E-számvitel 2012.október
e l e k t r o n i k u s
Szakmai folyóirat
I V. é v f o l y a m 1 0 . s z á m
Tartalom In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az
[email protected] e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására!
A hónap témája
Környezetvédelmi termékdíj elszámolási szabályai
Olvasói kérdések −− Saját felhasználásra beszerzett üzemanyag számviteli elszámolása −− Villamos energia hálózati csatlakozási díj kimutatása −− Közvetített szolgáltatás elszámolása −− Egyéb díjak anyagköltségként való elszámolása −− Kontírozás elhagyása −− Euróban jegyzett tőke −− Beépített ingatlannak értékesítése
Szerző:
Botka Erika
a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára
Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának. Honlapunkról – http://forum-szaklapok.hu/ – a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket. Az Ön felhasználóneve: eszamvitel Az Ön jelszava: eszv785 A kézirat lezárásának dátuma: : 2012. szeptember 29.
−− Egyéni vállalkozás megszüntetése −− Kapcsolt vállalkozási viszony alakulása −− Tartozás és követelés összevezetése −− Élelmiszerlánc felügyeleti díj −− Személyi jellegű költségek −− Felszámolási eljárás −− Papíralapú számlák kontírozása −− Evás betéti társaság végelszámolása
1 E-számvitel |
2 0 1 2 . o k t ó b e r, I V. é v f o l y a m 1 0 . s z á m
A hónap témája Környezetvédelmi termékdíj elszámolási szabályai A számvitel elszámolás során a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény), illetve a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: törvény) és az e törvény végrehajtásáról szóló 343/2011. (XII.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) előírásait kell figyelembe venni. A törvény alapján a termékdíj-fizetési kötelezettség az első belföldi forgalomba hozót, vagy az első saját célú felhasználót terheli. Így a törvényben és a Korm. rendeletben szabályozott termékdíj-fizetési kötelezettség alapján a számviteli elszámolások az alábbiak szerint alakulhatnak. Termékdíjköteles termék előállítása Saját gyártású termékdíjköteles termék gyártása esetén a környezetvédelmi termékdíjat a termék értékesítésekor kell megfizetni, a kimenő számlán feltüntetett termékdíj az árbevétel része. A termék értékesítéséhez kapcsolódóan fizetendő termékdíj elszámolásakor a számviteli törvény 81. §-a (2) bekezdésének e) pontjában szereplő előírást kell alkalmazni, így a fizetendő termékdíjat egyéb ráfordításként kell elszámolni. Termékdíjköteles termék megvásárlása A termékdíjköteles terméket vásárló vállalkozásnál – ahol a beszerzéshez kapcsolódó számlán feltüntetésre kerül a termékdíj – a számviteli törvény 47. §-a (2) bekezdésének d) pontját kell alkalmazni. Ezen előírás szerint a beszerzett termék (anyag, áru) bekerülési értékének a részét képezi a számlán feltüntetett termékdíj is, a készletet a termékdíjjal növelt értéken kell készletre venni (ha nincs készletnyilvántartás, akkor anyagköltségként, eladott áruk beszerzési értékeként kerül elszámolásra).
A törvény előírása szerint, ha saját gyártású, termékdíjköteles termék előállításához használnak fel közvetlen anyagként termékdíjköteles terméket, akkor ezen termékek után a termékdíj visszaigényelhető. Amennyiben az alapanyag beszerzéshez kapcsolódó termékdíjat visszaigénylik, akkor a számvitel elszámolásnál a számviteli törvény 78. §-a (2) bekezdésének előírását kell alkalmazni. Így a vis�szaigényelt termékdíjat anyagköltség-csökkentő tételként kell elszámolni. Ha a beszerzett termék árában megfizetésre kerül a termékdíj, de ezt a terméket a későbbiekben exportálják, akkor a megfizetett termékdíj visszaigényelhető. Ebben az esetben is a visszaigényelt termékdíj – ha a beszerzett termék anyagköltségként került elszámolásra – anyagköltséget csökkentő tételként kerül elszámolásra. Ha az értékesített termék elábéként került elszámolásra, akkor elábét csökkentő tételként kell elszámolni. A törvény lehetőséget ad a termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalására is. A törvény előírása szerint átvállalás esetén a termékdíj-fizetési kötelezettség az átvállaló általi belföldi forgalomba hozatalkor, vagy saját célú felhasználáskor keletkezik. A törvény ezen előírásából következik a számviteli elszámolás. Amennyiben a fizetési kötelezettség a belföldi forgalomba hozatalkor (értékesítéskor) keletkezik, akkor a számviteli törvény 81. §-a (2) bekezdésének e) pontjában szereplő előírást kell alkalmazni, a fizetendő termékdíjat egyéb ráfordításként kell elszámolni (azaz a számviteli elszámolás megegyezik a saját gyártású termékdíjköteles termék értékesítése esetén fizetendő környezetvédelmi termékdíjjal). Amennyiben a termékdíj-fizetési kötelezettség a saját célú felhasználáskor keletkezik, akkor az elszámolásnál a számviteli törvény 78. §-a (4) bekezdésének az előírását kell alkalmazni. Így a saját felhasználáshoz kapcsolódóan fizetendő termékdíjat költségként, az egyéb szolgáltatások értékeként kell elszámolni Ez azt is jelenti, hogy az így fizetendő termékdíj az 2
E-számvitel
|
2 0 1 2 . o k t ó b e r, I V. é v f o l y a m 1 0 . s z á m
előállított termék (csomagolóeszköz) közvetlen önköltségének a részét képezi. A számviteli elszámolást nem befolyásolja, hogy a termékdíj átvállalása számla alapján vagy szerződés alapján történik. Ha külföldről szereznek be termékdíjköteles terméket, és azt belföldön értékesítik, akkor a termékdíj-fizetési kötelezettség az értékesítéshez kapcsolódik. Ebben az esetben a fizetendő termékdíjat egyéb ráfordításként kell elszámolni. Ha a külföldről beszerzett terméket saját célra használják fel, akkor a fizetendő termékdíjat költségként, az egyéb szolgáltatások értékeként kell elszámolni.
