E-számvitel 2014.december
e l e k t r o n i k u s
Szakmai folyóirat
VI. évfolyam 12. szám
Tartalom Vegyen részt rövid felmérésünkben! Tisztelt Ügyfelünk! Válaszaival komoly segítséget ad nekünk ahhoz, hogy a kiadványban csak olyan témák szerepeljenek, amelyek az Ön munkáját segítik. A kérdőív kitöltése körülbelül 5 percet vesz igénybe: https://www.surveymonkey.com/s/e-szamvitel
A hónap témája −− A számviteli törvény módosításáról
Olvasói kérdések −− 2014-es év üzleti zárása −− Behajthatatlan kötelezettség kivezetése −− Üzletrésztől eltérő tagi kölcsön arány −− Törzstőke emelése apportból −− Devizás befektetések elszámolása −− Zártvégű pénzügyi lízing keretében történő gépjármű beszerzése −− KATA hatálya alá tartozó alanyi adómentesség választása
Szerző:
Botka Erika
a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára
Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának. Kérem, hogy az e-mail tágyába írják bele, hogy „E-számvitel”. Megújult honlapunkról – http://forum-media. hu/index.php/minisite-4101– a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket és hozzáférhet az extratartalmakhoz. A kézirat lezárásának dátuma: 2014. november 25.
−− Közbeszerzésen konzorciumként indult cégek ügyletei −− Vagyonkezelésbe vett ingatlanhoz tartozó közfeladat
1 E-számvitel |
2 0 1 4 . d e c e m b e r, V I . é v f o l y a m 1 2 . s z á m
A hónap témája A számviteli törvény módosításáról A számviteli törvény várható változásait az egyes adótörvények és az azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló T/1705. számú törvényjavaslat tartalmazza (a kézirat leadásáig a törvénymódosítás nem került kihirdetésre). Az új szabályokat jellemzően a 2014-es üzleti évre is lehet alkalmazni. 1) Az új Ptk.-val kapcsolatos változások Pénzügyi lízing fogalma A számviteli törvény az új Ptk. hatálybalépésével módosította a pénzügyi lízing fogalmát, így 2014. március 15-étől a számviteli törvény az új Ptk. szerinti pénzügyi lízing fogalmat vette át. Az új Ptk. pénzügyi lízing fogalma azonban a gyakorlatban több problémát is felvet, ami kihat a számviteli, így az adózási kérdésekre is, külön kiemelve, hogy az új Ptk. pénzügyi lízing fogalmának alkalmazása sok kérdést felvet a tartós bérelt és a pénzügyi lízing elhatárolásával, szétválasztásával kapcsolatosan (ezzel a problémával korábbi számunkban már foglalkoztunk). A számviteli törvény módosítása átveszi a Hpt. pénzügyi lízingszerződés fogalmát azzal, hogy ide kell érteni azt az esetet is, ha a szerződés az anyavállalat és a leányvállalata között jött létre. A Hpt. előírása szerint pénzügyi lízing az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a használatba adással a lízingbevevő a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot, b) a hasznok szedésére jogosulttá válik, c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is),
d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét – amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos –, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését. Így megállapítható, hogy tartalmában a számviteli törvény módosítása a pénzügyi lízing fogalmat az új Ptk. hatálybalépése előtti pénzügyi lízing fogalmára állítja vissza. Közbenső mérleg Az új Ptk. számos esetben hivatkozik a saját tőke évközi megállapítására, illetve alátámasztására, ugyanakkor össze-vissza szabályozza, vagy egyáltalán nem szabályozza, hogy a beszámolót, közbenső mérleget mennyi ideig lehet figyelembe venni. A szabályozás egységességét az új Pkt-ban kellett volna megoldani, ehelyett a számviteli törvényben került szabályozásra, hogy a közbenső mérleget – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a mérlegfordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására. Pótbefizetés A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) előírása alapján pótbefizetést csak pénzben lehetett teljesíteni. Ezzel szemben az új Ptk. előírása alapján pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás útján is teljesíthető. Így pótbefizetésként a tulajdonos olyan vagyontárgyat is átadhat, amely az új Ptk. szabályai szerint apportképes eszköz (vagyoni értékű jogok, tárgyi eszköz, készlet, követelés, értékpapír stb.). A számviteli törvény eddig hatályos előírása a Gt. szabályaira épülően csak a pénzben teljesített pótbefizetés számviteli elszámolását tartalmazza. A pénztől 2
E-számvitel
|
