E-számvitel. Tartalom. Tisztelt Előfizetőnk! 2015.december VII. évfolyam 12. szám. A hónap témája. Olvasóink kérdezték. elektronikus Szakmai folyóirat

E-számvitel 2015.december

e l e k t r o n i k u s

Szakmai folyóirat

VII. évfolyam 12. szám

Tartalom Vegyen részt rövid felmérésünkben! Tisztelt Ügyfelünk! Válaszaival komoly segítséget ad nekünk ahhoz, hogy a kiadványban csak olyan témák szerepeljenek, amelyek az Ön munkáját segítik. A kérdőív kitöltése körülbelül 5 percet vesz igénybe: https://www.surveymonkey.com/s/e-szamvitel

A hónap témája −− A számviteli törvény újabb módosításáról II. rész

Olvasóink kérdezték −− Hibás teljesítést követő javítás számviteli elszámolása −− Ingatlanon történő fejlesztés tulajdonosi arányban történő könyvviteli elszámolása −− Tőkerendezés az új Ptk. tükrében −− Beszámoló készítése az új számviteli törvény alapján −− Immateriális javak előállításának mérlegben történő szerepeltetése −− Az értékcsökkenés különbsége a számviteli és az adótörvény összehasonlításában −− Magánszemély részére történő ingatlanbérbeadás adózása −− Számviteli önellenőrzés −− Közvetített szolgáltatás vagy alvállalkozói teljesítmény? −− Pótbefizetés könyvelése −− Jegyzett tőke leszállítása visszavásárolt saját üzletrész bevonásával

Szerző:

Botka Erika

a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára

Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az [email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának. Kérem, hogy az e-mail tágyába írják bele, hogy „E-számvitel”. Megújult honlapunkról – www.szamvitelszaklap.hu – a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket és hozzáférhet az extratartalmakhoz. A kézirat lezárásának dátuma: 2015. november 25.

1 E-számvitel |

2 0 1 5 . d e c e m b e r, V I I . é v f o l y a m 1 2 . s z á m

A hónap témája A számviteli törvény újabb módosításáról II. rész IFRS beszámoló A nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló 1606/2002/EK rendelet alapján 2005. évtől az Európai Unió tagországaiban kötelező az EU által befogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (a továbbiakban: IFRS-ek) szerint összeállítani azon társaságok összevont (konszolidált) éves beszámolóit, amelyek hitelviszonyt vagy tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacára (tőzsdére) bevezették. E mellett a tagállamok megengedhetik vagy előírhatják az EU által befogadott IFRS-ek alkalmazását a hivatkozott szabályozott piacokon nem jegyzett társaságok ös�szevont (konszolidált) éves beszámolóinak összeállításánál, továbbá valamen�nyi társaság egyedi éves beszámolójának összeállításánál is. A számviteli törvény eddig hatályos szabályai – bizonyos feltételek fennállása esetén – csak összevont (konszolidált) beszámolóra engedték meg, hogy az az IFRS szabályai szerint készüljön el. A számviteli törvény módosítása új lehetőségként bevezeti az IFRS-ek egyedi éves beszámolóra való alkalmazhatóságát. Meg kell azonban jegyezni, hogy Magyarországon mint uniós tagállam csak az Európai Unió által befogadott IFRSek alkalmazására kerülhet sor. A törvénymódosítás általános szabályként azt is rögzíti, hogy az IFRS-ekben nem szabályozott témakörök tekintetében az IFRSes beszámolót készítő gazdálkodóknak is

a számviteli törvény előírásait kötelező alkalmazniuk, természetesen az IFRSesekkel összhangban (pl. bizonylatolás, leltározás, könyvvizsgálati kötelezettség, beszámoló letétbehelyezése és közzététele). A törvénymódosítás kimondja továbbá, hogy amennyiben külön jogszabály speciális bemutatási, közzétételi kötelezettséget ír elő a gazdálkodó számára, úgy azt az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállító gazdálkodó is megfelelően köteles alkalmazni. Az a gazdálkodó, aki az IFRS-ek szerint állítja össze éves beszámolóját, ös�szevont (konszolidált) éves beszámolóját, a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adhat kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég részére megbízást, ha a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég rendelkezik IFRS minősítéssel. Amennyiben a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó egyedi éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el, akkor a jövőben mentesülni fog a számviteli törvény szerinti beszámoló készítési kötelezettség alól. Az IFRS-es beszámolóra történő áttérés több lépcsőben, fokozatosan történik, azért hogy a gazdálkodóknak, illetve az ellenőrző szerveknek legyen idő a felkészülésre. Áttérés ütemezése A törvénymódosítás szerint már 2016. január 1-jétől megengedett az IFRS-ek alkalmazása azon vállalkozások számára (azaz választási lehetőség): a. amelyeknek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák, b. amelyeknek közvetlen vagy közvetett anyavállalata az összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el, 2

E-számvitel

|


A szabályt nem alkalmazhatja a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó vállalkozó, az állami vagy önkormányzati vagyonkezelést végző vállalkozó, valamint a nonprofit gazdasági társaság.

végző vállalkozó, a nonprofit gazdasági társaság, a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerinti kölcsönös biztosító egyesület, valamint a pénztárak (nyugdíjpénztár, az egészségpénztár és az önsegélyező pénztár).

