E-számvitel 2014.augusztus
e l e k t r o n i k u s
Szakmai folyóirat
VI. évfolyam 8. szám
Tartalom Vegyen részt rövid felmérésünkben! Tisztelt Ügyfelünk! Válaszaival komoly segítséget ad nekünk ahhoz, hogy a kiadványban csak olyan témák szerepeljenek, amelyek az Ön munkáját segítik. A kérdőív kitöltése körülbelül 5 percet vesz igénybe: https://www.surveymonkey.com/s/e-szamvitel
A hónap témája −− Az új Ptk. számviteli összefüggései III. rész
Olvasói kérdések −− Készletek értékelése, minősítése −− Ingatlanszerzéshez kapcsolódó szja alapja −− Már leírt eszközök értékcsökkenésének módosítása −− Pénzügyi lízing kapcsán felmerülő gépkocsi költségek elszámolása −− Áttérés éves beszámolóra −− Betéti társaság saját tőkéje −− Osztalékfizetés visszamenőleges hatállyal −− Állami támogatás és előleg elszámolásának könyvelése
Szerző:
Botka Erika
a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára
Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának. Kérem, hogy az e-mail tágyába írják bele, hogy „E-számvitel”. Honlapunkról – http://forum-szaklapok.hu/ – a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket. Az Ön felhasználóneve: eszamvitel Az Ön jelszava: eszv428 A kézirat lezárásának dátuma: 2014. július 25.
−− Tagi kölcsön ingatlanvásárlásra −− Társaság osztalékkifizetése körüli kérdések −− Kültag jogviszonyának megszűnése
1 E-számvitel |
2014. augusztus, VI. évfolyam 8. szám
A hónap témája Az új Ptk. számviteli összefüggései III. rész Pénzügyi lízingszerződés Az új Ptk. hatálybalépésével egyidejűleg módosult a számviteli törvény 3.§-a (8) bekezdésének 13. pontjában szereplő pénzügyi lízing fogalom. A számviteli törvény módosított új előírása alapján a pénzügyi lízing a Ptk. szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügylet. A Ptk. 6:409. §-a tartalmazza a pénzügyi lízingszerződésre vonatkozó előírásokat. E szerint pénzügyi lízingszerződés alapján a lízingbeadó a tulajdonában álló dolog vagy jog (a továbbiakban: lízingtárgy) határozott időre történő használatba adására, a lízingbevevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj fizetésére köteles, −− ha a szerződés szerint a lízingbevevő a lízingtárgy gazdasági élettartamát elérő vagy azt meghaladó ideig való használatára, illetve −− ha a használat időtartama ennél rövidebb a szerződés megszűnésekor a lízingtárgy ellenérték nélkül vagy a szerződéskötéskori piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő megszerzésére jogosult, vagy −− a fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét. A számviteli törvény az új Ptk. hatálybalépése előtt a pénzügyi lízing fogalmát önállóan szabályozta, mivel a régi Ptk. a pénzügyi lízingszerződéseket nem szabályozta. E szerint a pénzügyi lízing olyan szerződés alapján valósult meg, amely szerződés értelmében a lízingbe adó a lízingbe vevő igényei szerint beszerzett és a lízingbe adó tulajdonát képező eszközt
lízingdíj ellenében, a szerződésben rögzített időtartamra a lízingbe vevő használatába, birtokába adja azzal, hogy a lízingbe vevőt terheli a használatból következően minden költség és kockázat, a lízingbe vevő jogosult a hasznok szedésére, a szerződés időtartamának végén a lízingelt eszköz tulajdonjogát a lízingbe vevő vagy az általa megjelölt megszerzi (vagy megszerezheti), a maradványérték megfizetésével vagy anélkül, illetve a lízingbe vevőt elővételi jog illeti meg, a lízingbe vevő azonban ezen jogairól a szerződés megszűnése előtt le is mondhat. Ezen fogalomból egyértelműen következett, hogy pénzügyi lízingről eleve akkor lehet szó, hogyha a használati idő végén a lízingbe vevő vagy az általa kijelölt harmadik személy tulajdonjogot szerez vagy szerezhet. Az új Ptk. hivatkozott 6:409. §-ában megfogalmazott pénzügy lízingszerződés alapján kellene jelenleg elbírálni, hogy számviteli szempontból a használatba vett eszközt a lízingbe vevő aktiválja-e a könyveiben, vagy csak bérletként, azaz költségként, mint igénybe vett szolgáltatás számolja el. Ha az új Ptk. hivatkozott előírását elemezzük, akkor több ellentmondás tapasztalható, illetve több gyakorlati probléma merül fel. 1. Ki tudja a gyakorlatban taxatíve meghatározni, hogy egy lízingtárgynak mi a gazdasági élettartama pl. egy gyártósor esetében? Az áfa tv. kedvező szabályai miatt jelenleg közkedvelt szerződések a 2-3. évre vonatkozó személygépkocsi bérleti szerződések. Ha egy személygépkocsit pl. 3 évre használatba vesznek, akkor az biztos, hogy nem fedi le személygépkocsi gazdasági élettartamát, így csak ezt az egy feltételt vizsgálva ez a szerződés továbbra is bérleti szerződés marad. Ha viszont 6 évre bérelnek személygépkocsit, akkor már kétséges, hogy a használati idő a gazdasági élettartamot eléri-e vagy sem (tudvalévő, hogy egy bérlő teljesen másképpen használja a járművet, mint egy tulajdonos). 2. Hogy lehet a valóságban egy lízingtárgyat 2
E-számvitel
|
2014. augusztus, VI. évfolyam 8. szám
a gazdasági élettartamát meghaladóan használni? Véleményem szerint nem lehet. 3. A Ptk. 6:414.§-a tartalmazza a lízingdíj fizetéshez kapcsolódó szabályokat. E § (1) bekezdésének az előírása szerint a lízingbevevő a díjat a szerződésben meghatározott időszakonként előre köteles megfizetni. A Ptk. hivatkozott szabályából nem derül ki, hogy a Ptk. szabályai szerint mi a lízingdíj fogalma. Viszont a szerződés minősítéséhez ez szükséges, mert a feltételek vizsgálata során azt is vizsgálni kell, hogy a fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötés-kori piaci értékét. A lízingdíj fogalma nélkül viszont nem lehet a szerződéseket minősíteni. Az eddig gyakorlatot nézve a lízingdíj a tőke és a kamat együttes összege volt. Ha a lízingdíj a tőke és kamat ös�szege, akkor az eddig bérletnek minősülő szerződések is pénzügyi lízingszerződéssé válhatnak. Pl. ha a vállalkozás egy 5millió Ft értékű új személygépkocsi használatára köt szerződést 3 évre, akkor a 3 év alatt kifizetett díj elérheti az 5millió Ft-ot.