2 0 1 4 . d e c e m b e r, V I . é v f o l y a m 1 2 . s z á m
eltérő eszközben történő pótbefizetés elszámolására új számviteli elszámolás vált szükségessé. A törvény módosítása tartalmazza, hogyha a tulajdonos pénztől eltérő eszközben teljesít pótbefizetést, illetve a vállalkozás pénztől eltérő eszközben fizeti vissza a pótbefizetést, akkor az átadott eszköz tekintetében az értékesítés szabályait kell alkalmazni. Az értékesítés szabályai szerint kimutatott követelést kell majd a lekötött tartalékkal szemben összevezetni. A módosítás rögzíti továbbá a pótbefizetésként kapott eszköz bekerülési értékét, mely szerint a pótbefizetésként, illetve a pótbefizetés visszafizetéseként kapott eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz pótbefizetésről, illetve a pótbefizetés visszafizetésről hozott közgyűlési, alapítói, taggyűlési határozatban meghatározott értéke, melyet közvetlenül a lekötött tartalékkal szemben kell elszámolni. Ennek a szabályozásnak azonban lehet gyakorlati problémája. A gyakorlatban ugyanis előfordulhat, hogy a tulajdonosnak olyan eszköze van, ami nem osztható és az átadandó eszköz piaci értéke meghaladja a teljesítendő pótbefizetés ös�szegét (pl. a tulajdonosnak 3 millió Ft pótbefizetést kell teljesítenie, de csak 7 millió Ft piaci értékű ingatlanja van, és ezt kell átadnia). Ebben az esetben a megkapott eszközt nem lehet közvetlenül a lekötött tartalékba elszámolni, az eszköz átvételét eszközbeszerzésként szükséges elszámolni, azaz a kötelezettségekkel szemben kell az eszközt állományba venni és a kötelezettségből kell a lekötött tartalékba átvezetni a pótbefizetésként meghatározott összeget, a fennmaradó kötelezettséget pedig vissza kell fizetni a tulajdonosnak (erre az esetre viszont a törvény nem tartalmaz szabályozást). Egyéb társaságjogi változások Az új Ptk. az átalakulás fogalmába nem érti bele az egyesülést, szétválást, így ezt a számviteli törvényen keresztül kellett vezetni (tartalmi változást az eddigi gyakorlathoz viszonyítva azonban ez a módosítás nem jelent). A gazdasági társaságokról szóló törvény hatályon kívül helyezésével megszűnt a betéti társaság, közkereseti társaság vagyoni betéteire utaló elnevezés, ezért a számviteli törvény a
jövőben az új Ptk.-hoz igazodik, így a vagyoni betét elnevezést megváltoztatja egyéb társasági részesedére (tartalmi változást az eddigi gyakorlathoz viszonyítva azonban ez sem jelent). Fizetendő késedelmi kamat Az új Ptk. szabálya alapján a késedelmi kamat fizetési kötelezettség a késedelembe esés napján beáll, így azt kötelezettségként kell kimutatni, ezért a passzív időbeli elhatárolások közül a fizetendő késedelmi kamat hatályon kívül helyezésre kerül. Sérelmi díj Az új Ptk. előírása alapján a törvénymódosítás szabályozza, hogy a fizetendő/kapott sérelmi díjat is a kártérítésekhez hasonlóan, pénzügyi rendezéskor egyéb bevételként, egyéb ráfordítás kell elszámolni. 2) Egyéb, más jogszabályokkal kapcsolatos módosítások Közvetetten, utólag adott engedmények A törvénymódosítás új előírása szerint egyéb bevételként/egyéb ráfordításként kell kimutatni az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti közvetett pénzvisszatérítési akció keretében kapott (járó), adott (fizetendő) engedmény – fizetendő általános forgalmi adóval csökkentett – összegét is. Eddig az ilyen jogcímen adott-kapott engedményeket, mint pénzeszköz végleges átadás/átvételt a rendkívüli bevételek, rendkívüli ráfordítások között kellett elszámolni. Bizalmi vagyonkezelés A törvénymódosítás – a gazdasági társaságokhoz hasonlóan – megadja azt a lehetőséget, hogy bizalmi vagyonkezelés esetén is a bizalmi vagyon tartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményéből is teljesíthető hozamfizetés. A törvénymódosítás ezen túlmenően rögzíti, hogy a bizalmi vagyonkezelés során a kezelt vagyonra szóló tartós követelés értékvesztésének, illetve annak visszaírásának elszámolása során a piaci érték meghatározásakor a kezelt vagyon üzleti év mérlegfordulónapjára kimutatott saját 3
E-számvitel
|
2 0 1 4 . d e c e m b e r, V I . é v f o l y a m 1 2 . s z á m