2017. január 1-jétől a vállalkozásnak 2017. január 1-jétől éves beszámolóját kötelező az éves beszámolóját az IFRSaz IFRS-ek szerint állíthatja össze (azaz ek szerint összeállítani: választási lehetőség): a. hogyha értékpapírjait az Európai a. az a vállalkozó, amelynek közvetlen Gazdasági Térség bármely államávagy közvetett anyavállalata az ös�nak szabályozott piacán forgalmazszevont (konszolidált) éves beszámozák, lóját az IFRS-ek szerint készíti el, b. a hitelintézeteknek és a hitelintéb. a biztosító, zetekkel egyenértékű prudenciális c. a pénzügyi közvetítőrendszer felszabályozásnak megfelelő pénzügyi ügyeletével kapcsolatos feladatkövállalkozásoknak, a szövetkezeti hirében eljáró Magyar Nemzeti Bank telintézetek integrációjában résztfelügyelete alá tartozó pénzügyi vevő szövetkezeti hitelintézetnek, a vállalkozás, pénzforgalmi intézszámviteli törvény szerint meghatámény, elektronikuspénz-kibocsátó rozott kisebb méretű hitelintézetek intézmény, befektetési vállalkozás, kivételével. [A számviteli törvény a központi értéktár, a központi szer3.§-a (10) bekezdése 3. pontjának az ződő fél, a tőzsde, a foglalkoztatói előírása szerint kisebb méretű hitelnyugdíjszolgáltató, az IFRS-ek szeintézet az a hitelintézet, amelynek rint készített konszolidált pénzügyi 2015. évben induló üzleti évről készíkimutatásokba anyavállalati döntés tett, könyvvizsgáló által felülvizsgált alapján bevont pénzpiaci közvetíéves beszámolója mérlegének mértő és biztosításközvetítő, valamint legfőösszege nem éri el az 5 milliárd a kollektív befektetési formákról és forintot, kivéve a hitelintézetekről kezelőikről, valamint egyes pénzés a pénzügyi vállalkozásokról szóló ügyi tárgyú törvények módosításáról törvény alapján összevont alapú felszóló törvény hatálya alá tartozó alap ügyelet alá tartozó csoportba tartozó és alapkezelő, hitelintézetet. A kisebb méretű hid. a számviteli törvény 155. §-a alapján telintézeteknek 2018. január 1-jétől könyvvizsgálatra kötelezett gazdakell kötelezően az IFRS-ek szerint sági társaság (300 millió Ft-os nettó elkészíteniük az éves beszámolójuárbevétel, 50 fős foglalkoztatotti létkat.] szám felett), valamint e. a külföldi székhelyű vállalkozások Az IFRS-ek szerinti éves beszámolóra magyarországi fióktelepei, ha Ma- történő áttérés szabályai gyarországon mentesülnek a könyvvizsgálati kötelezettség alól. Az éves beszámoló IFRS-ek szerinti ös�szeállítására történő áttérés feltétele, Nem alkalmazhatja a szabályt az álla- hogy a gazdálkodó rendelkezzen az áttémi vagy önkormányzati vagyonkezelést résre való felkészültségét igazoló könyv3 E-számvitel

|


vizsgálói jelentéssel. Ilyen könyvvizsgálói jelentést csak IFRS minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég bocsáthat ki. Az IFRS-ek szerinti éves beszámolóra történő áttérés napja az áttérésről szóló döntést követő üzleti év első napja. Az IFRS-ekre történő áttérésről szóló döntést a gazdálkodó legkésőbb az áttérés napja előtt 90 nappal bejelenti a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére. A bejelentéshez csatolni kell az előbbiekben említett – felkészültséget igazoló – könyvvizsgálói jelentést is. Átmeneti szabályként került előírásra, hogy a 2016. évben IFRS-eket alkalmazóknak a bejelentést az áttérés napját követő 15 napon belül kell megtenniük. Az áttérést a KSH részére is be kell jelenteni. A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó gazdálkodónak az IFRS-ek szerinti éves beszámolóra történő áttérésről szóló döntését – a NAV és a KSH bejelentési kötelezettségen túl – legkésőbb az áttérés napja előtt szintén 90 nappal be kell jelentenie a Magyar Nemzeti Banknak is. A bejelentéshez itt is csatolni kell a könyvvizsgálói jelentést. A törvénymódosítás a könyvvizsgálói jelentéshez kapcsolódóan rögzíti a könyvvizsgáló feladatát is. Az IFRS minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég az áttérni kívánó gazdálkodó felkészültségére vonatkozó vizsgálat során ellenőriznie kell, hogy a gazdálkodó −− az IFRS-ek szerinti éves beszámolójának összeállításához alkalmaz-e IFRS regisztrált szakterületen mérlegképes IFRS minősítéssel rendelkező személyt (könyvelőt) vagy kamarai tag könnyvizsgálót, −− rendelkezik-e az IFRS-ek szerinti éves beszámolójának összeállított és jóváhagyott számviteli politikával, −− rendelkezik-e az áttérés éve előtti

üzleti év első napjára vonatkozóan összeállított IFRS-ek szerinti mérleggel.

