamat több évig fog tartani. A projekt kezdetétől jellemző, hogy kizárólag költségek merülnek fel az egyes években, mely miatt várhatóan a társaság veszteséges lesz. Találtam olyan szakirodalmi véleményt, hogy a projekttársaságok vonatkozásában az az álláspont, hogy az összemérés elvével összhangban egy adott év költségeit befejezetlen termelésként a készletek között aktiválni kell a saját termelésű készletek állományváltozásával szemben. Az aktivált teljesítmény ellentételezi az éves beszámolókban elszámolt költségeket, és így gyakorlatilag nem keletkezik veszteség a felmerülés éveiben. Az álláspont szerint a projektcég egész tevékenysége egyetlen beruházás megvalósítására irányul, ezért az üzleti években felmerült költségek mindegyike a számviteli törvény 51. §-a (1) bekezdése szerinti közvetlen költségekbe belefér. Véleményem szerint a számviteli törvény viszont tiltja az értékesítési és igazgatási költségek aktiválását. A helyes költségelszámolás érdekében az alábbi kérdéseim lennének: 3

E-számvitel

|


1. Az építési projekt kezdetén felmerülhetnek értékesítési költségek, pl. reklám a később megépülő lakások értékesítése érdekében, ügyvédi díj a vevőkkel kötendő előszerződések megkötéséhez kapcsolódóan stb. Ezek a költségek a készlet aktiválandó értékébe figyelembe vehetők-e? Ha nem, akkor a cég veszteséges lesz, mely veszteséget a társasági adóalapnál elhatárolt veszteségként kell kimutatni. A projekt végén keletkező árbevétel miatt nagyössszegű nyereség kerül majd kimutatásra, mellyel szemben a későbbi évek adóalapjának 50%-áig lehet majd az elhatárolt veszteséget figyelembe venni. Van-e valamilyen számviteli megoldás a bevétel előtt felmerülő értékesítési költségek problematikájára? 2. A projekt esetében egyéb költségek is felmerülnek, pl. értékesítéshez nem kapcsolódó ügyvédi díj, szakértői díjak, könyvelési díj, bakköltségek, a projekt alkalmazottainak bére stb. Elfogadható-e, hogy a projekttársaságnál ezek a költségek az előállítási költségben (közvetlen önköltségben) figyelembevételre kerülnek, mivel a projekttársaságnál minden az előállítást szolgálja? További kérdésem, hogy mi az elhatárolási pont, amitől kezdve az általános és igazgatási költségek nem hozhatók közvetlen kapcsolatba az előállítással?

Válasz A számviteli törvény 51. §-a (1) bekezdésének az előírása alapján az eszköz bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költségek, amelyek a) az eszköz előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek; b) az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak; továbbá

c) az eszközre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók (együttesen: közvetlen önköltség). A számviteli törvény 51. §-a (4) bekezdése ugyanakkor kifejezetten rendelkezik arról is, hogy értékesítési költségeket és az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános költségeket a közvetlen önköltség nem tartalmazhat. A számviteli törvény hivatkozott előírásaiból következően nem része a közvetlen önköltségnek az olyan költség, amely a létrehozásra kerülő eszköz későbbi értékesítése érdekében merül fel, illetve az eszköz előállításával közvetlen kapcsolatban nem áll. Nem lehet továbbá a projekt közvetlen önköltségében figyelembe venni az olyan kiadásokat, amelyeket a számviteli törvény ráfordításként számoltat el (pl. kötbér, késedelmi kamat stb.). Így a konkrét kérdéseket az alábbiak szerint indokolt minősíteni: 1. Értékesítéshez kapcsolódó költségek (reklám a megépülő projekt értékesítésére, ügyvédi díj az előszerződések megkötése miatt stb.): a számviteli törvény hivatkozott 51. §-a (4) bekezdésének az előírása alapján – mivel azok az értékesítés közvetlen költségének minősülnek – felmerüléskor költségként kell elszámolni, nem lehet a létrehozandó projekt közvetlen önköltségében figyelembe venni, akkor sem, hogyha emiatt a projekttársaság veszteséges lesz. A társasági adóalapnál az elhatárolt veszteség tekintetében valóban a kérdésben leírtak szerint kell eljárni. 2 Egyéb költségek (értékesítéshez nem kapcsolódó ügyvédi díjak, szakértői költségek, könyvelési díj, bankköltségek, a projekt alkalmazottainak bérköltsége stb.): az ügyvédi díjakat, szakértői költségeket, a pro4