tőkéjének összegét kell figyelembe venni (nemcsak az induló vagyont, tartalékot, mérleg szerinti eredményt). Könyvvizsgálói jelentés visszavonása A közfelügyeleti hatóság kötelezheti a könyvvizsgálót a könyvvizsgálói jelentése vis�szavonására, illetve új könyvvizsgálói jelentés kibocsátására. Ezt az esetet szabályozza törvénymódosítás, amikor kimondja, hogy amennyiben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi az éves beszámolóra, az egyszerűsített éves beszámolóra, az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés visszavonását és új független könyvvizsgálói jelentés kibocsátását a vállalkozás a visszavont, illetve az új független könyvvizsgálói jelentésre a számviteli törvényben meghatározott közzétételi és letétbe helyezési előírásokat köteles alkalmazni. Amennyiben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi az éves beszámolóra, az egyszerűsített éves beszámolóra, az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés visszavonását, a vállalkozás a visszavonást követő 90 napon belül köteles az ismételt könyvvizsgálat elvégzéséről gondoskodni. Ellenőrzés megállapítása fogalmának módosítása A számviteli törvény eddig hatályos elírása szerint ellenőrzés megállapításának minősült az ellenőrzés során feltárt, az eszközöket-forrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak. A törvénymódosítás a fogalmat kiegészíti azzal, hogy ilyen hibának és hibahatásnak minősülnek a szerződések, megállapodások, a számviteli bizonylatok utólagos módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet (éveket) érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is. Devizában készült beszámoló
A számviteli törvény több szabályát is forintban meghatározott értékhatárokhoz köti (konszolidált beszámoló készítési kötelezettség, könyvvizsgálati kötelezettség, stb.). Ez problémát okozhat a devizában beszámolót készítő vállalkozásoknak, hogy az értékhatárokat milyen árfolyamon számítsák át. Így a törvénymódosítás rögzíti, hogy amennyiben a vállalkozó az éves beszámolót devizában készíti el, akkor a számviteli törvényben egyes rendelkezések alkalmazásának feltételeként forintban meghatározott értékhatárokat a Magyar Nemzeti Bank által az adott időpontra vonatkozóan közzétett, hivatalos devizaárfolyamon történő átszámítással kell figyelembe venni. Eszközök átsorolása A számviteli törvény előírása szerint, ha egy eszköz használata, rendeltetése a besorolást követően megváltozik, mert a tevékenységet, a működést már tartósan nem szolgálja, vagy fordítva, akkor annak besorolását meg kell változtatni (befektetett eszközből forgóeszközbe kell átsorolni, vagy fordítva). A törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy az átsorolást a használat, a rendeltetés megváltozásakor kell végrehajtani. Tőketartalék növekedése A törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy a tulajdonos tőketartalékba csak és kizárólag alapításkor, illetve jegyzett tőke emelésekor, az alapítással, a tőkeemeléssel egyidejűleg – annak részeként – helyezhet vagyont (pénzt, egyéb eszközöket). Megjegyzem, eddig sem volt arra lehetőség/jogcím, hogy a tulajdonos tőketartalékba helyezzen közvetlenül vagyont úgy, hogy az nem járt együtt jegyzett tőke növekedéssel, illetve csak alapításkor lehetett „ázsiós” alapítást végrehajtani. Devizás követelések-kötelezettségek mérlegfordulónapi átértékelése A törvénymódosítás pontosítja, hogy a követelés jellegű devizás aktív időbeli elhatárolásokat is, valamint a kötelezettség jellegű devizás passzív időbeli elhatárolásokat is az üzleti év 4
E-számvitel
|
2 0 1 4 . d e c e m b e r, V I . é v f o l y a m 1 2 . s z á m
mérlegfordulónapjára vonatkozóan át kell értékelni. Megjegyzem, hogy eddig is át kellett az időbeli elhatárolásokat értékelni. Értékesítés nettó árbevétele A törvénymódosítás új előírása szerint az áfa törvény szerinti üzletág átruházásakor az üzletág átruházásáért kapott, az átadott eszközök – átadott kötelezettségek értékével csökkentett – piaci értékét meghaladó ellenértékét nettó árbevételként kell elszámolni (a vevő pedig ezt a többletértéket mutatja ki üzleti vagy cégértékként). Exportértékesítés nettó árbevétele A törvénymódosítás hatályon kívül helyezi a számviteli törvény azon előírását, mely szerint az exportértékesítés nettó árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási költség. Így ezeket a költségeket a jövőben igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni. Mivel ezek a költségek nem csökkentik az exportárbevételt, ezért ennek olyan hatása is lesz, hogy az érintett vállalkozásoknak több iparűzési adót kell fizetniük. (A szabályt 2015-től kell alkalmazni.)
Olvasói kérdések Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának.
