E-számvitel 2012.december
e l e k t r o n i k u s
Szakmai folyóirat
I V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m
Tartalom In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az
[email protected] e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására!
A hónap témája
Számviteli törvény és kapcsolódó törvényi változások
Olvasói kérdések −− Fejlesztési tartalékkal kapcsolatos adózási, és számviteli kérdések −− Saját termelésű készlet értékvesztés −− Osztalék kifizetésének szabályai −− Külföldi kiküldetéssel kapcsolatos elszámolások −− 1% az szja −− Reprezentáció elszámolása −− Vagyoni értékű jogok aktiválási feltételeinél a számviteli törvény előírásai
Szerző:
Botka Erika
a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára
Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának. Kérem, hogy az e-mail tágyába írják bele, hogy „E-számvitel”. Honlapunkról – http://forum-szaklapok.hu/ – a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket. Az Ön felhasználóneve: eszamvitel Az Ön jelszava: eszv707 A kézirat lezárásának dátuma: 2012. november 23.
1 E-számvitel |
2 0 1 2 . d e c e m b e r, I V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m
A hónap témája Számviteli törvény és kapcsolódó törvényi változások A számviteli törvény, valamint a gazdasági társaságokról szóló törvény módosításait a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében az egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXLVI. törvény, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény tartalmazza (megjelentek 2012. október 15-én a Magyar Közlöny 2012. évi 136. számában). 1) 2012. évi CXLVI. törvényben található számviteli törvényi változások Árfolyamveszteség elhatárolásának bővítése A törvénymódosítás az árfolyamveszteség elhatárolásának lehetőségét bővítette. Eddig csak a devizában fennálló beruházási hitelek (pénzügyi lízingtartozások) árfolyamveszteségét lehetett elhatárolni. Az új előírás lehetőséget ad arra, hogy a vállalkozás a devizában fennálló forgóeszközhitelek év végi átértékelésének az árfolyamveszteségét is elhatárolja saját döntés alapján (ha az devizakészlettel nem fedezett, és árfolyamnyereséggel nem ellentételezett). Ha a vállalkozás az árfolyamveszteséget elhatárolja, akkor az elhatárolt veszteségre – a hitel folyósításától eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában – viszont kötelező céltartalékot képeznie. A forgóeszközhitelekre is vonatkozik az az előírás, mely szerint nem minősül a hitel visszafizetésének, ha a még fennálló hitel pénznemét (devizanemét) szerződésmódosítás keretében megváltoztatják. Ez azt jelenti, hogy a hitel konvertálásakor pl. euróban fennálló hitelt dollárra konvertálnak, számviteli szempontból az euró hitelt ki kell vezetni a könyvek-
ből, a dollár hitelt viszont állományba kell venni, így árfolyam-különbözet kerül elszámolásra, de az előbbi előírás alapján a devizában fennálló forgóeszközhitel elhatárolt árfolyamveszteségét nem kell feloldani. Az új szabály 2013. január 1-jén lép hatályba, azonban a 2012. évben induló üzleti évre is lehet alkalmazni. Készpénz-korlátozási szabályok hatályon kívül helyezése 2012. január 1-jével már módosultak a készpénzkorlátozásra vonatkozó szabályok, azzal, hogy a készpénz záró állományának átlagos mértékére vonatkozó korlát 2%-ról 10%-ra emelkedett meg. A törvénymódosítás a korlátozó rendelkezéseket 2012. december 1-jei hatállyal eltörölte, hatályon kívül helyezte. Így a vállalkozások ezen időponttól kezdődően a pénzkezelési szabályzatukban saját gazdálkodási körülményeik figyelembevételével határozhatják meg a napi készpénz záró állomány mértékét, azt törvényi előírás nem korlátozza. 2) 2012. évi CXLVII. törvényben található számviteli törvényi változások A kisadózó vállalkozások tételes adóját választó betéti társaság, közkereseti társaság, egyéni cég a hivatkozott törvény előírása alapján bevételi nyilvántartást vezet. A bevételi nyilvántartást vezető ezen adóalanyok nincsenek a számviteli törvény hatálya alatt, így beszámoló-készítési kötelezettségük sem lesz, azaz a szabály megegyezik az eva bevételi nyilvántartást választó bt, kkt és egyéni cég előírásaival.