a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6.§-a 89. pontját - mely a pénzügyi lízing fogalmát tartalmazza - nem igazították az új Ptk. előírásaihoz. Így a Hpt. továbbra is a számviteli törvény új Ptk. hatálybalépése előtti fogalmához hasonló fogalmat tartalmaz. Bérleti szerződés
Az új Ptk. 6:331.§-a tartalmazza a bérleti szerződésekre vonatkozó általános szabályozást. Az új Ptk. 6:331.§-a (1) bekezdésének az előírása szerint a bérleti szerződés alapján a bérbeadó meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, a bérlő a dolog átvételére és bérleti díj fizetésére köteles. A Ptk. 6:336. §-a tartalmazza a bérleti díj fizetésére vonatkozó szabályokat. E §. (1) bekezdésének az előírása alapján a bérlő a bérleti díjat havonta előre köteles megfizetni. Ha a bérleti szerződés egy hónapnál rövidebb időre jön létre, a bérleti díj a szerződés megkötésekor esedékes. Hivatkozott bérleti szerződésre vonatkozó előírások sem oldják meg, hogy a szerződéseket milyen A számviteli törvény régi fogalmából csak egy esetben kellene pénzügy lízingszerződésnek és elem, ami hasonló az új Ptk.-ban, ez nem más, mikor kellene bérleti szerződésnek tekinteni. mint a futamidő végén a tulajdonjog szerzési Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az új Ptk. lehetőség, azaz a lízingbe vevő a lízingtárgy el- 6:338. § (2) bekezdésének az előírása szerint meglenérték nélküli vagy a szerződéskötés-kori pia- szűnik a szerződés, ha a dolog elpusztul. A gyaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő korlatban eddig is gondot jelentett például a megszerzésére jogosult. személygépkocsi bérleti szerződéseknél, hogy a szeÖsszefoglalva: az új Ptk. pénzügyi lízingszerződésre vonatkozó szabályai így a gyakorlatban nem alkalmazhatóak, ebből következően a számviteli törvény új Ptk.-ra épülő szabályai alapján nem lehet eldönteni, hogy milyen esetben kellene eszközbeszerzést és milyen esetben kellene bérletként költségelszámolást alkalmazni. Az, hogy a gyakorlatban a szabályozás működni tudjon törvénymódosításokra lesz szükség. Mindaddig, amíg a szükséges törvénymódosítások meg nem születnek, addig nem javasolt új szerződések kötése (a 2014. március 15-e előtt megkötött szerződésekre még a régi szabályok vonatkoznak). A jelenlegi jogi helyzetet tovább tarkítja, hogy
mélygépkocsi totálkáros lett, de a bérbeadók még külön nagy összegű bérleti díjakat leszámláztak a bérbevevőknek (pl. ha a biztosítási díj nem fedezte a bérbeadó követeléseit). Tekintettel arra, hogyha a bérlet tárgya megsemmisül, akkor a bérleti szerződés a Ptk. szabályai alapján megszűnik, megszűnt szerződésre viszont nem lehet bérleti díjat kérni. Másképpen is meg lehet egyébként fogalmazni. A bérleti díj használatnak az ellenértéke, ha nincs mit használni, mert az megsemmisült, akkor használati (bérleti) díj sem számítható fel.
3 E-számvitel
|
2014. augusztus, VI. évfolyam 8. szám
Olvasói kérdések Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az olvasoikerdesek@ forum-media.hu e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának.
Készletek értékelése, minősítése Kérdés Alkatrészek értékelésével, minősítésével kapcsolatos a kérdésem. Külföldi anyavállalatunk egységes értékelési eljárásokon dolgozva az alábbi előírások bevezetését tervezi: - Gyártógépeink karbantartásához/felújításához vásárolt és készleten tartott alkatrészeket bekerüléskor aszerint minősíti alkatrésznek vagy tárgyi eszköznek, hogy mennyi a bekerülési értéke, illetve a hasznos élettartama. A 4.000.000Ft bekerülési érték alatt alkatrésznek, afölött tárgyi eszközként kívánja kezelni, illetve ha a hasznos élettartama várhatóan 1 évnél rövidebb, akkor alkatrész, ha hosszabb az élettartama, akkor tárgyi eszköz. - Amennyiben tárgyi eszköz lesz a beszerzett alkatrész, az amortizációt csak a használatbavétel után kezdjük elszámolni. - Az alkatrészként (és nem tárgyi eszközként) kezelt, és raktáron tartott eszközöket évente az alábbi leírás szerint értékelné, és számolná el rá az értékvesztést: - 0-1 év 0% - 1-2 év 25% - 2-3 év 50% - 3-4 év 75% - 4+ 100% Kérdésem: Ön egyetért-e a fenti elszámolásokkal?