üzemanyagot saját célra felhasználhatják). A belső bizonylat a költségelszámolás megalapozottságához is szükséges, hiszen ez alapján lehet a felhasznált üzemanyagot a megfelelő tevékenységre anyagköltségként elszámolni. A vállalkozásnál a tankolásról milyen belső bizonylat készül, annak szabályozása a vállalkozás saját hatáskörébe tartozik.
Villamos energia hálózati csatlakozási díj kimutatása Kérdés:
Olvasói kérdések Saját felhasználásra beszerzett üzemanyag számviteli elszámolása Kérdés:
Saját üzemanyagkúttal rendelkezünk. A MOLtól vásároltunk gázolajat, ezzel tankoljuk a tehergépkocsijainkat, targoncánkat, munkagépeket. Hogyan kell könyvelni a gépkocsik tankolását? Milyen módon kell dokumentálni a tankolást?
Válasz: A saját felhasználásra beszerzett üzemanyag számviteli szempontból készletbeszerzésnek (anyagbeszerzésnek) minősül. A számviteli törvény előírásai alapján a vállalkozás dönthet arról, hogy vezet-e vagy sem folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást a készletekről. Ez a választás az üzemanyagra is – mint készletre – vonatkozik. Amennyiben folyamatosan vezetnek készletnyilvántartást, akkor a felhasználás elszámolása bizonylat alapján történhet, így belső bizonylatot kell készíteni a tankolásról. Ha nem vezetnek folyamatos készletnyilvántartást, véleményem szerint akkor is szükséges belső bizonylat kiállítása a tankolásról, mert különben a felhasználókat (sofőr, targoncavezető stb.) nem tudják a végzett teljesítmény (megtett km, üzemóra stb.) és a vonatkozó normák alapján elszámoltatni, így többek között a vagyonvédelem sem megoldott (pl. az
Társaságunknál a termelő üzemben klímaberendezések kerültek felszerelésre. Ezeknek a berendezéseknek a teljesítményigénye miatt nem elég a jelenleg rendelkezésre álló villamos teljesítmény. Az elektromos művek részére hálózat csatlakozási díjat kell fizetnünk. Kérdésem az, hogy a vagyoni értékű jogok között kell elszámolni a kifizetett összeget, vagy végleges pénzeszköz átadásról van szó? A szolgáltatóval megkötött szerződés szerint a csatlakozási díj pénzeszköz átadásnak minősül, melyről áfás számlát állít ki a szolgáltató.
Válasz: A számviteli törvény 26. §-a (3) bekezdésének előírása ebben a tekintetben egyértelműen rögzíti, hogy az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között kell kimutatni a villamos energia hálózati csatlakozási díjat. Így a kérdésben hivatkozott csatlakozási díjat is vagyoni értékű jogként aktiválni kell, függetlenül attól, hogy a szerződésben a fizetett csatlakozási díjat pénzeszköz átadásnak minősítik.
Közvetített szolgáltatás elszámolása Kérdés: Az önkormányzat által városüzemeltetésre létrehozott gazdasági társaság építési-beruházási munkákat is végez az önkormányzat felé (szerződés alapján). A szerződésben rögzítve van, hogy a gazdasági társaság alvállalkozókat is igénybe vehet a munka elvégzésénél. Az alvállalkozókkal is szerződést köt a társaság. 3
E-számvitel
|
2 0 1 2 . o k t ó b e r, I V. é v f o l y a m 1 0 . s z á m
Vannak olyan szerződések, amelyeknél a teljes építési munkát alvállalkozó végzi el, mivel a társaságnak nincsenek ilyen eszközei (pl. kátyúzás), vannak olyan építési szerződések, amelyek összetettek, több munkából állnak (egymástól jól elhatárolható építési munkákból), amelyeket munkánként más-más alvállalkozó végez el. A társaság minden esetben összefogja a munkát, az ellenőri feladatokat látja el. A munkák összértéke több millió forint. Szolgáltatásnál is igénybe veszünk alvállalkozókat (pl. szúnyogirtás). A szolgáltatást a speciális eszközökkel alvállalkozó végzi el, mi csak az ellenőri feladatokat látjuk el. Ebben az esetben is rendelkezünk szerződésekkel. A műszaki felügyeletért, ellenőrzésért nem sok térítést kap a társaság. Gyakorlatilag az alvállalkozók számlája van továbbszámlázva. A kérdésem a következő: az így igénybevett alvállalkozói teljesítmény számvitelileg közvetített szolgáltatásnak vagy igénybevett szolgáltatásnak minősül? Az iparűzési adó (innovációs járulék) alapjánál levonható-e?