Olvasóink kérdezték Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az [email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának.

Hibás teljesítést követő javítás számviteli elszámolása Kérdés A kérdésem hibás teljesítést követő javítás számviteli elszámolásával lenne kapcsolatos. A tények a következőkben foglalhatók ös�szeg. A német vevőknek értékesít a magyar kft alkatrészeket, amit a német vevők beépítenek a saját eladásra gyártott végtermékükbe. Jellemzően a beépítés során derül ki, hogy a kft által legyártott alkatrész hibás. A német vevő kijavítja a kft. által legyártott terméket és a kijavítás költségét a kft.-vel megtérítteti. A számlázásra azonban különböző megoldásokat alkalmaz a kft, a vevő kérésének megfelelően: 1. A magyar kft állít ki jóváíró számlát, a német partner által megküldött, felmerült költségekről (közli tételesen a javítási költségeket, felmerült anyag, óra, óradíjak stb.). Könyvelése: T 91- K 31. 2., A német vevő állít ki számlát az általa elvégzett javítási szolgáltatásról. Könyvelése: T 52 – K 44. 3. Gyakran előfordul, hogy a kft. által kiszállított alkatrész számla szerinti összegét 4

E-számvitel

|


meghaladó a javítási költség. Könyvelése: T 52 – K 44 vagy T 91- K 31 a kimenő számla összegéig és T 52 – K 44 az eladási árat meghaladó javítási költség. Kérdéseim az alábbiak lennének: 1. A vevő által elvégzett javítási költségeket árbevétel csökkentő tételként (utólag adott engedményként) avagy költségként (mint igénybevett szolgáltatás) kell könyvelni? A kft igazodhat-e a vevő kéréséhez és annak megfelelően számlázunk, könyvelünk? Elfogadható-e mindkét megoldás? 2. Mi a teendő, ha a kiszámlázott árbevételt meghaladja a javítási költség? Ez esetben az utólag adott engedmény nem jöhet szóba, hiszen negatív árbevétele a kft.-nek nem lehet, vagy megosztható a kiszámlázott összegig árbevétel helyesbítés, fölötte meg költség? 3. Milyen árfolyamokon forintosítom a javítási szolgáltatásokat: az eredeti értékesítés teljesítéskorin avagy az elvégzett javítási szolgáltatás teljesítési árfolyamán? Válasz A kft-nek nem a vevő kérésének megfelelően kell számláznia, könyvelnie, hanem a két fél által megkötött szerződést kell figyelembe vennie. A kijavítási költségek megtérítésének a bizonylatolására, illetve számlázására a kft nem alkalmazhat különböző megoldásokat, így különösen nem a vevő kérése, illetve a felmerült javítási költség összege alapján kell eljárni. Amennyiben a német vevő kijavítja a kft. által legyártott terméket és a kijavítás költségét megtérítteti a kft.-vel, akkor mind a két félnek (magyar és német) az erre vonatkozó szerződés szerint kell a bizonylatolás, számlázás során eljárni. Amennyiben a javítási költségek a szerződés szerint a magyar kft-t terhelik, de a javítást a szerződés szerint a német vevő végzi el, akkor a német fél által elvégzett, de nem őt terhelő javítás költségeket tovább kell számláznia a magyar kft felé, mely számla szerinti összeget igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni, el-

számolása: T 52 – K 44. A számlát az elvégzett javítási szolgáltatás teljesítéskori, számviteli politikában választott árfolyamán kell forintra átszámolni. Így az a kérdés, hogy a vevő által elvégzett javítási költségeket árbevétel csökkentő tételként (utólag adott engedményként) avagy költségként (mint igénybevett szolgáltatás) kell-e könyvelni fel sem merülhet, illetve az sem, hogy a felmerült javítási költségeket megosszák a kiszámlázott összegig árbevétel helyesbítésként, fölötte pedig költségként.

Ingatlanon történő fejlesztés tulajdonosi arányban történő könyvviteli elszámolása Kérdés Van egy ügyfelem, aki egy ingatlant üzemeltet. Az ingatlan a kft. alapítóinak a tulajdona. Ebben az ingatlanban üzletek működnek. Az épület működési költségeit kiterhelik tulajdoni arányban vagy a mért fogyasztás alapján a tulajdonosokra, illetve a bérlőikre. Az idén az üzemeltető kft vásárolt a meglévő ingyenes WC fizetőssé tétele érdekében egy pénzbedobással működő beléptető rendszert. Mivel pénze nem volt a kft.-nek, a vételárat – tulajdoni arányosan – továbbszámlázta a tulajdonosoknak. A tulajdonosok most viszont külön igényt tartanak a WC használat bevételére is. Miként könyveljük a beléptető rendszer vételárának kiszámlázott részeit: például fejlesztési hozzájárulás? Hogyan számlázzák ki az üzemeltető kft.-nek a rájuk jutó tiszta bevételt a kft tulajdonosai, akik részben vállalkozások, részben magánszemélyek: beléptető rendszer díjbevétele, beléptető rendszer használati díja? Esetleg jobb megoldás lett volna a tulajdonosoknak kölcsönt nyújtaniuk a vételárhoz és a kölcsön kamataként megkapni a beléptető rendszer bevételét? 5