3) 2012. évi CXLVI. törvényben található Gt. módosítás A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényt (Gt.) érintő új szabályok a kihirdetést követő napon léptek hatályba. A Gt. – a hitelezői érdekvédelemre tekintettel – eddig is a saját tőke védelmére vonatkozóan több előírást tartalmazott, ezeket a szabályokat módosította a hivatkozott törvény. 2
E-számvitel
|
2 0 1 2 . d e c e m b e r, I V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m
A Gt. tőkevédelmi szabályai a számviteli törvény előírása szerint készített beszámolóban kimutatott saját tőkén alapulnak. A számviteli törvény előírásai 2011-re módosultak olyan szempontból, hogy a devizás tételeket kötelező a vállalkozásoknak átértékelni. A 2011. évben a magas mérlegforduló-napi árfolyamok miatt a kötelező átértékelés sok vállalkozásnál jelentős árfolyamveszteséget okozott (különösen azoknál, amelyeknek devizás hitelei, kölcsönei voltak), amely veszteség saját tőkevesztéssel járt. Az árfolyamváltozások kedvezőtlen hatásainak tompítására a Gt.-ben korlátozott időtartamra új átmeneti szabályt iktatott be a törvénymódosítás. E szerint a Gt. tőkevédelmi szabályainál a saját tőke hiányának megállapítása során a 2011-ben, valamint a 2012-ben induló üzleti évről készített számviteli törvény szerinti beszámolóban kimutatott, a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek számviteli törvény 60. § (3) bekezdésének a) pontja szerint elszámolt összevont árfolyamvesztesége 2014. május 31-éig figyelmen kívül hagyható. A módosítás így lehetővé teszi, hogy az árfolyamveszteség miatti tőkevesztésre vonatkozóan nem kell tulajdonosi intézkedést hozni, a tőkevesztést nem kell azonnal visszapótolni. A Gt.-nek a saját tőke védelmére vonatkozóan két fő szabálya van. Az egyik szabály a „lassú”, folyamatos tőkevesztésre, a másik a „hirtelen, azonnali” és nagymértékű saját tőkevesztésre vonatkozik. „Lassú”, folyamatos tőkevesztés Az erre vonatkozó rendelkezéseket a Gt. 51. §-ának (1) bekezdése tartalmazza. E szerint, ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, és a társaság tagjai (részvényesei) a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a
gazdasági társaság köteles e határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszűnéséről. A törvénymódosítás új előírásaként mentesül a gazdasági társaság az előbbi kötelezettség alól, ha a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül, három hónapnál nem régebbi mérlegfordulónapra ös�szeállított közbenső mérleggel igazolni tudja, hogy az intézkedésekre okot adó körülmény már nem áll fenn. Így például a devizás tételek év végi átértékelése miatt 2011-ben kimutatott, nem realizált árfolyamveszteség miatt a 2012. évben sok vállalkozás nyereséget mutatott ki, mert az árfolyamok 2012ben jelentősen csökkentek, és a hitelek, kölcsönök, devizás szállítói tartozások törlesztésekor, kifizetésekor árfolyamnyereség realizálódott. Például ilyen esetben, ha a vállalkozás közbenső mérleget készít, melyben szerepelnek ezek a realizálódott árfolyamnyereségek, és ezáltal a saját tőkehelyzet helyreáll, akkor nem kell tulajdonosi intézkedést (pl. pótbefizetés, átalakulás, megszűnés stb.) hozni. „Hirtelen, azonnali” tőkevesztés A Gt. eltérő szabályokat tartalmaz kft.-re és rt.-re. Kft. esetén a Gt. 143.§-a (2)-(3) bekezdése tartalmazza, hogy ha a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, akkor a tulajdonosoknak intézkedni kell a saját tőke rendezése tekintetében. Rt. esetében a Gt. 245. §-ának (1)-(2) bekezdése írja elő, hogy ha a részvénytársaság saját tőkéje a veszteség következtében az alaptőke kétharmadára vagy 5 millió Ft alá csökkent, akkor a tulajdonosoknak szintén intézkedni kell a saját tőke rendezése tekintetében. A törvénymódosítás mind a kft.-re, mind az rt.-re vonatkozó rendelkezéseket kiegészítette azzal, hogy a közgyűlés, taggyűlés időpontját legfeljebb egy hónappal megelőző mérlegfordulónapra összeállított közbenső mérleggel lehet dokumentálni, hogy az intézkedésre okot adó körülmények már nem állnak fenn, így nem kell tulajdonosi intézkedés. Ez azt je3
E-számvitel
|
2 0 1 2 . d e c e m b e r, I V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m
lenti, hogy ha a közbenső mérlegben már a vagyonvesztés nem áll fenn, akkor a tulajdonosnak nem kell a saját tőkehelyzetét rendezni. A közbenső mérlegben a saját tőke helyreállhat az előbbi bekezdésben említett árfolyamnyereség elszámolása miatt, vagy pl. eseti jelleggel tárgyi eszközt értékesítenek nyereséggel.
talékállományunk 0 Ft, ezt a kiegészítő mellékletben szövegesen dokumentáltuk. A feltárásunk következményeképpen ezeknek nem így kellett volna szerepelni a beszámolók saját tőkéjében. Hogyan kell rendezni a feltárás eredményét?
Olvasói kérdések
1. A Tao. tv. nem tartalmaz felhasználási sorrendet a fejlesztési tartalék felhasználása tekintetében, azaz nincs olyan előírás, hogy mindig a legkorábban képzett fejlesztési tartalékot kell felhasználtnak tekinteni. Így a Tao. tv. alapvetően a vállalkozásra bízza, hogy a különböző években megképzett fejlesztési tartalékokat mikor, milyen sorrendben használja fel. A kérdésben elkövetett hibát jegyzőkönyvezni kell, és megítélésem szerint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 49. §-a alapján önellenőrzésnek van helye.