Válasz: Az építési-beruházási munkáknál feltételezve, hogy azok szolgáltatásnak minősülnek, illetve az egyéb szolgáltatásoknál (pl. szúnyogirtás), akkor lehet a más vállalkozás által elvégzett szolgáltatásokat a számvitelben közvetített szolgáltatásként elszámolni, ha az megfelel a számviteli törvény 3. §-a (4) bekezdés 1. pontjában rögzített feltételeknek. A kérdésben leírt tényállás szerint a társaság önkormányzattal megkötött építés-beruházási szerződése lehetőséget ad arra, hogy más vállalkozásokat is bevonjanak. Így a számviteli törvény egyik feltétele teljesül. A másik feltétele a számviteli törvénynek, hogy az önkormányzat felé kiállított számlában fel kell tüntetni, hogy milyen szolgáltatásokat végeztek más vállalkozások (azaz az adott szolgáltatásnál nevesíteni kell, hogy az közvetített szolgáltatás). Ha ez nevesítésre kerül, akkor az alvállalkozók által végzett szolgáltatásokat közvetített szolgáltatásként el lehet számolni, az iparűzési adó- és az innovációs járulék adóalapjából le lehet vonni. Az egyéb szolgáltatásoknál is ugyanígy kell eljárni, azaz ha az önkormányzattal megkötött szolgáltatási szerződés lehetőséget ad arra, hogy más vállalkozásokat is bevonjanak a munka elvégzésébe és az önkormányzat felé kiállí-
tott számlában feltüntetik, hogy a más vállalkozások által elvégzett szolgáltatás közvetített szolgáltatás, akkor ezeket is közvetített szolgáltatásként el lehet számolni, az iparűzési adó és az innovációs járulék adóalapjából le lehet vonni. Amennyiben az előbb leírt feltételek valamelyike nem teljesül, akkor sem az építési-beruházási munkáknál, sem az egyéb szolgáltatásoknál nem lehet a más vállalkozások által végzett szolgáltatásokat közvetített szolgáltatásként elszámolni, adóalapból levonni. A következőre azonban fel kell hívni a figyelmet. Mind az iparűzési adóalapból, mind az innovációs járulék adóalapjából levonhatóak az alvállalkozói teljesítmények. Így, ha a társaság a közvetített szolgáltatásra vonatkozó feltételeket nem tudja teljesíteni, akkor az alvállalkozók által számlázott szolgáltatásokat igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolnia. Az igénybe vett szolgáltatások között elszámolt alvállalkozói teljesítményeket – amennyiben alvállalkozói szerződést kötöttek a szolgáltatás elvégzésére – szintén le lehet vonni mind az iparűzési adóalapból, mind az innovációs járulék adóalapból.
Egyéb díjak anyagköltségként való elszámolása Kérdés: A számviteli törvény változtatása révén már a 2011nél alkalmazni lehetett azt a szabályt, hogy a közüzemi díjakhoz kapcsolódó egyéb díjak anyagköltségként kerülhessenek elszámolásra. Kérdésem ezen tételek könyveléséhez kapcsolódnak: 1. Az E-ON (vagy más energiaszolgáltató) több számlán önállóan számláz energiadíjat és egy vagy több külön számlán rendszerhasználati díjat. 2. Az E-ON csak rendszerhasználati díjat számláz, míg az áramdíjat egy másik energiaszolgáltató számlázza. A vázolt esetekre is érvényes-e, hogy minden az anyagköltségbe könyvelhető?
Válasz: Az 1. kérdésben szereplő tényállásnál a számviteli törvény 47. §-a (4) bekezdésének e) pontját, a 2. 4
E-számvitel
|
2 0 1 2 . o k t ó b e r, I V. é v f o l y a m 1 0 . s z á m
kérdésben szereplő tényállásnál ugyanezt a törvényi előírást, valamint a 47. § (1) bekezdésének az előírását kell alkalmazni. Ezen törvényi előírások alapján a rendszerhasználati díj a villamos energia bekerülési értékének a részét képezi akkor is, ha azt az energiaszolgáltató számlázza az áramdíjjal együtt (még akkor is, ha az külön számlán szerepel), vagy a rendszerhasználati díjat más vállalkozás számlázza, mint az áramdíjat. Mivel a rendszerhasználati díj mindkét esetben a bekerülési érték része, ezért az áramdíjjal azonosan a rendszerhasználati díjat is anyagköltségként kell elszámolni.
