E-számvitel 2012.április
e l e k t r o n i k u s
Szakmai folyóirat
I V. é v f o l y a m 4 . s z á m
Tartalom In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az
[email protected] e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására!
Szerző:
A 2011-es üzleti év zárása – II. rész
Olvasói kérdések −− Saját fejlesztés könyvelése −− Értékcsökkenés elszámolhatása −− Követelések leírása −− Üzletrész értékesítése −− Terven felüli értékcsökkenés elszámolása −− Eszközök bekerülési értéke −− Szociális hozzájárulási adó könyvelése −− Költségtérítés elszámolása
Botka Erika
a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára
A hónap témája
Tisztelt Előfizetőnk! A szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! A számvitellel kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának. Honlapunkról - http://forum-szaklapok.hu/ – a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentum mintát az excel alapú segédleteket. Az Ön felhasználóneve: eszamvitel Az Ön jelszava: eszv985 A kézirat lezárásának dátuma: 2012. március 28.
−− Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás −− Év végi záráshoz kapcsolódó adóalap-módosító tételek −− Evás kft éves beszámolója −− Év végi átértékelés evás cégeknél −− Tagikölcsön-tartozás kiegyenlítése készlettel −− Egyszerűsített éves beszámolót készíthetők köre −− Időbeli elhatárolás
1 E-számvitel |
2 0 1 2 . á p r i l i s , I V. é v f o l y a m 4 . s z á m
A hónap témája A 2011-es üzleti év zárása II. rész Írta: Botka Erika, a Magyar
Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára
A szakmai folyóirat áprilisi számában folytatjuk a korábban megkezdett témát, a 2011-es üzleti év legfontosabb zárlati teendőinek összefoglalásával kapcsolatban. Devizás és a devizaalapú forintos ügyletek mérleg-fordulónapi átértékelése A devizás tételek év végi átértékeléséről a 2011. decemberi számban már részletesen foglalkoztam. A kialakult gazdasági helyzet miatt azonban újabb gyakorlati kérdések merülnek fel, melyekre célszerű kitérni. 2011-re új szabály, hogy a 2011-es üzleti év mérlegfordulónapján kötelező a devizás ügyletek és a devizaalapú forintos ügyletek mérleg-fordulónapi átértékelése. Ezeket az ügyleteket a mérlegfordulónapi árfolyammal kell átértékelni. Így az év végi átértékelésnél nem lehet figyelembe venni, hogy a devizaárfolyamok 2012. év elején jelentősen csökkentek. Azon vállalkozásoknál, ahol a követelések devizában állnak fenn, és a devizában fennálló kötelezettségállomány nem jelentős, az év végi magas devizaárfolyam miatt az átértékelésnél árfolyamnyereséget fognak elszámolni. 2012-ben a befolyt követeléseknél az árfolyamcsökkenés miatt viszont árfolyamveszteséget fognak realizálni. Ezek a vállalkozások a 2011. évi beszámoló összeállításánál céltartalékképzéssel szeretnék figyelembe venni ezt az árfolyamveszteséget. Ez a veszteség folyamatos működésből adódó veszteség, és emiatt a számviteli törvény előírása alapján nem lehet céltartalékot képezni [Számviteli törvény 41.
§ (3) bekezdés]. Így a realizált árfolyamveszteség a 2012. évet fogja terhelni. Ha a vállalkozás azonban úgy ítéli meg, hogy az év végi átértékelés végrehajtásával a beszámoló megbízható és valós összképe nem valósul meg, akkor a Számviteli törvény 4. §-a (4) bekezdésének alkalmazásával – könyvvizsgáló egyetértése és ilyen tartalmú nyilatkozata mellett – a törvény előírásaitól el lehet térni. Ezen szabály alkalmazásával a vállalkozás 2011. mérlegfordulónapra a mérlegkészítés időpontjáig realizált árfolyam alapján is értékelhet. Külön probléma, ha az átértékelés egyenlege árfolyamnyereség, mert ezen nyereség után a társasági adót is meg kell fizetni. Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, ha a vállalakozás a Számviteli törvény 4. §-ának (4) bekezdését alkalmazza az év végi értékelésre vonatkozóan, a társasági adófizetési kötelezettségét ettől függetlenül teljesítenie kell, mert a Tao. tv. 1. §-a (5) bekezdésének előírása szerint a számviteli törvény előírásaitól a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében történő eltérés nem eredményezheti az adókötelezettség változását (azaz a társasági adóalapot úgy kell kiszámolni, mintha a mérleg-fordulónapi árfolyamon értékelt volna a vállalkozás). Devizás ügyletek év végi átértékeléséből adódó, nem realizált árfolyamnyereséggel kapcsolatosan a Tao. tv. 7. § (1) bekezdése dzs) pontjának a) alpontja tartalmaz társaságiadóalap-csökkentő tételt. Eszerint az adózás előtti eredményt csökkenti a fedezeti ügylettel nem fedezett, a devizás befektetett pénzügyi eszköz értékének növekedéseként, illetve a hosszú lejáratú kötelezettségek értékének csökkenéseként a mérleg-fordulónapi értékeléskor a devizaárfolyam változása alapján eszközönként, kötelezettségenként elszámolt összeg. Így adóalap-csökkentés a forgóeszközökre (pl. vevőkövetelések, pénzeszközök) és a rövid lejáratú kötelezettségekre (pl. szállító, hitel, kölcsön) nem alkalmazható, pedig a vállalkozásoknak jellemzően ilyen mérlegtételeik vannak.