E-számvitel

|


Válasz A számviteli elszámolás alapja minden esetben a kft. és a tulajdonosok által megkötött szerződés. A kft. által megépített beléptető rendszert a kft.-nél beruházásként kellett volna elszámolni. Ha a kft. és a tulajdonosok abban állapodtak meg, hogy a beruházás közös tulajdonba kerül, akkor lehetett volna a beruházást továbbszámlázni a tulajdonosok felé. A továbbszámlázás során a beruházás könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként, a tulajdonosok által fizetett összeget egyéb bevételként kellett volna elszámolni. Mivel azonban az üzemeltető kft. hasznosítja a beléptető rendszert, akkor a tulajdonosoknak és a kft.nek szerződést kellene kötni a használat jogcímére. Ez a jogcím ebben az esetben bérleti díj lehet, mely bérleti díjat a tulajdonosoknak számlázni kell a kft. felé, melyet a kft. költségként mint igénybe vett szolgáltatást számol el. Ha azonban használati (bérleti) díjat a tulajdonosok nem számítanak fel az üzemeltető kft. felé, akkor az üzemeltető kft.-nél térítés nélkül kapott szolgáltatást kell elszámolni piaci értéken (T 52 – K 98). Az üzemeltető kft. a tulajdonosoknak a rájuk jutó tiszta bevételt nem tudja „továbbadni”, ha ezt megtenné, akkor azt, mint pénzeszköz végleges átadást rendkívüli ráfordításként, illetve a magánszemélynek így adott összeget személyi jellegű egyéb kifizetésként kellene elszámolnia. Egyetértek a kérdésben szereplő véleménnyel, hogy jobb megoldás lett volna a tulajdonosoknak kölcsönt nyújtaniuk a beruházás vételárához és a kölcsön után kamatot felszámítani, a beruházás pedig az üzemeltető kft tulajdonában maradt volna.

Tőkerendezés az új Ptk. tükrében Kérdés Az új Ptk. szerint, ha ebben az évben megemeljük a törzstőkét 3 millió forintra és így a saját tőke már nem éri el a kötelező 3 milliós összeget, akkor a felemelés évétől számítva kell a két évet figyelembe venni vagy a felemelés bejegyzésével egy ütemben rendezni is kell a saját tőke összegét is pl. pótbefizetéssel? Arra emlékszem, hogy egy újonnan alakult cégnél az alakulás éve (hiába darab év), vagy netalán az előtársasági időszak is beleszámít a két éves figyelési időszakba, de az évek óta működő cégekkel kapcsolatban hogyan kell eljárni? Arra próbálok apellálni, hogy az új Ptk. törzstőkére vonatkozó része onnantól érvényes a cégekre, amikor felemelik és esetleg a 2 év figyelési időszak is ekkor lép életbe (próbálnék törvényes kibúvót keresni a rendezésre, hogy azt minél később kelljen megtenni). Válasz Az új Ptk. törzstőkére vonatkozó tőkevédelmi része onnantól érvényes a meglévő működő gazdasági társaságokra, amikor azok felemelik 3 millió Ft-ra a törzstőkét, mert ettől az időponttól fognak az új Ptk. szabályai szerint működni, így az új Ptk. szerinti 2 éves figyelési időszak is ekkor lép életbe. Ebből következően a törzstőke megemelésével nem kell a saját tőkét rendezni pl. pótbefizetéssel, hanem a 2015-ös és a 2016-os üzleti év beszámolójában is a saját tőke 3 millió Ft alatt lesz, akkor kell majd a 2016-os beszámoló elfogadását követő 3 hónapon belül a saját tőkét rendezni (feltéve, hogy a kft. 2015-ben kerül az új Ptk. hatálya alá). A kérdésből azonban nem derül ki, hogy jelenleg a kft. saját tőkéje mennyi, mert ha eddigi megelőző két évben – a 2013-as és 2014-es teljes üzleti évben – sem volt meg az 500eFt-nak megfelelő 6