Válasz
kérdésben leírt elszámolással, mert az nem felel meg a számviteli törvény előírásainak. A számviteli törvény 3.§-a (4) bekezdésének 8-9. pontja tartalmazza a felújítás, karbantartás fogalmát. A hivatkozott előírások egyértelműen rögzítik, hogy a felújítás, karbantartás törvényi minősítése nem függ a költségek nagyságától. Így többek között a kérdésben hivatkozott 4 millió Ft-os értékhatár alapján minősíteni a felújítást, karbantartást a számviteli törvény előírásaival ellentétes eljárás. A vásárolt készletek értékvesztésének elszámolásakor a számviteli törvény 56.§-a alapján kell eljárni, értékvesztés elszámolása az itt felsorolt valamelyik ismérv fennállta esetén lehetséges. Így pl. értékvesztést lehet/kell elszámolni, hogyha az alkatrész felhasználása, értékesítése kétségessé vált, az eredeti rendeltetésének, a vonatkozó előírásoknak már nem felel meg, megrongálódott, stb. Ezen előírásoknak biztosan nem felelnek meg a kérdésben hivatkozott diktált mértékek.
Ingatlanszerzéshez kapcsolódó szja alapja Kérdés Egy magánszemély „iroda” földhivatali bejegyzésű ingatlant vásárolt 2002.01.15.–én. Ezt követően - mivel ez többek 15 személy tulajdonában lévő később kereskedelmi területnek nyilvánított üzlethelyiségek voltak - az alábbi időpontokban résztulajdonokat vásárolt hozzá: A/1
2002.01.15
A/1
2003.10.28.
A/1
2004.02.18.
A/1
2004.02.18.
A/1
2007.03.27
A/1
2009.01.27.
B
2002.01.15.
C
2002.01.15. Összesen
Röviden a válaszom az, hogy nem értek egyet a
227 nm.
csere 2011.04.06.
207 nm műhely
4 E-számvitel
|
2014. augusztus, VI. évfolyam 8. szám
2011. évben az ingatlant ugyanazon a helyrajzi számon lévő”műhely” bejegyzésű ingatlanra cserélte. A 2011. évi csereérték a szerződésben 6 millió Ft volt, melyet a NAV nem fogadott el az illeték alapjául, és 11millió Ft után fizette meg az illetéket. Az ingatlannal kapcsolatban felmerült költségek: −−szerzési érték: 6 vagy 11 millió Ft −−illeték NAV 440 000 Ft −−kamat illeték után 50 000 Ft −−áram bevezetés 200 000 Ft −−ügyvédi díj szerzéskor 50 000 Ft -------------------------------------------------Megszerzésre fordított összeg: 11 740 ezer Ft (11 millió Ft-tal számolva) Kérdésem, hogy ezzel az összeggel csökkenthető az eladási ár és az így számított jövedelem után kell a 16 %-os szja-t megfizetni? Mi a figyelembe vehető szerzési érték? Ha csak 11 millió Ft-ért tudja eladni piszkálja-e az eladási ár miatt az adóhatóság? Köteles-e piaci érték meghatározására? (Nincs más eladó hasonló üzleti ingatlan a környéken.)
Válasz Az Szja tv. 62.§-a (2) bekezdés b) pontjának az előírása alapján ingatlan értékesítése esetén a jövedelem meghatározásakor megszerzésre fordított összegnek a cserébe kapott ingatlan csereszerződésben rögzített értéke minősül, ami a kérdésben leírtak szerint a 6 millió Ft. Megszerzésre fordított értékként az illetékkiszabás alapjául szolgáló 11 millió Ft-ot akkor lehetne figyelembe venni, hogyha az ingatlan megszerzése pl. öröklés, ajándékozás útján történt volna, vagy ha a szerzési érték egyébként nem lenne megállapítható [Szja tv. 62.§-a (2) bekezdés f) pontja]. Megszerzésre fordított értékként figyelembe lehet venni még az ingatlanszerzéshez kapcsolódó illetéket és annak kamatát, áram bevezetés költségeit, a szerzéshez kapcsolódó ügyvédi díjat, esetlegesen a kérdésben fel nem sorolt, de az értékesítéshez kapcsolódóan felmerülő, jellemzően előforduló költségeket is, pl. hirdetési díjak, közvetítői jutalékok, stb. Feltételezhetően az ingatlan független félnek (pl. nem közeli hozzátartozónak) kerülne el-
adásra, ebben az esetben az ingatlan eladási ára a szerződő felek által kölcsönösen kialkudott ár, ezt az adóhatóság nem kifogásolhatja akkor sem, hogyha azt az illetékkiszabás alapja ettől magasabb érték lenne.
Már leírt eszközök értékcsökkenésének módosítása Kérdés Vállalkozásunk több olyan gépkocsival rendelkezik, amelyek tervezett használati ideje lejárt, az értékcsökkenés elszámolásra került, de jelentős maradványértékkel bírnak. A maradványérték változatlanul hagyása mellett az esetleges értékesítéskor jelentős veszteség is keletkezhet, tekintettel arra, hogy az értékesítés bevétele nem éri el a maradványérték összegét. Lehetséges-e a számviteli törvény szabályainak megfelelően olyan korrekció végrehajtása, amely alapján a vállalkozási tevékenység érdekében tovább használt eszközök esetén élettartam hosszabbítás miatt a maradványérték aktiválásra kerül és mint új bekerülési érték után egy újabb meghatározott élettartamra vonatkozó értékcsökkenés elszámolásának, esetleges maradványérték meghatározásának lehetősége. Továbbá kérdés, hogy amennyiben a fentiekre lehetőség van, úgy a módszer alkalmazható-e vis�szamenőlegesen is, tehát ha ezen döntését a vállalkozás elmulasztotta és több éven keresztül úgy hasznosította az eszközeit, hogy azok a maradványértéken voltak nyilvántartva. Amennyiben igen az önrevízióval vagy más módon, esetleg a több éven keresztül maradványértéken nyilvántartott eszközre vonatkozóan lehetséges-e 2014. évben döntést hozni az előzőek alapján a jövőre vonatkozóan?