Fejlesztési tartalékkal kapcsolatos adózási, és számviteli kérdések Kérdés: A következő fejlesztési tartalékkal kapcsolatos adózási, illetve számviteli kérdésre keresem a választ. A probléma az alábbiakban foglalható össze. 1. Adózás: Társaságunk 2007-ben 50 000 millió Ft fejlesztési tartalékot képzett, amiből 2008-ban 30 millió Ft-ot, 2009-ben 20 millió Ft-ot feloldott. 2010-ben újabb fejlesztési tartalékot képeztünk, melynek összege 70 millió Ft. Ezt 2011-ben teljes összegben feloldottuk. Utólagos vizsgálat során kiderült, hogy 2008-ban nem volt összesen 30 millió Ft értékben beruházásunk, hanem csak 25 millió Ft értékben. Feltártuk, hogy 5 millió Ft felhasználatlan fejlesztési tartalékunk maradt. Véleménye szerint, ez az 5 millió Ft 2007-ben képzett 30 millió Ft-ból maradt meg, vagy göngyölítéses módszer szerint megállapítva a 2010-es fejlesztési tartalékunk maradéka? A kérdés a felhasználásra rendelkezésre álló 4 éves határidő megállapítása miatt fontos. 2011-es feloldás során mi abban a hiszemben voltunk, hogy csak 70 millió Ft értékű fejlesztési tartalékkal rendelkezünk. Megvédhető-e, hogy ebből a 70 millió Ft-ból 65 millió Ft 2010-es képzés, 5 millió Ft pedig a 2007-es képzés feloldása? Ebben az esetben 5 millió Ft fejlesztési tartalékállománnyal rendelkezünk, melynek felhasználási lehetősége még határidőn belüli. 2. Számvitel: Fentiek alapján 2007-es beszámolónkban lekötött tartalék mértéke 50 millió Ft. 2008-as beszámolóban – a 30 millió Ft-os feloldás eredményeképpen – 20 millió Ft lekötött tőkeállományt mutattunk ki, a 2009-es beszámolóban a lekötött tar-
Válasz:
A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy a 2008. évi feloldás helytelen volt, és ennek az összegnek a felhasználása mikor történik meg. A vállalkozás dönthet úgy, hogy a 2008. évben fel nem használt 5 millió Ft fejlesztési tartalékot 2011-ben használja fel úgy, hogy a 70 millió Ft felhasználásból 5 millió Ft a 2008. évi fejlesztési tartalék (ebben az esetben a 2010. évi fejlesztésit tartalékból marad 5 millió Ft). Az önellenőrzés azonban arra is vonatkozhat, ha a 2011. évi beruházások összege eléri legalább a 75 millió Ft-ot, hogy a 2010. évi megképzett 70 millió Ft-os fejlesztési tartalékon túl további 5 millió Ftot felold (ebben az esetben akkor már 2012-re nem marad fejlesztési tartalék). 2. A fel nem használt fejlesztési tartalékot számvitelben lekötött tartalékként kell kimutatni. A fejlesztési tartalék felhasználásakor a lekötött tartalékot vissza kell vezetni az eredménytartalékba. Mivel a 2008. évben az 5 millió Ft lekötött tartalékot nem lehetett volna feloldani, ezért a 2008. évi beszámoló valóban helytelen az eredménytartalék és a lekötött tartalék összege tekintetében. A számviteli törvény előírása alapján hibának azok a javítások minősülnek, amelyek a vállalkozás eredményét és/vagy saját tőkéjét módosítják.
4 E-számvitel
|
2 0 1 2 . d e c e m b e r, I V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m
Az, hogy rossz az eredménytartalék és a lekötött tartalék összege a beszámolóban, ez a hiba a saját tőke összegét nem módosítja (csak a saját tőke elemei között van eltérés), illetve az eredményt sem befolyásolja, ezért a számviteli törvény előírása alapján nem minősül hibának. Az 1. pontban hivatkozott jegyzőkönyvben erre is ki kell térni, azonban ezt a hibát a feltárás időszakában kell lerendezni. Ha az 1. pontban leírt önellenőrzés arról szól, hogy a 2010. évi fejlesztési tartalékból maradt 5 millió Ft, akkor a 2012. évi folyamatos könyvelés keretében kell az eredménytartalékból a lekötött tartalék képzését elszámolni. Ha az önellenőrzés arról szól, hogy a 2010. évi fejlesztési tartalékon túl a 2008. évi fejlesztési tartalékot is felhasználják 2011-ben, akkor 2012-ben nem kell könyvelni semmit (mert a 2012. évi nyitóban sincs már lekötött tartalék).
Saját termelésű készlet értékvesztés Kérdés: Saját termelésű készletekről folyamatos mennyiségi és értékbeli nyilvántartást vezetünk elszámolási egységáron. A tényleges önköltség és az elszámolási egységár különbözetét a KÉK számla tartalmazza, melyet negyedévente a felhasználási arányok figyelembevételével vezetjük ki. Így év végén tényleges önköltségen mutatjuk ki a mérlegben. Értékvesztést számoltunk el a saját termelésű készletek egy részére 50%-os mértékben. Hogyan kell helyesen könyvelni az értékvesztés elszámolását és kivezetését értékesítéskor, illetve egyéb felhasználáskor a fenti esetben?