2014-es év üzleti zárása Kérdés Kérdésem a közelgő évzáráshoz kapcsolódik. A behajthatatlan követeléssel kapcsolatosan a Szt. 3. §-a (4) bekezdése 10. pontjának az utolsó g) pontja kimondja, hogy „amely a hatályos jogszabályok alapján elévült”. Szeretném a véleményét kérni, hogy ezt az elévülést hogyan kell a gyakorlatban értelmezni? A 2009es évben keletkezett vevői követeléseknél (korábban értékvesztést számoltunk el), hogyan kell figyelembe venni a Ptk változását és az egyenlegközlő levelek kiküldése hogyan hat az elévülési időre?
Válasz Az új Ptk. 6:22. §-a (1) bekezdésének előírása szerint, ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el (megjegyzem, a régi Ptk.-ban is fő szabály szerint öt év volt az elévülési idő). A (2)-es bekezdés előírása szerint az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. Ugyanakkor a (3)-as bekezdés szerint az elévülési idő megváltoztatható, de az erre irányuló megállapodást írásba kell foglalni. A követelés elévülésénél azonban tekintettel lenni a Ptk. 6:25. §-a (1) bekezdésének az előírására is, mely szerint az elévülést megszakítja a) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése; 5 E-számvitel
|
2 0 1 4 . d e c e m b e r, V I . é v f o l y a m 1 2 . s z á m
b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség; c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagy d) a követelés csődeljárásban történő bejelentése. A Ptk. 6:25. §-a (2) bekezdésének az előírása szerint az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés újból kezdődik. Így a kérdésben szereplő 2009. évi vevőkövetelés vonatkozásában például, ha az adós minden évben aláírt folyószámla egyeztetőt, amelyben a tartozását elismerte, akkor a követelés nem évül el, mert a tartozás elismerése az elévülést mindig megszakította. Így csak értékvesztéssel lehet a követelést zárlat keretében értékelni, azt ilyen jogcímen behajthatatlan követelésként nem lehet leírni. Ha 2009-től egy évben sem történt semmilyen formában tartozás elismerés, akkor a követelés öt év után elévül, azt behajthatatlan követelésként 2014-ben el kell számolni, és az így elszámolt összeggel a társasági adóalapot meg kell növelni. Kérdés folytatása A követelések elévülésével kapcsolatban szeretnék még egy kis kiegészítést kapni. Minden évben kiküldjük a folyószámla egyeztetőt: 1. a vevő visszaküldi aláírva; 2. a vevő nem küldi vissza, de átveszi; 3. visszajön a levél (a címzett ismeretlen, vagy nem vették át). A 2. és 3. eset is megszakítja az elévülést? Ha nem, milyen teendőink vannak?
Válasz Az 1-es eset mindig megszakítja az elévülést. A 2-es eset attól függ, hogy mi van az átvett levél tartalmában. Ha bizonyítani tudják, hogy átvette, és a levél szerint, ha x napon belül nem kifogásolja, elfogadottnak kell tekintetni a követelést, akkor ez az eset is megszakítja az elévülést. A 3-as esetben nem szakad meg az elévülés, viszont ebben az esetben a követelést a számviteli törvény 3. §-a 10/e. pontja alap-
ján behajthatatlan követelésként le kell írni, az nem szerepelhet a mérlegben, amennyiben a levelet a vállalkozás (adós) hatályos székhelyére, telephelyére küldték el.
Behajthatatlan kötelezettség kivezetése Kérdés A könyveinkben 2008-ban keletkezett jelentős összegű szállítói kötelezettség szerepel. Kiegyenlítése a továbbiakban sem várható. Az év végi zárás során szeretnénk kivezetni! Milyen teendőink vannak és annak milyen adóvonzata van?
Válasz A tartozás elévülésére az előbbi kérdésben a követeléselévülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Hogyha a tartozás elévült, akkor azt a számviteli törvény 86. §-a (3) bekezdésének h) pontja alapján rendkívüli bevételként el kell számolni. Az így elszámolt bevétel a társasági adóalap része, ezzel a bevétellel nem lehet a társasági adóalapot csökkenteni.