Válasz A számviteli törvény 53.§-a (5) bekezdésének az előírása szerint, ha az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenés megállapításakor (megtervezésekor) figyelembe vett körülményekben (az adott eszköz használatának időtartamában, az adott eszköz értékében és a várható marad5
E-számvitel
|
2014. augusztus, VI. évfolyam 8. szám
ványértékben) lényeges változás következett be, akkor a terv szerint elszámolásra kerülő értékcsökkenés megváltoztatható, de a változás eredményre gyakorolt számszerűsített hatását a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. Így, ha a gépkocsik tervezett használati ideje lejárt, de a vállalkozásuk azokat tovább használja, akkor az a számviteli törvény hivatkozott előírása alapján azt jelenti, hogy a gépkocsi használati időtartamában változás következett be, így a terv szerinti értékcsökkenése az eszköznek módosítható. Ebben az esetben új használati időt kell megállapítani (azaz meg kell tervezni, hogy várhatóan még hány évig fogják a gépkocsit használni), az új használati időnek megfelelő új maradványértéket kell megállapítani (ami lehet a számviteli politikájuk alapján nem jelentős is, és így már nem állapítanak meg maradványértéket), és ezek figyelembevételével a hátralévő használati időre a gépkocsi terv szerinti értékcsökkenése tovább folytatódik. Ebből következően a gépkocsi eredeti bruttó értéke nem változhat, az eredeti bruttó érték alapján kell továbbra is az értékcsökkenést elszámolni. A kérdésben leírtakkal ellentétben nem lehetséges a számviteli törvény szabályainak megfelelően olyan korrekció végrehajtása, amely alapján a vállalkozási tevékenység érdekében továbbhasznált eszközök esetén élettartam hosszabbítás miatt a maradványérték aktiválásra kerül és mint új bekerülési érték után egy újabb meghatározott élettartamra értékcsökkenés kerül elszámolásra. 2014. évben önrevízió keretében megállapíthatja a vállalkozás, hogy megelőző üzleti évek vonatkozásában helytelenül járt el és megelőző évekre önrevízióval értékcsökkenési leírást elszámol. Megjegyzem, hogy a kérdésben leírt következtetés – mely szerint a maradványérték változatlanul hagyása mellett az esetleges értékesítéskor jelentős veszteség keletkezhet, mert az értékesítés bevétele nem éri el a maradványérték összegét – a számviteli törvény szabályainak alkalmazása mellett nem igen fordulhat elő. A számviteli törvény 53.§-a (1) bekezdés a) pontjának előírása alapján terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni a tárgyi eszközre,
hogyha a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét. Így, ha a vállalkozás az előbb leírtak alapján nem számolna el továbbra is terv szerinti értékcsökkenést, akkor bekövetkezne előbb/utóbb az a helyzet, hogy a gépkocsikra terven felüli értékcsökkenést kellene elszámolni, mert a piaci értékük (várható eladási áruk) tartósan alacsonyabb a nettó értéknél.
Pénzügyi lízing kapcsán felmerülő gépkocsi költségek elszámolása Kérdés Kérdésem lenne a nyílt végű pénzügyi lízing keretében vásárolt benzin üzemű személygépkocsi esetén milyen formában lehet elszámolni a vásárolt üzemanyagot, a vételárát, illetve a fennmaradó lízing összegét. A lízingtörlesztést (bérleti díj) esetén az áfát milyen mértékben javasolja visszaigényelni, ennek elszámolásához milyen dokumentumokat kell elkészíteni (útnyilvántartás, kiküldetés, cégautó)? A birtokbaadási számla kiállítása nettó összegben megtörtént.
Válasz A gyakorlatban nyílt végű pénzügyi lízingszerződésnek nevezett szerződések a futamidő végén a tulajdonjog megszerzésének lehetőségét tartalmazzák (elővásárlási joga van a lízingbe vevőnek vagy a lízingbe vevő által kijelölt harmadik félnek), így az eszköz birtokbaadásakor a lízingbe vevő nem szerzi meg az eszköz tulajdonjogát, de birtokbaadáskor a számviteli törvény 23.§-a (3) bekezdésének előírása alapján tárgyi eszközként, a kérdésben hivatkozott birtokbaadáskor kiállított számla alapján állományba kell venni. Így tartozás teljes összege a könyvekben kimutatásra kerül, a lízingdíj törlesztése ezt a tartozást fogja csökkenteni. A lízingdíj törlesztéséhez kapcsolódó áfát viszont külön kell elbírálni. Az áfa tv. előírása alapján ebben az esetben szolgáltatásnyújtás történik, és ha dokumentáltan kizárólag teljes üzleti célú használat valósul meg, akkor a lízingdíj fizeté6
E-számvitel
|
2014. augusztus, VI. évfolyam 8. szám
séhez kapcsolódó számla áfa tartalma levonható. Ebből következően önmagában a cégautó adó megfizetése az áfa visszaigénylés jogosságát nem támasztja alá. A kizárólagos üzleti célú használatot útnyilvántartás vezetésével lehet/kell aládokumentálni. Az üzemanyag beszerzés a cég nevére szóló számla alapján az általános szabályok szerint elszámolható. Számviteli szempontból az előbb leírtak alapján nem szolgáltatásnyújtás, hanem eszköz beszerzés történik, így a tárgyi eszközként állományba vett személygépkocsi aktiválása után értékcsökkenési leírást kell az eszközre elszámolni.