Válasz: A saját termelésű készlet értékvesztését a számviteli törvény 81. §-a (4) bekezdésének a) pontja alapján egyéb ráfordításként kell elszámolni. A számviteli elszámolásnál azonban figyelembe kell venni a számviteli törvény 76. §-a (2) bekezdésének előírását is, mely szerint saját előállítású eszközök aktivált értékeként ki kell mutatni az egyéb ráfordítások között elszámolt saját termelésű készletek értékvesztését is (ez az elszámolás biztosítja, hogy a saját terme-
lésű készletek állományváltozása a mérlegben és az eredménykimutatásban megegyezzen). Az értékvesztés elszámolása így az alábbiak szerint alakul (könyv szerinti érték 50%-os értékén, ami nem más, mint az elszámolóár és a kapcsolódó KÉK együttes összegének az 50%-a): T 581. Saját termelésű készletek állományváltozása K 259. Saját termelésű készletek értékvesztése Ezek után az értékvesztés elszámolása egyéb ráfordításként (közben a számviteli törvény hivatkozott előírása alapján áruvá át kell minősíteni az értékvesztést): T 26. Áruk K 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke T 86. Egyéb ráfordítások K 26. Áruk Amennyiben a leértékelt készlet a következő évben értékesítésre, vagy egyéb módon felhasználásra kerül, akkor az elszámolt értékvesztést nem lehet visszaírni [a számviteli törvény 57.§-a (2) bekezdésének előírása szerint az értékvesztést csak a mérlegfordulónapra vonatkozó értékelés keretében lehet visszaírni, ha a törvény által előírt egyéb feltételek is fennállnak, év közben nem]. Az értékesítést, egyéb felhasználást könyv szerinti értéken (ami az elszámolóár és KÉK együttes összege csökkentve az elszámolt értékvesztéssel) kell elszámolni. Így például az értékesítés elszámolása az alábbiak szerint történhet. −− Eladási áron T 31. Vevők K 91-94. Értékesítés nettó árbevétele K 467. Fizetendő általános forgalmi adó Az értékesítéshez kapcsolódóan a készlet könyv szerinti értékének a kivezetése: −− az elszámolóár kivezetése T 581. Saját termelésű készletek állományváltozása K 251-257. Saját termelésű készletek elszámolóáron −− az elszámolt értékvesztés arányos részének a kivezetése T 259. Saját termelésű készletek értékvesztése K 581. Saját termelésű készletek állományváltozása 5
E-számvitel
|
2 0 1 2 . d e c e m b e r, I V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m
−− a hozzá kapcsolódó KÉK kivezetése előjelétől függően T 258. Saját termelésű készletek készletérték-különbözete K 581. Saját termelésű készletek állományváltozása vagy T 581. Saját termelésű készletek állományváltozása K 258. Saját termelésű készletek készletérték különbözete A más típusú felhasználásokat is – tartalmának megfelelően – az előbb leírtak figyelembevételével kell elszámolni. Így pl. ha térítés nélküli saját termelésű készletátadás történik, akkor azt is könyv szerinti értéken kell elszámolni, de a számviteli törvény 76. §-a (2) bekezdésének előírását is alkalmazni kell.
Osztalék kifizetésének szabályai Kérdés: A Ft-ban megállapított osztalék kifizetésének szabályainak értelmezéséhez kérek segítséget, esetleg példával szemléltetve is. Az én értelmezésem szerint a vállalkozás az alábbiak szerint számolja el az osztalék kifizetését: árfolyam-különbözet a cégnél az osztalék miatt nem keletkezhet. A cégnél az osztalék kifizetése a nyilvántartási (átlag) árfolyamon történik. Példa: Az osztalék kifizetési időpontja előre nincs meghatározva. A választott árfolyam MNB, a cég devizaszámlával rendelkezik. Jóváhagyott osztalék: 2 750 000 Ft. Nyilvántartási átlag árfolyama kifizetés napjáig 275 Ft/EUR. Kifizetendő osztalék devizában 10 000 EUR. Mit kell az alatt érteni, hogy az átszámításnál – ha a kifizetéshez a cég rendelkezik devizabetét számlával – a kifizetésnapi, számviteli politikai árfolyamot indokolt alkalmazni? Ennél a tételnél én úgy értelmezem, hogy a kifizetés napjáig a nyilvántartási átlag árfolyamon kell meghatározni a deviza összegét.
