Tartalom. Munkabiztonság. Tisztelt Előfizetőnk! augusztus X. évfolyam 8. szám. Szakmai folyóirat. Munkabiztonság

Munkavédelem 2012. augusztus Szakmai folyóirat

X. évfolyam 8. szám

Munkabiztonság rovatunkban szó lesz a munkabalesetek és üzemi balesetek vizsgálatáról, valamint az új Munka Törvénykönyve munkavédelmi vonatkozásairól és a 19/2012. (VII. 20.) NGM rendeletről a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról. Ezt a Kitekintő, az új szabványok és jogszabályok követik, végül ismét egy munkabaleset tanulságait ismerhetik meg.

Tartalom Szerzők: Felföldi Krisztina, Kálmán László A kézirat lezárásának dátuma: 2012. július 24.

Munkabiztonság •

120/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet a közforgalmú utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet módosításáról

•

2012. évi LXXXVI. törvény a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról

•

135/2012. (VI. 28.) Korm. rendelet az egyes kormányrendeleteknek az új munka törvénykönyve hatálybalépésével kapcsolatos módosításáról

A módosítás hatályon kívül helyezte a 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletét és új 1. sz. mellékletben határozta meg a belföldi menetrend szerint közforgalmi közlekedésben utazót megillető közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmény mértékét.

•

19/2012. (VII. 20.) NGM rendelet a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról

A melléklet alapján a közforgalmú helyközi és helyi közlekedésben a személyszállítási utazási kedvezmények lehetnek: • életkor alapján járó utazási kedvezmények, • tanulói és hallgatói jogviszony alapján igénybevehető utazási kedvezmények, • ellátottak utazási utalványával igénybevehető utazási kedvezmények, • állást kereső személyek utazási kedvezménye, • menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerést kérő, a menedékeskénti elismerést kérő személyek, valamint a menekültek és a menedékesek utazási kedvezményei, • alkalmazásban állók utazási kedvezményei, • fogyatékos személyek utazási kedvezménye, • csoportos utazási kedvezmények.

•

Munkabiztonság 120/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet a közforgalmú utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet módosításáról

A kedvezmények: • a helyközi közlekedésben: – vasúti személyszállításra, – HÉV-közlekedésre, – helyközi autóbusz-közlekedésre, – komp- és révközlekedésre; • a helyi közlekedésben: – helyi közúti, valamint – a kötöttpályás közlekedésre vonatkoznak.

A hónap témája Munkabaleset – üzemi baleset

Kitekintő •

Hírek

•

Szabványok

•

Jogszabályok

Egy munkabaleset tanulságai •

A garatba zuhant

Tisztelt Előﬁzetőnk! Honlapunkon letölthető, szerkeszthető Word formátumú iratmintákat talál! Honlapunk címe, melyen a szolgáltatás elérhető: www.forum-szaklapok.hu Felhasználói név: MVszaklap Jelszó: munka155 Munkavédelemmel kapcsolatos kérdéseit az alábbi e-mail címre várjuk:

[email protected]

1 Munkavédelem

|

2012. augusztus, X. évfolyam 8. szám

A jogszabály 44 jogcímen járó utazási kedvezmény mértékét százalékos arányban adja meg. A rendeletben meghatározott utazási kedvezmények kizárólag Magyarország területén, belföldi forgalomban vehetők igénybe. Nemzetközi utazásra, valamint a nemzetközi utazás magyarországi szakaszára az utazási kedvezmények nem érvényesek.

2012. évi LXXXVI. törvény a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról A Magyar Közlöny 80. számában – 2012. június 27-én – kihirdetett törvény 60 törvényt módosított az új munka törvénykönyvével kapcsolatban. A 11. sorszám alatt módosításra kerültek a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezései is. Az Mvt. 49. §-a következő (3) és (4) bekezdéssel egészült ki: „(3) A munkarendje szerint rendszeresen vagy az éves munkaidejének legalább egynegyedében éjszakai munkát (Mt. 89. §) végző munkavállaló részére a munkáltató a munkába lépést megelőzően, illetve a munkaviszony fennállása alatt a munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt időszakonként köteles biztosítani az orvosi alkalmassági vizsgálatot. (4) A munkavállalót nappali munkavégzésre kell beosztani, ha az orvosi vizsgálat megállapítja, hogy az éjszakai munkavégzés a (3) bekezdésben említett munkavállaló egészségi állapotát veszélyezteti, vagy megbetegedése az éjszakai munkavégzéssel áll okozati összefüggésben.” A törvényi módosítás kimondja, hogy a rendszeresen vagy az éves munkaidejének legalább egynegyedében éjszakai munkát végző munkavállaló orvosi alkalmassági vizsgálatát, valamint nappali foglalkoztatását a munkáltató köteles biztosítani, ha az orvosi vizsgálat megállapítása szerint az éjszakai munkavégzés a munkavállaló egészségét veszélyezteti, vagy megbetegedése az éjszakai munkavégzéssel áll okozati összefüggésben. Az Mvt. 83/B. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészült ki: (A hatósági nyilvántartás tartalmazza azoknak a munkáltatóknak az adatait, amelyekre vonatkozóan a munkavédelmi ellenőrzés során az eljáró hatóság jogerős és végrehajtható határozata jogsértést állapított meg, és munkavédelmi bírságot szabott ki. A nyilvántartás tartalmazza) „e) a határozat bírósági felülvizsgálata esetén a jogerős és végrehajtható bírósági határozat keltét és számát, jogerőre emelkedésének napját, valamint azt, hogy a keresettel támadott közigazgatási határozattal összefüggésben a bíróság milyen döntést hozott.”

A módosítás a munkavédelmi hatóság Mvt. 83/B. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásának tartalmi követelményét egészítette ki. Az Mvt. 83/B. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lépett: „(5) A munkavédelmi hatóság az általa vezetett nyilvántartás adatai alapján a munkavédelmi bírsággal sújtott jogsértést elkövető munkáltatók nevét, székhelyét, adószámát, adószámmal nem rendelkező természetes személy munkáltató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, a munkavédelmi bírsággal sújtott jogsértés megjelölését és a bírság mértékét, a jogsértést megállapító határozat keltét és számát, valamint a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának napját a honlapján történő közzététel útján nyilvánosságra hozza. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a (2) bekezdés e) pontjában foglalt adatokat abban az esetben, ha a bíróság a keresetet elutasító vagy a közigazgatási határozatot megváltoztató döntést hozott, a honlapján történő közzététel útján szintén nyilvánosságra hozza.” Az Mvt. 83/B. §-a a következő (7) bekezdéssel egészült ki: „(7) Ha a munkavédelmi hatóság tudomására jutott, hogy határozatának bírósági felülvizsgálata iránt keresetet indítottak, a) a (2) bekezdésben foglalt adatokat a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában foglalt döntésre figyelemmel teszi közzé, b) – ha az (5) bekezdés szerinti adatok nyilvánosságra hozatalára már sor került – intézkedik a honlapon nyilvánosságra hozott adatok törléséről.” Az Mvt. 82/A. §-ában a „Munka Törvénykönyve 106/A. §-ában” szövegrész helyébe az „Mt. 295. § (1) bekezdés e) pontjában” lépett.