E-számvitel

|


saját tőke, akkor már a gazdasági társa- rendezni. Ha a vállalkozás naptári évtől ságokról szóló törvény szerint is rendezni eltérő üzleti éves, akkor például a kérkellett volna a saját tőkét. désben szereplő esetben nem a 2015. 06. 30-ai mérlegfordulónapra készült beszámolóadatokat kell rendeznie, mert neki az új szabályokat a 2016. 07. 01-jétől inBeszámoló készítése az új számviteli duló üzleti évére kell először alkalmazni, mely beszámolóban az előző üzleti év törvény alapján adata a 2016. 06. 30-ai mérleg-fordulónapú beszámoló adata lesz, így a 2016. 06. 30-ai mérleg-fordulónapú beszámoKérdés ló adatait kell majd az új szabályok szeSzakértői válaszra lenne szükségünk a rint átrendezni. 2016-os beszámoló változásokkal kapcsolatban. Kérdés folytatása Kettős könyvviteli programunkat arra készítjük fel, hogy naptári évvel egyező üzleti Az eltérő üzleti éves (pl. 2015. 07. 01 – éves cégek esetében a 2016. 01. 01-jei nyitó 2016. 06. 30.) vállalkozónak még a régi mérleg adatok alapján, illetve a 2015. 12. beszámolóséma és szabályok alapján kell 31-ei eredmény kimutatás adatok alapján beszámolót készíteni a 2015-ben kezdődő a 2016-os beszámoló „előző év” oszlopát üzleti évéről, amelyet a 16EB CEGINFO össze kell állítani a 2016-os szabályozás- nyomtatványon fog beadni. Ez a nyomtatnak megfelelően. vány akkor kell, hogy tartalmazza a megKérdésünk arra vonatkozik, hogy az elté- szűnő sorokat is, igaz? rő üzleti éves vállalkozás esetén is így kell eljárnunk, igaz? Pl. 2015. 07. 01 – 2016. Válasz 06. 30. üzleti év esetén a 2015. 07. 01-jei adatokat át kell konvertálnunk előző évi A kérdésben leírtakkal egyezően az eltéoszloppá a 2016-os számvitel szerint ah- rő üzleti éves (pl. 2015. 07. 01 – 2016. hoz, hogy összehasonlítható legyen a két 06. 30.) vállalkozónak még a régi beév. (Még akkor is, ha 2015. 07.01-jén még számolóséma (azaz a 2015-ben hatályos nem volt érvényben az új szabályozás?) séma és szabályok alapján) kell beszámolót készíteni a 2015-ben kezdődő üzleti évéről. Az új sémát és az új számviteli Válasz szabályokat a 2016. 07. 01-jével kezdődő A kérdésben történt levezetés eltérő üzle- üzleti évére kell először alkalmaznia. ti év esetén nem helyes. A számviteli törvény módosításáról szóló 2015. évi CI. törvény átmeneti szabályai szerint az új előírásokat a 2016. évben induló üzleti Immateriális javak előállításának évről készített beszámolóra kell először mérlegben történő szerepeltetése alkalmazni. Ezen szabályból következően, ha a vállalkozás üzleti éve a naptári évvel egyezik meg, akkor a 2015. 12. Kérdés 31-ei mérlegfordulónapra készült beszámolójának adatait kell majd a 2016.12. Kft.-nk mese tabletek és mese előfizetések 31-ei mérlegfordulónapra vonatkozó értékesítésével foglalkozik. Az előfizetések beszámolója előző üzleti év adataként applikáció formájában telefonra és tabletre 7 E-számvitel

|


letölthetőek. A tabletek beszerzésével és az induló 40 db mese előállításával kapcsolatosan az önköltség meghatározása nem okozott gondot. Viszont havonta + 4 mese kerül rá a tabletekre, melyet az előfizetéssel rendelkező tablet tulajdonosok elérhetnek, valamint az új előfizetők már mindig a bővült mesetárat érhetik el. A kérdésem az lenne, hogy a havonta előállított plusz mesék előállítási költségét hogyan kezeljük: - adott év költségei között számoljuk el, vagy - mesénként szellemi termékként aktiváljuk és értékcsökkentjük, vagy milyen formában lenne a legmegfelelőbb a számviteli törvény előírásainak? Válasz A számviteli elszámolás szempontjából azt kell eldönteni, hogy az új előfizetőknek egyéves, egy éven túli hozzáférést biztosítanak-e az új mesék tekintetében. Ha egy éven túli hozzáférést biztosítanak, illetve a következő időszakban megjelenő új előfizetőknek is biztosítják az egy éven túli lehetőséget, akkor a mesék előállításával kapcsolatosan felmerülő előállítási (közvetlen) költségeket, mint szellemi termék elállítása aktiválni kell, az így aktivált szellemi terméket költségként, mint terv szerinti értékcsökkenési leírás kell elszámolni. Ha a használati idő egy éven belüli, akkor lehet a mesék előállításával kapcsolatos közvetlen költségeket a tárgyév költségei között elszámolni. Az értékcsökkenés különbsége a számviteli és az adótörvény összehasonlításában Kérdés 1. A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI törvény 1. számú melléklete 1., illetve 9. pontját hogyan kell értelmez-

ni? Eldönthetjük-e, hogy a 14,5, illetve a 33%-os kulcs alá tartozó eszközök közül néhánynak megváltoztatjuk az értékcsökkenési leírási kulcsát és mondjuk 2015. évtől 50%-os értékcsökkenési leírással számoljuk el adótörvény szerint, vagy az összes ide sorolt eszközt át kell sorolni, ez esetben az 50%-os leírási kulcs alá? 1. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez: „Az értékcsökkenési leírás szabályairól 1. Ha a mellékletek ugyanazon eszközre több szabályt, leírási kulcsot is tartalmaznak, akkor az adózót választási lehetőség illeti meg. 9. Az adózó a 2003-ban vagy azt követően beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett, a 2. számú melléklet IV. fejezete szerint a 33 százalékos vagy a 14,5 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök, valamint a 2003-ban vagy azt követően vásárolt, előállított szellemi termékek, kísérleti fejlesztés aktivált értéke esetében 50 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet.” 2. A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2. számú melléklete az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések értékcsökkenését az épülettől függetlenül, a gépeknél megadott leírási kulcsokkal is el lehet számolni. A választási lehetőséget csak üzembe helyezéskor lehet vagy kell eldönteni? 3. A számviteli politika módosításával a jövőben beszerzésre kerülő épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések esetében szabályozható-e, hogy ezek a berendezések ingatlanhoz kapcsolódó, az ingatlanok közt nyilvántartott, de például 14,5% terv szerinti értékcsökkenési leírással kerülnek elszámolásra? A korábban beszerzett és üzembe helyezett eszközök esetében van-e mód és lehetőség az ingatlannál alkalmazott terv szerinti értékcsökkenési leírástól leválasztani az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezéseket? Az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések használatának időtartama általában 8