E-számvitel

|


jekt alkalmazottainak bérköltségét akkor lehet a projekt közvetlen önköltségében figyelembe venni, ha azok az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban vannak. Például olyan műszaki szakértőt alkalmaznak, aki a beruházás műszaki megvalósítása érdekében van. De már nem lehetnek a közvetlen önköltség része a társaság működésével kapcsolatos általános szakértői díjak (pl. a társaság alapításához kapcsolódó ügyvédi díj, adózással összefüggő szakértői díj, stb.), mert azok igazgatási általános költségnek minősülnek. Az alkalmazottak bérköltségéből is a beruházással közvetlenül összefüggő bérköltségek vehetők figyelembe (pl. a projekten dolgozók munkabére). Így például a vezető tisztségviselők (ügyvezető, igazgatóság), felügyelőbizottság, gazdasági vezérigazgató stb. bére nem vehető figyelembe, azok szintén igazgatási általános költségnek minősülnek. A könyvelési díjat sem lehet figyelembe venni a közvetlen önköltségben, mert az az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban nem áll, az szintén igazgatási általános költségnek minősül. A bankköltség elbírálásánál is hasonlóképpen kell eljárni. Így például a projekttársaság folyószámla vezetésével kapcsolatos bankköltségek nem vehetők figyelembe, mivel azok a projekt előállításával nincsenek szoros kapcsolatban. Ha azonban a társaság olyan bankhitelt vesz fel, amelyet kizárólag a projekt megvalósítása – a társasház megépítése – érdekében folyósítottak, akkor ennek költségei a közvetlen önköltség részét képezhetik. Amennyiben a társaság általános forgóeszközhitelt vesz fel, akkor annak költségeit viszont nem lehet a közvetlen önköltségben figyelembe venni, mert azok a projekt előállításával nincsenek szoros kapcsolatban (igazgatási általános költ-

ségeket – pl. vezető tisztségviselők bére, általános rezsiköltségek stb. – is finanszírozhatnak).

Utólag adott, szerződésben megállapított engedmény elszámolása Kérdés Egy társaság a termékértékesítés forgalmának növelése érdekében egyes vevők részére szerződésben meghatározott, a forgalom értékének %-ában megállapított engedményt ad. Az utólagos engedmény összegével az eredeti értékesítés számlahelyesbítésére nem kerül sor. A szerződésekben az utólagos engedményre vonatkozó rendelkezés nem egységes, az alábbi esetek fordulnak elő: • az engedmény összege kizárólag pénzügyileg (vagy utalással, vagy beszámítással) rendezendő, • az engedményt kizárólag a vevő által igényelt termék átadásával rendezik a felek, önálló pénzügyi rendezést kizárták a felek, • az engedménynek megfelelő összegről a vevő rendelkezik és azt vagy pénzben, vagy termékben kapja. • Kérdésem, hogy az utólag adott, szerződésben megállapított engedményt a fenti esetekben mikor számolandó el egyéb ráfordításként és mikor térítésmentes termékátadásként?

Válasz A számviteli törvény 81. §-a (5) bekezdésének előírása szerint egyéb ráfordításként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag adott (fizetendő) engedmény szerződés szerinti összegét. Így a kérdésben szereplő minden esetben 5

E-számvitel

|


a vevőnek adott, százalékban meghatározott forgalmi engedményt egyéb ráfordításként kell elszámolni. A számviteli törvény hivatkozott előírása alapján a fizetendő engedményt egyéb rövid lejáratú kötelezettségként az egyéb ráfordításokkal szemben kell elszámolni (ha az engedmény figyelembe veendő elszámolási időszaka a mérleg fordulónapjáig lezárult), az elszámolásnak nem feltétele az engedmény összegének tényleges pénzügyi teljesítése. A szerződő felek az engedményből származó követelésüket, illetve kötelezettségüket akár pénzügyi rendezéssel, akár beszámítással vagy egyéb más módon is rendezhetik, a számviteli törvény általános elszámolási szabályainak megfelelően. A számviteli törvény 72. §-a (4) bekezdése a) pontjának az előírása szerint az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni a kötelezettségek teljesítésére átadott vásárolt és saját termelésű készletek, nyújtott szolgáltatások – általános forgalmi adót nem tartalmazó – számlázott, megállapodás szerinti értékét a készlet átadás-átvétel, a szolgáltatásnyújtás időpontjában. Így ha a vevő a forgalmi engedményt nem pénzben, illetve beszámítással rendezi, hanem terméket kér az engedmény fejében, akkor a vevőnek átadott terméket értékesítésként – árbevételként és követelésként – kell elszámolni, majd az így kimutatott követelést kell a forgalmi engedményből származó kötelezettséggel szemben összevezetni (beszámítani, kompenzálni). Ebből következően a kérdésben szereplő esetben térítés nélküli termékadásról nem beszélhetünk.