135/2012. (VI. 28.) Korm. rendelet az egyes kormányrendeleteknek az új munka törvénykönyve hatálybalépésével kapcsolatos módosításáról A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosítása A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 5. számú melléklet 1.9. pontja módosult, a következők szerint: „1.9. A SÉRÜLT FOGLALKOZTATÁSÁNAK JELLEGE (38. kódnégyzet) A 38. kódnégyzetbe a munkabalesetet szenvedett munkavállaló – a munkáltató vezetői szintű munkavállalóját is beleértve – foglalkoztatásának jellegét kell beírni a következő kódszámok felhasználásával:

2 2012. augusztus, X. évfolyam 8. szám

|

Munkavédelem

0 Ismeretlen 1 Munkavállaló (ideértve a munkáltató – vállalkozás, civil szervezet stb. – bármilyen szintű vezetője is) 2 Tanuló (szakmai, gyakorlati képzés során) 9 Egyéb [ide sorolandó a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 4. §-a szerint foglalkoztatott személy is]” A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosításáról szóló 5/2010. (III. 9.) SZMM rendelet módosítása A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosításáról szóló 5/2010. (III. 9.) SZMM rendelet 4. számú melléklet B. alcímének 13. pontja szerint, alkalmazotti viszonnyal kapcsolatos táblázat „egyéb alkalmazotti státusz” harmadik oszlopában lévő hivatkozás módosult a következőre: „Ide sorolható a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt) 4. §-a szerint foglalkoztatott személy is.” Mindkét módosítás gyakorlatilag technikai jellegű, a hivatkozások módosítása az új munka törvénykönyvével teremti meg az összhangot.

19/2012. (VII. 20.) NGM rendelet a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról A Magyar Közlöny 97. számában kihirdetett rendelet 2012. szeptember 1-jén lép hatályba. A rendelet alapján az ingatlan tulajdonosa köteles: • a felhasználói berendezés – a gázfelhasználói technológia kivételével – műszaki-biztonsági felülvizsgálatát az üzembe helyezés, vagy az e rendelet hatálybalépését megelőzően üzembe helyezett felhasználói berendezés esetében az első műszaki biztonsági felülvizsgálat évét követő 5. évben és ezt követően 5 évente, • a csatlakozóvezeték műszaki-biztonsági felülvizsgálatát az üzembe helyezés, vagy az e rendelet hatálybalépését megelőzően üzembe helyezett csatlakozóvezeték esetében az első műszaki biztonsági felülvizsgálat évét követő 10. évben és ezt követően 10 évente elvégeztetni. A műszaki-biztonsági felülvizsgálatot csak a felülvizsgálatra jogosító engedéllyel rendelkező gázszerelő végezheti, aki – meghatározott tartalommal – jegyzőkönyvet készít, és annak egy példányát az ingatlan tulajdonosának, egy példányát pedig a földgázelosztó vagy a PB-gáz-szolgáltató részére 8 napon belül köteles megküldeni. A rendelet melléklete közli, hogy ki jogosult a felülvizsgálat elvégzésére. Ehhez legalább gázvezeték- és készülék-szerelő mestervizsga

és gázipari műszaki biztonsági felülvizsgálói szakképesítés szükséges. A rendelet hatálybalépése előtt üzembe helyezett felhasználói berendezés – a gázfelhasználói technológia kivételével – vagy csatlakozóvezeték első műszaki-biztonsági felülvizsgálatát az ingatlantulajdonos az alábbi időpontig köteles elvégeztetni: • az 1981. január 1-je előtt vagy ismeretlen időpontban üzembe helyezett felhasználói berendezés vagy csatlakozóvezeték esetében: 2013. december 31-ig, • az 1981. január 1-je és 1993. december 31-e közötti időszakban üzembe helyezett felhasználói berendezés vagy csatlakozóvezeték esetében: 2014. december 31-ig, • az 1994. január 1-je és 2003. december 31-e közötti időszakban üzembe helyezett felhasználói berendezés vagy csatlakozóvezeték esetében: 2015. december 31-ig, • a 2004. január 1-je és az e rendelet hatálybalépése közötti időszakban üzembe helyezett felhasználói berendezés vagy csatlakozóvezeték esetében, vagy az a)–c) pont szerinti időpontban üzembe helyezett, de 2003. december 31-e után felülvizsgált felhasználói berendezés vagy csatlakozóvezeték esetében: 2016. december 31-ig.

A hónap témája Munkabaleset – üzemi baleset Az Mvt. 66. §-ának (2) alapján, a munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítani, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesíteni kell. Az Mvt. 68. §-a szerint, a sérült vagy hozzátartozó a baleset helyszíne szerinti területileg illetékes munkavédelmi hatóságot keresheti fel, ha a munkáltató munkabalesetével kapcsolatos intézkedését kifogásolja, sérelmezi. A munkáltatónak egy baleseti eseménnyel összefüggésben döntenie kell arról, hogy: • munkabalesetnek vagy nem munkabalesetnek, • illetve üzemi vagy nem üzemi balesetnek tekinti. A baleseti esemény minősítését gyakran befolyásolja, hogy a munkabaleset és az üzemi baleset fogalma sokszor keveredik. Az üzemi baleset fogalmát a kötelező egészségbiztosítás ellátásáról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény határozza meg. Az üzemi baleset társadalombiztosítási kategória. Ez azt jelenti, hogy elsősorban egészségbiztosítási, szolidaritási szempontokat helyezve előtérbe minősíti a baleseteket. Tár-

3 Munkavédelem

|


sadalombiztosítás szempontjából üzemi balesetnek minősül az a baleset, amely a biztosítottat: • a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri (munkabaleset), • munkába menet vagy onnan a lakására (szállására) menet közben éri (munkavégzéssel összefüggő úti baleset), • közérdekű vagy közcélú munka végzése közben éri, • a keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé válásához szükséges egyéb vizsgálatokon vagy kezelésen történő megjelenésével összefüggésben érte. A balesetek üzemiségének megítélése sok esetben okoz nehézséget a balesetvizsgálatok során.

– munkahelyi sportrendezvény szervezője, rendezőjeként, – a tanulók, hallgatók gyakorlati képzése során bekövetkezett balesetek. •

Munkabaleset, de nem minősül üzemi balesetnek: – kizárólag a sérült ittassága miatti balesetek, – munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélküli munkavégzés, jogosulatlan gépjárművezetés, gépkezelés, – munkahelyi rendbontás során bekövetkezett balesetek.