Kontírozás elhagyása Kérdés: A kontírozás elhagyásával kapcsolatos a kérdésem. Az idei törvényváltozás szerint lehetőség van arra, hogy ne a számlán kontírozzunk, hanem külön, logikailag hozzárendelve is nyilvántartható a könyvelési hely (ha jól értelmeztük). Erre mi készítettünk egy programot, amivel könyvelés után ki tudunk nyomtatni egy felsorolást, ahol a számlaszám, dátum, és összeg mellett, a könyvelési hely is szerepel. Ezen sorrend alapján (dátum) fűzzük le a számlákat. Azonosítóként szerepel a számlaszám, a partner cég neve (vevők vagy szállítók) és a számla dátuma. A kérdésem az lenne, hogy így eleget teszünk-e a törvény elvárásának?
Válasz: Először is fontos hangsúlyozni, hogy 2012 előtt sem követelte meg a számviteli törvény azt, hogy a kontírozásnak a számlán kell szerepelnie. A számviteli törvény 167. §-ának (7) bekezdése ugyanis tartalmazta a korábbi évekre vonatkozóan is azt a lehetőséget, hogy a kontírozási tételeket a számlához egyértelmű hozzárendeléssel, tőle elválaszthatatlan módon, az utólagos módosítás lehetőségét kizárva csatolják. A kérdésben leírt módszer is megfelelhet a számviteli törvény előírásának, feltételezve, hogy az utólagos módosítás lehetősége kizárt, másrészt a kinyomtatott lista – belsőleg szabályozott módon – hozzárendelhető a számlához. Ebben az esetben azt célszerű belső szabályként rögzíteni, hogy a hozzárendelés a számla sorszáma alapján történik.
Euróban jegyzett tőke Kérdés: Társaságunk Európai Részvénytársaság formában működő, Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság. Jegyzett tőkéje euróban van meghatározva. A társasági szerződése ezen túlmenően a könyvelés devizanemét nem határozta meg. A törvény téves értelmezése miatt a főkönyvet nem a jegyzett tőke devizanemében, hanem forintban vezettük. Kérdésem a hiba javítására vonatkozik. Melyik módszert tekinti helyesnek: a könyvelés megismétlését euróban, visszamenőlegesen (jelentős kapacitásigényt jelent)? a társaság jegyzett tőkéjének megváltoztatását forintra? Ha ez a megoldás, ez milyen dátummal hajtható végre: év közben vagy csak a mérlegforduló nappal? Ha ez lehetséges megoldás, akkor ezt ugyanúgy kell kezelni, mint egy devizanemváltást? Áttérés forintkönyvelésről eurós könyvelésre a devizás könyvelésre történő áttérés szabályainak megfelelően? Esetleg bármilyen egyéb megoldás használata az ajánlott?
Válasz: A kérdésben nevesített hiba javítására csak egy módon van lehetőség, ez pedig az a) pont szerinti módszer. Mivel a társaság jegyzett tőkéjét euróban jegyezték, ezért erre az időszakra vonatkozóan eurós könyvvezetést kellett volna vezetni. Így a forintban vezetett könyvelést visszamenőlegesen euróba kell átkönyvelni. Ha a társaság forintos könyvvezetést szeretne, akkor forintban kell a cégbíróságon a jegyzett tőkét bejegyeztetni, ezt a jegyzett tőkeváltozást azonban a cégbíróság visszamenőlegesen nem jegyzi be, ezért lehet csak az a) pont szerinti módszerrel javítani a hibát. (A jegyzett tőke pénznemének változtatása a cégtörvény előírása szerint olyan változás, amely változás időpontját a vállalkozás határozza meg azzal hogy a megadott dátum nem lehet korábbi, mint a társasági szerződés módosításának időpontja.) Ha forintos könyvvezetésre szeretnének a jövőben áttérni, akkor az áttérés a számviteli törvény 145. §-a (6) bekezdésének előírása szerint – a társasági szerződés ilyen irányú módosítása mellett 5
E-számvitel
|
2 0 1 2 . o k t ó b e r, I V. é v f o l y a m 1 0 . s z á m
– csak üzleti év mérlegfordulónapjával lehetséges azzal, hogy a jegyzett tőke változásának időpontját is erre a dátumra vonatkozóan kell a cégbíróságtól kérni (ebből következően év közben nem lehet áttérni). Forintos könyvvezetésnél az áttérés feladatait a számviteli törvény 147. §-a tartalmazza. A forintos könyvvezetésre való jövőbeni áttérés azonban nem oldja meg azt a problémát, hogy a korábban helytelenül forintban vezetett könyvelést át kell könyvelni euróban.
Beépített ingatlannak értékesítése Kérdés: Betéti társaság lakóépület építésre megkérte az építési engedélyt, befogadta a kőműves által kiállított áfa nélküli számlát. A számla összegére rászámolta az áfát, amelyet fizetendő áfába, ugyanakkor mivel az áfa levonásra jogosult a bt. levonandóba is beállította. Az épületet félkészen (nem lett a lakhatási engedély megadva) értékesítette nem áfa alanynak (magánszemélynek). Az adásvételi szerződésben szereplő összeg értékében az áfát is áthárította, ami a számlában szerepel, és meg lett fizetve a bt. által az adóhivatalnak. Kérném a segítségét, jól járt-e el a bt. az áfa tekintetében?