E-számvitel

|


rövidebb, mint az épületek használatának időtartama. Például egy kazán biztosan nem üzemképes 50 évig, sokkal rövidebb idő alatt elhasználódik. A számviteli politikában eddig nem szabályozták külön az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések ingatlanoktól elkülönített terv szerinti értékcsökkenését. A számviteli törvény szerint, ha az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenés megállapításakor (megtervezésekor) figyelembe vett körülményekben (az adott eszköz használatának időtartamában, az adott eszköz értékében és a várható maradványértékben) lényeges változás következett be, akkor a terv szerint elszámolásra kerülő értékcsökkenés megváltoztatható, de a változás eredményre gyakorolt számszerűsített hatását a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. Válasz 1. A Tao. tv. 1. számú melléklete 1. pontja a következőképpen rendelkezik: „Ha a mellékletek ugyanazon eszközre több szabályt, leírási kulcsot is tartalmaznak, akkor az adózót választási lehetőség illeti meg.” Ennek alapján az adózó évente eldöntheti, hogy milyen kulccsal számolja el az értékcsökkenés csökkentő tételt és eszközönként is lehet különböző. Megteheti a vállalkozás például, hogy 2015től a 14,5, illetve a 33%-os kulcs alá tartozó eszközök közül néhánynál 50%-os leírási kulcsra tér át (nem kell az összes ide tartozó eszköz esetében az 50%-os kulcsot alkalmazni). 2. A Tao. tv előírásaiból következően véleményem szerint ez eldönthető később is. 3. Számviteli törvény szempontjából minden új beszerzés (aktiválás) új döntést jelent, így az új beszerzésű eszközöknél új leírási szabályt állapíthat meg a vállalkozás, de csak az üzembe helyezéskor. A számviteli törvény előírása alapján a korábban beszerzett eszközök terv szerinti

értékcsökkenése – a kérdésben leírtak szerint is – abban az esetben módosítható, hogyha az eszköz használati körülményeiben lényeges változás következik be (ez a kérdésben leírt tényállás alapján nem igazolható, azaz, hogy eddig nem így szabályoztak az nem sorolható ide). Egyébként a korábban használatba vett eszközök aktiváláskor megállapított terv szerinti értékcsökkenése – a ráaktiválást kivéve – csak önellenőrzés keretében módosítható, azaz azt mondhatja a vállalkozás, hogy aktiváláskor nem volt jó pl. a használati idő, maradványérték, stb. A kérdésben leírt tényállásból nem derül ki, hogy konkrétan mit értenek épületgépészet alatt, így nem lehet elbírálni azt sem, hogy az az épület része lenne-e egyáltalán vagy sem. A kérdésben szereplő konkrét példa, amely a kazánra vonatkozik, az nem lehet az épület része, azt önálló tárgyi eszközként kellett volna eredetileg is aktiválni, ez alapján kellett volna a terv szerinti értékcsökkenését is megállapítani. Ha a kazánt eddig az épület részeként kezelték, akkor az előbb leírtak szerint azt önellenőrzés keretében kell javítani. A társasági adóalapnál külön lehet venni az épületgépészetet az ingatlantól. Társasági adó szempontjából – az adózást érintően – javasolom a 60/2012. számú adózói kérdés (AVÉ 2012/3. száma) áttekintését, amely az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések értékcsökkenéséről szól. Magánszemély részére történő ingatlanbérbeadás adózása Kérdés Egy társaság magánszemélynek ingatlant adott bérbe. A bérbeadási szerződésben rögzítették, hogy a bérlő jelentős felújítási munkákat végezhet az ingatlanon és a bérleti szerződés megszűnésekor az értéknöve9