•

Nem munkabaleset: – munkába vagy onnan lakásra (szállásra) menet közbeni baleset, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt, – egyéni vállalkozó balesete, – bedolgozót munkavégzés, közlekedés közben ért baleset, – munkahelyi sportrendezvény résztvevőjeként bekövetkezett baleset.

•

Üzemi baleset, de nem munkabaleset: – Munkába vagy onnan lakásra (szállásra) menet közbeni baleset (nagyobb kitérő nélkül). Az útnak a munkavállaló legelemibb életszükségleteinek kielégítése végett (pl. a napi élelmiszer-vásárlás, gyógyszer beszerzése, továbbá a gyermek bölcsődéből, óvodából, iskolából való hazavitele céljából) történő megszakítása nem minősül nagyobb kitérésnek. – Egyéni vállalkozó balesete. – Bedolgozót munkavégzés, közlekedés közben ért baleset.

•

Nem üzemi baleset: – Kizárólag a sérült ittassága miatt történt (amennyiben a munkáltató nem tett meg minden óvintézkedést az ittas munkavégzés megakadályozására, akkor a baleset üzeminek minősül, és a munkaadó felelőssége megállapítható). – Munkahelyi feladathoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka (a két kizáró oknak együttesen kell fennállnia, amennyiben tehát a munkavállaló engedéllyel végezte a munkakörébe nem tartozó feladatot, akkor a baleset üzemiségét meg kell állapítani). – Engedély nélküli járműhasználat. – Ha a munkavállalóval akkor történik a baleset, amikor a munkáltató telephelyén kívül vásárolja, illetve elfogyasztja az élelmiszert, feltéve, hogy a munkáltató – akár a telephelyén belül, akár azon kívül – a szervezett étkezésről gondoskodik. – Munkahelyi rendbontás (verekedés) során következett be (annak a munkavállalónak a balesete, aki azért szenvedte el a sérüléseket, mert a rendet akarta helyreállítani, vagy az értékeket mentette, üzeminek tekintendő).

A problémát az okozza, hogy a munkabalesetek jelentős része üzemi balesetnek is minősül; több baleseti esemény, körülmény egyértelmű elhatárolása nem jelent könnyű feladatot. A baleset minősítésénél figyelembe kell venni, hogy az a baleset minősül a „foglalkozás körében” végzett munka közben bekövetkezett üzemi balesetnek, amely az alkalmazottat: • a munkahelyén, a munkáltató telephelyén vagy a munkahelyén kívül, • a munkáltató érdekében végzett tevékenység során érte; • mindegyik esetben függetlenül attól, hogy a baleset munkaidő alatt vagy azon kívül következett be. Az Mvt. értelmében nemcsak a foglalkozás körében való munkavégzés során, hanem az azzal „összefüggésben” bekövetkezett balesetek is idetartoznak. Ez esetben olyan tevékenységekről van szó, amelyek a munkavégzéssel nem állnak szorosabb kapcsolatban – mint pl. a munkavégzés előtti és utáni öltözködés, tisztálkodás, étkezés, a foglalkozásegészségügyi és a munkáltató által nyújtott szolgáltatások igénybevétele. A munkabalesetek és üzemi balesetek elhatárolásánál, minősítésénél a következő – nem mindenre kiterjedő – rendező elveket célszerű figyelembe venni: •

Munka- és egyben üzemi balesetnek minősül: – munkavégzés közben, – munkával összefüggő közlekedés; – anyagmozgatás, – tisztálkodás, – szervezett üzemi étkezés (függetlenül attól, hogy telephelyen belül vagy kívül), – foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás igénybevétele, – a munkáltató saját vagy bérelt járművével a munkavállaló lakásról munkahelyre, illetve munkahelyről lakásra történő szállítása, – kiküldetés, kirendelés közben, – munkáltató által szervezett társadalmi munka során, – kötelező munkahelyi képzés, továbbképzés,


|

Munkavédelem

.

– A lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt balesetek. – Ha a baleset a munkavállalót még vagy már a lakásában érte (üzemi balesetnek tekinthető viszont a társasházakban lévő lakások tulajdonosainak a közös használatra szolgáló lépcsőházban, folyosón bekövetkezett balesete, ha az munkába menet vagy jövet történt). – A családi házban lakó munkavállaló ilyen jellegű balesete során döntő jelentősége van annak, hogy az eset a kertkapun belül vagy már azon kívül történt. – Nem minősül üzemi balesetnek, ha valaki a sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett. – Az a baleset, amely a munkavállalót a munkahelyén sport- és kulturális rendezvény közben nem a munkájával összefüggésben érte.

A lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben bekövetkezett balesetek – úti balesetek – üzemi jellege csak akkor állapítható meg, ha közben a munkával való kapcsolat tartósan nem szakad meg. A „menet közben” kitétel arra utal, hogy az olyan baleset, amely a munkavállalót nem a lakásától a munkahelyig vagy az onnan visszavezető úton érte, nem tekinthető üzemi balesetnek. Követelmény, hogy a közlekedés a lakás és a munkahely között a legrövidebb úton történjen, és a munkavállaló útját indokolatlanul ne szakítsa meg. Kivétel ez alól: • • •

a munkavállaló életszükségleteinek biztosítása (napi élelmiszer-vásárlás, gyógyszerbeszerzés), a közeli hozzátartozó ápolása, gondozása, a gyermek bölcsődébe, óvodába, iskolába vitele, illetve onnan hazavitele stb.

„A munkavállaló a munkaidő végén – a tisztálkodást követően – hazaindult. Rendszeresen a 16 óra 15 perckor induló vonattal utazott lakóhelyére. E napon nem a legrövidebb úton ment a vasútállomásra. A munkahelyétől mintegy 15 percre lévő áruházban egy öltönyt vásárolt, majd körülnézett. Mivel a 18 óra 35 perckor induló vonatot el akarta érni, autóbuszszal ment az állomásra. Az autóbusz lépcsőjéről lelépve bokája megbicsaklott, aminek súlyos ínhúzódás lett a következménye.” A baleset nem minősült üzemi balesetnek, mert a sérült a vasútállomásra nem a legrövidebb – általa rendszeres használt – úton, illetve a jogszabály által nem minősített megszakítással kívánt eljutni. Munkavégzéssel összefüggő előkészítő tevékenység (munkahely megközelítése, öltözőben a munkaruha felvétele,

szerszámok előkészítése) és befejező tevékenység (munkagép, valamint a munkavégzés körletének megtisztítása, tisztálkodás, átöltözés stb.) során bekövetkezett balesetek munkabalesetnek minősülnek. Szeszes ital fogyasztása esetén bekövetkezett baleset – ha kizárólag a sérült ittasságával hozható okozati összefüggésbe – nem tekinthető üzemi balesetnek. Ha viszont az alkoholfogyasztás nem hozható okozati összefüggésbe a baleset bekövetkezésével, vagy azzal kapcsolatban a munkáltatót vagy harmadik személyt felelősség terheli, a baleset üzemiségét nem lehet kizárni. A sérült alkoholos állapotával (alkoholfogyasztásával) kizárólag összefüggésbe hozható balesetek minősítése óvatos megközelítést igényel. Alapvető, hogy: • • •

az alkoholos állapot véralkohol-vizsgálattal – vagy azzal egyenértékű vizsgálattal – dokumentáltan megállapított legyen, általában a súlyosnak (2,51–3,510/00), illetve az igen súlyos fokúnak (3,510/00 feletti) minősített alkoholos befolyásoltságnál állapítható meg okozati összefüggés, sok esetben korrekt megállapítása igazságügyi orvos szakértő bevonását igényli.