Azt, hogy a Ft tartozás mekkora devizaösszeggel kerül kiegyenlítésre az osztalékfizetési határozatban, arra indokolt tekintettel lenni, hogy a kifizetésből adódó árfolyamkockázat ne a céget terhelje. De azt is indokolt figyelembe venni, hogy a tulajdonos a kifizetés napján egyébként milyen árfolyammal tudna devizához hozzájutni. Így a kérdésben leírt módszerrel – azaz a devizabetét számla kifizetéskori könyv szerinti árfolyamán – nem javasolt meghatározni a devizaösszeget, mert nem veszi figyelembe, hogy a tulajdonos a kifizetéskor milyen árfolyammal tudna devizához jutni. Ha a kifizetéshez a cég rendelkezik devizabetét számlával, akkor a tulajdonosoknak a kifizetésnapi MNB árfolyamon indokolt a devizaösszeget meghatározni, hiszen a kifizetésnapi árfolyam – az előbb leírtak szerint – a reális elszámolás alapja. Ebben az esetben viszont a vállalkozásnál árfolyam-különbözet fog keletkezi, mert a devizabetét számla könyv szerinti MNB árfolyama el fog térni a kifizetésnapi MNB árfolyamtól. Példával: ha a kifizetésnapi MNB árfolyam 280FT/ EUR, akkor a tulajdonosnak fizetendő devizaös�szeg: 2 750 000 Ft : 280 Ft = 9 821 EUR. Ha a kifizetés napján az euró betétszámla könyv szerinti árfolyama 275FT/EUR, akkor a devizabetét számla csökkenéseként elszámolt Ft összeg: 9 821 EUR x 275Ft/EUR = 2 700 775 Ft. A kötelezettség összege viszont 2 750 000 Ft, ezért árfolyam-különbözetet (nyereséget) kell elszámolni 49 225 Ft összegben.
Külföldi kiküldetéssel kapcsolatos elszámolások Kérdés:
Válasz: Először is fontos hangsúlyozni, hogy a taggyűlési határozatban az osztalékfizetés határidejét a tulajdonosoknak meg kell határozni (a Ptk. szabályai szerint követelés-tartozás nem értelmezhető lejárat nélkül).
A Társaság a külföldi kiküldetéssel kapcsolatban az alábbiak szerint jár el. Számviteli politika részlet: valuta, devizanövekedés MNB árfolyamon (kivéve Sztv. kivételek), csökkenés átlag árfolyamon. Napidíjelőleg, dologikiadás-előleg: A dolgozók részére szabályzat alapján biztosított napidíj és dologi kiadás előleg devizában kerül meghatáro6
E-számvitel
|
2 0 1 2 . d e c e m b e r, I V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m
zásra. A kifizetés valutapénztáron keresztül történik: T Külföldi kiküldetési előleg (36) – K Valutapénztár (38) – átlagárfolyamon. Az utazás megtörténte után az elszámolás az alábbiak szerint történik: −− Elszámolás az előleggel valutapénztáron keresztül: −− A teljes kiadott előleg az elszámolás napjával a valutapénztárba bevételezésre kerül −− T Valutapénztár (38) – K Külföldi kiküldetési előleg (36) MNB árfolyamon. −− A valutapénztárból kiadásra kerül a ténylegesen járó napidíj összege T Külföldi kiküldtetések napidíjának elszámolása (47) - K Valutapénztár átlagárfolyamon. −− Dologi kiadások elszámolása számla alapján T Szállító (45) – K Valutapénztár (38) – átlagárfolyamon. −− Elszámolásra kerül a Külföldi kiküldetési előleg (36) főkönyvi számon keletkezett árfolyam-különbözet −− A kapott költség számlák a teljesítés napján érvényes árfolyamon kerülnek a költségek között elszámolásra T Költség (5) – K Szállító (45) −− Elszámolásra kerül a Szállító (45) főkönyvi számon keletkezett árfolyam-különbözet −− A kifizetett napidíj a költségek között elszámolásra kerül a kiutazás befejezésének napján érvényes MNB árfolyamon T Költség (5) - K Külföldi kiküldtetések napidíjának elszámolása (47) MNB árfolyamon −− Elszámolásra kerül a Külföldi kiküldtetések napidíjának elszámolása (47) főkönyvi számon keletkezett árfolyam-különbözet. A Társaság a költséghatékonysági szempontból a valutapénztár megszüntetését tervezi. Az elképzelések szerint két megoldás jöhet szóba. 1. megoldás: A szabályzatban mind a napidíj (előleg), mind a dologi kiadásra kiadandó előleg forintban kerül megállapításra. A valuta/deviza árfolyam ingadozásának követése érdekében a napidíj (előleg), a dologi kiadás fedezetére adott előleg az igénylés hónapját megelőző hónap utolsó napján érvényes árfolyamon kerül kiszámolásra, megállapításra. Az így kiszámított forint összeg kerül a Társaság forint számlájáról átutalásra a dolgozó saját bankszámlájára az igénylés napját követő napon. A követelés mint Ft követelés kerül a könyvekben elszámolásra. Az előleggel való elszámolást követően keletkezett kü-
lönbözetet a bérből történő levonással/visszafizetéssel tervezi rendezni a Társaság az alábbiak szerint: - Előleg kiadása banki utalással forintban T Külföldi kiküldetési előleg (36) - K Bank (38) a fentebb vázolt számítás alapján kiszámolt Ft értékben (nincs deviza kapcsolat a háttérben) - Az utazás megtörténte utáni elszámolás: A dolgozó elkészíti a költségelszámolás-bizonylatot forintban. A dologi kiadásokról hozott devizás számlák forintosítása az elszámolás napján érvényes MNB árfolyamon történik. T Szállító (45) – K Külföldi kiküldetési előleg (36) elszámolásnapi árfolyamon - A napidíj forintban kerül elszámolásra, (az előleg kiadáskor átszámított Ft értéken) T Költség (5) – K Külföldi kiküldetések napidíjának elszámolása (47) - Napidíj fizetési kötelezettség összevezetése a kiadott előleggel T Külföldi kiküldetések napidíjának elszámolása (47) – K Külföldi kiküldetési előleg (36) - A Külföldi kiküldetési előleg számlán mutatkozó egyenleg rendezése béren keresztül T Külföldi kiküldetési előleg (36) – K Jövedelem elszámolási számla (47) vagy T Jövedelem elszámolási számla (47) – K Külföldi kiküldetési előleg (36) A hozott számlák elszámolása költségként T Költség (5) – K Szállító (45) teljesítéskori MNB árfolyamon Elszámolásra kerül a Szállító (45) főkönyvi számon keletkezett árfolyam-különbözet. 