2 E-számvitel
|
2 0 1 2 . á p r i l i s , I V. é v f o l y a m 4 . s z á m
Sok vállalkozás viszont forrásoldali devizakitett, és a devizás eszközök nem jelentősek, ezért ezeknél a vállalkozásoknál – a magas árfolyam miatt – ez az év végi átértékelés egyenlegében árfolyamveszteséget fog jelenteni. A számviteli törvény egy szűk körben továbbra is lehetőséget ad az árfolyamveszteség elhatárolására. A devizakészlettel nem fedezett, üzembe helyezett beruházáshoz kapcsolódó devizatartozások (devizában, illetve devizaalapon forintban fennálló beruházási hitel és pénzügyi lízingtartozás, külföldi pénznemre szóló kötvénykibocsátásból adódó kötelezettség, beruházásra adott tulajdonosi kölcsön) esetében az év végi átértékelésből adódó – a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt –, árfolyamnyereséggel nem ellentételezett árfolyamveszteség összegét – saját döntés alapján – teljes mértékben elhatárolhatja a vállalkozás. Az árfolyamveszteség elhatárolása mellett a vállalkozás bármikor dönthet – akkor is, ha a tartozás a megelőző üzleti években fennállt, de a vállalkozás nem határolta el az árfolyamveszteséget –, azzal, hogy ha egyszer ezt a módszert bevezeti, akkor ezt a szabályt a következő üzleti években is alkalmaznia kell, ha a tartozás év végi átértékeléséből árfolyamveszteség keletkezik. Ebből következően a devizás vagy devizaalapú forintos forgóeszközhitelek árfolyamveszteségét, illetve az olyan tulajdonosi kölcsön árfolyamveszteségét, melyet nem kizárólag beruházásra folyósítottak, nem lehet időbelileg elhatárolni: az a 2011-es üzleti év eredményét terheli. Ha a vállalkozás ezt az árfolyamveszteséget elhatárolja, akkor az elhatárolt összegnek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel futamideje – vagy ha a tárgyi eszköz élettartama rövidebb, mint a hitelfutamidő, akkor a tárgyi eszköz élettartama – arányában számított hányadnak megfelelő összegű céltartalékot kell képeznie. A számviteli törvény 2012. évi módosítása szerint – mely szabály 2011-re is alkalmazható – a céltartalék képzése más módszerrel is történhet. Eszerint a beruházás aktiválásától eltelt időtartam és a hitel futamideje (tárgyi eszköz élettartama) arányában számított hányadnak megfelelő összegű céltartalé-
kot kell képeznie. Mivel mind a két szabály alkalmazható, célszerű mindkét módszerrel a céltartalékot kiszámolni, és a kedvezőbb mellett dönteni. Az így megképzett céltartalékkal nem kell a társasági adóalapot megnövelni [ezt a céltartalékot a Számviteli törvény 41. §-ának (4) bekezdése alapján kell képezni]. Így nem minősül várható kötelezettségre, jövőben költségre képzett céltartaléknak, amit a Számviteli törvény 41. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján kell képezni (ezzel a céltartalékképzéssel viszont a társasági adóalapot meg kell növelni). Az évzárlat keretében az elhatárolt árfolyamveszteség és a képzett céltartalék különbözetének összegét változatlanul eredménytartalékból lekötött tartalékba át kell vezetni.
Olvasói kérdések Saját fejlesztés könyvelése Kérdés: Saját fejlesztésű szoftver tervezésének és fejlesztésének költségeit hova kell könyvelni, és van-e értékcsökkenése?
Válasz: A kérdésből nem derül ki, hogy a szoftverfejlesztés milyen céllal történik. Feltételezhető, hogy a szoftvert a vállalkozás saját maga kívánja használni. Ha a szoftvernek egy éven túli a várható használati ideje, akkor az immateriális javak között szellemi termékként kell állományba venni. A szellemi terméknek van értékcsökkenési leírása – ezt a várható használati idő alapján kell megállapítani. Ha a szoftvert egy évnél rövidebb ideig használják saját célra, vagy a szoftverfejlesztés értékesítési céllal történik, akkor a kész szoftvert saját termelésű készletként kell kimutatni. 3
E-számvitel
|
2 0 1 2 . á p r i l i s , I V. é v f o l y a m 4 . s z á m
Értékcsökkenés elszámolhatása Kérdés: A társaság 2011. decemberben eladta ingatlanát. Elszámolható-e értékcsökkenés az eladás időpontjáig, és a könyv szerinti érték kivezetése melyik főkönyvi számlán történik?
Válasz: Ha az ingatlant a tárgyi eszközök közül közvetlenül értékesítik, akkor az eladás időpontjáig a terv szerinti értékcsökkenést el kell számolni. Ebben az esetben az ingatlan értékesítésekor a könyv szerinti értéket egyéb ráfordításként (86-ban), az eladási árat egyéb bevételként (96-ban) kell elszámolni.