Üzletrésztől eltérő tagi kölcsön arány Kérdés Adózási kérdésben kérném segítségüket. „A” cég (kft.) információi: - két magánszemély tulajdonos van jelenleg: 1. ember: 42% 2. ember: 58% - tagi kölcsön állomány: 1. ember: 2 660 000 Ft 2. ember: 3 960 000 Ft - jegyzett tőke: 1 000 000 Ft - saját tőke jelenleg: kb. -5 000 000 Ft „B” cég (kft.) 100%-ban szeretné megvásárolni a céget. - kialkudott üzletrész vételárak, melyet 9 hó6
E-számvitel
|
2 0 1 4 . d e c e m b e r, V I . é v f o l y a m 1 2 . s z á m
nap alatt fizet ki „B” cég a mostani tulajdonosoknak: 1. ember: 8 700 000 Ft 2. ember: 17 150 000 Ft A kérdésem ez esetben az lenne, hogy arányaiban más a vételár a két embernek, mint az üzletrész-arányuk. Ez így lehetséges-e, vagy okozhat-e bármilyen problémát? Másik kérdésem, hogy „B” cég a tagi kölcsön állományt: a) beutalná kölcsönként az üzletrész adás-vétel előtt, így „A” cég ki tudja fizetni a tagi hitel állományát a jelenlegi tulajdonosoknak. Majd az üzletrész adás-vételt követően, ez a kölcsön újra tagi kölcsönné válna. Ez így lehetséges, vagy van bármilyen adó- vagy illetékfizetési kötelezettség? b) az üzletrész vételáron felül ezt kifizeti „B” cég a tulajdonosoknak szerződés aláírásakor. Ebben az esetben a magánszemélyeknek kell-e bármilyen adót vagy illetéket fizetniük?
Válasz A kérdésből nem derül ki, hogy a „B” cég és az „A” cég tulajdonosai között van-e valamilyen összefüggés, azaz adózási szempontból kapcsolt feleknek minősülhetnek-e. Ennek a vételár elbírálásában van jelentősége. Független felek az üzletrész vételárát szabadon határozhatják meg, így eltérő személyek vonatkozásában önmagában az eltérő vételár arányok nem jelentenek semmit. Például egy üzletrész vételárát befolyásolhatja az is, hogy az üzletrész megvásárlásával többségi szavazati arányt lehet-e vagy sem egy cégben szerezni. Így egy többségi szavazati arányú üzletrészért önmagában többet lehet fizetni (vételárat felhajtó tényező), mint egy kisebbségi üzletrészért. Önmagában a saját tőke helyzet sem jelent semmit, mert egy könyv szerinti értéken veszteséges céget is érdemes lehet megvenni, hogyha például a cég ügyfélkörét akarják megszerezni, vagy az is lehet, hogy vannak olyan eszközei (pl. ingatlan) amelyeknek a piaci értéke jelentősen meghaladják azok könyv szerinti értékét (és még számos lehetőség van, hogy a könyv szerinti értékadatokhoz viszonyítva mi minden
hajthatja felfelé a vételárat). Ha kapcsolt félnek minősülnek az eladók és a vevők, akkor a „B” cégnél a vételárat különösen alá kell tudni támasztani, hogy miért fizettek többet érte, mert ha erre a részesedésre később értékvesztést kell elszámolni, akkor tudni kell bizonyítani, hogy az a vállalkozás érdekében felmerülő költség. Ha a B” cég az üzletrész adás-vétel előtt kölcsönt nyújt az „A” cégnek, aki ebből kifizeti az „A” cég jelenlegi tulajdonosainak a tagi kölcsönét, akkor ehhez kapcsolódóan adó- vagy illetékfizetési kötelezettség nem merül fel. Az adás-vételi szerződés megkötését megelőzően viszont üzleti szempontból nem biztos, hogy ez jó megoldás, mert mi lesz abban az esetben, hogyha az adás-vételi szerződés még sem kerül megkötésre. Célszerűbb lenne, hogyha az üzletrész adás-vételi szerződéssel egyidejűleg a magánszemélyek a tagi kölcsönnyújtásból adódó követelésüket a „B” cégre engedményeznék. Ebben az esetben is végeredményképpen ugyanaz valósulna meg, azaz az engedményezést követően az „A” cégnek a tartozása a „B” céggel szemben állna fenn. Az engedményezéssel sem merülne fel semmilyen adó- és illetékfizetési kötelezettség. Ha a B” cég a tagi kölcsön állományt az üzletrész vételáron felül kifizeti az „B” cég tulajdonosainak a szerződés aláírásakor, akkor ahhoz jogcímet is találni kell. Mivel az „A” cég tartozik a jelenlegi tulajdonosoknak, fő szabály szerint ezt az „A” cégnek kell teljesítenie. A „B” cég akkor tudná kifizetni, hogyha az „A” cég kölcsöntartozását átvállalná. Ha ellenérték nélkül vállalja át, akkor az „A” cégnél az átvállalt tartozás összegét rendkívüli bevételként kellene elszámolni, mely bevétel a társasági adóalap része, illetékfizetési kötelezettség viszont nincs. Ha ellenérték fejében történik a tartozásátvállalás akkor az „A” cégnél a tartozás változatlanul megmarad, csak a tartozás már a „B” céggel szemben áll fenn, azaz ugyanaz a végeredmény, mintha az „A” cég tulajdonosai engedményezik a követelésüket a „B” cégre. Ebben az esetben sem adó-, sem illetékfizetési kötelezettség nem merül fel.