Nem saját eszköz kiépítési költségének aktiválhatósága Kérdés Társaságunk egy új irodaházban bérel egy teljes szintet call center szolgáltatás elvégzésére. A telefontársaság, akivel kapcsolatban állunk, saját hálózatát telepítette a bérelt irodaszintre, amelyen keresztül a szolgáltatást nyújtani fogja. Amennyiben a szolgáltatást már nem ez a telefontársaság fogja végezni, vagy az irodát társaságunk már nem bérli tovább, a kiépített hálózatot leszereli és elviszi. A telefontársaság által biztosított eszközökért havonta használati díjat fogunk fizetni. A telefontársaság a kiépítés költségét kiszámlázta, amely több millió forint volt. Sajnos számlát még nem kaptunk, így nem tudjuk pontosan, milyen megnevezés fog a számlán szerepelni. Az lenne a kérdésünk, hogy a kiépítés több millió forintos költségét társaságunk aktiválhatja-e, vagy költségként kell elszámolnunk. Mivel nem a saját eszközünk került kiépítésre, és a szolgáltatás befejeztével a telefontársaság azt elviszi, ezért nem egyértelmű számunkra az eset megítélése.

Válasz A kérdésben leírtak szerint a telefontársaság által biztosított eszközökért havonta használati díjat fognak fizetni, a kiépített hálózat viszont a telefontársaság tulajdona fog maradni. Így alapvetően ellentmondásos a kérdésben szereplő tényhelyzet, mert ha a telefontársaság tulajdona marad a kiépített rendszer, akkor a kiépítés költségei is a telefontársaságot kellene, hogy terheljék, és a kiépítés költségeire (megtérülésére) a fedezetet a havonta fizetendő használati (bérleti) díjaknak kellene biztosítani. Ha pedig a társaságukat terheli a kiépítés költsége, akkor azt a társaságuknál 6

E-számvitel

|


aktiválni kellene, de ugyanezen eszközhöz Kérdésünk az, hogy helyesen járunk-e el, ha az kapcsolódóan a telefontársaság nem kérhet átalakítás költségét aktiváljuk? használati díjat (a telefontársaság nem létező eszközére nem kérhet használati díjat). Válasz A számviteli törvény 3. §-a (4) bekezdésének 7. pontja tartalmazza a beruházás fogalmát. Átalakítás költségének Ezen előírás szerint a tárgyi eszköz beszeraktiválhatósága zése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe Kérdés Társaságunk raktározással foglalkozik, az álta- helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele lunk üzemeltetett raktárakban nyújtunk szolgál- érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetatást az ügyfeleinknek. A raktárakban használt tésszerű használatbavételig végzett tevékenyállványrendszerek a mi tulajdonunkat képezik. ség (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, Az állványrendszer polcai és tartóelemei átren- üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenydezhetőek. Az egyik ügyfelünk igényeire vála- ség, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozszolva a meglévő állványrendszer átalakítása zákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkévált szükségessé. Az állványrendszer a jelenlegi szítést, a lebonyolítást, a hiteligénybevételt, a állapotában nem biztosítja a megfelelő szolgál- biztosítást is). Beruházás továbbá a meglévő tatás nyújtását. Az átalakítás eredményeképpen tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megaz állványrendszer ki tudja szolgálni az ügyfél változtatását, átalakítását, élettartamának, igényeit. Az átalakítás során át kell helyezni a teljesítőképességének közvetlen növelését meglévő tűzoltó rendszert (sprinkler rendszer) is, eredményező tevékenység is, az előbbiekben amely az állványzatba van beleépítve. Az átala- felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható kítás (állványzat és tűzjelző rendszer) költsége egyéb tevékenységekkel együtt. A kérdésben jelentős, nagyságrendileg több millió forint. Új leírtak szerint az átalakítás eredményeképállványelemek beszerzése nem szükséges, az át- pen az állványok élettartama ugyan nem fog alakítás eredményeképpen az élettartama nem meghosszabbodni, de az átalakítás után az hosszabbodik meg, a jelentős különbség az, hogy állványok új szolgáltatás nyújtására lesznek jelen állapotában nem tudjuk használni az el- képesek. Az átalakítás ebben az esetben azt várt szolgáltatás nyújtására, míg az átalakítás jelenti, hogy az állványok (tárgyi eszközök) új funkció ellátására lesznek alkalmasak, ezért a után igen. Megítélésünk szerint az átalakítás költsége ak- számviteli törvény előbb hivatkozott előírása tiválható a könyvekben (a meglévő eszközökre alapján – mivel a tárgyi eszköz rendeltetése történő ráaktiválással), hiszen jelenlegi állapo- megváltozik – az átalakítás során felmerült tában nem tudnánk az ügyfelünk igényeit ki- költségeket beruházásként – az állványokelégíteni és így bevételt/profitot realizálni. Az ra ráaktiválva – kell elszámolni, függetlenül átalakítás költségét az ügyféllel kötött szerződés attól, hogy az elvégzett munka által az állváidőtartamának végéig aktiválnánk, így az érték- nyok élettartama nem fog meghosszabbodni csökkenés azokban a hónapokban kerül majd el- (azaz az aktiválás nem lehetőség, hanem köszámolásra, amikor az ügyféltől kapott bevétel. telezettség). Az átalakítás aktivált költségének 7 E-számvitel