Követelések leírása Kérdés: Korábbi években keletkezett dolgozókkal szembeni követelések leírásra kerülnek. A dolgozók már nem alkalmazottai a cégnek. Mi a helyes számviteli elszámolás?
Válasz: A kérdésben leírt tényállásból nem derül ki, hogy milyen jogcímen kívánja a cég a követeléseket leírni (behajthatatlanként vagy elengedett követelésként). Ha behajthatatlan követelésként kerülnek leírásra, akkor egyéb ráfordításként kell elszámolni. Ha a cég elengedi a dolgozókkal szembeni követelését, akkor személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni.
Üzletrész értékesítése Kérdés: „X” Kft. a tulajdonában álló „Y” Kft. üzletrészét értékesíti 2010. évben „Z” magánszemélynek. „X” Kft. az adásvételből származó nyereség után a 2010. évi (Tao bevallásában) társasági adóbevallásában bevallja és megfizeti a társasági adót. Az adásvétel 2010. évi könyvelése:
a) üzletrész-értékesítés: T 47. Részesedéssel kapcsolatos kötelezettségek – K 17. Tulajdoni részesedés 1mFt, b) üzletrészvételár: T 3. Egyéb követelés – K 47. Részesedéssel kapcsolatos kötelezettségek 20m Ft, c) értékesítés eredménye: T K47 Részesedéssel kapcsolatos kötelezettségek – K 97. Részesedés értékesítésének eredménye 19M Ft. 2012-ben az ügyletben részt vevő felek a szerződés felbontását és az eredeti állapotok visszaállítását rendelik el, azaz: „Y” Kft. üzletrésze visszakerül „X” Kft. tulajdonába, a „Z” magánszemély által megfizetett vételárrész „X” Kft. által visszafizetésre kerül. Kérdésünk, hogy az ügylet felbontása és az eredeti állapot helyreállítása, mint 2012ben jelentkező gazdasági esemény, hogyan érinti a 2010– 2012. éveket a könyvelés, illetőleg a társasági adó szempontjából? Hogyan kell könyvelni az ügylet „inverzét” 2012-ben (vagy 2011-ben, amennyiben az ügylet már a 2011. évi beszámolókészítés előtt ismertté vált)? A társasági adót 2010. évre vonatkozóan kell-e önellenőrizni, és így a már megfizetett társasági adó mint túlfizetés fog jelentkezni az adófolyószámlán; vagy csak 2012-ben (vagy 2011-ben) van hatása a szerződés felbontásnak a társasági adóalapra, és elhatárolt veszteséget visz tovább a cég?
Válasz: Az ügyletet a szerződés felbontásakor lehet elszámolni a könyvekben. A kérdésben leírtak szerint a szerződés felbontása 2012-ben történt, ezért a gazdasági eseményt csak 2012-ben lehet elszámolni, a 2012. évi társasági adóalapot érinti. 2011-re abban az esetben sem számolható el, ha a szerződés felbontása a 2011-es mérlegkészítés időpontja előtt megtörtént. Mivel az ügyletet 2012-ben kell elszámolni, a 2010-es üzleti év társasági adóbevallását és beszámolóját nem kell önellenőrizni (a 2010. évi beszámolót az akkor rendelkezésre álló információk alapján helyesen állították össze). 2012-ben a szerződés felbontását a 2010. évi könyvelés fordítottjaként kell elszámolni, azaz: T 47. Részesedéssel kapcsolatos kötelezettségek 20mFt, K 3. Követelések 20mFt, T 17. Részesedések 1mFt, K 47. Részesedéssel kapcsolatos kötelezettségek 1mFt, T 97. Részesedés értékesítésének nyeresége 19mFt, K 47. Részesedéssel kapcsolatos kötelezettségek 19mFt.
4 E-számvitel
|
2 0 1 2 . á p r i l i s , I V. é v f o l y a m 4 . s z á m
Terven felüli értékcsökkenés elszámolása Kérdés: 1. Használaton kívüli tárgyi eszköz selejtezését – melynek van nettó értéke, továbbá lesz valamennyi hulladékértéke – hogyan kell könyvelni? Társasági alapot kell-e növelni emiatt, és ha igen, mennyivel (nettó értékkel vagy nettó érték mínusz hulladékkal)? Nem tudjuk továbbá, hogy ilyen esetben át kell-e minősíteni, és készletek közé átvezetni, vagy terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni? (Mindkét esetben kérdés a társasági adóalap viszonya a gazdasági eseményhez.) 2. Másik nagy gondunk, hogy nehéz elkülöníteni az alvállalkozást és a bérmunkát. Mik a legfontosabb ismérvek, amelyek alapján egyszerűen besorolhatnánk?