2. megoldás: A szabályzatban mind a napidíj, mind a dologi kiadásra kiadandó előleg devizában kerül megállapításra. Az igényelt összeg a Társaság forint számlájáról kerül átutalásra a dolgozó bankszámlájára az igénylés napján érvényes MNB árfolyamon átszámított forintértéken. A követelés mint devizakövetelés kerül a könyvekben elszámolásra. Az előleggel való elszámolást követően keletkezett különbözetet a bérből történő levonással/visszafizetéssel tervezi rendezni a Társaság az alábbiak szerint: - Előleg kiadása banki utalással forintban (háttérben devizakönyveléssel) T Külföldi kiküldetési előleg (36) – K Bank (38) - Az utazás megtörténte utáni elszámolás: A dolgozó elkészíti a költségelszámolás-bizonylatot devizában. - A dologi kiadások elszámolása T Szállító (45) – K 7
E-számvitel
|
2 0 1 2 . d e c e m b e r, I V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m
Külföldi kiküldetési előleg (36) elszámolásnapi árfolyamon - Napidíj elszámolása a kiutazás befejezésének napján érvényes árfolyamon átszámított forint értéken T Költség (5) – K Külföldi kiküldetések napidíjának elszámolása (47) - Napidíj-fizetési kötelezettség összevezetése a kiadott előleggel (a napidíj-elszámolás árfolyamán) T Külföldi kiküldetések napidíjának elszámolása (47) – K Külföldi kiküldetési előleg (36) - A Külföldi kiküldetési előleg számlán mutatkozó devizás követelés, kötelezettség rendezése béren keresztül, a költség elszámolás napján (a költség elszámolási bizonylaton lévő) érvényes árfolyamon átszámított Ft értéken T Külföldi kiküldetési előleg (36) – K Jövedelem elszámolási számla (47) vagy T Jövedelem elszámolási számla (47) – K Külföldi kiküldetési előleg (36) - A Külföldi kiküldetési előleg (36) főkönyvi számon keletkezett árfolyam-különbözet elszámolása A hozott számlák elszámolása költségként T Költség (5) – K Szállító (45) teljesítéskori MNB árfolyamon Elszámolásra kerül a Szállító (45) főkönyvi számon keletkezett árfolyam-különbözet.
Válasz: Először is a jelenleg alkalmazott rendszerhez kapcsolódóan indokolt véleményt mondani, mert több tekintetben helytelen az árfolyamok használata. A kiadott előleget a 36-os főkönyvön a kifizetésnapi MNB árfolyamon kellene állományba venni, a valutapénztár csökkenését pedig átlagárfolyamon. Így az előleg kifizetésénél árfolyam-különbözetet kellene elszámolni. [A számviteli törvény 48. §-a (8) bekezdésének előírása szerint csak termék, szolgáltatás beszerzésének Ft értéke határozható meg a valuta könyv szerinti árfolyamán, a követelés értéke ebből következően nem.] A kiadott előleget csak akkor lehetne teljes összegében visszavételezni, hogyha azt a valóságban is befizeti a dolgozó (ez nem igaz, mert költött az előlegből). Az előlegből a ténylegesen visszafizetett (megmaradt) összeget kellene bevételezni. Mivel új devizás tétel keletkezik a könyvekben, ezért az előleg csökkenését a felvétnapi árfolyamon kell kivezetni, a valutapénz-
tárba bevételezett összeget viszont a befizetés napi MNB árfolyamon. Így az előleg visszafizetésénél is árfolyam-különbözetet kellene elszámolni. A dologi kiadásokat nem indokolt a 45. Szállítón elszámolni, mert a cég a szállítónak nem tartozik. Mivel a magánszemély a számlákat kifizette, ezért a dologi kiadásokat is a 479-es számlacsoporton belül mint magánszeméllyel szembeni tartozás indokolt elszámolni. Ezek után kellene a 479-es főkönyvet a 36-os főkönyvvel szemben összevezetni (beszámítás), és a felvétnapi árfolyama és a számlák teljesítésnapi árfolyama közötti különbözetet árfolyam-különbözetként elszámolni. Az új elszámolási módnál is az előbb leírtakat értelemszerűen figyelembe kell venni. Azt, hogy Ftban vagy devizában kap a dolgozó előleget, a két fél megállapodásán múlik. 1. verzió: a dologi kiadások elszámolása az előbb leírtak szerint a költségekkel szemben a 479-es főkönyvön célszerű. Azonban a dolgozóval szembeni tartozást a 479-es főkönyvön a teljesítésnapi árfolyamon – és nem az elszámolásnapi árfolyamon – kell forintosítani, majd ezt kell a 36-ossal összevezetni (beszámítás). A beszámításnál nincs új devizás tétel a könyvekben, az ügyleteket könyv szerinti árfolyamon kell összevezetni, ezért a kérdésben vázolt könyvelés [T Szállító (45) – K Külföldi kiküldetési előleg (36)] elszámolásnapi árfolyamon nem történhet, ilyen könyvelési lépés nincs. 2. verzió: a dologi kiadásoknál az 1. verziónál leírtakat is figyelembe kell venni azzal, hogy a 47-es és 36-os főkönyv összevezetésénél (beszámításánál) árfolyam-különbözet keletkezik, melyet el kell számolni.