Áttérés éves beszámolóra Kérdés A 2013-as beszámolókor a következő problémát tapasztaltam. 2013-ban a mérleg adatok alapján Éves Beszámolóra tértünk át Egyszerűsített Éves Beszámolóról. Ezt a beszámolót az előző évi adatokhoz át kellett dolgozni. 2012-ben fejlesztési tartalékot képzett a vállalkozás. Az eredménykimutatásban az adózott eredmény után levonásra került a fejlesztési tartalék, így kialakult a tényleges mérleg szerinti eredmény. Ezt az éves beszámoló eredménykimutatásában nem tudtam beírni (csak az esetleges Eredménytartalék igénybevétele, és az osztalék fizetés kerülhet elszámolásra). Tehát az eredménykimutatás szerinti mérleg szerinti eredménye eltér a mérlegben szereplőnél. Például: 2012. 2013. Adózott Eredmény 70.317 15.288 Jóváhagyott osztalék 37.000 (fejlesztési tartartalék (28.377) - (éves beszámolóban nincs helye) egysz. éves beszámolóból) Mérleg sz. eredmény (egy. besz.) 4.940 éves besz. szerint 33.317 15.288 A mérleg soron természetesen 4.940eFt szerepel, mivel a 28.377eFt a lekötött tartalékban van. Kérdésem, hogy ez továbbra is helyes lesz, vagy esetleg szerkeszteni kell még egy sort az éves beszámolóhoz.
Válasz A számviteli törvény előírásai alapján az adózott eredmény levezetése a mérleg szerinti eredményig független a beszámoló formájától. Attól, hogy az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatásában az eredménytartalék igénybevétele osztalék kifizetésre, és a jóváhagyott osztalék sor nem kerül külön kimutatásra, ugyanúgy kell eljárni, mint az éves beszámoló összeállításánál. A kérdésben jelzett problémát a fejlesztési tartalék helytelen számviteli elszámolása okozza. A fejlesztési tartalék képzését nem a tárgyévi adózott eredmény terhére kell elszámolni - mert az adózott eredmény felhasználása tekintetében a számviteli törvény ilyen lehetőséget nem tartalmaz -, hanem a számviteli törvény 38.§-a (3) bekezdés g) pontjának az előírása alapján az eredménytartalék terhére kell a lekötött tartalékot megképezni, elszámolni.
Betéti társaság saját tőkéje Kérdés Betéti társaságnál – a saját tőke mínusz összege miatt – lekötött tartalék címén, mint pótbefizetés magasabb összegeket könyveltünk. Van olyan betéti társaság ahol ez az összeg meghaladja a 10 millió Ft-ot. Maradjon ez lekötött tartalékban, vagy vezessük vissza tagi kölcsön számlára?
Válasz Először is fontos hangsúlyozni, hogy a betéti társaság vonatkozásában sem a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.), sem a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény tőkevédelmi szabályt nem tartalmaz, nem tartalmazott. Így a betéti társaság saját tőkéje mínusz összeg is lehet, a tulajdonosoknak ehhez kapcsolódóan nincs kötelező tőkerendezési kötelezettségük. Ettől függetlenül a tulajdonosok pótbefizetést saját döntés alapján teljesíthetnek (ha a társasági szerződés ezt tartalmazza). A pótbefizetés elrendeléséről azonban a tulajdonosoknak határozatot kell 7
E-számvitel
|
2014. augusztus, VI. évfolyam 8. szám
hozni, a tulajdonosi határozat alapján lehet a pótbefizetést lekötött tartalék javára kimutatni. Ha ilyen határozat nincs, akkor a tulajdonosok befizetése pótbefizetésként nem számolható el. Tagi kölcsönként is - mint kötelezettség - akkor mutatható ki, hogyha azt kölcsönszerződés alátámasztja.
Osztalékfizetés visszamenőleges hatállyal Kérdés Kft-nél kifizethető-e öt évnél régebben jóváhagyott osztalék, ha az eddig nem tették meg? Osztalék kifizetése esetén van-e bejelentési kötelezettség?
Válasz A számviteli törvény 42.§-a (1) bekezdésének az előírása alapján egy vállalkozásnak minden beszámoló összeállításánál dokumentálnia kell, hogy a vállalkozás által elfogadott, elismert kötelezettségek szerepelnek a könyvekben. Így, ha minden évben pl. aláírtak egy folyószámla egyeztetőt az osztalék követelés-tartozásról, akkor az sohasem évül el, így az osztaléktartozás akkor is kifizethető, hogyha azt öt évnél régebben hagyták jóvá. Az osztalék kifizetéshez kapcsolódó ügyvezetői nyilatkozatot be kell küldeni a cégbíróságnak, hogyha a kft még a régi Gt. hatálya alá tartozik. A kft akkor tartozik még a régi Gt. hatálya alá, hogyha a 2014. március 15-től még nem módosította a társasági szerződését. Amennyiben a társasági szerződés 2014. március 15-ét követően módosításra került, akkor már az új Ptk. hatálya alá tartozik a kft, az új Ptk. viszont már nem tartalmaz olyan előírást, hogy az osztalék kifizetéshez kapcsolódóan ügyvezetői nyilatkozatot kell a cégbíróságnak beküldeni.