|


terv szerinti értékcsökkenése megállapítása során az az ügyféllel kötött szerződés időtartamát indokolt figyelembe venni, feltéve, hogy az eszköz ebben a formában várhatóan tovább nem hasznosítható.

Eszközök bekerülési értéke Kérdés A számviteli törvény 47. §-a tartalmazza az eszköz bekerülési értékénél, hogy a kapott kedvezmények csökkentik azt. Ma már, főleg a telefonok esetében az eredeti vételár akár felére, harmadára is csökkenhet a kapott kedvezmények miatt. Ettől az alapelv változatlan, tehát a kifizetett (kedvezményekkel csökkentett) érték a bekerülési érték? A piaci értékre kell-e korrigálni a kedvezmény mértékével a mikrogazdálkodói, illetve a normál beszámolót készítő vállalkozásoknál?

Válasz A számviteli törvény 47. §-a (1) bekezdésének előírása szerint az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén a számviteli törvény 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű

tételeket, a vámterheket foglalja magában. A számviteli törvény hivatkozott előírása egyértelműen rögzíti, hogy a számlában adott engedmény az eszköz bekerülési értékét csökkenti, az engedménnyel csökkentett értéken kell a telefont a tárgyi eszközök között aktiválni. [Megjegyzem, hogy az engedmény akár 100%-ig is terjedhet, ebben az esetben a telefon bekerülési értéke 0 Ft, így csak mennyiségi nyilvántartásba fog a telefon szerepelni. A 100%-os engedményt nem szabad a térítés nélkül kapott eszközzel összekeverni, mert csak a térítés nélkül kapott tárgyi eszközöket kell a számviteli törvény 77. §-a (4) bekezdés c) pontjának az előírása alapján piaci értéken felvenni.] A számviteli törvény a bekerülési értékről a piaci értékre történő felértékelést – a számviteli törvény 57. §-a (3) bekezdése szerinti értékhelyesbítés, értékelési tartalék alkalmazása kivételével – nem engedi meg. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 7. §-a tartalmazza ezen beszámolóra vonatkozó, a számviteli törvény előírásaitól eltérő eszköz bekerülési érték szabályokat. A Korm. rendelet hivatkozott szabálya azonban nem tartalmaz olyan előírást, mely szerint a számviteli törvény 47. §-a (1) bekezdését nem kellene alkalmazni. Így mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítés esetén is a számviteli törvény előbb hivatkozott szabályai szerint kell a telefon bekerülés értékét meghatározni. A Korm. rendelet 11. §-ának (1) bekezdése azonban kimondja, hogy a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóban értékhelyesbítés, értékhelyesbítés értékelési tartaléka nem mutatható ki.