E-számvitel

|


lő felújítások összegét piaci áron megtéríti a bérbeadó a bérbe-vevőnek. A bérleti szerződés megszűnt, most van folyamatban az elszámolás. A felek értékbecslést készítettek, amely alapját képezi az elszámolásnak. Az értékbecslés az összehasonlító árak, illetve az újra előállítási költség alapján állapította meg a piaci árat. A magánszemélynek kifizetendő a piaci árral egyező összeg, azonban a társaságnak, mint kifizetőnek a magánszemély jövedelme után 27%-os Eho-t is kell fizetni. Természetes, hogy a magánszemélynek kifizetendő összeg és az EHO is az ingatlan értéknövelő felújítási költsége. Az ingatlan nyilvántartási értéke az Eho összege miatt az értékbecslésben megállapított összegnél magasabb lesz. Az érték így is az értékelés alapján megállapított maximum (újra előállítási költség) alatt marad, a társaság üzletileg jól tudja hasznosítani az ingatlant, nem kívánja azt értékesíteni. Helyes-e az a döntés, hogy az ingatlan értékére nem számolunk el az Eho összegével azonos összegben értékvesztést, hiszen a tartósság még nem érvényesül és a piaci ár eltérések +/- 25-30%-os eltérést is eredményezhetnek. A piaci áringadozásból eredő bizonytalanság is azt erősíti, hogy nincs szükség értékvesztés elszámolására. Kérdésként merül fel, hogy elfogadható-e a fentiekben ismertetett ingatlan értékelése? Válasz

lás utáni nettó értéket és a piaci értéket kell egymáshoz viszonyítani. A számviteli törvény előírása alapján a terven felüli értékcsökkenés elszámolásánál a kérdésben leírtakkal egyezően a tartósságnak is érvényesülni kell, azaz a piaci értéknek egy éven túl alatta kell lennie a könyv szerinti értéknek. Ez alapján az aktiváláskor eleve nem merülhet fel terven felüli értékcsökkenés elszámolása, mert a tartósság követelménye ekkor még nem teljesül. Így, ha 2015-ben történik az aktiválás, akkor a 2015. évi beszámolóban terven felüli értékcsökkenés az ingatlanra nem kerülhet elszámolásra, kivéve, hogyha mérlegkészítés időpontjáig a piaci érték véglegessé válik (pl. eladási szerződést kötöttek az ingatlanra). Megjegyzem továbbá, hogy a terven felüli értékcsökkenés elszámolásához a piaci érték megközelítése többféle módszerrel történhet, pl. a kérdésben szereplő újraelőállítási költség alapján, de lehet az eladási ár alapján is. A várható eladási ár alapján az is lehetséges, hogy nem kell az ingatlanra terven felüli értékcsökkenést elszámolni (az eladási árak ingadozásánál is azonban figyelembe kell venni az előbb említett tartósságot, azaz az eladási áraknak egy éven túl alatta kell lennie az ingatlan könyv szerinti értékének).

Számviteli önellenőrzés

Számviteli szempontból a társaságnál a magánszemélynek – a megállapodás alapján – ténylegesen fizetendő bruttó összeget kell az ingatlan bruttó értékére ráaktiválni (így az aktiválandó összeget nem befolyásolja, hogy a magánszemély jövedelméből milyen levonásokat kell érvényesíteni). Mivel a bruttó összeg kerül aktiválásra, így az esetleges terven felüli értékcsökkenés – és nem értékvesztés – elszámolásánál nem a fizetendő Eho-t kell figyelembe venni, hanem a ráaktivá-

Kérdés Egy társaságnál 2014. évben a megbízó részére teljesítés történt, azonban a teljesítésről kibocsátott számlákat nem fogadta be. A számlák visszaküldésének oka, hogy a megbízónál új menedzsment állt fel és a szerződés jogszerűségét, annak felülvizsgálatát kezdeményezte. 2014. évben az árbevétel nem került elszámolásra. 2015. évben a megbízónál ismét vezető váltás történt, 10

E-számvitel

|


akik a szerződést nem vitatták és a 2014. évi teljesítést a 2014. évi keltezésű teljesítés igazolások alapján elfogadták. Kérdésem, hogy számviteli önellenőrzésként kell-e kezelni a fentieket, ha igen, akkor sajnos a hiba jelentősnek minősül. Válasz Mivel a teljesítést az új vezetés nem vitatta és a 2014. évi teljesítést a 2014. évi keltezésű teljesítés igazolások alapján elfogadta, így számviteli szempontból az árbevételt 2014-re kell elszámolni az önellenőrzés szabályai szerint.

Közvetített szolgáltatás vagy alvállalkozói teljesítmény? Kérdés Cégünk konténer kereskedelemmel foglalkozik. A konténerek lapra szerelve érkeznek hozzánk. Összeszerelésük és helyszínre telepítésük (szállítás, rakodás) „beszállítók” közreműködésével történik. Kérdésem, hogy a fent említett megrendelt szolgáltatások közvetített szolgáltatásként, vagy alvállalkozói teljesítményként könyvelhetők-e? Ha mindkét eset elképzelhető, akkor mik a kritériumai az egyik, illetve a másik esetnek? Mi alapján tudjuk eldönteni egy adott tevékenység esetében, hogy alvállalkozói teljesítmény vagy közvetített szolgáltatatás? Továbbá jól gondoljuk-e, hogy alvállalkozói teljesítmények esetén nem kell a kimenő számlán külön soron elkülöníteni a saját teljesítményt az alvállalkozó teljesítménytől, míg közvetített szolgáltatás esetében követelmény elkülöníteni a számlában.