Állami támogatás és előleg elszámolásának könyvelése Kérdés Állami támogatás és előleg elszámolásának könyvelése hogyan történik az alábbi események tükrében: −− a kft online pénztárgép vásárlására bruttó 31.750Ft előleget fizetett „A” értékesítőnek. −− az „A” értékesítő a megrendelt pénztárgépet nem tudta leszállítani, engedélyét visszavonták. Az előleget nem fizette vissza. −− a kft az állam által támogatott „B” értékesítőnél rendelte meg a pénztárgépet. −− a „B” értékesítő a pénztárgépet leszállította, eladási ára bruttó 158.750Ft. Az összeget a kft kifizette. −− a kft az „A” társaságnak kifizetett és vissza nem kapott előleget állami támogatás címen megigényelte, a támogatásról szóló határozatot megkapta. −− a „B” értékesítő megkapta a kft által megigényelt 31.750Ft állami támogatást, amit a kft-nek visszautalt.
Válasz A kérdésben hivatkozott 31.750Ft állami támogatás elszámolása a következőképpen történik. A 31.750Ft támogatást az „A” forgalmazónak adott előlegre tekintettel lehetett igényelni. A 16/2013. (VI. 3.) NGM rendelet (a továbbiakban: rendelet) 13/A.§-a (4) bekezdés c) pontjának az előírása alapján a támogatás igénylésekor az adott előleget térítés nélkül az államra kellett engedményezni. Az előlegkövetelés térítés nélküli engedményezésének elszámolása: T 88. Rendkívüli ráfordítás K 3. Követelések „A” céggel szemben (adott előleg) Az így elszámolt rendkívüli ráfordítással a társasági adóalapot nem kell megnövelni, mert jogszabályi előírás alapján történik a térítés nélküli engedményezés [Tao. tv. 3. számú mellékletének B/19. pontja]. 8
E-számvitel
|
2014. augusztus, VI. évfolyam 8. szám
Ezek után elő kell írni a járó 31.750Ft támogatást: T36. Egyéb követelések (NAV-val szemben) 31.750Ft K 98. Rendkívüli bevételek 31.750Ft majd időbelileg el kell határolni T98. Rendkívüli bevételek 31.750Ft K48. Passzív időbeli elhatárolások 31.750Ft Ezt a követelést a rendelet 11.§-a (3) bekezdésének előírása alapján szintén engedményezni kell a pénztárgép eladóra, elszámolása: T36. Egyéb követelés (pénztárgép eladóval szemben) 31.750Ft K96. Egyéb bevételek 31.750Ft T86. Egyéb ráfordítások 31.750Ft K 36. Egyéb követelések (NAV-val szemben) 31.750Ft A rendelet 11.§-a (3) bekezdése ezek után beszámítást ír elő, azaz a követelés engedményezésből adódó követelést be kell számítani a szállítói kötelezettségbe, elszámolása: T 45. Szállító (pénztárgép eladója) 31.750Ft K 36. Egyéb követelés (pénztárgép eladóval szemben) 31.750Ft Mivel a kft a pénztárgép teljes vételárát a „B” forgalmazónak teljes összegében kifizette, ezért a beszámítás elszámolása után a 45. Szállító főkönyvi számlának T egyenlege lesz. Ezt a T egyenleget fogja a pénztárgép eladója vis�szafizetni. Elszámolása: T 38. Pénzeszközök 31.750Ft K 45. Szállítók 31.750Ft Megjegyzés: Ezt az időbeli elhatárolásban szereplő 31.750Ft fejlesztési támogatást is - a 4.§ (3) bekezdése alapján járó 50.000Ft-os támogatással megegyezően - a pénztárgép értékcsökkenési leírásához kapcsolódóan kell majd arányosan feloldani.
Tagi kölcsön ingatlanvásárlásra Kérdés Egy kft tulajdonosa – külföldi cég – hosszú lejáratú tagi kölcsönt nyújt ingatlan vásárlásra. A szerződés szerint a kamat évente esedékes, de amennyiben nem kerül megfizetésre, akkor a következő évtől a tőkéhez számítva „kamatozik” tovább a hitel. Tárgyévi könyvelési étel: T 8. Fizetett kamatok – K 4. Kötelezettségek. Kérdésem, helyes-e ez a könyvelés (mert nem történik kifizetés, de jelentősen csökken a társasági adóalap)?
Válasz A számviteli törvény 85.§-a (2) bekezdés a) pontjának az előírása alapján fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell kimutatni a hosszú, illetve a rövid lejáratú kölcsönök után fizetett, fizetendő (esedékes) kamat összegét. A számviteli törvény hivatkozott előírásából következően a kamatráfordítások elszámolása nem pénzügyi rendezéshez kötött, el kell számolni adott üzleti év terhére azokat a kamatráfordításokat is, amelyek a kölcsönszerződés alapján az üzleti évet terhelik, függetlenül attól, hogy azok pénzügyi rendezése nem történt meg. A számviteli elszámolást csak egy dolog tudja befolyásolni, hogy a kamatfizetés a kölcsönszerződés szerint mikor esedékes. Ha a kamatfizetés a mérlegfordulónapig nem esedékes, akkor az adott üzleti évet terhelő kamatot – a számviteli törvény 44.§-a (1) bekezdésének b) pontja alapján – a passzív időbeli elhatárolások között kell kimutatni, míg ha a mérlegfordulónapig esedékes, akkor – a számviteli törvény 42.§-a (1) bekezdésének az előírása alapján – kötelezettségként kell elszámolni.