Válasz: 1. A Számviteli törvény 53. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a tárgyi eszköznél, ha annak értéke tartósan lecsökkent, mert feleslegessé vált, ennek következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni. Az értékcsökkentést olyan mértékben kell elszámolni, hogy a tárgyi eszköz a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben [Számviteli törvény 53. § (2) bekezdés]. A hivatkozott előírások alapján a használaton kívüli (felesleges) tárgyi eszközök piaci értékét (használati értékét) a vállalkozónak kell megállapítania, a könyvekben kimutatott érték, valamint a piaci érték különbözetét terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolnia. A kérdésben leírtak alapján megállapítható, hogy a használaton kívüli tárgyi eszköz piaci értéke a hulladékérték. Ha a tárgyi eszköz nettó értéke magasabb, mint a hulladékérték, akkor a kettő különbözetében terven felüli értékcsökkenés elszámolásával az eszközt le kell értékelni. A terven felüli értékcsökkenés elszámolása: T 86. Egyéb ráfordítások, K 139, 149. Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése. Ezek után a tárgyi eszköz nettó értéke a hulladékértékkel fog megegyezni. A selejtezett tárgyi eszközt a
hulladékértéken át kell vezetni a készletek (anyagok) közé, elszámolása a következő: Terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés átvezetése a „Tárgyi eszköz bruttó értéke” számlára: T 139., 149. Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése, T 138., 148. Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése, K 131.,141. Tárgyi eszközök bruttó értéke. A nettó érték átvezetése az anyagok közé: T 21.-22. Anyagok, K 131.,141. Tárgyi eszközök bruttó értéke. A Tao. tv. 8. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a terven felüli értékcsökkenésként elszámolt összeggel az adózás előtti eredményt az adóalap megállapítása során növelni kell. Ugyanakkor a Tao. tv. 7. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint az adóalap megállapítása során az adózás előtti eredményt a tárgyieszköz-állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor, a forgóeszközök közé való átsorolásakor az eszköz számított nyilvántartási értékének a készletre vett hulladék anyag, haszonanyag értékét meghaladó része csökkenti –feltéve minden esetben, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó a számvitelről szóló törvény szerint az adózás előtti eredmény terhére számolta el. (Megjegyzem, hogy a kivezetett tárgyi eszköz nettó értéke és Tao. tv. szerinti számított nyilvántartási értéke eltérhet egymástól.) 2. A bérmunka és az alvállalkozás elkülönítése elsősorban jogi (Ptk.) és nem számviteli minősítés. A bérmunka nem tekinthető alvállalkozói teljesítménynek, mert a bérmunkaszerződés a Ptk. 389. §-a szerinti vállalkozási szerződés. A Ptk. 391. §-ának (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult. Mivel a bérmunkába adó és a bérmunkába vevő vállalkozás vállalkozási szerződést köthet, a bérmunkára nem lehet alvállalkozói szerződést kötni. A Számviteli törvény 48. §-ának (3) bekezdése szerint az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni az eszköz használati értékét növelő munkafolyamatok, illetve megmunkálás ellenértékét jelentő bérmunkadíjat. Így, ha a vállalkozás a Számviteli törvény 28. §-a (2) bekezdé5
E-számvitel
|
2 0 1 2 . á p r i l i s , I V. é v f o l y a m 4 . s z á m
sének c) pontja szerint anyagnak minősülő eszközt szerez be, majd bérmunka keretében más vállalkozással értéknövelő munkaműveleteket végeztet rajta, a bérmunka díja az anyag bekerülési értékének részét képezi, feltéve, hogy a vállalkozó azon a bérmunkába adás előtt semmilyen saját teljesítménynek minősülő munkafolyamatot nem végzett. Ebben az esetben az értékesített anyag könyv szerinti – bérmunkadíjat is tartalmazó – értékét az eladott áruk beszerzési értékeként kell elszámolni [Számviteli törvény 78. § (5) bekezdés]. Ha az anyag bérmunkába adását megelőzően a vállalkozó saját teljesítménynek minősülő munkafolyamatot hajtott végre, akkor a bérmunka díját az igénybe vett szolgáltatások értékeként kell elszámolni, és az előállított saját termelésű készlet közvetlen önköltségének része lesz a bérmunkadíj. Ebben az esetben a saját termelésű készletekre vonatkozó általános szabályok szerint kell eljárni az értékesítés elszámolása során. A bérmunka ellenértéke nem tekinthető alvállalkozói teljesítménynek, ebből következően a helyi iparűzési adó alapját csak az előbbiek szerinti eladott áruk beszerzési értékével, illetve – saját termelésű készlet esetén – az elszámolt anyagköltséggel lehet csökkenteni.
eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési érték meghatározásánál azonban figyelembe kell venni a Számviteli törvény 47. § (4) bekezdése d) pontjának előírását is. E szerint a bekerülési érték részét képezi a beruházástervezés, a beruházás-előkészítés, a beruházás lebonyolításának díja, közvetlen költsége is. Így, ha a pályázati dokumentáció elkészítéséért fizetett sikerdíj a gépberuházással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban van, akkor annak értéke a beruházás bekerülési értékének részét képezi. A kérdésből azonban nem derül ki, hogy a beruházás aktiválása (üzembe helyezése) mikor történt. Ha a beruházás aktiválása 2012. február 22-ig nem történt meg, és az előbb leírt feltételek fennállnak, akkor a beruházás bekerülési értékében kell a sikerdíjat aktiválni. Ha a beruházás aktiválása 2011. decemberben megtörtént, akkor a 2012. februárban számlázott sikerdíjat nem lehet a beruházás bekerülési értékében figyelembe venni, mert a költség az üzembe helyezést követően merült fel. Ebben az esetben 2012. évben kell a sikerdíjat költségként elszámolni.