8 E-számvitel

|


Beolvadás során kimutatható új saját tőke

ilyen jellegű apportálását korábban többször kifogásolta)? 4) Tőkeemelés (minimális jegyzett tőke és nagyobb tőketartalék-emelés) és pótbefizetés Kérdés visszafizetésének egyidejű elhatározása és a A két egyesülő cég – B cég beolvad A cégbe – két követelés beszámítás útján, azaz tényleges saját tőkéje az alábbi jelenleg: pénzmozgás nélkül történő rendezése. Ennek A cég B cég alternatívája lehet természetesen, hogy ténySaját tőke 3,1 Md Ft -270 M Ft legesen befizeti a tőkeemelést a tulajdonos, Jegyzett tőke 1,3 Md Ft 100 M Ft majd a tőkehelyzet rendezése és lekönyvelése Tőketartalék 12,0 M Ft 700 M Ft után fizetik vissza részére a felesleges pótbefiEredménytartalék -1,9 Md Ft -2,1 Md Ft zetést, de a cél az, hogy ne vagy csak minimáLekötött tartalék 3,7 Md Ft 1 Md Ft lisan legyen pénzmozgás. (korábbi pótbefizetésekből)

A számviteli törvény szerinti beolvadásnál nemcsak azt kell biztosítani, hogy az egyesülés utáni cég saját tőkéje ne legyen negatív, hanem a saját tőke egyik eleme sem lehet negatív. Lehetséges megoldások: 1) Negatív eredménytartalék és lekötött tartalék összevezetése (eddig többségében olyan véleményt hallottam, hogy ez átalakulás során sem megengedett, akkor sem, ha a tulajdonosok írásban lemondanak a pótbefizetések visszatérítéséről). 2) Ha a lekötött tartaléknak (pótbefizetéseknek) a veszteség fedezéséhez nem szükséges részéről, többletéről írásban lemond a tulajdonos, akkor az szerepeltethető a lekötött tartalék helyett az eredménytartalékban, ami pedig már csökkenti a negatív eredménytartalékot. Ez a megoldás szintén vitatott. Lényeges még, hogy a cégek közötti – tulajdonosok is cégek – követeléselengedés illetékmentes, de kérdés, hogy ez az adóalapot nem növel-e? 3) A lekötött tartaléknak (pótbefizetéseknek) a veszteség fedezéséhez nem szükséges részével tőkét emel a tulajdonos (követelés apport), ami csökkenti a negatív eredménytartalékot. Ezt a NAV nem kifogásolná (a tagi kölcsönök

Válasz A számviteli törvény 138. §-a (6) bekezdésének előírása alapján az átalakuló gazdasági társaság – jelen esetben az A cég, mint beolvasztó, illetve B cég, mint beolvadó – vagyonmérleg-tervezetének harmadik oszlopában a saját tőke tételében csak jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék (ez utóbbi negatív előjelű is lehet) és lekötött tartalék tétel szerepelhet. A számviteli törvény 140. §-a (1) bekezdésének az előírása szerint az átalakulással létrejövő gazdasági társaság – jelen esetben az A cég, mint beolvasztó – vagyonmérleg-tervezetének a jogutód gazdasági társaság vagyonát tartalmazó oszlopában a saját tőke tételében jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, illetve lekötött tartalék tételek szerepelhetnek, és csak pozitív összegekkel. Így a beolvadás után létrejövő A cégnek nem lehet negatív eredménytartaléka. Amennyiben a beolvadással megszűnő B cégnél a beolvadást megelőzően már kimutatott veszteség fedezetére a tulajdonosok pótbefizetést teljesítettek, akkor a pótbefizetés visszafizetéséről (a pótbefizetés visszaköveteléséről) a beolvadás keretében a tulajdonosok írásban véglegesen lemondhat9