A klinikai tünetek és a laboratóriumi vizsgálattal kapott értékek nem minden esetben hasonlíthatók össze. Ez nem feltétlenül a klinikai tünetek megbízhatatlanságát jelzi, hanem az egyes személyek különböző alkoholtűrő képességét. Ha a klinikai tünetek lényegesen súlyosabb fokú alkoholos befolyásoltságra utalnak, gondolni kell olyan gyógyszer jelenlétére, amely az alkohollal együtt súlyosabb klinikai tüneteket produkál. A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek számít, amely a munkavállalót keresőképtelenségének vagy rokkantságának (munkaképesség- csökkenésének) elbírálása céljából elrendelt orvosi vizsgálatokon történt megjelenésével összefüggésben érte. Tehát, ha valaki rosszulléte esetén felkeresi háziorvosát, és eközben baleset éri, az ilyen baleset nem tekinthető üzeminek. Ugyanakkor, a keresőképtelen állományba vett munkavállaló kötelező orvosi felülvizsgálata során bekövetkezett baleset üzemi balesetnek tekinthető. Több munkáltató munkavállalóit rendszeresen bérelt autóbusszal szállítja a telephelyre a közeli településekről. A szállítás közben történt közúti baleset következtében megsérült munkavállalók sérülései munkabalesetnek minősültek. Nem minősül azonban munkabalesetnek, ha a munkavállalót a munkahelyére menetrend szerinti vonaton, autóbuszon éri baleset, akkor sem, ha a munkáltatója közlekedési támogatásban részesíti. Ugyanez vonatkozik a saját gépjárművel történő munkába járás közbeni személyi sérüléses balesetek minősítésére is.

5 Munkavédelem

|


„Egy faipari üzemben dolgozó villanyszerelő engedély nélkül („fusi” munkaként) egy 1m x 0.2 m-es falap gépi gyalulását végezte saját céljára. A művelet közben a villanyszerelő nem használta az egyéni védőeszközöket, a szükséges munkaeszközöket. A falap kézzel történő tolása közben figyelmetlenségből áttolta kezét a vastagológyalu forgó kései felett, amelyek a falapról lelógó kisujját az első ujjpercnél levágták.” A baleset munkabalesetnek minősült, azonban nem üzemi baleset, mert a balesetvizsgálat egyértelműen megállapította, hogy a villanyszerelő a bezárt kisműhely önhatalmú kinyitását követően a munkahelyi feladatához nem tartozó, saját célját szolgáló tevékenységet engedély nélkül, szakmai alkalmasság hiányában végezte. Munkabalesetnek és egyben üzemi balesetnek minősül a munkáltató által szervezett, kötelezővé tett továbbképzésen bekövetkezett baleset abban az esetben is, ha a továbbképzés nem a munkáltató telephelyén, hanem pl. oktatási intézményben történt. Munkabalesetnek minősül a munkahelyi sportrendezvény munkáltató által megbízott szervezőjének, rendezőjének balesete, de nem munkabaleset, ha valakit a munkahelyi sportrendezvény résztvevőjeként ér baleset. Az egyéni vállalkozó, valamint a bedolgozó munkavégzés közbeni balesete nem munkabalesetnek, hanem üzemi balesetnek minősül, így az ilyen balesetekről üzemi baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni. Az üzemi balesetekről munkabaleseti jegyzőkönyvet vagy üzemi baleseti jegyzőkönyvet kell kitölteni. Az üzemi balesetet a területileg illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz kell a tárgyhónapot követő hó 15-ig bejelenteni. A bejelentéssel egy időben be kell nyújtani: • munkabaleseteknél a munkabaleseti jegyzőkönyvet, • munkabaleseteknek nem minősülő munkabalesetek esetén az üzemi baleseti jegyzőkönyvet. Az üzemi baleseti jegyzőkönyv mellékleteként csatolni kell: • amennyiben a balesetnek szemtanúja volt, annak nyilatkozatát, • a sérültet orvoshoz, kórházba, rendelőintézetbe szállító személy nyilatkozatát, • ha a balesetet szenvedettet személyi elsősegélyben részesítették, az elsősegélyt nyújtó nyilatkozatát, • mentő közreműködése esetén az eseménynapló kivonatát, • rendőrségi közreműködés esetén a rendőri szerv által felvett jegyzőkönyv másolatát. Az üzemi baleseti jegyzőkönyv mellé a foglalkoztatónak ki kell állítania az OEP által rendszeresített foglalkoztatói igazolást is. A bejelentett üzemi baleset társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetnek való minősítését a baleseti táppénz

megállapítására jogosult szerv (kifizetőhely vagy megyei egészségbiztosítási pénztár) határozattal állapítja meg. Az elbíráló szerv határozatot ad ki abban az esetben is, ha a baleset nem okozott keresőképtelenséget. Az egészségbiztosítás baleseti ellátásai kizárólag e határozat alapján vehetők igénybe. Nem jogosult a baleseti ellátások igénybevételére az a személy, aki: • sérülését önmagának okozva, balesetet színlel, • a baleset bejelentésével és az orvosi ellátás igénybevételével szándékosan késlekedik (pl. ha a késlekedés célja valamilyen helyzetnek, állapotnak – pl. ittasságnak – az eltakarása).

Kitekintő Hírek A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának tájékoztatása a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve székhelyének változásáról. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve a Kecskemét Klapka u. 34. sz. alatti székhelyéről a Kecskemét, Bajcsy-Zs. krt. 2. sz. alatti székhelyre költözött. 2012. július 2-ától már a megszokott rendben zajlik a feladatellátás. Az új székhelyen a Szakigazgatási Szerv Igazgatósága és a Munkavédelmi Felügyelőség az 1. emeleten, a Munkaügyi Felügyelőség a 3. emeleten található. Munkavédelmi szabályozás A munkavédelmi szabályozás tárgya az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi, szervezési, eljárási, hatósági, intézményi stb. feltételeinek általános, részletes, illetve helyi (munkahelyi) rendezése. A munkavédelmi törvény szerint a munkavédelem fogalma: a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi (munkahigiénés és/vagy foglalkozásegészségügyi) követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. A munkavédelem fogalma tehát a következő tartalmi elemekből áll: • szakmai tartalma: munkabiztonsági és/vagy munkaegészségügyi, • jogi feltétel: szervezett munkavégzés, • normatív érvényesülési területe: konkrét követelmények megfogalmazása (ezek a munkavédelemre vonatkozó szabályok); törvénykezési, szervezési, intézményi előírások (ideértve a közigazgatás irányító, ellenőrző tevékenységét is),