7 E-számvitel
|
2 0 1 4 . d e c e m b e r, V I . é v f o l y a m 1 2 . s z á m
Törzstőke emelése apportból Kérdés Kérem segítsenek a következő kérdés megválaszolásában. Egy kft. (többszemélyes) törzstőkét emel tagi kölcsönből (apportként viszi be a tag). A tagi hitellel történő törzstőkeemelés illetékmentes, mivel nagyobb lesz a szavazati arány, osztalék, stb? Egyszemélyes kft esetében az osztalék vagy a szavazati arány nem változik, amennyiben a tag a tagi kölcsönkövetelésével megemeli a törzstőkét. Ebben az esetben is illetékmentes a törzstőke megemelése?
Válasz Az illetékmentességet nem az dönti el, hogy kinek mekkora lesz a tulajdoni és/vagy szavazati aránya. Az ajándékozási illeték ott tud felmerülni, ahol nincs ellenérték. Ebben az esetben a tag követelése fejében üzletrészt kap, így a követelésnek van ellenértéke, így ajándékozási illeték nem tud felmerülni akár egyszemélyes, akár többszemélyes kft törzstőke emeléséről van szó.
Devizás befektetések elszámolása Kérdés Magyarországi székhelyű kft. a jövedelmét euróban kapja, nyilvántartás euróban és forintban történik, az éves beszámolót forintban készíti el. A kft. a bankszámláján lévő euróból izraeli befektető társasághoz elhelyez USA dollárt azzal, hogy azt a befektető társaság különböző cégekbe helyezze el, később ezek a cégek tőzsdére kerülnek, és a befektetés sima részvényekké fog átalakulni. Kérdéseim a következők lennének: - helyes, ha a befektető társasághoz elhelyezett összeget a T 172- K 38 számlán tartom nyilván, a cégenként elhelyezett ös�szegekkel?
- év végén, 12.31-én az itt kimutatott USA dollárra árfolyamkülönbözetet el kell számolni az MNB árfolyam figyelembevételével? - amikor a befektetett összeg részvénnyé alakul milyen teendő van a könyvelésben? A befektetett összeg és a részvény érték közötti különbözetet nyereségként vagy veszteségként árfolyamkülönbözeti számlára kell elszámolnom? A 172-es számlán a tőzsdei árfolyamon tartom tovább nyilván? - a befektető társaságnak fizetett költségeket az 532-es számlán számolom el, akkor helyesen járok el? A szerződés elegendő és megfelelő dokumentum a kft. helyes elszámoltatásához, vagy ezen kívül kell még olyan nélkülözhetetlen dokumentum, ami az ezzel kapcsolatos elszámolás helyességét, valódiságát alátámasztja, különös tekintettel arra, hogy az összeg elhelyezése befektetési társaságon keresztül történik a különböző cégekbe?
Válasz A kérdésből nem derül ki, hogy a társaság az izraeli befektető társasághoz milyen jogcímen helyezett el/fektetett be USA dollárt (pl. kölcsönadott pénzként vagy befektetési jegyet vásárolt – ebben az esetben még az is kérdés, hogy a befektetési alapot milyen pénznemben jegyzik – vagy részvényt vásároltak a pénzből stb). A „befektetés” jogcíme nélkül nem lehet a kérdést megválaszolni, mert ezek mind befolyásolják a gazdasági események elszámolását, az év végi értékelést. Így például, ha kölcsönadott pénzről van szó, akkor az eurószámláról elutalt, de USA dollárban fennálló követelés elszámolásakor önmagában árfolyam-különbözet keletkezik, mert az eurót a könyv szerinti értékén kell kivezetni, az USA dollárban keletkezett követelést pedig a fizetés napi – számviteli politikában rögzített – árfolyamon kell állományba venni. Ezt a pénzkölcsönadásból származó követelést mérlegfordulónapon a számviteli politikában meghatározott árfolyamon át kell értékelni, az USA dollár árfolyama alapján. Ha ebből a követelésből részvényt vásárolnak, akkor szintén árfolyam-különbözet 8
E-számvitel
|
2 0 1 4 . d e c e m b e r, V I . é v f o l y a m 1 2 . s z á m
keletkezik, mert a követelést könyv szerinti értéken ki kell vezetni, a részvényt vagy befektetési jegyet viszont a vásárlásnapi számvitel politikai árfolyamon állományba kell venni. A vásárolt részvényt/befektetési jegyet azonban nem biztos, hogy USA dollárban kell nyilvántartani, mert azt kell megvizsgálni, hogy részvény/befektetési jegy névértéke miben meghatározott, mert azt a részvény/befektetési jegy névértéke pénznemében kell nyilvántartani, mérlegfordulónapon a számviteli politikai árfolyamon átértékelni. Így például, ha a megvásárolt részvény névértéke izraeli sékelben meghatározott, akkor az izraeli sékel árfolyama alapján kell a vásárlást elszámolni. A pénz kölcsönadásához elegendő a szerződés, azonban a részvény/befektetési jegy vásárlását külön dokumentálni kell, ahhoz külön számviteli bizonylat szükséges (pl. adás-vételi szerződés a részvény/befektetési jegy vásárlásáról, illetve a részvény/befektetési jegy azonosításához is szükségesek dokumentumok, pl. részvény/befektetési jegy sorszáma). A befektető társaságnak fizetett költségek tartalma a kérdésből nem derül ki. Ha az igénybe vett szolgáltatásnak minősül, akkor az 52-es számlacsoportban, ha a befektető társaság befektetési jegyét vásárolták meg, akkor a felmerült költségek pénzügyi szolgáltatásnak is minősülhetnek, ekkor az 53as számlacsoportban kell azokat elszámolni.