Válasz: Az áfa tv. 86. §-a 1) bekezdésének ja) pontja szerint áfaköteles értékesítésnek minősül a beépített ingatlannak és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítése, ha az első rendeltetésszerű használatba vétel előtt történik. Így a bt-nek a félkész lakóépület értékesítése után az áfát fel kellett számítania. Az áfa tv. 142. §-a (1) bekezdése b) pontjának az előírása szerint a szolgáltatás igénybevevője – azaz a bt – fizeti meg az áfát abban az esetben, ha az építési-szerelési szolgáltatás olyan ingatlan létrehozatalára irányul, amely építési hatósági engedélyköteles. Így helyesen járt el a bt, amikor a kőműves által kiállított számlát áfa nélkül fogadta be, majd a számla összegére rászámolta az áfát, amelyet fizetendő áfába, majd levonható áfába beállított.
Egyéni vállalkozás megszüntetése Kérdés: Egy egyéni vállalkozó a vállalkozását szeretné megszünteti, de még a megszüntetés előtt kétszemélyes kft-t alapítana, amelynek az egyik tagja kíván lenni. Az egyéni vállalkozásában felhalmozódott adóhivatal felé fennálló tartozását tartozásátvállalással a kft-ből szeretné megfizetni. Ebben az esetben lehetséges-e, hogy az adóhivatal hozzájárul a kötelezettség ilyen módon történő fizetéséhez? Ha a hozzájárulás megtörténik, milyen hatással van ez az egyéni vállalkozás eredményére, illetve hogyan alakul a társas vállalkozás eredménye? Milyen hatással lenne mindez a tartozásátvállalás, ha az egyéni vállalkozást előbb megszüntetné, és a kft mint magánszemélytől vállalná át a tartozás fizetését?
Válasz: A kérdésben felvetett esetben ellentételezés nélküli tartozásátvállalás történne, hiszen a probléma csak így oldódik meg. A Ptk. 332. §-a (1) bekezdésének előírása szerint tartozásátvállaláshoz szükséges a jogosult – jelen esetben az adóhatóság – hozzájárulása. Ezért a tartozásátvállalási szerződés az adóhatósággal szemben csak akkor válik hatályossá, ha ahhoz az adóhatóság utólagosan hozzájárul (a hozzájárulás megadása vagy elutasítása az adóhatóság mérlegelésétől függ). Amennyiben az adóhatóság a tartozásátvállaláshoz hozzájárulna, akkor az Szja. tv. 4. §-a (2) bekezdésének előírása alapján a magánszemélynek összevonandó jövedelme keletkezik (akkor is, ha az egyéni vállalkozótól történne a tartozásátvállalás). A tartozást átvállaló kft-nek pedig a jövedelemszerzés után 27%-os ehot is kell fizetnie. A kft az átvállalt tartozást nyilvántartásba veszi a rendkívüli ráfordításokkal szemben [számviteli törvény 86.§-a (7) bekezdésének b) pontja]. A számviteli törvény előírása alapján az így átvállalt tartozást időbelileg el kell határolni és a pénzügyi teljesítéskor – a fizetett összeggel megegyező összegben - kell az elhatárolást megszüntetni [számviteli törvény 33.§ának (1) bekezdése].
6 E-számvitel
|
2 0 1 2 . o k t ó b e r, I V. é v f o l y a m 1 0 . s z á m
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) rendelkezései értelmében az adóévben az ellenérték nélküli tartozásátvállalás összegében elszámolt ráfordítás nem minősül az adóalap megállapításánál elismert ráfordításnak, ezért azzal meg kell növelni az adózás előtti eredményt, ha – a Tao. tv. 3. számú mellékletének „A” fejezete 13. pontja alapján – a kft nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye – a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva – nem lesz negatív, amelyet a beszámolója elkészítését követően azzal igazol. Mivel a magánszemély ezt a feltételt nem tudja teljesíteni (nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá, ezért nincs beszámolója, nem társasági adóalany), ezért a kft-nél az átvállalt tartozás ráfordításként elszámolt összegével a társasági adóalapot meg kell növelni.
a felek között. Viszont amit még meg kell vizsgálni, az a meghatározó befolyás (erre vonatkozóan nincs a kérdésben semmilyen információ). A meghatározó befolyás megítélésére a Ptk. szabályait kell figyelembe venni. A Ptk. 685/B. §-a (1) bekezdésének előírása szerint többségi befolyás: az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több, mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik.