|

Munkavédelem

•

gyakorlati érvényesülési területe: fenti követelmények, előírások végrehajtása. A munkavédelem szakmai tartalmát illetően két nagy, egyenértékű területre tagozódik: a munkabiztonságra és a munkaegészségügyre. A munkaegészségügy szintén két területet ölel fel: a munkahigiénét és a foglalkozás-egészségügyet. A munkabiztonság alatt a műszaki biztonsági, megelőzési követelményeket (tárgyi és személyi, magatartási feltételeket) értjük, amelyek célja a munkabalesetek megelőzése, tárgya pedig a veszély/kockázat kezelése. A munkaegészségügy szakterülete az ártalom/kockázat meghatározása, csökkentése vagy megszüntetése, célja a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciók megelőzése. A munkavédelmi törvény követelményrendszere, tárgyi hatálya a szervezett munkavégzésre vonatkozik. Szervezett munkavégzésnek tekintendő: • A munkaviszonyban, a közszolgálati, illetve a közalkalmazotti jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban végzett munka. • A bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban végzett munka. • A szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanulószerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során végzett munka. • A büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként) végzett munka. • A közigazgatási határozat alapján, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a katasztrófavédelem szerveinek tagjai által szolgálati viszonyukban végzett munka. • Az önkéntes jogviszonyban végzett munka. • A polgári szolgálatban végzett munka. • A munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka. 1

MSZ EN 12013:2000+A1:2009

2

MSZ EN 60950-1:2012

3

MSZ EN

397:2012

4

MSZ EN

417:2012

5

MSZ EN

812:2012

6

MSZ EN

1440:2008+A1:2012

7

MSZ EN

1598:2012

•

A munkavállalót nem foglalkoztató gazdasági társaság természetes személy tagjának személyes közreműködésével végzett munka akkor, amikor egy munkahelyen különböző munkáltatók alkalmazottai egyidejűleg dolgoznak, és az Mvt. előírása szerint a munkavégzésüket össze kell hangolni, elkerülendő a munkakörnyezetben tartózkodók veszélyeztetését. Az egyedül dolgozó egyéni vállalkozók általában nem tartoznak a törvény hatálya alá, azonban ebben a konkrét esetben munkahelyük, munkavégzésük a törvény hatálya alá tartozik, és a hatóság jogosult ott ellenőrzést végezni.

A munkavédelmi törvény célja, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket. Ennek érdekében az Országgyűlés (vagy más jogalkotó) az állam, a munkáltatók és a munkavállalók feladatait, jogait és kötelességeit a törvényben (jogszabályban) meghatározza.

Szabványok Munkabiztonságot érintő nemzeti szabványok közzététele: (A Szabványügyi Közlöny 2012. júliusi száma alapján.) FIGYELEM!

A szürke mezőben lévő szabványok angol nyelven kerültek kiadásra.

Az idegen nyelvű szabványok címfordítása nem hivatalos fordítás, csak tájékoztatásul szolgál. A nemzetközi szabványok a bevezetéskor kapják meg a hivatalos magyar nyelvű címüket.

Műanyag- és gumiipari gépek. Belső keverők. Biztonsági követelmények – Az MSZ EN 12013:2002 helyett – Informatikai berendezések. Biztonság. 1. rész: Általános követelmények – Az MSZ EN 60950-1:2007, az MSZ EN 60950-1:2006/A1:2011 és az MSZ EN 60950-1:2006/A11:2009 helyett – Ipari védősisakok – Az MSZ EN 397:1997 és az MSZ EN 397:1995/A1:2003 helyett – Leeresztőszelepes vagy a nélküli, cseppfolyósított szénhidrogéngázokkal tölthető, nem újratölthető fémpalackok hordozható gázkészülékekhez. Kialakítás, ellenőrzés, vizsgálat és megjelölés – Az MSZ EN 417:2003 helyett – Ütés elleni fejvédő ipari célra – Az MSZ EN 812:2003 és az MSZ EN 812:1997/ A1:2003 helyett – LPG-berendezések és -tartozékok. Szállítható, újratölthető LPG-palackok időszakos ellenőrzése – Az MSZ EN 1440:2008 helyett – Egészségvédelem és biztonság a hegesztés és rokon eljárások területén. Fényáteresztő hegesztőfüggönyök, szalagfüggönyök és -falak ívhegesztő eljárásokhoz – Az MSZ EN 1598:2002 helyett –

7 Munkavédelem

|


8

MSZ EN

9

MSZ EN

10 MSZ EN 11 MSZ EN 12 MSZ EN 13 MSZ EN 14 MSZ EN 15 MSZ EN 16 MSZ EN 17 MSZ EN 18 MSZ EN 19 MSZ EN 20 MSZ EN 21 MSZ EN 22 MSZ EN

Famegmunkáló gépek biztonsága. Körfűrészgépek. 4. rész: Kézi adagolású és/ vagy munkadarab-elvételű, több fűrészlapos hasító körfűrészgépek – Az MSZ EN 1870-4:2001+A1:2009 helyett – Famegmunkáló gépek biztonsága. Körfűrészgépek. 13. rész: Nyomógerendás, 1870-13:2007+A2:2012 vízszintes lapszabász-körfűrészgép – Az MSZ EN 1870-13:2007+A1:2010 helyett – Famegmunkáló gépek biztonsága. Körfűrészgépek. 14. rész: Függőleges lapsza1870-14:2007+A2:2012 bász-körfűrészgép – Az MSZ EN 1870-14:2007+A1:2010 helyett – Ipari csőszerelvények. Fém csőszerelvények vizsgálata. 1. rész: Nyomáspró12266-1:2012 bák, vizsgálati eljárások és átvételi feltételek. Kötelező előírások – Az MSZ EN 12266-1:2003 helyett – Ipari csőszerelvények. Fém csőszerelvények vizsgálata. 2. rész: Vizsgálatok, 12266-2:2012 vizsgálati eljárások és átvételi feltételek. Kiegészítő előírások – Az MSZ EN 12266-2:2003 helyett – Védősisakok. Vizsgálati módszerek. 2. rész: Ütéscsillapítás – Az MSZ EN 13087-2:2012 13087-2:2003 és az MSZ EN 13087-2:2000/A1:2003 helyett – Védősisakok. Vizsgálati módszerek. 4. rész: A rögzítő rendszer hatékonysága 13087-4:2012 – Az MSZ EN 13087-4:2003 helyett – Védősisakok. Vizsgálati módszerek. 5. rész: A rögzítő rendszer szilárdsága – 13087-5:2012 Az MSZ EN 13087-5:2003 helyett – Védősisakok. Vizsgálati módszerek. 6. rész: Látótér – Az MSZ EN 1308713087-6:2012 6:2003 és az MSZ EN 13087-6:2000/A1:2003 helyett – Védősisakok. Vizsgálati módszerek. 10. rész: Hősugárzással szembeni ellenál13087-10:2012 lás – Az MSZ EN 13087-10:2003 helyett – Üzemanyagtöltő állomások. 2. rész: Kútoszlopokon és nyomott rendszerű kút13617-2:2012 oszlopokon használt törőcsatlakozók szerkezetének és működésének biztonsági követelményei – Az MSZ EN 13617-2:2005 helyett – Üzemanyagtöltő állomások. 3. rész: A törőszelepek szerkezetének és működé13617-3:2012 sének biztonsági követelményei – Az MSZ EN 13617-3:2005 helyett – Üzemanyagtöltő állomások. 4. rész: Kútoszlopokon és nyomott rendszerű kút13617-4:2012 oszlopokon használt forgócsuklók szerkezetének és működésének biztonsági követelményei – Az MSZ EN 13617-4:2005 helyett – 14052:2012 Nagy védőképességű ipari védősisakok – Az MSZ EN 14052:2006 helyett – Sugárzásvédelmi mérőműszerek. A környezet és személy monitoros vizsgála62387-1:2012 tának passzív integrált dozimetriás rendszerei. 1. rész: Általános jellemzők és működési követelmények (IEC 62387-1:2007, módosítva) 1870-4:2012