E-számvitel

|


nak, akkor a beolvadó B cég vagyonmérlegében a pótbefizetés a lekötött tartalék helyett az eredménytartalékban szerepeltethető. Mivel a pótbefizetésről történő lemondás a vagyonmérlegben az eredménytartalékba kerül elszámolásra, így társasági adóalapot nem képez. Megjegyzem azonban, hogy a pótbefizetés elengedése mellett is a kérdésben szereplő számok alapján a B cég eredménytartaléka negatív fog maradni (-1,1Md Ft). A beolvadáshoz kapcsolódóan azonban a kérdésben szereplő számok alapján a következőket kell még mérlegelni: • a B cég tulajdonosai hiába mondanak le a pótbefizetésükről, a B cég saját tőkéje továbbra is negatív fog maradni (-270 M Ft). Negatív saját tőkével – azaz nem létező vagyonnal – nem tud a B cég az A cégbe beolvadni. A kérdésben nincs arra vonatkozó adat, hogy a B cégnek milyen eszközei vannak. Ha vannak a B cégnek olyan eszközei, amelyeket a beolvadás során piaci értékre fel lehet értékelni, és így az átértékelésből adódó tőketartalék növekményből a saját tőkét pozitívba át tudja fordítani (illetve ebből az eredménytartalék fennmaradó -1,1 Md Ft-os összege is kinullázható), akkor lehet a beolvadást végrehajtani. Amennyiben a B cégnek nincsenek felértékelhető eszközei, vagy van, de ilyen mértékben nem felértékelhetőek az eszközök, akkor a B cég csak akkor tud az A cégbe beolvadni, hogyha a B cég tulajdonosai a beolvadáshoz kapcsolódóan ázsiós vagyoni hozzájárulást teljesítenek. Ha az eszközök nem felértékelhetőek, akkor akkora összegű vagyoni hozzájárulást kell a beolvadáshoz kapcsolódóan teljesíteni, hogy a B cég saját tőkéje pozitív legyen, ami 270 M ftot meghaladó vagyoni hozzájárulást jelent

(a vagyoni hozzájárulásból minél kisebb összeget jegyzett tőkébe pl. 100 E Ft-tot, minél többet tőketartalékba kell helyezni, mely tőketartalékból az eredménytartalék negatívuma átvezetéssel megszüntethető). • a kérdésben leírt számok alapján az átvevő A cég 3,7 Md Ft lekötött tartalékkal és -1,9Md Ft eredménytartalékkal rendelkezik. Ezen számok alapján, mivel a lekötött tartalék 1,8 Md Ft-tal meghaladja az eredménytartalék összegét, ezért az A cég tulajdonosai már dönthettek volna 1,8 Md Ft pótbefizetés tulajdonosok részére történő visszafizetéséről. Illetve a kérdésből nem derül ki, hogy a 3,7 Md Ft lekötött tartalék összege hogyan alakult ki. A számviteli törvény 38. §-ának (4) bekezdésének az előírása szerint lekötött tartalékként kell kimutatni a gazdasági társaságnál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét, ez a lekötött tartalék ellentételezni a veszteség miatt már bekövetkezett eredménytartalék-csökkenést. A Ptk. előírásaiból összhangban szabályoz a számviteli törvény, mely szerint a pótbefizetéssel a már bekövetkezett veszteség miatti sajáttőke-csökkenést kell kompenzálni. A számviteli törvény hivatkozott előírása alapján a ténylegesen bekövetkezett veszteség fedezetére lehet pótbefizetést teljesíteni, a majd várhatóan bekövetkező veszteségekre nem. Így, ha korábban még be nem következett veszteség fedezetére kapott az A cég pótbefizetést, akkor nem a jogszabályi előírások alapján járt el. • a pótbefizetést közvetlenül a saját tőke terhére-javára kell a két félnél elszámolni, így a pótbefizetésből eredő követelés nem értelmezhető, ilyen követelést nem lehet a könyvekben kimutatni, ezért annak az apportálása sem értelmezhető. 10

E-számvitel

|


Önkormányzati tulajdonú vállalat kapcsolti viszonyának bemutatása Kérdés Társaságunk 99%-ban önkormányzati tulajdonú. Megbízási szerződéssel köztisztasági és parkolóüzemeltetési tevékenységet végzünk az önkormányzatnak. Társaságunk hulladéklerakó létesítményt bérel az önkormányzattól. Adójogi értelemben (Tao., Art.) az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok kapcsolt vállalkozásaink, melyet be is jelentettünk a NAV felé. Ugyanakkor a számviteli törvény szerint éves beszámolót készítünk, nincs konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettségünk (az önkormányzattal nem állunk „anyavállalat-leányvállalat” kapcsolatban). A kérdésem az, hogy a mérlegben a „Követelések (vevőkövetelések) és Rövidlejáratú kötelezettségek (szállítói tartozások miatt) kapcsolt vállalkozással szemben” mérlegsorokban kell-e feltüntetnünk adatot?