Zártvégű pénzügyi lízing keretében történő gépjármű beszerzése Kérdés Személygépkocsi zártvégű pénzügyi lízing keretében történő beszerzése esetén – amennyiben a levonhatóság feltételei fennállnak, azaz teljeskörűen üzleti célú használat valósul meg – a beszerzésről szóló számla áfatartalmát vis�szaigényelhetem-e?
Válasz A gyakorlatban zártvégű pénzügyi lízing esetén a személygépkocsi tulajdonjogát a lízingbe vevő a használati idő végén automatikusan
megszerzi, ezért az áfa tv. előírása alapján zárt végű pénzügyi lízing esetében is termékbeszerzés valósul meg, azaz az áfa tv. szempontjából ez ugyanolyan eset, mintha személygépkocsit vásárolna a vállalkozás, ezért személygépkocsi zárt végű pénzügyi lízing keretében történő beszerzése esetén a számla áfatartalmát még üzleti célú használat esetében sem lehet levonni, a le nem vonható áfával növelten kell a személygépkocsit tárgyi eszközként aktiválni.
KATA hatálya alá tartozó alanyi adómentesség választása Kérdés Egy bt. a KATA hatálya alá tartozik, e mellett az alanyi adómentességet választotta. Januárban a havi árbevétele 400e ft volt, februárban a havi árbevétele 700e ft volt. A kérdésem az lenne, hogy februárban a 40%-os magasabb adót kellene fizetnie, mert meghaladta a havi 500e ft-os határt?
Válasz A KATA adóalanyok esetében a bevételt éves szinten kell nézni és nem havi szinten. Így, attól, hogy 700e Ft-os bevétele volt február hónapban, a havi KATA fizetési kötelezettséget ez az adat nem érinti. Majd év végén kell megállapítani, hogy a 6 millió Ft-tos bevételi határt éves szinten meghaladta-e, ha igen, akkor majd következő évben kell a 40%-os adót megfizetni.
Közbeszerzésen konzorciumként indult cégek ügyletei Kérdés Az alábbi kérdésben szeretném kérni állásfoglalását. Ha egy közbeszerzésben konzorciumba indul két cég (X Zrt. és Y Kft.), viszont a megrendelővel létrejött szerződésben az van, hogy csak az X Zrt. nyújthat be számlát a megrendelő 9
E-számvitel
|
2 0 1 4 . d e c e m b e r, V I . é v f o l y a m 1 2 . s z á m
felé, ami mindkét cég (X+Y) által teljesített munka összegét tartalmazza. Majd a másik cég Y Kft beszámlázza a rá jutó összeget X Zrt.-nek , akkor véleménye szerint a másik cégtől jött számlát miként kezeljük? A szerződést író egyik ügyvéd szerint, mivel X Zrt. leszámlázta a teljes díjat, azaz a másik cégre (Y Kft.-re) jutó részt is, ezt az Y Kft.-től jövő számlát árbevétel-csökkentő tételként kezeljük. Én a számviteli törvény 72-74.§-ában ilyen lehetőséget nem látok, viszont az alvállalkozónak sem igazából felel meg. A partner Y Kft. meg állítja, hogy ez nem közvetített szolgáltatás, tehát nem kell az iparűzési adó számításánál a sávos számítást alkalmazni rá. Fontos lenne az iparűzési adó számolás miatt is, hogy az Y Kft.-től kapott számlát hová könyveljük az X Zrt-nél? - árbevétel csökkentő tételként: T 911 Árbevétel – K 454 Belföldi szállító; - szolgáltatásként: T 52 igénybe vett szolgáltatás – K 454 Belföldi szállító; - alvállalkozóként: T 815 közvetített szolgáltatás – K 454 Belföldi szállító. A számviteli törvény 3. §-a (4) bekezdés 1. pontjának az előírása szerint: „1. közvetített szolgáltatás: a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás; közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható.” Ugyanakkor a helyi adókról szóló törvényben: „32. alvállalkozói teljesítések értéke: az adóalany által továbbadott (számlázott) olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti - írásban kötött - vállalkozási szerződéses
kapcsolatban áll. Ide értendő annak a – közvetített szolgáltatásnak nem minősülő – szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új (a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően első ízben értékesített) lakás előállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe. Az e pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként, a 36. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként, a 37. pont szerint anyagköltségként vagy a 40. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét nem csökkentette. 40. közvetített szolgáltatások értéke: az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható. Az e pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként, a 36. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként, a 37. pont szerint anyagköltségként vagy a 32. pont szerint alvállalkozói teljesítések értékeként nettó árbevételét nem csökkentette.”