1% az szja Kérdés: Társaságunk állami tulajdonú közhasznú nonprofit kft. (előadó-művészeti főtevékenység), vállalkozási tevékenységet is folytatunk. A Tao. tv. 4. § 1/a pontja szerint adomány közhasznú szervezet részére nyújtható. A „közhasznú szervezet” fogalom alatt csak civil 8
E-számvitel
|
2 0 1 2 . d e c e m b e r, I V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m
szervezetek értendők (alapítvány, egyesület stb.), vagy a nonprofit kft. is e körbe sorolható jelen törvény alapján? Fogadhat-e társaságunk adományt? 1% az szjaból fogadható-e, vagy csak a civil szervezetekre vonatkozik? Az adózási és számviteli összefüggések hogyan alakulnak?
Válasz: Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (civil tv.) 32. §-a 1) bekezdés b) pontjának előírása alapján nemcsak civil szervezet lehet közhasznú, hanem egyéb szervezet is, pl. nonprofit kft. is. Ha a nonprofit kft. közhasznú minősítésű, akkor a támogatóra vonatkozik a kérdésben hivatkozott Tao. szabály (mindegy, hogy pénztámogatást nyújt, térítés nélkül ad át eszközt, térítés nélkül nyújt szolgáltatást). A civil tv. 42. §-46. §-a tartalmazza a gazdálkodásra – így a támogatásokra – vonatkozó szabályokat. A nonprofit kft. a számviteli törvény 3. §-a (1) bekezdése 2. pontjának előírása alapján vállalkozónak minősül, így kettős könyvvitelt kell vezetnie, függetlenül attól, hogy közhasznú vagy nem közhasznú minősítésű (a civil tv. előírása alapján egyébként a közhasznú minősítésű szervezeteknek kettős könyvvitelt kell vezetniük). Az adózási (pl. Tao. tv. 13/A. §-a) és a civil tv. hivatkozott szabályai alapján a kettős könyvvitelben külön kell választani a végzett tevékenységek költségeit, bevételeit. Az 1% elfogadásáról a 1996. évi CXXVI. törvény 4. §-a rendelkezik. A kérdésben leírtak nem elegendőek annak megítélésre, hogy 1% elfogadására jogosult-e a kft. Ehhez a tv. 4. § (1) bekezdés f) pontját kellene megvizsgálni.
Reprezentáció elszámolása Kérdés: Társaságunk egy (üzleti rendezvény) szakmai roadshow végállomása volt. A roadshow célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a magyar termékek kiváló minőségére. A rendezvényen a hazai élelmiszeripai cégek csapatai,
sajtó képviselői illetve meghívott díszvendégek vettek részt. Társaság a roadshow keretében a hozzánk érkező csapatokat, sajtósokat és díszvendégeket megvendégelte, bemutatta részükre a termékeinket és a Társaság működését. Tehát ez az esemény kiváló lehetőséget biztosított üzleti/reklám célú megjelenésre, üzleti kapcsolat építésére. Kérdésünk a következő: A rendezvény lebonyolítása során felmerült költségeket teljes egészében reprezentációként kell elszámolni (áfát nem levonhatóba helyezni), és így a teljes összeg után meg kell fizetni az adót? Költségek a következők: sátor bérleti díja, sörpad bérleti díja, melegítő gomba, szőnyeg, színpad, hangosítási és vetítési technika, vendéglátás lebonyolításához szükséges eszközök (pl. porcelán tányérok, üvegpoharak, evőeszközök stb.), ital, desszert, fotós, dekoráció, rendezvény lebonyolításáért fizetett díj. A felsorolt tételek a rendezvény lebonyolításával megbízott rendezvényszervező cég által kiállított számlán szerepelnek.