A (2) bekezdés előírása szerint a befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese, és jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelKapcsolt vállalkozási viszony kezik a szavazatok több, mint ötven százalékával. A (3) bekezdés előírása szerint meghatározó befolyás alakulása akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára a (2) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett móKérdés: „A” Kft tulajdoni részesedése „B” Zrt-ben 9,2%, „C” don biztosítottak. A befolyással rendelkezőnek egy Zrt- ben 29% . „B” Zrt „C” Zrt -ben 49,25% tu- jogi személyben a szavazatok több, mint ötven szálajdonosi hányaddal rendelkezik. „B” Zrt tulajdonosi zalékával közvetett módon való rendelkezése, vagy részesedése „A” Kft-ben 95% a többi 5% -nak „D” Zrt egy jogi személyben közvetetten fennálló meghatáa tulajdonosa, de szavazati jogosultságuk 50-50%-os. rozó befolyása megállapítása során a jogi személyKérdésem: Hogyan alakul a kapcsolt vállalkozási vi- ben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt szony a felsorolt társaságok között? (köztes vállalkozást) megillető szavazatokat meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazaVálasz: tával. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazaA számviteli törvény előírása alapján a kapcsolt vál- tok mértéke az ötven százalékot meghaladja, akkor lalkozás minősítése nem tulajdoni arány, hanem fő azt egy egészként kell figyelembe venni. szabály szerint a szavazati arány alapján történik. A kérdésben felvetett szavazati arányok alapján megállapítható, hogy nincs olyan vállalkozás, akinek 50%-ot Tartozás és követelés összevezetése meghaladó szavazati aránya lenne, ezért sem anyavállalat, sem leányvállalat nincs, így társult vállalkozás sem lehet (feltételezve, hogy „A” Kft szavazati aránya Kérdés: „B” Zrt-ben 9,2%, „C” Zrt-ben 29%. „B” Zrt „C” Partnerünkkel szemben azonos devizában, azonos érZrt -ben 49,25%, azaz a tulajdonosi hányaddal egye- tékű szállító kötelezettségünk és követelésünk van. Jazik meg). Ezért a számviteli törvény előírása alapján nuárban a vevő: T 316- K 9, 1.000 euro árfolyam, a kérdésben érintett cégek nem minősülnek kapcsolt 310Ft/euro, azaz 310eFt. Februárban a szállító: T 5vállalkozásnak. A Tao. tv. szerint sincs önmagában a K 454 1.000 euro árfolyam 300Ft/euro, azaz 300eFt. szavazati arány alapján kapcsolt vállalkozási viszony Május hónapban a követelés és kötelezettség kompen7 E-számvitel
|
2 0 1 2 . o k t ó b e r, I V. é v f o l y a m 1 0 . s z á m
zálásra kerül. Májusi – kompenzáláskori – árfolyam 320Ft. Hogyan helyes a kompenzálás könyvelése? Nem kell a májusi – kompenzáláskori – árfolyamot figyelembe venni? A szállító és vevő számla különbözetét (310-300) 10eFt-ot mint pénzügyi ráfordítás árfolyam veszteségként könyveljük, vagy a kompenzáláskori (májusi) árfolyamot is figyelembe kell venni? Azaz T 389 Kompenzálási számla - K 316 Vevő 320eFt (1.000euro * 320Ft/euro). A vevő árfolyam különbözete: T 316-K97 10eFT. T 454-K 389 Kompenzálási számla 320eFt (1.000euro * 320Ft/euro) T 87-K 454 20eFt a szállító árfolyam különbözete. Ennek a megoldásnak, amikor a májusi 320 Ft-os árfolyamot használjuk az eredményre gyakorolt hatása: -10eFt, azaz eredménycsökkenés. Mindkét megoldás azonosan hat az eredményre, de melyik a szabályos? A szállító-vevőt egymással szemben kivezetni vagy a kompenzáláskori árfolyammal számolunk?
Válasz: A számviteli törvény 60. §-a (1) bekezdésének előírása szerint akkor lehet a teljesítés napi árfolyamot használni, ha a könyvekbe új devizás eszköz vagy forrás kerül be. Azzal, hogy a könyvekben lévő tartozást és követelést összevezetik, nem kerül be a könyvekbe új devizás tétel, ezért a kompenzálás napi árfolyamot nem lehet a könyvelés során használni. Mivel a kérdésben leírt esetben a könyvekből devizás tétel kerül ki, ezért a vevőt és a szállítót is a könyv szerinti árfolyamon kell összevezetni. Kompenzáláskor a vevő 310Ft-os árfolyama fog szembeállni a szállító 300Ft-os árfolyamával. Így a kompenzálás után fennmaradó 10eFt vevő egyenleg kerül árfolyamveszteségként elszámolásra.
Élelmiszerlánc felügyeleti díj Kérdés: Cégünket is érinti az élelmiszerlánc felügyeleti díj, melyet 2012. január 1-től kell fizetnünk. Az üzleti évünk 2011. október 1-től 2012. szeptember 30-ig tart. NEBIH felé a bevallást az előző lezárt üzleti évünk alapján kellett kitölteni. A beküldött bevallás alapján a NEBIH kettő darab fizetési értesítőt küldött. Az egyik fizetési értesítőnek a teljesítés dátuma
2012.07.21, a fizetési határideje 2012.07.31, a másik teljesítési dátuma 2012.07.21, a fizetési határidő pedig 2013.01.31. Kérdéseim a következők: 1) A fizetési értesítő tulajdonképpen számla-e? Mivel a számla tartalmi elemei rajta vannak az értesítőn, pl. teljesítés dátuma, bizonylat kelte, fizetés módja és határideje, ÁFA tv. hatályán kívüli tevékenység. 2) Havonta, időarányosan vagy egy összegben kell-e könyvelnem az üzleti év végén, vagy mindkét fizetési értesítőt július 21-ei dátummal az egyéb ráfordítások közé? A második fizetési értesítő – gondolom – júliustól decemberig szól. Ezáltal a ránk vonatkozó októbertől decemberig lévő részt el kell-e időbelileg határolnom?