Eszközök bekerülési értéke
Szociális hozzájárulási adó könyvelése
Kérdés:
Kérdés:
Társaságunk gépberuházáshoz támogatást nyert. A beruházás 2011. decemberben megvalósult. A pályázatíróval sikerdíjas szerződésünk van, mely 2011. október 10-én került megkötésre, pályázat 2011. novemberben került beadásra, 2012. február 22-én készült a teljesítés-igazolási jegyzőkönyv. Kérdésünk: költségként vagy (beruházás érték növelő) beruházásérték-növelő tételként kell elszámolni? Másik kérdés: ha költség, akkor a 2011. évet terheli-e?
Válasz: A Számviteli törvény 47. §-ának (1) bekezdése szerint az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az
Hogyan könyveljük az új szociális hozzájárulási adót kettős könyvvitel vezetése esetén?
Válasz: Ezzel a kérdéssel már az E-számvitel 34–35. számában részletesen foglalkoztam. A szociális hozzájárulási adót – mivel azt a személyi jellegű ráfordítások után kell fizetni – a társadalombiztosítási járulékkal megegyezően a bérjárulékok között kell elszámolni. Ha a szociális hozzájárulási adót adókedvezménnyel csökkentik, akkor a fizetendő adót kell költségként és kötelezettségként elszámolni (azaz az adókedvezmények költséget csökkentő tételként jelennek meg). 6
E-számvitel
|
2 0 1 2 . á p r i l i s , I V. é v f o l y a m 4 . s z á m
Költségtérítés elszámolása Kérdés: Elszámolható-e olyan telefonszámla, melynek a vevője magánszemély, a számlafizető pedig a cég?
Válasz: Elszámolható a cégnél költségként, csak nem mindegy, hogy milyen jogcímen. Mivel a szolgáltatás igénybe vevője a magánszemély, azt telefonköltségként a cég nem tudja elszámolni. Ebben az esetben a kifizetett telefonszámlát a cég „költségtérítés” jogcímen tudja elszámolni, melyet személyi jellegű egyéb kifizetések között kell kimutatnia.
Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás
Kérdés: A 2011. évi CIII. törvény alapján 2012. január 1-től baleseti adót kell fizetni. Az adóról a biztosítóknak kell elszámolni az adóhatóság felé, ezért ők szedik be a kötelező felelősségbiztosítás díjával együtt. A törvény szerint az adó alanya az a személy vagy szervezet, akit vagy amelyet a Kgfb. tv. szerint biztosítási kötelezettség terhel. Ezek alapján számunkra nem egyértelmű, hogy a baleseti adót a 86. számlaosztályba egyéb ráfordításként (mint külön adónem) vagy az 53. számlaosztályba egyéb szolgáltatásként (mint a biztosítási díj része) kell-e könyvelni.
Válasz: A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást – a Számviteli törvény 3. §-a (7) bekezdésének 2. pontja és 78. §-ának (4) bekezdése szerint – egyéb szolgáltatásként kell elszámolni. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz kapcsolódóan fizetendő baleseti adó az igénybe vett kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz közvet-
lenül kapcsolódik, ezért a baleseti adó a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás bekerülési értékének része, tehát az igénybe vett szolgáltatás ennyivel többe kerül. Így a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj baleseti adóval növelt értékét kell költségként az 53-as számlaosztályban az egyéb szolgáltatások között elszámolni.
Beruházás keretében beszerzett tárgyi eszköz számviteli elszámolása
Kérdés: Támogatások elszámolásával kapcsolatban kérjük a segítségét az alábbi esetre vonatkozóan: Ügyfelünk (szoftverfejlesztéssel foglalkozó kft.) a „Vállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása” tárgyú pályázaton GOP-1.3.1 vissza nem térítendő támogatásban részesül. A projekt (szoftverfejlesztés) elszámolható költségei (több év alatt): K+F projekttámogatás 29.022 eFt (bérköltség + igénybe vett szolgáltatás) Regionális beruházás 4.671 eFt (111. Immateriális javak + 131. Tárgyi eszközök) Piacra jutás támogatása (csekély összegű támogatás) 2.500 eFt (anyagköltség + igénybe vett szolgáltatás) Összesen: 36.193 eFt A források megoszlása minden költségre külön-külön: – Saját forrás 55% 19.906 eFt – Támogatás 45 % 16.287 eFt Összesen: 36.193 eFt A támogatás összegének 85%-a (13.844 eFt) az Európai Uniós Regionális Fejlesztési Alapból, 15%-a (2.443 eFt) a Magyar Köztársaság központi költségvetéséből származik. Számviteli elszámolásként elsődlegesen az 5. számlaosztályba könyveljük a kísérleti fejlesztéshez közvetlenül igénybe vett külső szolgáltatásokat, kísérleti fejlesztést végzők közvetlen bérét és járulékait, szakképzési hozzájárulását; majd év végén befejezetlenként a 7
E-számvitel
|
2 0 1 2 . á p r i l i s , I V. é v f o l y a m 4 . s z á m
kísérleti fejlesztés aktivált értékeként mutatjuk ki (T 112.–K 582.). A projekt elkészültekor a K+ F összes költsége a vállalkozás saját szellemi termékének részét képezi (T 114–K 112.). Regionális beruházás: fejlesztéshez kapcsolódó tárgyi eszköz és alapszoftver a beszerzéskor: T 161.–K 454., T 113.–K 454. Lehet-e aktiválni a használatbavételkor (T 131.–K 161.)? Elkezdődhet-e ezek értékcsökkenése a projekt aktiválása előtt? Ha igen, akkor milyen értékkel kerül az új szellemi termékbe (T 114.–K 131., T 114.–K 113.)? A piacra jutás támogatása: anyagköltség, igénybe vett szolgáltatás elsődlegesen az 5. számlákra, év végén T 114.–K 582.? 2011. évben már elindult a K+F program, és támogatási előleget is folyósítottak. A támogatási előlegek, majd az elszámolt összes támogatás a pénzügyi teljesítéskor a (9634 „egyéb bevételek”) 9634. „Egyéb bevételek”számlára kerül, majd azt halasztott bevételként időbelileg el kell határolni. Az értékcsökkenési leírás mértékének meghatározására, majd elszámolására az új szoftver aktiválásakor kerül sor? A halasztott bevételt a bekerülési érték arányos részének költségkénti elszámolásakor az egyéb bevétellel szemben szüntetjük meg?