Visszavont nemzeti szabványok A Szabványügyi Közlöny 2012. júliusi számában munkabiztonságot érintő nemzeti szabvány visszavonása nem történt. Új európai szabványkiadványok Az európai uniós tagságunkból, ezen belül az európai szabványügyi szervezetekben (CEN, CENELEC, ETSI) való teljes jogú tagságunkból adódó kötelezettségünk az európai szabványok bevezetése magyar nemzeti szabványokként, az európai szabványügyi szervezetek által megadott bevezetési határidőn belül. Az európai szabványügyi szervezetek szabályai szerint az európai szabványok nemzeti szabványként való bevezetése kötelező, nemzeti nyelven való bevezetésük azonban nem.

A bevezetési határidők betartása érdekében, a magyar nyelvű bevezetéshez szükséges pénzügyi fedezet és idő hiánya miatt, hasonlóan az Európai Unió országai szabványosító szervezeteinek gyakorlatához, Magyarországon is az ún. jóváhagyó közleményes módszert kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy az MSZT az európai szabványt jóváhagyó közleménnyel nyilvánítja magyar nemzeti szabvánnyá, és az európai szabvány angol nyelvű változata a magyar nemzeti szabvány. Ezek a szabványok az MSZT-ben megvásárolhatók. Az MSZT köszönettel vesz bárkitől minden olyan javaslatot, amelyben megnevezik azokat a szabványokat, amelyek magyar nyelvű változatának elkészítését szükségesnek tartják, és megjelölik az elkészítésükhöz szükséges pénzügyi forrásokat. Amint igény és anyagi fedezet lesz, az MSZT a szabványok magyar nyelvű változatát kiadja. Az európai szabványok magyar nyelvű címüket a bevezetésükkor kapják meg.


|

Munkavédelem

Jogszabályok Megjelent jogszabályok 2012. évi LXXXVI. törvény A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról (Hatályos: 2012. 07. 01., 2012. 07. 02., 2013. 01. 01., 2015. 01. 01.) [Módosította a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényt, a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényt, a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR) kihirdetéséről szóló 2001. évi IX. törvényt, az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvényt, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt, a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvényt, a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvényt, a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényt, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényt, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényt, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvényt, a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvényt, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényt, A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvényt, A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényt.] [Hatályon kívül helyezi A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényt (Hatályos: 2013. 01. 01.)] 135/2012. (VI. 28.) Korm. rendelet egyes kormányrendeleteknek az új munka törvénykönyve hatálybalépésével kapcsolatos módosításáról (Hatályos: 2012. 07. 01., 2013. 01. 01.) [Módosította a felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről szóló 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendeletet, a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól történő mentesítés eljárási szabályairól szóló 342/2007. (XII. 19.) Korm. rendeletet, a szakképzettséggel rendelkező, pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat-szerzésének és a létszámleépítések megelőzése érdekében a részmunkaidős foglalkoztatás támogatásáról szóló 70/2009. (IV. 2.) Korm. rendeletet, a munkába járással kapcsolatos utazási

költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletet, a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről szóló 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendeletet.] 136/2012. (VI. 28.) Korm. rendelet a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet és a közfoglalkoztatással összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 171/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet módosításáról (Hatályos: 2012. 06. 30., 2012. 07. 01.) [Módosította a közfoglalkoztatással összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 171/2011. (VIII. 24.) Korm. rendeletet.] 2012. évi LXXXVIII. törvény a termékek piacfelügyeletéről (Hatályos: 2012. 09. 01.) [Módosítja a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényt, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényt, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt, a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvényt.] 31/2012. (VI. 29.) KIM rendelet egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról (Hatályos: 2012. 06. 30., 2012. 07. 01., 2012. 07. 07., 2012. 07. 16., 2012. 08. 01.) [Módosította az az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendeletet, az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendeletet, az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges jogi oktatásról és vizsgáról szóló 10/2006. (III. 7.) IM rendeletet, az igazságügyi szakértői működésről szóló 31/2008. (XII. 31.) IRM rendeletet.] 17/2012. (VII. 5.) NGM rendelet egyes miniszteri rendeleteknek az új Munka Törvénykönyve hatálybalépésével kapcsolatos módosításáról (Hatályos: 2012. 07. 06., 2012. 09. 01., 2013. 01. 01.) [Módosítja a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendeletet, a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeiről és igazolásának módjáról szóló 1/2012. (I. 26.) NGM rendeletet, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosításáról szóló 5/2010. (III. 9.) SZMM rendeletet {Megjegyzés: A rendelet 4. sz. melléklete B. alcímének 13. pontja a 17/2012. (VII. 5.) NGM rendelet 2. sz. melléklete szerinti szöveggel lép hatályba. (Hatályos: 2012. 07. 06.)} 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről (Hatályos: 2012. 09. 01., 2013. 09. 01.) [Hatályon kívül helyezte az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendeletet, az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendeletet.] 10/2012. (VII. 19.) HM rendelet a honvédelmi munkaügyi hatóság kijelöléséről és az ágazati munkaügyi hatósági

9 Munkavédelem

|


tevékenység sajátos szabályairól (Hatályos: 2012. 08. 18.) [Hatályon kívül helyezte a munkaügyi ellenőrzések Magyar Honvédségnél történő végrehajtásáról szóló 23/2006. (VIII. 30.) HM rendeletet.] 19/2012. (VII. 20.) NGM rendelet a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról (Hatályos: 2012. 09. 01.) [Módosítja a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendeletet.]