Válasz: Az Szja tv. 3. §-a 6. pontja tartalmazza a reprezentáció fogalmát. E fogalom szerint nemcsak az üzleti rendezvény keretében adott vendéglátás, hanem a rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatások is reprezentációnak minősülnek. Így a kérdésben felsorolt tételek adózási szempontból reprezentációnak minősülnek, annak szabályai szerint kell az adókötelezettséget teljesíteni.
Vagyoni értékű jogok aktiválási feltételeinél a számviteli törvény előírásai Kérdés: Társaságunk Magyarországon egyedülálló tevékenységet végez, a termelés során alkalmazott eljárások speciálisak, kizárólag cégünknél használatosak. Társaságunk bizonyos esetekben egyes munkatársával, magánszemélyi jogviszonyukra tekintettel felhasználói szerződést köt. A felhasználó szerződés keretében létrejöhet olyan anyag, mely – az Oktatási terület közreműködésével később a társaság területén munkát végző egyes munkavállalók munkavégzéshez szükséges speci9
E-számvitel
|
2 0 1 2 . d e c e m b e r, I V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m
ális ismeretek megszerzését, esetleges bővítését (termelés érdekében szükséges képzését) szolgálja, így pl. oktatási jegyzet, kézirat, oktatói kézikönyv, gyakorlati képzés forgatókönyv, példatár, segédlet, képzési program, vagy – egyéb technológiai üzemeltetési, biztonsági, műszaki, valamint nem technológiai ismereteket tartalmazó dokumentum pl. biztonsági, vizsgálati elemzés, kutatási jelentés. A szerződő magánszemély az anyagot munkaidején túl, nem a társaság eszközeit használva készíti. A szerződéses díj összege megosztásra kerül alkotói díjra és felhasználói díjra, melynek arányosítása általánosan – az elmúl időszak országos gyakorlatának megfelelően – 20% (alkotói díj) és 80% (felhasználói díj) (ez akár módosítható). Az alkotói díj a személyes közreműködés díjtétele (korlátlan és másra át nem ruházható jog: a szerzői minőség elismerésének joga). A felhasználói jogdíj a szerző vagyoni jogának díjtétele (a mű felhasználásához szükséges szerzői hozzájárulás követelményében fejeződik ki, az átengedett felhasználási jog ellenértéke). Társaságunk a szerződésesi díj (alkotói, felhasználói jogdíj) teljes összegét a személyi jellegű egyéb kifizetések között számolja el a számviteli törvény 3. §-a (7) bekezdése 3. pontjának megfelelően. A szerzői díj esetén szerzői jogdíj részénél, annak tartósságát, használati idejét tekintve azonban felmerülhet az immateriális javak közt, vagyon értékű jogként történő aktiválási kötelezettség. Azon művek esetében, ahol az éven túli használhatóság felmerül, azonban alapvetően megállapítható és kijelenthető, hogy kizárólag a Társaság számára bírnak értékkel, azokból a cég bevételt külső partnertől nem tud realizálni, így külső fél számára történő értékesíthetőség nem történik meg, ilyen szempontból forgalomképtelenek, piaci értékük nem állapítható meg. Ezen elmélet alapján a szerzői díj személyi jellegű ráfordítások között való megjelenése továbbra is indokolt lehet. A fentiekre tekintettel kérem állásfoglalásukat a szerzői díj (alkotói díj, valamint felhasználói jogdíj) számviteli elszámolására vonatkozóan. Valamint a létrejövő alkotás, dokumentum esetén általánosan továbbra is alkalmazható-e a 20%-80% „szabály”?
E-számvitel
|
Válasz:
A felhasználói szerződés alapján fizetett összeg megbontása miképpen történik alkotói díjra és felhasználási jog ellenértékére, elsősorban a szerződő felek megállapodásán alapul. Így továbbra is alkalmazható a 20%-80%-os arány. A vagyoni értékű jogok aktiválási feltételeinél a számviteli törvény előírásai nem tartalmaznak olyan feltételt, hogy azoknak külső, harmadik fél felé értékesíthetőnek kell lenniük, abból árbevételt kellene realizálni. (A társaságnál a hasznosítás például történhet úgy is, hogy a megszerzett jogokkal a következő években költségeket tudnak csökkenteni, ebben az esetben is a tevékenységet szolgálják.) A számviteli törvény 24. §-a (1) bekezdésnek előírása szerint a befektetett eszközök között kell kimutatni azokat az eszközöket – beleértve a vagyoni értékű jogokat is –, amelyek a tevékenységet tartósan, legalább egy éven túl szolgálják. Így a kérdésben leírt tényállás alapján a szerzői díjként kifizetett összegek közül azok, amelyek éven túli használatúak a vagyoni értékű jogok között – mint szellemi termék felhasználási joga – aktiválni kell, azokat költségként nem lehet elszámolni [számviteli törvény 25. §-ának (6) bekezdése].
E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
E-számvitel IV. évfolyam tizenkettedik szám, 2012. december Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1145 Bp., Szugló u. 52-54. Tel.: 273-2090 Fax:468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Szabó Attila HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917, E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
2 0 1 2 . d e c e m b e r, I V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m