Válasz: A kérdésben hivatkozott mindkét fizetési értesítőt a teljesítés napjával, azaz július 21-ei dátummal egyéb ráfordításként a kötelezettségekkel szemben, egy összegben el kell számolni (azaz a számlákkal azonosan kell kezelni). Mivel a vállalkozásnak a naptári évtől eltérő üzleti éve van, ezért 2011. október 1-től 2012. szeptember 30-ig tartó beszámolóban az eredményt csak a 2012. évre vonatkozó, időarányos (kilenc hónapra jutó) összeg terhelheti. Így 2012. szeptember 30-ai mérlegfordulónapra vonatkozóan az októbertől decemberig terjedő időszakra jutó részt időbelileg el kell határolni.
Személyi jellegű költségek Kérdés: 1. Megbízási díjat nem munkaviszonyban állók részére – ami egyébként nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt sem – személyi jellegű költségek között könyveljük. Helyesen járunk el? 2. A leltározási szabályzatunkban a tárgyi eszközök leltározása ötévenként van meghatározva tényleges mennyiségi felvétellel. Mérlegfordulónap december 31-e, amikor minden év végén egyeztetés történik a főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartás adatai között. A szabályzatban így rögzített eljárásunk helyes-e?
8 E-számvitel
|
2 0 1 2 . o k t ó b e r, I V. é v f o l y a m 1 0 . s z á m
Válasz:
1. A számviteli törvény 79. §-a (2) bekezdésének előírása szerint bérköltségként kell elszámolni azokat a magánszemélyeknek történő kifizetéseket, amelyek megfelelnek a KSH szerinti keresetnek. A KSH ide vonatkozó útmutatója szerint a kereset részének minősül a megbízási jogviszony keretében fizetett megbízási díj. Ezért ezeket a megbízási díjakat bérköltségként kell elszámolni és nem személyi jellegű egyéb kifizetésként. 2. 2011-ig helyes az eljárási rend, mert tárgyi eszközöknél a számviteli törvény nem kérte a mennyiségi felvétellel történő leltározást, így a vállalkozás maga döntötte el, hogy mikor leltároz. 2012-től viszont módosult a számviteli törvény leltározásra vonatkozó előírása, ezért a kérdésben kiemelt tárgyi eszköz leltározási szabályait a szabályzatban meg kell változtatni. Az ez évtől hatályos számviteli törvény 69. §-ának (3) bekezdésének előírása szerint a tárgyi eszközöket legalább háromévente kötelező lesz mennyiségi feltétellel leltározni (ez az előírás a men�nyiségben nyilvántartott készletekre is vonatkozik). Természetesen eddig is és ezután is a főkönyv és az analitikák egyeztetését végre kell(ett) hajtani, azok egyezőségét biztosítani kell(ett).
Felszámolási eljárás Kérdés: Könyvelőirodánk egyik ügyfele 2004. évben evás társaságként 5 millió forint kölcsönt nyújtott egy másik cégnek, amely a tartozás megfizetése előtt felszámolás alá került, 2008. évben – a felszámolás lezártakor – törölték is a cégjegyzékből. Ügyfelünk a partner teljes fizetőképtelenségének ismeretében nem nyújtott be hitelezői igényt. Ügyfelünk 2012. évtől kijelentkezett az evából. A szóban forgó tételt idén szeretnénk rendezni. Kérdésem arra irányul, a felszámolótól idén megkért behajthatatlansági nyilatkozat esetén a könyvekből kivezetett összeget a számviteli és társasági adótörvény szerint kezelhetjük-e behajthatatlan követelésként – azaz lényegéből adóalap-korrekció nélkül tudjuk-e majd a ráfordítást elszámolni?