Egy munkabaleset tanulságai A garatba zuhant A munkabaleset előzményei, tényállás É. R., a H. A. Kft. munkavállalója mint mechanikus karbantartó az öntősor-formakészítőgép karbantartását végezte. É. R.-nek az 1. műszakban Z. N. munkatársával az öntősor-formakészítőgép karbantartása és a munkáltató által összeállított utasításnak megfelelően a gépegységek ellenőrzése, beállítása volt a feladata. Az öntősor munkaidőbeosztásában a napi karbantartás 600 –1000 közötti időben történt, ebben az időszakban az öntősoron üzemszerű termelés nem volt. A baleset előzményei A mintakészítő szakember a reggeli műszak kezdésekor érkezett a formakészítő géphez a napi kódot cserélni. A kezelőpultnál a biztonsági ajtó nem volt nyitva. Elment megkeresni a berendezéskezelőt. Útközben találkozott S. N. munkavállalóval, aki odament a formakészítő géphez, a forgóasztalt 1800-kal kifordította, és kinyitotta a biztonsági ajtót, majd visszament az öntőmanipulátorhoz, ahol a berendezés kezelésének betanulása volt a feladata. A mintakészítő bemászott a formázógép körasztalára, és a mintaszekrényen elvégezte a napi kód cseréjét, majd kiment a gép előtt, a közlekedési út mellett elhelyezett mintaszekrényhez, ahol folytatta ezt a műveletet. Ezalatt É. R. és Z. N. munkavállalók a berendezés karbantartását végezték az utasításnak megfelelően. Mivel rendellenességet nem tapasztaltak, Z. N. a palettasoron összeszedte a szerszámokat, majd a homokkésnél átbújtak a szekrények alatt, a nyitható kerítéselemen keresztül kimentek a gép elé. Á. R. karbantartó műszakvezető elhívta S. N. berendezéskezelőt az öntőmanipulátortól egy hiba elhárítására. S. N. a kezelőpult mögött a kibontott biztonsági kerítéselemen keresztül belépett a veszélyes térbe, átbújt a homokkés alatt, elment a fordítóasztal mögött, átmászott a palettasoron, majd az ürítősor szekrényein, és úgy ért a kocsihoz. Mikor a hibaelhárítással végzett, ugyanezen az útvonalon visszament az öntőmanipulátorhoz. Közvetlen előzmények és a baleset bekövetkezése:

É. R. és Z. N. a karbantartási munkájukat az utasításban szereplő „FM formázógép (kopólécek, tömítések, kopások ell.)” ellenőrzéseinek elvégzésével akarták folytatni. Ezt a műveletet a formázógép forgóasztaláról lehet elvégezni. É. R. bement a TMK-műhelybe lámpáért, utána Z. N.-nel együtt indultak a formázógép felé. A formázógép előtt találkoztak Á. R. karbantartó műszakvezetővel, aki Z. N.-t egy más munkaterületre küldte, ahol hegesztőre volt szükség. Á. R. és Z. N. bementek a karbantartó műhelybe a hegesztéshez szükséges eszközökért, É. R. továbbment a formázógéphez, hogy egyedül végezze el a szükséges ellenőrzéseket. Ennek a műveletsornak az elvégzéséhez a nyitott biztonsági ajtón keresztül fel kell mászni a forgóasztalra, az elválasztórácsot ki kell nyitni, át kell bújni a formaszekrény alatt (kb. 0,6 m magas), és a formaszekrényben a két görgősor között állva lehet az ellenőrzést elvégezni. S. N. az öntőmanipulátornál és a kocsinál végzett karbantartás közben elpiszkolt kezét megmosta, majd visszament az öntősorra. Az átjáróajtónál a mintakészítő szólt neki, hogy a forgóasztalon végzett a munkájával. S. N. odament a formázógép vezérlőpultjához, behúzta a biztonsági ajtót, megkereste a kézi vezérlő gombját, és az asztalt 1800-kal visszafordította eredeti pozíciójába. A berendezést kezelő nem győződött meg a művelet veszélytelenségéről. A forgóasztalon tartózkodó, a formaszekrény alatt átmászó É. R. a fordításkor fellépő centrifugális erő hatására a forgóasztalról a kb. 4 m mély homoksurrantó garatba zuhant. É. R. az esésből eredő sérülések után mozgásra képtelen állapotba került. A munkabaleset észlelése, a belső információ A balesetet észlelő S. N. azonnal szólt a karbantartók művezetőjének, aki késlekedés nélkül értesítette a mentőket, majd a karbantartó egység vezetőjét. A műszaki vezető telefonon hívta az ügyvezetőt és a rendőrséget. A tizenöt percen belül kiérkező mentők a garatból a karbantartók segítségével kiemelték É. R.-t, de csak a halál beálltát tudták megállapítani. A rendőrség helyszínelői fél órán belül a helyszínre érkeztek. A balesetet a baleset helyszíne szerint területileg illetékes megyei kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerve munkavédelmi felügyelőségének a Kft. felsőfokú képesítésű munkavédelmi vezetője jelentette be, majd azonnal a baleset színhelyére ment a helyszínelő felszerelésével. A munkavédelmi felügyelőség felügyelője az értesítés után fél órával érkezett a helyszínre. A munkabaleset kivizsgálása A helyszínelést végzők a helyszínrajzon rögzítették az öntősor, ezen belül a forgóasztal helyzetét a baleset előtti kifordított, illetve bezárt állapotában. Fényképfelvételeket készítettek a vezérlőpultról, az azt keze-


|

Munkavédelem

lő munkavállalóról, a forgóasztalról és a surrantóról. Felvették a helyszínen tartózkodók adatait, hogy a későbbi tanúmeghallgatások során megtörténhessen a meghallgatás. Átvizsgálták az oktatási naplót, és a tanúmeghallgatáson elhangzottakat összevetették a karbantartási utasításban foglaltakkal.

képviselői tudtak a szabálytalanságról, ennek ellenére nem tettek hatásos intézkedést a megszüntetésére. Megsértett előírások: •