Válasz: A regionális beruházás keretében beszerzett tárgyi eszköz és alapszoftver számviteli elszámolását aszerint kell elbírálni, hogy azok csak a fejlesztést szolgálják, vagy más célra is hasznosíthatók. Ha kizárólag a fejlesztéshez használhatók, akkor beszerzéskor költségként kell elszámolni, és a K+F költségek részeként kell aktiválni azokat. Ha más célra is hasznosíthatók, és a használati idő várhatóan az egy évet meghaladja, akkor lehet állományba venni önálló tárgyi eszközként, vagyoni értékű jogként. Ha ezeket az eszközöket a K+F-hez vagy más tevékenységhez használatba veszik, akkor aktiválni kell, és ebben az esetben csak az eszközök K+F-hez kap-
csolódó értékcsökkenési leírása kerül be a K+F közvetlen költségei közé (így ezen eszközök aktiválása nem függ össze a projekt aktiválásával). Az eszközök várható használati idejét a vállalkozásnak kell meghatároznia, és ez alapján kerül az értékcsökkenési leírás megállapításra. Azt illetően, hogy a K+F költségeként mekkora értékcsökkenési leírás kerülhet elszámolásra, a következőkre kell tekintettel lenni. A kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között csak olyan költségeket lehet elszámolni, amelyek a kísérleti fejlesztés témaszámára (munkaszámára) közvetlenül utalványozhatók, illetve megfelelő mutatók segítségével feloszthatók (a felosztás módjáról belső szabályzatban kell rendelkezni). Amennyiben használatbavételkor először csak a K+F-hez használják az eszközt, annak időarányos értékcsökkenési leírása a K+F költség részét képezi. Ha viszont vegyes az eszköz hasznosítása – azaz más tevékenységhez is használják párhuzamosan –, akkor csak a K+F-ben a használattal arányos értékcsökkenési leírás kerülhet be (pl. óranyilvántartás arányában osztják szét az értékcsökkenési leírást). A kérdésből nem derül ki, hogy mi a piacrajutástámogatás tartalma. Feltételezem, hogy a kifejlesztett új szoftver piaci bevezetéséhez, azaz a jövőbeni értékesítési költségekhez (pl. reklám) adnak támogatást. Ebben az esetben a piacra jutással kapcsolatos költségeket nem lehet a K+F költségeként, így a szoftver közvetlen önköltségében sem, aktiválni. Ezeket felmerüléskor költségként kell elszámolni, és ekkor kell a hozzá kapcsolódó támogatást is – ha azt korában már folyósították – egyéb bevételként feloldani. A támogatás elszámolásánál a következőkre kell tekintettel lenni: A 2011-ben megkapott támogatási előleget kötelezettségként kell kimutatni. Ha a vállalkozás elszámolását az előlegre vonatkozóan a 2011-es mérlegkészítés időpontjáig elfogadják, akkor lehet csak 2011-re bevételként elszámolni (de hogy ezt a bevételt időbelileg el kell-e határolni, vagy sem, az több tényezőtől függ). Ha az elszámolás a mérlegkészítés időpontjáig nem történik meg, akkor a kapott előleget 2011-ben kötelezettségként kell a mérlegben kimutatni. Ebben az esetben feltételezhetően 2012-ben fog majd az elszámolás megtörténni, 8
E-számvitel
|
2 0 1 2 . á p r i l i s , I V. é v f o l y a m 4 . s z á m
akkor tehát 2012-ben lehet az előleget bevételként kimutatni. A megkapott támogatást – a feloldás miatt – arányosan meg kell osztani a finanszírozási jogcímek között: K+F támogatás, regionális beruházás és piacrajutási támogatás. Ha a regionális beruházás eszközeit – az előbb leírtak szerint – egy összegben költségként kell elszámolni, akkor az ahhoz kapott támogatást nem lehet elhatárolni. Ha a regionális támogatás eszközeit aktiválni kell, akkor az ahhoz kapott támogatást időbeli elhatárolás alá kell vonni, és a költségként elszámolt értékcsökkenési leírással arányosan kell feloldani (azaz a K+F-ben aktivált értékcsökkenési leírásra nem kell feloldani a támogatást, mert bár költségként elszámolásra kerül, utána aktiválják, így nem terheli az eredményt). Ez fejlesztési támogatás, ezért a Számviteli törvény 86. §-a (5) bekezdésének előírása alapján feloldáskor dönthet a vállalkozás, hogy rendkívüli bevételként vagy egyéb bevételként oldja fel. A K+F-ként aktivált költségekből a fejlesztés befejezésekor szoftver lesz. Ha a szoftvert saját tevékenység során hasznosítani fogják, akkor szellemi termékként kell állományba venni. Az új szoftver használatbavételekor kell a várható használati idő alapján az értékcsökkenési leírást meghatározni. Az ehhez kapott támogatás szintén fejlesztési támogatás, ezért azt időbelileg el kell határolni, és az elszámolt értékcsökkenési leírással arányosan kell feloldani – a vállalkozás döntése alapján – egyéb vagy rendkívüli bevételként.