Válasz:
A válasz röviden, nem. A kérdésben leírt tényállásból nem derül ki, hogy mikor kezdődött a felszámolási eljárás. A kérdés megválaszolásához a felszámolási eljárás megkezdésekor hatályos szabályokból kell kiindulni, melyet elsősorban a csődeljárásról a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban csődtörvény) ide vonatkozó előírásai tartalmaznak. Feltételezve, hogy a felszámolási eljárás elindítása 2007-ben vagy 2008-ban történt, a csődtörvény ekkor hatályos 37. §-a (1) bekezdésének előírása szerint a hitelezői igényeket a felszámolási eljárás közzétételétől számított 40 napon belül, de egy éven belül be kellett volna jelenteni (ez a szabály csak a napok tekintetében változott az elmúlt évek alatt). A csődtörvény 37. §-a (3) bekezdésének előírása szerint az egyéves határidő elmulasztása jogvesztéssel jár (azaz a hitelező a követelését bírósági úton sem tudja érvényesíteni). Mivel az evás társaság nem jelentette be a követelését az előbb leírt határidők alatt, ezért a követelését, mint behajthatatlan követelés a számvitel törvény 3. §-a (4) bekezdésének 10/f. pontja alapján mint bírósági úton nem érvényesíthető követelés tudja leírni. Az így elszámolt egyéb ráfordítással viszont a társasági adóalapot mindig meg kell(ett) növelni. A kérdésből nem derül ki, hogy az evás társaság az evás időszak alatt bevételi nyilvántartást vezetett, vagy kettős könyvvitelt vezetőként a számviteli törvény hatálya alá tartozott. Mivel 2012-ben szeretnék a követelést rendezni, feltételezem, hogy kettős könyvvitelt vezető társaságról van szó. A kettős könyvvitelt vezető társaságnak a behajthatatlanság megállapításakor kellett volna a követelést a könyvekből kivezetni, aminek – a kérdésben leírtak szerint – legkésőbb 2008-ban meg kellett volna történnie (ekkor törölték a felszámolás alatt lévő társaságot, illetve, hogyha az egy év ezt megelőzi, akkor korábban). Ha a követelést eddig még nem írták le, akkor 2012. évben önrevíziós tételként – mint legkésőbb 2008. évi tétel – ki kell vezetni a könyvekből. Így bár 2012-ben jelenik meg veszteségként a tétel, azonban ez a veszteség mint önrevíziós tétel 2012. évben társasági adóalap-növelő tétel. Ha 9
E-számvitel
|
2 0 1 2 . o k t ó b e r, I V. é v f o l y a m 1 0 . s z á m
2008. évben kellett volna az előbb leírtak szerint a követelést kivezetni, akkor az evás társaság 2008. évi eredményét csökkentette volna. A cég 2008. évben evás társaság volt, így a behajthatatlan követelésként elszámolt összeggel nem lehetett az eva adóalapot csökkenteni.
bekezdésének előírása szerint szintén elektronikus számviteli bizonylatnak minősül, ezért azt fokozott biztonsági aláírással és időbélyegzővel kell ellátni.
Amennyiben a társaság evás időszak alatt bevételi nyilvántartás vezetett, akkor a 2012. évi nyitó mérlegében ez a követelés már nem szerepelhet, így nincs mit számvitelben veszteségként elszámolni, ezért társasági adóalapnál való figyelembevétel sem merülhet fel.
Kérdés:
Papíralapú számlák kontírozása
Válasz:
Kérdés: Számlák kontírozása hogyan történik helyesen? A vállalkozásoknak a papíralapú bizonylataikat hogyan kell szabályosan kontírozni? A bizonylatra a kontírozás ráírható-e, vagy csak kontírlappal rendelhető hozzá? Elektronikus bizonylatok hogyan kell szabályosan kontírozni, kinyomtatva papíron és kikontírozva, vagy elektronikusan kontírozást rendelünk hozzá úgy, hogy az eredeti bizonylatfájl nem változik – csak hozzárendelés történik?
Válasz: A papíralapú számlák kontírozásánál a kérdésben említett mindkét formát megengedi a számvitel törvény 167. §-ának (7) bekezdése, azaz a bizonylatra közvetlenül ráírható a kontírozási tétel, de külön kontírlapon is történhet a kontírozás. Az elektronikus számlákat viszont nem lehet kinyomtatni és a kinyomtatott bizonylaton kontírozni, vagy külön papíralapú kontírlapon kontírozni. Az elektronikus számla kontírozása történhet magán az elektronikus számlán, vagy külön elektronikusan elkészített kontírlapon is (ekkor az eredeti bizonylatfájl nem változik). Ez utóbbi esetben – a számviteli törvény előbb hivatkozott előírása alapján – az elektronikus kontírlapot a számlához egyértelmű, az utólagos módosítás lehetőségét kizáró módon logikailag hozzá kell rendelni. A kontírlap ebben az esetben a számviteli törvény 167. §-a (5)
E-számvitel
|
Evás betéti társaság végelszámolása
Bevételi nyilvántartást vezető evás betéti társaság végelszámolását határozta el. Ebben az esetben a tevékenységet záró mérlege milyen formátumban készül? Végelszámolást nyitó mérlegéhez kell könyvvizsgálói ellenőrzés?
Az eva tv. 20. §-a (4) bekezdésnek előírása szerint a tevékenységet lezáró mérleg, záró leltár a számviteli törvény 2/A. §-a (4) bekezdése szerinti nyitómérleggel, nyitó leltárral egyezik meg. A megszűnő evás adóalanynak záró adóbevallást is kell készítenie. Mivel a végelszámolással az evás betéti társaság vis�szakerül a számviteli törvény hatálya alá, számviteli politikájában döntenie kell a beszámoló formátuma tekintetében is (éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló). A választott beszámolóforma mérlegével egyezik meg a nyitómérleg formátuma is. Az eva tv. ezen §-a írja elő, hogy végelszámolás, felszámolás esetén a nyitómérleget nem kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni.
E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
E-számvitel IV. évfolyam tizedik szám, 2012. október Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1145 Bp., Szugló u. 52-54. Tel.: 273-2090 Fax:468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Szabó Attila HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917, E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
2 0 1 2 . o k t ó b e r, I V. é v f o l y a m 1 0 . s z á m