Társaság osztalékkifizetése körüli kérdések Kérdés Szeretném kérni tájékoztatását az alábbi ügy helyes kezeléséhez. Adott egy Kft., akinek a 2014.04.01-jén elfogadott, 2013.12.31-i beszámolójának adatai alap9 E-számvitel
|
2014. augusztus, VI. évfolyam 8. szám
ján a saját tőkéje 40.005eFt, melyből 40.000eFt a jegyzett tőke és 5eFt az eredménytartalék. Tekintettel arra, hogy a társaság a 2014.0105. hónapban 63 millió Ft eredményt ért el, így a taggyűlés úgy döntött, hogy az elkészített 2014.05.31-i közbenső mérleg alapján 60 millió Ft osztalékelőleg kifizetését hagyja jóvá, ami 2014. júniusában meg is történt a 2 magánszemély tag (50%, 20%), valamint az 1 jogi személy tag (30%) részére is. Mindemellett a társaság taggyűlése 2014. márciusában elhatározta a jegyzett tőke 3.000eFt-ra történő tőkekivonás miatti leszállítását is, illetve az ezzel kapcsolatos ügymenet megindítását. A jegyzett tőke leszállítást végül a cégbíróság 2014.07.02-i hatállyal bejegyezte, így a tulajdonosok most szeretnék a még bent lévő idei évi eredményt és a korábbi évek eredménytartalékát, mint adóköteles összeget, valamint végül a 37millió Ft leszállított jegyzett tőke összegét, mint adómentes összeget felvenni. Kérdéseim: 1. Kell-e 2014.07.02. nappal új közbenső mérleget készíteni, vagy elfogadható-e a 2014.05.31i állapotú, már korábban hivatkozott közbenső mérleg, avagy esetlegesen a 2013.12.31-i beszámoló? (A társaságban 2014. június 1-től 2014. július 2-ig az osztalékelőleghez kapcsolódó kifizetéseken kívül más érdemi ügylet nem történt.) 2. Elegendő-e az idei évi, még osztalékelőleg formájában fel nem osztott 3 millió Ft eredmény, plusz az 5eFt eredménytartalék arányos (37/40ed) részét előírni a tagoknál vállalkozásból kivont jövedelem jogcímen, avagy a 63millióFt idei eredmény + az 5eFt eredménytartalék arányos részét kell előírni? Mi a helyes adóügyi és számviteli elszámolás, figyelembe véve, hogy az osztalékelőlegként kifizetett összeg jelenleg a cég követelései között szerepel, abból a magánszemély tagoknak történt kifizetéskor csak az SZJA lett levonva, az EHO nem. (A jogi személy tulajdonos részére történt osztalékelőleg kifizetésnél semmilyen adó nem került levonásra.) 3. Kell-e esetleg változtatni a már kifizetett 60 millió Ft osztalékelőleg jogcímén (például vállalkozásból kivont jövedelemmé “minősül-e” át), avagy az majd a normál menet szerint a 2014-es beszámoló 2015-ben történő jóváhagyásával vég-
leges osztalékká válik és pusztán a “ felettes” rész lesz most vállalkozásból kivont jövedelem?
Válasz A kérdésből nem derül ki, hogy az új Ptk. hatálybalépése előtt vagy után történt meg a kftnél a jegyzett tőke leszállításáról szóló döntés (ez annyiban érdekes, hogy a válasz tekintetében a régi Gt. vagy az új Ptk. szabályaira kell hivatkozni). Egyben mind a régi Gt, mind az új Ptk, megegyezik, mely szerint tőkeleszállítás tőkekivonáshoz kötelezően nem írta/írja elő, hogy ehhez kapcsolódóan közbenső mérleget kell készíteni. Így fő szabályként az utolsó éves beszámoló adatai alapján is meg lehet állapítani, hogy tőkekivonáshoz kapcsolódóan mi a tagnak járó összeg. Az új Ptk. viszont előírja, hogy az osztalékelőleg felvétele esetén a fedezetet mindig közbenső mérleggel kell dokumentálni (a régi Gt. az éves beszámolót is elfogadta az osztalékelőleg fedezet dokumentálására a mérlegfordulónapot követő hat hónapig). A régi Gt. tőkeleszállítás tőkekivonás esetére előírta, hogy a jegyzett tőkén felüli saját tőke is megilleti a tagot, viszont az új Ptk-nak nincs ilyen taxatív szabályozása. Hogy mi illeti meg a tagot, azt az új Ptk. szabályait nézve, a megszűnés szabályaiból lehet kiindulni, mely szerint a jegyzett tőkén felüli saját tőke arányos része is jár a tagnak. Attól, hogy sem a régi Gt, sem az új Ptk. tőkeleszállítás tőkekivonás esetére nem írja elő közbenő mérleg készítési kötelezettséget, a reális elszámolás érdekében véleményem szerint a tagok dönthetnek úgy, hogy a tagnak járó összeget közbenső mérleg adatai alapján állapítják meg. A számviteli törvény 39.§-ának (5) bekezdése a közbenső mérleg alkalmazásánál előírja az együttes fedezetvizsgálatot, bár hangsúlyozom, hogy a számviteli törvény hivatkozott szabálya nem erre az esetre vonatkozik (ez a szabály a saját részesedés megszerzésére és osztalékelőleg együttes fizetésére vonatkozik). Ezek alapján a feltett kérdésekre a következő válasz adható: 1. 2014.07.02. fordulónappal nem kell új köz10
E-számvitel
|
2014. augusztus, VI. évfolyam 8. szám
benső mérleget készíteni, mert sem a régi Gt., sem az új Ptk. tőkeleszállítás tőkekivonás esetére eleve nem írja elő a közbenső mérlegkészítési kötelezettséget. A reális vagyoni helyzetet tükröző elszámolás érdekében a tagok dönthetnek úgy, hogy a tőkeleszállításhoz kapcsolódóan a tagnak járó összeget a 2014.05.31-i mérlegfordulónapú közbenső mérleg alapján határozzák meg. 2. A 2014.05.31-i mérlegfordulónapú közbenső mérleg alapján történő elszámolásnál mindenféleképpen együttes fedezetvizsgálatot kell végezni, egyrészt mert egy közbenső mérleg több gazdasági eseményt dokumentál, másrészt mert a közbenső mérlegben szereplő 63millióFt-os adózott eredményből már 60millió Ft-ot a tagok osztalékelőleg címén felvettek. Így a közbenső mérleg alapján a 37 millió Ft-os jegyzett tőkén felül az osztalékelőleg formájában fel nem osztott 3 millió Ft adózott eredmény és az 5eFt eredménytartalék arányos - 37/40-ed - része illeti meg a tagokat, mint vállalkozásból kivont jövedelem. 3. Így a már kifizetett 60millió Ft osztalékelőleg jogcíme nem változik, az majd a 2014-es beszámoló 2015-ben történő jóváhagyásával válik végleges osztalékká (ha arra a 2014-es beszámoló adatai fedezetet nyújtanak).