Válasz A kérdésből nem derül ki, hogy az X Zrt. a megrendelő felé szolgáltatásnyújtásra vállalkozott-e. Ha igen, akkor jöhet szóba a számviteli törvény szerinti közvetített szolgáltatás, ha a megrendelő a szerződésben hozzájárult, hogy a szolgáltatásnyújtásba az X Zrt. harmadik felet bevonhat – akár az Y kft. nevesítve is lehet –, valamint amikor az X Zrt. számlázza a megren10
E-számvitel
|
2 0 1 4 . d e c e m b e r, V I . é v f o l y a m 1 2 . s z á m
delő felé a szolgáltatásnyújtást, akkor a kimenő számláján szerepelteti, hogy az közvetített szolgáltatás. Ebben az esetben az X Zrt.-nél az Y Kft. bejövő számláját a 8-asban közvetített szolgáltatásként el lehet számolni, az iparűzési adóalapnál adóalap csökkentő tételként figyelembe lehet venni. Ha az előbbi feltételekből bármelyik egy hiányzik, akkor az Y kft által számlázott szolgáltatást igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni az 52-es számlacsoportban. Amennyiben az 52-es számlacsoportban kerülhet elszámolásra az Y kft. által számlázott szolgáltatás, akkor még azt lehet megvizsgálni, hogy az X Zrt. és az Y Kft. között a Ptk. szerinti alvállalkozó szerződés létrejött-e. Ha igen, akkor az 52-esben elszámolt költséggel mint alvállalkozói teljesítmény szintén lehet az iparűzési adóalapot csökkentetni (ez viszont igaz akkor is, hogyha az X Zrt nem szolgáltatásnyújtást, hanem termékértékesítést számláz). Az ügyvéd kérdésben felvetett véleményére a számviteli törvény nem ad lehetőséget, azaz az X Zrt. által számlázott teljes árbevételt a másik cégre (Y Kft.-re) jutó résszel nem lehet árbevételt csökkentő tételként elszámolni.
Vagyonkezelésbe vett ingatlanhoz tartozó közfeladat Kérdés Egy nonprofit kft. az MNV Zrt.-től vagyonkezelésbe vesz át ingatlant. A vagyonkezelési szerződés szerint közfeladat ellátása miatt nem kell visszapótlási kötelezettséget teljesíteni. Az elszámolt értékcsökkenést, ha van visszapótlási kötelezettség a 0. számlaosztályban kell nyilvántartani, de ha nincs visszapótlási kötelezettség, akkor lehet-e csökkenteni a hosszú lejáratú kötelezettséget a rendkívüli bevétellel szemben az elszámolt értékcsökkenéssel azonos összegben?
Válasz A vagyonkezelt vagyon terv szerinti értékcsökkenését az általános szabályok szerint költségként
E-számvitel
|
kell elszámolni. A kérdésből nem derül ki, hogy pontosan mit jelent az, hogy nem kell a visszapótlási kötelezettséget teljesíteni. Ez jelentheti azt is, az elszámolt értékcsökkenés összegével azonos összegben minden évben a kötelezettség megszűnik (elengedik), mely elengedést rendkívüli bevételként kell elszámolni. De jelentheti azt is, hogy a vagyonkezelési idő lejártával a vagyonkezelt vagyon visszaadásával szűnik meg a kötelezettség egy része, ebben az esetben viszont a szerződés megszűnésekor kell a nonprofit kft.-nek az elengedett kötelezettséget rendkívüli bevételként elszámolni.
In-house szeminárium! Ha szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó- és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az
[email protected] e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
E-számvitel VI. évfolyam tizenkettedik szám, 2014. december Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Bp. Váci út 91/a Tel.: 273-2090 Fax:468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Varga Szabolcs HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917, E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
2 0 1 4 . d e c e m b e r, V I . é v f o l y a m 1 2 . s z á m