A kivizsgálás megállapításai A személyi tényezők A munkabalesetet szenvedett középfokú végzettségű karbantartót már több mint 10 éve alkalmazta a Kft.; munkaszerződése határozatlan időtartamra szólt. A munkavállaló munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szerinti időszakos munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálaton részt vett, és az adott munkakörben történő foglalkoztatásra „alkalmas” minősítést kapott. A munkaszerződésbe FEOR-08 szerinti kódszám, 3112 (kohó- és anyagtechnikus) – a FEOR-szám-változás miatti munkaszerződés-módosítást követően – került bejegyzésre. Egyéni védőeszköz A munkáltató (H. A. Kft.) kockázatértékelés alapján – az Mvt. 56. §-át figyelembe véve – határozta meg írásban az egyéni védőeszköz-juttatás rendjét. A karbantartónak • ipari védősisakot (MSZ EN 812:2003), • fültokot, illetve füldugót (MSZ EN 352-1:2003, MSZ EN 352-2:2003), • mechanikai védelem elleni védőkesztyűt (MSZ EN 388:2003), • hő és láng ellen védőruhát (MSZ EN 531:2000), • védőlábbelit (MSZ EN ISO 20346:2008) biztosított. A munkaeszköz A baleset bekövetkezésében „közrejátszó” munkaeszközhöz formakészítő gép üzembe helyezése megtörtént, rendszeres éves karbantartásáról is gondoskodtak. Ennek ellenére a formázógép nem volt ellátva figyelmeztetőberendezéssel, amely felhívta volna a munkavállaló(k) figyelmét a közelgő veszélyes eseményre, a gép indítására. Továbbá: A formázógép veszélyes munkaterületét elhatároló biztonsági kerítés megfelelő számú biztonsági ajtóval van ellátva a beavatkozást igénylő helyek megközelíthetőségére. A biztonsági ajtók reteszelt zárszerkezettel szereltek, hogy a gép üzeme közben a veszélyes területre való behatolást megakadályozzák. A kivitelező a biztonsági kerítés telepítésekor rögzítetten (csavarkötésekkel) biztosította az elemek zártságát. A biztonsági kerítés elemeinek nyithatóvá tételével módot teremtettek a veszélyes térbe való bejutásra a biztonsági rendszer megkerülésével. A tanúmeghallgatási jegyzőkönyvek alapján a munkáltatónak az adott területen dolgozó

Mvt. 54. § (7) bekezdés b), e) és h) pontjai, 60. § (2) bekezdése: „54. § (7) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles b) rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket; e) a tudomására jutott rendellenességet, illetve a munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végzésével kapcsolatos bejelentést haladéktalanul kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni, az érintetteket értesíteni, és közvetlen veszély esetén a munkavégzést leállítani; h) teljes felelősséggel megtenni minden szükséges intézkedést a munkavállalók biztonsága és egészségvédelme érdekében, figyelembe véve a változó körülményeket is, valamint törekedve a munkakörülmények folyamatos javítására;” „60. § (2) A munkavállaló önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket.”

•

14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 22. § (3) bekezdése: „22 § (3) A munkaeszköz mozgó részeit el kell látni védőberendezéssel, amely elhatárolja a veszélyes teret, vagy leállítja a veszélyes rész mozgását a veszélyes tér elérése előtt. Olyan védőberendezést kell alkalmazni, amely a) stabil kialakítású; b) nem okoz többletkockázatot; c) nem távolítható el, vagy nem hatástalanítható könynyen; d) a mozgó résztől megfelelő távolságot biztosít; e) nem akadályozza a munkaeszköz működésének figyelemmel kísérését;”

A formázógép körasztala alatti, a padozat szintjétől kb. 1,4 m mély, karbantartáskor munkaállásnak használt vasszerkezeti elem megközelítésére nem volt megfelelő lejáró kiépítve, a munkavállalók a technológiai géprészeken lemászva érték el. A „ZL összerakó (kapcsozók, illesztők ell.)” karbantartási művelet innen volt elvégezhető. Sem a padozat szintjén, sem az aknában munkaállásnak használt géprész alatt, a kb. 2 m

11 Munkavédelem

|


mély surrantógaratba a lezuhanás ellen semmilyen védőberendezés nem volt kiépítve. Megsértett előírások: • Mvt. 27. §, 28. § (1) és (2) bekezdései: „27. § A munkahelyen gondoskodni kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges mozgástérről.” „28. § (1) Az olyan munkahelyen, ahol be- vagy leesési veszély van, vagy a munkavállalót és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat leeső tárgyak veszélyeztetik, elkerítéssel, lefedéssel, vagy más alkalmas módon kell a védelemről gondoskodni. (2) A munkahelyen alkalmazott munkaállás (állvány, pódium, kezelőjárda) kialakítása, elhelyezése, rögzítése feleljen meg a munkavégzés jellegének, a várható igénybevételnek, tegye lehetővé a biztonságos munkavégzést, a szükséges anyagok és eszközök tárolását, a biztonságos közlekedést, fel- és lejutást.” A munkakörnyezet A baleset időpontjában a csarnokban 25–27 0C volt a hőmérséklet, a munkaterület megvilágítása a szubjektív megítélés szerint megfelelő volt. Az ellenőrző mérés szerint a zajterhelés 82 dB volt, nem befolyásolta a kezelők, karbantartók munkáját. Egyéb dokumentációk Az egyéb dokumentációk – a két Kft. oktatási tematikájának, az üzembehelyezési, illetve karbantartási dokumentumoknak – átvizsgálására került sor. Hiányosságot a vizsgálat nem tárt fel.

aki nem rendelkezett a kezeléséhez szükséges munkavédelmi ismeretekkel, aki a kezelést mindennapi rutinnak megfelelően hajtotta végre. A balesetet szenvedett munkavállaló A balesetet szenvedett munkavállaló figyelmetlenül, a gép veszélyességével kapcsolatos többéves tapasztalatát semmibe véve a forgóasztalra lépett, melynek számára váratlan beindítása a tragédiáját okozta. A munkabaleset okláncolata • • • • • • •

Formázógép karbantartása, a surrantó beesés elleni védelemmel nem volt ellátva, a karbantartás után az ellenőrzés elvégzése, az ellenőrzéshez figyelmetlenül forgóasztalra lépés, a gép bekapcsolását végző nem győződött meg az indítás veszélytelenségéről, a hirtelen megindulás következtében a munkavállaló a surrantóba zuhant, súlyos fejsérüléseibe a helyszínen belehalt.

A munkáltató intézkedése a hasonló munkabaleset megelőzése érdekében • • • •

A munkabaleset tanulságainak széleskörű ismertetése, a surrantóba esés elleni védelem kialakítása, a biztonsági rendszer üzembehelyezéskori visszaállítása, az ellenőrzés megszigorítása.

A megyei kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerve munkavédelmi felügyelőségének intézkedése: munkavédelmi bírság kiszabása.

A tevékenységgel összefüggésben A munkáltató A munkáltató megfelelő, korrekt munkaszerződést kötött munkavállalóval, gondoskodott egyéni védőeszközzel történő ellátásáról. Nem gondoskodott azonban a rendszeres ellenőrzésről, így történt meg, hogy fennálltak a műszaki hiányosságok, és olyan munkavállaló kezelte a berendezést, A Munkavédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkavédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

Munkavédelem X. évfolyam, nyolcadik szám, 2012. augusztus Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1145 Bp., Szugló u. 52-54. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Petren Ágnes HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917, E-mail: [email protected] Internet: www.forum-szaklapok.hu www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.


|

Munkavédelem

Tartalom. Munkabiztonság. Tisztelt Előfizetőnk! augusztus X. évfolyam 8. szám. Szakmai folyóirat. Munkabiztonság

Recommend Documents