Év végi záráshoz kapcsolódó adóalap-módosító tételek
2. Év végével át kell-e értékelni azokat a devizabetét-számlákat, devizapénztárat is, melyet a választott (napra frissített árfolyammal) devizában könyvelünk, de a főkönyvben forintban jelenik meg? Ha igen, mivel szemben: T/K 87/97–K/T 86? Ha bankon teszem, akkor a kivonaton szereplő záró egyenlegem nem fog egyezni a banknaplómban mutatott deviza értékével.
Válasz: 1. A Tao. tv. 8. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján a jogerős határozatban megállapított bírság adóalap-növelő tétel, így a munkaügyi bírsággal, illetve a gyorshajtás, tilos parkolás miatti bírsággal a társasági adóalapot meg kell növelni. 2. A kérdésben leírtak alapján nem értelmezhető, hogy mit jelent a „napra frissített árfolyam” kifejezés. Ha azt jelenti, hogy a vállalkozás mindennap forintban az aznapi árfolyamon átértékeli a deviza pénzeszközeit, akkor szabálytalanul jár el, ugyanis átértékelést csak mérlegfordulónapon lehet végrehajtani, év közben nem. A mérleg-fordulónapi deviza, valuta összegét kell a mérleg-fordulónapi forintárfolyamra átértékelni, mely átértékelést a bankszámlával és a valutapénztárral szemben kell elszámolni, ezen átértékelés egyenlege jelenik meg a 87-es vagy a 97-es főkönyvi számlán (ha nincs más devizás tétel). Így a főkönyvben a bankszámla és a valutapénztár devizában fennálló egyenlegének meg kell egyeznie a bankszámlakivonat devizaösszegével, illetve a valutapénztárban lévő valuta összegével.
Evás kft éves beszámolója
Kérdés:
Kérdés: Az év végi zárással, adóalap-módosító tételekkel kapcsolatosan van pár kérdésem. 1. Jól értem, hogy adóalap-növelő bírság: a) pl. ha a cég munkaügyi pert veszít, a határozatban kiszabott bírság mértéke, b) ha a cégben gépkocsi van, a gyorshajtás, tilos parkolás miatt határozat alapján fizetett vagy fizetendő bírság?
Kérném a segítségét abban, hol tudok utánanézni, hogy evás kft.-nek hogyan kell elkészítenie az éves beszámolóját.
Válasz: Az evás kft. a számviteli törvény hatálya alatt van, 9
E-számvitel
|
2 0 1 2 . á p r i l i s , I V. é v f o l y a m 4 . s z á m
ezért fő szabály szerint a számviteli törvény előírásainak megfelelően kell a beszámolót összeállítania (hasonlóan a társasági adóalanyos kft.-khez). Ezt az Eva-tv. 4. §-ának (2) bekezdése is megerősíti. Az Eva-tv. 20. §-a azonban a beszámoló összeállításhoz tartalmaz speciális előírásokat. Eszerint az evás kft.nek a bevételeit áfával növelten kell elszámolnia, másrészt az eredménykimutatás „adófizetési kötelezettség” sorában a tárgyévi evafizetési kötelezettséget kell kimutatnia (mivel nem társasági adót fizet). Az evás kft. a beszerzéseit terhelő áfát nem igényelheti vissza, ezért az eszközbeszerzést és a szolgáltatás igénybevételét is áfával növelten kell elszámolnia. Más egyedi szabály nincs, ezen túlmenően a számviteli törvény általános szabályait kell alkalmazni.
Év végi átértékelés evás cégeknél
Kérdés: Mivel a 2011. évi beszámolóban már kötelező a devizás átértékelés, mi történik azzal az evás céggel, amelynek emiatt nagyobb árfolyamnyeresége keletkezik, és nem töltötte fel az adófizetési (kötelezettségét csak) kötelezettségét, csak a kiadott számlái után, ugyanis december 20-án még nem lehetett tudni, hogy mennyi lesz az árfolyam. Mit lehet ebben az esetben tenni?