Válasz A kérdés megválaszolásához azt kell elsősorban eldönteni, hogy a kérdésben szereplő cég a megrendelő (vevő) felé mit vállalt a szerződés szerint (termékértékesítést és/vagy szolgáltatásnyújtást). A kérdésben leírtak szerint azt feltételezhető, hogy az adott cég konténert értékesít, a vevő által megadott helyre telepítve. Mivel a konténer értékesítése termékértékesítés, így számviteli szempontból a közvetített szolgáltatás nem lehetséges, csak alvállalkozói teljesítmény jöhet szóba (közvetített szolgáltatás egyik feltétele, hogy a szerződés szerint a vevő felé szolgáltatásnyújtást kell teljesíteni, másrészt a vevő hozzájárul a szerződés szerint, hogy a szolgáltatásnyújtásba harmadik felet is be lehet vonni, ebben az esetben a kimenő számlán külön kell nevesíteni, hogy melyik szolgáltatás a közvetített). Az alvállalkozói teljesítményt a kimenő számlában nem kell külön nevesíteni (a szerződésnek kell erre vonatkozóan rendelkezést tartalmaznia, hogy a teljesítésbe harmadik fél is bevonható). Közvetített szolgáltatás akkor jöhet szóba, hogyha a kérdésben szereplő cég a vevő számára szolgáltatásnyújtást vállalt és a vevő a szerződésben hozzájárult, hogy harmadik felet is be lehet vonni a szolgáltatásnyújtás teljesítésébe, és ha harmadik felet bevonnak a teljesítésbe, akkor kell a vevő felé kiállított számlában nevesíteni külön, hogy melyik szolgáltatás a közvetített. Így a kérdésben szereplő esetben az is lehetséges, hogy a vevőnek konténert értékesítenek, de az eladási ár nem tartalmazza a szállítás, rakodás költségét. Ha a szerződés szerint az eladási ár nem tartalmazza a szállítás, rakodás költségét, és a vevő hozzájárul, hogy a szállítást, rakodást harmadik fél bevonásával is lehet teljesíteni, akkor jöhet szóba, hogy a szállítási, rakodási költségeket közvetített szolgáltatásként számlázzák, természetesen külön tételként a kimenő számlában. 11

E-számvitel

|


Pótbefizetés könyvelése Kérdés

illetve (6) bekezdésének f) pontja]. Ez jelenleg (2015-ben) a cég esetében jelentős veszteség kimutatását eredményezi. Azt hallottam, hogy ezeket a tételeket a jegyzett tőke, illetve az eredménytartalék csökkenéseként kell elszámolni. Kérdés: hogyan helyes ez, vagy az eredménytartalékkal szembeni elszámolás csak a 2016. 01. 01-je után bejegyzett üzletrész bevonásra érvényes?

Egy kft-nek három tulajdonosa van (egyenlő tulajdoni és szavazati joggal). Novemberi taggyűlési jegyzőkönyv szerint a likviditási problémák kezelésére 1 millió Ft pótbefizetést rendel el (30 napon belül kell teljesíteni). A három tulajdonosból kettő teljesítette, de a harmadik tag nagy valószínűséggel nem fogja (ő nemmel is szava- Válasz zott a taggyűlésen). Hogyan könyveljem a A kérdésben felvetett számviteli elszámolás a számpótbefizetést? Előírjam az 1 millió Ft-ot, viteli törvényben már 2012-től módosult, azóta vagy csak a tényleges befizetést könyveljem? nem lehet rendkívüli eredményben elszámolni a Válasz A számviteli törvény 38. §-a (4) bekezdésének az előírása szerint a kapott pótbefizetés összegét a pénzmozgással, eszközmozgással egyidejűleg lehet a lekötött tartalékba elszámolni. Így csak a két tag által ténylegesen befizetett összeget lehet elszámolni a lekötött tartalék javára, a harmadik tag által nem teljesített pótbefizetést nem lehet követelésként a lekötött tartalékkal szemben előírni.

Jegyzett tőke leszállítása visszavásárolt saját üzletrész bevonásával Kérdés A kérdésem a jegyzett tőke leszállításával kapcsolatos. Az általam könyvvizsgált cégnél visszavásárolt saját üzletrész bevonása által csökkentenének jegyzett tőkét, és eddig azt gondoltuk, hogy a számviteli törvény alapján a könyv szerinti értéket (tényleges visszavásárlási értéket) a rendkívüli ráfordítások között, míg a társasági szerződés szerinti értéket a rendkívüli bevételek között kell elszámolni [Szt. 86. §-a (3) bekezdésének e) pontja,

E-számvitel

|

saját részesedés bevonását (így új számviteli törvényi előírásról nem beszélhetünk). Megjegyzem továbbá, hogy a saját részesedés bevonásának elszámolását a jegyzett tőkével és az eredménytartalékkal szemben a számviteli törvény 35. §-ának (10) bekezdése tartalmazza.

In-house szeminárium! Ha szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó- és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az [email protected] e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-számvitel VII. évfolyam tizenkettedik szám, 2015. december Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Bp. Váci út 91/a Tel.: 273-2090 Fax:468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917, E-mail: [email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.


E-számvitel. Tartalom. Tisztelt Előfizetőnk! 2015.december VII. évfolyam 12. szám. A hónap témája. Olvasóink kérdezték. elektronikus Szakmai folyóirat

Recommend Documents