Kültag jogviszonyának megszűnése Kérdés Van egy Bt. mely áll 1 fő beltagból és 2 fő kültagból. Az egyik kültag meghalt, a tulajdoni részesedése 90 %. A Bt jegyzett tőkéje 3000 Ft és saját tőke 7.412.000 Ft. Még nem volt ilyen esetem és nem tudom, hogy mit kell ilyenkor csinálni. Kérem, legyenek szívesek leírni, hogy mit és hogyan kell elkészíteni, ha valahova el kell küldeni, akkor pontosan hova?
Válasz Az új Ptk., valamint a régi Gt. szabályai szerint, ha valamennyi beltag vagy valamennyi kültag tagsági jogviszonya megszűnik, a megszűnés időpontjától számított hat hónapon belül kell
E-számvitel
|
a társasági szerződést az új tagok tekintetében módosítani és a cégbíróságnak bejelenteni. Ha hat hónapon belül ez nem történik meg, akkor a betéti társaság jogutód nélkül megszűnik. De a kérdésben leírtak szerint csak egy kültag halt meg, ezért a hivatkozott szabályok itt most nem alkalmazandók, mert marad a betéti társaságnak beltagja és kültagja is. Önmagában az, hogy a betéti társaság egyik kültagja meghal, a könyvelő szempontjából külön feladatot nem jelent. A társasági szerződést kell majd módosítani a tagok tekintetében, de ez nem könyvelői feladat. Másrészt a hagyatéki eljárás lezárását követően a meghalt kültag örökösének a betéti társaságból a tagsági jogviszony megszűnésének időpontjára járó vagyont (a saját tőke 90%-át) ki kell fizetni, hogyha az örökös nem lép be a társasági szerződés módosításakor új kültagként..
In-house szeminárium! Ha szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó- és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az
[email protected] e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
E-számvitel VI évfolyam nyolcadik szám, 2014. augusztus Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Bp. Váci út 91/a Tel.: 273-2090 Fax:468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Varga Szabolcs HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917, E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
2014. augusztus, VI. évfolyam 8. szám
A Fórum Média Kiadó új, átfogó szolgáltatása: Munkaügyi, bérgazdálkodási és társadalombiztosítási audit! Kiadónk egy egyedülálló szolgáltatást bocsát útjára, amelyet munkáltatók figyelmébe ajánlunk. A szolgáltatás kivételes jellege a problémák komplex kezelésében, a kérdések munkajogi, adó- és társadalombiztosítási szempontból való egyidejű megközelítésében és megoldásában áll. Munkajogász szakértőink – a megbízók egyedi igényei szerint – teljes munkajogi átvilágítást végeznek, amely során a munkaügyi dokumentáció átvizsgálásán és a hatályos jogszabályi előírásokhoz igazításán túl adótanácsadóink közreműködésével bérgazdálkodási tervet készítenek, amely segítségével a munkáltatók jelentős összegeket takaríthatnak meg. Szakértőink a problémás esetek megfelelő jogi kezelését és a megbízóink kérése szerint elkészített munkaügyi iratminták elkészítését követően, – azok megfelelő alkalmazása érdekében – utánkövetést is végeznek, amelynek keretében megválaszolják kérdéseiket és szakmai támogatást nyújtanak az átmeneti időszakban. Miért érdemes igénybe venni a szolgáltatásunkat? Az idén már negyedik alkalommal módosul a Munka Törvénykönyve. Az új Ptk. márciusi hatályba lépése is számos változást hoz a munka világában. Az újdonságok között elmélyült jogi tudás és speciális gyakorlati tapasztalat nélkül nem könnyű eligazodni. Munkajogász-ügyvédekből és adótanácsadókból álló szakértői csapatunk ebben nyújt a munkáltatók számára szakmai támogatást. Új, átfogó szolgáltatásunk a munkáltatók bérgazdálkodásának a racionalizálására, a jogszabályok által biztosított lehetőségek maximális kiaknázására fókuszál, amely komoly versenyelőnyt jelenthet a szolgáltatást igénybe vevő társaságoknak. Szolgáltatásunk színvonalára a szakértőink magas szintű jogi és közgazdasági tudása, valamint a sok éves tanácsadói és peres tapasztalata a garancia. A szolgáltatásunkról részletesebben www.forum-media.hu/munkaugyi-tanacsadas honlapon tájékozódhat, amennyiben kérdése van, írjon a
[email protected] e-mail címre! 12 E-számvitel
|
2014. augusztus, VI. évfolyam 8. szám