Válasz: Az evás cégekre csak akkor vonatkozik a számviteli törvény, ha kettős könyvvitelt vezetnek (azaz a bevételi nyilvántartást vezető bt. nincs a számviteli törvény hatálya alatt, ezért a devizás tételekre vonatkozó értékelési szabályokat sem kell alkalmazniuk). Viszont a számviteli törvény hatálya alá tartozó evás cégeknek a devizás tételeiket év végén át kell értékelniük, és ha az átértékelés egyenlege nyereség, akkor az után az evát is meg kell fizetni. Ha nem töltötte fel ennek megfelelően december 20-án az evát, akkor az adóhatóság meg fogja bírságolni. A nem megfelelő feltöltésben utólag már semmit nem lehet tenni. Megjegyzem, hogy a társasági adóalanyos cégek sem tudták előre, hogy mi lesz az év
végi árfolyam, azonban a feltöltésnél mégis kellett ezzel kalkulálniuk.
Tagikölcsön-tartozás kiegyenlítése készlettel
Kérdés: Egyik ügyfelünk a tagi kölcsönét az anyagkészletéből szeretné csökkenteni. Van-e erre lehetőség, és ha igen, akkor van-e ennek valamilyen kapcsolódó adóvonzata?
Válasz: Van erre lehetőség, az idevonatkozó szabályok betartása mellett. Ha a tagikölcsön-tartozást készlettel kívánják kiegyenlíteni, akkor kötelezettség fejében adnak át eszközt. A Számviteli törvény 72. § (4) bekezdése a) pontjának előírása szerint értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni a kötelezettség fejében átadott készletet. Az áfatörvény előírása szerint is a készlet átadásával értékesítés valósul meg, ezért az ügylet után az áfát is meg kell fizetni. Így az átadott készletet a tulajdonosnak áfával növelten számláznia kell, majd az értékesítésből adódó követelést lehet a tagikölcsön-tartozással összevezetni (beszámítás). Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a tulajdonos feltételezhetően az adózási szabályok szerint kapcsolt félnek minősül, így az értékesítést piaci áron kell elszámolni, hogy a társasági adóalap, illetve áfaadóalap tekintetében az ügylet ne legyen kifogásolható.
10 E-számvitel
|
2 0 1 2 . á p r i l i s , I V. é v f o l y a m 4 . s z á m
Egyszerűsített éves beszámolót készíthetők köre
pel 2011. évi üzemanyag is. Ebben az esetben is el lehet határolni az üzemanyagot 2011-es adóévre?
Kérdés:
Válasz:
Kérném a segítségét abban, hogy a korábbi években milyen volt a hatályos számviteli törvény előírása abból a szempontból, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készíthetők köre hogyan változott az évek során.
A kérdésben leírt esetekben nem beszélhetünk időbeli elhatárolásról. Ha a cég az építőanyagot 2011. decemberben vásárolta, akkor lehet, hogy a bejövő számlának 2012. évi a kiállítási dátuma, azonban a számlában a teljesítés időpontjának 2011. december havinak kell lennie (ha nem ilyen a számla, akkor azt javításra vissza kell küldeni a számlakibocsátónak). Mivel a teljesítés 2011. december hó, ezért ezt a számlát – függetlenül attól, hogy 2012-ben állították ki – 2011. decemberre készletbeszerzésként és szállítói kötelezettségként le kell könyvelni. Az üzemanyag-gyűjtőszámlában szereplő 2011. évi teljesítéseket is 2011. évre készletbeszerzésként és kötelezettségként el kell számolni. Így ezek a készletbeszerzések költségként 2011-re elszámolásra kerülnek, csak nem az időbeli elhatárolással, hanem a kötelezettségekkel szemben.
Válasz: A 2001. január 1-től hatályos előírások szerint az rt.-k, a konszolidálásba bevont vállalkozások és a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepei nem készíthettek egyszerűsített éves beszámolót. Ez a tiltás kibővült 2005. január 1-től a tőzsdés cégekre is. 2010-től azonban ezek a tiltó rendelkezések szűkültek. 2010-től a zrt., a konszolidálásba be nem vont leányvállalat, a közös vezetésű vállalkozás és társult vállalkozás, a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepe is készíthet egyszerűsített éves beszámolót, ha a Számviteli törvény 9. §-a (2) bekezdésében előírt mutatószámokat tudja teljesíteni. 2011-től már a konszolidálásba bevont leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás és társult vállalkozás is készíthet egyszerűsített éves beszámolót, ha az anyavállalat felé szükséges adatszolgáltatást tudja teljesíteni, illetve a Számviteli törvény 9. §-ának (2) bekezdésében előírt mutatószámokat tudja teljesíteni.
Időbeli elhatárolás
Kérdés: Egy cég 2011. decemberben szállítólevél alapján vásárol építőanyagot, amit fel is használ még decemberben. Az anyagról 2012-ben jön meg a számla, a számlán a dátumok mind 2012. éviek. A kérdésem az lenne, hogy 2011-ben a 2012-es számla alapján az anyagköltséget el lehet-e határolni. A cég üzemanyag-tankolásáról havi gyűjtőszámlát kap. A 2012. évi számlában szere-
E-számvitel
|
E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
E-számvitel IV. évfolyam negyedik szám, 2012. április Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1145 Bp., Szugló u. 52-54. Tel.: 273-2090 Fax:468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Szabó Attila HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917, E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
2 0 1 2 . á p r i l i s , I V. é v f o l y a m 4 . s z á m