Válasz A számviteli törvény 3. §-a (2) bekezdés 7. pontja határozza meg a kapcsolt vállalkozás fogalmát. E fogalom szerint a kapcsolt vállalkozásba az anyavállalat, a leányvállalat és a közös vezetésű vállalkozás tartozik bele. A számviteli törvény 3. §-a (2) bekezdés 1. pontjának az előírása szerint anyavállalatnak az a vállalkozó minősül, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik: a) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, vagy

b) más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, vagy c) a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy d) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol. A számviteli törvény 3. §-a (1) bekezdésének 2. pontja határozza meg, hogy a számviteli törvény szempontjából ki minősül vállalkozónak. E fogalomba azonban az önkormányzat nem tartozik bele. Mivel az önkormányzat nem minősül vállalkozónak, így az előbb hivatkozott számviteli törvényi előírás alapján anyavállalatnak sem minősülhet. Ha nincs anyavállalat, akkor viszont nincs leányvállalat, illetve közös vezetésű vállalkozás sem. Így az önkormányzattal szembeni követeléseket és kötelezettségeket nem kell a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni mérlegsorokban kimutatni, azok a vevőkövetelések és szállítói tartozások mérlegsorokon kerülnek bemutatásra.

EU támogatás elszámolása Kérdés Egy társaság konzorciumi tagként EU forrásból finanszírozott költségek ellentételezésére támogatásban részesül. 2017. évben a 2017. december 31-ig felmerült költségekkel a konzorciumvezető felé 2018. december 31-ig köteles elszámolni. A konzorciumvezető az EU felé 2018. március 31-ig köteles benyújtani az elszámolást. A 11

E-számvitel

|


társaság mérlegkészítésének az időpontja 2018. január 31. Társaságunk a 2017-es üzleti évet tervezi már, ezért az lenne a kérdésem, hogy a fenti esetben a számviteli törvény 2017. január 1-jétől hatályos támogatás elszámolásra vonatkozó szabályok szerint elszámolható-e a bevétel 2017. évre, vagy 2018. évi bevétel lesz?

Válasz A számviteli törvény 2016. évi LXVI. törvénynyel megállapított 77. §-a (2) bekezdése d) pontjának az előírása szerint az egyéb bevételek között kell elszámolni a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás összegét, ha az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek) hez kapcsolódik és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. Az egyéb bevételkénti elszámolásnak nem feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés az előbb említett támogatás esetén, ha a támogatási szerződés alapján a mérlegkészítés időpontjáig a támogatással való elszámolás megtörtént. (Megjegyzem, hogy ezen előírás a 2016-os üzleti évre is alkalmazható.) A kérdésben leírtak szerint a társaság 2017. évben a 2017. december 31-ig felmerült költségekkel a konzorciumvezető felé 2018. december 31-ig köteles elszámolni. A konzorciumvezetőnek pedig az EU felé 2018. március 31-ig kell benyújtani az elszámolást (ez már ellentmondásos, hogy a társaság hogyan tud 2018. december 31-ig elszámolni a konzorciumvezetővel, mikor neki 2018. március 31-ig van elszámolási kötelezettsége). A társaság mérlegkészítésének időpontja viszont 2018. január 31. A számvi-

E-számvitel

|

teli törvény előbb hivatkozott előírása alapján a társaság akkor tudja a 2017-es üzleti évre vonatkozó támogatást a 2017-es üzleti évre egyéb bevételként elszámolni, hogyha mérlegkészítési időpontjáig, azaz 2018. január 31-ig elszámol a konzorciumvezetővel. Ha eddig az időpontig nem történik meg az elszámolás, akkor a társaságnál 2018-as üzleti évre vonatkozóan lehet majd csak a támogatást elszámolni egyéb bevételként akkor is, hogyha a 2017-es üzleti évben a költségek, ráfordítások felmerültek. A kérdésben leírt tényállás azonban nem pontos, mert nem derül ki, hogy az EU-s támogatás jogszabályi előírás alapján igényelt támogatás-e, vagy pályázat keretében kapja a társaság a támogatást. Az előbb leírtakat akkor kell alkalmazni, ha a társaság pályázat keretében nyerte el a támogatást.

In-house szeminárium! Ha szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó- és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az [email protected] e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-számvitel VIII. évfolyam tizenegyedik szám, 2016. november Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Bp. Váci út 91/a Tel.: 273-2090 Fax:468-2917 Felelős kiadó: Sigrid Hubl, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917, E-mail: [email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.


E-számvitel. Tartalom. Tisztelt Előfizetőnk! 2016.november VIII. évfolyam 11. szám

Recommend Documents